Sík Zoltán előadása letölthető (pps)

Információs hadviselés, információs műveletek és a

kritikus infrastruktúrák védelme

Sik Zoltán Nándor, ENO Advisory Kft.

Tartalom

Röviden az információs hadviselésről és az információs műveletekről (IW, InfoOps)

Nemzetközi jogi megfontolások (genfi jog - IHL, hágai jog - LOAC)

A létfontosságú infrastruktúrák védelme(CIP/CIIP)

Az IW fogalma Nehéz meghatározni, körülírni… Túl bő, túl szűk definíciók Első def: Thomas Rona (1972) Ma használatos (IWS, Google, Wikipedia, stb.):

„Az információs hadviselés a hadviselés egy új formája, amikor is az információ, illetve támadások az információ, illetve az információs rendszerek ellen a hadviselés eszközeivé válnak.”

• De: ez csak a „polgári” felfogás, a katonairól később…

Az IW története Egyes részei már igen régiek

Sun Ce (Sun Tzu): A háború művészete (ha ismered ellenségedet és magadat, győzni fogsz…)

II. VH (Enigma, Ultra, stb.) Hidegháború (SZER, VoA, BBC, stb.)

1991-es Öbölháború („Sivatagi vihar”) a „második hullám” utolsó, vagy a „harmadik hullám” első

háborúja? (ld. Alvin Toeffler: A harmadik hullám) CNN jelenség ma innen számítjuk

Az IW története

Szun Ce (Sun Tzu):

„A háború művészete” c. könyvének bambuszra írt példánya.

Forrás: University of California, Riverside;

Az IW területei (1) Martin C. Libicki (1995) – nem definiál, inkább

megadja a részterületeket (ezek összefüggenek egymással):

Vezetési hadviselés (Kommunikáció vezérelt hadviselés) - Command and Control Warfare (C2W), (régebbi nevén Signals Warfare),

Hírszerzés alapú hadviselés (Érzékelés alapú hadviselés) - Intelligence Based Warfare (IBW),

Elektronikus hadviselés - Electronic Warfare (EW),

Pszichológiai hadviselés (Lélektani hadviselés) - Psychological Warfare (PSYOP),

„Hacker” hadviselés - Hacker Warfare, Gazdasági információs hadviselés - Economic

Information Warfare (EIW) Kibernetikai hadviselés – Cyberwarfare

Az IW területei (2) Libicki könyve óta (1995!) sok idő eltelt:

2001. 09.11 – WTC, 2004 Madrid, 2005 London Terrorizmus, szervezett bűnözés használja az Internetet

(kriptográfia, szteganográfia, stb.) Echelon projekt Az Internet (ARPANET/DARPANET) eredeti célja…

megalkotói ellen fordult + Libicki kritikája

az általa definiált területek túlságosan átfedők új, katonai felosztás (lásd InfoOps)

IW és ICT (1) ICT-re támaszkodik Technológia vezérelt Elnevezések változása: Signals warfare, C2W, IW, ma

már: InfoOps (IO), katonáknál már nincs is IW definíció

Németország vezette konzorcium (ma 20 partnerrel): MNIOE – Multinational Information Operations Experiment

MNIOE definíció: „Az információs rendszereket – beleértve a

rendszerek viselkedését és lehetőségeit – érintő, olyan katonai tevékenységekre való javaslattétel, illetve ezek koordinálása, amelyekkel a kívánt hatások elérhetők”

IW és ICT (2) USA: Pentagon: Information Operations Roadmap –

Donald Rumsfeld Az USA lehetséges lépései az IW/IO területén Különös tekintettel az Internetre 2003-ban titkosítva 2006-ban feloldva

C2W (1) Definíció:

a vezetési hadviselés az információs hadviselés hadszíntéren történő implementálásának katonai stratégiája, beleértve a fizikai megsemmisítést. Célja az ellenség hadvezetési struktúrájának haderőktől történő elválasztása (DoD Directive TS-3600.1, 21 December, 1992, „Information Warfare”)

Területei: A parancsnoki központ elválasztása a harcoló

alakulatoktól A harcoló alakulatok egymástól való elválasztása

C2W (2) Technika fejlődése

A parancsnokság nincs fizikailag a csatamezőn Kommunikáló egységek beazonosíthatók Nem a hadvezérek, hanem a parancsnokság a fontos

célpont Parancsnokságok változtatják a helyüket Új fajta támadások – „soft-kill”

pl. telekommunikáció zavarása, lehallgatása, blokkolása, megszemélyesítés, stb.

