Üzleti információ 1. alapvető tényezők, folyamatok, összefüggések. Informatikus-könyvtáros szak III. évf.
Szombathely: BDF, 2006/2007. tanév II. félév III. évfolyam
tartalom 1. Bevezetés 2. Az üzleti információs lánc 3. üzleti adat, információ és tudás
összefüggései 4. az üzleti információk menedzselése, a
tudásmenedzsment 5. üzleti információ- és tudásáramlás és
összetevői 6. Az egyes üzleti információs/tudásfolyamatok 7. a szervezeti tudás három szférája,
infotársadalmi vonatkozások
1. Bevezetés
Az üzleti információ tárgy jellemzése, összefüggései
Helye az informatikus könyvtáros képzésben
Utmutató szerepe, eszközök és módszerek
Tanulási útmutató
1. Az útmutató célja - a gyakorlati feladat megoldásának támogatása
2. Eszközök: módszertani tanácsok, lépések, kifejtések, e-források, példák, linkgyűjtemények
3. Tervezzük: infomenedzsment fogalomgyűjtemény elkészítését
Eszközök
JegyzetElőadásokÓrai gyakorlatokGyakorló feladatok, projektek E-források, tanulási útmutatókA kérdések - zh
2. Az üzleti információ értéklánca
1. Üzleti adatok – információk –tudás 2. Az üzleti információs termékek,
szolgáltatások (érték)lánca 3. Az üzleti info termékek és
szolgáltatások menedzselési kérdései
4. Fejlesztési és stratégiai szempontok
2.1. Az üzleti információs lánc játékosai
1. Az innovátorok, érték- és információelőállítók, szerzők stb.
2. A szerkesztők, adatbáziselőállítók, szolgáltatók, terjesztők
3. A közvetítő rendszerek: vállalatok- intranet, információs egységek, tudásmenedzsment, szakkönyvtárak, brókerek stb.
4. A végfelhasználók: nagy-, közép-, kisvállalatok és más gazdálkodó szervezetek munkatársai
2.2. Minden szinten verseny folyik
1. Az információelőállítók között, minden szinten: globális, EU-, helyi
2. Az adatbáziselőállítók, adatbázis- és más információszolgáltatók
3. A közvetítő rendszerek: információs egységek, könyvtárak, brókerek stb. között
4. A vállalatok és más gazdálkodó szervezetek között megrendelésekért, piacokért, támogatásért
2.3. Mi határozza meg a piacot, az üzletet, a versenyt, ki győz?- infokom példákkal
1. Hajtóerők: profitszerzés, értékrendszer, hagyomány
2. Globális keretek: globális piac, …..globális ..verseny
3. A technológia - globális technológia 4. A munkatársak képzettsége, tudása, a
vállalati kultúra5. az innováció, kutatás és fejlesztés 6. A konvergencia, a kapcsolatrendszer, az
együttműködés képessége partnerekkel, ügyfelekkel
7. A hatékonyság és eredményesség
3. üzleti adat, információ és tudás összefüggései
1. Adatok2. Információk3. Tudás, kompetencia 4. Összefüggéseik
3.1.Az adat szerepe az üzleti életben Az adat „értelmezhető, de nem értelmezett
ismeret”, például egy statisztikai érték bármiféle hasonlítási alap és a következtetések levonása nélkül.. /Huszka, 2001/
észlelt, de nem értelmezett szimbólum /Mészáros/
tranzakciók, tényállások, tények rendszerezett jegyzéke. (Davenport és Prusak)
„ egy esemény vagy ügylet jellemzése számokkal vagy szöveggel.” /Barancsi, Horváth, Szennyesy, 2001. p.66/
3.1. f. Az üzleti adatok jellemzői Temérdek van belőlük, mindenféle formában,
mindenféle részlegnél. Tömegükben egyszerre vannak /lehetnek / jelen
számunkra fontos és érdektelen adatok, lényeges és lényegtelen adatok.
Önmagukban nincs se jelentésük, se szövegösszefüggésük
Ha túl sok van belőlük, az meg is nehezíti a lényegesek azonosítását és értelmezését.
