Készítette: Pintér Borbála, Toldy Tanítási segédlet Dragomán György Oroszlánkórus című novelláskötetéhez I. Miért érdemes tanítani? A jelen irodalmának kánonában Dragomán egyre jelentősebb helyet foglal el. Regényei nemcsak Magyarországon, de külföldön is számtalan elismerésben részesültek. Az irodalmi és társadalmi elismerés mindig érdeklődést vált ki, ezek hallatán a kitüntetés keltette elvárással fordulunk a szöveg felé. S elvárásunk akár beteljesül, akár nem, mindenképpen játékba jön, s így aktívabban állunk a szöveggel való találkozáshoz. Dragomán regényeit nemcsak, hogy igen sok, 28 (!) nyelvre lefordították, de külföldön is számos elismerésben részesültek. 1 Így azáltal, hogy Dragomán írásai a nemzetközi piacon is sikeresek, feltételezzük, hogy valami olyat tudhatnak, amire magyar és külföldi fül egyaránt kíváncsi, és ennek érdemes lenne utánajárni, mi az? A Marosvásárhelyen született szerző 1988-ban települt át Magyarországra, ezért alakján keresztül az erdélyi magyar irodalom helyzete és kérdései is érinthetők. Sőt Dragománra úgyis tekinthetünk, mint a kortárs erdélyi magyar próza folytatójára. 2 1 A Máglya első lett a német Südwestrundfunk (SWR) német közszolgálati rádió listáján 2016. decemberben. (http://gyorgydragoman.com/?p=1395 ); „a The Washington Post méltatása szerint A fehér király egyszerre felkavaró és felbecsülhetetlenül értékes.” (forrás: Wikipédia) 2 „Prózai életünk örvendetes eseménye volt a közelmúltban, hogy Bodor Ádám köpenyéből legalább három prózaíró bújt elő: Dragomán György, Papp Sándor Zsigmond és Vida Gábor. Mindhármat közös jegyek fűzik a mesterhez: az erdélyi háttér, az elbeszélés visszavívott öröme, a kegyetlenség és
82
Embed
magyartanarok.files.wordpress.com · Web viewA jelen irodalmának kánonában Dragomán egyre jelentősebb helyet foglal el. Regényei nemcsak Magyarországon, de külföldön is
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc GimnáziumTanítási segédlet Dragomán György Oroszlánkórus című novelláskötetéhez
I. Miért érdemes tanítani?
A jelen irodalmának kánonában Dragomán egyre jelentősebb helyet foglal el. Regényei
nemcsak Magyarországon, de külföldön is számtalan elismerésben részesültek. Az irodalmi és
társadalmi elismerés mindig érdeklődést vált ki, ezek hallatán a kitüntetés keltette elvárással
fordulunk a szöveg felé. S elvárásunk akár beteljesül, akár nem, mindenképpen játékba jön, s
így aktívabban állunk a szöveggel való találkozáshoz. Dragomán regényeit nemcsak, hogy
igen sok, 28 (!) nyelvre lefordították, de külföldön is számos elismerésben részesültek.1 Így
azáltal, hogy Dragomán írásai a nemzetközi piacon is sikeresek, feltételezzük, hogy valami
olyat tudhatnak, amire magyar és külföldi fül egyaránt kíváncsi, és ennek érdemes lenne
utánajárni, mi az?
A Marosvásárhelyen született szerző 1988-ban települt át Magyarországra, ezért alakján
keresztül az erdélyi magyar irodalom helyzete és kérdései is érinthetők. Sőt Dragománra
úgyis tekinthetünk, mint a kortárs erdélyi magyar próza folytatójára.2
A fehér király című regénye 2005-ben jelent meg, háttere a kora nyolcvanas évek Erdélyének,
Romániájának kegyetlen, rémisztő világa, amelybe egy kamasz fiú nézőpontján keresztül
kapunk betekintést. A fiú apját munkatáborba hurcolják, és így az apa nélkül maradt család
mindennapjait, és a kamaszvilág problémáit látjuk egymásba szövődni. A fehér király után
Dragomán Máglya című regénye is nagy népszerűségnek örved. Ebben a történet a Ceausescu
rezsim bukása után kezdődik, az elnyomásból felszabaduló, újonnan alakuló világba
csöppenünk, ahol szintén egy gyerek, most a tizenhárom éves Emma próbál eligazodni. S
mivel szüleit elveszítette, nagymamájához kerül, akitől tanulja a mindennapok mágiáját.
Tehát mindkét mű olvasható történeti tablóként és családtörténetként egyaránt, valamint
mindkettő a gyermeki szem sajátos látószögén keresztül láttatja az eseményeket.
1 A Máglya első lett a német Südwestrundfunk (SWR) német közszolgálati rádió listáján 2016. decemberben. (http://gyorgydragoman.com/?p=1395); „a The Washington Post méltatása szerint A fehér király egyszerre felkavaró és felbecsülhetetlenül értékes.” (forrás: Wikipédia)2 „Prózai életünk örvendetes eseménye volt a közelmúltban, hogy Bodor Ádám köpenyéből legalább három prózaíró bújt elő: Dragomán György, Papp Sándor Zsigmond és Vida Gábor. Mindhármat közös jegyek fűzik a mesterhez: az erdélyi háttér, az elbeszélés visszavívott öröme, a kegyetlenség és elnyomás visszafogott ábrázolása, a roppant kidolgozott, nyomatékos stílus, s végül általában bizonyos lidérces, dermesztően tárgyilagos, mégis látomásos ábrázolás.” Báthori Csaba: A gyermekkor ára - Dragomán György: A fehér király, Magyar Narancs, 2005/34. http://magyarnarancs.hu/zene2/a_gyermekkor_ara_-_dragoman_gyorgy_a_feher_kiraly_konyv-64457
ahol Esterházy Marcell a nagyapja halála után készített kép keletkezési körülményeit meséli
el. Az Örökség cím alá gyűjtött novellák elolvasása után, hasonlítsátok össze, hogy milyen
eszközökkel ragadja meg a kép illetve az írás az apa/nagyapa hiányának élményét!
(Megoldásjavaslattal)
2.1.2.. Az Örökség című novellafüzérbe tartozó írások külön-külön is megjelentek.
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnázium Mi alapján lehet őket mégis egymáshoz illeszteni?
Tekintsetek az Örökségre mint összefüggő szövegegységre, és jelöljétek a lineáris és
globális kohézió elemeit!
2.1.3. Gyűjtsétek ki, hogyan, mely tárgyak, cselekedetek segítségével idézi meg a fiú az apját!
(Megoldásjavaslattal)
Hogyan próbálja őt életre hívni?
Hogyan próbálja ki önmagát az apa egykori szerepében? Mennyire sikerül ez? Miért?
Az emlékőrzésnek milyen családi illetve nemzeti szertarásait ismeritek? Mi a közös
ezekben?
2.2.. Felnőtt és gyermekvilág viszonyának lehetőségei: a Fehérarc két novellájának elemzése,
összehasonlítása: (Megoldásjavaslattal)
Kinek a nézőpontjából ismerjük meg a történeteket?
