azon legújabb magyar könyveknek,epa.oszk.hu/00000/00030/00493/pdf/00493.pdf · Okrucky Justinián. Magyar-olasz nyelvtan, oktatás a * olasz nyelvet tanító segítségével, vagy

» • . t

m

280

JEGYZÉKEa z o n

legújabb magyar könyveknek,HECKENAST GUSZTÁV

kiadó-hivatalában Pesten,egyetem-utcza 4-ik szám alatt megjelentek, és minden könyvkereskedésben kaphatók:

Gróf Széchenyi István politikai iskolája, saját müveibőiösszeállítva. I. kötet. N.-8-rét (384 lap). Ára fűzve 2 ft. 50 kr.

Tompa Mihály versei. ft. 20 kr.

, M a r g i t . Nyolczadrét (219 lap). Borítékba fűzve ára 1 ft. 50 kr.

Jókai M. Szélcsend alatt. kötet. 8-r. (210, 164 lap.)2ft.

Dalmady Gyözö. Szerelem.Diszkötésben

Költemények. 16-rét. (210 lap.) Borí-tékba fűzve 1 ft. 60 kr.

2ft.

Remek-irók. Gyémánt-kiadás.VIII. Kölcsey Ferencz versei. — A szerző arczképével.

IX—X. Zrínyi Miklós, Szigeti veszedelme. — A költő arczképével.Ára egy egy kötetnek 70 kr.

Jósika Júlia. Pályavezető.ritékba fűzveDiszkötésben

Jó tanácsok világba lépő fiatal leányokszámára. Kis nyolczadrét. (432 lap.) Bo-

2ft.2 ft. 80 kr.

i P A k h A l b e r t ' a Vasárnapi Újság szer-^kesztője felügyelete alatt. II. kötet.Előfizetési ár 4 kötetre 2 ft., postán bérmentesen küldve 2 ft. 50 kr.

eillücl

S Z i n h á Z . Kiadja Toldy István. Ára egy-egy kötetnek 80 kr.I. kötet : Béldi Pál. A gróf Teleki-féle alapítványból száz arany pályadíjjal

jutalmazott eredeti szomorujáték 5 felvonásban. Irta Szigligeti Ede.8-rét. (179 lap.)

II. kötet : A jó barátok. Szinmű 4 felvonásban. Irta Sardou Viktor. FordítottaSzerdahelyi Kálmán. 8-rét. (171 lap.)

III. kötet : Fenn az ernyő, nincsen kas. A gróf Teleki-féle alapítványból százaranynyal dijazott eredeti vígjáték. 8-rét. (155 lap).

Jósika Miklós. A két mostoha. Történelmi regény. Két kötet. Kis8-rét (234, 253 lap) fűzve 2 ft.

Jókai Mór. Felfordult világ. Két rész egy kötetben. Kis 8-rét.(180, 116 lap) fűzve 1 ft. 50 kr.

TliliaJUlld.fűzve

k ö l t ö t t N o v e l l á k és vázlatok gyűjteménye.K ö l l U l l . Három kötet. K.-8-r. (230, J22, 2071.)

3ft.

Katona József. Bánk bán. <R e m e k i r ó k

képével.

Dráma öt szakaszban.242 lap. A. szerző arcz-

Füzve 70 kr. Diszkötésben 1 ft.

Tompa M. Regék és népregék. Külön kiadás. — Diszkötésben3 ft. 50 kr.

Szász K. A vers-szavalás és gyakorlati(316 lap) fűzve

kézi-könyve.1 ft.

iflit

Jósika Miklós m u n k á i , uj folyam. 52 kötet E g y eg8

y0K.tet

1—4. J6 a tatár. Regény. Négy kötetben. (192, 170, 193, 184 lap, 8-rét)fűzve 3 ft. 20 kr.

6—6. Pygmaleon, vagy egy magyar család Parisban. Két kötet. (232,208 lap 8-rét) fűzve 1 ft. 60 kr.

7—10. Régiebb, és ujabb novellák. Négy kötet. (281, 248, 242, 247 lap, 8-rét)fűzve 3 ft. 20 kr.

11 — 13. A tndós leánya. Három kötet. (1.279, 248,2501., 8-rét) fűzve 2 ft. 40 kr.14—16 A gordiusi csomó. Regény. Három kötetben (224, 220, 196 lap)

fűzve 2 ft. 40 kr.17—19. Regényes képletek. Három kötet. (228, 240, 212) fűzve 2 ft. 40 kr.20 - 22. A rejtett seb. Regény. 3 kötet. (207,191, 220 1., 8-r.) fűzve 2 ft. 40 kr.

23. Egy kétemeletes ház Pesten. Novella egy kötetben. Nyolczadrét.(195 lap) fűzve 80 kr.

24—26. A szegedi boszorkányok. Regény. Három kötet. 8-rét (213, 208, 184 1.)fűzve 2 ft. 40 kr.

27—29. A zöld vadász. Regény 3 kötetben. Nyolczadrét. (255. 284. 276.) Árafűzve 2 ft. 40 kr.

80—82. A nagyszebeni királybíró. Regény. Három kötet. (151. 186, 172 lap)8-rét. Fűzve 2 ft. 40 kr.

38—88. A hat Uderszky leány. Regény. Hat kötet. (1210 lap.) Nyolczadrét.Fűzve ' - — •

Irodalmi kincstár. Gyémánt-kiadás.V — VI Külföldi lant. Magyar költők műfordításai külföldi remekírókból.

VII. Emlékkönyv. A legjelesebb magyar költők szemenszedett mondatai.VIII. Epigrammák.

Ara egy füzetnek fűzve 70 krajezár. Diszkötésben 1 ft.

Első N a p ó l e o n császár é le te . A l es h M e s e b l? k u t f ö k után

(504 lap) fűzveDiszkötésben

képes harmadik kiadás. Kis 8-rét.2ft.3ft.

í a i n e pmlf ik iratni " 1848-kl és I849-ki magyarországiL<dJUS> ClIIiei i l ld ldl hadjáratból. Második kiadás. Két kötet.

8-rét. (I. 288, II. 160 lap.) Boritékba fűzve ára 3 ft.

Jósika Miklós. Második Rákóczi Ferencz.fűzve

Nyolcz kötet,(kis 8-rét)

4ft.

a'/ilrriílr Nevezetesb emberek köz- ésSA1IVI an.. magáné'.etbeni elmés rögtön-

zései és élezés mondatai. 8-rét. (XVIII. 304 lap.) Boritékba fűzve ára 2 ft.

Horváth Mihály. A magyarok története ££?„£JííuoTikiadás. 8-rét. (586 lap). Ára fűzve 2 ft. 50 kr.Vászonba kötve 3 ft.

Hegedűs Lajos. Az átalános német kereskedelmitörvény. Fordította s a közönséges német váltó-rendszabály s a magyar keres-kedelmi törvényekkel kapcsolatban legfelsőbb engedólylyel közrebocsátotta. Nagy-8-rét. 212 lap. Fűzve 1 ft. 40 kr.

Kőnek Sándor. Dr. Egyház-jogtan kézi-könyve.Különös tekintettel a magyar szent korona tartományaira. Nagy nyolczadrét710 lap. Fűzve 4 ft. 50 kr.

Ökröss Bálint. Átalános törvénykezési eljárásperes és perenküli ügyekben, a legújabb törvényhozás szerint. Felvilágositó jegy-zetekkel és kimeritő irománypéldákkal, birák, ügyvédek s a közélet használatára.1863. Fűzve 5 ft.

Ökröss Bálint. Magyar polgári magánjog az i848 ik évitörvényhozás és az országbirői tanácskozmány modositásai nyomán, átdolgozott ésbővített második kiadás. Fűzve 5 ft.

Mikes Kelemen törökországi levelei. tJZtéuÍ%ít(I. 224, II. 246 lap, 8-rét) fűzve

3 ft.tekezéssel, közli Toldy Ferencz. Két kötet.1 ft. 50 kr. Velinpapiron diszkötésben

gRendszeres tan- és kézikönyvül. Fűzve két kötet 4ft.

Schwiedland Frigyes. Franczia nyelvtan. (364 i a p , 8-rét)1 ft. 50 kr.4 ft. 80 kr.

Figyelmeztetés a t. ez. vidéki közönség számára, különösen oly helyekre nézve, & hol könyvkereskedés nincsen. —Megrendelések a fennhirdetett könyvekre egyenesen a fennevezett kiadó-hivatalhoz intézhetők, a mely a szétküldést _

pontosan posta-uton eszközlendi, és pedig azon esetben, ha a megrendelt könyvek összege legalább 2 f'tot tesz, bérmentesen. Az illető összegvagy előre beküldendő a kiadó-hivatalhoz, vagy a könyvek átvételekor a posta-hivatalnak kifizetendő.

Heckeoast Gusztáv köoyvkiadó-hivatala.Kiadó-tulajdonos Heckenast Gusztáv. — Nyomtatja Landerer és Heckenast, egyetem-utcza 4. szám alatt Pesten, 1863.

Kautz Gyula, jogtudor. Politika vagy országászattan,tekintettel a két művelt világrész államintézményeire és törvényhozására rend-szeres kézikönyvül. Nagy-8-rét. Két kötet, fűzve 4 ft.

Kautz Gyula. Nemzetgazdaság- és pénzügytan.

T«fnPVPttíír Nélkülözhetlen segédkönyv, mely a történelem, természet s egyéb1SII1C1 Cllrtl . tudományok és művészet köréből lehetőleg minél több érd-kes tár-

gyat és egyéniséget betüsorozatos rendben megismertet I—IX. kötet. (A— SzardDyelv.) Ára egy kötetnek 1 ft

Az egész munka tiz kötetben teljesen meg fog jelenni.

Okrucky Justinián. Magyar-olasz nyelvtan, oktatás a*olasz nyelvet tanító segítségével, vagy anélkül is megtanulni. Tartalmazza : azolasz nyelv szabályait, a szükséges szavakat, beszédmódokat, párbeszédeket, for-dítási és olvasási gyakorlatokat, valamint egy, a legszükségesebb szavakból össze-állított szótárt betűrendben. 8-rét. (200 lap.) Ára fűzve 1 ft.

OllendorffH. G.eredeti angol nyelvtani uj tanrendé,melyet követve, néhány hónap alatt lehet olvasni, irni és beszélni tanulni.A magyar tanulók használatára átdolgozta Egan James, r. tanár a pesti kir.egyetem, városi főreál és kereskedelmi akadémiánál stb. Nyolczadrét (384 lap)f ű z v e 1 ft. 50 kr.

Tizedik évi folyam.32-ik szám

Pest, augusztus 9-én 1863.Előfizetési föltételek 1863-dik évre : a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt : Egész évre 10 ft. Fél évre 5 ft. —

Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok : Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft.Csupán Vasárnapi Ujsag :

Régi magyarok régi arczképei.VIII. Báró Révay László. - (1600—1667.)

Révay László, — ki családjában e névenIII-dik, — és kinek itt egykorú rajz utánarczképét épen 45 éves korában mutatjukbe, az ősrégi s történelmünkben eléggé is-meretes Révayak ivadéka, s korában — ha-bár nem emelkedett is a legmagasabb pol-ezokra, — hazánknak egyik igen jeles férfiavolt. Született Liptó vármegyében Mado-csányban 1600. febr. 7-én, — mint fennma-radt naplójában atyja és maga is följegyzé.Atyja R. Márton Turócz vármegyének hosz-szu ideig alispánja, anyja Eszterházy Zsófiavolt. Már hat éves korában aszentpéteri i s k o l á b a kezdettjárni, négy évvel utóbb a tu-rócz-sz.-mártoni iskolába adtákszülői; 1614-ben Körmöezre ada-tott, a következő évben novemb.25-kén két öcscsével együtt abártfai iskola tanulója lett, és otttanult 1618. évi július 23-ig, amidőn szülői haza vivén öt, sa-ját szavai szerint „a tanulást el-hagyatták vele." Kiképeztetéséttehát egyedül hazai tanodáknakköszöné, a mi annál kedvezőbbvéleményre jogosít akkori isko-láink állapota felől, mert Lászlóképzettségére nézve korában kül-földön iskolázott főuraink mel-lett is bátran megállhatott.

