magyartanarok.files.wordpress.com · Web viewA jelen irodalmának kánonában Dragomán egyre jelentősebb helyet foglal el. Regényei nemcsak Magyarországon, de külföldön is

Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc GimnáziumTanítási segédlet Dragomán György Oroszlánkórus című novelláskötetéhez

I. Miért érdemes tanítani?

A jelen irodalmának kánonában Dragomán egyre jelentősebb helyet foglal el. Regényei

nemcsak Magyarországon, de külföldön is számtalan elismerésben részesültek. Az irodalmi és

társadalmi elismerés mindig érdeklődést vált ki, ezek hallatán a kitüntetés keltette elvárással

fordulunk a szöveg felé. S elvárásunk akár beteljesül, akár nem, mindenképpen játékba jön, s

így aktívabban állunk a szöveggel való találkozáshoz. Dragomán regényeit nemcsak, hogy

igen sok, 28 (!) nyelvre lefordították, de külföldön is számos elismerésben részesültek.1 Így

azáltal, hogy Dragomán írásai a nemzetközi piacon is sikeresek, feltételezzük, hogy valami

olyat tudhatnak, amire magyar és külföldi fül egyaránt kíváncsi, és ennek érdemes lenne

utánajárni, mi az?

A Marosvásárhelyen született szerző 1988-ban települt át Magyarországra, ezért alakján

keresztül az erdélyi magyar irodalom helyzete és kérdései is érinthetők. Sőt Dragománra

úgyis tekinthetünk, mint a kortárs erdélyi magyar próza folytatójára.2

A fehér király című regénye 2005-ben jelent meg, háttere a kora nyolcvanas évek Erdélyének,

Romániájának kegyetlen, rémisztő világa, amelybe egy kamasz fiú nézőpontján keresztül

kapunk betekintést. A fiú apját munkatáborba hurcolják, és így az apa nélkül maradt család

mindennapjait, és a kamaszvilág problémáit látjuk egymásba szövődni. A fehér király után

Dragomán Máglya című regénye is nagy népszerűségnek örved. Ebben a történet a Ceausescu

rezsim bukása után kezdődik, az elnyomásból felszabaduló, újonnan alakuló világba

csöppenünk, ahol szintén egy gyerek, most a tizenhárom éves Emma próbál eligazodni. S

mivel szüleit elveszítette, nagymamájához kerül, akitől tanulja a mindennapok mágiáját.

Tehát mindkét mű olvasható történeti tablóként és családtörténetként egyaránt, valamint

mindkettő a gyermeki szem sajátos látószögén keresztül láttatja az eseményeket.

1 A Máglya első lett a német Südwestrundfunk (SWR) német közszolgálati rádió listáján 2016. decemberben. (http://gyorgydragoman.com/?p=1395); „a The Washington Post méltatása szerint A fehér király egyszerre felkavaró és felbecsülhetetlenül értékes.” (forrás: Wikipédia)2 „Prózai életünk örvendetes eseménye volt a közelmúltban, hogy Bodor Ádám köpenyéből legalább három prózaíró bújt elő: Dragomán György, Papp Sándor Zsigmond és Vida Gábor. Mindhármat közös jegyek fűzik a mesterhez: az erdélyi háttér, az elbeszélés visszavívott öröme, a kegyetlenség és elnyomás visszafogott ábrázolása, a roppant kidolgozott, nyomatékos stílus, s végül általában bizonyos lidérces, dermesztően tárgyilagos, mégis látomásos ábrázolás.” Báthori Csaba: A gyermekkor ára - Dragomán György: A fehér király, Magyar Narancs, 2005/34. http://magyarnarancs.hu/zene2/a_gyermekkor_ara_-_dragoman_gyorgy_a_feher_kiraly_konyv-64457

Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc GimnáziumA fehér királyban a fejezetek nem szorosan kapcsolódnak egymáshoz, ezért novellafüzérként

is elgondolható, a Máglya azonban már szorosabban szerkesztett prózai alkotás. Az első

látásra tagolatlannak tűnő szöveg nem áll ellent a befogadásnak, az élőszóbeszédszerű, hosszú

mondatos szerkezet és a sodró, lendületes nyelvezet folyamatosan továbbolvasásra inspirál.

A fehér királyból épp most készül film, vagyis hamarosan ez a Dragomán-történet filmen is

megismerhető, s így a mai diáksághoz még közelebb hozható lesz.

Dragomán novellái többféle közegben jelentek meg. Először irodalmi folyóiratokban,

népszerű női magazinokban, napilapokban láttak napvilágot, majd folyamatosan kerültek a

nyilvánosság elé a szerző saját honlapján, s végül, 2016-ban tizenhárom év termése,

Oroszlánkórus címen kötetbe szerkesztve jelent meg. Az írásművek különböző megjelenési

közegének vizsgálata fontos kérdése az irodalomtanításnak. Akár történeti szempontból

tekintünk a különböző médiumok alakulástörténetére, akár a jelenünk népszerű

szövegmegjelentési közegeit vizsgáljuk, ami azon túl, hogy bizonyos médiumok több, mások

kevesebb olvasóhoz jutnak el, felvetik annak a kérdését is, hogy vajon mennyiben más

szövegpercepciós készség szükségeltetik a nyomtatott illetve a digitális forma befogadásához,

és ez mennyiben és hogyan befolyásolja diákjaink szövegértési és szövegalkotási készségeit.

II. Mikor, milyen közegben tanítsuk?

Dragománt, s ezen belül az Oroszlánkórus című novelláskötet elbeszéléseit elsősorban 12.

évfolyamban a kortárs irodalom témakörében érdemes tanítani. Ebbe a témakörbe

háromféleképpen is beilleszthető:

1. Bemutathatjuk a szerzői pályaképet és a kötet 4-5 novellájának értelmező elemzést

adhatjuk.

2. Másfelől, mivel Dragomán az irodalmi közélet aktív szereplője, ő mondott köszöntő

beszédet Esterházy Péter hatvanadik születésnapján, az irodalmi nyilvánosság

tereiben, például a könyvhéten elérhető, saját honlapján közéleti, irodalmi és

hétköznapi témákat egyaránt nyilvánosságra hoz, és kommentál, ezért alakján

keresztül bevezetést tudunk adni a kortárs irodalmi nyilvánosság megismerésébe.

3. Harmadrészt pedig a novellák megjelenési közegének vizsgálatán keresztül a

jelenünket oly igen meghatározó, és a kortárs irodalmi szóbeli tételjavaslatban is

megfogalmazott nyomtatott és digitális közlés lehetőségei is feltárhatók, mivel

novelláinak többsége egyaránt elérhető mind az írott sajtó bizonyos termékeiben, mind

Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnáziuma novelláskötet nyomtatott közegében, valamint megjelentek a honlapján, sőt egyéb

online oldalakon is.

A Dragomán-novellák továbbá szóba hozhatóak 11. évfolyamban is, például Kosztolányi

vagy Csáth gyermekszereplőket felvonultató, illetve gyermeki elbeszélői nézőpontot

alkalmazó novelláinak tárgyalásakor. Ezt a lehetőséget a későbbiekben igyekszem is majd

megmutatni Dragomán bizonyos írásait Kosztolányi A kulcs című novellájával párhuzamba

állítva.

Novella és novelláskötet tanítása hálás és egyszerre elengedhetetlen feladat is.

Elengedhetetlen, mivel mind a közép-, mind az emelt szintű érettségi szövegalkotási részében

az egy mű bemutatása nagyon gyakran egy kortárs novella értelmezése, ezért a diákokat

érdemes minél több kortárs rövid prózával megismertetni.

Az Oroszlánkórus írásművein, mint ahogy azt majd megmutatni igyekszem, a

novellaértelmezés alapműveletei könnyen gyakorolhatóak: sok helyütt játékba hozható cím és

szöveg viszonya, a történet általában kevés szereplős, egy szálon fut, családi viszonyok

ábrázolódnak többnyire egy nézőponton keresztül, az elbeszélés és történet ideje jól látható

módon szétválasztható, és a klasszikus műépítkezési struktúra elemei, a fordulat, csattanó,

megoldás eszközével is sok novella él.

A novella a diákok számára is a könnyen fogyasztó irodalmi műfajok közé tartozik, mivel

elsődlegesen is rövid terjedelmű, másodsorban pedig egy történet körvonalazódik benne. Egy

novella, pláne az internetre felkerülő rövid írások elolvasása tehát nem jelent gondot a

diákoknak, és ha jó sorrendben ajánljuk a szövegeket, akkor az egyik a másik elolvasását

indukálhatja.

Kezdőnovellának ajánlom a Vasvonót, a Rosszaságok ciklus elemeit, a Hevimetált illetve a

csak a honlapon elérhető Vége című írást.

A Vasvonó című novellának alaphelyzete a kötelező zenei gyakorlás sok diák számára ismert

élmény. A Rosszaságok cím alá szerkesztett novellák (A vaslétra, Három hasznos recept, stb.)

gyerekek csínytevéseit jelentik meg, amelyekhez való viszonyulás könnyen aktívvá teheti a

szereplőkkel nagyjából egyidős olvasókat. A Hevimetál című novellát elsősorban nyelvezete

teszi érdekessé, az irodalomóra közegében megjelenő káromkodások, mint a tiltott fa

gyümölcse, még mindig izgalmat keltenek. Valamint egy együttes iránti rajongás élménye

Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnáziumszintén ismerős a fiatal olvasók számára. A Vége című írás a sportolás illetve a

csapatsportolás egyik meghatározó élményét viszi színre, így a sportoló diákok könnyen

átérzik a szituációt, azonosulnak a helyzettel.

A felsorolt novellák mindegyike játékba hozza a gyerekek életének egy-egy meghatározó

élményét, így könnyűvé téve a szereplővel vagy a helyzettel való azonosulást. Ugyanakkor a

helyzet vagy szerep ismerőssége akár az azonosulással egyidejűen akár később, de

működésbe hozza a különbség, különbözőség élményét is. A közvetlen érintettség a fiatal

olvasók számára megkönnyíti a novellák befogadását.

Több novellafüzér vagy ciklus található a kötetben. Ezekre mindig érdemes rákérdezni, hogy

milyen szempontok alapján kerülnek egy csokorba az írások, és milyen logika rendezi őket

sorba.

Cry me a river címet viselő novella 5 kisebb írásból áll: Lámpaláz, Festék, Ispahan, Békejel,

Parázs.

Rosszaságok: A vaslétra, Három hasznos recept, Rablás, Hét törés, A nagy hógolyó, Top

tizenkettő, A szakállas villanyszerelő.

Az Örökség cím alá tartozó novellák: Medvecukor, Borotva, Mappa, Galamb, Lázmérő.

A Füles fotel cím alatt jelennek meg a Derbi, az Oroszlánkórus, Majdnem minden, amit a

halakról tudni érdemes, A régi frakk és az Orvosság című szövegek.

Szakder, Párizs, Pucér nő összefoglaló címet kapják A mellényes bácsi, Ambrus bár, Guruzs,

A pucér nő, Sör, bor, pálinka c. írások.

A Mennyből az angyal ciklus novellái pedig a Majdnem minden, amit a karácsonyról tudok,

Karácsonyfa, Cukor.

Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnázium

III. Feladatötletek az életrajz, pályakép, illetve a szerző irodalomban betöltött helyének

feldolgozásához

Dragomán mint önálló szerző még nem került be a tankönyvekbe, így a szerzői életmű

megismerésében nekünk is, ugyanúgy, mint diákjainknak az internet nyújt forrást.

Dragomán György életrajza (Forrás: wikipédia: https://hu.wikipedia.org/wiki/Dragom

%C3%A1n_Gy%C3%B6rgy

Dragomán György (Marosvásárhely, 1973. szeptember 10. –)

Családjával 1988-ban települt át Magyarországra.

A szombathelyi Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett 1992-ben.

1992–1998 között az ELTE bölcsészkarán angol-filozófia szakon tanult, diplomát

végül angol szakon szerzett.

Az Eötvös József Collegium és a Láthatatlan Collegium diákja volt.

1995-ben feleségül vette Szabó T. Anna költőnőt, akivel szombathelyi évei alatt

ismerkedett meg. Két fiuk született; Gábor (2002), Pál (2005)

Művei:

A pusztítás könyve (regény, Balassi Kiadó, 2002), (második kiadásban Magvető

Kiadó, 2015)

A fehér király (regény, Magvető Kiadó, 2005)

Máglya (regény, Magvető Kiadó, 2014)

Oroszlánkórus (novelláskötet, Magvető Kiadó, 2015)

Műfordításai:

Irvine Welsh: Trainspotting (regény, Polyák Bélával közösen), Trivium, 1998

Irvine Welsh: Acid House (elbeszélések, Polyák Bélával közösen), Trivium, 1999

Samuel Beckett: Watt, regény 2005, Palatinus

Mickey Donnelly: Ikeridő, regény, 2006, Noran

Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc GimnáziumDragomán György életrajza (Forrás: a szerző honlapja: http://gyorgydragoman.com/?

page_id=5)

„1973-ban születtem, tavaly lettem harmincöt, több mint húsz éve élek Magyarországon,

szülővárosomat, Marosvásárhelyt 1988-ban hagytam el, azóta kétszer voltam Erdélyben,

napokig nem tudtam aludni a honvágytól, nem mentem többet, lassan megszoktam az ittlétet,

Budapest lett az otthonom. 2005 nyarára telt el annyi idő, hogy úgy éreztem, újra elmehetek,

szép és felszabadító élmény volt, egy idegen város, ahol minden utcát ismerek.

A kivándorlás után négy évig Szombathelyen éltem, ott jártam gimnáziumba és ott ismertem

meg a feleségemet, Szabó T. Annát. Fiatalon, huszonkét évesen nősültem, Annával írásokkal

udvaroltunk egymásnak, ő mindennap írt nekem egy verset, én mindennap írtam neki egy

novellát, tizenhat évesek voltunk akkor, azóta annyi változott, hogy született két fiam, Gábor

és Pál, most már nekik is lehet írni verset meg mesét.

Írni tizenhárom évesen kezdtem, egy képet láttam meg, olyan tisztán és plasztikusan, hogy

úgy éreztem, le kell írnom. Azóta is ezzel kísérletezem, elég korán elhatároztam, hogy regényt

akarok írni, tíz évig tartott, amíg rájöttem, hogy is kell azt csinálni. Az ELTE-re jártam, angol

és filozófia szakra (közben tagja voltam az Eötvös József Collegiumnak és Láthatatlan

Kollégista is voltam). Végül a filozófiát három év után, amikor rájöttem, mekkora munka egy

regény, abbahagytam. Az angolt azért elvégeztem, sőt a három éves PhD képzést is, közben öt

éven át írtam, ez volt A pusztítás könyve. 2002-ben jelent meg, abban az évben, amikor a

nagyobbik fiam született.

