Top Banner
A vidéki társadalom A vidéki társadalom
37

A vidéki társadalom

Jan 14, 2016

Download

Documents

hagen

A vidéki társadalom. A rendi társadalom utolsó évtizedei. Kisnemesség →paraszti sorban Szabad parasztok: jászkun,hajdú kerületek Határőrvidéki katonaparaszt →katonai igazgatás alatt Bérmunkások→két csoport Idénymunkások cselédek - PowerPoint PPT Presentation
Welcome message from author
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
Page 1: A vidéki társadalom

A vidéki társadalomA vidéki társadalom

Page 2: A vidéki társadalom

A rendi társadalom utolsó évtizedeiA rendi társadalom utolsó évtizedei

• KisnemességKisnemesség→paraszti sorban→paraszti sorban• Szabad parasztok: jászkun,hajdú kerületekSzabad parasztok: jászkun,hajdú kerületek• Határőrvidéki katonaparasztHatárőrvidéki katonaparaszt→katonai igazgatás →katonai igazgatás

alattalatt• Bérmunkások→két csoportBérmunkások→két csoport

– IdénymunkásokIdénymunkások– cselédekcselédek

• Zsellérek→földnélküliek→a földek felaprózódása Zsellérek→földnélküliek→a földek felaprózódása miatt emelkedik meg a számukmiatt emelkedik meg a számuk

• Jobbágyok→szolgálattal tartoznakJobbágyok→szolgálattal tartoznak– 1836-os törvények eltörölték az ajándékot és a „hosszú 1836-os törvények eltörölték az ajándékot és a „hosszú

fuvar robototfuvar robotot

Page 3: A vidéki társadalom

A XIX. század második feleA XIX. század második fele

• 1848-as forradalom után a „jobbágy” 1848-as forradalom után a „jobbágy” fogalom helyébe a „paraszt” szó kerülfogalom helyébe a „paraszt” szó kerül–Paraszt az,aki önálló mezőgazdasági Paraszt az,aki önálló mezőgazdasági

termelésből éltermelésből él

• A kisnemesség is betagozódott a A kisnemesség is betagozódott a parasztság felső rétegébeparasztság felső rétegébe

• Kizáródnak azok,akiknek:Kizáródnak azok,akiknek:–Nincs földjükNincs földjük–Kevés földjük van,ezért másoknál Kevés földjük van,ezért másoknál

dolgoznakdolgoznak

Page 4: A vidéki társadalom

A parasztság nem egységes rétegA parasztság nem egységes réteg

• Gazdagparaszt: 50-200 hold

• Középparaszt: 11-40 hold

• Szegényparaszt: 3-11 hold: kénytelen bérmunkát is vállalni

• Zsellér: csak minimális jövedelme van, bérmunkásként tengődik

• Jellemző az egykézés és a rokonok közötti házasság, hogy a birtok egyben maradjon

Page 5: A vidéki társadalom

A paraszti társadalomA paraszti társadalom

• GazdagparasztokGazdagparasztok– Földjük: 50-100 hold közöttiFöldjük: 50-100 hold közötti– Állandó cselédséget,napszámosokat alkalmazottÁllandó cselédséget,napszámosokat alkalmazott– „„suba a subához,guba a gubához”suba a subához,guba a gubához”– Gyerekeit tanítatta,de maga nem lépett ki a Gyerekeit tanítatta,de maga nem lépett ki a

paraszti közösségbőlparaszti közösségből

Page 6: A vidéki társadalom

A paraszti társadalom II.A paraszti társadalom II.

• KözépparasztokKözépparasztok– Földjük: 20-50 holdFöldjük: 20-50 hold– A faluban a tekintélyek A faluban a tekintélyek

közé tartoztakközé tartoztak

• KisparasztokKisparasztok– Földjük: 5-15 holdFöldjük: 5-15 hold– A nemzetiségi lakosság A nemzetiségi lakosság

legnépesebb rétegét adtáklegnépesebb rétegét adták

• TörpebirtokosokTörpebirtokosok– Földjük: 1-5 holdasFöldjük: 1-5 holdas– A családfő napszámosként A családfő napszámosként

dolgozik,a feleség műveli a dolgozik,a feleség műveli a földetföldet

Page 7: A vidéki társadalom

A paraszti társadalom III.A paraszti társadalom III.

