Üzleti titokvédelem

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR ÓRIÁS NÁNDOR SZAKKOLLÉGIUM

CIVILISZTIKA TAGOZAT 7. SZEMESZTER

Környei Mátyás 2014.12.03.

ÜZLETI TITOKVÉDELEM

KIVONAT Napjaink gazdasági és üzleti életében egyre jelentősebb szerepet játszanak az üzleti titoknak minősülő információk és azok védelme. A 21. század gazdaságában az alkalmazkodási és gyors reagálási képesség, valamint a gyakran e képességek alapjául szolgáló információ az egyik legnagyobb érték. Jelen tanulmány ennek az értéknek, az üzleti titoknak a védelmére vonatkozó jogi szabályokat, valamint a jogszabályok adta lehetőségeket mutatja be. KÖRNYEI MÁTYÁS ÓRIÁS NÁNDOR SZAKKOLLÉGIUM - BELSŐ TUDOMÁNYOS PÁLYÁZAT

1

BEVEZETÉS .............................................................................................................................2

1. AZ ÜZLETI TITOK ÉS A KNOW-HOW ...................................................................................2

2. AZ ÜZLETI TITOK VÉDELME ..............................................................................................3

2.1. ÜZLETI TITOKVÉDELEM A PTK.-BAN ................................................................................................. 4 2.2. MUNKAHELYI TITOKVÉDELEM ......................................................................................................... 7 2.3. SZERZŐDÉSES TITOKVÉDELEM ......................................................................................................... 9 2.4. BÜNTETŐJOGI VÉDELEM .................................................................................................................. 9 2.5. AZ ÜZLETI TITOK ÉS A KÖZÉRDEKBŐL NYILVÁNOS ADATOK MEGISMERÉSÉHEZ VALÓ JOG ................. 10

2.5.1. A KÖZÉRDEKBŐL NYILVÁNOS ADAT FOGALMA ................................................................................ 11 2.5.2. A KÖZÉRDEKBŐL NYILVÁNOS ADAT ÉS AZ ÜZLETI TITOK VISZONYA ................................................... 11 2.5.3. A NEMZETI ADATVÉDELMI ÉS INFORMÁCIÓSZABADSÁG HATÓSÁG ÁLLÁSFOGLALÁSA ......................... 11 2.5.4. A KÖZÉRDEKŰ ADATIGÉNYLÉSNEK, AZ ÜZLETI TITOKVÉDELEM, VALAMINT A TÖRVÉNYNEK MEGFELELŐ TELJESÍTÉSE ............................................................................................................................................ 13

2.6. TITOKVÉDELEM AZ EGYES HATÓSÁGOK ELJÁRÁSAI SORÁN .............................................................. 13

3. UNIÓS SZABÁLYOZÁSI TÖREKVÉSEK ............................................................................... 14

4. AZ ÜZLETI TITOKVÉDELEM LEHETSÉGES IRÁNYAI ÉS JELENLEGI PROBLÉMÁK ................... 14

FORRÁS- IRODALOM- ÉS JOGSZABÁLYJEGYZÉK ....................................................................... 16

2

BEVEZETÉS

Egy adott vállalkozás gazdasági, üzleti titkai és know-how-ja – tehát a működésének alapjául

szolgáló eljárások, információk, módszerek - mindig is óriási értéket képviseltek a számára,

ugyanis ezen információkon, illetve azok minőségén, hitelességén és hasznosíthatóságán alapul

a gazdasági versenyben elfoglalt pozíciója. Érthető tehát, hogy a vállalkozások mindent

megtesznek az iránt, hogy az ilyen jellegű információikat más – különösen a versenytársak –

ne ismerhessék meg. Ezzel párhuzamosan azonban manapság megfigyelhető volt az a

tendencia, hogy egy úgynevezett üzleti hírszerzési „háború” is kialakult, különösen az

informatikai iparban figyelhető ez meg, ahol napjaink legélesebb gazdasági versenyét

produkálja az IT forradalom és innováció. Gondoljunk csak az Apple és a Samsung „szabadalmi

háborújára”, de hasonló jellegű szabadalmi perek végeláthatatlan sokasága van folyamatban

jelenleg is az IT szektorban, főként az előbb említett két cég, valamint a Google és a Microsoft

részvételével, de rajtuk kívül a „kisebb” szereplők is gyakran keverednek egymással hasonló

jogvitába. Ezen ügyek nem kis hányada sok esetben bizonyítottan sok esetben nem

bizonyíthatóan ipari kémkedés következménye. Látható tehát, hogy napjainkban az üzleti

hírszerzés és a titokvédelem új szintre lépett, így a jogi szabályozásnak is követnie kellett a

változásokat.

1. AZ ÜZLETI TITOK ÉS A KNOW-HOW

Az üzleti titok fogalmát a Polgári Törvénykönyvünk határozza meg a 2:47.§-ban. A törvény

szerint az üzleti titok lehet, tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás.

Ezen információk is csak akkor minősülhetnek a törvény által védett üzleti titoknak, ha

megfelelnek négy konjunktív feltételnek.

Az üzleti titoknak egyrészt a vállalkozás gazdasági tevékenységéhez kell kapcsolódnia. Az

tehát egyértelmű, hogy a bejegyzési eljárásban, a gazdálkodó által megadott tevékenységekhez

kapcsolódó információk mindenképpen az üzleti titok körébe tartoznak, de ide tartoznak az

ezeket kiegészítő tevékenységekhez kapcsolódó információk is, mint például a beszerzési

partnerekre vonatkozó adatok stb.