Ez a szép hagyomány 2005-ben folytatódott, megjelent a második regényem, A fehér király,

és megszületett a kisebbik fiam.

Írásaim jelentek meg a Holmiban, a Mozgó Világban, a Jelenkorban, az ÉS-ben, az

Alföldben, a Népszabadságban és a Kritikában.

A pusztítás könyvéért 2003-ban Bródy díjat kaptam, 2003-ban Soros ösztöndíjas voltam, és

megkaptam a Mozgó Világ nívódíját. A fehér királyért 2005-ben Déry Tíbor jutalmat kaptam,

2006-ban Márai Sándor díjat és Artisjus ösztöndíjat. 2007-ben József Attila díjat kaptam.

2008-ban Márciusi Ifjak díjat kaptam, elnyertem a Litera.hu Litera díját, másodszor is

megkaptam a Mozgó Világ prózai nívódíját, és a Budapesti Román Kulturális Intézet Kultúra

díját.

A fehér király 2008-ban megjelent németül, angolul, norvégül, finnül, dánul, hollandul,

románul, csehül, horvátul, szerbül, szlovákul és világszerte harminc nyelven fog megjelenni.

Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc GimnáziumHa nem írok, akkor többnyire fordítok (legutóbb megjelent fordításom Samuel Beckett Watt

című regénye), honlapokat szerkesztek, vagy filmkritikákat írok. Pihenésképpen főzni

szoktam.”

1. Feladatötletek az életrajz-feldolgozásához a Dragomán Györgyről szóló wikipédia oldal és

a szerző saját honlapján található életrajz alapján

Személyes hangvételű önéletrajz és adatokkal körülrajzolt curriculum vitae különbsége:

1.1. Olvasd el a Dragomán Györgyről szóló wikipédia oldalt és a szerző saját honlapján

található életrajzot!

https://hu.wikipedia.org/wiki/Dragom%C3%A1n_Gy%C3%B6rgy

http://gyorgydragoman.com/?page_id=5

Az alábbi szempontok alapján vesd össze a két különböző életrajzot!

Milyen életrajzi adatokat emel ki a wikipédia és miket a szerző! Ugyanazok az adatok

hogyan jelennek meg másként? Hova helyeződik a hangsúly a hivatalos és a

személyes szövegben? Gyűjtsd össze a hivatalos és a személyes stílus jellemzőit!

Milyen szövegkörnyezetet feltételez az egyik és a másik?

Miért csak az első fogadható el a hivatalos vagy szakmai önéletrajzban?

Egy mai író miért teheti meg, hogy egy másik megoldást választ?

Van-e olyan közeg, amelyben egy mai diák a második formában megnyilatkozhat?

Melyikre lesz könnyebb visszaemlékezni? Miért?

Hasonlítsd össze, mi a különbség a két megfogalmazás között!

„Családjával 1988-ban települt át Magyarországra.” illetve a „több mint húsz éve élek

Magyarországon, szülővárosomat, Marosvásárhelyt 1988-ban hagytam el, azóta

kétszer voltam Erdélyben, napokig nem tudtam aludni a honvágytól, nem mentem

többet, lassan megszoktam az ittlétet, Budapest lett az otthonom.”

1.2. Gyűjtsd össze, hogy először milyen napi, heti és havilapokban jelentek meg Dragomán

novellái!

Időutazás a könyvtárban: Keress meg ezek közül legalább két lapot a könyvtárban, és

lapozz bele! Próbáld kitalálni, hogy a novellák a lap melyik rovatában jelenhettek

meg!

Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnázium Vegyél kezedbe egy XX. század eleji, XX. század közepi és egy jelenkori irodalmi

folyóiratot, lapot!

Nézz körül a Literán! www.litera.hu Nézd meg milyen találatok jönnek fel, ha

rákeresel a szerző nevére!

Mi volt a mai mottó a Literán? Ha te választhatnál, te mit tennél ki ma mottónak?

Készíts füzetmottókat! Mi a szerepe a mottónak? Te mire használod/tad?

1.3. Milyen lehetőségeink vannak ma közel kerülni jelenkorunk szerzőihez?

Csoportokba szerveződve dolgozzatok!

Tegyetek fel öt kérdést ismeretlenül egy ma élő írónak/költőnek? Melyek azok a

kérdések, amelyek így biztosan előkerülnek?

Válasszatok ki egy interjút a szerző honlapjáról, és nézzétek meg, milyen kérdéseket

tesz fel a kérdező: http://gyorgydragoman.com/?cat=10

Hasonlítsátok össze a ti kérdéseitek az interjút készítőivel! Mik a különbségek?

Hasonlítsuk össze a különböző csoportok kérdéseit! Emeljük ki azokat a kérdéseket,

amelyek több csoportnál is előfordultak! Ezek alapján próbáljuk összefoglalni, hogy

mi az ami titeket a szerzővel kapcsolatban elsősorban érdekel?

Vázoljátok fel, mi lehet a különbség interjú és kritika között a különbség?

Házi feladat: Gyűjtsetek legalább öt szempontot, amely alapján egy kritika megírható!

Szorgalmi feladat: Válassz ki egy írást a szerző honlapjáról, és írj róla kritikát!

1.4. Az író mint tanácsadó:

Vizsgáld meg részletesen, milyen tanácsokat ad Dragomán az írói terveket

dédelgetőknek!

Melyekkel értesz egyet? Melyeket tartod szokatlannak? Melyiket tartod

megszívlelendőnek? Miért?

„Meglepően gyakran fordul elő, hogy azok, akikkel beszélgetek, bevallják nekem, regényt

szeretnének írni, és megkérdezik, hogyan kezdjenek bele. Nagyjából mindenkinek ezt

szoktam mondani:

1. Nem biztos, hogy regényírással kell kezdeni. A novellába könnyebb belebukni, gyorsabban

kiderül, hogy nem megy. Ez jó is, meg rossz is. Rossz, mert előbb fáj, jó, mert nem teltek el

évek hiába.

Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnázium2. Szerezz egy kényelmes széket.

3. Azt, hogy mit akarsz írni, nem feltétlenül kell tudnod rögtön az elején, de azt igen, hogy

honnan akarsz elindulni. De ha ötleted sincs, az baj, akkor inkább bele se kezdj.

4. Szánj rá három hónapot.

5. Minden nap lehetőleg ugyanakkor (ideális esetben reggel, ébredés után) ülj le a kényelmes

székbe, és tölts ott a regényeddel két órát. Ezalatt ne csinálj semmi mást, hanem csak próbálj

írni. (Ne e-mailez, ne netezz, ne olvass, ne rajzolgass, ne telefonálj, ne egyél. )

6. Ha megy, örülj.

7. Ha nem megy, ne bánd, ülj oda másnap is.

8. A mondatokon dolgozhatsz, a korábban elkészült szöveget ne írd át, főleg az elejével ne

szöszmötölj. A végén is ráér kitalálni az első mondatot.

9. Ne tölts túl sok időt azzal, amit addig írtál, próbálj menni tovább, ha nem megy, inkább egy

helyben toporogj, minthogy folyton visszamenj a korábbi szakaszokhoz.

10. Ne keverd össze a naplóírást a regényírással.

11. Egy héten igyekezz legfeljebb csak egy napot kihagyni.

12. Ha megzavarnak munka közben, tűrjed, senkit se terrorizálj az írással. Magadat se.

13. A három hónap alatt ne mutogasd a szöveget senkinek, ne mesélj róla, ne olvass fel

belőle, ne kérj senkitől tanácsot.

14. Ha letelt a három hónap, tarts három nap pihenőt, aztán vonulj el egy fél napra egy

nyugodt helyre a szövegeddel, nézd meg, hogy mit írtál, olvasd végig az elejétől, és próbálj a

lehető legkíméletlenebbül, de nem fölöslegesen kegyetlenül válaszolni a következő

kérdésekre:

- mennyivel tudsz többet a könyvről annál, mint amikor belekezdtél?

- elégedett vagy-e ezzel a tudásbeli változással?

- működik-e a szöveg, tart-e valahova?

- bírtad-e idegekkel, bírnád-e még évekig, ha kell?

1.5.Irodalmi minták

1.5.1. Dragomán az egyik interjúban az Iskola határon című Ottlik-regényt említi, mint az

egyik legfontosabb magyar regényt:

„Életem egyik meghatározó könyvét Ottlik Géza Iskola a határonját ajánlom a német

olvasóknak a Literaturport Leselampe sorozatában. A szöveget németül írtam, egy részét

Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnáziummagyarul is ide másolom. „Azt hiszem, az Ottlik regényének igazi tanulsága, hogy az

ellenállás sosem lehetetlen. Amikor kamaszkoromban Erdélyben, még a diktatúra idején

olvasni kezdtem ezt a regényt, nagyon utáltam, mert úgy éreztem, elviselhetetlen

pontossággal írja le a világot, amiben élünk. Mire a végére értem, már nem a regényt utáltam,

hanem önmagam és mindenki mást magam körül, akiket arra kényszerített a hatalom, hogy

betartsák a diktatúra nyomasztó játékszabályait. Tudtam, hogy ha valaha is megpróbálok majd

a hatalomról írni, akkor csakis Ottlik lehet a példa számomra. Ha csak egy huszadik századi

magyar regényre van ideje a német olvasónak, akkor az nem lehet más, csakis az Iskola

a határon."”

Ösztönöz-e ez az ajánlás az Iskola a határon című regény elolvasására?

Szerinted, ha egy német olvasónak egy (huszadik századi) (magyar) regényre van

ideje, akkor mit olvasson el? Miért?

1.5.2. A másik mérföldkő Dragomán számára a magyar irodalomban a nemrégiben elhunyt

Esterházy Péter. Így számol be erről Esterházy 60. születésnapjára írt köszöntőjében:

http://gyorgydragoman.com/?p=1199

„Bizony, aki író akar lenni, annak magyarul a Bevezetés a szépirodalombant kell olvasni

angolul meg az Ulyssest tizenhatévesen, nyilvánvaló, hogy ez a helyes megoldás, van egy

idevágó szép angol mondás, what could possibly go wrong, szabad fordításban: hát ugyan

már, mi baj történhetne?

Nyilvánvaló, hogy aki bátor, annak szerencséje is van (vagy nem, de ezt most hagyjuk), én

akkor nagyjából ugyanannyit tudtam Joyceról, mint Esterházyról, semmit. Ők viszont nekem

úgy tűnt, hogy mindent tudnak, és mindent akarnak. Vagyis nem ők, hanem a szövegeik. A

könyveik, azok. Az a két könyv, az a két számomra legyőzhetetlennek tűnő monstrum, az

mindent tudott és mindent akart. Ez már anélkül is nagyon gyorsan nyilvánvalóvá vált, hogy

magukat a szövegeket értettem volna. Én meg azt akartam érteni, hogy mit és hogyan, és mért

akarnak, és ezért csak azért is el- és végig- akartam olvasni őket. Be akartam lenni vezetve.

Joyce sok szempontból könnyebbnek tűnt, legalább lehetett szótárazni.”

Mit jelent az, hogy Joyce regénye könnyebb, mert azt lehetett szótárazni?

Ezek alapján, milyen kép rajzolódik ki előtted, milyen könyv lehet az a Bevezetés a

szépirodalomba?

Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnázium Könyvtári munka: Fogd kezedbe Esterházy a Bevezetés a szépirodalom című művét,

és nyisd ki a Függő című fejezetnél! Mi az első írásjel? Mi benne a szokatlan?

Keresed meg az első mondat végét? Mi a regényzáró írásjel? Vajon miért?

Esterházy Bevezetés a szépirodalomba című regénye elérhető a Digitális Irodalmi

Akadémia oldalán is. Könyv alakban vagy digitális formában fogyaszthatóbb-e

számodra? Miért? http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?

docId=225&secId=21305

Hallgass bele valamelyik Esterházy előadásba a Youtubon! Adjál tíz percnyi esélyt a

szövegeknek! Tudtál-e mosolyogni, nevetni azon, ami elhangzott? Milyen írói illetve

előadói technikával él, játszik Esterházy?

Esterházy Péter a Termelési regény című szövegét olvassa fel a Radnóti Színházban:

https://www.youtube.com/watch?v=DuJ_WqOLFIY

A szavak csodálatos életéből – Esterházy Péter a Mindentudás Egyetemén

https://www.youtube.com/watch?v=wQtnMF0FnuA

1.6. Kövesd végig a szerző életútjának alakulását az alábbi prezin:

https://prezi.com/ujeqgwj-1daj/edit/#0_0091823

Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc GimnáziumIV. Feladatötletek az Oroszlánkórus című novelláskötet elemzéséhez

1. Ráhangolódás a szövegolvasásra (Megoldásjavaslattal)

Bevezető házi feladat: válasszatok három írást Dragomán honlapjáról és hármat a

novelláskötetből, és olvassátok el őket!

Mennyiben jelent más élményt a könyvolvasás mint a honlapról való olvasás?

Milyen olvasási módokat enged meg egy novelláskötet?

2. Ismerkedés a novelláskötettel

Mi a jelentősége annak, hogy a Vasvonó című novella a kötet nyitó szövege, és az

időben legkorábbi novella, a Húsleves pedig a kötetben a 4. helyet foglalja el?

Vajon miért a Füles fotel novellafüzér/ciklus második tagja lett a kötet címadó

novellája? Mi jelenik meg ebben a novellában, amiért címadó novella lesz? Mit jelent

az Oroszlánkórus?

A kórus zenei kifejezés. Keress zenei témájú novellákat a szövegben?

Milyen zenei műfajok jelenítődnek a zenei témával dolgozó novellákban?

Egyetértesz a választással, hogy a kötet címe Oroszlánkórus lett? Az általad olvasott

novellák közül te melyiket emelnéd kötetcímadó helyzetbe?

3. Középpontban a gyereknovellák

Öt csoportba szerveződve dolgozzatok!

3.1. Vitassátok meg, mire szolgálhat a gyermeki nézőpont egy irodalmi szövegben! Mi

foglalkoztathat egy gyermekelbeszélőt? Mit lát másként egy gyerek? T-táblázatba gyűjtve

vessétek össze a gyermeki és felnőtt nézőpont különbségeit!

3.2. Minden csoport kap egy részletet, amelyek a gyermeki nézőpont sajátosságait tárgyalják.

A kapott részlet alapján vessétek össze megállapításaitokat a kapott részletben olvasottakkal!