Feltétele a célobjektum „láthatósága”

C2W (3) Új fajta védelem:

„Láthatatlanság” (pl. kriptográfia, CDMA) Mobilitás, miniatürizáció „Rejtőzködés” más célpontok/más típusú (polgári) kommunikáló

felek között Redundáns kommunikációs rendszerek (ld. Eredetileg:

ARPANET!) Back-up site-ok Költségigényes Bonyolult irányítás

Offenzíva-defenzíva: Offenzív oldal: Támadás- nem mindig a kívánt hatást éri el Defenzív oldal: Azonnali alternatív megoldások keresése Offenzív oldal: Támadás a védelem „gyanakvásának”

elkerülésével (pl. csak a titkosított kommunikáció blokkolása, reagálás lassítása)

IBW (1) Definíció:

Amikor a hírszerzés közvetlenül az operatív tevékenységek (katonai műveletek) kivitelezését szolgálja, nem pl. a kommunikáció alapú hadviselés (C2W) általános bemeneti információit adja (IBW pl. a célpont meghatározás („targetálás”), károk felbecslése)

Területei: Helyzetértékelés Harcmező áttekintése

Érzékelői (real-time, near-real-time): Nagy távolságú (űr, szeizmikus, akusztikus, stb.) Közeli helyű (robotrepülőgép, UAV, SAR, elint, stb.) Helyszíni (akusztikus, gravitációs, biokémiai, földi

optikai, stb.) Fegyverre szerelt (infra, radar, lidar, stb.)

IBW (1) CNN kép egy 1998-

as USA Védelmi Minisztériumi (US DoD) video alapján, amikor az amerikai és angol haderők egy iraki rádiórelé állomást készülnek szétbombázni egy 1600 fontos lézerirányítású bombával.

Forrás: AP/Wide World Photos

IBW (2) Technika fejlődése:

Elosztott rendszerű szabályozási kör (distributed loop, global loop) Érzékelő szerv (érzékelők) Szabályozó (az operátor) Beavatkozó szerv (fegyver)

Távérzékelők komplex, redundáns alkalmazása Pontos és időbeni döntéshozatal megkönnyítése De: Sebezhetőség növekedése

IBW (3) Offenzíva-defenzíva:

Gazdasági megfontolások (olcsó érzékelő tönkretétele drága eszközökkel – nem éri meg)

Defenzív oldal: imitálás (pl. repülőtér teli repülőkkel), valódi eszközök elfedése

Figyelem elterelés, összezavarás (pl. kommunikációba való beavatkozás)

Kérdés: valaha is képes lesz-e a technika egyértelműen azonosítani egy célobjektumot? (nulla tévedéssel!)

Alacsony technológiai színvonallal is lehet hatástalanítani a drága eszközöket (ld. Pl. II. VH – Calais kontra Normadia, Sivatagi Vihar) – UAV-k: Predator-ok, Dominator-ok hatásosak?

EW (1) Def:

Amikor a rádiótechnikát, az elektronikát és a rejtjelezést (kriptográfiát) használják a hadviselés eszközeként. Az elektronikus hadviselés célja az információ átvitel elektronikus alapjainak hatástalanná tétele, illetve a kriptográfiai eszközök alkalmazásával az információ oly módon történő átvitele a védetlen csatornán, hogy az az ellenség birtokába ne, vagy csak aránytalanul nagy gazdasági befektetések árán, és az információ elavulása után jusson.

EW (2) Nem újdonság:

II VH: Enigma kontra Ultra Eszközök:

Radarok Zavarják, felderíthetők Megoldások:

CDMA (frequency hopping) Frekvencia elnyelés – de: túlvezérlés Digitális szűrés, digitális jelfeldolgozás Zavarás zavarása, impulzus üzem, stb.

