TÖRTÉNELEM HORVÁT NYELVENdload.oktatas.educatio.hu/erettsegi/feladatok2007... · Történelem horvát nyelven — emelt szint írásbeli vizsga, I. összetevő 5 / 20 2007. május

Történelem horvát nyelven emelt szint — írásbeli vizsga 0611 I. összetevő

Azonosító jel:

TÖRTÉNELEM HORVÁT NYELVEN

POVIJEST

2007. május 9. 8:00

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MATURALNI ISPIT

VIŠEG STUPNJA

I.

Időtartam: 90 perc Vrijeme trajanja ispita: 90 minuta

Pótlapok száma / Broj dodatnih listova Tisztázati / Redovnih Piszkozati / Za skicu

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS

MINISZTÉRIUM MINISTARSTVO OBRAZOVANJA

I KULTUREÉR

ET

TS

ÉG

I V

IZS

GA

●

2

00

7.

má

jus

9.

Történelem horvát nyelven — emelt szint

írásbeli vizsga, I. összetevő 2 / 20 2007. május 9. 0611

Azonosító jel:

Važne informacije

Dajte nedvomislene odgovore, obilježavajte točno – i u slučaju ispravljanja! Trudite se u svojim odgovorima formulirati bit, nemojte prekoračiti mjesto koje vam stoji na raspolaganju! Napišite samo toliko elementa u odgovoru koliko zadatak traži! (Ako više pišete, u redosljedu upisivanja ćemo vam ocijeniti vaše odgovore.) Molimo vas da koristite kemijsku olovku plave boje!

Pri rješavanju zadataka imajte na umu sljedeće prijedloge!

• Pozorno pročitajte zadatke! • Pozorno slijedite upute zadataka! • Proučite izvore uz zadatke (sliku, prikaz, tekst, zemljovid)! • Svoje odgovore napišite nakon studiozne procjene, po mogućnosti bez ispravljanja!

Želimo vam puno uspjeha u radu!



Azonosító jel:

I. ZADACI KOJI SE RJEŠAVAJU DAVANJEM KRATKIH ODGOVORA

1. Zadatak je u svezi s kulturom starog vijeka. Korištenjem fragmenta izvora odlučite o sljedećim tvrdnjama da li su istinite ili lažne! Svoj odgovor označite znakom X! (Po elementu 1 bod.)

«Ne možemo dvaput stupiti u istu rijeku.» «Sve teče i ništa ne stoji.» «Hladno postaje toplo, toplo pak hladno, mokro postaje suho a suho pak mokro.» «Sve postaje jedno a od jednoga sve.» « Ujedinjeni su potpuni i nepotpuni: slozi i neslozi, usuglašeni i neusuglašeni, svi su jedan i jedan je sve.» «Ljudima su loši svjedoci uši i oči, ukoliko im je duša barbarska.» «Rat je otac svega, svemu je kralj, neke je prikazao bogovima, a neke je učinio slugama a druge je pak oslobodio.» (Heraklit, grčki filozof)

Tvrdnja Istinito Lažno

a) Heraklit propovijeda neprekidno nastajanje i prolaznost čemu je podređena svaka stvar.

b) Heraklit svaki događaj izvodi iz odnosa proturječnosti.

c) Po Heraklitu mjera svih stvari je čovjek tko u interesu svojih ciljeva može izbiti i rat.

d) Heraklit je s mislima o jedinstvu suprotnosti prvi materijalistički mislilac.

4 boda



Azonosító jel:

2. Zadatak je u svezi s gospodarstvom srednjeg vijeka. Rješite zadatke! a) Izaberite iz sljedećeg nabrajanja odgovarajuće pojmove i ispunite s njima prikaz!

Pripazite i na razloge i posljedice tijeka/procesa! (Po elementu 1 bod.)

Samoopskrbno gospodarstvo, prirast pučanstva, travnjačko gospodarstvo, tropoljno gospodarenje, prsni ham, kućna industrija

1. prestanak vanjskih napada, kraj epidemija 2. ... 3. povećavanje plodnog područja 4. naseljnički pokreti 5. ... 6. krčenje 7. povećavanje količine uroda 8. proširenje korištenja teškog pluga 9. prisiljavanje tlaka 10. ... 11. potkovanje konja



Azonosító jel:

b) Imenujte način organizacije poduzeća u industriji koje je bilo raspostranjeno u zapadnoj Europi u XI-XIII. stoljeću! (1 bod)

...........................................................................................................................

c) Formulirajte svrhe gore navedenog oblika organizacije poduzeća! Navedite dvije svrhe! (Po elementu 0,5 boda)

…………………………………………………………………………………………………...

5 bodova

3. Zadatak je vezan uz arhitekturu doba Arpadovića.

Stavite u par slike i opise! (Uz jedan opis nema slike)(Po elementu 1 bod.)

1. 2. 3. 4.

a) Donja crkva crkve u Feldebrőu iz XI. stoljeća, sa pet broda, središnjeg

rasporeda, čuva prve mađarske freske koje su do dana današnjega sačuvane. Prema nekim pretpostavkama u nadgrobnu komoru/kriptu koja se otvara iz dolnje crkve je sahranjen i Sámuel Aba.

b) Srednjovjekovna kapela kraljevske tvrđave u Ostrogonu (Esztergom) je sagrađena krajem XII. stoljeća. Karakteristično je arhitektektonsko rješenje prozor ruža iznad ulaza.

c) Jedan od plemenskih samostana iz XIII. stoljeća je samostan u Zsámbéku. Iznad ulaza trobrodne crkve je prozor ruža koji je između para tornja. Arhitekturna rješenja crkve svjedoče nam o osobenom mješanju romanskog i gotičkog stila.

d) Poslije desetljeća najezde Tatara je izgrađen stambeni toranj visok 34 metara koji je dio donje višegradske tvrđave. Njegovi dežmekasti zidovi debeli su 3,6 metra, na četvrtoj etaži i danas se mogu vidjeti gotični dvojni prozori.

e) Crkva u Öskü-u sa svojim okruglim brodom i svetištem potkovičastog oblika predstavlja najjednostavniji tip rotunda romaničkog doba.



Azonosító jel:

4 boda

2.

4.

1.

3.



Azonosító jel:

4. Sljedeći je zadatak u svezi s vladavinom Luja XIV. Odgovorite na osnovi izvora i svojih spoznaja!

Az állam én vagyok Država to sam ja! Királyi rendeletek Kraljevske naredbe Törvényeket rendel el određuje zakone Kormányoz és igazgat vlada i upravlja Bíráskodik sudi Az államtanács ... Pod kontrolom DRŽAVNOG VIJEĆA A király az elnök.... kralj je predsjednik „ államniniszterek” „ državni ministri” (samo počasni naslov) A kancellár az összes törvényszék bíróság elnöke Kancelar je predsjednik svih sudova Királyi pecsétőr Kraljevski čuvar žiga Pénzügyi főellenőr Financijski glavni kontrolor 4 „államtitkár“ külügyi, hadi, tengerészeti, a királyi házé 4 „državna tajnika“ - za vanjske poslove, za rat, za pomorstvo, kraljevsku kuću A PÉNZÜGYI TANÁCS által felügyelve az államháztartás tanácsadója, irányítja a gazdaságot. Vezetés: pénzügyi ellenőr Pod nadzorom FINANCIJSKOG VIJEĆA savjetnik državnog proračuna upravlja gospodarstvom – Rukovodstvo: financijski kontrolor UDVARI BÍRÓSÁG királyi fellebbezési bíróság Enök: a király vagyhelyettesként a kancellár DVORSKI SUD – kraljevski sud žalbi – predsjednik: kralj ili kao njegov zamjenik kancelar



Azonosító jel:

„A királyoknak mindenekelőtt a józan észre kell hagyatkozniuk, ily módon magától értetődő természetességgel rátalálnak a helyes útra […] Mind a négy államtitkárnak megparancsoltam, hogy ezentúl semmit alá ne írjanak, míg be nem számoltak róla, s ugyanígy a pénzügyi főintendáns se. Elrendeltem, hogy semmiféle pénzügyi intézke-dés se történjen anélkül, hogy fel ne jegyezzék abba a kis könyvecskébe, amelyet mindig magamnál hordok […] úgy döntöttem, hogy minisztereimet időről időre – amikor a legkevésbé számítanak rá – magamhoz rendelem, és részletesen kikérde-zem. Mindezt azért, hogy megértsék: ezt tulajdonképpen bármikor és bármilyen ügy kapcsán megtehetem…” (XIV. Lajos fia számára írt emlékirataiból, 1661) «Kraljevi se prije svega trebaju oslanjati na svoj zdrav razum i na taj način s prirodnošću koje se samo po sebi razumijeva, moraju naći pravi put. (...) Dao sam naredbu četvorici državnih tajnika da nadalje neka ništa ne potpišu dok nisu podnosili izvještaj o tomu, kao ni financijski glavni intendant. Naredio sam da neka ne dođe do nikakvih financijskih mjera bez toga da se to ne uvede u onu malu knjižicu koju uvijek nosim sa sobom. (...) odlučio sam da svoje ministre s vremena na vrijeme – kada na to najmanje računaju – naredim da dođu k meni i detaljno ih ispitam. Sve to činim zato da shvate: bilo kada i povodom bilo koje stvari to mogu učiniti...» (Memoari Luja XIV. svome sinu, 1661) a) Imenujte sustav vladavine koji se vidi na prikazu! (1 bod) .................................................................................................................................................................... b) Odredite tko je na kraju donio odluku u poslovima rata i ratne mornarice? (1

bod) .................................................................................................................................................................... c) Citirajte po jedan dokaz iz teksualnog izvora i crteža da se Luj XIV. osamostalio

od staleža! (Po elementu 0,5 boda) Iz teksta: ...........................................................................................................................

......................................................................................................................................................

