Top Banner
sz eris besétált a rossz szórend csapdájába egy kolléga, mondván: "Az új, vas árnapiDunántúli Napló"; e helyett: "a vasárnapi Új Dunántúli Napló", min thogyennek az újságnak a vasárnapi számát ismertette. Gondolatok a szintagmán belüli viszonyítás jelöltségéről (vázlat) A szintagma meghatározásakor szokás megemlíteni, hogy" ... szavak vi- sz o nyátnyelvtani eszközökkel, ragokkal, névutókkal, jelekkel, kötőszókkal st b . jelölik" (BALOGH 1989, 57). Ez a jellemző jegy nyilvánvalóan vonatko - zika szintagmáknak többé-kevésbé számontartott mindhárom fajtájára. Jelen g o ndolatmenetben azonban csupán az alárendelő szintagmán belül megvaló- s ul óviszonyjelölésre szeretnék koncentrálni, ezzel kapcsolatban néhány ki - eg észítőmegjegyzést tenni. Elöljáróban egy lényeges megkülönböztetésről még: RÁcz ENDRE a z e g yeztetésrőlírott könyvében kitér az alárendelő szintagmán belüli viszony- j el ölésés az egyeztetés különbségére: előbbi mindig a bővítményen van je- l öl ve,utóbbi pedig - kis számú kivételtől eltekintve - az alaptagon jelenik m eg (vö. RÁcz 1991, 18 - 9). Viszonyjelölésen tehát az alárendelő viszonynak, az alanyosnak, a tár- gy asnak,a határozósnak, valamint a jelzősnek a bővítményen való manifesz- lódásátértjük. Az alárendelő szintagmafajtákat sorra véve a viszonyítás jelöltségére vo- na tkozóan első pillantásra lényegében a következőket állapíthatjuk meg: a vi szonyítás lehet jelölt, szükségszeruen jelöletlen, illetve fakultatívan jelölt . Eb benaz esetben jelöltnek tekinthető a tárgyas és a határozós szerkezet, jelö- l e tlennekaz alanyos, a minőség- és mennyiségjelzős (s természetesen a ne- k i kmegfelelő értelmezős) szerkezetek, fakultatívan jelöltnek pedig a birto- k o sjelzős szerkezet . Mindez azonban néhány ponton továbbgondolásra és t a lánkiegészítésre késztet . Elsőként: ha a ragtalan tárgy és aragtalan névszóval kifejezett hat; o ifo z ó es eteitfigyelembe vesszük, akkor a tárgyas és a határozós szintagmán belüli v i szonyításjelöltségévei kapcsolatban megszoritást kell tennünk . Persze ez a
3

Gondolatok a szintagmán belüli viszonyítás jelöltségéről · magyar leíró nyelvtan körébő!. Budapest, Tankönyvkiadó. 57-91. D.BARTHA K AT LIN (1958). A magyar szóképzés

Oct 31, 2020

Download

Documents

dariahiddleston
Welcome message from author
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
Page 1: Gondolatok a szintagmán belüli viszonyítás jelöltségéről · magyar leíró nyelvtan körébő!. Budapest, Tankönyvkiadó. 57-91. D.BARTHA K AT LIN (1958). A magyar szóképzés

s z e ri s b e s é t á l t a r o s s z s z ó r e n d c s a p d á j á b a e g y k o l l é g a , m o n d v á n : " A z ú j ,

v a s á r n a p iD u n á n tú l i N a p ló " ; e h e ly e t t : " a v a s á r n a p i Ú j D u n á n tú l i N a p ló " ,

m in th o g ye n n e k a z ú j s á g n a k a v a s á r n a p i s z á m á t i s m e r t e t t e .

Gondolatok a szintagmán belüli viszonyítás

jelöltségéről(vázlat)

A s z in t a g m a m e g h a t á r o z á s a k o r s z o k á s m e g e m l í t e n i , h o g y " . . . s z a v a k v i -

s z o n y á tn y e lv t a n i e s z k ö z ö k k e l , r a g o k k a l , n é v u tó k k a l , j e l e k k e l , k ö tő s z ó k k a l

s tb .j e lö l i k " (B A L O G H 1 9 8 9 , 5 7 ) . E z a j e l l e m z ő je g y n y i lv á n v a ló a n v o n a tk o -

z ika s z in t a g m á k n a k tö b b é - k e v é s b é s z á m o n ta r to t t m in d h á r o m f a j t á j á r a . J e l e n

g o n d o la tm e n e tb e n a z o n b a n c s u p á n a z a l á r e n d e lő s z in t a g m á n b e lü l m e g v a ló -

s u lóv i s z o n y je lö l é s r e s z e r e tn é k k o n c e n t r á ln i , e z z e l k a p c s o l a tb a n n é h á n y k i -

e g é s z í t őm e g je g y z é s t t e n n i .