Jelöljétek az egyezéseket, és húzzátok alá a szövegben azokat a szempontokat, amelyeket

csapatotok előzetesen nem említett! (Megoldásjavaslattal)

A: Háy János: Napra jutni című regényéről:

„Mindegyik rész egy témát vagy személyt mutat be, amely a gyerek szempontjából éppen

fontos vagy előtérbe kerül az adott életszakaszban: óvoda, iskola, rokonok, foci, népszokások.

Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc GimnáziumAz elbeszélő gyermeki hangon szólal meg, egyszerű megfogalmazásokat használ, de épp a

naivitással és rácsodálkozással tud sokat mondani. A rövid fejezetekben gyakran találunk

szentenciaszerű összegzéseket, meglátásokat, amelyeket egy gyermek még könnyedén meg

mer fogalmazni: „[…] milyen kár, hogy nem azt látja az ember különlegesnek, ami mindig

van”, „[…] akik ketten vannak, azoknak csak könnyebb, mindent jobb többen csinálni, még

rossznak lenni is jobb.”

[Takács Dóra Katalin, Küzdelem egy ügyetlen türannosszal. Háy János: Napra jutni, Jelenkor,

2014.]

B: Borbély Szilárd Nincsetelenek c. regényéről:

„Leírása azáltal nyer mélységet (és persze: veszít szociológiai korrektséget), hogy elbeszélőjét

gyermekként határozza meg, s mindent, ami a regényben megjelenik, gyermeki látásmód által

jelenít meg. […] Borbély azáltal, hogy a felnőttek világát a gyermek világára cserélte fel,

hogy regényében a felnőttek világa is csak mint a gyermek számára megképződő környezet

jelenik meg, a falu társadalmiságát antropológiai modellel helyettesítette, s ezáltal mintegy ki

is emelte a társadalmiság megfogható és értelmezhető közegéből. Borbély könyve nem arról

szól, hogy milyen a falu, hanem arról: milyen (lehet) a gyermekkor; nem arról, hogyan él a

falu, hanem arról: hogyan hat a (ez a) falu egy gyermekre; nem arról, hogy a falu és a

szegénység kibírhatatlan, hanem arról: a falu és szegénység körében a gyermekkor

kibírhatatlan. […]

Furcsa, feloldatlan, lebegtetett, de meggyőző kettősség uralja így a könyvet: a gyermek

beszél, de úgy, hogy tudjuk, neki van már más tudása és tudata is (bár persze mindez explicite

nem jelenik meg), folyamatosan érzékeltetve van a beszélő tudatának egyszerre spontán és

csak tapasztalatra koncentráló gyermeki érzékisége, valamint az ettől való finom, de

határozott elkülönböződés is; a gyermek beszél a maga nyelvén, de tudja, hogy ez csak az ő

(vagy az ő környezete?) nyelve, s rendre megállapítja: mi így mondjuk – ami feltételezi, hogy

mások másként mondják. […]

Az a nyelv, amelyen ez a könyv, s ez a gyermek-narrátor beszél, a maga tömörségében,

képiségében és töredezettségében sem nem falusi nyelv, sem nem gyermeki nyelv, hanem

mindkettőnek mintegy felülírt s felülstilizált fikciója: s épp ezen fikcionáltságában éri el

hatását. A megélt gyermekkor elbeszélése nem a gyermekkor nyelvén, hanem annak radikális

Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnáziumátalakítása során jön létre: az elbeszélés mintha idegen nyelven adná elő a „saját” élmény, a

gyermeki élmény primér és mégsem primér jellegét.

[Margócsy István, Borbély Szilárd / Nincstelenek – Már elment a Mesijás?, 2000, 2013/10.]

C: Rakovszky Zsuzsa A hullócsillag éve c. regényéről

„A hullócsillag évében megfigyelhető, speciálisan a gyermek-nézőpont használatából adódó

sajátságok taglalása előtt mindenképpen tisztázni kell, hogy bár a nézőpont valóban az

óvodáskorú gyermeké, a narrátor mégsem ő, hanem egy egyes szám harmadik személyben

tudósító auktoriális [szerzői] hang, mely azonban mindvégig Piroska perspektívájából

érzékelteti a történteket. A szöveg tehát nem a gyermeki beszédmódot imitálja, nem használ

gyermeknyelvi fordulatokat: az érzékenység, a szemléletmód a gyermeké, a nyelv viszont

nem. A gyermek az, aki lát, de egy érett, omnipotens [mindent tudó] tudósító beszél. Egy

felnőtt nyelve (hang) és egy gyermek nézőpontja (perspektíva) játszik egymásba, valószínűleg

ennek köszönhető az eddig megjelent kritikákban rendre visszatérő, jogos megállapítás, mely

szerint a gyermek-perspektíva gyakran nem hiteles (és ha a gyermeki beszédmód, vagy teljes

mértékben gyermeki gondolkodás megjelenésére számítunk, valóban nem mindig az),

tudálékos vagy túlmagyaráz dolgokat. Ha vannak is ilyen helyek a szövegben, az mégsem

vonható kétségbe, hogy az olvasás során a gyermekperspektíva egy egészen különös

megismerési modell szerkezetét tárja elénk. A gyermeki gondolkodásszerkezet és kognitív

működés modellálása segítségével feltárt „valóság” nagyban különbözik a felnőtt-nézőpont

szerint interpretált realitástól, s ez ennek a minőségileg más világlátásnak nem kevés

esztétikai hozadéka lehet a tartalmi szinten túl szerkezeti, poétikai vonatkozásokban is.

Piroska valójában nem is hőse a regénynek, nem hőse abban az értelemben, hogy néhány

kivételes alkalomtól eltekintve meglehetősen passzív, az eseményeket nem irányítja, inkább

csak elszenvedi, illetve ezzel párhuzamosan megfigyeli és a maga módján interpretálni

próbálja. Bár látszólag a történések fókuszában van, pozícióját mégis inkább a kívülállás

jellemzi. Jellemző példa erre, hogy az édesanyja és az ismerősök, barátok között zajló

dialógusokat az asztal alól, a padlóról (a gyermekre jellemző perspektíva, lentről követi az

eseményeket, Piroska gyakran, metonimikusan a különböző cipők alapján ismeri fel az

embereket, illetve cipőkkel azonosítja őket) figyeli csendben, észrevétlenül”

[Kolozsi Orsolya, A gyerek szerint a világ. Rakovszky Zsuzsa A hullócsillag éve című

regényéről. Tiszatáj, 2005.]

Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnázium

D: Rakovszky Zsuzsa A hullócsillag éve c. regényéről

„A következő fontos aspektus, a gyermek időszemlélete nagyban meghatározza ezeknek a

történeteknek az elrendezését, így a regény szerkezetét is. Piroska láthatóan nem képes saját

belső idejét, azaz az általa megélt, személyes időt és az objektív időt megkülönböztetni,

illetve egymásra vonatkoztatni. Képtelen az eseményeket lineárisan, egymás után, a múlt-

jelen-jövő teleologikussága [ok-okozatisága] mentén szervezni. Ennek köszönhető, hogy a

már említett rövidebb történetdarabkák nem kronologikus elv szerint, hanem az időrend

figyelmen kívül hagyásával állítódnak sorba. Az időbeli következetesség hiánya miatt

bizonyos események vissza-visszatérnek, kavarognak, egymásra úsznak, a regény

szerkesztése nem lineáris(bár a befogadónak nem okoz túl nagy nehézséget, hogy

rekonstruálja, időrendbe helyezze a történéseket), inkább kaleidoszkopikus, montázs-, illetve

mozaik-szerű.

A világgal ismerkedő, annak szabályait, működését különböző tapasztalatok és megfigyelések

segítségével megismerni kívánó szemlélet a nagy történet apró kistörténetekké darabolásán

kívül más poétikai változásokat is eredményez. Míg a gyermek nem képes minden esemény,

hallott vagy látott információ racionális feldolgozására, addig saját maga számára, fantáziája

segítségével egy kezelhetőbb világot teremt, melyben a csodák és elképzelt dolgok

realitásként szerepelnek.

[Kolozsi Orsolya, A gyerek szerint a világ. Rakovszky Zsuzsa A hullócsillag éve című

regényéről. Tiszatáj, 2005.]

E: Báthori Csaba Dragomán György A fehér király című regényéről

„Dragomán György nagyszerű írói minőségét több erény együttesen jelzi: kiválóan exponál,

leleményesen bonyolít, szemfülesen adagolja a jellegzetes részleteket az egyszeri dolgokra

éhes emlékezetnek, és legtöbbször még csattanóval is szolgál az egyes történetek, és a mű

végén. Egy fél oldal elég, és tudjuk, miről van szó, mi az elbeszélői érdek. Tehetsége főleg a

gyermeki kíméletlenség, a felnőtti brutalitás, a nélkülözés, a különböző gyökerű félelmek és a

nagy általános, minden önkényuralomra jellemző rettegések ábrázolásában remekel, de

felejthetetlen a megvesztegetés, az apára vágyakozó kamaszmegindulások, és a látomássá

fokozódó történetláncok leírásában is. Mondandója ugyanakkor nagy darabokban, testes

bekezdésekben, hadarva tolul, ömlik elénk, sodor, sodor, örvénylő erővel magába ránt, és

Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnáziumegyszer csak vége szakad. És mégis: egy pillanatra sem veszítjük el a fonalat, sőt a bonyolítás

minden egyes pontján úgy érezzük, hogy a történet magjában vagyunk, és most történik

valami szörnyű, valami kínos vagy jóvátehetetlen fordulat. A mondatok végig múltidőben

jelennek meg, s ez úgy tünteti fel a könyvet, mintha a kamasz visszaemlékezne. Ugyanakkor

világos, pontos leírásról van szó, egy súlyos gyermekkori megpróbáltatás írói elemzéséről és

elmélyítéséről. […]

A regény klasszikus értelemben nem fejlődésregény, a hangsúly itt nem a kamasz változásán,

hanem állapotának bemutatásán van. A történetek egyenként nem léptetik előre a

cselekményt, nem az idő munkáját iparkodnak megragadni, hanem abban találják, alapozzák

meg az elbeszélés selymességét, hogy érdekes, meghökkentő eseményeket mutatnak be a

gyerek életéből. Minden egyes történet egyenrangú, technikai és hatás-alkati szempontból is.

Az idegen nagykörnyezet lidérceit nemcsak a romániai hátteret megidéző utalásrendszer

közvetíti, hanem – számomra legalábbis – némely nyelvhasználati jegy.”

[Báthori Csaba: A gyermekkor ára, Élet és Irodalom, 2006.]

3.3. Vizsgáljátok meg, hogy a kapott novellákban a fent kigyűjtött a szempontok hogyan

jelennek meg!

A: Vasvonó, Rosszaságok (A vaslétra, Három hasznos recept, Rablás, Hét törés, A nagy

hógolyó, Top tizenkettő, A szakállas villanyszerelő)

B: A seprű, Szkander, Párizs, pucér nő (A mellényes bácsi, Ambrus bá, Guruzs, A pucér nő,

Sör, bor pálinka,

D: Húsleve, Füles fotel (Derbi, Oroszlánkórus, Majdnem minden, amit a halálról tudni

érdemes, A régi frakk, Orvosság)

E: Mennyből az angyal (Majdnem minden, amit a karácsonyról tudok, Karácsonyfa, Cukor,

Kandúr, Örökség (Medvecukor, Borotva, Mappa, Galamb, Lázmérő)

3.4. A gyermeki nézőpont nemcsak Dragománnál, hanem a kortárs irodalomban is

meghatározó.

3.4.1. Könyvtári munka: A csoportok válasszanak ki egy-egy könyvet alábbi idézetben

említettek közül, és lapozzanak bele, kezdjék el olvasni, tekintsék át a tartalomjegyzéket!

„A kortárs magyar irodalomban jellemző a gyermeki nézőpontú elbeszélő szerepeltetése: […]

Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc GimnáziumA sort a Sorstalanság (Kertész Imre, 1975) nyitotta, ahol a kiskamasz elbeszélő infantilis

nézőpontjára volt szükség ahhoz, hogy a borzalmak elbeszélhetőek legyenek. Az Egy

családregény vége (Nádas Péter, 1977) kisiskolás elbeszélője egy család szétesésének

történetét mondja el, a Mintha élnél és a Pompásan buszozunk! (Garaczi László, 1995 és

1998) egyszerre olvasható fejlődésregényként és családregényként, a gyermeki és felnőtti

perspektíva kontaminálódik a szövegekben. A fehér király (Dragomán György, 2005) szintén

családregény, és szintén a gyermek hangján szólal meg az 1980-as évek Romániájában, A

hóhér háza (Tompa Andrea, 2010) egy fiatal lány visszaemlékezése az 1989 decemberi

romániai forradalomra, A kilencedik (Barnás Ferenc, 2006) kilencéves fiú szemszögéből

látjuk, hogyan szenved egy kilencgyermekes család a nincstelenségtől és az apai

zsarnokságtól. Megemlíthetők itt Szvoren Edina novellái a Pertu című kötetből, és legújabban

Esterházy az Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk-változatban is egy kisfiút tesz meg

elbeszélőnek; az elbeszélés itt a Mintha élnélhez hasonlóan szerveződik, vagyis mintha a

gyermek és a felnőtt nézőpontja keveredne benne.”

[Dúll Kata: Szomja, árnyékban dolgozó hősök, JAK műfordító tábor, 2014.]

3.4.2. Házi feladat hallgassatok bele az alábbi hangos könyvekbe!

A. Háy János: A bogyósgyümölcskertész fia https://www.youtube.com/watch?

v=9Jr1K8iIGyc&list=PL5hzYjIumAFhkaOb4vP6HvF0TetJ-u5AM

B. Garaczi László: Pompásan buszozunk https://www.youtube.com/watch?

v=7wfN1dZW8v0Dr

C. Dragomán György: A fehér király https://www.youtube.com/watch?v=xrB3QYTxJ54

D. Borbély Szilárd: Nincstelenek https://www.youtube.com/watch?v=WtfbOKW4si4

E. Kertész Imre: Sorstalanság https://www.youtube.com/watch?v=ARlvrnEEePc

Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc GimnáziumV. Feladatötletek a Vasvonó című novella értelmezéséhez

1. Nézd meg, milyen háttérkép van Dragomán György Facebook oldalán. Mire következtetsz,

miről szólhat a regény? Milyen történet olvasható ki a leggyakrabban előforduló szavakból?

