Nyelvtanból Ötös - Magyar Nyelvtan Októprogramok az ... · PDF fileA magyar nyelvtan alapjai A magyar nyelvtan egyszerű dolog, csupán meg kell érteni a...

Nagy Erika

Nyelvtanbl tsA magyar nyelvtan rtheten

kicsiknek s nagyoknak

www.magyarnyelvtan.hu

1

Tartalom

1. Alapfogalmak........................................................................62. Szfajok ...............................................................................133. Nvsz.......................................................... .......................144. Fnevek ...............................................................................165. Mellknevek.........................................................................266. Szmnevek........................................................... ................307. Nvmsok........................................................................... .348. Igk.........................................................:. ...........................369. Hatrozszavak....................................................................3910. Igenevek......:......................................................................4011. Indulatszk.........................................................................4312. Viszonyszk.......................................................................4313. A viszonyszavak sszefoglal tblzata................... .........4714. Mondattan...................................................... ....................4815. Mondatfajtk......................................................................5116. llt s tagad mondatok....................................... ..........6117. Az egyszer mondat rszei................................................6218. Alany..................................................................................6319. lltmny.................................................................. .........6620. Trgy..................................................................................6821. Hatroz.............................................................................7122. Jelz....................................................................... ............8223. Mondatelemzs..................................................................8524. sszetett mondatok............................................................9025. Mellrendel mondatok.................................................9226. A mellrendel mondatok rsbeli jelei................ .........9927. Alrendel mondatok.......................................................10028. Alanyi mellkmondatok...................................................10229. Trgyi mellkmondatok...................................................10330. Hatrozi mellkmondatok..............................................10431. Jelzi mellkmondatok......................................... ...........11232. lltmnyi mellkmondatok........................... .................116

2

33. Mondatrend......................................................................12134. Tbbszrsen sszetett mellkmondat.................. ..........12435. Szkpzs.........................................................................12736. Igbl kpzett igk...........................................................12937. Nvszbl kpzett igk....................................................13838. Igbl kpzett nvszk.....................................................14039. Nvszbl kpzett nvszk..............................................14240. Igenevek kpzi.................................................. ............ 14641. Ragok.............................................................................. 14842. Az igk ragozsa..............................................................14943. Igeidk................................................................ .............15244. Hatrozi ragok................................................................15645. Jelek....................................................................... ..........16346. A toldalkok sorrendje.....................................................16947. Szjegyzk............................................................... ........170

3

A magyar nyelvtan alapjaiA magyar nyelvtan egyszer dolog, csupn meg kell rteni a szablyait.

A nyelvtan azt jelenti, hogy a szavakat a megfelel sorrendben s mdon rakjuk egyms mell. A szavakat azrt kell helyesen elrendezni a beszdben s az rsban is, hogy a gondolatainkat t tudjuk adni ms embereknek, akik ezeket megrtik.

A nyelvtan megmutatja, hogyan kell a szavakat helyesen hasznlni, hogy gondolatainkat pontosan el tudjuk mondani. Azrt fontos jl ismerni, mert ha a szavakat valaki nem helyesen fzi ssze, akkor nem fogjk rteni, amit mondani akar. Pl. Gyerek kertben a jtszik a. Ha valaki nem tudja a nyelvtant, akkor rtelmetlen vagy flrerthet mondatokat fog mondani.

4

Mieltt bvebben beszlnk a nyelvtanrl s annak felptsrl, nzznk meg egy pr kifejezst, hogy mit is jelentenek ezek. Ugyanis ahhoz, hogy megrtsnk brmilyen trgyat, rtennk kell az adott tantrgyban hasznlt szavakat.

Nyelv: A nyelv az az eszkz, amivel az emberek a gondolataikat szban s rsban kifejezik. A nyelv hangokbl, szavakbl, mondatokbl, s ezek hasznlatnak szablyaibl pl fel. A nyelvnek az a clja, hogy az emberek ki tudjk fejezni magukat, meg tudjk rtetni magukat msokkal, ki tudjk cserlni a gondolataikat. Mi a magyar nyelvet hasznljuk.

Anyanyelv: Az a nyelv, amit a gyermek szletstl fogva hall az desanyjtl, s ezrt elsknt is ezt tanulja meg.

5

Sz: Nyelvnknek azt a kis egysgt, aminek jelentse van, szavaknak nevezzk. A szavak hangokbl (ha kimondjuk) vagy betkbl (ha lerjuk) llnak. Minden sznak van jelentse. Amikor elolvasunk vagy meghallunk egy szt, akkor annak a sznak a kpe megjelenik a fejnkben.

Pldul ha azt olvassuk, hogy alma, akkor a gondolatainkban megjelenik egy alma kpe. Taln mg az zt is rezzk a sznkban.

Viszont ha csak sszevissza betket rakunk egyms mell, aminek nincs jelentse, akkor az nem sz, csak egy betsor.

evoitadzsripA szavak hangokbl vagy betkbl llnak. Ha kimondunk egy szt, akkor hangokat mondunk, ha lerjuk a szt, akkor betket runk.

