Paul Klee képeinek elemzése Werner Haftmann módszere
alapján
„ A művészet nem a láthatót másolja, hanem láthatóvá
teszi a dolgokat”
Paul Klee
A képelemzés és képértelmezés Werner szerint nehéz
feladat, hiszen manapság számos befolyásoló tényező,
pontosabban világnézeti probléma takarja el a dolgokra
való rálátást. E befolyásoló tényezők helyett, sokkal
inkább a képek megnyilatkozási képességének kellene
meghatározónak lenni. Csupán úgy lehet valóban megérteni
egy kép lényegét, ha annak néma közlését halljuk meg, s
ez a közlés eljut a szellemi tartományunkba. Így jelenhet
meg a képi gondolkodás, ahol a humanitás válik
cselekvővé. Paul Klee képeinek elemzése során Werner
leginkább ezt tartotta szem előtt. A festészet sajátos
nyelvi eszközökkel él, színekkel és formákkal, amelyeknek
mindennek megvan a pontos logikája. A világnézeti
tényezőt és meglátást is bele lehet vonni a képelemzésbe,
de nem szabad, hogy ez legyen a meghatározó vagy, hogy
ezzel kezdjük az elemzést. Werner olyan módszerrel elemzi
Paul Klee képeit, amelyet a festő képi gondolkodása
határoz meg. Az absztrakt távolságból vizsgálja a
műveket, melyek végső komolyságában megjelennek a festő
képi szándékai.
Klee szerint az alkotó szellem feladatat új valóságokat
teremteni. Werner Haftmann a festő formaszigorát
vizsgálta, a módszert, amelyet alkotott, amellyel az
emberi kifejezés világát akarja közölhetővé tenni. A
festő üzenete felénk - amellyel képi tudatunkat úgymond
befolyásolja-, hogy „a látható világ ebben a megformált
alakjában nem az egyedüli világ, balósága csupán az
örökkévalóság egy másodpercének mulandó megragadásaként a
lét általános ritmusában és mindenség nagy összefüggésébe
beágyazva van, és hogy mellette, az ő hasonlatosságaképp
párhuzamosan létezik az ember kifejezésvilága.” A
művészet általában olyan vágyak beteljesüléseként jön
létre, amely a festőt, az emberi szellemet és az
alkotóerőt teljesítményre ösztönzik. Így ez általában
kifejezésvilágra irányul. Paul Klee azonban „ezt a
vágyat, a képi világban a legátfogóbban váltotta valóra.”
A festő céljának tekintette azt, hogy a műelemzőknek és
képei vizsgálóinak megmutassa azt, hogy a művészet
követhető, példázatos értékkel bír. Ezen elvek alapján
alkotott. Haftmann azt is kijelenti, hogy napjaink
festészetének lényegileg Paul Klee az erkölcsi mércéje.
Képeit Paul Klee életrajza alapján vizsgálta
Haftmann, mellyel számtalanszor kapcsolatot tudott
teremteni, így igazolva azt, hogy a festő valóban azt a
2
képi világot jelenítette meg, amelyet ő tapasztalt, a
vele megtörtént dolgok befolyásolták, irányították
művészetét. A képek, az életre való mondanivalóját
vizsgálta, a festő naplójegyzetei, leveli és életrajzi
adatai alapján.1
Életrajzi áttekintés
Paul Klee 1878. December 18-án született
Münchenbuchseeben. Édesapja és édesanyjai is művészi
hajlamokkal rendelkezett, sőt édesapja, Hans Klee komoly
zenepedagógus karriert futott be2 majd ötven évet töltött
a berni tanítóképzőbe. Édesanyja Dél- Franciaországból
származott, de családi vonatkozását tekintve észak-
afrikai felmenőkkel is büszkélkedhet. Ez nagyon fontos
momentum, hiszen Klee művészetében számtalanszor
megmutatkozik egy sajátos földközi-tengeri keleties
jelleg. Gyermekkorában Klee hegedülni tanult, és már
nagyon korán észrevehető volt benne a zene iránti
fogékonyság és szeretet. Édesapja svájci származása-és
ennek hatása- is megmutatkozik művészetét illetőleg,
hiszen rengeteg időt töltött Bernben. Ennek ellenére a
svájci festészet alakulásához Klee művészetének nincs
1
HAFTMANN, W. : Paul Klee, A képi gondolkodás útjai. Budapest: Corvina, 1988.
