This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
TÁRSAS- ÉS MUNKAVÁLLALÓI KOMPETENCIAFEJLESZTÉS, TANULÁSI TECHNIKÁK • TANULÁSI TECHNIKÁKTÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011
A kiadvány a TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011 azonosító számú projekt keretében jelenik meg.
Szerző: Birloni Szilvia
Lektor: Somló Katalin
Borító és tipográfi a: Új Magyarország Fejlesztési Terv Arculati kézikönyv alapján
A mű egésze vagy annak részletei – az üzletszerű felhasználás eseteit ide nem értve – oktatási és tudományos célra korlátozás nélkül, szabadon felhasználhatók.
A tananyagfejlesztés módszertani irányítása: Observans Kft. Budapest, 2009.Igazgató: Bertalan Tamás
Tördelés: Király és Társai Kkt. • Cégvezető: Király Ildikó
TANANYAG CÍME A TANULÁSRÓL KICSIT MÁSKÉPP TANULÁSI TECHNIKÁK – 10. ÉVFOLYAM
A TANANYAG ÓRASZÁMA 28x45 perc
ÁLTALÁNOS CÉLOK A tanuló személyiségének/stílusának leginkább megfelelő –tanulási technikák eredményes alkalmazása. A tanulók motiválása, sikerélményhez juttatása helyes tanu- –lási szokások kialakítása által. A lemorzsolódás csökkentése a megfelelő tanulási módsze- –rek elsajátításának segítségével. A tanulási folyamat tudatosítása, egyéni motivációk megke- –resése. Az együttműködés készségeinek fejlesztése. –A hatékony tanuláshoz kapcsolódó képességek fejlesztése. –
KIMENETI KÖVETELMÉNYEK
Ismerje a tanulás motivációs tényezőit, a tanulási stílusokat. –Legyen képes új tanulási stratégia megfogalmazásához, ki- –alakításához.Legyen képes önálló tanulási tervet készíteni. –Ismerje személyes készségeinek, képességeinek és tudásá- –nak erősségeit, gyengeségeit.Legyen képes az elérhető oktatási és képzési, támogatási le- –hetőségek megtalálására.Alkalmazza az emlékezetbe vésés és felidézés módszereit. –Tudja alkalmazni az adatkeresési, adatrendszerezési eljárá- –sokat.
CÍM: BEVEZETŐ GONDOLATOK: A HATÉKONY TANULÁSSorszám: 1.
Évfolyam: 10.
Időtartam: 4x45 perc A tanítási egység típusaDupla óra (2x45 perc)
Célok Csoportalakítás. –Csoportkohézió kialakítása, csoportidentitás erősítése. –Motiváció az együttműködésre. –Együttműködési készségek fejlesztése kooperatív módszerek haszná- –latával.A tanulás életben betöltött szerepének tudatosítása. –Az egyéni célok megkeresése, megfogalmazása. –Motiváció a tanulásra. –Erősségek: azon képességek, adottságok megkeresése, melyre tá- –maszkodhatunk a tanulási folyamat során.
Követelmények A tanuló vegyen részt aktívan a csoportmunkában, –legyen képes megfogalmazni a tanulás szerepét, jelentőségét saját –életében,legyen képes felsorolni a fontosabb tanulással kapcsolatos képessé- –geket, készségeket,legyen képes egyéni célok kitűzésére a tanulás területén, találjon –motivációs tényezőket saját jövője szempontjából, legyen képes megfogalmazni adottságait, erősségeit a tanulás terüle- –tén.
Anyagszükséglet csomagolópapír, fi lctollak, gyurmaragasztó, A4-es lapok
Források, javasolt tananyagok, kiad-ványok, internetes honlapok
10 TANULÁSI TECHNIKÁK • TANÁRI KÉZIKÖNYV 10. ÉVFOLYAM
1. MELLÉKLET
KREATÍV FELADAT SZITUÁCIÓS JÁTÉK
Időtartam 30 perc
Cél a tanulás melletti érvek összegyűjtése, új szempontok felfedezése, kreativitás fejlesztése, motiváció a játékkal
Tanulói tevékenységek 1. A tanulók csoportonként húznak egy-egy szituációt. (5 perc).2. Kiosztják egymás között a benne szereplő személyeket. Kitalál-
ják az adott személy karakterét. Végiggondolják, és megbeszé-lik, hogy ki milyen álláspontot képvisel, és milyen érvek szólnak amellett. Megbeszélik a szituáció konkrét fi zikai körülményeit. „Megrendezik” és elpróbálják a jelenetet. (15 perc)
3. Előadják a saját jelenetet és értékelik egymás munkáját (10 perc)
Tanári instrukciók 1. A tanár elmondja, hogy minden csoport kap egy szituációt, amit meg kell beszélniük, ki kell dolgozniuk, majd elő kell adniuk az osztály előtt. Ismerteti az értékelési szempontokat.
2. Amíg a csoportok készülnek, körbejárva támogatja a munkát, ahol elakadnak, ott ötletekkel, javaslatokkal segít.
3. Irányítja az előadások megtartását és az értékelést.
Tárgyi feltételek Terem átrendezése, hogy egy üresen maradt részt kinevezhessünk „színpadnak”. Hely, ahová a csoportok elvonulnak a felkészülés idejére. (Ez lehet a terem egy-egy sarka és a folyosó is.) Lehet min-den jelenethez egy-egy jelképes tárgyat biztosítani, hogy könnyeb-ben induljon a játék. (pl.: a fociedzőnek egy labda).A következő szituációk (lehet ezektől eltérőket is kitalálni) egy-egy külön lapon leírva:A 17 éves Péter a vacsoraasztalnál elmondja szüleinek, hogy több gyenge osztályzatot is szerzett az elmúl hetekben. A szüleit ez eléggé megviseli. Édesanyja próbálja észérvekkel meggyőzni ar-ról, hogy a tanulás fontos. Édesapja saját életét hozza példaként, hogy alátámassza szavait. Közben megérkezik Péter nővére, Ildi, aki egyetemen tanul, és ő is beszáll a beszélgetésbe. A 17 éves Judittal sok probléma volt az utóbbi időben az iskolában. Többször késett az órákról, nem csinált házi feladatot, és gyengén sikerültek a dolgozatai. Pedig régebben nem voltak rosszak az ered-ményei. Kovács tanárnő, az osztályfőnöke egy beszélgetésre hívja szüleivel együtt, mert a továbbtanulását veszélyben látja. Tamás fontos tagja a focicsapatnak. Edzője (Zoli bá) nagyon tehet-ségesnek tartja. Naponta jár edzésre, hétvégén meccs van. Régen a tanulással sem volt gondja, de idén (10. osztályos) leromlottak az eredményei. Zoli bá leül vele és két másik, jól tanuló csapattársával beszélgetni, hogy megpróbáljanak segíteni neki.
Tárgyi feltételek Fanni Balatonon nyaral három haverjával. Sajnos szórakozását be-árnyékolja a közelgő pótvizsga, ugyanis megbukott kémiából. Nem nagyon akar tanulni, ami barátait aggasztja. Leülnek vele beszél-getni, hogy megpróbálják jobb belátásra bírni.
Értékelési szempontok Mennyire sikerült a leírásnak megfelelő jelenetet készíteniAz egyes szereplők mennyire hitelesen jelenítették meg az adott karaktereketSikerült a jelenet elejétől a végéig „szerepben maradni”Tükrözte a jelenet a közös munkát, az együttműködést
12 TANULÁSI TECHNIKÁK • TANÁRI KÉZIKÖNYV 10. ÉVFOLYAM
A TANÍTÁSI EGYSÉG ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA
CÍM: TANULÁSI KÉPESSÉGEKSorszám: 2.
Évfolyam: 10.
Időtartam: 4x45 perc A tanítási egység típusaDupla óra (2x45 perc)
Célok
A tanulási képességek egyéni felmérése és fejlesztése –Belátás arról, hogy miért fontos egyes területek fejlesztése –A hosszú és rövid távú memória fejlesztése –A koncentráció fejlesztése –A logika fejlesztése –
Követelmények
A tanuló legyen képes különbséget tenni az egyes tanulási képességek között –legyen képes elmondani egy kiválasztott memoritert –tudja kiválasztani a számára legmegfelelőbb utat a memoriterek elsa- –játításáhozvegyen részt aktívan a fejlesztő játékokban –legyen képes fi gyelmét fenntartani egy-egy feladat erejéig –aktívan vegyen részt a csoportmunkában –
Anyagszükséglet fejenként két piros és két fekete kártyalap, írószer papírcsoportonként egy doboz gyufa
Források, javasolt tananyagok, kiad-ványok, internetes honlapok
JÁTÉKKÖNYV című füzet (szerk.: Kaposi László), Elérhető az interneten:http://www.drama.hu/mdt.pl?ID=ja&VALUE=0&GUID=0 (2009.10.10.)Játékgyűjtemény: http://jatek.gyujtemeny.com/ (2009.10.10.) Kőpatakiné Mészáros Mária–Singer Péter (2005): Módszertani kaleidosz-
kóp, Elérhető az interneten: (http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=kaleidoszkop-04Fejezet) (2009.10.10.)
