Molnár Beáta: Tudomány a bűnüldözésben

1

Molnár Beáta

Tudomány a bűnüldözésben, a bűnüldözés tudománya, a kriminalisztika

Budapest

2011

1

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés……………………………………………………………………. 32. Kriminalisztika fogalma…………………………………………………… 3

3. A kriminalisztika kialakulása………………………………………………4

1. A kriminalisztika elhelyezkedése a tudomány rendszerében……………..7

1

1. A kriminalisztika alrendszerei……………………………………………..10

2. A kriminalisztika kompetencia alapú rendszere………………………….12

3. Bizonyítási rendszer…………………………………………………………124. A kriminalisztika intézményei, oktatás és kutatás…………………………16

5. Irodalom………………………………………………………………………23

1

1. Bevezetés

A kriminalisztika népszerű tudomány, könyvekben, újságokban, filmeken és a

televízióban rendszeresen megjelenik. A bűnügyi történetek, a krimik, a tv sorozatok

részletesen bemutatják a bűnügyi nyomozás menetét, az alkalmazott eljárásokat és a

bűnügyi történetbe ágyazva felvonultatják a kriminalisztikai eszközök szinte teljes

tárházát. Elmondhatjuk tehát, hogy sok technikai részlet közismert, azt azonban,

hogy a kriminalisztika milyen összetett tudomány csak a szakemberek ismerik. A

kriminalisztika olyan, mint egy színes kaleidoszkóp, sok tudományág, önálló és

határtudomány, segédtudomány és speciális bűnügyi tudomány ismeretei alkotják

sokrétű rendszerét, ezért gondolom, hogy ha csak nagy vonalakban is, de érdemes a

megismerése.

1. Kriminalisztika fogalma, A kriminalisztika olyan bűnügyi tudomány, amely a bűncselekmények felderítésének

és bizonyításának eszközeit és módszereit vizsgálja, majd a feltárt eszközöket és

módszereket elvi és gyakorlati szempontból rendszerezi.1

A kriminalisztika, mint elnevezés az európai kontinensre jellemző, az angolszász

rendszerek (UK és USA) a bűnügyi tudományok (forensic science) fogalmát használják,

amely nagyjából megegyezik az európai krimináltechnikával. Az Egyesült Államokban

a kriminalisztika kifejezést, csak a helyszíni szemle szakcselekményeire (nyomkutatás,

összegyűjtés, rögzítés, megvizsgálás stb.) használják, és a forensic science egyik ágának

tekintik. Fenyvesi Csaba ezért használja kriminalisztika helyett a bűnüldözés-tudomány

kifejezést a kriminalisztika nemzetközi vonatkozásaiban2

A hazai szakirodalom mai is Viski László 1961-ben publikált meghatározását tartja

autentikusnak:

„A kriminalisztika a bűncselekmények nyomozásának, felderítésének tudománya. Célja,

1Tremmel Flórián, Fenyvesi Csaba és Herke Csongor (2005): Kriminalisztika. Tankönyv és Atlasz. Dialóg Campus Kiadó. Budapest-Pécs 35. 2 Fenyvesi Csaba: A XXI. századi bűnüldözés-tudomány nemzetközi tendenciái. Magyar Tudomány. 2004/6 . 757

1 hogy a tételes jog által meghatározott keretekben olyan módszereket és eljárásokat

dolgozzon ki, amelynek a segítségével a készülő bűncselekmények leleplezhetők,

megakadályozhatók, a már elkövetett bűncselekmények felderíthetők, elkövetőjük

megállapítható és felelősségre vonható. A kriminalisztika tanulmányozza a nyomozás

szolgálatában álló természettudományos, műszaki, technikai eszközök és eljárások

egyes fajtáit, a nyomozási módszereket, a nyomozási cselekmények véghezvitele

során célszerű eljárásmódot meghatározó elveket és szabályokat, végül az egyes

bűncselekmény fajták felderítésére alkalmas eszközök és módszerek célszerű és

tervszerű felhasználásának kérdéseit. Ismeretanyaga egységes összefüggő egészet alkot,

amelynek alkalmazása a bűncselekmények felderítésének eredményesebbé tételével

szolgálja a bűnözés elleni küzdelem céljait.”3

2. A kriminalisztika kialakulása A XVIII. századig gyakorlatilag nem létezett kriminalisztika, a bűncselekmények

vizsgálatának eljárásmódja egyszerű, tapasztalaton alapuló és egyedi esetre alkalmazott

volt. Ha a bűncselekmény elkövetőjének személye nem volt nyilvánvaló, az ítélkezés a

társadalmi fejlődés korai szakaszaiban misztikus vagy mágikus eszközökkel történt.4

A kriminalisztika történet a fejlődés három nagy szakaszát különbözteti meg:

A tudománnyá válás előtti korszak.

Mivel a jogi formák előbb létrejöttek, mint a kriminalisztika, a társadalom kénytelen

volt a konfliktusokat rendezni akkor is, amikor a tények megismerése egyáltalán

nem volt lehetséges vagy nem is tartotta feladatának a megismerést. A jog legősibb

formái nem a törvényekben, hanem a feltételezett jogsértést követő bírói döntésben

testesültek meg. „A helyesre és helytelenre vonatkozó egyedüli mérvadó állítás a

tények bekövetkezése után hozott bírói ítélet, amely nem tételez fel törvényt és annak

megsértését, hanem amelyet egy felsőbb hatalom először súg a bíró fülébe a döntés

pillanatában”. 5

Még a középkori jogszolgáltatás különböző próbái is azt mutatják, hogy a döntést

3 Kriminalisztika. Általános rész.(1961) BM Tanulmányi és Módszertani Osztály, Budapest. 13. 4 Armin Forker (2000): Történeti kriminalisztika – kísérlet az európai kriminalisztika fejlődésének tanulmányozására. In: Katona Géza (szerk.): A kriminalisztika aktuális kérdései. Tanulmányok öt európai országból. BM Kiadó. Budapest 65.5 Henry Sumner Maine (1997): Az ősi jog. Gondolat ’96 Kiadó. Budapest, 10.

1 ismeretek hiányában transzcendens erőkre bízták (istenítélet), a konfliktus tárgyát

képező múltbeli események ténybeli megismerését pedig meg sem kísérelték.

A büntető eljárásjog korai stádiumára az inkvizitórius (nyomozóelvű) eljárás volt

jellemző, ahol az alapvető eljárási tevékenységek egy kézben összpontosultak, ugyanaz

a hatóság kezdeményezte a felelősségre vonást, biztosította a formális védelmet, és

alkalmazta a büntető szankciót.6 Ez az egy kézben összpontosuló hatalom vezetett a

kínvallatás, a tortúra gyakorlatához, ahhoz, hogy a nyomozás során minden eszközzel

beismerő vallomást csikarjanak ki. A beismerő vallomás, a „regina probationum” (a

bizonyítékok királynője), mint elsődleges bizonyíték feltétel nélkül alkalmas volt a

bűnös elitélésére.

A kriminalisztikai módszerek konszolidálódásának kora.

