Analysing the paintings of Paul Klee based on the method of Werner Haftmann

Paul Klee képeinek elemzése Werner Haftmann módszere

alapján

„ A művészet nem a láthatót másolja, hanem láthatóvá

teszi a dolgokat”

Paul Klee

A képelemzés és képértelmezés Werner szerint nehéz

feladat, hiszen manapság számos befolyásoló tényező,

pontosabban világnézeti probléma takarja el a dolgokra

való rálátást. E befolyásoló tényezők helyett, sokkal

inkább a képek megnyilatkozási képességének kellene

meghatározónak lenni. Csupán úgy lehet valóban megérteni

egy kép lényegét, ha annak néma közlését halljuk meg, s

ez a közlés eljut a szellemi tartományunkba. Így jelenhet

meg a képi gondolkodás, ahol a humanitás válik

cselekvővé. Paul Klee képeinek elemzése során Werner

leginkább ezt tartotta szem előtt. A festészet sajátos

nyelvi eszközökkel él, színekkel és formákkal, amelyeknek

mindennek megvan a pontos logikája. A világnézeti

tényezőt és meglátást is bele lehet vonni a képelemzésbe,

de nem szabad, hogy ez legyen a meghatározó vagy, hogy

ezzel kezdjük az elemzést. Werner olyan módszerrel elemzi

Paul Klee képeit, amelyet a festő képi gondolkodása

határoz meg. Az absztrakt távolságból vizsgálja a

műveket, melyek végső komolyságában megjelennek a festő

képi szándékai.

Klee szerint az alkotó szellem feladatat új valóságokat

teremteni. Werner Haftmann a festő formaszigorát

vizsgálta, a módszert, amelyet alkotott, amellyel az

emberi kifejezés világát akarja közölhetővé tenni. A

festő üzenete felénk - amellyel képi tudatunkat úgymond

befolyásolja-, hogy „a látható világ ebben a megformált

alakjában nem az egyedüli világ, balósága csupán az

örökkévalóság egy másodpercének mulandó megragadásaként a

lét általános ritmusában és mindenség nagy összefüggésébe

beágyazva van, és hogy mellette, az ő hasonlatosságaképp

párhuzamosan létezik az ember kifejezésvilága.” A

művészet általában olyan vágyak beteljesüléseként jön

létre, amely a festőt, az emberi szellemet és az

alkotóerőt teljesítményre ösztönzik. Így ez általában

kifejezésvilágra irányul. Paul Klee azonban „ezt a

vágyat, a képi világban a legátfogóbban váltotta valóra.”

A festő céljának tekintette azt, hogy a műelemzőknek és

képei vizsgálóinak megmutassa azt, hogy a művészet

követhető, példázatos értékkel bír. Ezen elvek alapján

alkotott. Haftmann azt is kijelenti, hogy napjaink

festészetének lényegileg Paul Klee az erkölcsi mércéje.

Képeit Paul Klee életrajza alapján vizsgálta

Haftmann, mellyel számtalanszor kapcsolatot tudott

teremteni, így igazolva azt, hogy a festő valóban azt a

2

képi világot jelenítette meg, amelyet ő tapasztalt, a

vele megtörtént dolgok befolyásolták, irányították

művészetét. A képek, az életre való mondanivalóját

vizsgálta, a festő naplójegyzetei, leveli és életrajzi

adatai alapján.1

Életrajzi áttekintés

Paul Klee 1878. December 18-án született

Münchenbuchseeben. Édesapja és édesanyjai is művészi

hajlamokkal rendelkezett, sőt édesapja, Hans Klee komoly

zenepedagógus karriert futott be2 majd ötven évet töltött

a berni tanítóképzőbe. Édesanyja Dél- Franciaországból

származott, de családi vonatkozását tekintve észak-

afrikai felmenőkkel is büszkélkedhet. Ez nagyon fontos

momentum, hiszen Klee művészetében számtalanszor

megmutatkozik egy sajátos földközi-tengeri keleties

jelleg. Gyermekkorában Klee hegedülni tanult, és már

nagyon korán észrevehető volt benne a zene iránti

fogékonyság és szeretet. Édesapja svájci származása-és

ennek hatása- is megmutatkozik művészetét illetőleg,

hiszen rengeteg időt töltött Bernben. Ennek ellenére a

svájci festészet alakulásához Klee művészetének nincs

1

HAFTMANN, W. : Paul Klee, A képi gondolkodás útjai. Budapest: Corvina, 1988.