Azonban tagadni nem lehet,hogy erre nézve kitűnő befo-lyással volt azon gyakorlati élet-iskola is, melybe anyai nagy-bátyja Eszterházy Miklós, akkormég zólyommegyei főispán ésfőudvarmester oldalánál jutott.Gondos szülői a serdülő ifjút1619. év kora tavaszán nevezettnagybátyjához vivék Zólyombaapródul, vagy mint akkor mon-dani szokták : „inasságra"; azon-ban a szives rokon többre mél-tatta unoka-öcscsét, s mintegytitkárságra emelte. Még ezen év-ben nyiltak meg Bethlen Gábor-ral a nagykárolyi béke-alkudo-zások, hová királyi biztosul Eszterházy Mik-lós volt kiküldve; és a nagy ember oda Ré-vay Lászlót is magával vivé. Eszterházy N.Károlyból Munkácsra, onnan haza Lánzsérrament, Révay azonban tőle Pozsonyban el-maradt, mivel édes anyja épen ez időben be-tegeskedett, és meg is halt. Azonközben

Bethlennel a háború ismét kiújult, melynélfogva Révay — mint maga irja — nem me-hetett ura után Lánzsérra, hanem kénysze-ríttetett Illésházy Gáspárral menni a besz-terczebányai gyűlésre.

„Ott értvén, — ezek saját szavai — hogyBethlen szolgájává akar tenni, egyébiránt el nemkerülhettem, hanem portai utat kellett élőmbevennem. Mivel szintén akkor Dóczi István uramEimay Jánossal az hat confoederatus ország kö-veteivel együtt afféle expedialtattak, ez alkalma-tossággal Dóczi uram mellé adván magamat, el-mentem."

BÁRÓ RÉVAY LÁSZLÓ.

A 20 éves ifjú, ki tán szivesebben mentBethlen részén is a keleti útra, mint a hogykésőbb naplójába jegyezte, 1620 aug. 28-ánindult konstantinápolyi útjára és nov. 14-énérkezett oda; és onnan nem csekély tapasz-talatokkal indult 1621 maj. 20-án Erdélyenkeresztül haza. Jul. 25-én már Zsarnóczán

(Bars vmi) volt, honnan Dóczi öt haza kül-dötte, és másnap, 26-án haza is ért Trebosz-tóra. (Turóczvm.) Még ugyanez évben ismétviszszatért nagybátyjához, Eszterházy hoz,Kis-Mártonba, és annak oldalánál maradt ezu-tán egy folytában nyolcz évig. EszterházyMiklós 1622-ben országbíróvá és 14 nappalutóbb érsekujvári és a hegyaljai végházakfőkapitányává neveztetett ki, 1625-ben pedignádorrá választatott, R. Lászlónak tehát anagy ember oldala mellett bő alkalma voltmagát nemcsak az országos ügyek kezelése

iránt tájékozni, és e tekintetbenmagát alaposan kiképezhetni, demint országos főkapitány mel-lett a hadi téren is tapasztalato-kat gyűjteni, és ügyességét s vi-tézségét kimutatni. Az 1623. évőszén, (nov. 9.) midőn a bosz-niai török had egyrésze zsák-mánynyal és foglyokkal terhel-ten Hodolin által húzódott ha-zafelé, az érsekujvári hadseregNyárhidnál a mintegy kétezer-nyi csapatot megtámadta ésmegverte, 2015 rabot megsza-badított, 800 lovat elfogott, szó-val, 50,000 ftnál többet ért agyőzelmi nyereség. E csatábannagy része volt Révay Lászlónakis. De résztvett nov. 30-án azoncsatában is, melyben CsúználTúrénál az egri, kanizsai és bosz-niai török hadat a mieink győ-zelmesen megverték, és isméttetemes zsákmányt ejtettek.

16 2 6-ban mint királyi biztostküldötte őt a nádor a morvái szo-rosok őrzésére. Erre vonatkozó-lag maga R. László ezt irtanaplójegyzetei közé :

„1626. Értvén ő ngsga, (t. i.Eszterházy, a nádor) hogy Bethlensegítségére ügyekezik kijőni Sleziá-ból Mansfeld, küldött engem az jab-lonkai helyeknek bevágatására ésőrzésére. Ott lévén, érkezik svecziaikirály követe, 18. Augusti, HenricusDreyling nevű, a ki bízván ösmeretsé-

gemhez, (és mivel portán együtt volt velem) bá-torságos jött a passusra, mondván magát brande-burgi herczeg követének, engem pedig Bethlenszolgájának vélt. Szép szót nyújtván azért neki,mentem vele együtt Zsolnai hídig, ott aztán meg-ragadtatám, magát szolgájával vittem szomszéd-faluba és ott kaludába hagyván, két szolgámmalmagam mentem Zsolnára. Ott meghanyván por-

i**,- .̂-«.-*•;«,-•;. !

282

tékáját, egy nagy csomó leveleket találtunk nye-reg hagymányba varrva, melyekkel én postánmentem az úrhoz. 0 nagysága azonnal felküldöttvélek ő felségéhez Bécsbe, melyekből az egészconfoederalt latroknak iigyekezetjek kinyilatko-zott. Magát harmad napján hozták utánnam szol-gáim Bécsbe, kiért ő felsége egy arany lánczczalmegajándékozott."

Azonban, — mint ezekből is látjuk —• anádor melletti folytonos tartózkodás nagyhatással volt nemcsak politikai, de belsőéletére is Révay Lászlónak, ki — ugylátszik— egészen hu teremtményévé vált nagybátyjának Eszterházy Miklósnak. Nem cse-kély részben ezen viszonynak tudható beama változás is, mely R. Lászlót, az eddigprotestánst, a kath. egyház hivei közé avatta.Főnöke s pártfogója — mint tudjuk — magais ifjú korában lépett át a római kath. egy-házba, és e lépést sok habozás után — mintmaga is irja, — 1627-ben megtette RévayLászló is Az átlépés april 30-án történt,midőn Révay L. Bécsben nyilván meggyónt.Es ezután még két évet töltött a nádor ud-varában. 1629. auguszt. hóban elhagyta azt.De ezen idő után sem szűnt meg Eszterházypártfogolt öcscséről gondoskodni, és mostmár megházasitására is kiterjeszté rokonifigyelmét; az ö befolyása és tanácsa szereztemeg Révay Lászlónak feleségül HoinonnaiDrugeth Erzsébetet, kivel a kézfogást iscsakugyan a nádor tartatá meg 1630. febr.4-kén Lakompáki várában. Ezt június 3-ánPruszkán a lakodalom követte, és 11-én márTrebosztón az atyai háznál virradt fel a fia-tal házaspár. A házasság első két évi örö-meit első leánykájuknak, Ágnesnek korahalálán kivül csak egy nagyobb gyász za-varta meg : László atyjának, Révay Már-tonnak halála, mely azt 1630. sept. 20-ánragadta ki az élők sorából. Révay László1632-ben már Beczkó vár kapitánya volt,midőn a nádor a beczkói uradalom közbir-tokosainak ezen kinevezést tudtuladva, meg-hagyá, hogy rendelkezéseinek engedelmes-kedjenek, és két szolgáikon kivül több gyalogkatonát is tartsanak.

1635-ben R. László, érdemeinek méltány-lásául testvérével együtt báróságra emelte-tett; és ez idő óta a közügyekre nézve ismindinkább terjedelmesb működési tértnyert. 1638-ban húsvét előtt III. Ferdinándkirályi biztossá nevezte, és négy zászlóaljmuskatérossal küldötte Szathmárba oly ren-delettel, melyről azonban előre mitsem tu-dott, hogy ha Rákóczy György támadást in-tézne a vár ellen, abban Révay László ma-radjon, Melith Péter pedig, kihez kevés bi-zalom volt, künn rekesztessék. 1639 benismét mint királyi biztos küldetett ki 400főnyi csapatnak kisérésére StájerországbólFelső-Ausztria széléig. Ezen s egyéb jól vég-zett megbízások fokonkint növelek a kor-mánynak R Lászlóban helyezett bizalmát;ez okból, midőn 1644-ben Rákóczy Györgya svédekkel szövetkezve, III. Ferdinánd el-len hadat inditott, és Bécsben a haditanácsvégzése szerint a német hadaknak behoza-tala elrendeltetett, ugyanakkor az egész ma-gyar és német hadsereg mellé tábori főbiz-tosul Révay László neveztetett. Mart. 6-kánBeczkóban kapta Révay a királyi kinevezőrendeletet, és azon hó 22-én már Galgóczon,hová egymás után érkeztek a hadak, — tá-borba szállott, miután feleségét és gyerme-keit biztosság végett Fraknóba küldötte.Még ugyanez év őszén egy különös külde-tésben is el kellett járnia. Tudniillik HodossyFerencz Lednicz vár kapitánya elpártoltRákóczyhoz, ki akkor már Rajeczet meg-szállva tartotta és lövette; a nádor tehátsept. 26-án Révayt bizta meg Lednicz ostro-mával és a Hodossy-val teendő alkudozá-sára. R. László ezt is elvégezte. Az ostrom

megkezdetett s folyt nov. 4-ig, a midőn Ho-dossy a várat feladta, maga pedig vagyoná-val szabadon bocsáttatott. A következő év-ben is folytak a hadimozgalmak, és Révay,miután családját és értékesebb ingóságaitFraknóba küldötte, ismét táborba szállottDévény mellett, azonban a háborúnak csak-hamar véget vetett a linczi békekötés. Ré-vay már aug. 27-én Nagy-Héílánba ment, sonnan családjával együtt haza sietett. Aug.30-án vett búcsút nagybátyjától a nádortól,kit többé sohasem is láthatott. Meghalt enevezetes ember 1645. sept. 11-én, s benneRévay a hazáén kivül saját veszteségét issiratta.

De azért valamint a kormány, ugy azország rendéi még ezután is többször fel-használták Révay ügyességét. Az 1647. éviországgyűlés az ország határainak megvizs-gálására biztosul választá meg, valamintugyanakkor a lengyel királyhoz küldött kö-vetség egyik tagjául is kineveztetett. 1648-ban a pozsonyi vár és ennek kapitánya egy-részről , másrészről Pozsony városa közttámadt határ-kérdések eligazítására III.Ferdinánd király, Püsky János váczi püspökmellé őt küldötte kir. biztosul. 1654-ben —mint országnagy — külön regalis által hi-vatott meg az 1655. évi országgyűlésre, holreá ismét kitüntetések vártak; mert nemcsakhogy a határ-vizsgáló-választmányhoz or-szágos biztosul, és a római császárhoz kül-dött követségnek tagjául választatott, deugyanez időben érdemei elismeréséül a ki-rálytól többi közt ő is egy, 114 gyémánttalékitett drága müvet (násfát) kapott, ezenfe-lül pedig az előbbi háborúk alatt szenve-dett kárai és fáradsága pótlásául és jutal-mául a pozsonyi kamarára három ezer ftrólszóló utalványt is nyert.

Ezután még tiz évet élt Révay László,azonban valószínűleg eltörödött élete miattmár inkább csak családja körében, hátralevőidejét számos gyermekének és gyámságaalatt volt ifjabb testvérei érdekének szen-telte. Mint szorgalmas, takarékos gazda, ősivagyonát tetemes szerzeményekkel szaporí-totta. Végrendelete, melyet 1666-ban tett,bizonyitá, hogy a beczkói, vágbeszterczei,trencséni, csejtei, trebosztói, Turócz várme-gyében fekvő uradalmak részein kivül Szt.-György vár és uradalom egyrészét Pestme-gyében, Liska uradalmat Lengyelországban,továbbá Panyit, Beregszeg, Toot-Sók, Gal-gócz és Bori részbirtokokat szerzetté légyen;Sz.-György másik felét pedig Sárkány Mik-lósnak elzálogosította. Meghalt 1667-ben éseltemettetett előbb kimúlt hitvesse mellé, abeczkói plébánia templomban. Tizenkét gyer-meke közöl Eleknek ága Ferencz k. kama-rásban 1812-ben, másik fiának Zsigmondnakága pedig Terézben, gr. Csáky Lajosnéban1844-ben fogyott ki.

Révay László, mint arczképe mutatja —vállas, erős alkatú férfiú volt, gondosannyesett körszakállal, bajuszszal, rövidre nyi-rott hajjal, homloka fölött csomóba bodori-tott üstökkel, mint akkor viselni szoktákvolt; arczát szabályos, némileg horgos orr,bátor, de barátságos, szelid tekintet és ko-moly vonások ékiték. Arcz-éle s egész fejal-kata oda látszik mutatni, hogy anyjáról, azEszterházy családi arczjellegböl sokat örök-lött. Jelszavát, „qui serit, ille metit" (ki hogyvet, ugy arat) egész életével igazolta. Es da-czára annak, hogy születési és lakhelye tót-ajku megyékben fekszenek, nemcsak vérénekminden lüktetése,, de észjárása, viselete ésnyelve, melyen naplója töredékét irta, (LásdM. Tört, Tár. III. köt. és Uj m. Múzeum1857. évi foly.) tiszta tösmagyar volt.

