TÖRTÉNELEM HORVÁT NYELVEN POVIJESTdload.oktatas.educatio.hu/erettsegi/feladatok2006tavasz/emelt/e_torthorvat_06maj_fl.pdf · Történelem horvát nyelven emelt szint — írásbeli

Történelem horvát nyelven emelt szint — írásbeli vizsga 0612 I. összetevő

Azonosító jel:

TÖRTÉNELEM HORVÁT NYELVEN

POVIJEST

2006. május 10. 8:00

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

PISMENI ISPIT VIŠEG STUPNJA

I.

Időtartam: 90 perc

Vrijeme trajanja: 90 minuta

Pótlapok száma / Broj dodatnih listova

Tisztázati / Redovnih Piszkozati / Za skicu

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

MINISTARSTVO PROSVJETE É

RE

TT

SÉ

GI

VIZ

SG

A ●

20

06

. m

áju

s 1

0.

Történelem horvát nyelven — emelt szint

írásbeli vizsga, I. összetevő 2 / 20 2006. május 10. 0612

Azonosító jel:

Važne informacije

Dajte nedvomislene odgovore, obilježavajte točno - i u slučaju ispravljanja! Trudite se u svojim odgovorima formulirati bit, nemojte prekoračiti mjesto koje vam stoji na raspolaganju! Napišite samo toliko elementa u odgovoru koliko zadatak traži! (Ako više pišete, u redosljedu upisivanja ćemo vam ocijeniti vaše odgovore.) Molimo vas da koristite kemijsku olovku plave boje!

Pri rješavanju zadataka imajte na umu sljedeće prijedloge!

• Pozorno pročitajte zadatke! • Pozorno slijedite upute zadataka! • Proučite izvore uz zadatke (sliku, prikaz, tekst, zemljovid)! • Svoje odgovore napišite nakon studiozne procjene, po mogućnosti bez ispravljanja!

Želimo vam puno uspjeha u radu!



Azonosító jel:

I. ZADACI KOJI SE RJEŠAVAJU DAVANJEM KRATKIH ODGOVORA

1. Zadatak je u svezi s civilizacijama starovjekovnog istoka. Identificirajte na zemljovidu brojem naznačene starovjekovne države (civilizacije) i odredite uz prepoznate države na zemljovidu sljedeće pojmove!

A) taoizam B) crkveno gospodarstvo C) Stari Zavjet D) Brahmanizam

Redni broj Naziv države Slovo pojma

1.

2.

3.

4.

4 boda

2. Sljedeći zadatak je u svezi s funkcioniranjem kasno srednjovjekovne države. Odgovorite na pitanja pomoću prikaza i svojih spoznaja!

a) Imenujte da prikaz broj 1., odnosno 2. stalešku skupštinu koje države prikazuje! (Po elementu 0,5 boda)

1. prikaz: ……..………………………… 2. prikaz: …………..…………..……..………..



Azonosító jel:

1. prikaz 2. prikaz

KIRÁLY KRALJ ÉTATS GÉNÉRAUX (Általános rendi gyűlés) (Opći staležni sabor) Papság svećenstvo Nemesség plemstvo A RENDEK KÜLÖN GYŰLÉSEI POSEBNI SABORI STALEŽA

Főpapság Visoko svećenstvo Főnemesség Visoko plemstvo Városok küldöttei Poslanici gradova (személyesen hívja meg őket a király) (kralj ih osobno poziva) alsóbb papság képviselői predstavnici nižeg svećenstva kisebb vazallusok képviselői predstavnici manjih vazala szabad parasztok képviselői predstavnici slobodnih seljaka tartományi rendi gyűlések pokrajinski staležni sabori

PARLAMENT PARLAMENT Közösségek háza Kuća zajednica a XIV. század közepétől Od polovice XIV. stoljeća főpapok visoki svećenici (a király névre szóló meghívójával) (s kraljevom pozivnicom na ime) a választásra…. Na izbore kralj je s kolektivnom pozivnicom pozivao

grofovije, gradove világi főurak svjetovni visoki plemići (a király névre szóló meghívójával) (s kraljevom pozivnicom na ime) grófságok követei poslanici grofovija született nemesek... (rođeni plemići s određenim prihodom) városok küldöttei poslanici gradova (a választójogot…) (pravo glasovanja je odredio privilegij ili samouprava,

izabrali su patriciji)



Azonosító jel:

b) Upišite na prikazu u prazna mjesta odgovarajuće pojmove! (Po elementu 0,5 boda)

c) Protumačite izraz staležni dualizam! (1 bod)

……………………………………….…………………………………………………………..

3. Zadatak je u svezi sa srednjovjekovnim Mađarskim Kraljevstvom.

Rješite zadatke na osnovi izvora i svojih spoznaja! a) Odlučite o tvrdnjama jesu li istinite ili lažne! (Svoj odgovor označite znakom X!

(Po elementu 0,5 boda) „Mindenekelőtt esküvel elhatároztuk, hogy ha a főembereknek rokonát lopás bűné-ben találják egy tyúk értékén túl, […] akasszák fel, és egész vagyona vesszen el. Ha valamely szabadot vagy rabszolgát lopáson érnek, akasszák fel. Ha pedig, hogy megmeneküljön az akasztófától, a templomba menekül, kihozván őt a templomból, vakítsák meg. Az olyan rabszolga pedig avagy szabad, aki libát vagy tyúkot lop, fél szemét veszítse el, s amit lopott adja vissza. […] Ha valamely szabad ember tíz dénár értékűt lop, akasszák fel, ha tíz dénárnál kisebb értékűt lop, a lopott értéket tizenkétszeresen adja vissza, és egy ökröt fizessen. […] Ha ezután valakit az egész falu tolvajnak kiált, istenítélettel vizsgálják meg. […] Ha a bíró a rabszolga orrát nem vágja le, vagy a szabadot nem akasztja fel, vesszen mindene, fiain és lányain kívül, s magát adják el. Ha pedig ártatlant akaszt fel, száztíz pénzt fizessen, és a felakasztott személy minden vagyonát adja vissza. […] Akik pogány szokás szerint kutak mellett áldoznak, vagy fákhoz, forrásokhoz, kö-vekhez ajándékokat visznek, bűnükért egy ökörrel fizessenek.” (Szent László törvény-könyvéből) „Prije svega prisegom smo odlučili da ako rođaka ljudi visokog ranga uteknu u grijehu krađe u većoj vrijednosti jedne kokoši (...) neka ga objese i neka mu se cijelo imanje izgubi. Ako slobodnog čovjeka ili roba uteknu u krađi naka ga objese. Ako pak, pobjegne u crkvu da bi se spasio, iznošivši ga neka ga oslijepe. Taj rob i ili slobodni čovjek koji je ukrao gusku ili kokoš, neka izgubi jedno oko i neka vrati ono što je ukrao. (...) Ako neki slobodni čovjek ukrade nešto u vrijednosti od 10 denara, neka ga objese, a ukoliko ukrade nešto što je manje vrijednosti od 10 denara, ukrđenu vrijednost neka dvanaeststruko vrati i neka plati jednog vola. (...) Ako nekoga poslije toga cijelo selo proglasi lopovom, neka to ispitaju božjom presudom. (...) Ako sudac ne odrubi robov nos ili slobodnog čovjeka ne objesi, neka izgubi sve osim svojih sinova i kćeri, i on neka se proda. Ukoliko pak objesi nevinog, neka plati sto deset novaca i neka vrati cijelu imovinu obješene osobe. (...) Oni koji na paganski način pored bunara žrtvuju ili drvećima, izvorima, kamenju poklone nose, za svoje grijehe neka plate jednog vola.” (iz Zakonika Svetog Ladislava)

3 boda



Azonosító jel:

Tvrdnje Istinito Lažno

1. Ladislav je u svojim zakonima podjenako kažnjavao lopove.

2. U vrijeme Ladislava prihvaćeni proces dokazivanja je bila božja presuda.

3. Zakon je strožije kažnjavao suca ako je ostavio lopova da bježi nego kad je osudio nevinog.

4. Za vrijeme vladavine Ladislava već su bili zaboravljeni paganski običaji

b) Imenujte koju gospodarsku svrhu su imali u zakonu izražene mjere! (1 bod) ………………………………………………………………………………………………… c) Imenujte ojačanju kojem društvenom ustrojstvu su pridonijeli gore navedeni

zakoni! (1 bod) …………………………………………………………………………………………………

4. Sljedeći je zadatak u svezi s načelima prosvjetiteljstva.

Imenujte na osnovi izvora da citati koje načelo opisuju! (Po elementu 0,5 boda)

a) „Minden államban háromféle hatalom van: a törvényhozó hatalom, a nemzetközi jog alá tartozó dolgokra vonatkozó végrehajtó hatalom, végül az a végrehajtó hata-lom, amely a polgári jog alá tartozó dolgokra vonatkozik.” (Montesquieu: A törvények szelleméről) ………………………………………………………. b) „[…] a kormányzás, ha mégoly örökletes is, ha mégannyira egyetlen ember kezébe tétetett is le, nem magánjószág, hanem közvagyon, következésképpen sosem vehető el a néptől, akiknek lényegében egyedüli és kizárólagos birtoka.” (Az Enciklopédia) ………………………………………………………. c) „Az eladás és a vásárlás általános szabadsága az egyetlen eszköz arra, hogy az egyik oldalon az eladó számára olyan ár alakuljon ki, amely ösztönzi a termelést, a másik oldalon viszont a fogyasztó számára biztosítsa a legjobb árut a legalacsonyabb áron.” (Turgot: Észrevételek a javak képződéséről és felhasználásáról,) ………………………………………………………. d) „Minthogy szabad államban minden szabad lelkű ember maga kell, hogy kormá-nyozza magát […] Minthogy azonban ez nagy államokban keresztülvihetetlen, és kis államokban is sok hátránnyal jár, a népnek a maga képviselői útján kell megten-nie mindazt, amit maga nem tud megtenni.” (Montesquieu: A törvények szelleméről) ………………………………………………………. a) „U svakoj državi tri vrste vlasti ima: zakonodavna vlast, izvršna vlast koja se

odnosi na stvari koje su podređeni međunarodnom pravu, i na kraju izvršna vlast

4 boda



Azonosító jel:

koja se odnosi na stvari koje su podređene građanskom pravu.” (Montesquieu: O duhu zakona)

b) „(…) vladavina iako je nasljeđena i stavljena u ruke jednog jedinog čovjeka nije privatna svojina nego javna imovina, s toga proizlazi da se nikada ne može oduzeti od naroda čija je u stvari jedino i isključivo dobro.” (Enciklopedija)

c) „Opća sloboda prodaje i kupovine je jedino sredstvo da se jedne strane za prodavača obrazuje takva cijena koja podstiče proizvodnju, a s druge strane pak potrošaču osigurava najbolju robu po najnižoj cijeni.” (Turgot: Primjedbe o stvaranju i korištnju dobara,)

d) „Pošto u slobodnoj državi svaki čovjek slobodnog duha sam treba da upravlja sa sobom (...) Međutim, pošto je to u velikim državama neizvodljivo, a u malim državama bi imalo mnogo štete, narod preko svojih predstavnika treba da učini sve to što sam ne može.” (Montesquieu: O duhu zakona)

