Szakács EmíliaSzent Mór IskolaközpontPécs, 2018
Módszertani segédanyag
Szécsi Noémi: Egyformák vagytok
(Magvető Kiadó, Budapest, 2017)
I. Szécsi Noémi regényvilága
„minden mindig ugyanaz, a győztes a győztesre,
a vesztes a vesztesre hasonlít, a csodált erősekből
gyűlölt zsarnokok lesznek, a bátrakat hátba
szúrják a gyávák, a gyengéknek pedig senki sem
szolgáltat igazságot.” (40)
„a mi könnyű és hideg szerelmi viszonyaink boldogsága
még élvezetnek is alig nevezhető.”
(Choderlos de Laclos: Veszedelmes viszonyok)
Egyformaság, hasonlóság, kiábrándító tapasztalatok,
rácsodálkozás. Éppúgy témája mindegyik Szécsi Noémi regényének,
mint a laclos-i értelemben vett veszedelmes viszonyok belterjesnek
tűnő, de valójában a kor, korunk értékvilágát jellemző karneválja.
De „ha „egyformák” vagyunk is, törekedjünk arra, hogy ezt az
„egyformaságot” a magunk módján, a magunk „személyére szabva”, a
magunk stílusa és vérmérséklete szerint jelenítsük meg, meséljük
el”.[footnoteRef:1] [1: Bazsányi Sándor: Kreatív és korszerű, ÉS,
LXII. évfolyam, 5. szám, 2018. február 2.]
Két hang, két elbeszélő mesél, Em/Emília, a művelődés- és
életmódtörténettel foglalkozó kutató és barátnője, egykori
sógornője, az Árpád-házi szent nevét önmagára formáló Elza, aki egy
londoni nagy könyvkiadó jogászaként – valójában jogi
asszisztenseként – permanens identitásválságok, sodródások
közepette küzd autonóm létezése megteremtéséért. Negyvenes nők
mindketten, a történet jelen idejében, korunk Budapestjén egy
nagyszabású filmes produkció háttérmunkálatai kötik össze újra az
egykor családilag és a barátság szálaival is összegubancolódott
életüket.
A mű egy regénytrilógia – Nyughatatlanok, 2011 és
Gondolatolvasó, 2013 – záró darabja. Az első két kötet sajátos
történelmi regény, családregény, mely a szabadságharc bukását
követő évtizedekben, a XIX. század második harmadának végén
játszódik, az Európába kiözönlő majd visszaszivárgó magyar
emigráció fiktív és olykor valóságos szereplőit felvonultatva. A
szövevényes, kalandos, kortükröző, szerelmes, és lélektani
mélységeket föltáró történetek fókuszában Bárdy Rudolfnak és
skót-francia feleségének, Aimée-nek, illetve a második kötetben
gyermekeiknek történetei állnak. Szoros szálak kapcsolják össze
ugyan a két kötetet, de karakterük, elbeszélésmódjuk és
problémaviláguk különbözősége lehetővé teszi akár az egymástól
független vagy a sorrendcserét feltételező olvasást is.
A harmadik könyv, az Egyformák vagytok (2017) az író szándéka
szerint – „ezekben a regényekben már nem lehetnek ugyanazok a
tétek, mint egy 19. századi regényben, ezek a cselekményelemek itt
csak a szemfényvesztést szolgálják, a titok máshol
van”[footnoteRef:2] - látszólag laza szálakkal illeszkedik a
trilógiába, de valójában az elbeszélt világ szövedékeinek felvetett
láncfonalai nem különböznek. A konkrét világtól és történettől
elmozdulva ezt erősíti a cím is. Nagyfokú egyformaság van abban,
ahogyan a három kötet szereplői az önazonosságukat, helyüket,
szerepeikben, kapcsolataikban való megfeleléseiket keresik; ahogyan
a férfivilág mellett, sokszor azzal konfrontálódva a női világ az
autonómiaharcát vívja. Mindez a történelem. Nem a történelemkönyvek
lapjain megjelenő formában, hanem az oral history generációkról
generációkra hagyományozott változatában, a történelemkutatás
műhelyeinek idő- és energiaőrlő aprómunkáiban – és úgy, ahogyan
csak az irodalom, a regény képes rögzíteni az eltűnő időt. [2: A
történelem dögtemetője valóságos – Talabér Dominika interjúja
Szécsi Noémivel a Literán -
http://www.litera.hu/hirek/szecsi-noemi-a-tortenelem-dogtemetoje-valosagos
]
A regény trilógiabeli kapcsolódásai a történetformálás szintjén
is érzékelhetővé válnak azonban. Em, a történész a Bárdy család
történeteivel, Bárdy Rudolf és felesége, Aimée levelezésének
kutatásával foglalkozik. Munkája kapcsán a regény lehetővé teszi,
hogy bepillantást nyerjünk a módszertanba, és általa
megfogalmazódjanak vagy fölerősödjenek azok a sejtéseink, melyek
kétellyel illetik az írott történelem megrengethetetlen igazságait.
Ahogyan Em könnyei olvashatatlanná teszik, elmossák Aimée levelének
mondatait, ahogyan a Bárdy-örökös, a pszichotikus, erősen
traumatizált Mädy elássa a családi levelezés egy részét, eladogatja
a tárgyi emlékeket, vajon nem lettek, lesznek-e a véletlenek,
balvégzetek vagy tudatosan ferdítő szándékok áldozatává a források,
és csak a maradék nyomán rögzítődik az, amit történelemként adunk
tovább?
Férfitörténelem, férfiak által igazgatott és férfipozíciókra
teremtett világ behódoló, női szerepeikben regnáló (Elza
nagymamája, Em anyja, Hédike; Em teherbeesés utáni vágya) vagy
küzdelmesen kiváló szereplőiként (Elza és Em) jelennek meg a regény
nőalakjai. Utóbbiak örökös szerepdiffúzióban, permanens küzdelemben
az identitás stabilizálásáért, a szerepkonfúzió
megteremtéséért.
Az Em és Elza hangján elmesélt történetsor három nagyobb
egységre tagolódik. Az első és a harmadik Em könyve, a középső
Elzáé. A nagyobb egységeken belül kisebb részekből áll össze a
szerkezet, melyek a jelen másfél-kétnapos cselekménysorának,
lineárisan építkező jelenetei és az ezeket tagoló-megszakító
retrospektív történetek a két nő múltjából. A jelen, napjaink
világa, Budapestre fókuszál. Az értelmiségi felső középosztály
jelenik meg. Laza, de mégis zárt keretek között mozgó társaság,
akik félszavakból, mozdulatokból is értik egymást – ha a megértés
szándékai már rég ki is vesztek. Széles gesztusok, látszólagos
magabiztosság és kívülálló számára dekódolhatatlan nyelv. Mintha
itt, ezekben a lakáséttermekben, luxusbulikon fontos ügyekről
fontos mondatok hangoznának el, jóllehet ez is csak egy az
életmódváltozatok közül. A regény a történetet indító péntek esti
lakáséttermi jelenetben fölvonultatja a társasági és művészvilág
jellegzetes figuráit, akik épp egy kosztümös filmes produkció
megvalósulását ünneplik. Em és Elza a produkcióhoz tartozóként, de
jórész kívülálló, reflektáló megfigyelőként van jelen. Nézelődnek,
a fölvonuló és elvonuló szereplőkhöz kapcsolódnak, protokoll
eseményként kezelik saját jelenlétüket – „Csak pacsizunk,
összemaszatoljuk a tányért, leadom a stekszet, és kilenckor már itt
sem vagyunk” (14) – egészen addig, amíg Elza prognózisa – „Először
pofázás, aztán zabálás, majd piálás, végül dugás” (14) –
valóságosan is kibillenti a decens társalgást. Az éjszaka következő
színhelyeit, a romkocsmában születésnapot ünneplő társaságot és a
belga újságíróval folytatott éjszakai budapesti taxizást majd csak
Elza elbeszéléséből ismerjük meg. Em itt már nincs jelen, bár egy
későbbi leleplezés – Elza telefonján a férj, Ervin és a film
főszereplőjének, Florence-nak a képe – nem függetleníti őt sem.
Elza kiüti magát a szombati napra, majd csak akkor lép be újra,
amikor Emet Mädy házától a sajtótájékoztatóra, a filmforgatás
helyszínére szállítja. A jelenkori történet utolsó színhelye a
forgatás. Em rosszullétével, hallucinációkban megjelenő
megvilágosodásával zárul majd a regény. Em rosszulléte, sokadik
vetélése egy hosszabb jelenet erejéig azonban már ott volt a
harmadik, újra Em elbeszélésében hangzó rész korábbi jelenetében,
ahol belép, hangot kap Tilda is, Em kamaszlánya, és általa egy
újragenerálódó, a félrecsúszás veszélyét hordozó anya-lány
viszony.
A jelenben mintha minden kisiklana, mintha minden korábbi
erőlködés hiábavaló lenne: Elza küzdelme a szépségért, fiatalságért
és népszerűségért zátonyra fut – „nem alapozhatom a világképemet a
saját egyre gyengébben világító libidómra, amelybe mostanában amúgy
is legfeljebb csak negyvenes égőt csavartam be” (79) –; Em újra
elvetél, a férjével való kapcsolata, a házassága veszélyben, a
lányával szemben el kell ismernie mulasztásait. Nem sikerült
könyvekből megtanulni a világot. Mi marad? Vajon Elza buzdítása –
„Mérjük fel a kárt, és csináljunk embert magunkból! (193) – a
szokásos látszatteremtésre vonatkozik, vagy van mélyebb értelme is
mindkettőjük számára? Elza esetében nem kapunk választ, Emre
vonatkozóan a zárlat kellő biztatást ígér.
A szétszabdalt sztori, két negyvenes nő másfél napjának
repedései közé befurakszik a múlt: eredendő család, egyetemi élet
egyetemistaként majd kutatóként, látogatások hosszú sora Mädynél, a
változó munkahelyeken változatlanul nyomuló főnök – „Én is csak
nemrég tudtam meg, hogy a kölcsönös beleegyezés milyen fontos. Alig
pár éve. Előtte arról sem tudtam, hogy bele kellene egyeznem.”
(117) –, a megtorpedózott karrier, lányanyaság, házasság és válás,
Londonba költözés, szerelmek, viszonyok, Európa nagyvárosai;
remények és reménytelenség, veszteségek, gyász. Szembenézés a
múlttal – az Elzától egykor elirigyelt babaházban, Em lakásában, a
gyerekágyas Hédike mellett, Mädynél, a telefonban felvillanó
árulkodó fotóban, Em lányának remegő-durcás csüggedésében. (Ez
utóbbi egyszerre a jövőt is láttatni engedi.)
E sokféleséget egy fókuszba húzza mégis valami: a beszédmód, a
látásmód, a nyelv. Ironikus, keserűen fanyar mondatok, melyek nem
nélkülözik az öniróniát sem. Mindkét elbeszélőre jellemző
sajátosságok. A két hang között alig van távolság, talán csak
annyi, hogy Elza szenvedélyesebb, érzelmi kirobbanásai
erőteljesebbek. Ez indokolja azt is, hogy az ő szövegeiben több a
profán, sűrűbb a trágár nyelvi megnyilatkozás is. De hozzá
kapcsolódik a regény talán legszebb, legőszintébb szövegrésze is, a
finnországi látogatás leírása.
A szöveg kijárataihoz számos intertextus, szövegpárbeszéd nyit
kaput. Az irodalmi utalások, direkt megjelenések mellett –
Büszkeség és balítélet, Háború és béke, Veszedelmes viszonyok,
Sátántangó, A szolgálólány meséje stb. – a konkrét állapot
rögzítése egy-egy jelöletlen idézettel igazi trouvaille – „Ilyen
holmit nem lehet mindennap viselni, főleg nem a közelítő télben.”
(141); „én felpattantam, és olyan sietséggel tipegtem lefelé a
monumentális márvány lépcsősoron, mint akit máris itt hagy a
tökhintó”(167).