Nagy Iván.

Csiffai csárda.Kinn a pusztán, a határbaGuggol a csiffai caárda.— Nem pipázik a kéménye.Hogy pipáznék, nincs alattaMi meggyulna, a mi égne!

Dehogy nincsen, dehogy nincsen;,Csaplárosné édes kincsemOlyan tüzes a kend szeme :Csoda, hogy e füstös kéményMég eddig nem lángol bele!

Hej! a kémény meg nem gyulhat,Jani Jóska ottan gurnyaszt . . .Meglapulva gurnyaszt ottan;Szeretője inti, kéri,Mig a hadnagy be nem toppan..

„Csaplárosné, édes szentem,Az ajtót bereteszeltem." . . .S a szép asszony puha karjaRá fonódik sűrű csók közt,Rá fonódik a hadnagyra.

„Mily régóta várlak t é g e d !— J a n i J ó s k a csak elképed . . .,,Az a betyár, az a zsiványKi lelőtte legényedet :Itt tanyázik most e tanyán!"

,„Hol van? — Itten? — Szólj már, merre?Vehessem csak puska-hegyre!'"— A kéményben J a n i J ó s k aKét kezével, könyökévelMagát egyre feljebb tolja.

„Itt van búvá!" s reng a hombár;— J a n i Jóska kivül van már . . .„Ejnye, ejnye! hova bútt, na!",„Edes szentem, nem hallod-eMintha valaki elfutna?'"

Az ablakhoz lép a hadnagy;Lábai majd leroskadnak . . .Pej lován a betyár repül,A csárda ég, füstölögveEreszéről mindenfelüí.

„Menjünk gyorsan; hej! ég a ház,Szép menyecske ne tétovázz!"„Eredj tőlem . . . ne hijj engem 1"Menyecskét a hadnagy vonja :,„Az ajtót kireteszeltem!"'

Menyecskét a hadnagy vonja,Kilincset kezével nyomja;Nyomja, húzza, veri, zúzza;De a gúzs nem enged kivülNem enged egy cseppet neki.

Zizeg, recseg, ropog a nád . . .„Itt nem maradhatunk tovább!Meneküljünk az ablakon."Oda rohan, liheg-lohog.„Nem busz át a keresztvason !

Nem mehetsz ki, be vagy zárva;0 az ajtót reád zárta.Itt fogsz veszni, itt égsz porrá,Anélkül, hogy holttestedetValaki csak megsiratná . . .

Itt veszünk el mind a ketten!Jaj! hogy Jóskát elfeledtem!Jaj, hogy te reád gondoltam,Halvány arezod ajakammalSzép pirossá felcsókoltam V Szél Farkas.

Az alvás és álmodás.(Vége.)

4. Kiilso befolyás okozta álmok.

Valamint belső izgatás idézhet elő álmo-kat, ug) lehetnek azoknak okai külső tüne-mények is.

Ki hozzá van szokva éji lámpánál aludni,annak álma a lámpa kialvása által meghá-borittatik; de már annak azelőtti lobogásaés perczegése is benyomást tesz rá, nohaszemeit zárva tartja és különben alváskoraz oly csekély neszt nem is hallja. E benyo-más következtében a legcsodálatosabb álmokszármazhatnak; mert a szem- és fülidegek,miután a lámpa lobogása és perczegése általingereitettek, fölizgaták az agyvelő tevé-

kenységét, oly képzeteket és képeket ébresz-tenek benne, melyek kisebb-nagyobb mér-tékben összezavartan az emiitett érzékidegekingerével kapcsolatban állanak. Aszerint,a mint az álmodó átélt jelenetek benyomá-sait egyszer befogadta, álmai is hasonlítanifognak az ébren tapasztaltakhoz. Kit vala-mikor tűzvész ijesztett föl, azt fogja hinni,hogy az egész jelenet megújul előtte; azonnesz, mely hallidegeit érinti, ugy fog feltűnni,mint a tűzvész alkalmával hallott zörgés éskiáltozás. De a tevékenységre ingerelt agy-velő nem marad meg következetesen egykép mellett, hanem álmában egyik képtől amásikhoz kalandozván, a jelenetet nagyongyorsan és nagyon természetlen módonmegváltoztatja. így p. a vizsugár, melyetaz álmodó a tűzfecskendőböl kilövellni lát,egyszerre pompás szökökuttá változhatik; aszökökutról a képzelem annak környezeté-hez vezet, melyben talán az álmodó valahaaz ily szökőkutat látta. Ha az álmodó ber-lini, talán a muzeumot látja, vagy a királyipalotában, vagy pedig a főegyházban képzelimagát.

Ez uj képek mindenikében még min-dig szerepel a lobogó és perczegö lámpaokozta benyomás. A múzeumban ragyogóalakokat lát tánczolni, hallja a rotunda visz-hangjának feleletét; a királyi palotábanlehet, hogy a legkülönösebb jelenetek szem-tanújának hiszi magát; a főegyházban azorgonát hallja, a szónoklatot stb. E képekmindenike izgathatja az álmodót s ebből alegborzasztóbb és legörvendetesebb benyo-mások származhatnak, mivel a felizgatottagy velő a léiekzésre és vérkeringésre is gya-korol befolyást. Az álom mindinkább élén-külhet, az izgalom annyira növekszik, hogyaz álmodó végre fölébredvén, rettegéstőlizzadtán, vagy pedig a legderültebb vidor-ságra hangoltan sötét háló-szobájában ta-lálja magát.

Az álom végjelenetei oly élénkek lehet-nek, hogy azokat félig ébredten is, teljes ön-tudattal folytathatjuk és a befejezést hozzáképzelhetjük. Gyakran a nagyon is élénkvég miatt az álom elejét elfelejtjük, és több-nyire ez az oka, a miért annak összefüggésétaz álmot okozó külső okkal föl nem födöz-hetjük.

Nagyon tanuságos az álmok észlelése, haképesek vagyunk, pontosan megjelölni azokot, mely azokat előidézte. Megtörténik, p.hogy alvás közben az ágy oldalához ütőd-vén, fájdalmat érzünk, s ezalatt nagyon rövididőközben egész hosszú álom vonul el előt-tünk. Ugylátszik, p. mintha valamely jó ba-rátunknál lévén, tőle búcsúznánk; azt hisz-szük, hogy vele sokáig beszélgettünk, látjuk,mikép áll a gyertyával lépcsőnél, hogy \ilá-gitson; néhány lépcsőn leszaladunk, ekkoregyéb buván el lábaink alatt, megbotlunk, le-bukunk és még fölébredve is azt hiszszük,hogy eltörtük lábunkat. És noha a fölébredettmeggyőződik, hogy mindez csak álom volt,gyakran bámulva tapaszalja, hogy lába mégisvalóban fáj, sőt még inkább csodálkozik,midőn észreveszi, hogy lábszára meg is vansebesülve. A belátó kitalálja, hogy a sérülésés fájdalom az ütéstől származott, melyetmaga tett, midőn lábát az oldaldeszka sar-kához vágta, s ebből azt tanulja, hogy egészhosszú álma csak egy pillanat müve volt,azon pillanaté, mely az ütés és fölébredésközt tűnt el. Ilynemü tünemények gyakrana legnevetségesebb babona forrásai. Vannakemberek, kik alvás közben valamely egészentermészetes módon valamely tagjokat any-nyira megnyomták vagy ütötték, hogy rajtakék foltok látszanak. Ha ezután azt álmod-ták, hogy valami halott jött hozzájok, őketcsipdesni, akkor képesek rá megesküdni, hogy

283

a kék foltokat kisértet okozta, mely megje-lenésének nyomát akarta ott hagyni.

Mi hihetetlen gyorsak és rövidek az ál-mok, melyek sokszor bő változásokkal egészhoszszu jeleneteket tartalmaznak, arról so-kan meggyőződtek, kiket közel történt pisz-tolylövés riasztott föl álmukból. Az ébredéspillanatában egész hosszú jelenetét álmod-ták, oly történeteknek, melyeknek mindenrészletei feltűntek elöttök, egész ütközetetképezőket és lövéssel végzödöket. Olykorugylátszik, mintha egész éjjel álmodtunkvolna, valósággal pedig csak az agyvelő na-gyon rövid tartamú, csupán pillanatnyi iz-galmát éreztük.

Ha több izben álmodtuk ugyanazon álmotés fölébredvén, megtudtuk, hogy csak álomvolt, akkor ugylátszik, hogy annak ismétlé-sekor álom közben belátjuk, hogy az csakálom. Néha e gondolat által fölébreszthetjükmagunkat, máskor ismét folytatjuk az álmot,holott azt hiszszük, hogy ébren vagyunk. Ésha ezután fölébredünk, csodálkozunk a ket-tős csalódáson. E tünemények rendesen fél-szenderben vagyis azon állapotban történnek,midőn a csalódás és valóság még küzdelem-ben van egymással. Figyelmes vizsgálókmeggyőződtek róla, hogy ez állapot is hihe-tetlenül rövid időtartamú, habár az álmodóazt hiszi, hogyigy egész órákat élt keresztül.

5. Gondolkozás és mozgás álomközben.

Az álmodás közben előjövő legnevezete-sebb tünemények közöl még kettőt kellkülönösen kiemelnünk. Egyik az álom köz-ben való gondolkodás, másik az ismeretesalvajárás.

Nem ritka azon eset, hogy álom közbenegész párbeszédeket tartunk más egyének-kel, hogy szavaikra felelünk és tőlök felele-teinkre viszont válaszokat kapunk, sőt, hogyújságokat, valamint uj gondolatokat, ugyváratlan közléseket vélünk hallani, melyekálom közben rendkívül meglepnek bennün-ket. Ha már megfontoljuk, hogy az egészálom csak az álmodó agyvelejében megyvéghez, hogy tehát saját értelme az, mely afeleletet és viszontfeleletet előidézi, hogyazon uj és meglepő, mit az álmodott idegenegyéntől hallani vélt, nem egyéb, mint azálmodó tulajdon agy velejének szüleménye,ez nagyon csodálatosnak lászik. Azt kellenehinni, hogy oly gondolatok, melyeket azember maga kigondol, vagy melyekre ma-gától jut, lehetetlen hogy őt meglepjék ésneki ujaknak látszassanak. Es mégis ugyvan. Ébrenlétünkben is megtörténik, hogyvalamely tárgyat több oldalról fontolga-tunk, egyéneket képzelünk magunknak,kikkel beszélünk, mellettök és ellenök nyi-latkozunk, és nem egyszer előfordul azoneset, hogy ellenfelünk szájába oly szavakatadunk, melyekre nem vagyunk képesekfelelni. Álomközben is ugyanaz történik,csupán azon különbséggel, hogy nem vesz-szük észre azon csalódást, miszerint ellen-felünk csak képzelmünk szüleménye.

Érdekes, hogy felébredés után, ha azálomra még jól vissza tudunk emlékezni,igen gyakran tapasztaljuk, hogy az egészpárbeszéd, a válasz és viszonválasz, melyálomközben nagyon okosnak látszott, való-ságos esztelenség.

Azon emberek, kik nappal sokat gondol-koznak szellemi nehéz feladatukról, éjjelgyakran azt álmodják, hogy tökéletesensikerült a feladat megfejtését felfödözniök.Ennek rendkívül örülnek ; csodálkoznak,hogy a megfejtés eddig elkerülte figyelmü-ket, és fölébredvén, tapasztalják, hogy azegész csak látszat s álmodott böloseségükoktalanság.

Müller János, hires német természetbú-

vár beszéli, hogy oly álmai voltak, melyek-ben neki ugylátszott, mintha társaságbanvolna, melyben valaki oly talányt adott föl,melyet senki sem volt képes megfejteni. Azálmodó hiában igyekezett azt megfejteni, ésnem kevéssé volt meglepetve, midőn az, ki atalányt föladta, maga tette meg a szel-lemdusnak látszó megfejtést. Fölébredésután azonban kitűnt, hogy mind a talány,mind annak megfejtése valóságos eszte-lenség.

Ily tényekből kiderül, hogy elfelejtvénvalamely álmunk egyes részleteit, könnyenazt képzelhetjük, mintha Isten tudja micsodabölcseséget álmodtunk volna; de hogy va-lóban az agyvelö felizgattathatik ugyanannyira, hogy gondolatokat hozzon létre,azonban annyira nem, hogy a gondolatokathelyesen rendezze és valódi értelmes esz-mékké emelje.