ENIGMA rejtjelező gép

EW (2) Eszközök (folytatás):

Kommunikáció blokkolás Megoldás:

CDMA (freq hopping, + ITU szabványok (IMT-2000): direct sequence (DS), multi carrier (MC), time division (TD), single carrier (SC), frequency time (FT))A CDMA Frequency Hopping nem újdonság - Hedy Lamarr, 1941! (de hasznosítása csak 1962 óta)

Hibatűrő, redundáns rendszerek, alternatív csatornák Beszéd és adattömörítés (pl. TETRA)

Kommunikáló felek behatárolása Beszéd kommunikáció jellemző „mintái” Megoldás:

Mint fent Adatkommunikációra való áttérés (pl. VoIP, Video over IP) Minták „eltüntetése” (pl. töltelék zaj) Kriptográfia

EW (3) Eszközök (folytatás):

Kriptográfia Mai kódolás „erős” Aszimmetrikus/nyilvános kulcsú (public key) kulcsú

technológiák (Diffie-Hellmann, RSA, stb.) PKC: számítástechnikai kapacitás növekedésére rezisztens PKC: lassú

Megoldás: szimmetrikus kulcsú technikákkal (blokk és stream kódolás) vegyesen alkalmazva (blokk pl. TripleDES, IDEA, Blowfish, Twofish, stream pl.: SEAL, SOBER-128, RC4)

PKC alkalmazása e-signo-ra, PKI - „barát/ellenség” azonosítás Vegyesen alkalmazott technológiák: CDMA+PKC+PKI –

gyakorlatilag feltörhetetlen kommunikáció

PSYOP (1) Def:

a pszichológiai hadviselést az információnak az emberi elme elleni használata, az információval való manipulálás, „operálás” („műveletek”).

Területei: Nemzeti akarat ellen Ellenfél hadvezetése ellen Ellenséges haderők ellen Kulturális konfliktusok

PSYOP (2) Nemzeti akarat ellen:

Offenzív oldal: DBS műholdak (csak nagy „tömeg” esetén) Célorientált médiumok (pl. iránysugárzó antennák) Szűrt, cenzúrázott információ, dezinformáció Nem új: ld. Hidegháború (pl. SZER, VoA)

Defenzív oldal: Alternatív információforrások (Internet,nemzetközi médiumok) Másképpen interpretált információk Érdektelenség (inkább a „valóságshow”…)

Offenzív oldal: „Szintetikus” tartalmak Célközönségre alakítva: akik mindent elhisznek, akik semmit

sem hisznek, akik mindig az ellenkezőjét hiszik

PSYOP (3) Ellenséges hadvezetés ellen:

Félrevezetés (sokféle: pl. szituáció téves megítélése, fegyverek hatásosságának előrejelzése)

Pszichológiai (kognitív és emocionális) befolyásolás (nem új, ld. II. VH – Calais kontra Normandia)

Kiszivárogtatás – De: gyanús!, különösen a mai technológiák mellett (ezért alternatív csatornákon keresztüli megerősítés)

Ellenséges haderők ellen: Haláltól való félelem Az otthon melege és a harcmező közti különbség Harcok feladására való biztatás Ma már a harcmezőn is van TV (anno csak rádió volt: ld.

Vietnam), sőt személyre szabott üzenet is továbbítható

PSYOP (4) Kulturális konfliktusok

Kultúrák különbözősége Türelmetlenség kihasználása Szuperhatalmi státusz kihasználása

Propaganda Kulturális értékek exportja Nation building Multinacionális vállalatok – hová soroljuk?

Hacker Warfare (1) Winn Schwartau: a számítógépes

hálózatok elleni támadásokat tekinthetjük úgy, mint maga az információs hadviselés

Hacker warfare: „Informatikai” hadviselés A hálózatok biztonsági réseinek kihasználása Nem tényleges, hagyományos értelemben vett harc Céljai: lehallgatás, megszemélyesítés, beavatkozás

Hacker Warfare (2) Lehetséges célok:

Számítógépes rendszerek megbénítása Megbízhatatlan működés előidézése, pl. adathibák

generálásával Adatlopás pl. pénzszerzési, vagy értékesítési céllal Jogosulatlan használat, vagy ilyenhez adatgyűjtés,

adathalászat Megszemélyesítés, mind felhasználói oldalon, mind

szolgáltatást tettetve Információgyűjtés hírszerzéshez, pl. lehallgatással, rendszer

működés megfigyelésével Hamis adatok bevitele a rendszerbe Fenyegetés, zsarolás, illetve ezekhez a fentiek igénybe vétele