E lö l j á r ó b a n e g y lé n y e g e s m e g k ü lö n b ö z t e t é s r ő l m é g : RÁcz E N D R E a z

e g y e z t e t é s r ő l í r o t t k ö n y v é b e n k i t é r a z a l á r e n d e lő s z in t a g m á n b e lü l i v i s z o n y -

j e lö l é s é s a z e g y e z t e t é s k ü lö n b s é g é r e : e lő b b i m in d ig a b ő v í tm é n y e n v a n je -

lö lv e , u tó b b i p e d ig - k i s s z á m ú k iv é t e l t ő l e l t e k in tv e - a z a l a p t a g o n je l e n ik

m e g ( v ö . R Á c z 1 9 9 1 , 1 8 - 9 ) .

V i s z o n y je lö l é s e n t e h á t a z a l á r e n d e lő v i s z o n y n a k , a z a l a n y o s n a k , a t á r -

g y a s n a k , a h a t á r o z ó s n a k , v a l a m in t a j e l z ő s n e k a b ő v í tm é n y e n v a ló m a n i f e s z -

t á ló d á s á t é r t j ü k .

A z a l á r e n d e lő s z in t a g m a f a j t á k a t s o r r a v é v e a v i s z o n y í t á s j e lö l t s é g é r e v o -

n a tk o z ó a n e l s ő p i l l a n t á s r a l é n y e g é b e n a k ö v e tk e z ő k e t á l l a p í t h a t j u k m e g : a

v i s z o n y í t á s l e h e t j e lö l t , s z ü k s é g s z e r u e n j e lö l e t l e n , i l l e t v e f a k u l t a t í v a n j e lö l t .

E b b e n a z e s e tb e n j e lö l t n e k t e k in th e tő a t á r g y a s é s a h a t á r o z ó s s z e r k e z e t , j e l ö -

l e t l e n n e k a z a l a n y o s , a m in ő s é g - é s m e n n y i s é g j e l z ő s ( s t e rm é s z e t e s e n a n e -

k ik m e g f e l e lő é r t e lm e z ő s ) s z e r k e z e t e k , f a k u l t a t í v a n j e lö l t n e k p e d ig a b i r t o -

k o s j e l z ő s s z e r k e z e t . M in d e z a z o n b a n n é h á n y p o n to n to v á b b g o n d o lá s r a é s

t a l á n k i e g é s z í t é s r e k é s z t e t .

E l s ő k é n t : h a a r a g t a l a n t á r g y é s a r a g t a l a n n é v s z ó v a l k i f e j e z e t t h a t ; o i f o z ó

e s e t e i t f i g y e l e m b e v e s s z ü k , a k k o r a t á r g y a s é s a h a t á r o z ó s s z in t a g m á n b e lü l i

v i s z o n y í t á s j e lö l t s é g é v e i k a p c s o l a tb a n m e g s z o r i t á s t k e l l t e n n ü n k . P e r s z e e z a

Page 2: Gondolatok a szintagmán belüli viszonyítás jelöltségéről · magyar leíró nyelvtan körébő!. Budapest, Tankönyvkiadó. 57-91. D.BARTHA K AT LIN (1958). A magyar szóképzés

ké t típu s is e lv á lasz tandó egym ástó l, h iszen e lté rő p rob lém áka t ve tnek fe l. A

rág ta lan tá rggya l ö ssze függésben (s ezú tta l a rag ta lan tá rgya t ta rta lm azó tá ro

gyas ö ssze té te leke t é rte lem szerűen figye lm en k ívü l hagy juk ) az ese tek e le ·

nyésző szám a ta rt a ttó l távo l, hogy tú lzo tt p rec ízség re tö rekedve vá lto z tas ·

sunk a v iszony ítás á lta láno s je lö ltségérő l va llo tt n éze te inken . Itt ugyan is

csupán a szem élyes és a v isszaha tó névm ás Ell. és 2 . (a v isszaha tó névm ás·

nak ese tleg TIL és 2 .) szem élyű a lak ja i, v a lam in t ab irtoko s szem ély je les

szóa lakok egy része (EI, ese tleg TIL, 2 . szem ély ) jöhe tnek szóba , ráadásu !

