1
Molnár Beáta
Tudomány a bűnüldözésben, a bűnüldözés tudománya, a kriminalisztika
Budapest
2011
1
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés……………………………………………………………………. 32. Kriminalisztika fogalma…………………………………………………… 3
3. A kriminalisztika kialakulása………………………………………………4
1. A kriminalisztika elhelyezkedése a tudomány rendszerében……………..7
1
1. A kriminalisztika alrendszerei……………………………………………..10
2. A kriminalisztika kompetencia alapú rendszere………………………….12
3. Bizonyítási rendszer…………………………………………………………124. A kriminalisztika intézményei, oktatás és kutatás…………………………16
5. Irodalom………………………………………………………………………23
1
1. Bevezetés
A kriminalisztika népszerű tudomány, könyvekben, újságokban, filmeken és a
televízióban rendszeresen megjelenik. A bűnügyi történetek, a krimik, a tv sorozatok
részletesen bemutatják a bűnügyi nyomozás menetét, az alkalmazott eljárásokat és a
bűnügyi történetbe ágyazva felvonultatják a kriminalisztikai eszközök szinte teljes
tárházát. Elmondhatjuk tehát, hogy sok technikai részlet közismert, azt azonban,
hogy a kriminalisztika milyen összetett tudomány csak a szakemberek ismerik. A
kriminalisztika olyan, mint egy színes kaleidoszkóp, sok tudományág, önálló és
határtudomány, segédtudomány és speciális bűnügyi tudomány ismeretei alkotják
sokrétű rendszerét, ezért gondolom, hogy ha csak nagy vonalakban is, de érdemes a
megismerése.
1. Kriminalisztika fogalma, A kriminalisztika olyan bűnügyi tudomány, amely a bűncselekmények felderítésének
és bizonyításának eszközeit és módszereit vizsgálja, majd a feltárt eszközöket és
módszereket elvi és gyakorlati szempontból rendszerezi.1
A kriminalisztika, mint elnevezés az európai kontinensre jellemző, az angolszász
rendszerek (UK és USA) a bűnügyi tudományok (forensic science) fogalmát használják,
amely nagyjából megegyezik az európai krimináltechnikával. Az Egyesült Államokban
a kriminalisztika kifejezést, csak a helyszíni szemle szakcselekményeire (nyomkutatás,
összegyűjtés, rögzítés, megvizsgálás stb.) használják, és a forensic science egyik ágának
tekintik. Fenyvesi Csaba ezért használja kriminalisztika helyett a bűnüldözés-tudomány
kifejezést a kriminalisztika nemzetközi vonatkozásaiban2
A hazai szakirodalom mai is Viski László 1961-ben publikált meghatározását tartja
autentikusnak:
„A kriminalisztika a bűncselekmények nyomozásának, felderítésének tudománya. Célja,
1Tremmel Flórián, Fenyvesi Csaba és Herke Csongor (2005): Kriminalisztika. Tankönyv és Atlasz. Dialóg Campus Kiadó. Budapest-Pécs 35. 2 Fenyvesi Csaba: A XXI. századi bűnüldözés-tudomány nemzetközi tendenciái. Magyar Tudomány. 2004/6 . 757
1 hogy a tételes jog által meghatározott keretekben olyan módszereket és eljárásokat
dolgozzon ki, amelynek a segítségével a készülő bűncselekmények leleplezhetők,
megakadályozhatók, a már elkövetett bűncselekmények felderíthetők, elkövetőjük
megállapítható és felelősségre vonható. A kriminalisztika tanulmányozza a nyomozás
szolgálatában álló természettudományos, műszaki, technikai eszközök és eljárások
egyes fajtáit, a nyomozási módszereket, a nyomozási cselekmények véghezvitele
során célszerű eljárásmódot meghatározó elveket és szabályokat, végül az egyes
bűncselekmény fajták felderítésére alkalmas eszközök és módszerek célszerű és
tervszerű felhasználásának kérdéseit. Ismeretanyaga egységes összefüggő egészet alkot,
amelynek alkalmazása a bűncselekmények felderítésének eredményesebbé tételével
szolgálja a bűnözés elleni küzdelem céljait.”3
2. A kriminalisztika kialakulása A XVIII. századig gyakorlatilag nem létezett kriminalisztika, a bűncselekmények
vizsgálatának eljárásmódja egyszerű, tapasztalaton alapuló és egyedi esetre alkalmazott
volt. Ha a bűncselekmény elkövetőjének személye nem volt nyilvánvaló, az ítélkezés a
társadalmi fejlődés korai szakaszaiban misztikus vagy mágikus eszközökkel történt.4
A kriminalisztika történet a fejlődés három nagy szakaszát különbözteti meg:
A tudománnyá válás előtti korszak.
Mivel a jogi formák előbb létrejöttek, mint a kriminalisztika, a társadalom kénytelen
volt a konfliktusokat rendezni akkor is, amikor a tények megismerése egyáltalán
nem volt lehetséges vagy nem is tartotta feladatának a megismerést. A jog legősibb
formái nem a törvényekben, hanem a feltételezett jogsértést követő bírói döntésben
testesültek meg. „A helyesre és helytelenre vonatkozó egyedüli mérvadó állítás a
tények bekövetkezése után hozott bírói ítélet, amely nem tételez fel törvényt és annak
megsértését, hanem amelyet egy felsőbb hatalom először súg a bíró fülébe a döntés
pillanatában”. 5
Még a középkori jogszolgáltatás különböző próbái is azt mutatják, hogy a döntést
3 Kriminalisztika. Általános rész.(1961) BM Tanulmányi és Módszertani Osztály, Budapest. 13. 4 Armin Forker (2000): Történeti kriminalisztika – kísérlet az európai kriminalisztika fejlődésének tanulmányozására. In: Katona Géza (szerk.): A kriminalisztika aktuális kérdései. Tanulmányok öt európai országból. BM Kiadó. Budapest 65.5 Henry Sumner Maine (1997): Az ősi jog. Gondolat ’96 Kiadó. Budapest, 10.
1 ismeretek hiányában transzcendens erőkre bízták (istenítélet), a konfliktus tárgyát
képező múltbeli események ténybeli megismerését pedig meg sem kísérelték.
A büntető eljárásjog korai stádiumára az inkvizitórius (nyomozóelvű) eljárás volt
jellemző, ahol az alapvető eljárási tevékenységek egy kézben összpontosultak, ugyanaz
a hatóság kezdeményezte a felelősségre vonást, biztosította a formális védelmet, és
alkalmazta a büntető szankciót.6 Ez az egy kézben összpontosuló hatalom vezetett a
kínvallatás, a tortúra gyakorlatához, ahhoz, hogy a nyomozás során minden eszközzel
beismerő vallomást csikarjanak ki. A beismerő vallomás, a „regina probationum” (a
bizonyítékok királynője), mint elsődleges bizonyíték feltétel nélkül alkalmas volt a
bűnös elitélésére.
A kriminalisztikai módszerek konszolidálódásának kora.