2. Az alábbi szófelhőt a Vasvonó című novellából készítettük! A kiemelések láttán, milyen

történetre készülsz? Mely szavak fordulnak elő mindkettőben?

Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnázium

Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnázium3. Csoportokba rendeződve a fenti kulcsszavak alapján készítsetek rövid történetet!

Olvassátok el figyelmesen a Vasvonó című novellát! Olvassuk fel a novellákat!

Figyeljük meg, milyen tematikus egyezések jöttek létre?

Kik lettek a beszélők? Gyerek? Fiú? Lány?

Született-e olyan elbeszélés, amelyben nem hegedülésről, hegedűjátékról van szó?

Született-e olyan elbeszélés, amelyiknek a beszélője nem gyerek?

4. A csoportok keressék ki a kapott szövegrészletekből, mit csinál az apa a fiúval, és azt is,

mivel indokolja ezt. (Elsősorban az igékre figyeljetek!) Mi olvasható ki ezek alapján apa és

fiú viszonyából? Egy vonallal jelöljétek, azokat a részeket, amelyek a fiúra, kettővel azokat,

amelyek az apára vonatkoznak! (Megoldásjavaslattal)

A:

„Hajnalban, amikor kiráz az ágyból, Apám azt mondja, hogy tudja, hogy fáradt

vagyok, tudja, hogy alig állok már a lábamon, de nincs mit csinálni, muszáj

gyakorolni”

„Apám elém tartja a két kezét, az ujjai görbék és göcsörtösek, mint tiszafa gyökerei,

azt mondja nem is vizsga lesz az, hanem verseny, versenyt kell majd játsszak a fekete

hegedűssel…”

„Apám a hintaszékben ül, a régi vonót rázza, azzal vezényel, úgy mondja […] úgy

mondja, hogy álljak meg, és kezdjem elölről, vagy azt, hogy még egyszer, vagy azt,

hogy gyorsabban, vagy azt, hogy lassabban, de főleg azt, hogy nem jó, nem jó,…”

B:

„Apám azt mondja, tudja, hogy nagyon nehéz, de ne féljek, mert onnan kezdve, hogy

megszülettem, arra készít, hogy legyőzzem a fekete hegedűst

„rám kiált, hogy tartsam szépen a ritmust, gondoljak a fekete hegedűsre, azt hiszem,

hogy ez rendes gyakorlás”

„Apám azt mondja, amikor játszok, semmi se szabad, hogy megzavarjon, néha a

szemembe világít a viharlámpával, máskor a fülembe fúj a biciklipumpával, vagy

kereplővel a kezében ugrál körülöttem,”

Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc GimnáziumC:

„Apám azt mondja úgy kell tudjam mind a hetvenhét nótát […] sokszor tényleg fel is

ébreszt, vizes ruhával dörzsöli az arcom, meg se várja amíg felülök az ágyon már adja

is a kezembe a hegedűt meg a vonót, és mondja a dal cimét, van, hogy ki se kelek az

ágyból úgy játszok fekve, Apám azt mondja jól csinálom, de tudjam meg, hogy a

fekete hegedűs fejjel lefele lógva is tud játszani”

„Apám azt mondja most már evés közben is játszani kell”

„Apám akkor se dicsér meg, hogyha egyet se ejtek le, nem mondja, hogy ügyes

vagyok”

D:

„Apám lefektet a padlóra, és addig masszíroz dióolojjal amíg ki nem áll a görcs

belőlem”

„Akkor se szabad megálljak, hogyha elszakad a hegedűmön húr, nagyon jó hurok

pedig, sokat kibírnak, fekete kos beléből és keresztespók hálójából sodorta

mindegyiket Apám”

„Apám azt mondja, ő azzal járta meg, hogy leengedte a hegedűt, amikor egyszerre két

húr pattant el rajta, de én nekem nem szabad

E:

„Van amikor el is vág egy-egy húrt a nagy szabóollóval, hogy szokjam, olyankor

olyan magasan kell játsszak, hogy csikorog bele a fogunk és cseng tőle a fülünk, de

akkor se állok meg.”

„Apám segít beülni a mosdótálba, amit a veder helyére szerelt fel, a kút láncára, aztán

leenged a kútba, egészen le, addig, amíg a talpam már szinte éri a vizet, azért, hogy a

kút hidege új erőt adjon. Ott lent a legnehezebb hegedülni. […] ahogy Apám tanította,

hagyom, hogy a mohos hideg lehűtse a tarkómat”

„Apám, amikor felhúz, megkérdezi, hogy láttam-e a csillagokat, a kék égre gondolok,

aztán azt mondom, hogy igen”

5. Gyűjtsétek össze a novellából azokat a mondatokat, amelyekből kiderül, hogy az apának

miért olyan fontos a fiú versenye a hegedűssel? (Megoldásjavaslattal)

Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnázium6. Olvassátok el Kosztolányi A kulcs című novelláját!

http://mek.oszk.hu/00700/00747/00747.htm#12

T-táblázatba rendezve gyűjtsétek össze, milyen hasonlóságokat és különbségeket

találtok a két novella között az alábbi szempontok alapján: beszélő, beszélő viszonyai,

próbatételek, mesei elemek, kisfiú-apjához való viszonya, a gyermek képzeltbeli

világának megjelenése, a gyermeki világ és felnőtt világ viszonya

Mindkét novellában szerepelnek mesei elemek. Mi ennek a jelentősége az egyik

illetve a másik novellában?

Hogy olvad össze varázsvilág és valóság a két novellában?

Mindkét novellában szerepel egy kulcstárgy! Mit szimbolizál a hegedű és mit a kulcs?

Hasonlítsátok össze a zárlatukat! Itt egy apai mosollyal, ott egy gyermeki sírással zárul

a történet! Mit gondoltok, miért?

„Apám akkor rám mosolyog, úgy szikráznak a fényben a fogai, mintha tiszta aranyból

lennének, beletúr a hajamba a görbe ujjaival, aztán azt mondja, hogy akkor jól van,

akkor nagyon jól van, akkor száz százalék, hogy nem lesz semmi baj.”

„A kapus megállította.

- Mi az, kisfiú, te sírsz? Ki bántott téged? - vallatta.

- Senki - szipogta, és az utcára szaladt.

A sarkon megtörölte könnyektől csorgó arcát. Aztán szaladt-szaladt, a kulccsal a

kezében, hazáig.”

7. A kulcs című novella olvasható beavatástörténetként.

Alkossatok csoportokat, és érveljetek amellett, illetve az ellen, hogy a Vasvonó

beavatástörténet lenne! Az érveléshez használjátok fel a beavatástörténet kulcsfogalmait

(szertartás, szokás, hézköznap-ünnep, kitűntettség, eddigi-azutáni, egyén-közösség), és

állításaitokat a szövegből vett részletetekkel támasszátok alá!

8. Az alábbi táblázatba rendezve gyűjtsétek össze, milyen próbatételeket kell kiállnia a

beszélőnek! Keressétek ki a szövegből, hogy milyen terekben, milyen hegedülési mutatványt

kell a fiúnak produkálnia, miért? (Megoldásjavaslattal)

Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc GimnáziumA feketehegedűs varázslatos

hegedűjátéka

A varázsvilág imitációja Mi okból? Milyen készség

fejlesztése végett?

9. További kérdések a lehetséges értelmezésekhez:

Mit szimbolizál a fekete hegedűs?

Mire szolgál a túlzás a szövegben?

Húzd alá a szövegben, miket mond az apa a fiának?

Hogyan jellemzi a fiú az apját?

Hogyan beszéli a fiú apjához való viszonyát?

Hogyan viselkedik a fiú?

Hogyan jelennek a felnőtt világ elemei a szövegben?

Keresd ki a szövegből azokat a részeket, ahol a gyermeki beszédébe beékelődnek a

felnőtt világ formulái!

Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc GimnáziumVI. Feladatötletek több novella összehasonlításához

1. Több novella összehasonlítása az elbeszélő és szereplők viszonyrendszerében

1.1. Ráhangoló házi feladat: Válassz ki egy gyermekkori élményt valamely családtagoddal,

amelyet szívesen megosztasz velünk, és írd meg rövid történet formájában!

1.2. Hasonlítsuk össze, mi a közös az elhangzott történetekben?

Gyerekelbeszélő beszél?

Fiú, lány? Visszatekintő módon jelenítődik meg a történet?

Az elbeszélő saját történetét mondja vagy például az egyik rokonának a történetét

(dédmama a háború alatt.)

Mely családtagok szerepelnek a történetben?

Láthatóvá válnak-e alá- és mellérendelő viszonyok (pl. apa-anya, én és a testvérem)?

Házi feladat: Írd meg ugyanezt a történetet egy felnőtt szereplő nézőpontjából, egyes szám

első személyben úgy, hogy a saját történetét mondja és táblázatba gyűjtsd össze, miket és

hogyan lát másként a gyerek illetve a felnőtt ugyanabban a történetben!

1.3. Egész órán csoportokba szerveződve dolgozunk.

1.3.1.Szedjük össze közösen, milyen szereplők jelentek meg a múlt órán felolvasott

történetekben: apu, anyu, tesó, nagyi (stb.)! Keressetek még szinonimákat a családi viszonyok

megnevezésére!

1.3.2.Írjatok rövid történetet a rokonokat szerepeltetve! A csoportok egyik fele a közneveket

birtokos személyjellel használhatja, a másik birtokos személyjel nélkül.

1.3.3.Olvassátok fel a történeteket, és rendszerezzétek a következő szempontok alapján:

a) Ki beszél? Egyes szám első személyű, egyes szám harmadik személyű elbeszélő,

gyermek-felnőtt, fiú-lány

b) Kik a szereplők? A rokoni kapcsolatok nagy vagy kisbetűvel jelennek meg? Mi a

jelentősége a nagybetűs írásmódnak?

c) Milyen a szereplő(k) beszélőhöz való viszonya?

d) Milyen a szereplők egymáshoz való viszonya? Milyen családmodellek rajzolódnak

fel?

Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnáziume) Hiányzik-e valamelyik családtag? A hiánya hogyan jelenik meg (elvált szülök, távolba

szakadt rokon, utazás, halál).

f) Milyen a beszélő történethez való viszonya? A beszélő a saját történetét mondja? Az

elbeszélő az egyik szereplő történetét mondja kívülről (A nagymamám azt mesélte,

hogy úgy ismerkedett meg nagypapával… és akkor ő nagyon izgult, mert félt, hogy

lekési a vonatot.) A történetmondó az egyik szereplő történetét mondja belülről (A

nagymamám azt mesélte, hogy úgy ismerkedett meg nagypapával… és akkor nagyon

izgultam, mert féltem, hogy lekésem a vonatot – mondta a nagymamám, és még most

is belevörösödött az izgalomba.)

g) Mennyit tud az elbeszélő? Ismeri-e a szereplőjének gondolatait, érzéseit, belelát-e a

fejébe? Ismeri-e a történet végét? Mindent tudó? Elfogult? Pártatlan?

h) Milyen viszonyban van történet és elbeszélés ideje?

1.3.4. Olvassátok el a kapott novellát, és jellemezzétek a fenti szempontok alapján!

(Megoldásjavaslattal)

A. Vasvonó,

B. Húsleves,

C. Hangdobozok

D. Karcsika

E. Kandúr

2. Novellafüzér elemzése:

2.1. Az Örökség cím alá tartozó novellák összehasonlítása: (Medvecukor, Borotva, Mappa,

Galamb, Lázmérő)

Tekintsetek bele Veiszer Alinda Esterházy Marcellel készült interjújának elejébe a 3.58.

perctől kezdődően https://www.youtube.com/watch?v=n6yVCf4Blp0,

ahol Esterházy Marcell a nagyapja halála után készített kép keletkezési körülményeit meséli

el. Az Örökség cím alá gyűjtött novellák elolvasása után, hasonlítsátok össze, hogy milyen

eszközökkel ragadja meg a kép illetve az írás az apa/nagyapa hiányának élményét!

(Megoldásjavaslattal)

2.1.2.. Az Örökség című novellafüzérbe tartozó írások külön-külön is megjelentek.

Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnázium Mi alapján lehet őket mégis egymáshoz illeszteni?

Tekintsetek az Örökségre mint összefüggő szövegegységre, és jelöljétek a lineáris és

globális kohézió elemeit!

2.1.3. Gyűjtsétek ki, hogyan, mely tárgyak, cselekedetek segítségével idézi meg a fiú az apját!

(Megoldásjavaslattal)

Hogyan próbálja őt életre hívni?

Hogyan próbálja ki önmagát az apa egykori szerepében? Mennyire sikerül ez? Miért?

Az emlékőrzésnek milyen családi illetve nemzeti szertarásait ismeritek? Mi a közös

ezekben?

2.2.. Felnőtt és gyermekvilág viszonyának lehetőségei: a Fehérarc két novellájának elemzése,

összehasonlítása: (Megoldásjavaslattal)

Kinek a nézőpontjából ismerjük meg a történeteket?

Milyen viszonyban áll a felnőtt és gyermekvilág?

Mi hozza a megoldást mindkét novellában?

2.3.. A Füles fotel című novellafüzér írásainak összevetése: A Füles fotel cím alá a Derbi, az

Oroszlánkórus, Majdnem minden, amit a halakról tudni érdemes, A régi frakk és az Orvosság

című szövegek vizsgálata

2.3.1.. Mi fűzi össze a novellákat? (Megoldásjavaslattal)

Milyen viszonyban áll gyermek és felnőtt világa?

Mi a jelentősége annak, hogy nagypapa a lovas balesete miatt nem tud járni?

Gyűjtsétek össze, milyen közös élményekben van része unokának és nagypapának!

részük?

A közös szórakozáson, az együtt mulatáson túl mikre szolgálnak még ezek az

események?

2.3.2. Az író felesége, Szabó T. Anna választotta a novelláskötet címéül az Oroszlánkórust.

Vajon miért a Füles fotel második tagja lett a kötet címadó novellája?

Mi jelenik meg ebben a novellában, amiért a címadó novella lesz?

(Megoldásjavaslattal)

Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnázium Egyetértetek a választással, hogy a kötet címe Oroszlánkórus lett?

Az általatok olvasott novellák közül melyiket választanátok a novelláskötet címéül?

Mit jelent az Oroszlánkórus?

A kórus zenei kifejezés. Keressetek zenei témájú novellákat a szövegben!

Milyen zenei műfajok jelenítődnek meg a zenei témával dolgozó novellákban?

2.4. Hasonlítsátok össze a Füles fotel novelláit a Kandúr című novellával!

Vessétek össze a novellákban megjelenő nagypapa és kisfiú viszonyát! Mi ennek a

jelentősége?