A tudományos alapokat nélkülöző nyomozási módszer és gyakorlat nem kedvezett a

bűnügyi nyomozás elméleti törvényszerűségeinek kialakításához. A kriminalisztika

kialakulása a felvilágosodásnak köszönhető, amely elvetette az inkvizíciót és nem

fogadta el a kínvallatás által megszerzett bizonyítékot. Ezen túlmenően a kötött

bizonyítási rendszer helyett, a szabad bizonyítási rendszerre való áttérést szorgalmazta.7

A felvilágosodás megteremtette a kriminalisztika kialakulásához szükséges három

feltételt:

● a humánus gondolkodást, és annak elfogadását, hogy a bűncselekmény

elkövetője is ember,

● a technikai eljárások, metódusok felfedezését a bűncselekmény kiderítésére,

● a szabad bizonyítás rendszerének bevezetését, melyben a bizonyítékokat

összevetik és szabadon értékelik és ahol a vallomás tartalmát is figyelembe

veszik.

A XVIII. sz. végére Európában, illetve Magyarországon a XIX. sz. közepére

befejeződött a rendvédelmi szervek (rendőrség) megjelenése, amelyen belül létrehozták

a csak bűnüldözéssel foglalkozó egységeket, a bűnügyi rendőrséget. Kialakultak a

szervezeti keretek és az egységes munkamódszerek, majd fokozatosan összeállt a

6Tremmel Flórián (2001): Magyar büntetőeljárás. Dialóg Campus Kiadó. Budapest-Pécs, 93.7 Molnár József (2004): A kriminalisztika tudományának története. In: Bócz Endre (szerk.) Kriminalisztika 1. kötet. BM Kiadó. Budapest, 16.

1 kriminalisztikai ismertanyag is.8

A tudományosan megalapozott kriminalisztika korszaka.

Ezt a korszakot a XIX. század közepétől-végétől számíthatjuk, ekkorra Európa-szerte

kialakult a bűnüldözés szervezete és általánossá vált az állami bíráskodás, valamint

megjelentek az első rendszerezett, tudományos alapon nyugvó nyomozástani munkák.

A kriminalisztika tudományos megalapozása a büntetőeljárási jog irodalmából indult ki,

és ez a kezdetektől meghatározza a két tudomány kapcsolatát.

Franz von Jagemann, 1838-ban megjelent „A bírósági vizsgálati tan kézikönyve” c.

munkájában már megjelent az önálló kriminalisztikai gondolkodás, vagyis az okokban

és nem a célokban való gondolkodás. A humánus igazságszolgáltatás érdekében emelt

szót, szembeállítva azt a testi és lelki kényszerrel. 1841-ben Jagemann egy Nöllner

nevű német jogásszal közösen létrehozta az első kriminalisztikai szakfolyóiratot.9

Az 1850 –es évektől biológusok, fizikusok, kémikusok érdeme, hogy a tudományterület

megszületett, illetve fejlődött.

Érdekes momentum, hogy az irodalomban már jóval a tudományág elismerése és

elfogadása előtt megjelennek krimináltechnikai elemek, először Edgar Allan Poe-nál,

majd Conan Doyle írónál, akinek regényhőse Sherlock Holmes akár a kriminalisztika

képzeletbeli atyjának is tekinthető, mivel nyomozásai során sokrétű kriminalisztikai,

elsősorban krimináltechnikai módszert használt fel a nyomok és anyagminták

vizsgálatánál.

A kriminalisztika tényleges atyja Hans Gross, osztrák egyetemi tanár és vizsgálóbíró,

korának egyik legkiválóbb büntetőjogásza és tudós szakírója, a bűnügyi felderítés

tudományos kimunkálója, a modern kriminalisztika megalapítója, aki 1892.-ben

megjelent „Vizsgálóbírák kézikönyve” c. művével elismertté tette a kriminalisztika

fogalmát. 1888-ban létrehozta a Nemzetközi Kriminalisztikai Egyesületet, két

tudóstársával Prinsszel, és van Hamellel. Ezek a munkák elősegítették, hogy a

8Finszter Géza (2005-2007) A kriminalisztika elmélete és a praxis a büntetőeljárási reform tükrében users.atw.hu/be/letoltes/Krimjegyzet.doc9Finszter Géza (2005-2007) A kriminalisztika elmélete és a praxis a büntetőeljárási reform tükrében users.atw.hu/be/letoltes/Krimjegyzet.doc

1 kriminalisztika önálló tudományágként működhessen. 10

Említést érdemel még Calvin Goddard, aki 1920.-ban megalkotta a lőfegyverek

azonosítási eljárását és Edmond Locard, akinek nevéhez ugyanebben az évben

a „kicserélődés elve” (theoretical exchange) publikálása fűződik. Ez az elv alapvető

a kriminalisztikában, azt tartalmazza, hogy a tárgyak, személyek találkozása mindig

együtt jár nyomok, anyagmaradványok átadásával, átszállásával és ezek feltárása,

rögzítése, azonosítása rendkívüli jelentőségű a bizonyítási eljárásban. Harminc évvel

később az 1950-es években Paul Kirk ezt azzal egészítette ki, hogy bűncselekményt

nem lehet úgy végrehajtani, hogy valamilyen bizonyíték (nyom, anyagmaradvány) ne

maradjon hátra vagy ne kerüljön rá az elkövetőre. 11

3. A kriminalisztika elhelyezkedése a tudomány rendszerében

A kriminalisztika, mint tudomány intézményesülése

A kriminalisztika fiatal tudomány, amely a büntetőtudományok rendszerében már a XX. század elejétől fogva különleges helyet foglal el. A kriminalisztika alkalmazásorientált tudomány, amelynek pontos terjedelme és tartalma az eltelt kb. száz év alatt folyamatosan alakult, bővült és a tudományággal kapcsolatos tudásanyag is egyre gyorsabban növekedett. A kriminalisztika gyakorlati alkalmazására Magyarországon is már a XX. sz. első évtizedében sor került, az első magyar nyelvű kriminalisztika tankönyv Gross 1897-es könyvének fordítása volt.

Ami a kriminalisztika intézményesülését illeti, szükséges a fogalom pontos tisztázása.

Németh András szerint: „A nemzetközi tudománytörténeti szakirodalom ugyanis a modern értelemben vett tudományos diszciplínává válás egyik alapvető kritériumának tekinti, hogy bekövetkezett-e annak egyetemi legitimációja, intézményesülése, vagyis egyetemi tudománnyá válása, és ezzel együtt betagolódása a hivatalosan is elismert tudományok sorába, azaz művelésére folyamatosan működő, önálló tanszéket hoztak-e létre, mekkora számban vesznek részt annak művelésében az egyetemi oktatásra képesített kvalifikált szakemberek.”12

Fenti megfogalmazás alapulvételével a kriminalisztika néhány év kihagyással 1912 óta jelen van az egyetemi oktatásban. A kriminalisztika egyetemi oktatását Angyal Pál a

10 Dr. Pethő Erzsébet Margit: A modern kriminalisztikai eszközök bizonyítékként történő értékelése a büntetőeljárásban http://www.fovarosi.birosag.hu/szellemimuhely/dr_petho_erzsebet_margit.pdf 11Tremmel Flórián, Fenyvesi Csaba és Herke Csongor (2005): Kriminalisztika. Tankönyv és Atlasz. Dialóg

Campus Kiadó. Budapest-Pécs 40-42. 12 Németh András (2001): A pedagógia egyetemi tudomány jellegének kialakulása és intézményesülése a pesti egyetemen. Magyar Pedagógia 2001/ 2. 213–238.