Iz prikaza: .....................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

d) Imenujte da koja je državna forma karakteristična za Englesku u zadnjem razdoblju vladavine Luja XIV.? (1 bod)

4 boda



Azonosító jel:

5. Sljedeći je zadatak u svezi s djelima pjesnika i vojskovođe Nikole Zrinskog. Odgovorite na pitanja pomoću izvora i svojih spoznaja! (Po elementu 1 bod)

„[…] Legkegyelmesebb Uram, Fölséged győzelmes fegyverei most tértek vissza nagy szerencsével és eredménnyel szinte a török területeknek a szívéből. Amit ott véghezvittek és elértek, a következő: Berzencét és Babócsát említésre méltó veszteség nélkül bevettük, és most is tartjuk. Aztán tovább előrehaladtunk, és elfoglaltuk s fölégettük Barcsot a Dráva mellett, Tubékot Szigetvár közelében. Innen tovább nyomultunk, rajtaütéssel hatalmunkba kerítettük és tűzzel elpusztítottuk Pécs városát, de a tél hidege megfosztott minket magának a várnak birtokától. Ezután Eszék felé haladtunk előre, azt a híres és igazán királyi hidat fölégettük, a hidat védő Dárda várával együtt. Innen visszatérve elhamvasztottuk a palánkkal együtt Baranyavárat és Sásdot […]

Visszatértünkben Segesdet is elfoglaltuk és megszállva tartjuk. Ha ezt a három he-lyet, Kegyelmes Uram, egy kissé tartani tudjuk, Kanizsa magától elesik, mivelhogy Törökországgal nem közlekedhetik […] Egyébként most veszedelmes minden halo-gatás és nagyszerű alkalom van arra, hogy a közjó érdekében működjünk, és különö-sen hogy ezeket a területeket biztosítsuk […]” (Zrínyi Miklós levele)

«(...) Najmilostiviji Gospdine, pobjednička oružja Vašeg veličanstva sada se vraćaju s velikom srećom i rezultatom iz skoro srca turskih teritorija. Ono što su tamo učinili i postigli to je sljedeće: bez gubitaka koji su vrijedni spomene osvojili smo Berzence i Babócsu, i danas ih držimo. Poslije smo krenuli naprijed i zauzeli smo te spalili Barcs pokraj Drave i Tubék u blizini Sigeta. Onda smo prodrli dalje i napadom iznenada svladali i spalili grad Pečuh, ali hladnoća zime nas je uskratila da posjedujemo njegovu tvrđavu. Nakon toga smo krenuli prema Osijeku te smo taj poznati i stvarno kraljevski most spalili zajedno s tvrđavom Darda koja brani most. Vraćajući se nazad spalili smo zajedno s palasidom Baranyavár i Sásd. (…)

Vraćajući se zauzeli smo Segesd i držimo ga okupiranim. Ukoliko ta tri mjesta, Milostivi Gospodine, malo možemo držati, Kaniža će sama pasti jer neće imati vezu s Turskom (...) Inače sada je opasno svako odlaganje i velika je prilika da radimo u interesu javnog dobra i da te teritorije osiguramo (...)» (pismo Nikole Zrinskog)

a) Imenujte tog vladara kome je Zrinski pismo napisao! …………………………………………………………………………………………………

b) Odredite koje godine u veljači je pisano pismo!

…………………………………………………………………………………………………

c) Objasnite da zašto je bilo značajno u strateškom smislu spaljenje mosta!

…………………………………………………………………………………………………



Azonosító jel:

d) Imenujte da zauzimanje koje tvrđave je htio Zrinski pripremiti svojim pohodom?

…………………………………………………………………………………………………

4 boda

6. Sljedeći je zadatak u svezi s idejama socijalizma iz XIX. stoljeća. Stavite u par citate i tvrdnje koje objašnjavaju njihov sadržaj! Upišite u tabelu uz znakove slova odgovarajuće redne brojeve! (Jedna tvrdnja se ne može uvrstiti nikamo) (Po elementu 1 bod.)

a) «Društvo se tako može u pogledu razvoja znanosti i industrije na najpovoljniji način organizirati, da duševnu vlast (duhovno upravljanje) povjerimo znanstvenicima, a upravljanje svjetovne vlasti pak obrtnicima.»

b) «Osim raznih bolesti koje neminovno proizlaze od sadašnje osamljenosti i potlačivanja najsiromašnije klase ima još i drugih okolnosti koje povećavaju mortalitet malih djeca. U mnogo obitelji obadvoje roditelja radi izvan kuće, čemu je posljedica da se djeca sasvim zanemaruju; zaključaju ih u stan ili ih ostave na skrb strancima. Nije čudo da stotinu i stotinu takvih djeteta postaje žrtva smrtonosnih nesreća.»

c) «U svim udruženjima ovećeg broja učesnike treba raspodjeliti po svojim sklonostima i sposobnostima u jednostavne grupe (...) s ciljem da sposobnosti pojedinih članova što potpunije razvijaju. «

d) «Slobodan i rob, patricij i plebej, barun i kmet, majstor i šegrt, s jednom rječju: ugnjetavač i potlačenik u trajnom su suprotnosti jedan s drugim, vode neprestanu, kad skrivenu kad otvorenu borbu, takvu borbu koja se uvijek završavala s revolucionarnom pretvorbom cijeloga društva ili sa zajedničkim poništenjem onih klasa koje su u borbi jedan protiv drugoga.»

1. Po teoriji Marxa i Engelsa povijest od prvobitne zajednice se može opisati

kao borba društvenih klasa. 2. Fourier je u samovoljnom udruživanju ljudi mislio naći stanje harmonije. 3. Blanc je prvi izrekao pravo za rad te je zahtijevao da se država brine o

zapošljavanju nezaposlenih. 4. Prema Saint-Simonu umjesto starog društva novo društvo treba organizirati

iz gledišta razvoja znanosti i industrije. 5. Engels je u Manchesteru opazio bijedu i lišavanje prava radništva

najrazvijenije zemlje te je na osnovi svojih iskustava kasnije napisao svoj rad pod naslovom Položaj radničke klase u Engleskoj.

Znak slova

a) b) c) d)

Redni broj

4 boda



Azonosító jel:

7. Sljedeći je zadatak u svezi s gospodarstvom Mađarske u vrijeme dualizma. U kojem se izvoru nalaze informacije koje potkrepljuju tvrdnje? Pravilno rješenje označite slovom X. (Po elementima 0,5 boda)

Millió tonnakilométer Milijun tonakilometara Millió utaskilométer Milijun putničkih kilometara Vasúti áruszállítás Prijevoz robe željeznicom Vasúti személyszállítás Putnički prijevoz željeznicom Vízi áruszállítás Prijevoz robe vodenim putom

Porast prijevoznih kapaciteta u Mađarskoj

Tvrdnje Tabela Dijagram Obadvije

Nijedna

a) Podaci posredno ukazuju i na porast kapaciteta mađarskog gospodarstva

b) Kapacitet prijevoza robe vodenim putom se povećava četvorostruko

c) Podaci se odnose isključivo na doba dualizma

d) Za pedeset godina sa 5 kilometara se povećala dužina željezničke linije po 100 četvornih kilometara

Razvoj željezničke mreže u Mađarskoj

Godina

Dužina željeznički

h linija (km))

željeznička linija po 100 km2

)

1846 35 0,0

1850 222 0,1

1867 2 285 0,8

1873 6 253 1,9

1890 11 246 3,4

1900 17 108 5,2

1913 22 084 6,8

2 boda



Azonosító jel:

8. Sljedeći je zadatak u svezi s djelatnošću UN-a. Odlučite pomoću prikaza o sljedećim tvrdnjama da li su istinite ili lažne! Vaša rješenja označite slovom X! (Po elementu 1 bod)

Vijeće sigurnosti

5 állandó tag (vétójoggal) 5 stalnih članova (s pravom veta) Sovjetski Savez, Sjedinjene Američke Države, Velika Britanija, Francuska, Kina (do 1971. Tajvan) Évente változó 6 tag (1966-tól 10 tag kétéves mandátummal) (a döntéshez 7 „igen“ szavazat kell) 6 članova koji se godišnje mijenjaju (od 1966. 10 članova s dvogodišnjem mandatom) (za odluku je potrebno 7 glasa za) Nemzetközi Bíróság Hága Međunarodni sud Hag Közgyűlés Glavna skupština (zasjeda godišnje sa sudjelovanjem svih zemalja članica) Ajánlás Preporuka Választás Izbor Részvétel (szavazati jog nélkül) Učešće (bez prava glasovanja) Felvétel Prijem Főtitkát (öt évre) Glavni tajnik (za pet godina) ENSZ-haderő Oružane snage UN-a FAO (poslovi prehrane i zemljoradnje) Rim IMF (Međunarodni monetarni fond) Washington UNESCO (poslovi odgoja, znanosti i kulture) Pariz WHO (zdravstvo) Ženeva A Föld országai Zemlje svijeta



Azonosító jel:

Tvrdnje Istinito Lažno

a) Vijeće sigurnosti je prvenstveno operativno tijelo, izvršnog karaktera .

b) Velesile u Glavoj skupštini UN-a imaju pravo veta.

c) Glavni tajnik UN-a nema pravo glasovanja u Vijeću sigurnosti.

d) Skupština prvenstveno donosi odluke preporučnog karaktera a ne odluke obveznog karaktera.

4 boda

9. Sljedeći je zadatak u svezi s povješću kulture u razdoblju između dva svjetska rata. Potražite slike uz tvrdnje sljedećeg teksta! Upišite u tabelu redni broj odgovarajuće slike uz znakove slova! (Jedna se slika ne može uvrstiti nikamo!) (Po elementu 1 bod)

„Az általános műveltség emelését szolgálta a klebelsbergi kultúrpolitika. Az 1926. évi VII. törvény új népiskolák és tanítói lakások építését rendelte el. [a] Az 1927. évi XII. törvény a polgári iskolák felállításáról rendelkezett. Ezekben a fiú- és leányiskolák-ban a népiskola négy osztályának elvégzése után vették fel a tanulókat. [b] Az irodalmi életben meghatározó irányzatként jelentkezett a népi írók mozgalma, melynek önálló irodalmi újsága lett. [c] Az ide sorolható írók a parasztság életkörül-ményeit szociográfiai munkákban örökítették meg.” [d] (Tankönyvi szöveg) «Klebersbergova kulturna politika je služila podizanju opće prosvjećenosti. VII. Zakon iz godine 1926. je odredio izgradnju novih pučkih škola i učiteljskih stanova. (a) XII. zakon iz godine 1927. odredio je podizanje građanskih škola. U te su škole za dječake i djevojke primili učenike nakon završetka četiri razreda pučke škole. (b) U književnom životu kao određena izražajna struja se javlja pokret narodnih pisaca koji ima i svoj samostalni književni časopis. (c) Pisci koji se ubrajaju ovamo životne okolnosti seljaštva su obilježili u sociografskim radovima.» (d) (Tekst udžbenika)



Azonosító jel:

1. 2. 3.

