Top Banner
Czeglédi Katalin A magyar nyelv szerepe őstörténetünk kutatásában X. A magyar-török nyelvviszony Mahmūd al-Kāšγari török szótárának és nyelvtanának alapján I. kötet Czeglédi Katalin, Hungary, Pilisvörösvár, 2013. 1
305

X. - Hollandiai Magyar · PDF fileCzeglédi Katalin A magyar nyelv ... nyelvtan sok olyan szót, ... iráni, szláv, angol, német stb. szavak kerültek be...

Mar 13, 2018

Download

Documents

nguyenkien
Welcome message from author
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
  • Czegldi Katalin

    A magyar nyelv szerepestrtnetnk kutatsban

    X.

    A magyar-trk nyelvviszonyMahmd al-Kari trk sztrnak s nyelvtannak alapjn

    I. ktet

    Czegldi Katalin, Hungary, Pilisvrsvr, 2013.

    1

  • Copyright Czegldi Katalin

    Minden jog fenntartva

    All rights reserved

    _____________________

    Kiad

    'Stichting MIKES INTERNATIONAL' alaptvny, Hga, Hollandia.

    Szmlaszm: Postbank rek.nr. 7528240

    Cgbejegyzs: Stichtingenregister: S 41158447 Kamer van Koophandel en Fabrieken Den Haag

    Terjeszts

    A knyv a kvetkez Internet-cmrl tlthet le: http://www.federatio.org/mikes_bibl.html

    Aki az email-levelezsi listnkon kvn szerepelni, krjk kldjn egy emailt a kvetkez cmre:

    [email protected]

    A kiad nem rendelkezik anyagi forrsokkal. Tbbek ldozatos munkjbl s adomnyaibl tartja fenn magt. Adomnyokat szvesen fogadunk.

    Cm

    A szerkesztsg, illetve a kiad elrhet a kvetkez cmeken:

    Email: [email protected]

    Levelezsi cm: P.O. Box 10249, 2501 HE, Den Haag, Hollandia

    _____________________

    ISSN 1570-0070 ISBN 978-90-8501-146-0 NUR 616

    2

  • Czegldi Katalin

    A magyar-trk nyelvviszony

    Mahmd al-Kari trk sztrnak s nyelvtannak alapjn

    "A tudomnyban nincsen tekintlyi alap, csak a tnyek tudomsulvtele. Ha az mst mutat, mint amit valaki megllaptott, akkor nem a tekintlyt, hanem a tnyeket kell kvetni." (LSZL Gyula, 1995)

    1. Elsz

    Mahmud al Kari trk sztrban s nyelvtanban kzel 1.600 olyan szt s szmos grammatikai morfmt (kpzt, jelet, ragot) ismertem fel, amelynek magyar prhuzama van. Lszl Gyula tovbbi gondolatait kvetve: "ltalban minl tbb krdst tesznk fel a leleteknek, annl gazdagabban felelnek neknk." (LSZL 1995:267), mint nyelvsz elmondhatom, minl tbb szkta-hun rokon- s utdnp nyelvt vonjuk be a magyaron kvl a nyelvnk kapcsolatainak a kutatsba, annl tbben s egyrtelmen felelnek a nyelvsz krdseire. A vlaszok azonban rendre ellent mondanak annak a 'tekintlyi alap'-nak, amelyet ma a Magyar Tudomnyos Akadmia a magyar nyelv eredetvel, kialakulsval, tovbb fejldsvel s a magyar strtnettel kapcsolatban kpvisel. Mr hat ve annak, hogy Brdi Lszl orientalista, sinolgus professzor krsre, a Helikon Kiad megbzsbl lefordtottam magyarra Mahmud al- Kari orosz nyelv kiadsnak trk sztrt s nyelvtant. Azta nem kaptam hrt a kiadsrl, ezrt elhatroztam, hogy a tervezett anyagot, a magyar-trk nyelvviszonyt a kiads eltt megrom. Tekintettel arra, hogy a sztr s nyelvtan sok olyan szt, nyelvtani elemet tartalmaz, amelynek magyar kapcsolatai vannak, ezeket kigyjtttem, feldolgoztam s az albbiakban kzz teszem. Termszetesen a lista bvthet, ez az els lps, mert ismereteim szerint Kari anyagt ilyen szempontbl mg nem dolgoztk fel. Kzel 1600 XI. szzadi trk sznak van magyar kapcsolata. Igaz, ezek kztt vannak kpzett s tbbszrsen kpzett, toldalkolt szavak is. Ehhez kpest az akadmiai llspont szerint csupn pr szz szt tartanak szmon, azt is a magyarban jvevnyszknt helytelenl. Tekintettel arra, hogy az 1600 sz igen nagy mennyisg, ezrt els lpsben 7-8 ktetre tervezve rszletekben adjuk ki. Mindegyik ktet vgn szerepelnek az adott ktet szavai abc sorrendben ktflekppen, Kari - Magyar s Magyar - Kari formban. Az elforduls helyl nem az oldalszmot, hanem a sz sorszmt jelltem meg. Ezt kvetik a Rvidtsek, a Forrsok s az Irodalom. Ezennel tjra bocsjtottuk az els rszt.