A fent meghatározott információ nem lehet közismert, illetve nem lehet könnyen hozzáférhető

az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára. Látható, hogy a törvény a

titokgazdára kötelezettséget ró, és az információ csak akkor minősül üzleti titoknak, ha az az

érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető, tehát

3

védve van a titokgazda által. Mivel a törvény feltételként határozza meg azt is, hogy a titok

megőrzésével kapcsolatban, az azzal jogszerűen rendelkező jogosultat nem terhelheti

felróhatóság, így megállapítható, hogy valójában, az információ csak akkor minősülhet üzleti

titoknak, ha a jogosult megtett mindent – mind jogi, mind technikai értelemben - annak

érdekében, hogy megőrizze illetve védje azt.

Az utolsó feltétel, hogy az információ illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása,

másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy

piaci érdekét sértené, vagy veszélyeztetné. Az üzleti titokká minősítéshez tehát elég, ha a fenti

cselekmények valamelyike csupán veszélyeztetné a jogosult pénzügyi, gazdasági vagy piaci

érdekét és nem szükséges sem a konkrét érdeksérelem, sem a veszélyeztetés, tehát ezek

lehetősége is elegendő.

E témakörben vizsgálnunk kell még a know-how-t, vagyis a védett ismeretet, hiszen ez, az

üzleti titokkal azonos védelemben részesül. A törvény szerint know-how az, az azonosításra

alkalmas módon rögzített, vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági vagy szervezési

ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása, ha a jóhiszeműség és tisztesség elvét sértő módon

szerzik meg, hasznosítják, közlik mással vagy hozzák nyilvánosságra. Látható tehát, hogy az

üzleti titokhoz képest a know-how elsősorban nem adat, hanem ismeret és tapasztalat, valamint

ezek összessége, valamint a védett ismeret csak akkor részesül törvényi oltalomban, ha az

előbbi magatartásokat a jóhiszeműség és tisztesség elvét (Ptk. 1:3.§) sértő módon követik el.

2. AZ ÜZLETI TITOK VÉDELME

Ma Magyarországon az üzleti titokvédelemre vonatkozóan fragmentált szabályozás van

hatályban. A titokvédelmi szabályok az egész jogrendszerben elszórva találhatóak meg az

alapokat azonban 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) adja meg az üzleti titok, mint

személyiségi jog meghatározásával. A jogszabályi rendelkezéseken kívül az üzleti titok illetve

a know-how védhető, nem nevesített titoktartási megállapodással, valamint titoktartási

szabályzatokkal és nyilatkozatokkal, továbbá speciális eszközként a versenytilalmi

megállapodás is igénybe vehető. Jelen dolgozatban a terjedelmi korlátok miatt csupán a Ptk.-

beli, munkahelyi, szerződéses és büntetőjogi védelmet, valamint az egyik legtöbb problémát

okozó kérdésként az üzleti titok és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog

összeütközését vizsgáljuk. Ezen felül kitérünk a legújabb Uniós és nemzetközi tendenciákra,

valamint az üzleti titokvédelmi szabályozás lehetséges fejlesztésére, hatékonyabbá tételére is.

4

2.1. ÜZLETI TITOKVÉDELEM A PTK.-BAN

A Ptk. a nevesített személyiségi jogok között említi a magántitok védelméhez való jogot, mely

védelem kiterjed különösen – többek között – az üzleti titok oltalmára is. A magántitok

megsértését jelenti különösen a magántitok jogosulatlan megszerzése és felhasználása,

nyilvánosságra hozatala vagy illetéktelen személlyel való közlése.

Látható, hogy az üzleti titok, a törvény alapján, védelmének tekintetében annyiban speciálisabb

a magán titokhoz képest, hogy a sérelem – többek között 1– nem csupán a felhasználásban

illetve a jogosulatlan megszerzésben valamint az illetéktelenekkel való közlésben van, hanem

a hasznosításban, valamint az illetéktelenek általi megszerzésben és a másokkal – tehát bárkivel

- való közlésben.

Nem szerencsés a törvényben, hogy a titokvédelmi rendelkezéseknél a felhasználás és a

hasznosítás szavak is szerepelnek, ráadásul eltérő szakaszokban. A törvény teljes szövegét

vizsgálva megállapítható, hogy a felhasználás polgári jogi értelemben elhasználást jelent vagy

elhasználhatatlan dolog (pl. franchise szerződésnél2 a védett ismeret) végtelenszer történő vagy

folyamatos elhasználását (így felhasználását) jelenti. A felhasználás szót használja a törvény a

magántitokra vonatkozó rendelkezésnél és a hasznosítás szót az üzleti titokra vonatkozó

szabályban. A hasznosítás azonban, a felhasználáshoz képest egy más jellegű kategória, mely

csupán a gyümölcsöztetés jogát jelenti, míg a felhasználás, jelentéstartalmát tekintve, ahogyan

az előbb láthattuk, csupán elhasználást jelent, így nem eredményez polgári gyümölcsöt, tehát

az üzleti titok esetében a védelem csak erre a hasznosítással szembeni védelemre

korlátozódhatna, abban az esetben, ha a törvény szövegét szó szerint értelmeznénk. Szükséges

volna tehát a jogsérelemhez az üzleti titok olyan módon történő hasznosítása, mely polgári

gyümölcsöt eredményez (pl.: pénz ellenérték). Ezzel szemben nyilvánvaló, hogy a Ptk. általi

védelem az üzleti titok felhasználására is ki terjed, illetve ki kell, hogy terjedjen, hiszen nem

csupán az azzal való kereskedés okoz sérelmet, hanem például egy versenytárs általi

felhasználás (elhasználás) is. Megállapítható tehát, hogy ebben az esetben a felhasználás és a

hasznosítás közötti viszonyt úgy kell felfognunk, hogy a hasznosítás a felhasználás egyik módja

és a védelem mindkét magatartással szemben fennáll.

