TÖRTÉNELEM HORVÁT NYELVEN

Történelem horvát nyelven középszint — írásbeli vizsga 1412

Név: ........................................................... osztály:......

TÖRTÉNELEM HORVÁT NYELVEN

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

2016. május 4. 8:00

Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

EMBERI ERŐFORRÁSOK

MINISZTÉRIUMA

ÉR

ET

TS

ÉG

I V

IZ

SG

A ●

20

16

. m

áju

s 4

.

írásbeli vizsga 1412 2 / 36 2016. május 4.

Történelem horvát nyelven — középszint Név: ........................................................... osztály:......

Važne informacije Dajte nedvosmislene odgovore, obilježavajte nedvosmisleno i u slučaju ispravljanja! Trudite se u svojim odgovorima formulirati bit, nemojte prekoračiti mjesto koje vam stoji na raspolaganju! Navedite samo onoliko elemenata odgovora koliko se u zadatku zahtijeva! (U slučaju da navedete više elemenata, vaše odgovore ćemo vrednovati u redoslijedu upisivanja.) Molimo vas da koristite kemijsku olovku plave boje! Pri rješavanju zadataka imajte na umu sljedeće prijedloge!

• Pozorno pročitajte zadatke! • Pozorno slijedite upute testa!

• Proučite izvore uz zadatke (sliku, prikaz, tekst, zemljovid)!

• Pri rješavanju svakoga zadatka koristite dozvoljena pomagala: zemljovide srednjoškolskog povijesnog atlasa i dvojezični rječnik. Imena osoba, topografski nazivi i pojmovi mogu se vrednovati samo u slučaju da su napisani ispravno, sukladno pravopisu!

• Svoje odgovore napišite nakon studiozne procjene, po mogućnosti bez ispravljanja! Pri razradi tekstualnih zadataka predlažemo sljedeći redoslijed:

1. U zadatku naznačen problem smjestite u vrijeme i prostor! 2. Za razumijevanje zadatka koristite izvore, odnosno srednjoškolski povijesni atlas! 3. Sakupite one opće pojmove (npr. razvitak, promjene, proizvodnja), odnosno one pojmove u svezi s danim razdobljem (npr. kmet, ceh, kult ličnosti) pomoću kojih se dani problem može prezentirati! 4. Ugradite u svoje formulacije prikupljene informacije, zaključke! 5. Ako je potrebno napravite skicu, koncept! 6. Otkrijte događaje koji su prethodili, uzroke i posljedice problema! 7. Formulirajte pretpostavke, obrazloženja! 8. U razradu ugradite svoje samostalne spoznaje (npr. godine, imena), svoju točku gledišta, mišljenje! 9. Pripazite da vam rečenice budu jasne! 10. Uredite svoj tekst i pripazite i na pravopis! Na znanje: Kriteriji ispravljanja eseja:

• razumijevanje zadatka,

• udovoljavanje sadržajnim zahtjevima,

• uređenost, logičnost, jezična pravilnost i pravopis odgovora.

Želimo vam puno uspjeha u radu!



I. ZADACI KOJI SE RJEŠAVAJU DAVANJEM KRATKIH ODGOVORA

1. Zadatak je u svezi s propadanjem Zapadnog Rimskog Carstva. U izvorima je opisana po jedna takva posljedica procesa koja je doprinijela propadanju Zapadnog Rimskog Carstva. Ispod svakog fragmenta izvora napišite odgovarajući redni broj procesa! Izaberite od nabrojenih! Jedan redni broj izostaje. (Po elementu 1 bod.) Procesi: 1. Pad robne proizvodnje uzrokovao je pojavu inflacije. 2. Zbog povećanja broja vojnika povećano je porezno opterećenje. 3. Zbog pada robne proizvodnje potisnut je novčani promet. 4. Zbog okončanja osvajačkih ratova je presušilo pritjecanje robova. 5. Propadanjem gradova je smanjena industrijska proizvodnja. a) „Suci u predmetima kolegija [tijelo obrtnika], odnosno suci nadležni za vraćanje protjeranih osoba pripadnika kolegija neka se pobrinu da se oni koji su bili duže odsutni iz grada vrate u grad sa svim svojim dobrima, kako nedostatak njihove imovine ne bi bio prepreka za ostanak na njihovim mjestima prebivanja.“ (Konstantinova Uredba) a) „A collegiumok [kézművesek testülete] ügyeiben, illetve a collegiumhoz tartozó személyek visszatoloncolásában illetékes bírák gondoskodjanak arról, hogy a hosszabb ideje távollévőket városukba összes javaikkal együtt toloncolják vissza, nehogy vagyontárgyaik hiánya akadályozza illetőségi helyükön való maradásukat.” (Constantinus rendelete) Redni broj procesa: …….. b) „Oni koji imaju ili će imati najamninu […] bit će obvezni vlasnicima dane parcele sukladno zakonu, bez ostataka […] predati [odgovarajući dio] uroda bilo koje vrste žitarica i uroda loze: od pšenice s gumna jednu trećinu; od ječma s gumna jednu trećinu; od graha s gumna jednu četvrtinu; od vina ispod preše jednu trećinu; od skupljenog uroda ulja jednu trećinu.“ (Trajanova Uredba) b) „Akiknek […] bérleményük van vagy lesz, kötelesek lesznek az illető telek tulajdonosainak […] bárminemű gabona- és szőlőtermésük [megfelelő] hányadát a [törvény] előírásai szerint hiánytalanul beszolgáltatni: búzából a szérűről az egyharmadát; árpából a szérűről az egyharmadát; babból a szérűről az egynegyedét; borból a prés alól az egyharmadát; az összegyűjtött olajtermésből az egyharmadát.” (Traianus rendelete) Redni broj procesa: ……..



c) „Na osnovi gore navedenih, a budući da je i sama ljudskost to zahtijevala, pravom i opravdano smo riješili da nećemo odrediti cijene proizvoda – jer se to ne bi ni moglo pravilno odrediti zbog toga što je u pojedinim pokrajinama bio bogat urod, pa bi se oni veselo hvalisali sa željenom jeftinoćom i izuzetnim izobiljem, nego smo odredili gornje granice cijena, jer ako bi se desilo da negdje nasrne skupoća – da nas Bog spasi takve nepogode – onda se poskupljenje koje se na bezgraničnim prostorima nije moglo zakočiti, sada će naša uredba zaustaviti i zakonitim mjerama zauzdati.“ (Dioklecijanova Uredba) c) „A fentebbiekben felsoroltak alapján, mivel már maga az emberiesség követelte, joggal és méltán határoztunk úgy, hogy megszabjuk, nem az árucikkek árát – mert azt nem is lehetne helyesen megállapítani, hiszen egyes tartományokban bő volt a termés, és ezek boldogan dicsekedhetnek a kívánatos olcsósággal és a kivételes bőséggel, hanem az árak felső határát, hogyha történetesen drágaság ütné fel a fejét valahol – mentsenek meg az istenek ilyen csapástól! – akkor az árdrágítást, amelyet a szinte határtalan térségeken nem lehetett megfékezni, most rendeletünk megállítsa és törvényes intézkedéssel megzabolázza.” (Diocletianus rendelete) Redni broj procesa: …….. d) „Na udaljenim posjedima koje vlasnik rijetko posjećuje, uopće zemlja svake vrste donosi veću korist u rukama slobodnih najmoprimaca nego kada ga obrađuju robovi upravitelji, posebno zemlja za uzgoj žitarica koju najmoprimac ni najmanje ne može tako upropastiti kao naprimjer vinovu lozu ili brajde..“ (Kolumela: O poljoprivredi) d) „Távol eső birtokon, ahová a tulajdonos nem látogat ki gyakran, egyáltalán mindenféle föld több hasznot hajt szabad bérlők kezén, mintha rabszolga tiszttartók gondozzák, kiváltképpen azonban a gabonatermő föld, amelyet a bérlő a legkevésbé sem tud úgy tönkretenni, mint például a szőlőket vagy a szőlőlugasokat.” (Columella: A mezőgazdaságról) Redni broj procesa: …….. 4 boda