A tudományos alapokat nélkülöző nyomozási módszer és gyakorlat nem kedvezett a
bűnügyi nyomozás elméleti törvényszerűségeinek kialakításához. A kriminalisztika
kialakulása a felvilágosodásnak köszönhető, amely elvetette az inkvizíciót és nem
fogadta el a kínvallatás által megszerzett bizonyítékot. Ezen túlmenően a kötött
bizonyítási rendszer helyett, a szabad bizonyítási rendszerre való áttérést szorgalmazta.7
A felvilágosodás megteremtette a kriminalisztika kialakulásához szükséges három
feltételt:
● a humánus gondolkodást, és annak elfogadását, hogy a bűncselekmény
elkövetője is ember,
● a technikai eljárások, metódusok felfedezését a bűncselekmény kiderítésére,
● a szabad bizonyítás rendszerének bevezetését, melyben a bizonyítékokat
összevetik és szabadon értékelik és ahol a vallomás tartalmát is figyelembe
veszik.
A XVIII. sz. végére Európában, illetve Magyarországon a XIX. sz. közepére
befejeződött a rendvédelmi szervek (rendőrség) megjelenése, amelyen belül létrehozták
a csak bűnüldözéssel foglalkozó egységeket, a bűnügyi rendőrséget. Kialakultak a
szervezeti keretek és az egységes munkamódszerek, majd fokozatosan összeállt a
6Tremmel Flórián (2001): Magyar büntetőeljárás. Dialóg Campus Kiadó. Budapest-Pécs, 93.7 Molnár József (2004): A kriminalisztika tudományának története. In: Bócz Endre (szerk.) Kriminalisztika 1. kötet. BM Kiadó. Budapest, 16.
1 kriminalisztikai ismertanyag is.8
A tudományosan megalapozott kriminalisztika korszaka.
Ezt a korszakot a XIX. század közepétől-végétől számíthatjuk, ekkorra Európa-szerte
kialakult a bűnüldözés szervezete és általánossá vált az állami bíráskodás, valamint
megjelentek az első rendszerezett, tudományos alapon nyugvó nyomozástani munkák.
A kriminalisztika tudományos megalapozása a büntetőeljárási jog irodalmából indult ki,
és ez a kezdetektől meghatározza a két tudomány kapcsolatát.
Franz von Jagemann, 1838-ban megjelent „A bírósági vizsgálati tan kézikönyve” c.
munkájában már megjelent az önálló kriminalisztikai gondolkodás, vagyis az okokban
és nem a célokban való gondolkodás. A humánus igazságszolgáltatás érdekében emelt
szót, szembeállítva azt a testi és lelki kényszerrel. 1841-ben Jagemann egy Nöllner
nevű német jogásszal közösen létrehozta az első kriminalisztikai szakfolyóiratot.9
Az 1850 –es évektől biológusok, fizikusok, kémikusok érdeme, hogy a tudományterület
megszületett, illetve fejlődött.
Érdekes momentum, hogy az irodalomban már jóval a tudományág elismerése és
elfogadása előtt megjelennek krimináltechnikai elemek, először Edgar Allan Poe-nál,
majd Conan Doyle írónál, akinek regényhőse Sherlock Holmes akár a kriminalisztika
képzeletbeli atyjának is tekinthető, mivel nyomozásai során sokrétű kriminalisztikai,
elsősorban krimináltechnikai módszert használt fel a nyomok és anyagminták
vizsgálatánál.
A kriminalisztika tényleges atyja Hans Gross, osztrák egyetemi tanár és vizsgálóbíró,
korának egyik legkiválóbb büntetőjogásza és tudós szakírója, a bűnügyi felderítés
tudományos kimunkálója, a modern kriminalisztika megalapítója, aki 1892.-ben
megjelent „Vizsgálóbírák kézikönyve” c. művével elismertté tette a kriminalisztika
fogalmát. 1888-ban létrehozta a Nemzetközi Kriminalisztikai Egyesületet, két
tudóstársával Prinsszel, és van Hamellel. Ezek a munkák elősegítették, hogy a
8Finszter Géza (2005-2007) A kriminalisztika elmélete és a praxis a büntetőeljárási reform tükrében users.atw.hu/be/letoltes/Krimjegyzet.doc9Finszter Géza (2005-2007) A kriminalisztika elmélete és a praxis a büntetőeljárási reform tükrében users.atw.hu/be/letoltes/Krimjegyzet.doc
1 kriminalisztika önálló tudományágként működhessen. 10
Említést érdemel még Calvin Goddard, aki 1920.-ban megalkotta a lőfegyverek
azonosítási eljárását és Edmond Locard, akinek nevéhez ugyanebben az évben
a „kicserélődés elve” (theoretical exchange) publikálása fűződik. Ez az elv alapvető
a kriminalisztikában, azt tartalmazza, hogy a tárgyak, személyek találkozása mindig
együtt jár nyomok, anyagmaradványok átadásával, átszállásával és ezek feltárása,
rögzítése, azonosítása rendkívüli jelentőségű a bizonyítási eljárásban. Harminc évvel
később az 1950-es években Paul Kirk ezt azzal egészítette ki, hogy bűncselekményt
nem lehet úgy végrehajtani, hogy valamilyen bizonyíték (nyom, anyagmaradvány) ne
maradjon hátra vagy ne kerüljön rá az elkövetőre. 11
3. A kriminalisztika elhelyezkedése a tudomány rendszerében
A kriminalisztika, mint tudomány intézményesülése
A kriminalisztika fiatal tudomány, amely a büntetőtudományok rendszerében már a XX. század elejétől fogva különleges helyet foglal el. A kriminalisztika alkalmazásorientált tudomány, amelynek pontos terjedelme és tartalma az eltelt kb. száz év alatt folyamatosan alakult, bővült és a tudományággal kapcsolatos tudásanyag is egyre gyorsabban növekedett. A kriminalisztika gyakorlati alkalmazására Magyarországon is már a XX. sz. első évtizedében sor került, az első magyar nyelvű kriminalisztika tankönyv Gross 1897-es könyvének fordítása volt.
Ami a kriminalisztika intézményesülését illeti, szükséges a fogalom pontos tisztázása.
Németh András szerint: „A nemzetközi tudománytörténeti szakirodalom ugyanis a modern értelemben vett tudományos diszciplínává válás egyik alapvető kritériumának tekinti, hogy bekövetkezett-e annak egyetemi legitimációja, intézményesülése, vagyis egyetemi tudománnyá válása, és ezzel együtt betagolódása a hivatalosan is elismert tudományok sorába, azaz művelésére folyamatosan működő, önálló tanszéket hoztak-e létre, mekkora számban vesznek részt annak művelésében az egyetemi oktatásra képesített kvalifikált szakemberek.”12
Fenti megfogalmazás alapulvételével a kriminalisztika néhány év kihagyással 1912 óta jelen van az egyetemi oktatásban. A kriminalisztika egyetemi oktatását Angyal Pál a
10 Dr. Pethő Erzsébet Margit: A modern kriminalisztikai eszközök bizonyítékként történő értékelése a büntetőeljárásban http://www.fovarosi.birosag.hu/szellemimuhely/dr_petho_erzsebet_margit.pdf 11Tremmel Flórián, Fenyvesi Csaba és Herke Csongor (2005): Kriminalisztika. Tankönyv és Atlasz. Dialóg
Campus Kiadó. Budapest-Pécs 40-42. 12 Németh András (2001): A pedagógia egyetemi tudomány jellegének kialakulása és intézményesülése a pesti egyetemen. Magyar Pedagógia 2001/ 2. 213–238.