2 KLEE, F.: Paul Klee, Élete és munkássága a hátrahagyott feljegyzések és kiadatlan levelek alapján. Budapest: Corvina, 1975.
3
köze, hiszen az ő alkotásai a francia valamint német
festészettel álltak inkább kapcsolatban, a kezdetektől
európai indíttatású volt.
Klee a berni zenekar tagjaként rendszeresen részt
vett hangversenyeken, kiemelkedő zenei tehetsége révén.
Ez később a festészetében is megmutatkozott. A négyzetes
lapok ritmikus ütemét, a ritmikus összefüggést
előszeretettel fejezte ki képi formában. Ahogy Haftmann
is megfogalmazza: „Zenei élménye is először a képformáló
eszközök síkján tisztult meg, s csak azután alakult át
képpé.” 3 Képei arról tanúskodnak, hogy szigorúan
tárgyilagos és pontos megfigyelések után festett. Knirr
magán-festőiskolájába járt, ahol a gondolati és eszmei
festészet kifejezésével ismerkedett meg. Érzelmek és
érzetek kifejezése gyakran téma volt, mint például az
„undor” vagy a „szégyen.” Kleet az expresszionizmus
előszele is megcsapta, ugyanis olyan festőkörökbe került
bele, ahol hangsúlyt fektettek arra, hogyan tudja a néma
természet kiváltani az intenzív izgalmat. A „hangulat”
előtérbe került a formai egyszerűsítéssel, a lapidáris
kompozícióval valamint a színek kifejezőeszközeinek
segítségével. Ez az irány, a kifejező festészet sokakat
megihletett, a természet ábrázolása is előtérbe került,
3 HAFTMANN, W. : Paul Klee, A képi gondolkodás útjai. Budapest: Corvina, 1988.
4
Kleere is hatással voltak az expresszionizmus előfutárai;
Paula Modersohn-Becker vagy Emil Nolde.4
Egy másfajta szemléletmód is teret nyert a festészetben,
amelyet erős túlzással „szecessziónak” is lehet hívni, a
florális stílusról, valamint a tárgynélküli absztrakt
stílusról is folytak eszmecserék. Innen eredeztethető a
kimondott absztrakt festészet, ahol a tiszta formák,
tiszta vonalak kifejezőereje adja meg a kép lényegét.
Ezek pszichikai jelentősége megjelent a korképi
gondolkodásában is. 1902-es naplóbejegyzésében
olvasható : „ Mindenhol csak architektúrát látok,
vonalritmusokat és sík felületek ritmusát”. A természet
formateremtő lehetőségeit vizsgálva jutunk el oda, hogy
képi eszközökkel tudjunk kifejezni.5 Klee alkotásai során
mindig a szellemhez igazodott, kifejezőeszköze pedig-
kezdeti rajzoló mivolta lévén- a vonal.
Több képet választottam ki, melyek alapján bemutatom,
hogyan elemzi Haftmann a művész képet. A Szelid trópusi táj
című képet szín, az Erkély című alkotást pedig konstrukció
szerint.
Természet, arány, fény, vonal4 PARTSCH, S. : Paul Klee. Budapest: Taschen kiadó,20035
HOPFENGART. C., BAUMGARTNER. M.,: Paul klee, sa vie, son oeuvre.
Paris: Hazan, 2012.
