A jogvédők feladatai és tevékenység rendszere II.-III...TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ GYERMEKJOGI KÉPVISELŐ

TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ

GYERMEKJOGI KÉPVISELŐ KÉPZÉS

A jogvédők feladatai és tevékenység-rendszere II.-III

Lovas János TiborGyermekjogi képviselő

Gyermekvédelmi szakértő

Budapest, 2013. október 3.

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat éscivil jogvédő munka fejlesztése

.

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat éscivil jogvédő munka fejlesztése

„A Nyugat előnye abból származik, hogy elkezdték emberszámba venni a

gyerekeket.”

(Kozma György író)

Az ENSZ létrejöttével és célirányos tevékenységével a nők, gyermekek ügye

emberjogi kérdéssé (is) vált (emberi méltóság, megkülönböztetés tilalma,

személyes szabadság, testi integritás védelme), magánügyből közügy lett (a

gyermekek érdekében történő cselekvés is felértékelődött).

CEDAW Egyezmény 1980. december 22.

A Nőkkel Szembeni Diszkrimináció Minden Formájának Felszámolásáról szóló

ENSZ Egyezmény

Magyarországon: A nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden

formájának felszámolásáról szóló törvényerejű rendelet (1982. évi 10. tvr.)

Egyezmény a Gyermek Jogairól 1989. november 20.

Magyarországon: 1991.évi LXIV. tv. a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban,

1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat éscivil jogvédő munka fejlesztése

A gyermeki jogok forrásai

• Szabályrendszerek (jogforrások), melyek tartalmazzák:- Az emberi és állampolgári jogokat (Magyarország Alaptörvénye, BTK, PTK)- A gyermeki jogokat (ENSZ Gyermekjogi Egyezmény kihirdetéséről szóló törvény, Családjogi törvény, Gyermekvédelmi törvény)- Az óvodai, tanulói jogviszonyból származó jogokat (Köznevelési törvény)

• A legfontosabb gyermeki jogok (Gyvt. 6.-10. §)

- Lényegük: a gyermek mindenek felett álló (legjobb) érdeke érvényesüljön, azaz:

- A gyermek szükségletei a lehető legmagasabb szinten kielégítésre kerüljenek

- A gyermek az állapotának megfelelő, elérhető legjobb életminőségben

élhessen

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat éscivil jogvédő munka fejlesztése

A gyermeki jogok védelme

(Gyvt. 11.§.) Minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik

Gyermekjogi képviselő (Gyvt. 11/A. §.)

• Jogállása és eljárási szabályai:

214/2012. (VII.30.) Kormányrendelet

• Fő cél: a jogszabályokban megfogalmazott jogok, jogosultságok és

jogérvényesítési eljárások megvalósulásának figyelemmel kisérése,

segítése

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat éscivil jogvédő munka fejlesztése

Ki(a)csoda a gyermekjogi képviselő?

• Családban élő gyermekek és szüleik számára:– Információs forrás (jogosultságok, hozzáférések, iskolai fegyelmi ügyek)

– Segítő (gyermekjóléti szolgáltatás esetén, gyámügyi eljárások folyamatában,

állapotnak megfelelő ellátás, panaszok megfogalmazása, panaszjog érvényesítése)

• Oktatási-nevelési intézmények számára:– Információs forrás (jogosultságok, hozzáférések értelmezése, iskolai fegyelmi

ügyek szabályai)

– Segítő (házirend, jóléti intézkedések véleményezése, gyermekvédelmi

felelős/megbízott - ha van - feladatainak egyeztetése)

– Intézmények működésének egyes sajátos helyzeteiben a gyermekek érdekének

megfogalmazásában közreműködés

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat éscivil jogvédő munka fejlesztése

Ki(a)csoda a gyermekjogi képviselő?