2. Zadatak je u svezi s ulogom svjetskih vjera/koncesija/religija u formiranju civilizacije. Imenujte one svjetske vjere/koncesije/religije iz čijih svetih tekstova su citirani navodi! Iz navoda smo izostavili ime Boga. (Po elementu 1 bod.) a) „[…] pojedine kaste stvorio je od dijelova svoga tijela. U interesu održavanja poretka svijeta je za one koji su nikli iz njegove glave, ruke, struka i noge ustanovio posebne pozive.“

a) „[…] saját testrészeiből teremtette az egyes kasztokat. A világrend fenntartása érdekében azok számára, akik fejéből, kezéből, derekából és lábából kerültek elő, külön-külön hivatást állapított meg.”

Ime vjere/koncesije/religije: ……………………………………………… b) „Ja vam pak govorim, volite svoje neprijatelje i molite za svoje progonitelje! Tako ćete biti sinovi […] koji podiže svoje sunce i za dobre i za zle, daje kišu pravima i krivima.“

b) „Én pedig azt mondom nektek, szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok üldözőitekért! Így lesztek fiai […], aki fölkelti napját jókra is, gonoszokra is, esőt ad igazaknak is, bűnösöknek is.”

Ime vjere/koncesije/religije:……………………………………………… c) „Borite se na stazi […] protiv onih koji se bore s vama; samo ne prekršite propis da vi prvi započinjete borbu; vidite […] ne voli one prekršitelje. I ubijte ih, gdje god ih pronađete, i izgonite ih od tamo odakle su vas oni protjerali.“

c) „Harcoljatok […] ösvényén azzal, aki harcol veletek; csak ne lépjétek túl az előírást úgy, hogy ti kezditek elsőnek a harcot; láthatjátok: […] nem szereti a túllépőket. És öljétek őket, ahol csak rájuk találtok, és űzzétek őket onnan, ahonnan ők elűznek benneteket.” Ime vjere/koncesije/religije: ……………………………………………… d) „I to je plemenita istina uzroka patnji, redovnici: uzrok je Žeđ [čeznuće] koja vodi k preporodu, prati je užitak i strast, pronalazi radosti u različitim stvarima. Ta [žeđ] je sljedeća: žeđ za nasladom, žeđ za bitkom, žeđ za posjedovanjem. To je plemenita istina okončanja patnji, redovnici: ukidanje, odbacivanje, napuštanje, ostavljanje, odbijanje žeđi pomoću potpunog odbacivanja osjećaja žudnje.“

d) „És ez a szenvedés okának nemes igazsága, szerzetesek: az ok a Szomj [vágy], amely újjászületéshez vezet, élvezet és szenvedély kíséri, örömet talál különböző dolgokban. Ez [a szomj] a következő: gyönyörök szomja, lét szomja, birtok szomja. És ez a szenvedés megszüntetésének nemes igazsága, szerzetesek: a szomjnak teljes vágytalanság révén történő megszüntetése, elvetése, feladása, elhagyása, elutasítása.”

Ime vjere/koncesije/religije: ……………………………………………… 4 boda



3. Zadatak je u svezi s mađarskom prapoviješću. Riješite zadatak pomoću izvora i svojih spoznaja! (Po elementu 1 bod.)

Seobe Mađara (Strelicama je na karti označena seoba Mađara)

„Narod Turka [Madžari] je u davna vremena za sebe priskrbio prebivalište [a)] blizu Kazarije. Kada je između Turka i tada Kangarima zvanih Pečenjeza izbio rat, vojska Turka je pretrpjela poraz i razdvojena je na dva dijela. Prvi se dio naselio […] na perzijskim predjelima [b)], […] drugi je dio pak sa svojim vođom i knezom Levedijem odselio na zapad [c)].“ (Konstantin Porfirogenet, bizantski car, sredina X. stoljeća) „A türkök [értsd: magyarok] népe régen Kazáriához közel szerzett magának lakóhelyet [a]. Amikor a türkök és az akkor kangarnak nevezett besenyők közt háború ütött ki, a türkök serege vereséget szenvedett és két részre szakadt. Az egyik rész […] Perzsia vidékén telepedett le [b], […] a másik rész pedig vajdájukkal és vezérükkel, Levedivel nyugatra ment lakni [c].” (Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár, X. század közepe)

Magyarok: Madžari Styepp: Stepa Erdős sztyepp: Šumska stepa Lombos és vegyes erdő: Listopadne i miješane šume Sivatag: Pustinja Besenyők: Pečenjezi Úzok: Torci Kabárok: Kabari arab támadás: arapski napad Szavárd magyarok: Madžari -Savardi Bizánci Birodalom: Bizantsko Carstvo Abbászida Birodalom: Carstvo Abasida

3.

1.

2. 4.

5.



Kojim su strelicama na karti označeni događaji - koji su u tekstualnom dijelu izvora opisani, podcrtani i slovima obilježeni? Pored slovnih znakova napišite odgovarajući redni broj strelica!