5
Klee szerint meg kell vizsgálni, hogy mire képes a
művészet, a természethez viszonyítva, az optikai
folyamatokban el kell mélyülni, a természetet látva kell
megélni. 6 A természetben található formák elbűvölték
Kleet, a rendkívül bonyolult, néha groteszk teremtméynek
és a filigrán geometrikus formák rendje valahol mégis
törvényszerűséget alkot. A némán alkotó természet szabad
utat enged az alkotónak és az emberi képzelőerőnek. Az
alakzatteremtő törvény belekerült a formálásnak a
mozgalmasságába, ahol az emberi alkotás kisarjadhat. Klee
a modern művészeti lehetőségek irány gyanakvást érzett,
és ennek egy apjának íródott levelében hangot is adott: „
Művészetünk kulturális szempontból felettébb lényegtelen
szerepet játszik,de nem tesz semmit, már csak így
születtünk és beletörődünk a dologba. S hogy ne
nevettessük ki magunkat, gondoskodunk az emberek számára
valami nevetnivalóról, lehetőleg a saját képmásunkról.
Részemről így motiválom jelenlegi kísérleteimet”.
Azonban a művészet tágasabb teret igényel magának, így
Klee rá kellett, hogy ébredjen arra,hogy a művészet maga
az „életművészet”. a természettel való kapcsolata
ráébresztette arra, hogy úgy kell „növekednie” emberként
is és alkotóként is, akárcsak a természet. Fejlődése és
növekedése a természettől függ és önmaga által nem
befolyásolhatja az előrelépését. Ezen érvek, győzték meg
6 SHANES, E. : Paul Klee. Paris: Parkstone Inter, 2013.
6
arról, hogy egy magasabb hatalom kezében van. Hiszen a
várakozás időszaka - amíg arra vár, hogy egy mű
elkészüljön úgy, hogy képi üzenete mindenki számára
egyértelmű legyen-, kínokkal van tele addig, amíg létre
nem jön egy olyan alkotás, amely önmagától megszólal.
Kereste az utat, hogyan jöjjenek létre a dolgok
önmaguktól, célja az volt, hogy megteremtse az összhangot
a külső és belső világ között. „ A lényeg ugyanis az a
törvény, amely szerint a természet működik, éspedig úgy,
ahogy mindenkor feltárul a művész előtt.”7
A képi stílus megteremtéséhez számos dolognak
összefüggésben kell lennie. Klee a vonalakat, fényt,
természetet ötvözte, hogy elérje célját. Technikailag
szintén nagy hangsúlyt kell fektetni, az alapozásra,
aláfestésre, vonalvezetésre és formatervezésre, valamint
a fénnyel való játékra. Ezek adják meg tisztán a képi
stílust. Tehát a képet nem a tartalmi oldaláról kell
megvizsgálni, hanem oly módon, hogy miként alakult ki a
természet által az alkotó közlendője. Hiszen a stílus
maga az Én, a költő énje. A lényeg az, hogy alakzatokat,
formákat szubjektíven tudjuk vizsgálni, a szellemi
valójukra kell hangsúlyt fektetni és életre kell őket
kelteni lelkileg és szellemileg egyaránt. Ha
megvizsgáljuk Klee kezdeti rézkarcait, felfedezhető
bennük a szatíra és a gúny. Ez az olaszországi utazása7 HAFTMANN, W. : Paul Klee, a képi gondolkodás útjai. Budapest: Corvina, 1988.
7
során8 alakult ki benne, mikor apjának is írt
levélrészletét is olvashattunk. Itt, ezekben a művekben
nincs közvetlen természeti tanulmány, erősen szatirikus
beállítottságúak. A nevetségesség és a tragikus szenvedés
elegye fedezhető fel bennük. Klee az építészetet is
belevette alkotási folyamatába. „ A részek egymásközti és
az egészhez kapcsolódó arányának szemmel látható
kiszámíthatóságában, ami másfajta művészeti és természeti
organizmusok rejtett számarányának felel meg.”