2 boda

5. Zadatak se vezuje uz oporuku Istvána Bocskaija Odgovorite na pitanja na osnovi izvora i svojih spoznaja! (Po elementu 1 bod)

„Hogy pedig említett katonáink szétszórtan [...] el ne kallódjanak, [...] hanem min-denkor és minden időben [...] állandó lakóhelyen egy tömbben – Erdélyben lakó hű-séges székelyeink szokása szerint – minél alkalmasabban, hasznosabban és gyümöl-csözőbben szolgálhassanak, készenlétben és felkészültek legyenek, Szabolcs megyé-ben levő [...] birtokrészeinket [...] említett 9254 katonáknak, örököseiknek és mindkét nembéli összes leszármazottaiknak azzal a feltétellel adtuk, [...] hogy más adomá-nyos nemesek szokása szerint parancsunkra vagy utódaink parancsára jó fegyverek-kel és hadieszközökkel felszerelten mindenfajta, vagyis általános és részleges hadfel-kelésben kötelesek és tartoznak jelen lenni, és hűségesen szolgálni.” (Bocskai István kiváltságlevele)

„Valameddig az magyar korona ott fenn, nálunknál erősebb nemzetségnél, az né-metnél lészen, és a magyar királyság is a németeken forog, mindenkor szükséges és hasznos egy magyar fejedelmet Erdélyben fenntartani, az nekik is oltalmukra, javuk-ra leszen. [...]” (Bocskai István végrendelete, 1605) „Da bi se spomenuti vojnici ne bi rasuti (...) zastrnili (...) nego u svako doba i po svakom vremenu (...) na stalnom mjestu boravka u jednom bloku – prema običaju naših vjernih Sikuljaca koji žive u Erdelju – što povoljnije, korisnije i plodonosnije služe da budu u pripravnosti i budu spremni, naš dio posjeda (...) u županiji Szabolcs (...) spomenutim 9254 vojniku, njihovim nasljednicima i svim njihovim potomcima obadva spola pod tim uvjetom smo dali (...) da po običajima drugih ... plemića na njihovu zapovijed ili zapovijed njihovih potomaka opremljeni dobrim oružjem i ratnim sredstvima u svim vrstama, to jest općim i djelomičnim ratnom ustanku obvezni i dužni su nazočni biti i vjerno služiti.” (Povlasno pismo Istvána Bocskaija)

„Dok je mađarska kruna tamo gore pri naroda koji je od našega jači, pri Nijemaca i mađarsko kraljevstvo na Nijemcima okreće/o Nijemcima ovisi, u svako je doba



Azonosító jel:

potrebno i korisno mađarskog kneza u Erdelju očuvati, to je i za njihovu zaštitu i njihovu korist.” (Oporuka Istvána Bocskaija, 1605)

a) Odredite koji je povjesni događaj (rat) pretekao Bocskaijevu oslobodilačku

borbu! ………….……………………………………………………………………………………….. b) Formulirajte ukratko, da prema Bocskaiju zašto je potrebno očuvanje

neovisnosti Erdeljske kneževine! ………….……………………………………………………………………………………….. c) Imenujte onu društvenu skupinu koju je Bocskai naselio i kojoj je dao povlastice! ………….……………………………………………………………………………………….. d) Imenujte da sloboda kojeg erdeljskog naroda je služila uzorom pri davanju

povlastica! ………….……………………………………………………………………………………….. e) Imenujte da kakvu je ulogu Bocskai odredio kasnije onima koji su dobili

darovnice? ………….………………………………………………………………………………………..

5 boda



Azonosító jel:

6. Sljedeći je zadatak se odnosi na francusku građansku revoluciju. Upišite na mjesta tabele naznačene točkicama odgovarajuće pojmove! (Po elementu 0,5 boda)

FRANCUSKA REVOLUCIJA IZMEĐU 1789-1793

GODINE DRŽAVNO UREĐENJE

ZAKONODAVNA VLAST

IZVRŠNA VLAST

POLITIČKE SNAGE KOJE SU

SUPROTSTAVLJENE

1788 a) …………………. KRALJ KRALJ

apsolutna vlada

b) ………………………

1789

1790

1791

d)……………………NARODNA

SKUPŠTINA

Rojalisti

ustavni monarhisti

radikalci

1792

USTAVNA MONARHIJA

ZAKONOTVORNA NARODNA SKUPŠTINA

c)………………

ustavni monarhisti

žirondisti

1793

e) …………………. KONVENT ODBORI KONVENTA

žirondisti

f) ……………………….

7. Zadatak govori o gospodarstvu doba dualizma. Na osnovi izvora i svojih spoznaja odgovorite na pitanja!

a) Građanska revolucija g. 1848. ukinula je pravne okvire feudalne proizvodnje. Unatoč tomu nije došlo do poleta poduzetničke volje. Zašto? Zaokružite redni broj onog odgovora koji držite ispravnim! (Po elementu 0,5 boda)

1. Zbog nepovoljnih geografskih prilika. 2. Nisu se gradile željeznice u državi. 3. Politički je status Mađarske bio neuređen. 4. Malo je bilo stručnjaka, te malo kapitala za ulaganje.

3 boda



Azonosító jel:

b) Kako se povezuje dinamičan ritam izgradnje željeznice i sadržaj zakonskog članka broj XIII. iz godine 1867.? (1 bod)

„1. § Az 1867-ik évi julius 2-kán kelt országos határozat folytán, jelen törvény által felhatalmaztatik a minisztérium, hogy vasutak és csatornák építésére valóságos értékben 60 millió ezüst frtnyi vagy 150 millió francnyi kölcsönt létesítsen 50 évre 5.650,000 ezüst forint, vagyis 11.625,000 francnyi évi járadék kötelezése mellett […]” (1867. évi XIII. törvénycikk a vasutak és csatornák építése végett létesítendő kölcsönről) „Uslijed 1. paragrafa državne uredbe datirane 2. srpnja 1867. godine prema ovom zakonu se opunomoćuje ministarstvo da za izgradnju željeznica i kanala stvori zajam u stvarnoj vrijednosti od 60 milijuna srebrnih forinti ili 150 milijuna franaka na 50 godina, s godišnjom obvezom rente 5.650,000 srebrnih forinti to jest 11.625,000 franaka (...)” (Zakonski članak broj XIII. iz godine 1867. o zajmu stvorenom za izgradnju željeznica i kanala)

……………………………...……………………………………………………………………

………………………………………...…………………………………………………………

c) U kojem je desetljeću izgrađeno najviše željezničkih linija? (1 bod) …………………..

Godina Dužina željezničkih linija (km)

Željeznica po 100 km2 (km)

1846 35 0,0 1850 222 0,1 1867 2 285 0,8 1873 6 285 1,9 1890 11 246 3,4 1900 17 108 5,2 1913 22 084 6,8

1866 1894

Prijenos osoba željeznicom

3 400 000 osoba 49 578 839 osoba

Prijenos robe željeznicom

3 000 000 tona 27 514 743 tona

d) Imenujte da razvoj koje industrijske grane je prvenstveno pomogla gradnja

željeznice? Navedite dvije! (Po elementu 0,5 boda)

…………………………………………………………………………………………………...



Azonosító jel:

e) Imenujte onog ministra prometa uz čije se ime može vezati reforma željeznice! (1 bod)

…………………………………………………...………………………………………………

8. Zadatak je u svezi s gospodarstvom XX. stoljeća. Odgovorite na pitanja pomoću svojih spoznaja i izvora!

„A bankok fizetésképtelenné váltak és csődbe jutottak. A hitelrendszer összeomlása viszont lehetetlenné tette a termelést, a bel- és külkereskedelem működését. […] Az Egyesült Államokban a munkanélküliek száma 1929–33 között 1,5 millióról 12,8 mil-lióra (a foglalkoztatottak 3,2%-áról 24,9%-ára) emelkedett. Ugyanezen idő alatt az előállított társadalmi össztermék értéke 46%-kal csökkent.” (Tankönyvi szöveg) „Banke su postale insolventne i pale su pod stečaj. Slom kreditnog sustava je pak onemogućio proizvodnju, djelovanje unutarnje i vanjske trgovine. (...) U Sjedinjenim Državama između 1929-1933 g. broj nezaposlenih se povećao s 1,5 milijuna na 12,8 milijuna (s 3,2% zaposlenih na 24,9%). Za isto vrijeme vrijednost proizvedenog ukupnog društvenog proizvoda je pala s 46%.” (Tekst iz udžbenika)

a) Imenujte u izvoru prikazanu pojavu! (0,5 boda) ………………………………………………………………………………………………… b) Dopunite prikaz korištenjem svojih spoznaja i izvora! (Po elementu 0,5 boda) „Ha az állam ócska palackokat megtöltene bankjegyekkel, megfelelő mélységbe el-ásatná őket elhagyott szénbányákban, az üregeket színültig megtöltené utcai sze-méttel, s aztán […] magánvállalkozásra bízná, hogy újból kiássa a bankjegyeket […] nem lenne munkanélküliség, és a visszahatások révén a társadalom reális jövedelme és tőkevagyona is valószínűleg jelentősen nagyobb lenne, mint amekkora ténylege-sen.” (John Maynard Keynes) „Ako bi država istrošene flaše napunila bankovnim novčanicama, i dala bi ih ukopati u odgovarajuću dubinu napuštenih rudnika uglja, šupljine bi dupkom napunila s uličnim smećem a poslije bi (...) povjerila privatnom poduzeću da ponovno iskopa bankovne novčanice (...) ne bi bilo nezaposlenosti a pomoću protudejstva realni prihod i kapitalna imovina društva bi vjerojatno značajno bila veća nego kakva je stvarno.” (John Maynard Keynes)

5 boda



Azonosító jel:

Állam Država

Avatkozzon be neka se umiješa

Teremtsen neka stvori

Serkentőleg hat utiče podupirajuće

Nő a raste

c) Objasnite zašto je bilo potrebno aktivno sudjelovanje države u gospodarstvu! (1 bod) ……………………………...……………………………………………………………………

……………………………...……………………………………………………………………

9. Zadatak je u svezi s Mađarskom između dva svjetska rata. Odgovorite na pitanja na osnovi izvora i svojih spoznaja!

a)

ŠKOLOVANOST PUČANSTVA 1920 1949 Godište, školska sprema

posto 10 godina i stariji završio 0 razreda 13,0 4,8 15 godina i stariji završio 8 razreda 11,2 20,6

18 godina i stariji završili barem srednju školu 4,2 5,5 25 godina i stariji završenom visokoškolskom spremom 1,7 1,7

1. Utvrdite, kakva značajna promjena se može opaziti u školovanosti pučanstva? (0,5

boda) ………………………………………...………………………………………………………… 2. Imenujte po područjima jedan razlog! (1 bod)

………………………………………...…………………………………………………………

3 boda

1.