1 pesti egyetem jogprofesszora vezette be 1912-ben. 1945 és 1960 között nem volt önálló stúdium. Az 1960-as évek elején azonban újra önálló tárggyá vált, és Viski László személyében elkötelezett oktatót nyert, aki 1961-ben részt vett a Kriminalisztika c. könyv létrehozásában is.13 Önálló kriminalisztikai tanszék a jogi egyetemeken nincs, a kriminalisztika oktatása a büntetőeljárási tanszékek égisze alatt, de önálló tárgyként folyik. Önálló tanszék keretében folyik az oktatás azonban a Rendőrtiszti Főiskolán, így elmondható, hogy a kriminalisztika intézményesült tudomány.

A kriminalisztika kapcsolata a jogtudománnyal

A Társadalomtudományok egyik alaptudománya az Állam és Jogtudomány, amelynek

egyik jogága a büntető jogtudomány. A büntető jogtudomány csoportjai:14

○ Jogi (normatív)●Anyagi: a bűncselekménynek minősülő cselekmények és az

alkalmazható szankciók.

● Eljárási (alaki): a büntetőjogi felelősségre-vonás eljárási rendje.

● Végrehajtási: az alkalmazható szankciók végrehajtási rendje.○ Nem jogi (empirikus)

● Kriminológia, a bűnözéssel, mint komplex és átfogó kategóriával

foglalkozik, a pszichológiai és szociológiai tudományok határterülete.

● Kriminalisztika, bűnügyi nyomozástan

Fenyvesi Csaba szerint kriminalisztika tulajdonképpen "kakukktojás"15 az állam

és jogtudományban, mert a kriminalisztika nem jogág, hanem egyértelműen

ténytudomány. Nincsenek jogi kódexei, tételes joga, jogi kerete van csak, amelyet

legfőképpen a büntetőeljárásról szóló törvény alkot. Ezen túlmenően főképp

természettudományos ismeretekre épül, szemben a jog társadalomtudományi jellegével.

A kriminalisztika olyan praktikus tudományterület, amelyben a megtanult ismeret

nagyon gyorsan alkalmazható.

Ettől eltérő állásponton van Tremmel Flórián,16 aki szerint a kriminalisztikának is jogi

jellege van, mert a büntető eljárás jog (Be.) tartalmazza a legfontosabb nyomozati

13 Kriminalisztika. Általános rész.(1961) BM Tanulmányi és Módszertani Osztály, Budapest. 14 Mészáros Ádám (2005): Büntetőjogi alapismeretek http://mek.oszk.hu/03300/03394/03394.pdf15 Fenyvesi Csaba: A kriminalisztika, mint tudományág, és mint egyetemi tantárgy. Magyar Tudomány, 2003./2 . 197-202. 16 Tremmel Flórián, Fenyvesi Csaba és Herke Csongor (2005): Kriminalisztika. Tankönyv és Atlasz.Dialóg Campus Kiadó. Budapest-Pécs 37-42.

1 cselekmények keretszabályait. A nyomozati cselekmények foganatosítása során

alkalmazni kell a Be. alapelveit (pl. védelem elve, ártatlanság vélelme, stb.), továbbá az

eljárásjogi és garanciális szabályokat is be kell tartani. Ezek a szabályok adják meg a

nyomozási cselekmények törvényességi kereteit. A kriminalisztika pedig tartalommal

tölti meg a jogi kereteket pl. a nyomozási cselekmények, bizonyítékszerzési és

vizsgálati módszerek, kényszerintézkedések foganatosítása, stb. esetén. Az eljárásjogi

szabályok betartása ugyanis önmagában nem eredményezi a bűnügyek felderítését,

ugyanakkor a nem törvényes nyomozási cselekmény során beszerzett, un. jogellenes

bizonyítékok nemcsak, hogy törvénytelenek, hanem feleslegesek is, mert nem

használhatók fel a büntetőeljárásban.

Egyértelmű tehát, hogy a kriminalisztika, mint a bűnügyi tudományok egyik ága

szoros kapcsolatban van a többi bűnügyi tudománnyal, a büntetőjoggal, büntető

eljárásjoggal, kriminológiával, viktimológiával (áldozattannal), büntetés-végrehajtási

joggal. A büntető eljárásjoggal való kapcsolatot pedig, mint az, az eddigiekből is

látszik, erős kölcsönhatás jellemzi, a kriminalisztika is visszahat a büntető eljárásjogra,

különösen a bizonyítási jogra. A kriminalisztikai elméleti kutatások és a gyakorlat

eredményei alapján kerültek be a büntető eljárási törvénybe olyan intézmények, mint

a bizonyítási kísérlet, a felismerésre bemutatás, vagy a helyszíni kihallgatás, mely

cselekmények korábban csak a szemlére vonatkozó szabályok analóg alkalmazásával

voltak elvégezhetők. A kriminalisztika viszonya társtudományához a kriminológiához,

olyan jellegű, mint a büntetőjog és a büntetőeljárás jog kapcsolata, kiegészítik egymást,

de rivalizálásra az eltérő jelleg miatt nincs ok.

A kriminalisztika kapcsolata más tudományokkal

A kriminalisztikának nemcsak a jogtudománnyal van szoros kapcsolata, hanem szinte

valamennyi műszaki és természettudománnyal, továbbá a pszichológiával, logikával,

szociológiával is. Ezektől a tudományágaktól eszközöket és módszereket vesz át, és ha

szükséges továbbfejleszt. A kapcsolatok során gyakran határtudományok jönnek létre,

mint az igazságügyi orvostan, igazságügyi elmekortan, stb.

Hatékonyan használhatók a kriminalisztikában pl. fizikai, kémiai műszerek, mérési

eljárások, optikai vagy informatikai berendezések, akár változatlan formában akár a

krimináltechnika által továbbfejlesztve, mint a bűnügyi fényképezés, hangazonosítás,

stb. Vannak azonban speciálisan a krimináltechnika által létrehozott szakágak, mint pl.

1 a bűnügyi nyomtan (traszológia), a daktiloszkópia (újjnyomat rendszer), igazságügyi

írásvizsgálat, vagy az igazságügyi lőfegyvertan (ballisztika).17

A ma már klasszikusnak számító forenzikus (igazságügyi, bírósági) biológia,

kémia, ballisztika, fényképezés mellett a kriminalisztikában már jelentős helyet

kapott a forenzikus számítástechnika, (amely többek között kiváltja a hagyományos

hangazonosítást, a hang és a hanghordozók komputerizált vizsgálatával). Ide sorolhatjuk

az antropológiát, a bizonyíték-elemzést, a bűnügyi ügyintézést (forensic nursing),

valamint a tervezési-építési balesetek (engineering failures), tűzesetek (fire science), és

robbantások (explosions) nyomozását is.18

Az információs és analitikus rendszerek robbanásszerű fejlődése, mely az 1970-es

években indult rengeteg új lehetőséget, (pl. a DNS,) hozott a kriminalisztika számára.