Észrevehető, hogy itt a
szám és az arány megjelenik, kiemelten fontos szerepe van
a mérésnek, nem csak az építkezésben, hanem a
festészetben is . Ugyanakkor ezek a számok és arányok,
kapcsolatban vannak a természettel, ha megvizsgáljuk
például a Püthagórikus filozófusokat is, észrevehető,
hogy szintén nagy hangsúlyt fektette a zene és a számok
viszonyára.9 Klee törekedett arra, hogy a képi probléma
megválaszolásához illő technikát alkalmazzon. Egy
üvegcserepet feketére festett, majd belekarcolt egy
tűvel. Így érte el azt a hatást, és jött rá arra, hogy a
festészetben kiemelt szerepe van a fénynek, az
árnyékolásnak, hiszen a természetben ugyanez játszódik
8
SHANES, E. : Paul Klee. Paris: Parkstone Inter, 2013.9
STEIGER, K. : Bevezetés a filozófiába. Budapest: Atlantisz, 1992
8
le: a fény teszi láthatóvá a formákat. Így a tonalitásnak
fontos szerepe van a festészetben.10 Az ábrázolt forma
tekintetében, Klee szerint a tárgy nem fontos, hanem arra
kell koncentrálni, hogy mi az az érzés, amely az adott
tárgy ábrázolása kiváltott, és ezt az érzést kell a
festőnek ábrázolni. Meg kell találni az utat, hogyan
lehet a belső világból a külvilág felé hidat verni. A
festő egyre inkább a pszichikus improvizációra fektette a
hangsúlyt. A művészet „őskezdetére” törekedett.
Fény és konstrukció
Az első mű, amelyet vizsgálok Haftmann szempontjai
szerint, az 1908-ban készül fekete-fehér üvegfestmény, az
Erkély címet viseli. Itt Klee egy olyan technikát
alkalmazott, amellyel a kompozícióra tud hatni. Rajza
természethű és pontos. Az újítás abban rejlik, hogy a
feje tetejére állította a lapot és a konstrukciós
vonalakat absztrakt módon helyezte el. Ezután a lapot
újra visszafordítva összedolgozta a természetes vonalakat
a konstruktívval. A konstruktivitás adja meg a mű vázát.
A fény a konstruktív vonalakban szilárdul meg, a köztes
tereket mozgásba lendíti, létrehozva így saját
alakzatait. Haftmann szerint Klee a pszichikai intuíció
és a konstrukció alapján hozta létre a képeit. Az alkotó-
és ez minden alkotóra vonatkoztatható- a képet a
10 HAFTMANN, W. : Paul Klee, A képi gondolkodás útjai. Budapest: Corvina, 1988.
9
konstrukcióval kezdi, és az érzelmei halmazából ad hozzá
az alkotáshoz, így rendezi el a formákat, színeket és
adja meg a kép lényegét. Az alkotás pszichikai
mondanivalója a síkon koncentralizálódik.
A szín
Újabb mérföldkő Klee saját fejlődési útján, a Cézannetól
kapott inspiráció alapján a színekkel való játék.
