Természeti energetikai erôforrásainkról* · okl. gazdasági mérnök, okl.szakközgazda a Bánya- és Energiaipari Dol-gozók Szakszervezeti Szövet-sége elnöki fôtanácsadója

A népesség várható szaporodásávalmár a Római Klub is foglalkozott, de alegújabb elõrejelzések a népesség föld-részenként is nagyon eltérõ – és Euró-pa változásával ellentétes növekedésétprognosztizálják.

Az ENSZ 1998-ban kiadott elõre-jelzése szerint a népesség változása –

földrészek szerint – az 1. táblázatbanláthatóan alakulhat.

53Kôolaj és Földgáz 34. (134.) évfolyam 4–5. szám, 2001. április–május

Mottó:„….a bányászat kérdésében az

emberek közötta vélemények mindig erõsen eltérõek,egyesek szenvedélyesen hangoztatják

nagy jelentõségét,mások viszont annál keményebben

szidalmazzák…”Georgius Agricola (1546.)

Bevezetés

Napjainkban hazánkban az ener-giaszektor jelentõs változáselõtt áll. Napirenden van a pi-

acnyitás elõkészítése, benyújtás elõtt avillamos energiáról szóló törvényter-vezet, mely további törvények módo-sítását teszi szükségessé. Az energeti-kai elõrejelzések mind az igényekre,mind a kielégíthetõségre vonatkozóanhosszú távú elõretekintést kívánnak(az erõmûvek élettartama 25–50 évkörüli). A külföldi szakirodalom mind-ezeken kívül az ide tartozó legfonto-sabb tényezõkkel – így pl. a népességföldrészenkénti alakulásával, az ener-getika természeti erõforrásainak vár-ható tendenciáival – behatóan foglal-kozik, és 25–100 éves elõrejelzéseketközöl. Hazánkban sajnos, a távlati ter-vezésrõl, a várható tendenciák elemzé-sérõl vajmi kevés szó esik.

Pedig ezeknek a kérdéseknek a vizs-gálata szorosan összefügg, és értékelé-sük/számbavételük elmaradása súlyosgondokat okozhat. Az értékelés egyikfõ szempontja, hogy azt „politikamen-tesen” kell kezelni, hiszen akár egy bá-nya, akár egy erõmû építése, illetvekorszerûsítése több kormányzati cik-lust érint (pl.: a Vértesi Erõmû Rt.retrofit elõnye legalább hármat).

Természeti energetikaierôforrásainkról*

ETO: 620.92/620.98 DR. HORNJÁNOSokl.olajmérnök, okl. gazdasági mérnök,okl.szakközgazdaa Bánya- és Energiaipari Dol-gozók Szakszervezeti Szövet-sége elnöki fôtanácsadója

* (Részletek az Energiagazdálkodási Tu-dományos Egyesület Senior Energeti-kusok Klubjában 2001. január 25-énmegtartott elôadásból.)

1. táblázat

2. táblázatAz 1 fôre jutó energiafelhasználás, %

A táblázatból látható, hogy Afrikaés Ázsia a meghatározó, hiszen 2025-ben a népesség 78%-a ezen a két föld-részen fog élni.

Az energiafelhasználás jövõje szem-pontjából igen jelentõs, hogy hogyanalakult az 1990-es évek végén az ener-giafelhasználás (2. táblázat).

Minden ország gazdasági növeke-désének egyik alapvetõ feltétele azország természeti erõforrásainak op-timális kitermelése és felhasználása.

Az energetika természeti erõforrá-sait két csoportba osztjuk:

– megújulókra: szél, nap, biomassza, vízener-gia, geotermikus energia (ezutóbbi részlegesen megújuló),

– meg nem újulókra: ásványi nyersanyagok.

Ebben a cikkben a meg nem úju-ló természeti energetikai erõforrá-sokkal foglalkozom, hiszen hazánk-ban a megújulókat kis mértékbenhasznosítjuk (3. táblázat), és lénye-ges növekedés a közeljövõben semvárható.

1998. 2025. Növekedésimillió fô millió fô ütem, %

Afrika 779 1454 187Ausztrália, Óceánia 30 41 137Ázsia 3589 4785 133Dél-Amerika 500 690 138Európa 729 701 96Észak-Amerika 304 369 121Összesen: 5931 8040 136

USA 4,10EU 2,20Magyarország 1,50Világátlag 1,00Latin-Amerika 0,45Kína 0,33Dél-Ázsia 0,21India 0,11Fekete-Afrika 0,01

54 Kôolaj és Földgáz 34. (134.) évfolyam 4–5. szám, 2001. április–május

* A kiugróan nagy érték oka a tûzifa, faapríték, biomassza,vízenergia, valamint a nap és szélenergia intenzív felhaszná-lása.

A 4. táblázat nyersanyagcsoportonként mutatja be hazánkásványi nyersanyagvagyonát (ez az egyetlen, az összes ásványinyersanyagra vonatkozó táblázat), érzékeltetni szeretném,

vele, hogy hamis az a szinte mindig hangoztatott nézet, mi-szerint Magyarország ásványi nyersanyagokban szegény or-szág. A valóság az, hogy hazánk ásványi nyersanyagokkal kö-zepesen ellátott ország. Vannak nyersanyagok, melyek olyanmennyiségben állnak rendelkezésre, hogy száz évet meghala-dóan biztosítják az ország ellátását. Ilyenek pl. a lignit, a szén-dioxid gáz és az ún. nemfémes ásványi nyersanyagok.

Szénhidrogének

Hazai helyzetA szénhidrogének nemzetgazdasági értéke nagy. Mennyisé-gük ugyan nem fedezi az ország szükségletét, de a jelenlegitermelési szint alapján 15–20 évre elegendõ ásványi vagyo-nunk van, továbbá vannak még Magyarországon olyan nagyterületek, ahol eddig nem kutattak, és nem zárható ki ott aszénhidrogének jelenléte, ezenkívül még további munkála-tokat is végeznek (geofizikai mérések, újraértékelések, kon-cessziós kutatások stb.).

A legjelentõsebb kõolajvagyonú, gazdaságosan kitermel-hetõ elõfordulásaink: Algyõ, Nagylengyel, Sávoly DK,Dorozsma, Szeged-Móraváros. A még kitermelhetõ kõolaj-vagyon 46,7%-a a dél-alföldi, 25,2% a nyugat-magyaror-

3. táblázat A megújuló természeti energetikai erôforrások részesedése az energiafel-használásból az 1990-es évek második felében

A hazai ásványi nyersanyagvagyon megoszlása 4. táblázat

% %Ausztria* 24,3 Luxemburg 1,4Belgium 1,0 Hollandia 1,4Dánia 7,3 Portugália 15,7Finnország 21,3 Spanyolország 5,7Franciaország 7,1 Svédország 25,4Németország 1,8 Egyesült Királyság 0,7Görögország 7,3 Európai Unió össz. 5,3Írország 2,0Olaszország 5,5 Magyarország 3,0

Nyersanyag Termelés Földt. Ipari Ellátottság 1999-ben Reménybelivagyon vagyon

1999-ben 2000. I.1. 2000. I.1. realizált NGE ipari vagyonMt Mt Mt év Mrd Ft Mt

Kôolaj 1,27 216,3 19,2 15 9,9 10-58Földgáz* 3,56 174,3 73,6 20 23,5 29-93Szén-dioxid gáz* 0,08 48 32,3 >100 0,03 -Feketekôszén 0,74 1595,3 198,7 >100 0,1 55Barnakôszén 6,48 3199,7 206,8 32 3,6 66Lignit (külfejtés) 7,70 4607 1421,1 >100 2,5 1409Uránérc - 26,3 - - - -Bauxit 0,94 135,5 15,4 16 0,7 8Ólom-cinkérc - 90,8 - - - -Rézérc - 781,2 0,0 - - -Mangánérc 0,04 77,2 0,2 5 0,02 2Ásványbányászati nyersanyagok 2,85 3144,1 1129,2 >100 1,1 166Cementipari nyersanyagok 5,87 2654,7 1260,0 >100 1,4 3021Építô- és díszítôkô 7,99 3436,9 1956,1 >100 1,1 2670Homok és kavics 22,61 4327,7 2432,5 >100 1,1 2361Kerámiaipari nyersanyagok 4,18 1694,5 962,4 >100 0,3 5872Tôzeg, lápföld, lápimész 0,10 180,7 144,7 >100 0,5 -Magyarország összesen 64,41 26390,2 9852,2 - 45,8 -

*1000 m3 gáz = 1 tonna

Földtani vagyon: az ásványi nyersanyag kutatási adatokkal igazolt teljes mennyisége, ezt az ásványi nyersanyagrajellemzô számbavételi paraméterek alapján mûszaki és gazdasági korlátok alkalmazása nélkül állapítják meg.

Ipari vagyon: a földtani vagyonnak az a része, amely az adott idôpontban gazdaságosan kitermelhetô.

Nominál Gazdasági Eredmény (NGE): az ipari ásványvagyon mennyiségének a fajlagos árbevétel (költséghatár)éa a fajlagos ráfordítás (reálköltség) különbözetével való szorzata, mely nincs diszkontálva.

Reménybeli vagyon: az ásványi nyersanyag földtani feltételezések alapján becsült mennyisége.


szági, 13,3% a dél-dunántúli, és 12,4% a kelet-magyaror-szági régióban található.

A legjelentõsebb földgázvagyon Algyõ, Üllés mélyszint,Nagykõrös, Pusztaföldvár, Szeghalom településen, a kitermel-hetõ földgázvagyon 50,7%-a a dél-alföldi régióban található.

Nemzetközi kitekintésA Föld legjelentõsebb kõolaj- és földgáztermelõinek, va-

lamint hazánknak 1999. évi termelését és ipari vagyonát az5. és 6. táblázat mutatja be.

Kôszén és lignit

Hazai helyzetHazánk széntermelését és -vagyonmegoszlását a 7. táblá-

zat mutatja be.Az országnak jelentõs megkutatott kõszénvagyona van,

azonban ennek nagyobb része gazdaságosan nem termelhetõki. Ezért is került sor 2000-ben az ország egyetlen mélymû-velésû feketekõszén-bányájának bezárására, és hasonló sorsrajutottak a feketevölgyi és putnoki barnakõszénbányák is.

A mecseki széntelepek földtanilag 50 m3/t-ra prognoszti-zált, szénhez kötött metángázt tartalmaznak.

A kitermelhetõ CH4 mennyisége 120 Mrd m3 (sajnos, akitermelése még nincs megoldva a jelenlegi technológiákkal).

Nemzetközi kitekintésA Föld legjelentõsebb barnakõszén-, lignit-, valamint fe-

ketekõszén- termelõinek 1999. évi termelési, valamintásványvagyonadatait a 8. és 9. táblázat mutatja be.

5. táblázat

7. táblázat

KÔOLAJ Termelés Ipari vagyon1999. 1999.Mt Mrd t

1. Szaúd-Arábia 412 36,02. Egyesült Államok 355 3,53. Oroszország 305 6,74. Irán 175 12,35. Mexikó 166 4,16. Venezuela 161 10,57. Kína 159 3,38. Norvégia 149 1,49. Nagy-Britannia 137 0,710. Irak 126 15,111. Kanada 120 0,812. Arab Emírségek 111 12,613. Nigéria 100 3,114. Kuvait 99 13,3… Magyarország 1,3 0,02… Többi ország 875,9 17,0

Föld összesen 3452,2 140,4

6. táblázat

FÖLDGÁZ Termelés Ipari vagyon1999. 1999.Gm3 Tm3

1. Oroszország 551,0 48,142. Egyesült Államok 540,5 4,743. Kanada 162,3 1,814. Nagy-Britannia 99,6 0,775. Algéria 82,2 3,696. Indonézia 66,4 2,057. Hollandia 60,1 1,798. Irán 52,0 23,009. Üzbegisztán 51,9 1,8710. Norvégia 51,0 1,1711. Szaúd-Arábia 46,2 5,7912. Malajzia 43,0 2,3113. Arab Emírségek 38,0 6,0014. Mexikó 37,4 1,80… Magyarország 3,6 0,07… Többi ország 444,4 41,43

Föld összesen 2329,6 146,43

8. táblázat

BARNAKÔSZÉN ÉS Termelés Ipari vagyonLIGNIT 1999. 1999.

Mt Mt1. Németország 166 43000,02. Egyesült Államok 78 135305,03. Oroszország 70 107922,04. Kína 67 52300,05. Lengyelország 62 2196,06. Törökország 59 -7. Görögország 59 2874,08. Cseh Köztársaság 54 3564,09. Ausztrália 48 43100,010. Jugoszlávia 35 -11. Bulgária 31 2698,012. Magyarország 14 1627,9... Többi ország 85 81554,0

Föld összesen 828 476141,0

9. táblázat

FEKETEKÔSZÉN Termelés Ipari vagyon1999. 1999.

Mt Mt1. Kína 1236 622002. Egyesült Államok 936 1113383. India 303 727334. Dél-Afrikai Köztársaság 223 553335. Ausztrália 219 473006. Oroszország 149 490887. Lengyelország 117 121138. Ukrajna. 74 163889. Kazahsztán 67 3100010. Indonézia 61 770… Magyarország 1 199… Többi ország 270 17915

Föld összesen 3656 476377

Szén- Széntermelés Ipari Bányák Reménybelimedence 1999-ben vagyon által le- földtani

Mt kötött vagyonipari va- Mtgyon, Mt

M t PJMecsek 0,74 8,46 198,7 11,2 345,9Dorog 0,38 5,68 35,2 3,5 81,0Tatabánya 0,66 7,65 9,2 2,9 9,0Oroszlány 1,97 21,04 65,5 37,8 132,4Bakony 1,50 12,91 32,1 18,4 504,0Nógrád 0,09 0,82 8,4 1,5 320,0Borsod 1,88 18,09 56,5 43,6 201,0Lignit 7,70 55,25 1421,1 561,1 2692,0Összesen 14,92 129,9 1826,7 680,0 4285,3


VillamosenergiaHazánk villamosenergia-felhasználásának 1999. évi for-

rásmegoszlását a 11. táblázat mutatja be.

BányajáradékHazánkban az ásványi nyersanyagok termelése után a vállal-kozóknak a költségvetésbe bányajáradékot kell fizetniük(12. táblázat).

* Az 1200-1300-as években „urbara”-nak nevezték, ezt a ki-rályoknak regulaként (királyi járadékként) kellett fizetni.

** Ezt a tendenciát a szénhidrogénre megállapított bányajára-dék mértékének csökkenése okozza, mivel a befizetett bányajára-dék 85-90%-át a szénhidrogének, 7-8%-át a kõszenek és lignit,3-6%-át a többi ásványi nyersanyag termelése alapján fizetik.

JövôképAz elõrejelzések a szénhidrogénárak növekedését, és a

szén árának változatlanságát tételezik fel, ám ez az irányzategyes programokban nem érvényesül. Az azonban biztosankijelenthetõ, hogy a közeli, sõt a távolabbi jövõben a megnem újuló természeti erõforrásokkal számolniuk kell ha-zánkban a döntéshozóknak.

Felhasznált irodalom:BKL Bányászatban megjelent cikkekEnergia másként, Forráskönyv ’99. (2000. Energia Köz-

pont)ENSZ-kiadványokEU-kiadványokFöldtani Közlönyben megjelent cikkekMagyar Bányászati Hivatal dokumentumaiMagyar Geológiai Szolgálat dokumentumaiMagyar Tudományos Akadémia dokumentumaiMagyar Tudományos Akadémia Bányászati Tudományos

Bizottság dokumentumaiMagyar Villamos Mûvek Rt. KözleményeiDr. Németh József: Új magyar bányatörvény (1993.

NOVORG Kft.)A cikk szerzõjének hazai és nemzetközi szimpóziumokon

tartott elõadásai, illetve az ott elhangzott elõadásokon ké-szített jegyzetei, szakmai lapokban megjelent cikkei.

10. táblázat

11. táblázat

12. táblázatBányajáradék*

* becsült adat

Sorrend Ország Termelés (tU) Ismert ásványi nyersanyagvagyon

1997. 1998.* fémtartalom/kt U3 O8, %

1. Kanada 12029 10924 240 0,122. Ausztrália 5520 4885 304 0,2-0,33. Nigéria 3497 3731 170 0,2-0,34. Namíbia 2905 2762 124 0,055. Oroszország* 2000 2000 - -18. Magyarország 225 0 4 0,121-18. Összesen 35515 33970 157919. Egyéb országok 177 - 171531-19. Mindösszesen 35692 >33932 18732

TWh %Atomenergia 14,1 37,8Szénhidrogén 12,4 33,3Szén+lignit 9,5 25,5Importszaldó 1,1 2,9Vízenergia 0,2 0,5

Év Bruttó ** Befizetésére Mrd Ft kötelezett

vállalkozók1996. 17,4 7051997. 17,0 7631998. 12,4 9451999. 11,5 995

Uránérc

Hazai helyzetA nyugat-mecseki uránérclelõhely kutatása az ötvenes

évek elején kezdõdött meg, és 1955-ben Kõvágószõlõs I.üzemében indult meg a termelés. Ezt követõen még négyüzem létesült. Az 1,2 kg/t körüli fémtartalmú érctestek zö-me csaknem 650-800 m mélységben helyezkedett el. A ha-

zai termelési költség jelentõsen meghaladta a világpiaciárat, ezért az uránérctermelést 1997. december 31-évelmegszüntették.

Nemzetközi helyzetA Föld öt legjelentõsebb uránérctermelõjének, valamint

Magyarországnak és a többi országnak termelési és érc-vagyonadatait a 10. táblázat mutatja be.

A MOIM és a MOL Rt.Geotermia Projektje

AMOL Rt. ügyvezetõsége 1995végén létrehozta a társasági szin-tû kiemelt GEOTERMIA Pro-

jektet annak eldöntésére, hogy foglal-kozzon-e a 60 év alatt az országunk je-lenlegi területén lefúrt, az olajipar állo-mányában lévõ több ezer, CH-meddõ,de hévíz termelésére alkalmas vagy al-kalmassá tehetõ kútból kitermelhetõgeotermikus energiával.

A CH-meddõ kutakon kívül ez a vizs-gálat szélesebb körben érintheti a mégmûvelésben lévõ kutakat, mezõrészeketvagy mezõket is a mûvelés felhagyása-kor. A más célú további hasznosítás vagya felszámolás bányatörvény szerinti kö-telezettsége alternatívái között kell ak-kor majd választani.

A MOL Rt. ugyan rendelkezik aszénhidrogén- és a termálvízkutatáshoz,-termeléshez is szükséges fluidum-bányászati szakismerettel és techniká-val, de nem hagyhatta figyelmen kívül,hogy a víz- és termálvíztermelésben másspecializált szervezetek már korábbankezdtek és végeztek ilyen szaktevékeny-séget. Ezért kezdeményezésére és fõszponzori tevékenységével az 1995. ok-tóber 2-i alakuló közgyûlés után, no-vember 2-án bírósági bejegyzésre kerülta Magyar Geotermális Egyesület

(MGtE) budapesti székhellyel, hogy aGeotermia Projektje megfelelõ, széleskörû civil támogatást kapjon. Az MGtEfõ céljául a hazai geotermális energiabányászatával és hasznosításával kap-csolatos tudományos kutatás, fejlesztésés alkalmazás elõsegítését, illetve amindezekkel kapcsolatos tevékenységkoordinálását és szakértõi tevékenységellátását jelölte meg.

Az egyesületet 1996. július 1-jén fel-vették a Nemzetközi GeotermálisEgyesületbe (International GeothermalAssociation, IGA), és azóta is aktívanrészt vesz az európai csoportjának mun-kájában. Az MGtE tagjai egyúttal tagjaiaz IGA-nak is.

A MOIM 1996-tól egyéni tagjánkeresztül, majd 1997-tõl mint jogi tagtámogatja az MGtE munkáját.