2 KLEE, F.: Paul Klee, Élete és munkássága a hátrahagyott feljegyzések és kiadatlan levelek alapján. Budapest: Corvina, 1975.

3

köze, hiszen az ő alkotásai a francia valamint német

festészettel álltak inkább kapcsolatban, a kezdetektől

európai indíttatású volt.

Klee a berni zenekar tagjaként rendszeresen részt

vett hangversenyeken, kiemelkedő zenei tehetsége révén.

Ez később a festészetében is megmutatkozott. A négyzetes

lapok ritmikus ütemét, a ritmikus összefüggést

előszeretettel fejezte ki képi formában. Ahogy Haftmann

is megfogalmazza: „Zenei élménye is először a képformáló

eszközök síkján tisztult meg, s csak azután alakult át

képpé.” 3 Képei arról tanúskodnak, hogy szigorúan

tárgyilagos és pontos megfigyelések után festett. Knirr

magán-festőiskolájába járt, ahol a gondolati és eszmei

festészet kifejezésével ismerkedett meg. Érzelmek és

érzetek kifejezése gyakran téma volt, mint például az

„undor” vagy a „szégyen.” Kleet az expresszionizmus

előszele is megcsapta, ugyanis olyan festőkörökbe került

bele, ahol hangsúlyt fektettek arra, hogyan tudja a néma

természet kiváltani az intenzív izgalmat. A „hangulat”

előtérbe került a formai egyszerűsítéssel, a lapidáris

kompozícióval valamint a színek kifejezőeszközeinek

segítségével. Ez az irány, a kifejező festészet sokakat

megihletett, a természet ábrázolása is előtérbe került,

3 HAFTMANN, W. : Paul Klee, A képi gondolkodás útjai. Budapest: Corvina, 1988.

4

Kleere is hatással voltak az expresszionizmus előfutárai;

Paula Modersohn-Becker vagy Emil Nolde.4

Egy másfajta szemléletmód is teret nyert a festészetben,

amelyet erős túlzással „szecessziónak” is lehet hívni, a

florális stílusról, valamint a tárgynélküli absztrakt

stílusról is folytak eszmecserék. Innen eredeztethető a

kimondott absztrakt festészet, ahol a tiszta formák,

tiszta vonalak kifejezőereje adja meg a kép lényegét.

Ezek pszichikai jelentősége megjelent a korképi

gondolkodásában is. 1902-es naplóbejegyzésében

olvasható : „ Mindenhol csak architektúrát látok,

vonalritmusokat és sík felületek ritmusát”. A természet

formateremtő lehetőségeit vizsgálva jutunk el oda, hogy

képi eszközökkel tudjunk kifejezni.5 Klee alkotásai során

mindig a szellemhez igazodott, kifejezőeszköze pedig-

kezdeti rajzoló mivolta lévén- a vonal.

Több képet választottam ki, melyek alapján bemutatom,

hogyan elemzi Haftmann a művész képet. A Szelid trópusi táj

című képet szín, az Erkély című alkotást pedig konstrukció

szerint.

Természet, arány, fény, vonal4 PARTSCH, S. : Paul Klee. Budapest: Taschen kiadó,20035

HOPFENGART. C., BAUMGARTNER. M.,: Paul klee, sa vie, son oeuvre.

Paris: Hazan, 2012.

