A HELYI TERMÉKEK SZEREPE A VIDÉKI TURIZMUSBAN

A HELYI TERMÉKEK SZEREPE AVIDÉKI TURIZMUSBAN

Dr. Fehér IstvánEgyetemi tanár

Szent István Egyetem, Gödöllő

A TÁRSADALOM SZEREPLŐI KÜLÖNBÖZŐ SZEMPONTOKBÓL

Fogyasztó/Termelő Állampolgár

(gazdasági) (politikai)

Magánszemély

(öntudat, etika)

AZ ÉLELMISZERFOGYASZTÁST ÉS VÁLASZTÁST BEFOLYÁSOLÓ BELSŐ

TÉNYEZŐK• Biológiai tényezők: éhség, étvágy, ízlés• Gazdasági tényezők: kiadások, jövedelem, élelmiszerek

elérhetősége• Fizikai tényezők: fizikai állapot, iskolai végzettség, készségek

(pl.: főzés), szabadidő• Társadalmi tényezők: kultúra, család, gasztronómiai

hagyományok• Pszichológiai tényezők: hangulat, stressz, bűntudat• Attitüdök, tévhitek, élelmiszerismeretek • Életkor, életerő, egyéni és csoportos fogyasztási szokások • Földrajzi tényezők• Vallási szokások• stb..

Élelmiszer ellátás szocio-ökonómai szerepe stratégiai / nemzetbiztonsági kérdés, táplálkozás- és élelmiszerpolitika, helyi piacok és kistermelői értékesítés vs városi élelmiszerellátás

Környezeti szempontokÜHG 30%-a az élelmiszerláncból ered

Társadalmi egyenlőtlenségekéhezés és elhízás

Kulturális változásközvetlen értékesítés, helyi élelmiszer, gasztronómiai forradalom

ÉLELMISZERFOGYASZTÓI TRENDEK MAGYARORSZÁGON

Trendek sokszínűsége kényelmi trend, egészség és wellness trendje, környezettudatosság trendje, élménykeresés trendje, etikus fogyasztás trendje, időtudatosság trendje.

I. 1. ÁBRA AZ ALTERNATÍV ÉLELMISZERELLÁTÁSI LÁNCOKKAL KAPCSOLATOS FOGALMI KÖRÖK RENDSZEREZÉSE

Forrás: (Juhász, és mtsai. 2012)

ALTERNATÍV ÉLELMISZERELLÁTÁSI LÁNCOK KAPCSOLATI RENDSZERE

Házhozszállítás

Közvetlen értékesítés Rövid élelmiszerlánc

Egyéni Kollektív (termelők)

Kollektív (egyesületi)

Szerződésen alapuló

Vásár

Gazdaságban értékesítés

Szedd magad

Hagyományos piac

AMAP szatyor-szolgáltatás

Vásár (gazdaságban)

Termelői piac

Közös értékesítési pont

Házhozszállítás

Egyéni Kollektív

Üzleten keresztül

Közétkeztetés

Egyesületen keresztül

Szövetkezet Étterem

Kereskedő

Turizmus

Termelők

Bolt

Fogyasztók

Job

bat

en

ni

A rendszer gyenge pontjai

Lehetőségek

A téli termékhiány miatt a kliensek hűségének

megtartása

A téli termékhiány miatt a kliensek hűségének

megtartása

A hűség két tényező függvénye:

pozitív tapasztalatok imázs a fejlődésről

A hűség két tényező függvénye:

pozitív tapasztalatok imázs a fejlődésről

Új termékek, új tapasztalatok

Új termékek, új tapasztalatok

A szezonalitás megértetése A szezonalitás megértetése

Erős konkurenciaErős konkurencia

A fogyasztók elcsábítása

A fogyasztók elcsábítása

Kiegészítő termékekKiegészítő termékek

MinősségMinősség

Kommunikáció a tagok felé

Kommunikáció a tagok felé

Nincs marketing Alacsony termékválasztékLassú reakciókészség a vásárlók igényeireA termelők jelenlétének hiánya