Az MGtE tevékenységi köre jól lefe-di azt a tevékenységet, amit egy geoter-mális projekt elõkészítése igényelhet,továbbá azokat a területeket és kerete-ket is, ahol az egyesület és a MOIM tar-tós együttmûködése elképzelhetõ.

A MOL Rt. akkor tervezett and-ráshidai, mélykúti és nagyszénási refe-renciaprojektjei közül az andráshidaiZalaegerszeget, múzeumunk székhelyétis érinti, s kézenfekvõ volt, hogy segít-sük sajátságos eszközeinkkel a projektsikerét. Sajnos, a megvalósíthatósági ta-

nulmány készítésének szakaszában nemkeresték meg intézményünket, így a jel-lemzõ célfogyasztókat nem vették figye-lembe abban.

A termálfluidum sajátosságainakmegfelelõen kiválasztott hazai geoter-mikus referenciaüzemek hivatottakannak bemutatására, hogy hogyan va-lósítható meg korszerû technológiák-kal, technikai eszközökkel, az érvényeselõírásoknak megfelelõ létesítmé-nyekben, kísérleti jelleggel a hõterme-lés, villamosenergia-termelés és -hasz-nosítás. A helyi adottságoknak megfe-lelõen tisztázhatók az aktuális és vár-ható piaci igények kielégítéséhez szük-séges befektetések.

Az indításra tervezett referencia-üzemek mindegyikét figyelemmel kí-vánjuk kísérni, mert valószínûsíthetõ,hogy több olyan kísérleti eszközt, gépieszközt fognak alkalmazni, amely a fe-ladat teljesítése, az eszköz esetleges sé-rülése után múzeumunk gyûjteményétgazdagíthatja.

Az Andráshida-Nagylengyel Geo-termikus Referencia Üzem létesítésé-hez az elõmegvalósíthatósági tanul-mányt a MOL Rt. megbízásából 1996szeptemberében az izlandi KreteGeothermal Consulting Ltd. Reyk-javik cég a magyar PORCIO Kft. be-vonásával készítette el.

1997-ben a MOL-Geotermia Pro-jekt vezetõjének felkérésére közremû-ködtünk egy hasznosító társaság létre-hozásának elõkészítésében. Ennek érde-kében segítséget nyújtottunk a Zala Me-gyei Önkormányzat elnökének az 1997.április 29-re összehívott Zalai Geoter-mikus Konferencia megszervezéséhez.Ezen a projekt vezetõje ismertette a


Geotermikus Regionális Kutató-hely a MOIM-banJelentés az elsô évekrôl

ETO: 620.91/621.48/061.6

FARKAS IVÁNKÁROLYokl. gépészmérnök, ipariszakértõaz MGtE tagjaMagyar Olajipari Múzeum(MOIM), Zalaegerszeg

A Magyar Olajipari Múzeum igazgatójának kezdeményezésére, egy technikatörténeti pá-lyázatot követôen, 1995-tôl kezdett ismételten foglalkozni a szerzô a hazai geoter-mikusenergia-ipar kérdéseivel. Ennek eredményeként PHARE-támogatással 1999-ben lét-rejött a Geotermikus Regionális Kutatóhely.A közlemény az éves jelentések összefoglalásával a gyökereket, kezdeményezéseket éskereteket mutatja be azzal a céllal, hogy felkeltse a kutató kollégák érdeklôdését, és meg-nyerje további támogatásukat a következô évek gyûjtô, feltáró és bemutató tevékenységé-hez, a felvázolt célokhoz.


megvalósíthatósági tanulmány fõ megállapításait, a várható to-vábbi lépéseket és a MOL Rt. részvételét, illetve irányító szere-pét. Sajnos, a hasznosító társaságban való részvételre vonatko-zó szándéknyilatkozatokra a nyilatkozók nem kaptak választ.Ismereteink szerint a projekt szervezését a MOL Rt. szünetel-teti, illetve ez évtõl a Geotermia Projektet már nem mûködteti.

Kezdeményezésünk a Nyugat-Dunántúli RégióbanFelismertük, hogy a magyar geotermikusenergia-iparral kapcso-latos gyûjtõ, feltáró, kutató munkánkat más irányokban is indítanikell, annak ellenére, hogy a magyar szénhidrogéniparból kinõttgeotermia-ipari kutatásokra a MOIM-nál a már eddig összegyûj-tött és feldolgozás alatt (elõtt) lévõ „anyagok” (pl. a ZsigmondyVilmos Gyûjtemény) is bõséges lehetõséget kínálnak.

Elsõsorban azokat a forrásokat kerestük, ahol már kész éshasznosítatlan tanulmányok, tervek születtek az elmúlt évti-zedekben.

A települési, megyei önkormányzatoknál, az Alpok-Ad-ria Munkaközösséghez csatlakozott megyék munkaszerve-zeteinél, újabban a regionális fejlesztési tanácsoknál sokolyan értékes tanulmány található, amely elsõsorban a ter-málfürdõ-fejlesztésekkel foglalkozik.

A területfejlesztési koncepciók is kiemelten foglalkoznakezzel a témával, ami a helyhatósági választásoknál eseten-ként aktualizálható.

A fürdõ-, gyógyfürdõvállalatokon kívül a geotermikus-energia-termelés új területén a Kõolaj- és Földgázbányásza-ti Vállalat Nagykanizsa fejtett ki jelentõs tevékenységet.

A hatóságok területén számunkra elsõsorban a vízügyidokumentumok és az engedélyezések nyújtottak rendszere-zett, értékes információkat. A tervezõ irodák még élõ vagymegszüntetett tervtárai hosszabb kutatások után – néha hiá-nyosan, de hozzáférhetõk.

A dokumentációk vizsgálata során is megerõsödött meg-gyõzõdésünk, hogy a helyszínek, a kútkörnyékek valóságos is-merete nélkülözhetetlen azok korrekt értelmezéséhez. Ezért1997-ben megkezdtük térségünkben a termelõ és visszasajto-ló termálvízkutak helyszíni vizsgálatát, a kútfejszerelvényekállapotának rögzítését fényképfelvételek segítségével.

Figyelmünk 1998-ban a Nyugat-Dunántúli Régió felé irá-nyult, a PHARE Energiaprogram keretében az osztrák-magyarhatármenti energetikai együttmûködés számára készült, Meg-újuló energiák feltárása és hasznosítási javaslata címû tanulmánykapcsán, amelynek véleményezésébe bekapcsolódhattunk. Így ageotermikus energia hasznosításán kívül annak termelésére, ki-emelt regionális adottságainkra is rámutathattunk.

Tapasztalhattuk, hogy a tanulmány készítõinek is gondotokozott a regionális alapadatok beszerzése, mivel ennekközigazgatási vagy statisztikai elõzménye nem volt.

2000-ben is meghirdették a PHARE CBC Magyaror-szág-Szlovénia-Ausztria programot, erre egy programcso-maggal pályáztunk. A pályázattal a Geotermikus RegionálisKutatóhely létrehozását nyerte el a Magyar Olajipari Múze-um Alapítvány Zalaegerszegen.

Ennek keretében fokozhattuk a mûködõ termálkutakhelyszíni vizsgálatát, és gyorsíthattuk dokumentációs adatai-nak beszerzési ütemét a Nyugat-Dunántúli Régióban, jelen-tõsen bõvíthettük szakirodalmunkat. Gyûjteményünk mégnem teljes, kiegészítése, a változások követése állandó feladatlenne a helyszíneken és az engedélyezõ hatóságoknál.

A régiónk helyszínein készült fényképek közül néhányatbemutatunk.

Kutatóhelyünk gondolatbeli alapkövét ünnepélyesen az1999. szeptember 9-én, Zalaegerszegen a MOIM-ban meg-tartott Geotermikus Regionális Konferenciánkon rakták leazok az elõadó kutatók, akik a hõbányászati lehetõségek Ma-gyarország Nyugat-Dunántúli Régiójában témakör köré cso-portosították gondolataikat, és közölték azokat a csaknem

1. kép: LIPÓT (Gyôr-Moson-Sopron megye) I. sz. (K-7) K 70147 azonosítójelû kút, kifolyó-hômérséklet: 64 °C, komplex hasznosítás

2. kép: CSORNA (Gyôr-Moson-Sopron megye) K-47/K 707647 azonosító je-lû kút, kifolyó-hômérséklet: 69 °C, komplex hasznosítás


száz fõs hallgatósággal, vagy megtisztelték jelenlétükkel arendezvényt.

A projekt keretében lehettünk szponzorai a konferenci-akiadványnak, amelyhez az OMBKE Bányászati és Kohá-szati Lapok Kõolaj és Földgáz 1999/5. célszámát használtukteljes terjedelemben.

A konferencia zárásaként elfogadott ajánlások mind segíthe-tik kutatóhelyünk munkáját. Legfontosabb számunkra annak

megerõsítése volt, hogy érdemes a szénhidrogén-ipari gyûjtõ-tevékenység körét a geotermia irányában is bõvíteni, érdemes aföldhõ bányászatával a régióban foglalkozni. Ezt alátámasztot-ták a kormány 2000. október 8-án kiadott intézkedései is, ame-lyeket a megújuló energiahordozók nemzetgazdasági felhasz-nálásának növelésére határozott meg a következõ évtizedre.

A Geotermikus Regionális Kutatóhely létrehozására kö-tött HU 9524-03-01-24 számú PHARE támogatási szerzõ-désnek a MOIM Alapítvány az 1999. szeptember 14-én keltzárójelentése szerint minden vonatkozásban eleget tett. Akutatóhelyet a vállalt kötelezettségének megfelelõen aMOIM Alapítvány lehetõségei szerint azóta is mûködteti.

Elképzeléseink közül a Geotermikus Regionális Konfe-rencia 2000. évi – felhasználási témakörû – megrendezésenem valósult meg a tervezett formában és körben, továbbipályázati támogatás hiányában.

A 2000. évben Nagykanizsán tavasszal, a Zsigmondy Vil-mos Gyakorlótelepen rendezett Vízbányászat és geotermikusenergia c. szakmai naphoz, õsszel pedig Az Európai Unió el-várásainak megfelelõ környezetbarát geotermikus energia-hasz-nosítási lehetõségek Nagykanizsa körzetében c. szakmai rendez-vényhez adhattunk szerény segítséget. Az elõadók és arésztvevõk jelentõs része az elmúlt évi Regionális Konfe-renciánkat is megtisztelte, ezért szellemi folytatásának is te-kinthetjük ezeket a szakmai találkozókat.

A tavaszi rendezvényen (2000. március 22-én) a két in-tézmény vezetõje hosszú távú megállapodást írt alá a geo-termikus energia kitermelése, tárolása, felhasználása téma-körben. Fõ célul 2010-ig a megújuló energiák e területén aszakmai ismeretek gyûjtését, a szakmai ismeretterjesztésszélesítését és a gyakorlati alkalmazások elõsegítését tûztékki. Az elképzelések szerint a nagy múltú, nagykanizsai intéz-mény Gyakorlótelepe új oktatási profilokkal kiegészülve,nemzetközileg is elfogadott regionális oktató központtá, aMOIM a geotermikusenergia-iparral kiegészülve fejlõdhet-ne tovább. A két intézmény egymás munkáját erõsítve ve-hetne részt a nemzeti programok megvalósításában.

Az együttmûködés keretében felkérésre részt vettünk a2000. évben a Zalai geotermikus energiahasznosítás területfej-lesztési programja – Geotermikus mintaerõmû a Nyugat-Du-nántúli Régióban c. tanulmány véleményezésében. A megyeiTerületfejlesztési Tanács a tanulmányt figyelmen kívülhagyva döntött, és Nagykanizsa-Bajcsa térségét jelölte ki ageovillamos mintaerõmû helyéül. A bajcsai projekt továbbielõkészítésében a helyszíni ismeretek birtokában a Gyakor-lótelep kutatói vettek részt.

Reménykedhetünk, hogy kísérleti jelleggel új technikakerül országunkba.

A következô idôszak feladatai2000 novemberében a hágai klímaváltozási konferenciánhangzott el az a megállapítás, hogy a klímaváltozás megindult,folyamatban van, és egy gyors folyamattal kell szembenéz-nünk. Készül a klímavédelem magyarországi stratégiája. Amegújuló energia nemzetgazdasági felhasználását is gyorsütemben kell növelni (1107/1999. (X.8.) Kormh.). A Széche-nyi Tervhez kapcsolódó programok segíthetik ezt a folyamatot.

A megújuló energia, ezen belül a geotermikus energiatermelésének és felhasználásának regionális statisztikai ada-tait még nem ismerjük, de ettõl függetlenül is sajátságos

3. kép: BÜKFÜRDÔ (Vas megye) I. sz /K-4/ K 170184 azonosító jelû kút,kifolyó-hômérséklet: 58 °C, fürdô-gyógyászati hasznosítás

4. kép: ZALAKAROS (Zala Megye) I. sz. (D-6) K-5; K191915 azonosító jelûkút; 99 °C kifolyó-hômérsékletû gyógyvíz, fürdô-gyógyászati hasznosítás


eszközeinkkel segíteni tudjuk alkalmazását, arányának nö-vekedését az energiatermelésen és -felhasználáson belül.

A Geotermikus Regionális Konferencián ajánlottak közülcsak néhány olyan hosszú távú feladatot említünk meg, amely-be kutatóhelyünk bekapcsolódhat akár régióinformáció-gyûj-tés és -szolgáltatás, akár szakirodalmi, mûszaki múzeumi kuta-tási szolgáltatás formájában. Ilyenek például a geotermikusenergia termelésébe bevonható kutak számbavétele, a változá-sok követése; a geotermikus referenciahelyek eredményeinekkövetése; a kombinált hasznosítások elõsegítése; a víz-vissza-sajtolási technika eredményeinek követése, a zárt rendszerûhõbányászati eredmények követése; a hõszivattyúkkal, a ko- éstrigenerációval kapcsolatos referenciahelyek eredményeinekkövetése; a hõenergia föld alatti tárolása eredményeinek köve-tése és így tovább.

Sajnos, ma még nem mondhatjuk el, hogy a geotermikusenergiával (földhõvagyonnal) való gazdálkodás állami felada-tai egyértelmûek. Azzal sem dicsekedhetünk, hogy valamelyegyetemünk ilyen tanszékkel vagy intézettel rendelkezik, sõtkutató intézetrõl sem tudunk, ahol ezzel, a jövõnk szempont-jából jelentõs megújuló energiaforrással behatóan foglalkoz-nának. Európa kedvezõtlenebb adottságokkal rendelkezõ or-szágai élénk kutató-fejlesztõ munkát folytatnak e téren is.

Rövid távon így saját elképzeléseink szerint kívánjuk folytatniGeotermikus Regionális Kutatóhelyünkön a gyûjtõmunkát. Pá-lyázati részvételekkel a mûködés feltételeit javítanunk kell, az or-szágos mûszaki múzeumi rendszereket átvéve, gyorsítanunk kella meglévõ és beérkezõ „anyagok” egységes feldolgozását.

A Magyar Olajipari Múzeum Alapítvány keretében a PHA-RE-projekt során kezdeményként létrehozott gyûjteményün-ket országos gyûjtõkörû Magyar Geotermia (földhõipari)Gyûjteménnyé célszerû továbbfejleszteni; térképek, fényké-pek, video- és hangkazetták, szakirodalmi, szabvány- és mûsza-ki elõírások, szabadalmi leírások, továbbá eszközök területén.

Ha sikerül idõben forrásokat biztosítani, a 2003. évbenMagyarországon tervezett Geotermális Európa Konferen-cia idejére a Gyûjtemény bemutatható állapotba kerülhet.

Befejezésül köszönetet kell mondanunk mindazon kuta-tóknak, szakmai egyesületek és társaságok képviselõinek,senior mérnököknek és múzeumi munkatársaknak, akik ed-dig segítették a Geotermikus Regionális Kutatóhelyünk lét-rejöttét, bõvítették gyûjteményünket.

Kérjük tegyék ezt továbbra is, a magyar geotermiaiparkulturális örökségének megõrzése érdekében.

IrodalomA MOIM részére 1996–2000 között készült jelentésekA Kôolaj és Földgáz 1999/5. száma (célszám)

5. kép: GELLÉNHÁZA (Zala megye) NL-403 jelû, rétegvíz-likvidáló; visszasajtoló kút (Nagylengyeli olajmezô)

Iván Károly Farkas, mechanical engineer: RegionalGeothermic Research-workshop in the Museumof the Hungarian Petroleum Industry (Report ofthe first years)

From 1995 the author began to study repeatedlythe issues of the home geothermic industry on ini-tiative of the manager of the Museum of theHungarian Petroleum Industry following a techni-cal-historical application. In 1999 the RegionalGeothermic Research-workshop was establishedwith PHARE grant as a result of this operation.The article presents the roots, the initiatives andframes with the summary of the annual reports inorder to arouse the interest of the research col-legues and to win their further support for the col-lecting, working up and presenting activities of thenext years, as well as for the outlined purposes.


Módosítás elôtt a bányatörvény

ABánya- és Energiaipari Dolgozók Szö-vetsége (BDSZ) kezdeményezésére a

BDSZ, a Bányavállalkozók Országos Szövet-sége, az OMBKE és a Magyar BányászatiSzövetség (MBSZ) 2001. február 27-én közösszakmai vitanapot tartott a bányatörvény mó-dosításának tervezetérõl. (A tervezet a BDSZhonlapján (www.bányász.hu) olvasható.)

A BDSZ tanácstermében tartott vitana-pon a szakma reprezentánsai elõtt dr. MaláricsViktor, a Magyar Bányászati Hivatal elnöke is-mertette a módosítás indokoltságát és legfõbbkoncepcióit. Ezt követõen három korreferá-tum (BDSZ, OMBKE, MBSZ) és 14 hozzá-szólás hangzott el. Egyesületünk részérõl dr.Szabó György alelnök korreferált. A korreferá-tumok és hozzászólások egyértelmûen kriti-zálták az elõterjesztést, és annak átdolgozásátkérték, mivel véleményük szerint a jelenlegitervezet bevezetése – a pozitívumokon kívül –a bányászat számára beláthatatlan negatív kö-vetkezményekkel járhat (az ásványvagyon-le-kötési díjfizetési kötelezettség, a bánya-telekjog kérdése, a bányajáradék fizetési köte-lezettségének növelése, a szakhatósági enge-délyezés módosítása stb.) Az MBSZ részérõlmegfogalmazódott az is, hogy – több európaiországhoz hasonlóan – indokolt lenne, ha amagyar bányatörvény kiegészülne ún. nem-zeti ásványinyersanyag-politikai résszel (akárországgyûlési határozat formájában). A bá-nyatörvény módosításának további sorsárólfolyamatos tájékoztatást adunk.

Dr. Horn János

A Magyar Geotermális Egyesü-let 2000. évi záró közgyûlése

A z egyesület mûködésének teljes ötévét záró közgyûlésének 2001. febru-

ár 27-én, Budapesten a MOL Rt. adott he-lyet. A Panoráma-teremben tartott gyûléslevezetõje dr. Szili György, az MGtE titkáravolt. A napirend szerinti sorrendben a kö-vetkezõk hangzottak el:

Dr. Árpási Miklós egyesületi elnök beszá-molója. Ismertette a német, francia és japánmegkeresésekre végzett munkákat, az évestevékenységek sorából a homokkõbe terve-zett vízbesajtolással és a fábiánsebestyéni 64MW-os geotermikus erõmûvel kapcsolatosmunkákat emelte ki. Összefoglaláskéntmegemlítette, hogy az egyéni és jogi tagoktámogatásának köszönhetõen lehetett ezt aküzdelmes idõszakot eredményesen zárni.Bejelentette, hogy a Japánban tartottGeotermális Világkonferencián (WGC2000) részt vett az egyesület küldöttsége is. A

tapasztalatok összefoglalására felkérte dr.Lorberer Árpád alelnököt, aki elmondta,hogy megismerkedhettek korszerû, nemzetiparkokban is létesített geotermikus létesít-ményekkel, termelõ-visszasajtoló rendsze-rekkel, megtekintették Japán legnagyobbtalphõmérsékletû (432 °C),3300 m mélykútját, ahol a kútfejen 410 °C hõmérsékletetmértek. Közvetlen termálvíz-hasznosítássala tanulmányúton nem találkoztak.