Egyébiránt élénk álmok testi mozgá-sokat is előidézhetnek, melyekben gépiescselekedeteket is képesek lehetünk végbe-vinni. Közönséges álmokban bizonyos ér-zéssel bir az ember, hogy tagjainak nemura. El akar futni, de tartva, lebilincselveerezi magát; kiáltani akar, de a hangszerve-ket nem birja megmozdítani. Ez érzet-fo-kozta félelem közt rendesen felébredvén,észreveszi, hogy csak az alvás állapota voltaz, mi a bilincseket képezte. Olykor azon-ban az agyvelö izgalma oly nagy, hogy ál-tala a mozgási idegek ingerlése következvénbe, az illető képes álmában fölkelni, kiál-tozni, beszélni, sőt az ágyból is kiugrani, ésnéhány lépésnyire menni.

Egészséges állapotban ezután az embertöbbnyire azonnal tökéletesen fölébred, éspedig oly hirtelen, hogy az álomról megfe-ledkezvén, e magaviseletének okát nem istudja. De ha az agyvelő betegesen lehan-golt, akkor az ébredés nem történik olykönnnyen, és ekkor csakugyan megesik,hogy az emberek alva körüljárnak, s olydolgokat végeznek, melyeket gondolkodásnélkül szoktak cselekedni. Ez az úgyneve-zett alvajávás, melyről különféle mesék kö-vetkeztében sokan oly túlságos fogalommalbirnak. Az alvajáró szemei félig csukvák,de azért láthatja hol jár, és mit cselekszik;csupán az itélötehetség hiányzik, és ez azoka, hogy félelem nélkül veszélyes helyekenjár, melyektől éber állapotban viszszabor-zadna, vagy szerencsétlenség is érné. ígyaz alvajáró háztetőkön jár, és pedig biztosan,mivel nem fél; keskeny pallón halad át aviz fölött, és nem éri semmi baj, mivel nemgondolkodván azon veszélyről, melyben le-beg, semmit sem tud. Hasonlít a tudatlangyermekhez, mely mélység szélén veszélynélkül játszik, épen azért, mivel a veszélyt;nem sejti, mig a meglett ember e biztossá-got nélkülözi, és félelem miatt elszédülvén,belebukik.

Az alvajárás az álommámor állapotátólcsupán a fokozatra nézve különbözik, mely-ben az ember szintén jár és beszél, anélkül,hogy arról tökéletes tudattal birna.

6. Ö s z t ö n .

Az alvás és álmodás állapota az állatokéletének tevékenysége tekintetében komolytanulságok kutforrása.

Azon állatok, melyeknek nagy agyvele-iét kivágták, az alvás bizonyos nemébe es-nek ; de azért nemcsak élnek, hanem külsővagy belső inger következtében mozognakis és czélnak megfelelő dolgokat végeznek,de mindezt öntudatlanul teszik. Miután azagy velő nélküli galambok állni, járni, cső-rükkel a földön csipkedni, tollaikat igaz-gatni képesek; miután még a lefejezettbékák is megtámadtatás esetében védik

•1

J

magukat, lábaikkal vakarják azon helyeket,hová kén-, vagy eczetsav csöppent rajok :ebből következik, hogy az állati életben acselekvények egész kora létezik, melyeketczélszerüen, de öntudatlanul végeznek. Haezzel összehasonlítjuk azon állapotot, mely-ben az állat alvás közben van; és ha emel-lett fontolóra veszszük azon körülményt,hogy a madarak állva alusznak, sőt néme-lyek egy lábon állva, az egyensúlyt megtart-ják :okunkvan követ-kéz t e t n i ,hogy az ál-lat bizonyosműködései-nek székhe-lye nem az *°- ^agyvelöben,legalább an-nak nemazon részé-ben van,melyben azöntudaté.

Ez talánképesekkétesz az állatiösztön lé-nyébe egypi l lantás tv e t n ü n k ,l e g a l á b bannyiban,hogy bebi-zonyithas-suk, hogy azösztön szék-helye nema nagy agy-velőben van,tehát hogycselekede-te i t az ön-tudat működése nélkül végezheti. — Épenugy, mint az álommámorban levő vagyalvajáró járni képes, annak tudása nélkül,a mit tesz, ugylátszik, hogy az állat ösztö-nénél fogva oly dolgokat tesz, melyeknélaz öntudat épen nem szerepel. Bármi mes-terséges a pók hálója, és bármi czélszerü aza végre, hogy rovarokat fogjon, épen olykevéssé tud a pók valamit azon okosságról,mely müvében rejlik. A fiatal pókok, melyekmég soha sem láttak rovart, következőlegnem is sejthetik, hogy ily lények léteznek,épen oly tökéletesen fonják hálójokat, minta tapasztalt vén pókok.

Kell tehát, hogy azon czélszerü erőfeszi-tést, melyet erre forditanak, valami igaz-gassa, mely péld. a pókra ismeretlen mó-don hat, és melynek székhelye talán a pó-kon kivül fekszik.

Nem tudjuk, vájjon sükerült-e oly álla-tok ösztönszerü cselekvényeit észlelve für-készni, melyeknek agyvelejök kivágatott.Lehet, hogy ez nem csekély nehézséggel vanösszekötve; de e kísérletek mindenesetretanulságosak lennének. Nagyon érdekesvolna már csak azt is tudni, mikép viselnémagát a galamb, fészke és tojásai iránt, haköltés idején hajtatnék végre rajta a mü-tétel.

Természetes, hogy ebből az emberrenézve, kit szellemi élet jellemez, kevesetlehet következtetni; de épen e szellemi életeköveteli, hogy tökéletlenebb földi lakótár-sait is minél tökéletesebben ismerje. Mert atermészetben a legbámulatosabb öszhanguralkodik; és a nap léte, a föld nap és sajáttengelye körüli forgása is befolyást gyako-rol mind a növények, mind az állatok ala-kulására és fejlődésére. Lehetetlen tehát

284

mindezekből ujabb okot nem meritenünk azAlkotó bölcseségének és jóságának bámu-lására és dicsöitésére. Szeberényi L.

Az aggteleki barlang.Azon természeti ritkaságok közt, melyekkel

a gondviselés hazánk földét oly bőv mértékbenmegáldotta, a legnevezetesebbek egyike azoncsepegő-köves barlang, mely Gömör- és Kishont-

Az aggteleki barlang bejarata.

megye Aggtelek nevű községének határában, azúgynevezett Baradla hegy alatt nyúlik el, olymesszeségben, hogy kiterjedésére nézve a leg-hosszabbak közé tartozik, minden ismeretes bar-langok közt.

Angliában a Speedvelinine Derbyshire 660öl hosszú; ama nevezetes barlang Castletonnál457 öl; a haseli Németországban 400 öl; a Helli-rin SorthursI s l a n d b a n839 öl; ag u a c h a r ó iAmerikában417 öl.

Az agg-teleki mind-ezeket sok-szorosan fe-lü l m u l j a,mert ennekhosszasága4200 ö l e tt e s z ; ugyhogy, e rész-ben csak azadelsbergihaladja megKarinthiá-ban, melyettöbb mér-földnyinektartanak, ésa d o k t o rWards általfelmért ken-tuckyi, bar-lang Eszak-a merikában,mely , haigaz, 33 an-gol mérfold-nyi hosszúvolna.

Tudomá-nyos leirását

e hazai nevezetességnek még nem birjuk, — hacsak az angoloktól nem kérjük, mert azok tudós-társasága régesrégen küldött ide, mint Kora-binszky emliti geographiai lexikonában, két egyéntcsupán azért, hogy e barlangot kifürkészszék,átvizsgálják.

A mit mi eddigelé felőle"^tudunk, azt grófTeleki D. utazásából, Görög, Bartholomaeides,az 1820-diki Tudományos Gyűjtemény és VassImre, végre a „magyar birodalom természeti vi-szonyainak" legújabban megjelent leírásából me-

rítjük; 8 mi-dőn ezek nyo-

-£:_ mán készültjelen r ö v i dvázlatunkbanmeg akarjuk

-ttsr-̂ ismertetni t.olvasóinkkal e

=~" megtekintésre--___' méltó ritkasá-

got : előre isfelhívjuk fi-g y e l m é t azi de cs a t o l trajzra, mely ab a r l a n g o thosszában át-metszve mu-tatja, s mely-nek számje-gyei, a leírá-sunkban érin-tendő tájakonkalau z o lnifogják a nyá-jas olvasót.

Aggtelek,— Pelsőczhöz2, Putnokhoz2'/2 mérföld-nyíre, Rozs-n y ó , Rima-szombat, Mis-kolcz és Kassavárosoktól 2—4 állomás-nyira fekszik.

* , -A- barlangbejárója, az

aggteleki vendéglőtől csak % órai sétaút. —Baradla, — melynek gyomrában fekszik a barláng, — egy laposan elterülő szirtes kopaszhegy, melynek horpadásait csak itt-ott fediksűrű cserje-bokrok. A hegy eleje, — mintha le-metszették volna, — meredek sziklafalat képez.Alján egy hat láb magas nyílás. Ez a barlangszája, mely azonban rajzunkon azért nem látható,

mivel egy csapat szikla van előtte, melynek lejtő-jén kell az üreg torkába ereszkedni.

A bemenetnél egy darabig folyvást lefelékell haladni, mintha pinczébe mennénk; de előbbrejutva egyenessé lesz és mindenütt járható az ut.

Minthogy tizenhat ölnyire a bejárástól, balra,

285

fogják utasítani. A kémény közelében van az úgy-nevezett Pitvar (2.) a mely már elég tágas üreg,s melynek falain és boltozatán változatos alakúcsepegett köveket találunk. Innen a Csontház (3.)felé visz az ut, mely nevét a benne találtató te-mérdek csontváztól vette. Mikép kerültek ezek

melynek első részét leszakadt kősziklák választjákel a hátulsótól.

Befelé törekedve, egyszer csak egy tátongómélység szélén találjuk magunkat, melynek túlsópartján egy szikladarabokból összehullott, s fehércsepegőkő-oszlopokkal körül fogott magas halmot

Hatvan fegyvertelen lengyel fölkelö lemészároltatása az oroszok által, Sutatownál.

egy hosszú hasadék van a szikla oldalában, melykéménynek neveztetik, s melynek helyét az alap-rajzon 1. szám alatt találja az olvasó, (kit ezennelfigyelmeztetünk, hogy tovább haladva leírásunkfolyamán, a barlang nevezetesebb pontjai mellézárjelbe tett számok, mindig a rajz számaihoz

é *ír»jiza.

ide? s rablók, vagy bujdosó menekültek csontjai-eazok, miket máig is ásnak ki az iszap alól: nemtudhatni.

A csontházból kijőve érjük az Acheron patak-ját, melyet ha átgázolunk, az országtáblája előttállunk meg, melynek kormos oldalára szokták irni

neveiket azitt megfor-dult utasok.Akőtáblávalátellenbentiszta ivóvizfakad a szik-la-hasa dé k-ból, mely egycsinos csepe-gőkő-meden-czébe gyűlikössze s eny-hítőül kínál-kozik az ittbarangoló-nak. Kevéstávolságrav a n i d e aMózes oltára,(4.) csodá-latra méltógóthalakumészkőszi-várgás,mely-nek átellené-ben nyilik aRókalyuknevű üreg(5.) melyetcsak négy-kézláb jár-hat meg akíváncsi, kiaztán innenegy t á g a stérre jut ki,

•Í«'/,/^'í-s=_=í -#-

látunk, s ha egyelőre megdöbbentett bennünket %lábunk alatt nyiló iszonyú mélység látása, ugyfog el most a bámulat a túlsó oldalon csillogvaemelkedő sugár-oszlopok óriás termetének láttára,melyekre ha sokáig nézünk, ugy tetszik, minthamozogni látnók e fényes gigászokat a föld setétgyomrában. E sziklacsoport tetejéről egy fehérmagaslat emelkedik, mintha tornya volna az alattatömörült sziklák vállán álló oszlopos várnak, sépen azért ezen egész kőrakás Vár nevet kapottaz utasoktól.

