TARTALOMJEGYZÉK - Sulinet · Web viewHALLÁSSÉRÜLT GYERMEKEK KORAI FEJLESZTÉSE 6. 1. A korai fejlesztés célja A korai fejlesztés célja, a családdal együttműködve, a család

DURÁCZKY JÓZSEF PEDAGÓGIAI FEJLESZTŐ ÉS MÓDSZERTANI KÖZPONTPEDAGÓGIAI PROGRAMJA

TARTALOMJEGYZÉK

I.) Intézményi szint Bevezető-küldetésnyilatkozat Alapító Okirat Kötelező feladatok, ellátási területek Felvételi rend Helyzetelemzés: személyi, tárgyi, környezeti feltételek Organogram:

tevékenységek, kapcsolatrendszer összefoglaló táblázata működési, irányítási struktúra

Az iskolai oktatás globális órakeretei A tanulócsoport-vezetők intézményi tevékenységének pedagógiai alapelvei Érdekegyeztetés, érdekérvényesítés Társadalmi kapcsolatok Hagyományok, hagyományápolás

Szolgáltatások

KORAI FEJLESZTETT ÉS INTEGRÁLT HALLÁSSÉRÜLT GYERMEKEK

SZAKSZOLGÁLATI ELLÁTÁSA

2

Korai gondozásban résztvevő és integrált hallássérült gyermekek szakszolgálati ellátásának

Pedagógiai Programja

Mottó:

Annyi legyen a normál nevelés, amennyi lehetséges,

és annyi legyen a speciális, amennyi szükséges

1. BEVEZETÉS

Intézményünk 1991 óta működtet utazótanári szakszolgálatot. A szakszolgálat Dél-Dunántúl térségében ellátja a hallássérült és a halmozottan fogyatékos hallássérült kisgyermekek korai gondozását. (0-3 éves korig, illetve az intézményes ellátás megkezdéséig, de legkésőbb 5 éves korig). Biztosítja a speciális pedagógiai segítséget, az integráltan nevelt-oktatott hallássérült gyermekek esetében.Szolgáltatások komplex rendszerét alakította ki a hallássérült gyermekek, szüleik és az integráló intézmények számára.

2. KÜLDETÉSNYILATKOZAT

Azt akarjuk, amit a szülő: gyermekük boldogulásának esélyét megteremteni.

3. ALAPELVEK

Nevelés színtere a család Alkalmazkodás a család szokásaihoz, értékeihez, körülményeihez,

hagyományaihoz A szülők pontos, objektív, korrekt és széleskörű tájékoztatása Auditív-orális módszer alkalmazása Szülők és a gyermek tisztelete A gyermekekkel foglalkozó szakemberek összefogása, kölcsönös tisztelet egymás

munkája iránt

4. AZ ISKOLA JOGÁLLÁSA, ALAPÍTÓ OKIRAT (ua. mint az intézményi)

5. HELYZETELEMZÉSJelenleg 6 szurdopedagógus lát el utazótanári feladatokat. Három gépkocsi áll a szolgálat rendelkezésére. Az ellátás, ambuláns keretek közt az intézményünkben, decentrumokban, valamint a gyermek lakóhelyén, a családnál történik, illetve a befogadó intézményekben. Az ellátott gyermekek száma: évente növekszik. Az utóbbi három évben átlag 85 fő.

2

Utazótanári ellátásban résztvevő korai gondozott, integráltan oktatott hallássérült gyermekek létszámának alakulása

Szekszárdon, Nagykanizsán és Letenyén működik egy-egy decentrum. A gyermekek kb. 25 %-át látja el itt három utazótanár.Intézményünkben 2 fejlesztő helyiség, illetve egy tanári szoba áll rendelkezésünkre, amely egyben játék-, könyv- és videó kölcsönzőként is működik. A gyermekek fogadása hangulatosan kialakított környezetben történik. 2002 óta egy főállású asszisztens segíti a munkánkat. 1997-től önálló audiológiai állomás működik intézményünkben. Ez döntő jelentőségű, mert komplex ellátást tudunk biztosítani a gyermekek számára.Vállaljuk hallássérült gyermekek CI műtétre történő felkészítését. A Fogyatékos Gyermekek és Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány támogatásával 1997-től működik Szülőklub, amelynek helyszínét intézményünk biztosítja. A gyermekek ellátásának megszervezése a Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ szakvéleménye alapján történik.

6. HALLÁSSÉRÜLT GYERMEKEK KORAI FEJLESZTÉSE

6. 1. A korai fejlesztés céljaA korai fejlesztés célja, a családdal együttműködve, a család értékeire és hagyományaira építve, a hallássérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlődésének elősegítése, különös tekintettel a nyelvi készségekre és a szociális képességekre.

2

6. 2. A korai felismerés, felkutatás

Cél: a hallássérülés minél korábbi életkorban történő diagnosztizálása, megfelelő hallókészülékkel való ellátás.

Feladat: Kapcsolatok kiépítése, bővítése az érintett területek szakembereivel: Védőnők, Gyermekorvosok, háziorvosok, Fül-, orr-, gége szakorvosok, Audiológiai állomások, Klinikák, Nevelési Tanácsadók, Szakértői Bizottságok

Rendszeres tájékoztatók szervezése az érintett szakembereknek (védőnők, gyermekorvosok).

6. 3. Tanácsadás a hallássérült gyermekek szüleinek, a családnak

Cél: A szülők (családtagok) felkészítése fogyatékos gyermekük szakszerű fejlesztésében való részvételre.

Feladat: Szülő-gyermek kapcsolat megfelelő irányítása, Szülők pszichés megsegítése, Egyéni tanácsadás, Csoportos megbeszélés, mentálhigiéné, A közvetlen családi körön kívüli szociális kapcsolatok építésének segítése, Kapcsolatteremtés és viselkedés tanulása különböző szituációkban,

aktivitás, motiválás, Otthoni ellátás keretében történő korai fejlesztés, kiemelten a 0-2 éves

korosztály esetében, A gyermekkel történő foglalkozáson a szülő aktív részvételének kialakítása A kisgyermek kommunikációra való igényének és az ehhez szükséges

alapvető képességek, készségek kialakítása, Szülőklub működtetése.

6. 4. Speciális terápia

Cél: a hallásra és beszédre épülő nyelvfejlődés megindítása minél korábbi életkorban.

Feladat: A fejlesztés megszervezése, Az egyénre szabott beszéd és nyelvfejlesztési terápia megtervezése,

biztosítása, Pedoaudiológiai ellátás biztosítása.

2

Fejlesztő munka főbb területei: Hallási figyelem fejlesztése, Szókincs fejlesztése, Beszéd-, nyelv-, és kommunikációs készség fejlesztése, Szociabilitás fejlesztése, Értelemfejlesztés.

A speciális terápia egyéni fejlesztési terv alapján történik, melynek szempontjait a melléklet tartalmazza.CI-s gyermekek műtétre történő felkészítése és ellátása során jelentkező plussz feladatok:

Műtéttel kapcsolatos tájékoztatás a szülőnek, A gyermek életkorának megfelelő felkészítés, CI-kérdőív kitöltése, Együttműködés a beállítást végző szakemberrel, A helyben elvégezhető vizsgálatok megszervezése Hallási fejlődést nyomon követő EARS-teszt felvétele.

6. 5. Korai fejlesztés utáni speciális pedagógiai ellátás lehetőségei

7. ÓVODAI, ISKOLAI INTEGRÁCIÓ

Helyi integrációs modellek 7. 1. Speciális intézményi háttérrel történő integráció. Az 1994/1995-ös tanévtől szoros

együttműködést alakítottunk ki a szomszédos általános iskolával, 4 gyermek került át a többségi iskola második osztályába. Jelenleg 14 gyermek tanul különböző osztályfokon a többségi iskolában. Amíg szakmailag indokolt, kéttanáros rendszer működik, amikor ez nem szükséges, ott a segítségadásnak más formáját választjuk (pl.: délután kiscsoportban készülnek fel gyógypedagógus irányításával a másnapra, egyéni fejlesztő órákat biztosítunk). A speciális intézményi hátterű integráció a szociálisan hátrányos helyzetű, korai fejlesztésben nem részesült gyermekek előtt is megnyithatja az utat az integráció felé.

7. 2. Egyéni integráció: Az egyéni integrációban lévő hallássérült gyermekek a lakóhelyükön lévő többségi óvodába, iskolába járnak. A speciális pedagógiai ellátást is döntően helyben biztosítjuk számukra.

7. 3. Sajátos integrációs modell: Iskolánkban működő logopédiai csoportokba, illetve osztályokba helyezünk el hallássérült gyermekeket. 1-2 éves felzárkóztató év után a

2

Korai fejlesztés

Speciális óvoda Többségi óvodaKépzési

kötelezettség

Speciális iskola Többségi iskola

gyerekek visszakerülhetnek a lakóhelyi iskolába, vagy speciális intézményi háttérrel kerülnek integrációba.

8. INTEGRÁLT NEVELÉSŰ-OKTATÁSÚ HALLÁSSÉRÜLT GYERMEKEK SPECIÁLIS PEDAGÓGIAI MEGSEGÍTÉSE

8. 1. Cél: A hallássérült gyermekek segítése abban, hogy beilleszkedjenek a befogadó óvoda, iskola mindennapjaiba és aktívan részt vegyenek minden foglalkozáson. Minél korábban megtanuljanak élni, dolgozni és tanulni abban a közegben, amelyben felnőtt korukban is élni, dolgozni fognak.

8. 2. A gyermek fejlesztése

Cél az integrált hallássérült gyermek speciális pedagógiai megsegítése, a gyermek lakóhelyén történő felkészítő foglalkozások megszervezése.

Az utazótanár feladata: Irányítja, és szükséges mértékben ellátja a gyermek speciális fejlesztését, A gyermek lakóhelyéhez közel élő szakembert kér és készít fel a fejlesztő

munkára, Figyelemmel kíséri a törvényben előírt feltételek teljesítését, Koordinálja az együttműködést a szülő, az iskola, az Önkormányzat, a

szakemberek között.

8. 3. A szülő felkészítése

Cél, hogy a szülő ismerje meg hallássérült gyermeke fejlesztése érdekében a rá háruló feladatokat és életperspektívákat.

A felkészítés formái: Személyes beszélgetés, Bemutatások, Találkozók a szülők és gyermekeik számára, Sorstársszülőkkel való kapcsolat felvétele, Szülőklub szervezése, működtetése.

8. 4. Szakmai segítségnyújtás a hallássérült gyermek pedagógusának

Cél a befogadó óvoda, iskola fogadókészségének kialakítása, a tantestület tagjainak felkészítése a gyermek speciális szükségleteinek elfogadására.

Feladat: A szurdopedagógus, mint tanár-asszisztens jelenléte a tanítási órákon, Hospitálások után megbeszélés, tanácsadás a gyermek pedagógusának Elméleti előadások, szakmai továbbképzések szervezése, Hospitálások szervezése, A többségi óvoda, iskola pedagógusainak beszámolója, az integrációs

tapasztalatokról, tapasztalatcsere biztosítása, Módszertani kérdések feldolgozása, Oktatási dokumentumok elkészítésében való segítségnyújtás, Az alkalmazott technikai eszközök bemutatása.

8. 5. A befogadó óvodák, iskolák tanulóinak felkészítése

2

Cél: az empátiás készség kialakítása.

Feladat: A gyermekek életkori sajátosságainak figyelembe vételével történő

tájékoztatás, beszélgetés, Bemutatás, demonstrálás, Technikai eszközök bemutatása

8. 6. A befogadó óvoda, iskola szülőcsoportjának felkészítése

Cél: A szülők is támogassák gyermekeiket a sajátos nevelési igényű gyermekek elfogadásában

Feladat: Szülői értekezleten való részvétel

9. A SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK LEHETŐSÉGEI

10. A HALLÁSSÉRÜLT GYERMEKEK MÉRÉSÉNEK, ÉRTÉKELÉSÉNEK FORMÁI, IDŐPONTJAI

10. 1. Korai:

Kiindulópont az első találkozás során tapasztaltak (anamnézis, állapotfelmérés, pedoaudiológiai vizsgálat), illetve az első szakértői vélemény. A gyermek értékelése a fejlesztés közben folyamatosan történik, melyet a fejlesztési naplóban rögzítünk. A gyermek fejlődését negyedévente készített videó felvételekkel követjük nyomon. A fejlesztési év végén részletes, írásos anyagot készítünk a gyermek fejlettségi állapotáról, mely kiinduló alapja lesz a következő év egyéni fejlesztési tervének.

10. 2. Integráció:

Szükség esetén egyéni fejlesztési terv készítése a befogadó intézmény pedagógusával közösen, mely alapja lesz az értékelésnek.

Tanév végén összegző vélemény készítése a gyermek fejlődéséről.

2

újszülöttosztályok

gyermek-orvosok

védőnők audiológiák szülő pedagógusok(óvoda, iskola)

érdekvédelmi szervezetek

Szakértői Bizottságok

Hallássérült gyermekek korai gondozói és integrációt segítő

utazótanári szakszolgálata

Logopédiai szakszolgálatunk

Audiológiai állomásunk

Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai

Szolgáltató Központ

11. DECENTRUMOK MŰKÖDÉSE

(Nagykanizsa, Letenye, Szekszárd)

A decentrumok működése/működtetése és felszerelése a helyi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás alapján történik.

12. A SZAKSZOLGÁLATI ELLÁTÁS HATÉKONYSÁGÁNAK NÖVELÉSÉT SEGÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK

Fecske-tábor:A leendő első osztályos gyermekek, szüleik és befogadó pedagógusaik számára rendezzük, ahol a szülők elmondják a gyermekek eddigi életútját, illetve bemutatkoznak a leendő pedagógusok is.

Megismertetjük a hallókészülék, a beszédprocesszor, illetve az adó-vevő működését, kezelését.

Megbeszéljük a hallássérült gyermekek oktatása során felmerülő speciális pedagógiai problémákat, és ezek lehetséges megoldásait.

A tanórarészletek bemutatásával mintát adunk a befogadó pedagógusok és a szülők számára, a gyermek minél hatékonyabb megsegítésére. Így a gyermek, a szülő és a pedagógus egymást megismerve, felkészülve a nehézségekre kezdi meg a tanévet.

Családi lakóegység- Intenzív felkészítés családok számára

Korai fejlesztés területén: 2-3 napig tartó intenzív fejlesztést jelent, melyen családok vesznek részt, és ahol lehetőség nyílik hallásmérésre, a mindennapi rutin tevékenységek kihasználására a hallás és beszédfejlesztés céljából, illetve az intenzív tanácsadásra.

- Intenzív felkészítés intézményi iskolás gyermekek számáraAz intenzív felzárkóztatás 5 napos program, amin a gyermekek és igény szerint a befogadó pedagógusok vesznek részt. 1-1 terület intenzív fejlesztése, a félévi, illetve az év végi felmérőkre való felkészítést jelent.

Játék-, videó-, szoftver-, diafilm és könyvkölcsönzés Szülőklub

A Szülőklub létrehozásában döntő volt, hogy a szülők igényelték a sorstárs szülőkkel való kapcsolatfelvételt, a személyes találkozást, és mi azt tapasztaltuk, hogy egymástól kapják a legtöbb segítséget, a legtöbb bátorítást.

Összejöveteleink színvonalát minden alkalommal emelték azok a hazai és külföldi előadók, akiket az adott terület kiemelkedő elméleti és gyakorlati szakemberei közül hívtunk meg, természetesen a szülői igények figyelembevételével.

A szülőklubot úgy szervezzük meg, hogy az elméleti előadások mellett mindig mód nyíljon a gyakorlati bemutatásra is.

A programokon a szülők, a hallássérült gyermekek és a halló testvérek közösen vesznek részt. Az intézmény minden helyisége és technikai berendezése rendelkezésünkre áll. Élvezzük a vezetőség és az iskola minden dolgozójának támogatását.

Audiológiai, pedoaudiológiai ellátásA hallássérült gyermekek beszéd- és nyelvfejlődésének sarkalatos pontjai a korai diagnosztizálás és a hallásállapotnak megfelelő hallókészülékkel történő ellátás. A gyermekek vizsgálata, a készülék kiválasztása hosszú és időigényes, pedagógiai ismereteket is igénylő feladat. Feltétlenül kívánatos, hogy pedoaudiológiai ismeretekkel rendelkező szurdopedagógus is tagja legyen az ellátást biztosító teamnek.

Feladat:

A gyermek reakcióinak megfigyelése, Szülő felkészítése a gyermek, hangra történő reakcióinak megfigyelésére Szülő tájékoztatása a hallás szerepéről, jelentőségéről, Szülő tájékoztatása a mérési eredmények értékeléséről, A gyermek játékaudiometriára történő felkészítése, Együttműködés az audiológus orvossal, Együttműködés az audiológiai asszisztenssel a mérések folyamán, Megfigyeléseivel segítse a megfelelő hallókészülék kiválasztását, beállítását.

Ellátottak köre:

Igény szerint újszülöttek szűrővizsgálata Korai gondozásban, integrált oktatásban részesülő hallássérült gyermekek Valamennyi speciális iskoláztatásban részesülő gyermek Ambuláns logopédiai ellátásban részesülők hallásvizsgálata CI műtétet előkészítő vizsgálatok Somogy megye óvodái, iskolái, nevelési tanácsadók, Szakértői Bizottság által igényelt hallásvizsgálatok

13. SZAKMAI SZOLGÁLTATÁS

A többségi óvodák, iskolák pedagógusainak előadások, tájékoztatók tartása, hospitálások szervezése,

2

Továbbképzések, konferenciák, tanfolyamok szervezése, intézmény bemutatás, Az ELTE BGGYTF hallgatóinak hospitálások, szakmai gyakorlatok biztosítása, A gyógypedagógiai asszisztensek számára igény szerint egyéni vagy csoportos hospitálás biztosítása, A Kaposvári Egyetem Tanárképző Főiskolai Kar Hallgatóinak hospitálások szervezése, Az Egészségügyi Főiskola hallgatóinak előadás tartása, felkutatás, szűrés, audiológiai ellátás témakörben, Gyermekorvosoknak, védőnőknek tájékoztatás, intézet bemutatás.

14. FELTÉTELEK

A Pedagógiai Program megvalósításához szükséges személyi, tárgyi feltételek az eszközök és felszerelések jegyzékében található.

2

MELLÉKLET

Egyéni fejlesztés szempontjaiNév:

Születési idő:Hallási kor:

Fejlesztési területek

Érzékelés-észlelés:

1.) Hallásfejlesztés2.) beszédfejlesztés: beszédértés

beszédprodukció:- szókincs- nyelvi szint- kiejtés

kommunikációs szint3.) vizuális észlelés: szín

formaalak

4.) tapintás – szaglás – egyensúly - ízlelés

Mozgásfejlesztés: Nagymozgás Finommozgás

Kognitív fejlesztés: Figyelem Emlékezet: - rövid távú

- hosszú távú- szeriális emlékezet- szukcesszív- szimultán- akusztikus- verbális

Gondolkodás: - analízis-szinézis- rendezés- összehasonlítás- összefüggések felismerése- általánosítás- matematikai gondolkodás

2

Játék tevékenység fejlesztése

Rajzkészség fejlesztése

Ritmusérzék fejlesztéseSzocializáció:

- önkiszolgálás- magatartás- társas kapcsolatok- család- önállóság

2

INTEGRÁLTAN NEVELT-OKTATOTT, GYENGÉNLÁTÓ GYERMEKEK

SZAKSZOLGÁLATI ELLÁTÁSA

2

Integráltan nevelt-oktatott, gyengénlátó gyermekek szakszolgálati ellátása

1. BEVEZETÉS

Szakszolgálatunk 2002 óta látja el az integráltan nevelt-oktatott aliglátó és gyengénlátó gyermekeket a budapesti Gyengénlátók Általános Iskolája, Pedagógiai Szakszolgálatának szakmai irányításával, együttműködési megállapodás alapján. Az együttműködési megállapodásban mindkét fél rögzíti vállalásait és kötelezettségeit.

2. HELYZETELEMZÉS

Az utazótanári munkát hat, akkreditált tanfolyamot végzett, gyógypedagógus végzi, Somogy- Tolna- és Zala megye területén. Általában 25-30 óvodás és iskoláskorú gyengénlátó gyermeket látunk el. Folyamatosan bővítjük eszköztárunkat. Jelenleg rendelkezésünkre álló eszközök:- állítható pad, laptop, A/3-as nyomtató, nagyítók, speciális füzetek, játékok.

3. CÉL

Az aliglátó és gyengénlátó gyermekek integrálódásának az épekkel egyenlő vagy ahhoz közelítő esélyük megteremtése érdekében - Családi nevelésük, fejlesztésük segítése- Óvodás és iskolás korban az épek közösségeiben a fogyatékosságból eredőhátrányuk megelőzése, csökkentése, kompenzálása, képességeik kibontakoztatása.

4. FELADATAINK

- Kapcsolattartás a családdal és az integráló intézményekkel- Tanácsadás a szülőknek, a családi nevelés segítése- Speciális pedagógiai segítségnyújtás az integráló intézmények pedagógusainak.- Egyéni fejlesztő tevékenység, iskolára felkészítés- Az integráltan tanuló gyengénlátók, alig látók számára speciális pedagógiai

segítségnyújtás Az iskolai dokumentumok adaptációja Közreműködés az integrált gyengénlátók, aliglátók egyéni szükségleteihez

igazodó eszközellátásban Pályaválasztás segítsége

- Optikai, elektronikai eszköztár, speciális taneszköztár, valamint fejlesztőjáték-park kialakítása

- A látásjavító optikai és elektronikai újdonságok népszerűsítése

5. A GYENGÉNLÁTÓ GYERMEKEK ELLÁTÁSA

Tevékenységünk során szoros és folyamatos kapcsolatot tartunk a budapesti központtal.Ők jelzik szakszolgálatunknak a térséghez tartozó speciális pedagógiai ellátásra szoruló gyengénlátó gyermekeket.Egyre gyakrabban kapunk jelzéseket szülőktől, pedagógus kollégáktól, védőnktől is.A központ az érintett gyermekek, tanulók személyi és szemészeti dokumentációját rendelkezésünkre bocsátja.Az Országos Látásvizsgáló Szakértői Bizottság által kiadott szakvélemény alapján keressük fel intézményükben az integrált gyermekeket.

2

Kapcsolatot alakítunk ki a szülőkkel és a pedagógusokkal. A gyermek szükségleteinek megfelelő gyakorisággal látogatjuk az óvodát vagy iskolát. Keressük annak lehetőségét, hogy óvodalátogatáskor a gyermekkel foglalkozó minden felnőttet, iskolalátogatás alkalmával a tanuló osztályfőnökét, és lehetőség szerint az osztályban tanító összes tanárt tájékoztassuk:- A gyengénlátó vagy aliglátó gyermek szemészeti állapotáról, szembetegségéről,

annak pedagógiai következményeiről- A különleges igényű gyermek, tanuló közoktatási törvényben biztosított jogairól,

lehetőségeiről- A látássérülés mértéke és típusa alapján az integrált tanuló zavartalan

munkavégzéséhez szükséges feltételekről, taneszközökkel szembeni igényéről- Veszélyeztetettség esetén a gyengénlátók egészségvédelméről (könnyített

testnevelés, gyógytestnevelés, szemészeti gondozás)- A látási fogyatékos gyermekek, tanulók óvodai és iskolai nevelésének

irányelveiről- A látási fogyatékos tanulók speciális iskolai irányelve alapján a követelményekben

tehető engedményekről, módszertani ajánlásokról.Iskolalátogatásaink során a következő szempontok alapján elemezzük a gyengénlátó tanulók helyzetét és adunk tanácsot:

- Az oktatási törvény adta lehetőségek érvényesítése- A szemészeti állapotnak megfelelő ültetés (távolság, padsor, oldal)- A tábla minősége- A felírt szöveg betűmérete, nyomata- Fényviszonyok- egyéni szükségletek kielégítése (helyi megvilágítás,

fénykerülőknél sötétítés)- Eszközhasználat (térkép, könyv, munkafüzet)- A szemléltetés módjai, illetve változtatási lehetőségei- Kompenzatív eljárások- A tanár és a tanuló hozzáállása a látáscsökkenésből adódó problémákhoz - Optikai segédeszközök megléte, használata- Szemészeti kontrollvizsgálat szükségessége.