Hacker Warfare (3) Lehetséges technikák pl.:

Vírusok Férgek Logikai bombák Trójaiak Snifferek „social engineering” (pl. phising-hez)

Különbség a katonai és polgári célpontok elleni támadásnál (katonaiak a nyilvános hálózatokról leválasztva)

Támadás fajták: fizikai, szintaktikai, szemantikai Hacker warfare - szintaktikai Cyberwarfare – szamentikai (ld. ott)

Hacker Warfare (4) Kritikus (létfontosságú) infrastruktúrák kiemelt védelme

(Critical Infrastructure Protection – CIP, Critical Informations Infrastructure Protection - CIIP), pl.: Közművek ICT Energetika, energiaellátás Bank, pénzátutalás Biztonsági rendszerek

Disaster recovery planning, contingency planning Támadás szimulálás Log file analízis Szoftverhibák

Time to market miatt Szándékos (trap door, back door)

Hacker Warfare (5) Hackerek tudása összeadódik – Internet! – hackerek

száma gyorsabban növekszik, mint a hálózat nagysága Összehangolt támadások –pl. DoS, DDoS, zombik,

botnet-ek Defenzíva: CIP/CIIP, informatikai biztonság, védelmi célú

hacker támadás, hacker támadások tapasztalatai Támadás nem mindig a szándékolt célt éri el

Szakemberek figyelmét felhívja Katasztrófa is lehet

Megelőzés, detektálás, elhárítás, kárviselés, stb. Adott intézmény feladata Állami beavatkozás is szükséges! (pl.: CIP, szabályozás,

ellenőrzés)

EIW (1) Def:

a gazdasági hadviselés és az információs hadviselés közös metszete

Területei: Információs blokád Információs dominancia (információs imperializmus)

Információs blokád Fejlettebb országok élnek vele (pl. USA) Ellenkezője is lehetséges (pl. Észak-Korea) Nehéz kivitelezni:

Fejlett államok sokkal inkább információ függőek Infrastruktúrák kevéssé ellenőrizhetők Szándékoltan redundánsak

EIW (2) „Elsötétítés” lehetetlen,vagy csak korlátozott, mert kellene hozzá:

Elkötelezettség Fegyelem Szabálykövetés Együttműködés

Pont-pont kommunikáció blokkolása még nehezebb Azonosítani kell a kommunikáló feleket Nem kívánt káoszt kelthet Zavarja a készenléti szervek munkáját az érinteni nem kívánt

területeken is Shunt-ölés, feketepiac

Az országok mára rájöttek saját sebezhetőségükre A globalizáció egyik hatása Inkább az információ közös kihasználása lehet cél

EIW (3) Információs dominancia

adott ország információs előnyének kihasználása, gazdasági fölénnyé való fordítása

A fölény birtokában más, befogadó országok befolyásolása, piacainak kihasználása

Hadviselés-e egyáltalán? Hová soroljuk a multinacionális vállalatokat?

Saját stratégia Saját kultúra Saját érdekszféra „Nemzetek felett” állnak

Cyberwarfare (1) Def:

A kibernetikai hadviselés a kibertérben zajlik, és mint olyan eléggé megfoghatatlan, utópisztikus. Itt egyes területeken csak trendekről, kibontakozó irányokról beszélhetünk, más oldalon viszont van tényleges hadviselési gyakorlat is.

Területei: Információs terrorizmus Szemantikai támadások Szimulált háborúk Gibson hadviselés – 4GW (5GW)(ld. William Gibson: Neuromancer)

Cyberwarfare (2) Információs terrorizmus

Hacker hadviseléshez hasonló, de Jól szervezett csoportok Célok: terrorizmus, szervezett bűnözés

Szemantikai támadások Hamisadatok betáplálása A végeredmény is hamis Rossz döntések Pl.: tömeghisztéria, bank/tőzsdepánik, látszatkeltés Defenzíva: adathelyesség, pontosság, megbízhatóság

ellenőrzés, integritás ellenőrzés Teljességgel ez sem zárja ki! (adatokban való „vakon”

megbízás, negligencia, luxúria, stb.)