4. A kriminalisztika alrendszerei

● krimináltechnika,● krimináltaktika,● kriminálmetodika

A krimináltechnika és a krimináltaktika együttesen képezi a kriminalisztika általános részét, míg a kriminálmetodika a kriminalisztika különös része, szakkriminalisztika vagy alkalmazott kriminalisztika19.

krimináltechnika A tárgyi bizonyítékok tudományterülete, természettudományos és műszaki-technikai eszközök és módszerek felhasználását jelenti a bűnfelderítésben. A személyi bizonyítékok helyett a nehezebben korrumpálható tárgyi bizonyítékokra helyezi a súlyt.20

Szakágai:

● Nyomtan,● Kriminalisztikai fényképezés,

17 Tremmel Flórián, Fenyvesi Csaba és Herke Csongor (2005): Kriminalisztika. Tankönyv és Atlasz. Dialóg Campus Kiadó. Budapest-Pécs 36-42.18Fenyvesi Csaba: A kriminalisztika, mint tudományág, és mint egyetemi tantárgy. Magyar Tudomány, 2003./

2 . 197-202. 19 Tremmel Flórián, Fenyvesi Csaba és Herke Csongor (2005): Kriminalisztika. Tankönyv és Atlasz. Dialóg

Campus Kiadó. Budapest-Pécs 37.20 Dr. Gál Tamás (2010): Anyagvizsgálati módszerek a bűnüldözésbenhttp://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/anal/Anyagvizsgalati_modszerek_a_bunuldozesben/1-Bevezeto-eloadas.pdf

1

● A kriminalisztikai ballisztika,● Az írásvizsgálat,● Krimináltechnikai csapdák

Krimináltaktika

Azoknak a tudományosan kidolgozott ajánlásoknak a rendszere, amelyek meghatározzák az egyes nyomozási cselekmények végrehajtásának a módját. Információ hordozói személyi jellegűek, a bizonyítékszerzés a terheltek, sértettek, tanúk, eljáró személyek és közreműködő szakemberek részvételével zajlik.21

Szakágai:

Bizonyítási eljárások:

● Helyszíni szemle,● Bizonyítási kísérlet,● Helyszínelés,● Felismerésre bemutatás,● Kihallgatás,● Szembesítés,

Kényszerintézkedések: őrizetbe vétel, házkutatás, motozás, stb.

Kriminálmetodika

A kriminálmetodika a kriminalisztikának a nyílt nyomozás módszertanával foglalkozó

ága, a különféle ügytípusok feldolgozásához szükséges elméleti ismereteket és

gyakorlati tapasztalatokat integrálja, majd ezek alapulvételével tudományosan

megalapozott elveket és ajánlásokat dolgoz ki az egyedi ügyek hatékony megoldására.

A kriminálmetodika a nyomozóhatóságok gyakorlatában rendszeresen előforduló

bűnügyi, közigazgatási, és szabálysértési eseményeket a kriminalisztikai és

kriminológiai sajátosságaik, jellemzőik szerint csoportosítja. Mivel ügytípusokkal

foglalkozik, a metodikai „felosztás” és az anyagi jogi szabályozás rendszere között van

némi eltérés.

Pl. A dolog elleni erőszakkal elkövetett lopást a büntetőjog a lopás minősített eseteként

határozza meg, de nem tesz különbséget a betöréses lopás, a kasszafeltörés vagy a

zsebmetszés között, ezek „egy kategóriába”, a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás

kategóriájába tartoznak. Pedig van különbség az elkövetés tárgya, módszere, és az

elkövetők köre alapján is, mindegyiknek megvan a saját jellemzője, és ehhez igazodik

a metodika. Természetesen minden bűncselekmény egyedi, a kriminálmetodika csak

21 Tremmel Flórián, Fenyvesi Csaba és Herke Csongor (2005): Kriminalisztika. Tankönyv és Atlasz. Dialóg Campus Kiadó. Budapest-Pécs 37.

1 az adott ügykategória feldolgozásának leghatékonyabb módszereit és kérdéseit tudja

összefoglalni, de ezek sem alkalmazhatóak mechanikusan minden egyes ügyre. A

kriminálmetodika nem egy „minden alkalomra érvényes receptet”, kínál, hanem

módszertani ajánlásokat dolgoz ki, amelyeket a nyomozási problémák megoldásánál

célszerű figyelembe venni.22

5. A kriminalisztika kompetencia alapú rendszere

A kompetencia alatt a kriminalisztikában a nyomozó hatóságok anyagi-technikai

felszereltségét, és tagjainak szakmai felkészültségét értjük. A kriminalisztika

szakkifejezés eredetileg a bűnügyi nyomozó speciális szaktudását, gyakorlati

ismereteinek együttesét jelentette. A nyomozó kriminalisztikai szaktudása a szakértelem

alsó határát jelenti. Szakértőre van szükség a nyomozásban, ha a szakkérdés

eldöntéséhez a nyomozó (bűnügyi technikus) szaktudása már nem elegendő.23

A XX. század elején létrejött „tudományos rendőrség” kifejezés a rendőrségi

azonosító laboratóriumok működését jelölte. Ezekekben az intézetekben a kémia, a

biológia, a fizika, az orvostudományok és más természettudományok képviselői, a

tudományterületük által feltárt eszközök és módszerek segítségével végezték a tárgyi

bizonyítékok felkutatását, a múltbeli esemény rekonstruálását, valamint az ehhez

szükséges azonosítási műveleteket. A laboratóriumi háttér megkívánta a helyszínen

folytatott nyomkutató és nyomrögzítő feladatok technikailag magas színvonalú

elvégzését, ami újabb szakembert igényelt, a bűnügyi technikust. A laboratóriumi

szakértő és a bűnügyi technikus bizonyítási tevékenysége szolgált alapul a büntető

perben az ítélethez szükséges belső meggyőződés kialakításához. 24

6. Bizonyítási rendszerA kriminalisztika történeti előzményeiben nagy jelentősége van a bizonyítási rendszerek

kialakulásának. A bűn az emberek számára sokáig olyan irracionális, ismeretlen erők

által irányított jelenség volt, amelynek megismerése racionális eszközökkel nem

lehetséges. „A formális bizonyítás során a bűncselekmény elkövetésével kapcsolatos

tények, adatok felderítése érhető legkevésbé tetten. A XI-XIV. század közötti

22 Dr. Nagy József: A kriminálmetodika általános kérdései, kivonat http://www.rtf.hu/Tanszekek/krimcs/krimmetod_kivonat.pdf23 Erdei Árpád (1987): Tény és jog a szakvéleményben. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. 31. 24 Finszter Géza (2005-2007) A kriminalisztika elmélete és a praxis a büntetőeljárási reform tükrében users.atw.hu/be/letoltes/Krimjegyzet.doc

1 időszakban a megfelelő eszközök hiányában, szinte kizárólag a babonák, a természeti

vallások maradványai és a keresztény vallás leegyszerűsített eszméinek kölcsönhatása

határozták meg a büntetőeljárási bizonyítást. A bűncselekmény – ezen belül kiemelten

az eretnekség – az akkori felfogás szerint az isteni, a vallási rend megsértése is volt

egyben, ennek következtében természetesnek vették, hogy meghatározott eljárások,

eszközök igénybevétele esetén a Mindenható közvetlenül nyilatkozik meg arról, hogy ki

a bűnös és az ártatlan.”25

Az első magyar eljárásjogi törvény az 1896:33 tv. – büntetőjogi perrendtartás, a büntető

perre koncentrált és bevezette a szabad bizonyítás rendszerét.

