Balg Emilia előadása

Az integrált nevelés - oktatás szinterei Csongrád megyében

Bevezetés – helyzetelemzés Az integrált nevelés –oktatás típusai,

szintjei Szerepet játszó objektív és szubjektív

tényezők Törvényi lehetőségek, jogalkotói törekvések Csongrád megyei helyzetkép

Bevezetés – helyzetelemzés

Az integrált nevelés a hazai gyakorlatban még nem egy kitaposott ösvényt nyit meg a

sajátos nevelési igényű gyermekek előtt.

Így még továbbra is nyitva áll a hagyományos és létező lehetőség a speciális gyógypedagógiai intézményekben

való elhelyezés útja is.

Hosszú ideig, a XIX. és XX. században is a speciális általános iskolák vagy csoportok létrejötte volt a jellemző.

Indoka: - Hasonló problémákkal küzdő gyermekek a

számukra előnyösebb, speciális feltételek mellett jobban fejlődhetnek.

- Azok a csoportok is homogénebbek lesznek, ahonnan kiemelték őket.

Az elmúlt évtizedekben ezzel a tendenciával szemben jelentkezett a nemzetközi gyakorlatban az együttnevelés irányzata.

Indoka:- A szülők állampolgári jogokra való

hivatkozása (hátrányos megkülönböztetésnek érezték,

hogy gyermeküket nem vihették a többi gyerekhez hasonlóan a lakóhelyükhöz közeli iskolába).

- Pedagógia tapasztalatok, melyek erősítették az új tendenciát.

Az integráció gyakorlata két félt feltételez:- a beilleszkedni akaró egyiket - az őt fogadó másikat.

Mindkét fél részéről alkalmazkodást jelent! ( Torzulás, ha az egyensúly felbillen, az

egyik oldal kénytelen túlzottan is alkalmazkodni a másikhoz.)

A gyermekek vonatkozásában az integráció a fogyatékos és nem fogyatékos tanulók

együttes fejlesztését, találkozásaiknak, közös tevékenykedéseknek az adott lehetőségekhez képest maximális megvalósítását jelenti.

(Az elv mögött az a gondolat húzódik, hogy elsősorban a környezetben kell keresni a sikertelenség okát, ezért azt olyanná kell formálni, hogy a gyermek jól tudjon benne fejlődni, megtalálja már gyermekkorában a helyét a társadalomban.)

Az integrált nevelés –oktatás típusai, szintjei Spontán integráció – a szakemberek részéről nem

jelentkezik tudatos integrációs szándék ( a szülő beíratja, iskola felveszi a gyermeket , nem járnak a TKVSZRB-nél). A pedagógus „megoldja” a helyzetet vagy csak „megtűri” a tanulót.

Tudatos integráció (több formája van )- helyi (lokális) integráció csak az épület közös, a →

gyermekek között gyakorlatilag kapcsolat nincs (pl. kisegítő osztály működik egy általános iskolán belül).

- szociális integráció a két gyermekcsoportot tudatosan →keverik a tanórán kívüli időben (pl. együtt folyik a szabad játék, az étkezés, séta, kirándulás, esetleg a délutáni tanulás már nem válik szét)

- funkcionális integráció (legmagasabb szint) nem →választják szét a gyermekcsoportot.

egyszerűbb foka: részleges integráció amikor csak az idő egy →

részében vannak együtt a gyermekek (pl. adott tantárgyakat együtt, illetve külön tanulnak).

legmagasabb foka – együttnevelés igazi célja: teljes integráció a fogyatékos gyermek a teljes időt →

tölti a többségi óvodában, iskolában.

Sajátos integrációs forma:

- fordított integráció nem fogyatékos gyermeket →fogadja be a speciális intézmény, máik eshetőség, amikor egy súlyosabban sérült gyermeket fogad a speciális általános iskola (nem érinti a többségi általános iskolát).