Lehetne kijárat, kapcsolat a kor világpolitikai eseményei felé
is, a jelenetek lehetőséget adnak rá, és egy-egy kép, cameo-szerű
villanás, egy fél mondat a háttér falára vetíti az aktuális
korjelenségeket, a közbeszédben gyakran feltűnő arcokat –
terrorizmus, kivándorlás és migráció, és van konkrét párhuzama a
Philipe Bardy Alapítványnak is, de a regénynek nem célja a
moralizálás, pláne nem a politika.
„Szécsi Noémi új regénye arról próbál meggyőzni, hogy
kelet-közép európai negyvenes nőként fölösleges rivalizálni. A
magyar társadalom fele, neméből adódó kiszolgáltatottságánál fogva
úgyis ugyanoda jut, a „sütőbe”. […] Hősnőink ezen nem keseregnek,
méltósággal és humorral tekintenek szét a lélektanilag
posztapokaliptikus tájon.”[footnoteRef:3] [3: Harmath Artemisz: A
lányok senkit nem kímélnek
http://www.revizoronline.com/hu/cikk/6950/szecsi-noemi-egyformak-vagytok/
]
II. A szerzőről
Szécsi Noémi 1976-ban született Szentesen. Egyetemi tanulmányait
az ELTE BTK latin szakán kezdte 1994-ben, majd 1996-tól finn és
angol szakon folytatta, melyekből 2001-2002-ben diplomázott.
Egyetemi tanulmányai alatt a Helsinki Egyetem Társadalomtudományi
Intézetének volt ösztöndíjasa. Első regényét, a Finnugor vámpírt
Helsinkiben írta meg.
Elvégezte a Népszabadság posztgraduális újságíró iskoláját, és
szerkesztője volt a terasz.hu irodalmi magazinnak, írásai
folyamatosan megjelentek a Magyar Narancsban. Az internet
kismamaportáljait, női témáit követő olvasók a várandósság
személyes megélésének témái kapcsán találkozhattak a nevével
először. (Ezek az anyagok 2003-ban A kismama naplója címmel könyv
formátumban is megjelentek.) 2013-tól él a Halcsontos fűző című
nőtörténeti, művelődés- és életmód-történeti blogja. A nőiség, a
női szemléletű világértelmezés nem csupán szépíróként
foglalkoztatja. Géra Eleonóra történésszel közösen írt, 2015-ben és
2017-ben megjelent kötetei – A budapesti úrinő magánélete
(1860-1914) és A modern budapesti úrinő (1914-1939) – az adott
korok női sorsait, a politika-, gazdaság- és kultúrtörténet
peremvidékére szorult személyes és feminin életvilágot tárják föl
korabeli naplók, memoárok, levelezések, képek és újságcikkek,
olykor az oral history felhasználásának segítségével.
Íróként első átütő sikerét a 2006-os Kommunista Monte Cristo
jelentette számára, regényéért 2009-ben megkapta az Európai
Unió Európai Irodalmi Díját. A vegetariánus hentes
szemszögéből kibontott történeti tabló Kun Béláéktól Rákosi Mátyás
országlásáig egy sajátos látásmódot, lehetséges szatirikus
értelmezést kínál föl.
Külföldön végzett gender-tanulmányai, kutatásai a Belga királyi
Könyvtárban és a történelem iránti érdeklődése inspiráló erővel
alapozták meg nagy formátumú regénytrilógiáját, családtörténeti
köteteit, melynek első része Nyughatatlanok címmel 2011-ben került
az olvasók kezébe. A regény a XIX. századi történelmi regények
mítoszát dekonstruáló szöveg. Mítoszrombolásban többszörösen is
említésre méltó mű, melyben a Bárdy család szabadságharc utáni
életvilága az Európába özönlő emigráció deheroizálásának kerete is
egyben. Ugyanakkor lendületes, színes, az olvasói érdeklődést
inspiráló regény, a történelem előterében kidolgozott, életre
keltett karakterekkel, a hagyományosan pozicionált férfivilág
mellett erős reflektorfénybe kerülő női arcokkal. Nem mellékes a
Jókai-hősök névtárából vett Bárdy név sem, és általa a magyar
epikai hagyománnyal folyamatosan működtetett szövegpárbeszéd.
A trilógia második kötete, a Gondolatolvasó (2013) is történelmi
keretek közé illesztett történet, szintén a Bárdy család tagjainak
szerepeltetésével, de már nem a szabadságharcos Rudolf, az apa és a
skót-francia származású anya, Aimée a központi figura, hanem a
gyerekeik. Az elbeszélő Fülöp, a süket fiú. Az elbeszélő
személyének fogyatékossága, a másság és az ebből adódó
identitáskonstrukció, a világértelmezés, a személyiségalakulás
sajátossága fontosabb szerepet játszik a regényben, mint a
történelmi szcéna. Vagy talán más szerepet. Egy másfajta
történelembe, más perspektívából feltérképezett történelembe enged
betekintést a regény. Szécsi Noémi „Fülöp szűk fókuszú elbeszélésén
keresztül nem csak a végletes magányt képes megmutatni [hanem],
újraérti a történelmet, és megteremt egy világot: a forradalmakon,
nemzeti küzdelmeken túli, de nem kevésbé kegyetlen „másik” 19.
századot.”[footnoteRef:4] [4: Nagy Csilla: A „másik” 19. század
http://www.muut.hu/archivum/7662 ]
Újra- és átértelmezés, a regénytrilógia, a történelmi- és
családregény újraformálása a harmadik darab is, a föntebb tárgyalt
és a módszertani anyag alapját képező mű, az Egyformák vagytok
(2017).
Szécsi Noémi nem csupán a regénytrilógia egyes darabjaiban építi
újra a világot, de minden egyes könyvében más nézőpontból, más
hangon szól, más-más olvasói kört szólít meg. A kismamáktól a
gyerekekig (Mandragóra utca 7., 2012; Tetűmese, 2015), a
történelem, a feminista irodalom iránt érdeklődő olvasóktól a
lektűrök kedvelőiig, sőt az életmód és művelődéstörténeti
elkötelezettség a gasztronómia szintjén is megszólaltathatóvá válik
általa (Fehér Béla–Szécsi Noémi: Hamisgulyás. Hadikonyha a 20.
századi Magyarországon, 2015).
Művei:
· Finnugor vámpír, JAK-Kijárat, 2002
· Kommunista Monte Cristo, Tericum, 2006
· Utolsó kentaur, Ulpius, 2009
· Nyughatatlanok, Európa Könyvkiadó, 2011
· Mandragóra utca 7., Európa Könyvkiadó, 2012
· Gondolatolvasó, Európa Könyvkiadó, 2013
· Egyformák vagytok, Magvető Kiadó, 2017
*
· A kismama naplója Tericum, 2003
· A baba memoárja, Tericum, 2004
· Tetűmese (képeskönyv Szathmáry P. István illusztrációival),
Kolibri, 2015
· Fehér Béla–Szécsi Noémi: Hamisgulyás. Hadikonyha a 20.
századi Magyarországon, Helikon, 2015
· Géra Eleonóra – Szécsi Noémi: A budapesti úrinő magánélete
(1860-1914), Európa Könyvkiadó, 2015
· Géra Eleonóra – Szécsi Noémi: A modern budapesti úrinő
(1914-1939), Európa Könyvkiadó, 2017
*
· Halcsontos fűző – Ntörténet és privát történelem / Blog (2013
- ) https://halcsontosfuzo.blog.hu/
Díjak, kitüntetések, elismerések:
· A kismama naplója az ELLE magazin irodalmi pályázatán „A hónap
könyve” díjat kapta 2004 júliusában.
· 2005-ben második regénye megírásához Móricz Zsigmond
ösztöndíjat kapott.
· A Kommunista Monte Cristo (2006) című regényéért 2009-ben
megkapta az Európai Unió Európai Irodalmi Díját.
· 2010 áprilisában a Szerelem első látásra című
filmnovellája megkapta a diákzsűritől a XVII. Nemzetközi Budapesti
Könyvfesztivál Litera-díját.
· 2011. március 15-én József Attila-díjat kapott.
III. Miért tanítsuk, kinek és mikor
Ha egy irodalmi mű őszinte beszélgetésekre sarkall, ha a témái
kihívást jelentenek a diákok számára, ha tanárként képesnek érezzük
magunkat arra, hogy a vonzódást a kapcsolódás, a kíváncsiságot a
megértés, a szövegben való eligazodás felé tereljük, ha a
feladataink eléggé izgalmasak, megszólítják a tanulócsoportot –
akkor tanítsuk!
Vegyük sorra! (A feladatokról majd kicsit később, ami meg az
izgalmat illeti, azt lehet fokozni. Lehet át- és újraírni, a minta
nyomán jobb, sokkal jobb, csoportra, személyre, saját értelmezésre
szabott anyagot készíteni. Ez volt a célom végül is: párbeszédre –
egyoldalú, de mégis párbeszéd – hívni a kollégáimat. Én
kiterítettem a lapjaimat.) Sarkall-e őszinte beszélgetésekre, mély
diskurzusokra Szécsi Noémi regénye, kihívást jelentenek-e a diákok
számára a regény által megszólaltatott problémák?
A saját problémával való szembesülés korrektív tapasztalat.
Tizenhét-tizennyolc évesen a korosztály legégetőbb saját problémája
az identitás stabilizálása, a szerepkonfúzió megteremtése,
használható önismereti technikák kialakítása. Korrektív
tapasztalatként támogató lehet olyan irodalmi mű átdolgozása, amely
kortárs közegben, a kor problémáit felvonultatva mutatja be az
érettségi után eltelt két évtizednyi, a középiskolás diákok számára
még belátható időt. Saját életkorukat és nagyjából a szülők
korosztályának világát: terveket, pálya és magánélet lehetőségeit,
sokszor beláthatatlan labirintusait. És a csapdákat, az
elágazásokat is. Az eredendő család adhat előnyt a felnőtt élet
megkezdéséhez – hátrányt is jelenthet –, de a felnőtt élet
alakulása egyéni választások, a felelősségvállalás, a döntések
meghozatalában tanúsított magatartás függvénye végül. Még akkor is,
ha előre nem kiszámítható tényezők, a körülmények keresztbe vágják
a szándékokat, terveket. Ebben mindannyiunk élete egyforma.
Kell-e féltenünk attól a diákjainkat, hogy olyan kérdésekkel
szembesülnek – kiszolgáltatottság, női megaláztatások, abortusz,
vetélés, csalások, a tudatmódosító szerekben tobzódó társasági élet
vagy már-már a szexfüggőség határát súroló promiszkuitás, trágár
nyelvhasználat, durvaság az emberi kapcsolatokban, törtető
karrierizmus stb. –, amelyek jó esetben az ő életük közvetlen
valóságában nincsenek jelen? Ne álltassuk magunkat! Nem Szécsi
Noémi regénye végzi el a beavatást. De éppen Szécsi Noémi regénye,
a regény feldolgozásának folyamata, az értelmezői diskurzusközösség
vezethet el fontos felismerésekhez, belátásokhoz, melyeket egy
tervezett, strukturált, folyamatosan monitorozott közegben, az
irodalomórákon kanalizálni lehet.
Miért lehet produktív tantárgy-pedagógiai szempontból a regény
tanítása? Elmélyítheti a műfaji ismereteket, illetve a műfaji
kategóriák rugalmas értelmezését, a műfaji keretek permanens
átalakulását láttatja a diákokkal. A klasszikus történelmi,
társadalmi és lélektani regény műfajhatárainak fellazulása, a
regény sokfélesége fontos olvasói tapasztalat. Megfelelő alkalmat
kínál föl a beszédmódok, nézőpontok, elbeszélés-technikai eljárások
vizsgálatához, az irodalomértés-irodalomolvasás gyakorlataihoz. A
regény nyelvi anyaga lehetővé teszi, hogy a nyelv eszközfunkcióján
túl annak világteremtő, világformáló sajátosságaival is
ismerkedhessenek.
Nem mellékes szempont, hogy a regény által bevezethetővé válik
egy gender szempontú irodalomolvasási modell, amelynek hozadéka nem
csupán az irodalomhoz való viszony és az olvasói elfogadás
gazdagítása, hanem a kritikai szemléletű gondolkodás fejlesztése is
egyben.