Mérő László (2000): Mindenki másképp egyforma, Budapest: Tericum Ki-adó
Oroszlány Péter (1997): Könyv a tanulásról, Budapest: AKG Kiadó Fisher, Robert (2007): Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni játékokkal, Bu-
16 TANULÁSI TECHNIKÁK • TANÁRI KÉZIKÖNYV 10. ÉVFOLYAM
MELLÉKLET
1. JÁTÉKLEÍRÁS: SZÓLÁNC MEMORIAdjunk meg egy témát vagy kategóriát (állatok, városok, tanuláshoz szükséges tárgyak stb.)! Az első diák mond egy megfelelő fogalmat, a második megismétli az első fogalmát, majd hozzáteszi a sajátját. A harmadik már az első kettőt ismétli, és ahhoz teszi a sajátját, és így tovább. Ha valaki nem tudja megis-mételni az előtte lévőket, akkor nem tesz hozzá, csak azt mondja, hogy passz. Ha körbeérünk, bárki, aki vállalkozik, megpróbálhatja végigmondani a fogalmakat.
2. JÁTÉKLEÍRÁS: MOZGÁS MEMORIVálasszunk egy tárgyat, amit sokféle szerepben el tudunk képzelni (pl. egy könyv, kalap vagy bot)! A diákoknak az a feladtuk, hogy az adott tárggyal kitaláljanak egy egyszerű mozdulatsort, beszéd nélkül. Valamelyik csoport egy tagja bemutatja a megbeszélt mozdulatsort. Egy másik csoport önként vállalko-zója (a csoporttársak támogatásával) megismétli a látott mozdulatsort. Ezután az ő egyik csoporttársa mutatja be az általuk kitalált mozdulatsort, és egy harmadik csoportból ismétel valaki, és így tovább. Közben adhatunk arra is lehetőséget, hogy a többi csoport jelezze, ha hiba történt az utánzásban.
3. JÁTÉKLEÍRÁS: BUMMA tanulók egymás után elkezdik felsorolni a pozitív egész számokat: 1, 2, 3 stb. Aki olyan számhoz ér, amiben hetes van, az bumm-ot mond a szám helyett. Ez érvényes a 7 többszöröseire is pl. 14, 21…Ha valaki elrontja, annak fel kell állnia vagy zálogot adnia, és elölről kell kezdeni. (Kaposi)
4. JÁTÉKLEÍRÁS: „EZ A FÜLEM”A játékot párban kell játszani. Az első játékos rámutat valamely testrészére, és közben egy másiknak a nevét mondja: pl. rámutat az orrára, és közben azt mondja „Ez a szemem” A párja ekkor rámutat a meg-nevezett testrészre (ez esetben szem) és egy másik testrészének a nevét mondja „ez a fülem” ekkor ismét társa következik, aki a fülére mutat, és más testrészét nevez meg. (Kaposi)
5. JÁTÉKLEÍRÁS: VÖRÖS VAGY FEKETE?Ez a stratégiai játék a valószínűségek, lehetőségek felmérését és döntéshozatalt igé nyel. Lényegében matematikai döntéshozatal vagy a játékelmélet ismert problema tikája.
A játékosok száma: bármennyien játszhatják párokban. Korhatár: hétévestől fölfelé.Anyagszükséglet: játékkártya vagy feketével és pirossal jelzett kártyák, írószer, papír.
Hogyan játsszuk?1. A játékosok párjukkal szemben ülnek.2. Mindenki kap két kártyát, egy feketét és egy pirosat. A játékosok megnézhetik a kártyákat.3. Adott jelre a játékosok kiválasztják, melyikkel játszanak, de úgy, hogy a választást a párjuknak nem
árulják el.4. Ezután megmutatják egymásnak a választott kártyát.5. Az elért pontszám a kártyáktól függ:
ha két piros kártya van, mindkét játékos 3 pontot kap; –egy fekete és egy piros esetén a fekete 5 pontot ér, a piros mínusz 2-t; –ha két feketét, egyik játékos sem kap pontot. –
A szabályok és a pontozás ismertetése után játsszunk egy próbajátékot, majd egy kétfordulós játékot!
VÖRÖS ÉS FEKETE - 1. FORDULÓ: VERSENYAz első fordulóban mindenki a legnagyobb pontszámra törekszik. A tanár vagy játékmester úgy szervezi a játékot, hogy mindenki játsszék mindenkivel, s a pontszámokat felírják.
Ha a „körmérkőzésnek” vége vagy elérték a meghatározott játszmaszámot, kiszámolják az egyéni összpontszámokat. A nyertes az, aki a legtöbb pontot gyűjtötte.
A verseny után bátorítsuk arra a játékosokat, hogy tekintsék át a játék során használt stratégiájukat! A következő kérdések segíthetnek ebben:
Mire gondoltál játék közben? –Milyen stratégiát, módszert használtál? –Szerinted melyik stratégiával lehet a legtöbb pontot elérni? Miért? –Mindig ugyanazt a „harcmodort” alkalmaztad. Miért? –Gondolod, hogy a következő menetben magasabb pontszámot fogsz elérni? Miért? –
VÖRÖS ÉS FEKETE - 2. FORDULÓ: EGYÜTTMŰKÖDÉSA játék 2. fordulójában a játékosok az egész csapat számára szeretnének minél több pontot elérni. Mint az előzőekben, mindenki játszik mindenkivel, a szerzett pontokat felírják minden játszma után. Amikor körbeértek vagy az előzetesen meghatározott számú játékot lejátszották, az egyéni pontokat összeadják a csapat számára.
Hasonlítsuk össze a csapat összpontszámát az előző versenyforduló összpontszá mával! Melyik játék-ban volt magasabb az egyéni, illetve az összpontszám?
A játék után buzdítsuk arra a játékosokat, hogy tekintsék át a játékban használt módszereiket.Gondolkodtató kérdések
Mire gondoltál játék közben? –Milyen stratégiát használtál a játékban? –Szerinted melyik módszerrel lehet a legtöbb pontot szerezni az egész csapatnak? Miért? –Minden játékossal ugyanúgy játszottál. Miért? –Szerinted legközelebb több pontot tudnál szerezni a csapatnak? Miért? –Mit szeretsz jobban: az olyan játékot, amelyben versenyzel a többiekkel, vagy amelyben együtt kell –működnöd másokkal? Miért?Mi tetszett és mi nem ebben a játékban? –
További feladatokA játékok természetrajzának megvitatásához kérdezzük a gyerekeket ily módon:
Az élet miben hasonlít a játékokhoz, és miben nem? –Szerinted az életben vannak vagy kellenének játékszabályok? –Mit jelent az „együttműködés” és mit az „önzés”? –Tudsz olyan dilemmákat mondani a való életből, amelyekkel az embereknek szembesülniük kell? –
Ez a játék a híres-nevezetes „a rab dilemmája” döntési probléma egy változata. A központi kér-dése ennek a dilemmának az, hogy jobb-e önzőnek lenni, vagy kifi ze tődőbb együttműködni? A történet a következő:
Bűnt követsz el egy társaddal, és elkap a rendőrség. Külön szobába visznek ben neteket kihallga-tásra. A rendőrök azt mondják, hogy elég bizonyítékuk van ahhoz, hogy mindkettőtöket egy évre börtönbe zárassanak, de több büntetést nem lehet rátok kiszabni. Ha azonban beismered a bűnös-ségedet, és azt mondod, hogy a társad is benne volt, akkor szabad vagy, és a társad megy börtönbe három évre. Ha mindketten vallotok, akkor a közreműködésedre nincs szükség, mindketten két évre bör tönbe kerültök. A rendőrség közli, hogy a társadnak ugyanezt fogják felajánlani. Mit teszel?
18 TANULÁSI TECHNIKÁK • TANÁRI KÉZIKÖNYV 10. ÉVFOLYAM
Ez igazi dilemma, hiszen ha egyféleképpen nézzük, akkor jobb vallani, ha viszont más szempont-ból tekintjük az ügyet, jobb nem vallani. A lehetőségeket föl lehet vá zolni:
vörös feketevörös 3/3 -2/+5
fekete 5/—2 0/0
(A „játékelmélet” kifejezés a magyar Neumann János (1903-1957) matematikustól származik, aki szerint sok hétköznapi helyzet olyan, mint egy játszma. „Játszma” Neumann elmélete szerint bármilyen szituáció lehet, amelyben érdekek ütköznek össze, s amelyben mindenki igyekszik minél nagyobb előnyre, haszonra szert tenni. Az élet sok játszmája, legyen az politikai, gazdasági vagy személyes jellegű, érvelt Neumann, olyan, mint „a rab dilemmája”, amelyben el kell döntenünk, hogy önző en vagy együttműködően cselekedjünk-e annak fényében, hogy megítélésünk szerint mások ho-gyan cselekszenek, és hogyan reagálnak a mi cselekedeteinkre.) (Fisher, 2007:116-119)
6. JÁTÉKLEÍRÁS: NIM JÁTÉK A csoportban a két pár ossza el a skatulyában levő gyufákat, nagyjából egyenlően (a pontos számnak nincs jelentősége). A pár számolja meg, hogy hány gyufája van. Állapodjanak meg abban, hogy ki kezdi az első játékot! A soron következő játékos a gyufák közül 1, 2, vagy 3 db-ot vehet el (valamennyit el kell vennie). Az veszít, aki az utolsó szál gyufát elveszi. Több menetet is játszanak, váltogatva a kezdő szerepét! Próbáljanak meg rátalálni a nyerő stratégiára!