1 pesti egyetem jogprofesszora vezette be 1912-ben. 1945 és 1960 között nem volt önálló stúdium. Az 1960-as évek elején azonban újra önálló tárggyá vált, és Viski László személyében elkötelezett oktatót nyert, aki 1961-ben részt vett a Kriminalisztika c. könyv létrehozásában is.13 Önálló kriminalisztikai tanszék a jogi egyetemeken nincs, a kriminalisztika oktatása a büntetőeljárási tanszékek égisze alatt, de önálló tárgyként folyik. Önálló tanszék keretében folyik az oktatás azonban a Rendőrtiszti Főiskolán, így elmondható, hogy a kriminalisztika intézményesült tudomány.
A kriminalisztika kapcsolata a jogtudománnyal
A Társadalomtudományok egyik alaptudománya az Állam és Jogtudomány, amelynek
egyik jogága a büntető jogtudomány. A büntető jogtudomány csoportjai:14
○ Jogi (normatív)●Anyagi: a bűncselekménynek minősülő cselekmények és az
alkalmazható szankciók.
● Eljárási (alaki): a büntetőjogi felelősségre-vonás eljárási rendje.
● Végrehajtási: az alkalmazható szankciók végrehajtási rendje.○ Nem jogi (empirikus)
● Kriminológia, a bűnözéssel, mint komplex és átfogó kategóriával
foglalkozik, a pszichológiai és szociológiai tudományok határterülete.
● Kriminalisztika, bűnügyi nyomozástan
Fenyvesi Csaba szerint kriminalisztika tulajdonképpen "kakukktojás"15 az állam
és jogtudományban, mert a kriminalisztika nem jogág, hanem egyértelműen
ténytudomány. Nincsenek jogi kódexei, tételes joga, jogi kerete van csak, amelyet
legfőképpen a büntetőeljárásról szóló törvény alkot. Ezen túlmenően főképp
természettudományos ismeretekre épül, szemben a jog társadalomtudományi jellegével.
A kriminalisztika olyan praktikus tudományterület, amelyben a megtanult ismeret
nagyon gyorsan alkalmazható.
Ettől eltérő állásponton van Tremmel Flórián,16 aki szerint a kriminalisztikának is jogi
jellege van, mert a büntető eljárás jog (Be.) tartalmazza a legfontosabb nyomozati
13 Kriminalisztika. Általános rész.(1961) BM Tanulmányi és Módszertani Osztály, Budapest. 14 Mészáros Ádám (2005): Büntetőjogi alapismeretek http://mek.oszk.hu/03300/03394/03394.pdf15 Fenyvesi Csaba: A kriminalisztika, mint tudományág, és mint egyetemi tantárgy. Magyar Tudomány, 2003./2 . 197-202. 16 Tremmel Flórián, Fenyvesi Csaba és Herke Csongor (2005): Kriminalisztika. Tankönyv és Atlasz.Dialóg Campus Kiadó. Budapest-Pécs 37-42.
1 cselekmények keretszabályait. A nyomozati cselekmények foganatosítása során
alkalmazni kell a Be. alapelveit (pl. védelem elve, ártatlanság vélelme, stb.), továbbá az
eljárásjogi és garanciális szabályokat is be kell tartani. Ezek a szabályok adják meg a
nyomozási cselekmények törvényességi kereteit. A kriminalisztika pedig tartalommal
tölti meg a jogi kereteket pl. a nyomozási cselekmények, bizonyítékszerzési és
vizsgálati módszerek, kényszerintézkedések foganatosítása, stb. esetén. Az eljárásjogi
szabályok betartása ugyanis önmagában nem eredményezi a bűnügyek felderítését,
ugyanakkor a nem törvényes nyomozási cselekmény során beszerzett, un. jogellenes
bizonyítékok nemcsak, hogy törvénytelenek, hanem feleslegesek is, mert nem
használhatók fel a büntetőeljárásban.
Egyértelmű tehát, hogy a kriminalisztika, mint a bűnügyi tudományok egyik ága
szoros kapcsolatban van a többi bűnügyi tudománnyal, a büntetőjoggal, büntető
eljárásjoggal, kriminológiával, viktimológiával (áldozattannal), büntetés-végrehajtási
joggal. A büntető eljárásjoggal való kapcsolatot pedig, mint az, az eddigiekből is
látszik, erős kölcsönhatás jellemzi, a kriminalisztika is visszahat a büntető eljárásjogra,
különösen a bizonyítási jogra. A kriminalisztikai elméleti kutatások és a gyakorlat
eredményei alapján kerültek be a büntető eljárási törvénybe olyan intézmények, mint
a bizonyítási kísérlet, a felismerésre bemutatás, vagy a helyszíni kihallgatás, mely
cselekmények korábban csak a szemlére vonatkozó szabályok analóg alkalmazásával
voltak elvégezhetők. A kriminalisztika viszonya társtudományához a kriminológiához,
olyan jellegű, mint a büntetőjog és a büntetőeljárás jog kapcsolata, kiegészítik egymást,
de rivalizálásra az eltérő jelleg miatt nincs ok.
A kriminalisztika kapcsolata más tudományokkal
A kriminalisztikának nemcsak a jogtudománnyal van szoros kapcsolata, hanem szinte
valamennyi műszaki és természettudománnyal, továbbá a pszichológiával, logikával,
szociológiával is. Ezektől a tudományágaktól eszközöket és módszereket vesz át, és ha
szükséges továbbfejleszt. A kapcsolatok során gyakran határtudományok jönnek létre,
mint az igazságügyi orvostan, igazságügyi elmekortan, stb.
Hatékonyan használhatók a kriminalisztikában pl. fizikai, kémiai műszerek, mérési
eljárások, optikai vagy informatikai berendezések, akár változatlan formában akár a
krimináltechnika által továbbfejlesztve, mint a bűnügyi fényképezés, hangazonosítás,
stb. Vannak azonban speciálisan a krimináltechnika által létrehozott szakágak, mint pl.
1 a bűnügyi nyomtan (traszológia), a daktiloszkópia (újjnyomat rendszer), igazságügyi
írásvizsgálat, vagy az igazságügyi lőfegyvertan (ballisztika).17
A ma már klasszikusnak számító forenzikus (igazságügyi, bírósági) biológia,
kémia, ballisztika, fényképezés mellett a kriminalisztikában már jelentős helyet
kapott a forenzikus számítástechnika, (amely többek között kiváltja a hagyományos
hangazonosítást, a hang és a hanghordozók komputerizált vizsgálatával). Ide sorolhatjuk
az antropológiát, a bizonyíték-elemzést, a bűnügyi ügyintézést (forensic nursing),
valamint a tervezési-építési balesetek (engineering failures), tűzesetek (fire science), és
robbantások (explosions) nyomozását is.18
Az információs és analitikus rendszerek robbanásszerű fejlődése, mely az 1970-es
években indult rengeteg új lehetőséget, (pl. a DNS,) hozott a kriminalisztika számára.