4. 5.

a) b) c) d)

4 boda



Azonosító jel:

10. Sljedeći zadatak je u svezi s prvim parlamentarnim razdobljem poslije promjene sustava u Mađarskoj. Odgovorite na pitanja na osnovi prikaza i svojih spoznaja! (Po elementu 1 bod)

Mađarski demokratski forum Savez slobodnih demokrata Stranka nezavisnih malih posjednika Mađarska socijalistička partija/stranka Savez mladih demokrata Kršćansko-demokratska stranka Neovisni zastupnici Agrarni savez Zajednički kandidati

Raspodjela stečenih mandata po strankama.

a) Na rezultate parlamentarnih izbora iz koje godine ukazuju podaci?

......................................................................................................................................................

b) b) Koje su stranke formirale vladu?

......................................................................................................................................................



Azonosító jel:

c) Zbog čega je bila potrebna višestranačka vlada?

......................................................................................................................................................

d) Čime se može objasniti stvaranje tzv. Pakta MDF-SZDSZ? Zaokružite

adekvatan odgovor! ………………………………………………………………………...…………………………

1. ublaživanje teškog stanja zaduživanja zemlje 2. obuzdanje tzv. blokade taksista 3. omogućavanje upravljanja državom

4 boda

11. Sljedeći zadatak je u svezi s globalnim problemima sadašnjice. Odgovorite na pitanje na osnovi izvora i svojih spoznaja!

Procjena zalihe nafte svijeta na kraju XX. stoljeća

Más országok Ostale zemlje Egyesült Államok Sjedinjene Američke Države Volt Szovjetúnió Bivši Sovjetski Savez Nyugat-Európa Zapadna Europa Közel-Kelet Bliski Istok



Azonosító jel:

Proizvodnja nafte svijeta (milijun barela)

Država 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 Svijet ukupno 20162 21851 22607 23134 24011 23059 21645 20645 20441 20744 Od toga Sovjetski Savez 3600 3822 4013 4204 4307 4432 4476 4506 4528 4506

Sjedinjene Američke Države

3653 3563 3600 3750 3700 3722 3716 3723 3730 3800

Saudijska Arabija 2583 3139 3358 3030 3479 3624 3580 2366 1657 1493 Velika Britanija 12 91 287 405 583 603 670 773 861 942 Iran 1953 2153 2067 1913 1156 537 480 873 891 744 Venezuela 856 840 817 790 860 792 769 692 657 621 Irak 826 884 857 935 1269 969 328 369 401 447 Líbija 540 707 753 724 763 670 405 415 403 360 Kuvajt 761 785 719 778 913 609 412 301 385 426

a) Izrazite koja je proturječnost između veličine zalihe nafte i podataka o proizvodnji nekih zemalja! (1 bod)

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

b) b Objasnite razloge nesrazmjernosti. Imenujte dva razloga! (Po elementu 0,5

boda)

…………………………………………………………………………...………………………

……………………………………………………………………………...……………………

2 boda

12. Sljedeći zadatak se odnosi na Ustavni sud u Mađarskoj. Rješite zadatke pomoću izvora i Vašeg znanja!

„1.§ U djelokrug Ustavnog suda pripada: a) prethodno ispitivanje glede protuustavnosti već prihvaćenog ali još ne proglašenog

zakona, reda poslovanja Parlamenta i nekih odredbi međunarodnog ugovora; b) naknadno ispitivanje glede protuustavnosti pravnih pravila te ostalih pravnih sredstava

državnog upraviteljstva; c) ispitivanje glede protivnosti međunarodnim ugovorima pravnih pravila i ostalih

pravnih sredstava državnog upraviteljstva;



Azonosító jel:

d) prosuđivanje ustavno-pravnih žalbi koje su podnesene zbog kršenja prava koje su Ustavom osigurana;

e) ukidanje protuustavnosti koje se ispoljava propustom; f) ukidanje sudara djelokruga između državnih organa te samouprave i drugih državnih

organa, odnosno između samouprava; g) tumačenje/interpretacija odredbi Ustava « (XXXII. zakon iz godine 1989. o Ustavnom

sudu)

a) Što je objašnjenje tomu da je tek 1989. stvoren Ustavni sud? (1 bod) …………………………………………………………………………………………………

b) Odredite da na osnovi kojih načela je stvoren Ustavni sud! Nabrojite dva čimbenika! (Po elementu 0,5 boda)

……..……………………………………………….………….……

…………………………………………………………………….... c) Nabrojite dva djelokruga Ustavnog suda! ! (Po elementu 0,5 boda)

………………………………………………………………………

……………………………………………………………………....

3 boda



Azonosító jel:



Azonosító jel:

I. Jednostavni, kratki zadaci Maksimalni bodovi

Postignuti bodovi

1. Kultura starog vijeka 4

2. Gospodarstvo srednjeg vijeka 5

3. Arhitektura doba Arpadovića 4

4. Vladavina Luja XIV. 4 5. Nikola Zrinski 4

6. Socijalističke ideje XIX. stoljeća 4

7. Gospodarstvo dualizma 2

8. Djelovanje UN-a 4

9. Povijest prosvjete između dva svijetska rata 4

10. Promjena sustava 4

11. Globalni problemi 2

12. Današnje društvo u Mađarskoj 3 Ukupno 44

javító tanár /Strukovni profesor koji je ispravio test

Dátum/Datum: .................................................

Elért pontszám

Broj postignutih

bodova

Programba beírt

pontszám Bro

bodova upisan u program

I. Egyszerű, rövid válaszok I. Jednostavni, kratki zadaci

javító tanár Strukovni profesor koji je

ispravio test jegyző/Bilježnik

Dátum/Datum: ................................................. Dátum/Datum: ................................................. Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a II. írásbeli összetevő megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga az I. összetevő teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a II. összetevővel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő! Napomene: 1. Ukoliko je kandidat započeo rješavanjem II. dijela testa, onda tabela i mjesto potpisa ostaju prazni! 2. Ukoliko se ispit prekine za vrijeme rješavanja I. dijela testa, odnosno ne nastavlja se s II. dijelom testa, u tom slučaju se tabela i mjesto potpisa ispunjavaju!

Történelem horvát nyelven emelt szint — írásbeli vizsga II. összetevő 0611

Azonosító jel:

TÖRTÉNELEM HORVÁT NYELVEN

POVIJEST 2007. május 9. 8:00

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MATURALNI ISPIT

VIŠEG STUPNJA

II.

Időtartam: 150 perc Vrijeme trajanja ispita:150 minuta

Pótlapok száma / Broj dodatnih listova Tisztázati / Redovnih Piszkozati / Za skicu

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS

MINISZTÉRIUM MINISTARSTVO OBRAZOVANJA

I KULTUREÉR

ET

TS

ÉG

I V

IZS

GA

●

2

00

7.

má

jus

9.

írásbeli vizsga, II. összetevő 2 / 36 2007. május 9. 0611

Történelem horvát nyelven — emelt szint Azonosító jel:

Važne informacije

Dajte nedvomislene odgovore, obilježavajte točno – i u slučaju ispravljanja! Trudite se u svojim odgovorima formulirati bit, nemojte prekoračiti mjesto koje vam stoji na raspolaganju! Molimo vas da koristite kemijsku olovku plave boje! Pri rješavanju zadataka imajte na umu sljedeće prijedloge!

• Pozorno pročitajte zadatke! • Pozorno slijedite upute zadataka! • Proučite izvore uz zadatke (sliku, prikaz, tekst, zemljovid)! • Za rješavanje svih zadataka koristite dozvoljena pomagala: zemljovide Povijesnog atlasa i mađarski pravopisni rječnik! • Svoje odgovore napišite nakon studiozne procjene, po mogućnosti bez ispravljanja! Pri izradi tekstualnih, obrazložnih zadataka predlažemo Vam sljedeći redoslijed rada:

1. Smjestite u zadatku određeni problem u vremenu i prostoru! 2. Koristite za razumijevanje zadataka izvore odnosno Povijesni atlas! 3. Sakupite one opće pojmove (razvoj, promjena, proizvodnja itd.) odnosno pojmove

koji su vezani uz dato razdoblje (npr. tvrđavinski kmet, ceh, osobni kult) kojima se može prikazati dati problem!

4. Ugradite u svoj sastav one informacije i zaključke koje sadrže izvori. 5. Ako je potrebno načinite nacrt odnosno skicu! 6. Otkrite prethodne događaje, razloge i posljedice problema! 7. Formulirajte pretpostavke, objašnjenja! 8. Ugradite u sadržaj vaše samostalne spoznaje (npr. imena, nadnevci), gledište,

mišljenje! 9. Pripazite da vam rečenice budu jasne! 10. Uredite vaš tekst i pripazite na pravopis!

Informacije: Gledišta ispravljanja eseja: • razumijevanje zadatka, • odgovornost sadržajnim zahtjevima, • uređenost, logičnost i jezična pravilnost ogovora.

Želimo vam puno uspjeha u radu!



Pročitajte pozorno!

Od sljedećih zadataka ukupno četiri trebate izraditi. Na osnovi sljedećih pravila trebate učiniti vaš izbor: Trebaju se izraditi: Dva kratka i dva dugačka zadatka od kojih svaki treba da je u svezi s različitim razdobljem i barem dva zadatka trebaju se odnositi na mađarsku povijest. Pozorno prostudirajte zadatke!

Redni broj Razdoblja, teme Tip zadatka

13. Protureformacija Kratak

14. Gospodarstvo Zapadne Europe u ranom novom vijeku Dugačak

15. Treći svijet Kratak Opća povijest

16. Suprotstavljeni vojni savezi u I. svjetskom ratu Dugačak

17. Društvene promjene u doba Arpadovića Kratak

18. Raspad države na tri dijela Dugačak

19. Narodnosno pitanje reformnog doba Kratak

20. Odnos Habsburškog dvora i mađarskih staleža Dugačak

21. Premijerstvo Gyule Gömbösa Kratak

Mađarska povijest

22. Kulturna politika Kádárovog doba Dugačak Nakon prostudiranja zadataka zaokružite redni broj izabranog zadatka! Kontrolirajte pravilnost izbora ispunjavanjem sljedeće tabele!