7. JÁTÉKLEÍRÁS: SZÁMFUTTATÁSAz osztály körbe ül. A játék vezetője elindít egy számot, mindenkinek eggyel nagyobbat kell mondania, mint a baloldali szomszédja. Kis idő múltán a játék vezetője újabb számot indít (nem kell egyről kezdeni). Ha mindenki fi gyel, 5-10 számsort is sikerrel futtathatunk. (Kaposi)
Időtartam: 2x45 perc A tanítási egység típusaDupla óra (2x45 perc)
Célok Saját tanulási szokások, körülmények feltérképezése –A hatékony tanulás környezeti feltételeinek megismerése –Valamilyen hibás szokás kiemelése, megváltoztatása –Tanulási képességek folyamatos fejlesztése játékos feladatokkal –Együttműködés, kommunikáció fejlesztése –
Követelmények A tanuló tudjon beszámolni a helyes tanulási szokásokról és megfelelő tanulási –körülményekről,tudja megnevezni saját előnyös és hibás szokásait a tanulásban, –tűzze ki célként legalább egy hibás szokás megváltoztatását, –vegyen részt a tanulási képességeket fejlesztő játékos feladatokban. –
Anyagszükséglet Két kézről-kézre adható tárgyCsomagolópapír, fi lctoll, gyurmaragasztóCsoportonként egy-egy A4-es lap
Források, java-solt tananyagok, kiadványok, internetes hon-lapok
Ginnis, Paul (2007): Tanítási és tanulási receptkönyv, Pécs: AlexandraJÁTÉKKÖNYV című füzet (szerk.: Kaposi László) Elérhető az interneten:http://www.drama.hu/mdt.pl?ID=ja&VALUE=0&GUID=0 Fisher, Robert (2007): Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni játékokkal, Buda-
pest: Műszaki KiadóOroszlány Péter (1997): Könyv a tanulásról, Budapest: AKG Kiadó
22 TANULÁSI TECHNIKÁK • TANÁRI KÉZIKÖNYV 10. ÉVFOLYAM
MELLÉKLET
8. JÁTÉKLEÍRÁS: TIK-TAKA játékosok körben ülnek. A játékvezető tőle balra egy tárgyat (kocka, labda stb.) ad a mellette ülőnek, és azt mondja: „Ez a TIK.” Mire a mellette ülő visszakérdez: „Mi ez?”. A játékvezető megismétli: „Ez a TIK.” Ekkor a mellette ülő továbbadja a következő játékosnak, és ezt mondja: „Ez a TIK.” Mire az is visszakérdez: „Mi ez?” Ez a kérdés visszajut a játékvezetőhöz, aki válaszolja: „Ez a TIK.” Ekkor mond-hatják és adhatják csak a következő játékosnak. Ez a kérdés-felelet játék minden játékosnál lejátszódik. Egyszer csak a játékvezető a tőle jobbra ülőnek is ad egy másik tárgyat, és azt mondja hozzá: „Ez a TAK.” Ugyanez a játék tehát a másik irányban is elindul. És egyszer csak a két tárgy találkozni fog, sőt ellentétes irányban el is hagyják egymást. A játék addig tart, amíg a tárgyak visszaérkeznek a játékveze-tőhöz. Figyelem, a „Mi ez?” kérdés mindig vissza kell érjen a játékvezetőhöz, ő adja a választ!
9. JÁTÉKLEÍRÁS: TÍZES TALÁLATEz a játék meghatározott számú szó megjegyzésére irányul. 1. Írjunk le tíz egyszerű szót, számozzuk meg.2. Olvassuk fel a szavakat a sorszámaikkal együtt a fi gyelő csapatnak, például: „egy: bicikli, kettő: tejes
doboz, három...”.3. A lista felolvasása után mondjunk egy számot egy és tíz között! Az a győztes (és kapja a pontot), aki
jól emlékszik, hogy a megadott sorszám után melyik szó hangzott el. (Játszhatjuk úgy is, hogy min-denki leírja a tippjét, s a helyesen vála szolók mind pontot kapnak.)
4. A játék végén kiderül, ki az, aki valamennyi (a legtöbb) szóra jól emlékezett.Amikor elfogytak a szavak a listáról, készítsünk újat, s ismételjük meg a játékot úgy, hogy ezúttal nem
sorban, hanem összevissza olvassuk fel a számokat a hozzájuk tartozó szavakkal együtt.Az a játékos, aki el tudja mondani vagy leírja a listát eredeti sorrendben, győz (vagy nyer sok pontot).
Időtartam: 4x45 perc A tanítási egység típusaDupla óra (2x45 perc)
Célok A saját intelligencia területek feltérképezése –A Gardner-féle többszörös intelligencia elméletének megismerése –Saját erőforrások felderítése a többszörös intelligencia területeknek –megfelelőenTanulási stratégia kidolgozása az erősségek optimális kihasználása –érdekébenTanulási képességek folyamatos fejlesztése játékos feladatokkal –
Követelmények A tanuló legyen képes felismerni a Gardner-féle többszörös intelligencia egyes –elemeit,legyen tisztában azzal, hogy mely intelligencia területei mozgósíthatók –a hatékony tanulás érdekében,tudjon választani a felkínált tanulási formákból olyat, amelyik hatékony –számára,tudja alkalmazni a tanult módszereket önálló tanulás során, –vegyen részt a tanulási képességeket fejlesztő játékos feladatokban. –
Anyagszükséglet csoportonként többféle lexikon (Értelmező Kéziszótár, Akadémiai Kislexi-kon, Idegen Szavak és Kifejezések Szótára stb.)csomagolópapír, színes fi lcek vagy zsírkréta, gyurmaragasztó, karton, ollók, ragasztó, esetleg ritmushangszer
Informatikai, oktatástechnikai eszközök
csoportonként 1 db számítógép internet kapcsolattal
Források, java-solt tananyagok, kiadványok, internetes hon-lapok
Fisher, Robert (2007): Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni játékokkal, Buda-pest: Műszaki Kiadó
Ginnis, Paul (2007): Tanítási és tanulási receptkönyv, Pécs: AlexandraHeacox, Diane (2006): Differenciálás a tanításban, tanulásban, Budapest: Sza-
bad Iskolákért AlapítványNicholson-Nelson, Kristen (2007): A többszörös intelligencia, Budapest:
Scholstic Inc. – Szabad Iskolákért AlapítványOroszlány Péter (1997): Könyv a tanulásról, Budapest: AKG Kiadó
JÁTÉKKÖNYV című füzet (szerk.: Kaposi László). Elérhető az interneten:http://www.drama.hu/mdt.pl?ID=ja&VALUE=0&GUID=0
Az intelligencia hagyományos felfogásaA Binet–Simon-féle intelligenciaskálát, amely az első ilyen típusú teszt, Alfred Binet és Theodore Simon pszichológusok fejlesztették ki 1905-ben, Párizsban. A francia kormány arra kérte fel Binet-t és Simont, hogy készítsenek olyan tesztet, amely mérni tudja, hogy kik azok a gyerekek, akik valószínűleg sikere-sek lesznek az iskolában, és kik azok, akik kudarcot fognak vallani. Az 1930-as években Lewis Terman átdolgozta az eredeti tesztet, melyet innentől kezdve Stanford–Binet intelligenciatesztnek hívtak. Ez a teszt vezette be az IQ (intelligenciahányados) fogalmát, amely a vizsgált személy mentális életkorának és valódi életkorának a hányadosa, s amelyet általában számértékben úgy adnak meg, hogy ezt a hánya dost megszorozzák százzal. Napjainkban a Stranford–Binet-féle IQ-teszt és a Wechsler-féle intelligencia-skála gyermekek részére (WISC – Wechsler Intelligence Scale for Children) a két leggyakrabban használt teszt az intelligencia mérésére és minősítésére.
A Stranford–Binet-féle IQ-teszt hagyományos értelemben egy gyermek intelligenciáját mutatja meg. Ha egy gyerek erős verbális-nyelvi és matematikai-logikai intelligenciával rendelkezik, akkor ezt az IQ-tesztben elért pontszámai tükrözni fogják, és intelligensnek fogják őt nyilvánítani. Az iskolarendszer erősen támaszkodik az IQ-tesztre, és ebből következik, hogy nagy hangsúlyt helyez a verbális-nyelvi és a matema-tikai-logikai intelligenciára. A tapasztalat azt mutatja, hogy az olvasni, írni és beszélni tudó gyerekek, akik rendelkeznek az alapvető matematikai és számítástechnikai készségekkel, sikeresebbek az iskolában, és aztán később a szakmai karrierjük során is. Tudatosítanunk kell, hogy a többszörös intelligencia elmélete nem vonja kétségbe e két intelligenciaterület fontosságát. Egyszerűen olyan tanítási stratégiákat igyekszik nyújtani, melyek segítik a gyerekeket abban, hogy sikereket érhessenek el a fenti és más területeken is.