5

Klee szerint meg kell vizsgálni, hogy mire képes a

művészet, a természethez viszonyítva, az optikai

folyamatokban el kell mélyülni, a természetet látva kell

megélni. 6 A természetben található formák elbűvölték

Kleet, a rendkívül bonyolult, néha groteszk teremtméynek

és a filigrán geometrikus formák rendje valahol mégis

törvényszerűséget alkot. A némán alkotó természet szabad

utat enged az alkotónak és az emberi képzelőerőnek. Az

alakzatteremtő törvény belekerült a formálásnak a

mozgalmasságába, ahol az emberi alkotás kisarjadhat. Klee

a modern művészeti lehetőségek irány gyanakvást érzett,

és ennek egy apjának íródott levelében hangot is adott: „

Művészetünk kulturális szempontból felettébb lényegtelen

szerepet játszik,de nem tesz semmit, már csak így

születtünk és beletörődünk a dologba. S hogy ne

nevettessük ki magunkat, gondoskodunk az emberek számára

valami nevetnivalóról, lehetőleg a saját képmásunkról.

Részemről így motiválom jelenlegi kísérleteimet”.

Azonban a művészet tágasabb teret igényel magának, így

Klee rá kellett, hogy ébredjen arra,hogy a művészet maga

az „életművészet”. a természettel való kapcsolata

ráébresztette arra, hogy úgy kell „növekednie” emberként

is és alkotóként is, akárcsak a természet. Fejlődése és

növekedése a természettől függ és önmaga által nem

befolyásolhatja az előrelépését. Ezen érvek, győzték meg

6 SHANES, E. : Paul Klee. Paris: Parkstone Inter, 2013.

6

arról, hogy egy magasabb hatalom kezében van. Hiszen a

várakozás időszaka - amíg arra vár, hogy egy mű

elkészüljön úgy, hogy képi üzenete mindenki számára

egyértelmű legyen-, kínokkal van tele addig, amíg létre

nem jön egy olyan alkotás, amely önmagától megszólal.

Kereste az utat, hogyan jöjjenek létre a dolgok

önmaguktól, célja az volt, hogy megteremtse az összhangot

a külső és belső világ között. „ A lényeg ugyanis az a

törvény, amely szerint a természet működik, éspedig úgy,

ahogy mindenkor feltárul a művész előtt.”7

A képi stílus megteremtéséhez számos dolognak

összefüggésben kell lennie. Klee a vonalakat, fényt,

természetet ötvözte, hogy elérje célját. Technikailag

szintén nagy hangsúlyt kell fektetni, az alapozásra,

aláfestésre, vonalvezetésre és formatervezésre, valamint

a fénnyel való játékra. Ezek adják meg tisztán a képi

stílust. Tehát a képet nem a tartalmi oldaláról kell

megvizsgálni, hanem oly módon, hogy miként alakult ki a

természet által az alkotó közlendője. Hiszen a stílus

maga az Én, a költő énje. A lényeg az, hogy alakzatokat,

formákat szubjektíven tudjuk vizsgálni, a szellemi

valójukra kell hangsúlyt fektetni és életre kell őket

kelteni lelkileg és szellemileg egyaránt. Ha

megvizsgáljuk Klee kezdeti rézkarcait, felfedezhető

bennük a szatíra és a gúny. Ez az olaszországi utazása7 HAFTMANN, W. : Paul Klee, a képi gondolkodás útjai. Budapest: Corvina, 1988.

7

során8 alakult ki benne, mikor apjának is írt

levélrészletét is olvashattunk. Itt, ezekben a művekben

nincs közvetlen természeti tanulmány, erősen szatirikus

beállítottságúak. A nevetségesség és a tragikus szenvedés

elegye fedezhető fel bennük. Klee az építészetet is

belevette alkotási folyamatába. „ A részek egymásközti és

az egészhez kapcsolódó arányának szemmel látható

kiszámíthatóságában, ami másfajta művészeti és természeti

organizmusok rejtett számarányának felel meg.”