1 A többi, törvényben meghatározott jogsértő magatartás a két titokfajta esetében gyakorlatilag ugyanazt takarja. 2 Egyébként pont a franchise szerződés keretében különíti el a törvény élesen a felhasználás, a hasznosítás illetve a használat fogalmait, lévén az e fogalmaknak megfelelő jogok különnemű tárgyai a szerződésnek.

5

A magántitok esetében a jogsértés csak akkor következik be, ha azt jogosulatlanul megszerzik,

míg üzleti titok esetén a törvény az illetéktelen általi megszerzésről rendelkezik. Megállapítható

tehát, hogy vannak olyan személyek, akik az üzleti titoknak minősülő információhoz, mint arra

illetékesek hozzáférnek (pl.: alkalmazottak). Ehhez képest látható, hogy egyszerű magántitok

esetében a titokgazdán kívül nincsenek olyan személyek, akik a titkot, illetékességüknél fogva

megismerhetik (persze előfordulhat, hogy a titokgazda megosztja azt velük, de akkor nem az

illetékességük alapján szerezték azt meg, viszont nem is jogosulatlanul). Összességében tehát,

a védelem ebben az esetben egy szűkebb körre korlátozódik a magántitok védelméhez képest,

hiszen a törvény, az üzleti titkot csak illetéktelenekkel szemben, míg a magántitkot mindenkivel

szemben védelmezi. Ez nyilván a való élet viszonyaiból fakad, hiszen egy alkalmazottnak

szükségszerűen meg kell ismernie bizonyos üzleti titkokat a munkája elvégzéséhez, viszont a

titoktartásra ő is köteles, illetve megállapodások alapján kötelezhető. A szűkebb kör tehát nem

jelent alacsonyabb szintű védelmet a magántitokhoz képest.

A fentiekkel szemben az információt megismerők tekintetében viszont, az üzleti titok védelmi

vonalait szélesebb körben húzza meg a jogalkotó, mivel a jogsérelem akkor is bekövetkezik, ha

az üzleti titoknak minősülő információt mással, tehát bárki mással közlik, míg az egyszerű

magántitok esetében a jogsérelem csak az illetéktelenekkel való közléssel valósul meg. Az

eltérő szóhasználat magyarázata az, hogy a magántitok megismerése egy idegen számára

teljesen irreleváns lehet, míg az üzleti titok bárkivel való közlése potenciálisan veszélyezteti a

vállalkozásnak a törvényben meghatározott érdekeit. Bár igaz az állítás, hogy a magántitok

esetében a titokgazdán kívül mindenki más, aki jogosulatlanul szerezte meg azt, illetéktelennek

minősül, mégis az eltérő szóhasználat itt egy szélesebb körű védelemre utal, de tény, hogy

gyakorlatilag ugyanazt jelenti.

Korábban említettük, hogy a know-how csak akkor részesül védelemben, ha a jogsértő

magatartásokat a Ptk.-nak a jóhiszeműség és tisztesség elvét sértő módon követték el. Azonban

vannak olyan személyek, akikkel szemben – tehát az ő magatartásaikra tekintettel – a törvény

nem nyújt oltalmat a védett ismeretnek. Ezek a személyek azok, akik a védett ismerethez vagy

az azt lényegében helyettesítő hasonló ismerethez a jogosulttól független fejlesztéssel vagy

jogszerűen megszerzett termék vagy jogszerűen igénybevett szolgáltatás vizsgálata és elemzése

útján jutottak hozzá. A know-how tehát nem élvez védelmet azokkal szemben, akik ahhoz, vagy

csupán a majdnem ugyanahhoz, de funkcionalitásában azzal megegyező vagy azt helyettesítő

védett ismerethez, az eredeti know-how jogosultjától független fejlesztéssel jutottak hozzá.

6

Független a fejlesztés, ha azt például nem munkaviszony vagy kutatási szerződés keretében

végzik, tehát nincsen a fejlesztőnek, a fejlesztésre irányuló szerződéses kötelezettsége. A

védelem nem él azokkal szemben sem, akik a jogszerűen megszerzett termék know-how

ismereteit, a termék vizsgálatának és elemzésének a segítségével visszafejtik. Tipikusan ilyen

eset, ha az egyik mobiltelefon-gyártó cég megvásárolja a rivális gyártó készülékét és azt

vizsgálja meg, majd a vizsgálati eredményekre alapozva létrehoz egy gyakorlatilag ugyanolyan

készüléket. Hasonló esetek figyelhetőek meg a szoftveripar területén is, ahol a programkódokat

fejtik vissza a versenytársak. Ennek a know-how visszafejtésnek az elkerülésére szükséges

igénybe venni a különböző iparjogvédelmi eszközöket, mint például a szabadalmat.