a) ……

b) ……

c) …… 4. Zadatak je u svezi s engleskom poviješću XVII. stoljeća. Riješite zadatke pomoću izvora i svojih spoznaja! „Okupljeni članovi […] Gornjeg i Donjeg doma […] izdali su jednu pismenu izjavu kako to slijedi prema sljedećem […]: 1. Da je vlast koja se posjeduje, tj. privremeno stavljanje zakona van snage ili sprečavanje izvršavanja zakona – samo na osnovi autoriteta kralja – a bez suglasnosti Parlamenta, protuzakonito. […] 4. Da je podizanje novca za ciljeve Krune […] bez suglasnosti Parlamenta […] nevažeće/ništetno. 5. Da podanici imaju prava obratiti se kralju te da su uhićenja i progoni zbog takvih molbi protuzakoniti. 6. Da je u državi u vrijeme mira, bez suglasnosti Parlamenta protuzakonito postavljanje i održavanje stalne vojske. […] 9. Da sloboda govora, rasprave i polemike, izvan Parlamenta, ne mogu biti predmetom nikakvih pitanja, niti ih može bilo koje tijelo vlasti postaviti predmetom pitanja. […] 13. I, da […] se u svrhu popravaka, potvrđivanja i održavanja zakona mora sazvati Parlament.“ (Deklaracija o pravima) „A felső- és alsóháznak […] összegyülekezett tagjai […] egy írásbeli nyilatkozatot adtak ki […], amint az itt következik: 1. Hogy a bitorolt hatalom, ti. a törvények ideiglenes hatályon kívül helyezése vagy a törvények végrehajtásának megakadályozása, csupán királyi tekintély alapján, a parlament hozzájárulása nélkül, törvénytelen. […] 4. Hogy a korona céljaira való pénzfelvétel […] a parlament hozzájárulása nélkül […] érvénytelen. 5. Hogy az alattvalóknak joguk van a királyhoz folyamodni, és az ilyen kérelmezések miatt való minden elfogatás és üldözés törvénytelen. 6. Hogy az országban béke idején, a parlament hozzájárulása nélkül állandó hadsereg felállítása és tartása, törvénytelen. […] 9. Hogy a szólás, vitatkozás és tárgyalás szabadságát, a parlamenten kívül semminemű hatóság, semmiféle helyen kérdés tárgyává nem teheti. […] 13. És, hogy […] a törvények kijavítására, megerősítésére és megtartására a parlamentet össze kell hívni.” (Jognyilatkozat) a) Imenujte formu vlasti/vladanja (državni ustroj) čiji su temelji stvoreni ovim dokumentom! (1 bod)

………………………………………………………………

3 boda



b) Na osnovi izvora ukratko opišite osnovne karakteristike te forme vladanja/vlasti po kojoj se ona razlikuje od apsolutizma! (1 bod)

………………………………………………………………………………………………….. c) Koje su one točke fragmenta izvora kojima su namjeravali osigurati da kralju ne budu dostupni potencijali potrebni za poticanje izbijanja jednog novog građanskog rata? Napišite redne brojeve tih dviju točaka! (Po elementu 0,5 boda.)

.......... …….. d) Koje su one točke dijela fragmenta kojima se opisuju prava pojedinih građana Engleske? Napišite redne brojeve tih dviju točaka! (Po elementu 0,5 boda.)

.......... …….. 5. Zadatak je u svezi s Ugarskom u XVIII. stoljeću. Na osnovi skice zemljovida i svojih spoznaja ustanovite o kojim teritorijima je riječ u opisu! Redne brojeve odgovarajućih teritorija upišite u polja kvadrata! Izaberite od onih koji su navedeni! Jedan teritorij se može upisati samo jedanput, tri teritorija izostaju. (Po elementu 1 bod.)

németek (svábok): Nijemci (Švabi) lengyelek: Poljaci ruszinok: Rusini románok: Rumunji szerbek: Srbi

Useljavanja u Ugarsku krajem XVII. i u XVIII. stoljeću

Teritoriji: 1. Erdelj; 2. Gornja Ugarska; 3. Vojna krajina; 4. Hrvatska; 5. osvojeni teritorij; 6. Potkarpatje; 7. Temiška Banovina (Banat)

4 boda

lengyelek

ruszinok

románok szerbek

németek (svábok)

románok



a) To je onaj od tri dijela zemlje u XVI.-XVII. stoljeću u kojem je u najvećem omjeru izumrlo stanovništvo. Švabi/Nijemci su najvećim dijelom tu naseljavani.

b) Teritorij koji je imao posebnu vlast/vladu, gdje su od srednjeg vijeka živjele narodnosti. Sredinom XVIII. stoljeća su Rumunji postali većina u odnosu na Madžare i Sase.

c) Teritorij koje se proteže od Jadranskog mora do Erdelja, pod neposrednom upravom Dvora. Tu je živjela većina Srba kojima je za vojne usluge dodijeljena zemlja.

d) Od Turaka najkasnije – tek nakon Rákóczijeve oslobodilačke borbe – vraćen teritorij koji je pretrpio posebno drastični omjer gubitka stanovništva. Tu je Dvor naselio Švabe/Nijemce, ali je useljavano i madžarsko i srpsko o njemačko stanovništvo.

6. Zadatak je u svezi s izrastanjem Sjedinjenih Američkih Država u velesilu. Odgovorite na pitanja koristeći slike!

Politički plakat iz sredine XIX. stoljeća. natpis na plakatu: Dva politička stajališta. Demokratsko stajalište je stajalište bijelca. Stajalište republikanaca je stajalište crnca.

a) Sudeći po plakatu, svezi s kojim pitanjem su bile suprotstavljene dvije stranke? (1 bod)

……………………………………………….

4 boda



b) Od kada do kada je trajao oružani sukob čiji je jedan od uzroka bila suprotstavljenost prikazana na plakatu? (Po elementu 0,5 boda)

Početak (godina): ………………… Kraj (godina): …………………

Zemljovid s prijelaza stoljeća. Natpis: Zemljovid Velike Amerike

c) Koja nova pojava američke vanjske politike je prikazana na zemljovidu? (1 bod)

…………………………………………………….

Karikatura s prijelaza stoljeća, natpis: Šefovi Senata (Natpisi na trbusima gorostasa: čelik, nafta, željezo, šećer, bakar, ugljen itd. aludiraju na monopole pojedinih grana industrije.) d) Na koji onodobni unutarnjopolitički problem Amerike skreće pozornost plakat? (1 bod) …………………………………………………………………………………………………

4 boda



7. Zadatak je u svezi s narodnosnim odnosima u Ugarskoj u vrijeme dualizma. Odgovorite na pitanja pomoću izvora i svojih spoznaja! (Po elementu 1 bod.)

Karikatura iz humorističkog lista „Borsszem Jankó”, 1881. Na karikaturi u kojoj ženski lik koji predstavlja Ugarsku udara po ruci dijete koje predstavlja jednu od narodnosti, koje dijete bespomoćno pruža ruku prema jabuci s natpisom „Rijeka“/“Fiume“, nakon što je svoje džepove već dobrano natrpao pekarskim pecivima.

a) Imenujte narodnost koju simbolizira dječak na karikaturi!

………………………………… b) Koje je godine Ugarska sklopila sporazum s tom narodnošću o osiguravanju teritorijalne autonomije? ……………… c) Koji je bio onaj madžarski političar koji je podnio prijedlog Zakona o narodnostima? Podcrtajte njegovo ime!

József Eötvös Kálmán Tisza Oszkár Jászi

3 boda



8. Zadatak je u svezi s poviješću gospodarstva između dvaju svjetskih ratova. Na osnovi izvora i svojih spoznaja imenujte državu na koju se odnosi opis! Birajte od onih država koje su navedene u izvoru! (Po elementu 1 bod.)

Promjene industrijske proizvodnje velesila između 1929. i 1933. godine ( 1929. = 100%)

Relativni raspored svjetske industrijske proizvodnje između 1913. i 1938. godine (%) Država 1913. 1928. 1938.