Nincs marketing Alacsony termékválasztékLassú reakciókészség a vásárlók igényeireA termelők jelenlétének hiánya

Példa: a helyi élelmiszerellátás problémája

Termelés hiánya

Disztribúció szervezésének

hiánya

Termelők hiánya

Fogyasztók hiánya a Rövid Élelmiszer

Láncban

Feldolgozás hiánya

Helyi termékek adaptációjának hiánya a Rövid Élelmiszer Láncban

Föld-hasznosítás problémája

Kínálat/kereslet szétválasztása

A VIDÉKFEJLESZTÉS TÉNYEZŐI ÉS SZEREPLŐI

Fenntartható mezőgazdaság

preferálása

Földterületek megőrzése

Rövid Élelmiszer Lánc

fejlesztése

Területtervezés

Területfejlesztés

Földvásárlási támogatások

Helyi kezdeményezések

fejlesztése

Vidéki tevékenységek

fejlesztése-turizmus

Civil szervezetek

KözösségProjekt tulajdonos

Szatyor, Kamratúra, Élő Tisza, Tokaj Reneszánsz, Kertbarátok, stb.

DIVERZIFIKÁLÁS A VIDÉKI HÁZTARTÁSOKBAN

Vidéki gazdálkodók jövedelemszerzése

On – farm activities Off – farm activities

Mezőgazdasági termelés bővítése

Diverzifikálás nem közvetlen kapcsolódik a

mezőgazdasági termeléshez

Értékhozzáadás növelése Munkabér Önfoglalkoztatás

Mezőgazdasági tevékenységek Gazdaságon kívüli tevékenységek

Nem fizetésből származó jövedelem/vagy más

forrásból származó bevétel

HELYI TERMÉK

• Tájegységi kézműves és termelési hagyományokon alapuló, minőségi és egyedi termékek köre, amelyek között a tradicionális kézművesség használati és dísztárgyai, valamint a helyi agrártermékek egyaránt megjelennek.

• A helyi termékek előállítói közvetlenül is értékesíthetnek az érkező látogatóknak, bemutathatják termelési hagyományaikat és mesterségbeli tudásukat, de nem ritkán termékeik bekerülhetnek a kereskedelmi forgalomba és színesíthetik a szakboltok kínálatát is.

13 23.04.21.

VIDÉKI TURIZMUS- FALUSI TURIZMUS I.

TTUURRIIZZMMUUSS

Városi turizmus

Városkörnyéki turizmus

RRuurráálliiss ttuurriizzmmuuss

Üdülőhelyi turizmus

HHiivvaattááss--

Gazdasági turizmus

Tanulmányi turizmus

ttuurriizzmmuuss

Agriturizmus Kulturális turizmus

Bevásárló turizmus Farmturizmus

Viziturizmus

Bioturizmus Örökségturizmus

Vallási turizmus

Ökoturizmus

Élményturizmus

Attrakció turizmus Gasztroturizmus

Falusi turizmus

Borturizmus

Szabadidős turizmus

Üdülőturizmus

Természetjáró turizmus

Pihenőturizmus

Egészségturizmus

Vadászturizmus Kalandturizmus

Sportturizmus

Gyógy és termálturizmus

Horgász turizmus

Kerékpáros turizmus

Lovasturizmus

Keményturizmus

Szelídturizmus

14 23.04.21.

VIDÉKI TURIZMUS- FALUSI TURIZMUS II.

Dr.Kóródi Márta – Szolnoki Főiskola Turizmus-Vendéglátás tanszék

15 23.04.21.