A többszörös intelligencia elméletének egyik alapgondolata az, hogy a tanítási-tanulási folyamatot lehet úgy szervezni, hogy abban az egyéni kognitív különbségek kedvező fogadtatásban részesüljenek. A taní-tási folyamatnak arra kellene törekednie, hogy minden gyereknek olyan tanulási környezetet biztosítson, amelyben egyéni intellektuális képességei kiteljesedhetnek. Ahogyan Gardner fogalmaz:
Tudj meg minél többet a gyerekekről, ahelyett, hogy megpróbálnád mindegyiket átpréselni ugyanannak a tűnek a fokán!
Az intelligencia új meghatározásaA többszörös intelligencia elméletét Gardner először 1983-ban publikálta Frames of Mind: The Theory of Multiple Intelligences (Az értelem határai: a többszörös intelligencia elmélete) című könyvében. Gardner elméletét az agy széles körű vizsgálatára alapozta, mely vizsgálatok több száz személlyel végzett interjúkon, teszteken és kutatásokon alapultak.
Gardner emberek különböző csoportjainak kognitív képességeit vizsgálta. Voltak köztük agyvérzéses betegek, balesetet szenvedett emberek, különleges képességekkel rendelkezők, autisták, tanulási nehézsé-gekkel küzdők, hóbortos tudósok és különböző kultúrákból származók. Arra a következtetésre jutott, hogy az intelligencia nem olyan változatlan, minden emberrel vele született jellemző, ami aztán teljes mértékben meghatározza a gyerekek tanulási és problémamegoldó képességét. Gardner elmélete nem kérdőjelezi meg az általános intelligencia létezését, de olyan intelligenciák lehetőségét veti fel, amelyek egy fogalommal nem írhatóak le. Kutatásai azt mutatták. hogy az intelligencia az agy sok különböző területére összponto-
28 TANULÁSI TECHNIKÁK • TANÁRI KÉZIKÖNYV 10. ÉVFOLYAM
sul, mely területek egymással kapcsolatban állnak, egyik terület a másikra épít, de szükség esetén képesek önállóan is működni, és megfelelő körülmények között ezek a területek fejleszthetők. Gardner felfedezése megrázta az oktatási rendszert, amely addig nagyon kényelmesen megvolt azzal a tudattal, hogy az intel-
ligencia egyféleképpen leírható: genetikusan meghatározott tulajdonság, mely jól mérhe-tő olyan papír-ceruza módszerekkel, mint a Stanford–Binet-féle vagy a WISC-tesztek.
A Gardner által felismert különböző fajta intelligenciák a következők: verbális-nyelvi, matematikai-logikai, térbeli-vizuális, testi-ki-nesztetikus, zenei, interperszonális (társas), intraperszonális (önismeret) és gyakorlati. Mindegyik intelligenciaterület jól szemléltet-hető különleges képességeken és érdeklődési területeken keresztül. Annak a ténynek, hogy ezek az intelligenciák fejleszthetőek és erősít-hetőek, óriási hatása van a tanítási-tanulási folyamatokra. Hogyan is kellene a gyerekeket
tanítani annak érdekében, hogy a maximumot ki tudják hozni magukból a tanulásban és más teljesítmé-nyükben?
A jelenleg folyó agykutatások folyamatosan olyan eredményekre jutnak, melyekről korábban nem is álmodtunk, és a többszörös intelligencia elmélete is gazdagítja ezt a hatalmas tudásanyagot. Ahogyan Gardner is tovább folytatja kutatásait és munkáját a lehetséges intelligenciákkal kapcsolatban, úgy nekünk is fontos tudnunk, hogy egy olyan elmélettel ismerkedünk, ami jelenleg is formálódik és gazdagodik. Bár a többszörös intelligencia elméletének jelentős hatása van az oktatásra, mielőtt megtárgyalnánk, hogy hogyan is lehet azt az osztálytermi gyakorlatban megjeleníteni, le kell szögeznünk, hogy ez nem recept; osztálytermi alkalmazásának nem létezik egyetlen meghatározott módja. Sok tanár alkalmazza sokféle módon és sikeresen. Azonban ha elfogadjuk, hogy a többszörös intelligencia elmélete általános ságban néz-ve pontosan tükrözi az emberi különbségeket, akkor azt is elfogadhatjuk, hogy vannak olyan gyerekek, ha
nem is mindegyik, akik könnyebben tanulnak bizonyos módokon, mint más utakon járva.
Osztálytermi munkám során azt tapasztal-tam, hogy a többszörös intelligencia elmélete a gyakorlatban motiválja, inspirálja a gyereke-ket, és sokféle módját kínálja az információ és tudásanyag átadásának. Az elméleten keresz-tül az utasítások személyre szabásának külön-
féle módjait fedeztem fel, amelyek segítették tanítványaimat abban, hogy jó olvasókká, írókká, gondolko-dókká, matematikusokká, művészekké, zenészekké, tudósokká és történészekké váljanak.
Gardner maga is megfogalmazza ennek lehetőségét: „Ha valami fontosat szeretnénk tanítani, a dolog megtanításának többféle útja, módja lehetséges. A többszörös intelligencia egyfajta leltárként hasznos lehet ebben a munkában.”
(Nicholson-Nelson, 2007:11-13)
Amit a többszörös intelligenciáról tudni illik:Howard Gardner professzor felfedezte a gondolkodás és tanulás nyolc módját. Feltehetőleg még –továbbiak is felfedezésre várnak.Néhány intelligenciában erősebb vagy, mint a többiben. De mindenkinek vannak erősségei és –korlátai.A tanulásnak nem csak egyetlen jó módja létezik. Minden mód fontos. –
Gardner kezdetben azt tartotta, hogy minden ember legalább hét intelligencia területtel bír, melyek mindegyike az agy különböző részével áll kapcsolatban. Később hozzáadott egy nyolcadik intelli-genciát, és jelenleg is folytatja kutatásait újabb lehetséges intelligen-ciákról. Gardner szerint minden intelligencia három komponens-ből áll:
Képesség valódi, felmutatható eredmény létrehozására –vagy saját kultúrájában értéknek számító teljesítményre.Olyan képességek készlete, amelyek lehetővé teszik, –hogy valaki megoldja az életében felmerülő problémákat. Gardner szerint az „IQ a probléma-megoldásra és a dolgok létrehozására való képesség. A »képes vagyok megcsinálni » tudata az, ami számít”Képesség a probléma megoldására vagy új megoldás létre- –hozására, mely lehetővé teszi, hogy az ember új tudáshoz jusson.
Gardner szerint elméletét a tanárok háromféle módon tudják a gya-korlatban alkalmazni. Ezek a következők:
1 a gyerekek képességeinek és készségeinek fejlesztése;2. egy fogalom, tananyag vagy egy tudományterület különböző
módokon való megközelítése;3. az oktatás személyessé tétele azzal, hogy az egyéni különbsé-
A tanulás könnyebb vagy érdekesebb a saját erősségeid területén. –Mind a nyolc gondolkodásmódban tapasztalatokat kell szerezned, hogy amelyekben kevésbé vagy –erős, azt „erősítsd”.A legtöbb esetben a feladat megköveteli, hogy – több mint egyféle intelligenciát mozgósíts.A többszörös intelligencia nem címkézés, csak tájékoztatás arról, hogyan szeretsz tanulni. –
Miként élhetsz a többszörös intelligenciával?Ha tisztában vagy erősségeiddel, ez segíthet abban, hogy jól válaszd meg tanulási módszeredet és –projektjeidet.Erősségeid fi gyelembevételével felismerheted, miként tanulhatsz eredményesebben. Ha például –erősséged a vizuális/térbeli gondolkodás, akkor a vázlatkészítés vagy a rajzos ábrázolás segít meg-tanulni és megjegyezni valamit.A csoportos projekt jól sikerülhet, ha különfélék a csoport tagjainak erősségei. –Szétoszthatjátok a feladatokat úgy, hogy mindegyikőtök a maga erősségei szerint dolgozik. –Például: aki erős a verbális/nyelvi gondolkodásban, az ír, akinek erőssége a vizuális/térbeli gondol- –kodás, az rajzokat vagy illusztrációt készít, és így tovább. A projekt sikeresebb lesz, ha mindenki a számára legmegfelelőbb módon tevékenykedhet.Csoportos projekt akkor is lehet sikeres, ha a csoport minden tagjának hasonló az erőssége. Gon- –dolj arra, milyen jó lehet egy paródia, ha a csoport minden tagja erős a testi/kinesztéziás intelli-genciában!Ha számodra nehézkesebb módon dolgozol, az feszültséget kelt benned. De így is végezhetsz ma- –gas színvonalú munkát. A többszörös intelligencia elmélet nem ment fel az alól, hogy a legnagyobb igyekezettel dolgozz.