Sjedinjene Države 32,0 39,3 31,4 Velika Britanija 13,6 9,9 10,7 Njemačka 14,8 11,6 12,7 Francuska 6,1 6,0 4,4 Rusija/Sovjetski Savez 8,2 5,3 9,0 Italija 2,4 2,7 2,8 Ostale države 22,9 25,2 29 a) Nakon Prvog svjetskog rata je osvojila industrijska područja, ali usprkos tome između dvaju svjetskih ratova nije bila u stanju povećati svoj udio u svjetskoj industrijskoj proizvodnji. …………………………………………

b) Uslijed velike svjetske gospodarske krize je njena industrijska proizvodnja prepolovljena.1930-ih godina je uspjela povećati svoj udio u svjetskoj industrijskoj proizvodnji, što se velikim dijelom može objasniti vraćanjem jednog njenog industrijskog područja i investiranju u vojnu industriju. …………………………………………

c) Velika svjetska gospodarska kriza nije bitno utjecala na njenu industrijsku proizvodnju koja je u 1930-im godinama rasla u bitno bržem tempu od ostalih zemalja. …………………………………………

termelési index: indeks proizvodnje Nagy Britannia: Velika Britanija Franciaország: Francuska Egyesült Államok: Sjedinjene Države Németország: Njemačka

1929. 1930. 1931. 1932. 1933.



d) Iz Prvog svjetskog rata je izašla kao pobjednica. Od posljedica velike svjetske gospodarske krize njena je proizvodnja smanjena samo za manje od petine. Njen udio u svjetskoj industrijskoj proizvodnji između dvaju svjetskih ratova usprkos tome, nije dostigao razinu od prije Prvog svjetskog rata. …………………………………………

9. Zadatak je u svezi s poviješću Mađarske između dvaju svjetskih ratova. Riješite zadatke pomoću izvora i svojih spoznaja!

„1. § (1) Pravo sudjelovanja na izborima za Zemaljsku skupštinu ima svaki muškarac koji je napunio 24. godinu, deset godina je madžarski državljanin, dvije godine stanuje u istom naselju ili u njemu ima stan i uspješno je završio četvrti razred pučke škole ili je u priložio dokaz o stjecanju tome jednakog obrazovanja. (2) Napunjenih 24 godina se ne postavlja kao zahtjev za one koji prilože dokaz o završetku fakulteta ili više škole. […] 2. § (1) Pravo sudjelovanja na izborima za Zemaljsku skupštinu ima svaka žena koja je napunila 30. godinu, deset godina je madžarska državljanka, dvije godine stanuje u istom naselju ili u njemu ima stan i uspješno je završila šesti razred (godište) pučke škole ili je uspješno završila po obrazovanju tome sukladni razred druge obrazovne ustanove ili može dokazati stjecanje tome sukladnog obrazovanja. (2) Uz dostavljanje inih potvrda, pravo glasa imaju i one žene koje prilože dokaz o uspješnom završetku četvrtog razreda pučke škole ili potvrdu o tome sukladnom obrazovanju, ako: 1. su rodile troje ili više zakonite djece i imaju najmanje troje žive djece; dijete koje je u ratu umrlo herojskom smrću, po kriterijima ove odredbe ima se smatrati živim djetetom; ili 2. primanjima od svoje imovine ili od svoje zarade je u stanju izdržavati se i vodi samostalno domaćinstvo. […] (4) Žena koja je završila fakultet ili drugu višu školu, bez obzira na njenu životnu dob, ima pravo glasa.“ (Zakon o izbornom pravu, 1925.) „1. § (1) Országgyűlési képviselőválasztó joga van minden férfinak, aki életének 24. évét betöltötte, tíz év óta magyar állampolgár, két év óta ugyanabban a községben lakik vagy van lakása és az elemi népiskola negyedik osztályát sikeresen elvégezte, vagy ezzel egyenlő értékű műveltség megszerzését igazolta. (2) A 24. életév betöltése nem kívántatik meg attól, aki igazolja, hogy egyetemet vagy más főiskolát végzett. […] 2. § (1) Országgyűlési képviselőválasztó joga van minden nőnek, aki életének 30. évét betöltötte, tíz év óta magyar állampolgár, két év óta ugyanabban a községben lakik vagy van lakása és az elemi népiskola hatodik osztályát vagy más tanintézetnek ezzel tanértékre nézve egyenrangú osztályát (évfolyamát) sikeresen elvégezte, vagy ezzel egyenlő értékű műveltség megszerzését igazolta. (2) Az egyéb kellékek igazolása mellett választójoga van annak a nőnek is, aki az elemi népiskola negyedik osztályának sikeres elvégzését vagy ezzel egyenlő értékű műveltség megszerzését igazolja, ha:

4 boda



1. három vagy több törvényes gyermeknek adott életet és legalább három gyermeke életben van; - a háborúban hősi halált halt gyermekeket e rendelkezés szempontjából életben levőknek kell tekinteni; vagy 2. saját vagyonának jövedelméből vagy saját keresetéből tartja el magát és önálló háztartást vezet. […] (4) Annak a nőnek, aki egyetemet vagy más főiskolát végzett, életkorára való tekintet nélkül van választójoga.” (Választójogi törvény, 1925) a) Na osnovi izvora navedite dva takva osnovna uvjeta kojima se smanjuje opće izborno pravo! (Po elementu 1 bod.)

- ……………………………………………………………………..

- …………………………………………………………………….. b) Odlučite koja od dvije imaginarne osobe ne bi imala izborno pravo 1925. godine! Podcrtajte odgovarajuće ime! (1 bod)

János Brassay rođen je 1902. godine, madžarski je državljanin, njegovo je prebivalište od rođenja obiteljski dvorac u Kovinu. Nije pohađao pučku školu, odgajali su ga privatni učitelji, maturu je položio kao privatni učenik. Svoju diplomu prava preuzeo je proljetos. Matzner Ödönné, djevojački Janka Leszner rođena je 1894. godine, madžarska je državljanka. Njena je obitelj 1906. godine preselila u Budimpeštu, od tada stanuje tamo. Zbog bolesti pluća u djetinjstvu završila je samo pet razreda pučke škole. Udala se s osamnaest godina, a u sljedećih šest godina rodila je četvero djece, od kojih je dvoje umrlo 1917. godine.

János Brassay Matzner Ödönné

c) Objasnite svojim riječima zašto ta osoba ne bi imala pravo sudjelovanja na izborima! (1 bod)

…………………………………………………………………………………………………

4 boda

10. Zadatak je u svezi s poviješću prekograničnih Madžara poslije Drugog svjetskog rata. Riješite zadatke pomoću izvora i svojih spoznaja! (Po elementu 1 bod.)

„Na osnovi iskustva stečenih od završetka rata, Madžarsku izrazito zabrinjava položaj Madžara jednim dijelom u Rumunjskoj gdje živi više od [a)], drugim dijelom pak u Čehoslovačkoj gdje je i prema čehoslovačkim statističkim podacima broj Madžara iznosi više od 650 000. Intencije [namjere] sila pobjednica mnijevamo iščitati iz teksta rumunjskog ugovora o prekidu vatre. Po 19. stavku ugovora Erdelj, odnosno njegov veći dio pripada Rumunjskoj. Služeći se tim tekstom kao osnovom, mi smo nastupili skromnim zahtjevima. Prije Prvog svjetskog rata Madžarskoj je pripadalo 103 000 km² teritorija Erdelja, a tražili smo vraćanje samo 20 000 km² […]. Tako bi unutar granica Rumunjske ostalo otprilike isto toliko Madžara koliko bi Rumunja dospjelo na



madžarski teritorij. Stoga bi obje zemlje imale istovjetan interes za zadovoljavajuće rješenje narodnosnog pitanja, što bi moglo imati za rezultat osiguravanje teritorijalne autonomije narodnostima sa širokim ovlastima, s obje strane granice.“ (Govor Jánosa Gyöngyösija, madžarskog ministra vanjskih poslova na sastanku za pripremu Pariške mirovne konferencije, 1946.)