4. A kriminalisztika alrendszerei
● krimináltechnika,● krimináltaktika,● kriminálmetodika
A krimináltechnika és a krimináltaktika együttesen képezi a kriminalisztika általános részét, míg a kriminálmetodika a kriminalisztika különös része, szakkriminalisztika vagy alkalmazott kriminalisztika19.
krimináltechnika A tárgyi bizonyítékok tudományterülete, természettudományos és műszaki-technikai eszközök és módszerek felhasználását jelenti a bűnfelderítésben. A személyi bizonyítékok helyett a nehezebben korrumpálható tárgyi bizonyítékokra helyezi a súlyt.20
Szakágai:
● Nyomtan,● Kriminalisztikai fényképezés,
17 Tremmel Flórián, Fenyvesi Csaba és Herke Csongor (2005): Kriminalisztika. Tankönyv és Atlasz. Dialóg Campus Kiadó. Budapest-Pécs 36-42.18Fenyvesi Csaba: A kriminalisztika, mint tudományág, és mint egyetemi tantárgy. Magyar Tudomány, 2003./
2 . 197-202. 19 Tremmel Flórián, Fenyvesi Csaba és Herke Csongor (2005): Kriminalisztika. Tankönyv és Atlasz. Dialóg
Campus Kiadó. Budapest-Pécs 37.20 Dr. Gál Tamás (2010): Anyagvizsgálati módszerek a bűnüldözésbenhttp://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/anal/Anyagvizsgalati_modszerek_a_bunuldozesben/1-Bevezeto-eloadas.pdf
1
● A kriminalisztikai ballisztika,● Az írásvizsgálat,● Krimináltechnikai csapdák
Krimináltaktika
Azoknak a tudományosan kidolgozott ajánlásoknak a rendszere, amelyek meghatározzák az egyes nyomozási cselekmények végrehajtásának a módját. Információ hordozói személyi jellegűek, a bizonyítékszerzés a terheltek, sértettek, tanúk, eljáró személyek és közreműködő szakemberek részvételével zajlik.21
Szakágai:
Bizonyítási eljárások:
● Helyszíni szemle,● Bizonyítási kísérlet,● Helyszínelés,● Felismerésre bemutatás,● Kihallgatás,● Szembesítés,
Kényszerintézkedések: őrizetbe vétel, házkutatás, motozás, stb.
Kriminálmetodika
A kriminálmetodika a kriminalisztikának a nyílt nyomozás módszertanával foglalkozó
ága, a különféle ügytípusok feldolgozásához szükséges elméleti ismereteket és
gyakorlati tapasztalatokat integrálja, majd ezek alapulvételével tudományosan
megalapozott elveket és ajánlásokat dolgoz ki az egyedi ügyek hatékony megoldására.
A kriminálmetodika a nyomozóhatóságok gyakorlatában rendszeresen előforduló
bűnügyi, közigazgatási, és szabálysértési eseményeket a kriminalisztikai és
kriminológiai sajátosságaik, jellemzőik szerint csoportosítja. Mivel ügytípusokkal
foglalkozik, a metodikai „felosztás” és az anyagi jogi szabályozás rendszere között van
némi eltérés.
Pl. A dolog elleni erőszakkal elkövetett lopást a büntetőjog a lopás minősített eseteként
határozza meg, de nem tesz különbséget a betöréses lopás, a kasszafeltörés vagy a
zsebmetszés között, ezek „egy kategóriába”, a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás
kategóriájába tartoznak. Pedig van különbség az elkövetés tárgya, módszere, és az
elkövetők köre alapján is, mindegyiknek megvan a saját jellemzője, és ehhez igazodik
a metodika. Természetesen minden bűncselekmény egyedi, a kriminálmetodika csak
21 Tremmel Flórián, Fenyvesi Csaba és Herke Csongor (2005): Kriminalisztika. Tankönyv és Atlasz. Dialóg Campus Kiadó. Budapest-Pécs 37.
1 az adott ügykategória feldolgozásának leghatékonyabb módszereit és kérdéseit tudja
összefoglalni, de ezek sem alkalmazhatóak mechanikusan minden egyes ügyre. A
kriminálmetodika nem egy „minden alkalomra érvényes receptet”, kínál, hanem
módszertani ajánlásokat dolgoz ki, amelyeket a nyomozási problémák megoldásánál
célszerű figyelembe venni.22
5. A kriminalisztika kompetencia alapú rendszere
A kompetencia alatt a kriminalisztikában a nyomozó hatóságok anyagi-technikai
felszereltségét, és tagjainak szakmai felkészültségét értjük. A kriminalisztika
szakkifejezés eredetileg a bűnügyi nyomozó speciális szaktudását, gyakorlati
ismereteinek együttesét jelentette. A nyomozó kriminalisztikai szaktudása a szakértelem
alsó határát jelenti. Szakértőre van szükség a nyomozásban, ha a szakkérdés
eldöntéséhez a nyomozó (bűnügyi technikus) szaktudása már nem elegendő.23
A XX. század elején létrejött „tudományos rendőrség” kifejezés a rendőrségi
azonosító laboratóriumok működését jelölte. Ezekekben az intézetekben a kémia, a
biológia, a fizika, az orvostudományok és más természettudományok képviselői, a
tudományterületük által feltárt eszközök és módszerek segítségével végezték a tárgyi
bizonyítékok felkutatását, a múltbeli esemény rekonstruálását, valamint az ehhez
szükséges azonosítási műveleteket. A laboratóriumi háttér megkívánta a helyszínen
folytatott nyomkutató és nyomrögzítő feladatok technikailag magas színvonalú
elvégzését, ami újabb szakembert igényelt, a bűnügyi technikust. A laboratóriumi
szakértő és a bűnügyi technikus bizonyítási tevékenysége szolgált alapul a büntető
perben az ítélethez szükséges belső meggyőződés kialakításához. 24
6. Bizonyítási rendszerA kriminalisztika történeti előzményeiben nagy jelentősége van a bizonyítási rendszerek
kialakulásának. A bűn az emberek számára sokáig olyan irracionális, ismeretlen erők
által irányított jelenség volt, amelynek megismerése racionális eszközökkel nem
lehetséges. „A formális bizonyítás során a bűncselekmény elkövetésével kapcsolatos
tények, adatok felderítése érhető legkevésbé tetten. A XI-XIV. század közötti
22 Dr. Nagy József: A kriminálmetodika általános kérdései, kivonat http://www.rtf.hu/Tanszekek/krimcs/krimmetod_kivonat.pdf23 Erdei Árpád (1987): Tény és jog a szakvéleményben. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. 31. 24 Finszter Géza (2005-2007) A kriminalisztika elmélete és a praxis a büntetőeljárási reform tükrében users.atw.hu/be/letoltes/Krimjegyzet.doc
1 időszakban a megfelelő eszközök hiányában, szinte kizárólag a babonák, a természeti
vallások maradványai és a keresztény vallás leegyszerűsített eszméinek kölcsönhatása
határozták meg a büntetőeljárási bizonyítást. A bűncselekmény – ezen belül kiemelten
az eretnekség – az akkori felfogás szerint az isteni, a vallási rend megsértése is volt
egyben, ennek következtében természetesnek vették, hogy meghatározott eljárások,
eszközök igénybevétele esetén a Mindenható közvetlenül nyilatkozik meg arról, hogy ki
a bűnös és az ártatlan.”25
Az első magyar eljárásjogi törvény az 1896:33 tv. – büntetőjogi perrendtartás, a büntető
perre koncentrált és bevezette a szabad bizonyítás rendszerét.