Gledišta izbora zadatka Da Jeste li izabrali četiri zadatka? Jeste li izabrali barem dva zadatka s temom mađarske povijesti? Jete li izabrali barem jedan zadatak s temom opća povijest? Jeste li izabrali dva kratka i dva dugačka zadatka? Jesu li sva četiri zadatka iz različitog razdoblja?(U tabeli razdoblja su odvojena dvojnom crtom)

Jeste li jednosmisleno označili vaš izbor zadataka? Izradite samo četiri izbarana zadatka, ostalo ostavite praznim! Prilikom izrade odgovora može se načiniti nacrt (skica)!



13. Zadatak je u svezi s protureformacijom. (kratak) Korištenjem izvora i pomoću svojih spoznaja predstavite proces katoličke obnove u Europi u XVI.-XVII. stoljeću! Svojim odgovorom obuhvatite i pitanje koja je bila uloga umjetnosti u tom procesu te kojim je ona sredstvima pomagala rasprostranjenje protureformacije!

Kronologija: 1540. Papa Pavao III. odobrava pravilnik isusovačkog reda. 1542. Papa Pavao III. ponovno uvodi inkviziciju. 1545.-1563. Na Tridentskom crkvenom saboru se donosi odluka o obnovi Katoličke crkve. 1564. Papa Pio IV. izdaje Indeks; popis zabranjenih knjiga.

1568. U Rimu počinje izgradnja isusovačkog Il Gesua, prve barokne crkve.

„Bárki, aki társaságunkban, melyet Jézusról kívánunk elnevezni, a kereszt lobogója alatt Isten harcosa kíván lenni, és csak az Urat és annak földi helytartóját a pápát akarja szolgálni, az ünnepélyes szüzességi fogadalom után lélekben legyen felkészülve arra, hogy olyan társaságtagja lesz, melynek célja a lelkeknek a keresztény tanok szerinti gondozása, a hit terjesztése nyilvános prédikációk útján, Isten igéjének szolgálata, lelki gyakorlatok és a gyermekek és a kereszténységet nem ismerők tanításában és a gyóntatásában megvalósuló szeretetszolgálat révén, illetve a keresztények hitben való megerősítése. ” (A jezsuita rend szabályzatából)

„Bilo tko, tko u našem društvu koje želimo nazvati Isusovim imenom, ispod barjaka križa želi biti Božji borac i koji želi služiti samo Gospodina i njegovog ovozemaljskog namjesnika, taj nakon djevičanskog zavjeta u duši bude spreman da će biti članom takve družbe čiji je cilj njegovanje duše na osnovi kršćanskih učenja, širenje vjere putem javnih propovijedi, služenje Božjoj propovijedi putem duhovnih vježbi, učenju i ispovijedanju djece i onih koji ne poznaju kršćanstvo, odnosno jačanje kršćana u njihovoj vjeri.” (Iz Pravilnika isusovačkog reda)

Rubens (1577.-1640.) : Skida s križa Franjevački samostan u Pápi



III. Pál pápa a következőkben jelölte meg a zsinat célját: „Isten dicsőségére és magasztalására, a hit és keresztény vallás fejlesztésére és felemelésére, a tévtanok kiirtására, az egyház békéjére és egységére, a papság és a keresztény nép megjavítására, a keresztény név ellenségeinek megsemmisítésére”. Papa Pavao III. je na sljedeći način označio ciljeve Sabora: „Za slavu i veličanje Boga, za razvitak i uzdizanje vjere i kršćanstva, za iskorjenjivanje hereza, za mir i jedinstvo Crkve, za poboljšanje svećenstva i kršćanskog naroda, za uništenje protivnika kršćanskog imena.” …………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

Mogući broj

Broj postignutihKriteriji

bodova Razumijevanje zadatka 4 Orijenatcija u vremenu i prostoru 4 Uporaba stručnog nazivlja 4 Korištenje izvora 6 Otkrivanje činjenica koje formuliraju događaje

8

Konstrukcija, jezična pravilnost 2 Sveukupni broj bodova 28 DJELITELJ: 4 Broj ispitnih bodova 7



14. Zadatak je u svezi s Zapadnom Europom ranog novog vijeka. (dugačak) Na osnovi izvora i svojih spoznaja predstavite gospodarske i društvene promjene u Zapadnoj Europi ranog novog vijeka!

„Császári felséged bizonyára tudja, hogy magam és unokaöcséim leghűségesebb alattvalóiként az Ausztriai-ház odaadó híveiként hajlottunk annak jólétét szolgálni…Az is ismeretes és nyilvánvaló, hogy Őcsászári Felsége a császári koronát támogatásom nélkül nem tudta volna megszerezni.” (Jakob Fugger levelében arra emlékezteti a császárt, hogy megválasztásához anyagilag jelentősen hozzájárult a Fugger-bank)

„Vaše Carsko Veličanstvo zasigurno zna da smo ja i moj mlađi bratić, kao najodaniji podanici Austrijske kuće, njeni odani pristalice, bili skloni služiti njegovoj dobroti… I to je poznato i evidentno da Njegovo Carsko Veličanstvo carsku krunu, bez moje podrške, ne bi moglo priskrbiti.” (Jakob Fuggel u pismu podsjeća cara da je njegov izbor materijalno u znatnom omjeru pomagala Fuggelova Banka)

FUNKCIONIRANJE MANUFAKTURALNE PROIZVODNJE Világkereskedelem a XVI. században – Svjetska trgovina u XVI. stoljeću nemesfém, kakaó, kávé, dohány, cukor – plemeniti metali, kako, kava, duhan, šećer, industrijski proizvodi; élelmiszer – prehrambeni proizvodi; nemesfém – plemeniti metali; fűszer, luxuscikk – začini, luksuzni proizvodi; karavánutak – trgovački putovi; rabszolgák – robovi; alkohol – alkohol



Manufaktúra tulajdonos – Vlasnik manufakture; Reklám – Promidžba; Fizet – Plaća; Vásárló – Kupac; Bér – Plaća; Munkás – Radnik; Előállítja – Proizvode; Áru – Roba; Eladás - Prodaja „A spanyol király, a portugál király és Anglia királynője nem tartják méltóságukon alulinak, hogy a kereskedők ezen általános gyülekezetében [Antwerpenben] embereket tartsanak, akik őfelségeik üzleti ügyeit intézik… [A spanyol ügynökök] a királytól teljhatalmat nyertek, hogy szükség esetén tetszésük szerint, bármilyen összegű pénzről is legyen szó, zálogra vagy váltóra, vagy bármilyen más módon felvehessék, a királyt […] pénzügyileg lekötelezzék […]. (Lodovico Guiccardini antwerpeni beszámolója)

„Španjolski kralj, portugalski kralj i kraljica Engleske ne drže ispod svoga dostojanstva da na ovom općem skupu trgovaca [u Antwerpenu] imaju svoje ljude koji obavljaju poslove za njihova veličanstva... [Španjolski su agenti] dobili punomoć od kralja da u slučaju potrebe i njihovom nahođenju, bilo da je riječ o bilo kojem iznosu, podignu zajam ili mjenice, [...] kralja financijski obvežu [...]” (Antwerpensko izvješće Lodovica Guiccardinija )

Broj stanovnika Londona 1485. 50 000 1560. 90 000 1600. 500 000 1700. 700 000 „A jövedelmét növelni kívánó nemesúr persze szintén felismerte a gyapjúban rejlő lehetőségeket. Először a közföldek, vagyis a falu és a földesúr által közösen használt legelők és szántók megkaparintására tett igen sikeres kísérletet. Később elég volt felbontania bérlőivel a szerződéseket, s máris ott álltak a hatalmas legelőterületek – szabadon! […] A földönfutóvá tett munkaerő pedig a városba tódult, nagy részét az ipar, kisebb részét a flotta és a hadsereg szívta fel.” (Szántó György Tibor: Anglia története)



„Plemić koji je želio povećati svoje prihode je također prepoznao mogućnosti koje se kriju u vuni. Prvo je učinio vrlo uspješan pokušaj za prigrabljenje zajedničkih zemljišta, to jest pašnjaka i oranica koje su zajednički koristili selo i vlastelin. Kasnije je bilo dovoljno raskinuti ugovore s nakupcima i odmah je imao na raspolaganju velike površine pašnjaka! [...] Radna snaga koja je ostala bez zemlje je pak navalila u gradove, veći dio u industriju, a manji dio u flotu i vojsku.” (Tibor György Szántó: Povijest Engleske)

„Itália kiszorulását a nemzetközi forgalomból a kereskedelmi útvonalak áthelyeződésével szokták magyarázni. Hanyatlását a valóságban ennél összetettebb okokra kell visszavezetnünk. A félsziget városállamaiban a tőkefelhalmozás új képviselői, a kereskedők, bankárok a gazdasági társulásnak még primitív formáit sem hozták létre. Az egyéni tőkék nem vállalhatták a felfedezések kockázatát, majd az első kereskedelmi vállalkozások hosszú, néha évekig tartó megtérülési idejét.” (Barta János: Expanzió és új jelenségek a gazdaságban) „Potiskivanje Italije iz međunarodnog prometa uobičavaju objašnjavati s premještanjem trgovačkih putova. Njen pad se mora svesti na od toga složenije razloge. U gradovima-državama poluotoka novi predstavnici akumulacije kapitala, trgovci i bankari nisu ustrojili ni primitivne oblike gospodarskih udruživanja. Pojedinačni vlasnici kapitala nisu bili u mogućnosti prihvatiti rizik eksperimenta, a zatim dugo vrijeme koje traje i po nekoliko godina, da bi se prvo trgovačko poduzetništvo isplatilo.” (János Barta: Ekspanzija i nove pojave u gospodarstvu) „1492-től 1595-ig Nyugat-Indiából 2 milliárd pezeta aranyat és ezüstöt hoztak be Spanyolországba, s megközelítőleg ugyanekkora nem nyilvántartott összeget, és az egész mennyiségből Spanyolországban nem maradt több mint 200 millió pezeta, 100 millió pénzben, 100 millió ingóságokban.” (J. de Ustariz, 1724) „Od 1492. do 1595. godine su iz Zapadne Indije u Španjolsku uvezli 2 milijarde pezeta zlata i srebra te približno isto toliki neevidentiran iznos, a od cijelog tog iznosa nije ostalo u Šapnjolskoj više od 200 milijuna pezeta; 100 milijuna u novcima i 100 milijuna u pokretninama.” (J. de Ustariz, 1724.)