Paizs József gazdasági vezetõ beszámo-lója a gazdálkodás eredményérõl.

A Felügyelõ Bizottság jelentése a gaz-dálkodás ellenõrzésérõl (a bizottság levelétdr. Árpási Miklós elnök ismertette).

A 2001. évi tevékenységrõl dr. ÁrpásiMiklós elnök szólt: kiemelte a termálener-gia hazai elterjesztésének fontosságát, fel-hívta a figyelmet több külföldi konferenci-ára, ismertette a MOIM igazgatójának aMagyar Geotermia (földhõ) Ipari Gyûjte-mény létrehozásáról szóló levelét, tájékoz-tatta a tagságot arról, hogy a NemzetköziGeotermális Egyesület Igazgatótanácsá-ban végzett munkára vonatkozó megbíza-tása az év végével lejár, utódjakéntKármánné dr. Herr Franciskát javasolta, ésajánlotta a tagság figyelmébe (a jelenlévõkegyetértésüket jelezték).

Hozzászólások: alapvetõen az egyesüle-ti tanulmányok és állásfoglalások kollektívjellegét érintették, jelezték azt az igényt,hogy a tagság szélesebb körben kíván résztvenni a tanulmányok készítésében, véle-ményezésében, és fontosnak tartja, hogy azelkészült dokumentumokat megismerje,használja és terjessze.

Egyebek:Néma felállással emlékeztek a mindig

aktív és januárban elhunyt Takács Zsolt tag-társra.

A Széchenyi Terv termálturizmussalkapcsolatos elképzeléseit vázolta dr.Ruszinkó Ádám, a GM EgészségturizmusAlprogramjának vezetõje, és válaszolt a fel-tett kérdésekre.

Befejezésül az elnökség a közgyûlésrésztvevõinek átadta az IGA és az EGEC(European Geothermal Energy Council)„Geothermal Energy in Europa” c, 2000-ben megjelent kiadványának néhány példá-nyát.

Farkas IvánMGtE tag

Energetikai Tanácsadó Testület alakul

A gazdasági miniszter Energetikai Ta-nácsadó Testületet alakít, hogy – a

szakértõk véleményét figyelembe vevõ –megalapozottabb stratégiai döntésekszülethessenek a GM-nél.

A testületben való részvételre már felkér-

ték mindazokat a szakembereket, akiknek avéleményére számít a tárcavezetõ VinkovitsAndrás. A túl nagy létszámú, következéskép-pen kezelhetetlen tanácsadói testület kiala-kításának elkerülése érdekében a fõbb testü-letek (áram- és gázszolgáltatók, erõmûvek,olajtársaságok és egyéb energetikai szekto-rok), valamint a tudományos intézetek észöldszervezetek egy-egy személlyel képvi-seltetnék magukat. A testület elsõsorbanolyan stratégiai kérdésekkel kíván foglalkoz-ni, mint az új villamosenergia-törvény, agázpiac liberalizációja, a kõolaj-készletezés,vagy az EU-csatlakozás problémái.

(A Magyar Hírlap 2001. március 5-iszáma nyomán.)

Dr. Horn János

Szénhidrogénbányászat-tör-téneti kiállításának megújítá-sát tervezi a MOIM

Ú j, az átlagos múzeumlátogató számárais teljesebb élményt nyújtó formában

kívánja átszervezni állandó ipartörténeti ki-állítását a MOIM. A magyar szénhidrogén-bányászat fejlõdésének a kezdetektõl napja-inkig terjedõ idõszakát bemutatni hivatottkiállítás anyagának összeállítására bizottságalakult. A rendelkezésre álló szakirodalmiinformációs anyagok feldolgozását 13 ki-emelt téma köré csoportosítva tervezik. Amunka az elõzetes kiállítási forgatókönyvösszeállításával már megkezdõdött. A bi-zottság tagjai azt tervezik, hogy a múzeum-ban meglévõ dokumentumok kiegészítése,valamint a kiállítást színesítõ további anya-gok felkutatása érdekében felkeresik azokata szakembereket, akik révén a még szétszór-tan fellelhetõ, hiánypótló dokumentumok-kal remélhetõen tovább gyarapítható a mú-zeumi ipartörténeti gyûjtemény.

Konferenciák, kiállításokVI. Bányászati és SzakigazgatásiKonferencia (2001. április 4-6., Tapolca,Balatongyörök)

A z OMBKE Tapolcai Szervezete, a Ma-gyar Bányászati Szövetség, az MTA

Veszprémi Akadémiai Bizottságának Földtaniés Bányászati Munkabizottsága és a Bányavál-lalkozók Országos Egyesülete a bányászati te-vékenység környezetvédelmi, természetvé-delmi, föld- és erdõvédelmi, valamint vízgaz-dálkodási feltételrendszere tárgyában rende-zett konferenciát a Bakonyi Bauxitbánya Kft.tapolcai kultúrházában és a balatongyörökiHotel Panorámában. A konferencia védnökedr. Fazekas János vezérigazgató, az OMBKETapolcai Helyi Szervezetének elnöke volt. A

HAZAI HÍREK


rendezvényen megjelenteket dr. Tolnay Lajos,az OMBKE elnöke köszöntötte. Ezt követõ-en a következô elõadások hangzottak el:

A gazdasági Minisztérium bányászati stra-tégiája és a Széchenyi Terv. (Dr. Hegedûs Éva,a Gazdasági Minisztérium helyettes államtit-kára)

Hazánk bányászatának természetvédelmiés tájvédelmi kérdései. (Dr. Tardy János, aKörnyezetvédelmi Minisztérium helyettes ál-lamtitkára)

A Bányászati Fórum szerepe a változó gaz-daságpolitikai környezetben. (Dr. MaláricsVik-tor, a Magyar Bányászati Hivatal elnöke)

A magyar bányászat a hazai sajtóban – egyPR felmérés ismertetése. (S. Takács Zsuzsannaügyvezetõ, Rátky és Társai Kft.)

A Magyar Bányászati Szövetség célkitûzé-sei a bányászat mûködési feltételrendszerénekjavítására. (Dr. Zoltay Ákos, a Magyar Bányá-szati Szövetség fõtitkára)

Sikeres tervezési munkák környezetvédel-mileg kritikus mélymûvelésû bányák esetén.(Szepessy András ügyvezetõ igazgató,MENDIKÁS Kft. – Lois László vezérigazgató,Recski Ércbányák Rt. )

A bányanyitások nehézségei a bauxitbá-nyászatban. (Dr. Fazekas János ügyvezetõ ve-zérigazgató, Bakonyi Bauxitbánya Kft.)

A Phoenix A.G. és a Taurus Techno GumiKft. (Mogyorósi Péter kereskedelmi vezetõ)

Hogyan változik a bányászati tevékenységjogi feltételrendszere az EU-csatlakozásra va-ló felkészülés során? (Kling István igazgató,Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügye-lõség.)

Tapasztalatok és benyomások az EU bá-nyabezárási és rekultivációs gyakorlatából.(Martényi Árpád fõtanácsos, SzénbányászatiSzerkezetátalakítási Központ)

A szénbányák bezárásával kapcsolatos bá-nyászati, környezetvédelmi feladatok kezelé-se. (Szilas László mûszaki igazgató, MecsekiBányavagyon-hasznosító Rt. – Dr. Bodnár Já-nos mûszaki igazgatóhelyettes, Borsodi Bá-nyavagyon-hasznosító Rt.)

Korszerû külszíni fúróberendezések.(Dimitri Vladov ügyvezetõ igazgató, JKSBoyles)

Földbirtok-politika és eszközháttere.(Apagyi Géza szakfõtanácsos, Földmûvelés-ügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)

Bányászati tevékenység hatósági engedé-lyezési eljárása 2001-ben. Esettanulmány(Ms. Ibolya Ernyey vezérigazgató, CEO Hori-zont Hungary)

A Közép-Európai Gázterminál és a föld-alatti PB-gáztározás távlatai. (Dr. Steier Józsefvezérigazgató, Közép-Európai GázterminálRt.)

Erdõterületek bányászati célú igénybevé-tele az erdõvédelem szempontjából. (VaspõriFerenc igazgató, Állami Erdészeti SzolgálatVeszprémi Igazgatósága )

A Dunántúli Középhegység karsztvizei-

nek aktuális kérdései. (Kumánovics Györgymûszaki igazgatóhelyettes, Közép-dunántúliVízügyi Igazgatóság)

Robbantólyukfúrások külszíni és mély-mûveléses bányákban a legmodernebb tech-nikával. (Skublics Gábor ügyvezetõ, Skublics ésTársai Kft.)

A konferencia szervezõi az egyes cégek, in-tézmények számára a Hotel Panorámábanbiztosítottak lehetõséget gyártmányaik és/vagy forgalmazott termékeik, szakszolgáltatá-saik bemutatására, valamint a hatósági szak-emberekkel való konzultációra. Az elõadásso-rozat dr. Malárics Viktor zárszavával ért véget.

(dé)(Az elhangzott elõadásokat – lehetõség

szerint – késõbbi számunkban megjelentet-jük.

(A szerk.).

3. harangtörténeti ankét(2001. április 19-21., Sopron)

A z Országos Mûszaki Múzeum ÖntödeiMúzeumának a magyar millennium

tiszteletére rendezett technikatörténeti, aharanggal, mint kultúrtörténeti tárggyalkapcsolatos ankétjának fõ támogatója Sop-ron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hiva-tala volt. A tudományos ülésen megemlé-keztek az Európa-szerte híres soproniSeltenhofer harangöntõ és tûzoltószergyártódinasztiáról is. A programban szerepelt aKözponti Bányászati Múzeum új állandó ki-állításának megtekintése.

„Az ezerarcú minikönyv” kiállítás(Miskolc-Egyetemváros)

AMOIM és a Miskolci Egyetem Könyv-tár, Levéltár és Múzeum közös kiállítá-

sán a MOIM mintegy 2000 darabot számlá-ló, országosan is egyedinek tekinthetõ minia-tûrkönyv (minikönyv)-gyûjteményének leg-érdekesebb darabjait láthatták az érdeklõ-dõk. A miniremekek témája: a bányászat,olajipar, ipartörténet, mûvészet, történelem,irodalom, politika és híres emberek életraj-za. A MOIM gyûjteményének jelentõs ré-szét Tóth Pál Miskolcon élõ nyugalmazottbányamérnöktõl vásárolta. A kiállítás 2001.március 30-tól április 27-ig tekinthetõ meg amiskolci Egyetemi Könyvtár aulájában. Amegnyitó közönségét dr. Zsámboki László, aME Könyvtár, Levéltár, Múzeum fõigazga-tója köszöntötte. Tóth Pál nyugalmazott bá-nyamérnök minikönyvkiadói tevékenységé-rõl Tóth János, a MOIM igazgatója tartottelõadást. A kiállítást dr. Kovács Ferenc akadé-mikus, a Földtudományi Kar dékánja nyitot-ta meg. A rendezõk lehetõséget biztosítottaknéhány miniremekmû megvásárlására is.

(dé)

Pályázat a MOLTudományos DíjraElõzmények:

AMOL Rt. 1998-ban TudományosDíjat alapított azon „szakemberek,

kutatók jutalmazására... akik a magyar olaj-bányászat és -feldolgozás terén végzetttevékenységükkel maradandót alkottak”.A díjat az MTA keretében mûködõ AranyJános Közalapítvány kezeli. A díjat a MOLRt. vezérigazgatója adja át a MagyarTudományos Akadémián, a TudományNapján, november 3-án.

A pályázat feltételei:1. Évente a szakterületek felváltva

kapják a díjat. 2001-ben a díj abányászati szakterületet illeti meg.

2. Alkalmanként egy díjat adunk ki, adíj várható összege 300–400 ezer Ft.

3. A díj összege indokolt esetben kétvagy több személy között megosztható.

4. A pályázatnak tartalmaznia kell:4.1. a pályázó(k) személyi adatait (név,

születési adatok, szakképesítés, cím stb.),4.2. a téma megnevezését,4.3. a téma (iparági) jelentõségét

(hazai és nemzetközi visszhangját),4.4. a pályázó(k) tudományos mun-

kásságát és annak hazai és nemzetközielismertségét,

4.5. a pályázat maximális terjedelme 5oldal, ezt 3 példányban kell megküldeni.

A pályázatot a MOL TudományosDíj Kuratóriuma bírálja el.

A pályázat beadási határideje: 2001.augusztus 15.

A pályázatot az MTA Földtudo-mányok Osztályához kell eljuttatni: 1051Budapest, Nádor utca 7. Nagy Bélatudományos titkár címére.

A MOL Tudományos Díj Kuratóriuma

Az MTA BányászatiTudományos Bizottságánakvéleménye dr. Takács Gáboregyetemi tanár doktorimunkájáról

A z MTA BTB 2001. február 23-i üléséndr. Takács Gábor ismertette az „Olajkutak

mechanikus termelését biztosító berendezéseküzemviszonyainak elemzése és optimalizálása”címû, az MTA Doktori Tanácsáhozközelmúltban benyújtott doktori munkájá-nak téziseit és fõbb megállapításait.

A Bizottság az elhangzott elõadás és a vitaalapján megállapította, hogy a témaválasztás

EGYETEMI HÍREK


mind hazai, mind nemzetközi vonatkozás-ban idõszerû, tekintettel arra, hogy az olaji-parban egyre inkább elõtérbe kerül afolyékony energiahordozók intenzív ter-melése, és a különösen kis olajárra tekintet-tel a termelés költségeinek csökkentése. Adoktori munka egyik fõ célja a mechanikusolajtermelési módszerek optimális üzemvi-szonyainak megvalósítását biztosító, olyanmódszerek kidolgozása, amelyek lehetõvéteszik a költségek minimalizálását.

Az elõadás bizonyította, hogy a kõolajter-melõ-réteg, az olajtermelõ kút és a felszíniberendezések alkotta komplex rendszerhidraulikai együttmûködésének matematikaileírását a szerzõ dolgozta ki elsõnek, és pub-likálta is azt a nemzetközi szakirodalomban.Az általa bevezetett és kidolgozott ún. „rend-szerjelleggörbék” alkalmazásával lehetõvéválik a kút üzemviszonyainak optimális ter-vezésében a specifikus tulajdonságú olajter-melõ rétegek viselkedésének pontos figyelem-bevétele. A jelölt által ismertetett tézisek közüla fentiekkel foglalkozók egyértelmûen újtudományos eredményt jelentenek.

A további tézisekben megfogalmazotteredmények (mélyszivattyús rudazat új ter-vezõ módszerének kidolgozása, a mélyszi-vattyús berendezés optimális üzempontjánakmeghatározása, a legkedvezõbb kiegyensú-lyozás megvalósítása stb.) is megfelelnek adoktori munkák iránt támasztott tudományoskövetelményeknek. A szerzõ doktori habi-tusát igazolja továbbá széles körû publikációs,elõadói és konzultációs tevékenysége, ame-lynek révén nemzetközi ismertsége és elis-mertsége messzemenõen kielégíti az MTAdoktori szabályzatában megfogalmazottkövetelményeket.

Az ülésen kialakult vita eredményekép-pen a BTB egyhangúan támogatja TakácsGábor doktori kérelmét.

Dr. Lakatos Istvána BTB elnöke

Fluidumbányászati irodalom(1900–1906)• Petróleumforrások Csík megyében

Csík-gyimes környékén petróleumfor-rásokra akadtak. Molnár József csíkszeredaiügyvéd társaságában Leib J. P. és Paki Antalnémetországi nagyiparosok hozzáfogtak aforrások feltárásához.

(BKL, XXXIV. évf., 1901. 32. p.)

• Petróleumforrások MáramarosbanA máramarosmegyei Szacsal községben

petróleumforrásokra akadtak. Egy, az ál-lam által is segélyezett vállalkozó 655 mmélységre fúrt le több héten át, naponként

350–400 liter petróleumot hozott felszín-re.

(BKL, XXXIV. évf., 1901. 274. p.)

• Magyar petróleumkutatás 1900-banAz 1900. év folyamán a következõ he-

lyeken történtek komolyabb kutatásokpetróleumra:

1. Luhon (Ung. vm.) dr. Bantlin Ágosthárom kutatóaknát mélyesztett. Az I. sz.Anna aknával, ill. az ebbõl megindítottmélyfúrással 1898-ban már 315 m mély-ségben megnyitotta ugyan a petróleumfor-rást, de a továbbfúrás során zárt tarto-mányba ütközött, és ezért a fúrást abba-hagyta. A II. sz. Török aknában 1898. no-vember 30-ától 1900. március 31-ig 735m-ig lejutott ugyan a fúró, de ekkor átmé-rõje oly csekély lett, hogy a munkákat bekellett szüntetni. A III. sz. Lídia aknában1900. augusztus 1-tõl november 30-ig a fú-ró 231 m-ig jutott le, ahonnan naponta 5hordó nyers kõolajat szivattyúztak.

2. Felsõ-Komarnikon (Sáros vm.) az ot-tani Kõolaj Rt. 1899. szeptember 27-tõlegy 40 m mély kutatóaknából 1901. január23-ig 635 m-re fúrt le, ekkor 533 m-benerõs gázkitörés következett be, mely vízzelkevert kõolajat vetett ki a felszínre. A többnapon át tartó eruptió nagy mennyiségûpetróleumot hozott a felszínre. 635 m-esmélységben újabb petróleumforrásra akad-tak. Ennek szivattyúzása egész éven át na-ponta 5 hordó petróleumot szolgáltatott.

3. Izbugya-Radványon (Zemplén vm.) a„Compagnie Belge de Petrole” vállalat fú-rásánál 1900. augusztus 25-én 283 m-benerõs gáz- és petróleumkitörés következettbe, ami 322 m-ben megnövekedett, cseké-lyebb olajnyomokkal. A fúrást 1900 végéigmég nem fejezték be.

(Földtani Közlemények, 1902. XXXII. k.49–50. p.; BKL, 1901. XXXIV. évf. 297. p.)

• Dr. Pethõ Gyula: Nagy-Károly városá-nak legújabb artézi kútjáról

1900. évi szeptember havában a m. kir.államvasutak nagy-károlyi állomásán új ar-tézi kutat fúrtak, mert a régi (az 1895-benkészült) artézi kút a vasúti állomás jelenté-keny vízszükségletét, a késõbbi emelkedettforgalom idején már nem elégítette ki.

Ezt a fúrást magánvállalat végezte,melynek följegyzése vagy fúrási naplójanem jutott el a Földtani Intézet kezébe, sígy „a rétegek vízvezetõ szerepét s a közbenelért homokrétegek vízbõségét nem ismer-hetjük”, fejezõdik be a cikk.

(Földtani Közlöny, XXXII. k., 1902.188–193. p.)

• Wahlner Aladár: Magyarország bánya-és kohóipara

„A közelmúltban még oly szép remé-nyekkel kecsegtetett ung, sáros és zemplén

megyei petróleumkutatások intenzitása év-rõl-évre csökken. Dr. Bantlin, az eddigilegbuzgóbb és legáldozatkészebb kutató aLuh községben éveken át folytatott fúrásimunkálatokat véglegesen beszüntette. A‘Részvénytársaság Kõolajkutatásra’ vállalatfelsõkomarniki fúrása is szünetelt az elmúltévben, s csak a szivattyúzás tartott az 1900-ben telepített fúrólyukban még egy ideig.Teljesen szüneteltek a kutatási munkálatokIzbugya-Radvány községben is. Másrésztnémi reményt nyújt a petróleumkutatás új-bóli fellendülésére azon körülmény, hogyPauss Frigyes kassai lakos megkezdte a pet-róleumkutatást Szuhó község közelébenZemplén vmegyében.