A regényfeldolgozásra 10 órát ajánlottam. Ez egyrészt sok – ha a
kötelezően elvégzendő 11-12.-es irodalmi tananyagot nézzük –, a
feladatsor szempontjából pedig kevésnek tűnik. Hogyan lehet ennyi
feladatot, gyakorlatot beilleszteni 10 tanórába, vagy hogyan lehet
annyi tananyag mellett 10 tanórát tervezni egy kortárs regényre?
Minden kollégának természetesen tetszése, elköteleződése és szakmai
felelőssége szerint. Látni fogják, hogy a feladatokat rostálni
lehet. Vannak hasonló, egymást átfedő feladatok, éppen azért, hogy
szükséglet szerint választható legyen a leginkább megfelelő.
Másrészt irodalomtanári tapasztalatom – nem vagyok egyedül a
fölismeréssel, hadd hivatkozzam Arató Lászlóra,[footnoteRef:5] aki
többször, több helyen is írt, beszélt a problémáról az
irodalomtanítás kérdései kapcsán –, hogy a kevesebb mű, a lassú
olvasás elmélyültebb irodalomismerettel vértez föl, az olvasáshoz
való viszonyt erősíti. Ne sajnáljuk a tíz órát, ha meggyőződésünk,
hogy a regénnyel való találkozás fontos lesz tanítványaink számára.
[5: „Véleményem szerint azt kellene megtanulniuk az iskolában, hogy
elidőzzenek egy olvasmányon. A lassú olvasást. A lelassulásra
nincsenek kondicionálva a gyerekek, és erre óriási szükség lenne. A
hétköznapi, gyors tempójukból kimozdulva, kevesebb művet, de
alaposabban kellene feldolgozniuk.” (Szenes Laura interjúja Arató
Lászlóval. 2017. november 10.
https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/jokai-irasa-a-80-as-evekig-volt-konnyu-olvasmany-arato-laszloval-beszelgettunk/
]
Hol helyezhetjük el, hogyan illeszthetjük be a munkatervbe? 11.
vagy 12. osztályosok számára lehet érdekes olvasmány a mű. 12.-ben
a kortárs irodalmi művek között vagy a női írók női világról szóló
műve mellett; fakultációs keretek között mindkét évfolyamon. Ha az
alapórákra terveznénk, 11.-ben a legideálisabb helye a női
sorsokat, női életeket középpontba állító XIX. századi irodalom
szomszédságában lehetne. A Bovaryné – vagy ha tanítjuk –, az Anna
Karenina mellé; Ibsen Nórája vagy a Sirály társaságában. Így nem
csupán a regény nőregény karaktere, de a társadalmi háttér
vizsgálata is fontos szerepet játszhatna. Elképzelhetőnek tartanám
klasszikus történelmi regényhez kapcsolva tanítani, és így a regény
történelemhez való viszonyának sajátosságaira kerülne a
hangsúly.
IV. Szempontok a regény feldolgozásához, módszertani
ajánlások
A regényfeldolgozáshoz készített feladatsort az R – J – R modell
szerint építettem fel, s bár a munkaformák változatossága fontos
szempont volt számomra a tervezés során, a tudáselsajátítás kerete
alapvetően a kooperáció. A feladatok élén az adott munkaformát
ikonnal jelöltem. A feladatok sorszáma folyamatos, az
alfeladatoknak betűjele van.
Az interaktív-reflektív technikákra épülő gyakorlatok mellett a
kritikai gondolkodást, az íráskészséget, a retorikai ismeretek
elmélyítését, az összehasonlító szövegértést, a transzformációt
kondicionáló feladatok alkotják a modult, de drámajáték-technikákat
is bekapcsoltam. A tevékenységek megfogalmazása több esetben
hosszabb, több mondatból álló szöveg, mivel a tanári kalauzt is
megfogalmaztam. A feladatsorban az adott feladathoz kapcsolódó
nyomtatható grafikai szervező, idézetkártya/idézetkártyák is
megtalálhatók.
A tanulói tevékenységek okostelefon-használattal kapcsolódnak
össze, a QR-kódok segítségével hosszabb szövegek, filmek,
YouToube-videók nyithatók meg, melynek előfeltétele a tanulók
telefonjára telepített QR-szkenner. (Az interneten számos
ingyenesen elérhető applikációt lehet találni.) A QR-kódokat az
anyaghoz külön fájlban is csatoltam, nyomtatható formában, így
ezeket a modult feldolgozó kolléga már a munkafolyamat elején
kioszthatja, és ezek a feldolgozás közben zökkenőmentesen
használható válnak. A munkát megkönnyíti, hiszen egyrészt
papírtakarékos támogatást jelent, másrészt minden anyag mindenki
számára bármikor hozzáférhető, a megnyitott szövegek elmenthetők a
saját dokumentumok közé.
A 10 tanórához három tanórán kívüli munkát, házi feladatot
kapcsoltam. Mindhárom esetben időigényes, egyéni elmélyülést kívánó
feladatról van szó, amely filmnézést, illetve külön olvasói munkát
feltételez. A visszacsatolásokra, értékelésekre ezekben az
esetekben különösen figyeltem: az első esetben (Szabó Mónika
szociálpszichológus női szerepekről szóló előadásának megtekintése
és reflexiója) az egyénileg elvégzett munka becsatornázódik a
továbbhaladásba; a második, A szolgálólány meséje című film
ismerete az esszéfeladat alapfeltétele; a harmadik pedig a
Monarchia toposzának értelmezése adott szövegek alapján és az
elkészült följegyzések, a témához kapcsolódó gondolatok reflexiói
fb-csoportban.
A folyamatos fejlesztő értékelések, a csoportok önértékelései
mellett a hagyományos formális értékelés is lehetséges. Egyrészt a
tanegység zárását követően és/vagy a tanórán kívüli produktumok
figyelembe vételével.
A modulhoz egy prezentációs anyag, egy Sway-felület is
kapcsolódik. Ez felhasználható kivetítésre, a tanórai munkafolyamat
megtámogatására, illetve a tanulók egyéni tudáselsajátítását, a
tájékozódást, tudásbővítést szolgálja, az eszközkészlet része.
A munkafolyamat előfeltétele a szövegismeret, a regény
elolvasása, csoportonként legalább két szöveg/kötet a tanórai
munkához. A regény e-könyv változata is elérhető, beszerezhető. Ez
költségeit tekintve sem nagy kiadás, és így a telefonra letölthető
olvasóprogramok segítségével mindenki számára hozzáférhető a teljes
szöveganyag.
Az irodalomórai modul mellé kapcsoltam egy biblioterápiás
módszerekkel földolgozható, 120 perces blokkot. Ez semmiképpen sem
helyettesíti a teljes szövegfeldolgozást, ilyen módon nem
alternatíva, de akár irodalomórán is felhasználható, ha az egész
szöveg helyett a szövegrészlet tanítását választja a tanárkolléga.
A teljes biblioterápiás módszerek szerint alakított feladatsor
azonban csak kisebb csoportok – szakkör, fakultáció,
pályaorientációs kiscsoport – számára alkalmazható. Ha teljes
osztálynak terveznénk a felhasználását, a ráhangoló gyakorlatsort
cseréljük ki az irodalomórai modul első feladatával.
V. Ajánlott irodalom
Interjúk
· A nők lázadása – Szécsi Noémi új regényéről vall
https://www.vasarnapihirek.hu/fokusz/a_nok_evszazada_szecsi_noemi_interju
· Talabér Dominika 2017. december 2-i interjúja a Literán
http://www.litera.hu/hirek/szecsi-noemi-a-tortenelem-dogtemetoje-valosagos
· „A nagy kétkedők közé tartozom” - Interjú Szécsi Noémivel.
Líra Könyvklub magazin 2017/6
https://mindennapkonyv.hu/interju/kerdes-es-valasz/a-nagy-ketkedok-koze-tartozom-interju-szecsi-noemivel-rn
· „A regényekért meg kell harcolni” – Németh Ványi Klári
interjúja Szécsi Noémivel. KULTer.hu 2017. október 6.
http://kulter.hu/2017/10/a-regenyekert-meg-kell-harcolni/
· „A magyar nyelvtan nem olyan szexista…” Szécsi Noémit kérdezi
Mészáros Márton. Édes Anyanyelvünk, 2017/12
http://anyanyelvapolo.hu/edes-anyanyelvunk-pdf/ea-2017-XXXIX-5.pdf
· „Az érintettség megnehezíti az alkotást” – Beszélgetés Szécsi
Noémivel. Irodalmi Jelen, 2018. május 1.
https://www.irodalmijelen.hu/2018-maj-02-1248/az-erintettseg-megneheziti-az-alkotast-beszelgetes-szecsi-noemivel
Kritikák:
· Harmath Artemisz: A lányok senkit nem kímélnek.
revizoronline.com, 2017. dec. 1.
http://www.revizoronline.com/hu/cikk/6950/szecsi-noemi-egyformak-vagytok/
· Bazsányi Sándor: Kreatív és korszerű. Élet és Irodalom, 2018.
február 2.
https://www.es.hu/cikk/2018-02-02/bazsanyi-sandor/kreativ-es-korszeru.html
· L. Varga Péter: Sors, döntés, elhivatottság. Élet és Irodalom,
2018. február 2.
https://www.es.hu/cikk/2018-02-02/l-varga-peter/sors-dontes-elhivatottsag.html
· Hermann Veronika: A távolságtartás credója. Magyar Narancs,
2018/5
http://magyarnarancs.hu/konyv/a-tavolsagtartas-credoja-109057/?orderdir=novekvo
· Szarvas Melinda: Társ[...]bírálat (Szécsi
Noémi: Egyformák vagytok). Szépirodalmi Figyelő, 2018/2
http://www.szepirodalmifigyelo.hu/szif_2018_2
· Palkovics Beáta: „az szabadíthat csak fel, aki újabb rabságba
vet” (Szécsi Noémi: Egyformák vagytok). Új Forrás, 2018/6
http://ujforras.hu/megjelent-az-uj-forras-juniusi-szama-2/ vagy
https://drive.google.com/open?id=1t13oOR4SQgA6ljb6nZUyvKRMlnYshe5Y
· Szántai Márk: Az emlékezet tükörcserepei. Alföld, 2018/7
https://drive.google.com/open?id=1XJsIRiAgMzlk6FjCF0Txe_D9LPVnmnda
VI. A tanegység munkaterve és a kapcsolódó feladatok
irodalomórai keretek között
A foglalkozás témája
Tartalom
Célok
Módszerek, eszközök, munkaformák
1 – 2. óra
Ráhangolódás
Az egyformaság és különbözőség esetei – cím és tartalom, cím és
téma
- bemelegítő játék
- az egyformaság, hasonlóság tartalmai
- a téma értelmezése lírai szövegben
- cím és szöveg kapcsolata
- a kooperáció megerősítése
- saját élményű és olvasói, irodalomértelmezői tapasztalatok
összekapcsolása
- fókuszban a kooperációs munkaformák
- frontális keretek
- T- és szemponttáblázat
- konstruktív vita
- okostelefon használata – QR-kód
3 – 4. óra
Jelentésteremtés/I
Epikus szöveg szövegtérképének fölrajzolása
Műfaji jellemzők
- a jelen és a múlt; Em és Elza története
- külső és belső, emlékezeti tér
- történelmi regény, társadalmi regény
- a szövegkorpusz föltárása
- szövegelemzési gyakorlatok
- összehasonlító elemzés
- transzformácó gyakorlása
- irodalomelméleti, műfajelméleti ismeretek alkalmazása
- poszterek
- idézetkártyák
- okostelefon – QR-kód használata
- IKT-eszközök kreatív használata
- grafikai szervezők – Venn-diagram
- állóképek
- szemponttáblázat
- gondolkodástérkép
- kiscsoportos, páros és egyéni munkaformák
- frontális munka
5 – 6. óra
Jelentésteremtés/II.