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...



…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

……………………………………………………………………………………………….......

Mogući broj


bodova Razumijevanje zadatka 8 Orijenatcija u vremenu i prostoru 4 Uporaba stručnog nazivlja 6 Korištenje izvora 10 Otkrivanje činjenica koje formuliraju događaje 12 Konstrukcija, jezična pravilnost 8 Sveukupni broj bodova 48 DJELITELJ 3 Broj ispitnih bodova 16



15. Zadatak govori o problemima trećeg svijeta. (kratak) Prikažite pomoću sljedećih prikaza i svojih spoznaja, kakve su krizne pojave dotakle zemlje trećeg svijeta u drugoj polovici XX. stoljeća!

Demografska eksplozija Stanovništvo velegradova 2000. g.

Potrošnja kalorije u godinama između 1980-1990 (dan/osoba)

Ukupni vanjski dugovi 1980-ih godina (miliardu dolara)

Industrijske zemlje

Zemlje u razvoju

Ukupno Godina

milijun ljudi 1750 201 390 791 1800 248 730 978 1850 347 915 1262 1900 573 1077 1650 1950 858 1628 2486 1975 1100 2900 4000 2000 1400 4600 6000

Grad Pučanstvo (milijun ljudi)

Mexico City 31,0 Sao Paulo 25,8 Sanghaj 22,7 Peking 19,9 Rio de Janeiro 19,0 Bombay 17,1 Jakarta 16,6 Buenos Aires 12,1 Bangkok 11,9



Külföldi adósság összesen Vanjski dugovi ukupno Adósságteher Teret dugova 1988 Ecuador Ekvador Elefántcsontpart Obala bijele kosti Kolumbija Peru Čile Marok Jugoslavija Filipinski otoci Nigerija Venezuela Argentina Meksiko Brazil

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

Mogući broj



8

Konstrukcija, jezična pravilnost 2 Sveukupni broj bodova 28 DJELITELJ4 Broj ispitnih bodova 7



16. Zadatak je u svezi s prethodnim događajima prvog svjetskog rata. (dugačak) Analizirajte na osnovi izvora i svojih spoznaja razloge nastanka suprotstavljenih vojnih saveza i objasnite da borba za ponovnu podjelu svijeta u koliko je utjecala na nastanak pojedinih saveznih sustava!

Savezni sustavi u Europi nakon Bismarckovog odlaska Gyarmati egyezmény 1907 Kolonijalni sporazum 1907 g. Hármas antant Trojni antant Katonai szerződés Vojni ugovor 1892 g. Hármas szövetség Trojni savez 1882 g. Gyarmati egyezmény Kolonijalni sporazum 1900 g. Semlegességi szerződés 1902. Ugovor o neutralnosti 1902 g.

Vodeće velesile i njihove kolonije

Matična država (1910) Kolonije 1871. 1910.

Teritorij

(1000 km2)

Stanovništvo(1000 osoba) Teritorij Stanovništvo Teritorij Stanovništvo

Engleska 314 45 362 20 459 159 750 29 382 374 000 Francuska 536 39 600 1 206 6 469 12 341 54 000 Njemačka 541 60 926 – – 2 901 16 090 Italija 287 34 671 – – 1 561 1 600 Nizozemska 33 6 000 1 775 22 453 2 045 38 000 Belgija 29 7 424 – – 2 356 20 000 Portugal 89 5 550 1 917 3 873 2 100 7 500 Spanjolska 497 19 500 303 6 500 400 1 000



………………………………………………………...................................................................

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

Relativna raspodjela industrijske proizvodnje svijeta, 1880–1913 (%)

Država 1880 1900 1913 Velika Britanija 22,9 18,5 13,6 Sjedinjene Američke Države 14,7 23,6 32,0

Njemačka 8,5 13,2 14,8 Francuska 7,8 6,8 6,1 Rusija 7,6 8,8 8,2 Austrija-Mađarska 4,4 4,7 4,4 Italija 2,5 2,5 2,4

Mjera industrializacije po osobi 1880-1913 Osnova uporedbe: Velika Britanija 1900 g.=100

Država 1880 1900 1913 Velika Britanija 87 (100) 115 Sjedinjene Američke Države

38 69 126

Francuska 28 39 59 Njemačka 25 52 85 Italija 12 17 26 Austrija-Mađarska 15 23 32 Rusija 10 15 20



…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

Mogući broj



12




17. Zadatak je u svezi s razdobljem Arpadovića. (kratak) Prikažite ulogu stvaranja kršćanskog kraljevstva i izgradnje nove državne organizacije u društvenoj pretvorbi razdoblja!

„1. Tíz falu építsen egy templomot, amelyet két telekkel s ugyanannyi rabszolgával lássanak el, lóval és kancával, hat ökörrel és két tehénnel, 30 aprómarhával. Ruhákról és oltártakarókról a király gondoskodjék, papról és könyvekről a püspök. […] 18. Ha valakinek az Isten tizet adott egy évben, a tizedik részt adja Istennek, és ha valaki a tizedét elrejti, kilenc részt fizessen. És ha valaki a püspöknek elkülönített tizedet meglopja, mint tolvajt ítéljék meg, és az ebből eredő jóvátétel teljesen a püspöké legyen. (István II. törvénykönyvéből, 1030–1038 között)

8. A papok pedig és az ispánok hagyják meg az összes falusi bíróknak, hogy ezek parancsára vasárnap mindenki menjen a templomba, öregek és fiatalok, férfiak és nők, kivéve azokat, akik a tüzet őrzik. Ha pedig valaki amazok hanyagsága folytán nem őrzés végett marad otthon, az ilyet verjék meg, és nyírják le. […] 10. Ha valaki hús evésével megsérti a mindenki előtt ismeretes négy böjti időszakot, akkor egy héten át bezárva böjtöljön. […] 14. Ha valakinek a szolgája másnak a szolgáját megöli, a [gyilkos] szolgát adják a [megölt] szolga helyébe, vagy váltsa meg [ura] és [a gyilkos] vezekeljen, ahogy mondottuk.

15. Ha valaki az ispánok közül megrögzött szívvel és lelkéről megfeledkezve – ami távol legyen a hűséget megtartók szívétől – felesége meggyilkolásával mocskolja be magát, a királyi tanács határozata szerint ötven tinóval egyezzék meg az asszony rokonaival, és vezekeljen az egyházi törvények parancsa szerint. Ha pedig valamelyik vitéz vagy gazdagabb ember esik ugyanazon bűnbe, ugyanazon tanács végzése szerint a rokonoknak fizessen tíz tinót, és vezekeljen, ahogy mondottuk. Ha pedig a népből való ember követi el ugyanezt a bűnt, öt tinóval egyezzék meg a rokonokkal, és vessék alá az említett böjtnek. (István I. törvénykönyvéből, 1001 körül)

„1. Neka deset sela sagradi jednu crkvu što će opskrbiti s dva zemljišta, s isto toliko robova, s konjem, kobilom, šest volova i dviju krava, 30 sitnih marvi. O odjeći i pokrivačima oltara neka se brine kralj, a o popovima i knjigama biskup. (...) 18. Ako je nekome Bog dao u jednoj godini od nečega deset, desetinu neka da Bogu, a ako netko desetinu skriva neka plati devetinu. A ako netko ukrade desetinu koja je namijenjena biskupu, neka mu se sudi kao lopovu a naknadu koji proizlazi od toga neka dobije biskup. (Iz II. Stjepanovog zakonika ) 8. A popovi i župani neka narede svim seoskim birovima da po njihovoj naredbi u nedjelju neka svatko ide u crkvu, stari i mladi, muškarci i žene, svi osim onih koji vatru čuvaju. 10. Ako netko jedeći meso povrijedi četiri posta što je svima poznato, onda neka posti zatvoren cijeli tjedan.(...) 14. Ako nečija sluga ubije slugu drugoga, slugu (ubojicu) neka predaju umjesto (ubijene) sluge ili neka ga otplati/isplati (njegov gospodar) i (ubojica) neka okajava kao što smo rekli.



15. Ako netko od župana okorenog srca i bezdušno – što neka bude što dalje od srca onih koji čuvaju vjernost – uprljava se ubijući svoju ženu po odluci kraljevskog vijeća, neka se pogodi s rođacima žene s pedeset juneta i neka se okajava po zapovijestima crkvenih zakona. Ako pak neki vitez ili bogatiji čovjek padne u isti grijeh, po odluci istog vijeća neka rođacima plati deset juneta, i neka se okajava kao što smo već rekli. Ako pak pučanin učini isti grijeh neka se pogodi s rođacima s pet juneta i neka se podvrgne postu. ” (I. Stjepanov zakonik, oko 1001 g.)

XI. század XI. stoljeće Otmjeni Vitezovi Tvrđavni kmetovi Slobodni pasiri Robovi XIII. század XIII. stoljeće Plemići Servijenti Tvrđavni kmetovi ………………………………………………………….............................................................

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...