• Szakellátásban élő gyermekek számára:

– Információs forrás (gyermeki jogok megismerése és értelmezése, jogosultságok,

hozzáférések)

– Segítő (állapotnak megfelelő ellátás, gyermeki jogok érvényesítése, panaszok

megfogalmazása, panaszjog érvényesítése – gyermek érdekképviselet)

– Képviselet (gyermek érdekképviselet, nevelési felügyelet)

• A gyermekvédelmi szakmán belül néhány szakember szerint, illetve egyes

kívülállók számára:

– Tájékozatlan, hozzá nem értő, kívülről okoskodó…

– Elvtelenül a gyermekeket bátorító és támogató…

– A gyerekek az orránál fogva vezetik…

– Folyamatokat hátráltató, lassító…

– Tüske a köröm alatt…

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat éscivil jogvédő munka fejlesztése

Mi(a)csoda szeretne lenni a gyermekjogi képviselő?

• „Informátor” (tájékoztató, információ forrás)

• „Segítő” (házirend, egyéb dokumentumok véleményezése,

információk és jogszabályok értelmezésében közreműködés)

• „Katalizátor” (észrevételek, megjegyzések felvetésével folyamatok

gyors és zökkenő nélküli menetének elősegítője)

• „Mediátor” (hatóság - intézmény - szülő - gyermek)

• „Szupervizor” (folyamatok, eljárások áttekintése, utólagos

elemzése)

• Semmiképpen nem tüske a köröm alatt. Viszont az a személy

igen, aki segít a tüskét kipiszkálni a köröm alól. Ha van ott tüske.

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat éscivil jogvédő munka fejlesztése

A gyermekjogi képviselők eljárási rendje fogadóórákon

Fogadóórák fajtái:• Általános fogadóóra:

– havi 1 alkalom (területi iroda 214/2012 (VII.30.) Korm. r. 7.§ )

– Kérésre, megkeresésre, eseti jelleggel (gyermekjóléti szolgálat Gyvt. 40.§ (2) i.)

• Szakellátás intézményében:– megyei (fővárosi) TEGYESZ havi 1 alkalom (2 óra)

– gyermek(lakás)otthonokban évi 4-12 alkalom

Feladatok:• Gyermekekkel és fiatalokkal, szülőkkel:

– Személyes (több érintett esetén külön-külön és együttesen) meghallgatás

– Tényvázlat, feljegyzés, jegyzőkönyv készítése

– Dokumentumok megtekintése, illetve bemutatásuk, megküldésük kérése

– Kért információ megadása (tájékoztatás), kért segítség biztosítása (panasz, kérelem megfogalmazásában, továbbításában)

– Regisztrációs lap(ok) kitöltése

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat éscivil jogvédő munka fejlesztése

A gyermekjogi képviselők eljárási rendje intézménylátogatás során

Intézménylátogatás fajtái:– Gyermek érdekképviselet (gyermekönkormányzat) ülése (évi min. 1 alkalom)

– Intézményi fogadóóra gyermek(lakás)otthonokban (évi 4-12 alkalom)

– megyei (fővárosi) TEGYESZ (befogadó otthon) havi 1 alkalom

Feladatok:• Gyermekekkel és fiatalokkal:

– Tájékoztató tartása (gyermeki jogok tartalma, jogérvényesítés, segítő szervezetek)

– Személyes (több érintett esetén külön-külön és együttesen) meghallgatás

– Tényvázlat, feljegyzés, jegyzőkönyv készítése, regisztrációs lap(ok) kitöltése

– Kért információ megadása (tájékoztatás), kért segítség biztosítása (panasz, kérelem megfogalmazásában, továbbításában)

• Intézményvezetővel, szakmai vezetővel:– Intézmény megtekintése, észrevételek, javaslatok megfogalmazása, intézkedés kérése

– Gondozottak, növendékek panaszának közvetítése, korábbi észrevételek, javaslatok megvalósulásának figyelemmel kísérése, értékelése

– Tájékozódás, dokumentumok kikérése, megtekintése, értékelése

– A szolgáltató számára előírt, gyermekjogi képviselő elérhetőségére vonatkozó kötelezettség betartásának ellenőrzése (Gyvt. 11/A.§. (5).)

• Intézményi munkatársakkal (igény és lehetőség esetén):– A szolgáltatásokat biztosító dolgozók tájékoztatása, segítése

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat éscivil jogvédő munka fejlesztése

A gyermekjogi képviselők eljárási rendje elhelyezési értekezleten

• A gyermek gondozási helyének meghatározása (Gyvt. 82.§.)