Észrevehető, hogy itt a

szám és az arány megjelenik, kiemelten fontos szerepe van

a mérésnek, nem csak az építkezésben, hanem a

festészetben is . Ugyanakkor ezek a számok és arányok,

kapcsolatban vannak a természettel, ha megvizsgáljuk

például a Püthagórikus filozófusokat is, észrevehető,

hogy szintén nagy hangsúlyt fektette a zene és a számok

viszonyára.9 Klee törekedett arra, hogy a képi probléma

megválaszolásához illő technikát alkalmazzon. Egy

üvegcserepet feketére festett, majd belekarcolt egy

tűvel. Így érte el azt a hatást, és jött rá arra, hogy a

festészetben kiemelt szerepe van a fénynek, az

árnyékolásnak, hiszen a természetben ugyanez játszódik

8

SHANES, E. : Paul Klee. Paris: Parkstone Inter, 2013.9

STEIGER, K. : Bevezetés a filozófiába. Budapest: Atlantisz, 1992

8

le: a fény teszi láthatóvá a formákat. Így a tonalitásnak

fontos szerepe van a festészetben.10 Az ábrázolt forma

tekintetében, Klee szerint a tárgy nem fontos, hanem arra

kell koncentrálni, hogy mi az az érzés, amely az adott

tárgy ábrázolása kiváltott, és ezt az érzést kell a

festőnek ábrázolni. Meg kell találni az utat, hogyan

lehet a belső világból a külvilág felé hidat verni. A

festő egyre inkább a pszichikus improvizációra fektette a

hangsúlyt. A művészet „őskezdetére” törekedett.

Fény és konstrukció

Az első mű, amelyet vizsgálok Haftmann szempontjai

szerint, az 1908-ban készül fekete-fehér üvegfestmény, az

Erkély címet viseli. Itt Klee egy olyan technikát

alkalmazott, amellyel a kompozícióra tud hatni. Rajza

természethű és pontos. Az újítás abban rejlik, hogy a

feje tetejére állította a lapot és a konstrukciós

vonalakat absztrakt módon helyezte el. Ezután a lapot

újra visszafordítva összedolgozta a természetes vonalakat

a konstruktívval. A konstruktivitás adja meg a mű vázát.

A fény a konstruktív vonalakban szilárdul meg, a köztes

tereket mozgásba lendíti, létrehozva így saját

alakzatait. Haftmann szerint Klee a pszichikai intuíció

és a konstrukció alapján hozta létre a képeit. Az alkotó-

és ez minden alkotóra vonatkoztatható- a képet a


9

konstrukcióval kezdi, és az érzelmei halmazából ad hozzá

az alkotáshoz, így rendezi el a formákat, színeket és

adja meg a kép lényegét. Az alkotás pszichikai

mondanivalója a síkon koncentralizálódik.

A szín

Újabb mérföldkő Klee saját fejlődési útján, a Cézannetól

kapott inspiráció alapján a színekkel való játék.