Az üzleti titok és know-how védelem törvényi korlátja az is, hogy a titoksértésre nem lehet

hivatkozni azzal szemben, aki az üzleti titkot vagy a védett ismeretet harmadik személytől

kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen és ellenérték fejében szerezte meg. Ilyen eset lehet

például, ha egy vállalkozás a piac felmérése érdekében megbízást ad egy piackutató cégnek,

amely a megbízás kereteit túllépve, jogosulatlanul üzleti titkokat szerez, de a megbízó nem tud

arról, hogy ezekhez az információkhoz a megbízott jogosulatlanul vagy illetéktelenül fért hozzá

és így veszi át a piackutatási eredményeket. Ebben az esetben egyértelmű, hogy a megbízó

üzleti titkokat szerzett meg, de mivel jóhiszemű volt és ellenérték fejében szerezte az

információt, így vele szemben a védelem nem érvényesül.

Titokvédelmi rendelkezéseket találunk még a Ptk. 3. könyvében (társasági jog), a vezető

tisztségviselőkre vonatkozó szabályok között. Eszerint, a vezető tisztségviselő, a jogi személy

tagjaival vagy alapítóival szemben fennálló felvilágosítási illetve az iratbetekintésre vonatkozó

kötelezettségének teljesítése körében, a felvilágosítást és az iratbetekintést a jogosult által tett

írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti. E rendelkezés értelme, hogy védelmet

nyújtson az olyan gyakorlatokkal szemben, amikor az egyik tulajdonos vagy alapító a fenti

jogainak gyakorlásával, adott esetben egy rivális versenytárs cégnek ad ki stratégiailag jelentős

információkat3. Ezen felül, a vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba

való betekintést, ha ez a jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát

visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot.

Visszaélésszerű joggyakorlás például az előbb említett gyakorlat.

3 Ehhez a magatartáshoz gyakran kapcsolódik pl.: korrupciós bűncselekmény

7

Üzleti titokra vonatkozó szabályt találunk a kötelmi jogi 4könyvben is, mégpedig a kutatási

szerződéssel kapcsolatban. Kutatási szerződés alapján a kutató kutatómunkával elérhető

eredmény megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és díj fizetésére köteles. Ez tipikus

esete a vállalkozási típusú szerződésekkel kiszervezett termékfejlesztési, valamint K+F5

projekteknek. Az ilyen szerződések esetén a törvény kimondja, hogy a szerződéssel összefüggő

üzleti titok jogosultja a megrendelő, valamint a kutatómunka alapján elkészített szellemi alkotás

nyilvánosságra hozatalához a megrendelő előzetes hozzájárulása szükséges. Így tehát a kutatási

eredmények, melyek szintén lehetnek üzleti szempontból stratégiailag jelentős információk,

valamint üzleti titoknak minősülhetnek, nem hozhatóak nyilvánosságra, kivéve, ha a

megrendelő a hozzájárulását adta. A titoktartásra nem csak a kutató, de az általa igénybevett

közreműködő is köteles.

2.2. MUNKAHELYI TITOKVÉDELEM

A munkavállalók és különösen a vezető beosztásban dolgozók, munkájuk elvégzése érdekében

szükségszerűen meg kell hogy ismerjék, egy adott vállalkozás bizonyos üzleti titoknak

minősülő információit. Erre tekintettel a Ptk.-beli védelmet mintegy megtámogatva az Mt. is

védelmet nyújt, mégpedig a munkavállaló üzleti titoksértésével szemben.

A munkaviszonyban a munkavállalóval szemben vannak úgynevezett általános magatartási

követelmények, melyeket a Munka Törvénykönyve határoz meg. Ezek között található az üzleti

titok megőrzésének kötelezettsége. A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott

üzleti titkot megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot,

amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a

munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat. A titoktartási

kötelezettség azonban nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből

nyilvános adatra vonatkozó, törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási

kötelezettségre.

4 Találhatunk titokvédelmi szabályt még a bizalmi vagyonkezelőre vonatkozóan, de a vállalkozások esetében nem jellemző a bizalmi vagyonkezelés intézményének igénybevétele, így e szabály ismertetésétől - lévén üzleti titokra a gyakorlatban nem vonatkozik - itt eltekintünk. 5 K+F: Kutatás és Fejlesztés

8

A fenti rendelkezés arra vonatkozik, hogy a munkavállaló nem szivárogtathat ki üzleti titkokat,

valamint a munkaviszonyának megszűnése után, a munkaviszonyával összefüggésben

megismert üzleti titoknak minősülő információkat sem adhatja át az új munkáltatójának.

Az alapvető törvényi védelmen túl az Mt. szabályozza az úgynevezett versenytilalmi

megállapodást. Ennek a munkaviszonyhoz kapcsolódó megállapodásnak a tartalma az, hogy a

munkavállaló, legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig nem tanúsíthat olyan

magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. Ez a

megállapodás azonban nem az üzleti tikok védelmének körében jelentős igazán. A konkrét

tartalma az, hogy a volt munkavállaló például nem indíthat 2 évig olyan vállalkozást, vagy nem

dolgozhat olyan vállalkozásban, amely a korábbi munkáltató piaci részesedését, érdekeltségét

támadja, vagy veszélyezteti. Eme igen szigorú korlátozás ellentételezéseként a törvény előírja,

hogy a munkáltatónak megfelelő ellenértéket kell fizetnie, melynek összegének a

meghatározásánál alapvetően azt kell figyelembe venni, hogy a megállapodás milyen

mértékben akadályozza a munkavállalót - elsősorban képzettségére és gyakorlatára tekintettel

- újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében. Az összeg tekintetében törvényi

minimum, hogy az nem lehet kevesebb, mint a megállapodásban meghatározott időtartammal

azonos időszakra járó alapbér egyharmada. Azonnal hatályú felmondás esetén azonban a

munkavállaló elállhat a megállapodástól.