Tónusértékek helyett a színskálával próbálta kifejezni a
kép lényegét. Rendkívül érdekes az az eljárás, amely
során a hangulatait és benyomásait különböző színekkel,
színfoltokkal fejezte ki majd helyezte el, teljesen
absztrakt módon. A túlfeszített szubjektivitás érzése az,
amely a színes formákban testesül meg, hogy ez mennyire
válik láthatóvá a képi alakban, ezt a szín tiszta
kifejezőereje adja meg, amelyet a festő alkalmaz. Klee a
szín tartományához nyúlt, hogy kifejezhesse azt, ami
belül megragadta. Az optikai élményt, amelynek
köszönhetően alkalmazta ezt az alkotási módot Klee, egy
tunéziai látogatás során élte át. A második festmény,
amelyet Haftmann szempontjai szerint, mégpedig a szín
elemzése alapján vizsgálunk, az 1918-ban készült Szelid
trópusi táj címet viseli. (2. Kép) Ez egy mozgalmas
formaegyüttes, amely absztrakt geometrikus formákból épül
fel. A színes formák megszerkesztett egyensúlya dominál
az egyszerrű térrétegek előtt. Önálló képi nézőtér van a
10
képen, nem perspektivikus. Ez a mű önmagában megáll és
absztrakt formaorganizmus.11
A domináns színek, a kék, zöld, terrakotta és sárga,
melyek rétegenként növekszenek előre. A kék a sötét
fénnyel tehető egyenlővé, a rózsaszínes terrakotta mezők
mögött. A mezők előrenyomulnak a narancssárgán át és a
sárgát valamint a zöldet is háttérbe szorítják. A növekvő
erejű sárga szín megadja a kép előterét. A sárga
homokdombokon növényi formákat fedezhetünk fel. E mögött
piramis formájú széles csíkok helyezkednek el, amelyek
mintha rézsútosan vissza lennének tükrözve a kép bal
oldalán - akár lehetne egy délibáb. Az absztrakció
szerkezete azonban
megadja nekünk azt, hogy felismerjünk határozott
pontokat. A Földközi-tenger partvidékének emlékét Klee
nagyszerűen értékelteti.12 A színnel való kifejezésmód a
természetből önkéntelenül adódott számára. Ahogy Klee
emlékszik erre a pillanatra, naplójában olvasható:
„testet öltött a mese. A sötét erejű nap. A csábító
színekkel teli fény. Anyag és álom egyidejűleg, és
harmadikként egészen beléjük olvadva az énem.” 13Itt
11
GONTHIER, P. H., Théorie de l'art modern. Gallimard, 199812
SHANES, E. : Paul Klee. Paris: Parkstone Inter, 2013.
13 KLEE, F.: Paul Klee, Élete és munkássága a hátrahagyott feljegyzések és kiadatlan levelek alapján. Budapest: Corvina, 1975.
11
láthatjuk, hogy már a korábban is felállított szempont,
az „én” kifejeződik a művészetben. Az első világháború
ideje alatt Klee munkái középpontjában a szín állt,
valamint a színes formák, a képszerkesztettsége kezdett
teljesen absztrakttá válni.
Cím
Klee szerint a gondolat költői, így a képeket is költői
cím illeti meg. Az alkotásokat csak költői metaforával
írható körül. A képet láthatóvá vált „valami” nevét kell
megkeresni. A „Bolond transzban”(1. Kép) képcím is ilyen
költői jelleggel született. Megnevezi azt a
hasonlatteret, amelyet a kép elért, az érzékek terét,
amelyből a kép kiindul.
Két férfi találkozása, mindegyikük a másikat véli
magasabb rangúnak, 1903
Ez Klee egy kezdeti munkája, ahol a
természettanulmányozás még nem figyelhető meg. Már a kép
címe is jelzi, hogy a kép beállítottsága erősen
szatirikus. ( 1. kép) A tragikus szenvedés ötvöződik a
nevetségessel. A valóság kettős hangvételéről tanúskodik
a groteszk alkotás. Karikírozva jelennek meg szinte egy
nemlétező természeti irányban. Aprólékos modelláltságukat
és gótikus expresszivitású gesztusaikat valamint
rajzosságukat tekintve távoli kapcsolatot lehet
12
felfedezni az itáliai „internacionális gótika”
stílusával.14 A természetben megjelenő dolgok olyan
újszerű hatással vannak az alkotóra, hogy a valóság
hűtlen megközelítés teljesen elfogadható. Allegorikus
mellékjelentésekről szól az alkotás, valóságon túli
groteszk mivoltukban.