Tónusértékek helyett a színskálával próbálta kifejezni a

kép lényegét. Rendkívül érdekes az az eljárás, amely

során a hangulatait és benyomásait különböző színekkel,

színfoltokkal fejezte ki majd helyezte el, teljesen

absztrakt módon. A túlfeszített szubjektivitás érzése az,

amely a színes formákban testesül meg, hogy ez mennyire

válik láthatóvá a képi alakban, ezt a szín tiszta

kifejezőereje adja meg, amelyet a festő alkalmaz. Klee a

szín tartományához nyúlt, hogy kifejezhesse azt, ami

belül megragadta. Az optikai élményt, amelynek

köszönhetően alkalmazta ezt az alkotási módot Klee, egy

tunéziai látogatás során élte át. A második festmény,

amelyet Haftmann szempontjai szerint, mégpedig a szín

elemzése alapján vizsgálunk, az 1918-ban készült Szelid

trópusi táj címet viseli. (2. Kép) Ez egy mozgalmas

formaegyüttes, amely absztrakt geometrikus formákból épül

fel. A színes formák megszerkesztett egyensúlya dominál

az egyszerrű térrétegek előtt. Önálló képi nézőtér van a

10

képen, nem perspektivikus. Ez a mű önmagában megáll és

absztrakt formaorganizmus.11

A domináns színek, a kék, zöld, terrakotta és sárga,

melyek rétegenként növekszenek előre. A kék a sötét

fénnyel tehető egyenlővé, a rózsaszínes terrakotta mezők

mögött. A mezők előrenyomulnak a narancssárgán át és a

sárgát valamint a zöldet is háttérbe szorítják. A növekvő

erejű sárga szín megadja a kép előterét. A sárga

homokdombokon növényi formákat fedezhetünk fel. E mögött

piramis formájú széles csíkok helyezkednek el, amelyek

mintha rézsútosan vissza lennének tükrözve a kép bal

oldalán - akár lehetne egy délibáb. Az absztrakció

szerkezete azonban

megadja nekünk azt, hogy felismerjünk határozott

pontokat. A Földközi-tenger partvidékének emlékét Klee

nagyszerűen értékelteti.12 A színnel való kifejezésmód a

természetből önkéntelenül adódott számára. Ahogy Klee

emlékszik erre a pillanatra, naplójában olvasható:

„testet öltött a mese. A sötét erejű nap. A csábító

színekkel teli fény. Anyag és álom egyidejűleg, és

harmadikként egészen beléjük olvadva az énem.” 13Itt

11

GONTHIER, P. H., Théorie de l'art modern. Gallimard, 199812

SHANES, E. : Paul Klee. Paris: Parkstone Inter, 2013.

13 KLEE, F.: Paul Klee, Élete és munkássága a hátrahagyott feljegyzések és kiadatlan levelek alapján. Budapest: Corvina, 1975.

11

láthatjuk, hogy már a korábban is felállított szempont,

az „én” kifejeződik a művészetben. Az első világháború

ideje alatt Klee munkái középpontjában a szín állt,

valamint a színes formák, a képszerkesztettsége kezdett

teljesen absztrakttá válni.

Cím

Klee szerint a gondolat költői, így a képeket is költői

cím illeti meg. Az alkotásokat csak költői metaforával

írható körül. A képet láthatóvá vált „valami” nevét kell

megkeresni. A „Bolond transzban”(1. Kép) képcím is ilyen

költői jelleggel született. Megnevezi azt a

hasonlatteret, amelyet a kép elért, az érzékek terét,

amelyből a kép kiindul.

Két férfi találkozása, mindegyikük a másikat véli

magasabb rangúnak, 1903

Ez Klee egy kezdeti munkája, ahol a

természettanulmányozás még nem figyelhető meg. Már a kép

címe is jelzi, hogy a kép beállítottsága erősen

szatirikus. ( 1. kép) A tragikus szenvedés ötvöződik a

nevetségessel. A valóság kettős hangvételéről tanúskodik

a groteszk alkotás. Karikírozva jelennek meg szinte egy

nemlétező természeti irányban. Aprólékos modelláltságukat

és gótikus expresszivitású gesztusaikat valamint

rajzosságukat tekintve távoli kapcsolatot lehet

12

felfedezni az itáliai „internacionális gótika”

stílusával.14 A természetben megjelenő dolgok olyan

újszerű hatással vannak az alkotóra, hogy a valóság

hűtlen megközelítés teljesen elfogadható. Allegorikus

mellékjelentésekről szól az alkotás, valóságon túli

groteszk mivoltukban.