„A háború befejezése óta szerzett tapasztalatok alapján Magyarország különösen aggasztónak látja a magyarság helyzetét egyrészt Romániában, ahol több mint [a)] magyar él, másrészt Csehszlovákiában, ahol a csehszlovák statisztika szerint is több mint 650 000 a magyarok száma. A győztes hatalmak intencióit [szándékait] a román fegyverszüneti szerződés szövegéből véltük kiolvashatni. Ezen szerződés 19. szakasza szerint Erdély, illetve annak nagyobb része Romániát illeti meg. Ezt a szöveget véve alapul, csak szerény igényekkel léptünk fel. Az első világháborút megelőzően Magyarországhoz tartozott 103 000 km2 erdélyi területből, csupán 22 000 km2 visszaadását kértük. […] Így Románia határain belül körülbelül ugyanannyi magyar maradna, amennyi román magyar területre kerülne. Ezáltal mindkét országnak azonos érdekei fűződnének a nemzetiségi probléma kielégítő megoldásához, aminek eredményeképpen a határon innen és túl élő kisebbségek számára széles körű területi autonómiát is lehetne biztosítani.” (Gyöngyösi János, magyar külügyminiszter beszéde a párizsi béke-előkészítő értekezleten, 1946)

a) Koji broj nedostaje iz dijela teksta koji je označen slovom a)? Zaokružite redni broj pravilnog odgovora!

1. sto tisuća 2. pola milijuna 3. milijun i pol b) Zašto se na mirovnoj konferenciji nije moglo postaviti pitanje o povratku granica na stanje prije Trianonskog ugovora? Odgovorite na osnovi izvora! Formulirajte svojim riječima! …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

c) Na osnovi izvora odlučite koja je od sljedećih tvrdnji istinita! Zaokružite redni broj ispravnog odgovora! Zaokružite jedan jedini redni broj!

1. János Gyöngyösi je zahtijevao da se madžarsko-rumunjska granica povuče uz crtu etničke granice.

2. János Gyöngyösi je držao važnim održavanje teritorijalnog jedinstva povijesnog Erdelja.

3. János Gyöngyösi je izrazio nadu da bi narodnosti mogle dobiti kolektivna prava (prava zajednice).

d) Imenujte državu koja je imala presudnu riječ po pitanju povlačenja madžarsko-rumunjske granice nakon Drugog svjetskog rata! ……………………………………………

4 boda



11. Zadatak je u svezi s problemima zemalja trećeg svijeta. Riješite zadatke pomoću izvora i svojih spoznaja! (Po elementu 1 bod.) „Mi ministri i ovlašteni predstavnici 159 zemalja i predstavnici Europske ekonomske Zajednice [12 europskih zemalja] objavljujemo našu odluku kako bismo iskazali namjeru ukidanja gladi i smanjenja svakog oblika pothranjenosti. Glad i pothranjenost su neprihvatljivi u jednom takvom svijetu u kojem su i znanje i svi potencijali na raspolaganju za okončanje katastrofe koja muči čovječanstvo.“ (Izjava WHO-a [Svjetske zdravstvene organizacije], 1992.) „Mi, 159 állam és az Európai Gazdasági Közösség [12 európai állam] miniszterei és meghatalmazott képviselői kinyilatkoztatjuk azon elhatározásunkat, hogy véget vessünk az éhezésnek és csökkentsük az alultápláltság minden formáját. Az éhezés és az alultápláltság elfogadhatatlanok egy olyan világban, ahol a tudás és az erőforrások egyaránt rendelkezésre állnak ahhoz, hogy véget vessünk ennek az emberiséget sújtó katasztrófának.” (A WHO [Egészségügyi Világszervezet] nyilatkozata, 1992) „Proizvodnja hrane je od Drugog svjetskog rata porasla trostruko, a količina hrane po jednom stanovniku povećana je za 40%. Promatrajući to iz ugla potrošača više od polovice stanovništva svijeta je prehranjena ili pothranjena […]. Ovi drugi se ne mogu probiti iz tog kruga jer ne raspolažu potrebitim sredstvima za kupnju ili proizvodnju potrebne količine hrane. Skandalozno je da se to dešava u svijetu u kojemu ima dovoljno hrane za svakoga.“ (José Graziano da Silva, generalni direktor FAO-a [Organizacija za hranu i poljoprivredu], 2013.) „Az élelmiszertermelés a második világháború óta háromszorosára nőtt, az egy főre jutó élelmiszer mennyisége pedig több mint 40 százalékkal emelkedett. A kereslet szempontjából nézve, a világ népességének több mint fele túltáplált vagy alultáplált […]. Utóbbiak azért nem tudnak kitörni ebből a helyzetből, mert nem rendelkeznek a kellő mennyiségű élelmiszer megvásárlásához vagy megtermeléséhez szükséges eszközökkel. Botrányos, hogy mindez egy olyan világban történik, ahol mindenki számára elegendő élelmiszer áll rendelkezésre.” (José Graziano da Silva, a FAO [Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet] főigazgatója, 2013) a) Imenujte međunarodnu organizaciju čije su ustanove (strukovne organizacije) izdavači gore navedenih izvora! ………………………………………………………………….

b) Na kakvu proturječnost skreću pozornost oba izvora? Formulirajte svojim riječima!

.......................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................

c) Čime se može objasniti odstupanje dvaju podataka u prvoj rečenici drugog izvora?

........................................................................................................



d) Slika upućuje na jedan od karakterističnih uzroka problema koji su opisani u izvorima. Formulirajte ga!

Obrada zemlje u Etiopiji …………………………………………………………………… 12. Zadatak je u svezi s ljudskim pravima. Na važnost kojih ljudskih prava skreću pozornost slike? Izaberite od navedenih! Redni broj vrste ljudskih prava upišite uz odgovarajuću sliku! Dvije vrste ljudskih prava izostaju. (Po elementu 1 bod.)

Ljudska prava: 1. pravo okupljanja 2. vjerska prava / sloboda vjere 3. pravo na privatno vlasništvo 4. sloboda tiska 5. pravo izbora mjesta prebivališta

a)

redni broj vrste ljudskih prava: ….

b)


4 boda



c)


3 boda



II. TEKSTUALNI ZADACI S RAZLAGANJEM

Pročitajte pozorno!

Od sljedećih zadataka morate razraditi ukupno tri. Morate izabrati na osnovi sljedećih pravila: Mora se razraditi jedan zadatak u svezi s općom poviješću, dva zadatka – jedan kratak i jedan dugačak – različitih razdoblja, u svezi s mađarskom poviješću.

Proučite pozorno zadatke!