Mindkét novella jelen időben van. Mit változtatna rajtuk, ha a cselekményük múlt

időben, a történetekre visszaemlékezve lenne elbeszélve? Mely események

megjelenítése alakulna másképpen?

2.5. Hasonlítsátok össze a Fehérarc, a Füles fotel novellaciklus és a Kandúr című novellákat!

Vessétek össze a novellákban megjelenő felnőttek gyerekekhez való viszonyát!

Melyiket találjátok a legszimpatikusabbnak, miért?

Szedjétek össze, milyen problémákra kell megoldást találni a novellákban, és hogyan

oldódnak meg ezek?

3. A világ dolgainak megjelenítése gyermeki szemszögből: több novella összehasonlítása: A

mellényes bácsi, Ambrus bár, Guruzs, A pucér nő, Sör, bor, pálinka, Majdnem minden, amit a

karácsonyról tudok, Karácsonyfa, Cukor

3.1. Melyek azok a történetek, amelyeket a felnőtt világ hoz létre, hogy a gyerekek számára

magyarázatot adjanak a világ dolgaira, rejtélyeire?

3.2. Csoportokra osztva vizsgáljátok meg, hogy a kapott novellákban milyen történetek,

dolgok jelenítődnek meg, kapnak magyarázatot gyermeki látószögön keresztül, milyen

tanulsággal!

Jelöljétek az esetleges túlzásokat, amelyeket ez a látószög eredményez!

Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc GimnáziumVizsgáljátok meg, hogyan jelenítődik meg a felnőttek valósága, és miként épülnek be a

gyermekek világába, a felnőtt világ eseményeire milyen magyarázatok születnek a gyermeki

nézőpontból! (Megoldásjavaslattal)

A. A mellényes bácsi, Ambrus bár

B. ,A pucér nő, Cukor

C. Sör, bor, pálinka, Majdnem minden, amit a karácsonyról tudok

D. Karácsonyfa, Guruzs

Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc GimnáziumVII. Ötletek szövegalkotási és szövegelemzési gyakorlatokhoz

1.1. Alkossatok 4-5 fős csoportokat és készítsetek 10-12 mondatos történetet, amiben szerepel a következő mondat:

A: A bátyámra gondolok. Arra, hogy érezhette magát ebben a térben. Nem tudok róla semmit. Semmit azóta, hogy idekerült. Ennek több mint tizenkét éve. A bátyám harminchét éves volt akkor. Két héttel a születésnapja után hozták ide. Festő volt.

B: – Tudja, hogy a bátyja az alatt a nem egészen tizenegy év alatt, amit itt töltött, egyszer sem szólalt meg? – kérdezi.

C: A nő elhallgat, a bátyám arca jut eszembe, látom magam előtt a szemet, a szemében a haragot. Azt hittem, régen elfelejtettem már az arcát, de most mégis itt van előttem. Megrázom a fejem.

D: – Maga beleszeretett a bátyámba – mondom.

E: A bátyám lemászik az ablakpárkányról. A bátyám mosolyog.

F: Semmi nem érvényes.

1.2. Olvassátok el az eredeti novellát, majd nézzétek meg a hir24 hírportál kultúra rovatában

megjelenő írást!

http://24.hu/kultura/2016/04/17/titkos-aktokat-talaltak-az-elmegyogyintezetben/ Miben és

hogyan módosult az eredeti novella a kiemelések által? (Megoldásjavaslattal)

1.3.Milyen céllal közli Dragomán szövegét a portál?

Milyen figyelemfelkeltő és felhívó eszközökkel él

A műalkotás fogalmának mely alapvető ismérveit sérti meg ezzel a közléssel?

Hogyan módosítja a jelentést:

- a cím

- az alcím (Nézzetek utána mit jelent a matiné szó? Mire következtetettek ebből, mit

jelenthet a matinézni kifejezés? )

- a tematikus besorolás

- a szövegből kiemelt részek

- a párbeszédből kiemelt részek

Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnázium2.1. Ha azt szeretnéd, hogy az ismerőseid a Facebookon minél többen elolvassák a novellát,

mit emelnél ki belőle (FB-felületben gondolkodva maximum 3 mondat terjedelemben), illetve

milyen kommenttel látnád el?

2.2. Téged milyen irodalmi műhöz, novellához fűzött komment ösztönöz olvasásra?

Mi számít? Az, hogy ki ajánlja? Vagy az, hogy mit ír róla?

Mi alapján leszel valakinek a követője a FB-on?

Tartozol olyan csoportba, amelyik valamilyen ízlésbéli hasonlóság, egyetértés alapján

jött létre?

Te milyen ilyesféle csoportot hoznál létre?

2.3. Nézzetek körül a Facebookon, vizsgáljátok meg legalább három ott megjelenő cikket,

nézzétek meg az első mondataikat!

Milyen figyelemfelkeltő eszközökkel élnek?

Gyűjtsétek össze a figyelemfelhívás kulcsszavait!

A kiemelt lead-eket vessétek össze a szövegegészekkel!

Mennyiben teljesítik be az elolvasott cikkek a szövegelvárásokat?

3. A végeláthatatlan mondat

3.1. Keressétek meg a Húsleves című novella első mondatának végét!

Mire szolgálhat ez a nagyon hosszú terjedelmű mondat?

Jelöld, hol tudnád szétválasztani a mondatokat?

Mikor érzünk egy szöveget végeláthatatlannak, tagolatlannak?

3.2. Keresd meg a Digitális Irodalmi Akadémia oldalán Esterházy Péter Bevezetés a

szépirodalomba című szövegét, és ugorj a Függő című fejezethez:

http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?docId=225&secId=21305

Próbáld megtalálni a mondat végét! Mit gondolsz, merről érdemes indulnod?

4. Kreatív feladatok 45 perces órára tervezve

Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnázium4.1. Csoportokba rendeződve válasszatok ki egy-egy novellát Dragomán honlapjáról, és

készítsetek szófelhőt az alábbi program segítségével (a leggyakrabban előforduló

kötőszavakat szedjétek ki a szövegből: hogy, és, mert) http://wordsift.org/

A szófelhőből jól látható, hogy melyek az elbeszélés leggyakrabban előforduló szavai,

ezekkel írjatok rövid írást a következő szempontokból kettőt kiválasztva: egyes szám

első személyű beszélő, egyes szám harmadik számú beszélő, párbeszédes, monológ,

múlt idejű, jelen idejű, kevert idejű, in medias res kezdés, csattanó, fordulat,

elhallgatás.

Hasonlítsátok össze az általatok írt novellát Dragomán szövegével, jelöljétek és

gyűjtsétek ki, hogy a fenti szempontok közül melyek, és hogyan érvényesülnek

Dragomán szövegben!

4.2. 4-5 fős csoportokba rendeződve írjatok rövid novellát egyes szám első személyű

elbeszélővel (a novella műfajiságának ismérveit nem feledve) az alábbi címekkel: Húsleves,

Adrenalin, Mennyből az angyal, Majdnem minden, amit a halakról tudni érdemes, A régi

frakk, Orvosság. (A novellacímeket véletlenszerűen húzzák ki.)

Olvassátok el Dragomán hasonló című novelláját, és hasonlítsátok össze az általatok

írottal!

Gyűjtsétek össze, melyek a legmegdöbbentőbb, leglényegibb különbségek az írások

között!

A megismert novellákat írjátok át egy másik szereplő szemszögéből, és a még kapott

szempontot érvényesítve! Szempontok: a szereplő egyes szám harmadik személyben

beszél; a beszélő egy későbbi időpillanatból visszatekintve beszél; a beszélő a

történeten kívül áll, annak csupán szemtanúja; a beszélő a saját történetét mondja egy

későbbi időpillanatból visszatekintve; a beszélő a történetet egy újságban olvassa, és

olvasás közben kommentálja a történteket.

Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc GimnáziumVIII. Megoldásjavaslatok a feladatokhoz

Feladatötletek az Oroszlánkórus című novelláskötet elemzéséhez

IV.1. Ráhangolódás a szövegolvasásra

Bevezető házi feladat: válasszatok három írást Dragomán honlapjáról és hármat a

novelláskötetből, és olvassátok el őket!

Mennyiben jelent más élményt a könyvolvasás mint a honlapról való olvasás?

Annak vizsgálata, hogy egy szöveg milyen közegben jelenik meg, egyfelől azért fontos, mert

bizonyos médiumok több, mások kevesebb olvasóhoz jutnak el. Dragomán novellái többféle

közegben jelentek meg. Eleinte napilapokban (Szkander, Párizs, Pucér nő, illetve a

Rosszaságokban tartozó írások a Népszabadság), népszerű női lapokban (a Füles fotel cím alá

gyűjtött novellák a Nők Lapjában, a Cry me a river a Marie Claire Magazinban) és irodalmi

folyóiratokban (a Borotva Kalligramban), majd folyamatosan kerültek a nyilvánosság elé a

szerző saját honlapján, s végül 2016-ban kötetbe szerkesztve jelentek meg.

A novellák többnyire népszerű médiumok közegében jelentek meg, viszonylag nagy

olvasóközönséget tudva magukénak. De biztosan kisebb a nyilvánossága egy, még akár nagy

példányszámban is megjelenő napi- vagy havilapnak, mint egy novelláskötetnek. Az

interneten való szövegmegjelentetés pedig lehetővé teszi, hogy még szélesebb közönséghez

eljussanak az írások.

Ennél a feladatnál másfelől érdemes egy kicsit elidőzni annál is, hogy a kommunikációs

médiumok megváltozása, az irodalmi és zeneművek közvetlen elérhetősége mennyiben

alakította át a befogadást. Az internetes felületre felkerülő szövegek sokkal gyorsabban,

egyszerűbben elérhetőek, könnyebben bekerülhetnek a közösségi média forgatagába. Egy

hivatkozás, egy link megosztásával egy szöveg azonnal újabb potenciális olvasókhoz

juthatnak el, míg korábban egy szöveg vagy zeneszám megszerzése sokkal nehézkesebben

ment. Ma ugyan sokkal több mindenhez hozzáférhetünk, viszont sokkal több minden is vesz

minket körül. Így a válogatás, szelektálás, rangsorolás képességét folyamatosan gyakorolnunk

kell.

IV. 3.2. Minden csoport kap egy részletet, amelyek a gyermeki nézőpont sajátosságait

tárgyalják. A kapott részlet alapján vessétek össze megállapításaitokat a kapott részletben

Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnáziumolvasottakkal! Jelöljétek az egyezéseket, és húzzátok alá a szövegben azokat a szempontokat,

amelyeket csapatotok előzetesen nem említett!

A: Háy János: Napra jutni című regényéről:

„Mindegyik rész egy témát vagy személyt mutat be, amely a gyerek szempontjából éppen

fontos vagy előtérbe kerül az adott életszakaszban: óvoda, iskola, rokonok, foci, népszokások.

Az elbeszélő gyermeki hangon szólal meg, egyszerű megfogalmazásokat használ, de épp a

naivitással és rácsodálkozással tud sokat mondani. A rövid fejezetekben gyakran találunk

szentenciaszerű összegzéseket, meglátásokat, amelyeket egy gyermek még könnyedén meg

mer fogalmazni: „[…] milyen kár, hogy nem azt látja az ember különlegesnek, ami mindig

van”, „[…] akik ketten vannak, azoknak csak könnyebb, mindent jobb többen csinálni, még

rossznak lenni is jobb.”

[Takács Dóra Katalin, Küzdelem egy ügyetlen türannosszal. Háy János: Napra jutni, Jelenkor,

2014.]

B: Borbély Szilárd Nincsetelenek c. regényéről:

„Leírása azáltal nyer mélységet (és persze: veszít szociológiai korrektséget), hogy elbeszélőjét

gyermekként határozza meg, s mindent, ami a regényben megjelenik, gyermeki látásmód által

jelenít meg. […] Borbély azáltal, hogy a felnőttek világát a gyermek világára cserélte fel,

hogy regényében a felnőttek világa is csak mint a gyermek számára megképződő környezet

jelenik meg, a falu társadalmiságát antropológiai modellel helyettesítette, s ezáltal mintegy ki

is emelte a társadalmiság megfogható és értelmezhető közegéből. Borbély könyve nem arról

szól, hogy milyen a falu, hanem arról: milyen (lehet) a gyermekkor; nem arról, hogyan él a

falu, hanem arról: hogyan hat a (ez a) falu egy gyermekre; nem arról, hogy a falu és a

szegénység kibírhatatlan, hanem arról: a falu és szegénység körében a gyermekkor

kibírhatatlan. […]

Furcsa, feloldatlan, lebegtetett, de meggyőző kettősség uralja így a könyvet: a gyermek

beszél, de úgy, hogy tudjuk, neki van már más tudása és tudata is (bár persze mindez explicite

nem jelenik meg), folyamatosan érzékeltetve van a beszélő tudatának egyszerre spontán és

csak tapasztalatra koncentráló gyermeki érzékisége, valamint az ettől való finom, de

határozott elkülönböződés is; a gyermek beszél a maga nyelvén, de tudja, hogy ez csak az ő

Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnázium(vagy az ő környezete?) nyelve, s rendre megállapítja: mi így mondjuk – ami feltételezi, hogy

mások másként mondják. […]

Az a nyelv, amelyen ez a könyv, s ez a gyermek-narrátor beszél, a maga tömörségében,

képiségében és töredezettségében sem nem falusi nyelv, sem nem gyermeki nyelv, hanem

mindkettőnek mintegy felülírt s felülstilizált fikciója: s épp ezen fikcionáltságában éri el

hatását. A megélt gyermekkor elbeszélése nem a gyermekkor nyelvén, hanem annak radikális

átalakítása során jön létre: az elbeszélés mintha idegen nyelven adná elő a „saját” élmény, a

gyermeki élmény primér és mégsem primér jellegét.

[Margócsy István, Borbély Szilárd / Nincstelenek – Már elment a Mesijás?, 2000, 2013/10.]