Az üzleti tények, tranzakciók egy-egy szeletét világítják meg, egy-egy részét írják le, mutatják be.
Meghatározott adatstruktúra szerint rögzítik őket, s meghatározott menetben, szabályok szerint kezelik
3.2. Üzleti adatból üzleti információ "értelmezett adat", - jelentése is van,
bizonytalanságot, határozatlanságot oszlat el. (Mészáros)
Az adat „objektív” – az információ „szubjektív, mindenkinek mást jelent, és az ember nélkül értelme sincs”.
Az adatból akkor lesz információ, ha valamilyen jelentést kap, s annak alapján valamiféle ítélet alkotható, ami meghatározott célú cselekvést indíthat el (Bőgel György)
3.2.f.Hogyan lesz adatokból információ? Megértjük, felfogjuk az adatokat, jelentésük lesz Összefüggésbe helyezzük az adatokat- pl.
célok összefüggésébe az adatok gyűjtését; Elemezzük, szintetizáljuk az adatokat, ismerjük
az elemzés egységeit, illetve az adatok fő összetevőit;
Összevetjük az adatokat, azokat matematikailag vagy statisztikailag elemezzük;
Javítjuk az adatokat, eltávolítjuk a hibákat; Lényegretörően tömörítjük az adatokat - sűrített
formában összefoglaljuk azokat.
3.2.ff. Mire kell képesnek lenni üzleti információs szakembernek? Megérteni, felfogni az adatokat, hogy azoknak
jelentése legyen- érteni kell a területhez Összefüggésbe helyezni azokat- pl. célok
összefüggésébe az adatok gyűjtését; Elemezni, szintetizálni azokat, felismerni az
adatok fő összetevőit, modelljeit; Összevetni azokat, matematikailag vagy
statisztikailag elemezni; Javítani azokat, pl. eltávolítani a hibákat; Lényegretörően tömöríteni azokat - sűrített
formában összefoglalni.
3.3. Üzleti információból üzleti tudás A tudás a valós világ tükröződése a
tudatunkban, amelynek nem minden része fejezhető ki verbálisan, szavakban [Mészáros, 2001].
A tudás körülhatárolt tapasztalatok, értékek és kontextuális [összekapcsolt] információk heterogén és folyton változó keveréke; szakértelem, amely keretet ad új tapasztalatok, információk elbírálásához és elsajátításához, az elménkben keletkezik és hasznosul.
3.3. f. Információból tudáshoz vezető folyamat Az adott helyzetből eredő információkat
összehasonlítjuk más, már ismert szituációkkal?
Az információk alapján következtetéseket vonunk le, a döntésekre, lépésekre, tettekre vonatkozóan
Rendszerben gondolkodunk, megkeressük a kapcsolódásokat, összefüggéseket a tudás elemei között
Párbeszédet folytatunk, megtudjuk, mit gondolnak mások az adott információról?
3.3. ff. Mire kell képesnek lenni az üzleti információs szakembernek? Az adott helyzetből eredő információkat
összehasonlítani más, már ismert szituációkkal
Az információk alapján következtetéseket levonni, a döntésekre, lépésekre, tettekre vonatkozóan, s azokat megfogalmazni
Rendszerben gondolkodni, megkeresni a kapcsolódásokat, összefüggéseket adott információs feladat megoldása során
Párbeszédet folytatni, megvitatni infokat
3.4. Hol találhatók az üzleti adatok, információk/tudás? Az üzleti adatokat, információkat általában
általános és speciális kurrens/napi stb. hírekben, info kiadványokban, szolgáltatásokban, dokumentumokban, vállalati könyvtárakban, levéltárakban, inforészlegekben, intranetekben találhatók
Az információ és tudás ezekben tárgyiasul, de a konkrét érintettekben él, a szervezeti múlt részeként, beágyazódva az eljárásokba, gyakorlati tevékenységekbe, értéknormákba, aktuális, közép-, és hosszútávú tervekbe
4. Az üzleti információk menedzselése
Különböző szinteken /globális, EU, nemzeti, regionális, helyi, szervezeti
Szervezeti szinten: Az üzleti/gazdálkodási/gazdálkodást foyltató szervezetben lévő információs források hatékony kezelése és összehangolása
4.1. Üzleti információmenedzselés Dobay 1997 szerint - a szervezet
(belső/külső) információs erőforrásainak menedzselése, biztosítva az elvárható hatékonyságot az információs folyamatokban.