Redni broj

Razdoblja, teme Tip zadatka

Opća

povijest

13. Seljaštvo Rima kratak

14. Prva industrijska revolucija kratak

Madžarska

povijest

15. Vjerski odnosi u Erdelju kratak

16. Posljedice Mohača dugačak

17. Batthyányijeva vlada kratak

18. Program Istvána Széchenyija dugačak

19. Opskrba robom u Kádárovo vrijeme kratak

20. Madžarske vojne operacije dugačak

Kako bismo vam pomogli, dat ćemo vam moguće kombinacije rednih brojeva pravilno izabranih zadataka. Označite jedan stupac sljedeće tabele! Zaokružite slovni znak izabranog stupca!

Tip zadatka A B C D E F G H I J K L

kratak 13. 13. 13. 13. 13. 13. 14. 14. 14. 14. 14. 14.

kratak 15. 15. 17. 17. 19. 19. 15. 15. 17. 17. 19. 19.

dugačak 18. 20. 16. 20. 16. 18. 18. 20. 16. 20. 16. 18.

Mogu se vrednovati samo zadaci izabrani sukladno pravilima! Nakon zadataka navedeni su kriteriji za vrednovanje, broj postignutih bodova određuje profesor koji ispravlja radnje.

Od zadataka razradite samo izabrana tri, ostalo ostavite prazno!

Prije razrade zadataka proučite uputu na stranici br. 2!

Prilikom zgotovljavanja odgovora može se raditi skica!



13. Zadatak je u svezi s poviješću Rimskog Carstva. (kratak) Na osnovi izvora i svojih spoznaja prezentirajte kako su osvajački ratovi u vrijeme Republike utjecali na položaj rimskog seljaštva! „Za obradu zemlje i za čuvanje svoje stoke kupovali su robove jer su se bojali da će slobodne ljude vojna služba odvući od obrade zemlje. A inače im je mnoštvo robovske djece priskrbilo veliku korist, naime robovi su se jako namnožili jer su bili oslobođeni vojne službe. Uslijed toga su se uglednici u izvanrednoj mjeri obogatili, a broj robova se i u provincijama uvelike povećao.“ (Apijan: Povijest Rima) „A földművelésre és állataik őrzésére rabszolgát vásároltak, mert attól tartottak, hogy a szabad embereket elvonja majd a katonai szolgálat a földműveléstől. De meg máskülönben nagy nyereséget is hozott nekik a szolgák gyermekeinek nagy száma, a rabszolgák ugyanis hadmentességük miatt nagyon elszaporodhattak. Ennek következtében az előkelők rendkívüli módon meggazdagodtak, a rabszolgák száma a vidéken nagyon is gyarapodott.” (Appianosz: Róma története) ..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….



14. Zadatak je u svezi s dobom prve industrijske revolucije. (kratak) Pokažite kako je korištenje pare potpomoglo razvoj industrijske revolucije!

Pogon tekstilne industrije u Engleskoj u prvoj polovici XVIII. i u prvoj polovici XIX. stoljeća

Kriteriji

Broj mogućih

Broj osvojenih

bodova Razumijevanje zadatka 4 Orijentacija u vremenu i prostoru 4 Uporaba stručnog nazivlja 4 Korištenje izvora 4 Otkrivanje čimbenika koji su utjecali na formiranje događaja 6 Uređenost, jezična pravilnost 2 Sveukupni broj bodova 24 Djelitelj: 2 Broj ispitnih bodova 12



..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

Kriteriji

Broj mogućih

Broj osvojenih




15. Zadatak je u svezi s poviješću Erdelja. (kratak) Na osnovi izvora i svojih spoznaja otkrijte osobitosti odnosa prema vjerskoj situaciji i osobitosti rješavanja vjerskih pitanja u Erdelju! „Budući da su se u predmetu vjere, posebice o podjeli svete pričesti stalno vodile razne rasprave, tužbe, svađe i razna mišljenja između [kalvinističke] crkve Mađarske narodnosti u Kolozsváru i [luteranske] crkve saske narodnosti iz Nagyszebena/Sibinja […] su radi ukidanja takvih nejednakosti te radi izmirenja savjesti obiju strana, a u cilju mira stanovništva zemlje donijeli odluku: od sad pa u buduće obje strane imaju slobodu da slijede vjeru i shvaćanje makar crkve u Kolozsváru, makar crkve u Nagyszebenu/Sibinju. Međutim, ukoliko bi duhovnik kojega grada, trgovišta ili sela htio propovijedati i silom narodu nametati vjeru i shvaćanja crkve u Kolozsváru, to ne može činiti, nego sam grad i trgovište ili selo imaju pravo slijediti vjeru kakvu žele i skladu s tim držati takvog duhovnika, a tome protivnog odstraniti. Isto tako treba postupiti i u sebenskoj biskupiji.“ (Odluka Zemaljske skupštine 1564. godine u Tordi) „Mivel a vallás ügyében, különösen az úrvacsora osztásáról állandóan különféle viták, perlekedések, civódások, vélemények voltak a kolozsvári magyar nemzetiségű [kálvinista] és a szebeni szász nemzetiségű [lutheránus] egyház […] között, az ilyen egyenetlenségek megszüntetésére mindkét fél lelkiismeretének megbékítésére és az ország lakóinak nyugalmáért úgy döntöttek: mostantól kezdve a jövőben mindkét félnek szabadságában áll, hogy akár a kolozsvári, akár a szebeni egyház vallását és felfogását kövesse. Úgy azonban, hogy ha valamely város, mezőváros vagy falu lelkésze a kolozsvári egyház vallását és felfogását akarja hirdetni és a népet erre erővel kényszeríteni, nem teheti, hanem amilyen vallást maga a város, mezőváros vagy falu követni akar, olyan felfogású lelkészt tarthat, az ellenkezőt pedig eltávolíthatja. Ugyanezt a szebeni egyházmegyében is érvényesíteni kell.” (Az 1564-es tordai országgyűlés határozata) ..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….



..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

16. Zadatak je u svezi s poviješću turskih osvajanja. (dugačak) Na osnovi izvora i svojih spoznaja predstavite vojne i političke posljedice Mohačke bitke do Varadskog ugovora! Koristite srednjoškolski povijesni atlas!