C: Rakovszky Zsuzsa A hullócsillag éve c. regényéről

„A hullócsillag évében megfigyelhető, speciálisan a gyermek-nézőpont használatából adódó

sajátságok taglalása előtt mindenképpen tisztázni kell, hogy bár a nézőpont valóban az

óvodáskorú gyermeké, a narrátor mégsem ő, hanem egy egyes szám harmadik személyben

tudósító auktoriális [szerzői] hang, mely azonban mindvégig Piroska perspektívájából

érzékelteti a történteket. A szöveg tehát nem a gyermeki beszédmódot imitálja, nem használ

gyermeknyelvi fordulatokat: az érzékenység, a szemléletmód a gyermeké, a nyelv viszont

nem. A gyermek az, aki lát, de egy érett, omnipotens [mindent tudó] tudósító beszél. Egy

felnőtt nyelve (hang) és egy gyermek nézőpontja (perspektíva) játszik egymásba, valószínűleg

ennek köszönhető az eddig megjelent kritikákban rendre visszatérő, jogos megállapítás, mely

szerint a gyermek-perspektíva gyakran nem hiteles (és ha a gyermeki beszédmód, vagy teljes

mértékben gyermeki gondolkodás megjelenésére számítunk, valóban nem mindig az),

tudálékos vagy túlmagyaráz dolgokat. Ha vannak is ilyen helyek a szövegben, az mégsem

vonható kétségbe, hogy az olvasás során a gyermekperspektíva egy egészen különös

megismerési modell szerkezetét tárja elénk. A gyermeki gondolkodásszerkezet és kognitív

működés modellálása segítségével feltárt „valóság” nagyban különbözik a felnőtt-nézőpont

szerint interpretált realitástól, s ez ennek a minőségileg más világlátásnak nem kevés

esztétikai hozadéka lehet a tartalmi szinten túl szerkezeti, poétikai vonatkozásokban is.

Piroska valójában nem is hőse a regénynek, nem hőse abban az értelemben, hogy néhány

kivételes alkalomtól eltekintve meglehetősen passzív, az eseményeket nem irányítja, inkább

csak elszenvedi, illetve ezzel párhuzamosan megfigyeli és a maga módján interpretálni

próbálja. Bár látszólag a történések fókuszában van, pozícióját mégis inkább a kívülállás

Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnáziumjellemzi. Jellemző példa erre, hogy az édesanyja és az ismerősök, barátok között zajló

dialógusokat az asztal alól, a padlóról (a gyermekre jellemző perspektíva, lentről követi az

eseményeket, Piroska gyakran, metonimikusan a különböző cipők alapján ismeri fel az

embereket, illetve cipőkkel azonosítja őket) figyeli csendben, észrevétlenül”

[Kolozsi Orsolya, A gyerek szerint a világ. Rakovszky Zsuzsa A hullócsillag éve című

regényéről. Tiszatáj, 2005.]

D: Rakovszky Zsuzsa A hullócsillag éve c. regényéről

„A következő fontos aspektus, a gyermek időszemlélete nagyban meghatározza ezeknek a

történeteknek az elrendezését, így a regény szerkezetét is. Piroska láthatóan nem képes saját

belső idejét, azaz az általa megélt, személyes időt és az objektív időt megkülönböztetni,

illetve egymásra vonatkoztatni. Képtelen az eseményeket lineárisan, egymás után, a múlt-

jelen-jövő teleologikussága [ok-okozatisága] mentén szervezni. Ennek köszönhető, hogy a

már említett rövidebb történetdarabkák nem kronologikus elv szerint, hanem az időrend

figyelmen kívül hagyásával állítódnak sorba. Az időbeli következetesség hiánya miatt

bizonyos események vissza-visszatérnek, kavarognak, egymásra úsznak, a regény

szerkesztése nem lineáris(bár a befogadónak nem okoz túl nagy nehézséget, hogy

rekonstruálja, időrendbe helyezze a történéseket), inkább kaleidoszkopikus, montázs-, illetve

mozaik-szerű.

A világgal ismerkedő, annak szabályait, működését különböző tapasztalatok és megfigyelések

segítségével megismerni kívánó szemlélet a nagy történet apró kistörténetekké darabolásán

kívül más poétikai változásokat is eredményez. Míg a gyermek nem képes minden esemény,

hallott vagy látott információ racionális feldolgozására, addig saját maga számára, fantáziája

segítségével egy kezelhetőbb világot teremt, melyben a csodák és elképzelt dolgok

realitásként szerepelnek.

[Kolozsi Orsolya, A gyerek szerint a világ. Rakovszky Zsuzsa A hullócsillag éve című

regényéről. Tiszatáj, 2005.]

E: Báthori Csaba Dragomán György A fehér király című regényéről

„Dragomán György nagyszerű írói minőségét több erény együttesen jelzi: kiválóan exponál,

leleményesen bonyolít, szemfülesen adagolja a jellegzetes részleteket az egyszeri dolgokra

éhes emlékezetnek, és legtöbbször még csattanóval is szolgál az egyes történetek, és a mű

Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnáziumvégén. Egy fél oldal elég, és tudjuk, miről van szó, mi az elbeszélői érdek. Tehetsége főleg a

gyermeki kíméletlenség, a felnőtti brutalitás, a nélkülözés, a különböző gyökerű félelmek és a

nagy általános, minden önkényuralomra jellemző rettegések ábrázolásában remekel, de

felejthetetlen a megvesztegetés, az apára vágyakozó kamaszmegindulások, és a látomássá

fokozódó történetláncok leírásában is. Mondandója ugyanakkor nagy darabokban, testes

bekezdésekben, hadarva tolul, ömlik elénk, sodor, sodor, örvénylő erővel magába ránt, és

egyszer csak vége szakad. És mégis: egy pillanatra sem veszítjük el a fonalat, sőt a bonyolítás

minden egyes pontján úgy érezzük, hogy a történet magjában vagyunk, és most történik

valami szörnyű, valami kínos vagy jóvátehetetlen fordulat. A mondatok végig múltidőben

jelennek meg, s ez úgy tünteti fel a könyvet, mintha a kamasz visszaemlékezne. Ugyanakkor

világos, pontos leírásról van szó, egy súlyos gyermekkori megpróbáltatás írói elemzéséről és

elmélyítéséről. […]

A regény klasszikus értelemben nem fejlődésregény, a hangsúly itt nem a kamasz változásán,

hanem állapotának bemutatásán van. A történetek egyenként nem léptetik előre a

cselekményt, nem az idő munkáját iparkodnak megragadni, hanem abban találják, alapozzák

meg az elbeszélés selymességét, hogy érdekes, meghökkentő eseményeket mutatnak be a

gyerek életéből. Minden egyes történet egyenrangú, technikai és hatás-alkati szempontból is.

Az idegen nagykörnyezet lidérceit nemcsak a romániai hátteret megidéző utalásrendszer

közvetíti, hanem – számomra legalábbis – némely nyelvhasználati jegy.”

[Báthori Csaba: A gyermekkor ára, Élet és Irodalom, 2006.]

Feladatötletek a Vasvonó című novella értelmezéséhez

V. 4. A csoportok keressék ki a kapott szövegrészletekből, mit csinál az apa a fiúval, és azt is,

mivel indokolja ezt. (Elsősorban az igékre figyeljetek!) Mi olvasható ki ezek alapján apa és

fiú viszonyából? Egy vonallal jelöljétek, azokat a részeket, amelyek a fiúra, kettővel azokat,

amelyek az apára vonatkoznak!

A:

„Hajnalban, amikor kiráz az ágyból, Apám azt mondja, hogy tudja, hogy fáradt

vagyok, tudja, hogy alig állok már a lábamon, de nincs mit csinálni, muszáj

gyakorolni”

Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnázium „Apám elém tartja a két kezét, az ujjai görbék és göcsörtösek, mint tiszafa gyökerei,

azt mondja nem is vizsga lesz az, hanem verseny, versenyt kell majd játsszak a fekete

hegedűssel…”

„Apám a hintaszékben ül, a régi vonót rázza, azzal vezényel, úgy mondja […] úgy

mondja, hogy álljak meg, és kezdjem elölről, vagy azt, hogy még egyszer, vagy azt,

hogy gyorsabban, vagy azt, hogy lassabban, de főleg azt, hogy nem jó, nem jó,…”

B:

„Apám azt mondja, tudja, hogy nagyon nehéz, de ne féljek, mert onnan kezdve, hogy

megszülettem, arra készít, hogy legyőzzem a fekete hegedűst

„rám kiált, hogy tartsam szépen a ritmust, gondoljak a fekete hegedűsre, azt hiszem,

hogy ez rendes gyakorlás”

„Apám azt mondja, amikor játszok, semmi se szabad, hogy megzavarjon, néha a

szemembe világít a viharlámpával, máskor a fülembe fúj a biciklipumpával, vagy

kereplővel a kezében ugrál körülöttem,”

C:

„Apám azt mondja úgy kell tudjam mind a hetvenhét nótát […] sokszor tényleg fel is

ébreszt, vizes ruhával dörzsöli az arcom, meg se várja amíg felülök az ágyon már adja

is a kezembe a hegedűt meg a vonót, és mondja a dal cimét, van, hogy ki se kelek az

ágyból úgy játszok fekve, Apám azt mondja jól csinálom, de tudjam meg, hogy a

fekete hegedűs fejjel lefele lógva is tud játszani”

„Apám azt mondja most már evés közben is játszani kell”

„Apám akkor se dicsér meg, hogyha egyet se ejtek le, nem mondja, hogy ügyes

vagyok”

D:

„Apám lefektet a padlóra, és addig masszíroz dióolojjal amíg ki nem áll a görcs

belőlem”

Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnázium „Akkor se szabad megálljak, hogyha elszakad a hegedűmön húr, nagyon jó hurok

pedig, sokat kibírnak, fekete kos beléből és keresztespók hálójából sodorta

mindegyiket Apám”

„Apám azt mondja, ő azzal járta meg, hogy leengedte a hegedűt, amikor egyszerre két

húr pattant el rajta, de én nekem nem szabad

E:

„Van amikor el is vág egy-egy húrt a nagy szabóollóval, hogy szokjam, olyankor

olyan magasan kell játsszak, hogy csikorog bele a fogunk és cseng tőle a fülünk, de

akkor se állok meg.”

„Apám segít beülni a mosdótálba, amit a veder helyére szerelt fel, a kút láncára, aztán

leenged a kútba, egészen le, addig, amíg a talpam már szinte éri a vizet, azért, hogy a

kút hidege új erőt adjon. Ott lent a legnehezebb hegedülni […] ahogy Apám tanította,

hagyom, hogy a mohos hideg lehűtse a tarkómat”

„Apám, amikor felhúz, megkérdezi, hogy láttam-e a csillagokat, a kék égre gondolok,

aztán azt mondom, hogy igen,”

V.5. Gyűjtsétek össze a novellából azokat a mondatokat, amelyekből kiderül, hogy az apának

miért olyan fontos a fiú versenye a hegedűssel?

Az apa egykori kudarcát a fiú hegedűtudásnak groteszken eltúlzott módon megjelenített

tökéletesítésével akarja helyretolni:

„úgyhogy addig egyfolytában gyakorolni kell, addig, amikor nem alszunk, akkor gyakorlunk,

muszáj, mert nem akarja, hogy én is úgy járjak, ahogy ő járt.”

„Apám azt mondja, ő azzal járta meg, hogy leengedte a hegedűt, amikor egyszerre két húr

pattant el rajta, de én nekem nem szabad”

„mert még járni se tudtam, amikor már a kezembe adott egyet, amilyen kicsi mutuj voltam,

nem is akartam megfogni, de ő szépen a kezemhez bogozta, jó ragacsos gyantás gézzel, hogy

nem tudjam eldobni, hanem szokjam csak meg szépen a súlyát és a fogását, mert ő már akkor

is tudta, hogy minden perc drága, minden pillanatot ki kell használni.”

Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc GimnáziumV.8. Az alábbi táblázatba rendezve gyűjtsétek össze, milyen próbatételeket kell kiállnia a

beszélőnek! Keressétek ki a szövegből, hogy milyen terekben, milyen hegedülési mutatványt

kell a fiúnak produkálnia, miért?

A feketehegedűs varázslatos

hegedűjátéka

A varázsvilág imitációja Mi okból? Milyen készség

fejlesztése végett?

„minden éjjel a kint a

keresztúton gyakorol, háttal

a holdnak, úgy, hogy lássa

az út porába vetülni a vonója

árnyékát, hogyha elég

gyorsan játszik, akkor az

árnyéka nem tudja már

követni, leszakad a vonóról,

és ott marad a porban”

„felkapcsolja tíz elemes

xenon égős viharlámpáját és

rám világít vele, úgy, hogy

rávetüljön feketén a falra az

árnyékom”

„szemembe világít a

viharlámpával”

gyorsaság

mintha varjak meg

denevérek röpködnének és

csapkodnának az arcom előtt

„máskor a fülembe fúj a

biciklipumpával, vagy

kereplővel a kezében ugrál

körülöttem, olyan is van,

hogy behozza a kutya láncát,

beteszi a mosófazékba és azt

rázza tiszta erőből, azt

mondja, muszáj hogy

megszokjam, mert a fekete

hegedűs majd szelet kavar

körülöttem”

„semmi se szabad, hogy

megzavarjon”

„[nem] hibázhatok”

az mindig kimegy a

temetőbe éjfélkor, és ott

húzza, arról, hogy felébreszti

a szellemeket, és a

szellemek fel is ébrednek,

úgy zúgnak körülötte, mint a

Apám ott ugrál körülöttem a

mosófazékkal, nagyon

hangosan csörög benne a

lánc

Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnáziumlegnagyobb szélvihar, és ha

csak egy hamis hangot is

játszana, mindjárt elvinnék

magukkal be a föld alá, de a

fekete hegedűs sose ijed

meg, vagy ha meg is ijed,

akkor se látszik rajta, hanem

megtáncoltatja a

szellemeket, és ha elege lesz

belőlük, akkor elkezd

visszafele játszani, és akkor

a szellemeknek nincsen mit

csinálni, vissza kell nekik

menni a föld alá, bizony,

hogyha visszafele játszik

a fekete hegedűs fejjel lefele

lógva is tud játszani, van,

hogy felszalad a

legmagasabb fenyőfák

legtetejére, beakasztja a

csizmáját a legkisebb

ágakba, és hanyatveti magát,

a puha fenyőégkara, és ottan

játszik, de úgy, hogy mind

kinyílnak a fákon a tobozok,

és mind kipörög belőlük a

fenyőmag, bele egyenesen a

szájába.