A szabad bizonyítási rendszerben a törvény már nem írja elő, hogy melyik bizonyíték
mennyit ér, de azt sem, hogy mennyi bizonyíték kell a megfelelő ítélet meghozatalához.
A bizonyítás megköveteli azoknak az adatoknak az értékelését is, amelyek nem hoznak
újszerű értesüléseket, hanem a már feltárt adatok hitelt érdemlőségét igazolják. A
bizonyítási eljárást addig kell folytatni, amíg az ügy érdemi szempontjából lényeges
tények, körülmények nem nyernek egyértelmű bizonyítást, de nem játszhatnak szerepet
időbeli korlátok, vagy gazdaságossági szempontok. 26
A bizonyítás eszközei a tanúvallomás, a szakvélemény, a tárgyi bizonyítási eszköz, az
okirat és a terhelt vallomása.(Be.76.§.(1) bek.)27
A bizonyítás eszközei rendkívül sokrétűek, teljes bemutatásuk e dolgozat keretében még
vázlatosan sem lehetséges, ezért két, számomra érdekes bizonyítási eszközt mutatok be,
a poligráfot és a DNS vizsgálattal történő személyazonosítást.
Poligráf
A szó jelentése görög eredetű, „többféle írást” jelent.
A büntetőeljárás egyik legnagyobb problémája annak eldöntése, hogy igazat mond-
e a vádlott vagy a tanú. Az eljáró hatóságoknak gyakran egymásnak ellentmondó
vallomások közül kell kiválasztani az igazságnak megfelelőt, ezért a büntetőeljárás
történetében egyre-másra felbukkannak kísérletek arra, hogy a vallomások
25 Farka Ákos és Róth Erika (2004): A büntetőeljárás, KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest. 99.26 Dr. Pethő Erzsébet Margit : A modern kriminalisztikai eszközök bizonyítékként történő értékelése a büntetőeljárásban http://www.fovarosi.birosag.hu/szellemimuhely/dr_petho_erzsebet_margit.pdf
27 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról
1 értékelésének bizonytalanságait kiküszöböljék. Az inkvizitórius eljárásban a tortúra is
ilyen módszer volt, mint ahogy a poligráf alkalmazásától is ezt az eredményt várták.28
A poligráf a hazugság kísérőjelenségeként végbemenő fiziológiai változások mérésére
szolgáló eszköz. A mai poligráf ősét John Larsson amerikai rendőrtisztviselő készítette
el 1921.-ben. Az eszköz három jelenséget, a vérnyomást, a pulzust és a légzést mérte,
miközben figyelték még az izom működését is a kihallgatási szituációban.
A bemutatást követően megkezdődött a poligráf gyártása és folyamatosan elterjedt a
használata.
A II. Világháborút követően a nürnbergi per folyamán is alkalmaztak poligráfot.
Magyarországon a 1970-es évek végén, 1980-as évek elején kezdték alkalmazni
emberölési ügyekben, de a módszer nagyon lassan terjedt, és csak 1990 után emelkedett
az elvégzett vizsgálatok száma. A kezdeti bizalmatlanság ellenére ma már bevett
módszernek tekinthető.
A poligráfos vizsgálatról a Be. kevés említést tesz, rögzíti, hogy a vizsgálat
elvégzéséhez a gyanúsított beleegyezése szükséges, valamint előírja a szaktanácsadó
kötelező részvételét és kizárja a fiatalkorúakat a poligráffal vizsgálható személyek
köréből.
A vizsgálat menetét, dokumentálását, valamint az anyanyelv használatának kérdéseit
külön jogszabály tartalmazza. A Legfelsőbb Bíróság a poligráfos vizsgálatot 1997-ben a
pszichológiai szakértői vélemény keretei közé helyezte.
A megfelelő vizsgálat lefolytatásához a megfelelő eszközön kívül a célravezetően
összeállított kérdéssor, a célra alkalmas vizsgálati helyiség és nem utolsósorban a
gyanúsított együttműködési hajlama szükséges.
A legmegbízhatóbb módszernek a feszültségcsúcs-tesztet tekintik a szakemberek.
Ennek lényege, hogy hasonló tartalmú és valószínűségű információk közé helyeznek
egy olyan tényt, amely csak a cselekmény elkövetője számára kritikus. A kérdésekre
igennel, vagy nemmel lehet válaszolni. A készülék nem a hazugságot, hanem bizonyos
fiziológiai változásokat mutat ki, s azokból a poligráfus szakember következtet arra,
hogy a vizsgált személy a kérdésre igaz vagy hamis választ adott. Pontosítva ez azt
jelenti, hogy a poligráfus nem az igazmondást vagy hazudozást állapítja meg, hanem
azt, hogy a vizsgálati alany válaszai a feltett kérdésre „kitérő” vagy „megtévesztő”29
28 Dr. Liziczay Sándor: A modern kriminalisztikai eszközök bizonyítékként történő értékelése a büntetőeljárásban. http://www.fovarosi.birosag.hu/szellemimuhely/dr_liziczay_sandor.pdf29 Dr. Liziczay Sándor: A modern kriminalisztikai eszközök bizonyítékként történő értékelése a büntetőeljárásban. http://www.fovarosi.birosag.hu/szellemimuhely/dr_liziczay_sandor.pdf
1 jellegűek.
Ennél a módszernél különösen fontos, hogy a kérdéseket csak az elkövető és a
rendőrség ismerje. Magyarországon is leginkább ezt a módszert alkalmazzák és a
témával foglalkozó cikkek bizonysága szerint a vizsgálat validitása 70-90% körül
mozog.
Ma Magyarországon a hat élettani jelenséget vizsgáló hazugságvizsgáló
használatos. A hatcsatornás rendszer a szakemberek szerint elegendő a biztonságos
véleményalkotáshoz.
A módszer alkalmazása segíti a nyomozóhatóság és az ügyész munkáját az elkövetők
azonosításában, az eltűnt személyek és a bizonyítékok felkutatásában, valamint segíthet
kiszűrni az ártatlanul gyanúba keveredetteket.30
DNS a kriminalisztikában
A büntetőügyekben kiemelt szerepe van az elkövető személyének, a nyomozásnak is
az elkövető személyének felderítése az elsődleges célja , mert a bíróság csak annak a
személynek a büntetőjogi felelősségéről dönthet, aki ellen, mint elkövető ellen, vádat
emeltek.
A büntetőeljárásban különösen fontosak azok a bizonyítási eszközök, amelyek révén
kétséget kizáróan megállapítható egy személy kiléte, illetve elkövetői mivolta.31
Az 1980-as évek közepéig csak az ujjnyomat összehasonlító vizsgálata nyújtott
lehetőséget annak eldöntésére, hogy egy adott személy járt-e a bűncselekmény
helyszínén. Hosszú kutatás után, 1985-ben történt az áttörés a „DNS-ujjnyomat
technika”, vagy DNS teszt, kidolgozása révén, amely A.J Jeffreys nevéhez fűződik,
és aki megállapította, hogy minden emberi gén számos, ún. miniszatelit régióból áll,
amelyek ismétlődnek és magsorrendeket tartalmaznak. Az ezzel kapcsolatos vizsgálatok
és megállapítások lényege, hogy a DNS az átöröklés folytán minden élő sejten belül
megtalálható, aránya egy sejten belül állandó és az adott fajra, így az emberre is
jellemző. Az emberi fajon belül pedig az egyedekre jellemző, speciális felépítéssel bír,
mintegy genetikai információt, jelrendszert hordozva. Első ízben 1987-ben szolgáltatott
döntő bizonyítékot a DNS azonosítás, Floridában, az Andrews ügyben, ahol a vád
erőszakos közösülés volt.