Rendszeresen végzünk pedagógiai szempontú látásvizsgálatot. Ez a kétszemes, közeli és távoli vízus a kontrasztérzékenység, a színlátás és a látótér vizsgálatára terjed ki, mely lehetővé teszi a gyermekek természetes közegben és természetes, átlagos körülményei között végzett vizsgálatát. Különösen fontos az iskolai munkában a közeli vízus ismerete. Csak ennek alapján ítélhetjük meg azt, hogy milyen speciális eszközre van szüksége a gyermeknek a tanuláshoz (speciális füzet típusa, a nagyítás mértéke, stb.). A rendszeresen megismételt látásvizsgálat az esetleges változások regisztrálását és a szemészeti kontrollra vonatkozó pedagógiai szempontú javaslattételt szolgálja.A pedagógiai látásvizsgálat elvégzése legalább félévente javasolt, valamint minden olyan esemény kapcsán, ami hatással lehet a látásra, illetve aktuálisan, ha hirtelen látásromlásra gyanakodunk.A gondozásba vett tanulók adatait kartotékrendszerben rögzítjük. Az intézménylátogatásokról, tapasztalatokról, megbeszélésekről feljegyzéseket készítünk, gyermekenként rendszerezzük. Félévkor és évvégén minden gyermekről írásbeli beszámolót készítünk, melyet megküldünk a módszertani központnak is. Tanév végén az alközpontban szervezett közös konzultáción számolunk be egészéves munkánkról, a fejlesztés eredményeiről és a bekövetkezett változásokról.Évközben rendszeresen részt veszünk a gyengénlátók iskolája szakszolgálatának továbbképzésein, rendezvényein.

Pedagógiai alapelvek

2

II.) Hallássérült tanulók iskolai fejlesztése 1-8.évfolyam

III.) Hallás-, beszédhibás és beszédzavar tüneteit mutató gyermekek óvodai fejlesztésének pedagógiai programja

IV.) Logopédiai iskolai tagozat pedagógiai programja

V.) Diákotthon pedagógiai programja

VI.) Gyermek- és ifjúságvédelem

VII.) Egészségnevelés

VIII.) Környezeti nevelés

IX.) Kapcsolat a szülői házzal

X.) Diákönkormányzat

XI.) Szakszolgálatok1.) Korai fejlesztett és integrált hallássérült gyermekek ellátása2.) Logopédiai szakszolgálat3.) Konduktív pedagógiai szakszolgálat4.) Integráltan oktatott gyengénlátó gyermekek ellátása

XII.) Feltételek, fejlesztésekXIII.) Nyilatkozatok

1.) Nevelőtestületi jegyzőkönyv2.) Szülői képviselet3.) Iskolaegészségügyi szolgálat

2

1.) BEVEZETŐ – KÜLDETÉSNYILATKOZAT

A most már Kaposvár belvárosában – Somogy megye Közgyűlése fenntartásában –

működő Óvoda, Általános Iskola, Szakszolgálat, Módszertani Központ, Diák- és

Gyermekotthon, 10 évi magániskolai előzményt követően több, mint 100 évvel ezelőtt kezdte

működését. Dunántúl első és hosszú ideig egyetlen gyógypedagógiai intézménye a „Siketek

Államilag Segélyezett kaposvári Iskolája” főként a Dél-Dunántúli régió siket gyermekeinek

iskoláztatását volt hivatott ellátni „czélja……az élő és hangzó szónak kiejtésére……

oktatni…”. E legfontosabb célon az idő mit sem változtatott, valamennyi megvalósult

iskolafejlesztés, elképzelés ezt szolgálta: diákotthon létesítés, óvodateremtés, új iskola építése,

hallásvizsgáló műszerek, hallásjavító berendezések és nem utolsó sorban a hatékony oktatási

módszerek kidolgozása, alkalmazása.

Amint az iskola maga is a belváros vérkeringésébe került, úgy kapcsolódott fokozatosan a

gyógypedagógiai ellátás széles skálájába az intézmény tevékenysége. Az évszázados

hagyományt megőrizve az intézmény mára több speciális közreműködést igénylő pedagógiai

szakterületen látja el a környezetében élő hallássérült, mozgássérült, beszédfogyatékos,

beszédhibás, látáscsökkent, korai gondozásban, integrált oktatásban nevelkedő, s a hallásukat

cochlea implantációs műtétét után visszanyert gyermekeket. Az évezred fordulójára a

kaposvári siketnéma intézetből széleskörű ellátást nyújtó gyógypedagógiai módszertani

központ lett. A 100 éves múltra visszatekintő intézmény úgy ismert, hogy oktatást – és ha

kell, otthont is – nyújt azoknak a dél-dunántúli kisgyermekeknek, akiktől a sors a hallás

képességét elvette. Az eltelt évek alatt sokat változott a nagy hagyományú kaposvári iskola.

Új épületekkel, műszerekkel, berendezésekkel lett gazdagabb. A minden szakmai igényt

kielégítően felszerelt audiológiai állomásunkon történik a hallókészülékek felírása,

rendszeresen mérik a gyermekek hallását, ellenőrizni tudják a hallókészülékek helyes

beállítását és működését. A hallássérülés korai életkorban történő felismerésével, a lehető

legkorábbi szakszerű pedagógiai segítséggel és hallókészülék használattal megindítható a

hangos beszéd. A 0-3 éves és óvodás korú hallássérült gyermekeket naponta otthonukban

keresik fel az utazótanárok, hogy – a szülőket is felkészítve a közös munkára – segítsék az

első hangos szavak formálását.

Óvodánkban délelőtt, délután speciális pedagógiai munka alapozza a hallássérült

kisgyermekek beszédfejlődését.

Két iskola-előkészítő év és 8 általános iskolai évfolyam elvégzése után – adottságaiktól és a

korai beszédnevelés eredményétől függően – halló társaik közösségében, vagy speciális

iskolában tanulhatnak tovább.

2

A mozgásukban és/vagy értelmi fejlődésükben akadályozott hallássérült gyermekek is

képességeiknek megfelelő fejlesztést kapnak, hangsúlyozottan azokon a területeken, ahol

később – a „munkás élet” során – jó eredményeket érhetnek el.

A nagyothalló óvodások és iskolások itt készülnek arra, hogy mielőbb csatlakozhassanak

halló társaikhoz. Közülük többen már így tanulnak a közeli általános iskolában

gyógypedagógus szakember állandó segítségével, integrált oktatás keretében.

A lakóhelyükön integráltan tanuló és óvodába járó gyermekeket és tanítókat a Dél-dunántúli

régiót ellátó utazótanárok segítik rendszeres látogatásaikkal, tanácsaikkal, bemutató

foglalkozásaikkal.

A távol lakó gyermekek hét közben diákotthonban laknak, ahol a napi felkészülés után

szakkörök egész sora biztosítja szabadidejük hasznos eltöltését, sokoldalú szellemi és fizikai

felfrissülést kínálva: úszás, atlétika, röplabda, foci, sakk számítógép, kézimunka, barkácsolás,

agyagozás, szövés, tűzzománc készítésében csiszolhatják adottságaikat.

Sok kisgyermeket kísérnek szüleik hetente több alkalommal beszédhiba javításra, hogy az

iskolás kor előtti hanghibák megszűnjenek, beszédük tiszta és érthető, tanulásuk

problémamentes legyen.

Az iskola logopédus szakemberei – hogy a kisgyermekeket, szüleiket megkíméljük az

utazástól – több mint 20 városkörnyéki településre utaznak, s ezekben a logopédiai

decentrumokban tartják foglalkozásiakat.

A súlyosan beszédhibás és beszédfogyatékos kis óvodások és kisiskolások játékos formában,

egész napos foglalkozások keretében tanulják a szavak tiszta ejtését. Ők az iskola 1-

3.osztályára készülnek, ki-ki bejáróként, a messze lakók hétközi kollégistaként. A logopédiai

ellátás különösen összetett feladat az olvasási, írási és helyesírási gondokkal küzdő általános

iskolába járó gyermekek esetében. Ez bizony legalább két tanévig kitartó munkát követel

gyermektől, logopédustól egyaránt.

Ebben az iskolában működik Somogy megye „Pető Intézete”. A súlyosan mozgássérült

gyermekek gyógyító kezelését konduktor pedagógusok végzik. A speciális eszközökkel

felszerelt foglalkoztatóban a beszédterápia, a gyógyúszás is a sokoldalú fejlesztés részét

képezi. Gyermek, szülő, szakember együtt dolgozik minden kis mozdulatért, lépésért, sokszor

évekig, de eredménnyel.

Intézményünk felkészült az integráltan nevelkedő látássérült gyermekek fejlesztésében-

oktatásában való közreműködését is. Az országos intézetek szakmai irányításával

lakóhelyükön segítik a rászoruló gyermekeket, hogy együtt haladhassanak ép érzékszervű

társaikkal az óvodában, iskolában.

2

Személygépkocsik, autóbuszok, 2002-től pedig a családok 1-2 napos tartózkodására

kialakított családi lakóegység járul hozzá a gyermekek, szülők mind teljesebb körű ellátáshoz,

segítéséhez.

Évente 3-4 alkalommal hangulatos – 2-3 napos – „Szülőklub” rendezvényen nyújtanak

lehetőséget a szülők egymással való találkozására, a programot szakemberek előadás a teszi

még hatékonyabbá.

A sokrétű, bonyolult feladat magas színvonalú ellátását tapasztalt szakemberek:

gyógypedagógusok, óvónők, tanítók, tanárok, konduktorok, orvosok, audiológus, műszerész

együttes munkája biztosítja. Segítőik a dajkák, ápolónők, védőnő, gyermekfelügyelők,

technikai, adminisztratív munkakörben dolgozók.

Az intézmény széleskörű nemzetközi kapcsolataiba illeszkednek rendszeres gyermek és

szakmai rendezvények.

A több mint 100 éves iskola a kezdetektől vallja és cselekszi, hogy minden gyermekkel

tudásuk legjavát, lehetőségeikből a legtöbbet nyújtva kell foglalkozniuk. Gondoskodásuk a

fogyatékos gyermekekre irányul, azt akarják, amit a szülő: gyermekük boldogulásának esélyét

megteremteni.

Segíteni akarunk minden szülőnek, ha bármi is nehezíti gyermeke fejlődését, ha

fogyatékosság árnyékolja a gyermekkor felhőtlen örömét. Iskolánk kapuja nyitva áll

mindenki előtt, aki tanácsot, segítséget vár tőlünk.

E nagy múltú, mindig megújulni akaró és tudó intézmény pedagógiai programjába ötvözi

mindazt a megőrzött tapasztalatot, amire építhető az évezred fordulója igényeinek megfelelő

korszerű gyógypedagógiai ellátás.

Pedagógiai programunkban – a törvényi rendelkezéseknek megfelelően is – vázoljuk azokat a

pedagógiai elveket, gyakorlatot, melyekkel a szülők tájékozottságát teljesebbé tesszük,

együttműködésüket az eredményes pedagógiai ellátás érdekében igényeljük és megnyerjük.

2.) ALAPÍTÓ OKIRAT

Lásd Alapító Okirat

2

3.) A KÖTELEZŐ FELADATOK FŐBB PEDAGÓGIAI TERÜLETEI, AZ ELLÁTÁS KÖRZETEI

0-5 éves korú hallássérült gyermekek korai gondozása, ellátási körzet: Dél-Dunántúl

0-5 éves korú látássérült gyermekek korai gondozása, ellátási körzet: Dél-Dunántúl

3-6 éves korú hallássérült gyermekek integrált nevelése, ellátási körzet: Dél-Dunántúl

Hallássérült gyermekek óvodai nevelése, ellátási körzet: Dél-Dunántúl

Halmozottan fogyatékos hallássérült gyermekek óvodai nevelése, ellátási körzet: Dél-

Dunántúl

Beszédfogyatékos óvodás és iskolás korú (1.évf.) gyermekek speciális nevelése,

ellátási körzet: Dél-Dunántúl

Beszédfogyatékos iskolás korú gyermekek speciális nevelése – 1.évfolyam

(logopédia), ellátási körzet: Somogy megye

Tanköteles korú ép intellektusú súlyosan hallássérült tanulók iskolai oktatása, ellátási

körzet: Dél-Dunántúl

Tanköteles korú halmozottan fogyatékos, súlyosan hallássérült tanulók iskolai

oktatása, ellátási körzet: Dél-Dunántúl

Tanköteles korú ép intellektusú nagyothalló tanulók iskolai oktatása, ellátási körzet:

Dél-Dunántúl

Halmozottan fogyatékos nagyothalló tanulók iskolai oktatása, ellátási körzet: Dél-

Dunántúl

Integráltan oktatott gyengénlátó tanulók speciális pedagógiai megsegítése, ellátási

körzet: igény szerint régióban

Hallássérült állami gondozott gyermekek ellátása

Folyamatosan üzemelő óvodai-, iskolai diákotthon

Folyamatosan üzemelő lakóotthon

3-6 éves és tanköteles korú beszédhibás gyermekek ambuláns logopédiai ellátása

(dislexia tünet-együttest mutatók is), ellátási körzet: Kaposvár és város környék

Konduktív pedagógiai szakszolgálat (0-20 évesek), ellátási körzet: Somogy megye

Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság (megyei)

működtetése, ellátási körzet: Somogy megye

2

4.) A GYERMEKEK FELVÉTELÉNEK RENDJE

Intézményünkbe az illetékes szakértői bizottságok szakvéleményeivel beutalt gyermekek

kerülnek felvételre. Diákotthoni felvételük is a szakbizottságok szakvéleménye, a jogszabályi

rendelkezés alapján történik. A fejlesztés időszaka alatt a szakértői bizottságok

kontrollvizsgálatait követően van lehetőség a gyermekek beiskolázástól eltérő csoportba,

intézménybe, oktatási formába helyezésére (tagozatok közötti átjárhatóság).

5.) HELYZETELEMZÉS

5.1.) A PEDAGÓGIAI ELLÁTÁS SZEMÉLYI FELTÉTELEI

A feladatellátásból következően a gyógypedagógiai szakterület intézményünk által

ellátott valamennyi szakirányára képzett gyógypedagógusok, konduktor pedagógusok

alkalmazására van szükség. A szerteágazó ellátás az átlagosnál sokrétűbb felkészültséget,

tapasztalatot igényel a pedagógusoktól, az iskola vezetőitől.

Hangsúlyosan megjelenik ez a pedagógiai programok kidolgozásában, az ellátás

megszervezésében, a mindennapi tevékenységi formák napi gyakorlásában. Több esetben

egy-egy gyógypedagógus 2-3-4 gyógypedagógiai profilban is működik (logopédia – siket ép

intellektusú – súlyosan halmozottan sérült – integráltan oktatott stb.). Ez a tevékenység az

átlagosnál magasabb felkészültséget, felkészülést igényel a szakemberektől, és nagyobb

megterhelést jelent számukra. A színvonalas ellátás szükségessé teszi a folyamatos

felzárkóztató és tehetséggondozó tevékenységet, mely a gyermekek egyéni adottságaira épülő

egyéni fejlesztési programok kidolgozását és megvalósítását igénylik.

Alapvetően és általánosan használható tankönyvek, segédletek (ezért is) nem állnak

rendelkezésre, azokat a napi felkészülés során kell elkészíteni.

Az intézmény szakmai munkájának színvonalát reprezentálja, hogy döntően iskolánk

pedagógusai készítették el az ország adatbankba (Internetre is) felkerült komplex óvodai és

iskolai anyanyelvi tantervi programot.

Iskolánk vezetésével működik a Hallássérültek Iskoláinak Országos Egyesülete.

A nevelőtestület tagjainak végzettsége megfelel a képesítési előírásoknak, az intézmény

anyagi és a feladatellátás lehetőségének függvényében támogatja a diplomaszerző

tanulmányokat, továbbképzéseken való részvétel lehetőségét.

2

5.2.) AZ ELLÁTÁS TÁRGYI KÖRÜLMÉNYEI

Az intézmény „alap-épülete” 1902-ben készült (Somssich Pál utcai „régi” épület).

A legutóbbi időkig történt bővítéssel, átalakítások eredményeként ebben az épületben nyert

elhelyezést a diákotthon, konduktív pedagógiai ambulancia, gazdasági hivatal, konyha,

mosókonyha, vizsgáló- és betegszobák, az egyik tornaterem, hallás-ritmus-mozgás terem,

korai gondozó és fejlesztő terem. Az 1959 óta működő óvodaépület teljes egészében az

óvodai ellátást szolgálja.

Az 1981-ben átadásra került iskolaépületben – 3 szinten – a tantermek, foglalkoztató

helyiségek, hallásvizsgáló, igazgatói, igazgatóhelyettesi, iskolatitkári irodák, tehetséggondozó

műhely, tornaterem, tanári helyiségei vannak elhelyezve.

A tetőtéri kazánház látja el az intézmény hó- és melegvíz szolgáltatását. Az udvarrészt

szegélyező elhelyezéssel garázsok, raktárak, karbantartó műhely és a tanulók technika-

tanterme került kialakításra.

A kb. 3000 m2-es udvarrészen sport, játékudvar (óvodások számára medencével) kialakítása

történt. Az intézmény tulajdonát képezi egy 26+1 és egy 7+1 személyes jó állapotú autó,

illetve mikrobusz, melyek a gyermekek szállítását szolgálják. Az intézmény felszereltsége,

eszközellátottsága mennyiségi és minőségi vonatkozásban közepesnek minősíthető, de

nagyon változó színvonalú, állapotú. (Pl.: a jelenleg is fejlesztés alatt álló hallásvizsgáló

helyiség és felszereltsége jó technikai színvonalon szolgálja a speciális igényeket. Kielégítő a

konduktív pedagógiai ambulancia, tehetséggondozó foglalkoztatók felszereltsége.)

Az általános rend, tisztaság és folyamatos karbantartás mellett a pótlások hiánya miatt

általános leromlást mutatnak az oktatás eszközei, az óvoda és főként az iskolai diákotthon,

iskola helyiségei, feltételei. Egyes részleteiben jól fejlesztettek az utazótanári ellátás, korai

gondozás feltételei, a gyermekeknek szükséges utaztatási lehetőségek. (Fentiek az óvodai és

diákotthoni pedagógiai programban részletezettek.) A jelenlegi formájában nem tudja

kiszolgálni teljes egészében a sokrétű pedagógiai feladatok helyiségigényét. Nem áll

rendelkezésre megfelelő számú és felszereltségű helyiség a korai gondozás és logopédiai

foglalkozásra. Ugyanez a probléma a hallássérült tanulók individuális foglalkozásaival

(egyéni anyanyelvi nevelés) kapcsolatosan. Az eredetileg e célra és szertárhelyiségekben

osztályok vannak elhelyezve. Alapvető hiányosság továbbá, hogy a halmozottan fogyatékos

gyermekek manuális foglalkoztatásának, a szakmai szempontból elengedhetetlenül fontos –

2

főként óvodás és kisiskolás korúak – speciális mozgásfejlesztésének nincsenek meg sem a

helyiség sem az eszközfeltételei. A szükséges feltételeket (főként az elhasználtság miatt) nem

elégíti ki a hallás-ritmus-mozgás (tantárgy) terem mérete és felszereltsége.

A diákotthoni feltételek az önerőből és pályázati pénzeszközökből az elmúlt időben javultak

azzal, hogy a 8-10 személyes hálók egy részét 3-4 férőhelyesekre alakítottuk. A hozzájuk

tervezett „vizesblokkok” kialakítása pénzhiány miatt elmaradt.

Az informatika oktatásának feltételei a könyvtár-helyiség, diákotthoni számítógépes terem

kialakításával csak részben megoldott. A könyvállomány és a számítástechnikai eszközök

fejlesztése nem odázhatók tovább, bár fejlesztésük főleg pályázatos pénzekből folyamatos.

Különös jelentőséggel bír az informatika-számítógépes ismeretek felhasználása

helyzetünkben. Három szempontból:

Új távlatokat nyithat a kommunikáció-fejlesztésben az anyanyelv és magyar nyelv

tantárgyak területén. Hiszen a speciális tanterv már 1.osztálytól számítógépes

alapismeretek oktatását tartalmazza, ami egyre inkább, mintegy „interperszonális”

tényező lesz.

A Szegedi Egyetemmel közösen kidolgozott „BeszédMester” szoftver mind a

hallássérültek, mind a beszédfogyatékosok, beszédhibások terápiájában ígéretes

habilitációs-rehabilitációs eszköz, mellyel az artikuláció, illetve hangzó (közvetetten

írott) nyelvi kommunikáció legfontosabb szegmentjei eredményesen fejleszthetők.

Az írott kommunikációnak megkülönböztetett jelentősége van a nem tökéletesen

artikulálók esetében.

Eszköz, amivel a szaktárgyak elsajátításához segítséget kapnak grafikus úton.

Összességében: az utóbbi évtizedek legnagyobb lehetősége nyílik meg a hallássérültek előtt,

amivel integrációjuk leghatékonyabban segíthető.

2

5.3.) AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

ÉS KAPCSOLATRENDSZERE

Lásd organogram

2

Az intézményünkben oktatott siket, nagyothalló és beszédfogyatékos

gyermekek oktatásának órakerete

Alap óraszám52.§ (3.)

Pedagógiai, egészségügyi rehab.órakeret *

Nem kötelező *52.§ (7)

Egyéni felzárkóztató6% *12.§ (c)

Összes

Siket

50%

52.§ (6)

Beszéd-fogyatékos Nagyothalló 40%52.§ (6)

SiketBeszéd-fogyatékosNagyothalló

1-3. osztály

4 x 5 = 20+10 8

10%

2

10%

21,2 33,2 31,2

4. osztály

4,5 x 5 = 22,511,5 9

10%

2,2

10%

2,21,3 37,5 35

5-6. osztály

4,5 x 5 = 22,511,5 9

25%

5,6

25%

5,61,3 40,9 38,4

7-8. osztály

5 x 5 = 2512,5 10

30%

7,5

30%

7,51,5 46,5 44

* Szervezhetők párhuzamosan is!

2

Tanulócsoport-vezetők intézményi tevékenységének pedagógiai alapelvei

Az intézményünk ellátásában résztvevő gyermekek, tanulók szellemi, fizikai, lelki

fejlesztésének közvetlen felelősei a tanulócsoportokat vezető gyógypedagógus

osztályfőnökök. Munkakörükből és felelősségükből következően közvetlen szakmai

kapcsolatot tartanak fenn a csoportot tanítókkal, diákotthoni csoportvezetővel, a diákotthon –

és óvoda vezetői igazgatóhelyettessel.

Valamennyi, a gyermekeket érintő ellátás, nevelési kérdésben joga és kötelessége

javaslataival, észrevételeivel az adott terület vezetőjét keresni, tanulmányi vonatkozásokban

napi kapcsolatban áll (felkészítés, módszertani útmutatás) tanulócsoportja délutáni

vezetőjével, nevelőivel, egészségügyi alkalmazottal, adminisztratív és technikai dolgozókkal.

Az érdekegyeztetés, érdekérvényesítés szervei, formái

Az intézmény dolgozói érdekegyeztetési, érdekérvényesítési szervei, formái a

jogszabályokban meghatározott módon az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában,

a Szakszervezeti és Közalkalmazotti Tanács keretei közt működnek.

A tanulók érdekérvényesítési szervei:

Intézményünkben Diákönkormányzat működik, mint a tanköteles korú gyermekek

diákszervezete. Vezetője a Diákönkormányzat tanárelnöke és diákvezetője. Az iskola és a

diákotthoni élet tanulókat érintő kérdéseiben: házirend, éves programok (táborozás, stb.)

értékelés, jutalmazás, elmarasztalás, rendezvények, iskolai hagyományápolás, öntevékenység

az iskola, diákotthoni környezet alakításában javaslattételi jogokkal közvetlenül és felelősök

útján képviselik.