• Mezőgazdasági bérmunkásokMezőgazdasági bérmunkások– CselédségCselédség

• 18761876→ „cselédtörvény”→a cselédet gazdai hatalom alá → „cselédtörvény”→a cselédet gazdai hatalom alá rendelterendelte

• A létfenntartás minimuma felől biztosítva voltA létfenntartás minimuma felől biztosítva volt– Uradalmi puszták népeUradalmi puszták népe

• Uradalmi iparosok: gépész, kerékgyártóUradalmi iparosok: gépész, kerékgyártó• Tanyagazda, béresgazda, számadó juhászTanyagazda, béresgazda, számadó juhász• Kocsisok, béresek, kondásokKocsisok, béresek, kondások

– IdénymunkásokIdénymunkások• Nap- vagy hószámos, summás, részes aratóNap- vagy hószámos, summás, részes arató• kubikusokkubikusok→földmunkások→útépítéseknél,vasútépítések→földmunkások→útépítéseknél,vasútépítések

nél,töltéseken dolgoztaknél,töltéseken dolgoztak

Page 8: A vidéki társadalom
Page 9: A vidéki társadalom

A falu elöljáróságaA falu elöljárósága

• A falu bírájaA falu bírája– A falu általános A falu általános

igazgatását igazgatását szervezte,elsőfokú szervezte,elsőfokú bíráskodást gyakoroltbíráskodást gyakorolt

– Korábban a földesúr Korábban a földesúr érdekeinek képviseleteérdekeinek képviselete

– Háborús időkben telkes Háborús időkben telkes jobbágyok töltötték bejobbágyok töltötték be→ → „sorra jár,mint a falusi „sorra jár,mint a falusi bíróság”bíróság”

– Bíróválasztás:a régi bíró Bíróválasztás:a régi bíró átadta funkciója átadta funkciója jelvényeit→Pl.:bírói pálcajelvényeit→Pl.:bírói pálca

Page 10: A vidéki társadalom

A bíró funkciójának jelvényei

Page 11: A vidéki társadalom
Page 12: A vidéki társadalom

A falu elöljárósága II.

• A kisbíróA kisbíró– A bíró felügyelete alatt A bíró felügyelete alatt

dolgozottdolgozott– Feladata:Feladata:

• KézbesítésKézbesítés• Hirdetés (dobolás)Hirdetés (dobolás)• Hivatalok fűtése és Hivatalok fűtése és

tisztán tartásatisztán tartása

– A szolgálat időtartama A szolgálat időtartama általában fél éváltalában fél év

– Fizetését rendkívül Fizetését rendkívül alacsonyan állapították alacsonyan állapították megmeg→más hirdetmények →más hirdetmények vállalásavállalása

Page 13: A vidéki társadalom

Építkezés, lakáskultúraÉpítkezés, lakáskultúra

• ÉpítkezésÉpítkezés– Életszínvonal emelkedése a lakóházak Életszínvonal emelkedése a lakóházak

fejlődésében nyilvánul megfejlődésében nyilvánul meg– Változott az építőanyagVáltozott az építőanyag→terjedőben volt a →terjedőben volt a

téglatégla– Már vakolatborítást is kaptakMár vakolatborítást is kaptak– A nádtőket felváltották a cseréptetőkA nádtőket felváltották a cseréptetők– A szerkezeti elemeket tanult iparosok A szerkezeti elemeket tanult iparosok

készítettékkészítették

Page 14: A vidéki társadalom

Építkezés,lakáskultúra II.Építkezés,lakáskultúra II.

• LakáskultúraLakáskultúra: Birtokos parasztok: Birtokos parasztok– Füstelvezetés megoldásaFüstelvezetés megoldása– Vályogból rakott vaslapos tűzhelyVályogból rakott vaslapos tűzhely→kicserélődtek az →kicserélődtek az

edényekedények– Házak alaprajza egységesHázak alaprajza egységes– Fűtetlen kamrából→TisztaszobaFűtetlen kamrából→Tisztaszoba– Városi hatásra megjelenik az L alakú épületVárosi hatásra megjelenik az L alakú épület– Tapasztott földpadló,de terjed a deszkapadlóTapasztott földpadló,de terjed a deszkapadló– Bútorzat gazdagodik: sublót, konyhaszekrény, szobai Bútorzat gazdagodik: sublót, konyhaszekrény, szobai

szekrényekszekrények

Page 15: A vidéki társadalom

L alakú házL alakú ház

Page 16: A vidéki társadalom
Page 17: A vidéki társadalom

Építkezés, lakáskultúra III.Építkezés, lakáskultúra III.