Cyberwarfare (3) Szimulált háborúk

Még csak jövőbeni elképzelés Tréningezni lehet Döntéstámogatás Játékelmélet Esélylatolgatás, kárszámítás, költségbecslés,

kockázatelemzés Gibson hadviselés (4th generation warfare 4GW)

1G – muskéta, tűzfegyverek 2G – koncentrált tűzerő 3G – mobil hadviselés, „villámháború” 4G – Gibson hadviselés

Cyberwarfare (4) Gibson hadviselés (folytatás):

Nem államok az államok ellen Hagyományos katonai összecsapások eltűnnek Hátország megszűnik (totális háború) Cél: nem a csaták, hanem a közvélemény megnyerése

(ld. Orwell: 1984) Módszerei:

Gerilla hadviselés, terrorizmus (= aszimmetrikus hadviselés) Szabotázsok Cyberwarfare! Nem hagyományos hadviselési formák

IW és IT biztonság

Információs hadviselés IT biztonság

Fókusz: információ Offenzív/defenzív

terület Állami hatáskör a

szektoriális hatáskör mellett

Teljes társadalomra, kultúrára, gazdaságra hatással van

Fókusz: technika, ICT Defenzív terület Az adott cég, intézmény

adott szektor hatásköre Szektoriális érdekek

InfoOps (IO) Hadsereg által használt kifejezés Cél az információs fölény megszerzése – és megtartása Az információs fölény huzamosabb megléte információs

dominanciához vezet Információs fölény definíció (DoD, JP 1-02, 1998):

Valamely fél saját erőinek vezetésében való relatív előnye az ellenfelekhez képest. Az információs fölény, vagy dominancia elérhető mind a saját vezetők kiképzésével úgy, hogy azok a rendelkezésükre bocsátott, fölényt biztosító technikai információk segítségével gyors és megfelelő döntéseket tudjanak hozni, illetve annak érdekében tett erőfeszítések az ellenfél ugyanilyen képességeinek rombolására és lehetetlenné tételére, egyidejűleg a saját képességek védelmével.

Az IO területei (1) Információs műveletek definíció (JP 1-02, JP 3-13):

Az ellenség információit és információs rendszereit érintő cselekmények, a saját információk és információs rendszerek védelme mellett.

JP 3-13 szerinti felosztás: Fizikai megsemmisítés (Phisical Destruction – PD) Katonai megtévesztés (Military Deception – MILDEC) Műveleti biztonság (Operation(al) Security – OPSEC) Pszichológiai műveletek (Psychological Operations – PSYOP(S)) Számítógépes hálózati hadviselés (Computer Network Operations

– CNO) + Civil-katonai együttműködés (Cicil-Military Cooperation – CIMIC) + Tömegtájékoztatás (Public Information – PI)

Az IO területei (2) Katonai szempontból ez világosabb, kevésbé átfedő felosztás További felosztás – támadó és védelmi típusú műveletek Az ezzel foglalkozó katonai doktrínák, definíciók is változnak,

fejlődnek (USA): Information Operations (FM 100-6, 1996) Department of Defense Dictionary of Military and Associated Terms (JP 1-02, 2001) Operations (FM 3.0, 2001) Information Operations Roadmap (DOD 2003)  Joint Doctrine for PSYOPS (JP 3-53 2003) Joint Doctrine for Civil Affairs (JP 3-57.1 2003) Information Operations (FM 3-13, 2003 – FM 100-6 utóda) Joint Doctrine for Public Affairs (JP 3-61 2005)  Information Operations (JP 3-13 2006)  Joint Doctrine for Military Deception (JP 3-13.4 2006)   Joint Doctrine for Electronic Warfare (JP 3-13.1 2007)

„Adatfeldolgozó” koncepció Alapfeltevés, hogy az emberi agy is adatfeldolgozó, a

feldolgozás eredménye a viselkedés és a döntések Az emberi agy is az IO célpontja lehet, sőt, ez lehet

az elsődleges célpont, ugyanúgy, mint a gépi adatfeldolgozó egységek is célpontok

Cél, az agy működésének befolyásolása azért, hogy a viselkedés és az emberi döntések befolyásolhatók legyenek Hamis információt kaphat az eddigi célpontként kezelt

információs rendszerektől (input manipulálás) Közvetlenül az agy befolyásolása (feldolgozás

manipulálás)

IO az emberi agy ellen (1)

Információs rendszerek Ember

Input Feldolgozás Output Input (érzékelés)

Feldolgozás (agy)

Output (viselkedés,

döntések)

Eddigi célpontok Új célpontok

IO az emberi agy ellen (2) Technikák

Befolyásolás (teljesítmény, viselkedés, döntés): PSYOP, Megtévesztés Szórólapok Hangosbeszélők Hologramok Egymásba áttűnő („morph”) képek Virtuális valóság Drogok

Pillanatnyi „kikapcsolás”: Nem halálos fegyverek Akusztikus fegyverek Kábító fegyverek

Mentális pusztítás Drogok ??