Szülők érdekérvényesítési szervei, formái:

A szülői jogok érdekérvényesítő szerve az Iskolai Szülői Munkaközösség. Osztály (csoport)

szervezési formában az osztályfőnökök segítségével szerveződnek. Iskolai szinten a Szülői

Munkaközösség „szülő elnöke” vezeti. Közvetlen kapcsolataiban az iskola tanár-elnöke segíti.

Folyamatosan, külön szervezettformában évi 2 alkalommal tart összejövetelt. Jogosítványain

kívül kiemelt feladatként ellátja a szülők szakmai tájékozottságának fejlesztését (nyílt napok

szakmai programja, adott témájú ismertetők, bemutatók, közös kirándulások, összejövetelek),

az iskola „nyitottságának” segítését.

2

Az Iskolai Szülői Munkaközösség kiemelt célja az egyes szülő és gyermeke – nevelő

kapcsolatának szoros nevelési együttműködése. Igény szerint a szülő az intézmény vezetőit, a

gyermeke nevelése-oktatásában résztvevő pedagógust bármikor felkeresheti, amikor a

foglalkozások rendjét nem zavarja.

5.4.) AZ INTÉZMÉNY TÁRSADALMI KAPCSOLATAI

Az intézmény hagyományosan jó kapcsolatot alakított ki és tart fenn az óvoda, iskola,

diákotthon működését (esetenként kölcsönösen) segítő alábbi intézményekkel:

Hallássérültek Iskoláinak Országos Egyesülete

Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete

ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar

Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége

Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Somogy Megyei Szervezete

Társintézmények

Külföldi társintézmények

Somogy Megyei Pedagógiai Intézet

Somogy Megyei Egészségügyi Hálózat

Somogy Megyei Kórház Fül-Orr-Gége Osztály

Megyei Nevelési Tanácsadók

Felvevő körzet audiológiai állomásai

Somogy megye gyógypedagógiai intézményei

Kaposvár város általános iskolái, különösen: Németh I. Általános Iskola

Teljes Értékű Életért Alapítvány

Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság, Országos-, Megyei Balesetmegelőzési

Bizottság

Gyermekvédelmi Szakszolgálat

Gyámhivatal

5.5.) AZ ISKOLA HAGYOMÁNYAINAK ÁPOLÁSA

Intézményünk a történetéhez fűződő évfordulókról megemlékezik. Ezeken az alkalmakon

szakmai tanácskozásokat szervez, melynek résztvevői a hazai és külföldi társintézmények, a

fogyatékosok nevelése-oktatása egészében érintett különböző területek elméleti és gyakorló

szakemberei, a társadalmi kapcsolatok révén érintett személyek.

Valamennyi hivatalos állami ünnepről a tanulóifjúság életkorának megfelelő keretekben

emlékezik meg (osztályközösség – iskolai ünnepség).

2

Évfordulókhoz, eseményekhez kapcsolódó alkalmak:

Hallássérültek, fogyatékosok nemzetközi napja

Iskola, óvoda alapításának évfordulója (Duráczky Emléklap), az Iskola Napja

Mikulás ünnepség

Karácsonyi ünnepség

Karácsonyi vacsora

Farsang – kulturális bemutató

Gyermeknap

Pünkösdi hangverseny és kiállítás

Búcsúest

Tanévzáró, végzett tanulók búcsúztatása

Az intézmény hangsúlyosan részt vesz valamennyi, az iskolák között megrendezésre kerülő

szakmai, sport, kulturális versenyen, bemutatón.

Nemzetközi részvétellel Közlekedési Versenyt rendez évente, valamennyi hazai és az

iskolánkkal kapcsolatban álló külföldi iskolák részvételével.

5.6.) A PEDAGÓGIAI ELLÁTÁS RENDSZERÉHEZ KAPCSOLÓDÓ

SZOLGÁLTATÁSOK

Az iskolai oktatáshoz szakszolgálati ellátáshoz szorosan kapcsolódnak azok a pedagógiai

tartalmú tevékenységek, melyek döntően a habilitáció, rehabilitáció céljait, az intézmény

sajátos helyzetéből adódó feladatellátását lehetővé teszik, kiegészítik.

A „szolgáltatások” részét képezik az intézmény jelenlegi működésének is. Szervezésük

pedagógiai, szülői igények alapján a nevelési, ellátási szükségletek kielégítésére történik.

(Térítési díjat a rendeletekben előírt esetben és mértékben fizetnek a szülők – étkeztetés,

szünidei programok - , nagyobb részt az intézmény „Teljes Értékű Életért” Alapítványa

támogatásával valósulnak meg):

teljes körű diákotthoni ellátás

bejáró tanulók napközi, tanulószobai ellátása

kötelező foglalkozások előtti és utáni ügyelet

tanulók étkeztetése

rendszeres (gyermek-, fülészeti-, szemészeti) és eseti szakorvosi ellátás

audiológiai ellátás (vizsgálatok, hallókészülék és tartozék ellátás, karbantartás)

iskolai-, diákotthoni korrepetálás, felzárkóztatás

diákotthonban lakó tanulók utaztatása, utaztatáshoz kapcsolódó felügyelet

2

gyógytorna, gyógytestnevelés

nem kötelező tanórai foglalkozások: jel kommunikáció

disphasia prevenciós foglalkozások

tehetséggondozás

integrációt segítő rehabilitációs

foglalkozások (halló társakkal közös

foglakozások)

mindennapi testedzés

szakköri formában szerezett iskolai és diákotthoni: sportköri,

- vizuális – manuális fejlesztő foglalkozás

- úszásoktatás

tanulmányi, kulturális, sport versenyekre történő felkészítés

tanulmányi kirándulás

pályaválasztási (munkába állítási) tevékenység

családlátogatás

szorgalmi időn kívüli tevékenységek: táborozás

o üdültetés

szükség szerint: szakértő jeltolmács közreműködés

segélyezés megszervezése

6.) PEDAGÓGIAI ALAPELVEK

Az alapvető szocializációs és tanulási képességek megalapozása, fejlesztése az egyéni

értelem, érzékszervi, testi, tanulási akadályozottság figyelembevételével.

A sérült funkciók működőképességének megőrzése, lehetőség szerinti fejlesztése

speciális pedagógiai, habilitációs és rehabilitációs tevékenységgel. (A medicinális

közreműködés és gyógyászati segédeszközök biztosításával.)

A jól működő adottságok, képességek, pozitív személyiségjegyek feltárása,

fejlesztése.

Az önálló tanulás képességének egyéni adottságoktól függő fejlesztése, kompenzáló –

korrigáló technikák elsajátíttatása.

Az általános emberi értékek megismertetése, elfogadtatása, azonosulás azokkal az

életkornak, fejlettségi szintnek megfelelően.

Önmaga és társai másságának elfogadása, a társadalmi beilleszkedés és viselkedés

formáinak elsajátíttatása.

2

Az önálló életvitelhez szükséges képességek megalapozása.

Azon ismeretek és tevékenységformák elsajátíttatása, melyek szükségesek az

egészséges életmód, környezetvédelem igényének kialakításához, önmaga, társai,

környezete testi-lelki egészsége megóvásához.

Az intézmény – gyermek és felnőtt közösségében – a humánus, az egyediséget

elfogadó, segítőkész légkörének, a nevelő-oktató munkát szolgáló tárgyi feltételeivel

rendelkező esztétikus környezetének biztosítása.

2

Hallássérült tanulók speciális iskolai fejlesztése 1-8. évfolyam

2

1.) Bevezetés

Intézményünk speciális iskolájában több, mint 100 éve folyik a hallássérült gyermekek oktatása. Az iskola 1-8.évfolyamon biztosítja a Dél-Dunántúli régióban a tanköteles korú hallássérült tanulók ellátását.

Valamennyi évfolyamon sérülésspecifikus alapon szervezett osztályok működnek. Az így kialakított osztályokban speciális módszerekkel történik az ép intellektusú súlyos fokban hallássérült, az ép intellektusú nagyothalló, a halmozottan sérült nagyothalló és a súlyosan halmozottan sérült (siket) tanulók iskolai oktatása.

2.) Az alapfokú nevelés-oktatás szakaszának tagolódása

A Kt. 8.§ (3.) bekezdésében szabályozott négy fejlesztési szakasz a kommunikáció fejlesztése szempontjából a Fogyatékos tanulók irányelveiben megfogalmazottak szerint a következőképpen valósul meg:

Nyelvi kommunikációs alapozó szakasz 1-6.évfolyam

- Ezen belül: Intenzív nyelvi kommunikációs fejlesztő szakasz az első évfolyam

első osztályfokától 1.(1.) az első évfolyam harmadik osztályfokáig 1.(3.) tart.

Nyelvi kommunikációs fejlesztő szakasz hetedik és nyolcadik évfolyamon.

3.) Ép intellektusú hallássérült (súlyos fokban hallássérült = siket, nagyothalló) tanulók iskolai fejlesztése

3.1.) A kommunikáció fejlesztésének szakaszaihoz rendelt pedagógiai célok

1.(1.1, 1.2., 1.3.) évfolyamon:

Az önálló tanulási módszerek, technikák alapozása, főként a tárgyi – cselekvéses

és a szemléletes – képi formákban.

Jártasság kialakítása az önálló megfigyelésben, a lényeges és lényegtelen jegyek

elkülönítésében.

Konkréttól az absztrakt felé haladó gondolkodás kialakítása folyamatos, tervszerű

megfigyeltetéssel, analóg feladatok megoldásának segítségével.

A feladat- és szabálytudat alapozása a tanulási és játéktevékenységben.

Az önértékelés elemeinek kialakítása.

Az erkölcsi ítéletalkotó képesség néhány elemének alapozása: események, tettek

megítélése (jó-rossz).

Az önállóság fejlesztése megbízások teljesítésében (naposi, felelősi feladatkörök).

A tehetségfejlesztés alapozása a tanulók jól fejleszthető képességeinek felfedezése

alapján.

A tanulási zavart mutató gyermekek képességcsoportos fejlesztése.

A mozgásügyesség fejlesztése.

2

Alapvető udvariassági formák kialakítása (köszönés felnőtteknek, társaknak,

felnőttek/lányok előreengedése, kérés-köszönetnyilvánítás, stb.) a társas

kapcsolatokban.

Egészséges életmód, a szabadban való tartózkodás, pihenés, a testmozgás

rendszerességének kialakítása.

2-6.évfolyamon:

Az önálló, egyénre szabott tanulási technikák elsajátíttatása – a tanulók sajátos

tanítási típusa szerint – tárgyi – cselekvéses, szemléletes – képi, elvont – verbális

módokon.

A tér- és időszemlélet kialakítása, folyamatos fejlesztése.

Az absztrakt fogalmak kialakítását szolgáló gondolkodási műveletek elsajátíttatása

tanári segítséggel.

Fokozódó önállóság megszerzése a logikai műveletek végzésében.

Az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása, megalapozása.

Az ismeretek fokozódó önállósággal történő kreatív alkalmazásának folyamatos

fejlesztése.

A harmonikus személyiségfejlődés elősegítése a különböző önkifejezési formák

megismertetésével.

Az önálló életvitelre való alkalmasság alapozása.

Alapvető jártasságok, készségek kialakítása a háztartási munka, a ház körüli

munka, a kerti munkák körében – önkiszolgálás.

Széleskörű tehetséggondozás a jól fejleszthető adottságokra, képességekre építve.

Az erkölcsi ítéletalkotó képesség fejlesztése a tettek ok-okozati összefüggésének

tükrében.

A közösségekhez (család, iskola, diákotthon, tágabb értelembe vett társadalmi

környezet) való alkalmazkodóképességek, a viselkedéskultúra fejlesztése.

Az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

Saját másságát, lehetőségeit elfogadó, reálisan értékelő, társai (környezete

személyei) pozitív tulajdonságait méltányoló, a másságot segítőkészen elfogadó

személyiség fejlesztése.

7-8.évfolyamon:

A mindennapi élethelyzetekben való eligazodáshoz szükséges ismeretek,

jártasságok bővítése, fejlesztése.

Az önálló ismeretszerzés, az ismeretek gyakorlati alkalmazása és önálló bővítése

képességének kialakítása, fejlesztése.

2

A tanulók reális pályaválasztási elképzeléseinek, szándékának alakítása, irányítása

az önismeretek fejlesztésével összhangban.

Az önálló életvitelhez szükséges képességek célirányos fejlesztése.

Az egészséges életmódra való tudatos felkészülés irányítása, felvilágosítás.

A társas kapcsolatokhoz szükséges kommunikációs képességek és magatartási

normák alakítása, fejlesztése.

3.2.) A tantárgyi rendszer és a műveltségi területek kapcsolata

3.2.1.) Ép intellektusú, súlyos fokban hallássérült tanulók 1-8.évfolyam

Az intézmény globális óraterve a Kt. és az OKI 97GYPSA 1-8. minősített tanterv ajánlása

alapján készült a prognosztizálható jellemzők (csoportlétszám, évfolyamok, csoportszám,

idegen nyelv lehetőség szerinti bevezetése) figyelembevételével.

2

Tantárgy 1. évfolyam 2.o. 3.o. 4.o. 5.o. 6.o. 7.o. 8.o.1.(1.) 1.(2.) 1.(3.)

Anyanyelv 10 10 10

Magyar nyelv és irodalom 12 12 12 9 9 4 4

Hallás-, ritmus- és mozgásnevelés

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

Egyéni anyanyelvi nevelés 10 10 10 10 10 10 10 9 8 8

Jelkommunikáció 1,5 1,5

Matematika 4 4 4 4 4 5 5 5 5 5

Testnevelés 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

Rajz, készségfejlesztés 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

Technika/informatika 2 2 2 4 4

Természetismeret 2,5 1,5

Földrajz 1 1

Fizika 2 2

Kémia 2 2

Biológia 1,5 2 2

Történelem 2 2 3 3

Tehetséggondozás 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

Osztályfőnöki óra 1 1 1 1

Idegen nyelv 2 2 2 2 2

Összes óraszám 32 32 32 34 34 39 41,5 41 43,5 43,5

Osztályfőnöki órák 5. osztálytól (heti 1 óra)

Megjegyzés:

A tanulócsoportok létszámának megfelelően évente, a szükségletek szerint

megfelelően az iskola egészére vonatkozó átcsoportosítással kerül felosztásra a

rehabilitációs órakeret (Kt. 52.§. (12).)

A nem kötelező tanórai foglalkozások (52.§.(6)) az intézmény globális órakeretében,

létszám – óraszám arányosítás alapján kerülnek meghatározásra.

o Tartalmuk: felzárkóztatás, tehetséggondozás, fejlesztés.

Mindennapi testnevelés céljait az óratervi órákon kívül növeli a diákotthon

szervezésében pl.: úszásoktatás, csoportok számára szervezett foglalkozások

(részletezve az egészséges életmódra nevelés programban).

Az intézményi órakeret kialakításánál befolyásoló tényező, hogy alacsony létszámú

osztályok esetében készségtárgyakon (testnevelés, készségfejlesztés,

2

tehetséggondozás, stb.) az azonos, vagy „szomszédos” évfolyamok – a fejlettségi

szinttől, oktatási programtól függően – összevonhatók.

A tantervi rendszer

Az anyanyelvi nevelés vonatkozásában az OKI 97GYPSA 1-8.tanterve alapján

történik az oktatás.

A tantervi szabályozás fogyatékossági területekre vonatkozó Irányelvek, illetve

helyi hagyományaink figyelembe vételével történt.

Ennek megfelelően végeztük el a szükséges átrendezéseket, kiegészítéseket. A NAT 5-

8. évfolyamok tantárgyi rendszerében szereplő modulokat részben önálló tantárgyként,

részben integrált tantárgyként építettük be helyi tantervünkbe a következőképpen:

Tánc és dráma: több évfolyamra bontva szerepel a Hallás-ritmus-

mozgásnevelés tantárgyban

Hon- és népismeret: a modul „A” változata az 5. és 6. évfolyamon

integrálódik a Magyar nyelv és irodalom tantárggyal, valamint 5.

évfolyamon a Raj, vizuális kultúra c. tantárggyal (manuális

tevékenységek).

Informatika: önálló tantárgy

Ember- és társadalomismeret, etika: a modul társadalomismereti része 7. és

8. évfolyamon önálló tantárgy. Emberismeret, etika fejezete 7.évfolyamon

a Magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz integrálódott.

Mozgókép és médiaismeret: 8.évfolyamon a Magyar nyelv és irodalomhoz

integrálódott.

Egészségtan: 6. évfolyamon Természetismeret-egészségtan, 8. évfolyamon

Biológia-egészségtan elnevezéssel került helyi tantervünkbe.

A tantárgyi integrációkat tartalmi és metodikai szempontok indokolják. Ennek megfelelően

változtak tantárgyi elnevezéseink is, melyek az óratervben nyomon követhetőek.

Az 1-4.évfolyamon a NAT műveltségi területinek tartalmai és a korábbi helyi tantervünk

tartalmai fedik egymást.

Mindkét szakasz (1-4., 5-8.évfolyam) anyanyelvi tantervében a korábban „Követelmény”

címszó alatt leírtak megegyeznek a „Továbbhaladás feltételei”-vel.

2

3.2.2.) Nagyothalló tanulók 1-8.évfolyama

1.1 1.2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Összes óra

Anyanyelv 11 11 792

Magyar nyelv és irodalom 9 9 9 9 9 1620

Magyar nyelv 5 5 5 5 720

Irodalom 4 4 4 4 576

Hallás- és zenei nevelés 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 396

Integrációs gyakorlat 2 2 144

Matematika 3 3 4 4 4 4 4 4 4 5 5 1584

Természetismeret 2 2 3 3 3 468

Emberismeret 1 1 1 1 144

Biológia 2 2 2 2 288

Földrajz 2 2 2 2 288

Fizika 2 2 2 2 288

Kémia 2 2 2 2 288

Történelem 2 2 2 2 2 360

Etika 1 1 1 1 144

Honismeret 1 1 72

Társadalmi ismeretek 1 1 2 2 216

Informatika 2 2 2 2 2 2 2 504

Élő idegen nyelv 2 2 2 2 2 2 2 504

Rajz 1,5 1,5 1,5 1,5 2 2 2 2 2 2 2 720

Technika 1,5 1,5 1,5 1,5 2 2 2 2 2 2 2 720

Testnevelés 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 792

Szakismeret 2 2 144

Egyéni anyanyelvi nevelés 6+2

6+2

6+2

6+2

6+2

6+2

6+2

6+1

6+1

6+1

6+1

3024

Összesen 31 31 31 31 38 38 38 44 44 48 48 15192

Az egyes tantárgyak kapcsolata a NAT műveltségi területeivel

Anyanyelv 1.

Az iskola kezdő évfolyamán megjelenő, két iskolaévet igénylő komplex tantárgy, melynek speciális célja a nagyothalló gyermekek nyelvhasználatának fejlesztése, emellett a NAT-hoz igazodva az alapműveltség megszerzéséhez szükséges kultúr technikák elsajátíttatásának a megszerzése.

Magyar nyelv és irodalom 2-6.

2

Komplex anyanyelvi tantárgy, melynek speciális célja a nagyothalló gyermekek nyelvhasználatának tartalmi – szintaktikai fejlesztése, általános célja a NAT-hoz igazodva az olvasás- írás- és fogalmazási készség fejlesztése, a nyelvtani – helyesírási ismeretek, irodalmi ismeretek közvetítése, a kultúr technikák teljes körének elsajátíttatása.

Magyar nyelv 7-10.

Általánosságban és döntő mértékben a NAT alapján közvetíti az anyanyelvi – nyelvtani - helyesírási ismereteket, kisebb mértékben tartalmazva hallássérült-specifikus elemeket.

Irodalom 7-10.

Általánosságban követi a NAT irodalomtanítási cél- és feladatrendszerét, kis mértékben a hallássérüléssel kapcsolatos speciális feladatcsoportokat is tartalmazva.

Hallás és zenei nevelés (valamennyi évfolyamon)

A Művészetek műveltségi területen kialakított tantárgy-specifikus funkciója a hallóképesség fejlesztése, a természeti-társadalmi környezet hangjainak megismertetése, az emberi beszéd akusztikus felfogásának a segítése, általános célja az ének-zene tanítás feladatrendszerének részleges megvalósítása.

Integrációs gyakorlat 1.

A halló gyermekekkel/gyermekcsoportokkal való érintkezés és kapcsolattartás szocializációs és kommunikációs tartalmú, integrációt szolgáló előkészítése, illetve konkrét végzése.

Matematika 1-10.

A NAT szerint.

Természetismeret 2-6.

A NAT szerint.

Emberismeret 2-5.

A NAT szerint.

Biológia 7-10.

A NAT szerint.

Földrajz 7-10.

A NAT szerint.

Fizika 7-10.

A NAT szerint.

Kémia 7-10.

A NAT szerint.

Történelem 6-10.

A tantárgy első évfolyama előkészítő jellegű, az eredetmondákat, a honfoglalás kori mondákat, a királymondákat, a magyar nép függetlenségi harcaival kapcsolatos mondákat rendszerező, a történelmi, kronológiai fogalomértést alakító jellegű, a továbbiakban a NAT-ot követő.

2

Etika 7-10.

A NAT szerint.

Honismeret 4-5.

A NAT szerint.

Társadalmi ismeretek 7-10.

A NAT szerint.

Informatika 4-10.

A NAT szerint.

Élő idegen nyelv 4-10.

A hallásállapot, a nyelvhasználat nehezített volta miatt a NAT-hoz képest módosított tananyag-szervezés, követelmény módosítás.

Rajz 1-10.

A NAT szerint.

Technika 1-10.

A NAT szerint.

Testnevelés 1-10.

A NAT szerint.

Szakismeret 9-10.

A helyi tanterv/tantervek szükségletei szerint.

Egyéni anyanyelvi nevelés (minden évfolyamon)

Speciális célú, a nagyothalló gyermekek individuális szükségleteihez igazodó nyelvi korrekció, különös tekintettel a beszédhangok, hangkapcsolatok, az általános beszédérthetőség alakítására, javítására, a nyelvi megnyilvánulások szintjének a halló gyermekek szóbeli kommunikációjához való közelítésre.

4.) Súlyosan halmozottan sérült (nagyothalló, siket) tanulók iskolai oktatása

4.1.) A fejlesztési szakaszokhoz rendelt pedagógiai célok

1-3. évfolyam

Tanulási módszerek, technikák gyakorlása tárgyi szemléletes és cselekvéses

formákban.

Irányított megfigyeléssel (rávezetéssel) a lényeges és lényegtelen jegyek

elkülönítése.

Gondolkodás fejlesztése analógiák segítségével.

Önismeret elemeit kialakítani.

Cselekmények, események, tettek megítélése – jó-rossz, tilos-szabad.

Önállóság lehetőség szerinti kialakítása, fejlesztése, megbízások teljesítésében.

2

Folyamatos gyakorlással jártasság szerzése az önkiszolgálásban, környezet

tisztaságának, rendjének megőrzésében.

Fejleszthető képességek további alakítása.

Mozgásügyesség fejlesztése.

Elemi udvariassági formák kialakítása a társas kapcsolatokban (a segítés

lehetőségének felismerése)

Egészséges életmód, szabadban tartózkodás, pihenés, testmozgás

rendszerességének kialakítása.

2-6. évfolyamon

Lehetőség szerint az egyre önállóbb tanulási (gyakorlási) technikák elsajátíttatása.

Tér- és időérzékelés alakítása, folyamatos fejlesztése.

Segítséggel az ismeretszerzés képességének megalapozása, ennek gyakorlása.

A személyiségfejlődés segítése gyakorlati példákon keresztül (adekvát

segítségkérés).

A minél önállóbb életvitelre való alkalmasság alapozása (irányított segítséggel).

Tehetséggondozás a jól fejleszthető adottságokra, képességekre építve.

Az adott közösséghez való alkalmazkodás képességének és a viselkedéskultúrának

a fejlesztése.