30 TANULÁSI TECHNIKÁK • TANÁRI KÉZIKÖNYV 10. ÉVFOLYAM
2. MELLÉKLET
KREATÍV FELADAT VÁLASZTHATÓ FELADATOK A TÖBBSZÖRÖS INTELLIGENCIA TERÜLETEK TANULÁSÁHOZ
Időtartam: 30 perc
Cél: A Gardner-féle intelligenciaterületek megtanulása, valamely intelli-gencia terület kiemelt használatával
Tanulói tevékenységek 1. Elolvassák a választható feladatokat.2. Eldöntik, hogy melyiket csinálják meg.3. Csoportosulnak a választott feladat szerint.4. A nagyobb csoportokon belül eldönthetik, hogy egyénileg, párban
vagy kiscsoportban oldják meg a feladatot. A kiscsoport létszáma max. 4 fő.
5. Elkészítik az instrukciónak megfelelő produktumot.6. Felkészülnek a produktum bemutatására.
Tanári instrukciók 1. Az elején ismertessük a feladatmegoldás teljes menetét!2. A választásnál segítsük a csoportok megalakulását!3. Hangsúlyozzuk, hogy az elkészült produktumot be kell mutatni a
többieknek, tehát erre is fel kell készülni!4. Ragaszkodjunk hozzá, hogy minden feladattípusnál írásos/rajzos
változat is készüljön, legalább vázlat formájában!5. Körbejárva a csoportok között segítsük a munkát!6. Ha sok egyéni és páros felkészülő van, akkor több a produktum,
ezt vegyük fi gyelembe az időbeosztásnál!7. Az elkészült munkákat érdemes a teremben, jól látható helyre ki-
tenni!
Tárgyi feltételek A terem átrendezése, hogy a csoportok, párok és egyéni fel- –adatmegoldók ne zavarják egymást. Kevésbé zajos csoportok esetén vegyük igénybe a folyosót is;Csomagolópapír, színes fi lcek vagy zsírkréta, gyurmaragasztó; –Kartonok, olló, ragasztó; –Esetleg ritmushangszer, „mikrofon”. –
Értékelési szempontok Itt minden megoldás jó, amelyben a diákok aktívan munkálkodtak. Tehát csak az aktivitást, az együttműködést értékeljük! Érdemes minden produktumnak az erősségét kiemelni.
10. JÁTÉKLEÍRÁS: PÁROS INTELLIGENCIA PANTOMIM Úgy játsszuk, mint a tükörjátékot. A pár két tagja szembe áll egymással. Egyikük a vezető, az általa mutatott mozgást kell tükörképként a másiknak leutánozni. Minden körben változik a vezető és a követő szerepe. Annyi a különbség, hogy itt minden körnek határozott témát adunk, mégpedig az egyes intelli-genciaterületekkel kapcsolatos mozgássort kell végezni. A játék vezetője azt mondja például, hogy ver-bális/nyelvi, akkor az irányítónak ezzel kapcsolatos mozdulatsort kell végeznie, természetesen némán. Az „állj” vezényszó után egy másik intelligenciaterület következik, de most a pár másik tagja irányít. Ez a játék intelligencia területek átismétlésén kívül jó mulatságot is biztosít.
Követelmények A tanuló legyen képes egy általános tartalmú szövegből (pl. újságcikk) célzott –információkat kigyűjteni, a szöveg tartalmára vonatkozó kérdésekre válaszolni,legyen képes szöveget írni megadott feltételek szerint, –legyen képes kérdéseket megfogalmazni, –legyen képes idegen szavakat, kifejezéseket tartalmazó szövegek feldol- –gozására,vegyen részt a tanulási képességeket fejlesztő játékos feladatokban. –
Anyagszükséglet Idegen Szavak és Kifejezések Szótára
Források, java-solt tananyagok, kiadványok, internetes hon-lapok
Fisher, Robert (2007): Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni játékokkal, Buda-pest: Műszaki Kiadó
KREATÍV FELADAT KÉRDÉSALKOTÁS ADOTT SZÖVEGHEZ, KÍVÁNCSI KOCKÁVAL
Időtartam: 15 perc
Cél: A megadott szöveg elolvasása és megértése. –Játékos formában kérdések megfogalmazása az olvasott szöveg- –hez.A szövegre vonatkozó kérdések megválaszolása. –Együttműködés és kommunikáció fejlesztése –
Tanulói tevékenységek 1. Mindenki önállóan elolvassa „A barométer” c. szöveget a tanulói jegyzetben.
2. A csoport egyik tagja dob a dobókockával. A tőle jobbra ülő a do-bott kérdőszóval feltesz egy kérdést a szövegre vonatkozóan. Az ő jobboldali szomszédja (emlékezetből) megválaszolja a kérdést. A csoport negyedik tagja ellenőrzi a választ a szöveg alapján.
3. A dobókockát eggyel továbbadja az, aki előzőleg dobott, és most is ugyanazt a kört csinálják végig, csak a szerepek eggyel eltolódnak. (Ha azonos kérdőszót dobnak, nem lehet megismételni a kérdést, újat kell megfogalmazni.)
4. Ezt addig ismétlik, míg a megadott idő lejár.
Tanári instrukciók 1. Feladja az elolvasandó szöveget.2. Amíg a diákok olvasnak, felírja az egyes dobókocka értékeknek
megfelelő kérdőszavakat a táblára. (Pl.: 1 – Ki?; 2 – Hol?; 3 – Miért? 4 – Mit?; 5 – Milyen?; 6 – Hány? (természetesen lehet más kérdő-szavakkal is játszani)
3. Kioszt csoportonként egy dobókockát, és ismerteti a játékszabályo-kat és a rendelkezésre álló időt.
4. Körbejárva fi gyeli a diákokat.
Tárgyi feltételek Elrendezés 4 fős csoportokban –Csoportonként egy dobókocka –
Értékelési szempontok A végén a tanár értékelje, hogy az egyes csoportokban mennyire sike-rült betartani a szabályt! Ha az időbe belefér előbb a csoportok is értékelhetik saját munkáju-kat.
36 TANULÁSI TECHNIKÁK • TANÁRI KÉZIKÖNYV 10. ÉVFOLYAM
2. MELLÉKLET
KREATÍV FELADAT KREATÍV SZÖVEGALKOTÁS
Időtartam: 25 perc
Cél: Kosztolányi Dezső: Gólyák c. írásának részlete alapján kreatív –szövegalkotásSzövegértés, fantázia, kreativitás, olvasási készség fejlesztése –
Tanulói tevékenységek 1 A tanulói jegyzetben elolvassák Kosztolányi Dezső: Gólyák c. írásá-nak részletét.
2. Végiggondolva a helyzetet, megpróbálják elképzelni, hogy mi lehet a történet folytatása.
3. Írnak egy 10-15 mondatból álló befejezést.4. Ha mindenki készen van a csoportban, felolvassák egymásnak az
írásokat.5. Választható folytatás:
vagy írnak egy közös befejezést, melyben legalább egy elem –szerepel mind a négyük önálló munkájából,vagy mindenki aláhúzza az eredeti szövegben azokat a szavakat, –ami a saját befejezését ihlette, és ezekkel a szavakkal önállóan ír egy olyan történetet, mely teljesen független az eredetitől.
Tanári instrukciók 1. Ismertesse feladatot, de először csak odáig, hogy olvassák el, és írja-nak befejezést a történethez.
2. Amelyik csoportban ezzel készen vannak, mondja el a következő lépést.
3. Akik befejezték a felolvasást, azoknak kínálja fel a választható fel-adatokat.
4. Mivel így a csoportok különböző ütemben haladnak, gondoskodni kell feladatról azok számára, akik előbb befejezik. Ez lehet pl. cso-portos kérdésalkotás kíváncsi kockával, vagy szóvadászat, vagy bár-mely korábban csoportban játszott játék.
5. Az óra végén felolvashatja vagy röviden összefoglalhatja az eredeti írás tartalmát. (A mű befejezése a 3. mellékletben található.)
Értékelési szempontok Önként jelentkező egyének vagy csoportok felolvashatják az írásukat.A művek minőségét ne kritizáljuk, inkább az alkotás folyamatáról beszélgessünk!
Kosztolányi Dezső: Gólyák (a tanulói jegyzetben lévő szöveg folytatása)„…Odavont a kirakat elé. Rámutatott egy fehér kartonlapra. Azon tussal ez volt kirajzolva: Ici on parle francais.