A jártas vezető itt magára szokta hagyni abarlangjárót. Egyszerre azon veszszük észre, hogyegyedül maradtunk a világtalan homályban. Bor-zadva nézünk alá a sürü setétségbe; gondolatinkönkénytelenül is a „lenni és nem lenni" körülörvénylenek; s a mélység és magasság, az életsemmiségének érzete, csaknem kábulásba ejtbennünket, — midőn a távolban egy harang csen-dül meg, azon a különös megrázó, lélekig és ve-séig ható hangon, melyen a halálharang szokottaz élőkhöz beszélni. Gondolkodóba esünk: vájjonálmodunk-e vagy ébren történik mindez velünk ?Midőn egyszerre fény árad el köröttünk, egy alakközeledik felénk, —ki senki más, mint a fáklyávalvisszatért kalauz, ki aztán levezet benünket ameredek sziklákról, hogy megmutassa azon csepe-gőkő-oszlopot, melynek oldalát az imént kővelütögette, s mely ilyenkor a kisebbszerü harangé-hoz hasonló éles hangot ad. ( V < t e k 5 T r t k „ i k . )

Az oroszok kegyetlenkedése.A világtörténet, a régi korban, századok

előtt, a legvadabb népek közt sem mutatföl oly háborút, mely annyi kegyetlenséggelfolyt volna, mint napjainkban az oroszokirtó harcza a lengyelek ellen. Elsorolhatat-lan a vadságnak, embertelenségnek azonszámtalan példája, melylyel e harczbanminden lépten találkozunk.

286

W:

Muravieff, az újkori Néró, az orosz se-regnek vezére, a kínzás különböző nemeinekföltalálásában kifogyhatatlan, s még eddigutolérhetetlen mester. — A keresztyéneküldöztetése korában, az oroszlánbarlangbavetett áldozatnak a fenevadak csak testétmarczangolták szét : Muravieft" a lengyelekerkölcsi érzetét támadja meg, s midőn látta,hooy a lengyel nemzet leányai gyászt öltöt-tek vérző hazájokért, parancsot adott ki.hogy a rendőrileg engedélyezett becstele!iszemélyek feketében járjanak, s vad kato-náit utasitá, hogy a gyászoló nőket azokhozhasonlóknak tekinthetik.

A franczia forradalom réinemberei meg-elégelték, ha az áldozat feje a nyaktiló alattegy pillanat alatt leesett : Muravieff a len-gyel nemesnek előbb kezét lábát löveti el, sha már kikinlódott, ganajt hordát sirjára,hogy azt ne áztathassa a rész'-'étnek könye.

A régi rómaiak, ha az ellenség letette afegyvert, két leszúrt karó tetejére egy har-madikat illesztettek, s ha a meghódolt seregaz úgynevezett járom alatt ellépett, büszke-ségüknek elég volt téve : a hódoló lengyelfölkelőknek nincs irgalom.

Közelebbről Sutát ow helységben, Wilnamellett, körülbelől 120 fölkelöt fogott körülaz orosz haderő. Ezek a túlnyomó ellenségetlátva, letették a fegyvert; de az orosz ve-zénylő tiszt támadást parancsolt, s az oroszszuronyok döfése alatt 40 halva, húsz pedighalálos sebbel rogyott a földre. Képünk ejelenetet ábrázolja. Reményteljes ifjak egy-más nyakába borulva, — hurczedzett férfiakösszefont karokkal, szótalan, de bátran fo-gadták a halált. A harmincz magyar nemeshalála négyszáz évvel ezelőtt nem volt meg-hatóbb, mint a hatvan lengyelé mostan.

Az északi medvének a kegyetlenségbenpárja, eddig még a tigris-barlangokban semszületett. **

Zsitvamclléki aratás körüli népszokás.Ámbár Bars-megye népessége hiteles statis-

tikai kimutatások szerint a szomszédos felsőbbmegyékhez területe szerint arányosítva nagyobb :gabnatakarási munkatételeknél azok néperejétmég sem nélkülözheti. E tekintetben a Zsitvamel-lék sem képezhetvén kivételt, saját megyebeli,tapolcsáni, oszláni, s garamjárási tót s németajkú atyánkfiain kívül aratás végett a szomszédmegyebeliek is sereglenek ide. Ki a külső népvi-seletet szereti vizsgálni, ilyenkor láthatja megyeszerint annak tarka vegyületét. A barsmegyeifelsővidéki szálas tót férfiakon legfeltűnőbb kül-jellegck : a bő, nyitott ujju.s szerfelett rövid ing,melyből a mell, s gyomur kikandikál, s melynekrövidsége miatt támadt hézagot a 9 ujj sz les,rendszerint bicskával felszerelt rézcsattos derék-szij sem képes kipótolni, — a bal vállra vetett,8 még ünnepnapokon is viselt bőr, vagy durvagyolcs taris/.nya, — esernyő terjedelmű, kúptetejü, s fylhiijtott karimáju kalap, — széles szárú,alul rojtozott, a két előczombon zsebbel ellátott,s a kötő körül bőven ránczolt gatya, s a bocskor.Nőkön a vöröskék hímzésű, hátul kóczczal kitö-mött, s két oldalt kidudorodó f'ejkötő, melyneksulvp 'Htja a fő hátsó részén van, sinélyenanyakrahajlik, — deréktól fölielé hónaljig érő felső résznélküli félmellény, mely vállzsinórokon tartózkodik, s melyre galléralaku ujjas ing borul, mely aszél által felhajtva, vagy lehajlás esetében azegész mellet látni engedi, —- hímzett aljú szoknya,8 (elfordít va hátul viselt kék zinü kötény. Ezek-től a felsővidéki tór, s német ajkúak közt, kikreaz alsóbb vidék viselete mir némi befolyást gya-korol, eltérő külji-llegekre is akadunk, melyek aférfiaknál rendszerint a kalap kisebb terjedelmű-ségében, a derékszíj keskenyül>58cben, a gatyaszárszűkülésében, segyéb csekélységben nyilatkoznak.A női viseletnél is vannak részletes eltérések.

Az imint leirt tótok a gabnatakarásikuál igerhatalmas kisegítők. Annak idejeben az otthonnélkülözhctlen családtagok oly vígan indulnak kihazulról, a több anyagi élvezetekkel bíró alsóbbvidékekre, mint ama lelkesült harc/.fiak, kik győ-zelmi babér után vágynak. Megindulásuk több-

nyíre előre megkötött szerződések alapján törté-nik, rendes megindulni idejük Péter Pál napja.Ez időtájban hemzseg soraiktól az országút, da-laiktól viszhangzik Zsitvamellékc. Nem egyszerhegedű, s dudaszó mellett nyitnak be a magyarhelységekbe. Munkához fogva, az aratást előszörmegszemlélni kijött gazdát gabnakötéllel gyön-géden átkötik, mely tiszteletnyilvánitásért borra-valót várnak, mely ha kijut nekik, bizonyos, hogykezeik közt pálinkáravalóvá változik. Szorgal-muk ellen ritkán van kifogás, hamarabb 1 hetnemunkájuk tisztátalansága el en szót emelni. Nem-csak nap1 al, hanem holdvilág s éjjeleken is dol-goznak. Bevégezvén nehéz feladatukat, azt szokásszerint ünnopélvlyel zárják be. Összeszedvén ahatár minden vadvirágait, azokból, s gabnábólkoszorút kötnek, egy búza alapkörfonatra két jólfóleresztett, s fönn egymást keresztbe metsző ivfo-natot kötnek, ezen koronaalaku fejéket a hidegviztől legkevésbbé iszonyodó férfi fejére te: zik,aztán körmenetszerü ünnepélylyel a felkoszoruzottférfi vezetése alatt az (,,Uzs nam Boh pomáhal."„Az Isten megsegített immár") Istent dicsőítő, sgazdát dicsérő, sokfélekép változó alkalmi dalt azutczákon át egész a gazda udvaráig dalolva, a ha-tárból hazafelé indulnak. Nem kell hozzá túlbuzgóvallásos érzelem, hogy az ily jeleneten belsőlegmeginduljunk. A tűrni tudó dolgos nép mindenmunkáját Istennel kezdi, vele végzi be, s hitefenntartotta, fenn fogja tartani minden nehéz kö-rülmények között. A falubelik kíváncsi összecsődü-lése mellett örömriadva érkezőket az előrefigyel-meztetett gazda fogadja, a koszorús vitézt meg aházi szolgáló ex officio készen tartott kanna viz-zel nyakon önti, mi azt akarja jelenteni, hogy abúzának az eső ne hiányozzék. Ily nyilvános eljá-rásnak az elmaradottabb gazdák, s aratókra nézveaz a jó oldala van, hogy gyakorta hallván az ara-tásnak már egy , már másik gazdánál történtmunka-bevégzést : verseny vágy ébred fel bennök,mely az aratási munkát részükről is sietteti. Azeltakarított koszorú magja vetésidejében kicsépeltetvén, a többi búzával elvettetik. A megtiszteltgazda iparkodik kitenni magáért jó áldomással,melyet a takarók áldás-kivánatok közt jó kedvvelelköltenek.

Sok régi patriarchális gazda-szokás elmúltmár szükségkép minálunk. Ez idő szerint nemköt többé a gazda ajándék húszast a vetést megkezdő béres vetőlepedőjének szarvvégébe, merthát nagy okok elvetették több év előtt a húszast,s a hosszan tartó szárazság miatt az sem tud ki-kelni. Azonban e sorokban leirt aratáskörüli szo-kás sok helyen maiglan is fennáll. Huszár Gy.

Gazdákat érdeklő gépek.(Olajütö, szőlözuzó, vízszivattyú, vajköpü)

A gépek, melyek könnyűvé teszik a gazda-ember vagyonának és pénzének szaporítását,csak akkor felelnek meg valódilag a czélnak, haazok olcsók és jók. Ezt volt szerencsénk múltkorPesten Vidats és Jankó hazaszerte ismert gép-gyárában tapasztalni, midőn olajütö-gépet kíván-ván magam szükségére szerezni, ott egy oly saj-tóra bukkantam, mely nem rég e gyárban szüle-tett és valóban meglepő eredményt mutatott,mindamellett is, hogy igen kevés helyet foglal.Ugyanis ezen sajtó, mely a könyök emeltyű rend-szer (Kniehebelsystem) szerint van alkotva egy3 lábnyi hosszú emeltyű segedelmével 1200 má-zsa nyomást képes kifejteni, s igy a mint van, agyógyszerészek különösen használhatják, azonbanlehet lo-vagy gőzerőre is alkalmazni s ekkor kü-lönös előnynyel bir oly gazdaságokban, hol sokolajmag lévén, olajat sajtolnak. Különben igenhasznos szolgálatot tenne nagyobb mérvben anyomdák és könyvkötőknél az én véleményemszerint. Itt láttam szintén a Vidats-gyárból Bocs-kay-féle szölözuzót javitva, melyet már múlt évbenGolopon B, Vay Miklós ő mltságánál teljes mű-ködésben szemléltem, holott is az hat ember se-gélyévei hét óra alatt mindennap musttá és péppétette,initöO — OOszedő után nyers szölöböls asszu-ból felváltva hengerei közé raktak. Különösenajánlja ezen géppeli dolgozást még rendes jó idő-ben is az időnyerés s a kezelés tisztasága, s azasszunál — hasonló jó eredmény mellett — aköltségkímélés. Fagyos hideg időben pedig épenfeltűnők lennének előnyei. Meg vagyok róla győ-ződve, hogy a ki magának ezen olcsó gépet meg-szerzi és borházában a rendet és csinosságot ked-veli, nem hagyand fel e gép használatával többé.Végezetül nem hagyhatom emlitetlenül, miképPal/dn Apponyi grófok uradalmában számos

szomszéd közbirtokos urak és Apponyi Károly gr.s cs. k. tábornok s Apponyi György gr. volt or-szágbirája ő excájuk jelenlétében a juh-usztatásalkalmával dolgozott egy amerikai vizszivattyu-gép Vidats és Jankó gyárából, mely különös tet-szését nyeré meg a működésén jelenvoltaknak.Ezen gép 3 ló-erövl, pedig négyre van készitve,minden megerőltetés nélkül óránkint 500 akó vizetszivattyúzott fel az usztatóba és valóban minden-kine'k igen ajánlható. Nem különben dicséretet éselismerést nyert az amerikai vajköpü, melynek ha-zánkban nagy jövendőt jósolunk, mert egyszerű-sége és könnyű kezelési módja miatt minden háztar-tásban elkerülhetlenül szükséges eszközzé fog válnis mi legjobban ajánlja, az olcsósága és sebes mű-ködése. O.

A tűzi- és kerti-fócskendők.E napokban ismét egy pzomoru hír közöltetett

lapjainkban, hogy t. i. Igló, Szepes-megyénekegyik legvirágzóbb városa, majdnem egészen le-égett. Az érdeklettek kára temérdek, mert ha van-nak is egyesek, kiket a biztosítás némileg kárpótol,ezek száma bizonyosan igen csekély. E baleset azonóhajtást ébreszti ujolag bennünk, bár mind jobbanterjedne a biztosítás, vagy bár csak elegendő ól-tószerekről lehetne szükségidején rendelkezni!