A szabad bizonyítási rendszerben a törvény már nem írja elő, hogy melyik bizonyíték

mennyit ér, de azt sem, hogy mennyi bizonyíték kell a megfelelő ítélet meghozatalához.

A bizonyítás megköveteli azoknak az adatoknak az értékelését is, amelyek nem hoznak

újszerű értesüléseket, hanem a már feltárt adatok hitelt érdemlőségét igazolják. A

bizonyítási eljárást addig kell folytatni, amíg az ügy érdemi szempontjából lényeges

tények, körülmények nem nyernek egyértelmű bizonyítást, de nem játszhatnak szerepet

időbeli korlátok, vagy gazdaságossági szempontok. 26

A bizonyítás eszközei a tanúvallomás, a szakvélemény, a tárgyi bizonyítási eszköz, az

okirat és a terhelt vallomása.(Be.76.§.(1) bek.)27

A bizonyítás eszközei rendkívül sokrétűek, teljes bemutatásuk e dolgozat keretében még

vázlatosan sem lehetséges, ezért két, számomra érdekes bizonyítási eszközt mutatok be,

a poligráfot és a DNS vizsgálattal történő személyazonosítást.

Poligráf

A szó jelentése görög eredetű, „többféle írást” jelent.

A büntetőeljárás egyik legnagyobb problémája annak eldöntése, hogy igazat mond-

e a vádlott vagy a tanú. Az eljáró hatóságoknak gyakran egymásnak ellentmondó

vallomások közül kell kiválasztani az igazságnak megfelelőt, ezért a büntetőeljárás

történetében egyre-másra felbukkannak kísérletek arra, hogy a vallomások

25 Farka Ákos és Róth Erika (2004): A büntetőeljárás, KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest. 99.26 Dr. Pethő Erzsébet Margit : A modern kriminalisztikai eszközök bizonyítékként történő értékelése a büntetőeljárásban http://www.fovarosi.birosag.hu/szellemimuhely/dr_petho_erzsebet_margit.pdf

27 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról

1 értékelésének bizonytalanságait kiküszöböljék. Az inkvizitórius eljárásban a tortúra is

ilyen módszer volt, mint ahogy a poligráf alkalmazásától is ezt az eredményt várták.28

A poligráf a hazugság kísérőjelenségeként végbemenő fiziológiai változások mérésére

szolgáló eszköz. A mai poligráf ősét John Larsson amerikai rendőrtisztviselő készítette

el 1921.-ben. Az eszköz három jelenséget, a vérnyomást, a pulzust és a légzést mérte,

miközben figyelték még az izom működését is a kihallgatási szituációban.

A bemutatást követően megkezdődött a poligráf gyártása és folyamatosan elterjedt a

használata.

A II. Világháborút követően a nürnbergi per folyamán is alkalmaztak poligráfot.

Magyarországon a 1970-es évek végén, 1980-as évek elején kezdték alkalmazni

emberölési ügyekben, de a módszer nagyon lassan terjedt, és csak 1990 után emelkedett

az elvégzett vizsgálatok száma. A kezdeti bizalmatlanság ellenére ma már bevett

módszernek tekinthető.

A poligráfos vizsgálatról a Be. kevés említést tesz, rögzíti, hogy a vizsgálat

elvégzéséhez a gyanúsított beleegyezése szükséges, valamint előírja a szaktanácsadó

kötelező részvételét és kizárja a fiatalkorúakat a poligráffal vizsgálható személyek

köréből.

A vizsgálat menetét, dokumentálását, valamint az anyanyelv használatának kérdéseit

külön jogszabály tartalmazza. A Legfelsőbb Bíróság a poligráfos vizsgálatot 1997-ben a

pszichológiai szakértői vélemény keretei közé helyezte.

A megfelelő vizsgálat lefolytatásához a megfelelő eszközön kívül a célravezetően

összeállított kérdéssor, a célra alkalmas vizsgálati helyiség és nem utolsósorban a

gyanúsított együttműködési hajlama szükséges.

A legmegbízhatóbb módszernek a feszültségcsúcs-tesztet tekintik a szakemberek.

Ennek lényege, hogy hasonló tartalmú és valószínűségű információk közé helyeznek

egy olyan tényt, amely csak a cselekmény elkövetője számára kritikus. A kérdésekre

igennel, vagy nemmel lehet válaszolni. A készülék nem a hazugságot, hanem bizonyos

fiziológiai változásokat mutat ki, s azokból a poligráfus szakember következtet arra,

hogy a vizsgált személy a kérdésre igaz vagy hamis választ adott. Pontosítva ez azt

jelenti, hogy a poligráfus nem az igazmondást vagy hazudozást állapítja meg, hanem

azt, hogy a vizsgálati alany válaszai a feltett kérdésre „kitérő” vagy „megtévesztő”29

28 Dr. Liziczay Sándor: A modern kriminalisztikai eszközök bizonyítékként történő értékelése a büntetőeljárásban. http://www.fovarosi.birosag.hu/szellemimuhely/dr_liziczay_sandor.pdf29 Dr. Liziczay Sándor: A modern kriminalisztikai eszközök bizonyítékként történő értékelése a büntetőeljárásban. http://www.fovarosi.birosag.hu/szellemimuhely/dr_liziczay_sandor.pdf

1 jellegűek.

Ennél a módszernél különösen fontos, hogy a kérdéseket csak az elkövető és a

rendőrség ismerje. Magyarországon is leginkább ezt a módszert alkalmazzák és a

témával foglalkozó cikkek bizonysága szerint a vizsgálat validitása 70-90% körül

mozog.

Ma Magyarországon a hat élettani jelenséget vizsgáló hazugságvizsgáló

használatos. A hatcsatornás rendszer a szakemberek szerint elegendő a biztonságos

véleményalkotáshoz.

A módszer alkalmazása segíti a nyomozóhatóság és az ügyész munkáját az elkövetők

azonosításában, az eltűnt személyek és a bizonyítékok felkutatásában, valamint segíthet

kiszűrni az ártatlanul gyanúba keveredetteket.30

DNS a kriminalisztikában

A büntetőügyekben kiemelt szerepe van az elkövető személyének, a nyomozásnak is

az elkövető személyének felderítése az elsődleges célja , mert a bíróság csak annak a

személynek a büntetőjogi felelősségéről dönthet, aki ellen, mint elkövető ellen, vádat

emeltek.

A büntetőeljárásban különösen fontosak azok a bizonyítási eszközök, amelyek révén

kétséget kizáróan megállapítható egy személy kiléte, illetve elkövetői mivolta.31

Az 1980-as évek közepéig csak az ujjnyomat összehasonlító vizsgálata nyújtott

lehetőséget annak eldöntésére, hogy egy adott személy járt-e a bűncselekmény

helyszínén. Hosszú kutatás után, 1985-ben történt az áttörés a „DNS-ujjnyomat

technika”, vagy DNS teszt, kidolgozása révén, amely A.J Jeffreys nevéhez fűződik,

és aki megállapította, hogy minden emberi gén számos, ún. miniszatelit régióból áll,

amelyek ismétlődnek és magsorrendeket tartalmaznak. Az ezzel kapcsolatos vizsgálatok

és megállapítások lényege, hogy a DNS az átöröklés folytán minden élő sejten belül

megtalálható, aránya egy sejten belül állandó és az adott fajra, így az emberre is

jellemző. Az emberi fajon belül pedig az egyedekre jellemző, speciális felépítéssel bír,

mintegy genetikai információt, jelrendszert hordozva. Első ízben 1987-ben szolgáltatott

döntő bizonyítékot a DNS azonosítás, Floridában, az Andrews ügyben, ahol a vád

erőszakos közösülés volt.