Opsada Beča, 1529., turska minijatura iz XVI. stoljeća

Kriteriji

Broj mogućih

Broj osvojenih




„[…] ja sam pak pokušao obraniti ovaj slabi grad od jednog takvog nemilosrdnog i ogromnog neprijatelja, od turskog cara i od njegove snage kojom ga je on osobno okružio. Nisam to činio jer sam mislio da se nasuprot njegovoj moći mogu održati, već da ga tu jedno vrijeme zadržim dok se Vaše Veličanstvo zajedno s najkršćanskijim carem Rima suprotstavi Turcima i najboljom i najvećom pomoću Boga njima ne odupre.“ (Pismo Nikole Jurišića Ferdinandu I., 1532.) „[…] én pedig megkíséreltem, hogy ezt a gyenge várost megvédjem az olyan kegyetlen és hatalmas ellenségtől, a törökök császárától és az ő erejétől, amellyel a várost személyesen körülzárta. Nem azért tettem, mert úgy gondoltam, hogy hatalmával szemben tartani tudom magam, hanem hogy őt itt egy darabig késleltessem, amíg Felséged a rómaiak legkeresztényibb császárával […] együtt a törökökkel szembetalálkozhatik és annak a legjobb és legnagyobb Isten segítségével ellenállhat.” (Jurisics Miklós levele I. Ferdinándhoz, 1532)

„Kako pak veličanstveni kralj Ivan sada neimade niti žene niti djece, kada bi ga Bog pozvao k sebi, i ako bi iz obzira prema dobrobiti zemlje i kršćanskog svijeta kojem se od ovoga mira i savezu s Božjom pomoći sigurno nadamo, te da će pomoću toga već napokon doći kraj toj sili nevolja koje je ova zemlja tijekom proteklih godina a i ranije pretrpjela, htijući slavu svoje obitelji i njegovih potomaka podrediti općem dobru − pristao da poslije svoje smrti, kada bi i imao sina, sa zemljama cijelog madžarskog carstva, njenim pokrajinama i njoj podčinjenim dijelovima, s cijelošću kraljevskih prava − prijeđe na nas i ostane na nama, ili ako bismo mi umrli, onda prijeđe na našeg sina koga će zemlja biti dužna zajedničkim dogovorom izabrati za kralja, […]“ (Fragment iz Varadskog ugovora, 1538.)

„Minthogy pedig felséges János királynak most sem felesége, sem gyermekei nincsenek, ha Isten kiszólítaná ez árnyékvilágból, még ha volna is akkor fia, az ország és a keresztény világ üdvére való tekintetből, amelyet ebből a békéből és szövetségből Isten segítségével bizton remélünk, és hogy ezáltal végre már vége legyen annak a sok bajnak, amelyet ez az ország az elmúlt évek alatt s már régebben is szenvedett, a saját családja és utódai dicsőségét a közjó érdekének alárendelni akarván, beleegyezett abba, hogy halála után, még ha volna is fia, az egész magyar birodalom összes országaival, tartományaival s alávetett részeivel s a királyi jog egész teljességével mi reánk, vagy ha mi időközben meghalnánk, fiunkra szálljon és maradjon, akit az ország köteles lesz közös megegyezéssel királlyá választani, […]” (Részlet a váradi egyezményből, 1538)

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….



..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….



17. Zadatak je u svezi s Ugarskom revolucijom 1848. godine. (kratak) Na osnovi izvora i svojih spoznaja objasnite značaj formiranja Batthyányijeve vlade! U svome odgovoru razjasnite kakve je promjene u sustav vlade Ugarske unio taj događaj! „3. § Njegovo Veličanstvo, a u njegovom odsustvu palatin […] izvršnu vlast sukladno zakonima prakticiraju posredstvom neovisnog mađarskog Ministarstva i bilo koja njihova uredba, zapovijed, odluka i imenovanje je važeća samo u slučaju da od jednog od ministara koji stoluje u Budimu-Pešti bude potpisana. […] 19. § U svezi sa svim predmetima koji su spadali u krug U[garske] k[raljevske] dvorske kancelarije, K[raljevskog] namjesničkog vijeća i K[raljevske] riznice Njegovo će […] Veličanstvo izvršnu vlast od sada prakticirati samo posredstvom madžarskog Ministarstva.“ (Fragmenti iz Travanjskih zakona) „3. § Ő Felsége, s az ő távollétében a nádor […] a végrehajtó hatalmat a törvények értelmében független magyar minisztérium által gyakorolják, s bármely rendeleteik, parancsolataik, határozataik, kinevezéseik csak úgy érvényesek, ha a Buda-Pesten székelő miniszterek egyike által is aláíratik. […] 19. § Mindazon tárgyakra, melyek eddig a m[agyar] k[irályi] udvari kancelláriának, k[irályi] helytartótanácsnak, s a k[irályi] kincstárnak […] köréhez tartoztak, […] Ő Felsége a végrehajtó hatalmat ezentúl csak a magyar minisztérium által fogja gyakorolni.” (Részletek az áprilisi törvényekből) ..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

Kriteriji

Broj mogućih

Broj osvojenih




..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

18. Zadatak je u svezi s poviješću Ugarske u reformnom dobu. (dugačak) Na osnovi izvora i svojih spoznaja predstavite najvažnije elemente programa Istvána Széchenyija! Svojim odgovorom obuhvatite i nekoliko elemenata praktičnog djelovanja Istvána Széchenyija! „Mnogi pak naša sva zaostajanja pripisuju vladi. […] Mi posjednici unaprijedimo gospodarstvo i trgovinu; razvijajmo sve bolje i više; obrazujmo; prosvijetlimo jedni druge; udružimo se sve bolje […]! Savjetujmo se; trudimo se i činimo, i ne očekujmo i to da će vlada umjesto nas orati, sijati i ambare urediti. Samo da nam ne padne na pamet da će naš napredak ograde priječiti, jer niti naš vladar ne želi ništa drugo već naše opće blagostanje i ako koji od nas nije dionik toga, gospodar li je kriv – ili mi sami?“ (Széchenyi: Zajam) „Sokan pedig minden hátramaradásunkat a kormánynak tulajdonítják. […] Mi, birtokosak a gazdaságot, kereskedést mozdítsuk elő; fejtsük ki a tárgyat jobban s jobban; oktassuk, világosítsuk fel egymást, álljunk sokan össze […]! Tanácskozzunk, fáradjunk s cselekedjünk, s csak ne kívánjuk még azt is, hogy a kormány érettünk szántson, vessen s csűreinkbe takarítson is. Csak eszünkbe se jusson, hogy gátot fogunk találni előmenetelünkben, mert uralkodónk se kíván egyebet

Kriteriji

Broj mogućih

Broj osvojenih




közboldogságunknál, s ha némelyek közülünk nem részesek abban, urunk tehet-e arrúl? – vagy mi magunk?” (Széchenyi: Hitel) „Tlaka […] zaslužuje još veću pozornost te je onu štetu koja iz nje proizlazi isto tako teško poricati kao što je 2 x 2 = 4. Šezdeset tisuća tlaka u jednoj godini je ravna onom poslu koji se lako može obaviti s dvadeset tisuća nadnica. A tko od onih koji su radili i u tlaci i birošima […] nije iskusio, da onaj posao koji jedan kmet sa cijelim selištem sa svojim lošim plugom, filigranskim kolima, slabom marvom može obaviti za 52 dana ili njegov nespretni sluga sa svojom mladom djecom može obaviti za 104 dana – on sa svojim birošima, dobrim alatima i jakom marvom […] obavi za jednu trećinu toga vremena!“ (Széchenyi: Zajam)