IW és nemzetközi jog (1) Kérdések - a Nemzetközi Humanitárius Jog, ill. a Háborús

Jog nem ad választ pl. a következőkre: Vitatott, hogy egyáltalán hadviselés-e? Erőszakos, ill. fegyveres támadás-e? Mi jelenti a „károkat”? Mi számít békeidőnek? Létezhet-e „semleges” fél? (Értelmezhetők-e egyezményes jelek?) Válasz hagyományos eszközökkel agresszió-e?

További kérdések: Hogyan azonosítható a támadás? Hogyan azonosítható a támadó? Polgári és katonai célpontok megkülönböztetése? – lehetséges? Kik harcolnak kikkel? – ma már nem nemzetek közti harc

IW és nemzetközi jog (2) Nemzetközi Humanitárius Jog főbb forrásai:

ENSZ Alapokmány (1945, 1965, 1968) Genfi Egyezmények (1949, 1977) Hágai Egyezmény (1954)

Genfi egyezmények alapján nem minősül fegyveres konfliktusnak

Támadás: fizikai behatolás IW nem fizikai behatolás Nem illik a terrorizmus definíciójába sem

Támadó személye, jogállása, egyáltalán támadás-e, nem mindig kideríthető

IW és nemzetközi jog (3) Háborús jog (LOAC – Law of Armed Conflict):

Jus ad bellum – a háború igazolhatósága Ha objektíve jogos ügy Ha őszinte szubjektív szándék motiválja Ha megfelelő volt a hadüzenet Ha ez az utolsó elérhető eszköz az igaz ügy előmozdítására Ha észszerű esély van a sikerre Ha a sérelemmel arányban vannak az okozott károk

Jus in bello – a hadviselő feleknek kell bizonyítani, hogy A polgári lakosság védettséget élvez, nem lehet célpont Az akciók a célokkal arányban vannak (TöpFe tiltott!) Tartózkodnak a helytelen eszközök használatától (pl. népirtás,

tömeges nemi erőszak, kémiai és biológiai fegyverek)

IW és nemzetközi jog (4) Háborús jog alapelvei:

Reguláris erők szükségességének elve Vírusok, trójaiak nem illenek ide

Humanitáriusság elve - minél kisebb károkozás a fegyverekkel Vírusok, trójaiak nem fegyverek Mit jelent a fizikai károsodás (logikai bombával pl. lehet, de pl.

ellenséges propagandával nem) Lovagiasság elve - háborús cselek, megtévesztések,

csalások, árulások, hitszegések Egyezményes jelzések nem alkalmazhatók (pl. fehér zászló) Semlegesség nem értelmezhető polgári és katonai célpontok nehezen választhatók szét

IW és nemzetközi jog (5) A támadás ténye

Támadás, vagy hiba? Mulasztás, vagy szándékosság? Azonosítani kell, de nehéz! Hálózatok határon átnyúlnak, nyomozati szervek

jogköre nem Nemzetközi egyezmények, vagy hiányuk Együttműködés elutasítása – pl. nemzetbiztonságra

való hivatkozás Bürokrácia, lassúság, engedélyek beszerzése Ellenlépések megtétele nehézségekbe ütközik

IW és nemzetközi jog (6) IW nemzetközi jogi megítélése nem kiforrott Bármely állam sebezhető! Megfontolások:

Hiányosságok, kétségek tisztázása szükséges Nemzetközi összefogás kell (ilyen pl. a Cybercrime

Egyezmény, Budapest, 2001) Kritikus infrastruktúrák védelme (CIP) Nemzetek közti együttműködés és nemzetközi

szervezetekkel való együttműködés (ENSZ, OECD, ITU,stb.)

(Korlátozhatók-e az IW eszközök? Tartózkodás az offenzív IW alkalmazásától?)