Singer Vilmos szelenczei kõolajbányá-szatáról a kutatási és feltárási munkálatok ajelen évben (1902) is tovább folytak. Többkisebb fúrólyuk mélyítésén kívül egyet 788m-re mélyítettek le, hol gazdagnak mutat-kozó olajrétegre akadtak, azonban a siker-telen vízelzárási munkálatok folytán a fú-rólyuk teljesen bedugult és teljesen hasz-navehetetlenné vált.”

(BKL, 1903. XXXVI. évf. 2. kötet, 512.524. p.)

• Wahlner Aladár: Magyarország bánya-és kohóipara 1903. évben

A szepes-iglói m. kir. bányakapitányságkerületében lévõ petróleumkutatási terület-rõl: a korábbi években Luh, Felsõ-Komarnik és Izbugya-Radvány községek-ben élénk érdeklõdés mellett folytatott pet-róleumkutatások az 1903. évben is szünetel-tek, ellenben a Pauss(sz) Frigyes kassai lakosáltal 1902-ben a Zemplén vmegyei Szuhóközség határában állami támogatás mellettmegkezdett mélyfúrás az 1903. évben isfolytatódott, de anélkül, hogy valami ered-ményre vezetett volna, pedig a fúró ez év vé-gén már 600 m-nyi mélységben mozgott.

(BKL, 1904. XXXVII. évf. 2. k.502–503. p.)

• Horusitzky Henrik: Néhány kisalföldiartézi kútról

A szerzõ Ürmény mezõvárosában (Kis-Magyar Alföld) lemélyített artézi kút hoza-máról számol be. A felsõ szintekben talál-tak vízadó rétegeket, 432 m-ig, de tovább-fúrva nem leltek újabb rétegeket. A víznye-rés szempontjából kedvezõnek mutatkozórétegekre mind a községben, mind ennekkörnyékén nyolc esztendõ alatt 9 helyenfúrtak eredményesen. Ezek felsorolásaután a vidék geológiai felépítését ismertetia szerzõ.

(FK, 1904. XXXIV. évf. 337–338. p.)

• Öblögetõ vagy kanadai fúrás?A fúrómérnökök és fúróvállalkozók ma

napirenden lévõ vitás kérdése. Az „Organ desVerein der Bohrtechniker” címû szaklap

EGYESÜLETI HÍREK


utolsó száma Janik P., Fauck A. sen., Dziuck ésHoseisco ezen irányú, már személyeskedésitérre lépett problémáival van megtöltve.Neumann Maxim Kassáról 1905 februárjá-ban kelt levelében hozzászólt a kérdés tisztá-zásához, és értekezésének végszavában Fauckállításának, mely az öblögetõ mélyfúrásnak,olajra fúrások közben való használása mellettkardoskodik, ad igazat.

A cikk a továbbiakban részletesen sor-raveszi a címbeli kérdést pro és contra, és „azolajátfúrás, az olajfejtés, az olajkiszorítás”gyakorlati tapasztalataiból merített eredmé-nyek alapján Fauck javára dönti el a vitatottkérdést. A haladás és a jövõ az öblögetõ mély-fúrás irányába tereli a közfigyelmet.

(BKL, 1905. XXXVIII. évf. 1. k.634–636. p.)

• Ifj. Aradi Viktor: „A magyarországi kõ-olaj és néhány megjegyzés az erre vonatkozóújabb irodalomra” címû tanulmányában azelõbbi kérdéssel foglalkozik. Példákat hozfel, melyek Neumann hivatkozásaival el-lenkeznek, midõn nevezett az öblögetõmélyfúrás mellett tört lándzsát. Aradi issok tekintetben osztja Neumann nézetét,de a kanadai mélyfúrás ellen – melynekhátránya a lassúság és sok más kényelmet-lenség – kifogása van. Mondanivalóját ígyösszegezi: „Ahol a két véglet harca folyik,ott középen az igazság. Az öblögetõ mély-fúrás gyorsabb, olcsóbb a kanadainál, ahollehet, alkalmazandó. De mindig szem elõttkell tartani a geológiai viszonyokat.”

(BKL, XXXIX. évf. 1. k. 15–17. p.)

• Petróleum HorvátországbanPitomaèán a Ludbreg olajelõfordulás

csapásirányában petróleumnyomokra akad-tak. A kutatás munkálatait Muck G. mérnök-re bízták, aki az elsõ kutató mélyfúrás 20-dikméterében már igen dús olajréteget tárt fel.A mélyfúrás eredménye elõre láthatólagkedvezõ lesz.

(BKL, 1905. XXXVIII. évf. 2. k. 382. p.)

• PetróleumkutatásHazánkban állami támogatás mellett

három helyen kutatnak jelenleg petróleumután: a zemplén megyei Szuhó, a sáros-megyei Zboró és a horvátországiIvaniè–Kloštar község határában.

Szuhón az elsõ 1100 m mélyfúrás nemvezetett eredményre, most kezdik a máso-dik, 800 m-re tervezett mélyfúrást. Az1905. év novemberében megkezdettzborói fúrással január hó közepén 190 m-igértek le, az ivaniè–kloštari fúrás pedig 702m mélységet ért el.

(BKL, 1906. XXXIX. évf. 1. k. 136. p.)

• A. V.: Magyar petróleumA szerzõ felteszi a kérdést: „De vajjon

mi az oka a megismétlõdõ sikertelenségek-

nek? Két eset lehetséges: Vagy hiányzik apetróleum kiaknázásra érdemes mennyi-ségben a Kárpátgyûrûn belül, vagy pedigaz eddigi kutatási módszerben van a hiba.Mindkét eset lehetõségét sokan és sokszorvitatták, de általános nézet mindmáig nemlétezik, de nem is létezhet.”

A cikkíró a következõkben részletesen,gyakorlati példákkal támasztja alá az elsõkérdést, a második eset taglalásakor többkutatási módszert említ, melynek helyesalkalmazásával kevesebb kockázattal lehet-ne fúrólyukat létesíteni.

(BKL, 1906. XXXIX. évf. 2. k. 299–303. p.)

• Ifj. Aradi Viktor: A naphtageológiaimunkálatok rendszere

A szerzõ cikkében azt taglalja, hogy„vajjon mennyiben adhat a geológus felvilá-gosítást”, amikor egy vállalkozó „ösmeretlenvidéken petróleumkutatásra szánja el ma-gát”. A naphtageológiai szempontok e téren:

1. elõzetes vizsgálat,2. a tényleges üzemkezdést megelõzi a

részletes tanulmány,3. az üzem geológiai szempontból tör-

ténõ irányítása, s így a kivitelezõ a geológi-ai viszonyokon alapuló üzletterv szerintfog munkálkodni.

Aradi a fenti 3 pont mindegyikét kielem-zi és gyakorlati tanácsokat ad. Ez különösenhasznos, amikor a fúrások eredményei a vál-lalkozót az üzemterv változtatására kény-szerítik. Azt a végkövetkeztetést vonja le,hogy „...az egész, az egység, ami a geológu-sok szemei elõtt lebeg, nem az a legfonto-sabb hivatása, hogy a mélyfúrás helyétjelölgesse, õ azon õrködik, hogy az egészüzem egy elõre látott terv szerint follyon.”(BKL, 1906. XXXIX. évf. 1. k. 231–235. p.)

• Bauer Gyula: Körösbányai földgázokBevezetõben a Körösbánya III. sz. fúró-

lyukból a 93,4 m, majd a 115,85–116,40 més a 117,75–119,80 m-bõl kifúvó gázról tá-jékoztat. A IV. sz. fúrólyuknál is történtgázkitörés 60,70–64,94 m-ben. A fúrásokcélja szénkutatás volt, de a cél elérését agázkitörések veszélyeztették. Kellõ felsze-relés híján kénytelen voltak a munkálato-kat megbízható adatok beszerzése nélküllezárni.

Az Alföldön feltalált (Püspökladány pu.,Mezõhegyes ménesbirtok, Csanádapáca,Pusztaszõlõs stb.) gázelõfordulásokat a vi-lágon fellelhetõ elõfordulásokkal összeha-sonlítva ismerteti.

Ezt követõen a szerzõ Körösbánya geo-lógiai viszonyairól adott tájékoztatást.Megállapította, hogy a körösbányai gáz-elõfordulások közül a III. és a IV. fúrásokszolgáltattak nagyobb mennyiségû föld-gázt. Végül a körösbányai gázforrások gya-korlati jelentõségét ismertette.(BKL, 1906. XXXIX. évf. 1. k. 484–492. p.)

• Pazár István: A magyar Alföld természe-tes gázgyárai

Tanulmányának bevezetõ szakaszábanrészben az Egyesült Államok természetesgázterületeirõl, részben Európa államaibanvégzett kutatásokról ad említést a szerzõ.Pazár szerint a nagy magyar Alföld négy,úgynevezett gázt adó vidéke a legnagyobbvalószínûség szerint összefügg egymással.

A jelzett négy, gázt adó vidék közül törté-nelmi és helyrajzi szempontból az elsõ atisza-berettyóközi terület, melynek neveze-tesebb fúrásai: a püspökladányi, karcagi,nádudvari és a nagyrábéi. Leggazdagabb amarosvidéki terület, melyhez Arad, Puszta-Szõllõs, Csanád-Apáca, Mezõhegyes, Ma-gyar-Csanád, Temesvár stb. tartoznak. Ki-sebb jelentõségû a Duna-Tisza egybeömlé-se Titellel és Torontál Erzsébetlakkal, végüla Duna melléke Baja-Zombor környékén.

Pazár István az említett területeken ta-lálható gázos kutakat fényképekkel, kút-szelvényekkel illusztrálva mutatja be. A le-írtakból levonható következtetéseket ígyfoglalta össze: „Nagyobb eredmény elérésecéljából nekünk is fel kell keresnünk a ré-gebbi rétegeket, lehetõleg azokat, melyeknemcsak növényi, hanem állati bomlószerves anyagokat tartalmaznak.”

A tanulmány végén megemlékezikBauer Gyula hozzá intézett, a Körösbányánfeltalálható földgázzal foglalkozó levelérõl,melyrõl az elõbbiekben számoltunk be.

(Különnyomat a Magyar Mérnök- és Épí-tész-Egylet Közlönye 1906. évfolyamának

VII–VIII. füzetébõl)Csath Béla

Hagyományápolás

S zakosztályunk Dunántúli Helyi Szer-vezetének tagjai mindig is szívügyük-

nek tekintették a bányászhagyományokápolását. Errõl tanúskodnak hagyomány-õrzõ rendezvényeik és a közremûködésük-kel megjelentetett kiadványok is. Elõde-ink, elhunyt bányásztársaik emlékéregyászszakestélyt rendeztek. Ez a hagyo-mány Selmecbányáról eredeztethetõ, aholaz akadémisták a „Klopacska” hangjai mel-lett kisérték utolsó útjára elhunyt bányász-társukat. Ezt az õsi hagyományt élesztettékfel a Dunántúlon 1983-ban, amikor a fiata-lon elhunyt Ferincz Zoltán társuktólgyászszakestélyen vettek búcsút társai. (Aszakestélyt Bruckner Lajos kezdeményezé-sére rendezték Bázakerettyén.)

A sors akaratából ez évben újraélesztet-ték e nemes hagyományt, melyre TakácsZsolt, szeretett kollégánk, tagtársunk halálaadott szomorú okot. Az évfolyamtársak,egyesületi tagtársak és barátok kezdemé-nyezésére 2001. január 11-én Nagykani-zsán rendezett gyászszakestélyen emlékez-tek meg a közelmúltban elhunyt Dallos Fe-


rencrõl is. A megjelent barátokat (csaknem40 fõt) Udvardi Géza, a szakestély elnöke(és egyik fõ szervezõje) tájékoztatta a szak-estély menetérõl, forgatókönyvérõl (1.kép). Ezt követõen a résztvevõk a gyászsza-lagos Klopacska hangjai mellett (klopacs-kavivõk: Dencs László, Krisztián Gábor,klopacskaütõ: Török Károly) az elnök és azõt követõ senior (jelen esetben: TrombitásIstván) vezetésével egyes sorban vonultakaz esemény színhelyére (2. kép).

A Praeses gyászbeszéde (3. kép):»Elhunyt bányászfirmáink: Dallos Fe-

renc, alias Vidonka és Takács Zsolt, aliasHobó emlékére a gyászszakestélyt megnyi-tom. Õsi selmecbányai eredetû szokásainkszerint a sírnál búcsúzóul szokottelhangzani az elhunyt kedvenc dala. Eztpótolandó, felszólítom a Cantus Prae-seseket (Jármai Gábort és dr. Meidl Antal-nét), hogy intonálják az „Ó régi szép diák-élet” kezdetû dalt.

Mélyen Tisztelt Gyászszakestély! hároméve Dallos Ferencet, alias Vidonkát és aligegy órája szeretett Takács Zsolt barátunkatkísértük utolsó útjára. Õsi selmeci szokásszerint nem tartunk hosszú gyászbeszédet.Emlékeztetni szeretnélek ugyanakkor Ben-neteket a bányászok közötti összetartozásmegõrzésének, egymás és a szakma tisztele-tének szükségességére. Összetartó erõnkigen fontos a mai széthúzó, hagyományokatnem tisztelõ világban. Jövõnk csak akkorvan, ha tudjuk tisztelni múltunkat. Összetar-tó erõnk az évszázadok viharában keményreedzett selmeci örökségünk kell legyen. Eztaz örökséget védeni kell, hogy értékeinkkelne idegenek páváskodjanak. Meg kell mutat-nunk, hogy ennek az örökségnek az alakiformái mögött lelki tartás van. Kell, hogyfelismerjük azt a nagy összetartó erõt, amelyelõdeinket mindenkor összekapcsolta a ha-za, a szakma és egymás iránti kötelességeikteljesítésében. Erre kell gondolnunk elhalttestvéreinkre emlékezve. A CantusPraeseseket felszólítom, hogy intonálják az„Imhol a Föld alá megyünk” kezdetû dalt!«.

A dal közös eléneklése után az elnök„Korsót fogj!, Szájhoz!, Szájtól!, Ajakhoz!,Garatra!, Eks!” vezényszavaira a jelenlévõkkorsóikat az eltávozott Firmák emlékére ürí-tették. Miután az üres korsók ütemes kopo-gása, valamint a korsók talpának az asztallap-hoz való dörzsölése az elnöktõl kiindulva fo-lyamatosan végighaladt az asztal körül, aPreases összetörte korsóját. A többiek követ-ték példáját. (A korsók gyászszalaggal díszí-tett letört fülét a barátok emlékül vitték ma-gukkal). A korsótörés utáni egyperces némacsendet követõen az elnök „Silentium!” szó-val bezárta a gyászszakestélyt, és elrendelte alassú elvonulást. Az elvonulókat a Klopacs-ka hangjai kísérték. Csendes baráti beszélge-tés, emlékezés zárta a kegyeletes eseményt.

(dé)

1. kép

2. kép

3. kép


Emlékezünk nagyjainkra:dr. Faller Gusztáv oklevelesbányamérnökre, dr. Zambó János aranyokle-veles bányamérnökre

A 20. század utolsó napjaiban szinteegyszerre veszítette el a magyar bá-

nyásztársadalom két kiemelkedõ tagját. Dr.h. c. dr. Faller Gusztáv 2000. december 2-án, életének 71. évében Budapesten, dr. h.c. dr. Zambó János december 3-án, életének85. évében Miskolcon hunyt el. Igen tisz-telt kollégáink, egykori tanítóink életútjaisok hasonlóságot mutatnak. Mindketten –pályatársakként és sok esetben együttmû-ködve – jelentõs szerepet töltöttek be a ma-gyar tudományos élet alakításában, a ma-gyar bányászati oktatás és fejlesztés meg-határozó egyéniségei voltak. Temetésiszertartásukon a Magyar TudományosAkadémia, a Miskolci Egyetem, valamintaz Országos Magyar Bányászati és Kohá-szati Egyesület nevében dr. h. c. dr. KovácsFerenc egyetemi tanár, akadémikus búcsú-zott el a bányászat nagy személyiségeitõl.Az elhunytakról a temetést követõen ren-dezett gyászszakestélyen Sopronban, illet-ve Miskolcon emlékeztek meg tisztelõi,volt kollégái és az egykori tanítványok. Bú-csúzunk szeretett és tisztelt tanítóinktól,mestereinktõl, emléküket tisztelettel meg-õrizzük, és e sorokkal mondunk utolsó

Jó szerencsét!(A szerkesztõség)

Dr. FALLER GUSZTÁV(1930-2000)

Dr. Faller Gusztáv okl. bányamérnök, okl.közgazdász-mérnök, a mûszaki tudománydoktora, címzetes egyetemi tanár, azOMBKE tiszteleti tagja annak a Faller-di-nasztiának volt tagja, mely három évszáza-don át számos kiváló szakembert adott a bá-

nyász-kohász-erdész szakmának. ErreFaller Gusztáv égész életében büszke isvolt. 1954-ben szerzett bányamérnöki dip-lomát a Soproni Egyetem BányamérnökiKarán. 1956-1960 között a bányamûvelés-tani tanszék adjunktusa, majd a MiskolciEgyetemen és a Budapesti Mûszaki Egye-temen oktatott. A Bányászati Kutató Inté-zetben eltöltött évek után 25 éven át (1989-ben történt nyugdíjba vonulásáig) az IpariMinisztériumban, ill. jogelõdeinél töltöttbe vezetõ posztokat, vett részt a KGST ésaz ENSZ szénbányászati bizottságainakmunkájában. A hazai és a nemzetközi tudo-mányos élet aktív résztvevõje volt. Magasszínvonalú tudományos munkásságát életevégéig, szinte az utolsó pillanatig folytatta.A tudományos élet számos fórumának tag-jaként végzett tevékenységérõl (a Bányá-szati Világkongresszusok szervezõ bizott-ságának aktív, majd tiszteleti tagja, továbbátagja, ill. elnöke a Tudományos MinõsítõBizottság bányászati szakbizottságának, aMagyar Tudományos Akadémia számosbizottságának tagja, ill. elnöke, a Miskolciés a Budapesti Mûszaki Egyetem doktori éshabilitációs bizottságainak tagja, a MagyarMérnöki Kamara minõsítõ bizottságánaktagja, 1993-tól az MTA köztestületi tagjaés a Földtudományok Osztálya tanácskozótagja, az Orosz Bányászati TudományokAkadémiájának külsõ tagja volt) gyakranadtunk hírt lapunkban is (szakmánkatérintõen elsõsorban az OMBKE szakbi-zottságokban és az MTA Bányászai Tudo-mányos Bizottságában folyó munkáirólszámoltunk be rendszeresen). Szakmai éstudományos munkásságát számos kitünte-téssel, kitüntetõ címmel ismerték el. A ma-gyar bányászatban elérhetõ valamennyi ki-tüntetésen kívül birtokosa szovjet, osztrák,lengyel bányászkitüntetéseknek, az Akadé-miai, az Eötvös Lóránd- és az Állami Díjak-nak, a Magyar Köztársasági Érdemrend Kö-zépkeresztjének. A bányamérnöki karonvégzett oktatói és egyetemi munkáját aMiskolci Egyetem a Pro Fakultate RerumMetallicarum, a Signum Aureum Universi-tatis, a Jubileumi emlékérem és a tiszteletbelidoktori (doctor honoris causa) cím kitünte-tésekkel ismerte el. Dr. Faller Gusztáv 1950óta tagja, 1994-tõl tiszteleti tagja azOMBKE-nek, vezetõségében és több bi-zottságában tevékenykedett, a bányászatiszakosztály vezetõségi tagja volt. 1968 ótasegítette a BKL Bányászati Lapok szer-kesztõbizottságának munkáját, publikáltrendszeresen. Az Egyesület Mikoviny Sá-muel, Sóltz Vilmos emlékéremmel és tiszteletitagsággal tüntette ki. Kiemelt figyelmetfordított a technika- és tudomány-történe-ti munka ápolására, a bányászhagyomá-nyok elkötelezett ápolójaként minden ere-jével támogatta a bányászmúzeumokat,köztük a soproni Központi Bányászati Mú-

zeumot, melyhez az alapító édesapja révénkülönösen kötõdött.