Milyen viszonyban áll a felnőtt és gyermekvilág?
Mi hozza a megoldást mindkét novellában?
2.3.. A Füles fotel című novellafüzér írásainak összevetése: A Füles fotel cím alá a Derbi, az
Oroszlánkórus, Majdnem minden, amit a halakról tudni érdemes, A régi frakk és az Orvosság
című szövegek vizsgálata
2.3.1.. Mi fűzi össze a novellákat? (Megoldásjavaslattal)
Milyen viszonyban áll gyermek és felnőtt világa?
Mi a jelentősége annak, hogy nagypapa a lovas balesete miatt nem tud járni?
Gyűjtsétek össze, milyen közös élményekben van része unokának és nagypapának!
részük?
A közös szórakozáson, az együtt mulatáson túl mikre szolgálnak még ezek az
események?
2.3.2. Az író felesége, Szabó T. Anna választotta a novelláskötet címéül az Oroszlánkórust.
Vajon miért a Füles fotel második tagja lett a kötet címadó novellája?
Mi jelenik meg ebben a novellában, amiért a címadó novella lesz?
(Megoldásjavaslattal)
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnázium Egyetértetek a választással, hogy a kötet címe Oroszlánkórus lett?
Az általatok olvasott novellák közül melyiket választanátok a novelláskötet címéül?
Mit jelent az Oroszlánkórus?
A kórus zenei kifejezés. Keressetek zenei témájú novellákat a szövegben!
Milyen zenei műfajok jelenítődnek meg a zenei témával dolgozó novellákban?
2.4. Hasonlítsátok össze a Füles fotel novelláit a Kandúr című novellával!
Vessétek össze a novellákban megjelenő nagypapa és kisfiú viszonyát! Mi ennek a
jelentősége?
Mindkét novella jelen időben van. Mit változtatna rajtuk, ha a cselekményük múlt
időben, a történetekre visszaemlékezve lenne elbeszélve? Mely események
megjelenítése alakulna másképpen?
2.5. Hasonlítsátok össze a Fehérarc, a Füles fotel novellaciklus és a Kandúr című novellákat!
Vessétek össze a novellákban megjelenő felnőttek gyerekekhez való viszonyát!
Melyiket találjátok a legszimpatikusabbnak, miért?
Szedjétek össze, milyen problémákra kell megoldást találni a novellákban, és hogyan
oldódnak meg ezek?
3. A világ dolgainak megjelenítése gyermeki szemszögből: több novella összehasonlítása: A
mellényes bácsi, Ambrus bár, Guruzs, A pucér nő, Sör, bor, pálinka, Majdnem minden, amit a
karácsonyról tudok, Karácsonyfa, Cukor
3.1. Melyek azok a történetek, amelyeket a felnőtt világ hoz létre, hogy a gyerekek számára
magyarázatot adjanak a világ dolgaira, rejtélyeire?
3.2. Csoportokra osztva vizsgáljátok meg, hogy a kapott novellákban milyen történetek,
dolgok jelenítődnek meg, kapnak magyarázatot gyermeki látószögön keresztül, milyen
tanulsággal!
Jelöljétek az esetleges túlzásokat, amelyeket ez a látószög eredményez!
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc GimnáziumVizsgáljátok meg, hogyan jelenítődik meg a felnőttek valósága, és miként épülnek be a
gyermekek világába, a felnőtt világ eseményeire milyen magyarázatok születnek a gyermeki
nézőpontból! (Megoldásjavaslattal)
A. A mellényes bácsi, Ambrus bár
B. ,A pucér nő, Cukor
C. Sör, bor, pálinka, Majdnem minden, amit a karácsonyról tudok
D. Karácsonyfa, Guruzs
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc GimnáziumVII. Ötletek szövegalkotási és szövegelemzési gyakorlatokhoz
1.1. Alkossatok 4-5 fős csoportokat és készítsetek 10-12 mondatos történetet, amiben szerepel a következő mondat:
A: A bátyámra gondolok. Arra, hogy érezhette magát ebben a térben. Nem tudok róla semmit. Semmit azóta, hogy idekerült. Ennek több mint tizenkét éve. A bátyám harminchét éves volt akkor. Két héttel a születésnapja után hozták ide. Festő volt.
B: – Tudja, hogy a bátyja az alatt a nem egészen tizenegy év alatt, amit itt töltött, egyszer sem szólalt meg? – kérdezi.
C: A nő elhallgat, a bátyám arca jut eszembe, látom magam előtt a szemet, a szemében a haragot. Azt hittem, régen elfelejtettem már az arcát, de most mégis itt van előttem. Megrázom a fejem.
D: – Maga beleszeretett a bátyámba – mondom.
E: A bátyám lemászik az ablakpárkányról. A bátyám mosolyog.
F: Semmi nem érvényes.
1.2. Olvassátok el az eredeti novellát, majd nézzétek meg a hir24 hírportál kultúra rovatában
megjelenő írást!
http://24.hu/kultura/2016/04/17/titkos-aktokat-talaltak-az-elmegyogyintezetben/ Miben és
hogyan módosult az eredeti novella a kiemelések által? (Megoldásjavaslattal)
1.3.Milyen céllal közli Dragomán szövegét a portál?
Milyen figyelemfelkeltő és felhívó eszközökkel él
A műalkotás fogalmának mely alapvető ismérveit sérti meg ezzel a közléssel?
Hogyan módosítja a jelentést:
- a cím
- az alcím (Nézzetek utána mit jelent a matiné szó? Mire következtetettek ebből, mit
„Leírása azáltal nyer mélységet (és persze: veszít szociológiai korrektséget), hogy elbeszélőjét
gyermekként határozza meg, s mindent, ami a regényben megjelenik, gyermeki látásmód által
jelenít meg. […] Borbély azáltal, hogy a felnőttek világát a gyermek világára cserélte fel,
hogy regényében a felnőttek világa is csak mint a gyermek számára megképződő környezet
jelenik meg, a falu társadalmiságát antropológiai modellel helyettesítette, s ezáltal mintegy ki
is emelte a társadalmiság megfogható és értelmezhető közegéből. Borbély könyve nem arról
szól, hogy milyen a falu, hanem arról: milyen (lehet) a gyermekkor; nem arról, hogyan él a
falu, hanem arról: hogyan hat a (ez a) falu egy gyermekre; nem arról, hogy a falu és a
szegénység kibírhatatlan, hanem arról: a falu és szegénység körében a gyermekkor
kibírhatatlan. […]
Furcsa, feloldatlan, lebegtetett, de meggyőző kettősség uralja így a könyvet: a gyermek
beszél, de úgy, hogy tudjuk, neki van már más tudása és tudata is (bár persze mindez explicite
nem jelenik meg), folyamatosan érzékeltetve van a beszélő tudatának egyszerre spontán és
csak tapasztalatra koncentráló gyermeki érzékisége, valamint az ettől való finom, de
határozott elkülönböződés is; a gyermek beszél a maga nyelvén, de tudja, hogy ez csak az ő
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnázium(vagy az ő környezete?) nyelve, s rendre megállapítja: mi így mondjuk – ami feltételezi, hogy
mások másként mondják. […]
Az a nyelv, amelyen ez a könyv, s ez a gyermek-narrátor beszél, a maga tömörségében,
képiségében és töredezettségében sem nem falusi nyelv, sem nem gyermeki nyelv, hanem
mindkettőnek mintegy felülírt s felülstilizált fikciója: s épp ezen fikcionáltságában éri el
hatását. A megélt gyermekkor elbeszélése nem a gyermekkor nyelvén, hanem annak radikális
átalakítása során jön létre: az elbeszélés mintha idegen nyelven adná elő a „saját” élmény, a
gyermeki élmény primér és mégsem primér jellegét.