2. 3.



Azonosító jel:

b) Podjela muških zaposlenika po podrijetlu u raznim sektorima

Industrijski radnik 55,0 45,0 Samostalni obrtnik 71,1 28,9

Seljak s posjedom 79,9 20,1 Poljoprivredni

radnik 87,2 12,8

Službenik, intelektualac 87,5 12,5

Onaj tko je podrijetlom iz svoje društvene i profesionalne skupine

Onaj tko je podrijetlom iz druge društvene i profesionalne skupine

1. Utvrdite da na kojim područjima je bio najniži društveni mobilitet! (0.5 boda) • ………………………………………...………

• ………………………………………...……… 2. Imenujte jedan razlog po područjima! (Po elementu 1 bod)

• ………………………………...………………………………………………………… • ………………………………...…………………………………………………………

4 boda

10. Zadatak je u svezi s nastankom komunističke diktature u Mađarskoj. Utvrdite da u izvoru formulirani čimbenici jesu li istiniti ili lažni u pogledu Mađarske! Vaš izbor naznačite znakom X! Vaša utvrđivanja ukratko obrazložite ili potkrepite konkretnim primjerom! (Po redu 1 bod)

„A szovjet hatalom anatómiája a csatlós államokban. Miben áll a szovjet hatalom anatómiája ezekben az országokban? A szovjet befolyás és ellenőrzés négy alapvető tényezőn nyugszik:

a) bizonyos hagyományos kötelékek, például a pánszlávizmus és az ortodox egyház, illetve a csatlós államok népessége egyes rétegeiben élő közös félelem a német agresszió újjáéledésétől;

b) a szovjet fegyveres erők és biztonsági csoportok azonosítható elemeinek jelen-léte vagy fojtogató közelsége;



Azonosító jel:

c) a Kreml behatolása és uralkodó szerepe a kormányban, a pártban és az összes többi tömegszervezetben (a gazdasági vállalatokat is beleértve) szovjet és he-lyi nemzetiségű elemeken keresztül;

d) a közös kommunista ideológia, amelyhez az uralkodó csoportok tartják ma-gukat.” (Az amerikai politika alapelvei a kelet-európai szovjet csatlós államok tekinte-tében, 1949)

„Anatomija sovjetske vlasti u satelitskim državama.

U čemu je anatomija sovjetske vlasti u tim državama? Sovjeski se utjecaj i nadzor sastoji od četiri osnovna čimbenika:

a) neke tradicionalne veze, na primjer panslavizam i ortodoksna crkva, odnosno u nekim slojevima pučanstva satelitskih država postojeći zajednički strah od oživljavanja njemačke agresije;

b) nazočnost ili zagušljiva blizina onih elmeneta sovjetskih oružanih snaga i sigurnosnih grupacija koje se mogu identificirati;

c) prodiranje i vladajuća uloga Kremlja u vladi, partiji i u svim masovnim organizacijama (uključujući i gospodarska poduzeća), preko elemenata sovjetskih i mjesnih narodnosti;

d) zajednička komunistička ideologija kojih se drže vladajuće skupine”. Osnovna načela američke politike glede istočnoeuropskih sovjetskih satelitskih država, 1949)

Slovo čimbenika Istinito Lažno Objašnjenje, primjer

a)

b)

c)

d)

4 boda



Azonosító jel:

11. Zadatak se veže uz problem Sjever-Jug. Riješite zadatak na osnovi izvora i svojih spoznaja!

Észak Sjever

Dél Jug

Prognoza o porastu broja pučanstva 1980. godine

A világ 2000-ben Svijet 2000. godine

Európa Europa

FÁK Zajednica Nezavisnih Država (ZND)

Afrika

Amerika

Azija

Australija i Oceanija

a) Protumačite u jednoj rečenici karikaturu i dijagram (Po elementu 0,5 boda)

Karikatura:……………………….………...……………………………………………………

Dijagram:…………………………………………………………………………..……………

b) Formulirajte vezu koja postoji između karikature i dijagrama! Na koji problem ukazuju obadva izvora? (Po elementu 1 bod)

………………………………...…………………………………………………………………

ÁZSIA



Azonosító jel:

c) Nabrojite dvije negativne posljedice problema Sjever i Jug! (Po elementu 1 bod) ………………………………...…………………………………………………………………

………………………………...…………………………………………………………………

4 boda

12. Zadatak je u svezi s novom ustanovom mađarske demokracije s parlamentarnim

povjerenikom (ombudsmanom). Odgovorite na sljedeća pitanja na osnovi izvora i svojih spoznaja!

„32/B. § (1) Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának feladata, hogy az alkot-mányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy ki-vizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezde-ményezzen. (2) A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának feladata, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságo-kat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen. (3) Az országgyűlési biztos eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kez-deményezheti. (4) Az állampolgársági jogok, illetőleg a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok ország-gyűlési biztosait a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés a képviselők két-harmadának szavazatával választja. […] (6) Az országgyűlési biztos tevékenységének tapasztalatairól évente beszámol az Or-szággyűlésnek. (7) Az országgyűlési biztosokról szóló törvény elfogadásakor a jelen lévő országgyű-lési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.” (A Magyar Köztársaság alkotmá-nya) „32/B .§(1) Zadatak parlamentarnog povjerenika građanskih prava je da ispita ili da ispitati neprilike u svezi s ustavnim pravima za koje saznaje, i u interesu njihovih liječenja pokrene opće ili pojedinačne mjere.

(2) Zadatak parlamentarnog povjerenika narodnih i etničkih manjinskih prava je da ispita ili da ispitati neprilike u svezi prava narodnosnih i etničkih manjina za koje saznaje, i u interesu njihovih liječenja pokrene opće ili pojedinačne mjere.

(3) Postupak parlamentarnog povjerenika, po zakonu određenim slučajevima bilo tko može pokrenuti.

(4) Parlamentarne povjerenike građanskih prava odnosno prava narodnosnih i etničkih manjina na prijedlog predsjednika republike izabere Parlament s dvotrećinskim glasom zastupnika. (...)



Azonosító jel:

(5) Parlamentarni povjerenik o iskustvima svojeg djelovanja godišnje daje izvještaj Parlamentu.

(6) Pri prihvaćanju zakona o parlamentarnim povjerenicima je potrebno dvije trećine glasa nazočnih parlamentarnih zastupnika. (Ustav Mađarske Republike)

a) Po kojem zakonu se zasniva prvenstveno zaštita prava građana? (0,5 boda)

…………………………………………………………………………………………………. b) Imenujte po svojoj spoznaji još jednog povjerenika osim u izvoru spomenuta dva

parlamentarna povjerenika! (0,5 boda)

…………………………………………………………………………………………………. c) Tko može pokrenuti postupak parlamentarnog povjerenika? (0,5 boda)

…………………………………………………………………………………………………. d) S kojim razmjerom glasova izabere parlament parlamentarne povjerenike? (0,5

boda) .……………………………………………………………………………………… e) Koga i protiv koga brani parlamentarni povjerenik? (Po elementu 0,5 boda)

…………………………………………………………………………………………………

3 boda



Azonosító jel:



Azonosító jel:



Azonosító jel:

I. Jednostavni, kratki zadaci Maksimalni broj bodova

Broj postignutih

bodova

1. Istočne civilizacije starog vijeka 4

2. Funkcioniranje staležne države 3

3. Srednjovjekovno mađarsko kraljevstvo 4

4. Načela prosvjetiteljstva 2

5. Oporuka Istvána Bocskaija 5

6. Francuska građanska revolucija 3

7. Gospodarstvo dualizma 5

8. Gospodarski odnosi 3

9. Mađarska između dva rata 4

10. Komunistička diktatura u Mađarskoj 4

11. Problem Sjever-Jug 4

12. Ustanove demokracije 3 Ukupno 44

javító tanár / Profesor koji je ispravio

Postignut broj bodova

Broj bodova upisan u program

I. Egyszerű, rövid feladatok/jednostavni, kratki zadaci

javító tanár/ profesor koji je ispravio

Jegyző/Bilježnik

Megjegyzések:

1. Ha a vizsgázó a II. írásbeli összetevő megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad!

2. Ha a vizsga az I. összetevő teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a II. összetevővel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő!

Napomene:

1. Ukoliko je kandidat počeo rješavanje II. pismenog poredbenog zadatka, onda ova tabela i dio za potpis ostaje prazan!

2. Ukoliko ispit za vrijeme rješavanja I. poredbenog zadatka se ukida ili se ne nastavlja s II. poredbenim zadatkom, onda se ta tabela i dio za popis ispunjava!

Történelem horvát nyelven emelt szint — írásbeli vizsga 0612 II. összetevő

Azonosító jel:

TÖRTÉNELEM HORVÁT NYELVEN

POVIJEST

2006. május 10. 8:00

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

PISMENI ISPIT VIŠEG STUPNJA

II.

Időtartam: 150 perc Vrijeme trajanja: 150 minuta

Pótlapok száma/Broj dodatnih listova Tisztázati/Redovnih Piszkozati/Za skicu

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

MINISTARSTVO PROSVJETE

ÉR

ET

TS

ÉG

I V

IZS

GA

● 2

00

6.

má

jus

10

.

írásbeli vizsga, II. összetevő 2 / 36 2006. május 10. 0612

Történelem horvát nyelven — emelt szint Azonosító jel:

Važne informacije

Dajte nedvosmislene odgovore, obilježavajte točno – i u slučaju ispravljanja! Trudite se u svojim odgovorima formulirati bit, nemojte prekoračiti vrijeme koje vam stoji na raspolaganju! Molimo vas da koristite kemijsku olovku plave boje!

Pri rješavanju zadataka imajte na umu sljedeće prijedloge!

• Pozorno pročitajte zadatke! • Pozorno slijedite upute zadataka! • Proučite izvore uz zadatke (sliku, prikaz, tekst, zemljovid)! • Za rješavanje svih zadataka koristite dozvoljena pomagala: zemljovide Povijesnog atlasa i mađarski pravopisni rječnik! • Svoje odgovore napišite nakon studiozne procjene, po mogućnosti bez ispravljanja! Pri izradi tekstualnih, obrazložnih zadataka predlažemo Vam sljedeći redoslijed rada:

1. Smjestite u zadatku određeni problem u vremenu i prostoru! 2. Koristite za razumijevanje zadataka izvore odnosno Povijesni atlas! 3. Sakupite one opće pojmove (razvoj, promjena, proizvodnja itd.) odnosno pojmove

koji se vezani uz dato razdoblje (npr. tvrđavinski kmet, ceh, osobni kult) kojima se može prikazati dati problem!