Az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

7-8. évfolyam

A mindennapi élethelyzetekben való eligazodáshoz szükséges ismeretek,

jártasságok bővítése, fejlesztése (gyakoroltatása).

Az ismeretek gyakorlati alkalmazása (segítséggel), bővítés képességének

fejlesztése (gyakorlása).

5.) Alkalmazott tantervek, fejlesztési programok

Különböző fogyatékossági területek központi – anyanyelvi – programjait az iskola, az OKI „tanterv bankjából”, mint minősített tanterveket alkalmazza.

Súlyos fokban hallássérült, ép intellektusú óvodáskorúak teljes fejlesztő programja:

Óvodai fejlesztési program súlyos fokban hallássérült gyermekek számára

OKI 97GYPS Ó 1-3., Hallássérültek Iskoláinak Országos Egyesülete – Kaposvár

Hallássérült, halmozottan fogyatékos óvodáskorúak teljes fejlesztési programja

Óvodai fejlesztési OKI 97GYPS01-3., OKI 97GYPN01-3.

Fejlesztési terv középsúlyos óvodáskorú gyermekek számára

2

Minősített tanterv (BGGYPTF Gyakorló iskola és óvoda, Budapest)

Súlyos fokban hallássérült, ép intellektusúak iskolai oktatása 1-8.

Anyanyelvi fejlesztés

OKI 97GYPSA 1-8. (Hallássérültek Iskoláinak Országos Egyesülete – Kaposvár)

Súlyos fokban hallássérült, halmozottan fogyatékosok iskolai oktatása

OKI 97GYPSA 1-8.és

Tanterv enyhén értelmi fogyatékos tanuló számára

(Minősített tanterv /BGGYPTF Gyakorló Iskola, Budapest/ és

Tanterv tanulócsoportra adoptált terve.

Matematika: Matematika 1-8. Helyi tanterv a NAT alapján az Apáczai és a Calibra

minősített tantervcsalád felhasználásával.

Testnevelés: Testnevelés és sport 1-8. Tanterv a súlyos fokban hallássérült tanulók számára.

A Nemzeti Tankönyvkiadó Testnevelés és sport 1-10. Minősített tanterv adaptációja.

Vizuális kultúra: Apáczai minősített tantervcsalád Vizuális kultúra az 1-10.évfolyam

számára.

Fizika: OKI 96JGYFI 7-10.

Kémia: Kémia 7-8. Tanterv a súlyos fokban hallássérült tanulók számára.

Az Apáczai tantervcsalád Ember és természet – Kémia 7-10. Tanterv

adaptációja.

Biológia: Az Apáczai tantervcsalád Ember és természet minősített tantervének a súlyos

fokban hallássérült tanulók 5-8.évfolyama számára adoptált változata.

Történelem: Ember és társadalom

Helyi tanterv 5-8.évfolyam részére.

Technika: életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi terület Technika tantárgy helyi

tanterve a súlyos fokban hallássérült ép értelmű tanulók számára.

Földrajz: Az Apáczai tantervcsalád Földünk és környezetünk minősített tantervének a súlyos fokban hallássérült tanulók 5-8.évfolyamai számára adoptált változata.

Beszédfogyatékosok iskolai előkészítő évfolyama számára:

Taníts meg engem! – Fejlesztő program logopédiai óvodák számára. BGGYTF

Gyakorló Logopédiai Óvodájának minősített programja.

Hallássérült halmozottan fogyatékos tanulók:

Hallássérült enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók:

1.évfolyam: Anyanyelvi fejlesztés: OKI 97GYPS 1-8.

BGGYTF Gyakorló Általános Iskolájának Műveltségterületi és tantárgyi

tantervei tanulócsoportokra adoptált tanterve.

2

7.évfolyam: ua.

Hallássérült középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók: OKI 97GYPKÖSAK 1-10.

(Anyanyelv és kommunikáció 1-10. középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók oktatása területén).

Nevelési és oktatási program Foglalkoztató Iskolák számára

Nagyothalló enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók:

1.évfolyam: Anyanyelvi fejlesztés: OKI 097GPNH 1-8.,

BGGYTF Gyakorló Általános Iskolájának minősített tantervei

tanulócsoportokra adoptált tanterve.

6.) Tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei,

gyakorlata

A hallássérült gyermekek számára – valamennyi társuló fogyatékosság variációit és az egyéni

fejlesztési programok alkalmazását figyelembe véve – minden gyermek számára egységesen

használható taneszköz, főként tankönyv nincs forgalomban.

A kiválasztás szempontjait a fejlesztés specialitása határozza meg.

Az 1. fejlesztési szakaszban döntően a fogyatékossági területre, a fogyatékosság jellegére,

A 2. fejlesztési szakaszban pedig az általános iskolában használatos magtankönyv,

alaptankönyv, a kapcsolódó feladatlapok, stb. használatosak.

A tankönyvekhez, feladatlapokhoz az iskola pedagógusai készítik a szatellit segédleteket,

kiegészítéseket.

Az intézmény korábbi gyakorlatának megfelelően az iskola pedagógusai végzik a tankönyvek,

segédletek, taneszközök beszerzését.

A tankönyv és taneszköz választást a pedagógusok évente felülvizsgálják és ennek alapján

készítik el a rendelést.

A tantestület állásfoglalása: az iskolánkban használt taneszközök ára ne haladja meg az

azonos korú általános iskolás korosztály által használt taneszközök árát.

7.) A tanulók teljesítményének, előmenetelének évközi értékelése, év végi

minősítésének rendszere, elvei

Az értékelés alapja:

a tantárgy minimumkövetelményekhez való viszonyítása

a tanulók önmagukhoz viszonyított fejlődése

Az értékelés szempontjai:

a tanult ismeretek önálló alkalmazása

a tanuló kommunikációs szintje adott tantárgy keretén belül:

2

- a tanult szakkifejezések használata

- fogalmak, tények, jelentések, összefüggések, stb. ismerete

a hangos beszéd vagy az írott szöveg grammatikai szintje

az ismerethordozók használata

- a gyakorlati tevékenység önálló végzése

Az értékelés lehetőségei:

megfigyelés

ellenőrzés: szóban, írásban

gyakorlati tevékenység

Az értékelés megerősítése:

érdemjeggyel

piros ponttal vagy csillaggal, stb.

dicsérettel: szóban, írásban

jutalmazással

szöveges értékeléssel az érdemjegy mellett (pl. tanulási zavaros gyermek esetén)

Az értékelés gyakorisága: évi 4 alkalom

őszi (november)

félévi

tavaszi (április)

év végi

Az értékelés formája:

A novemberi és áprilisi értékelés szöveges. Kiterjed a tanuló jól fejleszthető, illetve

problémás részterületeinek elemzésére. Az elemzést az osztályfőnökök és a szaktanárok

készítik. A szöveges értékelés a fejlődési lapba kerül. Erről a szülők szülői értekezleten,

fogadóórán kapnak tájékoztatást. A félévi és év végi minősítés a tájékoztató füzetbe, illetve

bizonyítványba kerül.

Félévi és év végi értékelés az egyes évfolyamokon:

1-4.évfolyam első féléve:

Szöveges értékelés, amely részletesen tartalmazza az anyanyelvi fejlesztés részterületeit (pl.

olvasás, írás, szájról olvasás, beszéd, stb.), illetve az egyéb tantárgyakban elért eredményeket.

Megjelenés formája:

2

- a tájékoztató füzetbe (ide a többségi iskolákban használatos elnevezések kerülnek):

kiválóan teljesített,

jól teljesített

megfelelően teljesített

felzárkóztatásra szorul

- külön értékelő lapon a fejlesztés részterületeire vonatkozóan

4. évfolyam tanév vége – 8. évfolyam:

Félévkor és tanév végén osztályzatokkal minősítünk a tanévközi érdemjegyek, illetve a

tanuló teljesítményének folyamatos megfigyelése alapján (1993. évi LXXIX., Otv. 70.§.

2/a, b, c.). A minősítés a Tájékoztató füzetbe, illetve a bizonyítványba kerül.

A „felzárkóztatásra szorul” minősítést kapott tanulók rendszeres fejlesztő foglalkozásokon

kapnak lehetőséget a lemaradások pótlására.

Formái:

egyéni korrekciós órák

korrepetálások

párhuzamos órák

diákotthoni fejlesztő folgalkozások

A tanulási zavart mutató gyermekek esetében az osztályzattal történő minősítés mellett

szükséges a szöveges értékelés is, amely a gyermek fejlődési lapjába kerül. Ez ad tájékoztatást

a sérült részterületek mindenkori fejlettségi állapotáról, jelzi a fejlesztés további lehetőségeit

is. E szöveges értékelés tartalmáról tájékoztatást kap a szülő is.

Tanulási zavaros gyermek esetében mind az alsó, mind pedig a felső tagozaton – szükség

esetén – alkalmazni kívánjuk a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vizsgálata, javaslata

alapján az osztályozás alóli felmentést.

A tanulók magasabb évfolyamba való lépéséről – az osztályfőnök és a szaktanárok javaslatát,

illetve a tanulók osztályzatát figyelembe véve – a nevelőtestület dönt az év végi osztályozó

értekezleten.

A tanulók jutalmazásának elvei:

A jutalmazásnál az iskolai és a diákotthoni élettel összefüggő teljesítményeket vesszük

figyelembe (nem a tanulmányi eredmény a döntő).

Célja, hogy szolgálja a személyiség fejlődését, általa biztosítható legyen a rend és fegyelem.

A jutalmazásra jogosító teljesítmények tartalma változhat attól függően, hogy melyek egy

2

adott időszakban az iskola előtt álló legfőbb feladatok. A jutalom fokozata a nyújtott

teljesítménnyel legyen arányos.

A jutalmazás elveinek szempontjai:

1.) Személyi viszonyok:

Érték: fegyelmezett, tisztelettudó, becsületes, segítőkész, igazságos, belátó, nyitott, elfogadó, toleráns

Elvárások: a nevelő útmutatásait, a többi gyerek érdekét figyelembevevő aktív részvétel a tanórán, az érintkezés kulturált, udvarias formáinak megtartása, a nyugodt tanulást, játékot, szórakozást elősegítő magatartás, tekintettel mások igényeire is, elmondja véleményét, saját hibáit beismeri, viselkedésén tudatosan igyekszik változtatni, segít társainak, életkorának, képességeinek, adottságainak megfelelően bekapcsolódik az iskola életébe, tevékenységébe

2.) Tevékenységgel kapcsolatos viszonyok:

a) Játék, sport, munka:

Érték: kezdeményezőképesség, jó szervezőkészség, aktív együttműködés

Elvárások: folyamatosan együttműködik a tevékenységet vezető személlyel, segíti

munkáját, feladatot vállal a kollektíva és az egyén érdekében. Rendszeresen sportol,

társadalmi munkát végez a környezet védelmében.

b) Tanulás

Érték: kötelességteljesítés

Elvárások: rendszeresen, tőle telhető legjobb tudása szerint tanul, társai segítésére

is törekszik. Önállóan is bővíti ismereteit.

3.) Tárgyi eszközökhöz való viszony:

a) Munkatermékhez

b) Munkaeszközökhöz

c) Környezeti tárgyakhoz (természeti, társadalmi)

Érték: takarékosság

Elvárások: az iskola és diákotthon, lakóotthon tisztaságát megőrzi, nem rongál,

nem gondatlan óvja az iskola épületét, berendezését, felszerelését.

Figyelmezteti a rongálókat, jelzi a hibákat.

4.) A jutalmazás fokozatai

Ki adja? Milyen közösség előtt?

2

a) szóbeli dicséret osztályfőnök osztálynevelőtanárszaktanárgyermekfelügyelő

b) írásbeli dicséret osztályfőnök osztályközösség(ellenőrző könyv, szaktanárill., osztálynapló) nevelőtanár

osztályközösséggyermekfelügyelő

c) igazgatói dicséret igazgató az iskola egész közössége előtt(ellenőrző könyv, igazgatóhelyettesosztálynapló)

d) elismerő oklevél igazgató az iskola egész közössége előtt

e) jó tanuló – jó sportoló tantestület tanévzáró ünnepély

f) Az iskola napja alkalmából az iskola egész közössége előtt:

„Ügyes kezek”; „Kis okos”, stb.

Büntetés:

1. Vétkes magatartás – fegyelmező intézkedés

Súlyos végség – fegyelmi eljárás

1993. LXXIX. Tv. (Otv.) 76.§.

A fegyelmező intézkedések megtörténtét a magatartás minősítésének is tükröznie kell. Kötni

kell a súlyos és vétkes magatartást az azt megelőző magatartáshoz. A vétkesség kritériumát a

magatartási norma változó, illetve rossz minősítése alatt határozzuk meg.

Súlyos vétség:

a) Agresszív durva magatartás, mely társai testi épségét veszélyezteti, saját hibáit nem ismeri

be, viselkedésén nem változtat.

Több napig igazolatlanul hiányzik.

Szeszes italt fogyaszt, dohányzik.

b) Anyagi kárt okoz gondatlanságból, vagy szándékosan.

Lopás

c) Kötelességét tudatosan nem teljesíti, megtagadja a munkát, gátolja társai nyugodt

munkavégzését.

2.) Fegyelmezés

Fegyelmi intézkedés Miért kapja a tanuló? Milyen közösség előtt?

Hogyan tükröződik magatartási jegyében?

2

a) Szóbeli figyelmeztetés (nem csak az osztályfőnök adhatja, aki adja, közli az of-kel)

Az iskolai házirend egyszeri megszegéséért

Négyszemközt, osztály előtt

Havi magatartási jegy 4-nél jobb nem lehet

b) Írásbeli figyelmeztetés (osztályfőnök, szaktanár, nevelőtanár)

Az iskolai, ill. diákotthoni házirend többszöri megszegése

Osztály előtt Félévi, vagy év végi magatartási jegy 4-nél jobb nem lehet

c) Osztályfőnöki intés Az iskolai, diákotthoni házirend egyszeri súlyos megszegéséért

Osztály előtt Habi magatartási jegy 3-án jobb nem lehet

d) Igazgatói intés Az iskolai, diákotthoni házirend ismételt súlyos megszegéséért

Iskolai közösség előtt

Félévi, vagy év végi magatartási jegy 3-nál jobb nem lehet

Fegyelmi büntetés

Fegyelmi intézkedés Miért kapja a tanuló? Milyen közösség előtt?

Hogyan tükröződik magatartási jegyében?

a) Megrovás (Fegyelmi Bizottság)

A fegyelemsértő tanuló magatartásával súlyos kárt okozott közösségnek, egyénnek

Fegyelmi Bizottság előtt, iskolaközösség előtt

Félévi, vagy év végi 2-es magatartás jegy

b) Szigorú megrovás(Fegyelmi Bizottság)

Magatartása veszélyes társaira

Fegyelmi Bizottság előtt, iskola közössége előtt

Félévi, vagy év végi magatartási jegy 2-es

c) Áthelyezés, ha vagy párhuzamos osztályba, vagy társintézménybe(Fegyelmi Bizottság, igazgató)

Az osztályközösségre, iskolaközösségre bomlasztó hatású

Fegyelmi Bizottság előtt, iskolaközösség előtt

Félévi, vagy év végi magatartásjegye 2-es

Fegyelmi Bizottság:

igazgató vagy megbízottja,

a területért felelős igazgatóhelyettes,

diákotthon képviselője, ha bentlakó a gyermek,

osztályfőnök

diákönkormányzat vezetője

gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

A magatartás elbírálásának helyi irányelvei:

1. Házirend

2. Az iskolai közösségben élő hagyományok, közösségi normák (dicséretek, fegyelmező

intézkedések, büntetések)

Tanulóink magatartási normái:

PÉLDÁS:

- Aki az iskolában és diákotthonban egyaránt:

1. A közösségi munkában becsülettel részt vesz, segítőkész.

2. Az iskolai rendszabályokat betartja.

2

Magatartásával az iskolán kívüli, de ahhoz kapcsolódó rendezvényeken is jó példát mutat.

3. A tanórákon, szakköri munkában, versenyeken képességéhez mérten aktívan részt vesz.

4. Tudása, adottságai szerinti teljesítményt nyújt a tanulmányi munkájában.

5. A felnőttekkel, társaival udvarias.

6. Osztályfőnöki, szaktanári (szóbeli, vagy írásbeli) dicséretet kapott, és magatartásával

szemben sem szóbeli, sem írásbeli kifogás nem merült fel.

Ha többször nem felelt meg bármelyik pontnak, már nem lehet példás a magatartása.

JÓ:

- Akinek magatartása hasonló a példás magatartáshoz, de közösségi munkát nem végez

rendszeresen nem példamutató.

VÁLTOZÓ:

- Aki tanulmányi és közösségi munkáját elhanyagolja, a házirendet többször megszegi.

Felnőttekkel, társaival udvariatlan, durva. Viselkedése gyakran kifogásolható. A közösség

vagyonát rongálja. A közösségi munkába nehezen vonható be.

ROSSZ:

- Aki többszöri figyelmeztetés ellenére hanyag, munkájával és fegyelmezetlenségével a

közösség fejlődését hátráltatja. Kivonja magát a közösségi munkából, szándékosan

rongálja a közösség vagyonát.

- Általában rossz példát mutat. Többször kap osztályfőnöki, igazgatói figyelmeztetést,

intést, vagy rovást.

PÉLDÁS

- aki a kötelesség teljesítésében példamutató, az órákra és a foglalkozásokra képességeihez

mérten felkészül. Felszerelését használható állapotban viszi a tanterembe, készíti elő

minden órára. Írásbeli házi feladatait tisztán, pontosan készíti el. Képességei szerinti

szorgalommal tanul.

JÓ

- akinek a szorgalma hasonló a példás szorgalmúakéhoz, de a kötelesség teljesítés során

többször ösztönözni kell.

VÁLTOZÓ

2

- aki rendszertelenül készül az órákra és a foglalkozásokra, felszerelése sokszor hiányos.

Tanszereit nem gondozza, minden munkáját képességeinél kisebb szorgalommal végzi.

HANYAG

- aki munkáját minden területen elhanyagolja, nem is törekszik hibái kijavítására, minden

munkában megbízhatatlan, egy, vagy két tárgyból hanyagsága miatt elégtelen érdemjegyet

kap.

A szorgalom, - teljesítmény – értékelésénél figyelembe veendő: mennyi erőfeszítést kell

tennie a tanulónak annak érdekében, hogy munkáját egyenletesen, eredményesen végezze.

8.) Írásbeli beszámoltatás formái, rendje:

Egy tanévben írásbeli témazáró dolgozat a szaktanár megítélése szerinti számban íratható, a tananyag szerkezetétől függően.

A témazáró érdemjegye egyenértékű egyéb szóbeli/írásbeli felelet érdemjegyével. Ugyanazon tanulócsoportban egy nap csak egy témazáró íratható. Ennek összehangolása szaktanári, osztályfőnöki feladat.

Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt feladatok elvei:

a szóbeli és írásbeli felkészítő házi feladatok elkészítése hétfőtől csütörtökig diákotthoni

órakeretben, a diákotthoni csoportvezető irányításával történik.

A tanulók egyedi igénye/szükséglete szerint lehetőséget biztosítunk tantárgyi

korrepetálásra is, a másnapi felkészülés eredményessége érdekében.

A hallássérült gyermekek kommunikációjának fejlesztésében speciális szerepe van az

„élménynapló” írásának. E fejlesztési forma folyamatos tevékenység esetén tölti csak be a

módszertanilag kiemelten fontos szerepét.

A hétvégi, szünidei „napló” vezetés nem minősül írásbeli házi feladatnak.

2

Hallás-beszédhibás és beszédzavarral küzdő gyermekek óvodai fejlesztése

2

I. Bevezetés

Kaposváron több, mint 100 éves múltja van a siket gyermekek nevelésének és

oktatásának. Az ötvenes években fogalmazódott meg az a szakmai gondolat, hogy a siketek

beszédre való tanítása annál sikeresebb, minél korábbi életkorban kezdik meg a speciális

gyógypedagógiai munkát. Így épült fel az 1959/60-as tanévre a 3-6 éves siket gyermekek

részére egy új épület, az intézmény udvarán, melyben megvalósult óvodai nevelésük és

diákotthoni elhelyezésük.

A már több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkező óvodánk pedagógiai ellátása

jelentősen bővült. Nemcsak hallássérült gyermekek fejlesztését tűzte ki célul, hanem a

halmozottan fogyatékos hallássérült, a nagyothalló és a beszédfogyatékos gyermekek

speciális oktatását és nevelését is.

Korszerű eljárásokkal, komplex gyógypedagógiai ellátást kívánunk biztosítani az

intézményünkhöz tartozó térség rászoruló gyermekei számára.

Pedagógia programunk tartalmazza óvodánk tevékenységeinek leírását, pedagógiai elveinek,

a fejlesztés koncepcióját, annak feltételrendszerét, mellyel megvalósítható a fogyatékos

gyermekek lehetőség szerinti legteljesebb körű fejlesztése.

2

II. Helyzetelemzés

1. A gyógypedagógiai ellátás területei:

Óvodánk fogyatékos specifikus oktatási program megvalósítását végzi többirányú cél és

feladatrendszerben.

Az óvodáskorú gyermek diákotthoni körülmények közötti nevelési is feladatunk.

a) Korosztály és fejlettségi szint szerint három hallássérült óvodai csoport működik: kis-

közép és iskola előkészítő csoport. Az óvodáskorúak nagyobb része különböző

hatékonyságú korai nevelést követően kapcsolódik az óvodai nevelésbe.

b) Vannak rendkívül hátrányos helyzetű családból érkező hallássérült gyermekek, kiknél

még nem állapítható meg, hogy milyen szinten képesek a foglakozásokon részt venni. A

későbbi életkorban iskolánkba került elmaradott, hátrányos helyzetű gyermekek számára

fejlesztő óvodai csoportot működtetünk.

Az óvodai fejlesztő csoport funkciója, hogy feltárja az elmaradás okát, a megfelelő irányú

pedagógiai ellátáshoz szükséges egyéni felzárkóztatást biztosítsa.

c) A nagyothalló gyermekek számára is biztosítjuk a megfelelő gyógypedagógiai fejlesztést

nagyothalló csoport szervezésében.

A csoport célja, hogy speciális módszereivel felkészítse a nagyothalló gyermeket az

integrált iskolai oktatásban való sikeres részvételre.

d) A cochlea implantációs műtéten átesett gyermekek részére is megszervezzük az óvodában

való elhelyezést, amennyiben lakóhelyén nem biztosíthatók a szükséges feltételek.

e) Az intézmény beszédhibás gyermekek ambuláns logopédiai ellátásával is foglalkozik.

Egyre több beszédfogyatékos, részképesség-zavarban szenvedő gyermek jelentkezett

intézményünkbe, kinek olyan intenzív fejlesztésre volt szüksége, amely ambuláns keretek

között nem megoldható.

A város környéki óvodák is jelezték a logopédiai ellátás iránti igényüket, de ennek

kielégítésére nem volt lehetőségünk.

Fenntartónk, Somogy Megye Közgyűlése határozata alapján a beszédfogyatékos

gyermekek részére óvodai, logopédiai csoportot hoztunk létre, igény szerint diákotthoni

elhelyezés biztosításával.

2

2. Diákotthoni ellátás

A diákotthoni ellátás megvalósítja a 3-6 éves korú gyermekek személyiség fejlesztését. A

családtól való korai elszakadásból adódó nevelési nehézségek kiküszöbölésére törekszik. A

fogyatékossághoz alkalmazkodó speciális bánásmódot alakít ki.

3. Az ellátás területeihez rendelt oktatási és nevelési programok

1997. novemberben készült el és minősített tantervként megjelent a kaposvári óvodai

munkaközösség szervezésében más intézetből felkért kollégák közreműködésével a Súlyos

fokban hallássérült gyermekek óvodai nevelési és oktatási programja. Ez a program az Óvodai

nevelés általános programjában és a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelveiben

megfogalmazottakkal összhangban készült. A program tartalmazza az általános elveket és

részletes kidolgozásban a speciális óvodai tevékenységformákat.