Ez alkalommal tehát újra megpendítjük azonműszert vagy gépet, mely ha kellő példánybanazonnal kéznél van, a tűz-veszedelem megátlásáranem csekély befolyással lehet, értjük itt a legújabbszerkezetű tűzi és kerti föcskendőket, melyeknekhárom faját mutatjuk be.

I. A targoncza alakú tűzi és kerti föcskendŐmár ismeretes a magyar közönség előtt, azt most

az aratás ideje alatt itt-ott a kazlak sorai közttar-talék-vizkádakkal lehe-tett látni, hol a tulajdonosa bekövetkezhető vesze-delemről előre gondosko-dik, de leginkább szük-séges ott, hol gőz- cséplőkműködnek. E gépecskeigen czélszerü, hasznosés könnyen kezelhető, sajánlhatni nemcsak min-den egyes pusztai és ta-nyai birtokokba, de ker-

50 frt., 2—3 akó vizet tar-vagy

I. Targoncza alakú kerti-és tüzi-focskeudő.

távolságratekbe is. Ára csaktalmaz és 10—12°löki a vizet.

I I . Második ábránk nagyobbszerü tűz-föcs-kendőt mutat, négy embererőre. Ezen gép na»gyobb pusztai telepitvények, falvak, és helységek-

II. Nagyobbszerü tüzi-fcicskendő.

nek való, hol már nagyobb erőkifejtés kívántatik;4—5 akó vizet tartalmaz, s a vizet 12 —15 ölnyimagasságra és távolságra löki.

I I I . Az amerikai Tileston-Vose-féle tűzi éskerti-föcskendő mely mindenek között legegysze-rűbb. Amerikában csélszerüsége miatt átalánosan

használtatik. E gép az1862-iki londoni világki-állításban aranyérem ki-tüntetést nyert, s azótaEurópában is mindin-kább terjed használata;összes súlya csak 10—11 font s 2 lábnyi nagy-sága oly kezelhetővé te-szi, .hogy egy ember alegkönnyebben v ihet i

T T T _ . . „ „ .

nkai tűzi- és

yy hel/röl a mágikra „

keiti-föos- fáradság nélkül kezelhetié

gk e n d o - egész nap a szükség sze-

rint viz mellé felállítva, melyet 8—10 ölre rug,Ára Amerikában 15 dollár, s nálunk is annyiért,vagy is 30 forintért készíttetik; készitője MendelIstván Pesten (király utcza 18. szám.)

Ezen tevékeny iparos más jeles bádogos-díszmunkát is készít, nevezetesen a photogén világí-táshoz mindenemü eszközt. K. M.

287

Egyház és iskola.**(A pest-lipótvárosi templom) építésére ismét

3000 ft. van utalványozva, miáltal a vallásalapbóle czélra fordított összeg 20,000 ftra emelkedett.Minthogy az adományok nagyon lassan folynakbe, — a tervezett sorsjáték pedig mondhatni el-szenderült, — Pest lakosságának áldozatkészsé-géhez fordult a bizottmány; házról-házra gyűj-tést rendez, s 10 krtól 2 ftig minden adománytelfogad. Ily módon szép összeg beszerzését re-mélik.

** (A pesti k°gyesrendi gymnázium) egyik el-hunyt növendékének atyja, Flór Ferencz, fia em-lékét fenntartandó, élte fogytáig 40 forintot aján-lott föl, hogy ez összeg, Flór Gyula alapítványnév alatt, két részre osztva minden évben az em-iitett gymnázium Vl-ik osztályának két szegénysorsú tanulója közt legyen kiosztandó.

* ** (Nemes bucsuvétel.) Ipolyi Arnold egri ka-nonok, a napokban Török-sz.-miklóstói, — hol há-rom éven át lelki pásztor volt, — bucsutvevén,tekintettel a mostani Ínségre, a városhoz intézettlevelében hiveinek 1500 ftot meghaladó párbéritartozását elengedte.

Ipar, gazdaság, kereskedés.•f (A kőolaj-termésről.) A kőolaj oly keres-

kedelmi czikk, mely még néhány évvel ezelőtt is-meretlen volt, de gyorsan elterjedve most már alegnagyobb használatban van. Pensylvániának 75olajforrása naponkint 5800 hordó nyers olajatszolgáltat, hordóját 128 pinttel számítva. A múltévben 2,106,000 hordó kőolaj jött kereskedésbe,melyből 266,751 hordót, 6,400,000 ft. értékben azEgyesült-államokba szállítottak. A kőolaj a tisz-titásnál 20 %-ot veszít. Pensylváoiában 120 gyárfoglalkozik annak tisztításával. E gyárak azonkí-vül éven. int 20— 30 ezer hordó benzint is készí-tenek.

Közintézetek, egyletek.** (A magyar tudományos Akadémia) jelenleg

szünidőt tart. A legközelebbi ülés, a nyelv- ésszéptudományi osztály október 5-ikén tartandóülése leend.

** (A magyar orvosok és természetvizsgálók)pesti nagy gyűlésével kapcsolatban, tudományosszerekből és tárgyakból, továbbá mathematikai éstermészettudományok alkal mázasát érdekesen mu-tató iparczikkekből kiállítást is szándékoznakrendezni; a hazai tárgyakra különös tekintet lesz,de a külföldiek sincsenek kizárva. A kiállítási he-lyiség az egyetemi nagyobb épület második eme-lete leend. Akik e kiállításra tárgyakat szándé-koznak benyújtani, Than Károly egyetemi tanár-hoz, (Józseftér 10. sz.) vagy Preisz Mór reáliskolaitanárhoz (reáliskola-utcza, reáliskola épület) for-dulhatnak, kik a tárgy fölvehetősége iránt is tájé-kozást fognak nyújtani.

** (A magyar irók segély-egylete.) A magyarírók segély-egylete igazgató választmányának m.hó 27-én b. Eötvös József elnöklete alatt tartottülésében szóba került, hogy az egylet rendes be-vételét az özvegyek és árvák evdijai majdnemegészen fölemésztik, s i»y a rendkívüli segélyre,— habár az azt igénylők száma nagy — igen ke-vés marad. E baj orvoslása végett elhatározták,hogy a jövő október és nov. hónapokban tudomá-nyos és szépirodalmi fölolvasások, továbbá hang-versenyek tartassanak. A tudományos felolvasásokrendezésére Csengery Antal — a szépirodalmia-kéra Jókai Mór, — a hangversenyek rendezésérepedig Rosty Pál urak kérettek föl. — Óhajtandóhogy e rendkívüli jövedelem-források sikert nyújt-sanak, hogy igy az egylet, tulajdonképeni czéljaelőmozdítására minél többet tehessen; — különbenhelyesebb elnevezése csupán ,,Özvegy-gyámolitóegylet" lenne.

** (A szabolcsmegyei takarékpénztár) részvé-nyeseinek múlt hó 20-án tartott közgyűlésén,közfelkiáltással elnökül Somossy Ignácz, alelnökülKállay Ákos urakat választották meg.

** (Temetkezési egylet.) Mohácson temetke-zési egylet alakult. Nyolczszáz tagja van, kik kö-sől a beigtatáskor mindegyik tag 50 krt, halálo-zás esetében pedig 8 krajezárt fizet, — s a meg-haltnak családja, temetkezési költségekre 40 ftotkap. E tekintetben óhajtandó volna, hogy mindenváros kövesse azon példát, melyet ad „nemzetinagylétünk nagy temetője : Mohács."

T Á R H Á Z .Balesetek, elemi csapások.

** (Elégett gabonák.) A Bácskában, Bajona-ton 1200 hold föld gazdag buza-termése elégett;a kárt 60,00 ) ftra becsülik. — Csonoplya hely-égben egy földbirtokosnak, még lábon álló egész

termése szintén a lángok martaléka lett; ugyanisamint gabonája közt járva azt nézegette, szivarragyújtott, s az égő gyufát eldobá, erről aztán amár száraz gabona lángba borult. — Madarasonpedig, a haszonbérlők a tarlón ebédet főzvén, aűz a meggyűlt tarlóból a kepékbe kapott, s aizéiben 2000 kereszt learatott búza hamvadt el.— Szomorú példái a vigyázatlanságnak.

** (A lippai tűzvész) alkalmával, hivatalosnyomozások szerint 25 emberélet s köztök 10gyermek veszett el. A tűz nem tudni mikép jul.29-ikén gyuladt ki s31-ikén délig tartott. Mintegy380 telken 600 ház hamvadt el, melyek közöl;sak igen kevés volt biztosítva. A német egyház,skola, és plébánia-lak épségben maradt.

** (Villámütés.) Tordán a múlt hó 27-ikénsürü jégesés közben egy villám a kovácsmühelybetévedt, 8 az épen dolgozó segédet agyonsujtotta.A műhelyben sok vas volt, az érez pedig jó vil-lany vezető, azért égiháboru alkalmával annakközelében lenni nem tanácsos.

Mi újság?** (Pest nyilvános helyei,) részint a hiányos

kezelés, részint a felügyelők nagyon is darabosmagaviselete miatt, nagyobbrészt élvezhetetlenek

használhatatlanok. A közönség érdekében állanaazokra nagyobb gondot, s nagyobb vigyázatotfordítani. Nem szándékunk, s nem is lehet min-den hiányt elősorolni : de a kiválóbb eseteket hall-gatással mellőzni lehetetlen. Nem is említve, hogya városliget a nagy por miatt rendesen épen olyélvezhetetlen, mint egészségrontó : láttuk, hogyaz „Orczy-kert" durva öntözői milyen kiméletnélkül támadják meg a sétálókat, ha vizes korsójokelől kitérendők, a pázsitnak nevezett elsült fű felécsak közelednek is. Nagy baj, hogy a sértő meg-támadások ellen nem is tudni, hogy orvoslásértkihez forduljon az ember. — A lánczhid jegyosz-tóinál majd minden héten fordulnak elő botrá-nyos esetek;ezek annál inkább rendre volnának uta-sitandók, mert őket a Buda-Pest között közlekedőnépnek kikerülni sem lehet. •— A hírlapokbanmár többször fölmerült felszólalások szerint ahiányos kezelés miatt az egyetemi könyvtár ismajdnem használhatatlan. — A múzeumban havalamely tárgyat csak merően megnéz is az em-ber, tüstént nem a legilledelmesebb rendreutnsi-tásokat kapja. Sok és nagy baj egy csomóban, sorvoslása önerőnkből már csak azért is kívánatos,hogy ha e helyeken — amint gyakorta történniszokott, — megfordul egy-egy idegen, el nemondhassa, hogy Magyarország fővárosának köz-helyeihez idegen czivilizátorokra volna szükség.

** (A német tudósok alapossága.) Poroszor-szág egyik nevezetes kiadójánál az idén egy könyvjelent meg „Geschichte des Pferdes" czimmel, irtaDr. CarlLöffler, a szász-Ernes?.t-féle érdemkeresztrittere; azután elő van sorolva, hogy szerző a pá-risi honosító egylet,— marseillei zoológiái társu-lat, — zágrábi, turini és nassauí gazdasági egyle-tek tagja, stb. stb. E derék szerző, jeles müvébenhazánkról is emlékezik, még pedig ritka alaposság-gal. A nélkül, hogy müve egyéb tartalmáról szóla-nánk, lehetetlen nem idéznünk hazánkra vonatkozónéhány helyet. A 158-ikés következő lapokon, sze-rinte,,Magyarország legnagyobb méneseiMezoche-gies, Cabolna és Radautz Bukovinában stb.Ade-regigyehozai ménes Coraly grófé; birtoka ötvennégyszög mérföldre terjed. Fdeygholától Mezo-eHegyesig terül, több, 20,000 lakost is meghaladóvárosokkal és falvakkal." — De még ezután jő

j a java! — „Magyarország lakossága szláv, oláh,I erdélyi, német, zsidó, sőt épen franczia keverék-

ből áll (magyar nincs is). Magyarország kellőközepén egy francziáktól lakott falu van, mely

[ ugyan német nevet visel. Ez Fiinfkirchen. Lako-sai még mindig hívek a franczia nyelvhez ésszokásokhoz; de lovai ereiben nem franczia vérpezseg már." Pécset érti alatta a boldogtalan. Mégpedig, a mint mondja, ez adatokat egy angolutazó naplójából vette. — ,,Ez angol utazó Ma-gyarország lakosait három osztályra osztja : mág-nások, nemesek és parasztokra. A mágnások földé— folytatja a német tudós, a ki külön néptörzsnek

véli őket — van egy kis állat, mely bizonyos 1 te-kintetben hasonlít a lóhoz, de nem nagyobi > akutyánál. Neve : forspont. A parasztok földmive-lésre használják."—Ez utóbbi helyre már maga atudós szerző is kissé hitetlenül rázza a fejét, s ma-gyarázza a „Vorspann" szót. — A „ló történeté-nek" e tudós ismertetője megérdemelné, hogy va-lamely „négylábú társaság" tiszteletbeli, sőt ren-des tagjává válaszsza.