„A robot […] még nagyobb figyelmet érdemel és azon kárt, mely belőle háramlik, éppen oly bajosan tagadhatni, mint azt, hogy 2 x 2 = 4. Hatvanezer robot egy esztendőben szint azon munkát viszi végbe, melyet húszezer napszámmal könnyen el lehetne végezni. És ki nem tapasztalta, ki robotban is, és béresek által […] dolgozott, hogy azon munkát, melyet egy egész helyes [telkes] jobbágy rossz ekéjével, filigrán szekerével, gyenge marhájával 52 nap, vagy ügyetlen cselédje és gyenge korú gyermekei által 104 nap tud végezni, maga béreseivel, jó szerszámokkal és erős marhával […] a mondott idő egy harmad része alatt nem vihette végbe!” (Széchenyi: Hitel) „Ideja ’Postavljanja parnog broda na Balaton ’ izvorno nije moja. Ja sam samo jedan od posrednih otpravnika i kao takav se javljam za riječ. […] Na inim europskim jezerima je postojanje većih i brojnih gradova te intenzivan promet među tim gradovima uzrokovao postavljanje parnih brodova, dok se na obalama Balatona jedva prostire veće mjesto, jedva da ima trgovačke aktivnosti, tako bi njihovo postojanje oživjelo postavljanje parnih brodova, ako se u nama bude spojio samo dio one životne snage kojoj snazi savezna Amerika ima zahvaliti tako izuzetan procvat […]. Bilo bi teško tu iscrpno nabrojiti dijelove prognoze što bi sve nakon postavljanja parnog broda na Balaton povuklo za sobom […]. Tako naprimjer: najprvo radit će na kameni ugljen!“ (Széchenyi o parnom brodarstvu na Balatonu) „Az eszme ’Balatonra gőzöst állítni’ közvetlen nem enyim. Én annak csak egyik közvetett ügyvivője vagyok, és mint illyes szólalok itt fel. […] Az európai egyéb tavakra a partjaikon fekvő nagyobb és számosb városok s az ezek közti élénkebb közlekedési szükség idézték elé a rajtuk evező gőzösöket; míg a Balaton partjain alig fekszik nagyobb hely, alig van kereskedési mozgalom, s így ezek létét viszont a gőzösök nagyobb élénkséget szülő fel- s alájárása fogná előteremteni, ha […] csak kis része találkozik bennünk azon életerőnek, mellynek szövetséges Amerika köszöni olly példátlan felvirágzását […]. Nehéz volna annak jóslatát itt kimerítőleg elősorolni, mi mindent fogna egy balatoni gőzösnek életbe léptetése maga után vonni […]. Így például: legelsőben is kőszén-szerzésre fog indítni!” (Széchenyi a balatoni gőzhajózásról)



..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….



19. Zadatak je u svezi sa svakodnevicom Kádárovog razdoblja. (kratak) Na osnovi izvora i svojih spoznaja otkrijte proturječnosti između opskrbe robom i životnog standarda u Kádárovo vrijeme!

Karikatura iz 1960-ih godina

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

Kriteriji

Broj mogućih

Broj osvojenih


Nestašica sira - Znate, u ovom kvartalu godine proizvode samo rupe!...



..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

20. Zadatak je u svezi sa sudjelovanjem Madžarske u drugom svjetskom ratu. (dugačak) Na osnovi izvora i svojih spoznaja predstavite vojne operacije u Madžarskoj! Svojim odgovorom obuhvatite pokušaj istupanja iz rata, ali o vladavini njilaša nemojte pisati! Koristite srednjoškolski povijesni atlas! „Naime, obrana od neprijateljskog napada koji se može očekivati i smjera Balkana može biti poduprta samo putem visokog gorja neprohodnih Južnih Karpata. […] naše će jedinice krenuti kako bismo pomoću Nijemaca zauzeli Južne Karpate i kako bismo u Južnim Karpatima izgradili onu crtu obrane Mađarske koja ima najpovoljnije raspoložive predispozicije.“ (Lajos Vörös, načelnik glavnog stožera, 4. rujna 1944.)

„A Balkán irányából várható ellenséges támadás ellen ugyanis csak a Déli-Kárpátok járhatatlan magas hegysége támaszthatja alá a védelmet. […] csapataink megindulnak, hogy német segítséggel megszállják és a Déli-Kárpátokban felépítsék a Magyarország megvédésére legelőnyösebb adottságokkal rendelkezésre álló védelmi vonalat.” (Vörös Lajos magyar vezérkari főnök, 1944. szeptember 4.)

Kriteriji

Broj mogućih

Broj osvojenih




Gubici alföldske tenkovske bitke, listopad 1944. Gubici u ljudstvu Gubici u oklopnim

sredstvima Gubici u zrakoplovima

osoba prema omjeru

korištenih snaga

komad prema omjeru

korištenih snaga

komad pema omjeru korištenih

snaga

Nijemci otpr. 15 000 5,8 % otpr. 250 44 % 148 24 % Sovjeti otpr. 84 000 12,0 % otpr. 525 63 % otpr. 260 21 %

Plan njemačke vojne operacije „Proljetno buđenje“, ožujak 1945. (HR.Gr.SÜD= Južni armijski korpus Hr.Gr.E= E Armijski korpus 6.Pz.A= 6. oklopna armija 2.Pz.A=2. oklopna armija Frülingserwachen= Proljetno buđenje Eisbrecher= Ledolomac Waldteufel= Šumski vrag 2.Ukr.Front= 2. ukrajinska fronta 3.Ukr.Front= 3. ukrajinska fronta Donau= Dunav Drau= Drava)

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….



..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

Kriteriji

Broj mogućih

Broj osvojenih






_______________________________________________________________________________________________________________

Broj postignutih bodova zaokružen na

cijele brojeve /elért pontszám egész számra

kerekítve

Broj cijelih bodova upisan u

program/programba beírt egész pontszám

I. Jednostavni/kratki zadaci/ Egyszerű, rövid feladatok II. Tekstualni zadaci s razlaganjem/ Szöveges kifejtendő feladatok

Profesor koji je ispravio radnju /javító tanár Bilježnik/jegyző

Datum/Dátum: ........................................... Datum/Dátum: ....................................

Maksimalni broj bodova

Broj postignutih bodova

I. Jednostavni, kratki zadaci

1. Propadanje Zapadnog Rimskog Carstva 4 2. Svjetske vjere/konfesije/religije 4 3. Madžarska prapovijest 3 4. Engleska u XVII. stoljeću 4 5. Ugarska u XVIII. stoljeću 4 6. Prerastanje SAD-a u velesilu 4 7. Narodnosti u doba dualizma 3 8. Svjetsko gospodarstvo između dvaju svjetskih ratova 4 9. Izborno pravo u Madžarskoj 4 10. Prekogranični Madžari 4 11. Zemlje trećeg svijeta 4 12. Ljudska prava 3

I. Ukupno: 45 I. Broj postignutih bodova zaokružen na cijele brojeve:

II. Tekstualni zadaci s razlaganjem

13. Rimsko seljaštvo 12 14. Prva industrijska revolucija 12 15. Vjerski odnosi Erdelja 12 16. Posljedice Mohača 21 17. Batthyányijeva vlada 12 18. Program Istvána Széchenyija 21 19. Robna opskrba u Kádárovom razdoblju 12 20.Vojne operacije u Madžarskoj 21 Ukupno: 45 II. Broj postignutih bodova zaokružen na cijele brojeve:

I. + II.

Ukupni broj bodova pismenog dijela ispita: 90

Datum: ................................................. Profesor koji je ispravio radnju

TÖRTÉNELEM HORVÁT NYELVEN

Documents