A Központi Bányászati Múzeum Ala-pítvány Kuratóriumának megalakulásátólkezdve tagja, ill. elnöke volt. 2000. decem-ber 14-én sírjánál, a soproni Szent Mihálytemetõben dr. Kapolyi László volt minisz-ter, akadémikus mondott búcsúbeszédet,tisztelõi, kollégái pedig a Központi Bányá-szati Múzeumban emlékére rendezettgyászszakestélyen búcsúztak Tõle az utol-só Jó szerencsével!

Dr. ZAMBÓ JÁNOS( 1916 – 2000 )

Dr. Zambó János professzor, aranyokleve-les bányamérnök, akadémikus 1942-benszerzett kitüntetéses bányamérnöki okle-velet a József Nádor Mûszaki és Gazda-ságtudományi Egyetem Bánya-, Kohó- ésErdõmérnöki Karán, ahol 1942-ig egyete-mi tanársegédként, 1946–1947 között ad-junktusként tanított, oktatott. 1953–54között a Bányászati Kutató Intézet igazga-tója, 1954-tõl pedig 30 éven át oktató-ku-tató munkát végzett, mely során jelentõstisztségeket töltött be (aBányamûveléstani Tanszék professzora,majd vezetõje, 1955–1959 között a Ne-hézipari Mûszaki Egyetem BányamérnökiKarának dékánja, 1960–1961 között rek-torhelyettes, majd 1961–1972 között azegyetem rektora volt). Munkájának ered-ményeként az egyetemi létesítmények je-lentõsen bõvültek, korszerûsödtek. Az õközremûködésének köszönhetõen épültmeg a a Selmeci Mûemlék Könyvtárat isbefogadó központi könyvtár is. Tevékeny-ségét az egyetem a Pro Universitate, Jubile-umi Egyetemi Aranyérem és tiszteletbeli dok-tori cím adományozásával ismerte el. Je-lentõs szerepet játszott a magyar tudomá-nyos életben, ennek elismeréseként 1961-ben a Magyar Tudományos Akadémia le-velezõ, 1972-ben rendes tagjává választot-ták meg. Egy ciklusban volt tagja az MTAelnökségének, ezen kívül több akadémiaiés kormányszintû bizottságban, a Tudo-mányos Minõsítõ Bizottság földtani, bá-nyászati, geodéziai, és geofizikai szakbi-zottságaiban tevékenykedett. Hosszú idõn

MEGEMLÉKEZÉS

át volt az Állami és Kossuth-díj bizottságszakbizottságának elnöke. Tudományostekintélye döntõ módon hozzájárult ah-hoz, hogy 1979-ben megalakulhasson azMTA Miskolci Akadémiai Bizottsága. AzOMBKE életében aktívan vett részt, szá-mos tisztséget töltött be. Munkáját azEgyesület több kitüntetéssel és tiszteletitagsággal ismerte el. A szakmai, tudomá-nyos és társadalmi életben kifejtett tevé-kenységének elismeréséül kapta meg kétalkalommal a Munka Érdemrend arany fo-kozatát, a Kossuth-díjat, az Állami Díj I. fo-kozatát, Miskolc Város Díszpolgára címet.

Zambó Professzor Urat, aki az egyete-mi éveit is beszámítva 65 évet töltött a ma-gyar bányászat és az Alma Mater szolgála-tában, 2000. december 18-án Miskolconkísérték utolsó útjára. Tisztelõi, tanítvá-nyai a temetést követõ gyászszakestélyenemlékeztek Rá és köszöntek el Tõle azutolsó Jó szerencsével!

DEBRECENI MÁRTONokl. bánya- és kohómérnök

(1802-1851)Februárban volt 150 éve annak, hogy Deb-receni Márton, korának külföldön is ismertbánya- és kohómérnöke Kolozsvárott, 49éves korában elhunyt. Jobbágy-parasztiszármazása és küzdelmes gyerekkora je-gyezte el a XIX. sz. elsõ felében nyugatrólhazájába érkezõ forradalmi újításokkal,melyeket lelkesen ültetett át erdélyi bányá-inkba, kohóinkba.

1802. január 25-én született a Kolozsmegyei Magyar-Gyerõmonostorban, aholparaszt-fazekas-mester apja utódjául sze-melte ki, de 11 éves korában mégis elke-rült a kolozsvári református kollégiumba,ahol a sok nélkülözés ellenére csakhamara legjelesebb diák és tanárainak büszkesé-ge lett. Egy nyári vakációja alkalmával ve-tõdött el a désaknai bányákhoz, ahol aszoros közösségben élõ bányászok életeoly nagy hatással volt rá, hogy elhatároz-ta, bányász lesz. 1823 novemberében be-iratkozott az európai hírû selmeci bá-nyászakadémiára.

Az eminens bányamérnök-hallgató ahároméves képzést két év alatt végezte el.Erdélyi munkásságának fõbb állomásai:

1826. Radnán olvasztómester.1831. Zalatnán, a központi kohómûben

az összes mûvelési ágak fõnöke, bánya-,kohó- és uradalmierdõ-igazgató.

1840. A Nagyszebenben székelõ kincs-tár bánya-kohóügyek elõadója, bányataná-csosi rangban.

1848. Pestre kerülve Kossuth bizalma-saként az erdélyi bánya- és kohóügyek elõ-adója, miniszteri tanácsosi rangban.

A szabadságharc leverése után a kizáró-lag munkájának élõ férfiút azonnal félreál-lították, fizetését felfüggesztették. Ten-

gõdve élt nejével és hat gyerekével. A ko-hóknál szerzett higany- és ólommérgezésokozta betegségétõl is szenvedett. A hábo-rús események következtében szünetelte-tett erdélyi bányák és kohók üzembe he-lyezése közben szerzett tüdõgyulladásbanhalt meg, 1851. február 18-án. DebreceniMárton rövid, alig 25 éves munkásságaalatt bámulatos technikai újítások sorát ve-zette be az erdélyi bánya- és kohótechni-kában. Az õ nevéhez fûzõdik a XIX. sz. el-sõ felében erõsen leromlott erdélyi bányá-szat újjáteremtése, valamint a vajdahunya-di vasgyár korszerûsítése, teljes átszerve-zése és tevékenységének föllendítése. Akohóknál nagy mennyiségben keletkezõ,hányókra hordott és használhatatlannaktartott kéntartalmú salakból és ércekbõlelsõnek gyártott kénsavat. A zalatnai ko-hók külszíni szállításához 14 lóerõs gõz-

mozdonyt szerkesztett. Egyik legjelesebb,külföldön is számos helyen bevezetett újí-tása volt a róla elnevezett, a kohóke-mencék levegõellátását tökéletesítõ csiga-fúvó. Debreceni Márton szakíróként is je-leskedett. Ma még feldolgozatlan, felbe-csülhetetlen értékû bányászati és kohászatiszakmunkáin kívül a magyar irodalomba isbeírta a nevét. Hagyatékában gr. Mikó Imreáltal felfedezett hatalmas eposzát („A kióvicsata„) 1854-ben, elõkerült költeményeit1903-ban adta ki az Erdélyi Irodalmi Tár-saság.

Az OMBKE 1972-ben Debreceni Már-ton tiszteletére emlékérmet alapított. Ezzel„azon tagjait tünteti ki, akik a bányászati éskohászati létesítmények tervezése, kivite-lezése, üzembe helyezése, illetve rekonst-rukciója terén érdemeket szereztek.”

(Csath Béla)


Oil Company FinancialAnalysis in NontechnicalLanguageOlajtársaságok pénzügyielemzése nemtechnikai nyelven

Akönyv az olajvállalatok pénzügyielemzésére vonatkozó ismereteket

könnyen érthetõ formában adja közre, kü-lönösen hasznos lehet gyors információkmegszerzésére, vagy az ipar más területei-vel kapcsolatos ismeretek bõvítésére.

Szerzõ: Daniel Johnston. Kiadó: PennWell Publishing Co. Tulsa, USA.

Ára: 64,95 USDOil and Gas Journal

CASTI Practical Handbook ofCorrosion Control in Soils –Pipelines, Tanks, Casings,Cables ...CASTI gyakorlati kézikönyvtalajokban keletkezô korró-zió kezeléséhez (Csôvezeté-kek, tartályok, béléscsövek,kábelek...)

ACASTI-kézikönyvsorozat e köteteolyan olvasók részére készült, akik

rendelkeznek korróziós alapismeretek-kel, de a talajkorrózió elleni küzdelem-

ben szükségük van további speciális gya-korlati információkra. A bevezetõ rövi-den ismerteti a felmerülõ korróziós prob-lémákat. A következõ két fejezet a talajokjellegével, minõségével és azok általokozható/okozott korróziós hatásokkalfoglalkozik. Külön fejezet tárgyalja a ta-lajokban legáltalánosabban elõfordulókorróziótípusokat, kiemelve a legkomo-lyabb korróziós problémákat: a feszültségokozta repedéses korróziót, kóboráramokozta korróziót és a mikrobák által oko-zott korróziót. Ismertetve a korróziómegelõzésének és elhárításának egyesmódozatait, kiemelten foglalkozik a leg-inkább elterjedt katódos korrózióvéde-lemmel. Ismerteti a rendelkezésre állókorszerû vizsgáló mûszereket és a védel-mi berendezéseket. Terjedelme 410 ol-dal, publikálva 2000-ben.

Szerzõ: S. A. Bradford. Kiadó: CASTIPublishing és ASTM, USA. Ára:125 USD2001. NACE Products Guide, Houston, USA.

Handbook of CorrosionEngineeringA korróziótechnika kézikönyve

Akönyv a korrózió észlelése, elemzése ésmegelõzése területérõl ad átfogó átte-

kintést a mérnököknek. Ismerteti a korrózi-ós problémák széles skáláját, beleértve a maikomplex technikai rendszereket, elméletekhelyett hasznos gyakorlati irányelveket ad-va. A kiadvány több mint 285 illusztrációttartalmaz, terjedelme ábrákkal, táblázatok-kal, referenciákkal, függelékekkel együtt1072 oldal.

Szerzõ: P. R. Roberge. Kiadó: McGraw-Hill, USA. Ára: 99USD2001. NACE Productss Guide, NACE International

The Corrosion Society, Houston, USA

KÖNYVISMERTETÉS

Production Enhancementwith Acid StimulationTermelésfokozás savas serkentéssel

Akönyv széles körû hasznos információtbiztosít a savas serkentés területérõl. A

fõbb fejezetek a következõk: Bevezetés ahomokkövek savazásába; hat lépés a ho-mokövek sikeres savazásához; új módsze-rek a homokkövek savazása terén; homok-kövek savazása vízszintes kutakban; savazásgeotermális kutakban; bevezetés mészkö-vek savazásához; a megfelelõ kezelés meg-választása; mátrix savazása; repedések sava-zása; vízkõ eltávolítása; olajmezei és geo-termális vízkövek; a vízkõ-eltávolítás mód-szerei; biztonság a munkavégzés helyszí-nén; minõség-ellenõrzés.

Megjelent 2001. januárban, terjedelme350 oldal.

Szerzõ: Leonard Kalfayan. Kiadó: PennWell Publishing Co. Tulsa, USA.

Ára: 94,95 USDOil and Gas Journal, 2001. február 12.

(Turkovich Gy.)

„Olaj, olaj, olaj!” dokumentumfilm I. – II.

A Magyar Történelmi Film Alapítvány tá-mogatásával készült filmet a 32. Magyar

Filmszemle keretében mutatták be 2001.febr. 3-án a Kultiplex Mûvészeti Centrumban( Bp., Kinizsi u. 28.) A nézôk véleménye sze-rint csak a legnagyobb elismerés illeti az alko-tókat: Kóthy Judit rendezõt, Pécsi Vera forgató-könyvírót és riportert, M. Topits Judit kutató-szerkesztõt és dramaturgot, valamint a többikiváló munkatársat. A készítõk 1994 óta fo-lyamatosan dolgoztak a négy részre tervezettfilm megalkotásán. A látottak alapján el-mondható, hogy a film valóban hû képet ad amagyarországi szénhidrogén-kutatás, -fúrás,és a -termelés történetérõl, hitelesen megvi-lágítva az adott idõszakok politikai, gazdaság-politikai körülményeit is.

Mi indokolja a filmsorozat elkészítését? A kõolaj és a földgáz a XX. század legje-

lentõsebb energiahordozója. Világgazdaságiés világpolitikai események mozgatórugójavolt és marad is minden bizonnyal még a XXI.században is. A motorizációt, a modern hábo-rúkat, a fogyasztói társadalom létrejöttét ésválságait, a természeti környezetet végzetesenfenyegetõ ártalmak bizonyos részét mind-mind az olaj fûti. Magyarországon a századeleje óta folytak szénhidrogén-kutatások,ezekre az állam is mindig nagy figyelmet for-

dított. Remények és csalódások, sikerek és ku-darcok mentén jött létre egy új iparág, amelyitthon mára túl is jutott a zeniten. Legalábbis,ami a heroikus erõfeszítésekkel járó bányásza-tot illeti, hiszen az eltelt évtizedekben alapo-san megkutatták a trianoni Magyarország te-rületét. Feltárták a készleteket, s nagyrészt kiis termelték, amit a föld mélye rejt, de nem re-ménytelen, hogy a technika és technológiafejlõdésével, még további készleteket tárjanakfel, vagy a földben rejlõ készleteket fokozot-tabban ki tudják termelni. A magyar geológu-sok, geofizikusok, olajbányászok idõközbenvilághírûek lettek, szakértelmükre világszerteigényt tartanak.

Az olaj- és gázipar stratégiai ágazat, nem-zetgazdasági, és ebbõl következõen, politikaijelentõsége kiemelkedô. A filmsorozat nem-csak ipartörténet, hanem sokkal inkább gaz-daság-, társadalom-, és politikatörténet, sok-sok drámai fordulattal. A film készítését hatévvel ezelõtt, 1994-ben kezdték el, és már ak-kor nyilvánvaló volt a szerzõk számára, hogya csaknem 80 év regényes történetét nem le-het egyetlen filmben hitelesen, egyszer-smind érdekesen feldolgozni. Olyan sorozatkészítésére vállalkoztak, amely a fellelhetõdokumentumok objektivitását és a szereplõriport alanyok szubjektív visszaemlékezéseitötvözi. A film készítõi tényfeltáró munkájá-nak eddigi eredménye az elsõ két, széleskörûkutatómunkán alapuló film. A szerzõk for-rásértékû dokumentumfilm készítését tûztékki célul, de nem fér el benne minden, amitfeltártak. A filmbõl kimaradó levéltári anya-gokat, visszaemlékezéseket és személyesanyagokat a Magyar Olajipari múzeumnakadták/adják át további kutatás, feldolgozáscéljából.

A bemutatott I. és II. rész tartalma a kezde-tektõl 1958-ig terjed.

A filmekben sok olyan riportalany szólalmeg, aki már a II. világháború elõtti idõszak-ban is e területen dolgozott, és saját élményei-vel, ismereteivel kiegészítve teszi gazdagabbá,értékesebbé a filmet. Lehetetlen e helyenmindenkit felsorolni, de ki kell emelnem Bu-da Ernõ bátyánkat, aki a filmben több helyenmint narrátor vagy mint riportalany nagy-mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a filmilyen gördülékeny és érthetõ mindenki szá-mára.

Kik csinálják a történelmet? Politikusok,hadvezérek, államférfiak, üzletemberek? Atörténelem mintha csak róluk szólna... Még aXX. századi történetírás sem szentel különö-sebb figyelmet a mérnöki tudományok, a gaz-dasági folyamatok és a politikai eseményekösszefüggéseinek. A film készítõi írják: „Afilmsorozat hõsei geológusok, mérnökök éskétkezi munkások. Talán maguk sem gondol-nak arra, hogy nemcsak átélték, hanem for-málták is a történelmet.”

A film tartalmáról röviden: A film ismerteti, hogy a trianoni béke-

szerzõdés után a nyersanyaglelõhelyek egyrésze az új határon kívülre került, és a századelején megindult kõolajkutatást is elölrõlkellett kezdeni a megmaradt területeken.Ipari mennyiségû, kitermelhetõ olajat 1937-ben Zalában találtak elõször. Az 1938-banmegalakult MAORT (Magyar-AmerikaiOlajipari Rt.) tõkét fektetett be a nagy gaz-dasági világválság után, a második világhá-ború elõestéjén egy olyan országban, melyaddigra túlnyomórészt német érdekszférábatartozott. A MAORT a zalai olajmezõkönkorszerû amerikai technológiát honosítottmeg és olyan munkakultúrát, életformát,amely máig ható tradíciót teremtett. A film-ben, mind az akkor vezetõ beosztásban levõmérnökök, mind az egykori munkások,nagy elismeréssel és szívesen emlékeznekvissza erre az idõszakra.

A második világháború éveiben német be-folyás alá került az olajipar is. Az Alföldön aMagyar–Német Ásványolajipari Rt.(MANÁT) végez kutatófúrásokat – sikertele-nül. A németek a front közeledtével végleg el-hagyják az Alföldet, az amerikaiak rövid ideigszüneteltetik, majd folytatják a zalai kõolajku-tatást és -termelést. A filmbõl megismerhet-tük, hogy milyen hõsies és technikai lelemé-nyességet tükrözõ módon álltak ellen a németSS-parancsnokság utasításainak, nem tettéktönkre az értékes gépeket és létesítményeket,sõt a Németországba kiszállított eszközöketés anyagokat is õrizték, megmentették, és aháború után hazahozták. Archív fotók segít-ségével láthattuk a bombázások okozta káro-kat, és megismerhettük, hogy milyen gyorsanigyekeztek a szakemberek mindent újra indí-tani és üzemeltetni.

A potsdami határozatok értelmében 1945után szovjet fennhatóság alá kerül a magyarolajipar. A létrejövõ magyar-szovjet vegyesvállalat (MASZOVOL, késõbb MASZO-LAJ) elõször csak az Alföldet, azután a Du-nántúlt is bekebelezi. Az alföldi kutatásokszovjet irányítással sem tudnak komoly ered-ményt felmutatni. A politikai és katonai veze-tõk szabotázst gyanítanak, perbe fogják és sú-lyos börtönbüntetésre ítélik Angyal ésRuzsinszky bányamérnököt és társait.

Koncepciós perrel készítik elõ aMAORT államosítását is. A kommunistákhatalomátvételének egyik leghírhedtebb ak-ciója a nagy nyilvánosság elõtt zajlik, a bíró-sági tárgyalást a rádió is közvetíti. A per fõ-vádlottját, dr. Papp Simont elsõ fokon halálra,késõbb életfogytiglani börtönbüntetésre íté-lik. A film megrázóan mutatja be az igazsá-got, a tudós kiállását a haza érdekében, akiazonban a megfélemlítések hatására végülazt is elismeri, amit nem tett soha, hogyszándékosan szabotált.

A perek hosszú idõre megfélemlítik azolajosokat, a zalaiak bénultságát a nagylen-gyeli olaj megtalálása kezdi feloldani. Az alföl-di kutatások továbbra is kevés eredménnyel


FILMISMERTETÉS

járnak, ezért dunántúli szakembereket vezé-nyelnek oda. Az alföldiek „nyakára ültetett”dunántúliak iránt nagy a bizalmatlanság, és azebben gyökerezõ feszültség még sokáig nyo-mot hagy az iparban.