– 15/1998 (IV.30.) NM rendelet 137.§. (Elhelyezési értekezlet előírásai.) A

gyermekjogi képviselő meghívása lehetséges, a speciális ellátást igénylő gyermek

esetén kötelező!

• A gyermekjogi képviselő feladata:

– regisztrációs lap(ok) kitöltése

– az elhelyezési javaslat illetve a javaslatot indokoló anyagok megismerése,

– érintettek véleményének megismerése

– Javaslattal kapcsolatos véleményének megfogalmazása, kinyilvánítása

– Javaslattal egyetértés esetén egyetértés rögzítése

– Ellenvélemény esetén rögzítés, indokolás az adatlapon

• 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet II.sz. melléklet

• XV. számú adatlap „TESZ-1” - Elhelyezési javaslat és elhelyezési terv

• XVI. számú adatlap „TESZ-2” - Egyéni elhelyezési terv tartós nevelésbe vétel esetén

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat éscivil jogvédő munka fejlesztése

A gyermekjogi képviselők eljárási rendje esetmegbeszélésen

• A gyermekek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében szervezett

esetmegbeszélés (Gyvt. 17.§. (5)).

– 15/1998 (IV.30.) NM rendelet 15.§. (2)-(7) (Esetmegbeszélés, esetkonferencia,

éves tanácskozás megtartásának szabályai.) A gyermekjogi képviselő meghívása

lehetséges, javasolt.

• A gyermekjogi képviselő feladata:

– az esetmegbeszélés, tanácskozás összehívását indokoló helyzet, dokumentumok

megismerése,

– érintettek véleményének megismerése

– Javaslat, vélemény megfogalmazása, kinyilvánítása

– Cselekvési terv kidolgozásában közreműködés

– Éves jelzőrendszeri konferencián tájékoztatás, információ adása a jogvédelmi

tevékenység elmúlt időszakáról, az együttműködés tapasztalatairól, észrevételek

és javaslatok megfogalmazása

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat éscivil jogvédő munka fejlesztése

A gyermekjogi képviselő, mint ügyfél

Adatkezelési szempontból (Gyvt. 135.§ (1).e.):

• adatok kezelésére jogosult: a gyermekjogi képviselő, illetve

amennyiben a gyermek panaszának orvoslása érdekében

feltétlenül szükséges a betegjogi képviselő, illetve az ellátottjogi

képviselő

Hatósági eljárás tekintetében (Gyer. 7/A. §)

• „A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó eljárásokban

a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló

törvényben foglaltak vizsgálata nélkül ügyfélnek minősül,…

– b) az általa kezdeményezett eljárásokban a gyermekjogi képviselő”

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat éscivil jogvédő munka fejlesztése

A gyermekjogi képviselők eljárási rendje a nevelési felügyelet során

(Gyvt. 81/A.-D.§; 15/1998 NM rendelet 126/A.§)

• Nevelési felügyelet kezdeményezése (személyes szabadság korlátozása) (a speciális gyermekotthon telephelye szerint illetékes) gyermekjogi képviselő értesítése (36 órán belül)

• Gyermekjogi képviselő helyszíni tájékozódás, dokumentumok megismerése, személyes találkozás a gyermekkel, a nevelési felügyelet megszüntetéséig folyamatos kapcsolattartás

• Nevelési felügyelet elrendelése előtt a gyámhatóság meghallgatja az érintetteket, a gyermekjogi képviselőt is (véleménynyilvánítás lehetősége)

• A gyámhatóság a nevelési felügyelettel kapcsolatos eljárásban a gyermek képviseletére a gyermekjogi képviselőt kirendeli (nem jelent gyámi feladatok átvételét).

• A nevelési felügyelet fenntartásáról vagy megszüntetéséről bíróság dönt. A gyermek képviseletére az eljárásban a gyermekjogi képviselő is jogosult (de nem kötelezett a feladat ellátására). Ha a gyermeknek nincs képviselője a bíróság ügygondnokot rendel ki.