[Margócsy István, Borbély Szilárd / Nincstelenek – Már elment a Mesijás?, 2000, 2013/10.]
C: Rakovszky Zsuzsa A hullócsillag éve c. regényéről
„A hullócsillag évében megfigyelhető, speciálisan a gyermek-nézőpont használatából adódó
sajátságok taglalása előtt mindenképpen tisztázni kell, hogy bár a nézőpont valóban az
óvodáskorú gyermeké, a narrátor mégsem ő, hanem egy egyes szám harmadik személyben
tudósító auktoriális [szerzői] hang, mely azonban mindvégig Piroska perspektívájából
érzékelteti a történteket. A szöveg tehát nem a gyermeki beszédmódot imitálja, nem használ
gyermeknyelvi fordulatokat: az érzékenység, a szemléletmód a gyermeké, a nyelv viszont
nem. A gyermek az, aki lát, de egy érett, omnipotens [mindent tudó] tudósító beszél. Egy
felnőtt nyelve (hang) és egy gyermek nézőpontja (perspektíva) játszik egymásba, valószínűleg
ennek köszönhető az eddig megjelent kritikákban rendre visszatérő, jogos megállapítás, mely
szerint a gyermek-perspektíva gyakran nem hiteles (és ha a gyermeki beszédmód, vagy teljes
mértékben gyermeki gondolkodás megjelenésére számítunk, valóban nem mindig az),
tudálékos vagy túlmagyaráz dolgokat. Ha vannak is ilyen helyek a szövegben, az mégsem
vonható kétségbe, hogy az olvasás során a gyermekperspektíva egy egészen különös
megismerési modell szerkezetét tárja elénk. A gyermeki gondolkodásszerkezet és kognitív
működés modellálása segítségével feltárt „valóság” nagyban különbözik a felnőtt-nézőpont
szerint interpretált realitástól, s ez ennek a minőségileg más világlátásnak nem kevés
esztétikai hozadéka lehet a tartalmi szinten túl szerkezeti, poétikai vonatkozásokban is.
Piroska valójában nem is hőse a regénynek, nem hőse abban az értelemben, hogy néhány
kivételes alkalomtól eltekintve meglehetősen passzív, az eseményeket nem irányítja, inkább
csak elszenvedi, illetve ezzel párhuzamosan megfigyeli és a maga módján interpretálni
próbálja. Bár látszólag a történések fókuszában van, pozícióját mégis inkább a kívülállás
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnáziumjellemzi. Jellemző példa erre, hogy az édesanyja és az ismerősök, barátok között zajló
dialógusokat az asztal alól, a padlóról (a gyermekre jellemző perspektíva, lentről követi az
eseményeket, Piroska gyakran, metonimikusan a különböző cipők alapján ismeri fel az
embereket, illetve cipőkkel azonosítja őket) figyeli csendben, észrevétlenül”
[Kolozsi Orsolya, A gyerek szerint a világ. Rakovszky Zsuzsa A hullócsillag éve című
regényéről. Tiszatáj, 2005.]
D: Rakovszky Zsuzsa A hullócsillag éve c. regényéről
„A következő fontos aspektus, a gyermek időszemlélete nagyban meghatározza ezeknek a
történeteknek az elrendezését, így a regény szerkezetét is. Piroska láthatóan nem képes saját
belső idejét, azaz az általa megélt, személyes időt és az objektív időt megkülönböztetni,
illetve egymásra vonatkoztatni. Képtelen az eseményeket lineárisan, egymás után, a múlt-
jelen-jövő teleologikussága [ok-okozatisága] mentén szervezni. Ennek köszönhető, hogy a
már említett rövidebb történetdarabkák nem kronologikus elv szerint, hanem az időrend
figyelmen kívül hagyásával állítódnak sorba. Az időbeli következetesség hiánya miatt
bizonyos események vissza-visszatérnek, kavarognak, egymásra úsznak, a regény
szerkesztése nem lineáris(bár a befogadónak nem okoz túl nagy nehézséget, hogy
rekonstruálja, időrendbe helyezze a történéseket), inkább kaleidoszkopikus, montázs-, illetve
mozaik-szerű.
A világgal ismerkedő, annak szabályait, működését különböző tapasztalatok és megfigyelések
segítségével megismerni kívánó szemlélet a nagy történet apró kistörténetekké darabolásán
kívül más poétikai változásokat is eredményez. Míg a gyermek nem képes minden esemény,
hallott vagy látott információ racionális feldolgozására, addig saját maga számára, fantáziája
segítségével egy kezelhetőbb világot teremt, melyben a csodák és elképzelt dolgok
realitásként szerepelnek.
[Kolozsi Orsolya, A gyerek szerint a világ. Rakovszky Zsuzsa A hullócsillag éve című
regényéről. Tiszatáj, 2005.]
E: Báthori Csaba Dragomán György A fehér király című regényéről
„Dragomán György nagyszerű írói minőségét több erény együttesen jelzi: kiválóan exponál,
leleményesen bonyolít, szemfülesen adagolja a jellegzetes részleteket az egyszeri dolgokra
éhes emlékezetnek, és legtöbbször még csattanóval is szolgál az egyes történetek, és a mű
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnáziumvégén. Egy fél oldal elég, és tudjuk, miről van szó, mi az elbeszélői érdek. Tehetsége főleg a
gyermeki kíméletlenség, a felnőtti brutalitás, a nélkülözés, a különböző gyökerű félelmek és a
nagy általános, minden önkényuralomra jellemző rettegések ábrázolásában remekel, de
felejthetetlen a megvesztegetés, az apára vágyakozó kamaszmegindulások, és a látomássá
fokozódó történetláncok leírásában is. Mondandója ugyanakkor nagy darabokban, testes
bekezdésekben, hadarva tolul, ömlik elénk, sodor, sodor, örvénylő erővel magába ránt, és
egyszer csak vége szakad. És mégis: egy pillanatra sem veszítjük el a fonalat, sőt a bonyolítás
minden egyes pontján úgy érezzük, hogy a történet magjában vagyunk, és most történik
valami szörnyű, valami kínos vagy jóvátehetetlen fordulat. A mondatok végig múltidőben
jelennek meg, s ez úgy tünteti fel a könyvet, mintha a kamasz visszaemlékezne. Ugyanakkor
világos, pontos leírásról van szó, egy súlyos gyermekkori megpróbáltatás írói elemzéséről és
elmélyítéséről. […]
A regény klasszikus értelemben nem fejlődésregény, a hangsúly itt nem a kamasz változásán,
hanem állapotának bemutatásán van. A történetek egyenként nem léptetik előre a
cselekményt, nem az idő munkáját iparkodnak megragadni, hanem abban találják, alapozzák
meg az elbeszélés selymességét, hogy érdekes, meghökkentő eseményeket mutatnak be a
gyerek életéből. Minden egyes történet egyenrangú, technikai és hatás-alkati szempontból is.