– Ezért járok ide – tette hozzá.– Ezért? – ámuldoztam.– Még mindig nem érted, te ló?– Nem én!– Franciául beszélgetek.– Kivel?– A segéddel.– A segéddel?– Azzal hát. Van itt egy segéd. Az tud franciául. Vele parlírozok.– Miért?– Hogy gyakoroljam magam. Amikor feljöttem, az öregem szívemre kötötte, hogy ne hanyagoljam el
a franciát. A reálból még tudok valamit. Nem akarom, hogy ezt a keveset is elfelejtsem.– És nem röstellsz ezért idejárni?– Kérlek, venni úgyis kell ezt-azt. Én beosztom. Apródonként vásárolok. Így legalább ingyen van a
francia lecke.– Na hallod – csodálkoztam, s közben arra gondoltam, hogy ilyen az egész pereputtya, az apja is, az
anyja is, aki kétszer főzi ki a levesbe való köménymagotFolytattam:– Aztán legalább jól beszél franciául az a segéd ? – Jól – mondta. – Kitűnően.– És miről társalogtok?– Miről? – vállat vont. – Ami előfordul. „Jó napot, uram.” „Ma nagyon meleg van, uram.” „Ma na-
gyon hideg van, uram.” „Egy inggombot kérek”. „Egy nyakkendőcsíptetőt kérek”. Vagyis mindenről, ami szükséges a társadalmi érintkezésben.
– Érdekes – dünnyögtem. – Csak az a baj, hogy rövid ideig tart. Meddig? Öt percig, tíz percig. Nekem ugyan elég hosszú, aki itt künn várlak, különösen, hogyha ilyen kutyául fúj a szél, mint ma, de módsze-res kiképzésnek mégis rövid. Nem gondolod?
– Vedd azonban fi gyelembe, hogy én, mióta fönn vagyok, három hete – ünnep- és vasárnapokat kivé-ve – egyetlen napot se mulasztottam el. Mindennap öt vagy tíz perc. Sok kicsi, sokra megy.
– Ez igaz.– És máris szép haladást tettem, pajtás. Kiszámítottam, hogyha négy évig, amíg az egyetemre járok,
követem ezt a módszert, ez fölér egy párizsi tanulmányúttal. Tökéletes francia leszek, pajtás. Egy krajcár külön kiadás nélkül, pajtás.
E vallomás alatt sikerült megőriznem komolyságom, annyival is inkább, mert most már hüledeztem, hogy micsoda csodabogarak élnek ezen a földön, s mennyire nem ismerem ezt az alakot, akit eddig, ha nem is lángelmének, de egészséges tökfi lkónak tartottam.
Bevallom, ettől fogva engem is izgatott a divatárusbolt. Valahányszor elhaladtam mellette, be-bepis-lantottam. Fúrta az oldalam, hogy ki lehet az a csodálatos segéd, aki mestere a lakótársamnak.
Egy napon, mikor nélküle mentem a diákvendéglőbe, benyitottam Öreg, fanyar kereskedő állt a bolt-asztalnál, fekete házisapkában.
– Mi tetszik? – mordult rám ridegen, mint afféle tizenkilenc éves lurkóra szokás.– Egy inggombot – hebegtem.Elém lökött néhány olcsó rézgombot. Amíg turkáltam közöttük, megkockáztattam a kérdést:– Beszél itt valaki franciául?
38 TANULÁSI TECHNIKÁK • TANÁRI KÉZIKÖNYV 10. ÉVFOLYAM
– Franciául? – szólt az öreg, s szeme fölcsillant. – Hogyne, kérem, hogyne. Béla – kiáltott, s a tenye-rébe csapott. – Gyere csak ide. Az úr franciául akar beszélni.
Sovány, szőke fi atalember sompolygott elő a mellékhelyiségből. Nem idősebb, mint mi. Úgy tizenki-lenc-húsz éves.
– Ön francia? – kérdezte tőlem magyarul. – Nem – válaszoltam szintén magyarul. – Én nem vagyok, kérném, francia. Csak érdeklődni bátorkodom. Ön beszél franciául?
– Oui – mondta halkan, a fejét kissé elfordítva. – Je parle un peu – de oly bizonytalanul és alázatosan, hogy ez körülbelül csak ennyit jelentett: „Irgalom.”
– Külföldön tetszett tanulni?– Ó, dehogy – rebegte –, csak itt a reálban. Tavaly érettségiztem. Néhány szó rám ragadt az iskolában.
A papa – mondta, s a fekete sipkás öregúrra pillantott – jövőre ki akar küldeni. Addig is azt szeretné, hogy itt az üzletben gyakoroljam. Ezért akasztottuk ki a táblát. Ha esetleg elvetődik ide egy-egy fran-cia...
– Persze, errefelé nemigen járnak.– Azt nem mondhatnám. A nyáron is – ugye, papa? – bejött két párizsi. Kesztyűt vettek. Természe-
tesen az igazi franciákat nemigen lehet megérteni. Azoknak olyan furcsa, hanyag kiejtésük van. Nem olyan, mint Bokross tanár úrnak a reálban. Mindig hadarnak. De mások is bejönnek, s franciául beszél-nek. Például egy fi atalember.
– Kicsoda?– Egy vevőnk. Az naponta bejár, s csak franciául érintkezik. Ha jön, a papa mindig engem hív.– Talán ez is párizsi?– Lehet. Nincs kizárva. De inkább azt gondolom, hogy svájci. Vagy belga. Másféle kiejtése van.
Eleinte őt is nehezen értettem meg. Amikor inggombot kért, cipőhúzót mutattam neki. Ő tudniillik több-nyire inggombot vesz. De most már folyékonyan beszélgetünk. Tőle tanulok. Úgyszólván mindent tőle tanultam. Csak gyakorolni kell. „Gyakorlat teszi a mestert.”
– Hát – szóltam tűnődve –, fi zetek.– Mit szabad számítanom?– Egy inggombom volt.– Csak egy darab? — kérdezte, s gyanakodva sandított felém.– Csak egy darab.Átvette a pénzt. Kikísért az ajtóig.Ott bizalmasan a fülembe súgta:– Au revoir, Monsieur.
11. JÁTÉKLEÍRÁS: SZÓVADÁSZAT Írjunk fel a táblára egy sok betűből álló értelmes magyar szót! A feladat: a felírt szó betűiből, tetszőleges darabszámú felhasználásával, minél több értelmes szót kell összerakni. A képzett szavakban egy betű csak annyiszor szerepelhet, ahányszor az eredetiben, és a hosszúságnak is meg kell felelni! Pl.: KE-MÉNYKÖTÉSŰ: kémény, tű, köt, és, kemény, kény, tény, öt stb. (Vitatott esetben a játék vezetője dönt arról, hogy egy szó elfogadható vagy sem.) A játékot párban, csoportban vagy egyénileg is lehet játszani. Ha a megadott idő lejár, „olvastassuk össze” a listákat! Lehet pontozni is aszerint, hogy melyik csoport hány szót gyűjtött. Ilyenkor az olyan szavak, amelyek csak egy-egy csoportnál szerepelnek, érhetnek több pontot is.
12. JÁTÉKLEÍRÁS: KERESD A KÖZMONDÁST! Az osztályból vagy csoportból egy ember kimegy. A társaság megállapodik egy közmondásban (le-het szállóige, szólás vagy versrészlet is, csak ebben előre meg kell állapodni), majd annak a szavait a jelenlevők között „kiosztják”. (Lehet egy embernél több szó is, de ha sokan vannak, akkor kaphatnak különböző játékosok azonos szavakat is.) A kitaláló bejön, és kérdéseket tesz fel. A többieknek úgy kell
válaszolniuk, hogy a rájuk kiosztott szó – a lehető legkevesebb feltűnéssel – benne legyen a mondatban. Meghatározhatjuk, hogy hány kérdése lehet a kitalálónak.
13. JÁTÉKLEÍRÁS: KÁRTYA-MEMORI Osszunk ki minden csoportnak fél csomag francia vagy magyar kártyát úgy, hogy minden csoportnál két teljes színsorozat legyen. Ez azt jelenti, hogy a csoportoknál minden számból két azonos kártyalap van, melyek különböző színűek. Az azonos számú lapokat tekintjük egy párnak. Innentől a játék a ha-gyományos memori szabálya szerint játszható. A lapokat az asztalon képpel lefelé fordítva rendezzék el a csapatok. A kezdőjátékos két lapot felfordít, ha azokon egyforma a szám, akkor magához veszi őket, és ismét két lapot felfordít. Ha nem párt húz, akkor hagy egy kis időt, hogy mindenki tudja memorizálni a számokat, majd visszafordítja mindkét lapot. E szerint a szabály szerint következnek a játékosok egymás után, amíg az asztalon van lap. Az nyer, aki a legtöbb párt gyűjti össze.
14. JÁTÉKLEÍRÁS: RÍMES-RÉMES VEGYES ZÖLDSÉG 1. Minden játékosnak van egy lapja. Erre felírja a „vers” első sorát, s behajtja a papírt, hogy senki se
lássa, mit írt. A sor utolsó szavát megismétli a lap alján, s a papírt átadja a következő játékosnak, aki az alulra írt szóra rímelő sort talál ki, felírja, majd ő is behajtja a lapot. Az utolsó szót feltünteti a lap alján.
2. Ezt addig csinálják, míg a négy sor elkészül. Például:A költő megírta a versét, János bá’ elővette a fejszét, A kudarc nem szegte kedvét, S lelőtte akkor a medvét.A játékosoknak ügyelniük kell arra, hogy az írásuk olvasható legyen, és az utolsó szóra lehessen rímet találni.