Dús növényzet, fák, nagy zöld területek

Hagyományos családi házas porták

Hangulatos utcák, kerítések, előkertek,

virágágyások, virágtartók, Gólyafészkek,

fecskefészkek a faluban, Van piacnap, vásár, vagy

búcsú a településenLehet a szabadban főzni,

sütniA természeti

látványosságok bejárása vezetővel

Megismertetés a településhez kapcsolódó

legendávalKöszönnek az utcán

ismeretlenül is egymásnak és az idegeneknek is

A turisztikai szolgáltatókvidék-képzete

Közös vidék-képzet

A turisták vidék-képzete

Gyakran közlekednek traktorok, gépek az utakon

Látni alkalmanként lovaskocsit, szekeret

Népi használati tárgyakat kipróbálhatnak

Részvétel, betekintés a kézművesek munkájába

Szívesen szóba elegyednek az emberrel

A ház előtti lócákon alkalmanként beszélgető

embereket látniTudják, ha nem odavalósiak

vannak a környékenPincelátogatás, borkóstolás, a szólókultúra megismeréseNépi táncos mulatságon való

részvétel, népszokások, táncok tanulása

Kutyákkal, macskákkal lehet találkozni, játszani, simogatniLehetőség van többféle állat

megismerésére (nyúl, kecske)Helyi hagyományos ételeket lehet kóstolni, megtanulni

elkészítésüket

Nagy árnyas park, padokkal, játékokkal

találhatóTájékoztató tábla

látnivalókkal, térkép iránymutatással

Betekintés vagy részvétel a művészeti csoportok ételébe (népdal, tánc,

hímzés)A kulturális örökség

bemutatása vezetővelA lakosokat megmozgatófesztiválok, rendezvények

Sportesemények, rendszeres edzések,

bajnokság, versenyekAz állomáson és a buszmegállóban

információk a falurólAktuális információkat nyújtanak (Mi történik a

héten?)

A VIDÉKI TURIZMUS

• A városon kívüli, helyi és regionális vonzóerőkkel rendelkező, gondozott falusi, vidéki környezetben, a bel- és külföldi vendégek szabadidő- eltöltési szükségleteinek széles körű, kereskedelmi alapokon történő kielégítése és az ezt szervező helyi intézmények és szolgáltatók együttműködése (Jenkei)

A vidéki turizmus fejlesztésében a gazdasági tényezőkön kívül ,• a vonzerőnek, • a lakosság vendégfogadási hajlandóságának, • a tudatos termékfejlesztésnek • a térségi marketingkommunikációnak is meghatározó szerepe van

17

TAKTIKAI DÖNTÉSEK

Mit tudunk Mit tudunk kínálni?kínálni?

Mit akar a vendég, miért jönne ide?

Szolgáltatások és tárgyi, fizikai elemek ÉlményÉlmény

ESEMÉNYSZERVEZÉS

SZEGMENSSPECIFIKUS TERMÉKFEJLESZTÉS

18

A VIDÉKI TURIZMUSFEJLESZTÉS LÉPÉSEIvonzerő- és

attrakciófejlesztés

fogadóképesség-fejlesztés

élmény-menedzselés

termék-fejlesztés

desztináció-menedzsment

19 23.04.21.

A TURIZMUSFEJLESZTÉS HATÁSAI

Turizmusfejlesztés(új attrakciókon vagymeglévő erőforrásokon alapulva)

Erőforrások aktiválása(más ágazatoknál jobban mozgósíthatóak)

A térség fejlődése(megteremtődnek, majd bővülnek a turizmus feltételei)

Gazdaságélénkítés(multiplikátor lehet)

A HELYI TERMÉK ÉRTÉKESÍTÉS JELLEMZŐI

A mezőgazdasági termelők régóta alkalmazzák saját maguk által termelt áruk közvetlen értékesítését, számos országban kialakult a szabályozása és gyakorlata.

Amikor közvetlen értékesítésről beszélünk akkor ez azt jelenti, hogy a termelők közvetlenül fogyasztókhoz juttatják el a terméküket- eladás és szolgáltatás.

A közvetlen értékesítés titka a kölcsönös előny.

Nyer a termelő és nyer a vásárló is.

A termelő munkához és bevételhez jut, a vásárló meg egészséges élelmiszerhez.