ezek sem kö te lezően rag ta lanok , vö . sze re t e n g e m , t é g e d - e n g e m e t , t é g e d e t ;

nézem m a g a m -m a g a m a t , m a g a d -m a g a d a t , m a g u n k -m a g u n k a t , m a g a ·

t o k -m a g a to k a t ; veszem a k a l a p o m - k a l a p o m a t , k a l a p o d - k a l a p o d a t , k a / a ·

p u n k - k a l a p u n k a t , k a l a p o to k - k a l a p o to k a t .

A rag ta lan névszó i bőv ítm ény t ta rta lm azó ha tá rozó s sz in tagm ák sem al·

ko tnak tú l népes csopo rto t. E bben a ka tegó riában b izonyos idő -, m ód -, v a ·

lam in t fok -m érték ha tá rozó s sze rkeze tek re ke ll gondo lnunk , m in t am ilyen

p l. az ü n n e p n a p é r k e z ik , e s t e t a l á lk o z tu n k ; c s i l l a p í t h a t a t l a n j á j t , kü lön leges

m ó d b ú c s ú zo l t ; e g é s z e l fá r a d t a m típu sú sz in tagm a. E z a néhány pé lda va ló ·

jában m agában fog la lja a rag ta lan ha tá rozó s szó szerkeze t m inden ese té t,

úgyhogy ra jtuk keresz tü l bem u ta tha tó a típu s sz in te va lam enny i p rob lém ája .

E gy rész t: úgy tűn ik , hogy csak egy -ké t, je len tés tan ilag " indoko lt" név szó

szerepe lhe t rag ta lanu l a sze rkeze tben ( n a p , m ó d , e g é s z ) ; m ásrész t: a bőv ít·

rn énykén t sze rep lő szavak ese tében ném elyko r fe lv e tődhe t a ha tá rozó szó iság

lehe tő sége ( e s t e , ill. h ason lóképpen é j s za k a , j ö v e t , m e n e t s tb .), itt tehá t nem

is lehe t k rité rium a ragosság ( a jö v e t , m e n e t s tb . szavak spec iá lis p rob lém ái-

hoz vö . K Á R O LY 1956 , 15 ).

A harm ad ik m eggondo lkod ta tó pon t: a rag ta lan m ódha tá rozókén t időn -

kén t fe ltűnő fo sz tóképzős m elléknevek képző jének n-je tö rténe tileg m ódha-

tá rozó rag (D . BARTHA 1958 , 91 -2 , 124 ; SZEG FŰ 1991 , 207 ), így nem véle t-

len a "rag ta lan " ha tá rozókén t va ló m eg je lenés . (A m ásik m elléknévképző ,

am ely rag ta lan m ódha tá rozókén t fe l szoko tt bukkann i, az - a t a g l - e t e g : r e s zk e -

t e g í r t . Itt azonban nyom át sem ta lá ljuk ha tá rozó rag -e lem nek (1 . D . BARTHA

i. m . 90 -1 ; SZEG FŰ i. m . 197 ), úgyhogy a rag ta lanu l va ló e lő fo rdu lásnak

va lam i m ás - szám om ra egye lő re ism ere tlen - oka van .)

N egyed ik szem pon tkén t m egem líth e tő m ég , hogy a m ó d szó öná lló sága

v ita th a tó (M M N y. 319 ). N évu tó -, ső t rag szerű e lem nek is tek in the tő : név -

u tókén t ragga l m eg to ldva : é rdekes m ó d o n kerese tt m eg (m elléknév erede ti

szó fa ji é rtékében kapcso lód ik névu tóva l? ), d e rag né lkü l, egy szó tagú ra ZS ll-

go rodva , az e rede ti bőv ítm énnye l időnkén t egybe írva , m ár-m ár ragkén t:

m egh ívása i g o m b a m ó d szapo rod tak . A z ily en irányú vá lto zást fe lté te lezhe-

tő en e lő seg íti az , hogy aszó je len tése m eg lehe tő sen á lta láno ssá vá lt, s - ez -