A fentieken túl a munkáltató titoktartási megállapodásokkal, nyilatkozatokkal védheti üzleti

titkait. Ezeknél a megállapodásoknál – és egyébként az általános üzleti titokká minősítés

feltételeként meghatározott felróhatóság elkerülése érdekében - figyelni kell arra, hogy az üzleti

titoknak minősülő információk köre pontosan meg legyen határozva. A munkáltatónak ki kell

alakítania egy olyan rendszert, melyben az egyes információk eltérő minősítési szintekkel

bírnak és ehhez kapcsolódóan meg kell határoznia a minősítésre vonatkozó szabályokat,

továbbá pontosan meg kell határozni az egyes minősített információkhoz hozzáférni jogosultak

körét. Mindezekről a munkavállalót tájékoztatni kell. A fentiek fokozottabb védelmének

érdekében érdemes a megállapodásokban, a kötelezettség vagy egyes szabályok megszegése

esetére kötbért kikötni, valamint a munkaszerződésben meghatározni azokat a szankciókat,

amelyek az üzleti titoksértést illetve a fenti megállapodások megszegését követhetik.

9

2.3. SZERZŐDÉSES TITOKVÉDELEM

Gyakran előfordulnak olyan esetek, amikor az adott személy vagy vállalkozás, a könnyebb,

gyorsabb, hatékonyabb együttműködés érdekében meg kell, hogy ossza üzleti titkát egy másik

személlyel. Az ilyen esetekből felmerülő kockázatok csökkentése, valamint a kártérítési igény

könnyebb érvényesíthetősége érdekében lehetőség van titoktartási megállapodást kötni,

valamint a titok megismerője titoktartási nyilatkozatot tehet. Az ilyen megállapodásokra illetve

nyilatkozatokra a jognyilatkozatok valamint a szerződések általános szabályai vonatkoznak,

hiszen ezek nem nevesített szerződéseknek illetve jognyilatkozatnak minősülnek. A szerződés

és a jognyilatkozat legfontosabb tartalmi elemei a titokkörök, a megismerésre jogosultak

meghatározása valamint a titok megtartását biztosító egyes mellékkötelezettségek kikötése (pl.:

kötbér).

2.4. BÜNTETŐJOGI VÉDELEM

Az új Btk. büntetőjogi védelemben részesíti az üzleti titoknak minősülő információkat. „A

piacgazdaság törvényes működéséhez hozzátartozik a gazdasági verseny résztvevőinek

egymással szembeni törvénytisztelő, korrekt, tisztességes magatartása.”6 Tehát a jogalkotó a

korábban a gazdasági titok tényállásának körében szabályozott tényállást külön tényállásba

foglalta és magasabb büntetési tétellel is fenyegeti. Emellett látható, hogy a gazdasági

titoksértés alapvetően a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmény, míg az üzleti titoksértés a

verseny tisztasága ellen irányul.

A Btk. szerinti tényállás szerint: „Aki jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni

hátrányt okozva üzleti titkot jogosulatlanul megszerez, felhasznál, más személy részére

hozzáférhetővé tesz vagy nyilvánosságra hoz, bűntett miatt három évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő.”7A bűncselekmény által védett jogi tárgy a verseny tisztasága.

Elkövető bárki lehet, aki jogosulatlan arra, hogy az üzleti tikot megszerezze, felhasználja, más

személy részére hozzáférhetővé tegye vagy nyilvánosságra hozza. A bűncselekménynek

nincsen gondatlan alakzat, tehát a bűnösségnek el kell érnie a szándékosság fokát. A

bűncselekmény egyik formája célzatos, tehát a megvalósulásához szükséges, hogy az

elkövetési magatartásokat az elkövető előnyszerzés végett kell, hogy elkövesse. A

bűncselekmény másik formája eredmény tényállás, tehát a megvalósuláshoz szükséges, hogy a

6 Tóth Mihály-Nagy Zoltán szerk.:Magyar büntetőjog-Különös rész. Osiris, Budapest 2014. 568. o. 7 2012. évi C. törvény 418.§

10

bűncselekmény másnak vagyoni hátrányt okozzon. Az elkövetési tárgy a Ptk.-ban

meghatározott üzleti titok fogalmának megfelelő információ, adat, tehát a büntetőjogi

védelemhez szükséges a titokgazdának a Ptk.-ban meghatározott magatartást tanúsítania (titok

védelme). Az elkövetési magatartások a megszerzés, felhasználás, más személy részére történő

hozzáférhetővé tétel valamint a nyilvánosságra hozatal. Ezek mindegyik csak tevőleges

magatartással valósítható meg, kivéve a más személy részére történő hozzáférhetővé tételt,

amely mulasztással is megvalósítható. Ez az eset fordul elő például akkor, ha az elkövető olyan

vállalati számítógépen marad bejelentkezve a vállalati felhasználói fiókjába (amely üzleti

titkokat is tartalmaz), amelyet a vállalat több dolgozója is használ és ezek titok-megismerési

jogosultságaiknak a szintje eltérő.