• A nevelési felügyelet megszüntetését a gyermekjogi képviselő is kezdeményezheti a gyámhatóságnál.

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat éscivil jogvédő munka fejlesztése

A gyermekjogi képviselő szakmai partnerei

• Köznevelési intézmények– Óvoda, iskola, kollégium, pedagógiai szakszolgálat

– Intézményfenntartók (járási tankerület, illetve nem állami fenntartók)

• Gyermekjóléti szolgáltatás intézményei– Gyermekjóléti szolgáltatók (egyszemélyes, társulás, integráltan működő illetve önálló

gyermekjóléti szolgálat, gyermekjóléti központ)

– Intézményfenntartók (helyi önkormányzat, önkormányzati társulás, egyházi illetve egyéb fenntartók)

• Gyermekjóléti alapellátás szolgáltatói– Alapellátási intézmények (átmeneti gondozást biztosító intézmények)

– Intézményfenntartók (helyi önkormányzat, önkormányzati társulás, egyházi illetve egyéb fenntartók)

• Gyermekvédelmi szakellátás intézményei– Otthont nyújtó ellátást biztosító intézmények (nevelőszülői hálózatok, gyermekotthonok,

TEGYESZ)

– Intézményfenntartók (Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság megyei kirendeltsége, egyházi fenntartók)

• Hatóságok– Járási kormányhivatal gyámhivatala

– Megyei kormányhivatal szociális és gyámhivatala

• Jelzőrendszeri tagok, egyéb szervezetek

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat éscivil jogvédő munka fejlesztése

A gyermekjogi képviselő együttműködése a köznevelési intézményekkel

• Óvoda, iskola, pedagógiai szakszolgálat– A gyermekjogi képviselő elérhetőségére vonatkozó információ kihelyezésének

figyelemmel kísérése

– Felkérésre szakmai napokon, nevelőtestületi értekezleten, továbbképzéseken előadások, tájékoztatók tartása

– Felkérésre szakmai dokumentumok véleményezése

– Gyermekvédelmi felelősök/megbízottak tanácskozásán részvétel, folyamatos együttműködés

• Intézményfenntartók (járási tankerület, illetve nem állami fenntartók)– Tankerületi vezetői értekezleten, tanácskozáson (tanévkezdés időszakában)

részvétel, tájékoztatás a jogvédelmi tevékenységről

– A gyermekjogi képviselő elérhetőségére vonatkozó információ megküldése

– Felkérésre tájékoztatók, előadások tartása

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat éscivil jogvédő munka fejlesztése

A gyermekjogi képviselő együttműködése a gyermekjóléti szolgáltatást biztosító intézményekkel

• Gyermekjóléti szolgáltatók (egyszemélyes, társulás, integráltan működő illetve önálló gyermekjóléti szolgálat, gyermekjóléti központ)– Folyamatos kapcsolattartás, együttműködés, tanácsadás.

– A gyermekjogi képviselő elérhetőségére vonatkozó információ kihelyezésének figyelemmel kísérése

– Részvétel esetmegbeszélésen, éves jelzőrendszeri tanácskozáson

– Felkérésre szakmai napokon, értekezleten, továbbképzéseken előadások, tájékoztatók tartása

– Felkérésre szakmai dokumentumok véleményezése

– Gyermekjogi képviselői feladatellátáshoz helyiségek biztosítása

• Intézményfenntartók (helyi önkormányzat, önkormányzati társulás, egyházi illetve egyéb fenntartók)– A gyermekjogi képviselő elérhetőségére vonatkozó információ megküldése

– Felkérésre tájékoztatók, előadások tartása

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat éscivil jogvédő munka fejlesztése

A gyermekjogi képviselő együttműködése a gyermekjóléti alapellátást biztosító intézményekkel

• Gyermekjóléti alapellátás szolgáltatói– Alapellátási intézmények (főként átmeneti gondozást biztosító bentlakásos intézmények:

gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona)

– Folyamatos kapcsolattartás, együttműködés, tanácsadás

– A gyermekjogi képviselő elérhetőségére vonatkozó információ kihelyezésének figyelemmel kísérése