Az idegen nagykörnyezet lidérceit nemcsak a romániai hátteret megidéző utalásrendszer
közvetíti, hanem – számomra legalábbis – némely nyelvhasználati jegy.”
[Báthori Csaba: A gyermekkor ára, Élet és Irodalom, 2006.]
Feladatötletek a Vasvonó című novella értelmezéséhez
V. 4. A csoportok keressék ki a kapott szövegrészletekből, mit csinál az apa a fiúval, és azt is,
mivel indokolja ezt. (Elsősorban az igékre figyeljetek!) Mi olvasható ki ezek alapján apa és
fiú viszonyából? Egy vonallal jelöljétek, azokat a részeket, amelyek a fiúra, kettővel azokat,
amelyek az apára vonatkoznak!
A:
„Hajnalban, amikor kiráz az ágyból, Apám azt mondja, hogy tudja, hogy fáradt
vagyok, tudja, hogy alig állok már a lábamon, de nincs mit csinálni, muszáj
gyakorolni”
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnázium „Apám elém tartja a két kezét, az ujjai görbék és göcsörtösek, mint tiszafa gyökerei,
azt mondja nem is vizsga lesz az, hanem verseny, versenyt kell majd játsszak a fekete
hegedűssel…”
„Apám a hintaszékben ül, a régi vonót rázza, azzal vezényel, úgy mondja […] úgy
mondja, hogy álljak meg, és kezdjem elölről, vagy azt, hogy még egyszer, vagy azt,
hogy gyorsabban, vagy azt, hogy lassabban, de főleg azt, hogy nem jó, nem jó,…”
B:
„Apám azt mondja, tudja, hogy nagyon nehéz, de ne féljek, mert onnan kezdve, hogy
megszülettem, arra készít, hogy legyőzzem a fekete hegedűst
„rám kiált, hogy tartsam szépen a ritmust, gondoljak a fekete hegedűsre, azt hiszem,
hogy ez rendes gyakorlás”
„Apám azt mondja, amikor játszok, semmi se szabad, hogy megzavarjon, néha a
szemembe világít a viharlámpával, máskor a fülembe fúj a biciklipumpával, vagy
kereplővel a kezében ugrál körülöttem,”
C:
„Apám azt mondja úgy kell tudjam mind a hetvenhét nótát […] sokszor tényleg fel is
ébreszt, vizes ruhával dörzsöli az arcom, meg se várja amíg felülök az ágyon már adja
is a kezembe a hegedűt meg a vonót, és mondja a dal cimét, van, hogy ki se kelek az
ágyból úgy játszok fekve, Apám azt mondja jól csinálom, de tudjam meg, hogy a
fekete hegedűs fejjel lefele lógva is tud játszani”
„Apám azt mondja most már evés közben is játszani kell”
„Apám akkor se dicsér meg, hogyha egyet se ejtek le, nem mondja, hogy ügyes
vagyok”
D:
„Apám lefektet a padlóra, és addig masszíroz dióolojjal amíg ki nem áll a görcs
belőlem”
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnázium „Akkor se szabad megálljak, hogyha elszakad a hegedűmön húr, nagyon jó hurok
pedig, sokat kibírnak, fekete kos beléből és keresztespók hálójából sodorta
mindegyiket Apám”
„Apám azt mondja, ő azzal járta meg, hogy leengedte a hegedűt, amikor egyszerre két
húr pattant el rajta, de én nekem nem szabad
E:
„Van amikor el is vág egy-egy húrt a nagy szabóollóval, hogy szokjam, olyankor
olyan magasan kell játsszak, hogy csikorog bele a fogunk és cseng tőle a fülünk, de
akkor se állok meg.”
„Apám segít beülni a mosdótálba, amit a veder helyére szerelt fel, a kút láncára, aztán
leenged a kútba, egészen le, addig, amíg a talpam már szinte éri a vizet, azért, hogy a
kút hidege új erőt adjon. Ott lent a legnehezebb hegedülni […] ahogy Apám tanította,
hagyom, hogy a mohos hideg lehűtse a tarkómat”
„Apám, amikor felhúz, megkérdezi, hogy láttam-e a csillagokat, a kék égre gondolok,
aztán azt mondom, hogy igen,”
V.5. Gyűjtsétek össze a novellából azokat a mondatokat, amelyekből kiderül, hogy az apának
miért olyan fontos a fiú versenye a hegedűssel?
Az apa egykori kudarcát a fiú hegedűtudásnak groteszken eltúlzott módon megjelenített
tökéletesítésével akarja helyretolni:
„úgyhogy addig egyfolytában gyakorolni kell, addig, amikor nem alszunk, akkor gyakorlunk,
muszáj, mert nem akarja, hogy én is úgy járjak, ahogy ő járt.”
„Apám azt mondja, ő azzal járta meg, hogy leengedte a hegedűt, amikor egyszerre két húr
pattant el rajta, de én nekem nem szabad”
„mert még járni se tudtam, amikor már a kezembe adott egyet, amilyen kicsi mutuj voltam,
nem is akartam megfogni, de ő szépen a kezemhez bogozta, jó ragacsos gyantás gézzel, hogy
nem tudjam eldobni, hanem szokjam csak meg szépen a súlyát és a fogását, mert ő már akkor
is tudta, hogy minden perc drága, minden pillanatot ki kell használni.”
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc GimnáziumV.8. Az alábbi táblázatba rendezve gyűjtsétek össze, milyen próbatételeket kell kiállnia a
beszélőnek! Keressétek ki a szövegből, hogy milyen terekben, milyen hegedülési mutatványt
kell a fiúnak produkálnia, miért?
A feketehegedűs varázslatos
hegedűjátéka
A varázsvilág imitációja Mi okból? Milyen készség
fejlesztése végett?