2.5. AZ ÜZLETI TITOK ÉS A KÖZÉRDEKBŐL NYILVÁNOS ADATOK MEGISMERÉSÉHEZ VALÓ JOG

Különösen fontos vizsgálni az üzleti titokvédelemre vonatkozó szabályokat a közérdekű

adatigénylésekkel kapcsolatban, hiszen nem ritka, hogy egy gazdálkodó szervezet a

tevékenysége körében szerződéseket köt állami, önkormányzati szervekkel, illetve

tevékenységére tekintettel valamilyen módon a közpénzekből részesül. Így, e viszony miatt, az

állampolgároknak joguk van megismerni bizonyos, a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos

információkat, közérdekű adatigénylés keretében. Kérdés azonban, hogy ezek a közérdekű

adatigénylések mennyiben vonatkozhatnak az üzleti titoknak minősülő adatokra, illetve, hogy

milyen módon lehet teljesíteni az ilyen adatigényléseket úgy, hogy üzleti titkaink ne sérüljenek,

de az adatigénylést a törvény rendelkezéseinek megfelelően teljesítsük.

E körben először is tisztázni kell, hogy a törvény alapján mely adatok minősülnek olyan

adatoknak, melyekre a közérdekű adatigénylés vonatkozhat. Majd vizsgálni kell az ilyen

adatoknak az üzleti titoknak minősülő információkhoz való viszonyát. Végül választ kell adni

a kérdésre, hogy hogyan teljesítsük úgy az adatigénylést, hogy az üzleti titkok ne szenvedjenek

sérelmet. Mindenek előtt azonban le kell szögeznünk, hogy az Info tv. a közérdekű

adatigénylések szabályait rendeli alkalmazni mind a közérdekű adatokra min pedig a

közérdekből nyilvános adatokra vonatkozóan, tehát ahol ezen eljárással kapcsolatban

közérdekű adatot említünk, azon érteni kell mind azt, mind pedig a közérdekből nyilvános

adatot.

11

2.5.1. A KÖZÉRDEKBŐL NYILVÁNOS ADAT FOGALMA

A közérdekből nyilvános adat fogalmát az Info tv. határozza meg, mely szerint ilyen adat a

közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát,

megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. Ezzel

kapcsolatban e törvény kimondja, hogy amennyiben másként nem rendelkezik, közérdekből

nyilvános adat a jogszabály vagy állami, illetőleg helyi önkormányzati szervvel kötött

szerződés alapján kötelezően igénybe veendő vagy más módon ki nem elégíthető szolgáltatást

nyújtó szervek vagy személyek kezelésében lévő, e tevékenységükre vonatkozó, személyes

adatnak nem minősülő adat. Tehát közérdekből nyilvános adat például a helyi gázszolgáltató

éves bevétele, vagy akár a beszerzéseire vonatkozó adat.

2.5.2. A KÖZÉRDEKBŐL NYILVÁNOS ADAT ÉS AZ ÜZLETI TITOK VISZONYA

A régi Ptk.-ból átkerült az Info tv.-be az a rendelkezés, miszerint közérdekből nyilvános

adatként nem minősül üzleti titoknak a központi és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve

az európai uniós támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel,

az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával,

az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog

megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy

nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal

azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz - így különösen a védett ismerethez (know-

how) - való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából

aránytalan sérelmet okozna, feltéve hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános

adat megismerésének lehetőségét.

Megállapítható tehát, hogy bizonyos üzleti titkok, melyek valamilyen formában összefüggenek

az állami illetőleg önkormányzati szférával kötött szerződésekkel, valamint a közpénzek

felhasználásával, közérdekből nyilvános adatok lehetnek, melyek így nem minősülnek üzleti

titoknak és nem vonatkozik rájuk a törvényi védelem.

2.5.3. A NEMZETI ADATVÉDELMI ÉS INFORMÁCIÓSZABADSÁG HATÓSÁG ÁLLÁSFOGLALÁSA

A fentiekkel kapcsolatban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a

továbbiakban NAIH), egyik állásfoglalásában azt mondta ki, hogy „azok a gazdálkodó

szervezetek, amelyek az állammal, az önkormányzatokkal bármiféle üzleti kapcsolatba

12

kerülnek, kötelesek gazdasági tevékenységük adatainak nyilvánosságra kerülését eltűrni,

mégpedig olyan mértékig, hogy a közvagyonnal való gazdálkodás, a közpénzek felhasználása

ellenőrizhető legyen. Vagyis a közfeladatot ellátó szervekkel kötött szerződés mindazon adatai

nyilvánosak, melyek titokban maradásához az érintettnek nem fűződik jogszerű érdeke. A

Hatóság álláspontja szerint e nyilvános adatkörbe tartoznak például a szerződéses összegek, a

szerződések tárgya, tartalma, a szerződéses feltételek, az elszámolásra, a szerződések

teljesítésére vonatkozó adatok. Ezek azonban csak annyiban lehetnek nyilvánosak, amennyiben

nem eredményezik a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási

folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre vonatkozó adatokhoz 8való

hozzáférést.” 9Az állásfoglalás alapján az utóbbi adatok tekintetében a gazdálkodó szervezetnek

mérlegelési joga van annak megítélésére vonatkozóan, hogy ezen adatok megismerhetővé

tétele, az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelemmel járna-e. E

mérlegelési jog azonban nem akadályozhatja a közérdekből nyilvános adatmegismerésének

lehetőségét, valamint e jog gyakorlása esetén az Info tv. 30.§ (5) bekezdése alapján amennyiben

az adatigénylés megtagadása tekintetében törvény az adatkezelő mérlegelését teszi lehetővé,

akkor a megtagadás alapját szűken kell értelmezni, és a közérdekből nyilvános adat (vagy

közérdekű adat) megismerésére irányuló igény teljesítése kizárólag abban az esetben tagadható

meg, ha a megtagadás alapjául szolgáló közérdek nagyobb súlyú a közérdekű adat

megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél.