IW esetek Eddig nyilvánosságra került esetek

1999, Moonlight Maze – USA ellen irányult, Oroszországnak tulajdonítják

2003, Titan Rain – USA ellen irányult, Kínának tulajdonítják érintettek: Lockhead-Martin, Sandia National Labs, Redstone Arsenal,

NASA Shawn Carpenter (haditengerészet veteránja) 2005-re „felgöngyölítette”

2007, Észtország elleni, Oroszországnak tulajdonított DDoS akció elsősorban Hacker Warfare, EIW, Cyberwarfare területeket érint Botnet bérlés, nem követhető vissza (KGB?, Nashi ifjúsági

szervezet?)

CIP/CIIP (1) Eredetileg nem az IW-hez, hanem a terrorizmus elleni harchoz

kötődik USA: 2001/09/11 után létrehozza a Department of Homeland

Security-t Nemzetközi szervezetek:

IWWN – International Watch and Warning Network FIRST – Forum of Incident Response Teams TF-CSIRT – Task Force of Computer Security Incident Response Teams

EU: 2004-es madridi és 2005-ös londoni metró robbantások után 2006-ban EPCIP és CIWIN EPCIP Green Paper (COM (2005) 576 final) EPCIP –European Program for Critical Infrastructure Protection

(COM(2006) 786 final – 2006/12/12) EPCIP része a CIWIN - Critical Infrastructure Warning Information Network

CIP/CIIP (2) EPCIP dimenziói:

NCI – létfontosságú nemzeti infrastruktúrák ECI – EU szempontból is fontos infrastruktúrák

Az EPCIP által kijelölt területek: Energia Nukleáris ipar Infokommunikációs technológiai (ICT) ipar Vízügy Élelmiszeripar Egészségügy

CIP/CIIP (3) EPCIP által kijelölt területek (folytatás):

Pénzügy Szállítás Kémiai ipar Űrkutatás, űrtechnológia Kutatás-fejlesztés

AzEU koordinatív szerepet kíván játszani ICT területen – ENISA - European Network and Information

Security Agency (2004-től létezik) …ha lesz EU hírközlési „szuperhatóság”, úgy annak a

részévé kívánják tenni (lásd még: NRF – New Regulatory Framework)

CIP/CIIP (4) A CI minden területen tartalmaz CII-t is:

Funkcionális ICT (pl.: IT, távközlés, műsorszórás, távérzékelés, navigáció, irányítás, vezetési és vezérlési rendszerek, stb.)

Támogató ICT (pl. energetika, logisztika, bankok, K+F, stb.) ITU ajánlás a CIIP struktúrára

A CIIP pillérei, funkciói: Megelőzés, figyelmeztetés Detektálás, észlelés Reagálás Krízis kezelés, „utógondozás”,

helyreállítás Megelőzés

Detektálá

s

Reagálás

Krízis kezel

és

CIP/CIIP (4) CIIP szervezet (ITU ajánlás):

Állami koordináló szerv – Stratégia és felügyelet Szituáció kezelő központ – Adatgyűjtés és analízis Nemzeti CERT – Információ biztonsági technikai kérdések

Nemzeti CERT

Szituáció kezelő

központ

Állami koordináló

szerv

CIP/CIIP (5) EPCIP Pilot Project (Decision C/2006/5025 –

2006/10/26): 2007 Call for Proposal – 3m Euro EU a megfelelő költségekhez 70%-ban járul hozzá A kritikus infrastruktúrára (CI) vonatkozó területek:

1. A CIP fejlesztése érdekében tett lépések2. A CI sebezhetősége, rugalmassága, fejlesztési metódusok3. CI kockázat mérséklési stratégiák, veszélyek megbecslése 4. Üzemben tartási tervek készítése5. Közös védelmi szabványok fejlesztése, CIP innovatív

technológiák6. Nemzetek közti projektek, amelyek min két tagállamot, illetve

egy tagállamot és egy jelentkező államot vonnak be

CIP/CIIP (6) Futó EU-s projektek (még FP6 alapján):

Specific Targeted Research Projects (STREP) CRUTIAL - Critical utility infrastructural resilience

Integrated Projects (IP) IRRIIS – Integrated Risk Reduction of Information-based Infrastructure

Systems - Coordination Actions (CA):