„minden éjjel a kint a
keresztúton gyakorol, háttal
a holdnak, úgy, hogy lássa
az út porába vetülni a vonója
árnyékát, hogyha elég
gyorsan játszik, akkor az
árnyéka nem tudja már
követni, leszakad a vonóról,
és ott marad a porban”
„felkapcsolja tíz elemes
xenon égős viharlámpáját és
rám világít vele, úgy, hogy
rávetüljön feketén a falra az
árnyékom”
„szemembe világít a
viharlámpával”
gyorsaság
mintha varjak meg
denevérek röpködnének és
csapkodnának az arcom előtt
„máskor a fülembe fúj a
biciklipumpával, vagy
kereplővel a kezében ugrál
körülöttem, olyan is van,
hogy behozza a kutya láncát,
beteszi a mosófazékba és azt
rázza tiszta erőből, azt
mondja, muszáj hogy
megszokjam, mert a fekete
hegedűs majd szelet kavar
körülöttem”
„semmi se szabad, hogy
megzavarjon”
„[nem] hibázhatok”
az mindig kimegy a
temetőbe éjfélkor, és ott
húzza, arról, hogy felébreszti
a szellemeket, és a
szellemek fel is ébrednek,
úgy zúgnak körülötte, mint a
Apám ott ugrál körülöttem a
mosófazékkal, nagyon
hangosan csörög benne a
lánc
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnáziumlegnagyobb szélvihar, és ha
csak egy hamis hangot is
játszana, mindjárt elvinnék
magukkal be a föld alá, de a
fekete hegedűs sose ijed
meg, vagy ha meg is ijed,
akkor se látszik rajta, hanem
megtáncoltatja a
szellemeket, és ha elege lesz
belőlük, akkor elkezd
visszafele játszani, és akkor
a szellemeknek nincsen mit
csinálni, vissza kell nekik
menni a föld alá, bizony,
hogyha visszafele játszik
a fekete hegedűs fejjel lefele
lógva is tud játszani, van,
hogy felszalad a
legmagasabb fenyőfák
legtetejére, beakasztja a
csizmáját a legkisebb
ágakba, és hanyatveti magát,
a puha fenyőégkara, és ottan
játszik, de úgy, hogy mind
kinyílnak a fákon a tobozok,
és mind kipörög belőlük a
fenyőmag, bele egyenesen a
szájába.
„álmomból ébreszt fel, és
sokszor tényleg fel is
ébreszt, vizes ruhával
dörzsöli az arcom, meg se
várja amíg felülök az ágyon
már adja is a kezembe a
hegedűt meg a vonót, és
mondja a dal cimét, van,
hogy ki se kelek az ágyból
úgy játszok fekve”
„úgy kell tudjam mind a
hetvenhét nótát, hogy
behunyott szemmel is oda
vissza el kell tudjam játszani
mindegyiket”
„a fekete hegedűs tud enni
közben”
„kicsi golyókat gyúr nekem
a grízes tésztából a levegőbe
dobja őket, van amelyiket a
számmal kapom el, van
„most már evés közben is
játszani kell”
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnáziumamelyiket a vonómmal vagy
a könyökömmel pattintom a
számba”
Feladatötletek több novella összehasonlításához
VI. 1.3.4. Olvassátok el a kapott novellát, és jellemezzétek a fenti szempontok alapján!
Lehetséges megoldások:
A: Vasvonó: egyes szám első személyű, 13 éves, fiú elbeszélő, a saját történetét mondja, mint
egy belső monológ, amelybe beépülnek az apa megnyilvánulásai: „Apám azt mondja, hogy
tudja, hogy fáradt vagyok, tudja, hogy alig állok már a lábamon, de nincs mit csinálni, muszáj
gyakorolni”. Jelen időben beszéli el az eseményeket, ami az események folyamatos
ismétlődősének megjelenítésére is szolgál.
A részletes elemzését lásd az V. fejezetben.
B: Húsleves: egyes szám első személyű 10 éves, lány elbeszélő, aki a saját történetét mondja,
azt, amint megtapasztalja az őt körülvevő világot és benne a fordulatokat:
„s akkor kinyílt az ajtó, és bejött Olga néni, ezen én nagyon meglepődtem, mert Olga néni
már több mint egy éve nem járt nálunk, azóta, hogy anya tragikus balesete után egy héttel apa
a cserépkályhában az anya összes hangfelvételét…”
Az időt a baleset tagolja az előtti, és az utáni eseményekre. Akkor és most viszonyának
ütköztetésében a mostani váratlan, különleges fordulatot emeli ki:
„pedig anya balesete előtt nagyon gyakran feljárt hozzánk, volt olyan hét, hogy minden nap
feljött, és mindenféléket hozott anyának, kölniket, szappanokat, hajfestéket, meg fellépő
ruhának való anyagokat, és mindenért csak annyit kért el, amennyibe neki került, azt mondta,
ő a maga részéről ezzel tud hozzájárulni az anya tehetségéhez, mert az anya hangja a legszebb
a világon, és ahogy a sanzonokat énekli, annak aztán tényleg párja nincsen, még azt is
napokig elhallgatná, ahogy anya kacag, és nekem is mindig mondta, hogy hallja a
nevetésemen, hogy én is az anya hangját örököltem, és nekem is énekelni kéne, na de amióta
apa elkergette, azóta egyszer se volt nálunk, most meg mégis bejött egyenesen a konyhába, és
úgy mondta, hogy jó étvágyat, meg, hogy rendes apától, hogy így egy év után eszébe jutott”
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnázium„mióta akkor este Misi bácsi segített anyát levinni a mentőbe, apám még soha egyszer se
mondta ki a nevét.”
C: Hangdobozok: egyes szám első személyű, felnőtt férfi elbeszélő, az apa halála utáni időből
tekint a jelenre és a múltra. A múltban 15 éven keresztül készített hangdobozok az elbeszélés
jelenében jönnek működésbe. A két idősíkot az elbeszélő emlékei fűzik össze. Fontos
hangsúlyozni, hogy az apa elvesztése miatti jelenbéli haragot az emlékek oldják fel:
„eszembe jutott az, ahogy ebéd után a kalappal a fején, a súlyos nagyítólencsét az arca elé
lógatva nézegette a bakeliten a barázdákat, és közben szarvasbőrrel törölgette a lemezt, soha
nem körbe, soha nem sugarasan, hanem mindig úgy, hogy a szarvasbőr egy telt hasú nyolcast
rajzoljon a lemezre. Eszembe jutott az arca, ahogy a lencse felnagyította és megtörte és
kiemelte az arca részleteit, ahogy a fejét mozgatta, néha csak a pupillája látszott, néha az orra
pórusai, néha a szája sarka, néha az állán a gödör a szürke borostákkal ott, ahova soha nem ért
be a borotva, és akkor egyszerre elszállt belőlem a harag”.
A két idősík között az apa múltból a jövőbe, az elbeszélés jelenébe címzett levele teremt
kapcsolatot. Az írás megidézi az fiúban apa hangját:
„Széthajtottam a lemeztokot, a zenekart ábrázoló fehér-fekete fotót beterítette egy sárga
zsírkrétával írt szöveg. Apám kézírása volt, ahogy a sűrűn egymás mellé írt szöveget
olvastam, szinte hallottam is a hangját. Azt írta, mindig is tudta rólam […] Mindössze annyit
kell tennem […].”