Halak, 1910

Harmadik képként a Halak című művet választottam, amely

1910-ben készült. Az alapsíkon a természetet érzékeljük

hasonlatként, hogy a teremtményeket megjelentesse. Ezeket

az élőlényeket meg lehet alkotni analógiaként amely a

természettel van kapcsolatban, ez volt a képalkotó

szándéka. A természetalakító folyamatait próbálta

megmutatni nekünk a festő. Képalkotó jeleket kell

felfedezni a képen, egymással kapcsolatban lévő

vonalakat, vonalak alkotta síkokat. Haftmann szerint ez

a kép optikailag nem látható ilyen formában, a

valóságban. A művet itt olyan szempontból kell

megközelíteni, mintha a szemlélő belépne egy olyan

közegbe, ahol előtte még nem járt: a tengerfenék


13

mélységében és a természet ottani alkotásait kell

vizsgálni. A mű harmóniát áraszt, „Isten művének

hasonlataként” is tekinthetünk rá. Itt is felfedezhető

Klee spirituális meglátása, miszerint a természet elemi

tartományából észlelhetjük a világ keletkezését, a

teremtmények alkotását amelyek, így a harmónia ezekben a

lényekben manifesztálódott.

Számarány, mozgás és idő

Paul Klee minden munkájában jelen van a természet, és a

tudat, hogy egy felső hatalom kezében van. Az alkotó

belső rezdülései adják meg a ritmust és a kifejezés

elvét. A képi eszközökkel való bánásmód adja meg a

festészetben ezt a ritmust. A négyesség egysége pedig az

alkotó rezdüléseit. Ebből az egységből építhető fel a

kifejezésvilág, amely már a természetben előzőleg

bennfoglaltatik. A természet sajátos rezgésképlete így

láthatóvá válik a képen. Ilyen ritmusok például a

nappalok és éjszakák váltakozása, a hold ciklusai

valamint a légzés és a pulzus üteme. Klee ezekre az

összhangokra, tapasztalatokra nagy hangsúlyt fektetett, a

képi világot ez alapján próbálta megformálni.15 A kép

minden egyes eleme a természetből eredeztethető, aktív

15 GROHMANN, W. : Klee, Masters of Art. New York: Harry N.

Abrams, Inc., 1985

14

közlés. A keletkezés, a genezis minden alkotás alapja. A

festészet keletkezésénél a pontot kell figyelembe venni.

A pont szabad mozdulása adja meg a vonalat, ő pont

elmozdulása maga a cselekvés. A vonal létrejöttéhez

azonban idő kell, így ez is hozzáadódik az alkotás

alapjaihoz. „ A mozgás minden lét alapjai- Ha egy pontból

mozgás és vonal lesz, úgy ez időbe telik. – A kép fokról

fokra épül, ugyanúgy, mint a ház. Tere: idő, jellege:

mozgás. –A világmindenségnek is a mozgás az alapja. A

földi nyugalom az anyag véletlenszerű gátlása. Ezt a

nyugalmat elsődlegesnek tekinteni tévedés. Az ’írás’

genezise a mozgás kiváló hasonlata. A műalkotás is

elsősorban genezis, sohasem élhető meg produktumként. – A

néző legelésző állathoz hasonló kalandozó tekintete

számára a műalkotáson belül utak vezetnek. – A szem a

műnek ezeket a számára megszabott útjait járja be. – A

képzőművészeti alkotásmozgásból keletkezett, maga is

rögzített mozgás és mozgásba vétetik.” Ezen mondatok Klee

pedagógiai hagyatékaiban olvashatók. Klee szisztémája

ezen alapult: valamit mozgásba lendíteni, majd

nyugvópontra juttatni. Az aktív vonalakból, amely pontról

pontra halad előre, létrejön a képződmény. Önmagával

találkozik, lineáris haladás útján formák jönnek létre és

négyzetté, háromszöggé, körré alakul. A függőleges és

vízszintes viszont az egyensúlyi állapotot határozza meg

képi szempontból. A legmagasabb rendű állapot pedig

természetesen a műalkotás, a ritmus rendje pedig a

természeti törvény.