…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

18. Zadatak je u svezi sa stoljećem nakon raspada zemlje na tri dijela. (dugačak) Prikažite i pomoću izvora i svojih spoznaja analizirajte zamisli o sjedinjenju zemlje između 1541.-1629. godine, te čimbenike koji su sprječavali njegovo ostvarivanje! „A szerződés a királynéval (ti. Izabellával) már végrehajtatott, s az országot Ferdi-nánd király seregei szállották meg. A török azonban ennek hírére fegyvert fogott, s erős haddal támadott meg […] félek, hogy a török a télen véget vet fennállásunknak. […] Nehogy tehát mi, kik a szabadság reményében ráztuk le magunkról a török jármát, vetettük magunkat a keresztény fejedelmek alá, e reményünkben megcsa-lattassunk: a Krisztus szerelmére könyörgök Felségednél, gondoskodjék rólunk e nagy szükségünkben, hogy a bennünket fenyegető veszélytől Felséged kegyelme által megóvassunk, s kiknek romlására oly igen törekedik az ellenség, hogy eleitől fogva célul tűzte ki magának a magyar nemzet romjain keresztül törni utat a ke-resztény köztársaság kebelébe, mi e köztársaságban a jövőre is elsők lehessünk szol-gálatunkat annak javára vérünk ontásával felajánlanunk.” (Fráter György levele V. Károly császárnak, 1551)

„Valameddig pedig a Magyar Korona ott fenn, nálunknál erősebb nemzetségnél, a németnél lészen, és a magyar királyság is a németeken forog, mindenkor szükséges és hasznos egy magyar fejedelmet Erdélyben fenntartani, mert nékik [ti. a királyi Magyarország rendjeinek] is oltalmukra, javukra lészen. Ha pedig Isten azt adná, hogy a Magyar Korona Magyarországban magyar kézhez kelne, egy koronás királyság alá, úgy az erdélyieket is intjük, nem hogy attól elszakadnának, vagy abban ellent tartanának, de sőt segéljék tehetségük szerént, és egyenlő értelemből azon korona alá a régi mód szerint adják magukat.”(Bocskai István végrendeletéből, 1606)

Mogući broj



8




„Ha én magamat megkoronáztattam volna, soha énnálam bolondabb, nyomorultabb fejedelem nem lött volna, mert a török mindjárt az országnak végházait én tőlem megadatni kívánta volna, melyet ha nem cselekedém, azontúl avval fenyegetne, hogy ellenem támad az német mellé.”(Bethlen Gábor leveléből, 1620) „Ugovor s kraljicom (tj. Izabelom) smo već izvršili i zemlju je zaposjela vojska kralja Ferdinanda. Turci su na ovu vijest latili oružja i napali su nas s velikim snagama. (...) bojim se da će Turci zimi okončati naše opstajanje. (...) Dakle, neka se ne prevarimo u našoj nadi mi koji smo u nadi slobode zbacili sa sebe jaram Turaka i podrvrgnuli smo se kršćanskim knezovima: usrdno Vas molim Vaše Veličanstvo za ime Boga, brinite se za nas u našoj velikoj nuždi, da se pomoću Vaše milosti zaštitimo od opasnosti koja nam prijeti, na našu propast se i te kako trudi neprijatelj, od početka ima cilj da preko ruševina mađarskog naroda nađe put u srce kršćanske republike, i da mi u ovoj republici i u budućnosti prvi možemo ponuditi naše usluge u njenu korist, izlijevanjem svoje krvi. ” (Pismo Györgya Frátera caru Karlu V.,1551) „Dok je Mađarska Kruna tamo gore pri naroda koji je od našega jači, pri Nijemacima i mađarsko kraljevstvo na Nijemcima okreće, u svako je doba potrebno i korisno mađarskog kneza u Erdelju očuvati, to je i za njihovu (tj. staleži kraljevske Mađarske) zaštitu i njihovu korist. Ako bi pak Bog dao da Mađarska Kruna dospije u mađarske ruke, pod krunjenog kraljevstva, onda bismo i Erdeljane upozorili da ne pokušavaju se odcijepiti od nje ili da budu protiv nje, nego da po svojim sposobnostima pomažu nju i u istom smislu neka se podvrgnu toj kruni po starim običaju.” (Oporuka Istvána Bocskaija, 1606) „Ako bih se bio okrunisao ne bi bilo većeg budale i bijednijeg kneza od mene, jer bi onda Turci tvrđave moje zemlje tražili od mene, a ja to ne učineći, mene bi prijetili da će i mene napasti pored Nijemaca.” (Pismo Gábora Bethlena, 1620) …………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...



…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...



Mogući broj



12


19. Zadatak je u svezi s gospodarskim životom reformnog doba. (kratak)

Prikažite pomoću izvora i svojih spoznaja početke industrajalizacije Mađarske i otkrite njene proturječnosti!

„A gyár- és ipartelep oly kevés és jelentéktelen ez országban, hogy a külön felvételt alig érdemlik meg. A közönséges fogyasztás céljaira szolgáló munkával néhány üveg- és papírgyár van elfoglalva. Két gyár létezik Holicson és Pongyeleken, ahol fayence-nak nevezett edényt állítanak elő. (…) Egy (…) halinát [durva posztó], három ipartelep Gácson, Temesvárott és Podheringen posztót gyárt. Van Óvárott egy gyapjút szövő telep, egy bőrgyár Moson megyében, kocsigyár Budán és Nagyváradon, harisnyaszövöde Pozsonyban, vas- és rézedények és szerszámok előállításával több ipartelep foglalkozik. Néhány főzőtelep van, melyek salétromot, timsót, lúgot, borkövet termelnek. Nagyjából ezek felemlítésével kimerítettük volna Magyarország iparát.” (Berzeviczy Gergely: Magyarország kereskedelméről és iparáról, 1797)

„A status [állam] helyesebben cselekszik, ha maga gyárakat nem állít, mert a status sok tekintetnél fogva nem igen alkalmas a gyárnokságra, ami a status kezében különben is könnyen egyedárusággá fajul; hanem azt véljük a status hivatásában feküdni, hogy a gyárak természetes keletkezésének, a virágzásának akadályait elhárítsa, s biztonságot és oltalmat adjon, melyek védpajzsa alatt a keletkező gyáripar megerősödhessék.” (Kossuth szerkesztői megjegyzése, Pesti Hírlap, 1842) „Toliko je mali i beznačajni broj tvornica i industrijskih zemljišta u zemlji, da poseban prijem jedva zaslužuju Rad koji služi svrhe obične potrošnje se vrši u nekoliko tvornica stakla i papira. Postoje dvije tvornice u Holicsu i Pongyeleku, gdje se proizvode posuđe zvane fayence. Jedna (...) halina (grubo sukno), tri tvornice u Gácsu, Temišvaru, Podheringu proizvode sukno. Ima u Starom Gradu (Óvár) tvornice gdje se plete vuna,tvornice kože u županiji Moson, u više se tvornica proizvode posuđe od željeza i bakra i alati. Postoje neka gdje se proizvodi salitra, stipsa, lug, streš. Uglavnom nabrajenjem tih bismo i iscrpili industruju Mađarske.” (Gergely Berzeviczy: O trgovini i industriji Mađarske, 1797)



„Status (država) bolje čini ako ona sama ne postavlja tvornice, jer status u mnogome nije sposobna da bude tvornik, ono što je u rukama statusa inače lako može postati osobena roba; nego po našem mišljenju to je zadatak statusa da prepreke prirodnog nastanka i procvjeta tvornica otkloni, te da daje sigurnost i zaštitu pod kojom bi se nastajuća industrija tvornica mogla ojačati.” (Kossuthova napomena kao urednika, Pesti Hírlap, 1842)

Industrija i promet u Mađarskoj u reformno doba

Vasút Željeznica Hajójáratok Brodske linije Vasipar Željezna industrija Gépgyártás Proizvodnja strojeva Gőzmalom Paromlin Cukorgyártás Proizvodnja šećera Textilipar Tekstilna industrija „Kossuthnak nagy része volt az Iparegyesület, majd a magyar Kereskedelmi Tár-saság létrehozásában. Az első ipari kiállítás (1842) alkalmával Kossuth meggyőződött arról, hogy a fejlettebb osztrák és cseh ipar közös vámterülettel megfojtaná a magyar kezdeményezéseket. Ezért védővámokra van szükség. Az 1843–44-es országgyűlésen az alsótábla megszavazta az önálló magyar védő-vámrendszert, de a király elhalasztotta a kérdés érdemi tárgyalását. Az ellenzék ekkor a magyar ipar védelmére társadalmi szervezetet, Védegyletet (1844) alakított. Az ide belépők vállalták, hogy 6 éven át csak akkor vásárolnak külföldi árut, ha a megfelelő hazai termék hiányzik.” (Pannon enciklopédia – részletek)



„A terménykereskedők első nemzedéke általában a nagyobb gabonatermő vidékek központjában tűnik fel, majd a gabonakereskedelem vízi útjain jut a központokba, Győrbe, utóbb Pestre. A Hatvany-Deutsch család vagyonának alapítója pl. Aradról indult, s a dél-magyarországi nagybirtok terménykereskedelmét bonyolította le, biz-tosítóüzlettel foglalkozik, majd Pestre költözve vasútépítésekbe invesztál. A követke-ző nemzedék már gőzmalmokat alapít, cukorgyárakat épít, később fűrésztelepeket és papírgyárakat is. (Tankönyvi szöveg) „Kossuth je imao veliku ulogu u stvaranju Obrtničkog udruženja, pa kasnije u stvaranju Trgovinskog Društva u Mađarskoj. Prilikom prve industrijske izložbe Kossuth se uvjerio da bi razvijenija industrija Austrije i Češke sa zajedničkim carinskim prostorom ugušila mađarske inicijative. Zbog toga su potrebne zaštitne carine. Na skupštini godine 1843-44, donji je dom izglasao carinski sustav, ali je kralj odložio stvarnu raspravu ovog pitanja. Oporba je tada osnovala društvenu organizaciju za zaštitu mađarske industrije, Zaštitno udruženje (1844). Oni koji su u nju stupili, prihvatli su da preko 6 godina samo onda će kupiti inozemnu robu, ako odgovrajući mađarski proizvod ne postoji.” (Panonska enciklopedija – fragmenti) „Prva generacija trgovaca poljoprivrednih proizvoda pojavljuje se u središtima većih žitorodnih krajeva, pa vodenim putovima trgovine žitom dospije u središta, u Đur, pa kasnije u Peštu. Osnivač imovine obitelji Hatvany-Deutsch primjerice iz Arada je krenuo i obavljao je trgovinu žita južnomađarskih veleposjeda, zanimao se s osiguravajućim poslovima, pa je preselivši se u Peštu, investirao u izgradnju željeznice. Sljedeća je generacija već osnovala paromlinove, sagradila šećerane, kasnije pilane pa i tvornice papira.” (Tekst udžbenika) …………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...



…………………………………………………………………………………………………...

Mogući broj



8

Konstrukcija, jezična pravilnost 2 Sveukupni broj bodova 28 DJELITELJ 4 Broj ispitnih bodova 7

20. Zadatak je u svezi s odnosem Habsburškog dvora i mađarskih staleža u XVIII. stoljeću. (dugačak) Analizirajte pomoću izvora i svojih spoznaja funkcioniranje habsburške državne organizacije iz gledišta razvoja odnosa dvora i staleža između 1711. i 1791. g. ! Prikažite i razloge i posljedice promjene pravne situacije!