    Czegldi Katalin, Pilisvrsvr, 2013.

    3

  • 2. Bevezet

    Mahmud-al Kari 11. szzadban lert gondolatai mig plda rtkek. Nem attl gazdagszik a nyelvnk, ha feladjuk a sajt szoksainkat s a mr meglv tudsunkat s a helybe idegeneket vesznk t s azokat hasznljuk. Ha gy tesznk, a nyelvnk, a tudsunk csakis szegnyedik s vele egytt a gondolkodsunk is kezd idegenn vlni. Mahmud-al Kari sztrnak s nyelvtannak az anyaga magyar szempontbl is egyarnt jelents mind a szkszlet, mind a grammatikai morfmk s egyb szempontbl. Az albbiakban szlunk nhnyrl. Mr a nyelveknek a csaldokba sorolsa sem bizonytott. (CZEGLDI 2012). Innentl kezdve biztos alap nlkl maradt szmos, a nyelvcsaldokat rint krds, kztk "A trk nyelvek helye az altaji nyelvek kztt" (HAJD-KRIST-RNA-TAS 1976:60), tovbb az altji s az urli nyelvek viszonya. Mindezek utn mg tbb tvedst rejt magban a kt nem igazolt nyelvcsaldnak, az urlinak s az altjinak a magyar nyelvvel val viszonya gy, ahogyan azt a Magyar Tudomnyos Akadmia kutati megllaptottk s mrvadnak tartjk. Ennl mr csak az a nagyobb baj, hogy ezt kell tantani a felsfok, a kzpfok s az als fok oktatsi intzmnyekben. Fokozni azonban mg ezt is lehet, hiszen az strtnetnket is ennek fggvnyben rtk meg, amit gy is tantanak.1

    A kutatsaink rtelmben vilgoss vlt, hogy mr a nyelveket is gy soroltk nyelvcsaldokba, hogy az nincs sszhangban a valsggal. A nyelvi kapcsolatok nem gy mkdtek s nem gy mkdnek, ahogyan annak a fellltott nyelvcsaldok szerint kellene. A hetvenes vekben sszegzett tudomnyos llspontot az Akadmia ma is mrvadnak tartja, holott bizonytalan s hipotetikus, a kutatk kt tborba soroldtak. Eszerint "A trk nyelvek a mongol s a mandzsu-tunguz nyelvekkel egytt az n. altaji nyelvek csoportjba tartoznak. Egyesek ide soroljk a koreait st a japnt is. Az elbbi idetartozsa vitathat, de tovbbi kutatsokat ignyel, a msodik idetartozsa valszntlen. Az altji nyelvek sszetartozsnak a jellege ma lnk vita kzppontjban ll. Az egyik tbor vlemnye szerint (Ramstedt, Poppe, Rsnen, Baskakov) e nyelvek genetikusan is rokonok. A msok (Clauson, Doerfer, erbak, Nmeth, Sinor) vlemnye szerint a kapcsolat trtneti jelleg, msodlagos rintkezsek eredmnye. Ligeti Lajos szerint a rokonsg hipotetikus jelleg, mg nem bizonytott, de tagadsra sincs kell alap. Rna-Tas szerint a rokonsg bizonytkaknt felhozott rvek nem meggyzek, a felhozott adatok korai klcsnzst s nem rokonsgot tkrznek, e korai trtneti kapcsolatokat megelz kzs altaji alapnyelv felttelezse azonban nem zrhat ki. Az altaji nyelvek kztt mutatkoz ktsgtelen megfelelsek rszben, a fenti tnyezkn kvl, tipolgiai, arelis, konvergens s kzs szubsztrtum jelensgekre is visszavezethetk. A trk s a tbbi altaji nyelvek kztt fennll szoros kapcsolatok miatt a trk nyelv magyar strtneti jelentsgnek mrlegelsnl a mongol s a mandzsu-tunguz nyelvek tanulsgait is figyelembe kell venni. Egyes kutatk a trk nyelveknek az altajinl tvolabbi genetikus rokonsgt is lehetsgesnek tartjk. Beszlnek az altaji s az urli nyelvek rokonsgrl (Sauvageot, Rsnen), vagy jabban az altaji s a tbbi n. nosztratikus nyelvek (urli, indoeurpai, semita, hamita, dravida) rokoni kapcsolatairl (Illi-Svity). Nmeth Gyula a trk s a finnugor nyelvek kztt klnlegesen rgi, "rokonsgszer kapcsolatot" felttelezett. E tvoli rokontsok igen vitatottak, a magyar strtnet trk httere szempontjbl pedig nem jelentsek." (HAJD-KRIST-RNA-TAS 1976:60)