15

Élete utolsó szakaszában Paul Klee ritka betegségben

szenvedett, egy autoimmun betegségben amelyet oldószerek

is kiválthatnak. Fia által kiadott könyvben említést tesz

arról, hogy apja szinte soha nem panaszkodott. Művészete

és rendszeressége segítette őt abban, hogy betegségét fel

tudja dolgozni. Művein és a színvilágon azonban gyakran

megjelent a szenvedés. Szisztematikus alkotási

folyamatának köszönhetően, lezárt életművet hagyott

hátra. Georg Schmidt a „záróvonal variációi” frázissal

fejezte ki azt, amit Paul Klee átadott nekünk beteljesült

művészetéből. Kleet egész életében a rendszerre való

törekvés, a természet megértése és a dolgok elfogadása

vezérelte. A csónak éji útja című mű egy tudatos alkotás és

egyben közlés: „Halálhajó útja a Seholba”.16 Azonban a mű

nem a bizonytalan kiúttalanságba vezet, hanem a hitben

lévő otthon, valahol a Seholban.

Paul Klee művészetpedagógiai írásai és művészete is

óriási hatást gyakorolt és mindmáig gyakorol korunk

művészetére. Következetes és elmélyült és rendszer művész

volt, munkáit számozott katalógusba rendezte és majdnem

mindet címmel és évszámmal látott el. Csaknem 9000 műről

tudunk, amely fennmaradt, halála előtti három évben pedig

2007 művet alkotott. Haftmann által sokkalta más16


16

szemszöget és vizsgálati eljárást tapasztalhattunk meg.

Újszerű volt, hogy életrajzi párhuzamot vont a művész és

művei között. Olyan szempontok alapján vizsgált, amely az

addig ismeretlen volt. Klee utolsó éveiben egyre inkább

visszatért az egyiptomi eredetű hieroglif ábrázoláshoz

( sokszor elrontott gyermekrajznak titulálták műveit)

azonban Haftmann helyesen értelmezte a képeket. Egy kései

művén, amely az Insula Dulcamara címet viseli ( 5. kép),

Haftmann szempontrendszere szerint a középső motívum egy

hieroglif jel a halál kifejezésére. Így értelmet nyer a

kép, amelyben újra felfedezhető Klee háborúellenes

törekvései. Haftmann egy olyan meglátást és elemzési

módon vezetett be, amely korában rendkívül szokatlan

volt, és nyíltsága, újszerűsége miatt veszélyes is. Ezzel

egy olyan utat nyitott meg, amelynek mentén új opciók

tárulnak fel és új kapuk nyílnak meg a műelemzés terén.

2014. december 13.

Füzi Imola

BIBLIOGRÁFIA


KLEE, F.: Paul Klee, Élete és munkássága a hátrahagyott feljegyzések és kiadatlan levelek alapján. Budapest: Corvina, 1975.

17

PARTSCH, S. : Paul Klee. Budapest: Taschen kiadó,2003

HOPFENGART. C., BAUMGARTNER. M.,: Paul klee, sa vie, son oeuvre.

Paris: Hazan, 2012.

SHANES, E. : Paul Klee. Paris: Parkstone Inter, 2013.

STEIGER, K. : Bevezetés a filozófiába. Budapest: Atlantisz, 1992

GONTHIER, P. H., Théorie de l'art modern. Gallimard, 1998

GROHMANN, W. : Klee, Masters of Art. New York: Harry N. Abrams,

Inc., 1985

STAHN, E. : Paul Klee. Bern: Hallwag, 1973

18

Képek

1. Bolond transzban,

19

2.Két férfi találkozása, mindegyikük a másikat véli

magasabb rangúnak, 1903

20

3. Halak, 1910

21

4. Szelid trópusi táj, 1918

22

5. Insula Dulcamara

23

Analysing the paintings of Paul Klee based on the method of Werner Haftmann

Documents