A síron túlról visszanyúló hang iróniája látszik annak eltúlzásában, amilyen aprólékosan az
apa a fia számára elkészíti az útmutatást:
„Egy kis skiccet is odarajzolt a szöveg alá, hogy hogy is kell egymáson állni a
sörösdobozoknak.”
D: Karcsika: egyes szám harmadik személyű elbeszélő mondja el egy hat éves kisfiú
történetét gyermekszereplőjével szimpatizálva.
A szereplőt némelykor kívülről láttatja az elbeszélő: „Karcsika azóta akart kutyát magának,
hogy Dédi unalmában megpróbálta megtanítani olvasni.” a szereplő tudatába is betekintést
enged: „és ahogy kinyílt az ajtó, kiabálni is kezdett: – Sziasztok! – Megvakultam! Képzeljétek
el, hogy megvakultam! – a szemüveg mögött, amilyen erősen csak tudta, be is hunyta hozzá a
szemét, úgyhogy mindenféle színes karikák táncoltak tőle a szemhéja mögött.”
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc GimnáziumUgyanakkor a történetben meghatározó a szereplő belső világa, a gyermeki nézőponton
keresztül látjuk a karácsonyi eseményeket:
„Végül tényleg az angyal hozta el Karcsikának a kutyát, igaz, nem személyesen, csak
Dédinek adta oda, nem tudta személyesen elhozni, mert sietni kellett neki az angyalok
gyűlésére, mert az angyaloknak készülni kellett a karácsony esti nagy munkára, de az angyal
látta, hogy Karcsika milyen nagyon szeretett volna egy kutyát, úgyhogy már így, Szenteste
előtt, délben odaadta Dédinek a kartondobozt a kutyával, hogy hozza el Karcsikának, és Dédi
el is hozta, oda is tette a dobozt Karcsika elé a szőnyegre, és mondta, hogy: – Itt van Karcsika,
tessék, ez a tiéd, az angyal küldte, mert olyan jó fiú voltál.”
A családból több szereplő is megjelenik: apa-anya-dédi, és az ő egymáshoz, illetve
Karcsikához való viszonyuk is:
„– Hagyd már békén, hát csak játszott, még csak hatéves – mondta Anya.
– Ne szólj bele – mondta Apa. – Ez nem játék, ebbe ne szólj bele.
– Hagyd már békén!
Karcsika felült, Radír nyakát simogatta – Ne veszekedjetek – mondta.
Anya és Apa egyszerre szólaltak meg – Ebbe ne szólj bele! – mondták, de Anya mosolyogott,
és Apa is majdnem mosolygott.”
„Dédit is szidták a háta mögött,”
„Karcsika érezte, hogy Dédi elengedi a karját, közben hallotta, hogy hangosan azt kiáltja,
hogy: – Próba! Károly nem szégyelled magad? Majd adok én neked próbát! – aztán valami
csattant, nem egyszer, hanem kétszer, Piff!!!–Paff!!! aztán egy kéz lerántotta Karcsika
szeméről a nyakkendőt, a Dédi keze volt, Karcsika megismerte a levendula szappanának a
szagát,”
„és akkor Karcsika apára nézett, és apa arca mind a két oldalon tiszta piros volt, de azért
megszólalt: – Igen! – mondta – Igen, megtarthatod! – és ahogy ezt mondta, már nevetett is, és
fél kezével az arcához nyúlt, és megdörzsölte, és úgy mondta nevetve, hogy: – Nagymama
drága, maga aztán igazán nem ismeri a tréfát.”
E: Kandúr: egyes szám harmadik személyű elbeszélő mondja el Matyi történetét. A kisfiú
elvált szülők gyereke, aki épp vasárnapját tölti az apjánál. A kisfiút belülről és kívülről láttató
nézőpont némelykor összeolvad: „Már nem is Matyi, már egy macska.”, de például a kisfiú
ellenállást külső elbeszélői nézőpontból látjuk: „Matyi áll, a zsákot nézi. Engedd ki, mondja,
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnáziumengedd el, kiáltja.” „Matyi Nagyapa felé csap a körtefaággal, Nagyapa megfogja az ág végét,
kirántja a kezéből, eldobja.”
Bár a novellának az Apa megemlítése ad keretet. De az Apa maga nem jelenik meg a
novellában mint szereplő.
A nagypapa ellenségesen áll a kisfiú világához. A kisfiú számára a macska, a novella tárgya
egy játszótárs, míg a nagyapa számára kártékony, a füvet összepiszkító állat. A felnőtt akarta
ellene szegül a gyermeki vágynak, és győzedelmeskedik is fölötte, hiába elég bátor a kisfiú
ahhoz, hogy szembeszálljon a nagypapával. A konfliktus nem egyértelmű gyermek és felnőtt
között áll fenn, mert a múltból megidézett jelentben ellentét feszül az apa és nagypapa között,
de a történet jelenében az apa már passzív szereplő, így nem tud fia a segítségére lenni.
A csoportok számától függően ebbe a feladatkörbe illeszthető még a Füles fotel, az Örökség,
és a Mennyből az angyal cím alá tartozó novellák is, ezek elemzését lásd lejjebb.
VI. 2.1. Az Örökség cím alá gyűjtött novellák elolvasása után, hasonlítsátok össze, hogy
milyen eszközökkel ragadja meg a kép illetve az írás az apa/nagyapa hiányának élményét!
„A barna bársonyborítású matracon hosszú bemélyedés, apám hátának emléke. […]Felülök,
felemelem az ágy lábvégénél lévő összehajtott gyapjúpokrócot, belém villan, hogy ezt még
apám fogta össze…” (Galamb)
VI. 2.1.3. Gyűjtsétek ki, hogyan, mely tárgyak, cselekedetek segítségével idézi meg a fiú az
apját!
Hogyan próbálja őt életre hívni?
Hogyan próbálja ki önmagát az apa egykori szerepében? Mennyire sikerül ez? Miért?
Az emlékőrzésnek milyen családi illetve nemzeti szertarásait ismeritek? Mi a közös
ezekben?
Az Örökség cím alá gyűjtött novellák elbeszélései (úgy mint a Hangdoboz c. novella is) az
elhunyt apa nyomába lépő fiú különböző helyzetképeit jeleníti meg. A novellákat a
temetésétől eltelt időben való előrehaladás fűz láncszerűen egybe:
„Sokáig nem nyúlok apám szekreteréhez. Már egy hónappal túl vagyok a temetésen…”
(Medvecukor)
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnázium„Apám borotválkozó dobozát a spájzban találom meg, két hónappal a temetés után.”
(Borotva)
„A mappát apám halála után fél évvel találom meg.” (Mappa)
„Apám orosz füzetét tíz évvel a halála után találom meg.” (Lázmérő)
A novellafüzér darabjaiban a fiú az apa tárgyaival szembekerülés folyamán folyamatosan
szembesül az apa hiányával, illetve több helyzet is létrejön, amikor is helyébe ül, lép, fekszik,
s ezzel az apjához való hasonlósága illetve a tőle való különbözősége jön játékba.