Mikrotörténetek – életek, sorsok tükörcserepei
Nőiség, test, szexualitás
Nyelvhasználat és prózapoétikai eljárások, motívumháló
- női sorsok, férfiéletek
- szociológiai háttéranyag – előadás filmfelvétele
- tanulmány a feminizmus-témához
- V. Woolf-szöveg
- pszichológia és irodalom
- nézetek, vélemények ütköztetése a szépirodalom
nyelvhasználatának témakörében
- beszédmódok és énvédő mechanizmusok kapcsolatai
- motivikus háló
- A szolgálólány meséje/film
- értő olvasás
- olvasói diskurzusközeg működtetése
- íráskészség fejlesztése
- szépirodalom és szakirodalom felhasználása a téma kutatásához
– gender szemléletű értelmezés
- önismeretre nevelés
- kutatás-módszertani ismeretek bevezetése
- kritikai gondolkodás fejlesztése
- lektorálás-értékelés szempontsor segítségével
- szövegalkotás fejlesztése
- névjegykártya
- jegyzet
- kreatív írás
- videó
- szemponttáblázat
- idézetkártyák
- tanári kalauz
- strukturált rendezés módszere asztalterítő-technikával
- fiktív levél
- képkártyák
- poszterkészítés; grafikai szervezők és illusztráció
- filmnézés
- esszé
- kiscsoportos, páros és egyéni munkaformák
7 – 8. óra
Jelentésteremtés/III.
Keretezés
- szövegpárbeszédek, kulturális utalások
- kapcsolódás a történelemhez, a regénytrilógia első és második
kötetéhez
- Monarchia-toposz
- kritikai gondolkodás fejlesztése
- szövegalkotási technikák eszköztárának bővítése
- analitikus és szintetikus gondolkodás fejlesztése
- irodalmi téma, jelenség, tradíció értelmezése az adott
szövegben
- közösségi portál becsatornázása irodalmi mű feldolgozásába
- kettéosztott napló
- csoportmegbeszélés
- IKT-eszközök
- tételmondatos vázlat
- szakirodalom
- kutatómunka
- kiscsoportos, páros és egyéni munkaformák
- tanórán kívüli munka
- QR-kód
- facebook-használat
9 – 10. óra
Reflektálás
Regénytükör
- fiktív oral hisrory
- interjúk a szerzővel
- kritikai recepció
- irodalmi szöveghez fűződő olvasói viszony átdolgozása
- értelmezői diskurzusközeg keretezése
- illusztráció
- drámajáték
- egyéni, csoportos és frontális munka
VII. FELADATSOR
Egyéni munka Páros munka CsoportmunkaFrontális munka Tanórán
kívüli egyéni munka
1 – 2. óra
Ráhangolódás
Az egyformaság és különbözőség esetei – cím és tartalom, cím és
téma
1.
Egyformák vagyunk? Különbözünk? Játsszunk, hogy közelebb jussunk
a megértéshez a megtapasztalás útján! A játék leírását az ofoe.hu
portálon olvashatjátok el:2. gyakorlat/Elvegyülni és
kiválni[footnoteRef:6] [6:
http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=173#j12]
2.
a) Szécsi Noémi regényének címe: Egyformák vagytok. Beszéljétek
meg, milyen pozitív, illetve negatív tartalmai vannak az
egyformaságnak! Sajátélményű gondolataitokat, tapasztalataitokat
T-táblázatban rögzítsétek!
Az egyformaság pozitív tartalmai
Az egyformaság negatív tartalmai
b) A csoportok szóvivői ismertessék a lejegyzett gondolatokat,
majd rendezzetek 10 perc időkeretben eszmecserét![footnoteRef:7]
[7: Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv. Korona Kiadó,
Budapest, 217-218. o.
http://ofi.hu/sites/default/files/attachments/modszertani_kezikonyv_001-372.pdf
]
3.
Egyformaság és különbözőség komplementerei az emberi élet, a
világértelmezés filozófiai szintjein is gyakran megjelennek az
irodalomban. Olvassátok el Tandori Dezső két haikuját, és
értelmezzétek a szövegben megjelenő komplementer-fogalmakat!
Csoportmegbeszéléseteket miniesszében rögzítsétek, melyben
leírhatjátok a témával kapcsolatos kérdéseiteket, felvetéseiteket
is.
Tandori Dezső: Tizennégy haiku – 4. és 5.
(Ezredvég, 2002/11.)
4.
Egyformaságra különbözünk csak, nincs más- forma
különbség.
5.
„Mindenkim más volt!" - Nem volt senkid. Csak híján
volt ki-ki más s más.
4.
a) A regény címében jelölt minősítés/ítélet – az egyformaság,
hasonlóság – a szövegben többször is visszaköszön. Keressétek meg a
következő szöveghelyeket (44., 72., 195., 216., 231.), és
értelmezzétek az egyformaság-hasonlóság fogalmához kapcsolt
tartalmakat a konkrét szöveghely és a tágabb szövegtapasztalataitok
nyomán!
Munkátokhoz használhattok szemponttáblázatos segítséget.
Szöveghely
Szereplők
Jelenet
Helyszín
Idő
Értelmezés
44.o.
72.o.
195.o.
216.o.
231.o.
b) Osszátok meg gondolataitokat!
3 – 4. óra
Jelentésteremtés/I.
Epikus szöveg szövegtérképének fölrajzolása
A) Szövegszerkezet és cselekmény
5.
a) A regény három részből épül föl: Em – Elza – Em
elbeszéléseiből. A rendezett mozaikos szerkezet kereteibe helyezett
jelenetek párhuzamosan szervezik jelen és múlt történeteit az adott
elbeszélő – Em/Emília és Elza – elbeszélése nyomán. Csoportonként
válogassátok ki és cetlizzétek a jeleneteket! A csoportok osszák
meg egymás között a vizsgált szövegrészt úgy, hogy lehetőleg
hasonló terjedelmű szövegegységgel dolgozzanak! Csoporton belül
lehetséges az adott szövegrészen belül további munkamegosztás is.
Kétféle cetliszínt használjatok, hogy a jelen és a múlt történetei
elkülöníthetőek legyenek!
b) A cetliket ragasszátok föl a poszterre, majd a
kiállítás-látogatás technikáját[footnoteRef:8] használva
tekintsétek át az elkészült munkát! [8: A csoportok szóvivői
kétperces tárlatvezetést tartanak. Hatékony lehet, ha az egymást
követő összefoglalókat a szövegelrendezés sorrendjét követve
szervezi a tanár az „indián beszélgetés” módszerét követve. A
módszer leírását ld. Bacskay B. - Lénárd S. - Rapos N. - L.Ritók
N.: Kooperatív tanulás – Oktatási programcsomag a pedagógusképzés
számára. Educatio, Budapest, 2008, 217.
o.http://hiszem.hu/sites/default/files/kooperativ_pcs.pdf ]
6.
Em története és Elza története összekapcsolódó és szétváló
szálakon fut a jelenben és a múltban. A posztert fölhasználva
készítsétek el a két szereplő zanzásított történetét az alábbi
táblázat szerint!
B) Tér és idő
7.
a) Az idézetkártyákon szereplő szövegrészek a regény
történetfolyamának egy-egy jellegzetes helyszínét, a térképen
több-kevesebb pontossággal kijelölhető helyét idézik fel. A
QR-kóddal nyissátok meg a Google-maps alkalmazásban Európa térképét
(vagy közvetlenül használhatjátok az okostelefonjaitok
Google-aplikációit), és a szövegek alapján helyezzetek el
helyjelölőket a térképen! Mielőtt elmentenétek a térképet, a
„megjegyzés” fejlécet töltsétek ki! (A címkézésen túl tágabb
megjegyzéseket, problémafelvető kérdéseket is fogalmazhattok.)
Idézetkártyák:
Végül nekem kellett a kismamának elvinni a mellpumpát meg a
koraszülött-pelenkát. – Te jöttél? – jegyezte meg látható undorral.
(151)
Az eltelt évek során folyton elvárásokkal érkeztem a helyszínre,
és mindig meglepve távoztam. (63)
Volt itt minden, ami a „Kádár-korabeli vidéki középosztály
jóléte”-skanzenhez illik, az alacsony parasztházhoz ragasztott
jellegtelen háromszintes „szep nagy ház”, amit még Elza anyja
rendezett be a nyolcvanas évek végének sötétbarna-fehér palettája
szerint, de ahová az ő halála után már tényleg nem tévedt be senki.
(209)
Egy szabályozott városban elég lett volna ismerni csak az
utcanevet, itt az kevés, és nem is ért volna semmit, ha az ember
még sosem látta, hogyan vezet idáig az út. (165)
Szerettem a fogadáson két pasztellszínű koktél után a senkik
fölényével kiröhögni a nagy üzleteket nyélbe ütő, nagydarab,
lepénymellű, pozsgás arcú és tokás brit írónőket, akiket az őket
jól megfejő cégem képviselt. Valamint szerettem úgy tenni, mintha
nem beszélnék magyarul, és ártatlan arccal kihallgatni, amint a
honfitársaim a vásár területén kapható kávé árán hűháznak, és
biztosítják egymást az európai magaskultúra és a nyugati
könyvkiadás alapos ismeretéről. (139)
Amikor így magamra maradtam, érdektelen, tét nélküli témát
választottam, A császári pár házasságának eseményei egy emigráns
házaspár levelezésében, mert nem akartam mást, csak Sacher-tortát
enni és leértékelt bikinit vásárolni a Mariahilferstrassén.
(81)
Szürke sziklák meredtek ránk, ahogy a tavak tükrében csillogó
hold fényénél szótlanul suhantunk az éjszakéban egy nesztelen svéd
autóban. Mindig északnak. (142)
Fényesre epilált lábszárak, galléros, de csajos golfpóló és
élére vasalt teniszsort, valami nemesfémcsillogás a nyakában, és
fényes, gondozott, kiegyenesített sörény, mint a legjobb eledelen
tartott macskáké. (113)
újabban mérlegeltem, hogy átveszem a lengyel csaj tágasabb
alagsori szobáját, amihez három négyzetméteres hátsó kert is
tartozik, mert ő már alig jött ide, mióta megvolt a jamaicai
pasija, aki Ameshamben lakott az anyjával a saját előkertes
házukban, de aztán rádöbbentem, hogy minek a flanc, ha a
legeszményibb napon is reggel nyolctól este nyolcig vagyok a
szobámban, és ebből legalább hét órát alszom. (153)
Ez kényelmes felállás volt, legalább húsz éve játszottuk.
Egyikünk se akart idejönni. Már eleve sem. Ebbe a galaxisba. Ebbe a
korba. Abba a városba. Aztán ebbe a városba. Arra az egyetemre.
Abba az országba. Sehova. (9)
b) Küldjétek el a mentett anyagot Messengeren a tanárotoknak, és
néhány kivetítés segítségével közösen összegezzétek a
tapasztalataitokat!
8.
A regényben „a virtuális helyek is legalább annyira teret
kapnak, mint a valódiak” – írja a regény egyik elemzője, Szántai
Márk.[footnoteRef:9] A szöveget átfogó virtuális tér maga az
emlékezet, amely a benyomások, személyes tapasztalások szerint
rögzíti a személyeket és történeteket. Emília és Elza párhuzamos,
szétváló majd újra összekapcsolódó életében megjelennek ugyanazok a
személyek, ugyanazok a történetek, ugyanazok a helyek. Hogyan
tárolja az emlékezeti tér a tartalmakat? Csomagolópapírra rajzolt
Venn-diagram segítségével hasonlítsátok össze a következő
események, helyszínek, személyek rögzítésének állapotát Em és Elza
emlékezetében! A csoportok más-más tartalommal dolgozzanak! [9:
Szántai Márk: Az emlékezet tükörcserepei. Alföld, 2018/7. 88.
o.]
luxusbuli a lakásétteremben – Bandika és Elza kapcsolata,
házassága – Em és Elza bécsi utazása – Em terhességei,
vetélései
9.