4. Ugradite u svoj sastav one informacije i zaključke koje sadrže izvori. 5. Ako je potrebno načinite nacrt odnosno skicu! 6. Otkrite prethodne događaje, razloge i posljedice problema! 7. Formulirajte pretpostavke, objašnjenja! 8. Ugradite u sadržaj vaše samostalne spoznaje (npr. imena, nadnevci), gledište,

mišljenje! 9. Pripazite da vam rečenice budu jasne! 10. Uredite vaš tekst i pripazite na pravopis!

Informacije: Gledišta ispravljanja eseja: • razumijevanje zadatka, • odgovornost sadržajnim zahtjevima, • uređenost, logičnost i jezična pravilnost ogovora.

Želimo vam puno uspjeha u radu!



Pročitajte pozorno!

Od sljedećih zadataka ukupno četiri trebate izraditi. Na osnovi sljedećih pravila trebate učiniti vaš izbor: Trebaju se izraditi:

Dva kratka i dva dugačka zadatka od kojih svaki treba da je u svezi s različitim razdobljem i barem dva zadatka trebaju se odnositi na mađarsku povijest.

Pozorno prostudirajte zadatke!

Redni broj Razdoblja, teme Tip zadatka

13. Istočno i zapadno kršćanstvo Kratak

14. Gospodarstvo i trgovina u srednjem vijeku Dugačak

15. Svjetsko gospodarstvo nakon I. svjetskog rata Kratak

Opća povijest

16. Politika smirenja/pomirenja u 1930-im godinama Dugačak

17. Zakoni Ljudevita Velikog Kratak

18. Opsada Budima Dugačak

19. Nacionalne težnje u Habsburškoj imperiji Kratak

20. Izgradnja građanske države u Ugarskoj/Mađarskoj Dugačak

21. Mađarska znanost između dva svjetska rata Kratak

Mađarska povijest

22. Osveta g. 1956. Dugačak Nakon prostudiranja zadataka zaokružite redni broj izabranog zadatka! Kontrolirajte pravilnost izbora ispunjavanjem sljedeće tabele!

Gledišta izbora zadatka Da Jeste li izabrali četiri zadatka? Jeste li izabrali barem dva zadatka s temom mađarske povijesti? Jete li izabrali barem jedan zadatak s temom opća povijest? Jeste li izabrali dva kratka i dva dugačka zadatka? Jesu li sva četiri zadatka iz različitog razdoblja?(U tabeli razdoblja su odvojena dvojnom crtom)

Jeste li jednosmisleno označili vaš izbor zadataka? Izradite samo četiri izbarana zadatka, ostalo ostavite praznim! Prilikom izrade odgovora može se načiniti nacrt (skica)!



13. Zadatak je u svezi s istočnim i zapadnim kršćanstvom. (kratak) Prikažite glavne karakteristike ortodoksne i zapadne crkve, otkrite da promjena političke uloge zapadne crkve kakvu je ulogu odigrala u šizmi (rascijepu crkve)!

Ustrojstvo zapadnog i istočnog kršćanstva

„Dicsőséges császár, két olyan intézmény van, amely elsősorban kormányozza ezt a világot: az egyik a legfőbb papok megszentelt tekintélye, a másik pedig a királyi hatalom. A papok viselte teher annyiban nehezebb, amennyiben az Isten ítélőszéke előtt az embereken uralkodó királyokért is nekik kell számot adniuk.” (I. Gelasius pápa levele, Kr. u. V–VI. század)

„1. Egyedül a római egyházat alapította maga az Úr. 2. Egyedül a római pápát mondják joggal egyetemesnek [általánosnak]. 3. Püspököket egyedül ő tehet le és helyezhet székükbe vissza. […] 11. Az egész világon csak őt illeti meg a pápa név. 12. Jogában áll császárokat letenni.” (Dictatus Papae, 1075)



ortodox egyház: igazhitű, vagy helytelenebb szóhasználattal görögkeleti egyház. Lé-nyegében az 1054-es szkizma által önállósult egyházszervezet. A római katolikus egyháztól mind hierarchiájában, mind liturgiájában, mind egyes dogmáiban külön-bözik. Nem ismerik el a pápa elsőségét, nem hisznek a tisztítótűz erejében, a Szentléleket csak az Atyától, és nem a Fiútól is származtatják. A legfőbb méltóságo-kat kivéve nincsen kötelező cölibátus, csak az újraházasodás tilos. Az ortodox egyház szertartásainak nyelve a görög, az ószláv vagy az egyes nemzeti nyelvek. (Történelmi fogalomtár) „Slavni care, dvije ustanove ima koje prvenstveno upravljaju ovim svijetom: posvećeni ugled najviših svećenika i kraljevska vlast. Teret koji nose popovi utoliko je teži ukoliko pred Božjim sudom moraju odgovarati i za kraljeve koji nad ljudima vladaju.” (Pismo pape Gelaisusa I., V-VI. Stoljeće poslije Krista) „1. Jedino je rimsku crkvu osnovao osobno Gospodin. 2. Jedino se za rimskg papu kaže da je sveopći. 3. Jedino on može smjeniti i vraćati biskupe u svoje stolove. (...) 11. Na cijelome svijetu samo njemu pripada naziv papa 12.Ima pravo smjeniti careve.” (Dictus Papae, 1075) ortodoksna crkva crkva prave vjere ili pogrešno rečeno grkoistočna crkva. U suštini od šizme godine 1054. osamostaljena crkvena organizacija. Razlikuje se od rimokatoličke crkve po hijerarhiji, liturgiji i u pojednim dogmama. Ne prihvaćaju prvotnost pape, ne vjeruju u snazi vatre očišćavanja, po njima Sveti je Duh samo od Boga a ne i od Sina. Izuzev najviših dostojanstva nema obveznog celibata samo je ponovna ženidba zabranjena. Jezik obreda ortodoksne crkve je grčki, staroslavenski ili pojedini nacionalni jezici.” (Zbornik povijesnih pojmova) …………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...



…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

Mogući broj

Broj postignutihKriteriji

bodova Razumijevanje zadatka 4 Orijenatcija u vremenu i prostoru 4 Uporaba stručnog nazivlja 4 Korištenje izvora 6 Otkrivanje činjenica koje formuliraju događaje 8 Konstrukcija, jezična pravilnost 2 Sveukupni broj bodova 28 DJELITELJ 4 Broj ispitnih bodova 7



14. Zadatak je u svezi s gospodarstvom i trgovinom srednjeg vijeka. (dugačak) Prikažite na osnovi izvora i svojih spoznaja važnije karakteristike gospodarskog života XI-XIII. i XIV-XV. stoljeća, te razvoj mjesne i daljinske trgovine!

Gospodarstvo u Europi u XIV. –XV. stoljeću

Gospodarstvo Europe u XI.-XIII. stoljeću



Morski trgovački putovi Hanza Levantski Kopneni trgovački putovi Bankovna kuća Fugger Bankovna kuća Welser Bankovna kuća Medici zlato bakar rudnik soli srebro željezo tekstil

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...



…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

Mogući broj


bodova Razumijevanje zadatka 8 Orijenatcija u vremenu i prostoru 4 Uporaba stručnog nazivlja 6 Korištenje izvora 10 Otkrivanje činjenica koje formuliraju događaje

12

Konstrukcija, jezična pravilnost 8 Sveukupni broj bodova 48 DJELITELJ 3 Broj ispitnih bodova 16



15. Zadatak prikazuje situaciju svjetskog gospodarstva nakon I. svjetskog rata. (kratak) Analizirajte pomoću izvora i svojih spoznaja kako je utjecao rat na sudionike svjetskog gospodarstva, odnosno koje su se strukturalne promjene odigravale u gospodarstvu do 1929. godine!

Pokazatelji svjetske industrijske proizvodnje u postocima

(1920–1925)* 1920 1925 Svijet 93,6 121,6 SAD 122,2 148,0 Europa 77,3 103,5 Sovjetski Savez 12,8 70,1 Ostali dio svijeta 109,5 138,1

* Podatke iz g. 1913. smatrajući kao 100%

. „Az egyes országok közötti háborús tartozások és az 1918–20 közötti hitelsegélyek összege 28 milliárd dollárt tett ki. […] Kelet- és Közép-Európa gazdasági kilátásai tovább rontották a helyzetet, mert a sebtében létrehozott új országokban a vámok és illetékek gátolták az általános fejlődést, […] az új határok elválasztották a gyárakat a nyersanyagoktól, a kohókat a szénbányától, a gazdaságot a piactól. […] Vitathatatlan, hogy a modern háború fellendítette a gazdaság termelékenységét. Gazdasági és technológiai téren ezek az évek nagymértékű előrelépést eredményez-tek. Fellendült az autó- és repülőgépgyártás, az olajfinomítás és a vegyipar, a villa-mos-, festék- és nemesacélipar, a hűtőgép- és konzervgyártás, valamint egész sor más iparág.” (Részlet Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása című könyvből.)

„Az 1920-as években tovább nőtt az iparban és a kereskedelemben foglalkoztatottak aránya, illetve csökkent a mezőgazdaságból élők száma. A háború után beindult ter-melést nyersanyag és élelmiszer túltermelés jellemezte. A háború idején a korábbi felvevőpiacok, mint például India és Japán, maguk is termelni kezdtek, ennek hatásá-ra szűkült a korábbi exportőrök piaca. […] A motorizáció, a futószalag-termelés, a szabványosítás lehetővé tették az olcsó tömegtermelést, [így] a fejlett országok vetélytársává vált Japán, India és Kína is.” (Tankönyvi szöveg) „Iznos ratnih dugova između pojedinih država i kreditnih pomoći između 1918 i 1920. g. dosegao je 28 milijardi dolara. (...) Gospodarski izgledi Istočne i Srednje Europe su dalje pogoršavali situaciju, jer na brzake stvorenim državama carine i pristojbe su sprječavali opći razvoj, (...) nove su granice odvajale tvornice i sirovine, topionice i rudnike uglja, gospodarstvo i tržište. (...) Nepobitno je, da je suvremeni rat unaprjedio proizvodnost gopodarstva. Na području gospodarstva i tehnologije ove su godine dovele do velikog koraka prema naprijed. Unaprijeđna je proizvodnja automobila, zrakoplova, rafinerija nafte, kemijska industrija, električna industrija, industrija boje, i plemenitog čelika,



proizvodnja hladnjaka i konzervi, te još jedan niz drugih grana industrije.” (Fragmenti iz knjige Paul Kennedy: Procvat i pad velesila) „U 1920-im godinama dalje je porastao omjer zaposlenika u industriji i trgovini, odnosno pao je broj onih, koji žive od poljoprivrede. Proizvodnju koja je proradila nakon rata, karakterizirala je prekomjerna proizvodnja sirovina i namirnica. Za vrijeme rata ranija otkupna tržišta, kao primjerice Indija i Japan, počeli su i sami proizvoditi i kao posljedica toga, sužavao se tržište ranijih izvozača. (...) Motorizacija i proizvodnja na tekućoj vrpci, standardizacija je omogućila jeftinu masovnu proizvodnju (tako) je postala konkurencija Japan, Indija i Kina razvijenim zemljama.” (Tekst iz udžbenika) …………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

Mogući broj





16. Proturatne zamisli i diplomacija u 1930-im godinama. (dugačak)

Prikažite na osnovi izvora i svojih spoznaja proturatne napore između dva svjetska rata! U odgovoru pišite i o razlozima politike smirenja i njenog neuspjeha!