Az integráció megvalósulásának szintjei:

Ként szintje van:- fogadás általában anélkül veszi fel a →

fogyatékos gyermeket, hogy igazán ismernék sajátos vonásait és elvárják tőle, hogy „ ne lógjon ki a sorból”.( Maximális alkalmazkodást igényel tőle a többiek szintjéhez!)

- befogadás (inklúzió) más pedagógus →szemlétet, kulcsszó az egyéni differenciálás, a pedagógus a gyermekben a rá jellemző, egyéni sajátosságokat keresi.

Szerepet játszó objektív és szubjektív tényezők Objektív tényezők:- gyógyászati segédeszközök, osztálylétszám, asszisztens

jelenléte, a speciális taneszközök. épület akadálymentesítése stb. Szubjektív (nem könnyen megfogható) tényezők: - a fogadó pedagógus szemlélete, módszerei,

segítőkészsége, kreativitása, a szülők hozzáállása, aktivitása, a gyógypedagógus kellő érzékenysége a probléma iránt, szakmai tudása és végül magának a gyermeknek a személyiségjegyei.

Törvényi lehetőségek, jogalkotói törekvések

A közoktatási törvény( 1993. évi LXXIX.) támogatja az integrált nevelést – oktatást, egyidejűleg a speciális intézményrendszer fennmaradásával alternatívaként szerepel benne az integrációs szervezési forma, külön vagy közös nevelésben részt vevő óvodákról és iskolákról szól.

A törvény 86§ 1., 2. pontja leírja, hogy a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermek ellátása kinek a feladata.

- 86§ (1) A községi, városi, a fővárosi, kerületi és megyei jogú városi önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tarozók óvodai neveléséről és általános iskolai neveléséről és oktatásáról.

- (2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség magában foglalja a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátását is, amennyiben azok a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetők, oktathatók

A 14/1994. pedagógiai szakszolgálatokkal kapcsolatos MKM. rendelet 5§ 7 pontja leírja, hogy a szakértői bizottság a jegyző adatai alapján intézményi jegyzéket készít. Értelemszerűen ez adja a bizottságok számára azt az adatbázist, ahová SNI gyermeket helyezhet.

(A nevelési – oktatási intézményt minden gyermek esetében a

szülő választja ki, ha azonban fogyatékos a gyermek ehhez a döntéshez szakértői vélemény is kell!

A Szakértői Bizottság támogatja a szülő gyermekével kapcsolatos integrációs törekvéseit, amennyiben biztosítva látja a gyermek fejlesztéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket.)

A törvényben megjelent egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény megteremtésének lehetősége kijelöli azt az utat is, ahogy a fenntartó önkormányzatok legoptimálisabban megvalósíthatják az integrált nevelést.

A 33. § (12) egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, egységes konduktív módszertani intézmény hozható létre a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítése céljából. Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény céljaival összhangban elláthatja az e törvény 34§-a a), b), e), g), h) pontjában felsorolt pedagógiai szakszolgálat feladatait, az utazószakember-hálózat működtetését, az a törvény 36 §-a bekezdésének b)�e) és g) pontjában felsorolt pedagógiai-szakmai szolgáltatás feladatait, továbbá az intézmény keretein belül óvodai, általános iskolai feladatot ellátó intézményegység működhet

Ezzel a lehetőséggel megvalósulhat az a gyógypedagógiai intézmény, mely gyermekeket szegregáltan is, integráltan is nevel – utazó gyógypedagógusok segítségével egyéb megsegítési formákat is tartalmaz (szakszolgálat), és a felnőttoktatást is biztosítja (szakmai szolgáltatás).

Az eddig „elzártan” lévő gyógypedagógiai kapacitás

kijut a többi iskolába is, és segít a többségi pedagógiának mind szemléletben, mind szaktudásban, és ez úgy történik meg, hogy van egy bázis, ahonnan ez a kapacitás kiárad.

Csongrád megyei helyzetkép