„Soha nem ültem még bele apám karosszékébe. Kényelmes.” (Mappa)
„Apám ágya magas keskeny, kényelmetlennek látszik. Soha nem feküdtem még benne.
Leveszem a cipőm, lehúzom a nadrágom, felmászom az ágyra. Nyikorog a súlyom alatt.”
(Galamb)
„Sóhajtok, elveszem a pengét a nyakamtól, az arcomhoz illesztem, próbálom úgy tartatni,
ahogy apám a képen. Nem tudom egészen úgy tartani.” (Borotva)
VI.2.2. Felnőtt és gyermekvilág viszonyának lehetőségei: a Fehérarc két novellájának
elemzése, összehasonlítása:
Kinek a nézőpontjából ismerjük meg a történeteket?
Milyen viszonyban áll a felnőtt és gyermekvilág?
Mi hozza a megoldást mindkét novellában?
Árbóckosár: Apa-fiú viszony jelenítődik meg az apa látószögén keresztül. A felnőtt munkája
és a gyerek játéka rávilágít a két világ különbségére. A fiáért aggódó apa legyőzi aggodalmát,
és át tud váltani a gyerekvilágba, valamint annak nyelvi regiszterébe, és ez segít megoldani a
helyzetet:
„Vaskuti haja alól patakokban kezdett ömleni a víz, görcsös fájdalom nyilallt a combjaiba, azt
érezte, hogy mozdulni se tud, közben egyszerre villant bele az agyába, hogy nyolc méter,
hogy a cseresznyefa a legtörékenyebb, hogy az ág pont a kerítés hegyes vasoszlopai fölé
nyúlik, egyetlen nagy szédítő és rettegő üvöltés volt a fejében minden gondolat, állt és érezte,
hogy reszket, a fiát nézte, fölötte a felhőtlen, tiszta kék eget, az égen hangtalanul szálló
vitorlás repülőt, a repülő egy helyben állt, mintha megállt volna az idő, Vaskuti akkor nagyon
lassan felemelte a kezét és visszaintegetett, és mosolyra húzta a száját, és a legvidámabb
hangján azt kiáltotta, hogy ez az, Jancsi, nagyon ügyes vagy, pont mint egy igazi tengerész, de
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnáziummost már mássz le szépen! És akkor eltelt egy nagyon-nagyon hosszú pillanat, aztán Jancsi az
integető kezével is megfogta az ágat, és elkezdett mászni lefele.”
Fehérarc: A felnőtt itt is át tud lépni a gyermeki világba, és ez segít megoldani a problémát.
Az apa számára megidéződik a saját gyermekkori félelme, és emiatt az újra átélés miatt tudja
megérteni, és feltehetően feloldani a gyermek félelmét.
„Vaskuti a vékony fehér ujjakat nézte, sóhajtott egyet, és lenyelte az egész litániát. Fellépett a
lépcsőre, odament Jancsi mellé, leült a lépcsőforduló széles fokára, és ott kérdezte meg tőle,
hogy mitől fél.”
„Vaskuti Jancsi hátára tette a kezét, végigsimított a sovány gyerekháton, beletúrt a fia
fürdéstől még nyirkos samponillatú hajába, azt akarta mondani neki, hogy csak képzelődik, és
nem szabad hagynia, hogy legyőzze a saját túlságosan élénk fantáziája, […] Ahogy Vaskuti
odanézett […], az emlék olyan éles volt, mintha nem is felejtette volna el soha […].”
„Vaskuti megrázta a fejét, a sötét csík hirtelen megint csak az lett ami valójában volt, egy
vonalnyi árnyék. Vaskuti a fiára nézett. Tudom mi van ott, és azt is tudom, hogy lehet
legyőzni, és elkergetni örökre, mondta, mosolygott. Megfogta Jancsi kezét, közben a saját
apja jutott eszébe, ahogy…”
VI. 2.3.1. A Füles fotel című novellafüzér írásainak összevetése:
Mi fűzi össze a novellákat?
Milyen viszonyban áll gyermek és felnőtt világa?
Mi a jelentősége annak, hogy nagypapa a lovas balesete miatt nem tud járni?
Gyűjtsétek össze, milyen közös élményekben van része unokának és nagypapának!
részük?
A közös szórakozáson, az együtt mulatáson túl mikre szolgálnak még ezek az
események?
A felnőtt és a gyermek világa ezekben a novellákban teljesen összeolvad. A novellák
szereplői, a nagypapa és kisfiú számára a varázsvilág egyaránt jelen van, mindketten egyaránt
részesei a játéknak, a valóság dolgai mindkettejük számára egyaránt a mesevilág tárgyaivá
válnak. A nagypapa és kisfiú közötti összhang többször is hangsúlyossá válik, például amikor
a nagymama elmenetélre várnak vagy, amikor mindkettejük fülét bántja a felhangosított Kék
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc GimnáziumDuna keringő, s végül a kettejük közötti azonosság láthatóvá is válik, mikor a kisfiú magára
ölti a nagypapa fiatalkori ünneplőruháját.
„Nagyapával azt várjuk a legjobban, hogy Nagymama elmenjen végre valahova, piacra vagy
a barátnőjéhez, mindegy, mert akkor végre játszhatunk megint lovasat.”
„És akkor pont úgy történik minden, ahogy Nagyapa mondta. Nagymama leteszi
távkapcsolót, és összecsapja a kezét, és azt mondja, még ilyet, tisztára olyan vagy, mint a
Nagyapád volt, és feláll, és megfogja a kezem, és a derekára teszi és a másik kezem meg a
kezébe fogja, és körbeforgat, felemel és visz magával.”
A nagyapa a vicces játékokkal nemcsak együtt mulat unokájával, hanem mind róla, mind
pedig feleségéről odaadó figyelemmel gondoskodik, hiszen az Oroszlánkórus című
novellában a cél a kisfiú feszültségének feloldása, míg az Orvosságban a nagymama
gyógyszerének a kávéba csempészése.
„egy régi-régi éneket énekelünk, nem tudom, hogy miről szól, de az biztos, hogy benne van,
hogy mi nem félünk senkitől, és nem félünk semmitől, a széltől se, a holdtól se, a naptól se, a
sötéttől se, bátrak vagyunk, és nagyon nagyok, és a hangunk, az nagyon szép, és nagyon
messzire hallatszik, és én tudom, hogy mindenki hallja, mindenki az egész blokkban, az egész
negyedben, az egész városban, mindenki, még az hülye énekóvónéni is.” (Oroszlánkórus)
„Az én feladatom lesz, hogy reggelenként a kockacukorral együtt becsempésszek egy-egy
adagnyit belőle a Nagymama kávéjába, de nagyon-nagyon-nagyon óvatosan, hogy
semmiképpen ne vegye észre.” (Orvosság)
VI.2.3.3. Az író felesége, Szabó T. Anna választotta a novelláskötet címéül az
Oroszlánkórust.
Vajon miért a Füles fotel második tagja lett a kötet címadó novellája?
Mi jelenik meg ebben a novellában, amiért a címadó novella lesz?