30 Dr. Pethő Erzsébet Margit : A modern kriminalisztikai eszközök bizonyítékként történő értékelése a büntetőeljárásban http://www.fovarosi.birosag.hu/szellemimuhely/dr_petho_erzsebet_margit.pdf31 1999. évi LXXXV. törvény indokolása

1 1993-ban pedig megtörtént az első olyan elítélt szabadon bocsátása, akit 9 év börtön

után, a DNS vizsgálat tisztázott az ellene felhozott vád alól. (Bloodsworth ügy)32

A DNS vizsgálatok bevezetésének előnyei közül a legfontosabbak:

- az elkövető megbízható azonosítása

- a tévesen gyanúba keveredettek gyors tisztázása

- a bűncselekmények hatékonyabb felderítése

Magyarországon a Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézet (BSZKI)székértői 1993 óta

alkalmaznak DNS-technikát, és 38 génhely (lokusz) azonosítását tudják elvégezni.

Elsősorban élet és vagyon elleni bűncselekmények esetén használják fel a szakértői

bizonyításba a DNS vizsgálatot, de nem ritka a közlekedési balesetek bizonyítási

eljárásaiban sem. (Az autón maradó bőrfoszlány maradványok összehasonlítása a

sértetti mintával.) 33

A DNS vizsgálatok elvégzésének rendkívül magasak a költségei, amennyiben tehát a

vizsgálattal bizonyítható tények a szakértői vizsgálat nélkül, más bizonyítékokkal is

bizonyíthatók, a beismerő vallomáson kívül, mérlegelni kell a vizsgálat elvégzésének

szükségességét. 34

7. A kriminalisztika intézményei, oktatás és kutatás Intézmények

A kriminalisztikai vizsgálatok szervezett felhasználása a bűnügyi nyomozások során

Magyarországon is hosszú történelmi folyamat eredménye

1909. január 1-i hatállyal létrejött az Országos Bűnügyi Nyilvántartó

Hivatalt, amelynek egyik egysége a Bűnügyi Laboratórium volt. A Bűnügyi

Laboratóriumban végeztek ujjnyom- lábnyom-, í rás-, lőfegyver-, vérfolt-,

textilvizsgálatot, valamint fényképészeti tevékenységet és szakvéleményeket

készí tettek. A laboratórium feladata volt továbbá a kriminalisztikai

gyűjtemények kezelése és fejlesztése is. 1915-ben már 6100 nyomatlapból állt

32 Tremmel Flórián, Fenyvesi Csaba és Herke Csongor (2005): Kriminalisztika. Tankönyv és Atlasz.Dialóg Campus Kiadó. Budapest-Pécs 107.33 Dr. Pethő Erzsébet Margit : A modern kriminalisztikai eszközök bizonyítékként történő értékelése a büntetőeljárásban http://www.fovarosi.birosag.hu/szellemimuhely/dr_petho_erzsebet_margit.pdf34 Dr. Liziczay Sándor: A modern kriminalisztikai eszközök bizonyítékként történő értékelése a büntetőeljárásban. http://www.fovarosi.birosag.hu/szellemimuhely/dr_liziczay_sandor.pdf

1

daktiloszkópiai gyűjteménye.

1945-ben a gyűjtemények Budapest ostromában megsemmisültek. A háború

után ezek ismételt összeállí tása volt a legfontosabb feladat.

1950-ben a Bűnügyi Laboratóriumból a Budapesti Rendőr-főkapitányság

szervezetében létrehozták a Bűnügyi Technikai és Nyilvántartási Alosztályt,

ahol országos hatáskörrel daktiloszkópiai részleg is működött.

1951-ben BM rendelet előírta véralkohol vizsgálatok elvégzését és egyéb orvos

szakértői feladatok ellátását a Laboratórium számára, országos hatáskörrel.

1961 - a Bűnügyi Technikai Intézet megalapí tásával elkezdődött a modern

kriminalisztikai vizsgálatok széleskörű bevezetése hazánkban. Ez az intézet tekinthető

a Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézet jogelődjének. Az Intézet feladatköre a

tudományos technikai fejlődéssel egyidejűleg fokozatosan bővült. A hagyományosan

kriminalisztikai területek, mint pl. fegyver, vérfolt, ujj- és lábnyomok vizsgálata, orvos

szakértői feladatok után bevezetésre kerültek a fizikai - kémiai vizsgálatok. 1971-ben

bevezették a vér alkoholtartalmának nagy szériában történő meghatározására alkalmas

gázkromatográfiás módszert és berendezést. A biológiai vizsgálatok szétválása a

szerológiai, biokémiai és szövettani területekre újabb mérföldkő volt a bűnüldözés

szolgálatában.

1990-ben a Bűnügyi Technikai Intézet elnevezése Bűnügyi Szakértői- és Kutató

Intézet lett, ahol 2011 február 1.el - szervezeti átalakítás során - Bűnügyi Technikai,

illetve Szakértői Főosztály megszervezésére került sor.

Az Intézetben jelenleg 168 szakember dolgozik: orvosok, mérnökök, biológusok,

vegyészek, fizikusok, technikusok, asszisztensek, különböző szakterületek specialistái.

Az igazságügyi szakértők munkájának elsődleges célja, hogy a tudomány és a műszaki

fejlődés új eredményeinek felhasználásával készí tett szakvéleményeikkel a tényállások

megállapí tását és a szakkérdések eldöntését segí tsék. Ezekre a feladatokra általában

a nyomozó hatóságoktól, és az igazságszolgáltatás különböző szereplőitől kapnak

felkéréseket.35

Oktatás

A kriminalisztika egyetemi tantárgy, része a jogászi alapműveltségnek olyan

tanulmányi követelmény, amelynek teljesítése a jogi diploma megszerzésének feltétele.

A kizárólag praktikumot hirdető nyomozástani felfogás szerint a kriminalisztika

35 http://www.bszki.hu/index.php

1 kizárólag rendőri szakismereteket tartalmaz, amelynek nincs helye a jogászképzésben.