Az IM szerep lényege és specifikuma a fenti követelmények alapján a hatékony vállalati, szervezeti információáramlás menedzselése.
4.2.Az üzleti infomenedzsment két összetevője és végső célja?
az információs környezet menedzselése, az információszerzés eljárásainak optimális
megszervezése, beleértve az erőforrásokkal való gazdálkodást és felhasználásuk optimális együttesének kialakítását
annak érdekében, hogy a keletkező információk maximális hatékonysággal legyenek felhasználhatók a vezetői-irányítói munkában.” /Dobay, 1997, p. 1/
4.3. Infobrokerek és infomenedzserek az üzleti információs láncban
Alapvető helyzetük, munkakörnyezetük, Alapvető feladatuk, információszerzés,
szervezés, szolgáltatás, Alapvető forrásaik és eszközeik Alapvető céljaik: információk hatékony
jól felhasználható szolgáltatása a gazdálkodó szervezetek számára (Bíró Szabolcs szakdolgozata)
4.4. üzletágak összetevői, szerepe a társadalomban és gazdaságban
1.Az egyes szektorok összetevői, összefüggései
2. Helyzetük, súlyuk a nemzetgazdaságokban
3. Helyzetük, súlyuk Magyarországon 4. Hatásuk a gazdaságra és
társadalomra
4.4. példa Az infokom ágazat súlya, szerepe
a nemzetgazdaságban
Az információs társadalom technológiák által kínált lehetőségek nagymértékben járulnak hozzá az életminőség és a versenyképesség javulásához.
Az információs társadalom technológiák által kínált lehetőségek nagymértékben járulnak hozzá az életminőség és a versenyképesség javulásához.
Összesen 1750 Mrd Ft,a GDP 9,4%-a
Összesen 1750 Mrd Ft,a GDP 9,4%-a
Infokommunikációs ágazat nagysága (bevételek, 2003)
Információs technológia
28%
Postai szolgáltatások
9%
Elektronikus hírközlés
63%
Forrás:Tóth László: Trendek és szabályozási kihívások a hírközlésben. Hírközlés 2005
4.5. Az üzleti ágazatok áttekintése, részletesebb elemzése
1. Magyarországi fejlődéstörténete 2. Szerkezete, összetevői 3. Összetétele a gazdasági szervezetek típusai szerint 4. Szövetségek, egyesületek5. A szektor alakulása a rendszerváltást, EU-csatlakozást
követően6. Az innováció, fejlesztés szerepe, fejlesztési keretek, I. II.
nemzeti fejlesztési terv 6. Helyzetelemzések, stratégiák - Gazdasági és
piackutatók stb.
4.6. Termelési és szolgáltatási értékláncok
1. Termelők, előállítók 2. Feldolgozók,3. Szolgáltatók4. Kutatók, fejlesztők 5. Technológiák, automatizálás stb. 6. Hozzáadott értékek 7.
4.7. Az üzleti tudáslánc globális, EU, nemzeti, és szervezeti szinten
Lásd következő ábra. Figyeljünk a következőkre!1. Emlékeztet-e az infoláncra, illetve infokom
értékláncra?2. Felfedezhetők-e, feltárhatók-e benne a
szerepek, a játékosok? 3. Mik a fő kulcsszavak? 4. Miért tudáslánc? Miért nem infolánc?5. Idézzük fel, milyen folyamatok révén lesz
adatokból információ, információkból tudás? 6. Hogyan érvényesül ez a II. Nemzeti fejlesztési
tervben? - a tudás alkalmazása!!!!