A kerettyei és a lovászi olajmezõk kútjai-nak természetes hozamapadása, valamint azerõltetett iparosítás jegyében felfuttatottnagylengyeli olajmezõ hirtelen elvizesedése,ismét a szabotázs gyanúját kelti a felsõ politi-kai vezetôségben. Az Állami Ellenõrzés Mi-nisztériumán keresztül vizsgálatot folytat-nak, és újabb koncepciós per, újabb bünte-tõeljárás elõkészítése látszik kibontakozni,melyhez a „bizonyítékokat” 1956 õszéregyûjtik össze. A letartóztatásokat és a pert aforradalom kitörése hiúsítja meg. Az 1956-osforradalom alatt mindössze néhány hétigszünetel vagy akadozik az olajtermelés, amegtorlásból azonban az olajosok sem ma-radnak ki. 1957-ben tizennégyen kerülnek avádlottak padjára „a szocialista államrendmegdöntésére tett kísérlet és szabotázs” vád-jával. 1958-ban összesen mintegy százévnyibörtönbüntetést szabtak ki rájuk.

A dokumentumfilm készülõ III. része az1957-tõl 1980-as évek végéig, a IV. részepedig a 80-as évek végétõl máig szóló történe-tet foglalja magában.

Ki kell még emelnünk a kiváló operatõri,vágói és hangtechnikai munkát is, mely a tör-ténelem pergése közben bemutatja az olajbá-nyászat nehéz munkáját, az olajmezõk széptájait, a szép korszerû lakótelepeket és a doku-mentumokat, valamint riportokat, beszélge-téseket olyan egybefüggõen, hogy semmi tö-rést sem veszünk észre, és egy percig sem lan-kad el figyelmünk.

A filmrõl videokazetta is készült, beszerez-hetõ:

KLT Kulturális és Szolgáltató Kft.1118 Budapest, Serleg u. 5. A kazetta ára: 1912 Ft.

Turkovich Gy.

A geotermikus energia hasz-nosításának világméretûhelyzete

Ageotermikus energia hasznosítása jelen-tõsen fejlõdött és növekedett az utóbbi

30 évben. Az említett idõszakasz elsõ harma-dában évi 15%-os volt a növekedés, az utóbbiévtizedben pedig évi 5%-ra csökkent. Ezutóbbi a dél-ázsiai lelassult gazdasági fejlõdés-re és a konkurenciát jelentõ, fosszilis energia-hordozók árcsökkenésére vezethetõ vissza.Az említett három évtizedes idõszakasz kez-detén még csak 8 országban hasznosítottákelektromos áram elõállítására és/vagy közvet-lenül a geotermikus energiát. Az idõszak vé-

gén már 62 országból jelentettek geoter-mikusenergia-hasznosítást, és még további 5országról tudunk, ahol ezt az energiát haszno-sítják. Ezek a számok a részt vevõ országok-ban több mint nyolcszoros növekedést jelez-

nek. Legkevesebb 10 további országban aktív,geotermikuskészlet-kutatást végeznek, s ezekaz országok 2005-ig felhasználók lehetnek.Az 1. és 2. sz. táblázat, az egyes országok része-sedét mutatja be, a geotermikus energia elek-


KÜLFÖLDI HÍREK

2. táblázat: Közvetlenül hasznosított geotermikus energia

1. táblázat: Elektromos áram termelése céljából létesített geotermikus teljesítmény 2000-ben

Ország Létesített Termelt Az országos Az országosan kapacitás, MW energia GWh teljesítmény %-a termelt energia%-a

Etiópia 8,52 30,05 1,93 1,85Ausztrália 0,17 0,9 - -Kína 29,17 100 - -Costa Rica 142,5 592 7.77 10,21El Salvador 161 800 15,39 20Franciaország 4,2 24,6* - 2Guatemala 33,4 215,9 3,68 3,69Indonézia 589,5 4575 3,04 5,12Izland 170 1138 13,04 14,73Olaszország 785 4403 1,03 1,68Japán 546,9 3532 0,23 0,36Kenya 45 366,47 5,29 8,41Mexikó 755 5681 2,11 3,16Új-Zéland 437 2268 5,11 6,08Nicaragua 70 583 16,99 17,22Fülöpszigetek 1909 9181 - 21,52Portugália 16 94* 0,21 -Oroszország 23 85 0,01 0,01Thaiföld 0,3 1,8* - - Törökország 20,4 119,73* - -USA 2300 15470 0,25 0,4Összesen 8046,06 49261,45 - -

Ország Hozam MWt TJ/év GWh/év Ország Hozam MWt TJ/év Gwh/évkg/s kg/s

Egyiptom - 1 15 4,2 Korea 1054 35,8 753 209,2Algéria 516 100 1586 440,6 Horvátország 927 113,9 554,8 154,1Argentína 2515 25,7 449,3 124,8 Litvánia 13 21 598,8 166,4Örményország - 1 15 4,2 Macedónia 761 81,2 509,6 141,6Ausztrália 90 34,4 315,4 97,6 Mexikó 4367 164,2 3920 1089Belgium 58 3,9 107,1 29,8 Nepál 25 1,1 22,2 6,2Bulgária 1690 107,2 1637,2 454,8 Chile - 0,4 7 1,9Új-Zéland 132 307,9 7081 1967,1 Kína 12677 2,3 37,9 10531Hollandia - 10,8 57,4 16 Németország 371 397 1568 435,6Norvégia - 6 31,9 8,9 Finnország - 80,5 484 134,5Ausztria 210 255,3 1609,1 447 Franciaország 2793 326 4895 1360Peru - 2,4 49 13,6 Örményország 894 250 6307 1752Fülöp-szigetek - 1 25 7 Görögország 258 57,1 385,4 107,1Guatemala 4,2 117,2 32,5 0,9 Portugália 49 5,5 35,1 9,8Honduras 12 0,7 17 4,7 Románia 890 152,4 2871 797,5Izland 7619 1469 20170 5603,2 Oroszország 1466 308,2 6144 1707India 316 80 2517 699,2 Szerbia 827 80 2375 659,8Indonézia - 2,3 42,6 11,8 Szlovákia 623 132,3 2118 588,5Izrael 1672 63,3 1713 475,9 Szlovénia 656 42 704,6 195,8Olaszország 1656 325,8 3773,8 1084,4 Svédország 455 377 4128 1147Japán 1670 1167 27581 7662 Svájc 120 547,3 2386 662,9Jordánia 547 153,3 1540 427,8 Thaiföld - 0,7 15 4,2Kanada - 377,6 1023 284.2 Csehország - 12,5 128,2 35,6Karib-szigetek - 0,05 1 0,3 Tunézia - 23,1 201 55,8Kenya - 1,28 10 2,8 Törökország 700 820 15756 4377Kolumbia 222 13,3 266 73,9 Magyarország 677 472,7 4086 1135Dánia 44 7,4 74,7 20,8 USA 4550 3766 20302 5640Venezuela - 0,7 14 3,9 Lengyelország 242 68,5 274,7 76,31Nagy-Britannia 25 2,9 20,7 5,8 Yemen - 1 15 4,2

Összesen kb.:54,416 kg/s; 15,145 MWt; 191,347 TJ/év; 53,156 GWh/év

* E számokat 67%-os éves hasznosítási fok figyelembevételével határozták meg. A ténylegesGWh-értékeket a jelentésekben nem adták meg.

tromosáram-termelési és fûtési célú hasznosí-tásában.

A szerzõ szerint nagyon nehéz a jövõt il-letõen fejlõdési tendenciát kialakítani, azon-ban a legutóbbi 30 év tapasztalatai alapján,figyelembe véve a fosszilis energiahordozókterén várható költségnövekedést, a 3. táblá-zat szerinti helyzet várható:

• az 1. változat mintegy 10%-os évesnövekedéssel számol (mely az 1970–90-esévekben tipikus volt);

• a 2. változat optimistább, mintegy15%-os éves növekedésen alapul.

A geotermikus energia hasznosítása te-rén biztosan elérhetõ a táblázatban elõre-jelzett növekedés. Az üvegházhatással kap-csolatos, káros gázkibocsátás csökkentéseérdekében további erõfeszítéseket kell ten-ni, így a geotermikus energia a jövõben is avilág energiafelhasználásának fontos részétfogja képezni.

Irodalom: John W. Lund; WeltweiterStand der geothermischen Energienutzung,Geothermische Energie No. 28/29.

Dr. Pataki Nándor


3. táblázat: A geotermikus energia hasznosításának várható fejlôdése 2005-ben és 2010-ben

1. változat 2.változat 2005 2005 2010 2010

MW TWh MW TWh MW TWh MW TWh Áram 12850 79 20700 128 16050 99 32250 199 Köz-vetlen

24370 86 39250 138 30440 107 61221 215

Jelentôsen nôtt a difenilol-propán (dián-) szükséglet

Avilág difenilol-propán (dián-) szükség-lete — a világ növekvô polikarbonát

igényének részeként — 10-15%/év nagy-ságrenddel növekedett. Ez a növekedés kü-lönösen erôs az ázsiai államokban, elsôsor-ban Japánban. A kiváló minôségû dife-nilol-propánt az optikai és számítógépieszközök (pl. a kompakt lemezek, CD-ROM stb.) gyártásához szükséges ún. opti-kai minôségû polikarbonát elôállításáhozhasználják. A kiváló minôségû difenilol-propán elôállítására a japán Chiyoda társa-ság által kidolgozott eljárást CT-BISA né-ven szabadalmaztatták. Hydrocarbon Engineering

Bajorország felülvizsgáljageotermális elôfordulásait

Abajor Országos Geológiai Hivatal 1,6MDM költséget biztosított a kôolaj-

és gázkutatásokból eredô mélyfúrások ada-tainak felülvizsgálatára és új kutatófúrásokmélyítésére. A felülvizsgálattól a bajoror-szági mélységi vizek felhasználási lehetôsé-geire vonatkozó további ismereteket is re-mélnek. Bajorországban már 40 MW a be-épített geotermális teljesítmény. Mivel azAltdorf-ban (Landshut mellett) 2001-benlemélyített kutatófúrással már 500 mmélységben kb. 70 °C hômérsékletû vízré-teget találtak, úgy vélik, hogy ezen ered-mények alapján újra kell értékelni a bajorkôzetek hômérséklet-viszonyairól kialakí-tott eddigi modellkoncepciókat. Az újra-értékelések eredményeképpen kapott ada-tok alapján egy minden lényeges geológiaiés mûszaki paramétert tartalmazó bajorgeotermális atlaszt készítenek.Erdöl, Erdgas, Kohle

Egyenletek béléscsôrakatokhorpadási nyomásának szá-mítására

ADél-kínai Kôolaj Intézet által kifej-lesztett formulák kiválóan alkalmaz-

hatók a horpadásnak erôsen ellenálló, anem API-szabvány szerinti, valamint anem szabványos falvastagságú béléscsövekméretezésére. A közlemény ismerteti azegyenleteket és a számítási módszert, vala-mint a tesztelések kedvezô eredményeit. Amódszer értékes segítség lehet a legkedve-zôbb béléscsövezési terv készítéséhez és alegmegfelelôbb béléscsôminôség megvá-lasztásához.Oil and Gas Journal

A Gazpromnak jelentôs tôke-ráfordításokra van szüksége

Abecslések alapján a következô néhányévben az orosz földgázexport 200 Mrd

m3/év szintû rekordot ér el, szemben a2000. évi 130 Mrd m3/év mennyiséggel. Aszállítási kötelezettségek teljesítéséhez leg-alább 70 Mrd m3/év új távvezeték-kapaci-tást kell biztosítani. A 2000. évi összesorosz földgázexport bevételét 11 MrdUSD-re becsülik, és a 2001. évi exportbe-vételt még kifizetôdôbbnek ítélik. Orosz-ország belföldi földgáz-értékesítése 300Mrd m3/év, és ez a nagyon kicsi ár miattalig nyereséges. A kormány szerint 14USD/1000 m3 felsô árhatár nem fedezi azúj mezôk fejlesztését és a távvezetékek épí-tését. Még bizonytalan, hogy mikor és mi-lyen mértékben emelhetik a belföldi ára-kat. (A Gazprom a belföldi villamosiparimonopóliumot mintegy 30%-kal kevesebbmennyiségû földgáz szolgáltatásával akarjaarra kényszeríteni, hogy beleegyezzen egy

nagyobb, 12-14 USD/1000 m3 földgázár-ba.) A távvezeték-építések és mezôfejlesz-tések hatalmas költségeket igényelnek,ezeket Oroszország nem képes egyedül fe-dezni. Az orosz földgázt Törökországbaszállító „Blue Stream” rendszer 1,7 MrdUSD létesítési költségének jelentôs részétaz olasz ENI társaság biztosítja. A hatal-mas, több párhuzamos vezetékszakaszbólálló Yamal-Európa távvezetékrendszerépítéséhez pedig az ENI, a Ruhrgas, aWintershall, valamint a Gaz de Francenyújt segítséget. Petroleum Economist

Cseppfolyós gáztermék-(propán-bután) tárolók építése Japánban

A jelenlegi tervek szerint 2010-ig háromföld feletti és két föld alatti, 1,5 Mt

együttes kapacitású cseppfolyós gázter-mék- (LPG-) tároló épül Japánban. A táro-lási kapacitás az ország harminc napra szá-mított fogyasztásával lesz egyenértékû. Acseppfolyós gáztermékek tárolására Euró-pában és az USA-ban már régóta sikerrelalkalmazzák a föld alatti tárolókat, de Ja-pánban ilyeneket még nem létesítettek. Aterv szerinti két tároló lesz az elsô próbál-kozás a kavernákban kiképzett propán-bu-tán tárolók létesítésére.Hydrocarbon Engineering

Egyre olcsóbb a nem hagyo-mányos olajforrások kiterme-lése

K anada Alberta tartományában új gôz-besajtolásos fúrási technológia alkal-

mazásával tovább csökkentették az ún.olajhomokokból végzett olajkitermelésköltségeit. Várható, hogy a következô 2-3évben a költségek 6-7 USD/b szintre csök-kennek, az 1985. évi 30 USD/b költséggelszemben. A mintegy 20 Mrd USD költség-gel létesült új beruházásnak köszönhetôen,a gôzbesajtolás segítségével a kitermelés2010-ig a jelenlegi 30 Mt/év-rôl 180Mt/év-re emelkedhet. A kanadai olajho-mokok készletét 40 Mrd tonnára becsülik,ez több mint Szaúd-Arábia jelenleg kimu-tatott konvencionális kôolajkészlete.Erdöl, Erdgas, Kohle

Olajbázisú iszapok sûrûségé-nek elôrejelzése

Ausztráliában a nagynyomású, nagy hô-mérsékletû fúrási mûveletekhez hasz-

nált olajbázisú fúróiszapok sûrûségénekmélységi viszonyoktól függô elôrejelzésére

empirikus összefüggést dolgoztak ki. Az is-mertetésbôl megtudható, hogy a formulá-ban szereplô tényezôk meghatározásáhozcsak minimális inputadat szükséges, és a ja-vasolt összefüggés alkalmazásával a labora-tóriumi sûrûségvizsgálatok ideje és költsé-ge lényegesen csökkenthetô.Oil and Gas Journal

Prognózis a világ butadién-szükségletérôl

Ú jabb becslések alapján, a világbutadiénszükséglete 1999 és 2005 kö-

zött 3,7%/év mértékkel nô. Az igénynöve-kedést elsôsorban az (ABS) akrilnitril-butadién-sztirol mûgyanták és a polibu-tadién gyártásának növekedése indikálja.(A két terméknél 5,2%/év, ill. 4,3%/év nö-vekedéssel számolnak). A legnagyobb mér-tékû butadiénfogyasztás-növekedés É.-Ázsiában várható (az említett idôszakbantöbb, mint 650 000 tonna növekedés). Ny.-Európában ugyanerre a 6 éves periódusratöbb mint 450 000 t butadiénszükséglet-növekedést prognosztizálnak. Oil and Gas Journal

Összehasonlító adatok a földgáz árára

USD / Mbtuminimum maximum

USA 5,0 10,0Dél Amerika 0,65 2,75DK.-Ázsia 1,20 2,00Európai termelôk —- 3,30Európai importôrök 3,30 4,20Oroszország és India 0,55 1,90Közép-Kelet 0,75 —Mexikó 4,47 4,80Oil and Gas Journal

Az EU Bizottsága az energia-adó növelését javasolja

A z elmúlt év novemberében az EU Bi-zottsága azt tanácsolta tagjainak, hogy

a CO2-emissziók csökkentése, valamint azimportáltkôolaj- és egyéb fosszilis-tüzelôanyag-szükséglet nagyarányú növe-kedésének mérséklése érdekében növeljékaz energiaadót. A Bizottság által elfogadott„Zöld Könyv“ az egyes országokat ener-giaadók bevezetésére és minden olyanegyéb intézkedések megtételére ösztönzi,mellyel elôsegíthetô a fogyasztói magatar-tások megváltozása. Az EU energiaszük-ségletében a földgáz 22%-ot, az olaj 41%-ot, a szén 16%-ot, az atomenergia 15%-otés a megújuló energiák 6%-ot képvisel. AzEurópai Bizottság prognózisa szerint azEU államainak villamosenergia-szükségle-

te 2010-ig 2%/év mértékkel emelkedik. Atermelés növelését nagyobb részt gáztüze-lésû erômûvek létesítésével kívánják elérni.E szerint az európai áramfejlesztésnekmintegy 50%-a földgázalapú lesz (ma ezkb. 33 %). A „Zöld Könyv“ szerint az euró-pai nemzeteknek csökkenteniük kell füg-gôségüket a külföldi energiaforrásoktól (ezjelenleg az összes szükséglet 50%-a), mertha ezen a téren nem történik semmi, az EUországai 30 éven belül 70%-ig importener-gia-függôvé válnak. Oil and Gas Journal

Gázhidrátok kialakulásánakés elbomlásának vizsgálata

Y.F. Makogon és társa gázhidrátok kine-tikájára és morfológiájára vonatkozó

(5000 bar nyomásig és -10 °C-ig terjedôhômérsékleten végzett) vizsgálatokat is-mertet. A szerzôk szerint az inhibitorokhatékonyságának meghatározására alkal-mazható, meglevô számítógépes modellekcsak a hidrátbomlási viszonyok becslésérealkalmazhatók, a hidrát kialakulására nem.A szerzôk nem ismernek olyan számítógépimodellt, mellyel kinetikus inhibitorok je-lenlétében mind a hidrátkialakulást, minda bomlást elôre lehet jelezni.Oil and Gas Journal

A világ LNG-szükségleténeknövekedése

A z újabb becslések szerint az LNG-szükséglet 2010-ig a maihoz képest

megduplázódik, és eléri a 200 Mt/évmennyiséget (pl. csupán Japánban további15 Mt/év LNG-termékre lesz szükség).Ennek elsôsorban az az oka, hogy az elmúlt10 évben az LNG ára legalább 30%-kal, atengeri szállítás költségei pedig jelentôsencsökkentek.Petroleum Economist

Adatok az európai gáztávve-zetékek meghibásodásairól

R .Bolt cikke hat nagyobb európai gáz-távvezeték-üzemeltetô vállalat által

1982-ben, a meghibásodások elemzésérelétrehozott munkacsoport elemzésénekeredményeit közli. A közlemény szerint az1000 km-re jutó meghibásodások száma1970-tôl fokozatosan csökkent. Az 1970-ben észlelt 0,84/1000 km mértékû meghi-básodás 1998-ban 0,2/1000 km értékre, te-hát csaknem ötödére csökkent. A leggya-koribb meghibásodás oka a külsô behatás(0,28/1000 km), majd az építési és azanyagproblémák (kb. 0,080/1000 km),ezután a korrózió (kb. 0,07/1000 km), és

ennél lényegesen kevesebb a talajmozgás,valamint az egyéb okok miatti meghibáso-dás. Az elemzésbôl kitûnik, hogy a korrózi-ós meghibásodás gyakorisága az 1954 és1963 között épített vezetékeken volt a je-lentôsebb, az 1974 és 1983 között építet-teknél sokkal kevesebb, az 1984 és 1993 évközött létesített vezetékeken pedig márminimális volt.Oil and Gas Journal

Tengeri olajtermelés rekord-mélységbôl

APetrobras társaság a Campos medencé-ben levô 5510 m mély, 1-BRSA-18-

EES jelû kút kivizsgálása (a 4450-4484 mközötti réteg tesztelése) során 3000 b/dmennyiségû kôolajat termelt 2243 m víz-mélységbôl. A szárazföldtôl 160 km-re lé-vô kút mélyítése során három különállóolajtelepet harántoltak, ezek közül az egyik27 m vastagságú. A tesztelés során kapottkôolaj 35° API minôségû.Oil and Gas Journal

Új katalizátor a benzin kén-tartalmának csökkentésére

A z olaszországi Priolo finomítóban újFCC-katalizátorral (Kristal-243GFS)

35%-kal csökkentették a benzin kéntartal-mát, egyben jelentôsen megnövelték abenzinszelektivitást, és csökkentették akoksz-, valamint a gázkihozatalt is. Az újkatalizátor nagyobb fokú stabilitása követ-keztében mintegy 20%-kal kevesebb kata-lizátor felhasználására van szükség a tech-nológiai folyamatban.Oil and Gas Journal

Új típusú folyadékgyûrûskompresszorok

Apetrolkémiai iparban a hôérzékeny gá-zok komprimálására folyadékgyûrûs

kompresszorokat alkalmaznak. Ezekben agépekben a sûrítési folyamat csaknem tel-jesen izotermikus, vagyis a folyamat na-gyobb hômérséklet-növekedés nélkülmegy végbe. Ilyen típusú kompresszorszükséges minden technológiához, ahol agáz robbanásra, polimerizálódásra hajla-mos, vagy más módon reagál a növekvôhômérsékletre. A Sulzer-Burckhardt cég ál-tal kifejlesztett kettôs hatású folyadékgyû-rûs kompresszorban a szívás és a kompri-málás egyidejûleg történik. A korrózióállóanyagból épített gép 5,5-14 bar nyomáson,600-3000 m3/h gáz szállítására képes. Azilyen kompresszorok alkalmazási területei:finomítóüzemek hulladékgázának vissza-nyerô részlege; PVC-üzemek monomer


visszanyerô részlege; hulladék szénhidro-géngázok visszanyerése; valamint HCl-gá-zok komprimálása. Hydrocarbon Engineering

Szerkezetváltozások a jövôenergiaellátásában

A z elmúlt 150 év során az energiaipar-ban a karbonban dús tüzelôanyagok-

ról egyre inkább a karbonban szegényebbanyagok használatára tértek át, a szénrôlelôbb az olajra, és késôbb az 1960-as évekközepétôl egyre inkább a földgázra. A föld-gáz felhasználása egyre fontosabbá vált anagy földgázmezôk felfedezése és feltárásakövetkeztében. A 21. századot gyakran „aföldgáz évszázadának” nevezik.