A regény jelenkori történetének hátterében egy nagyszabású
filmes produkció áll; egy-másfél nap zsúfolt eseménysora a
lakásétteremben, a romkocsmában, Em lakásában és a plázában,
taxiban Budapest utcáin, Mädynél és a filmforgatáson, melyben
bepillantást nyerhetünk a londoni könyvkiadó jogászának, Elzának és
barátnőjének, a film történészszakértőjének, Emíliának – beceneve
Em – életébe, a jelen és az elmúlt két évtized történeteibe.
Jelenítsétek meg öt-öt állóképben ezeket a történeteket! A
csoportok egy része a jelennel a másik a múlttal, illetve Elzára és
külön Emre koncetrálva dolgozzon!
A csoport/ok: Em jelene
B csoport/ok: Em elmúlt két évtizede
C csoport/ok: Elza jelene
D csoport/ok: Elza elmúlt két évtizede
Műfaji jellemzők
9.
Az Egyformák vagytok Szécsi Noémi családi-történelmi
regénytrilógiájának harmadik kötete. Az első két könyv –
Nyughatatlanok (2011), Gondolatolvasó (2013) – a XIX. században, a
szabadságharc bukását követő évtizedekben játszódik, a magyar
emigráció európai színterein, középpontban a Bárdy család tagjainak
történeteivel. A záró kötet a jelen, illetve a félmúlt mozaikos
története. Hogyan kapcsolódik a regény a történelemhez?
Tekinthetjük-e történelmi regénynek? A mellékelt táblázat kitöltése
után kiscsoportban vitassátok meg a kérdéseket! (Ha a történelmi
regény műfaji sajátosságainak tisztázásához segítségre van
szükséged, nyisd meg a QR-kódot!)
Történelemhez kapcsoló szálak, elemek
Tekinthetjük-e történelmi regénynek?
Igen, mert…
Nem, mert…
10.
„…a társadalmi regényekből inspirálódtam, igyekeztem árnyaltan
megragadni ezt a társaságot, amely […] egy szűk réteget jelent, és
nem mindenki számára tökéletesen ismerős. Számomra nyilván az, […]
én is egyvalaki vagyok ebből a közegből, a megírás gesztusával
kvázi a saját életemet is kigúnyolom bizonyos aspektusokban, azokat
a társalgásokat, melyeket én is folytatok, azokat a szórakozásokat,
melyekben én is részt veszek, melyekben otthonos vagyok” – mondja
Szécsi Noémi az Irodalmi Jelenben olvasható
interjúban.[footnoteRef:10] [10: „Az érintettség megnehezíti az
alkotást” – Beszélgetés Szécsi Noémivel
https://www.irodalmijelen.hu/print/38504 ]
A regényben több társadalmi réteg, számos társadalmi probléma
megjelenik, de elsősorban a budapesti értelmiség, a felső
középosztály világa.
Gondolkodástérkép segítségével ábrázoljátok, melyek azok a
társadalmi rétegek, csoportok, amelyeknek az életébe
betekinthetünk! Milyen kérdések, társadalmi problémák fogalmazódtak
meg benned a regényolvasás során? Hogyan kezeli a regény ezt a
problémát?
5 – 6. óra
Jelentésteremtés/II.
Mikrotörténetek – életek, sorsok tükörcserepei
11.
a) A történetek arcokhoz, személyekhez – férfiakhoz és nőkhöz –
kapcsolódnak. Készítsétek el a szereplők névjegyét! A névjegykártya
grafikai formátumát tervezzétek meg, illesszétek a szereplő
karakteréhez! A csoportok osszák el egymás között a munkát, húzzák
ki, melyik csoport kinek/kiknek a névkártyáját készíti el.
Szereplők:
Emília/Em – Elza – Bandika – Ernő – Ervin – Mädy – Klára –
Hédike – Florence – Elza apja – Elza anyja – Elza nagymamája –
Emília anyja – Tilda, Em lánya – Eliza – a rendezőnő – Elza kiadói
főnöke – Elza egykori főnöke – a belga újságíró – a
Mayerling-szakértő, Em lányának az apja – Teemu, a Finland Män
b) A névjegykártyákat helyezzétek el egy külön erre a célra
kialakított felületen, tekintsétek át, kérdezzetek, tegyetek
megjegyzéseket!
12.
a) A csoportok a csoportlétszámnak megfelelő számú
névjegykártyát kapnak. (Fontos, hogy lehetőleg ne az általuk
készített kártyák kerüljenek vissza!) Mindenki azonosuljon egy-egy
szereppel, és a tolmácsolás technikáját használva folytassatok
csoportos beszélgetést![footnoteRef:11] [11: A csoporttagok
szerepekbe helyezkednek: kérdezett, azaz a névjegykártya
tulajdonosa – a tolmács – kérdezők. Négy kérdést lehet feltenni, de
a kérdést és a kérdezett válaszát is a tolmácsnak kell közvetíteni.
Minden kör végén lehetőség van a tisztázásra, a félreértések
kiigazítására. ]
b) Készíts rövid összefoglalót, jegyzetet a beszélgetés nyomán
önmagad számára! Mit tudtál meg a csoportban megszólaló
szereplőkről, illetve a sorsukhoz, életükhöz kapcsolódó
regényalakokról? Melyik szereplőre/szereplőkre, sorsra vagy
leginkább kíváncsi, mi és miért keltette fel az érdeklődésedet?
(Választhatsz más, jelen csoportodban nem tárgyalt szereplőket
is.)
13.
a) Annyi regényszereplőt válasszatok, ahányan a csoportban
vagytok! Em és Elza mindenképpen szerepeljen, a többi szereplő
tetszésetek, érdeklődésetek szerint. Osszátok ki a szereplőket a
csoporttagok között!
b) Írj bele a regénybe! Képzelj el egy olyan jelenetet a hozzád
delegált szereplő életéből, amely a regény jelen idejét követő öt
éven belül történik! A regény narrációjához igazodva szöveged
elbeszélője Em vagy Elza legyen!
c) Em és Elza saját történeteit tegyétek közzé, beszéljétek meg,
a többi történetből tetszésetek, érdeklődésetek szerint válasszatok
ki néhányat!
*
Nyisd meg az alábbi QR-kódot, és nézd meg az előadást!
Gondolataidat, kérdéseidet, megjegyzéseidet írd le!
A Harmadik kor egyeteme sorozat – ELTE-PPK
Szabó Mónika szociálpszichológus előadása
Modern férfi és női szerepek: egyenjogúság vagy egyformaság?
(2016. március 30.)
Nőiség – test – szexualitás
14.
Női szerepek a 3. évezredben
Vajon milyen a 21. századi, modern nő?
a) Olvassátok el a magazinban közzétett írást, és a táblázatban
készítsetek kulcsszavas vázlatot! A vázlatot egészítsétek ki Szabó
Mónika szociálpszichológus előadása nyomán szerzett
tapasztalataitok, illetve feljegyzéseitek segítségével! A jobb
oldali oszlopban reflektáljatok a regénytörténet, a szereplők
történetei alapján a kijelölt kulcsszavakra!
Női szerepek a 3. évezredben
Szabó Mónika szociálpszichológus előadása
Női szerepek Szécsi Noémi regényében
b) A témáról folytassatok megbeszélést a kiscsoportban úgy, hogy
munkáitok eredményét egyeztetitek, majd olvassátok el Virginia
Woolf Saját szoba (1929) című művének részletét! Hogyan látta V.
Woolf a női szerepeket? Mennyiben függ össze a nemi szerep és a
társadalmi környezet, a nemi szerep és a hagyomány?
Virginia Woolf: Saját szoba (Európa Könyvkiadó,
Budapest, 1986)
(30-33. o.)
15.
A regényben fontos szerepet játszik az önismeret, a testkép,
énkép, identitás problémája. Az önismeret azt jelenti, hogy
tisztában vagyunk képességeinkkel, céljainkkal és vágyainkkal,
mérlegelni tudjuk a lehetőségeinket. A regény alapján végezzetek
vizsgálatot Em, illetve Elza önismeretének állapotáról! Minden
csoport csak egy szereplővel foglalkozzon, és az önismereti
állapotnak csak egyik szintjét vizsgálja! Válaszaitokhoz indoklást
is írjatok!
Az önismeret felszíne
Em / Elza
képességek, adottságok
ismeretek, tudás
célok, érdeklődés
kitartás, akaraterő
kudarctűrés, reziliencia (a megbirkózás képessége)
Az önismeret mélyebb rétegei
Em / Elza
jelenlegi kapcsolatait, viszonyait alakító tapasztalatok,
élettörténetek
vágyainak, indítékainak gyökerei és ezek irányultsága
a viselkedés és a célok, szándékok összhangja
identitás (nemi, vallási stb.)
Az önismeret társas szintje
Em / Elza
megfelelés a társadalmi szerepeknek (pl. barát, anya, feleség,
gyerek, munkatárs, szerető…stb.)
a követelményeknek való megfelelés
mások szemében, másokból kiváltott hatás
testkép/énkép – a testkép/énkép és mások vélekedésének
viszonya
16.
Em és Elza, két egykori vidéki lány, negyvenes értelmiségi nő a
mérlegkészítés, identitásösszegzés állapotában nem csupán a
körülöttük lévő világ helyzetére, de önmagára is folyamatosan
reflektál. Az önreflexió és egymás értelmezése saját maguk és az
olvasó számára is felrajzolja az életút állomásait,
sorskilátásaikat, saját személyiségükhöz, nőiséghez, szexualitáshoz
való viszonyukat.
a) A regényből vett idézetek között válogatva, illetve olvasói
tapasztalataitok alapján keressetek választ a következő
kérdésekre!
· Hogyan látják, hogyan élik meg saját nőiségüket, női
szerepeiket?
· Milyen viszonyban vannak a szexualitással?
· Hogyan értékelik az általuk befutott pályát?
· Milyen szerepe van az életükben a családi, baráti
kapcsolatoknak?
„kozmopolita fölényeskedéssel kompenzálta a származásából fakadó
szorongásait” (14)
*
„Azt mondják, harminc felett dönteni kell, miről mondasz le, a
fejedről vagy a testedről.” (20)
*
„Minden évben egy kicsivel többet nem sajnálni a rendszer
fenntartásra.” (21)
*
„A nőiesség fegyver, csak biztos fellépés kell.” (24)
*
„Én is elmesélhettem volna a fogságba esésemet. Úgy éreztem, nem
is volt olyan régen, pedig az életem fele már ebben a rabságban
telt el.” (35)
*
„…visszaérkezem burzsoá idilljeim közé, abba a világba, ahol a
kultúra legújabb termékei szenzációnak, a morálfilozófiai kérdések
pedig életfontosságúnak hatnak. Többnyire felvetem a fejem, és az
eget nézem, hogy ne érjen a számig a sár. Úgy érzem, egybőlelnyel,
ha elmélázva elfelejtem tíz másodpercenként elrúgni magam felfelé.”
(43)
*
„Elzát egyébként a nemi érést követően, erőnek erejével
tanították meg odahaza főzni, akárcsak engem…” (45)
*
„Szántam az öregedő nőket.” (52)
*
„hosszú a lábam, huszonkét éves vagyok, és előttem az élet”
(75)
*
„… nem alapozhatom a világképemet a saját egyre gyengébben
világító libidómra” (79)
*
„… én férfiakkal dolgozom, mindennek úgy kell mennie, mint a
Keresztapában. […] Ez nem a Büszkeség és balítélet.” (86)
*
„…Veszedelmes viszonyokba keveredtem” (91)
*
„Ennyi pályán töltött év távlatából nehéz megítélni, melyek
voltak a legkínosabb pillanatok. Minden megszégyenülés csak
két-három napig érintett mélyen, amíg elevenen emlékeztem rá, aztán
kis kaviccsá csiszolódva csúszott abba a zsákba, ahová a lelki
terheimet gyűjtöttem, és amit eleinte egész könnyedén vittem a
hátamon, de soha le nem tettem. Csak éppen egyre lassabban és egyre
kevesebbet haladtam előre.” (104)
*
„… a bukott nő tekintetében minden mértéket elvetettem.”