Az állásfoglalás utolsó megállapításával személy szerint nem értek egyet, mivel a know-how-

ra vonatkozóan azt mondta ki, hogy mérlegelés tárgya annak megismerhetővé tétele. Ezzel

szemben az Info tv. 27.§ (3) bekezdés tilalmazza a know-how megismerhetővé tételét. E körben

a mérlegelési jog nem a know-how adatok megismerhetővé tételére vonatkozik, hanem arra,

hogy ezen adatok nélkül biztosítható-e a közérdekből nyilvános adat megismerésének a

lehetősége. Amennyiben ugyanis a hatóság állásfoglalását elfogadjuk, akkor a know-how-ra

vonatkozó adatokat csak akkor nem kellene kiadni, ha az adatkezelő meg tud határozni olyan

közérdeket, amely egyrészt a know-how-ra is kiterjedő adatigénylés megtagadásának alapjául

szolgálna, másrészt pedig ez az érdek nagyobb súlyú kellene, hogy legyen, mint a közérdekű

adat megismerésére irányuló igény. Álláspontom szerint tehát, a know-how adatokat csak akkor

kell megismerhetővé tenni, ha anélkül az adatigénylés nem lenne teljesíthető, ha viszont ez a

8 Gyakorlatilag ezek azok az adatok, amelyek know-how-nak minősülnek. 9 NAIH: Állásfoglalás közszolgáltatási szerződés alapján kötelezően igénybe veendő szolgáltatást nyújtó gazdasági társaság kezelésében lévő adatok nyilvánosságáról. 2013. Ügyszám: NAIH-6383-2/2012/V.

13

helyzet fenn áll, akkor nincsen mérlegelési jog, mindenképpen megismerhetővé kell tenni a

know-how adatot is.

2.5.4. A KÖZÉRDEKŰ ADATIGÉNYLÉSNEK, AZ ÜZLETI TITOKVÉDELEM, VALAMINT A TÖRVÉNYNEK MEGFELELŐ TELJESÍTÉSE

A fentiek alapján tehát az olyan közérdekű adatigénylést, amely alapesetben üzleti titoknak

minősülő adatokra is kiterjed, úgy kell teljesíteni, hogy először meg kell vizsgálni, hogy az

adatigénylés vonatkozik-e egyáltalán olyan adatokra, melyek titokban tartásához gazdasági

érdek fűződik, illetve üzleti titoknak minősülhetnek. Ezután vizsgálni kell, hogy az adatigénylés

közérdekből nyilvános adatokra is vonatkozik-e, valamint vonatkozik-e olyan adatokra melyek

üzleti titoknak minősülhetnének ugyan, de közpénzek felhasználásához kapcsolódnak. Ezt

követően meg kell állapítani, hogy az adatigénylés teljesíthető-e a védett ismeretre vonatkozó

adatok megismerhetővé tétele nélkül. Mindezek után az adatigénylést úgy kell teljesíteni, hogy

annak során az egyes adatok megismerhetővé tételének megtagadására vonatkozó szabályokat

szűken értelmezve alkalmazzuk, e mellet viszont az üzleti titokvédelmi rendelkezések adta

védelmet is maximálisan tiszteletben tartjuk és kihasználjuk. Tehát megismerhetővé kell tenni

minden olyan adatot, de csak is azt az adatot, amelyre az adatigénylés vonatkozik, ez alól pedig

kivétel és így megismerhetetlenné kell tenni azt az adatot, amely nem minősül közérdekből

nyilvános adatnak, vagy annak megismerhetővé tétele nélkül is teljesíthető az adatigénylés.

Azokra az adatokra vonatkozóan, amelyekre az adatigénylés kiterjedt, de annak teljesítését meg

tagadtuk, közölni kell a megtagadás okát, mely indok lehet az, hogy az adatigénylés nem

közérdekből nyilvános adatra is kiterjedt, vagy az adatigénylés olyan védett ismeretre is

kiterjedt, melynek megismerhetővé tétele aránytalanul súlyosabb hátránnyal járna a

titokgazdára nézve, mint az adatigénylés teljesítésének elmaradása és az adatigénylés

egyébként ezen adat megismerhetővé tétele nélkül is teljesíthető. Azon adatok esetében,

amelyekre az adatigénylés konkrétan nem terjedt ki, természetesen nincs szükség indoklásra.