GRID - A coordination action on ICT vulnerabilities of power systems and the relevant defence methodologies

CIR2CO - Critical information infrastructure research coordination – FP7

ICT-SEC-2007.1.7 Critical Infrastructure Protection - 40mEuro keretösszeg

ICT prioritások: CI-k összekapcsolása biztonságos, ellenálló és mindig rendelkezésre álló információs infrastruktúrákkal

SEC prioritások: biztonságos, ellenálló és mindig rendelkezésre álló energia- és közlekedési infrastruktúrák

CIP/CIIP (7)FP7 kooperációs programok keretösszege összesen: 32413 mEuro!

Hazai erőfeszítések (1) Eddigi hazai jogszabályok

2004. évi CV. Törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről 2236/2003 (X. 1.) Korm. határozat a Magyar Honvédség 2004-2013 közötti

időszakra vonatkozó átalakításának és új szervezeti struktúrájának kialakításáról 2073/2004 (IV. 15.) Korm. határozat a Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági

stratégiájáról 2112/2004 (V. 7.) Korm. határozat a terrorizmus elleni küzdelem aktuális

feladatairól 2151/2005 (VII. 27.) Korm. határozat a Terrorizmus Elleni Akcióterv

felülvizsgálatáról 2046/2007 (III. 19.) Korm. határozat a terrorizmus elleni küzdelem aktuális

feladatairól szóló 2112/2004 (V. 7.) Korm. Határozat módosításáról 1/2007 (III. 29.) Kormányzati Koordinációs Bizottság határozat 81/2008 (IV. 4.) Korm. Rendelet a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások

Központi Hivatala létrehozásáról, feladatairól és hatásköréről szóló 276/2006 (XII. 23.) Korm. Rendelet módosításáról

Hazai erőfeszítések (2) Mi történik most?

Hazai Zöld Könyv készül (még nem publikált) CIP/CIIP hazai koordináció

Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB) Ágazati CI-k felmérése- szaktárcák IRM kijelölt jogszabály-előkészítési felelősséggel Jogszabály előkészítés…

Védelmi és biztonsági ipar stratégiájának előkészítése Védelmi és Biztonsági Együttműködési Fórum (VBEF) GKM projektet alapított rá, több főosztály bevonásával

PTA CERT tevékenysége

Hazai erőfeszítések (3) Megfontolások az állami feladatvállaláshoz::

Érintett minden állami szerv, amely az információval kapcsolatos tevékenységet fejt ki

Az állam kellő figyelmet kell fordítson a területre, a védekezésre, a megelőzésre, illetve a megadott struktúrák védelmére

Csak partikuláris területeken léteznek nemzetközi együttműködések (hatásossága és hatékonysága sokszor vitatott)

Sürgető a feladatok részletezése és a megfelelő stratégiák megalkotása, operatív intézkedések kidolgozása

Hazai erőfeszítések (4) Elsősorban a védelemre kell összpontosítani Célok: a gazdaság működőképességének

fenntartása, a társadalom, a kultúra védelme és fejlődési ütemének biztosítása

Állami szinten védeni a kritikus (információs) infrastruktúrákat (CIP/CIIP)

Minősített időszakban pl.: Tömegtájékoztatás Információk biztosítása Hírközlési szolgáltatások fenntartása (koordináció!) EKG, EDR/TETRA, stb.

Hazai erőfeszítések (5) Az állami feladatvállalás területei:

A térség, ezen belül az ország helyzetének, lehetőségeinek, veszélyeztetettségének felmérése

Nemzetközi erőfeszítésekben való részvétel, nemzetközi együttműködések kialakítása

Feladatok felvázolása, meghatározása Védelmi stratégiaalkotás, részstratégiák egyeztetése, stratégia

lebontása és végrehajtása Szervezetek kijelölése, kialakítása Költségvetés készítése, és a források biztosítása Szabályozási lépések (nemzetközi jogi és hazai bázison) Felelősségek, feladatok telepítése, kötelezettségek előírása Operatív intézkedések, állami közvetlen beavatkozások Együttműködések a gazdaság szereplőivel, társadalmi szervekkel

Mi hiányzik még?

Ki védi az agyunkat?

Sik Zoltán Ná[email protected]

ENO Advisory Kft.www.enoadvisory.com