    A fent jelzett vitk, felttelezsek s megllaptsok azrt alakulhattak ki, mert a biztosnak 1 Meg kell jegyezni, nem az legnagyobb baj, hogy tvednk, hanem az, ha szndkot sem mutatunk arra, hogy rdemi

    vitkban vegynk rszt ezekben a tmkban. Az pedig egyenesen tragdia, hogy a gyerekeink gy nnek fel, hogy igaz lltsknt kell nekik megtanulni a felttelezseket, ugyanakkor a ms lehetsgeket, ms megoldsokat dilettns munknak kell tartaniuk akkor is, ha tbb szakirny diplomval s gyakran egyetemi doktori fokozattal, PhD-vel is rendelkeznek a dilettnsnak nevezett kutatk.

    4

  • mondott szetimolgik sem biztosak, hanem hinyosak s megalapozatlanok, tovbb azrt is, mert a bizonytalan etimolgikat gyakran biztosknt kezeltk s ilyen alapokra ptettk a magyar nyelv finnugor rokonsgt. Ezek utn az altaji nyelvcsaldba sorolt nyelvekkel val magyar nyelvi kapcsolatokat a magyarnak az altji nyelvekbl val kzvetlen vagy kzvetett tvtellel magyarztk s magyarzzk. Miutn tny nemcsak az urli s az altji nyelvcsaldba, hanem az indoeurpai nyelvcsaldba sorolt szmos nyelvvel val magyar nyelvi kapcsolat is, a kutatink elmlete s llsfoglalsa alapjn nem maradt ms, csakis az, hogy a magyarba klcsnzs tjn trk, irni, szlv, angol, nmet stb. szavak kerltek be kzvetlen vagy kzvetett ton. A legnagyobb problma pedig ott rejtezik, hogy a fenti tuds megllaptsokbl teljesen kihagytk a szktkat s a hunokat, akiket radsul az indoeurpai nyelvcsaldba soroltak. Sajnlatos mdon a fenti sszegzsben arrl nincs sz, hogy erbak s trsai hun eredeteknek, hun gykereknek tartjk az egyes trk nyelveket, de legalbb tbben kzlk kutatjk s szmba veszik a hun nyelvi elemeket.

    Mr az eddigi munkinkban is szmos alkalommal bemutattuk s utaltunk arra, hogy a szcikkek ri gy tartanak szmon magyar szavakat si rksgknt a felttelezett, a nem igazolt, biztosan nem ltez urli, finnugor, ugor nyelvi egysgbl, hogy figyelmen kvl hagytk, nem vettk szmba a trk s a mongol st a tovbbi nyelvi adatokat. Az is nagy sllyal esik a latba, hogy Kari trk nyelvben mintegy 1600 olyan sz van, amelynek magyar megfelelje ismert s hasznlt.

    A kutatsaink rtelmben jra kell vizsglni a magyar nyelvnek az urli nyelvcsaldba sorolt nyelvekkel val kapcsolatt, a magyar s az altji nyelvek kapcsolatait, gy a trk, ezen bell a magyar s a bolgr kapcsolatokat, tovbb a magyar s a mongol, ezeken tl a magyar s az indoeurpai nyelvek kapcsolatt, kztk a szlv, az angol, a nmet, a latin stb. nyelvviszonyokat.2 (CZEGLDI 2012) Jelen dolgozatban a magyar s a trk nyelvviszonyra hvjuk fel a figyelmet, amelybe beletartozik Kari trk nyelve, amely az akadmiai nyelvszet korszakolsa rtelmben az trk korszakhoz tartozik.

    Szlni kell tovbbi, ma is mrvad akadmiai llspontokrl. A trk nyelvek alakulsban megklnbztetnek strk, trk, kzp-trk s jtrk korszakot. A mig kizrlagosan rvnyesnek tartott korszakokra oszts tbb ellentmondst is rejt magban. Az "strk korszak az els trtnetileg ismert trk llamalaptsig, illetve az els trknyelv rsos emlkek korig, a VI. illetve VIII. szzadig ta