30 Dr. Pethő Erzsébet Margit : A modern kriminalisztikai eszközök bizonyítékként történő értékelése a büntetőeljárásban http://www.fovarosi.birosag.hu/szellemimuhely/dr_petho_erzsebet_margit.pdf31 1999. évi LXXXV. törvény indokolása
1 1993-ban pedig megtörtént az első olyan elítélt szabadon bocsátása, akit 9 év börtön
után, a DNS vizsgálat tisztázott az ellene felhozott vád alól. (Bloodsworth ügy)32
A DNS vizsgálatok bevezetésének előnyei közül a legfontosabbak:
- az elkövető megbízható azonosítása
- a tévesen gyanúba keveredettek gyors tisztázása
- a bűncselekmények hatékonyabb felderítése
Magyarországon a Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézet (BSZKI)székértői 1993 óta
alkalmaznak DNS-technikát, és 38 génhely (lokusz) azonosítását tudják elvégezni.
Elsősorban élet és vagyon elleni bűncselekmények esetén használják fel a szakértői
bizonyításba a DNS vizsgálatot, de nem ritka a közlekedési balesetek bizonyítási
eljárásaiban sem. (Az autón maradó bőrfoszlány maradványok összehasonlítása a
sértetti mintával.) 33
A DNS vizsgálatok elvégzésének rendkívül magasak a költségei, amennyiben tehát a
vizsgálattal bizonyítható tények a szakértői vizsgálat nélkül, más bizonyítékokkal is
bizonyíthatók, a beismerő vallomáson kívül, mérlegelni kell a vizsgálat elvégzésének
szükségességét. 34
7. A kriminalisztika intézményei, oktatás és kutatás Intézmények
A kriminalisztikai vizsgálatok szervezett felhasználása a bűnügyi nyomozások során
Magyarországon is hosszú történelmi folyamat eredménye
1909. január 1-i hatállyal létrejött az Országos Bűnügyi Nyilvántartó
Hivatalt, amelynek egyik egysége a Bűnügyi Laboratórium volt. A Bűnügyi
Laboratóriumban végeztek ujjnyom- lábnyom-, í rás-, lőfegyver-, vérfolt-,
textilvizsgálatot, valamint fényképészeti tevékenységet és szakvéleményeket
készí tettek. A laboratórium feladata volt továbbá a kriminalisztikai
gyűjtemények kezelése és fejlesztése is. 1915-ben már 6100 nyomatlapból állt
32 Tremmel Flórián, Fenyvesi Csaba és Herke Csongor (2005): Kriminalisztika. Tankönyv és Atlasz.Dialóg Campus Kiadó. Budapest-Pécs 107.33 Dr. Pethő Erzsébet Margit : A modern kriminalisztikai eszközök bizonyítékként történő értékelése a büntetőeljárásban http://www.fovarosi.birosag.hu/szellemimuhely/dr_petho_erzsebet_margit.pdf34 Dr. Liziczay Sándor: A modern kriminalisztikai eszközök bizonyítékként történő értékelése a büntetőeljárásban. http://www.fovarosi.birosag.hu/szellemimuhely/dr_liziczay_sandor.pdf
1
daktiloszkópiai gyűjteménye.
1945-ben a gyűjtemények Budapest ostromában megsemmisültek. A háború
után ezek ismételt összeállí tása volt a legfontosabb feladat.
1950-ben a Bűnügyi Laboratóriumból a Budapesti Rendőr-főkapitányság
szervezetében létrehozták a Bűnügyi Technikai és Nyilvántartási Alosztályt,
ahol országos hatáskörrel daktiloszkópiai részleg is működött.
1951-ben BM rendelet előírta véralkohol vizsgálatok elvégzését és egyéb orvos
szakértői feladatok ellátását a Laboratórium számára, országos hatáskörrel.
1961 - a Bűnügyi Technikai Intézet megalapí tásával elkezdődött a modern
kriminalisztikai vizsgálatok széleskörű bevezetése hazánkban. Ez az intézet tekinthető
a Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézet jogelődjének. Az Intézet feladatköre a
tudományos technikai fejlődéssel egyidejűleg fokozatosan bővült. A hagyományosan
kriminalisztikai területek, mint pl. fegyver, vérfolt, ujj- és lábnyomok vizsgálata, orvos
szakértői feladatok után bevezetésre kerültek a fizikai - kémiai vizsgálatok. 1971-ben
bevezették a vér alkoholtartalmának nagy szériában történő meghatározására alkalmas
gázkromatográfiás módszert és berendezést. A biológiai vizsgálatok szétválása a
szerológiai, biokémiai és szövettani területekre újabb mérföldkő volt a bűnüldözés
szolgálatában.
1990-ben a Bűnügyi Technikai Intézet elnevezése Bűnügyi Szakértői- és Kutató
Intézet lett, ahol 2011 február 1.el - szervezeti átalakítás során - Bűnügyi Technikai,
illetve Szakértői Főosztály megszervezésére került sor.
Az Intézetben jelenleg 168 szakember dolgozik: orvosok, mérnökök, biológusok,
vegyészek, fizikusok, technikusok, asszisztensek, különböző szakterületek specialistái.
Az igazságügyi szakértők munkájának elsődleges célja, hogy a tudomány és a műszaki
fejlődés új eredményeinek felhasználásával készí tett szakvéleményeikkel a tényállások
megállapí tását és a szakkérdések eldöntését segí tsék. Ezekre a feladatokra általában
a nyomozó hatóságoktól, és az igazságszolgáltatás különböző szereplőitől kapnak
felkéréseket.35
Oktatás
A kriminalisztika egyetemi tantárgy, része a jogászi alapműveltségnek olyan
tanulmányi követelmény, amelynek teljesítése a jogi diploma megszerzésének feltétele.
A kizárólag praktikumot hirdető nyomozástani felfogás szerint a kriminalisztika
35 http://www.bszki.hu/index.php
1 kizárólag rendőri szakismereteket tartalmaz, amelynek nincs helye a jogászképzésben.