Page 3: Gondolatok a szintagmán belüli viszonyítás jelöltségéről · magyar leíró nyelvtan körébő!. Budapest, Tankönyvkiadó. 57-91. D.BARTHA K AT LIN (1958). A magyar szóképzés

zeItalán szoros összefúggésben - m indig bővítm énnyel fordul elő . V ajon

egy újabb keletű önálló szó~névutó-Hag alakulásnak lehetünk tanúi? A

változáshoz1. m ég a szám szót is: ezer számra kapta a leveleket-ezerszám

Kaptaa leveleket. (A csak bővítm énnyel való előfordulás egyébként az em lí-

tettesetek közül a napra is igaz: 1 . a m ár idézett ünnepnap érkezett, ill. a há-

rom nap nem aludtam példákat.) É rdekes továbbá, hogya ragtalan névszóval

K ifejezettbővítm ények gyakran jelentkeznek raggal m egtoldva: csillapitha-

tatlanulfájt, reszketegen írt, különleges módon búcsúzott stb ., m intha a rag- .

lalanság(s így a viszonyítás jelöletlensége) nem lenne az előtag és a határo-

zósszerkezet sajátja.

M iután röviden érintettük a ragtalan tárgyat és határozót tartalm azó szer-

kezetekáltal felvetett kérdéseket, a tárgyas, ill. a határozós szintagm án belüli

v iszonyításjelöltségévei kapcsolatban azt a m egszorítást tehetjük tehát, hogy

bizonyos- s m egfelelő körültekintéssel kezelendő -- esetekben ebben a cso-

portbanis találkozhatunk jelöletlenséggel.

A jelzős szószerkezetek közül a m inőség- és m ennyiségjelzőset (ideértve

anekik m egfelelő értelm ezőseket is) a szintagm án belüli v iszonyítás szem -

pontjábólhagyományosan jelöletlennek mondják. Itt azonban megjegyezhet-

jük azt, hogy tulajdonképpen valam ilyen módon ezekben a szerkezetekben is

kifejezésrejut a viszonyítás, legfeljebb nem morfológiai eszközzel, hanem a

szórend által. Abszolút értelemben vett jelöletlenségről tehát a m inőség- és

m ennyiségjelzős szintagm án belüli v iszonyítással kapcsolatban sem beszél-

hetünk. (A birtokos jelzős szerkezetben a viszonyítás jelöltsége fakultatív ,

ahogyanerről fentebb volt m ár szó.)

H a az im ént vázolt gondolatm enetet tovább folytat juk, akkor azt m ond-

hatjuk,hogy az alárendelő szintagm ák körében valójában egyetlen egy olyan

található , ahol a viszonyítás jelöletlen , ez pedig az alanyos szószerkezet (a

bemutatott tárgyas, ill. határozós példákat - éppen periferikusságuk m iatt -

ezesetben nem veszem tekintetbe). Amennyiben ez így elfogadható , akkor

viszont erre a rendszerre is igaz az, hogy egyik tagja tulajdonképpen azáltal

válikjelöltté, hogy jelöletlefl, azaz pontosabban fogalm azva, zéró jelöltségií.

Szakirodalom

BALOGH JUDIT (1989). Amellérendelő szószerkezetek és határeseteik . In: Fejezetek a

m agyar leíró nyelvtan körébő!. Budapest, Tankönyvkiadó. 57-91.

D . BARTHA KATALIN (1958). A magyar szóképzés története. M agyar történeti szóalak-

tan 2. Budapest, Tankönyvkiadó.

KÁROLY SÁNDOR (1956). Igenévrendszerünk a kódexirodalom első szakaszában .

. yelvtudományi É rtekezések 10. sz. Budapest, Akadém iai K iadó.

RÁcz ENDRE (1991). Az egyeztetés a m agyar nyelvben. Budapest, Akadém iai K iadó.

SZEGFŰ MÁRlA (1991). A névszóképzés. In: A magyar nyelv történeti nyelvtana 1.

Főszerk. BENKŐ LORÁND . Budapest, Akadém iai K iadó. 188-259.