Halak, 1910
Harmadik képként a Halak című művet választottam, amely
1910-ben készült. Az alapsíkon a természetet érzékeljük
hasonlatként, hogy a teremtményeket megjelentesse. Ezeket
az élőlényeket meg lehet alkotni analógiaként amely a
természettel van kapcsolatban, ez volt a képalkotó
szándéka. A természetalakító folyamatait próbálta
megmutatni nekünk a festő. Képalkotó jeleket kell
felfedezni a képen, egymással kapcsolatban lévő
vonalakat, vonalak alkotta síkokat. Haftmann szerint ez
a kép optikailag nem látható ilyen formában, a
valóságban. A művet itt olyan szempontból kell
megközelíteni, mintha a szemlélő belépne egy olyan
közegbe, ahol előtte még nem járt: a tengerfenék
14 HAFTMANN, W. : Paul Klee, A képi gondolkodás útjai. Budapest: Corvina, 1988.
13
mélységében és a természet ottani alkotásait kell
vizsgálni. A mű harmóniát áraszt, „Isten művének
hasonlataként” is tekinthetünk rá. Itt is felfedezhető
Klee spirituális meglátása, miszerint a természet elemi
tartományából észlelhetjük a világ keletkezését, a
teremtmények alkotását amelyek, így a harmónia ezekben a
lényekben manifesztálódott.
Számarány, mozgás és idő
Paul Klee minden munkájában jelen van a természet, és a
tudat, hogy egy felső hatalom kezében van. Az alkotó
belső rezdülései adják meg a ritmust és a kifejezés
elvét. A képi eszközökkel való bánásmód adja meg a
festészetben ezt a ritmust. A négyesség egysége pedig az
alkotó rezdüléseit. Ebből az egységből építhető fel a
kifejezésvilág, amely már a természetben előzőleg
bennfoglaltatik. A természet sajátos rezgésképlete így
láthatóvá válik a képen. Ilyen ritmusok például a
nappalok és éjszakák váltakozása, a hold ciklusai
valamint a légzés és a pulzus üteme. Klee ezekre az
összhangokra, tapasztalatokra nagy hangsúlyt fektetett, a
képi világot ez alapján próbálta megformálni.15 A kép
minden egyes eleme a természetből eredeztethető, aktív
15 GROHMANN, W. : Klee, Masters of Art. New York: Harry N.
Abrams, Inc., 1985
14
közlés. A keletkezés, a genezis minden alkotás alapja. A
festészet keletkezésénél a pontot kell figyelembe venni.
A pont szabad mozdulása adja meg a vonalat, ő pont
elmozdulása maga a cselekvés. A vonal létrejöttéhez
azonban idő kell, így ez is hozzáadódik az alkotás
alapjaihoz. „ A mozgás minden lét alapjai- Ha egy pontból
mozgás és vonal lesz, úgy ez időbe telik. – A kép fokról
fokra épül, ugyanúgy, mint a ház. Tere: idő, jellege:
mozgás. –A világmindenségnek is a mozgás az alapja. A
földi nyugalom az anyag véletlenszerű gátlása. Ezt a
nyugalmat elsődlegesnek tekinteni tévedés. Az ’írás’
genezise a mozgás kiváló hasonlata. A műalkotás is
elsősorban genezis, sohasem élhető meg produktumként. – A
néző legelésző állathoz hasonló kalandozó tekintete
számára a műalkotáson belül utak vezetnek. – A szem a
műnek ezeket a számára megszabott útjait járja be. – A
képzőművészeti alkotásmozgásból keletkezett, maga is
rögzített mozgás és mozgásba vétetik.” Ezen mondatok Klee
pedagógiai hagyatékaiban olvashatók. Klee szisztémája
ezen alapult: valamit mozgásba lendíteni, majd
nyugvópontra juttatni. Az aktív vonalakból, amely pontról
pontra halad előre, létrejön a képződmény. Önmagával
találkozik, lineáris haladás útján formák jönnek létre és
négyzetté, háromszöggé, körré alakul. A függőleges és
vízszintes viszont az egyensúlyi állapotot határozza meg
képi szempontból. A legmagasabb rendű állapot pedig
természetesen a műalkotás, a ritmus rendje pedig a
természeti törvény.