• LakáskultúraLakáskultúra: Cselédség: Cselédség– Hosszú földszintes házakHosszú földszintes házak– Egy szobában több család is Egy szobában több család is

lakottlakott– A szoba csak priccsekből, A szoba csak priccsekből,

földre terített földre terített szalmazsákokból és szalmazsákokból és sublótból álltsublótból állt

– Asztal és szék nem voltAsztal és szék nem volt

Page 18: A vidéki társadalom

Ünnepek,ünnepségek,szokásokÜnnepek,ünnepségek,szokások

• KarácsonyKarácsony– Karácsony böjtjeKarácsony böjtje→Dec. 24→Dec. 24

• Ezen a napon mezei munkát nem végeztekEzen a napon mezei munkát nem végeztek• Asszonyok főztek,férfiak kitakarították az Asszonyok főztek,férfiak kitakarították az

istállótistállót• Rituális csemegék: méz,fokhagyma,alma,dióRituális csemegék: méz,fokhagyma,alma,dió• Dió,lencse az „angyaloknak”→halottakra Dió,lencse az „angyaloknak”→halottakra

emlékezésemlékezés• Éjféli misei hiedelmek: Luca széke, az állatok Éjféli misei hiedelmek: Luca széke, az állatok

megszólalnak megszólalnak

Page 19: A vidéki társadalom

Ünnepek,ünnepségek,szokások II.Ünnepek,ünnepségek,szokások II.

• FarsangFarsang– Vízkereszt napjától (jan.6)- hamvazó Vízkereszt napjától (jan.6)- hamvazó

szerdáig tartszerdáig tart– Farsang-vasárnap,farsang-hétfő és Farsang-vasárnap,farsang-hétfő és

húshagyó kedd alkotja a farsangothúshagyó kedd alkotja a farsangot– Legjellemzőbb eseménye álarcos,jelmezes Legjellemzőbb eseménye álarcos,jelmezes

alakoskodásalakoskodás→Pl.: a mohácsi busójárás→Pl.: a mohácsi busójárás– Ételek: fánk, Ételek: fánk,

Erdélyben→kürtöskalács,MagyarországonErdélyben→kürtöskalács,Magyarországon→rétes-béles→rétes-béles

Page 20: A vidéki társadalom
Page 21: A vidéki társadalom
Page 22: A vidéki társadalom

Ünnepek,ünnepségek,szokások III.Ünnepek,ünnepségek,szokások III.

• HúsvétHúsvét– Egyházi év ünnepeinek középpontjaEgyházi év ünnepeinek középpontja– Étel,húsvéti bárány megszenteléseÉtel,húsvéti bárány megszentelése– Hajnali keresztjárás vagy Jézus-keresésHajnali keresztjárás vagy Jézus-keresés– Locsolkodás: keresztelésre és egy Locsolkodás: keresztelésre és egy

legendára utallegendára utal– A legények vödörrel locsolták a A legények vödörrel locsolták a

lányokat,nehogy kelésesek legyeneklányokat,nehogy kelésesek legyenek– Kedden a lányok locsolták a legényeketKedden a lányok locsolták a legényeket

Page 23: A vidéki társadalom

Ünnepek,ünnepségek,szokások IV.Ünnepek,ünnepségek,szokások IV.

• Arató ünnepArató ünnep– Az aratás befejezésének Az aratás befejezésének

megünneplésemegünneplése– Búzakalászból,mezei Búzakalászból,mezei

virágból arató koszorúvirágból arató koszorú– A gazda megvendégeli a A gazda megvendégeli a

részesaratókatrészesaratókat– Tánccal fejeződött be, Tánccal fejeződött be,

amelyet gyakran a tarlón amelyet gyakran a tarlón tartottak megtartottak meg

Page 24: A vidéki társadalom

Ünnepek,ünnepségek,szokások V.Ünnepek,ünnepségek,szokások V.