3. Az elkészült műveket felolvassák.Mikor újra kezdődik a játék, tetszés szerint dönthetnek a játékosok, hogy hosszabb verset akarnak vagy a játéknak olyan variációját játsszák, amelyben a soron következő játékos megnézheti az előző sort, mielőtt kiagyalja a magáét.
(Fisher; 2007:43)
15. JÁTÉKLEÍRÁS: TRÓPUSI ESŐ A csoport tagjai körben állnak. A játék vezetője elindít egy mozdulatot, amihez a többiek sorban csatla-koznak, és addig csinálják, amíg másik nem ér hozzájuk. Ha visszaér a mozdulat a vezetőhöz, akkor új mozdulatot indít. A mozdulatok egymás után: kézdörzsölés, csettintés egy kézzel, csettintés két kézzel, taps, ütemes térdcsapkodás, taps, csettintés kettővel majd eggyel, kézdörzsölés. Ha beszélgetés nélkül, koncentráltan végezzük a mozdulatokat, akkor olyan hanghatást ad, mint amikor elered az eső, egyre jobban esik, kopog, majd ismét elhalkul, végül csend lesz.
Időtartam: 2x45 perc A tanítási egység típusaDupla óra (2x45 perc)
Célok Megtanulandó szöveg feldolgozására egy módszer elsajátítása –Kulcsfogalmak keresésének gyakorlása –Címkézés: alcímek kreálása megadott szöveghez –Vázlatkészítés gyakorlása –Szövegértés fejlesztése –Tanulási képességek folyamatos fejlesztése játékos feladatokkal –
Követelmények A tanuló legyen képes egy megadott szöveg lényegének kiemelésére, –ismerje fel a szöveg kulcsfogalmait, –tudjon egy szöveget részekre bontani, és ezeket a részeket a tartalom- –nak megfelelő címmel ellátni,tudjon strukturált vázlatot készíteni, –vegyen részt a tanulási képességeket fejlesztő játékokban. –
Anyagszükséglet kartonok
Források, java-solt tananyagok, kiadványok, internetes hon-lapok
Deese, James és Deese, K. Ellin (1994): Hogyan tanuljunk? Budapest: Panem Kft.
JÁTÉKKÖNYV című füzet (szerk.: Kaposi László), elérhető az interneten:http://www.drama.hu/mdt.pl?ID=ja&VALUE=0&GUID=0 Szövegértési feladatok, elérhető az interneten: http://kompetenciameres.hu/
letoltheto.php Oroszlány Péter (1997): Könyv a tanulásról, Budapest: AKG Kiadó
42 TANULÁSI TECHNIKÁK • TANÁRI KÉZIKÖNYV 10. ÉVFOLYAM
MELLÉKLET
16. JÁTÉKLEÍRÁS: KATEGORIKUS KÁRTYÁK Találjunk ki annyi fogalmat, ahány fős az osztály, amelyek 5-6 kategóriába sorolhatók. (pl.: ételek, italok, cselekvések, személyek, foglalkozások stb.)! Írjuk fel ezeket külön egy-egy kartonlapra! Keverjük össze, majd húzassunk minden diákkal egy lapot! Az a feladatuk, hogy körbejárva, egymás lapjait elolvasva, az összetartozó fogalmak szerint rendeződjenek csoportokba. Találjanak ki egy gyűjtőfogalmat is! Nem baj, ha más szempontot találnak ki, mint a tervezett, csak meg tudják indokolni.
Időtartam: 4x45 perc A tanítási egység típusaDupla óra (2x45 perc)
Célok A Gondolat Térkép készítésének megismerése –A Gondolat Térkép módszerének alkalmazása –Tanulási képességek folyamatos fejlesztése játékos feladatok- –kal
Követelmények A tanuló legyen képes felsorolni a Gondolat Térkép készítésének sza- –bályait,tudjon önállóan vagy kis segítséggel Gondolat Térképet készí- –teni egy általa ismert szövegből,tudja alkalmazni a Gondolat Térkép módszerét önálló tanu- –lásnál,vegyen részt a tanulási képességeket fejlesztő játékokban. –
Anyagszükséglet csoportonként egy-egy készlet a négyzetekből, a darabok a leírás-nak megfelelően 4-4 borítékban elhelyezve tárgyak Kim játékáhozA4-es lapokgyurmaragasztó
Informatikai, oktatástech-nikai eszközök
1 db számítógép és projektor
Források, javasolt tan-anyagok, kiadványok, internetes honlapok
Fisher, R. (2007): Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni játékokkal Gyarmathy Éva (2001): Gondolatok térképe, in TaníTani, 18-19. (108-
46 TANULÁSI TECHNIKÁK • TANÁRI KÉZIKÖNYV 10. ÉVFOLYAM
MELLÉKLETEK
17. JÁTÉKLEÍRÁS: FELDARABOLT NÉGYZETEK Vágjuk ki a négyzeteket, és a vona lak mentén daraboljuk fel őket. Ezután osszuk a darabokat négyfelé, és tegyük őket négy borítékba. Minden borítékban legyen egy olyan darab, amelyet kiszínez tünk.
boríték benne lévő darabok színes darab1. a, a, c c2. j, e j3. d, f, a, i f4. b, f, k b
Minden csoport négy borítékot kap. A csoport tagjai húznak maguknak egy borítékot.A diákoknak a következő utasítást adjuk: „A feladat az, hogy az alábbi szabályok szerint mindenki
rakjon össze egy négyze tet:Tilos megszólalni!Mutogatással sem jelezheted, hogy melyik darabra lenne szükséged!Társaidnak adhatsz darabokat, de a színes darabot meg kell tartanod!Ha csoportod előbb végez a többi csoportnál, keverjétek össze újra a négyzeteket! Mindenki húz-
zon három darabot, és kezdjétek újra a játékot! A játék végén mindenkinek egyforma méretű négyzete lesz.”
Megjegyzés: Haladóbb csoportok számára nehezíthetjük a játékot azzal, hogy nem színezünk ki egyetlen darabot sem.
18. JÁTÉKLEÍRÁS: KIM JÁTÉKA Ez a játék Rudyard Kipling Kim című művéből ered, amelyben a főhőst, Kimet úgy oktatják, hogy a kisfi ú törökülésben a földön ül egy alacsony, letakart asztalka előtt, s tanítója különféle formájú, mé-retű és színű tárgyakat rak elé. Egy idő után letakarja a kollekciót, s megkéri a kisfi út, hogy mondja el fejből, mi van az asztalon, s azok hogyan helyezkednek el. Azután a fi út kiküldi a szobából, átren-dezi a tárgyakat – elvesz belőlük, hozzájuk tesz más tárgyakat –, s aztán megkérdezi Kimtől, hogy mi változott. Ennek mintájára játszhatunk hasonló játékokat úgy, hogy kevés tárggyal kezdünk, aztán fokozatosan emeljük a tárgyak mennyiségét, bonyolítjuk a kombinációkat.
Menete:
1. Tíz különböző tárgyat rakunk a tálcára, és letakarjuk egy nagy terítővel, kendővel.
2. A tálcán lévő dolgokat egy percig nézhetik a játékosok, azután letakarjuk a tálcát.
3. Minden játékos egy percig gondolkozhat, hogy mit is látott a tálcán. Elmondhatják, vagy leírhatják (rajzolhatják), amire emlékeznek. Lehet csoportban is játszani.
48 TANULÁSI TECHNIKÁK • TANÁRI KÉZIKÖNYV 10. ÉVFOLYAM
A TANÍTÁSI EGYSÉG ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA
CÍM: JEGYZETELÉSI TECHNIKÁKSorszám: 8.
Évfolyam: 10.
Időtartam: 2x45 perc A tanítási egység típusaDupla óra (2x45 perc)
Célok A jegyzetelés jelentőségének felismerése –Jegyzetelési fortélyok és praktikák megismerése –Törekvés az önálló jegyzetelés módszerének kialakítására –
Követelmények A tanuló ismerje a jó jegyzet legfontosabb jellemzőit –legyen képes a tanári előadás jegyzetelésére megfelelő segítséggel –alakítson ki önálló jegyzetelési stratégiát –
Anyagszükséglet kartonok a működő szerkezetek nevével
Informatikai, oktatástechnikai eszközök
1 db számítógép, projektor, hangszórók
Források, java-solt tananyagok, kiadványok, internetes hon-lapok
Deese, James–Deese, K. Ellin (1994): Hogyan tanuljunk, Budapest: Panem Kft
Fisher, R. (2007): Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni játékokkal Kagan, Spencer (2001): Kooperatív tanulás, Budapest: Önkonet Kft.Oroszlány Péter (1997): Könyv a tanulásról, Budapest: AKG KiadóElőadások, Mindentudás Egyeteme, elérhető az interneten: www.mindentudas.