A gyermek és a felnőtt világ itt nem alá-fölé, hanem mellérendelői módon jelenik meg. Az
óvodás gyermeket ért megalázó helyzetet a nagypapa odafordulással, együttérzéssel, humorral
oldja fel. Az együtténeklés közös élményében oldódnak föl mindketten, és ez ad gyógyírt a
kisfiú bújára.
„Nagyapa akkor megkérdezi, hogy mi a baj, én nem akarom elmondani…”
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnázium„Aztán egyszer csak már a Nagyapa ölébe vagyok, nem tudom, hogy kerültem oda, […] azt
mondogatja ő is, hogy utálja, utálja, utálja, de hallom a hangjában, hogy nevet, tudom, hogy
rajtam, úgyhogy ettől még dühösebb leszek, de Nagyapa úgy nevet, hogy az egész füles fotel
remeg és rázkódik, kopog a padlón a négy nagy oroszlánlába.”
„Nagyapa se nevet már, hanem ő is morogva, vadul énekel, azért mert ő a Főoroszlán, és én is
pont úgy morgok már, ahogy ő, mert én meg a Főoroszlán legjobb barátja vagyok, de az is
lehet, hogy én vagyok a Főoroszlán és Nagyapa a Főoroszlán legjobb barátja, egy régi-régi
éneket énekelünk…[…] de az biztos, hogy benne van, hogy mi nem félünk senkitől, és nem
félünk semmitől…”
VI. 3.2. Csoportokra osztva vizsgáljátok meg, hogy a kapott novellákban milyen történetek,
dolgok jelenítődnek meg, kapnak magyarázatot gyermeki látószögön keresztül, milyen
tanulsággal!
Jelöljétek az esetleges túlzásokat, amelyeket ez a látószög eredményez!
Vizsgáljátok meg, hogyan jelenítődik meg a felnőttek valósága, és miként épülnek be a
gyermekek világába, a felnőtt világ eseményeire milyen magyarázatok születnek a gyermeki
nézőpontból!
A) A mellényes bácsi, Ambrus bár
„A mellényes bácsi a nagymamám aranykeretes fényképét nézi […] és aztán köhögni kezd, és
előveszi a lobbanósan kibomló nagy kockás zsebkendőjét, és abba köhög, de én látom, hogy
igazából a szemét törölgeti, de nem kérdezem meg, hogy miért, se tőle, se nagyapámtól.” (A
mellényes bácsi)
B) A pucér nő, Cukor
„akkor derült ki, hogy idén nem jöhet keresztapám és nem hozhat németből szaloncukrot. És
minálunk nem lehetett sehol szaloncukrot kapni, és kockacukrot se, és savanyúcukorkát se, és
kristálycukrot se, és porcukrot se, pedig ha kockacukrot vagy savanyúcukorkát” – „hát
cukorrépa, és erre nagyapa elkezdett kiabálni, hogy mi a nyavalyát csináljon ő a cukorrépával,
annál tényleg még a kavics is jobb, de erre nagymama azt mondta, […] mi ma este cukrot
fogunk finomítani” (Cukor)
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc GimnáziumC) Sör, bor, pálinka, Majdnem minden, amit a karácsonyról tudok
„Ambrus bá hirtelen megmozdul, fél kézzel elkapja a tarkómat, magához húz, tudod, fiam, az
a baj, hogy a vágóhídi bajnokot legyőzték, suttogja az arcomba, az ital vágott földhöz,
suttogja, a sör, a bor és a pálinka. Te ne igyál soha. Ígérd meg, hogy nem iszol soha! Ezt már
nem suttogja, hangosan mondja, már két kézzel tartja a fejem közben, ígérd meg, mondja újra.
Megígérem.” (Sör, bor, pálinka)
„De azért karácsonykor legjobb dolguk mégis az árva gyerekeknek van, mert nekik nem kell
mikulástól karácsonyig jól viselkedni, mert ők már mikuláskor tudják, hogy fognak ajándékot
kapni, mert az ő nagy karácsonyfájukat már mikuláskor odahozza a városháza elé az
Angyal…” (Majdnem minden, amit a karácsonyról tudok)
D) Karácsonyfa, Guruzs
„A karácsonyfát nekünk egy külön angyal fogja hozni, […] úgy hívják, hogy Szászmisi.
Hallom, amikor anyáék éjszaka emelgetik […], mert ezek betiltották az autóközlekedést, és be
akarják tiltani a karácsonyt is, alig fogja tudni elhozni a fát” – „és akkor majdnem kimegyek,
hogy elmondjam nekik, hogy ne aggódjanak, mert én már mindent elintéztem, pontosan
megírtam az angyalnak, hogy mekkora fát kell hozni, és az autóközlekedés miatt se kell
aggódni, mert az angyalok, azok nem autóval járnak, hanem repülnek” (Karácsonyfa)
„mert messze kell menjenek mákot szerezni és diót szerezni és gesztenyét szerezni”
„a kalorifer hideg, mert délutánonként nincsen fűtés,” – „de én nem fázom, mert pokrócba
csavartam magam, egész bebújtam a pokrócok alá, csak a periszkópomat dugom ki”
(Karácsonyfa)
Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc GimnáziumÖtletek szövegalkotási és szövegelemzési gyakorlatokhoz
VII. 1.2. Olvassátok el az eredeti novellát, majd nézzétek meg a hir24 hírportál kultúra rovatában megjelenő írást! Miben és hogyan módosult az eredeti novella a kiemelések által?
Titkos aktokat találtak az elmegyógyintézetbenA doktornő feneke a modell. Dragomán György novelláskötetéből matinézunk.
KORÁBBAN A TÉMÁBAN:
Összeverte, majd csókkal engesztelte kutyáját
Csupa hús asszonyok a mosókonyhában
Pucéran jött szembe Klári néni, az osztályfőnök
A bátyámra gondolok. A bátyám három hónappal ezelőtt felakasztotta magát. Itt, az intézet falai között. Kérésemre itt temették el, az intézethez legközelebbi falu temetőjében. A temetésére nem jöttem el.
– Tudja, hogy a bátyja az alatt a nem egészen tizenegy év alatt, amit itt töltött, egyszer sem szólalt meg? – kérdezi.
Korábban már szóba került egy szöveg megjelenési közege, és annak jelentést befolyásoló
hatása. A novella bulvár hírportálon való megjelenése azonban rengeteg újabb kérdést felvet.
A bulvár sajtó itt manuipulatív szándékkal használja fel a művészi szöveget, annak
szöveghatárait figyelembe sem véve. Ugyanis nemcsak a bulvár tematikáját követve emel ki,
tesz látványossá részeket, hanem megfosztja az írást eredeti címétől (A varázstábla) és egy
olyan címmel ruházza fel, amelyben a kulcsszavak „titkos” az „akt” és az „elmegyógyintézet”
lázba hozzák a pletykára éhes olvasót. Az alcím ugyanezt a szexista témát viszi tovább, illetve
a cím második részével az irodalmiság hamis illúzióját kelti. A tematikus beágyazás egy