„álmomból ébreszt fel, és

sokszor tényleg fel is

ébreszt, vizes ruhával

dörzsöli az arcom, meg se

várja amíg felülök az ágyon

már adja is a kezembe a

hegedűt meg a vonót, és

mondja a dal cimét, van,

hogy ki se kelek az ágyból

úgy játszok fekve”

„úgy kell tudjam mind a

hetvenhét nótát, hogy

behunyott szemmel is oda

vissza el kell tudjam játszani

mindegyiket”

„a fekete hegedűs tud enni

közben”

„kicsi golyókat gyúr nekem

a grízes tésztából a levegőbe

dobja őket, van amelyiket a

számmal kapom el, van

„most már evés közben is

játszani kell”

Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnáziumamelyiket a vonómmal vagy

a könyökömmel pattintom a

számba”

Feladatötletek több novella összehasonlításához

VI. 1.3.4. Olvassátok el a kapott novellát, és jellemezzétek a fenti szempontok alapján!

Lehetséges megoldások:

A: Vasvonó: egyes szám első személyű, 13 éves, fiú elbeszélő, a saját történetét mondja, mint

egy belső monológ, amelybe beépülnek az apa megnyilvánulásai: „Apám azt mondja, hogy

tudja, hogy fáradt vagyok, tudja, hogy alig állok már a lábamon, de nincs mit csinálni, muszáj

gyakorolni”. Jelen időben beszéli el az eseményeket, ami az események folyamatos

ismétlődősének megjelenítésére is szolgál.

A részletes elemzését lásd az V. fejezetben.

B: Húsleves: egyes szám első személyű 10 éves, lány elbeszélő, aki a saját történetét mondja,

azt, amint megtapasztalja az őt körülvevő világot és benne a fordulatokat:

„s akkor kinyílt az ajtó, és bejött Olga néni, ezen én nagyon meglepődtem, mert Olga néni

már több mint egy éve nem járt nálunk, azóta, hogy anya tragikus balesete után egy héttel apa

a cserépkályhában az anya összes hangfelvételét…”

Az időt a baleset tagolja az előtti, és az utáni eseményekre. Akkor és most viszonyának

ütköztetésében a mostani váratlan, különleges fordulatot emeli ki:

„pedig anya balesete előtt nagyon gyakran feljárt hozzánk, volt olyan hét, hogy minden nap

feljött, és mindenféléket hozott anyának, kölniket, szappanokat, hajfestéket, meg fellépő

ruhának való anyagokat, és mindenért csak annyit kért el, amennyibe neki került, azt mondta,

ő a maga részéről ezzel tud hozzájárulni az anya tehetségéhez, mert az anya hangja a legszebb

a világon, és ahogy a sanzonokat énekli, annak aztán tényleg párja nincsen, még azt is

napokig elhallgatná, ahogy anya kacag, és nekem is mindig mondta, hogy hallja a

nevetésemen, hogy én is az anya hangját örököltem, és nekem is énekelni kéne, na de amióta

apa elkergette, azóta egyszer se volt nálunk, most meg mégis bejött egyenesen a konyhába, és

úgy mondta, hogy jó étvágyat, meg, hogy rendes apától, hogy így egy év után eszébe jutott”

Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnázium„mióta akkor este Misi bácsi segített anyát levinni a mentőbe, apám még soha egyszer se

mondta ki a nevét.”

C: Hangdobozok: egyes szám első személyű, felnőtt férfi elbeszélő, az apa halála utáni időből

tekint a jelenre és a múltra. A múltban 15 éven keresztül készített hangdobozok az elbeszélés

jelenében jönnek működésbe. A két idősíkot az elbeszélő emlékei fűzik össze. Fontos

hangsúlyozni, hogy az apa elvesztése miatti jelenbéli haragot az emlékek oldják fel:

„eszembe jutott az, ahogy ebéd után a kalappal a fején, a súlyos nagyítólencsét az arca elé

lógatva nézegette a bakeliten a barázdákat, és közben szarvasbőrrel törölgette a lemezt, soha

nem körbe, soha nem sugarasan, hanem mindig úgy, hogy a szarvasbőr egy telt hasú nyolcast

rajzoljon a lemezre. Eszembe jutott az arca, ahogy a lencse felnagyította és megtörte és

kiemelte az arca részleteit, ahogy a fejét mozgatta, néha csak a pupillája látszott, néha az orra

pórusai, néha a szája sarka, néha az állán a gödör a szürke borostákkal ott, ahova soha nem ért

be a borotva, és akkor egyszerre elszállt belőlem a harag”.

A két idősík között az apa múltból a jövőbe, az elbeszélés jelenébe címzett levele teremt

kapcsolatot. Az írás megidézi az fiúban apa hangját:

„Széthajtottam a lemeztokot, a zenekart ábrázoló fehér-fekete fotót beterítette egy sárga

zsírkrétával írt szöveg. Apám kézírása volt, ahogy a sűrűn egymás mellé írt szöveget

olvastam, szinte hallottam is a hangját. Azt írta, mindig is tudta rólam […] Mindössze annyit

kell tennem […].”

A síron túlról visszanyúló hang iróniája látszik annak eltúlzásában, amilyen aprólékosan az

apa a fia számára elkészíti az útmutatást:

„Egy kis skiccet is odarajzolt a szöveg alá, hogy hogy is kell egymáson állni a

sörösdobozoknak.”

D: Karcsika: egyes szám harmadik személyű elbeszélő mondja el egy hat éves kisfiú

történetét gyermekszereplőjével szimpatizálva.

A szereplőt némelykor kívülről láttatja az elbeszélő: „Karcsika azóta akart kutyát magának,

hogy Dédi unalmában megpróbálta megtanítani olvasni.” a szereplő tudatába is betekintést

enged: „és ahogy kinyílt az ajtó, kiabálni is kezdett: – Sziasztok! – Megvakultam! Képzeljétek

el, hogy megvakultam! – a szemüveg mögött, amilyen erősen csak tudta, be is hunyta hozzá a

szemét, úgyhogy mindenféle színes karikák táncoltak tőle a szemhéja mögött.”

Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc GimnáziumUgyanakkor a történetben meghatározó a szereplő belső világa, a gyermeki nézőponton

keresztül látjuk a karácsonyi eseményeket:

„Végül tényleg az angyal hozta el Karcsikának a kutyát, igaz, nem személyesen, csak

Dédinek adta oda, nem tudta személyesen elhozni, mert sietni kellett neki az angyalok

gyűlésére, mert az angyaloknak készülni kellett a karácsony esti nagy munkára, de az angyal

látta, hogy Karcsika milyen nagyon szeretett volna egy kutyát, úgyhogy már így, Szenteste

előtt, délben odaadta Dédinek a kartondobozt a kutyával, hogy hozza el Karcsikának, és Dédi

el is hozta, oda is tette a dobozt Karcsika elé a szőnyegre, és mondta, hogy: – Itt van Karcsika,

tessék, ez a tiéd, az angyal küldte, mert olyan jó fiú voltál.”

A családból több szereplő is megjelenik: apa-anya-dédi, és az ő egymáshoz, illetve

Karcsikához való viszonyuk is:

„– Hagyd már békén, hát csak játszott, még csak hatéves – mondta Anya.

– Ne szólj bele – mondta Apa. – Ez nem játék, ebbe ne szólj bele.

– Hagyd már békén!

Karcsika felült, Radír nyakát simogatta – Ne veszekedjetek – mondta.

Anya és Apa egyszerre szólaltak meg – Ebbe ne szólj bele! – mondták, de Anya mosolyogott,

és Apa is majdnem mosolygott.”

„Dédit is szidták a háta mögött,”

„Karcsika érezte, hogy Dédi elengedi a karját, közben hallotta, hogy hangosan azt kiáltja,

hogy: – Próba! Károly nem szégyelled magad? Majd adok én neked próbát! – aztán valami

csattant, nem egyszer, hanem kétszer, Piff!!!–Paff!!! aztán egy kéz lerántotta Karcsika

szeméről a nyakkendőt, a Dédi keze volt, Karcsika megismerte a levendula szappanának a

szagát,”

„és akkor Karcsika apára nézett, és apa arca mind a két oldalon tiszta piros volt, de azért

megszólalt: – Igen! – mondta – Igen, megtarthatod! – és ahogy ezt mondta, már nevetett is, és

fél kezével az arcához nyúlt, és megdörzsölte, és úgy mondta nevetve, hogy: – Nagymama

drága, maga aztán igazán nem ismeri a tréfát.”

E: Kandúr: egyes szám harmadik személyű elbeszélő mondja el Matyi történetét. A kisfiú

elvált szülők gyereke, aki épp vasárnapját tölti az apjánál. A kisfiút belülről és kívülről láttató

nézőpont némelykor összeolvad: „Már nem is Matyi, már egy macska.”, de például a kisfiú

ellenállást külső elbeszélői nézőpontból látjuk: „Matyi áll, a zsákot nézi. Engedd ki, mondja,

Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnáziumengedd el, kiáltja.” „Matyi Nagyapa felé csap a körtefaággal, Nagyapa megfogja az ág végét,

kirántja a kezéből, eldobja.”

Bár a novellának az Apa megemlítése ad keretet. De az Apa maga nem jelenik meg a

novellában mint szereplő.

A nagypapa ellenségesen áll a kisfiú világához. A kisfiú számára a macska, a novella tárgya

egy játszótárs, míg a nagyapa számára kártékony, a füvet összepiszkító állat. A felnőtt akarta

ellene szegül a gyermeki vágynak, és győzedelmeskedik is fölötte, hiába elég bátor a kisfiú

ahhoz, hogy szembeszálljon a nagypapával. A konfliktus nem egyértelmű gyermek és felnőtt

között áll fenn, mert a múltból megidézett jelentben ellentét feszül az apa és nagypapa között,

de a történet jelenében az apa már passzív szereplő, így nem tud fia a segítségére lenni.

A csoportok számától függően ebbe a feladatkörbe illeszthető még a Füles fotel, az Örökség,

és a Mennyből az angyal cím alá tartozó novellák is, ezek elemzését lásd lejjebb.

VI. 2.1. Az Örökség cím alá gyűjtött novellák elolvasása után, hasonlítsátok össze, hogy

milyen eszközökkel ragadja meg a kép illetve az írás az apa/nagyapa hiányának élményét!

„A barna bársonyborítású matracon hosszú bemélyedés, apám hátának emléke. […]Felülök,

felemelem az ágy lábvégénél lévő összehajtott gyapjúpokrócot, belém villan, hogy ezt még

apám fogta össze…” (Galamb)

VI. 2.1.3. Gyűjtsétek ki, hogyan, mely tárgyak, cselekedetek segítségével idézi meg a fiú az

apját!

Hogyan próbálja őt életre hívni?

Hogyan próbálja ki önmagát az apa egykori szerepében? Mennyire sikerül ez? Miért?

Az emlékőrzésnek milyen családi illetve nemzeti szertarásait ismeritek? Mi a közös

ezekben?

Az Örökség cím alá gyűjtött novellák elbeszélései (úgy mint a Hangdoboz c. novella is) az

elhunyt apa nyomába lépő fiú különböző helyzetképeit jeleníti meg. A novellákat a

temetésétől eltelt időben való előrehaladás fűz láncszerűen egybe:

„Sokáig nem nyúlok apám szekreteréhez. Már egy hónappal túl vagyok a temetésen…”

(Medvecukor)

Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnázium„Apám borotválkozó dobozát a spájzban találom meg, két hónappal a temetés után.”

(Borotva)

„A mappát apám halála után fél évvel találom meg.” (Mappa)

„Apám orosz füzetét tíz évvel a halála után találom meg.” (Lázmérő)

A novellafüzér darabjaiban a fiú az apa tárgyaival szembekerülés folyamán folyamatosan

szembesül az apa hiányával, illetve több helyzet is létrejön, amikor is helyébe ül, lép, fekszik,

s ezzel az apjához való hasonlósága illetve a tőle való különbözősége jön játékba.

„Soha nem ültem még bele apám karosszékébe. Kényelmes.” (Mappa)

„Apám ágya magas keskeny, kényelmetlennek látszik. Soha nem feküdtem még benne.

Leveszem a cipőm, lehúzom a nadrágom, felmászom az ágyra. Nyikorog a súlyom alatt.”

(Galamb)

„Sóhajtok, elveszem a pengét a nyakamtól, az arcomhoz illesztem, próbálom úgy tartatni,

ahogy apám a képen. Nem tudom egészen úgy tartani.” (Borotva)

VI.2.2. Felnőtt és gyermekvilág viszonyának lehetőségei: a Fehérarc két novellájának

elemzése, összehasonlítása:

Kinek a nézőpontjából ismerjük meg a történeteket?

Milyen viszonyban áll a felnőtt és gyermekvilág?

Mi hozza a megoldást mindkét novellában?

Árbóckosár: Apa-fiú viszony jelenítődik meg az apa látószögén keresztül. A felnőtt munkája

és a gyerek játéka rávilágít a két világ különbségére. A fiáért aggódó apa legyőzi aggodalmát,

és át tud váltani a gyerekvilágba, valamint annak nyelvi regiszterébe, és ez segít megoldani a

helyzetet:

„Vaskuti haja alól patakokban kezdett ömleni a víz, görcsös fájdalom nyilallt a combjaiba, azt

érezte, hogy mozdulni se tud, közben egyszerre villant bele az agyába, hogy nyolc méter,

hogy a cseresznyefa a legtörékenyebb, hogy az ág pont a kerítés hegyes vasoszlopai fölé

nyúlik, egyetlen nagy szédítő és rettegő üvöltés volt a fejében minden gondolat, állt és érezte,

hogy reszket, a fiát nézte, fölötte a felhőtlen, tiszta kék eget, az égen hangtalanul szálló

vitorlás repülőt, a repülő egy helyben állt, mintha megállt volna az idő, Vaskuti akkor nagyon

lassan felemelte a kezét és visszaintegetett, és mosolyra húzta a száját, és a legvidámabb

hangján azt kiáltotta, hogy ez az, Jancsi, nagyon ügyes vagy, pont mint egy igazi tengerész, de

Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnáziummost már mássz le szépen! És akkor eltelt egy nagyon-nagyon hosszú pillanat, aztán Jancsi az

integető kezével is megfogta az ágat, és elkezdett mászni lefele.”

Fehérarc: A felnőtt itt is át tud lépni a gyermeki világba, és ez segít megoldani a problémát.

Az apa számára megidéződik a saját gyermekkori félelme, és emiatt az újra átélés miatt tudja

megérteni, és feltehetően feloldani a gyermek félelmét.

„Vaskuti a vékony fehér ujjakat nézte, sóhajtott egyet, és lenyelte az egész litániát. Fellépett a

lépcsőre, odament Jancsi mellé, leült a lépcsőforduló széles fokára, és ott kérdezte meg tőle,

hogy mitől fél.”

„Vaskuti Jancsi hátára tette a kezét, végigsimított a sovány gyerekháton, beletúrt a fia

fürdéstől még nyirkos samponillatú hajába, azt akarta mondani neki, hogy csak képzelődik, és

nem szabad hagynia, hogy legyőzze a saját túlságosan élénk fantáziája, […] Ahogy Vaskuti

odanézett […], az emlék olyan éles volt, mintha nem is felejtette volna el soha […].”