6

Vannak olyan szavak, amik valakit vagy valamit megneveznek.

Ezeket fneveknek hvjuk. Pl.: Kati, Pisti, asztal, szk stb.

FNEVEKFNEVEK

7

Kati Pisti

asztal szk

Elsknt nzzk a nvszt.

A nvszk llnyeket, trgyakat, kzzel nem megfoghat dolgokat, vagy ezek milyensgt, mennyisgt kifejez szavak. Tbb szfaj sszefoglal elnevezse.

Ha egy llnyrl beszlnk, pldul egy kutyrl, akkor azt a nvszk csoportjba soroljuk. Az is egy nvsz, ha megmondjuk, hogy hny kutyrl beszlnk. Teht megmondjuk a mennyisgt.

Nzznk pr pldt nvszkra: cica, vros, aut, egr, fa, szerelem.

8

cica vros

aut

A nvszkon bell 4 szfajt klnbztetnk meg.

NVSZ

FNV

MELLKNV

SZMNV

NVMS

IGK

HATROZSZAVAK

IGENEVEK

INDULATSZK

VISZONYSZAVAK

9

egr szerelem

Az els ezek kzl a fnv.

A fnevek azok a szavak, amik valakit vagy valamit megneveznek. Egyszeren csak megadjk egy dolognak a nevt, elmondjk, hogy minek neveznek egy bizonyos dolgot. Mi az a sz, amit annak megnevezsre hasznlunk. A fnevek kimondsakor mindig valaki vagy valami jelenik meg elttnk. Valakinek vagy valaminek a neve.

A fnevekre a ki?, mi?, kit?, mit?, kiket?, miket? krdszavakkal krdeznk.

Ha meg akarjuk tudni, hogy milyen szfaj a sz, akkor csak feltesszk a krdst: ki? s ha a krdsnkre rtelmes vlaszt kapunk, pldul Zoli, akkor tudhatjuk, hogy az egy fnv.

Pldk: Kati stemnyt eszik. (Ki eszik stemnyt? Vlasz: Kati)

Az aut nagyon gyors. (Mi nagyon gyors? Vlasz: az aut)

Nagyon szeretem a bartaimat. (Kiket szeretek nagyon? Vlasz: a bartaimat)

Az asztalokat vigytek a helyre! (Miket vigynk a helyre? Vlasz: az asztalokat)

10

A fnevek segtsgvel nevezzk meg pldul az embereket is. (Lili, Zoli, Tams, anya)

11

Lili

Tams

Zoli

anya

Megneveznk velk llatokat (tigris, katicabogr, cica),

nvnyeket ( fa, tulipn, rzsa),

12

tigris katicabogr cica

tulipn rzsafa

A tulajdonnv a fnevek egyik csoportja. Valakinek vagy valaminek a sajt kln elnevezse, nll neve.

Pldul Kiss Kitti, Jzsef Attila, Magyar Televzi, Duna stb. A tulajdonnv olyan fnv, amely valakinek vagy valaminek a sajt, csak r jellemz nevt adja meg. Ezek egy bizonyos szemlyre, llatra, trgyra mutatnak r, s megmondjk, hogy mi a sajt neve. (Hogy hvjk azt a dolgot vagy szemlyt.)

A Duna tulajdonnv, mert ez nem csak egy foly, hanem ez egy konkrt foly neve.

Jzsef Attila is egy tulajdonnv, mert ez nem csak egy frfi, hanem egy konkrt szemly neve.

Mricz Zsigmond ltalnos Iskola is egy tulajdonnv, mert ez egy meghatrozott iskola neve.

13

Duna

A kznv a fnevek msik csoportja. Tbb hasonl dolog kzs, ltalnosan megnevezett neve.Pl.: aut, ember, vros stb.

A kzneveknl nincs pontosan kiemelve, hogy melyik kutyrl van sz, melyik emberrl, pletrl vagy folyrl beszlnk, csak ltalnossgban adjk meg, hogy melyik dologra gondolunk. (brmelyik ember, brmelyik kutya, brmelyik plet stb.)

A kzneveket tbb hasonl dologra vonatkozva kzsen, egyttesen hasznljuk, nem gy, mintha csak egy valamit neveznnk meg.

Pldul a vr szt brmelyik vrpletre hasznljuk, nem gy, mintha a Budai vrrl beszlnnk, mert ez csak egyetlen plet sajt neve, vagyis nem kznv, hanem tulajdonnv.

14

aut ember vros

Mondattan

Beszdnk s rsunk mondatokbl pl fel. Ha kommuniklni szeretnnk valakivel, akkor

mondatok segtsgvel adjuk t gondolatainkat msoknak.

A mondat egy teljesen lezrt gondolat, ami szavakbl pl fel. Ha a mondatot lerjuk, akkor az els betjt mindig nagybetvel rjuk, s rsjelet tesznk a vgre. Ez lehet pont, felkiltjel vagy krdjel. Ha a mondatot kimondjuk, akkor a hangs