A kontinentális jog országaiban, így hazánkban is, ez a nézet csak a hatvanas

években változott meg, amikor a tudomány rangjára emelkedéssel együtt a tantárgyi

elismertség is megvalósult, Magyarországon a kriminalisztika 1963 –tól része a jogi

oktatásnak. A kriminalisztikát kizárólag bűnügyi tudománynak tartó irányzat az

ilyen néven megjelenő tananyagot hajlamos kizárólag a bűnügyek nyomozásában

megvalósuló megismerésre szűkíteni. A kriminalisztikát ezért gyakran emlegetik

rendőrségi tannak, sőt, a krimináltechnikát egyenesen „tudományos rendőrség”, „la

police scientifique” megnevezéssel illeti a kontinentális szakirodalom. A korlátozás

azonban nem indokolt, mert a bűnügy megismeréséhez a büntetőeljárás minden jogászi

szakképesítésű szereplőjétől elvárható a kriminalisztikai jártasság. A nyomozón

kívül, munkája során az ügyész, a bíró és az ügyvéd is kriminalisztikai problémák

egész sorával szembesül, bár ezek a kérdések az eljárás egyes alanyai számára eltérő

módon merülnek fel és eltérő válaszokat is igényelnek. 36 Hogy a joghallgatók a

szükséges kriminalisztikai jártasságot megszerezzék annak megvalósítását szolgálja

a Pécsi Tudományegyetem jogi karának büntetőeljárási tanszékén belül, a Baranya

Megyei Rendőr-főkapitánysággal közösen felállított és berendezett Kriminalisztikai

Laboratórium. Itt kriminalisztikai munkáról, gyakorlásról van szó. Az ideális az lenne,

ha minden hallgató maga is elvégezhetné legalább a legalapvetőbb kriminalisztikai,

főleg technikai feladatokat (például a nyomkutatást, előhívást és rögzítést; az

anyagmaradványok felkutatását, rögzítését; az egyszerűbb azonosítási vizsgálatokat,

a bűnügyi fényképezést, a személyleírások számítógépes elkészítését, stb.). Jelenleg

azonban be kell érni azzal, hogy a helyszíni tevékenység kiemelt mozzanatai, tárgyi

segédeszközei, képekkel, tárgyakkal és video felvételekkel bemutatásra kerülnek. 37

A rendőrségi dolgozók jogi ismereteinek gyarapítása céljából 1970-ben felsőfokú

képesítést nyújtó Rendőrtiszti Főiskola alapítására került sor 38.

A Rendőrtiszti Főiskola Bűnügyi Igazgatási alapszakán diplomázók bűnügyi

igazgatásszervezői szakképzettséget szereznek az alábbi szakirányok valamelyikén:

36 Finszter Géza (2005-2007) A kriminalisztika elmélete és a praxis a büntetőeljárási reform tükrében users.atw.hu/be/letoltes/Krimjegyzet.doc37 Fenyvesi Csaba: A kriminalisztika, mint tudományág, és mint egyetemi tantárgy. Magyar Tudomány,

2003./2 . 197-202. 38 Nagy Zsolt: A magyar jogi oktatás történeti vázlata http://jesz.ajk.elte.hu/nagy15.html

1 bűnügyi nyomozó, gazdaságvédelmi nyomozó, pénzügyi nyomozó. A bűnügyi

nyomozók esetében a kriminalisztikai ismeretek dominálnak, hiszen az itt végzettek

bűncselekmények megelőzésével, felderítésével és bizonyításával foglalkoznak. Az

itt oktatott kriminalisztika, mindhárom alrendszer anyagát felöleli, ellentétben a jogi

egyetemmel, ahol kriminálmetodikát nem oktatnak.

Kutatás

A magyarországi bűnügyi kutatás alapintézménye az 1960-ban létrehozott Országos

Kriminalisztikai Intézetet, amely 1971-től átalakult Országos Kriminológiai és

Kriminalisztikai Intézetté. 1999 –ben, azonban a kriminalisztika kikerült az intézet

profiljából és a nevéből is, ugyanúgy, ahogy az Intézet évenként megjelenő tudományos

periodikája, a Kriminológiai és Kriminalisztikai Tanulmányok ezen időpont után már

Kriminológiai Tanulmányok címen jelenik meg. Az intézet a rendszerváltásig a kor

lehetőségeihez képest széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszert alakított ki, elsősorban

az akkori szocialista országokkal, de a nyugati világ kutatóhelyeivel, illetve az ENSZ

bűnügyi szerveivel is. Az 1990-es politikai rendszerváltás hatással volt a bűnözés

kutatására, nyitottá vált, nemzetközi kapcsolatai megélénkültek. 39

1999-től a kutatási feladatokat Bűnügyi Szakértői- és Kutató Intézet vette át, ahol

a Szakértői főosztály osztályai multidiszciplináris alapkutatásokat, a végrehajtás

alkalmazott kutatásait valamint rendvédelmi célú kutatásokat végeznek40

Kriminalisztikai kutatást a szakértőkön kívül jogászok, kriminológusok is végeznek.

Finszter Géza kriminológus, jogi egyetemi tanár vezetésével 2005-2007 között

kutatási program keretében került vizsgálatra a kriminalisztika elmélete és a praxisa a

büntetőeljárási reform tükrében. A kutatás célja a következő volt:

● a hazai bűnüldözés és igazságszolgáltatás kriminalisztikai tapasztalatainak

feltárása, a felderítés és a bizonyítás stratégiai átalakítási lehetőségeinek

felmérése,

● annak felderítése, hogy a kriminalisztika tudománya milyen mértékben

támogatja a büntető jogalkalmazást ,

● tapasztalatok gyűjtése a kriminalisztika egyetemi oktatásáról.

39 http://www.okri.hu/40 http://www.bszki.hu/index.php

1 A kutatás megállapításai szerint a büntetőeljárás szakaszaira vonatkozóan a

kriminalisztika kutatás tárgyának bővítésére nincs szükség, de lehetőség sem. A

kriminalisztika a nyomozás tudományos eszközökkel kidolgozott tana, és ennek is kell

maradnia. A vádemelésnek és a bírósági tárgyalásnak nincs önálló kriminalisztikája.

Amire szükség lenne, az egy átfogó bizonyításelmélet kidolgozása, ez a büntetőeljárási

jog tudományának feladata és tovább kell bővíteni a büntető igazságszolgáltatás

szakembereinek kriminalisztikai ismereteit.

Ahol szükség van a kriminalisztika kutatási tárgyának bővítésére az a bűnüldözés tárgyi

és személyi feltételeinek megteremtése.41

A ELTE Állam és Jogtudományi kar Büntetőeljárási tanszékének kriminalisztikai

kutatási témái: A büntetőeljárás és a kriminalisztika új összefüggései; A bizonyítás

kriminalisztikai eszközei.42

A kutatások publikálását látja némely szakember problémának, mivel az utóbbi

években szűkült a kriminalisztikai jellegű publikációk száma, megszűnt az ilyen profilú

RTF Figyelő, a Magyar Rendészet, a hajdanvolt Technikai Közlemények. A Belügyi

Szemlében megjelenő kriminalisztikáról szóló cikkek is inkább a taktikát, a metodikát

helyezik előtérbe, mintsem a technikát.43

A XXI. sz. kriminalisztikája

A kriminalisztika tudásanyaga a technika gyors fejlődése következtében állandóan

változik. A változás elsősorban a természettudományi ismeretekre alapozódó

krimináltechnika esetében szembetűnő és szinte mindennapos. Ilyen mérvű haladás a

viselkedési és kommunikációs tudományra alapuló krimináltaktikánál nem jelentkezik,

és az alaptudományok jellege miatt , a jövőben sem várható. De megfigyelhető egy

nemzetközileg is egyre inkább elfogadott jelenség, hogy a krimináltaktikai módszerek

segítségével produkált adatok bizonytalanabbá válnak, forrásuk, megszerzésük módja

és valóságtartalmuk egyre inkább megkérdőjeleződik a büntetőeljárások során, ezért a

krimináltaktika is egyre inkább igénybe vesz technikai eszközöket, mint pl. a poligráf .