2.6. TITOKVÉDELEM AZ EGYES HATÓSÁGOK ELJÁRÁSAI SORÁN

Az üzleti titokvédelem területén igen fontos megállapítani, hogy egyes hatóságok, az általuk

lefolytatott eljárásban gyakran szükségszerűen megismerik az eljárásban résztvevők üzleti

titkait. Ezekre vonatkozóan az egyes eljárási törvények olyan szabályokat állapítanak, hogy a

hatóság illetve az eljárásban résztvevők tudomására jutott üzleti titkok hozzáférhetővé tételét,

valamint már a megismerést is korlátozzák. Ilyen szabályok például, hogy az üzleti titkokat a

14

hatóság nem adhatja ki másnak és az iratbetekintést és úgy kell biztosítani, hogy az iratban

megismerhetetlenné teszi a titokvédelemmel érintett adatokat.

3. UNIÓS SZABÁLYOZÁSI TÖREKVÉSEK

A tavalyi év végén az EU az üzleti titokkal való visszaéléssel szembeni védelemről szóló

bizottsági javaslatot továbbított a Miniszterek Tanácsának és az Európai Parlamentnek. „Az

irányelvtervezet bevezeti az üzleti titok egységes meghatározását, valamint eszközöket,

amelyek révén az üzleti titokkal való visszaélés károsultjai jogorvoslatban részesülhetnek. Az

irányelv egyszerűsíteni fogja a nemzeti bíróságok számára a bizalmas üzleti információkkal

való visszaélés kezelését, az üzleti titkot sértő termékeknek a piacról történő kivonását és

megkönnyíti a károsultak számára az ilyen jogellenes cselekményekből eredő károk miatti

kártérítési igények érvényesítését.”10

Az EU közbeavatkozásának oka, hogy egy korábban elkészített tanulmány kimutatta, hogy a

vállalatok tekintetében az üzleti titkok önmagukban is nagy értéket képviselnek és kifejezetten

nagy relevanciával bírnak versenyképesség szempontjából. A felmérések szerint például a

vállalatok több mint 50%-a tartja az üzleti tikokat jelentős értékkel bírónak a kereskedelmi

szerződések megkötése terén, valamint 30%-uk tartja ezen adatokat közepesen értékesnek.

Ezen felül a cégek 25%-a jelentett be információlopást 2013-ban.11 További probléma, hogy a

tagállamok eltérő szabályozást tartanak hatályban, illetve, hogy a legtöbb tagállamban a

titokvédelmi szabályok a jogrendszerben elszórtan vannak jelen és emiatt a vállalkozások nem

tudják megfelelően átlátni azokat. Mindezen okok összességében pedig az innováció és a

gazdasági fejlődés ellen hatnak.

4. AZ ÜZLETI TITOKVÉDELEM LEHETSÉGES IRÁNYAI ÉS JELENLEGI PROBLÉMÁK

A jelenlegi fragmentált szabályozás alapvetően megnehezíti a titoksértésekkel szembeni

védekezést, valamint a jogérvényesítést. Ezen kívül nincsenek szabályozva a titoksértésre

vonatkozó speciális bizonyítási eljárások. Ahogyan az EU is egy egységes titokvédelmi

szabályozás felé halad, úgy nekünk is érdemes lehet elgondolkodni egy egységes szabályozás

kialakításának a lehetőségén. Ennek indokai a korábban említett innováció és

10 European Commission: Press Release: Commission proposes rules to help protect against the theft of confidential business information. shttp://europa.eu/rapid/press-release_IP-13-1176_en.htm [2014.12.03.] 11 Study on Trade Secrets and Confidential Business Information in the Internal Market , April 2013, Prepared for the European Commission, Contract number: MARKT/2011/128/D, pp. 122.

15

gazdaságfejlesztési, valamint jogbiztonsági okok. Érdemes lehet alapul venni az USA

szabályozási koncepcióját, ahol az egyes államok egy minta törvényt vettek át az üzleti

titokvédelemre vonatkozóan. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni azonban, hogy az USA

kongresszusa is egy egységes szövetségi szintű szabályozás kialakítása felé halad.12

Összességében tehát a korábbi indokok, a gazdasági, piaci szféra változásai és a nemzetközi

tendenciák alapján indokolt lenne egy egységes titokvédelmi szabályozást kialakítani, amely

nem az egyes intézményekhez kapcsolódó viszonya szerint épül fel, hanem a titok

karakterisztikájának jellegzetességeit veszi alapul.

12 Eric Goldman: Congress Is Considering A New Federal Trade Secret Law. Why?. http://www.forbes.com/sites/ericgoldman/2014/09/16/congress-is-considering-a-new-federal-trade-secret-law-why/. [2014.12.03.]

16

FORRÁS- IRODALOM- ÉS JOGSZABÁLYJEGYZÉK

1. 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

2. 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről

3. [7] 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről

4. 2011. évi CXII. törvény az Információs önrendelkezési jogról és az

információszabadságról

5. [9] NAIH: Állásfoglalás közszolgáltatási szerződés alapján kötelezően igénybe veendő

szolgáltatást nyújtó gazdasági társaság kezelésében lévő adatok nyilvánosságáról

6. [6] Tóth Mihály-Nagy Zoltán szerk.:Magyar büntetőjog-Különös rész

7. [10] European Commission: Press Release: Commission proposes rules to help protect

against the theft of confidential business information

8. [12] Eric Goldman: Congress Is Considering A New Federal Trade Secret Law. Why?

9. UNIFORM TRADE SECRETS ACT WITH 1985 AMENDMENTS

10. [11] Study on Trade Secrets and Confidential Business Information in the Internal

Market