A fejlesztő csoportokban nevelt halmozottan fogyatékos hallássérült gyermekek számára

adaptáció készült a hallássérültek minősített tanterve és az értelmi fogyatékos óvodai program

minősített tanterve alapján.

A nagyothalló csoportban a „Mondom, hallom” című minősített nagyothalló gyermekek

számára készült óvodai program alapján történik a fejlesztés.

A „Taníts meg engem” című logopédiai óvodai minősített programot alkalmazzuk a

logopédiai óvodai csoportban a beszédfogyatékos gyermekek fejlesztésénél.

A felsorolt minősített tantervek az Óvodai program mellékleteként szerepelnek.

4. Az ellátás személyi és tárgyi feltételei:

a) Személyi feltételek:

Óvodánk az Óvoda, Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekotthon hallássérülteket oktató és

nevelő intézményével szakmai egységet alkot, vezetője az intézmény igazgatója.

A közvetlen szakmai feladatok szervezését tagozatvezető gyógypedagógus tanár látja el. Az

óvodában dolgozó szakemberek szakmai munkaközösséget alkotnak. Az óvodában 17

alkalmazott dolgozik.

Felsőfokú végzettségű főállású gyógypedagógiai tanár 4 (olygophrén pedagógiai,

szurdopedagógiai, typhlopedagógiai, logopédiai) szakkal: 1 fő

Felsőfokú végzettségű főállású gyógypedagógiai tanár 3 (óvónői, szurdopedagógiai,

logopédiai) szakkal: 1 fő.

Felsőfokú végzettségű főállású gyógypedagógiai tanár 2 szakkal: 3 fő

olygophrén pedagógiai és szurdopedagógiai

2

olygophrén pedagógiai és logopédiai

óvónői és szurdopedagógiai

Felsőfokú végzettségű főállású nevelőtanári beosztásban óvónői képesítéssel: 1 fő

Felsőfokú végzettségű főállású nevelőtanári beosztásban tanítónői képesítéssel: 1 fő

Felsőfokú végzettségű főállású nevelőtanári beosztásban tanári és óvónői képesítéssel: 1 fő

Pedagógiai munkát segítő gyógypedagógiai asszisztens: 2 fő

Pedagógiai munkát segítő gyermekfelügyelő: 1 fő

Gondozási feladatokat végző szakképesítésű dajka: 3 fő

Takarítónő: 1 fő

Részfoglalkozásban szakorvosok az iskolával közösen: gyermekorvos, szemészorvos, fül-orr-

gégész.

Az intézménnyel közösen műszerész-audilógus szakember segíti az óvoda speciális

feladatainak ellátását.

b) Tárgyi feltételek:

Az óvoda 650 m2 alapterületű, U-alakú különálló épület az intézmény udvarán. A keleti és

nyugati szárnyat egy északi szárny köti össze. A déli oldalon nyitott, itt helyezkedik el az

óvoda udvara. Az udvaron udvari játékok, mászóka, csúszda, homokozó és pancsoló található.

A keleti szárnyban helyezkedik el öt nagyméretű csoportszoba, tanári szoba, egyéniző-

vizsgálati helyiség, felnőtt és gyermek WC-k. A nyugati szárnyban van öt hálóterem, ügyeleti

szoba, dajkai öltöző, zuhanyozó, gyermek WC-k, fürdőmedence zuhanyozóval. A keleti és

nyugati épületrészt összekötő északi szárnyban helyezkedik el a keresztfolyosó a bejárattal, a

betegszoba és az elkülönítő helyiség a hozzá tartozó WC-vel. A szárny déli oldalán a hallás-

ritmus-mozgás fejlesztő terem, valamint az ebédlő, a tálalókonyha és egy zuhanyozó.

A nyilvántartott 50 férőhellyel szemben reálisan 25 gyermek bentlakásos elhelyezésére nyújt

lehetőséget az épület lapterülete, melyben 12-14 bejáró gyermek napköziotthonos óvodai

foglalkoztatását is biztosítani lehet.

Az óvoda helyiségeinek felszereltsége mennyiségileg és minőségében közepesnek

minősíthető. További fejlesztésre van szükség a teljes körű ellátás biztosításához.

Megoldott a szabad, éppen foglalkoztatásban nem részesülő gyermekek kényelmes, sokféle

lehetőséget nyújtó játszóhelyének biztosítása. A kiemelt feladatként szereplő mozgásfejlesztés

számára állandó speciális eszközökkel felszerelt helyiség áll rendelkezésre.

A diákotthonban a hálótermek berendezése alapvető szükségleteket elégít ki. Az állami

gondozott gyermekek a számukra létesített lakóotthonban nyertek elhelyezést.

2

5/1. A gyermekek felvételi rendje:

Az egészségügyi hálózat jelzése alapján kerül sor a hallássérült kisgyermekek korai

gondozásban való vételére. A korai gondozást végző szurdopedagógus az illetékes

Szakértői Bizottság vizsgálatát kéri.

Óvodai felvételre a szülő, a korai gondozást végző szurdopedagógus és a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság egyetértő javaslata alapján kerül sor.

A logopédiai csoportba történő felvétel az óvodák, Nevelési Tanácsadó és szülők kérésére

szűrővizsgálat elvégzése után a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs

Bizottság szakvéleménye alapján történik.

5/2. Nyitvatartási rend:

Az óvoda diákotthona és az azt kiszolgáló egységek folyamatos működéssel

üzemelnek a hét öt napján.

Hétvégi ügyelet egyes esetekben szükség szerint elrendelésre kerül.

A bejáró tanulók reggel 7 órától 17 óráig vehetik igénybe a napköziotthonos

óvodai ellátást

A hétvégi hazautazás a szülő kíséretével történik, kivéve a Pécsre és környékére

utazó gyermekek esetében, kiket az intézmény autóbusza utaztat.

Pénteken 11 órától vihetik el a szülők a gyermekeiket és hétfőn reggel 8 órára kell

visszaérkezniük.

Méltányossági alapon ettől a rendtől eltekint az óvoda, együttműködési segítséget

kapva ehhez az intézmény diákotthonától.

5/3. Az óvodai csoportok működési rendje:

A kis-közép és iskola-előkészítő súlyos fokban hallássérült gyermekek csoportjait

gyógypedagógiai tanár vezeti szurdipedagógiai szakképesítéssel.

A nagyothalló csoportot óvónő vezeti szurdipedagógiai szakirányú képesítéssel.

A halmozottan fogyatékos hallássérült csoportot olygophrén pedagógiai

képesítéssel rendelkező gyógypedagógus vezeti.

A logopédiai óvodai csoport fejlesztését óvónői gyógypedagógiai, logopédiai

szakképesítéssel rendelkező gyógypedagógus végzik.

Az óvodai nevelési programokban rögzített foglalkozási óraszámok alapján heti

órarend keretében történik a fejlesztés. Egy felsőfokú óvónői képesítésű

nevelőtanár egészíti ki a délelőtti foglalkozási rendszert. A vegyes korosztályú

csoportoknál párhuzamos foglalkozáson biztosítja a korosztálynak megfelelő

fejlesztést.

2

Kiegészítő foglalkozást vezet a párhuzamos foglalkozási idő alatt a

gyógypedagógiai tanár útmutatása alapján.

Játéktevékenységet szervez az éppen foglalkozásban nem részesülő gyermekek

részére.

Egy dajka segít a délelőtt folyamán a gondozási feladatok végzésében az étkezések

lebonyolításában.

Az óvodai csoportok délutáni munkája a következő szervezésben történik a

napirend alapján.

A logopédiai és az iskola-előkészítő csoportot felsőfokú végzettségű (óvónő,

illetve tanítónő) nevelőtanár vezeti a gondozási feladat, a szabadidős tevékenység

és a kötött foglalkozás lebonyolításával és megszervezésével.

A kis-közép és fejlesztő csoportot szakképesített gyermekfelügyelő vezeti. Szerezi

az étkezéseket, gondozási feladatokat, szabadidős tevékenységet és a kötött

foglalkozást.

Egy dajka segíti a délutáni és esti gondozási feladatok lebonyolítását.

Egy dajka és egy gyermekfelügyelő felváltva látja el az óvodai éjszakai éber

szolgálatot.

A takarítónő és a dajkák feladata az óvodai helyiségek tintaságának biztosítása.

Lebonyolítják az étel szállítását, az étkeztetést, a felszolgálást, a mosogatást.

Gondoskodnak a textíliák tisztaságáról, mosatásáról, cseréjéről.

Az egészségügyi feladatokat középfokú egészségügyi szakképesítéssel rendelkező

csoportvezetést végző gyermekfelügyelő látja el. Feladata: számon tartani az

egészségügyi törzslapok nyilvántartását, tartani a szakorvosokkal a kapcsolatot.

Elvégzi, vagy ellenőrzi a rendszeres gyógyszerszedő gyermekek gyógyszerelését,

és az átmeneti gyógyszerszedéseket. Rögzíti az orvos utasításait és közvetíti az

óvoda dolgozói felé. Ellenőrzi a betegség miatt hiányzó gyermekek visszatérésekor

az orvosi igazolásokat. Megszervezi az orvos utasítása alapján az egyéb szakorvosi

vizsgálatot (szülő részére átadja a beutalót, vagy személyesen bonyolítja le

helyben) kontrollvizsgálatokat. Betegség esetén irányítja a betegszobába került

gyermek ápolását.

Jelenlegi körülmények között szükséges független ápolónő alkalmazása, aki

segítséget nyújthatna a gyermekek gondozásában a gyermekfelügyelőknek.

Feltétlen szükség volna minden csoportban szurdopedagógia szakos nevelőtanár

foglalkoztatása.

A nevelőtanárok, gyermekfelügyelők, dajkák és takarítónő négy hetes munkarendi

beosztás szerint végzik munkájukat.

2

A csoportvezető nevelőtanárok, illetve gyermekfelügyelők a gyógypedagógus

tanár tanmenete, egyéni fejlesztési ütemterve alapján készíti a délutáni kötött

foglalkozások lebonyolításához saját foglalkozási tervét.

5/4. Beiskolázás rendje:

A gyermekekről az óvodai nevelés végére a pedagógiai megfigyelések és véleményezések

alapján az illetékes Szakértői és Rehabilitációs Bizottság elkészíti a fogyatékosság specifikus

iskolaérettségi vizsgálatát.

A súlyos fokban hallássérült gyermekek az intézmény előkészítő tagozatán folytatják

tanulmányaikat.

A halmozottan fogyatékos hallássérült gyermekek intézményünk speciális tagozatára

kerülnek.

A nagyothalló gyermekek egy része az általános iskolában szurdopedagógiai

megsegítéssel, másik része intézményünk nagyothalló osztályaiban folytatja

tanulmányait.

A logopédiai csoportból a gyógyult beszédhibás gyermekek általános iskolában

tanulnak tovább.

A részben gyógyult ép értelmű gyermekek szintén az általános iskola előkészítő

osztályaiban tanulnak tovább, logopédiai ambuláns foglalkozás biztosításával.

A súlyos beszédfogyatékos gyermekeket a Beszédjavító Általános Iskolába iskolázzuk

be.

A tanulásban akadályozott beszédfogyatékos gyermekeket a Kisegítő Iskolába

iskolázzuk be.

2

III. Az óvoda nevelési célja:

Általános nevelési célok:

A 3-7 éves korú gyermekek egészséges harmonikus személyiségének

fejlesztése.

A gyermekek iskolai beilleszkedéséhez szükséges testi-szociális-értelmi

érettség kialakítása.

A fejlődési zavarok kiszűrése, a prevenciós és korrekciós feladatok ellátása.

Speciális fejlesztési célok:

A 3-7 éves korú súlyos fokban hallássérült gyermekek nyelvi

kommunikációjának megindítása.

A súlyos fokban hallássérült gyermekek hallásfejlesztése és döntően erre épülő

beszédállapotának folyamatos fejlesztése.

A hallás csökkenés miatti elmaradt beszédfejlődés következtében igen

szegényes, cselekvéshez kötött, érzékletes gondolkodás egyre absztraktabb

szintre való emelése.

A súlyos fokban hallássérült gyermekek gátolatlanabb indulati életének a

megfelelő magatartási formák felé való alakítása, az utánzás-szoktatás egész

nevelőtevékenységet átható eszközével.

Feladatok:

Az óvodai nevelésben érvényesüljenek az általános alapvető funkciók: óvó-

védő, szociális és speciális nevelő-, fejlesztő- és személyiségalakító funkciók.

A gyermekek személyiségfejlődése során pozitív eredményeiket és sikeres

próbálkozásaikat értékelő, másságukat, fogyatékosságukat elfogadó környezet

megteremtésének biztosítása.

A gyermekeket az óvodában szeretet övezze, a gyermeki jogok tiszteletben

tartásával.

A jártasságok, készségek, képességek, kibontakoztatása, erősítése folyamatos

legyen.

A nevelés és tanulás folyamatában érvényesüljön a játékosság elve, valamint a

változatos tevékenységek általi tapasztalat és élményszerzés.

Valamennyi foglalkozáson érvényesüljön a gyermekek életkorának, aktuális

fejlettségének megfelelő, differenciált személyiségfejlesztés elve.

2

Az óvoda minden dolgozója azonos követelményt állítson a gyermek elé a

különböző tevékenységek során.

Az eredményes fejlesztés érdekében feltételen szükség van a családdal való

rendszeres, sokoldalú, pozitív együttműködésre.

IV. A nevelés keretei:

1. Gondozás és egészséges életmódra nevelés

Célja:

A gyermekek egészséges testi fejlődésének elősegítése.

Feladat:

Együttműködve a családdal ki kell alakítani a gyermekek helyes életritmusát,

melyet a napirend tükröz.

Maradéktalanul biztosítani kell a környezet higiéniáját és a balesetmentes belső és

külső környezeti feltételeket.

Fokozott figyelmet kell fordítani a testápolásra, figyelembe véve az egyéni

különbözőségeket és az ebből adódó általánostól eltérő feladatokat.

Fontos szerepet kap a kulturált étkezésre nevelés, ennek biztosítása és

megkövetelése.

Biztosítani kell az egészséges és a gyerekek életkorához igazodó táplálkozást és

folyadék bevételét.

A fejlesztés tartalmai:

1. testápolás

2. étkezés

3. önkiszolgálás

4. öltözködés

5. környezet rendben tartása

Elérendő követelményszint

Kiscsoport:

1. Testápolás:

- Tudjanak segítséggel arcot mosni.- Használják a szappant, majd tegyék a helyére- Segítséggel tűrjék fel és le ruhájuk ujját.- Ismerjék fel saját törölközőjüket.

2

- Kis segítséggel tudják szárazra törölni kezüket, arcukat.- Segítséggel mossák meg fogukat.- Tegyék helyre az eszközöket.- Próbálkozzanak a WC papír a használatával.- Húzzák le használat után a WC-t.- Segítséggel fésülködjenek meg.- Segítséggel használják zsebkendőjüket.

2. Étkezés:

- Az ennivalók, eszközök kérése hangadással történjen.- A kanalat, villát használják rendeltetésüknek megfelelően.- Önállóan egyenek, igyanak.- Étkezés alatt türelmesen viselkedjenek, tudják megvárni egymást.- Próbálják megőrizni ruhájuk tisztaságát.- A szalvétát kis segítséggel tuják használni.

3. Önkiszolgálás:

- A testápolás, étkezés és öltözködés folyamán jelenjenek meg az önkiszolgálás elemei.

4. Öltözködés:

- Ismerjék fel saját ruhájukat.- Cipőjüket kis segítséggel tudják le és felhúzni.- Igényeljék a hallókészüléket, segítséggel vegyék fel és le.

5. Környezet rendben tartása:

- Szükség esetén a szükséges eszközt, kisszéket tudják adott helyre vinni, majd használat után a helyére tenni.

Középső csoport

1. Testápolás:

- Önállóan mossanak szappannal arcot, kezet.- Szükség esetén felszólítás nélkül mossák meg kezüket.- Tudjanak megfésülködni rövid haj esetén.- Használják zsebkendőjüket – tudják kifújni orrukat.- Önállóan mossanak fogat.- Tisztasági szereiket tartsák a kijelölt helyen.

2. Étkezés:

- A kanalat, villát szabályosan használják.- Tisztán, önállóan egyenek, igyanak.- Csukott szájjal, jól rágják meg az ennivalót.- Használják rendeltetésszerűen a szalvétát.- Ne szemeteljenek, őrizzék meg a környezet tisztaságát.

3. Önkiszolgálás:

2

- Kabátjukat, sapkájukat, cipőjüket önállóan vegyék fel és le.- Felsőruhájuk és fehérneműjük fel és levételét kis segítséggel végezzék.- Próbálkozzanak a cipőfűző egyszeri megkötésével.- Ha fáznak vagy melegük van, jelezzék a felnőttnek.- Hallókészüléküket kis segítséggel tudják berakni fülükbe.

4. Környezet rendben tartása:

- Holmijukat tegyék a kijelölt helyre.- Vigyázzanak annak épségére és tisztaságára.- A játékokat, eszközöket a kijelölt helyre tegyék.- Segítséggel vegyenek részt ágyneműjük összehajtogatásában.- Használják a lábtörlőt.- Az ajtókat önállóan nyissák ki és halkan csukják be.- Tudják tisztára törölni étkezés után az asztalt.

Iskolaelőkészítő csoport:

1. Testápolás:

- Önállóan mosakodjanak, törölközzenek.- Ruhájukon a gomb, zip-zárt önállóan tudják kezelni.- Szabályosan használják a zsebkendőt, helyes orrfújással.

2. Étkezés:

- Minden étkezésnél nyugodtan, kulturáltan viselkedjenek.- Az evőeszközöket önállóan használják (egyes esetekben kést is).- Őrizzék meg ruházatuk és a terítő tisztaságát (asztal).- Köszönjék meg az ennivalót.

3. Önkiszolgálás:

- A lábtörlőt felszólítás nélkül használják.- Eszközeiket használat után felszólítás nélkül tegyék a helyére.- Önállóan és szabályosan hasznáják a WC-t.- Étkezés, ébredés, játék, munka után segédkezzenek a helyiség rendjének

visszaállításában.- Önállóan tevékenykedjenek, a rászoruló kisebbeknek nyújtsanak felszólítás nélkül

is segítséget.- Legyenek képesek mindennapi szükségleteik önálló kielégítésére.

4. Öltözködés:

- Ruhaneműiket helyes sorrendben tudják felvenni.- Tanulják meg szépen összehajtogatni levetett ruháikat, elkülöníteni a szennyes és

tiszta ruhákat.- Cipőjük főzőjét szabályosan kössék meg.- Ha melegük van vagy fáznak, tudják a problémát önállóan megoldani, ha

szükséges, kérjék hozzá a felnőtt segítségét.- Hallókészüléküket önállóan tudják le- és felvenni, jelezzék, ha nem működik.

5. Környezet rendben tartása:

2

- Értékeljék, örüljenek az esztétikus, tiszta környezetnek, vigyázzanak azt megőrizni.

- Ha rendetlenséget, szemetet vagy valami hiányosságot észlelnek környezetükben, tudják azt megszüntetni.

- Értsék meg a gyakori szellőztetés fontosságát.- Az ajtót csendesen nyissák, csukják, az ablakot óvatosan hajtsák be.

2. Az óvoda munkajellegű tevékenységei:

Célja: a gyermekek szerezzenek a munkavégzéshez szükséges alapvető készségeket, tulajdonságokat.

Feladatok:- A gyermek önállóságát fejlesztő foglalkozási formák biztosítása.- Olyan lehetőségek biztosítása, melyek által fejleszthető a gyermek önállósága,

felelőssége, problémamegoldó képessége.- A tevékenységek során alakuljon ki a gyermekekben a pontosságra, önfegyelemre,

kitartásra és rendszerességre való törekvés.- Erősödjön meg bennük a munka szeretete, a munkavégzés iránti érdeklődés.- Fejlődjön esztétikai érzékük, igényességük és feladattudatuk.

Tartalom:1. A gyermekcsoport életével kapcsolatos munkák2. Naposság3. Növényápolás, kerti munka

Elérhető fejlettségi szint:

Kiscsoport:1. A gyermek-csoport életével kapcsolatos munkák:

- Erejükhöz képest vegyenek részt a terem rendjének visszaállításában.- A lehullott eszközöket vegyék fel.

2. Növényápolás, kerti munka:- Érdeklődéssel kísérjék figyelemmel az élősarok változásait.- Örömmel segítsenek a falevelek és termések összeszedésében, gyűjtögetésében.- Segítséggel tudjanak megöntözni szobanövényeket.

Középső csoport:1. Naposság:

- A napos az étkezéssel kapcsolatos teendők közül a terítést végezze el egyre nagyobb önállósággal.

- Segítsenek a csoportszoba rendjének helyreállításában.- Tudjanak segítséget nyújtani az eszközök kiosztásában, összeszedésében a

felnőttnek.

2. A csoport életével kapcsolatos munkák:- Tudják megőrizni a terem rendjét, szükség esetén segítséggel átrendezni.- Az ünnepek alkalmából a felnőtt segítségével örömmel vegyenek részt ajándék

készítésében.- Őrizzék meg az óvodai helyiségek tisztaságát.- Próbáljanak segíteni a náluk kisebbeknek, ügyetlenebbeknek és a felnőtteknek.- Teljesítsék az apróbb felkéréseket, megbízásokat.

2

3. Növényápolás, kerti munka:- Segítséggel tudják megöntözni a növényeket.- Érdeklődéssel kísérjék figyelemmel a növények változásait.- Tevékenyen vegyenek részt a felnőttel a lehetséges kerti munkában, pl.:

magültetés, palántázás, gereblyézés.- Aktívan tudjanak bekapcsolódni a termések, magvak összegyűjtésébe.- Értsék meg a munka folyamatosságának szükségességét.

Iskolaelőkészítő csoport:

1. Naposság:- A napos tudjon felnőtt jelenlétében önállóan megteríteni, leszedni az asztalt

étkezés után.- Egyre nagyobb önállósággal segítsen a felnőttnek a rendrakásban, tudja az

eszközöket kiosztani, a helyére tenni.- Aktívan segítsen a terem átrendezésében.- Szívesen vegyen részt a növények ápolásában, öntözésében.

2. A gyermekcsoport életével összefüggő munkák:

- A gyermekek bármikor szívesen vállalkozzanak különböző teendőkre a csoport életében.

- Szerezzenek egyre nagyobb jártasságot az önálló munkavégzésben.- Szívesen nyújtsanak segítséget a kicsiknek, egymásnak, a felnőttnek.- Aktívan vegyenek részt a terem díszítésében.- Szívesen segédkezzenek a játékok tisztításában, javításában, a polcon való

rendrakásban.- Ünnepekre örömmel készítsenek ajándékot felnőtt irányítása mellett.- Az elkezdett munkát mindig fejezzék be.- Ismerjék fel munkájuk értelmét.

3. Növényápolás, kerti munka:

- A gyerekek váljanak egyre önállóbbá a növényápolással kapcsolatos teendők végzésében.

- Tanulják meg a testméretüknek megfelelő kerti szerszámok használatát.- Aktívan vegyenek részt a szerszámok tisztításában, helyretevésében.- Vigyázzanak munka közben társaik és maguk testi épségére.- Tudják értékelni, megbecsülni egymás munkáját és vigyázzanak is annak

eredményére.

3. Érzelmi nevelés, szocializáció:

Célja: pozitív érzelmek, szokások, szabályok kialakítása és elsajátítása.

Feladatok:a) Beszoktatás:

- A szülő bevonásával biztosítani kell a gyermek minél zökkenőmentesebb beszoktatását az óvodai és diákotthoni közösségbe.

- Az óvoda biztosítja a szülő számára az első pár nap – esetleg egy hét – együtt töltését gyermekével.