4.7 f. A tudáslánc vállalati szinten
Elemezzük a megelőző ábrát! 1. Milyen mikrofolyamatok vannak/lehetnek az
egyes láncszemeken belül? 2. Milyen szerepet kapnak az adatok és
információk?3. Miért nem említik ezeket az ábra készítője?
Prusak 4. Milyen szerepet kap/kaphat itt a technológia? 5. Milyen szerepet kap/kaphat itt a
menedzsment?6. Mely láncszemekre érvényesek az „adatokból
információk”, és az „információkból tudás” folyamatok?
7. Hol az infomenedzser, infobróker helye?
4.8. Az infotechnológia és infokom technológia az üzleti információs láncban
infomenedzsment és inoftechnológia, infokom menedzsment és infokom technológia?
Technológiai és funkcionális konvergencia? Milyen további szinteken hat a konvergencia,
ezek hogyan függnek össze? Ld. bővebben 2. részben!!
5. Üzleti információáramlás a szervezetek szintjén
1. A vállalai infomenedzsment 2. A vállalati infolánc, tudáslánc 3. üzleti stratégia és információs
igények 4. Infokom formák és folyamatok
5.1. Infomenedzsment A vállalati információ- és tudásigényből való kiindulás tudatosítása. Az IM alapvető céljainak, szükségességnek megismertetése,Az IM történeti kialakulásának, területeinek, feladatainak bemutatása, Az IM sokrétű összefüggéseinek /szervezési, IT, stratégiai / felvázolása,
Az IM-TM összefüggésinek megértetése
5.2.Az üzleti stratégia fontossága Egy gazdálkodó szervezetnek vannak
céljai, amelyek eléréséért dolgozik. Ezek a célok a vállalati
stratégiában kerülnek megfogalmazásra. A vállalat működése nem lehet sikeres,
ha nem rendelkezik jól megtervezett üzleti
stratégiával.
5.3. INFORMÁCIÓIGÉNYEK
Az üzleti folyamatok, adat- és információigényük
Az információ mint erőforrás, vállalati információigény
Az információ mint erőforrás
Információigények szintjei a vállalatoknál
5.4. belső és külső információ
A belső és külső információ a vállalatoknál Az adat-, információ-integráció fontossága
Lásd részletesen a jegyzetben táblázatos formában
5.4. f.Stratégiai információs igények vállalat felső vezetői elsősorban
stratégiai kérdésekkel, stratégiai tervezéssel
foglalkoznak. Cél: a szervezet a kitűzött célt a lehető leghatékonyabban valósítsa meg. Ehhez döntéseket kell hozniuk. A döntéseikhez pedig információkra van szükségük.
5.5. Cél: versenyelőny szerzése
A vállalat stratégiáját meghatározó vezetők
időben meghozott, jól megalapozott
döntéseikkel a céget versenyelőnybe hozhatják a
gyorsan változó környezetben
5.6. Az információgazdálkodás kényszere
Az információ, mint stratégiai- és mint termelési
tényező kulcsfontosságú szerepet játszik döntéseik meghozatalában. Az információk mennyisége és
minősége fontos. Gazdálkodni kell velük.
5.6. f. Az információgazdálkodás feladata
Az információgazdálkodás feladata az információk • megszerzése, •
tárolása, • célorientált feldolgozása. Egy szervezet működése csak akkor
lehet hatékony és eredményes, ha a megszerzett információival jól gazdálkodik.
5.7. Mi a szűk keresztmetszet? „Az igazi szűk keresztmetszet nem technológiai, nem pénzügyi, de
még csak nem is információs szűkösség. A kényszertényező a meglévő adatvagyonból nyerhető releváns információk hatékony biztosítása a menedzsment számára.”