A kontinentális jog országaiban, így hazánkban is, ez a nézet csak a hatvanas
években változott meg, amikor a tudomány rangjára emelkedéssel együtt a tantárgyi
elismertség is megvalósult, Magyarországon a kriminalisztika 1963 –tól része a jogi
oktatásnak. A kriminalisztikát kizárólag bűnügyi tudománynak tartó irányzat az
ilyen néven megjelenő tananyagot hajlamos kizárólag a bűnügyek nyomozásában
megvalósuló megismerésre szűkíteni. A kriminalisztikát ezért gyakran emlegetik
rendőrségi tannak, sőt, a krimináltechnikát egyenesen „tudományos rendőrség”, „la
police scientifique” megnevezéssel illeti a kontinentális szakirodalom. A korlátozás
azonban nem indokolt, mert a bűnügy megismeréséhez a büntetőeljárás minden jogászi
szakképesítésű szereplőjétől elvárható a kriminalisztikai jártasság. A nyomozón
kívül, munkája során az ügyész, a bíró és az ügyvéd is kriminalisztikai problémák
egész sorával szembesül, bár ezek a kérdések az eljárás egyes alanyai számára eltérő
módon merülnek fel és eltérő válaszokat is igényelnek. 36 Hogy a joghallgatók a
szükséges kriminalisztikai jártasságot megszerezzék annak megvalósítását szolgálja
a Pécsi Tudományegyetem jogi karának büntetőeljárási tanszékén belül, a Baranya
Megyei Rendőr-főkapitánysággal közösen felállított és berendezett Kriminalisztikai
Laboratórium. Itt kriminalisztikai munkáról, gyakorlásról van szó. Az ideális az lenne,
ha minden hallgató maga is elvégezhetné legalább a legalapvetőbb kriminalisztikai,
főleg technikai feladatokat (például a nyomkutatást, előhívást és rögzítést; az
anyagmaradványok felkutatását, rögzítését; az egyszerűbb azonosítási vizsgálatokat,
a bűnügyi fényképezést, a személyleírások számítógépes elkészítését, stb.). Jelenleg
azonban be kell érni azzal, hogy a helyszíni tevékenység kiemelt mozzanatai, tárgyi
segédeszközei, képekkel, tárgyakkal és video felvételekkel bemutatásra kerülnek. 37
A rendőrségi dolgozók jogi ismereteinek gyarapítása céljából 1970-ben felsőfokú
képesítést nyújtó Rendőrtiszti Főiskola alapítására került sor 38.
A Rendőrtiszti Főiskola Bűnügyi Igazgatási alapszakán diplomázók bűnügyi
igazgatásszervezői szakképzettséget szereznek az alábbi szakirányok valamelyikén:
36 Finszter Géza (2005-2007) A kriminalisztika elmélete és a praxis a büntetőeljárási reform tükrében users.atw.hu/be/letoltes/Krimjegyzet.doc37 Fenyvesi Csaba: A kriminalisztika, mint tudományág, és mint egyetemi tantárgy. Magyar Tudomány,
2003./2 . 197-202. 38 Nagy Zsolt: A magyar jogi oktatás történeti vázlata http://jesz.ajk.elte.hu/nagy15.html
1 bűnügyi nyomozó, gazdaságvédelmi nyomozó, pénzügyi nyomozó. A bűnügyi
nyomozók esetében a kriminalisztikai ismeretek dominálnak, hiszen az itt végzettek
bűncselekmények megelőzésével, felderítésével és bizonyításával foglalkoznak. Az
itt oktatott kriminalisztika, mindhárom alrendszer anyagát felöleli, ellentétben a jogi
egyetemmel, ahol kriminálmetodikát nem oktatnak.
Kutatás
A magyarországi bűnügyi kutatás alapintézménye az 1960-ban létrehozott Országos
Kriminalisztikai Intézetet, amely 1971-től átalakult Országos Kriminológiai és
Kriminalisztikai Intézetté. 1999 –ben, azonban a kriminalisztika kikerült az intézet
profiljából és a nevéből is, ugyanúgy, ahogy az Intézet évenként megjelenő tudományos
periodikája, a Kriminológiai és Kriminalisztikai Tanulmányok ezen időpont után már
Kriminológiai Tanulmányok címen jelenik meg. Az intézet a rendszerváltásig a kor
lehetőségeihez képest széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszert alakított ki, elsősorban
az akkori szocialista országokkal, de a nyugati világ kutatóhelyeivel, illetve az ENSZ
bűnügyi szerveivel is. Az 1990-es politikai rendszerváltás hatással volt a bűnözés
kutatására, nyitottá vált, nemzetközi kapcsolatai megélénkültek. 39
1999-től a kutatási feladatokat Bűnügyi Szakértői- és Kutató Intézet vette át, ahol
a Szakértői főosztály osztályai multidiszciplináris alapkutatásokat, a végrehajtás
alkalmazott kutatásait valamint rendvédelmi célú kutatásokat végeznek40
Kriminalisztikai kutatást a szakértőkön kívül jogászok, kriminológusok is végeznek.
Finszter Géza kriminológus, jogi egyetemi tanár vezetésével 2005-2007 között
kutatási program keretében került vizsgálatra a kriminalisztika elmélete és a praxisa a
büntetőeljárási reform tükrében. A kutatás célja a következő volt:
● a hazai bűnüldözés és igazságszolgáltatás kriminalisztikai tapasztalatainak
feltárása, a felderítés és a bizonyítás stratégiai átalakítási lehetőségeinek
felmérése,
● annak felderítése, hogy a kriminalisztika tudománya milyen mértékben
támogatja a büntető jogalkalmazást ,
● tapasztalatok gyűjtése a kriminalisztika egyetemi oktatásáról.
39 http://www.okri.hu/40 http://www.bszki.hu/index.php
1 A kutatás megállapításai szerint a büntetőeljárás szakaszaira vonatkozóan a
kriminalisztika kutatás tárgyának bővítésére nincs szükség, de lehetőség sem. A
kriminalisztika a nyomozás tudományos eszközökkel kidolgozott tana, és ennek is kell
maradnia. A vádemelésnek és a bírósági tárgyalásnak nincs önálló kriminalisztikája.
Amire szükség lenne, az egy átfogó bizonyításelmélet kidolgozása, ez a büntetőeljárási
jog tudományának feladata és tovább kell bővíteni a büntető igazságszolgáltatás
szakembereinek kriminalisztikai ismereteit.
Ahol szükség van a kriminalisztika kutatási tárgyának bővítésére az a bűnüldözés tárgyi
és személyi feltételeinek megteremtése.41
A ELTE Állam és Jogtudományi kar Büntetőeljárási tanszékének kriminalisztikai
kutatási témái: A büntetőeljárás és a kriminalisztika új összefüggései; A bizonyítás
kriminalisztikai eszközei.42
A kutatások publikálását látja némely szakember problémának, mivel az utóbbi
években szűkült a kriminalisztikai jellegű publikációk száma, megszűnt az ilyen profilú
RTF Figyelő, a Magyar Rendészet, a hajdanvolt Technikai Közlemények. A Belügyi
Szemlében megjelenő kriminalisztikáról szóló cikkek is inkább a taktikát, a metodikát
helyezik előtérbe, mintsem a technikát.43
A XXI. sz. kriminalisztikája
A kriminalisztika tudásanyaga a technika gyors fejlődése következtében állandóan
változik. A változás elsősorban a természettudományi ismeretekre alapozódó
krimináltechnika esetében szembetűnő és szinte mindennapos. Ilyen mérvű haladás a
viselkedési és kommunikációs tudományra alapuló krimináltaktikánál nem jelentkezik,
és az alaptudományok jellege miatt , a jövőben sem várható. De megfigyelhető egy
nemzetközileg is egyre inkább elfogadott jelenség, hogy a krimináltaktikai módszerek
segítségével produkált adatok bizonytalanabbá válnak, forrásuk, megszerzésük módja
és valóságtartalmuk egyre inkább megkérdőjeleződik a büntetőeljárások során, ezért a
krimináltaktika is egyre inkább igénybe vesz technikai eszközöket, mint pl. a poligráf .