- A beszoktatás 6 hét időtartamra terjed ki.- Az óvodai közösségnek türelmet kell tanúsítani az esetleg átmeneti agresszív vagy

agresszív magatartást tanúsító gyermekekkel szemben.-

2

- Különös gondot kell fordítani az esti lefekvés idején az éppen „beszokó” gyermekekre.

b) Otthonos életkörülmények, barátságos légkör biztosítása:- Biztosítani kell a derűs, biztonságos érzést nyújtó környezetet a gyermekek

számára.- Az óvoda helyiségei esztétikusak, otthonosak legyenek, különösen a hálószobák

rendelkezzenek a gyermeke személyéhez kötött tárgyakkal.

c) Kapcsolatok:- Pozitív érzelmi kapcsolat alakuljon ki a gyermekek és az óvodában dolgozó

felnőttek között, a gyermekek egymás közti kapcsolatában, a gyermek és szülő, valamint szülők és az óvoda dolgozói között.

- A gyermekeket – lehetőség szerint – óvodai életük során ugyanazok a felnőttek vegyék körül.

- Az óvoda teremtsen lehetőséget, hogy a gyermekek kiélhessék társas szükségleteiket.

- Segíteni kell a baráti kapcsolatok létrejöttében.- El kell fogadtatni a gyermekekkel az irányítást, és hogy szívesen működjenek

együtt a felnőttekkel.- Külön figyelmet kell biztosítani a visszahúzódó gyermekekre.

d) A közösségi élet szokásainak kialakítása a különböző tevékenységek során:- Pozitív modell nyújtása a gyermekeknek minden felnőtt részéről.- Közös élményekre épülő tevékenységek biztosítása.- Fejleszteni kell a gyermekek fogékonyságát az érzelmi benyomások befogadására.- Új érzelmek átélésére és annak cselekvésben történő gyakorlására szituációk

biztosítása.- Alakuljon ki a közösségi magatartás jellemzői, az aktivitás és a fegyelem.- Kiegyensúlyozott légkör biztosítása.- A nemkívánatos gyermeki magatartás okainak feltárása.- A hallássérült gyermek akarati tulajdonságainak: a kitartás, az önállóság, a

bátorság, az őszinteség, az önfegyelem, a türelem megalapozása.- Folyamatosan elegendő játék, eszköz álljon a gyermek rendelkezésére.- Törekedni kell a diákotthoni élettel kapcsolatos „holt idők” elkerülésére.

e) Egyéni bánásmód alkalmazása:- Meg kell ismerni a gyermekek életkori tulajdonságait, a hallássérülés

következtében kialakult másodlagos személyiségjegyeket, az egyes gyermekek egyéni tulajdonságait.

- Külön figyelmet kell fordítani az elkényeztetett, az elhanyagolt, a kiemelkedő teljesítményt nyújtó, a visszahúzódó, az agresszív, vagy a lassúbb értelmi fejlődést mutató gyermekekre.

- Az egyéni bánásmód az egész óvodai életszakaszban kiemelt szerepet kap a fejlesztés minden területén.

f) Értékelés:- A gyermekek felé a pozitív értékelés lehetőségével kell élni.- Figyelembe kell venni, hogy a pozitív értékelésnek csak akkor van jelentősége, ha

valóságtartalma van.

g) Közösségi magatartás kialakítása:

2

Elérendő fejlettségi szint:Kiscsoport:

- Beszédszintjüknek megfelelően felszólításra köszönjenek.- Bánjanak óvatosan a játékeszközökkel.- Ne zavarják meg egymás játéktevékenységét.- Próbálkozzanak közösen játszani.

Középső csoport:- A kiscsoportban kialakult szokásokat használják önállóan.- Köszönjenek egymásnak és a felnőtteknek.- Kezdjenek segíteni egymásnak.- Fogadják el a felnőtt kéréseit, felszólításait.- Bizalommal forduljanak a felnőttekhez.- Vigyázzanak egymás játékára, munkájára.- Konfliktusaikat próbálják felnőtt segítségével megoldani.- Figyeljenek egymásra, segítsenek a csoportba került új gyermekeknek a

beszoktatás folyamatában.- Vigyázzanak egymás hallókészülékeire is.

Iskolaelőkészítő csoport:- Vegyék természetesnek az eddig kialakult szokásokat.- Felszólítás nélkül fejezzék be megkezdett munkájukat.- Figyeljenek egymás beszédére is.- Aktívan vegyenek részt a közös tevékenységben.- Tudjanak örülni az együttes munka sikerének.- Alakuljon ki az együttjátszás- és a baráti kapcsolatok igénye.- Fogadjanak szót a felnőtteknek.- Feladattudatuk, szándékos figyelmük alakuljon ki.- Alakuljon ki bennük a segítőkészség.- Cselekvéseiket minél kevésbé irányítsák érzelmek. Legyenek képesek

önfegyelemre.- Indulataikon próbáljanak meg minél eredményesebben uralkodni.- Alakuljon ki bennük a közösség igénye, a társak szeretete, az összetartozás érzése.- Érezzék át az együttes sikerek és kudarcok élményét.- Igazodjanak a közösségi életben támasztott megismert szabályokhoz.

4. Értelmi nevelés – tanulás:

Célja:- A gyermekek ismereteinek gazdagítása, rendszerezése.- Az értelmi képességek fejlesztése.

Feladatok:1. Az ismeretek gazdagítása, rendszerezése:

- Alapul véve a gyermeki kíváncsiságot, érdeklődést – mint megismerő tevékenység legfőbb mozgósító erejét – gazdagodjanak ismeretei.

- Változatos tevékenységek, tapasztaltok biztosítása.- Az ismeretek nyújtásánál a vizuális megerősítésnek, a tárgyi és képi

szemléltetésnek kiemelt szerepet kell biztosítani.- Pontos ismeretek nyújtása segítése a gyermeke tájékozódását, a valóság minél

reálisabb megismerését.- Biztosítani kell az ismeretek rendszerezését is.- Lehetőség adása az ismeretek többszöri feldolgozására, átadásánál az életközelség

biztosítása.

2

2. Értelmi képességek fejlesztése:a) Észlelés, érzékelés:

- Biztosítsuk, hogy a gyermekek aktívvá, cselekvővé válhassanak a különböző tevékenységek során.

- Az észlelés és érzékelés sokoldalú élményszerzés forrása legyen.- Az észlelt tárgy, folyamat, cselekvés leglényegesebb jegyeinek megfigyeltetése.- Lehetőség biztosítása sokoldalú, hosszabb ideig tartó megfigyelésre.- Valamennyi érzékszerv kapjon hangsúlyos szerepet a fejlesztés folyamatában.

b) Figyelem:- Az önkéntelen figyelemből kiindulva történjen a fejlesztés.- Hallássérült gyermekek esetében a szájról olvasás szükségszerűvé teszi a figyelem

koraibb és intenzívebb alakítását.- A különböző ingerek érzelmi gazdagsága biztosítja, hogy a gyermek kívánatos

figyelmi állapotba kerüljön.- A megfigyelések pontosságának ellenőrzése.- Engedjük manipulálni közben a gyermekeket, hogy közvetlen közelségbe

kerülhessenek a megfigyelendő dolgokkal.

c) Emlékezet:- Az önkéntes emlékezetre való alapozás a fejlesztő munka során.- Olyan benyomások biztosítása szándékos figyelem kialakítása érekében, mely

könnyedén és gyorsan kötődik a gyermekek emlékezetéhez.- Az emlékezet terjedelmének fejlesztése.- Feladatok végzése a közvetlen és késleltetett emlékezet fejlesztése érdekében.- Ismétlődő események nyújtása, melyek segítik a felidézést, majd a rögzítést.- Mozgással összekötött szemléletesség biztosítása.- Helyezzük előtérbe egyre inkább a gondolati emlékezést a mechanikus helyett.

d) Gondolkodás:- A szemléletes cselekvő gondolkodásból kell kiindulnia a fejlesztésnek.- A konkrét gondolkodás egyre elvontabb szintre hozása.- Hallássérült gyermekeink fogalmi gondolkodása alacsony szintű. Bizonyosodjunk

meg, hogy tiszták-e a fogalmak, és egyre jobban gazdagítsuk a tartalmi jegyeket.- A helyes következtetések levonásában számtalan példa, analógia alapján jusson el

a gyermek.- Az analitikus és szintetikus gondolkodás fejlesztése.

e) Képzelet és kreativitás:- A képzelet fejlesztése szolgálatába kell állítani a játékot, mesét, bábozást,

ábrázolást.- Álljon megfelelő eszközök sokasága a gyermekek rendelkezésére az alkotás,

kreatív tevékenység érdekében.- Színes élménynyújtás, mintaadás segítse a kreativitás kibontakozását.

Elérendő fejlettségi szint az iskolába lépés idejére:- Tudjanak céltudatosan észlelni, megfigyelni.- Legyenek képesek szándékos figyelemre 10-15 percig.- Alakuljon ki az emlékezet megbízhatósága.- Tudják felismerni, hogy az egész részekből áll, részekre bontható, a részekből az

egész felépíthető.- Alakuljon ki a lényeglátás elemi szintje.- Fejlődjön ki a dolgok, jelenségek közit összefüggések felismerésére való képesség.- Lássák meg az egyszerűbb ok-okozati összefüggéseket.- Jelenjen meg csírájában az ítéletek, következtetések alkotására való képesség.

2

3. A tanulás- az óvoda tevékenységi formái:

Óvodai fejlesztési program súlyos fokban hallássérült gyermekek számára. (melléklet)Óraszám: heti 22-25 foglalkozás/csoportÖsszesen: 2220 óra a három csoportot tekintve

Heti foglalkozási terv:

Foglalkozás/csoport Kiscsoport30’/fogl.

Középső csoport30’/fogl.

Nagycsoport35-40’/fogl.

Anyanyelv 5 5 4x40’Egyéni anyanyelvi nev. 10x45’ 10x45’ 10x45’Hallás-ritmus-mozgás 3 2 2x40’Testnevelés 1 1 1Környezet megismerés 1 2 2Rajz, kézimunka 2 2 2Játék 3 3 1ÖSSZESEN 900’ = 20 óra 900’ = 20 óra 900’ = 20 óra

Fejlesztő program beszédjavító óvodák számára. (melléklet)

Heti foglalkozási terv

A foglalkozások neve Kezdő csoport Haladó csoportMozgásfejlesztés 2 2Anyanyelv és környezetismeret 3 2Vizuomotoros készségfejlesztés 2 -Grafomotoros készségfejlesztés 1 2Logopédiai ritmika 2 1Diszlexia prevenció - 3Diszkalkulia prevenció 2 1Egyéni fejlesztés 5 5Ábrázolás 1 1Matematika 2 2Ének-zene 2 2

Óvodai fejlesztési program nagyothalló gyermekek számára (melléklet). Középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek óvodai pedagógiai programja (melléklet).

Napirend:

6.00-8.00 óra Ébredés, önkiszolgálás, játék, reggeli 8.00-9.30 óra Kötelező és kötetlen foglalkozások csoportos és kiscsoportos jelleggel 9.30-10.00 óra Önkiszolgálás, tízórai, játék10.00-10.30 óra Kötelező és kötetlen foglalkozások csoportos és kiscsoportos jelleggel10.30-12.00 óra Egyéni anyanyelvi nevelés, játék

2

12.00-13.00 óra Önkiszolgálás, ebéd13.00-14.30 óra Önkiszolgálás, pihenés, alvás, igény szerint játék14.30-15.00 óra Önkiszolgálás, uzsonna15.00-17.00 óra Játék, kötött és kötetlen foglakozás csoportos jelleggel, levegőzés17.00-20.00 óra Játék, önkiszolgálás, vacsora, esti mese, tisztálkodás, alvás

Pedagógiai ellátás és gondozás óraszámai:

3 fő nevelőtanár 78 óra/hét3 fő gyermekfelügyelő 120 óra/hét3 fő dajka 120 óra/hétÖSSZESEN: 318 óra/hét

2

V. Diákotthoni nevelés speciális feladatai:

Célja:

- A diákotthonban elhelyezett gyermekek személyiségének harmonikus fejlesztése.- A nevelés kereteiben meghatározott tartalmak megvalósítása.- A diákotthon speciális tevékenységformáinak megvalósítása:

1. Szabadidős tevékenységek2. Kötött foglalkozások

1. Szabadidős tevékenységek:Célja:

- Az óvodába bekerülő gyerekek megtanítása a megfelelő játék- és eszközhasználatra.

- A gyerekek tapasztalatainak, élményeinek gazdagítása, a játékkedv fokozása, az együttjátszás igényének kialakítása és fejlesztése.

- Az egyes korcsoportoknak megfelelően minden gyerek játékfejlettsége a különböző játékfajták keretében az elérhető legfejlettebb szinten bontakozzon ki.

- Annak kialakítása, hogy az iskolaelőkészítő csoportra a gyerekek értsék meg és fogadják el játszótársaik elgondolásait, önállóan válasszák ki a játékukhoz szükséges eszközöket és a szabályokat tartsák be.

- A gyerekek változatos mozgásigényének biztosítása.- Kiscsoportban az alapmozgások gyakorlása és fejlesztése.- Az iskola-előkészítő csoportban a gyerekek készségszintű mozgásainak

gyakoroltatása változó körülmények között.- Az egészséges életmódra nevelés feladatainak érvényesítése.- Kiemelt helyet kapjon a szabadidős tevékenységek közben is a beszédfejlesztés.- A személyiség- és önértékelés fejlesztése, a délelőtti és délutáni összehangolt

követelményekkel és értékelési módokkal.- A gyermekek ismereteinek bővítése különböző kulturális programokkal.- Önkifejezésük fejlesztése a szerepjáték, bábozás és dramatizálás adta lehetőségek

felhasználásával.- A gyermekek fantáziájának fejlesztése a konstruálás, barkácsolás, ábrázolás és

szerepjáték segítségével.

Tartalma:Játék (teremben és szabadban):

- Gyakorlójáték:- Mozgást gyakorló- Játékszerek és eszközök rakosgatása- Játék különböző anyagokkal

- Szerepjáték:- Ábrázolás, barkácsolás- Bábozás, dramatizálás- Építő-, konstruáló játék- Szabályjáték:

- Mozgásos- Értelmi képességet fejlesztő

Levegőzés:- Séta, kirándulás- Játszótér

2

- Játékos sport

Kulturális program:

- TV, videó- Diafilm- Bábszínház, színház, mozi- Kiállítások, múzeum, könyvtár-látogatás- Cirkusz, állatkert, vidámpark

Az alábbi feltételek megteremtése szükséges.- Megfelelő légkör megteremtése: nyugodt, kiegyensúlyozott légkör biztosításával.- Megfelelő hely biztosítása:

A különböző jellegű játékok más és más helyet igényelnekA csoportszobában legyenek állandó és ideiglenes játszóhelyek.A mozgásos játékokhoz külön terem biztosítása.

- Játékidő lehetőségének biztosítása:A napirend szerint: délelőtt az egyéni és megosztott foglalkozásokkal párhuzamosan, délután folyamatosan kell időt biztosítani a játéktevékenységre.

- A játékeszközökkel szemben támasztott követelmények:- tartósság- esztétikusság- könnyen tisztántarthatóság- veszélytelenség- motiváló erő- fejlesztő hatás- variálhatóság- megfelelő mennyiség

Személyi feltételek:Délelőtt: nevelőtanár és gyermekfelügyelőDélután: nevelőtanár és gyermekfelügyelő

Kívánatos fejlettségi szint:

Kiscsoport:

- Tudja használni a megismert játékszereket és eszközöket.- A maguk alkotta játékszabály szerint válogassanak különböző játékszereket,

eszközöket.- Legyenek képesek – felnőtt segítségével – olyan szerepjátékok játszására, melyek

egyszerű cselekvéseket és kapcsolatokat tartalmaznak.- Tudjanak egyszerűbb bábokat kifejezően mozgatni.- A megismert többféle építőjátékokat tudja összeilleszteni, ismerje a technikákat

amivel építményeket hozhat létre.- A tanult mozgásos szabályjátékokat ismerje és az egyszerű szabályokat tartsa be.- Az udvari játékszereket ismerje meg és biztonságosan tudja használni.

Középső csoport:

- A már ismert játékszereket, eszközöket kis segítséggel használja a konstrukciós és szerepjátékban, ezek elemeiként.

- Tudjanak kisebb csoportban együtt játszani.- Környezetük egyszerűbb jelenségeit játékukban elevenítsék fel, ha szükséges kis

segítséggel.

2

- Segítsenek a játékok megjavításában.- Készítsenek a nevelővel együtt játékukhoz szükséges eszközöket.- Különböző bábfajtákkal egyszerű cselekményt jelenítsenek meg – kis segítséggel –

mozgással, hangadással.- A konstruáló, építő játékelemekből a valóságos tárgyakhoz hasonlót tudjon

készíteni a felnőtt kis segítséggel.- Tudják alávetni magukat a szabályjátékok követelményeinek- A már ismert udvari játékokon a megtanult új mozgásformákat gyakorolják.

Iskola-előkészítő csoport:

- Önállóan használja fel a gyakorlójáték elemeit a többi játékfajtában.- Vállaljanak szerepet, önállóan válasszák ki a játékukhoz szükséges eszközöket.- Önállóan készítsenek tárgyakat az anyag és az eszköz önálló megválasztásával.- Az elkészült eszközöket használják fel játékukhoz.- Tudjanak egyszerű, kevés szereplős mesét, látott bábjelenetet reprodukálni.- Lehetőleg önállóan, az építő játékelemek kombinálásával, szerkesztésével

alkossanak játékszereket, melyek hasonlóak legyenek a valóságoshoz.- Az ismert szabályjátékokat kis segítséggel tudják vezetni. A szabályokat ismerjék

és ezeket tartsák és tartassák be.- Önállóan tudjanak kezdeményezni szabályjátékokat.- Változó körülmények között is tudják alkalmazni a megtanult mozgásformákat.

2. Kötött foglalkozások:A napirendben megjelölt időpontban történik:

- A délutáni kötött foglalkozást csoportvezető nevelőtanár vagy gyermekfelügyelő vezeti.

- Munkáját a tanári tanmenettel összhangban elkészített foglalkozási terv szerint végzi, és/vagy a csoportvezető gyógypedagógus tanár esetenkénti útmutatása alapján.

A kötött foglalkozás célja:- Az anyanyelvi készségek megalapozása.- Az óvodai tevékenységformák: (anyanyelv, ábr.külső világ megismerése, hallás-

ritmus nevelés) tartalmának elmélyítése, gyakorlása.- Manipulatív tevékenységek gyakorlása.- A testi nevelés területén képességek fejlesztése, készségek kialakítása.- A tanulási feladatokban jártasságok kialakítása.

Feladatok:- A hallás figyelem fejlesztése.- A szájra irányultság gyakorlása.- Beszédhelyzetekben az aktív megnyilatkozásokra való késztetés.- Szókincsbővítés.- Fogalomelmélyítés.- A környezet mennyiségi viszonyainak felismerése, gyakoroltatása.- Manuális készségek fejlesztése.- A testi erőnlétet és ügyességet fejlesztő gyakorlatok végzése.

2

Az óvoda hagyományos ünnepei, egyéb rendezvényei

1. Az óvoda ünnepei:Mikulás ünnep és karácsony (december)

- Ajándékkészítés minden csoportban- A csoportszoba alkalomhoz illő feldíszítése.- A gyermekek képességeikhez mért műsor betanulása – részvétel az iskolai

ünnepségen.

Farsang (február)- A gyermeke képességeihez mért jelenet betanulása – részvétel az iskolai műsoron.- Jelmezverseny – díjkiosztás – Farsangi „bál”

Húsvét (április)- Tojásfestés, fészek készítés csoportonként.- Különböző díszítő motívumok készítése.

Gyermeknap (június)- Játékos vetélkedő szervezése az óvodában.- Játékos sportversenyek csoportok szervezésével.- Rajzverseny egyénenként.

Születésnapok- Csoporton belüli ünnep a tanár és nevelőtanár jelenlétében.- Az ünnep külsőségeinek megtartása (ajándékkészítés, tortaevés, gyertyafújás).- Az ünneplés lebonyolítása a gyermekek fejlettségi szintjének megfelelően,

lehetőség szerinti nyelvi megfogalmazása.

Anyák napja és ballagás:- Közös ünnep a diákotthoni elhelyezés miatt.- Az anyák napi ajándékok átadása csoportonként.- A középső csoport batyu átadásával történik a nagycsoport elbúcsúztatása.- A logopédiai csoport évzáró műsora. Anyák napi köszöntéssel és búcsúztatóval.- Iskola napja október 1. hetében.

Minden ünnep alkalmából meghívjuk a szülőket. Az ünnepek időpontját a hazautazási rendhez igazítjuk, hogy ne kelljen plusz utat tenniük.

2. Az óvoda egyéb rendezvényei:

- Évente 1 egész napos kirándulás szervezése a tágabb környezetbe. (pl. Balaton, Állatkert stb.)A kirándulásokon az óvoda dolgozói és szülők is részt vesznek.A kirándulás tartalma: a gyermekek számára érdekes hely vagy program megtekintése.

- A közvetlen környezetbe való kirándulás évente 4, esetleg időjárástól függően 6-8 alkalommal félnapos időtartamban tanár, nevelőtanár és gyermekfelügyelő kíséretében.A kirándulás tartalma: a természet megfigyelése évszakonként.Alkalmi kirándulások: szánkózás, fürdés.

- Családlátogatás csoportszervezésben.

2

Az óvoda kapcsolatai:

1. A szülőkkel való kapcsolatrendszer

A gyermek harmonikus fejlődése szempontjából kívánt pozitív együttműködés, mely a nevelés és a tanulás területén is megvalósul.

Nevelés terültén:- Egyforma értékrend kialakítása a viselkedés területén.- A felnőttekhez és társakhoz való kapcsolat közös megítélése.- A jutalmazás és büntetés egybehangzó alkalmazása a helyes magatartásformák

kialakítása érdekében.

Tanulás területén:- A gyermek fejlettségi szintjének, kommunikációs készségének megbeszélése.- Az óvodai foglalkozás módszereinek alkalmazása az otthoni foglalkozások során.- Hatékony naplóvezetés és a kis feladatok pontos elvégzése.- A szülőkkel való kapcsolattartás hetenként személyesen a tanárral, vagy

nevelőtanárral tartandó a haza, illetve visszautazások alkalmával, hospitálási lehetőséggel.

- Részletes megbeszélés a gyermek fejlődéséről, a foglalkozáson való részvétel biztosítása évi két alkalommal (Nyílt nap) és ekkor csoportonkénti szülői értekezlet tartása.

- A gyermekre vonatkozó dokumentáció megismerése.

2. Iskolával való kapcsolatrendszer:- Ismerkedés az iskolával.- Hospitálási lehetőség biztosítása óvodában, illetve iskolában.- Közös felmérés elvégzése az óvodai és iskolai gyógypedagógusok által.- A gyermekekre vonatkozó dokumentációval való megismertetés.

3. Kapcsolatrendszer:- Korai gondozói hálózattal,- Az illetékes Szakérői Bizottságokkal,- Konduktív pedagógiai ellátással,- Társintézetek óvodai csoportjaival,- A többségi (halló) óvodákkal,- Nevelési Tanácsadóval,- Logopédiai hálózattal.

Gyermekvédelem az óvodában:Felmérés készítése az óvodába járó gyermekek családi hátteréről:

- Szülők iskolázottsága,- Szülők környezete, betegség, munkanélküliség,- Csonka család, halmozott fogyatékosság előfordulása,- A gyermekek veszélyeztetettségi körének megállapítása,- Szükséges intézkedések megtétele- A gyermekekre vonatkozó dokumentáció vezetése- Gyermekjóléti Szolgálat,- Családsegítő Központ.

2

Értékelési rendszer

Célja: - A nevelés eszközeivel a gyermekekben a motiváltság megteremtése, a kívánt

készségek és jártasságok kialakítása a tudásszint elérése érdekében.- Az életkornak megfelelő magatartás- és viselkedésformák kialakítása.- A gyermekekről folyamatos megfigyelés és véleményezés, a szülő és az óvodai

képzés végén az iskola felé.

Tartalom:

Szóbeli értékelés:- jutalmazás (dicséret), pozitív megerősítő értékelés,- jutalmazás (dicséret) különféle formái: a jelzés, gesztus, mimika alkalmazása- tárgyi jutalmazás alkalmazása nem ajánlott- a büntetés jelzés: gesztus, mimika formában, tevékenységből való kiemeléssel.