(105)
*
„…tudományos és minden egyéb értelemben is magamra maradtam”
(107)
*
„Mindannyian azokat az embereket tekintjük művelteknek, akik
olvasták azokat a könyveket, mint mi…” (112)
*
„Én is csak nemrég tudtam meg, hogy a kölcsönös beleegyezés
milyen fontos. […] … ifjúkoromban több társammal egyetemben és egy
időben, folytatólagos és sorozatos szexuális abúzus áldozatául
estem. Akkoriban természetesnek, noha meglehetősen kellemetlennek
éreztem. […] …úgy véltem, egy nő ott húzhatja meg a határt, ha
ismeretlen autóba tuszkolják. […] … némán tűrök ugyan, de nem a
menetrend szerint közlekedő busz teljes vonalán.” (117-118)
*
„Tizennégy éves korunkig a szerelem célját a házasság keretein
belül képzeltük el …[…] Mire elmúltunk huszonhárom […] Nem hittünk
többé a szörnyű titkok és lemoshatatlan szexuális bűnök
létezésében.” (121)
*
„… mitől szállja meg az ördög a magamfajta nőket.” (133)
*
„Mindenki megtalálta már a vallását erre az életkorra, nekem mi
marad?” (136)
*
„A szülők életre szóló sebeket ejtenek a gyerekeik lelkén, a
gyerekek cserébe csalódást okoznak a szülőknek: ezekkel a tényekkel
minden érett felnőtt képes számolni.” (138)
*
„Ám a lekvárfőzés később is úgy jutott eszembe, mint akinek a
nyaka köré kötelet vetnek, és sosem tudja, mikor fogják ráhurkolni
és megszorítani.” (142)
*
„… az egész fizetésemet ruhákra költöm, ha mégis marad valami,
azt pedig tudatmódosító szerekre, továbbá az első pöccre szétrakom
a lábam […] a szaros madzagot is elrágnám az előrejutásért.”
(147)
*
„Nem éreztem magam terméketlennek és magányosnak, inkább
csinosnak, ápoltnak és szabadnak.” (157)
*
„… üres picsának éreztem magam, aki mellett úgy hasított el az
élet értelme, mint az Alpokba tartó TGV.” (159)
*
„Nem azért nem találtam az utat, mert nem tudtam, hol vagyok,
hanem mert fogalmam sem volt, hová tartok.” (164)
*
„… abba a generációba tartozom, amelyiknél még nem ösztönözték a
szexualitás sokféleségének megélését, minket heteroszexuálisnak
neveltek, ezért harmincöt éves korom felett kellett belátnom, hogy
a skálán nem valamelyik szélső kategóriába esem…” (174)
*
„… lelki okokból kísérletezem balkonkertészettel. A meddő
nagyvárosi környezetben a termékenység megélése segít a
gyászmunkában.” (174)
*
„Mintha el se mentem volna. Mintha hiába telt volna el az
életemből tíz év.” (176)
*
„… engem apu sosem vert meg […] Vajon mire mentem volna a magam
erejéből? Mindent neki köszönhetek, az egész felnőtt életében értem
dolgozott.” (178)
*
„A sütő üvegén át figyeltem nyugtalanul a ribizliszemek
szottyadását… […] Mikor fognak megtörni, és átengedni magukat az
enyészetnek? Magamról tudtam, hogy tavalyelőtt pukkantam ki…”
(191)
*
„…ez nem emberhez méltó élet […] ahová én tartok, ott már csak
Mädy vár rám. – Mérjük fel a kárt, és csináljunk embert magunkból!”
(193)
*
„Alapvetően szürke akartam lenni és maradni, a háttérben
elmosódó alak, mert nem tudtam volna vinni a figyelem terhét.”
(196)
*
„…magamba szívott mondatok keltek életre bennem
„anyámról-anyádról”, a „mi családunkról”, közös sorsról, az
átkozott pénzről, a lakásról, ahol nem lehet élni, a városról, ahol
nem lehet élni, az országról, ahol nem lehet élni.” (197)
*
„…érdeklődve és megadással fogadom az istenítéleteket, mintha
meg sem történt volna a felvilágosodás” (198)
*
„…mostantól úgy fogok a klimax felé suhanni, hogy észre sem
veszem, hogy mozgásban vagyok.” (202)
*
„Ezen a nyáron éreztem meg, hogy elkezdődött az úgynevezett
nőiességért hozott áldozatokkal való leszámolás. […] Nem csak arra
utalnak apró jelek, hogy ráuntam a szépségprojektre, de arra is,
hogy kezdek láthatatlanná válni.” (208-209)
*
„Az tartotta bennem a lelket, hogy ma úgy vesztettem el egy
gyermekemet, hogy megtaláltam egy másikat.” (233)
b) Az egyéni felkészülést követően a csoportmegbeszéléshez
használjátok a strukturált rendezés módszerét asztalterítő
technikával! (A kérdéseket írjátok be a terítő közepébe, majd
minden csoporttag a saját felületén dolgozzon. A kérdésekre adott
válaszokhoz az idézetkártyákat beragaszthatjátok.)
c) Írj levelet a tanulócsoport/osztály egyik tagjának – a
választás lehet véletlenszerű vagy tetszés szerinti is – arról,
hogyan jelenik meg Szécsi Noémi regényében a nőiség, a szexualitás
és önismeret problémája! Lehetőség szerint használd föl egyéb
olvasói élményeidet, személyes tapasztalataidat is! A
magánlevelekre jellemző személyességet és a mindenkori kérdezés
gesztusait ne spórold ki az írásodból!
d) A címzett keresse fel a levél feladóját, és szóban
reflektáljon a levélre!
Nyelvhasználat és prózapoétikai eljárások, motívumháló
16.
a) A regény nyelvhasználatának egyik jellemzője az agresszió
verbális kódolása. Végezzetek gyűjtőmunkát a szövegben! A
kettéosztott napló bal oldalára azokból az esetekből írjatok
példát, ahol indokoltnak látjátok a trágár kifejezéseket, jobb
oldalra olyan példák kerüljenek, ahol indokolatlannak gondoljátok a
használatukat. A középső oszlopban írjatok a gyűjteményetekhez
rövid értelmezést, állásfoglalást!
Indokolt használat
Értelmezés, állásfoglalás
Kérdéses, indokolatlan
b) Tekintsétek át az alábbi idézeteket, illetve
okostelefonjaitokkal nyissátok meg a Könyves Blog Küldjetek
irodalmi igényű káromkodásokat! című írását a QR-kódot
használva!
„Én a magam részéről nem szeretem azt az irodalmat, amely
feleslegesen, kérkedőn, félreértelmezett lazaságból trágár. Írni
csak akkor szabad így, ha elengedhetetlen a megjelenített világ
igazságához. Akkor viszont muszáj.” (Egressy Zoltán
https://www.lelekbenotthon.hu/2001/11/irodalmar-velemenye-egressy-zoltan-tragarsag-mint-nyelvi-eroszak-a-szinpadon/
)
„[A trágársággal] szemben megengedő vagyok, amennyiben
stílusértéke van: érzelmi nyomatékot mutat, jellemez valakit,
szellemes megfogalmazásban szerepel. Őszintén szólva, sokkal jobban
zavarnak az olyan fáradt eufemizmusok, mint a szebbik nem, mint egy
jól elhelyezett nyelvi durvaság. Egymás személyeskedő minősítgetése
viszont nem nyelvi kérdés.” (A magyar nyelvtan nem olyan szexista –
Szécsi Noémit kérdezi Mészáros Márton. Édes Anyanyelvünk,
2017/5)
„A köznyelvnek, a nemzeti nyelv központi, normatív (normául
szolgáló) változatának van a szóbeli forma (a beszélt köznyelv)
mellett írásos formája, mint – egyebek közt – publicisztikai
(sajtó), szépirodalmi stílusréteg. Vajon ezekben az írott
rétegekben is találkozunk a durvaság, trágárság eszközeivel? –
Sajnos igen, nem is ritkán.
Először a nyomtatott sajtóban, a kommentárokban, riportokban,
interjúkban terjedtek el az olyan szavak, mintkurva, kupleráj,
szar, s aztán az utóbbi harminc, negyven évben gyors
egymásutánban megjelentek a társaik:összetojta magát, bazi nagy
átverés, marha nehéz, kapok a pofámba. Ezt a folyamatot
erősítette a közélet eldurvulása, melyben az ellenfél sértegetése
lassan nem ismer határt: hazátlan komcsi, bedarálta a
televíziót, „nemcsak a magyarokkal bánik aljasan és tahó
módon, azért ugrálnak a …hangadói a szomszéd
vezetők letolt gatyái körül, mert lehet, hogy tőlük fognak…
segítséget kérni.”
A szépirodalom szinte napjainkig, a múlt század utolsó
harmadáig nem ismerte a durva, trágár szavakat. Alig találni efféle
kiszólást: „… én téged selyembe tartottalak, úrikisasszonyt
csináltam belőled… S te egy ilyenringyó,
rohadt, legutolsó döggel adod össze magad.”
(Móricz: Úri muri) – „Mit ugat a rádió?
– A keserves, mocskos úristenit!” (Fejes
Endre: Rozsdatemető) – „Lehel új lelket majd bele /
megint a Sátán alfele” (Illyés Gyula: Táviratok, Egy
„salvavi animam meam”-mal kérkedőnek) – Aztán mintha megzavarodott
volna a világ! Az újabb művekből csak úgy árad a
trágárság: vén szar, szarság, kurva meleg van fingik, pisál,
segg, baszd meg, hugyos nadrág, kibaszott nagy rendetlenség, vele
nagyon kibasztak.” (Bencédy József
https://folyoiratok.ofi.hu/konyv-es-neveles/durvasag-tragarsag)
c) Van-e helye a szépirodalom nyelvében a trágárságnak? Nem
sérül-e a nyelv, a nyelvhasználat és általa a kapcsolataink, ha a
trágárság zöld utat nyer a szépirodalmi jelenlét által? Nem
sekélyesedik-e el az irodalom, a művészet?
Az akadémikus vita[footnoteRef:12] szabálykereteit használva
adjatok választ a kérdésekre! Használjátok fel az előző feladatok
munkaanyagait! [12: Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv.
205-206. o.
http://ofi.hu/sites/default/files/attachments/ko_0157_t_modszertani_kezikonyv.pdf
]
17.
A testkép, énkép, önértékelés, a csoportszerepek, az
én-azonosság folytonossága és legbelül az én, azaz maga a self az
identitás összetevői. Van azonban még egy nagyon fontos rétege,
kötőanyaga az identitásstruktúrának: a narratív identitás, a
történetek, amelyek az egészet megjelenítik, érthetővé és
értelmezhetővé teszik az én számára, az identitáshoz való viszonyt
pedig transzparenssé.
Az elbeszélés módja, a beszédmód az, amely láthatóvá teszi az
én/elbeszélő és a tárgy – ami adott esetben lehet maga az én –
kapcsolati minőségét. Hogyan vagyunk mi egymással? Hogyan vagyok én
önmagammal? A választ az elbeszélésmód vizsgálata nyomán kaphatjuk
meg.
Elza és Em beszédmódja, a két elbeszélői hang alig különbözik
egymástól. Hasonlóak, egyformák. Az idézetek jelölt szövegek ugyan,
a beszélő személyét feltüntettem, de csak azért, hogy
azonosíthassátok; most azonban arra figyeljetek, hogy a beszélő
hogyan, milyen eszközzel teremt távolságot, milyen énvédő
mechanizmus[footnoteRef:13] lép működésbe. Transzformáljátok a
szöveget! Bontsátok le róla az intellektualizáló, önértelmező,
racionalizáló, szimbolizáló stb. elemeket! Legyenek puszta
én-szövegek, ágostoni értelemben vett vallomások! [13: Az énvédő
mechanizmusoknak csupán néhány fajtáját használtam föl, olykor
összekapcsolva. Természetesen nem a pszichés státusz leírása a cél,
jelen keretek között ennek semmiféle realitása nem is lehetne,
csupán annak érzékeltetését célozza meg a feladat, hogy az
identitás mint narratív identitás szoros összefüggésben van a
narrátor beszédmódjával. A két elbeszélő különválasztása így nem
lényeges.]