Kronologija 14. X. 1933. Njemačka istupa iz Lige naroda i napušta konferenciju razoružanja. 16. III. 1935. Hitler izdaje zakon o uvođeju opće mobilizacije. 11-14. IV. 1935. Francuska, Velika Britanija i Italija osuđuje njemačko ponovno

naoružovanje i izdaje mirovni poziv. 1936-1939 Građanski rat u Španjolskoj. 12-13. III. 1938. Anschluss. 29-30. IX. 1938. Münchenski sporazum. 31. III. 1939. Chamberlainova vlada raskida s politikom smirenja. 23. VIII. 1939. Szovjetsko- njemački ugovor o nenapadanju A háború veszélye ellen nem fegyverekkel védekezhet az ember, hanem egyedül úgy, hogy eltökélten halad egy új, törvénytisztelő világ megvalósítása felé. A fegyve-rek ellen nem fegyverek felhalmozásával lehet küzdeni, ez olyan lenne, mint Belzebubot hívni segítségül, hogy űzze el az ördögöket.” (Clement Attlee munkáspárti vezető a brit alsóházban, 1935) „Protiv opasnosti rata čovjek se može braniti ne oružjem, već jedino tako, da odlučnim koracima napreduje prema ostvarivanju novog svijeta koji poštuje zakone. Protiv oružja se ne može boriti nagomilavanjem oružja, to bi bilo kao da Belzbuba zovemo u pomoć da nam iztjera vragove.” (Clement Attlee vođa radničke stranke u britanskom donjem domu, 1935) ”



Članovi Lige naroda

Državna granica Središte Lige naroda Međunarodni sud (Hag) Prvobitni članovi Pozvane neutralne države Primljeni članovi, 1920 Primljeni članovi 1921-1925 Primljeni članovi 1925- Primljeni član 1934 Područje pod upravom Lige naroda ( područje Saar, Danzig) „Az érzelem és a jog arra ösztönöz, hogy segítséget nyújtsunk a köztársasági (spanyol) kormánynak. De ha fegyvereket küldünk neki, ez olyan versenyt hoz létre, amelyben a diktátorok lennének a nyertesek. Végül is a legjobb magatartás az, amely a legreálisabb biztosítékot nyújtja, hogy elérjük a nemzetközi tartózkodásnak ezt a fajtáját. Ha ezt nem tettük volna meg, Európában kitör a háború.” (Leon Blum francia miniszterelnök beszédéből, 1936)

„Chamberlain miniszterelnöksége a megbékélés folytatása volt, és egyenesen vezetett a müncheni megegyezéshez, majd a Csehszlovákia megszállása utáni keserű kijóza-nodáshoz.” (Tankönyvi szöveg)



„Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország és Olaszország, tekintetbe véve a szudétanémet terület elcsatolására vonatkozó, elvben már elért egyezményt, meg-egyezett az elcsatolás következő feltételeiben és módozataiban, valamint az ennek következtében foganatosítandó intézkedésekben, és a jelen egyezmény által mind-egyikük felelősséget vállal a végrehajtáshoz szükséges lépések biztosításáért. […] Optálási {két állampolgárság közötti választás} jogot nyújtanak mindazoknak, akik az átadott területekről elköltözni óhajtanak, valamint mindazoknak, akik oda kíván-nak letelepedni. […] Egy német–cseh bizottság […] kidolgozza a lakosság kicserélé-sét megkönnyítő rendelkezéseket, és tisztázza az ebből a kicserélésből folyó összes elvi kérdéseket.” (A müncheni egyezmény, 1938. szeptember 29.)

„Vajon lehet-e hinni Hitler további, bármilyen ígéretében azok után, hogy túltette magát az annyira ünnepélyes és megismételt ígéretein? […] Valóban ez az utolsó támadás egy kis állam ellen, vagy még továbbiak is követik-e. Nem lényeges lépés-e ez a világuralom felé? […] A demokráciáknak szembe kell szállniuk az ilyen kísérle-tekkel.” (Chamberlain brit miniszterelnök 1939 márciusában)

„Osjećaj i pravo nas podstiču da pružimo pomoć republičkoj (španjolskoj) vladi. Ali ako bismo im poslali oružja to bi stvorilo takmičenje u kojemu bi diktatori bili pobjednici. Najzad najbolje ponašanje je ono koje nam pruža najrealnije jamstvo da postignemo ovu vrstu međunarodne suzdržanosti. Da to nismo učinili, u Europi bi buknuo rat. ” (iz govora Leona Bluma, francuskog premijera) „Premijerstvo Chamberlaina je bilo nastavljanje smirivanja i upravo je vodilo k münchenškom sporazumu te kasnije nakon okupacije Čehoslovačke gorkom istreznjenju.” (Tekst udžbenika) „Njemačka, Sjedinjeno kraljevstvo, Francuska i Italija uzimajući u obzir u načelu već postignut sporazum o priključenju sudetsko-njemačkih teritorija, sporazumjele su se u sljedećim uvjetima i načinima priključenja, i u uslijed toga u mjerama koje predstoje, i s ovim sporazumom svaki od njih prima odgovornost za osiguravanje izvršenja potrebnih koraka. (...) Pružaju pravo optacije (izbor između dviju državljanstva) svima onima koji se žele odseliti s predanih teritorija, te onima koji se žele onamo naseliti. (...) Njemačko-češki odbor (...) će izraditi odredbe koje će olakšati izmjenu stanovništva i raščistit će sva načelna pitanja koja proizlaze iz ove izmjene. ” (Münchenški sporazum, 29. rujna 1938.) „Da li se može vjerovati Hitlerovim daljnjim obećanjima nakon toga da je nadmašio sam sebe toliko svečanim i ponovljenim obećanjima? (...) Da li je stvarno to zadnji napad protiv jedne male države ili dolaze li daljnji napadi. Nije li to značajan korak k svjetskoj vlasti? (...) Naše se demokracije trebaju suprotstaviti takvim pokušajima.” (Chamberlain britanski premijer u ožujku 1939. g.)

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...



…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...



…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

Mogući broj

Broj postignutihSzempontok


17. Zadatak je u svezi s vladavinom Ljudevita Velikog (kratak)

Potvrdite pomoću izvora i svojih spoznaja da se zakoni iz godine 1351. su sastavljeni ciljem zaštite interesa srednjeg plemstva! U odgovoru objasnite i razloge toga!

„Mi tehát országunk említett báróinak, előkelőinek és nemeseinek a kérését királyi kegyes jóindulattal meghallgatván, […] legkedvesebb ősünknek és elődünknek, András király úrnak előbb említett, s aranypecsétjével megerősített, minden gyanútól teljességgel mentes, szóról szóra ide közbeiktatott oklevelét, a benne leírt minden szabadsággal együtt elfogadván, magunkévá tévén és jóváhagyván, kivéve egyedül ugyanazon kiváltságlevélből az előbb említett módon kirekesztett egyetlen cikkelyt, azt tudniillik, »hogy az örökösök hátrahagyása nélkül elhaló nemeseknek jogukban áll birtokaikat még életükben és haláluk esetére az egyháznak vagy másoknak, akiknek akarják, átadni vagy hagyományozni, eladni vagy elidegeníteni« éppen ellenkezőleg: egyáltalán ne legyen joguk ezt megtenni, hanem birtokaik a jog szerint és törvényesen tisztán és egyszerűen, minden ellentmondás nélkül legközelebbi atyafiaikra, nemzetségeikre háramoljanak. […]

6. Ezenkívül bármely néven nevezett minden szabad faluban, sőt még az udvarnoki és királynéi falvakban élő valamennyi szántóvető és szőlőbirtokos jobbágyainktól is – kivéve a fallal övezett városokat – ezek minden terményének és borának a kilenced részét [a kilencedik tized] fogjuk beszedni, és a királyné asszony is be fogja hajtani és a fent említett bárók és nemcsak bármely birtokaikon élő minden szántóvető és szőlőbirtokos jobbágyuktól hasonlóképpen hajtsák be, és szedjék be azok minden terményének és borának a kilencedrészét a saját szükségletükre. […]

És ha egyesek az imént említett behajtással kapcsolatban másként járnak el, az olyan ellenszegülőknek és jelen rendeletünk meghiúsítóinak a birtokain a terményeknek és



bornak ama kilenced részét – bármiféle mérséklés és engedmény nélkül – a saját szükségletünk céljaira fogjuk behajtani. […]

11. Ugyanazon nemeseknek a kérésére ahhoz is hozzájárultunk, hogy mind az országunk határai között lakó valódi nemesek, mind pedig azok is, akik országunk határain belül fekvő hercegi tartományokban élnek, egy és ugyanazon szabadságot élvezzék.” (Lajos király 1351-es törvényeiből)

„Mi dakle s kraljevskom milostivom naklonošću smo poslušali molbe spomenutih baruna, otmjenika i plemića naše zemlje (...) prihvaćajući povelju doslovno ovamo navedenu, od svake sumnje potpuno oslobođenu od najdražeg našeg predaka kralja Andrije koja je s zlatnim žigom potvrđena, uvažajući o odbravajući nju, izuzev jednog članka koji je na spomenuti način izostavljen iz istog pisma povlastica, naime „da plemići koji umru bez nasljednika imaju pravo još u životu, u slučaju svoje smrti, svoje posjede predati ili oporučiti prodati ili otuđiti crkvi ili drugima kome žele”, baš naprotiv: neka na to uopće nemaju prava nego svoje posjede prema pravu i zakonski čisto i jednostavno, bez suprotstavljenja, na svoje najbliže rođake, pleme ostavi. (...) 6. Osim toga od svih zemljoradnika i kmetova s posjedom vinograda u bilo kojem imenom nazvanom slobodnom selu, pa čak i u selima dvorana i kraljice – osim u gradovima okruženim zidovima – deveti dio svih njihovih proizvoda (deveta desetina) ćemo ubrati i kraljica će također ubrati, a gore spomenuti baruni i ne samo svi zemljoradnici i kmetovi s posjedom vinograda na bilo kojem posjedu na sličan način, uberu devetinu svakog proizvoda i vina na svoju potrebu. (...) A ako pojedini u svezi s gore spomenutim uberenjem drugačije postupaju, one koji se odupiru i koji osujete ovu naredbu, devetinu njihovih proizvoda i vina – bez smanjivanja i popusta – ubrat ćemo za svrhe svojih potreba. (...) Na molbu istih plemića pristat ćemo, da pravi plemići koji žive unutar naših granica i svi oni koji žive u vojvodskim pokrajinama unutar naših granica neka uživaju jednu te istu slobodu.” (Iz zakona kralja Ljudevita iz godine 1351.)