Írásbeli értékelés:Az értékelés a gyermekek nyomonkövető megfigyelését jelenti. Az óvodai élet során évenként kétszer készít írásbeli értékelést, feljegyzést a csoportvezető tanár és nevelőtanár közösen. Az intézményi vezetők félévenként látogatást tesznek az óvodai foglalkozásokon, és az itt kialakított közös véleményt is tartalmazza a csoportvezető feljegyzése.

A feljegyzés és értékelés szempontjai:- A társas együttélés normáinak ismerete, betartási szintje.- Értelmi képességek jellemzői, tudásszint.- Testi fejlettség.- Önkiszolgálásának, munkatevékenységének fejlettségi szintje.- Hallásállapotában, beszédszintjében bekövetkezett változások regisztrálása.- Beszédszint: légzéstechnika, artikuláció, hangszín, hangerő, ritmus.- Beszédmotiváció.- Beszédmegértési szint.- Beszédérthetőség.- Szókincsbővítés sajátosságai.- Reprodukálási készségszint.

Alapelvek:- Nem a gyermekre vonatkozik az értékelés, csak tevékenységre, vagy viselkedési

formára.- A túl gyakori jutalmazás és büntetés hatástalan.- Az óvoda és a szülői ház értékelése azonos értékrendre, elvárásra épüljön.

A fejlesztő munka értékelése:November és április hónapban összehangolt foglalkozási látogatások az igazgató és tagozatvezető által. A hospitálások során elemezzük az alkalmazott fejlesztési módszereket. Értékeljük a gyermekek fejlettségi szintjét a fejlesztési tervekhez képest.

2

Óvodai tagozat házirendje

Az óvodai tagozaton a szorgalmi idő megegyezik az iskola tanítási rendjével

1. Az óvodába felvett gyermek köteles rendszeresen óvodába járni.

2. A bejáró gyermekek minden nap, a bentlakók pedig visszaérkezéskor kötelesek 7.45-ig

beérni az óvodába.

3. Beteg gyermek nem vehető be az óvodai közösségbe.

4. Ha a gyermek az óvodát nem látogatja, távolmaradását a szülőnek be kell jelenteni reggel

9.00 óráig. Betegség után a gyermek egészségi állapotát orvosi igazolással kell tanúsítani.

5. A gyermek az óvodában és az óvodán kívül viselje a hallókészülékét, ha van szemüvegét.

6. A gyermekek öltözzenek az évszaknak megfelelően. A ruhaneműket a szülők lássák el az

óvoda által kijelölt számmal vagy jellel.

7. A szülők nyilatkoznak arról, hogy gyermekük tiszta ruházatáról a heti hazautazás

alkalmával gondoskodnak.

8. Nagyon drága játékot, ékszert az óvodába ne hozzanak.

9. Az életkori sajátosságoknak megfelelően vigyázzanak az óvoda berendezési tárgyaira,

játékokra, oktatási eszközökre.

10. Védjék a körülöttük lévő természetet.

11. A gyermekek egészsége védelmében az óvoda területén dohányozni nem lehet.

12. A gyermekek igénybe vehetik az iskola egészségügyi szolgáltatásait.

13. A gyermekek legyenek udvariasak a felnőttekkel és társaikkal.

14. Nevelői kísérettel igénybe vehetik az iskola könyvtárát és sportlétesítményeit.

15. Az iskolai ünnepségeken és rendezvényeken alkalomhoz illő öltözetben és megfelelő

magatartással vegyenek részt.

16. A családi házzal való kapcsolattartás érdekében az új kisgyermekeknél családlátogatás

szervezése lehetséges.

17. A szülőknek lehetőségük van a nyílt napok keretében betekinteni az óvoda pedagógiai

munkájába.

18. A logopédiai csoportok esetében a személyes találkozó mellett „Szülők híradója” tábla is

tájékoztatót ad a napi munkáról. A gyermekek és a szülők minden esetben igénybe vehetik

a nevelők segítségét.

2

A logopédiai iskolai tagozat Pedagógiai Programja

2

A tagozat képzési rendjeA. A képzés jellemzői

Az osztályba és csoportba sorolás elvei és rendje

B. Tanulói jogviszony, átjárhatóság

1. A logopédiai iskolai tagozatra való felvétel módja és feltételei

2. Belső vizsgálatok

3. A következő osztályfokba lépés

IV. A tagozat értékelési rendszerea. A tanuló teljesítményének értékelése

b. A magatartás és szorgalom értékelése

V. Munkarend, hagyományokA. Általános munkarend

a. A gyermekek fogadása

b. A tanórák rendje

c. A napközi rendje

d. A tanulók elbocsátása

e. Hétközi diákotthoni ellátás

B. Iskolai ünnepek, hagyományok

VI. A speciális nevelési szükségletű gyermekek fejlesztésének kiemelt területeiA. A fejlesztés elvei

B. A fejlesztés kiemelt területei

B/1. Anyanyelvi nevelés

B/1/1. Anyanyelv-környezetismeret

B/1/2. Olvasás

B/1/3. Írás

B/1/4. Nyelvtan-helyesírás (2. osztály)

B/1/5. Diszlexia, diszgráfia prevenció

B/2. Matematika

B/3. Diszkalkulia prevenció

B/4. Mozgásfejlesztés

2

B/5. Egyéni anyanyelvi-logopédiai fejlesztés

VII. Iskolánk a közéletben, kapcsolatok

VIII. A Pedagógiai Program megvalósításának feltételrendszere

1. Tárgyi feltételek

2. Szakmai, személyi feltételek

IX. A tagozatot érintő fejlesztési igények Plusz órakeret

Eszközi fejlesztések

Pedagógiai asszisztensek alkalmazása

A képzés céljaA beszéd- és nyelvi fejlődésben enyhén, súlyosan, illetve halmozottan akadályozott,

tanulási zavar veszélyeztetettségének tüneteit mutató speciális nevelési igényű tanulók

pedagógiai habilitációja, iskolai nevelési-oktatása az általános iskoláknak a NAT,

illetve a kerettantervek által megjelölt tantervi követelmények teljesítése érdekében.

Az intenzív fejlesztés eredményeképpen az általános iskola alsó szakaszában (1. és 2.

évfolyam) beszéd-, és nyelvi szintje javuljon, megközelítse vagy elérje az életkori

átlagot, amely hozzájárul a sikeres integrációhoz.

Harmonikus személyiségének kialakulásához szükséges feltételek megteremtése.

A kommunikációs nehézségek miatt esetlegesen fellépő másodlagos pszichés eltérések

(magatartási zavarok) enyhítése, illetve kialakulásának megakadályozása.

Egyéni és/vagy kiscsoportos fejlesztés problématípustól függően.

Helyes viselkedéskultúra kialakítása.

A tagozat képzési rendje

A képzés jellemzői:

Az évfolyamok száma 1-2, kiegészítve azzal a lehetőséggel, hogy az első évfolyam

tananyaga két év alatt, késleltetett haladási ütemben történjen.

Szükség esetén mód nyílik a második évfolyam megismétlésére.

Az első év intenzív prevenció, funkciófejlesztés, motiváció, feladattudat

kialakítása gyógypedagógiai korrekciós – kompenzáló – terápiás módszerekkel

irányított tanulással.

2

A második évfolyamon elsősorban reedukáció és az integrációra való felkészítés

kap hangsúlyosabb szerepet.

Az integráció feltételei:

A gyermek képessé váljék arra, hogy az integráció alkalmával úgy

illeszkedjék be a hagyományos oktatási rendszerbe, hogy személyisége ott

ne sérüljön

Töretlen fejlődése biztosított legyen (kellő és egyénre szabott utógondozás

mellett)

Életkorához és osztályfokához közelítsen

Nyelvi és kommunikációs rendszere

Problémamegoldó gondolkodása

Helyzetfelismerése

Önkiszolgálása

Feladattudata

Önálló tanulásra és önművelésre való igénye

Az alapvető társadalmi szabályok ismerete és betartása

Testi-lelki terhelhetősége

Önismerete és reális önértékelése

Kialakuljon beszéd- és tanulási zavarából eredő esetlegesen még

fennálló hátrányainak kompenzáltsága

Tanulói jogviszony, átjárhatóság

1.) A logopédiai iskolai tagozatra való felvétel módja és feltételei

Iskolánk nyitott minden olyan tankötelezettségi korát elért gyermek

befogadására, aki súlyos beszéd-nyelvi zavarral küzd és/vagy tanulási zavar

veszélyeztetett.

Felvételt nyerhet a többségi iskolából érkező olyan tanuló, aki a továbbhaladás

feltételeinek az előző pontban felsorolt nehézségek miatt nem felelt meg.

A beiratkozás folyamatos, de a speciális fejlesztő munka érdekében

optimálisabbnak tartjuk a tanév eleji, vagy a félévkor történő iskolaváltást.

Év közben csak a már működő osztályok struktúráját, létszámát, a biztosítható

fejlesztési órák keretét szem előtt tartva tudunk gyermeket fogadni. A

tanítókból, gyógypedagógusokból és logopédusokból álló team javaslatára az

iskolavezetőség dönt a gyermek felvételéről.

A beiratkozás mindenkor a szülő kérésére történik.

2

Az előzetes szakvélemények alapján kerülnek tagozatunkra a gyermekek,

melyeket az Országos Beszédjavító Szakértői és Rehabilitációs Bizottság állít

ki.

Az iskolai tagozatra való beiskolázást kérheti, illetve javasolhatja a szülő, az

óvodapedagógus (többségi, illetve logopédiai óvoda), valamint a többségi

általános iskola az első évfolyam teljesítése során, vagy azt bezárólag a

Nevelési Tanácsadó, illetve a Tanulási Képességet Vizsgáló Országos

Szakértői és Rehabilitációs Bizottság.

Lehetőséget adunk arra, hogy a szülő és gyermeke előzetesen foglalkozásokat

tekintsen meg, illetve részt vegyen azokon

Tájékoztatást adunk a fejlesztési lehetőségekről, szükség esetén tanácsokkal

látjuk el a szülőket.

Egyeztetjük nevelési elvárásainkat és elveinket.

Megfigyeljük a gyermekeket egyéni és csoportos keretek között.

B/2. Belső vizsgálatok

A tanév során – a szakértői bizottság szakvéleményétől függetlenül – állapotfelmérő vizsgálatot végzünk szeptemberben, januárban és májusban. A vizsgálatok eredményei a szakvéleménnyel együtt a státusz-, és folyamatdiagnózis alapját képezik.

Ennek tartalma:

Szeptemberben

Logopédiai vizsgálatok:

Artikuláció vizsgálata

Centrális diszlália vizsgálata

A nyelv grammatikai fejlettségének vizsgálata (PPL, Csányi, Lee-Canter

tesztek alapján)

Diszlexia veszélyeztetettség vizsgálata

Hallási differenciáló képesség vizsgálata

A vizsgálatokat, a gyermeket fejlesztő logopédus végzi.

Orvosi vizsgálatok:

Fül-, orr-, gégészeti vizsgálat

Audiológiai vizsgálat

JanuárbanLogopédiai vizsgálat:

2

Artikuláció vizsgálata

MájusbanLogopédiai vizsgálatok:

Artikuláció vizsgálata

A nyelv grammatikai fejlettségének vizsgálata

Olvasás-írásvizsgálat

Tanév közben, illetve esedékes vizsgálatok tapasztalatai nyomán szükség szerint

egyéb vizsgálatokat az arra kiképzett kollégák végeznek.

Kiegészítő vizsgálatok:

GMP-tszt

Sindelar vizsgálat

Hiskey-teszt

B/3. A következő osztályfokba lépésA logopédiai első osztály sikeres elvégzése esetén mód nyílhat

A tanulmányok logopédiai második osztályban való folytatására

A tanulmányok többségi általános iskolában való folytatására első, illetve

második osztályban

A logopédiai második osztály sikeres elvégzése után lehetőség van

A többségi általános iskolában a második osztály megismétlésére

A tanulmányok harmadik osztályban való folytatására

A továbbtanulás irányát a tanító javaslata alapján a belső vizsgálatok eredményei

szabják meg.

A tagozat értékelési rendszere

a) A tanuló teljesítményének értékelése:

Az adott tanítási év első félévében november hónap végén és a második félévben a tavaszi

szünet megkezdésekor tantárgyankénti szöveges értékelésben a tanuló elmúlt időszakban

nyújtott tanulmányi fejlődéséről, teljesítményéről adunk tájékoztatást.

Félévkor a tájékoztató füzetbe, év végén a bizonyítványba a kiválóan, jól vagy megfelelően

teljesített, illetve a felzárkóztatásra szorul minősítést adjuk.

Mindezt szöveges értékeléssel egészítjük ki, melyet a szülővel is megbeszélünk.

2

Szempontok a szöveges értékeléséhez és a minősítéshez:

1.évfolyam:

Anyanyelv-környezetismeret:

Beszédének jellemzői: artikuláció, beszédkészség, mondatalkotás, szókincs, nyelvtani

viszonyozók használata, összefüggések megfogalmazása.

Környezetéről milyen ismeretekkel rendelkezik.

Memoriterek megtanulásának szintje

Olvasás:

Hang-betű megfeleltetése

Hanganalízis

Hangösszevonás

Szótag, szó, mondat és rövid összefüggő szöveg olvasásának szintje

Az olvasottakat egyszerű feladatok megoldásával tudja-e bizonyítani.

Írás:

Íráskép rendezettsége, tisztasága

Betűalakítás- és kapcsolás helyessége, pontossága

Megfelelő tájékozódás a hármas vonalrendszerben

Másolás pontossága

Diktálás utáni rövidebb szavak írása

Matematika:

Számfogalma az adott számkörben

Számok rendezése

Relációk helyes értelmezése

Műveletek végzésének pontossága, tempója

Egyszerű szöveges feladatokat megért-e, lejegyzi-e számfeladattal?

2. évfolyam

Olvasás:

Olvasástechnika: tempó, az írásjeleket figyelembe vevő, kifejező olvasás, esetleges

tévesztések, betűcserék, hangok időtartalmának betartása.

Az olvasottak megértésének szintje, szövegértési feladatok megoldása szóban és

írásban.

Szóbeli beszámoló az elolvasott szöveg tartalmáról.

Nyelvtan (íráshasználat, helyesírás)

A nyelvtani szabályok felismerése, alkalmazása

Másolás szintje

2

Tollbamondás utáni és emlékezetből írás pontossága

Füzetkép rendezett-e, szabályos alakítást és kapcsolást alkalmazza-e?

Önellenőrzés és a hibajavítás szintje

Matematika:

Alapműveletek értelmezése és alkalmazása

Számok rendezése megadott szempont szerint

Szorzó- és bennfoglaló táblák tudása

A logikai gondolkodást igénylő és szöveges feladatok megoldásának szintje

Matematikai összefüggések felismerése és megfogalmazása

A matematikai szókincset használja-e?

Környezetismeret:

Közvetlen környezetéről tapasztalt és tanult ismertek

Egyszerű szabályok, összefüggések megállapítása, megfogalmazása

Adott szempontú csoportosítás elvégzése

Lényeges jegyek észrevétele és kiemelése

Napi értékelés a gyermek számára minden esetben pozitív, megerősítő módon történik. Apró

jelzésekkel (pont, csillag stb.) jutalmazzuk a gyermeket. Az lemarasztalás legsúlyosabb

formája a fekete pont. Ezzel és a nagy hangsúlyt kapó szóbeli értékeléssel fejlesztjük belső

motivációjukat és a reális önértékelést.

A „nyújtott” első évfolyamon tanuló gyermekek értékelése, minősítése megegyezik az első

évfolyamon tanulókéval, de bizonyítványt csak a nyújtott évfolyam (2.tanév) elvégzése után

kapnak.

b.) A magatartás és szorgalom értékelése

Az értékelésnél figyelembe kell venni az elsődlegesen, illetve másodlagosan kialakult magatartási, szocializációs problémákat, a gyermeknek ezzel járó tüneteit. A gyermek számára apró lépésekre lebontva teljesíthető szabályokat állítunk fel az adott gyermekcsoport fejlettségi szintjének megfelelően.

A magatartás elbírálásának helyi irányelvei:

1. Házirend

2. Az iskolai közösségben élő hagyományok, közösségi normák (dicséretek,

fegyelmező intézkedések, büntetések)

Tanulóink magatartási normái:

Példás:

Aki az iskolában és diákotthonban egyaránt:

2

1. A közösségi munkában becsülettel részt vesz, társai viselkedéséért

felelősséget érez, segítőkész.

2. Az iskolai rendszabályokat betartja, társaival is megtartatja. Magatartásával

az iskolán kívüli, de ahhoz kapcsolódó rendezvényeken is jó példát mutat.

3. A tanórákon, szakköri munkában, versenyeken képességéhez mérten

aktívan részt vesz, felkészüléséhez mérten megfelelő eredményt ér el.

4. A felnőttekkel, társaival udvarias.

5. Tudása, adottságai szerinti teljesítményt nyújt a tanulmányi munkájában.

6. Több osztályfőnöki (szóbeli, vagy írásbeli) dicséretet kapott, de

magatartásával szemben sem szóbeli, sem írásbeli kifogás nem merült fel.

Ha többször nem felelt meg bármelyik pontnak, már nem lehet példás a magatartása.

Jó:

Akinek magatartása hasonló a példás magatartáshoz, de közösségi munkát nem

végez rendszeresen és többször nem példamutató.

Változó:

Aki tanulmányi és közösségi munkáját elhanyagolja, a házirendet többször

megszegi. Felnőttekkel, társaival udvariatlan, durva. Viselkedése gyakran

kifogásolható. A közösség vagyonát rongálja és nem jelenti, ha valaki abban kárt

okoz. A közösségi munkában csak vonakodva vesz részt.

Rossz:

Aki többszöri figyelmeztetés ellenére hanyag, munkájával és

fegyelmezetlenségével a közösség fejlődését hátráltatja. Kivonja magát a

közösségi munkából, szándékosan rongálja a közösség vagyonát.

Általában rossz példát mutat. Többször kap osztályfőnöki, igazgatói

figyelmeztetést, intést, vagy rovást.

2

Szempontok a magatartás értékeléséhez:

Tartalmi jegyek Példás Jó Változó Rossz

A közösség egészéhez való viszonya.

Beilleszkedés, alkalmazkodás, társak megbecsülése.

Kifogástalan, másokat is segít

Beilleszkedik, de nem ragaszkodik Ingadozó Szemben áll a

közösséggel

Segítőkészség Állandó, másokat is buzdít Néha kihagy Ingadozó Nem segít

Fellépés káros tevékenységgel szemben

Belső indítékból Kötelességszerűen lép csak fel Közömbös Maga okozza

Javasol-e helyes magatartást? Igen Néha Nem Lázít

Közösségért végzett munka

Önként sokat vállal Csak biztatásra vállal Nem vállal

Tisztségviselés, megbízatás

Aktív, önkéntesen vállal

Csak megbízatásra vállal, dolgozik Nem vállal

Társadalmi tulajdon védelme, megbecsülése

Állandó, tudatos, másokat is fegyelmez

Kötelességből, figyelmeztetésre Néha védi Rongálja

Felelősségérzet maga és mások iránt

Belső indítékból, önként

Kötelességből, figyelmeztetésre Alig felelős Felelőtlen

Viselkedés tanárokkal, társaikkal iskolán kívül is!

UdvariasElemi követelményt betartja

Néha udvariatlan,

nyegle

Durva, goromba hangvételű

Egyéni tulajdonságok

Tartalmi jegyek Példás Jó Változó Rossz

Köszönés Állandó szokás Néha elfelejt Nem alakult szokássá

Szándékosan nem köszön

Pontosság Mindig Néha késik a munkavégzésben

Többször késik Rendszertelen

Tisztaság Mindig Kisebb kihagyások Nem rendszeres

Rendetlen, piszkos

Erkölcsi tulajdonságok, igazmondás, őszinteség

Kifogástalan Néha nem az Hazudik Hazudik

Becsületesség Kifogástalan Kihagy Vegyesen Rossz indulatú

2

A szorgalom értékelésénél figyelembe vesszük a gyermek önmagához képest nyújtott

teljesítményét, fejlődését, a tanuláshoz való viszonyát, a tanórákon, egyéni fejlesztő

foglalkozásokon tanúsított aktivitását, önkéntes feladatvállalásait és azok teljesítését.

Tanulóink szorgalmi normái:

Példás:

Aki a kötelesség teljesítésében példamutató, az órákra és a foglalkozásokra képességeihez

mérten felkészül. Felszerelését használható állapotban viszi a tanterembe, készíti elő

minden órára. Írásbeli házi feladatait tisztán, pontosan készíti el. Képességei szerinti

szorgalommal tanul.

Jó: Akinek a szorgalma hasonló a példás szorgalmúakéhoz, de a kötelesség- teljesítés során

többször ösztönözni kell.

Változó: Aki rendszertelenül készül az órákra és a foglalkozásokra, felszerelése sokszor hiányos.

Tanszereit nem gondozza, minden munkáját képességeinél kisebb szorgalommal végzi.

Hanyag: Aki munkáját minden területen elhanyagolja, nem is törekszik hibái kijavítására, minden

munkában megbízhatatlan, egy, vagy két tárgyból hanyagsága miatt elégtelen érdemjegyet

kap.

2

Szempontok a szorgalom értékeléséhez

Tartalmi jegyek Példás Jó Változó Rossz

Kötelességtudat

Munkatempó állandóan készül, figyel, érdeklődik

Általában felkészül, de nem érdeklődik

Munkatempó, felkészülés változó

Nem figyel, nem érdeklődik, nem készül

Tanulmányi munkához való viszony: IGÉNYESSÉG

Minden tárgyat tanul, többletet ad a kötelezően felül, az iskolán kívüli információkat is közli másokkal

Érdeklődése az iskolai tananyagnál marad

Szétszórtság az iskolai és iskolán kívüli munkában

Érdektelenség, közöny a tananyag iránt

Rendszeresség

Munkavégzése pontos, rendszeres, céltudatos, megbízható

Órán figyel, házi feladatait elkészíti, készül az órákra

Az órai részvétele ingadozó, munkája időszakos, figyelmetlen, pontatlan

Figyelmetlen

Önállóság szintje

Ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik, ellenőriz

Ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik, ellenőriz, ha megakad, önként kér segítséget

Önállótlan, figyelmeztetni kell, hogy fogjon munkához, nem ellenőrzi saját magát

Figyelmeztetésre sem dolgozik

A szorgalom-, teljesítmény-, életkörülmény figyelembe veendő: mennyi erőfeszítést kell

tennie annak érdekében, hogy munkáját egyenletesen, eredményesen végezze.

Munkarend, hagyományok

A.) a.) A gyermekek fogadása

b.) A tanórák rendje

a.) A napközi rendje

d.) A tanulók elbocsátása

e.) Hétközi diákotthoni ellátás

B.) Iskolai ünnepek, hagyományok

2

Általános munkarend

a.) A gyermekek fogadása

- A reggeli ügyelet kezdete: 7 óra 30 perc

- A reggeli ügyelet időtartama: 7. 30 órától – 08. 00 óráig

- 7. 30 óra és 08. 00 óra között az ügyeletes a gyermekeket a folyosón

fogadja.

- Az osztályfőnök vagy/és szaktanár 08. 00 órakor veszi át a gyerekeket az

ügyeletes tanártól.

- Legkésőbb 7. 45 órára minden gyermeknek és pedagógusnak az iskolában

kell tartózkodnia.

- Az osztályfőnökök a szülőket tájékoztatják a késés következményeiről,

mely szerint:

- egyszeri késést nem veszünk figyelembe,

- sorozatos késés esetén a gyermek szóbeli, majd írásbeli

figyelmeztetésben részesül és a magatartási jegyben is kifejezésre kerül

b.) A tanórák rendje

- A tanórák 08. 00 órakor kezdődnek.

- Tanóra alatt a tanár felügyelet nélkül a gyermekeket nem hagyhatja.