** (A miskolezi kincskeresők.) Miskolczonhét kereskedő-segédben fólébredt a meggazdago-dás vágya, s hogy szép ezerével nagy összeg bir-tokába jussanak, elhatározták, a Harsány és Kis-Győr közelében, sűrű erdő közepén fekvő Leányvárromjait keresni föl, melyben szerintök egy szellem,orcsszlán képében, sok kincset őriz. Múlt hó 30-ánládákkal és zsákokkal ellátva a kincsek számára,kalapácsokkal és ásókkal, továbbá puskákkalfölfegykezve az oroszlán ellen, kocsin elrobogtakLeányvár felé. Eljött az est, s közölök a legbát-rabb, három fáklyával s négy csövü revolverrelkezében elindult az üreg felé; a szél azonban el-oltotta a lángot, s az ijedtségtől bezzeg lett min-lennemü lövöldözés, míg csak a lőpor és egyéb

ki nem fogyott. Ezután közös akarattal elhatá-rozták, hogy a levegő rekedt, s a kincshez férnilehetetlen, azért nagy dicsőségesen hazatértek, sbár éj volt, összevonták a kocsi sátorát, hogy senkimeg ne lássa őket. Az illetők maguk is röstellika dolgot, azért figyelmeztetjük az olvasót, nehogykibeszélje, mert mi is csak ugy titokban mondjukel e fölvilágosult századunkba épen nem illő kistörténetet.

** (Szép végrendelet.) Szilágyi István, köze-lebbről elhunyt derék gombkötőmester, kinek vég-rendeletéről röviden már emlékeztünk, a követ-kező jótékony hagyományozásokat tette : A sz.ferencziek helybeli kolostorának 30) ft; — a bel-városi székes egyháznak 100 ft; — 2000 ftnyialapítványt, melynek kamatait mindig azon káplánhúzza, a ki a belvárosi templomban vasárnapon-kint magyar prédikációt tart; — szintén 2000ftnyi alapítványt a belvárosi magyar kántornak,ki a kamatokat azon föltétel alatt huzandja, ha atemplomban magyarul énekel, mire nézve az el-lenőrködéssel a helybeli asztalos, csizmadia ésgombkötő ezéhmester bizatik meg; — a rókus-kórháznak, s a helybeli vakok intézetének 100 —100 ft; — a nemzeti színház nyugdijalapjához500 ft; a magyar tud. akadémiának 2000 ftnyialapítványt, melynek kamatai 10 évig tőkésiten-dők, 10 év múlva a tőkének és a kamatoknak ka-matai, 2000 ft. azon történetírónak adassanak ju-talmul, a ki e 10 év alatt a Magyarországra vo-natkozó legjobb történeti művet irja; a második10 évben ismét ezen eljárás ismétlendő, és igytovább.

** (Szomorú hir.) Pozsonymegye Királyrévhelységében veszélyezve van a közbátorság. Kö-zelebbről Anna estéjén is egy jóravaló ifjú, ha-zamenés közben az utczán megtámadtatván, fejénkét mély sebet kapott, s torkát is megmetszették.Legszomorubb azonban, hogy az utonálló, ki máregy alkalommal tolvajságot is követett el, — daczára hogy az egész helység ismeri, folyvástszabadon garázdálkodik, és sértetlenségében el-bizakodva, másokat is hasonló sorssal fenyeget.— A vérengző esetről egyébiránt Galanthán, —•hová gyógyitás végett a súlyosan sebesitett ifjútis vitték, illetékes helyről följelentés történt, s abüntető igazság ha késik is, (a mi különben nincsrendén), nem fog elmaradni.

** (Követésre méltó példa.) Pozsony várostanácsa, a város lakóit, az alföldi szükölködők ja-vára adakozásra szólította föl.

** (Tilalom.) Mező-Berény elöljárósága, azidei nagy inség miatt a nyilvános zenét és tánezoteltiltotta. A kiket az inség valóban sújt, ottbonsincs azoknak kedvök tánczolni.

** (A magyar zenészek Szent-Pétervár ott)köztetszésben részesültek. Balázs Kálmán zene-karának első előadásán 8000 embernél több voltjelen, s mindjárt ez alkalommal a társulat többkedvező meghívást kapott.

** (A veszprémi molnár-ezéh tagjai,) egymás-közt, aláírások utján 115 ft. 40 krt. gyűjtöttekössze, a múlt évi tűzvészek alkalmával majdnemmindenüktől megfosztott csajági, jásdi és csernyeilakosok fólsegélésére, ebből a csajágiaknak 36 ft.80 krt, a csernyeieknek szintén annyit, s a jásdi-aknak 41 ft. 40 krt küldöttek el, mely utóbbiösszeghez a ezéhbiztos 3 ftot csatolt.

288

** (Megszűnt lap.) A „Divatcsarnok", előfi-zetők hiánya miatt megszűnt. Kiadó-szerkesztőjeVértesi Arnold, előfizetőinek a hetenkint három-szor megjelenő „Hölgyfutárt" rendelte meg kár-pótlásul , az elmaradt két fény-képért pedig mársajtó alatt levő két kötet beszélyét küldi meg. Kike kárpótlással nem volnának megelégedve, pénzei-ket visszakapják.

** (A győri színházban) amint bennünkettudósítanak, Röszler István, debreczeni szinigaz-gató, 82 tagból álló dráma és opera-társulatával24 előadást rendez, s e czélból az ottani németszínigazgatóval szerződést is kötött.

— Nriregyházáról, jul. 28-ról irják : Váro-sunk képezi a határpontot a jobb létnek örvendőészaki megyék és a nyomasztó ínségbe jutott al-föld között; tőlünk a délre eső legelső községbenmerő kapar a mező, az északfelől szomszéd falu-ban már öröm volt nézni a jó termést, sőt szénais annyi termett, hogy hetivásárainkon valóbanjutányosán lehet kapni a mostoha viszonyokhozképest; határunkban pedig mindkét állapotnakviselői vagyunk : vannak gazdáink, kiknek mi-sem termett, olyanok, kiknek valami kevés, ésolyanok, kik teljesen meg vannak elégedve termé-nyeikkel; sok függ még azonban a további időjá-rástól. — A szárazság által károsultak javára teg-nap este derék műkedvelőink „Mátyás diák"-otadták elő oly nagy számú közönség jelenlété-ben, milyennel ezelőtt műkedvelőink még nemdicsekedhettek. — Mi azonban nem csupán a jó-tékonysági czélnak, de nagyrészt a műkedvelőtagok előhaladó törekvéseinek tulajdonítandó.Ily társulat igen népszerű nálunk; már a 48előtti években is igen talpraesett műkedvelőinksok jótékony eredményt vivtak ki; a bekövetkezettnagy események alatt és után nem rajtunk múlt,hogy a társulat szünetelt, különösen az ostrom-állapot alatt el vala tiltva a fellépés; azonban azidők folytán kezdtek ismét mozogni, s igen korlá-tolt engedélyhez jutottak. Kitartás és szorgalomáltal — kivált egy év óta — végtére odajutottak,hogy a zsenge tagok gyakorlott, a szinpadon ma-gukat otthoniasan érző szereplőkké váltak; a szín-pad a legjelesebb vidéki színészekével versenyzővéemeltetett; a ruhatár több szép, sőt drága öltöny-nyel gyarapodott, nem felejtkezvén el a könyv-tárról sem; a néző-közönség pedig szemlátomástnövekedett. — Az utóbbi előadást nagyon fiisze-rezé a helybeli katonai összes zenekar, melyet de-rék ezredesük a jótékony czél iránti különös te-kintetből szíveskedett felajánlani. — LegközelebbDon Caesar de Bazánt fogjuk láthatni műkedve-lőinktől, miről máskor. — K—il L—w.

** (A szilágy-somlyói kaszinó,) az ottanitársas összejövetelek egyetlen helye, amint tudó-sítónk sajnálkozva irja, még mindig zárva van.Ez ügy engesztelő eldöntését az egész vidékóhajtva várja.

** (A Fertő-tava) a nagy szárazság folytánannyira elapadt, hogy hasonló esetre a legöregebbemberek sem emlékeznek. A tóban karókra épi-tett fürdő, melyhez eddig csak hídon lehetett jutni,most egészen szárazon áll. Annyi haszon mégisvolt belőle, hogy a tó medrében egy savanyu-viz-forrást fedeztek föl, melyet állítólag már a rómaiakis ismertek, s ezt most, hogy gyógyczélokra lehes-sen használni, falakkal veszik körül.

** (Halálozás.) Tót-Pelsőcz mezővásáránakérdemmel és becsülettel megőszült jegyzője MixadtJózsef, múlt hó 21-ikén meghalt. A pontosság,mértékletesség és szorgalom példánykepe, s kör-nyezetének valódi atyja volt. Áldás emlékére!

** (Elfogatások és kutatások.) Az Aradtólnégy órányira fekvő Pankota helységben, négyegyént fogtak el, mert — a mint a hir tartja — alengyel fölkelők számára toborzottak. Mind a né-gyet az aradi várba kisérték. — Aradon pedig

egy lengyel nemzetiségű órásnál motozást tartot-tak, de eredménytelen. Azon a vidéken a rendőr-ség lengyel ügynököket nyomoz.

** (Hajnal rablótársát) Kulicsot a pandúrokszintén meglőtték, s a rabló a seb következtébenelpusztult. De a haramia-bandának már uj főnökevan, akinek elég furcsa neve : Savanyu.

** (Halálitélet.) A veszprémi katonai rögtön-itélő bíróság Kasza Mihály és Csapó János bűnö-söket, általok elkövetett gyilkosságért halálraítélte, s rajtok ez Ítéletet múlt hó 30-án végre ishajtották.

Nemzeti színház.Péntek, jul. 31. Stéger felléptével „Eskü"

vagy „Syrakusa zsarnoka.1' Opera 4 felv. Ezenolasz drámai operát Sohodelné ideje óta nem voltalkalmunk hallani s azért csak dicséretére válikaz igazgatónak, ha Stéger vendégszereplése al-kalmával ily dalmüveket is előadat, melyekre aközönség most is szivesen emlékezik vissza. —Stéger, Carina, Hofbauer Zs. tetszésben része-sültek. Bodorfi éneke mellett sok helyen több kifejezést szerettünk volna. Közönség szép számmal.

Szombat, aug. 1. Először : „A púpos" vagy,,A rendszeres férjek." Vígjáték 3 felv. Belot A.után fordította Feleki Miklós. Az átültetett fran-czia darabok előadása ezelőtt rendesen kielégítővolt, különösen akkor, midőn e darabok nem ér-demelték meg a reájok fordított fáradságot. Mostaz ellenkezőt mondhatjuk : a darab jobb volt, mintaz előadás.

Vasárnap, aug. 2. ,,A bányarém." Énekesnépszínmű 3 szakaszban. Irta Vahot Imre. Zené-jét szerzetté Szerdahelyi.

Hétfő, aug. 3. „A púpos," vagy „a rendszeresférjek." Vigj. 3 felv.

Kedd, aug. 4. „Bánk bán." Opera 3 felvonás.Zenéjét szerz. Erkel F.

Szerda, aug. 5. „Szeleburdi" Vigj. 3 felv.Francziából ford. Egressy B.

Csütörtök, aug. 6. „ Wiest Lajos, hegedűmű-vész hangversenye."

Budai népszínház.Július 31. „Fehér Othello." Vigj. 1 felv.Augusztus 1. és 2. „A nevelő." Franczia vigj.

1 felv. Fordították Tatay és Spanraft.Augusztus 3. „A fiatal keresztanya.'1 Vigj.

1 felv. Seribe után fordította Jakab István.Augusztus 4. „Fehér Othello." Vigj. 1 felv.Augusztus 5. „Nevelő ezer baj közt." Vigj.

1 felv.Aug. 6. „A dajka" operetté 1 felv. Offen-

bachtól. E héten minden előadást a „szellem-ala-kok" mutatványával zártak be. A képek, kiváltaz utolsó előadásokon, minden várakozást fölül-múlva sikerültek. Az alakok gyönyörű világitás-ban, ragyogó szinpompával álltak a közönségelőtt. E mutatványok hatását jóval emelte az is,hogy a színészek, hosszabb gyakorlat után jobbantudnak a megjelenő tüneményekhez alkalmaz-kodni, s igy közreműködésökkel nem rontják, ha-nem inkább kiegészítik a jeleneteket.