A jövőben az marad igazán krimináltaktikai módszertan, ami - feltehetően - sohasem

lesz felcserélhető technikával, legfeljebb segíthető számítógéppel, ilyen a nyomozás

41 Finszter Géza (2005-2007) A kriminalisztika elmélete és a praxis a büntetőeljárási reform tükrében users.atw.hu/be/letoltes/Krimjegyzet.doc42 https://www.ajk.elte.hu/43 Fenyvesi Csaba: A kriminalisztika, mint tudományág, és mint egyetemi tantárgy. Magyar Tudomány,

2003./2 . 197-202.

1

tervezése, szervezése, irányítása, az adatok rendszerezése, analízise és szintézise, végső

soron a gondolkodás.

A XXI. századra egyértelművé vált, hogy a bűnüldözés számára a szervezett bűnözés

a legnagyobb kihívás. Jelen van a kábítószer-, műkincs-, fegyver-, kereskedelemben,

a terrorista cselekedetek végrehajtásában, de egy elszemélytelenedett, elmosódó és az

egész bolygóra kiterjedő tömegben. Ez csökkenti a krimináltaktikai elemek bevetésének

lehetőségét. A szervezett elkövetés, mint ahogyan megnevezéséből is látható, jól

szervezett, technikailag is erőteljesen támogatott. Ezzel szembeni hatékony megelőzést,

illetve felderítést is csak szintén magas szintű technikai apparátussal lehet folytatni,

amelynek domináns része titkos eszközöket jelent. A műholdas követő rendszeren

keresztül, az egész világot lehallgatni képes, épületeket, személyeket átvilágító és

rögzítő készülékek mind technikai csúcsteljesítmények, amelyek nélkül nem lehet

sikeres korunk bűnüldözése.44 Erre jó példa a napokban lezajlott akció, Oszama Bin

Laden likvidálására.

Globalizálodik a bűnözés is, mint a profitszerzés egyik módja, ezzel szemben, ha sikert

kíván elérni a bűnüldözésnek is globalizáltnak kell lennie. Szükség van tehát az államok

közötti együttműködésre, mert minden ország elemi érdeke a fokozottabb nemzetközi

együttműködés, mind a bűnüldözésben, mind a bűnüldözés-tudományban.

A számítógép megjelenése és térhódítása kétirányú. Egyrészről megjelent és fokozottan

megjelenik a bűnelkövetések körében, mint elkövetési eszköz, vagy mint az elkövetés

tárgya. Másrészről felderítési illetve bűnüldözés-tudományi eszköz. Eszköz az

alapkutatásokban és eszköz a krimináltechnikai módszerek alkalmazásában is

A XXI. sz. kriminalisztikájának a megváltozott tudásmennyiség által kikényszerített

specializálódással is számolnia kell, melynek keretében a bűnüldözés-tudomány

képviselői a jövőben a vizsgálat tárgya vagy módszere alapján, viszonylag szűk

területen mozognak, kutatnak, adnak szakvéleményt.45

Összességében elmondható tehát, hogy a kriminalisztika fiatal tudomány ugyan,

44 Fenyvesi Csaba: A XXI. századi bűnüldözés-tudomány nemzetközi tendenciái. Magyar Tudomány. 2004/6 . 757 45 Fenyvesi Csaba: A XXI. századi bűnüldözés-tudomány nemzetközi tendenciái. Magyar Tudomány. 2004/6 . 757

1 de nagyon virulens, művelői jó érzékkel alkalmazzák és építik be a kriminalisztika

eszköztárába a legújabb tudományos eredményeket, felfedezéseket és teszik ezt

mindannyiunk biztonsága érdekében.

1 8. Irodalom:

● 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról● 1999. évi LXXXV. törvény indokolása

● Armin Forker (2000): Történeti kriminalisztika – kísérlet az európai kriminalisztika fejlődésének tanulmányozására. In: Katona Géza (szerk.): A kriminalisztika aktuális kérdései. Tanulmányok öt európai országból. BM Kiadó. Budapest 65.

● https://www.ajk.elte.hu/● Erdei Árpád (1987): Tény és jog a szakvéleményben. Közgazdasági és Jogi

Könyvkiadó, Budapest. 31. ● Farka Ákos és Róth Erika (2004): A büntetőeljárás, KJK KERSZÖV Jogi és

Üzleti Kiadó Kft., Budapest. 99.● Fenyvesi Csaba: A kriminalisztika, mint tudományág, és mint egyetemi

tantárgy. Magyar Tudomány, 2003./2 . 197-202. ● Fenyvesi Csaba: A XXI. századi bűnüldözés-tudomány nemzetközi

tendenciái. Magyar Tudomány. 2004/6 . 757● Finszter Géza (2005-2007) A kriminalisztika elmélete és a praxis a

büntetőeljárási reform tükrében users.atw.hu/be/letoltes/Krimjegyzet.doc● Gál Tamás (2010): Anyagvizsgálati módszerek a bűnüldözésben

http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/anal/Anyagvizsgalati_modszerek_a_bunuldozesben/1-Bevezeto-eloadas.pdf

● Kriminalisztika. Általános rész.(1961) BM Tanulmányi és Módszertani Osztály, Budapest. 13.

● Liziczay Sándor: A modern kriminalisztikai eszközök bizonyítékként történő értékelése a büntetőeljárásban. http://www.fovarosi.birosag.hu/szellemimuhely/dr_liziczay_sandor.pdf

● Maine, Henry Sumner (1997): Az ősi jog. Gondolat ’96 Kiadó. Budapest, 10.

● Mészáros Ádám (2005): Büntetőjogi alapismeretek http://mek.oszk.hu/03300/03394/03394.pdf

● Molnár József (2004): A kriminalisztika tudományának története. In: Bócz Endre (szerk.) Kriminalisztika 1. kötet. BM Kiadó. Budapest, 16.

● Nagy József: A kriminálmetodika általános kérdései, kivonat http://www.rtf.hu/Tanszekek/krimcs/krimmetod_kivonat.pdf

Nagy Zsolt: A magyar jogi oktatás történeti vázlata http://jesz.ajk.elte.hu/nagy15.html

● Németh András (2001): A pedagógia egyetemi tudomány jellegének kialakulása és intézményesülése a pesti egyetemen. Magyar Pedagógia 2001/ 2. 213–238.

● Pethő Erzsébet Margit: A modern kriminalisztikai eszközök bizonyítékként történő értékelése a büntetőeljárásban http://www.fovarosi.birosag.hu/szellemimuhely/dr_petho_erzsebet_margit.pdf

● http://www.okri.hu/● Tremmel Flórián (2001): Magyar büntetőeljárás. Dialóg Campus Kiadó.

Budapest-Pécs, 93.●Tremmel Flórián, Fenyvesi Csaba és Herke Csongor (2005):

Kriminalisztika. Tankönyv és Atlasz. Dialóg Campus Kiadó. Budapest-Pécs

1

● http://www.bszki.hu/index.php