A jövőben az marad igazán krimináltaktikai módszertan, ami - feltehetően - sohasem
lesz felcserélhető technikával, legfeljebb segíthető számítógéppel, ilyen a nyomozás
41 Finszter Géza (2005-2007) A kriminalisztika elmélete és a praxis a büntetőeljárási reform tükrében users.atw.hu/be/letoltes/Krimjegyzet.doc42 https://www.ajk.elte.hu/43 Fenyvesi Csaba: A kriminalisztika, mint tudományág, és mint egyetemi tantárgy. Magyar Tudomány,
2003./2 . 197-202.
1
tervezése, szervezése, irányítása, az adatok rendszerezése, analízise és szintézise, végső
soron a gondolkodás.
A XXI. századra egyértelművé vált, hogy a bűnüldözés számára a szervezett bűnözés
a legnagyobb kihívás. Jelen van a kábítószer-, műkincs-, fegyver-, kereskedelemben,
a terrorista cselekedetek végrehajtásában, de egy elszemélytelenedett, elmosódó és az
egész bolygóra kiterjedő tömegben. Ez csökkenti a krimináltaktikai elemek bevetésének
lehetőségét. A szervezett elkövetés, mint ahogyan megnevezéséből is látható, jól
szervezett, technikailag is erőteljesen támogatott. Ezzel szembeni hatékony megelőzést,
illetve felderítést is csak szintén magas szintű technikai apparátussal lehet folytatni,
amelynek domináns része titkos eszközöket jelent. A műholdas követő rendszeren
keresztül, az egész világot lehallgatni képes, épületeket, személyeket átvilágító és
rögzítő készülékek mind technikai csúcsteljesítmények, amelyek nélkül nem lehet
sikeres korunk bűnüldözése.44 Erre jó példa a napokban lezajlott akció, Oszama Bin
Laden likvidálására.
Globalizálodik a bűnözés is, mint a profitszerzés egyik módja, ezzel szemben, ha sikert
kíván elérni a bűnüldözésnek is globalizáltnak kell lennie. Szükség van tehát az államok
közötti együttműködésre, mert minden ország elemi érdeke a fokozottabb nemzetközi
együttműködés, mind a bűnüldözésben, mind a bűnüldözés-tudományban.
A számítógép megjelenése és térhódítása kétirányú. Egyrészről megjelent és fokozottan
megjelenik a bűnelkövetések körében, mint elkövetési eszköz, vagy mint az elkövetés
tárgya. Másrészről felderítési illetve bűnüldözés-tudományi eszköz. Eszköz az
alapkutatásokban és eszköz a krimináltechnikai módszerek alkalmazásában is
A XXI. sz. kriminalisztikájának a megváltozott tudásmennyiség által kikényszerített
specializálódással is számolnia kell, melynek keretében a bűnüldözés-tudomány
képviselői a jövőben a vizsgálat tárgya vagy módszere alapján, viszonylag szűk
területen mozognak, kutatnak, adnak szakvéleményt.45
Összességében elmondható tehát, hogy a kriminalisztika fiatal tudomány ugyan,
44 Fenyvesi Csaba: A XXI. századi bűnüldözés-tudomány nemzetközi tendenciái. Magyar Tudomány. 2004/6 . 757 45 Fenyvesi Csaba: A XXI. századi bűnüldözés-tudomány nemzetközi tendenciái. Magyar Tudomány. 2004/6 . 757
1 de nagyon virulens, művelői jó érzékkel alkalmazzák és építik be a kriminalisztika
eszköztárába a legújabb tudományos eredményeket, felfedezéseket és teszik ezt
mindannyiunk biztonsága érdekében.
1 8. Irodalom:
● 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról● 1999. évi LXXXV. törvény indokolása
● Armin Forker (2000): Történeti kriminalisztika – kísérlet az európai kriminalisztika fejlődésének tanulmányozására. In: Katona Géza (szerk.): A kriminalisztika aktuális kérdései. Tanulmányok öt európai országból. BM Kiadó. Budapest 65.
● https://www.ajk.elte.hu/● Erdei Árpád (1987): Tény és jog a szakvéleményben. Közgazdasági és Jogi
Könyvkiadó, Budapest. 31. ● Farka Ákos és Róth Erika (2004): A büntetőeljárás, KJK KERSZÖV Jogi és
Üzleti Kiadó Kft., Budapest. 99.● Fenyvesi Csaba: A kriminalisztika, mint tudományág, és mint egyetemi
tantárgy. Magyar Tudomány, 2003./2 . 197-202. ● Fenyvesi Csaba: A XXI. századi bűnüldözés-tudomány nemzetközi
tendenciái. Magyar Tudomány. 2004/6 . 757● Finszter Géza (2005-2007) A kriminalisztika elmélete és a praxis a
büntetőeljárási reform tükrében users.atw.hu/be/letoltes/Krimjegyzet.doc● Gál Tamás (2010): Anyagvizsgálati módszerek a bűnüldözésben
http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/anal/Anyagvizsgalati_modszerek_a_bunuldozesben/1-Bevezeto-eloadas.pdf
● Kriminalisztika. Általános rész.(1961) BM Tanulmányi és Módszertani Osztály, Budapest. 13.
● Liziczay Sándor: A modern kriminalisztikai eszközök bizonyítékként történő értékelése a büntetőeljárásban. http://www.fovarosi.birosag.hu/szellemimuhely/dr_liziczay_sandor.pdf
● Maine, Henry Sumner (1997): Az ősi jog. Gondolat ’96 Kiadó. Budapest, 10.
● Mészáros Ádám (2005): Büntetőjogi alapismeretek http://mek.oszk.hu/03300/03394/03394.pdf
● Molnár József (2004): A kriminalisztika tudományának története. In: Bócz Endre (szerk.) Kriminalisztika 1. kötet. BM Kiadó. Budapest, 16.
● Nagy József: A kriminálmetodika általános kérdései, kivonat http://www.rtf.hu/Tanszekek/krimcs/krimmetod_kivonat.pdf
Nagy Zsolt: A magyar jogi oktatás történeti vázlata http://jesz.ajk.elte.hu/nagy15.html
● Németh András (2001): A pedagógia egyetemi tudomány jellegének kialakulása és intézményesülése a pesti egyetemen. Magyar Pedagógia 2001/ 2. 213–238.
● Pethő Erzsébet Margit: A modern kriminalisztikai eszközök bizonyítékként történő értékelése a büntetőeljárásban http://www.fovarosi.birosag.hu/szellemimuhely/dr_petho_erzsebet_margit.pdf
● http://www.okri.hu/● Tremmel Flórián (2001): Magyar büntetőeljárás. Dialóg Campus Kiadó.
Budapest-Pécs, 93.●Tremmel Flórián, Fenyvesi Csaba és Herke Csongor (2005):
Kriminalisztika. Tankönyv és Atlasz. Dialóg Campus Kiadó. Budapest-Pécs
1
● http://www.bszki.hu/index.php