A következô lépések a tisztább tüzelô-anyagok, a hidrogén felhasználása felé vezet-nek. Ez a szerkezetváltozás csak hosszú fo-lyamat eredményeként valósulhat meg. Ahidrogén tüzelô- vagy üzemanyagként valófelhasználásának érdekében néhány na-gyobb technikai kérdés még megoldásra vár:

A hidrogén termelése: Hidrogén nagymennyiségû elôállítása fosszilis anyagok,pl. olaj vagy földgáz konvertálásával vagyvízbôl. Ehhez hiányoznak a megfelelôolcsó eljárások.

A hidrogén tárolása és szállítása: A szokásostechnológiák, mint pl. tárolás gázpalackok-ban, csak átmeneti megoldások. Az alapku-tatások új módszerek kidolgozására össz-pontosulnak, pl. az ún. „nano-csövekre”.

A hidrogén felhasználása, alkalmazása: Azemissziómentes energiakonverziós speciálishidrogéntechnológiák, mint pl. a tüzelô-anyag-cellák már rendelkezésre állnak. Fej-lesztésük elôrehaladott állapotban van, de aberuházási költségük – összehasonlítva a szo-kásos kombinált hô- és áramfejlesztô rend-szerekkel – még nagyon nagy. További fejlesz-tések, kutatások szükségesek mind a gyártók,mind az energiaellátók részérôl, hogy javítsáka rendszer gazdaságosságát. (A Ruhrgas AG isrészt vesz a tüzelôanyag-cella fejlesztésében,és üzemeltet ilyen berendezést.)

Az energiaellátásban a hidrogénkorsza-kig terjedô idôszak áthidalására a földgáz amegoldás. A világ jelenlegi földgázkészletei(a konstans szükséglet kielégítésével) ele-gendôek arra, hogy az igényeket legalább2060-ig fedezzék. Ez az idôszak a gazdaságivagy technikai okok miatt jelenleg még kinem termelhetô készletek bevonásával to-vábbi 160-200 évvel is meghosszabbodhat,elég idôt biztosítva a hidrogéntechnológiákkifejlesztésére. Még tovább hosszabbodik a„földgázkorszak”, ha kitermelhetôvé válnaka kontinentális selfterületek, valamint a per-mafrost és egyéb térségek alatt kimutatotthatalmas gázhidráttelepek készletei is. (Egyköbméter hidrát 160 m3 földgázt tartalmaz).Hydrocarbon Engineering


Emelkednek a világ szénhidrogén-kutatási és -termelési ráfor-dításai

A legutóbbi felmérések szerint (1.táblázat) a 2001-re tervezett kutatási és termelési tô-keráfordítások meghaladhatják a 20%-ot is. Rajmond James and Associated Inc. (RJA )

elôrejelzése szerint a tényleges ráfordítások közelebb lesznek a 30-35%-hoz.

1. táblázat: A teljes kôolaj- és földgázkutatási, valamint termelési beruházási ráfordítások

2001* 2000* Változás, A felmért vállalatok% száma

Az USA ráfordítása 30,181 25,334 19,1 244ebbôl: nagyobbak 13,139 11,333 15,9 13

kisebbek 17,042 14,001 21,7 231Kanadai ráfordítások 12,436 10,368 19,9 84Egyéb országokráfordításai 60 611 50,938 19,0 113Összes ráfordítás: 103,228 86,640 19,1 344

* becsültOil and Gas Journal

Turkovich Gy.

Kénhidrogén-mentesítôanyagok alkalmazása olaj- ésgázmezôkben

P eter-Christoph Schorling és MichaelBrauchle olyan kénhidrogén-mentesí-

tô (scavenger) adalékok alkalmazásárólszámol be cikkében, melyek az alkalmazássorán hôstabil és vízben vagy olajban oldó-dó reakciótermékké alakulnak át.

Az új vegyi anyagok alkalmazása kb. 50mg/m3 kénhidrogén-tartalomig vagy ab-szorpciós eljárásokkal kombinálva gazdasá-gos. A megfelelô hatékonyság elérése érde-kében nagyon fontos az adalék optimális el-osztása. Ez megfelelô adagolóberendezé-sekkel biztosítható. A mentesítô (scavenger)anyagokkal általában 70-90%-os kén-hidrogéntartalom-csökkenés érhetô el. ABAKER PETROLITE cég az alkalmazásravonatkozó tapasztalatokat a magyar MOLRt. és a német Mobil Erdöl, Erdgas GmbH.technológiái üzemeltetése során gyûjtötte. Erdöl, Erdgas, Kohle

A tengizi komplexum bôvíté-se, korszerûsítése

ATengizchevroil által 1993 óta megvaló-sított jelentôs fejlesztések a mezô kô-

olajtermelésének fokozatos növekedéséteredményezték. Dave Conell és társai 7 ol-dalas közleményben ismertetik a fejleszté-seket és a döntés-elôkészítés gazdaságielemzésének fôbb adatait. A jelenleg futó12. program célja a kôolajtermelés 12Mt/év szintjének elérése, ill. ennek biztosí-tása. A következô négy éves bôvítési folya-mat 3 Mrd USD ráfodítást igényel. Úgybecsülik, hogy a fejlesztés eredményeként

2004-ben elérik a 370 000 b/d termelésiszintet. A szerzôk megemlítik, hogy a föld-gáztermék-kinyerô technológiák korsze-rûsítésére 300 MUSD-t kívánnak fordíta-ni, a termék minôségének javítása, a kén-tartalom további csökkentése és az exportkívánalmainak teljesítése céljából.Oil and Gas Journal

Prognózisok a csôtávvezeté-kek építésére

A becslések szerint a csôtávvezetékeképítési üteme 2001-ben világszerte (elsô-sorban az USA, Kanada és Európa térségé-ben) enyhén gyorsulni fog, a növekedôföldgázszükséglet kielégítése miatt. 2000-ben a világon 26 735 km földgáz-, olaj- éstermékfôvezeték épült. 2001-re 27 410 kmvezeték építését becsülik. Ennek megoszlá-sa: kb. 13 295 km földgázvezeték, 5 432 kmolajvezeték, 4 683 km termékvezeték, 4000km tengeri vezeték (ebbôl 2800 km föld-gáz- és 1200 km olajvezeték).Pipeline and Gas Industry

Üzembe helyezték az Alpinolajmezôt

A z alaszkai olajmezô kitermelhetôkészletét 429 Mb-re becsülik. Ez a

mezô – a végsô kitermelést tekintve – azutóbbi tíz évben az USA-ban feltárt legna-gyobb szárazföldi lelôhely. A mezô 2000.dec. 31-én elérte a 80 000 b/d nagyságúcsúcstermelését. Az elsô kutak 40° API sû-rûségû, jó minôségû kôolajat termeltek a2055 m mélységben levô homokkôbôl. Akitermelt kôolajat az 1277 km hosszúTransz-Alaszka vezetéken át Valdezig szál-

lítják. Eddig 16 termelô- és 14 besaj-tolókutat fúrtak le, és lehetségesnek tart-ják még több mint 112 vízszintes kút le-mélyítését. Ez a mezô az ún. „zéró hulla-dékot kibocsátó” üzemek közé tartozik,mert a kitermelt gázt már az elsô telephe-lyen felhasználták (besajtolták a telepbe)az elegyedéses olajkiszorítási eljáráshoz.(A mezô indulása óta gázbesajtolásos tech-nológiai rendszert alkalmaznak.)

Az építés 3 évig tartott, és a költségekmeghaladták az 1 Mrd USD-t. A klimati-kus viszonyok miatt a mezôben a berende-zések szállítására nem építhettek állandóutakat, csak jégbôl télen, melyek tavasszalfelolvadtak. Így a mezôk csak kis repülôgé-pekkel közelíthetôk meg.Oil and Gas Journal

Az EU földgázszükségleténekvárható alakulása

Abrüsszeli bázisú Eurogas legutóbbi elô-rejelzése szerint a 15 EU tagország

földgázszükséglete 2005-ben 389 Mtoe-re,2010-ben 425 Mtoe-re, 2020-ra 458Mtoe-re emelkedik. A hazai, ill. belföldigáztermelés (mely 1999-ben 180 Mtoevolt) a becslések szerint 5-10 éven keresz-tül nô, de azután fokozatosan csökkennifog, várhatóan 2020-ban már csak 120-144Mtoe lesz. A már leszerzôdött földgázim-portokon kívül további importszállításokrakötnek szerzôdéseket: 2005-re 13 Mtoe,2010-re 41-50 Mtoe és 2020-ban 118-142Mtoe többletgáz szállítására. A primer-energia-fogyasztásban a földgáz aránya2020-ig 28%-ra fog emelkedni, ez évi 69-74%-os importnövekedést jelent.Petroleum Economist.

Kis kéntartalmú benzin Franciaországban

ATotal Fina Elf 2001 elején elkezdi a kis(0,001%-nál kevesebb, 10 ppm) kén-

tartalmú benzinek gyártását és szolgáltatá-sát. Kezdetben Franciaország 100 töltôállo-másán szolgáltatnak ilyen minôségû ben-zint, majd késôbb az Európában levô többiállomásokon is. Ez a benzin az új, közvetleninjektálású motorokkal ellátott gépkocsikszámára a legjobb teljesítményt biztosítja.Az EU „Autó-olaj I” elôírása szerint a ben-zin kéntartalma maximálisan 0,015% lehet.Petroleum Economist

LNG-üzem építése Norvégiában

AStatoil cég Észak Norvégiában föld-gáz-cseppfolyósító üzem létesítését

tervezi. Az elôzetes tanulmányterv készíté-sére a Linde AG részére adott megbízásszerint az üzem a Barents-tengerben levô

Askeladden, valamint az Albatross gázme-zôk földgázát cseppfolyósítaná. A tervekszerint az üzemindításra 2006-ban kerülnesor.Oil and Gas Journal

Új technológiai megoldásGTL-üzemek építésére

ASasol társaság és a Chevron Corp. kö-zös vállalkozásában kifejlesztett tech-

nológiai megoldással a földgáz az eddigi-nél kisebb költséggel alakítható át folyé-kony termékké. Míg 1995-ben a Sasol egy45-50%-os termikus hatásfokú üzeme25 000-30 000 USD/d barrel ráfordítás-sal létesült, az új számítások szerint 2000-ben egy lényegesen jobb hatásfokú (60-65%) technológia már 25 000 USD/dbarrelnél kisebb költséggel is megvalósít-ható. A Sasol illetékesei úgy vélik, hogy akisebb beruházási és üzemi költségekrévén (párosulva a földgáztáp gazdasági-lag kedvezô beszerzésével) a társaságtechnológiai rendszerét alkalmazó üze-mek versenyképesek lesznek a 20 USD/balatti olajár ellenében is.Oil and Gas Journal

Rétegrepesztési rekord

ASöhlingen Z-14. fúrás 1500 m hosszúsá-gú vízszintes szakaszában sikeresen haj-

tottak végre egy hétszeres rétegrepesztést,egymástól 250 m távolságokban. A fúrólyukteljes hossza 6 523 m, a fúrás végpontja 4693m mélységben van a felszín alatt, a vízszinteseltérése a kezdôponttól 2 139 m. A fúrás, va-lamint a repesztéses kezelés költségei együt-tesen 30-40 MDM nagyságrendûek. A kúttermelésbe állítását, a kútkiképzés befejezé-se után, 2001 áprilisára tervezik. Ez a hét-szeres repesztés fúrástechnikai világrekord-nak tekinthetô. Erdöl, Erdgas, Kohle

Javulóban a földgázkilátások

M íg 1999-ben a világ energiaszükség-lete csaknem változatlan maradt, a

földgáz piaci aránya megváltozott, azösszes primerenergia-fogyasztás mintegy24%-át képezve. Az IEA (NemzetköziEnergia Ügynökség) jelentése szerint a vi-lág földgázfogyasztása 1999-ben jelentô-sen (2,4%-kal) nôtt az 1998. évi 0,4%-alszemben.

Az atomenergia-fogyasztás jobban nö-vekedett, a szénfogyasztás viszont 5,3%-kal csökkent 1999-ben.

A legnagyobb arányú gázfogyasztás-nö-vekedés Ázsiában, különösen Kínában (7,8%) és Latin-Amerikában (8,5 %) mutatko-zott, erôteljes volt az OECD európai álla-

maiban (4,3%) és az OECD Csendes-óce-áni államaiban (6,4%).

Enyhe emelkedés volt tapasztalható azegykori Szovjetunió területén (1,2%), jól-lehet Oroszország szükséglete továbbcsökkent 5%-kal.

Az OECD észak-amerikai államaibana földgázszükséglet csaknem változatlanmaradt. 1999-ben e régióban jelentkezetta világ földgázfelhasználásának 30%-a.605 Mrd m3/év fogyasztásával az USAmaradt a világ legnagyobb földgázfo-gyasztó állama. Az USA, Kanada és Mexi-kó földgázfogyasztása 1998-hoz képeststabil maradt.

Az OECD európai államainak földgáz-fogyasztása 4,3%-kal emelkedett, és 449Mrd m3-t ért el. Az európai nem OECDállamokban tovább csökkent a felhaszná-lás, ez a trend megegyezik az elôzô négy évifogyasztás alakulásával.

A Csendes-óceán térségének valamennyiOECD-államában különbözô mértékû volta szükséglet növekedése (D.-Koreában21%-os, Új-Zélandban 16,4%-os, Japánban4,4%-os, Ausztráliában 1,3% -os).

Ázsia és a Csendes-óceán térségéneknem OECD államaiban a földgázszükség-let a régió erôs gazdasági fejlôdése miatt6,3%-kal emelkedett.

Afrika szükséglete is nôtt, mintegy 3%-kal.

1999-ben a világ földgáztermelése 2,4%-kal emelkedett, és meghaladta a 2 400 Mrdm3-t. A legnagyobb földgáztermelô államokOroszország és az USA (ezek az államok ad-ják a világ földgáztermelésének kb. egyne-gyedét), erôs emelkedés volt Türkme-nisztánban (72%), Kazahsztánban (25%),Trinidadban, Tabagóban, Katarban, Egyip-tomban, Argentínában, Bolíviában, Algériá-ban és Norvégiában is.

Az IEA közleménye szerint az elmúlt 10évben – elsôsorban az Északi-tengerenvégrehajtott fejlesztések eredményekép-pen – jelentôsen nôtt a termelés Európá-ban.

A Közel-Keleten 96%-kal, Latin-Ame-rikában 71%-kal emelkedett a termelés atíz év folyamán.

A világ biztosan kitermelhetô földgáz-készleteit 1999 végén 158 billió m3-re be-csülték, ami 1%-os növekedést jelent1998-hoz viszonyítva. Jelentôsen növeked-tek a készletek Afrikában (5,8%) és azOECD Csendes-óceáni térségében levôállamaiban (4,1%).

E növekedés eredményeként 1999-ben10%-kal emelkedett a világ földgázkereske-delme is (601 Mrd m3 szint).

A csôvezetékes gázszállítás meghaladta a476 Mrd m3/év szintet az LNG-értékesítéspedig a 125 Mrd m3/év értéket.

A legnagyobb földgázexportôr Orosz-ország volt, mely több mint 221 Mrd m3-t


exportált csôvezetéken keresztül, és ebbôltöbb mint 90%-ot Európa államaiba.

Az IEA úgy becsüli, hogy a következô20 évben a földgáz iránti igény szerte a vi-lágon 2,6%/év nagyságrenddel fog emel-kedni, a melegebb idôjárás ellenére és aföldgáz marad a leggyorsabban növekedôprimer fûtôanyag az elôrelátható jövôben.Az IEA prognózisa szerint a következô kétévtizedben a globális fogyasztás meg fogduplázódni, a legnagyobb növekedés Ázsi-ában és Latin-Amerikában várható, de erôsmarad a növekedés az OECD-államokbanis. Az OECD-államokon belül a legerô-sebb növekedést – az erômûvek fejlesztéseés a gázliberalizáció miatt – az európai álla-mokra prognosztizálják (3%/év).