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...



…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

18. Zadatak je u svezi s oslobađanjem države i opsadom Budima 1686. g. (dugačak)

Prikažite pomoću izvora i svojih spoznaja prethodne događaje, slijed i posljedice osvajanja do Požunskog sabora g. 1687.

Teritoriji oslobođeni posredstvom kršćanske vojske do 1689. g.

Teritorij oslobođen do g. 1689

Mogući broj





„Szeptember 2-án az ágyúzás sokkal erőteljesebben kezdődött […] 12 000 főnyi lovas és gyalogos katonaságot vezényeltek a rohamra, kik már sóvárogva várták a jelt, minthogy az egész éjszakát készenlétben töltötték. A jelt délután 3 óra tájban adta meg a sváb üteg 6 ágyúból […] A törökök meglehetősen keményen védekeztek, éspedig főleg a brandenburgiak rohama ellen, ezért úgy is tűnt, mintha a katonák meg akarnának torpanni. Mihelyt […] a cölöpsoron valamelyest túljutottak, s az új rést is tömegesen megrohanta a legénység, már nem lehetett nekik ellenállni, […] s aki a törökök közül nem menekült a [városból] a várba, azt mind levágták, illetve fogságba ejtették.” (Henrik szász herceg naplójából)

„Azt meglátván […] Thököly ezereskapitány […], híres vitéz ember, a magyar hajdú-sággal megindul, és a török nem resistálhatván [ellenállhatván] ellene, legelsőbben is a magyarokkal együtt a kőfalakra felmegyen, és a városban penetrál [behatol]. Mely csudálatos vitézi bátorságát látván a német generálok azt mondják egymásnak: »Ez nem ember, hanem oroszlány«.” (Cserei Mihály Históriájából)

„Miksa Emánuel bajorjai délről, Lotharingiai Károly császári és brandenburgi ka-tonái északról kezdték a hadműveleteket. A 60 000 ostromlóból 15 000 volt magyar, akik gyalogosként az ostromban, vagy lovasként a környék biztosításában vettek részt. A várat 10 000 katonája élén az albán származású Abdurrahman védte. Buda bevétele komoly feladat elé állította a keresztényeket. (Tankönyvi szöveg)

„Ez oly nagy s örökké hálával említendő jótéteményeknek emlékezetére, s alázatosan kedveskedő lelkünknek mindenkorra felismerhető hálája jeléül […] Ő császári és királyi fenségének saját ágyékából származott fiúörökösei közül az elsőszülöttet fog-ják törvényes királyunknak s uruknak ismerni.” (Az 1687-es országgyűlés határozata a Habsburgok örökös királyságáról) „2. rujna je počela mnogo snažnija pucnjava iz topova (...) Na juriš su uputili 12 000 konjanika i pješaka, a oni su već željno očekivali znak jer su cijelu noć proveli u gotovnosti. Znak je dao u 3 sata švapska bitnica iz 6 topova (...) Turci su se prilično žestoko branili naročito protiv juriša brandenburgovaca, te se tako činilo kao da su se vojnici htjeli zastati. Čim (...) su se nešto prebili kroz redova stupaca te su novi prodor masovno napali vojnici i ne može im se odupreti, (...) a oni Turci koji nisu pobjegli (iz grada) u tvrđavu bijahu pobijeni odnosno zarobljeni.” (Iz dnevnika saskog vojvode Henrika) „Videći to (...) kapetan Thököly (…) čuveni vitez, krenuo je s ugarskim hajducima a Turci nisu mogli resistireti (usprotiviti se) s njim, kao prvi je stupio s Mađarima na kamen zidine i penetrirao je (ušao) u grad. Videći ovu čudesnu vitešku hrabrost, njemački su generali počeli pričati jedan drugim: „Ovaj nije čovjek, već lav“ ” (Iz historije Mihálya Cserea) „Bavari Emanuela Maksimiliana su s juga, a carski i brandenburški vojnici Karla Lotarinškog sa sjevera počeli ratne operacije. Od 60 000 napadača 15 000 je bilo Mađara koji su kao pješači sudjelovali u opsadi ili su kao konjanici sudjelovali u osiguravanju okolice. Tvrđavu je branio Abdurrahman s 10 000 vojnika koji je bio



albanskog podrijetla. Zauzimanje Budima je bio ozbiljan zadatak za kršćane.” (Tekst udžbenika) „Kao sjećanje na blagodat koje se velikom i vječnom zahvalnošću spominje i kao uvijek prepoznatljiv znak zahvalnosti pokorno uslužnoj duši (...) od muških nasljednika koji su nastali od slabine Njegovog carskog i kraljevskog veličanstva, prvorođeni će se priznati kao našeg zakonskog kralja i našega gospodina.” (Odluka skupštine iz g. 1687. o vječnom kraljevstvu Habsburgovaca) …………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...



…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

Mogući broj





19. Nastojanja narodnosti u Habsburškoj imperiji. (kratak) Prikažite pomoću izvora i svojih spoznaja nastojanja narodnosti koja su se odigravala u prvoj polovici XIX. stoljeća u Habsburškoj imperiji!

„A polgári nemzetté válás ideológiai kísérője a nacionalizmus, amely a társadalom alapelemének az emberek történelmileg kialakult közösségét: a nemzetet tartja. A XIX. századra a közös terület, a közös nyelv és kultúra fejlődése után megszületett a gazdasági egység megteremtésének igénye is. Ezt segíti elő a nemzeti öntudatot élesztő és erősítő eszmék rendszere.” (Tankönyvi szöveg)

„Talán nincs még ország a világon, melyben több nyelv, és ennek következtében oly sok nemzet honos mint Magyarországon.” (Schwartner Márton)

„[…] Bécsben pedig minden mozgalom pártolásra talált, mely a magyar elemet ellensúlyozhatná, mert ezt forradalminak tartották. Eszerint Gáj Ludevít […] Bécsből engedélyt nyert egy szláv nyomda felállítására Zágrábban, Moszkvából pedig pénzt ennek fölszerelésére, mert az oroszok mindig oda irányozták politikájukat, hogy a szláv mozgalom pánszlávvá [össz-szlávvá], vagyis orosszá alakuljon. El kell ismernünk, hogy Gáj ügyesen látott hozzá feladatához; azzal kezdte, hogy megalapítá a délszláv irodalmi nyelvet. […] illírnek nevezte e nyelvet, s erősen hitte, hogy nemcsak a horvátokra, hanem a szerbekre, dalmatákra és szlovénekre is ki fog terjedni. A horvát ifjúság rajongással fogta föl Gáj eszméit, s maga előtt látta már a délszláv birodalmat, melyben övé lesz a vezérszerep. A horvát katolikus klérus […] pártolta az illír mozgalmat. Néhány szegényebb mágnás, kinek jövedelme nem engedte, hogy Bécsben vagy Pesten töltse idejének egy részét, de Zágrábban szerepet akart játszani, szintén fölkarolta e nemzetiségi izgatást, melynek éle nyíltan Magyarország ellen fordult, s emellett olcsó dicsőségre tág tért nyitott.” (Pulszky Ferenc: Életem és korom)

„[…] az ország idegen ajkú lakosait nyelvüktől megfosztani nem csak soha nem is szándékozott, de sőt elismerni, miképpen a magánélet nyelvviszonyaiba törvény által kényszerítőleg beavatkozni jogtalan volna […] [De] a közigazgatásnak minden ága Magyarországon kivétel nélkül, valamint a hivatalos közlekedési nyelv és a ma-gyar kormánnyal s a magyarországi törvényhatóságokkal a magyar korona akármely részéből magyar legyen.” (Kossuth Lajos, 1840-es évek)

„A nemzeti megújulás a kelet-európai fejlődés ismert jelensége […]. Tartalmilag […] lehet úgy fogalmazni, hogy a nemzeti megújulásnak van egy első, kulturális és egy második, politikai szakasza. Az elsőben a nemzeti nyelv és a nemzeti múlt, vagyis a történelem áll a középpontban. […]A második szakaszban […] politikai követelések fogalmazódnak meg, a nyelv hivatali használatáról az önellátó nemzetállam igé-nyéig.” (Niederhauser Emil: A nemzeti megújulás kora)



„Popratna je ideološka pojava nastanka građanskog naroda nacionalizam koji osnovnim elementom društva smatra povijesno obrazovanu zajednicu ljudi: naciju. U XIX. stoljeću nakon razvijanja zajedničkog teritorija, zajedničkog jezika i kulture , pojavio se zahtjev stvaranja gospodarskog jedinstva. To potpomaže sustav ideja koji oživljava i pojačava nacionalnu svijest.” (Tekst udžbeneika) „Možda nema još jedne države na svijetu u kojoj bi više jezika bilo i uslijed toga toliko mnogo nacija je udomaćeno, kao u Ugarskoj.” (Márton Schwartner) „(...) u Beču je svaki pokret naišao na podupiranje koji je mogao da bude protuteža mađarskom elementu, jer su to držali revolucionarnim. Prema tomu Ljudevit Gaj (...) je dobio dozvolu od Beča da otvori slavensku tiskaru u Zagrebu, a za opremu novac iz Moskve, jer su Rusi uvijek tako upravljali svoju politiku, da slavenski pokret postane panslavenski (sveslavenski), dakle ruski. Moramo priznati, Gaj se vješto latio posla;počeo je s tim, da bi stvorio južnoslavenski književni jezik .(...) jezik je nazvao ilirskim, i jako je vjerovao, da će se proširiti ne samo na Hrvate, nego na Srbe, Dalmatince i Slovence. Hrvatska je mladež s oduševljenjem primila Gajeve zamisli, a on je već u svojoj mašti vidio južnoslavensku imperiju, gdje njemu pripada vodeća uloga. Hrvatsko je katoličko svećenstvo (...) podupiralo ilirski pokret. Nekoliko siromašnijih velikaša čiji prihodi nisu bili dovoljni da jedan dio svoga vremena provede u Beču ili Pešti, ali je u Zagrebu želio odigrati ulogu, također je prihvatilo ovo nacionalno buđenje, čija je oštrica otvoreno bila uperena protiv Ugarske, i pored toga je otvorilo širok prostor za jeftinu slavu.” (Ferenc Pulszky: Moj život i moje doba) „ (...) inojezične stanovnike države od svojih jezika nikad ni nije namjeravao,ali bilo bi bespravno priznati, kao i zakonom se prisilno umiješati u jezične okolnosti privatnoga života (...) (Ali) svaka grana upravljanja u Ugarskoj bez izuzetka, te službeni komunikacijski jezik s ugarskom vladom i ugarskim zakonodavnim vlastima, iz bilo kojeg dijela ugarske krune neka bude mađarski.” (Lajos Kossuth, 1840-e godine) „Nacionalni preporod je poznata pojava istočno europskog razvoja (...). Sadržajno (...)se može tako formulirati, da nacionalni preporod ima prvu kulturnu i drugu političku etapu. U prvoj je u središtu nacionalni jezik i nacionalna prošlost, to jest povijest. (...) U drugoj se etapi (...) izražavaju politički zahtjevi o korištenju jezika kao službenog do zahtjeva samopodmirivačke nacionalne države.” (Emil Niederhauser: Doba nacionalnog preporoda) …………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...