15
Élete utolsó szakaszában Paul Klee ritka betegségben
szenvedett, egy autoimmun betegségben amelyet oldószerek
is kiválthatnak. Fia által kiadott könyvben említést tesz
arról, hogy apja szinte soha nem panaszkodott. Művészete
és rendszeressége segítette őt abban, hogy betegségét fel
tudja dolgozni. Művein és a színvilágon azonban gyakran
megjelent a szenvedés. Szisztematikus alkotási
folyamatának köszönhetően, lezárt életművet hagyott
hátra. Georg Schmidt a „záróvonal variációi” frázissal
fejezte ki azt, amit Paul Klee átadott nekünk beteljesült
művészetéből. Kleet egész életében a rendszerre való
törekvés, a természet megértése és a dolgok elfogadása
vezérelte. A csónak éji útja című mű egy tudatos alkotás és
egyben közlés: „Halálhajó útja a Seholba”.16 Azonban a mű
nem a bizonytalan kiúttalanságba vezet, hanem a hitben
lévő otthon, valahol a Seholban.
Paul Klee művészetpedagógiai írásai és művészete is
óriási hatást gyakorolt és mindmáig gyakorol korunk
művészetére. Következetes és elmélyült és rendszer művész
volt, munkáit számozott katalógusba rendezte és majdnem
mindet címmel és évszámmal látott el. Csaknem 9000 műről
tudunk, amely fennmaradt, halála előtti három évben pedig
2007 művet alkotott. Haftmann által sokkalta más16
HAFTMANN, W. : Paul Klee, A képi gondolkodás útjai. Budapest: Corvina, 1988.
16
szemszöget és vizsgálati eljárást tapasztalhattunk meg.
Újszerű volt, hogy életrajzi párhuzamot vont a művész és
művei között. Olyan szempontok alapján vizsgált, amely az
addig ismeretlen volt. Klee utolsó éveiben egyre inkább
visszatért az egyiptomi eredetű hieroglif ábrázoláshoz
( sokszor elrontott gyermekrajznak titulálták műveit)
azonban Haftmann helyesen értelmezte a képeket. Egy kései
művén, amely az Insula Dulcamara címet viseli ( 5. kép),
Haftmann szempontrendszere szerint a középső motívum egy
hieroglif jel a halál kifejezésére. Így értelmet nyer a
kép, amelyben újra felfedezhető Klee háborúellenes
törekvései. Haftmann egy olyan meglátást és elemzési
módon vezetett be, amely korában rendkívül szokatlan
volt, és nyíltsága, újszerűsége miatt veszélyes is. Ezzel
egy olyan utat nyitott meg, amelynek mentén új opciók
tárulnak fel és új kapuk nyílnak meg a műelemzés terén.
2014. december 13.
Füzi Imola
BIBLIOGRÁFIA
HAFTMANN, W. : Paul Klee, A képi gondolkodás útjai. Budapest: Corvina, 1988.
KLEE, F.: Paul Klee, Élete és munkássága a hátrahagyott feljegyzések és kiadatlan levelek alapján. Budapest: Corvina, 1975.
17
PARTSCH, S. : Paul Klee. Budapest: Taschen kiadó,2003
HOPFENGART. C., BAUMGARTNER. M.,: Paul klee, sa vie, son oeuvre.
Paris: Hazan, 2012.
SHANES, E. : Paul Klee. Paris: Parkstone Inter, 2013.
STEIGER, K. : Bevezetés a filozófiába. Budapest: Atlantisz, 1992
GONTHIER, P. H., Théorie de l'art modern. Gallimard, 1998
GROHMANN, W. : Klee, Masters of Art. New York: Harry N. Abrams,
Inc., 1985
STAHN, E. : Paul Klee. Bern: Hallwag, 1973
18