Petroleum Economist

A világ legmélyebb vízszintesfúrása

A z Agip és a Schlumberger DirectionalDrilling Services közleménye szerint az

olaszországi Villafortuna-Trecate mezôben2000. október elején 6421 m teljes hossz el-érésével befejezôdött a világ legmélyebbvízszintes olajtermelô fúrása. A teljesített 6062 m-es függôleges mélység és a 89,60-oselhajlás a vízszintes fúrás új rekordja. Az új„SlimPulse“-rendszer lehetôvé tette, hogyaz extrém nagy (180 °C-ig terjedô)talphômérsékleti viszonyok és nagy nyomá-sok (1,6 fajsúly) melletti valósidejû gamma-sugaras méréseket folyamatos hajlásszög- ésiránymérésekkel kombinálják. Ennek atechnológiának köszönhetô, hogy aVillafortuna-1. kút mélyítése során a célulkitûzött termelôzónát sikeresen elérték.OIL GAS European Magazine

Világszerte drágul a földgáz

ANational Utilities Services (NUS),Düsseldorf felmérése szerint a különö-

sen nagy olajár-növekedés, valamint a föld-gáz iránti növekvô kereslet következmé-nyeként, a „21. nemzetközi gázár-összeha-sonlítás” valamennyi, az összehasonlítás-ban szereplô államban, 2000-re vonatkozó-an jelentôs áremelkedést mutat. Németor-szág az elsô helyen állók között van, a12,6%-os gázárnövekedéssel, s ez jóval az1,8%-os inflációs ráta felett van (most már4,46 Pfennig/kWh a költség). A dániaiföldgázár, a 19,1%-os emelkedéssel 2,9%-kal lépi túl az inflációs rátát, és most 11,19Pfennig/kWh szinten áll. Finnországban aföldgázár 2,70 Pfennig/kWh. A 17,2%-osemelkedés ellenére a nemzetközi összeha-sonlításban a földgázár Finnországban igenkedvezô. (Finnországban a lakosság 95%-ajelenleg villamos árammal fût és fôz.)Erdöl, Erdgas, Kohle


Nôttek a világ nyersolaj- és földgázkészletei

2000-ben a világ kôolajkészletei 12,3 Mrd barrel mennyiséggel nôttek, megközelítve azelôzô magas szintet, a földgázkészletek pedig soha nem tapasztalt magas szintet értek

el. Az Oil and Gas Journal felmérése szerint 2001. január 1-jén a világ kôolajkészlete1028,5 Mrd barrel, a földgázkészlete pedig 149 470 Mrd m3 volt. A készletváltozások ala-kulása az elmúlt évtizedben:

Oil and Gas Journal

Adatok Ny.-Európa kôolaj- és földgázkészleteirôl

Megjegyzés: A közleményben a K.-Európára és az egykori Szovjetunió országaira vo-natkozó 2000. és 2001. évi január 1-jei adatok teljesen megegyeznek, valószínûleg nem áll-tak rendelkezésre az ehhez szükséges adatok, ezért közölte így a lap.Oil and Gas Journal

Adatok a világ kôolaj- és földgázkészleteinek regionális megoszlásáról

A világ kôolajkészlete Ebbôl OPEC A világ földgázkészleteMrd barrel Mrd barrel Mrd m3

2001 1 028,50 814,4 149 4702000 1 016,00 802,5 145 7251999 1 034,30 800,5 145 6831998 1 019,50 797,1 144 0341997 1 018,80 788,6 140 0381996 1 007,50 776,9 139 7091995 999,80 770,3 141 0271994 999,10 772,1 142 0441993 997,00 772,2 138 3391992 991,00 769,4 123 973

Oil and Gas Journal

Régiók 2001. jan. 1. 2000. jan. 1.Kôolaj, Földgáz, Kôolaj, Földgáz,

Mb Mrd m3 Mb Mrd m3

Ázsia, Csendes-óc. 43,957 10,339 43,985 10,292Ny.- Európa 17,185 4,498 18,611 4,434K.-Európa és az egykori

Szovjetunió 59,024 56,694 59,024 56,694Közép-kelet 683,516 52,522 675,636 49,533Afrika 74,889 11,162 74,890 11,162Nyugati -félteke 149,885 14,256 143,896 13,610Világ összesen: 1,028,458 149,470 1,016,041 145,725

Ebbôl OPEC 814,399 66,366 802,480 63,222

Régiók 2001. jan. 1. 2000. jan. 1.Kôolaj, Földgáz, Kôolaj, Földgáz,

Mb Mrd m3 Mb Mrd m3

Anglia 5 002,8 760,0 5 153,30 755,0Ausztria 85,7 25,9 85,7 25,9Dánia 1 069,3 95,0 1 069,3 95,0Franciaország 145,2 14,3 107,0 14,4Görögország 10,0 1,0 10,0 1,0Hollandia 106,9 1 771,0 106,9 1 771,0Írország – 19,8 – 19,8Németország 379,7 325,6 357,0 339,5Norvégia 9 447,3 1 247,0 10 787,0 1 172,0Olaszország 621,8 228,6 621,8 228,6Spanyolország 21,0 0,5 14,0 1,7Törökország 295,8 8,8 298,6 8,9

Ny.-Európa össz.: 17 185,3 4 498,5 18 610,6 4 433,8

Új orosz olajtávvezetékek nö-vekvô olajexporthoz

Anagy olajáraknak köszönhetôen 2001-ben várhatóan tovább nô Oroszország

kôolajexportja. A tervek szerint a közeljövô-ben három új távvezetéket helyeznek üzem-be. A Kaszpi Távvezeték Konzorcium a ka-zahsztáni Tengiz-mezôrôl kiinduló és anovorosszijszki kikötôig húzódó 27 Mt/évkapacitású vezetéket a következô év közepénhelyezi üzembe. A Balti távvezetékrendszer,mely a Finn-öbölben létesülô új olajkikötôtköti össze a Transnyeft vezetékhálózatával,és késôbb olajat szállít a Timan-Pecsora-me-dencékbôl, várhatóan 2001 végén kezdi megmûködését. A vezeték kezdeti kapacitása 12Mt/év. Végül Ukrajnában egy új távvezeték-kapcsolat létesült Odessza és az Ukrajnán át-haladó „Barátság-vezeték”-szakasz között,ez új exportlehetôségeket nyit meg az oroszkôolajexport számára. Erdöl, Erdgas, Kohle

A 16. Olaj-Világkongresszus-ról – Vizsgálatok az új évez-redben még felfedezendô kô-olaj- és földgázkészletekrevonatkozóan

F .J. Roelleke ismerteti több intézet, ill.tudós erre vonatkozó vizsgálati

elemzési módszereit és azok eredményeit.Részletesebben szól a Robertson ResearchInternational (RRI), Anglia felmérésérôl(R. M. Flowers elôadása).

Az RRI becslései szerint a vizsgált 175 na-gyobb szénhidrogén-tároló medencében 216Mrd barrel olajegyenérték a kinyerhetô kész-let, melynek fele olaj, fele földgáz. A globálisextrapoláció további 864 Mrd barrel olaj-egyenérték reménybeli készlethez vezet. (AzUSA Geológiai Felügyelôsége által készített,valamint más becslések ennek csaknem két-szeresével számolnak, és jelentôs különbségekvannak a területi megoszlás tekintetében is.)Az RRI számai szerint a szénhidrogénkészle-tek több mint 75%-át már vagy kitermelték,vagy már megtalálták, és kevesebb mint 25%az, amit még fel lehet kutatni. (Az USA Geo-lógiai Felügyelôsége szerint a készletek35,6%-a még teljesen ismeretlen.)

Összegezve az ismertetést megállapít-ható, hogy a föld szénhidrogénkészleteibôl50 évnek megfelelôt már felhasználtak, 40évnek megfelelô már ismert és 30 évnekmegfelelô még megtalálható.

A szerzôk megemlítik, hogy a számérté-kek kialakításakor figyelmen kívül hagytáka kutatás-fúrás, a termelés, a feldolgozás ésa felhasználás folyamatában várhatóanvégbemenô technikai fejlôdést, ami továb-bi pozitív irányban jelentôsen befolyásol-

hatja a tényleges értékeket. Az azonbanmegállapítható, hogy a szénhidrogének hi-ánya miatt még nem lesz vége a szénhidro-génkorszaknak. Erdöl, Erdgas, Kohle

A kôolajjal kapcsolatos kilá-tások az új évezredben

Akôolaj világpiaci ára 1999 márciusátóla 12 USD/b értékrôl (2000. július ele-

jén) 30 USD/b fölé emelkedett, majd októ-berben 36 USD/b szintet ért el.

A világ energiaszükséglete és annakmegoszlása 2001 elején (Mboe/d)Kôolaj 76Szén 48Földgáz 45Egyéb (víz-, atom-, megújuló energia) 20Összes energiaszükséglet: 189

Az adatokbôl látható, hogy az összesszükséglet 89%-a fosszilis tüzelôanyag;64%-a szénhidrogén (olaj és földgáz);melynek 40%-a a nyersolaj, a legjelentô-sebb energiaforrás. A jövôt tekintve, a leg-konzervatívabb becslések is azt prognoszti-zálják, hogy az energiaszükséglet 2%/évnagyságrenddel fog növekedni. E szerintaz energiaigény 2010-re 230 Mboe/d-re ,2020-ra 280 Mboe/d-re emelkedik. Azelôbbieket figyelembe véve, a nyersolaj-szükséglet 2010-re abszolút értékben 88Mb/d és 2020-ra 106 Mb/d lesz.

A földgáz részaránya ugyanebben azidôszakban 2 százalékponttal fog nôni, ésez azt jelenti, hogy a földgázfogyasztás2010-re 58 Mboe/d-re, és 2020-ra 73Mboe/d szintre emelkedik.

Látható, hogy a szénhidrogének meghatá-rozó részt képeznek a jelenlegi és a jövôbenihosszú távú energiapalettán. Továbbra isszámítanak a fosszilis tüzelôanyagok (fôleg aszénhidrogének) erôteljes fogyasztására. Eh-hez megvannak a forrásalapok, a már rendel-kezésre álló készletek bôven biztosítják a fo-gyasztást a 22. században is, anélkül, hogy fi-gyelembe vennék a nem konvencionális szén-hidrogénkészleteket, mint pl. az extranehézo-lajokat, palaolajokat, kátrányhomokokat stb.A közlemény szerzôje szerint nem valószínû,hogy az energiapaletta a következô 2-3 évti-zedben lényegesen változni fog, mivel a kör-nyezeti feltételek is kedvezôek a szénhidrogé-nek számára.Oil and Gas Journal

Új eljárás nehézolajok átala-kítására

ACarbon Resources Ltd. (Calgary) által vá-sárolt és tesztelt (a kidolgozójáról,

Pierre Jorgensen-rôl CPJ-eljárásnak elneve-zett) francia szabadalmi eljárással a nehézkô-

olaj-frakciókat (bitument, nehézolajokat,finomítóifenék-termékeket) sokkal értéke-sebb, nagyobb API-sûrûségû olajokká lehetkonvertálni. Az eljárás akár a termôhelyen,akár a finomítókban is alkalmazható.

A Kanadában végzett tesztelés során a CPJ-technológiával a 7,5° API minôségû bitumen-bôl és nehézolajokból 30° + API minôségû,90%-ot meghaladó folyadéktérfogatú szinte-tikus olajat állítottak elô. Az eljárás során nemalkalmaznak sem hidrogént, sem katalizátort,csak túlhevített gôzt. A bitument vagy a ne-hézolajtápot a termikus bomlás pontjához kö-zeli hômérsékletre elômelegítik, és egy szaba-dalmazott injektorban érintkezésbe hozzák atúlhevített gôzzel, ahol a reakció nagyobb ré-sze végbemegy. Az érintkezési idô néhánymásodperc. A forró reagenseket ezután rövidideig belsô szerkezet nélküli elnyeletô (soak-er-) tartályban stabilizálják. A tartályból kilé-pô folyadék szabályozószelepen át jut a szepa-rátorba, ahol a szurkot leválasztják.

A szeparátor fejtermékét lehûtik és egykigôzölögtetô tartályba vezetik, ahol a váku-umgázolaj-frakciót leválasztják és visszaszi-vattyúzzák a reaktorba, további minôségjaví-tás céljából. A fejtermékáramot tovább hû-tik, a kondenzált vizet leválasztják, és a mi-nôségileg feljavított, értékes szintetikus ola-jat a tárolótartályba szivattyúzzák. A CPJ-technológiánál nincs szükség vákuumos sze-parálásra. Úgy becsülik, hogy egy 20 000 b/dtáp feldolgozására alkalmas CPJ-üzem tôke-költsége 4000 USD/b nagyságrendû. A költ-ségek egy „zöld mezôs” telephelyre vonat-koznak, és magukban foglalják a kén eltávo-lítását a termelt gázból és a technológiai víz-kezelést is. A keletkezô maradék szurok, ill.kátrány nemcsak a technológia fûtésérehasználható fel, hanem tüzelôanyag-forrásalehet például egy gôzzel segített gravitációsolajlecsapolásnak, vagy más típusú bitumen-,nehézolaj-termelési technikának.

Mind a tôke, mind az üzemi ráfordításokjelentôsen csökkenthetôk, ha a CPJ-eljárástmás technológiai egységekkel kombinálják.Oil and Gas Journal

Körkép a szélenergiáról

Norvégia elsõ szélerõmûvét Vikna nevûvárosban állították fel. Az öt szélerõ-

gép összes teljesítménye 2,2 MW-ot teszki, az éves villamosenergia-termelés 6GWh, az önköltség 0,47 norvég koro-na/kWh.

*Anglia délnyugati részén, Cornwall ne-

vû helységben tíz szélerõgépbõl álló erõ-mûvet építettek fel, amelynek teljesítmé-nye 4 MW. Az áramfejlesztõk évente 10-12GWh mennyiségû villamos energiát ter-melnek. A lakosság körében végzettközvéleménykutatások azt mutatták, hogya létesítmény közelében élõ emberek az


építkezés során ugyan elégedetlenek és bi-zonytalanok voltak, hat hónap üzemidõután már megbarátkoztak az erõmûvel.

*Kaliforniában az Altamont Pass régióban

370 MW kapacitású szélerõmûvet építettek. Atermelt energiát a helyi áramszolgáltatónak ad-ják el. Az üzembe helyezés óta számos fejlesz-tést hajtottak végre, amelyek költségcsökken-tést tettek lehetõvé. A tapasztalatok bizonyítot-ták, hogy a körzeti hálózatra kapcsolt erõmûversenyképes áron tudja az energiát termelni.

*A dél-koreai Cheju szigetén kísérleti célok-

ból és a természetes környezet megóvása érde-kében állítottak fel egy szélenergia-hasznosítótelepet. A három szélerõgép által termelt ener-giát a villamos hálózatba táplálják be. A háromegység egyike fel van szerelve akkumulátor-rendszerrel és dízelüzemû generátorral is.

*A világ elsõ, tengerparton elhelyezkedõ

szélenergia-hasznosító telepét, amely 11 db,egyenként 450 kW teljesítményû szélerõ-gépbõl áll, 1991-ben helyezték üzembe adán Vindeby nevû város közelében. A szél-erõmû, amely évente 12 GWh villamosenergiát termel, (ez megfelel 3500 családiház villamosenergia-szükségletének), érté-kes tapasztalatokat nyújtott a szakemberek-nek a mûszaki tervezéssel, építéssel, az üze-meltetéssel és a karbantartással egyaránt.

Dr. Horn János

A világ olajfinomítói kapacitásáról

A z elmúlt években a világ finomítói ka-pacitása csaknem állandó szinten ma-

radt.(A 2000. január 1-jén készült felmérésszerint 81,5 Mb/d, az év végén készült fel-mérés szerint pedig 81,3 Mb/d volt.)

A világ finomítótársaságainak, finomító-inak rangsora, regionális megoszlása és ka-pacitásadata az 1., 2. és 3. táblázatban látha-tó. A felmérésbôl kitûnik, hogy a világ 742finomítójából 377 finomító kapacitása meg-haladja a 200 000 b/d kapacitást. Ezek közül165 Ázsiában, 97 az USA-ban és 115 Ny.-Európában üzemel.Oil and Gas Journal


3. táblázat. A finomítók regionális megoszlása és néhány kapacitásadata

1. táblázat. A világ legnagyobb finomítótársaságainak rangsora

2. táblázat. A világ legnagyobb finomítói*

Rangsor Társaság Nyersolaj2001. 2000. feld. kapacitás jan. 1. jan. 1. b/d

1 2 ExxonMobil Corp. 5 432 0002 1 Royal Dutch / Shell 3 999 0003 3 BP 3 186 0004 5 Sinopec 2 880 0005 4 Petroleos de Venezuela SA 2 634 0006 11.19 TotalFinaElf SA 2 503 0007 7 Saudi Aramco 1 970 0008 8 China National Petroleum Corp. 1 920 0009 9 Petroleo Brasileiro SA 1 792 000

10 10 Petroeos Mexicanos 1 662 00011 12 National Iranian Oil Co. 1 474 00012 14 Chevron Corp. 1 420 00013 13 Texaco Inc. 1 307 00014 22 Tosco Corp. 1 301 00015 15 Repsol-YPF 1 170 00016 18 Nippon Mitsubishi Petroleum Refining Co. 1 093 00017 17 Agip Petroli SpA 1 032 00018 21 Pertamina 993 00019 16 Kuwait national petroleum Co. 957 00020 20 Marathon Ashland Petroleum CLLC. 935 00021 Caltex Inc. 837 00022 24 Conoco Inc. 836 00023 25 SK Corp. 817 00024 27 Sunoco Inc. 813 00025 26 Idemitsu Cosan Co. Ltd. 784 000

Rang- Társaság Hely Nyersolaj sor kapacitás

b/d1. Paraguana Refining Center Cardon-Judibana, Falcon, Venezuela 940 0002. SK. Corp. Ulsan, D.-Korea 817 0003. LG_Caltex Yosu, D.-Korea 633 6004. ExxonMobil Corp. Jurong, Pulau Ayer Chawan Szingapúr 580 0005. Reliance Petroleum Ltd. Jamnagar, India 540 0006. Hovensa LLC. St. Croix, Virginiai -szigetek 525 0007. S-Oil Corp. Onsan, D.-Korea 520 0008. ExxonMobil Oil Corp. Baytown, USA 508 0009. ExxonMobil Corp. Baton Rouge, USA 485 000

10. Russian Investment Co. Angarszk, Oroszország 440 70011. BP Texas City, USA 437 00012. BP Whiting, USA 410 00013. Shell Eastern Petroleum

(Pte.) Ltd. Pulau Bukom, Szingapúr 405 00014. National Iranian Oil Co. Abadan, Iran 400 00015. Saudi Arabian Oil Co.

(Saudi Aramco) Rabigh, Szaúd Arábia 400 000

* 400 000b/d kapacitás feletti üzemek

Régiók A finomítók Nyersolaj Vákuum Kat.krakk Kat. ref. Kat. hidro- Kat. hidrog.- Kokszszáma deszt.b/d deszt.b/d b/d b/d krakk, b/d b/d t/d

Afrika 46 3 265 092 459 909 190 660 381 214 28 406 790 602 781Ázsia 205 20 165 770 3 720 513 2 625 608 1 974 780 731 255 7 820 411 10 463K.-Európa és az egykori SZU 92 10 711 138 3 666 103 822 174 1 438 445 173 260 4 097 464 11 898Közép-Kelet 45 5 992 240 1 955 370 296 300 557 984 578 800 1 706 396 2 800Észak-Amerika 179 19 969 790 8 854 320 6 371 330 4 134 780 1 717 470 12 418 320 123 431D.-Amerika és a Karib orsz. 70 6 676 555 2 816 097 1 244 652 402 780 162 400 1 832 251 16 607Ny.-Európa 105 14 471 005 5 084 975 2 150 925 2 148 158 861 958 7 917 457 10 731Az összes régió: 742 81 251 590 26 557 287 13 701 649 11 038 141 4 253 549 36 582 901 176 711

E M Taz Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság

Bányász-Kohász-Földtan Szakosztálya

2001. április 5-8. között Csíksomlyón

Bányász-Kohász-Földtan Konferenciát rendez az alábbi szekciókban:

• Bányászat• Kohászat (öntészet, hôkezelés, képlékenyalakítás, anyagtudomány)• Földtan

A konferencia programja:

• április 5., regisztráció• április 6., egész napos kirándulás (Csíkszereda–Tusnád–Bükkszád–Szent

Anna tó–Torja–Kézdivásárhely–Korond–Csíkszereda )• április 7., délelôtt: megnyitó, plenáris elôadások

délután: szekcióelôadások• április 8., elutazás.

Részvételi díj : 145 USD/fô – egyágyas szobában való elhelyezéssel130 USD/fô – kétágyas szobában való elhelyezéssel 90 USD/fô – kísérô részére

Jelentkezés: Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság- EMTKolozsvár, 1989 December 21. sugárút 116.(Postacím: RO-3400, Cluj, C.P. 1–140)(Tel./fax: + 40-64-194042, -190825)

Dr. Bíró Károly Dr. Wanek Ferenc Gaál Tündeelnök a Földtan Szakosztály elnöke programszervezô

Természeti energetikai erôforrásainkról* · okl. gazdasági mérnök, okl.szakközgazda a Bánya- és Energiaipari Dol-gozók Szakszervezeti Szövet-sége elnöki fôtanácsadója

Documents