…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

Mogući broj


bodova Razumijevanje zadatka 4 Orijenatcija u vremenu i prostoru 4 Uporaba stručnog nazivlja 4 Korištenje izvora 6 Otkrivanje činjenica koje formuliraju događaje 8 Konstrukcija, jezična pravilnost 2 Sveukupni broj bodova 28 OSZTÓSZÁM 4 Broj ispitnih bodova 7

20. Izgradnja građanske države u doba dualizma u Ugarskoj. (dugačak)

Prikažite osobenosti građanske države preko izgradnje državne uprave i mreže škola!

A vármegye „élén az összállami érdekeket, illetve a kormány álláspontját képviselő főispán állt, akit a belügyminiszter javaslatára a király nevezett ki és mentett fel. Az állami centralizmus erősödésének következtében a XX. század elején a főispánok már igen széles jogkörrel rendelkeztek.” (Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században) „Na čelu varmeđa je stojao glavni župan koji je predstavljao svedržavne interese, odnosno vladin stav, koga je imenovao i razrješavao kralj na prijedlog ministra unutrašnjih poslova. Uslijed jačanja državnog centralizm, početkom XX. stoljeća galvni su župani već imali vrlo širok djelokrug.” (Ignác Romsics: Povijest Mađarske/Ugarske u XX. stoljeću)



Državna uprava Ugarske

bivše teritorije s povlastima A házassági jogról „1894. XXXI. Tc. 29. § A házasságot polgári tisztviselő előtt kell megkötni. Polgári tisztviselő: a) az anyakönyvvezető, b) a törvényhatóság első tisztviselője, c) a főszolgabíró, d) a rendezett tanácsú város polgármestere, e) az Osztrák–Magyar Monarchia diplomáciai képviselője. 30. § Oly kötés, mely nem polgári tisztviselő előtt történt, a törvény erejénél fogva semmi vonatkozásban nem tekintik házasságnak. […]”

Az állami anyakönyvekről „1894. XXXIII. Tc. 1. § A születések, házasságok és halálesetek közhitelű nyilvántartására és tanúsítá-sára kizárólag a jelen törvény értelmében arra hivatott közegek által vezetett állami anyakönyvek szolgálnak.”

„Báró Eötvös József majd Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszterek igen sokat tettek az analfabétizmus javításáért. Az 1868-ban elfogadott népiskolai törvény kötelezővé tette a 6–12 éves korúak iskolába járását. Aki nem tanult tovább, köteles volt heti pár órás ismétlő oktatásra járni 15 éves koráig. Minden olyan község, ahol legalább 30 tanköteles korú gyermek élt, köteles volt felállítani egy iskolát. Az elemi oktatás anyanyelven folyt, és az igazoltan szegény szülők gyermekeinek nem kellett tandíjat fizetniük.” (Tankönyvi szöveg)



O bračnim pravima „XXXI. Zakonski članak iz g. 1894. 29. § Sklapanje braka se odvija pred građanskim službenikom. Građanski je službenik: a) matičar, b) prvi službenik zakonske vlasti, c) ....., gradonačelnik grada s redovnim vijećem, e) diplomatski predstavnik Austro-Ugarske monarhije. 30. § Takvo sklapanje (braka) koje se ne odvija pred građanskim službenikom, uslijed „snage zakona ni u kojem smislu se ne može smatrati brakom.” O državnim maticama „XXXIII. Zakonski članak iz g. 1894. 1. § Za vjerodostojno držanje u evidenciji i potvrdu rođenja, sklapanje braka i smrtnih slučajeva jedino u smislu ovog zakona državne matice služe koje nadležni organi vode. .....” „Barun József Eötvös i Ágoston Trefort ministri vjere i javne prosvjete su vrlo mnogo učinili za poboljšavanje analfabetizma. Zakon o narodnim školama prihvaćen 1868. g. obvezno propisao pohađenje škole uzrasta od 6 do 12 godina. Onaj koji nije učio dalje, bio je obvezan pohađati do svoje 15 godine nastavu ponavljanja tjedno par sati. Svako naselje gdje je živjelo barem 30 djece obveznih za školovanje, moralo je postaviti školu. Osnovna je nastava tekla na materinjskom jeziku, i djeca potvrđeno siromašnih nisu plaćali školarinu.” (Tekst udžbenika)

1869 1890 1910 Analfabetizam u Ugarskoj

uspoređujući sa sveukupnim stanovništvom

65% 47% 33%

(Po Ignácu Romsicsu )

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...



…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...



21. Zadatak je u svezi s obilježjima mađarskog znanstvenog života između dva svjetska

rata. (kratak) Prikažite pomoću izvora i svojih spoznaja pozadinu Klebersbergovih reformi, odnosno istaknite uspjehe mađarskog znanstvenog života!

„A magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg, és teheti ismét naggyá. […] Szeretném a köztudatba bevinni, hogy a trianoni béke következté-ben lefegyverzett Magyarországon a kultusztárca tulajdonképpen honvédelmi tárca is. Honvédelmi tárca olyan értelemben, hogy most elsősorban a szellem, a művelődés fegyvereivel kell védeni hazánkat, s ezekkel az eszközökkel kell mindig újból bebizo-nyítanunk a világ nemzetei előtt, hogy a magyar a viszontagságos életének második ezer évében is életképes, erős, és hogy bántani nagy történelmi igazságtalanság.” (Klebelsberg Kunó, 1921)

„Az egyetemi oktatás színvonaláról számos kitűnő professzor gondoskodott. A legsi-keresebb Szent-Györgyi Albert volt, de kollégái közül többen nemzetközi hírnévre tettek szert szakterületükön a háború után. Például Bay Zoltán a radar feltalálója vagy Békésy György biofizikus, aki 1961-ben Nobel-díjat kapott. Az ekkor friss diplomás ifjú generáció tagjai közül Neumann János a számítástechnika, Wigner Jenő pedig a fizika területén szerzett elévülhetetlen érdemeket.” (Tankönyvi szöveg) „Mađarsku domovinu danas prvenstveno ne mač, nego kultura može zadržati i učiniti ponovo velikom. (...) Želio bih da postane opće poznato, da uslijed trianonskog mira razoružanoj Mađarskoj je portfelj vjere i opće naobrazbe u stvari i portfelj obrane. Portfelj je obrane u tom smislu, da sada prvenstveno s oružjem duha prosvjete trebamo braniti našu domovinu, i s tim sredstvima trebamo uvijek ponovno dokazivati pred narodima svijeta, da je Mađar i u svome drugom tisućljeću pun patnji sposoban za život, jak, i da je njegovo diranje velika nepravda povijesti.” (Kunó Klebersberg) „O razini sveučilišne nastave pobrinuo se veliki broj profesora. Najuspješniji je bio Albert Szent-Györgyi, ali od njegovih kolega više njih su stekli međunarodnu slavu na svom stručnom području nakon rata. Primjerice, Zoltán Bay izumitelj radara ili

Mogući broj


bodova Razumijevanje zadatka 8 Orijenatcija u vremenu i prostoru 4 Uporaba stručnog nazivlja 6 Korištenje izvora 10 Otkrivanje činjenica koje formuliraju događaje 12 Konstrukcija, jezična pravilnost 8 Sveukupni broj bodova 48 OSZTÓSZÁM 3 Broj ispitnih bodova 16



György Békesy boifizičar, tko je 1961. g. dobio Nobelovu nagradu. Od tada novodiplomirane mlađe generacije je János Neumann na području informatike, a Jenő Wigner je na području fizike stekao neprolazne zasluge.” (Tekst udžbenika)

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

Mogući broj


bodova Razumijevanje zadatka 4 Orijenatcija u vremenu i prostoru 4 Uporaba stručnog nazivlja 4 Korištenje izvora 6 Otkrivanje činjenica koje formuliraju događaje 8 Konstrukcija, jezična pravilnost 2 Sveukupni broj bodova 28 DJELITELJ4 Broj ispitnih bodova 7



22. Zadatak je u svezi s revolucijom i ratom za slobodu godine 1956. (dugačak) Potvrdite na osnovi izvora i svojih spoznaja, da su revolucionarni događaji g. 1956. imali cilj uspostavljanje demokratskih odnosa i stvaranje nacionalne neovisnosti. U odgovoru govorite i o tomu kako se povezao problem stvaranja demokratskih odnosa i neovisnosti! „1. Az összes szovjet csapatoknak azonnali kivonását követeljük Magyarországról, a békeszerződés határozatai alapján. 2. Az MDP-nek alulról felfelé, titkos alapon új alap-, közép- és központi vezetők választását követeljük, ezek a legrövidebb időn belül hívják össze a pártkong-resszust, és válasszanak új Központi Vezetőséget. 3. A kormány alakuljon át Nagy Imre elvtárs vezetésével, a sztálinista korszak min-den bűnös vezetőjét azonnal váltsák le. 4. Nyilvános tárgyalást követelünk Farkas Mihály és társai ügyében. Rákosi Mátyást – aki első fokon felelős a közelmúlt minden bűnéért és az ország tönkretevéséért – hozzák haza, és állítsák a nép ítélőszéke elé. 5. Általános, egyenlő és titkos választásokat követelünk az országban, több párt részvételével, új nemzetgyűlés megválasztása céljából. […] 6. Követeljük a magyar – szovjet és a magyar – jugoszláv politikai, gazdasági és szellemi kapcsolatok felülvizsgálását és új rendezését […] 12. Teljes vélemény- és szólás- és sajtószabadságot, szabad rádiót követelünk […]” (Részletek a MEFESZ 1956. október 22-én megfogalmazott 16 pontjából) „Magyarország népe! […] A kormány elítéli azokat a nézeteket, amelyek szerint a jelenlegi hatalmas nép-mozgalom ellenforradalom volna. […] az is vitathatatlan, hogy ezekben a megmoz-dulásokban elemi erővel bontakozott ki egy nagy, egész népünket átfogó és eggyé forrasztó nemzeti demokratikus mozgalom. Ez a mozgalom célul tűzte ki, hogy biz-tosítsa nemzeti függetlenségünket, önállóságunkat, szuverenitásunkat, kibontakoz-tassa társadalmi, gazdasági, politikai életünk demokratizmusát, mert csak ez lehet a szocializmus alapja hazánkban. […] […] A rend védelmére és a közbiztonság helyreállítására haladéktalanul megalakul az új karhatalom a honvédség és a rendőrség alakulataiból, valamint a munkások és az ifjúság felfegyverzett osztagaiból. A magyar kormány megállapodott a szovjet kormánnyal, hogy a szovjet csapatok azonnal megkezdik kivonulásukat Budapestről, s az új karhatalom megalakulásával egyidejűleg elhagyják a város területét. […] A rend helyreállítása után egységes, új államrendőrséget szervezünk, és az ál-lamvédelmi hatóságot megszüntetjük. Senkinek semmiféle bántódása nem eshet amiatt, hogy a fegyveres harcokban részt vett. A kormány javaslatot terjeszt az Országgyűlés elé, hogy az ország címere ismét a Kossuth-címer legyen, és hogy március 15-ét ismét nemzeti ünneppé nyilvánítsák!” (Nagy Imre beszédéből, 1956. október 28.)