„Ő legszentségesebb császári és királyi felsége férfiágának magvaszakadtával […] az öröklési jogon való utódlást Magyarországban és koronájában, s az Isten segedelmé-vel már visszaszerzett és visszaszerzendő ehhez tartozó részekben, országokban és tartományokban, felséges Osztrák Házának nőágára is […] feloszthatatlanul s elvá-laszthatatlanul, kölcsönösen és együttesen […] uralkodás és kormányzás végett átru-házzák. Ő legszentségesebb császári és királyi felsége az ország s az ahhoz kapcsolt részek összes hű karainak és rendeinek minden […] jogait, szabadságait, kiváltságait […] az alkotott törvényeket és helybenhagyott szokásokat. […] kegyelmesen meg-erősíti, s meg fogja tartani.” (Pragmatica Sanctio)

„1. § S hogy a nemesi kiváltságnak örvendő embert, idézés s a törvény kellő útján való elmarasztalás nélkül, személyében s vagyonában semmi módon meg ne ká-rosítsák: azt az ország és a hozzákapcsolt részek karai és rendei Ő szent felsége bele-egyezésével elhatározzák.” (1723. évi V. törvénycikk a nemesség különös kiváltságáról) „Az ország karai és rendei alázatos előterjesztését a királyi szent felség helyeselvén, határoztatott: 1. § Hogy mikor a nádori és a vele törvény szerint összekötött helytartói hivatal jövendőben megüresedik, az egy éven túl, nem fog üresedésben hagyatni. 2. § És hogy az teljes és törvényes hatalmába és jogába visszahelyeztetvén, abban meg fog tartatni. 3. § E törvényes joghatósággal pedig teljesen éljenek az országnak úgy a jelenlegi nádora, mint a jövendőbeliek.” (1741. évi IX. törvénycikk a nádori hivatalról)

„5. § Üresedések bekövetkező eseteiben pedig ezen királyi helytartótanácsba az or-szág minden részeiből alkalmas s az ország dolgait és alkotmányát ismerő férfiakat,



birtokos magyarokat alkalmazand.” (1741. évi XI. törvénycikk a magyar dolgoknak és ügyeknek magyarok által való intézéséről)

„[…] Magyarország, a hozzá kapcsolt részekkel együtt, szabad és kormányzatának egész törvényes módját illetőleg (beleértve mindenféle kormányszékeit) független, azaz semmi más országnak vagy résznek alá nem vetett, hanem saját állami léttel és alkotmánnyal bíró, s ennélfogva az 1715:III. tc., valamint az 1741:VIII. tc. és XI. cik-kelyek rendelésének megfelelően, törvényesen megkoronázott örökös királyától, és így Ő szent felségétől s örököseitől, Magyarország királyaitól, tulajdon törvényei és szokásai szerint, nem pedig más tartományok módjára igazgatandó és kormányozan-dó ország.” (1790/91. évi X. törvénycikk Magyarország és a hozzákapcsolt részek függet-lenségéről) „Zbog neplodnosti muške grane njegovog najsvetijeg carskog i kraljevskog veličanstva(...) potomstvo po zakonu nasljedovanja u Ugarskoj i njenoj kruni, pomoću Boga već vraćenim i u buduće vraćenim i njoj pripadajućim dijelovima, zemljama i pokranama i na žensku granu Veličanstvene Austrijske kuće (...) nepodjeljeno i nezrazdjeljeno međusobno i zajednički (...) radi vladanja i upravljanja prenose predaju. Njegovo najsvetije carsko i kraljevsko Veličanstvo će svaka (...) prava, slobode, povlastice (...) donošene zakone i odobrene običaje svih vjernih zborova i staleža države i njoj pripojenih dijelova milostivo potvrditi i održati.” (Pragmatica Sanctio) „1. ... I da se čovjeka koji raspolaže s povlasticom plemića putem poziva na sud i zakona bez osuđivanja u svojoj osobi i imovini ni na kakav način ne oštete: . zborovi i staleži države i pripojenih dijelova sa suglasnošću Njegove Svete Veličanstvenosti odlučuju.” (V. Zakosnki članak o posebnim povlasticama plemstva iz g. 1723.) „Njegovo Kraljevsko Veličanstvo odobravajući ponizni prijedlog .zborova i staleža države donio je sljedeću odluku:

1. U buduće, kada se služba palatina i namjesnika tko je po zakonu povezan s njime, uprazni, više od godinu dan ne smije ostati prazno.

2. I da vraćajući ga u svoju potpunu i zakonitu moć, bit će održan u njoj. 3. S tom zakonitom pravnom vlašću neka živi sadašnji palatin isto tako kao i

budući.” (IX. Zakonski članak o službi palatina iz g. 1741.) „U slučaju budućih upražnjenja u kraljevsko namjesničko vijeće trebaju se zaposliti takvi muškarci, mađarski posjednici iz svih dijelova zemlje koji su sposobni i poznavaju poslove zemlje i ustav. ” (XI. zakonski članak o mađarskim poslovima i njihovmo sređivanju putom Mađara iz g. 1741.) „(...) Ugarska s pripojenim dijelovima je slobodna i glede potpunog zakonskog načina upravljanja (uključujući .... svake vrste) neovisna, to jest nije podređena ni jednoj drugoj državi ili dijelu nego ima svoju državnu bit i svoj ustav stoga suglasno odredbama zakonskog člana 1715:III. I 1741:III. te XI. članu njome upravlja po svojim zakonima i običajima zakonski okrunjeni vječiti kralj i nasljednici Negovog Svetog



Veličanstva, kralja Ugarske a ne način kako se upravljaju druge pokrajine.” (X. zakonski članak o neovisnosti Ugarske i pripojenih dijelova iz g. 1790/91.)

Habsburška organizacija službi u Ugarskoj

Király Kralj Központi hivatalok Centralni uredi Magyar udvari kancellária Ugarska dvorska kancelarija Udvari Haditanács Dvorsko ratno vijeće Udvari Kamara Dvorska komora Rendiség Stalež(stvo) Tikos tanács Tajno vijeće Magyar tanács Ugarsko vijeće Helytartótanács Vijeće namjesnika Nádor Palatin Országgyűlés Skupština Főméltóságok Visoki dostojanstvenici Vármegyék Varmeđe (glavni župan, dožupan, skupština) Magyar Kamara Ugarska komora Harmincad hivatalok Uredi tridesetine Pénzverőházak Kovnice novaca Bánya- és Sókamarák0Rudničke komore i komore soli Szabad királyi városok Slobodni kraljevski gradovi Adó- és tizedszedők Poreznici sakupljači desetine Postamesterek Upravnici pošte

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...



…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...



…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

21. Zadatak je u svezi s djelovanjem Gyule Gömbösa kao premijera. (kratak)

Prikažite na osnovi sljedećeg izvora i svojih spoznaja političke i društvene ciljeve Gyule Gömbösa, i otkrite pokretače njegovog programa!

Kronologija: 1933. Gömbös u posjeti Hitleru. Mađarsko-njemačkim ugovorom o trgovini otvara se

njemačko tržište za mađarske poljoprivredne proizvode. 1935. Gömbös čini pokušaj za uvođenje sustava interesnog zastupanja (korporacije) i

uvođenja jednostranačkog sustava. „Nehéz feladat elé állíttattam […] Remélem, hogy a nemzet, méltányolva eddigi tevékenységemet, segítségemre lesz, mert a nehézségeken csak közös és harmonikus munkával lehetünk úrrá […] Befelé úgy, mint kifelé hirdetem a békés munkát és az ehhez szükséges eszközök megteremtését. Hirdetem a nemzeti öncélúság gondolatát, mert a mai viszonyok között és a magyar nemzet adott helyzetében csak ez a gondolat lehet eszménye a politikai vezetőnek és a politikai társadalomnak […] Érzésem és elgondolásom az, hogy az egész nemzet lelkét át kell formálni. Az a körülmény, hogy sokáig nem élvezhettük a független nemzeti lét lehetőségeit, szük-ségessé teszi, hogy a nemzet lelkileg is beállíttassék a független Magyarország gon-dolatkörébe […] Mindenkit egyformán magyarnak tartok, aki a nemzetet velem és az arra hivatottakkal együtt híven szolgálja. A szélsőségek ellen harcot hirdetek, és

Mogući broj



12




minden körülmények között fenntartom a jogrendet, amely nélkül nincs békés munka, és nincs nemzeti megerősödés […] Mindenkinek segítenie kell abban, hogy a termelőmunkát lehetővé tegyük, hogy megindítsuk a gazdasági élet vérkeringését. Le akarok sújtani mindenkire, aki a mai időkben, amikor a lakosságnak valamennyi rétege nehéz küzdelmet folytat a mindennapi kenyérért, haszonlesésből uzsorás szerepet akar játszani […] Összehívtam kollégáimat, hogy megismertessem velük nemzeti munkatervemet, amelynek […] az a célja, hogy a kormánynak is, a nemzet-nek is vonalvezetője legyen […] Én az új generációnak építőmunkása és vezére aka-rok lenni. Mi, akik a háborúban jártunk, jobban megismertük az életet, a szociális ba-jokat, mint mások, mert mi együtt küzdöttünk azokkal, akik kérges tenyérrel keresik kenyerüket és azokkal is, akik évszázadokon át a nemzet fundamentumát alkották […] Testvérként hívok mindenkit a munkához, és meg vagyok győződve, hogy minden magyar velem egyet akar.” (A miniszterelnök első nyilatkozata a sajtó képviselői-hez, 1932) „Stavljen sam pred težak zadatak (...) Nadam se da će narod uvažavajući dosadašnje moje djelovanje biti od pomoći, jer teškoće možemo prebroditi samo zajedničkim i harmoničnim radom. (...) Oglašavam i prema unutra i prema vani miran rad i stavaranje onih sredstava koji su za to potrebni. Oglašavam misao samonamjernosti naroda, jer u današnjim uvjetima i u datom položaju mađarskog naroda samo ova misao može biti uzor političkih vođa i političkog društva. (...) Moj je osjećaj i pomisao da se cijela duša naroda mora preoblikovati. Ta okolnost, da dugo nismo mogli uživati mogućnosti neovisne narodne biti, čini potrebnim, da se narod i u duhovnom smislu postavi u misaoni svijet neovisne Mađarske (...) Svakoga podjednako držim Mađarem tko vjerno služi narod sa mnom i onima, koji su pozvani na to. Oglašavam borbu protiv krajnosti i u svakim okolnostima ću održati pravni poredak bez kojega nema mirnog rada, ojačanja naroda (...) Svatko nam mora pomoći da osiguramo rad proizvodnje, pokretak optoka krvi u gopsodarskom životu. Želim utući na svakoga tko u današnjim danima kada se svaki sloj stanovništva teško bori za svoj svagdanji kruh, pokušava igrati ulogu zelenaša radi koristoljublja (...) Pozvao sam svoje kolege da ih upoznam sa svojim nacionalnim radnim planom koji (...) ima cilj biti uputsvo i za vladu i za narod (...) Hoću biti građevinski radnik i vođa nove generacije. Mo koji smo sudjelovali u ratu bolje smo upoznali život, socijalne probleme nego ostali jer smo se zajedno borili s onima koji sa svojim žuljavim dlanovima zarađuju svoj kruh i onima koji su stoljećima stvarali osnovu nacije (...) Kao brata i sestru zovem svakoga na rad i uvjeren sam da svi Mađari žele isto što i ja.” (Prva izjava premijera predstavnicima tiska, 1932) „A szükséges belső reformok elmaradtak; az elszakított magyarság erkölcsi, anyagi, külpolitikai támogatást tőlünk nem kapott. A belső süllyedést és a külső közönyt egy revizionista lárma leplezte el, melyet az itteniek meguntak s az ottaniak megsínylettek (…), a határokon, melyeket odébb akartunk tolni, kínai falat emeltünk tájékozatlanságból (…). Az irredenta ódákat szavaló magyar fiatalság (…) tanuljon állami költségen csehül, románul, szerbül, ismerje meg a helyzetet, amelybe sorsa helyezte (…). A magyar reformnak két nagy akadálya van: az egyik a nagybirtok, a másik a banktőke. (Németh László: Lesz-e reform? 1935)