Szerkesztői mondanivaló,6690. Mnnkács. L. T. Örömnél vettük az ismert kéz

rég nem látott vonásait. Az ujabb adatok igen érdekesek.De hát a személyesen tett szives ígéretre számolhatunk-e,ama régi templomok adatait illetőleg ? — A magánviszo-nyok azóta lényegesen nem változtak. — A M. S. ügye,mely a sir szélén szédelgett, midőn átvettük, uj munkatár-sai buzgalmánál s őszinte törekvéseinél fogva, uj erőnek sa közönség részéről ismét megkettózött részvétnek örvend.A nehéz feladat, ugy hiszszük, most már sikerülni fog.

6691. Gyór. R. K. Várunk és remélünk. Sajnáljuk,hogy magunk nem mehetünk el érte.

6692. Nagy-Geresd. N. F. A kép — kivevén az em-beri alakokat — eléggé csinos és használható. Egy kis időbele fog telni, de okvetlen adni fogjuk, mihelyt a soronlevő tárgyakon túlestünk. — A „rekrutát" szivesen fo-gadjuk

6693. Sajó-Németi. U. K. Az „ezermester" igen ér-dekes kép a népéletböl. A rajz talán elég érthető leszrajzolóink előtt, az efféle közleményekkel gyakrabban meg-tisztelhetnének azon uri barátaink, kiknek alkalmuk van,egyszer-másszor a nép között megfordulni. — A többiigért dolgot várjuk. — Hanem azok az ,,epigrammák" nemnekünk valók. Ezeket talán csak „a kíepuson" érthetnékmeg és méltányolnák eléggé.

6694. Tálya. K. G. Az elbeszélésre kiváncsiak va-gyunk s ha czéljainkkal nem ellenkezik, örömest adjuk ki.Szivesen el fogjuk olvasni.

6695. Várgede. K. R. Köszönet a megemlékezésért.Reméljük, nem sokára. A „futó levél" igen becses.

6696. Ha te ugy szeretnél stb. Nem közölhető.6697. A „Magyar Ember könyvtára" azon előfize-

tőit, kik az utóbbi napokban példányaikat sürgették,figyelmeztetjük, hogy az itteni kiadó-hivatalban a szét-küldés két hét óta szakadatlanul foly, s maholnap méga legtávolabb lakó előfizetőnek is kezében lesz a II. kötet.Naponkint postára adatik egy pár száz csomag, de azértidőbe kerül,~mig valamennyi példány elszállítása megtör-ténhetik. — A helybeli előfizetők, s mindazok, kik nempostai szállítással fizettek elő, minden pillanatban átvehe-tik példányaikat.

SAKKJÁTÉK.189.sz.f. —Gold Samutól (Kövágó-Örsön).

Sfitét.

a b e d e f g kVilágos.

Világos indul, s 3-ik lépésre matot mond.

A 184-dik számú feladvány megfejtése.(Loyd Sámueltől üj-Yorkban.)

Világos. Sötét.1 tetszés szer.2. Fh5-g4:t Hh6-g4:3. Bh4-h5fmat.

Világos. Sötét.Ke8—d2 Vc6—+

2. K—v.H—üti tetsz. sz.3. H—v.F—imát.

Helyesen fejtették meg. Veszprémben: Fülöp József.— Szili-Sárkányon : Högyészi Pál. — Egerben : Til-kovszky F. — Bajmakon : Weisz Fülöp. — Pesten : CselkóGyörgy. — Pályán : H. Nagy Lajos. — Rimaszombaton :Roth Kálmán (a 160 és 161-et is.) — Debreczenben ZagyvaImre.

Rövid értesítés. Óvatosságunk daczára az „Illustrir-tes Familien-Journalé"-hoz hasonló eset történt rajtunk isa 183. számú szép feladványnyal. Az emiitett lap egyikfeladványa ugyanis négy év előtt egy magyar gróf, F. B.ur előtt megt'ejthetetlennek látszott. A kétség eloszlatásavégett levélben kérdezősködött, s háromszor kapotthelyeslő választ, a feladvány mégis megfejthetetlen volt.— Szép feladványunknál a hibát nálunk is többen észre-vették, de az első felszólalás érdeme Kun Sándor, FülöpJózsef és Elemy Bódog urakat illeti. E bajban csak azrnémileg a vigasztaló, hogy mig az emiitett német lapfeladványán segíteni sem lehetett : nálunk a tévedést egy-szerűen csak az okozta, hogy az e5-ön álló gyalog hibásszine kikerülte figyelmünket. A 183-ik számú feladvány-ban ugyanis e5-ön Sötét gyalog helyett Világot gyalognakkell állani.

HETI NAPTAR.1IÓ-

és betinapKatholikus és Protestáns

naptár

VasárHétfőKeddSzerdaCsőt.Péntek

15 Szóm.

AugusztusD11 Román vér.Lőrincz vért.Zsuzsanna szűzKlára szűzIpoly, Konkord.Özséb, Atan.B. A. mennyb.

D10 ErnődLőrinczTibórczKláraVidorkaÖzsébNapóleon

Görög-orosznaptár

Július (ó)28F10Prochus29 Kallínie30 Szilas3t Eudocimus

1 Aug. B. Assz.2 (böjt kezdete3 Izsák

Izraelitáknaptára

AbRosch.2425262728293O47.Sabb

© N a p -kel | delel | nyűg.

Holdnegyed : • Ujhold 14-én 3 óra 19 perca este.

H o l d -kel | delel I nyűg.

ó.0

554948

„ 4 84! 515; 54

ó. p-0

493723

86235

ó.3455667

TARTALOM.Révay László (arczkép). Nagy Iván. — Csiffai csírda^

Szél Farkas. — Az alvás és álmodás (folyt, és vége). Sze-berényi Lajos. — Az aggteleki barlang (képekkel). — Azoroszok kegyetlenkedése (képpel). — Zsitva-melléki aratáskörüli népszokás. Huszár Gy. — Gazdákat érdeklő gépek.— A tűzi és kerti fecskendők (rajzokkal). — Tárház:Egyház és iskola. — Ipar, gazdaság, kereskedés. — Köz-intézetek, egyletek. — Balesetek, elemi csapások. — Miújság? — Nemzeti színházi napló. — Budai népszinház.—Szerkesztői mondanivaló. — Sakkjáték. — Heti naptár-Felelős szerkesztő Pákh Albert. (Lak. magyar-uteza l.«z.)

Kiadó-tulajdonos Heckenast GHSBtáv. — Nyomtatja Landerer és Heckenast, egyetem-uteza 4. szám alatt Pesten, 1863.

Tizedik évi folyam.

Előfizetési föltételek 1863-dik évre : a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt : Egész évre 10 ft. Fél évre 5 ft. —Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. — Csnpán Politikai Újdonságok : Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft.

Csupán Vasárnapi Ujsag :

Kétségenkivül lesznek a Vas. Újságnakoly olvasói, a kik midőn megpillantjákitt Szenczi Molnár Albert arczképét, a he-lyett, hogy az én soraimat olvasnák, csendesnéma fájdalommal merengnek az arcz jelen-tékeny vonásain, s leikök előtt keresztülvo-nul mint sötét árnyék egy oly életpályánakbus de nemes emlékezete, melynek irány-adója s vezérlője nem más, mint a magyarnemzeti nyelv, irodalom, tudományosság ésközoktatás iránti szent szerelem vala, mely-nek gyümölcseit mai napig élvezi a magyarnép egy tetemes része, de a mely pálya vé-gének koszorúja nem más, mintelhagyatottság, inség és nyomorvala.

Molnár Albert született Szen-czen, Pozsony megyében, 1574.augusztus 30-ikán, közrendü jám-bor szülőktől. — Szülőföldén azelemi ismereteket megszerezvén,előbb a hazai jelesebb gymnasiu-mokban, majd későbben, a kül-földi hires főiskolákban folytatátanulmányait. Tanulói pályájáróls irodalmi működéseinek egy ré-széről, ö maga, későbben, követ-kező szavakkal emlékezik :

„Alig töltöttem el szülőimnéltizenkettedik esztendőmet, ha-zámból legottan hamar kibuj-dostam, és először Nagy Györtt,annak utána Gönczön és Debre-czenben lett deákul tanulgatá-somnak szállása. Osztán feljebbserdülvén, Wittenbergában ésArgentínában (Strassburg) tanul-gattam a tudományoknak kezde-tét. Öreg deák koromnak pedigHejdelbergában, Herbornában,Altorfiumban és Marpurgumbantöltöttem el esztendeit. Igazítot-tak a bécsi akadémiára engemetPrágából, a Rudolfus császár öfelsége tanácsosi, az én Dicciona-riumomnak bemutatásakor, és el-bocsátottak 50 forint uti költség-gel és a Wolf Unverzagt praesesnek tulajdonkezével irt ilyen levelével a bécsi akadémiakanczelláriusához, hogy nekem ott olyan al-kalmatosságot rendeljenek, a mely által ka-tholikussá tétethessem. De én oda el nemmentem; (mert nem akartam próbára vetni•Krisztusban való igaz hitemet.")

„Mindennyi bujdosásomban is, hazámhoz

Szenczi Molnár Albert.(1574-1633)

való szeretetemnek, a jó Isten jeleit és gyü-mölcsöcskéit is engedte; — mert annak tar-tom a bibliának kétszer és a Diecionarium-nak is megannyiszor való kibocsáttatását.Melyben, tudja az Isten, és az én lelkem is-mereti, minemü hivséggel, testemnek, sze-meimnek fárasztásával munkálkodtam. Melymunkaimért, hála az Ur Istennek! sok hivkeresztyénektől hazámnak hasznosan szol-gált s arról minden jót érdemlett embernekneveztettem egynéhány helyeken."

Molnár Albert gönczi tanulósága azonidőre esett, a midőn ott Károli Gáspár és

SZENCZI MOLNÁR ALBERT.

az ö munkatársai az egész szentirásnak ma-gyar nyelvre fordításával és kinyomtatá-sával foglalkoztak, sőt Molnárunkat kül-dözgette Károli a kéziratokkal is a közelvizsolyi nyomdába. Későbben maga Molnáremlegeti, hogy mily nagy érdekeltséggelhallgatta Gönczön a fordításban fáradozóöreg tudósoknak magyar szófejtési vitat-

kozásait, s talán már ez alkalom is lehetettnémi befolyással arra, hogy ő egykor a ma-gyar bibliának javitó kiadója s magyar szó-tár és magyar nyelvtan írója legyen.

Molnár külföldön nem azért tartózko-dott és tanult, hogy magát lelkészi pályáraképezze, a melyre különben is sem termé-szeti adománya, sem hajlama nem volt, ha-nem azért, hogy egykor mint tudós és íróhasználhasson hazájának és nemzetének.Ezért küzdött Strassburgban, és pedig győ-zedelmesen, a tudori borostyánkoszoruért,ezért tett utazásokat, melyeknek folyamán

Rómát is meglátogatta; ezért ke-reste s használta nagy szorga-lommal a jeles könyvtárakat, sjött személyes érintkezésbe ésegybeköttetésbe a honnak többjeles tudósával.

Legelső nagyobb fontosságúmüve a latin-magyar és magyar-latin szótár vala, mely 1604-benjelent meg Nürnbergben, s ké-sőbben, maga Molnár által javítvaés bővítve még kétszer jelentmeg külföldön; majd idők mul-tával Párizpápai és Bod általjavitgatva és újból kiadva, ko-runkig egyik legelterjedtebb is-kolai szótár volt hazánkban. —

: A nevezett évben s ugyancsakNürnbergben jelent meg Molná-runktól Molnár Gergely iskolailatin nyelvtanának javított kia-dása is.

Molnár Albert már jól tudtaazt, hogy az irodalom egyik leg-szebb feladata a gyakorlati életemelése és nemesbítése. Ezért aző legtöbb s legfontosabb müveiaz iskolák és templomok, vagyisa közoktatás és a nyilvános is-tenitisztelet használatára valá-nak szánva. Ily czélból jötteklétre egyebek mellett a francziaversalakzat szerinti magyar zsol-tárok, s a Károli-féle magyar bib-

liának javított kiadásai. A magyar zsoltároskönyv.mely hangjegyekkel ellátva 1607-benHanauban jelent meg legelőször, több te-kintetben korszakot alkotó műnek nevezhető.A zsoltárokat franczia versekbe Beza ésMarót alakiták, kik a szentirásnak tudós,mély értői, s egyszersmind a kornak kitűnőjeles költői valának. Ezért művök valóban

33-ik szám.

Pest, augusztus 16-án 1863.