„A szocialista nemzetek nagy közösségéhez tartozó országok […] kölcsönös kapcso-lataikat csakis a teljes egyenjogúságnak, a területi integritás tiszteletben tartásának, az állami függetlenségnek és szuverenitásnak, az egymás belügyeibe való be nem avatkozásnak elveire építhetik. […] A szovjet kormány […] utasítást adott a katonai parancsnokságnak, hogy vonja ki a szovjet katonai alakulatokat Budapestről, mihelyt ezt a magyar kormány jónak látja. (A Szovjetunió kormányának nyilatkozata, 1956. október 30.) „[...] A Magyar Népköztársaság kormányához hiteles értesülések érkeztek újabb szovjet alakulatok Magyarországra való bevonulásáról. A Minisztertanács elnöke […] követelte ezeknek a szovjet alakulatoknak haladéktalan, azonnali visszavonását. Közölte a szovjet nagykövettel, hogy a magyar kormány a Varsói Szerződést azonnal felmondja, egyidejűleg kinyilatkoztatja, Magyarország semlegességének védelmére a négy nagyhatalom segítségét kéri. [...]” (Nagy Imre jegyzéke az ENSZ-hez) „Egész helyzetünket az dönti el, hogy a 200 milliós orosz birodalomnak mi a szándéka a határainkon belül levő katonai erejével. […] ne tévesszük szem elől, hogy az országban lefolyt harc nem forradalom volt, hanem szabadságharc. 1945-től egy vesztett, számunkra céltalan háború után érőszakkal épült ki az itteni rendszer, amelynek örökösei most a tagadás, a megvetés, az undor és elítélés izzó bélyegét ütik annak minden porcikájára. A rendszert az egész magyar nép söpörte el. Az örökösök ne kívánjanak erről még egy bizonyosságot. A világon páratlan szabadságharc volt ez, a fiatal nemzedékkel népünk élén. […] A szabadságharc azért folyt, mert né-pünk szabadon akart dönteni arról, hogy miképpen éljen. Szabadon akart hatá-rozni sorsa, államának igazgatása, munkájának értékesítése felől. […] Új, vissza-élésmentes választás szükséges, amelyben minden párt indulhat. A választás tör-ténjék nemzetközi ellenőrzés mellett. (Mindszenty József rádióbeszéde 1956. november 3.)

„1. Zahtijevamo da se odmah povuku sve sovjetske trupe iz Mađarske, na osnovi odluka mirovnih ugovora.

2. Zahtijevamo izbor novih vođa nižeg, srednjeg i centralnog stupnja tajnim glasovanjem, od odozdo prema gore u MDP-u, i neka oni u najkraćem roku sazovu kongres partije, i neka izaberu novo Centralno rukovodstvo.

3. Neka se formira vlada s rukovodstvom druga Imrea Nagya, i neka odmah smijene rukovodioce staljinističkog razdoblja koji su kriv(c)i.

4. Zahtijevamo otvoreni sudski pretres u poslovima Mihálya Farkasa i njegovih drugova. Mátyás Rákosi – tko je prvenstveno odgovoran za krivnje nedavne prošlosti i upropašćenje države, neka se vrati kući i stave pred sud naroda.

5. Zahtijevamo opće, jednake i tajne izbore u zemlji sa sudjelovanjem više stranaka u cilju stvaranja novog parlamenta. (...)

6. Zahtijevamo ispitivanje mađarsko sovjetskih i mađarsko jugoslavenskih političkih, gospodarskih i duhovnih veza i njihovo sređivanje (...)

11. Zahtijevamo potpunu slobodu mišljenja i govora, slobodu tiska te slobodni radio (...)”

(Fragmenti od 16. točaka MEFESZ-a formuliranih 22. listopada 1956. g.)



„Narod Mađarske! (...) Vlada osuđuje gledišta, po kojima sadašnji silni pokret naroda bi bila kontrarevolucija. (...) Nesporo je i to, da u ovim pokretima elemetarnom se snagom razvio nacionalni demokratski pokret koji obuhvaća i ujedinjuje cijeli naš narod. Taj pokret ima cilj, da osigurava nacionalnu neovisnost, samobitnost, suverenitet, da razvije demokratizam društvenog, gospodarskog, političkog života, jer samo to može biti osnova socijalizma u našoj domovini. (...) (...) Radi uspostavljenja zaštite reda i javne sigurnosti, obrazuju se nove oružane snage od jedinica vojske i redarstava policije, te naoružanih odreda radnika i mladeži. Mađarska se vlada sporazumjela sa sovjetskom vladom, da će sovjetske trupe odmah početi svoje izvlačenje iz Budimpešte, i istovremeno s formiranjem novih oružanih snaga napustit će područje grada. (...) Nakon uspostavljanja reda, organizirat ćemo novu državnu policiju i ukinut ćemo rad vlasti državne sigurnosti. Nitko ne smije pretrpjeti nikakvu povrjedu, jer je bio sudionik oružanih borbi. Vlada će podnijeti prijedlog parlamentu, da grb države ponovno postane Kossuthov grb, te da se 15. ožujak ponovno proglasi državnim praznikom! ” (Iz govora Imrea Nagya, 28. listopada 1956.) „Države velike zajednice socijalistikih nacija (...) međusobne veze mogu graditi isključivo s poštovanjem načela potpune neovisnosti i teritorijalnog integriteta, državne neovisnosti i suvereniteta i međusobnog neumješanja u unutrašnje poslove. (...) Sovjetska je vlada dala uputstvo vojnim zapovjedništima, da neka izvlače sovjetske vojne jedinice iz Budimpešte čim to mađarska vlada smatra dobrim. (Izjava vlade Sovjetskog Saveza, 30. listopada 1956.) „Vladi Mađarske Narodne Republike su pristigle ovjerene obavijesti o ulasku novih sovjetskih trupa u Mađarsku. Predsjednik Vijeća ministara je (...) zahtijevao bezodvlačno, neodgodivo izvlačenje tih sovjetskih trupa. Saopćio je veleposlaniku Sovjetskog Saveza, da mađarska vlada odmah otkazuje Varšavki ugovor, te istovremeno očituje, Mađarska za zaštitu svoje neutralnosti traži pomoć četiri velesila. (...)” (Nota Imrea Nagya UN-u) „Cijelu našu situaciju to će odlučiti, što je namjera ruske imperije s 200 milijuna stanovnika sa svojom vojnom snagom unutar naših granica. (...) nemojmo zaboraviti da borba koja se odvijala u našoj zemlji, nije bila revolucija, već borba za slobodu. Od g. 1945. nakon izgubljenog, za nas besciljnog rata, nasilno se izgradio ovdašnji sustav, čiji nasljednici sada užareni biljeg negiranja, prezira, odvratnosti i osuđivanja udaraju na svaki dio njegovog tijela. Sustav je srušio cijeli mađarski narod. Nasljednici neka ne žele o tomu još jednu izvjesnost. To je bila borba za slobodu bez primjera, na čelu s mladim naraštajem našeg naroda. (...) Borba za slobodu je zato tekla, jer narod je slobodno htio odlučiti o tomu kako želi živjeti. Slobodno je htio odlučiti o sudbini, upravljanju države, vrijednosti svoga rada. (...) Potrebni su novi izbori koji će biti bez zlouporabe, na kojima sve stranke mogu krenuti. Izbori se neka



odvijaju uz međunarodni nadzor. ” (Govor Józsefa Mindszentyja na radiju, 3. studenog 1956.) …………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...



…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

Mogući broj


bodova Razumijevanje zadatka 8 Orijenatcija u vremenu i prostoru 4 Uporaba stručnog nazivlja 6 Korištenje izvora 10 Otkrivanje činjenica koje formuliraju događaje 12 Konstrukcija, jezična pravilnost 8 Sveukupni broj bodova 48 DJELITELJ3 Broj ispitnih bodova 16





Broj maksimalnih

bodova

Broj postinutih

bodova I. Jednostavni, kratki zadaci 44 II. Tekstualni zadaci s obrazlaganjem: 13. Istočno i zapadno kršćanstvo 7 14. Gospodarstvo i trgovina u srednjem vijeku 16 15. Svjetsko gospodarstvo nakon I. svjetskog rata 7 16. Politika smirenja u 1930-im godinama 16 17. Zakoni Ljudevita Velikog 7 18. Opsada Budima 16 19. Nacionalne težnje/nastojanja u Habsburškoj imperiji 7 20 Izgradnja građanske države u Ugarskoj 16 21. Mađarska znanost između dva svjetska rata 7 22. Osveta g. 1956. 16 II. Tekstualni zadaci s obrazlaganjem 46

I. + II. Ukupno 90

javító tanár/profersor

koji ispravlja

Postignuti broj

bodova

Broj bodova upisan u program

I. Jednostavni, kratki zadaci

II. Tekstualni zadaci s obrazlaganjem

javító tanár/profesor koji je ispravio

Jegyző/Bilježnik

TÖRTÉNELEM HORVÁT NYELVEN POVIJESTdload.oktatas.educatio.hu/erettsegi/feladatok2006tavasz/emelt/e_torthorvat_06maj_fl.pdf · Történelem horvát nyelven emelt szint — írásbeli

Documents