Beszédmód az énvédő mechanizmus fajtája szerint
Megnyilatkozások
Szövegtranszformációk
ironizálás (vagy szarkazmus, cinizmus), eufemizmus
Mindjárt indulok a vonathoz,az állomáson már vár majd a férjem,
egy kedves, becsületes férfi, aki mindent megtesz értem. Lesegít a
vonatról, csókkal üdvözöl, átveszi a bőröndömet, kézen fogva
metrózunk haza meghitt otthonunkba. Soha nem éltem még ilyen
nyugodt életet. Egy életre egyetlen férfit küldtek fentről, hogy
kipihenjem az ajtócsapkodásban, fenyegetőzésben,fullasztó
hangulatban eltöltött első tizennyolc évemet. Ő lett mindenem, az
apám és anyám, férjem és testvérem, és azt mondja, örökre marad.
(Elza – 125)
intellektualizálás
Eltűnődtem, írjak-e arról, hogy a statisztikai átlag szerint
hány éves kortól hány éves korig szedik a nők, milyen életkorban
növekszik meg a gyermekvállalási kedv, de éreztem, ez amolyan
szociológiai elhajlás lenne, és én művelődéstörténésznek készülök.
Ez az egész dolog nagyon mulatságosnak tűnt, de félbe kellett
hagynom, mert elviselhetetlen feszítést éreztem a hólyagomban, és
ezt jó alkalomnak éreztem a teszt elvégzésére. (Em – 92)
szimbolizáció
Ki gondolta volna, hogy Mayerling lesz a Waterloom. (Em –
80)
racionalizálás
Ha körbenézek a világban, és látom a családokat, látlak
benneteket, látom, milyen küzdelmes és felelősségteljes gyereket
nevelni. Túl nagy a kísértés, hogy megmaradjak az eddigi gondtalan
életem mellett – néztem nagy, ámuló kék szemeibe. – De ha az ember
keres eleget, London nagyon élvezetes – kezdtem vetíteni. – A West
Enden lakom, és gyakran utazgatok. Egyszerűbb és kényelmesebb
egyedül. (Elza – 160-161)
hasítás
Magamban pontokban számolok – mondtam. – Mindkét kiruccanás
hárompontos, mert ötöt csak arra kaphatnék, ha nagyszámú közönség
előtt adnék elő. Négyest a megtartott órára kapok. Hármas az
elvegyülés az emberek közt, kettes, ha felveszek egy telefont –
soroltam. – Egyest meg már azzal is szerezhetek, ha elhagyom a
lakást. De erős pánikrohamnál az is gondot okoz. A páratartalom és
a napsütés sokat számít, nem is gondolnád, hogy mennyire. (Em –
87)
áttétel, projekció
A nekem előadottakból úgy ítéltem meg, hogy nincs szerencséje a
nőkkel, utánam is olyan feleség jutott neki, aki – más módon, mint
én, de mégis – lábtörlőt csinál belőle, és az ebből fakadó
lelkiismeret-furdalás hatására kényszeresen meg akartam mutatni,
hogy általam semmit sem vesztett. (Elza -147)
trágárság, vulgarizmusok
Először pofázás, aztán zabálás, majd piálás, végül dugás –
sorolta Elza az ujjait nyitogatva a mai este programját. (24)
18.
a) A regény anyaga gazdag motívumhálóra épül föl. Tekintsétek át
az alábbi, tetszés szerint bővíthető képes listát! Írjátok föl a
motívumokat egy csomagolópapír/kartonlap felületére, szerkesszétek
meg a lehetséges motívumkapcsolódásokat! Címszavakkal jelezzétek a
motívumok tartalmát, regénybeli szerepét is! A poszter grafikus
elemekkel, rajzokkal való bővítését megítélésetek szerint
elvégezhetitek. (Piros színnel ne dolgozzatok!)
b) A szomszédos csoportok tekintsék át, lektorálják egymás
posztereit! Készítsetek a másik csoport anyagáról értékelést! (Ha
fontos hiányokat észleltek, piros színnel egészítsétek ki!) Az
értékeléseket beszéljétek meg!
Szempontok:
· A feltüntetett anyag mennyiben igazodik a regényhez?
· Informatív, tartalmas-e a poszter?
· Mi jellemzi az anyag kreativitását?
· A látványelemek, grafika, elrendezés betölti-e a neki szánt
funkciót?
· Nyelvileg, helyesírás szempontjából igényes-e az anyag?
· Szereztél-e új információkat, inspirált-e új
felismerésekre?
„Meghitt hangulatban böngésztük a könyveket, pedig ilyenkor
mindig beállt a gyomromba az ideg, amióta könyvesekkel dolgoztam,
mindig attól a naptól rettegtem, amikor kiderül, valójában milyen
műveletlen vagyok, így csak bólogattam, amikor Eliza A szolgálólány
meséjének egy olasz fordításával a kezében Margaret Atwooddal való
találkozásáról magyarázott.” (169)
Bizonyára nem véletlen, hogy éppen A szolgálólány
meséje (The Handmaid's Tale, 1985) című regény lépett be
a történetbe, ha csak egy jelenet erejéig is. A ma már
klasszikusnak számító regény számos feldolgozásban ismert, az HBO
sorozatot készített a mű nyomán.
a) Nézzétek meg az egyik feldolgozást![footnoteRef:14] [14:
https://indavideo.hu/video/A_szolgalolany_meseje_1990 ]
A szolgálólány meséje
/The Handmaid's Tale/
amerikai-német filmdráma, 109 perc, 1990
OPERATŐR:Igor Luther
FORGATÓKÖNYVÍRÓ:Harold Pinter
ÍRÓ:Margaret Atwood
RENDEZŐ:Volker Schlöndorff
Szereplők: Natasha Richardson, Aidan Quinn, Robert Duvall,
Elizabeth McGovern, Faye Dunaway
b) Hogyan kapcsolódik A szolgálólány meséje – könyv és film –
Szécsi Noémi regényéhez? Mi lehet az a mélyebb összefüggés, ami
Margaret Atwood regényét éppen az adott jelenetben párbeszédre
hívta? Értelmező-összehasonlító esszéd megírásához használd föl az
ekultura.hu írását! Munkád terjedelme kb. 400 szó legyen.
7 – 8. óra
Jelentésteremtés/III.
Keretezés – párbeszédben az irodalommal, a kultúrával
18.
A regény jeleneteiben, a párbeszédekben számos kulturális,
irodalmi, művészeti utalást találunk. Ezek a címek, nevek, könyvek,
képek, filmek és zenei művek az értelmiségi felső középosztály, az
értelmiségi társalgás paneljeinek tűnnek. Vannak olyan utalások is,
amelyek nagyon is messze állnak a művelt társaság értékvilágától.
Az alábbi tabló képanyaga – részben szerkesztett felülete – a
regénybeli utalások egy részét idézi meg, illetve egyfajta
kísérletet tesz az elbeszélők/főszereplők és a megidézett tartalmak
viszonyának megjelenítésére.
a) Válasszatok ki néhány elemet, és kettéosztott naplóval
értelmezzétek regénybeli szerepüket, a regény cselekményéhez, a
szereplőihez vagy az adott szereplőhöz fűződő lehetséges
viszonyát!
b) Em és Elza hogyan kapcsolódik ehhez a világhoz? Hogyan
interiorizálódnak belső világukba ezek a tartalmak? Milyen
viszonyban rendeződnek értékrendjük struktúrájában a magaskultúra
hagyományai és a hozott, átörökített tradíciók, illetve a populáris
kultúra elemei? Megbeszélésetek nyomán készítsetek tételmondatos
vázlatot!
19.
„A Nyughatatlanok (2011) és a Gondolatolvasó (2013) 19. századi
történetei után Szécsi napjainkba helyezte a regény cselekményét,
főhősei azonban sok szempontból hasonlítanak az előző két részben
megismert szereplőkhöz. A Nyughatatlanokban a Bárdy család erősnek
tűnő férfi tagjainak, illetve valóban erős női tagjainak sorsát
ismerjük meg, a Gondolatolvasó főhőse pedig a siket Fülöp, akinek
ebből a marginalizált helyzetből kell úrrá lennie saját életén és
belső idegenségén. […]
Elzának és Emnek látszólag semmi köze, vagy legalábbis csak igen
áttételesen van köze az előző két emigránsregény hőseihez,
valójában azonban finom, szinte láthatatlan szálak kötik
össze őket. A sors elbeszélhetőségének és alakíthatóságának
kérdése, a marginális identitások
központivá emelése, a láthatóság és elmondhatóság kategóriáinak
összefésülése, a kívülállás
dilemmáinak megfogalmazása mindhárom regénynek sajátja, miközben
önállóan is olvasható mindegyik. Az egyezéseken túl persze vannak
egyéb utalások is.”[footnoteRef:15] [15: Hermann Veronika: A
távolságtartás credoja.
http://magyarnarancs.hu/konyv/a-tavolsagtartas-credoja-109057/?orderdir=novekvo]
a) Emília művelődéstörténettel foglalkozó történészként a Bárdy
család történetét kutatja. A regény elbeszélőinek sorstörténetei
mögött mit ismertetek meg, mit értettetek meg ebből a történetből?
A csoport egyik párosa készítse el Em kutatási anyagait regisztráló
naplójának rövid összefoglalóját!
b) A csoport másik párosa nézze át azokat a fejezeteket, amelyek
Em majd Em és Elza bécsi utazásának történeteit elevenítik föl. „A
korábbi kultúra romhalommá és végül hamuhalommá válik; de a hamu
fölött szellemek fognak lebegni.” (Ludwig Wittgenstein) A
romhalom az egykor volt Monarchia, de melyek a kísértetei, a
visszamaradó szellemek? A pusztulás romjai, a maradékok föltétlenül
nehezékek-e, vagy tekinthetjük hagyatéknak? Hogyan, milyen
formákban, milyen módon jelenik meg a Monarchia toposza?
Kutatómunkátokról készítsetek feljegyzéseket!
*
a) A Monarchia toposza a XIX-XX. századi magyar irodalomban
Jókaitól Esterházy Péterig jelen van. Tájékozódjatok, olvassatok el
az alábbi írások közül – a Szécsi Noémi-regényrészleten kívül –
legalább három szöveget, és készítsetek szemponttáblázat
segítségével följegyzéseket!
Szövegek
Információk
Beszédmód, stílus
A beszélő/elbeszélő viszonya a témához
Jókai Mór: Útiképek – VII. Bismarcknál
http://mek.oszk.hu/00800/00844/html/jokai163.htm
Kontra Ferenc: Hogyan látta Krúdy Rudolf trónörökös halálát?
https://mult-kor.hu/hogyan-latta-krudy-rudolf-tronorokos-halalat-20141217
Esterházy Péter: Hahn-Hahn grófnő pillantása - 16. A bécsi
fordulat
http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?docId=0000000901&secId=0000085446
Ottlik Géza: Iskola a határon – Első rész – Non est volentis, 2.
fejezet
http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?docId=731&secId=67777
Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek (részlet: „Ősszel tértek
haza, csaknem esztendő múltán. …… A környéken még sokáig beszéltek
erről.”
http://www.5mp.eu/fajlok/farkasandrea/marai_sandor_a_gyertyak_csonkig_egnek_www.5mp.eu_.pdf
Szécsi Noémi: Egyformák vagytok (80-85. o.)
Gángó Gábor: Helyünk a Monarchia szellemi térképén
https://www.es.hu/cikk/2007-06-03/gango-gabor/helyunk-a-monarchia-szellemi-terkepen.html
b) Nyissatok új témát a tanulócsoport fb-oldalán
MONARCHIA-TOPOSZ AZ IRODALOMBAN címmel! Töltsétek föl a vizsgálati
anyagokat! Fűzzetek kommenteket egymás anyagaihoz, kérdezzetek,
reflektáljatok!
9 –10. óra
Reflektálás
Regénytükör
20.