– Részvétel az érdekképviseleti fórum éves tanácskozásán

– Felkérésre szakmai napokon, értekezleten, továbbképzéseken előadások, tájékoztatók tartása

– Felkérésre szakmai dokumentumok véleményezése

– Gyermekjogi képviselői feladatellátáshoz szükséges feltételek (helyiség, dokumentumokba betekintés lehetősége) biztosítása

• Intézményfenntartók (helyi önkormányzat, önkormányzati társulás, egyházi illetve egyéb fenntartók)– A gyermekjogi képviselő elérhetőségére vonatkozó információ megküldése

– Felkérésre tájékoztatók, előadások tartása

– Panaszok, vélelmezett jogsértő helyzetek tapasztalása esetén a helyzet kivizsgálásának, felszámolásának kezdeményezése, intézkedés és a megtett intézkedésről tájékoztatás kérése

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat éscivil jogvédő munka fejlesztése

A gyermekjogi képviselő együttműködése a gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézményekkel

• Otthont nyújtó ellátást biztosító intézmények (nevelőszülői hálózatok, gyermekotthonok, TEGYESZ befogadó otthon)– Folyamatos kapcsolattartás, együttműködés, tanácsadás

– A gyermekjogi képviselő elérhetőségére vonatkozó információ kihelyezésének figyelemmel kísérése

– Intézményi fogadóóra tartása

– Részvétel az érdekképviseleti fórum éves tanácskozásán

– Felkérésre szakmai napokon, értekezleten, továbbképzéseken előadások, tájékoztatók tartása

– Felkérésre szakmai dokumentumok véleményezése

– Gyermekjogi képviselői feladatellátáshoz szükséges feltételek (helyiség, dokumentumokba betekintés lehetősége) biztosítása

• Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat– Elhelyezési értekezleten részvétel

• Intézményfenntartók (Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság megyei kirendeltsége, egyházi fenntartók) – A gyermekjogi képviselő elérhetőségére vonatkozó információ megküldése

– Felkérésre tájékoztatók, előadások tartása

– Panaszok, vélelmezett jogsértő helyzetek tapasztalása esetén a helyzet kivizsgálásának, felszámolásának kezdeményezése, intézkedés és a megtett intézkedésről tájékoztatás kérése

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat éscivil jogvédő munka fejlesztése

A gyermekjogi képviselő együttműködése a gyermekvédelmi feladatokat ellátó hatóságokkal

• Járási kormányhivatal gyámhivatala– Folyamatos kapcsolattartás, együttműködés

– Ideiglenes hatályú elhelyezés esetén tájékoztatás

– Intézkedés kezdeményezése: gondozási hely megváltoztatása, örökbe fogadhatóvá nyilvánítás

– Nevelési felügyelet elrendelése esetén: együttműködés, képviseletre kirendelés, ellátás megszüntetésének kezdeményezése

• Megyei kormányhivatal szociális és gyámhivatala– Folyamatos kapcsolattartás, együttműködés

– Javaslattétel gyermekvédelmi igazgatási bírság kiszabására

– Bűnmegelőzési éves egyeztető értekezleten részvétel

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat éscivil jogvédő munka fejlesztése

A gyermekjogi képviselő együttműködése jelzőrendszeri tagokkal, egyéb szervezetekkel

• Jelzőrendszeri tagok - Egyedi eseteknél együttműködés, információcsere, egyeztetés

– egészségügyi szolgáltatást nyújtók (védőnői szolgálat, háziorvos, házi gyermekorvos)

– személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók (családsegítő szolgálat, családsegítő központ)

– rendőrség

– ügyészség

– Bíróság (nevelési felügyelet eljárásban képviselet)

– pártfogó felügyelői szolgálat

– áldozatsegítés és kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek

– menekülteket befogadó állomás, menekültek átmeneti szállása

– egyesületek, alapítványok

– egyházi jogi személyek (gyermekjóléti alapellátás, gyermekvédelmi szakellátás

intézményfenntartó feladatok)

– munkaügyi hatóság.

• egyéb szervezetek – együttműködés, információcsere, egyeztetés– Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

– Jogvédő szervezetek