• SzüretSzüret– A szüret ideje október-november hónapA szüret ideje október-november hónap– Gazdánként folyt a szüretGazdánként folyt a szüret– Az uraság karjának fürtös hajtással való Az uraság karjának fürtös hajtással való

megkötözésemegkötözése– Favázra aggatott fürtökből álló szüreti Favázra aggatott fürtökből álló szüreti

koszorúkoszorú– A koszorúvivőket vízzel öntözték megA koszorúvivőket vízzel öntözték meg– Este a gazda házánál mulatságEste a gazda házánál mulatság

Page 25: A vidéki társadalom

Életszakaszokkal változó Életszakaszokkal változó öltözetformáköltözetformák

• Küszöböt jelentett az öltözködésben Küszöböt jelentett az öltözködésben egy-egy életszakasz átlépéseegy-egy életszakasz átlépése

• csecsemőkcsecsemők→fáslikba,leplekbe →fáslikba,leplekbe pólyáztákpólyázták

• Féléves kortól zubbonyt hordtak 4-5 Féléves kortól zubbonyt hordtak 4-5 éves korigéves korig

• Ahogy a gyerekek kikerültek a Ahogy a gyerekek kikerültek a zubbonyból, öltözetük alig különbözött zubbonyból, öltözetük alig különbözött a felnőttekétőla felnőttekétől

Page 26: A vidéki társadalom

Életszakaszokkal változó Életszakaszokkal változó öltözetformáköltözetformák II.

• Újabb változás: legénysorba Újabb változás: legénysorba kerülés,ha valaki „nagylány” lettkerülés,ha valaki „nagylány” lett

– Ilyenkor bérmálás vagy Ilyenkor bérmálás vagy konfirmációkonfirmáció→első ünnepi öltözet, a →első ünnepi öltözet, a lányoknak pártalányoknak párta

● ● Menyasszony ruhája nemigen különbözött Menyasszony ruhája nemigen különbözött a hétköznapitól,de drágább anyagból a hétköznapitól,de drágább anyagból készültkészült

● ● Finom részleteket is ki tudtak fejezni→Pl.: Finom részleteket is ki tudtak fejezni→Pl.: valaki anyós vagy nemvalaki anyós vagy nem

Page 27: A vidéki társadalom
Page 28: A vidéki társadalom
Page 29: A vidéki társadalom
Page 30: A vidéki társadalom
Page 31: A vidéki társadalom
Page 32: A vidéki társadalom

• 1868 nemzetiségi törvény és 1868 nemzetiségi törvény és közoktatási törvényközoktatási törvény

• Európa 2. nemzetiségi törvénye

• államnyelv a magyar de megyei, kerületi szinten szabad nyelvhasználatot biztosított jogi, közoktatásbeli és közigazgatási téren

↔ nemzetiségek (kollektív nemzetiségi jogokat és kerületi autonómiákat akartak)

• Eötvös József miniszter → kötelező hat-osztályos népiskolai oktatás (6 elemi)

» hazai közoktatás rendszerének átszervezése

Page 33: A vidéki társadalom

OktatásOktatás

• 1868-as törvény1868-as törvény→az egyházak kezén hagyta →az egyházak kezén hagyta a községi iskolákata községi iskolákat

• Céljuk: elemi ismeretek Céljuk: elemi ismeretek oktatása→analfabetizmus felszámolásaoktatása→analfabetizmus felszámolása

• TantárgyakTantárgyak:írás-olvasás,számolás,hit- és :írás-olvasás,számolás,hit- és erkölcstan,éneklés,természetrajz,történelem,ferkölcstan,éneklés,természetrajz,történelem,földrajzöldrajz

• Az oktatás anyanyelven folytAz oktatás anyanyelven folyt• 1907-1908 Lex Apponyi→kötelező a magyar 1907-1908 Lex Apponyi→kötelező a magyar

tannyelv,ha a tanulók aránya meghaladta az tannyelv,ha a tanulók aránya meghaladta az 50%-ot.A népoktatás ingyenes lett.50%-ot.A népoktatás ingyenes lett.

Page 34: A vidéki társadalom
Page 35: A vidéki társadalom
Page 36: A vidéki társadalom

• Nemzetiségi változások és okaiNemzetiségi változások és okai

• 1850: 41% magyar• 1880: 46% magyar• 1910: 54% magyar• A növekedés okai:

– A természetes szaporulat– A zsidóság és a németség

asszimilációja– A kivándorlás a

szlovákokat, románokat, ruszinokat, szerbeket, németeket jobban sújtotta: összkivándorlók 66%-a

• A korszakban demográfiai robbanás figyelhető meg az országban:

• 1880-1910 között 5,7 millió fővel nő a lakosság száma, ez 42%-os növekedés

• Ezt csökkentette a kivándorlás 1,2 millió fővel: csak 33%-a magyar!

Page 37: A vidéki társadalom

• A kivándorlásA kivándorlás

• Iránya: USA elsősorban

• Érintett csoportok: szlovákok, németek, románok, magyarok