Ph.D. Robert Simons Harvard Business School
5.8. Fő pontok
„A technológia önmagában nem hoz létre tudásteremtő vállalatot” /Davenport, Prusak, 153.p./
IT-. IKT-beruházások A tudásmenedzsment szemlélet Vállalati kultúra- vállalati filozófia Az emberi erőforrás – a továbbképzés
5.9. Az üzleti információ szervezeti szinten
Az információ használatának és értékének gazdasági, minőségi és stratégiai vonatkozásai
Az információ gazdasági értéke, értékelése
Önellátás vagy külső információszolgáltatók igénybevétele
-outsourcing
A minőségbiztosítással való összefüggései
6. Üzleti információs és tudásfolya-matok -infobróker szp-ból
A tudásfolyamatok és az információs folyamatok Az egyes folyamatok az információs probléma megismerése, tisztázása - infokeresési, beszerzési stratégia- Áttekintés, válogatás - Források beszerzése, elérése - Rendszerezése, feltárása - Az információs probléma megoldását segítő válasz megfogalmazása - A válasz megosztása az igénylővel- Az információ hasznosítása
6.1.Az egyes infobróker folyamatok elemzése
2.1. Áttekintés, válogatás
.2.2. Beszerzés, elérés
6.2.A tudásfeltárás
FunkcióiA feltárást szabályozó döntések /kvantumok, adattípusok/
Szintek: /1/ a leíró, regisztratív szint
2, tárgyi feltáró szint3, az eredeti forrásokat pótló szint
6.3.A tudás rögzítése, tárolása
a. A folyamat funkciója
b. A rögzítés
c. Rendszerezés és tárolás
d. A tudásreprezentáció hieararchiaszintjei
6.4.A tudásmegosztás, közvetítés
a. Információkeresés
b. Szolgáltatás
c. Különbségek a tacit és explicit tudás megosztásában, közvetítésében
6.5.A tudás felhasználása, hasznosítása
a. E fázis szerepe az adat-tudás-spektrumban
b. E fázis szerepe a tudás életciklusában
c. Az innováció szerepe a hasznosításban
d. A kutatás-fejlesztés szerepe a hasznosításban
e. EU- és nemzeti szintű ösztönzések
6.6. A tudásmegosztás, közvetítés
a. Információkeresés
b. Szolgáltatás
6.7.Az integrált feldolgozás és használat példája
Az információ-és tudásfeldolgozási keretek ismertetése
A különböző mélységben feltárt üzleti információs termékek és szolgáltatások
Egy példa a TMT alapján
7. Az üzleti tudás - az információs szakember szemszögéből
a. A tudás 3 szférájab. Tacit és explicit tudás
7.1. Az üzleti tudás 3 szférája:
Értelmi: megfelelő tájékozottság + tapasztalat, szakértelem, áttekintés, elemzés képessége, döntési és cselekvési minta,
Érzelmi-értékrendbeli: érzelmek, értékek, intuíció, reflexek
Készségbeli: automatizmusok
7.1. folyt. A tudás három szférája vállalati szempontból
a. Értelmib. Érzelmi - Értékrendbeli c. Pszichomotoros- készségbeli
Lásd részletesen a jegyzetben Következő ábra: tacit és explicit
üzleti tudás
2.
7.3. Fő pontok
Mik a lehetőségei az infobrókernek az üzleti infoszolgáltatásban?
Melyek a fő információs munkafolyamatai?
Az áttekintés képessége A szelektálás képessége A feldolgozás, rendszerezés képessége A tudáscsere és megosztás képessége
7.4. info- tudástársadalomépítési vonatkozások
1. Minden összefügg, a konvergencia kérdése – technológia, szolgáltatások, általános és szakpolitika
2. Stratégiák és programok, projektek
HOZZÁFÉRÉS
MOTIVÁCIÓ
TARTALOM
BIZTONSÁG
KÉPZETTSÉG
PIACIMECHANIZ-
MUSOK
SZABÁLYOZÁS FISKÁLIS,KÖZPOLITIKAI
ESZKÖZÖK
HORIZONTÁLIS PRIORITÁSOK (INNOVÁCIÓ ESÉLYEGYENLŐSÉG)
7.4. példa Versenyre gyakorolt hatások
Nemzeti Szélessávú Stratégia
Forrás:Nemzeti Szélessávú Stratégia 2005, illetve: Tóth László: Trendek és szabályozási kihívások a hírközlésben. Hírközlés 2005
következik az infokom szektor példája
Ld. külön anyagban