Ha a cipőm beszédes lenne, / belépne velem a
történelembe... – énekelte a 70-es évek végének slágerében Katona
Klári. Csináljunk, csináljatok mesemondót, hogy egyfajta fiktív
oral history nyomán tágítható legyen az emlékezeti tér!
Válassz egy tárgyat, dolgot a cselekménytörténetből! A/4-es
lapra rajzold le, illusztráld, majd szabadon választott sorrendben
foglaljatok helyet a regénybeli egyetemi folyosó sokat látott
kanapéján, és beszéljetek! Egy perc időt kap mindenki, és újabb egy
perc időtartamban mellé ülhet az a tárgy, dolog, ami/aki tisztázó
dialógust szeretne kezdeményezni.(Természetesen az egy perc
magánbeszéd mindenkinek jár! Ha többen akarnak tisztázó
beszélgetést folytatni valakivel, többen is mellé ülhetnek a
kanapéra, de az egy perc időtartamot fel kell osztaniuk egymás
között.)
21.
A regény megjelenését követően sokan és sokat írtak a műről,
több sajtóorgánumban, portálon, folyóiratban jelent meg interjú a
szerzővel, kritika a szövegről. Ki-ki olvasson el egy interjút és
egy kritikai szöveget az alábbiak közül! Beszéljétek meg a
csoportban a szövegek kiosztását!
Interjúk:
Int/1 Talabér Dominika 2017. december 2-i interjúja a
Literán
http://www.litera.hu/hirek/szecsi-noemi-a-tortenelem-dogtemetoje-valosagos
Int/2 „A nagy kétkedők közé tartozom” - Interjú Szécsi Noémivel.
Líra Könyvklub magazin 2017/6
https://mindennapkonyv.hu/interju/kerdes-es-valasz/a-nagy-ketkedok-koze-tartozom-interju-szecsi-noemivel-rn
Int/3 „A regényekért meg kell harcolni” – Németh Ványi Klári
interjúja Szécsi Noémivel. KULTer.hu 2017. október 6.
http://kulter.hu/2017/10/a-regenyekert-meg-kell-harcolni/
Int/4 „A magyar nyelvtan nem olyan szexista…” Szécsi Noémit
kérdezi Mészáros Márton. Édes Anyanyelvünk, 2017/12
http://anyanyelvapolo.hu/edes-anyanyelvunk-pdf/ea-2017-XXXIX-5.pdf
Int/5 „Az érintettség megnehezíti az alkotást” – Beszélgetés
Szécsi Noémivel. Irodalmi Jelen, 2018. május 1.
https://www.irodalmijelen.hu/2018-maj-02-1248/az-erintettseg-megneheziti-az-alkotast-beszelgetes-szecsi-noemivel
Kritikák:
Krt/1 Harmath Artemisz: A lányok senkit nem kímélnek.
revizoronline.com, 2017. dec. 1.
http://www.revizoronline.com/hu/cikk/6950/szecsi-noemi-egyformak-vagytok/
Krt/2 Bazsányi Sándor: Kreatív és korszerű. Élet és Irodalom,
2018. február 2.
https://www.es.hu/cikk/2018-02-02/bazsanyi-sandor/kreativ-es-korszeru.html
Krt/3 L. Varga Péter: Sors, döntés, elhivatottság. Élet és
Irodalom, 2018. február 2.
https://www.es.hu/cikk/2018-02-02/l-varga-peter/sors-dontes-elhivatottsag.html
Krt/4 Szarvas Melinda: Társ[...]bírálat (Szécsi
Noémi: Egyformák vagytok). Szépirodalmi Figyelő,
2018/2
http://www.szepirodalmifigyelo.hu/szif_2018_2
Krt/5 Palkovics Beáta: „az szabadíthat csak fel, aki újabb
rabságba vet” (Szécsi Noémi: Egyformák vagytok). Új Forrás,
2018/6
http://ujforras.hu/megjelent-az-uj-forras-juniusi-szama-2/
Krt/6 Szántai Márk: Az emlékezet tükörcserepei. Alföld,
2018/7
b) Olvasmányélményeitek, a regényfeldolgozás munkafolyamata és a
háttérirodalom alapján rendezzetek a csoportban
kerekasztal-beszélgetést! A beszélgetés során térjetek ki a
következő témákra:
· a regény témái, a témák jelentősége, fontossága korunkban
· az elbeszélő-főszereplők mennyiben lehetnek tipikusak,
mennyiben nem
· az elbeszélői hang, a beszédmód és a regényszerkezet közelebb
viszi-e az olvasót a témák megértéséhez vagy távolítja
· milyen, a regényolvasás során problémás elemet, jelenséget,
kapcsolódást sikerült megértenem a tanulási folyamat végére
· melyek azok a problémák, amelyek továbbra sem oldódtak meg
bennem a regénnyel kapcsolatban
c) A regényfeldolgozás óráit egy plenáris beszélgetéssel
zárjátok! Ennek kötött része legyen a csoportok
kerekasztal-beszélgetéseinek tapasztalatcseréje a csoportszóvivők
között. Végül jöhetnek a hozzászólások, melyek keretében
előkerülhet bármilyen, a regényhez, a feldolgozás folyamatához
kapcsolódó probléma.
VIII. A szöveg (szövegrész) felhasználásának lehetőségei
biblioterápiás módszerekkel szakköri foglalkozás vagy önismereti
fókuszú pályaorientációs megbeszélés keretében
Forma: fejlesztő csoportfoglalkozás biblioterápiás
módszerekkel
Csoport jellege: zárt csoport
Résztvevők életkora: 17-18 év
Csoport létszáma: 5-10 fő
A foglalkozás időtartama (perc): 120 perc
A foglalkozás fókuszai/ témái: Múlt – jelen – jövő. Lehetőségek
– realitások – vágyak/célok
Felhasznált irodalmi mű és támogató szakirodalom:
Szécsi Noémi: Egyformák vagytok. Magvető Kiadó, Budapest,
2017
*
Béres Judit: Egy személyközpontú biblioterápia felé. Helikon,
2017/1
Gilbert Edit: Az olvasmányélmény megosztásának szerepe a
csoportos biblioterápiában. Literatura, 2011/4
Rudas János: Csoportdinamika – kezdőknek, haladóknak,
kívülállóknak. Oriold éd Társai Kft., Budapest, 2016
Yalom, Irvin D.: A csoportpszichoterápia elmélete és gyakorlata.
Anumula Kft., Budapest, 2001
Fejlesztő technikák: strukturált gyakorlat tervezett,
előkészített eszközökkel; irányított szövegfeldolgozás korrektív
fókuszú kérdésekkel; Johari ablak, szerepjáték, expresszív írás
A foglalkozás folyamata:
A) Ráhangoló gyakorlat[footnoteRef:16] [16: A strukturált
gyakorlatot dr. Zoboki Rita pécsi biblioterapeuta terápiás
eszköztárából emeltem át a terapeuta külön engedélyével. A
gyakorlatsor kezdő lépéseit – üvegpoharak használata –
módosítottam; mivel a foglalkozás 17-18 évesekhez igazított,
szükség van a kétkörös, lassabb bevezetésre, az önismereti munka
tempójának tagolására.]
1. A csoportvezető üvegpoharakat tesz a tálcára. Lehetőleg a
csoport létszámánál jóval többet. Nagyobb méretű, 1,5-2 dl-es,
különböző formájú poharakat használjunk.
2. A tálcát az asztal közepére helyezi, és felszólítja a
csoporttagokat, hogy vegyenek el egy poharat.
3. A poharakat vízzel tölti meg, majd alátétnek egy-egy A/4-es
fehér lapot kínál föl.
4. Ecseteket és vízfestéket készít ki az asztalra. A következő
lépés az lesz, hogy ki-ki színezze be a poharában álló vizet.
Tetszés szerint használhatják a festékeket, a lényeg az, hogy
mindenki egy számára megfelelő, hozzá leginkább illő színt keverjen
ki.
5. A munkafolyamat befejezését követően a csoporttagok
elmondják, miért azt a poharat választották, illetve hogyan látják
az adott színhez való viszonyukat.
6. Minden egyes megnyilatkozást követően lehetőség van
reflexióra, a csoporttársak és a csoportvezető kérdéseinek,
megjegyzéseinek megfogalmazására.
7. A csoportvezető 3-3 egyforma űrtartalmú átlátszó
műanyagpoharat oszt ki mindenkinek, és megkéri a csoporttagokat,
hogy a papíralátéten elhelyezett műanyag poharakba osszák szét az
üvegpoharuk tartalmát. A középső pohár a jelen idő, a bal oldali a
múltjukat, a jobb oldali a jövőt szimbolizálja. A három pohárba
kerülő folyadék mennyisége tükrözze a múlthoz, jelenhez és jövőhöz
való viszonyukat. Az üvegpohárban ne maradjon víz!
8. Az előző körhöz hasonlóan most is megszólal mindenki,
elmondja, hogyan jelenítik meg a saját poharai a sorstörténethez,
az időhöz, az életállapothoz és a célokhoz vagy vágyakhoz való
viszonyt.
9. Minden egyes megnyilatkozást követően lehetőség van
reflexióra, a csoporttársak és a csoportvezető kérdéseinek,
megjegyzéseinek megfogalmazására.
B) Problémakibontás szépirodalmi szöveg támogatásával
1. A csoportvezető rövid, néhány mondatos könyvbemutatót
követően kiosztja, majd fölolvassa a fénymásolt/nyomtatott
szövegrészletet.
Szövegrészlet:
· Ezzel a szép kezével írja a verseket – mondta Elza, és
felemelte a bátyám kezét, és rálehelt egy csókot.
Kicsit összerezzentem, pedig akkor már huszonegy éve egy olyan
világban éltem, amelyben az volt a rend, hogy Bandikát csókolgatja
anya, nagymama, nagynéni. Szoknom kellett, hogy Elza is közéjük
állt. Egy szemeszter sem kellett neki, mióta felvették a jogra, és
újra egy városba került Bandikával.
· Én pedig ügynöki jelentéseket olvasok – mondtam büszkén, mint
aki a felvilágosodás hegyláncai között végez csúcstámadást.
· Igazi ügynöki jelentéseket.
Azt nem mutattam, hogy melyik szép kezemmel fogom a
fénymásolatot, mert az egyikben a szennyesekkel teli zsákot
markoltam, a másikban meg a dögnehéz étkészletet, amit az anyámnak
ajándékba vittem. Azt akartam, hogy karácsonykor legyen otthon hat
egyforma tányér.
Bandika alig láthatóan vállat vont, a társadalomtudományoknál
mindig jobban érdekelték a művészetek, csak Elza kapta fel a fejét,
mert ez jogi kérdés is volt, és ő minden órán figyelt.
· Ugyan, ne mondd már, még az Iratfeltáró Bizottságnak se
engedték a betekintést.
· Ezek régiek. De a spiclik és a jelentések mindig
ugyanolyanok.
Akkor még benne volt a levegőben a témával szembeni erkölcsi
fölény, nem kellett sokat kaptatni, hogy az ember egy sóhajjal
magába szívja. Annyira rákaptam, hogy később se tudjak meglenni
nélküle. Jól is tettem, mert ha önbecsülésből akarom fenntartani
magam, felfordulok.
Bandika mellett elnézve Elzának kezdtem magyarázni, hogy ha az
ember egyszer levizsgázott ókori történelemből, és ezt ő is
meglátja majd a római jogból tett szigorlata után, belenyugszik,
hogy minden mindig ugyanaz, a győztes a győztesre, a vesztes a
vesztesre hasonlít, a csodált erősekből gyűlölt zsarnokok lesznek,
a bátrakat hátba szúrják a gyávák, a gyengéknek pedig senki sem
szolgáltat igazságot. Annak végiggondolásához viszont, hogy ha
minden ugyanazzal az egyformasággal ismétlődik, akkor vajon
közelíthetünk-e erkölcsi fölénnyel az ügynöklistákhoz, túl éhes és
szomjas voltam. Reggelre kelve valaki a kollégiumi hűtőből elemelte
a narancslevemet és a müzlis joghurtomat, pénzem már csak a
hazaútra maradt. Amúgy is csak kínomban beszéltem, hogy ne