A KÖZVETLEN ÉRTÉKESÍTÉS JÖVŐJE

A közvetlen értékesítés jogszabályi könnyítése jelentős jövőbeni lehetőségeket tartogat a termelők számára.

Az értékesítésnek ez a módja Európa szerte egyre népszerűbb, de a feldolgozás és értékesítés szabályait azonban meg kell tanulni.

Főként a kis és közepes gazdálkodók kedvelik a közvetlen értékesítést. Több változata lehetséges, többek között meg kell említeni a saját boltban

történő értékesítést, a katalógus, internet valamint az éttermeknek boltoknak történő közvetlen szállítás lehetőségeit is.

A klasszikus közvetlen értékesítési csatornák között – az előzőeken kívül - jelentős eladást végeznek a termelők a saját gazdaságban és az útmentén kialakított értékesítő helyeken és a vidéki turizmus szolgáltatások során (szállás, fesztiválok, rendezvények)

A közvetlen eladás a fogyasztóknak főként a gyümölcsértékesítés területén vált gyakorivá

A KÖZVETLEN ÉRTÉKESÍTÉS ELŐNYEI

Hozzájárul a helyi munkahelyteremtéshez Növekszik a vidék népességmegtartó képessége Növeli a megtermelt termékek értékét Differenciálja és szélesíti a termékválasztékot Növeli a gazdák marketing orientáltságát Javul a termelők alkupozíciója Növeli a fogyasztók bizalmát és a kedvezően befolyásolja az élelmiszer

termelés általános megítélését Bővíti a jövedelmet és csökkenti a szociális támogatási igényt vidéken Növeli a vidéki térség piaci részesedését az élelmiszer forgalmazásban

és a szolgáltatások terén Megfelelnek a környezetvédelem és állatjólét szempontjainak Elősegíti a falusi-vidéki turizmus fejlődését Csökkenthető a termékek szállítási igénye és költsége

A HELYI TERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK ELŐNYEI

Gazdasági előnyökAzonnali bevételMagasabb árakSaját betakarításCsökken a függőség és kiszolgáltatottság a nagykereskedőktől és nagy vevőktől Rendszeres fogyasztóktól származó jövedelem= stabil bevétel

„Társadalmi/szociális” előnyök

Fogyasztók bizalma Fogyasztói szokások jól

ismerté vállnak Hazai és helyi termékek

promóciója

A HELYI TERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK SIKER TÉNYEZŐI

1. A piaci helyzet ismerete2. A gazdálkodási és családi együttműködési

előfeltételek és a partnerekkel való együttműködés tisztázása

3. Szaktudás a termelés és a termelési technológiák területén

4. A törvényes rendelkezések ismerete5. A marketing és turisztikai szolgáltatások

alapszabályainak ismerete6. A gazdaságosság szem előtt tartása

KÖVETKEZTETÉSEK• Az élelmiszerfogyasztók preferenciája egyre inkább a

tájjellegű, valamint az organikus termékek iránt növekszik.

• A termelőknek fel kell ismerni az ebből adódó lehetőségeket,

• A közvetlen élelmiszer értékesítés jogi feltételei megteremtődtek, de fontos teendő a direkt értékesítés iránti fogyasztói bizalom megteremtése,

• A mezőgazdasági termelők az élelmiszerek értékesítésére vonatkozó alapvető szabályokat kötelesek betartani.

• A vidéki turizmus fejlesztése jelentősen segítheti a helyi termékek értékesítésének növelését

• A közvetlen termelői értékesítés és a vidéki turizmus területén számos kedvező Európai Uniós tapasztalat ismert, melyek alkalmazása hasznos lehet a szabályozás és az alkalmazás területén

• Javaslatok:– a szakképzés jelentősége – a fogyasztói tudat módosítására való törekvés – a sikeres együttműködési formák megismertetése– tanácsadók is fordítsanak figyelmet arra, hogy segítsék a

gazdákat abban, hogy jól válasszák meg értékesítési csatornáikat és diverzifikálják szolgáltató tevékenységüket és termékeiket.