„Do potrebnih unutarnjih reforma nije došlo; otcjepljeni Mađari moralnu, financijsku i vanjskopolitiku potporu od nas nisu dobivali. Unutarnje tonjenje i vanjsku indiferentnost je otkrila jedna revizionistička galama koja je ovdašnjima dosadila, a ondašnji su je pretrpljeli (…), na granicama koje smo htjeli promjeriti, zbog svoje neupućenosti smo podigli kinezki zid (…). Mađarska mladež koja recitira iredentne ode neka na državnom trošku nauči češki, rumunski, srpski, neka upozna situaciju u koju ga je sudbina dovela (…) Za mađarsku reformu postoje dvije prepreke: jedna je veleposjed, a druga je bankovni kapital. ” (László Németh: Hoće li biti reforme? 1935.)

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

Mogući broj



8




22. Zadatak je u svezi s ideologijom i kulturnom politikom Kádárovog doba. (dugačak) Prikažite na osnovi izvora i svojih spoznaja karakteristične crte kulturne politike i analizirajte njene proturječnosti.

„A párt és a kormány elsősorban a szocialista-realista alkotások létrejöttét támogatja, de segítséget ad minden más haladó, realista irányzatnak, s a bírálat jogát fenntartva nyilvánosságot biztosít olyan nem realista irányzatoknak is, amelyek nem állnak szemben ellenségesen a népi demokráciával. Ugyanakkor elutasít minden olyan törekvést, amely a népi demokrácia állami és társadalmi rendjét akarja aláásni.” (Az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának határozata a könyvkiadásról, 1957. szeptember)

„Az egyes művészeti ágakhoz kapcsolódó intézmények: könyvkiadók, szerkesztősé-gek, filmgyárak, színházak, mozik, a rádió és a televízió, zenei és képzőművészeti szervek, szórakoztató intézmények vezetői és munkatársai biztosítsák a párt mű-vészetpolitikájának érvényre jutását, és állítsák munkájuk középpontjába a minden szűkkeblűségtől mentes, szocialista szellemű népművelés feladatait. Változatos eszközökkel gondoskodjanak arról, hogy a magyar és a nemzetközi kultúra igazi értékei, s mindenekelőtt a szocialista kultúra alkotásai minél szélesebb rétegekhez eljussanak. Küzdjenek a kispolgári ízlés, a giccs, a különböző dekadens burzsoá irányzatok ellen, és a közönség ízlésének jótékony befolyásolásával segítsenek meg-szüntetni az elmaradottabb tömegek kívánságai és a szocialista kultúra magasabb rendű igényei közötti ellentmondást.” (A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai, 1958)

„Volt hatalmuk, és ennek megvolt a kellő erőszakfedezete. Hatalmukban állt a mű-veket szelektálni, engedélyezett és nem engedélyezett művekre, jó és rossz művekre osztani, írókat ilyen-olyan tiltó listákra tenni, műveket betiltani, lapok szerkesztősé-gét meneszteni, intézmények működését felfüggeszteni és aztán újra engedélyezni. […] Az alapelv lényegében »a« politika és »az« irodalom békés egymás mellett élését mondta ki. A gyakorlatban ez olyan jellegű és fokú különélést jelentett, amely mellett a politika mindaddig nem szólt bele az író dolgába, ameddig az csak írt, viszont fenntartotta magának a beleszólás jogát minden ponton, ahol az írás, illetve maga az író, átlépve műhelye határát, nyilvánossá akart válni.” (Szilágyi Ákos: Állóban marad, 1979) „Egyszer csak jött egy telefon: menjek be Aczél György kulturális miniszterhelyettes-hez. […] Aczél azzal fogadott, hogy tegnap látta a filmet: kitűnő. Egy lesajnáló mozdulattal fölfelé mutatott […] hogy ezek betiltották, muszáj valamit csinálni, vág-junk ki valamit a film érdekében. Kérdeztem: mit? Azt mondta: mindegy. Mégis mit? Nem érti? Hozzon be egy darab filmet, hogy ezt kivágta, és változtassa meg a címet. […].” (Részlet a Szabó István filmrendezővel 1997-ben készült interjúból) „Partija i vlada prvenstveno podržava socijalističko-realističkih djela, ali daje podršku svim drugim naprednim, relističkim smjerovima, i pridržavajući pravo kritiziranja, osigurava javnost svim onim nerealističkim pravcima koji nisu neprijateljski nastrojeni prema narodnoj demokraciji. Istovremeno odbija svako



nastojanje koja želi potkopati državni i društveni red narodne demokracije.” (Odluka Političkog komiteta Centralnog komiteta MSZMP-a o izdvanju knjiga, 1957) „Ustanove koje se vezuju uz pojedine grane umjetnosti: predstojnici i suradnici izdavačih kuća, uredništava, tvronica filmova, kazališta, kina, radija i televizije, glazbenih organa i organa likovne umjetnosti, zabavnih ustanova, neka osiguravaju da dođe do izražaja partijina politika o umjetnosti, i neka u centar svoga rada stave zadatke narodnog obrazovanja u socijalističkom duhu bez ikakve tjesnogrudnosti. Neka se brinu raznovrsnim sredstvima da prave vrijednosti mađarske i međunarodne kulture, prije svega djela socijalističke kulture stignu što širim slojevima. Neka se bore protiv malograđanskog ukusa, kiča i raznih dekadentnih buržoaških pravaca i dobronamjernim utjecajem ukusa publike pomognu ukinuti proturječnosti između želja zaostalih masa i viših zahtjeva socijalističke kulture.” (Odluke i dokumenti Mađarske socijalističke radničke partije, 1958) „Imali su moć i imali su potrebno pokriće nasilja za to. Imali su u moći djela izabrati/selektirati na dozvoljena i nedozvoljena djela, podjeliti na dobra i loša djela, pisce staviti na takve-kakve liste zabrane, djela zabranjivati, otpustiti uredništva časopisa, obustaviti djelovanje ustanova pa im ponovo dozvoliti njihov rad. (...) Osnovno načelo je u suštini izreklo miran suživot „politike“ i „književnosti“. U praksi je to značilo razvdojenost takvog karaktera i stupnja da se politika dotle nije umješala u rad pisca dok je on pisao ali je pridržavala pravo umješanja na svim točkama gdje je spis odnosno sam pisac prekoračio granice svoje radionice i želio je postati javan.” (Ákos Szilágyi: Ostao je stojeći, 1979) „Jednom su mi telefonirali: neka uđem Györgyu Aczélu, zamjeniku ministra kulture. (...) Aczél me je dočekao riječima da je jučer vidio film: dobar je. Jednim pokretom sažaljevanja je pokazao gore (...) da su ovi zabranili film, treba nešto učiniti, izrežimo nešto u interesu filma. Pitam: što? Rekao je: svejedno. Ipak što? Ne shvaćate? Donesite nam komad filma da ste ovo izrezali i promjenite naslov. (...)” (Fragment iz intervjua s redateljem Istvánom Szabóm g. 1997.) …………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...



…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...



Mogući broj



12








Maksimalni broj

bodova Broj postignutih

bodova

I. Jednostavni, kratki zadaci 44 II. Tekstualni, obrazložni zadaci: 13. Protureformacija 7 14. Gospodarstvo Zapadne Europe u ranom novom vijeku 16 15. Treći svijet 7 16. Suprotstavljeni vojni savezi u I. svjetskom ratu 16 17. Društvene promjene u doba Arpadovića 7 18. Zemlja raspala na tri dijela 16 19. Gospodarski život reformnog doba 7 20. Odnos Habsburškog dvora i mađarskih staleža 16 21. Premijerstvo Gyule Gömbösa 7 22. Kulturna politika Kádárovog doba 16 II. Tekstualni zadaci s razlaganjem 46

I. + II. Ukupno 90

javító tanár/profesor

koji ispravlja Dátum/Datum: ..........................

Elért pontszám/Postignut

broj bodova

Programba beírt pontszámBroj

bodova upisan u program

I. Egyszerű, rövid feladatok/Jednostavni, kratki zadaci

II. Szöveges, kifejtendő feladatok/ Tekstulni zadaci s razlaganjem

javító tanár/profesor koji je ispravio

Jegyző/Bilježnik

Dátum/Datum: .............................................. Dátum/Datum: .................................................

TÖRTÉNELEM HORVÁT NYELVENdload.oktatas.educatio.hu/erettsegi/feladatok2007... · Történelem horvát nyelven — emelt szint írásbeli vizsga, I. összetevő 5 / 20 2007. május

Documents