50 TANULÁSI TECHNIKÁK • TANÁRI KÉZIKÖNYV 10. ÉVFOLYAM
MELLÉKLET
19. JÁTÉKLEÍRÁS: MŰKÖDŐ SZERKEZETEKMinden csoport kap egy darab papírt egy működő gépezet elnevezésével. Ezt úgy kell megjeleníteniük, hogy a csoport minden tagja részt vegyen benne, egy állóképet vagy mozgóképet bemutatva. Beszélni nem szabad közben. Adjunk egy kis időt a tanácskozásra és a kipróbálásra. A csoportok egymás után bemutatják a szerkezetüket, többi csoportnak pedig ki kell találni, hogy milyen gép volt a feladvány. (Néhány ötlet a szerkezetekre: kávéautomata, porszívó, fűnyíró, mosógép, hókotró, kenyérsütő.)
Időtartam: 2x45 perc A tanítási egység típusaDupla óra (2x45 perc)
Célok A tapasztalatok, tanult módszerek összegzése –A tanultak beépítése a napi tanulási gyakorlatba –Egyéni utak, célok kijelölése –A tanultak és a saját munka értékelése –Visszajelzés a társaknak a csoportmunkára –
Követelmények A tanuló tudja megfogalmazni egyéni céljait és az ahhoz vezető út első lépéseit a –tanulásban,legyen képes megnevezni azokat a módszereket és eljárásokat, amiket a –jövőben alkalmazni fog a tanulás során,legyen képes összefüggő szövegben értékelni a tanultakat és saját mun- –káját.
Anyagszükséglet A4-es lapok, csomagolópapír, fi lctoll, gyurmaragasztó
Források, java-solt tananyagok, kiadványok, internetes hon-lapok
20. JÁTÉKLEÍRÁS: „TALÁLJA MEG AZT, AKI…” A játék célja a kommunikáció és az információgyűjtés egy adott témában. A játék menete: Mindenki kap egy másolatot a lenti kérdőívből. A feladat olyan társak keresése, akik megfelelnek az egyes meghatá-rozásoknak. A teremben járkálva mindenki keres magának egy párt, akivel elkezdik faggatni egymást. Mindig csak párban lehet egymást kérdezni, és a válaszadó csak saját magáról adhat információt. Ha a kérdező valamelyik jellemzőre igen választ kap, akkor az adott helyre kér egy aláírást, és szerepet cse-rélnek. Egy-egy igen válasz után új pár után kell nézni!
Feladatlista:
Találja meg azt, aki…
1. …használta a Gondolat Térképet ezeken az órákon kívül is
21. JÁTÉKLEÍRÁS: BÚCSÚ A CSOPORTTÓLA csoport tagjai körben ülnek az asztal körül. Mindenki kap egy írólapot. A lap aljára mindenki ráírja a saját nevét, majd továbbadja a jobboldali szomszédjának. A kapott lap tetejére mindenki ír egy üzenetet a lap tulajdonosa számára, ami az „Én azért szerettem egy csoportban dolgozni veled…” mondat befeje-zése. Ha kész az írással behajtja a lap tetejét, hogy a szövege ne látsszon, majd továbbadja a lapot, jobb oldali szomszédjának. Ezt az eljárást addig folytatják, míg a lapok visszaérnek eredeti tulajdonosukhoz, és mindenki elolvashatja a neki szóló üzeneteket. Ha van kedvük, ezeket egymással is megoszthatják csoporton belül.
54 TANULÁSI TECHNIKÁK • TANÁRI KÉZIKÖNYV 10. ÉVFOLYAM
FÜGGELÉK
Néhány szó a kooperatív módszerekrőlA tananyagban felhasznált kooperatív módszerek alapja Spencer Kagan: A kooperatív tanulás c. köny-vében található elmélet és gyakorlat. Az a módszeregyüttes olyan módon alakítja ki a csoportokban az együttműködést, hogy elkerülhető vele a csoportmunkánál klasszikusan fellépő aránytalan munkameg-osztás problémája. A könyvben leírt módszerek közös jellemzője, hogy alkalmazásuk során érvényesül a négy kagani alapelv, melyek a következők:
Párhuzamos interakciók, vagyis a munka során párhuzamosan több csoporton vagy pármunkán belül zajlik a beszélgetés, a munka.
Egyéni felelősség: A munkaszervezés biztosítja, hogy mindenkinek egyénileg is legyen egy részfelada-ta, szerepe, aminek teljesítése elengedhetetlen a csoport feladatának megoldásához.
Egyenlő arányú részvétel: A megszólalások számának vagy idejének szabályozásával, a részfeladatok megfelelő szétosztásával, azt lehet elérni, hogy a csoportban nem alakul ki sem a „potyautas” sem az „igavonó” szerep.
Építő egymásrautaltság: Ez az alapelv azt jelenti, hogy a csoport sikere az együttműködésen múlik, csak akkor tudják megoldani a feladatot, elkészíteni a közös munkát, ha segítik egymást.
Az ilyen elvek szerint szervezett csoportmunkának fontos eleme a csoportok kialakítása. Ideálisnak a négyfős csoport mondható, mivel adott esetben páros feladat is adható. A csoportok összetétele lehetőség szerint legyen minden szempontból heterogén, hiszen ebből lehet egymástól és egymásról a legtöbbet tanulni! Négynél több diák együttműködése lényegesen nehezebb, bonyolultabb kialakítani a megfelelő ülésrendet, és elérni az egyenrangú kommunikációs helyzetet.
A csoportok megszervezésére, a csoportkohézió kialakítására, az együttműködés megtanulására és az erre való motiválásra érdemes időt és energiát szentelni. Tudjuk, hogy gyakran még a felnőttek sem képesek gördülékeny együttműködésre, nem várhatjuk el diákjainktól sem, pusztán azért, mert egy asz-talhoz ültettük őket, és egy közös feladaton kell munkálkodniuk.
A csoportok kialakítására S. Kagan számos módszert ajánl, melyek két alapvetően különböző cso-portba sorolható, ezek a véletlenszerű és tervezett módszerek. Az előbbi módszerek előnye, hogy gyor-san, a diákok alaposabb ismerete nélkül megoldhatók, ráadásul tanítványainkban az igazságosság érzetét keltik. Ám ilyenkor gyakran előfordul, hogy egy-egy csoport összetétele szerencsétlenül alakul: mond-juk, lesznek örök vesztesek vagy összesorsolódnak olyanok, akik képtelenek együttműködni.
A tervezett csoportalakítási módszerek alkalmazása biztosítja a vegyes összetételt, a kommunikáció kialakulását, vagyis azt, hogy segítséget lehessen kérni és kapni a munka során. Nehézsége, hogy felté-telezi a diákok ismeretét és több előkészületet kíván. Viszont egy jól eltalált csoportbeosztással nagyon hatékony lehet a tanulás, az így szerveződött csoportokat sokáig együtt lehet tartani.
58 TANULÁSI TECHNIKÁK • TANÁRI KÉZIKÖNYV 10. ÉVFOLYAM
A TANÁRI KÉZIKÖNYV MELLÉKLETEI
Az 1. tanítási egységhez tartozó melléklet:1. melléklet: Szituációs játék
A 2. tanítási egységhez tartozó melléklet:1-7. játékleírások
A 3. tanítási egységhez tartozó melléklet:8-9. játékleírások
A 4. tanítási egységhez tartozó mellékletek:1. melléklet: Háttéranyagok az intelligenciáról2. melléklet: Kreatív feladat; Választható feladatok a többszörös intelligencia területek tanulásához10. játékleírás
Az 5. tanítási egységhez tartozó mellékletek:1. melléklet: Kreatív feladat – Kérdésalkotás adott szöveghez, kíváncsi kockával2. melléklet: Kreatív feladat – Kreatív szövegalkotás3. melléklet: Kosztolányi Dezső: Gólyák (a Tanulói jegyzetben lévő szöveg folytatása)11-15. játékleírások
A 6. tanítási egységhez tartozó melléklet:16. játékleírás
A 7. tanítási egységhez tartozó melléklet:17-18. játékleírások
A 8. tanítási egységhez tartozó melléklet:19. játékleírás
A 9. tanítási egységhez tartozó melléklet:20-21. játékleírások
Kőpatakiné Mészáros Mária–Singer Péter (2005): Módszertani kaleidoszkóp, Elérhető az interneten: (http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=kaleidoszkop-04Fejezet) (2009.10.10.)
Mérő László (2000): Mindenki másképp egyforma, Budapest: Tericum Kiadó
Mindentudás Egyeteme – Előadások, elérhető az interneten: www.mindentudas.hu (2009.10.10.)
Mészáros Ernő: A lakható bolygó. 2003. máj. 19.
Somlyódy László: Az értől az óceánig - A víz: a jövő kihívása. 2003. febr. 3.
Ádám Veronika: Mindennapi kenyerünk, mindennapi kalóriánk. 2004. ápr. 26.
Meskó Attila: A földi élet fenntarthatóságának kérdései. 2004. szept. 20.
Nicholson-Nelson, Kristen (2007): A többszörös intelligencia, Budapest: Scholstic Inc. – Szabad Iskolá-kért Alapítvány
Oroszlány Péter (1997): Könyv a tanulásról, Budapest: AKG Kiadó
Szövegértési feladatok, elérhető az interneten: http://kompetenciameres.hu/letoltheto.php (2009.10.10.)