„Vaskuti megrázta a fejét, a sötét csík hirtelen megint csak az lett ami valójában volt, egy

vonalnyi árnyék. Vaskuti a fiára nézett. Tudom mi van ott, és azt is tudom, hogy lehet

legyőzni, és elkergetni örökre, mondta, mosolygott. Megfogta Jancsi kezét, közben a saját

apja jutott eszébe, ahogy…”

VI. 2.3.1. A Füles fotel című novellafüzér írásainak összevetése:

Mi fűzi össze a novellákat?

Milyen viszonyban áll gyermek és felnőtt világa?

Mi a jelentősége annak, hogy nagypapa a lovas balesete miatt nem tud járni?

Gyűjtsétek össze, milyen közös élményekben van része unokának és nagypapának!

részük?

A közös szórakozáson, az együtt mulatáson túl mikre szolgálnak még ezek az

események?

A felnőtt és a gyermek világa ezekben a novellákban teljesen összeolvad. A novellák

szereplői, a nagypapa és kisfiú számára a varázsvilág egyaránt jelen van, mindketten egyaránt

részesei a játéknak, a valóság dolgai mindkettejük számára egyaránt a mesevilág tárgyaivá

válnak. A nagypapa és kisfiú közötti összhang többször is hangsúlyossá válik, például amikor

a nagymama elmenetélre várnak vagy, amikor mindkettejük fülét bántja a felhangosított Kék

Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc GimnáziumDuna keringő, s végül a kettejük közötti azonosság láthatóvá is válik, mikor a kisfiú magára

ölti a nagypapa fiatalkori ünneplőruháját.

„Nagyapával azt várjuk a legjobban, hogy Nagymama elmenjen végre valahova, piacra vagy

a barátnőjéhez, mindegy, mert akkor végre játszhatunk megint lovasat.”

„És akkor pont úgy történik minden, ahogy Nagyapa mondta. Nagymama leteszi

távkapcsolót, és összecsapja a kezét, és azt mondja, még ilyet, tisztára olyan vagy, mint a

Nagyapád volt, és feláll, és megfogja a kezem, és a derekára teszi és a másik kezem meg a

kezébe fogja, és körbeforgat, felemel és visz magával.”

A nagyapa a vicces játékokkal nemcsak együtt mulat unokájával, hanem mind róla, mind

pedig feleségéről odaadó figyelemmel gondoskodik, hiszen az Oroszlánkórus című

novellában a cél a kisfiú feszültségének feloldása, míg az Orvosságban a nagymama

gyógyszerének a kávéba csempészése.

„egy régi-régi éneket énekelünk, nem tudom, hogy miről szól, de az biztos, hogy benne van,

hogy mi nem félünk senkitől, és nem félünk semmitől, a széltől se, a holdtól se, a naptól se, a

sötéttől se, bátrak vagyunk, és nagyon nagyok, és a hangunk, az nagyon szép, és nagyon

messzire hallatszik, és én tudom, hogy mindenki hallja, mindenki az egész blokkban, az egész

negyedben, az egész városban, mindenki, még az hülye énekóvónéni is.” (Oroszlánkórus)

„Az én feladatom lesz, hogy reggelenként a kockacukorral együtt becsempésszek egy-egy

adagnyit belőle a Nagymama kávéjába, de nagyon-nagyon-nagyon óvatosan, hogy

semmiképpen ne vegye észre.” (Orvosság)

VI.2.3.3. Az író felesége, Szabó T. Anna választotta a novelláskötet címéül az

Oroszlánkórust.

Vajon miért a Füles fotel második tagja lett a kötet címadó novellája?

Mi jelenik meg ebben a novellában, amiért a címadó novella lesz?

A gyermek és a felnőtt világ itt nem alá-fölé, hanem mellérendelői módon jelenik meg. Az

óvodás gyermeket ért megalázó helyzetet a nagypapa odafordulással, együttérzéssel, humorral

oldja fel. Az együtténeklés közös élményében oldódnak föl mindketten, és ez ad gyógyírt a

kisfiú bújára.

„Nagyapa akkor megkérdezi, hogy mi a baj, én nem akarom elmondani…”

Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnázium„Aztán egyszer csak már a Nagyapa ölébe vagyok, nem tudom, hogy kerültem oda, […] azt

mondogatja ő is, hogy utálja, utálja, utálja, de hallom a hangjában, hogy nevet, tudom, hogy

rajtam, úgyhogy ettől még dühösebb leszek, de Nagyapa úgy nevet, hogy az egész füles fotel

remeg és rázkódik, kopog a padlón a négy nagy oroszlánlába.”

„Nagyapa se nevet már, hanem ő is morogva, vadul énekel, azért mert ő a Főoroszlán, és én is

pont úgy morgok már, ahogy ő, mert én meg a Főoroszlán legjobb barátja vagyok, de az is

lehet, hogy én vagyok a Főoroszlán és Nagyapa a Főoroszlán legjobb barátja, egy régi-régi

éneket énekelünk…[…] de az biztos, hogy benne van, hogy mi nem félünk senkitől, és nem

félünk semmitől…”

VI. 3.2. Csoportokra osztva vizsgáljátok meg, hogy a kapott novellákban milyen történetek,

dolgok jelenítődnek meg, kapnak magyarázatot gyermeki látószögön keresztül, milyen

tanulsággal!

Jelöljétek az esetleges túlzásokat, amelyeket ez a látószög eredményez!

Vizsgáljátok meg, hogyan jelenítődik meg a felnőttek valósága, és miként épülnek be a

gyermekek világába, a felnőtt világ eseményeire milyen magyarázatok születnek a gyermeki

nézőpontból!

A) A mellényes bácsi, Ambrus bár

„A mellényes bácsi a nagymamám aranykeretes fényképét nézi […] és aztán köhögni kezd, és

előveszi a lobbanósan kibomló nagy kockás zsebkendőjét, és abba köhög, de én látom, hogy

igazából a szemét törölgeti, de nem kérdezem meg, hogy miért, se tőle, se nagyapámtól.” (A

mellényes bácsi)

B) A pucér nő, Cukor

„akkor derült ki, hogy idén nem jöhet keresztapám és nem hozhat németből szaloncukrot. És

minálunk nem lehetett sehol szaloncukrot kapni, és kockacukrot se, és savanyúcukorkát se, és

kristálycukrot se, és porcukrot se, pedig ha kockacukrot vagy savanyúcukorkát” – „hát

cukorrépa, és erre nagyapa elkezdett kiabálni, hogy mi a nyavalyát csináljon ő a cukorrépával,

annál tényleg még a kavics is jobb, de erre nagymama azt mondta, […] mi ma este cukrot

fogunk finomítani” (Cukor)

Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc GimnáziumC) Sör, bor, pálinka, Majdnem minden, amit a karácsonyról tudok

„Ambrus bá hirtelen megmozdul, fél kézzel elkapja a tarkómat, magához húz, tudod, fiam, az

a baj, hogy a vágóhídi bajnokot legyőzték, suttogja az arcomba, az ital vágott földhöz,

suttogja, a sör, a bor és a pálinka. Te ne igyál soha. Ígérd meg, hogy nem iszol soha! Ezt már

nem suttogja, hangosan mondja, már két kézzel tartja a fejem közben, ígérd meg, mondja újra.

Megígérem.” (Sör, bor, pálinka)

„De azért karácsonykor legjobb dolguk mégis az árva gyerekeknek van, mert nekik nem kell

mikulástól karácsonyig jól viselkedni, mert ők már mikuláskor tudják, hogy fognak ajándékot

kapni, mert az ő nagy karácsonyfájukat már mikuláskor odahozza a városháza elé az

Angyal…” (Majdnem minden, amit a karácsonyról tudok)

D) Karácsonyfa, Guruzs

„A karácsonyfát nekünk egy külön angyal fogja hozni, […] úgy hívják, hogy Szászmisi.

Hallom, amikor anyáék éjszaka emelgetik […], mert ezek betiltották az autóközlekedést, és be

akarják tiltani a karácsonyt is, alig fogja tudni elhozni a fát” – „és akkor majdnem kimegyek,

hogy elmondjam nekik, hogy ne aggódjanak, mert én már mindent elintéztem, pontosan

megírtam az angyalnak, hogy mekkora fát kell hozni, és az autóközlekedés miatt se kell

aggódni, mert az angyalok, azok nem autóval járnak, hanem repülnek” (Karácsonyfa)

„mert messze kell menjenek mákot szerezni és diót szerezni és gesztenyét szerezni”

„a kalorifer hideg, mert délutánonként nincsen fűtés,” – „de én nem fázom, mert pokrócba

csavartam magam, egész bebújtam a pokrócok alá, csak a periszkópomat dugom ki”

(Karácsonyfa)

Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc GimnáziumÖtletek szövegalkotási és szövegelemzési gyakorlatokhoz

VII. 1.2. Olvassátok el az eredeti novellát, majd nézzétek meg a hir24 hírportál kultúra rovatában megjelenő írást! Miben és hogyan módosult az eredeti novella a kiemelések által?

http://24.hu/kultura/2016/04/17/titkos-aktokat-talaltak-az-elmegyogyintezetben/

Titkos aktokat találtak az elmegyógyintézetbenA doktornő feneke a modell. Dragomán György novelláskötetéből matinézunk.

KORÁBBAN A TÉMÁBAN:

Összeverte, majd csókkal engesztelte kutyáját

Csupa hús asszonyok a mosókonyhában

Pucéran jött szembe Klári néni, az osztályfőnök

A bátyámra gondolok. A bátyám három hónappal ezelőtt felakasztotta magát. Itt, az intézet falai között. Kérésemre itt temették el, az intézethez legközelebbi falu temetőjében. A temetésére nem jöttem el.

– Tudja, hogy a bátyja az alatt a nem egészen tizenegy év alatt, amit itt töltött, egyszer sem szólalt meg? – kérdezi.

Korábban már szóba került egy szöveg megjelenési közege, és annak jelentést befolyásoló

hatása. A novella bulvár hírportálon való megjelenése azonban rengeteg újabb kérdést felvet.

A bulvár sajtó itt manuipulatív szándékkal használja fel a művészi szöveget, annak

szöveghatárait figyelembe sem véve. Ugyanis nemcsak a bulvár tematikáját követve emel ki,

tesz látványossá részeket, hanem megfosztja az írást eredeti címétől (A varázstábla) és egy

olyan címmel ruházza fel, amelyben a kulcsszavak „titkos” az „akt” és az „elmegyógyintézet”

lázba hozzák a pletykára éhes olvasót. Az alcím ugyanezt a szexista témát viszi tovább, illetve

a cím második részével az irodalmiság hamis illúzióját kelti. A tematikus beágyazás egy

Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc Gimnáziumpszeudo vulgáris tartalmat tulajdonít a szövegnek. A kiemelések pedig egyértelműen az

agresszivitás, rejtélyesség, és szexualitás jelentésmezejébe igyekeznek áttolni a szöveget.

Ez a feladat nagyon látványossá teszi, hogyan is torzítható, korcsosítható el, változtatható meg

egy szöveg jelentése azáltal, hogy megváltoztatjuk a közegét, illetve az egészből csak

részleteket emelünk ki.

A közösségi oldalakon megjelenő információk alapján tájékozódunk sokan. Az informálódás

egyik módja ott megjelenő szövegrészletekre való rápillantás. Ez a jelenség, mind a

szövegpercepcióra, mind pedig a szövegalkotásra hatással van. Hiszen egyfelől úgy kell egy

szöveget megszerkesszünk, hogy annak első mondatai tovább olvasásra ösztökéljék az

olvasót. Már nincs idő a hosszú bevezetésekre, leírásokra, helyükbe a hatásos in medias res

kezdés lépett. Ugyanakkor mivel gyakran csak pásztázzuk, és nem olvassuk el a szövegeket,

így csak számunkra kiválogatott, kiemelt részletek alapján tájékozódunk. Bár mindezekkel

mindannyian tisztában vagyunk, de talán a fenti feladatok segítenek a jelenségre való

odafigyelésben, az önreflexióban, az alaposabb és kritikusabb olvasásban.

Készítette: Pintér Borbála, Toldy Ferenc GimnáziumSzakirodalmi ajánló

A fehér királyról

Báthori Csaba: A gyermekkor ára - Dragomán György: A fehér király, Magyar

Narancs, 2005/34. http://magyarnarancs.hu/zene2/a_gyermekkor_ara_-

_dragoman_gyorgy_a_feher_kiraly_konyv-64457

M. Nagy Miklós: Bildungs (?) roman(?), Jelenkor, 2000/49

http://www.jelenkor.net/archivum/cikk/1070/bildungsroman

Kálmán G.: A fehér király 18 nyelven, Könyvesblog, 2008. február 8.

http://konyves.blog.hu/2008/02/08/a_feher_kiraly

Trónok harca-sztárral készül A fehér király-film, Origo, 2013. szeptember 24.

http://www.origo.hu/filmklub/blog/keszuloben/20140924-tronok-harca-sztarral-

keszul-a-feher-kiraly-film-dragoman-gyorgy-carice-van-houten.html

Pillants bele A fehér király forgatásába!, Könyvesblog, 2015. június 15.

http://konyves.blog.hu/2015/06/25/pillants_bele_a_feher_kiraly_forgatasaba

Kritikák A fehér királyról a szerző honlapján összegyűjtve: http://gyorgydragoman.com/?

cat=9

Máglyáról

Erreni: Dragomán: 25 év után nagyon nehéz az igazságra emlékezni, Könyvesblog,

2014. október 12. http://konyves.blog.hu/2014/10/12/dragoman

Mágia és hiperrealizmus. Válogatás Dragomán György Máglya című regények német

nyelvű recenzióiból. Élet és Irodalom, 2016. február 12.

Fib: Dragomán György: A hazugság átalakítja a múltat, Magyar Nemzet, 2014.

október 2. http://mno.hu/grund/dragoman-gyorgy-a-hazugsag-atalakitja-a-multat-

1250363

Oroszlánkórusról

Erreni: Dragomán Iron Maidennel csajozik, Könyvesblog, 2015. június 7.

http://konyves.blog.hu/2015/06/07/dragoman_gyorgy_iron_maidennel_csajozik

Mészáros Márton, Beleragadni a világba, Népszava, 2015. október 31.

http://nepszava.hu/cikk/1074803-beleragadni-a-vilagba?print=1

Interjúk a szerzővel a szerző honlapján összegyűjtve: http://gyorgydragoman.com/?cat=10