- A pedagógusok 45 perces órákat tartanak, a terápiás órák lehetnek

rövidebbek.

- Tanórák és a napközi ideje alatt a tanteremben szülők, illetve látogatok

(hospitálók) korlátozott számban előre egyeztetett időpontban

tartózkodhatnak.

- Az első szünet 10 perces, második szünet 20 perces, harmadik szünet 15

perces, a negyedik szünet 10 perces, az ötödik szünet 5 perces.

A 15 perces szünetben a 3. órát tartó pedagógus tízóraiztat. A többi szünetben

ügyeletes tanár felügyel a gyermekekre.

c.) A napközi rendje

- A nevelőtanárok az utolsó tanítási óra után az osztályteremben veszik át a

gyerekeket. Röviden konzultálnak a délelőtti tanulókkal, átveszik a házi

feladatot. Legkésőbb 14. 00 óráig megebédelnek. Ebéd után időjárástól

függően udvari vagy tantermi foglalkozások zajlanak. Ebben az időpontban

lehetőség nyílik a városi kulturális programokon való részvételre (kiállítások,

játszóház, Múzeum, mozi).

- A délutáni tanóra 15. 00 órától 16. 30 óráig tart. 16. 00 órától van lehetőség az

uzsonna elfogyasztására az osztályteremben.

2

- A tanóra rendjét szülő nem zavarhatja meg.

- Ha a szülő gyermekét 16. 30 óra előtt kívánja elvinni, azt előre írásban jelezze

és a házi feladat elkészítéséről gondoskodjon.

d.) A tanulók elbocsátása

Az iskolai napközi 17. 00 óráig tart, de 16. 30 órától folyamatosan távozhatnak

szülői felügyelettel. Szülő írásbeli kérése alapján a gyermek egyedül is

hazaengedhető. A gyermekek első osztályban minden nap az üzenő füzetet, a

tájékoztató füzetet és az olvasókönyvet, második osztályban minden

tankönyvet és felszerelést hazavisznek.

e.) Hétközi diákotthoni ellátás

A diákotthoni ellátásban részesülő tanulók vasárnap este vagy hétfőn reggel

08. 00 óráig érkeznek vissza. A hét minden napján 17. 00 órától másnap reggel

07. 30 óráig tartoznak a Diákotthon felügyelete alá. Munkarendjüket a

Diákotthon Pedagógiai Programja határozza meg. Hazautazásuk pénteken az

utolsó tanítási óra után kezdődhet meg szülői felügyelettel.

Iskolai ünnepek, hagyományokNemzeti ünnepeinket a gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve ünnepeljük meg

osztály-, és iskolai keretben. Az iskola családias légköréből adódóan különös hangsúlyt

fektetünk a gyermekekhez közelálló Mikulás, Karácsony (vacsora), Farsang, Anyák napja,

Gyermeknap és Tanévzáró ünnepségekre.

Iskolai évfordulókhoz, ünnepekhez kapcsolódó alkalmak:

Hallássérültek, fogyatékosok nemzetközi napja

Iskola, óvoda alapításának évfordulója (Duráczky-Emléklap), Iskola napja

Pünkösdi hangverseny és kiállítás

Ballagás

A speciális nevelési szükségletű gyermekek fejlesztésének kiemelt területeiA. A fejlesztés elvei

A szegregáltan történő iskolai oktatás, fejlesztés során folyamatosan törekedni

kell arra, hogy a tanuló minél előbb visszakerülhessen integrált oktatási keretek

közé.

Az anyanyelvi fejlesztés tartalmát, a fejlesztésre fordított időt a NAT-hoz

kapcsolódva befolyásolja a sérülés jellege, súlyossága, prognózisa.

2

A fejlesztés a gyermek egész személyiségére irányul

A fejlesztés minden esetben egyénre szabott, tudatos és tervszerű. A

gyermekek fejlesztése a komplex gyógypedagógiai vizsgálatok eredményei

alapján készült egyéni fejlesztési terv szerint, egyénileg és célszerűen

megválasztott módszerek alkalmazásával történik

A fejlesztés intenzív és folyamatos, minden esetben a transzferhatások tudatos

kihasználására törekszünk

A fejlesztés során minden esetben számítunk a szülők támogató

együttműködésére.

B. A fejlesztés kiemelt területei

A kommunikációs szándék tudatos megvalósítására nevelés

Az írás, olvasás előkészítésének időtartama megnövekedik

Az olvasás, írás tanítása a hangoztató-, elemző összetevő módszerrel történik

Az anyanyelvi fejlesztés során hosszabb begyakorlási, érési időt tervezünk és

iktatunk be

Az anyanyelvi fejlesztés a nevelés minden színterén és helyzetében, az oktatás

teljes időtartama alatt központi szerepet játszik.

B/1. Anyanyelvi nevelésAz anyanyelvi nevelés első két évfolyamos tartalma négy tantárgyban

(anyanyelv-, környezetismeret, olvasás, írás, valamint nyelvtan-helyesírás)

realizálódik.

Cél:

Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése

A beszédfejlődés hátrányainak kompenzálása

Beszédértés- és szókincs fejlesztése

A kommunikációs igény motiválása

Az emberi beszédhangok iránti érzékenység felkeltése, a percepciós

képesség fejlesztése

Az érhető, megközelítően természetes ritmusú hangos beszéd kiépítése

Gyakorlottság a szóbeli szövegértésben és szövegalkotásban

A köznyelvi kiejtési normához közelítés

A többségi iskolára vonatkozó követelmények teljesítése

Követelmény:

Testalkatának, személyiségének megfelelő alaphang

2

Helyes köznyelvi kiejtés és beszédritmus

Mutasson folyamatos fejlődést a kommunikációs készségében

Életkorának megfelelő szókincs és összefüggő beszéd

Felkészülés utáni folyamatos olvasás

Rendezett íráskép, osztályfoknak megfelelő helyesírás

Az iskolai tantárgyak szókincsének alkalmazása és gyakorlottság az

összefüggő szóbeli szövegalkotásban.

Az anyanyelvi nevelés tartalma:

Anyanyelv-környezetismeret

Olvasás, szövegértés

Írás

Anyanyelvi ismeretek, nyelvtan-helyesírás

Diszlexia-diszgráfia prevenció

B/1/1. Anyanyelv-környezetismeret

Cél:

A helyes ejtés és a beszédritmus összhangjának megteremtése

Az egyes tantárgyak szókincsének megalapozása

A passzív szókincs aktivizálása

A kommunikációs bázis erősítése, biztonságos alkalmazása

Az életkornak megfelelő átlagos szókincs megközelítése

A beszédértés fejlesztése

A tanulók értelmi fejlesztése

Gondolatok értelmes és érthető szóbeli közlése összefüggő mondatokkal

Az elsajátított szókincs alkalmazása a folyamatos beszédben

A beszédhiba korrigálása

Tantárgyi ismeretek szöveggé formálása

Követelmény:

Érjen el észrevehető, objektív javulást a beszédben

Ejtse helyesen a magyar nyelv beszédhangjainak zömét a spontán

beszédben is

Alkalmazza a helyes beszédritmust a tanult és a spontán közlésekben –

beszéde legyen folyamatos és érhető a környezete számára

Alkalmazza a helyes ejtést a tanult iskolai szövegekben

Legyen képes meglévő szókincsének aktivizálására

Értse a szó kommunikációs funkcióját

2

Tudja a mondanivalóját szóban értelmesen kifejezni

Értse meg az egyszerű szóbeli közléseket, utasításokat

Tudjon kérdezni, kérdésre válaszolni

Ismerje és alkalmazza a szokás szintjén a köszönés, kérés, bemutatkozás,

köszönetnyilvánítás megfelelő formáit.

Tartalom:

Helyes ejtés, artikuláció

Mozgással kapcsolt természetes ritmusú beszéd

Az iskolai szókincs és szövegek énekkel, mozgással és spontán beszéddel

kapcsolva

Szókincs bővítése

Páros és csoportos kommunikáció

Információk kiemelése szóbeli közlésekből

Beszélgetések, szituációs játékok

Mindennapi érintkezés nyelvi fordulatainak alkalmazása

Játék a szavakkal (ismert játékok: „Mit visz a kishajó?” „Repül a …”,

szólánc, kakukktojás)

Esemény rövid elmondása

Mese alkotása tárgyakról, személyekről

Mesék feldolgozása, dramatizálása

Mondókák, versek tanulása

B/1/2. Olvasás-szövegértés

Első évfolyam

Cél:

Az olvasás megtanulásához szükséges pszichikus funkciók fejlesztése

Az olvasási kedv felébresztése

A hangos és néma olvasás megtanulása

A szövegértési és szövegelemző képesség megalapozása

Követelmény:

Néhány soros, egyszerű szöveg hangos olvasása

Olvasáskor a hangok időtartamának betartása

Hangos és néma olvasáskor az olvasottak megértésének bizonyítása

egyszerű feladatok megoldásával

Memoriterek megtanulása: 5-6 gyermekvers, mondóka

2

Tartalom:

Magánhangzók és mássalhangzók hangoztatása, hangok leválasztása

Hangok összevonása, hanganalízis, szótagolás

A betű jelfunkciójának kialakítása

Az olvasás jelrendszerének megtanítása: a beszédhangok, s azok jeleinek

megismertetése

Betűk, szótagok, szócsoportok, szavak, mondatok, rövid szövegek olvasása

Szövegelemző műveletek elvégzése segítséggel, szavak, kifejezések

értelmezése

Mondókák, versek elmondása emlékezetből.

Második évfolyam:

Cél:

A folyamatos, szöveghű olvasási képesség kialakítása

Az olvasásértés képességének fejlesztése

Irodalmi ismeretek megalapozása

Népköltészeti, műköltészeti alkotások olvasása

Állatmesék, tündérmesék, elbeszélések, ismeretterjesztő írások olvasása

Szöveghű vers-, és prózamondás (6-7 mondóka, vers)

Olvasási kedv fenntartása és fokozása

A könyvekben, könyvtárban való eligazodás.

Követelmény:

Ismert és gyakorolt szöveg folyamatos, pontos, hangos olvasása

A némán olvasott szöveg megértésének bizonyítása: szóban, rajzzal,

aláhúzással, egyszerű feladatok megoldásával

A vers és a próza megkülönböztetése

A tanult művek címének, szerzőjének és témájának megnevezése

A népmesék lényeges tartalmi és formai elemeinek felismerése

A versek ritmusának megérzése, ritmizálás

A versszak és rím felismerése

Könyvek megtalálása szerző és cím alapján

Tartalom:

A fejlettségi szintnek megfelelő hosszúságú és tartalmú szépirodalmi és

ismeretterjesztő művek hangos olvasása

A szövegek tartalmára vonatkozó feladatok megoldása

2

Az olvasott művek szereplőinek ismerete, lényeges cselekményi elemek,

helyszín felismerése

A szövegekben való tájékozódás, válogató olvasás

A népmesék műfaji sajátosságai

A népköltészeti alkotások keletkezése, a műköltészeti alkotások szerzői

A megismert irodalmi művek dramatizálása, bábozás

B/1/3. Írás

Első évfolyam

Cél:

Az írás jelrendszerének megtanítása, kis- és nagybetűk írása, kapcsolása, az

írásjelek

Az eszközszintű íráshasználat megalapozása

A lendületes írásmód kialakítása

Az önellenőrzés és a hibajavítás szokásának kialakítása

Követelmény:

A megfelelő ceruzafogás, testtartás

A kis- és nagybetűk biztonságos alakítása és helyes kapcsolása

Az írásmunka tiszta külalakja, rendezett íráskép

Szavak, rövid mondatok írása másolással, emlékezetből, tollbamondással

A hibák javítása segítséggel

Tartalom:

Megfelelő test-, kéz-, és ceruzafogás kialakítása

Íráselemek vázolása

Betűelemek vázolása, betűk vázolása

Írott kisbetűk alakítása, kapcsolása

Írott nagybetűk alakítása, kapcsolása

Szótagok, szavak, rövid mondatok írása, írásjelek használata.

Második évfolyam

Cél:

Az eszközszintű írás fejlesztése

Az írástechnikai hibák kiküszöbölése

A lendületes írásmód kialakítása

2

Követelmény:

Másolás, emlékezetből írás és tollbamondás

Írástechnikai és helyesírási hibák segítséggel történő javítása

Esztétikus, rendezett íráskép

Tartalom:

Az olvasmányokhoz és a beszélgetések tartalmához kapcsolódó írásbeli

feladatok elkészítése: másolással, emlékezetből írással és tollbamondással.

B/1/4. Anyanyelvi ismeretek, nyelvtan-helyesírás

Első évfolyam

Cél:

A nyelvi fejlődési zavar okozta elmaradások pótlása, a nyelvhasználat

tudatosság tételének megalapozása

A hang- és betű kapcsolatának ismerete a hang-, betű fogalom kialakítása

A passzív és aktív szókincs bővítése szó-, mondat-, és szövegszinten

Követelmény:

A magyar ábécé hangjainak ismerete, hangok felismerése szavakban

A magán- és mássalhangzók időtartamának jelölése

Az írásjelek alkalmazása

A mondatkezdés és befejezés jelölése

A tulajdonnevek helyesírása

Az önellenőrzés és hibajavítás szokásának kialakítása

Tartalom:

Szövegtagolás mondatokra, szavakra, hangokra-betűkre

A mondat jellemzői, helyesírása

A szavak elválasztásának előkészítése, elválasztás a sor végén

Szó és szótani ismeretek, szótaghatárok megállapítása, szótagolás

Hangok csoportjai, időtartamuk jelölése

Önellenőrzés, hibajavítás

Nyelvtani ismeretek

Második évfolyam

Cél:

A nyelvhasználat tudatossá tétele

A hangok és betűk kapcsolatának ismerete

2

A passzív és aktív szókincs bővítése, szó-, mondat-, és szövegszinten

A nyelvhasználat fejlesztése

Szövegtani, mondattani, szótani és hangtani ismeretek tudatosítása

A helyesírás megalapozása

Követelmény:

Az ábécé hangjainak ismerete, hangok felismerése szavakban

Magánhangzók és mássalhangzók időtartamának jelölése a jártasság

szintjén

Kijelentő és kérdő mondatok felismerése

Szavak csoportosítása jelentésük alapján

A szavak szótagolásának, elválasztásának alkalmazása

A „j” hang kétféle jelölése a gyakorolt szavakban

Írásjelek alkalmazása

Önellenőrzés és hibajavítás szokásának megalapozása

Tartalom:

A mondatfajták tartalmi elemzése

A kijelentő és kérdő mondat megnevezése, alkotása

A felkiáltó, felszólító és óhajtó mondat felismerése

A szavak alakja és jelentése

Az ábécé és a betűrend

Tulajdonnevek helyesírása

A kiejtés és szóelemzés elvének alkalmazása

Önellenőrzés, hibajavítás

B/1/5. Diszlexia-diszgráfia prevenció

a.) A diszlexia pontos meghatározása:

A diszlexia az olvasás, az írás és a helyesírás elsajátításában mutatkozó

nehézség, amelyet fonológiai, vizuális és auditív feldolgozásbeli deficitek

okozhatnak. Aki ezzel a problémával küszködik, akadályozott a

kommunikáció egyik formájában. A diszlexia a tanulási zavarok

fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és

helyesírási gyengeséget jelent.

b.) Tünetei:

A beszédkészség fejletlensége, gyenge szókincs, szótalálási nehézségek

Térbeli tájékozódás zavara

2

A ritmusérzék fejletlensége

Gyenge szövegemlékezet

Betűtévesztések

A betűk összeolvasásának súlyos nehézsége

Perszeverációk

A szövegértés nehézsége

Az olvasás tempójának lassúsága

c.) A terápia célja az első és második évfolyamon:

A prevenciós terápia célja azoknak a részképesség zavaroknak az

enyhítése, illetve megszüntetése, melyek jelenléte akadályozza és

megnehezíti az olvasás-, írás elsajátítását. Alakítsa ki a tanulóban az

intellektusának és osztályfokának megfelelő, vagy ahhoz közelítő olvasás-

íráskészséget. Segítse az olvasás és írás eszközzé válását az ismeretek

megszerzésében.

d.) A terápia alapelvei:

A terápia kiindulópontja a részletes vizsgálati eredmény, melynek

alapján egyéni fejlesztési tervet készítünk

A betűtanításnál a hármas asszociáció kialakítására kell törekednünk: a

betű vizuális képe, a hang akusztikus képe és a hang beszédmotoros

emlékképe között

A homogén gátlás kialakulásának megelőzése, illetve a már kialakult

gátlás kiküszöbölése

A gyakorlást sokoldalú módon kell megvalósítanunk, s ha már lehet,

térjünk át a magasabb fokra

Lehetőleg előzzük meg a hibákat (utólagos javítás helyett)

Oldjuk a tanulók szorongását és az olvasás iránti ellenszenvét.

e.) A terápia feladatai, szakaszai

Sokoldalú készségfejlesztés, az olvasás-írástanítás előkészítése, az olvasási

kedv felébresztése, majd az olvasás tanítása.

Két fő része:

Képesség- és készségfejlesztés

Az olvasástanítás

Fejlesztés:

Az észlelés, érzékelés fejlesztése valamennyi perceptuális

területen

2

A beszédszervek mozgásának tudatosítása a hangok ejtésénél

Szókincsfejlesztés: kezdetben képekkel, majd olvasással

A relációs szavak megértése és alkalmazása

Mondatalkotás gyakorlása analóg mondatsorok segítségével

Történet elmondása képsor alapján

Figyelem-, és emlékezetfejlesztés

Szótagolás, hangok hosszúsága

Hallási differenciálás

Téri tájékozódás fejlesztése: saját testen, térben, síkban

Grafomotoros készség fejlesztése

Az író/rajzolómozgás megtanulásához szükséges pszichikus

funkciók fejlesztése

Alak-, háttér-, alak-konstancia gyakorlatok

Olvasástanítás:

Betűtanítás: hármas asszociáció kialakítása, a homogén gátlás

elkerülése, a betűjel elemzése

Összeolvasás, szótagolvasás: az ejtett összeolvasási hibákat

azonnal javítjuk

Szavak olvasása: szótípusok szerint történik

Mondatok olvasása:

- Egy-egy mondatrész gyakorlása rajz segítségével

- Képek-mondatok egyeztetése

- Mondatok összerakása szavakból

- Tagmondatok egyeztetése papírcsíkon

- Igaz-hamis állítások megítélése

Szövegek olvasása: az előző mondatokban olvasott

információ emlékezetben tartását is meg kell tanítanunk. Ha

szükséges, leegyszerűsíthetjük a meséket, történeteket.

A terápia formái:

- Egyéni

- Kiscsoportos (4, maximum 6 fő)

- Gyakorisága heti két alkalommal 1 óra.

2

B/2. Matematika

A matematikatanítás célja, feladata

A matematika rugalmas, fegyelmezett gondolkodásra, a felfedeztetés, az ötletes

megoldások keresésére nevel. Követelményrendszerének a szükséges

ismereteken, eljárásokon túl a gondolkodásra nevelést is tartalmaznia kell.

A matematikának a gyakorlatban való alkalmazhatóságát is látniuk kell a

tanulóknak.

A szöveges feladatok értelmezése, megoldása, egyszerű, rövid matematikai

szövegek tanulmányozása hozzájárul az önálló tanulás kialakításához. A

kellően megértett fogalmak, az alapvető matematikai ismeretek megtanulása

fejleszti az emlékezetet, az akaraterőt, erősíti a tanulásban való kitartást.

A matematikai megismerési módszerek elsajátítása lehetőséget ad a valóság és

a matematika kapcsolatainak felfedezéséhez.

A matematikatanítás nem hagyhatja figyelmen kívül:

Hogy egyes tantárgyak bizonyos szinten viszonylag korán kívánnak alkalmazni alapvető

matematikai ismereteket,

Hogy azonos életkorú tanulók absztrakciós képessége igen eltérő,

Hogy a matematikai fogalmak, összefüggések érlelése és a gondolkodásmód kialakítása

önmagában is a spirális felépítést indokolja. Így a különböző ismeretek évfolyamonként

újra megjelennek.

Általános fejlesztési követelmények

1.) Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása, fejlődő matematikai szemlélet

Gyakorlati tevékenységre épülő, az életkornak megfelelő számfogalom használata.

Biztos műveletfogalom és számolási készség az alapműveletek körében.

Változó mennyiségek közötti kapcsolatok.

A matematika logikai elemeinek alkalmazása.

2.) Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus

gondolkodásban

Fejlődő matematikai szövegértő képesség.

2

Szöveg alapján nyitott mondatok felírása. Ezeknek próbálkozással, majd algebrai úton

történő megoldása.

Egyszerű gyakorlati mérések.

3.) Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása

A mindennapi életből és a matematikából vett egyszerű állítások igaz vagy hamis

voltának eldöntése.

Megadott/választott szempont szerinti csoportosítás, osztályozás. Néhány elem sorba

rendezése, bizonyos feltételeknek eleget tevő elemek kiválasztása.

A modellalkotás elemeinek alkalmazása (pl. szöveges feladatokhoz ábrakészítés).

4.) Helyes tanulási szokások

Kellő pontosságú becslések számítások és mérések előtt.

Számítások, mérések, feladatmegoldások helyességének ellenőrzése.

Az anyanyelv és a szaknyelv adott szinten elvárható, megfelelő pontosságú használata.

A megértett és a megtanult fogalmak és eljárások eszközként való használata.

Tankönyvek és feladatgyűjtemények használata.

Részletes követelmények és tananyag 1-2. osztály.

1.) A gondolkodási módszerek alapozása

a.) Tananyag:

A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak kiépítése változatos matematikai

tevékenységek során: összehasonlítás, szétválogatás, rendezés, mérés, modellezés,

konstruálás. Rendezés egy/két szempont szerint, mennyiségi tulajdonságok

tudatosítására.

Matematikai problémák ábrázolása. Elemek besorolása egymással különféle

kapcsolatban álló halmazokba, közös tulajdonságok megkeresése.

Tulajdonságok megfogalmazása (tagadással is).

Halmazok jellemzése állításokkal. Nyitott mondatok megoldása.

Néhány elem sorba állítása, kiválasztás. Megadott/választott szempontok szerinti

csoportosítás, sorba rendezés.

2

b.) Követelmény

Ismert tulajdonság szerint tárgyak, számok összehasonlítása, osztályozása, sorbarendezése. Döntés tárgyak, számok ismert tulajdonságairól, kapcsolatairól, ezekre vonatkozó állítások igazságáról.

2.) Számtan, algebra, sorozatok

a.) Tananyag

Számlálás (egyesével, kettesével, ötösével, tízesével), mérés alkalmi és szabvány

egységekkel és többszöröseikkel. Megbízható becslőképesség. Biztonságos

tájékozódás a tízes számrendszerben, tudatos használata, alaki érték, helyi érték.

Számok nagyságviszonyai.

Műveletek a természetes számok körében (szóban és írásban), alapműveletek

értelmezése. Kijelölt művelet megjelenítése kirakással, rajzzal, a várható eredmény

becslése, a számítások helyességének ellenőrzése.

A műveletvégzés mechanizmusa készségszintű, a becslés, kerekítés, önellenőrzés

módjai ismertek legyenek.

Matematikai szövegértelmezés és szövegkészítés. Az adatok értelmezéséhez szükséges

alapfogalmak (több, kevesebb, ugyanannyi) biztos használata, megfelelő művelettel

történő kifejezése önállóan.

Szöveges feladathoz, rajzhoz megfelelő művelet felismerése, rajzhoz megfelelő

művelet felírása.

Sorozatok képzése és folytatása, szabályjátékok. Feladatmegoldás egyszerűbb

esetekben önállóan (a szabály alkalmazásával), nehezebb esetekben tanítói segítséggel.

b.) Követelmény

Biztos számfogalom. A számok írása, olvasása készségszinten.

A négy alapművelet készségszintű használata (szóban és írásban). Számítások

ellenőrzése.

2

Egyszerű, legfeljebb két művelettel leírható szöveges feladatok megoldása önállóan,

következtetéssel vagy valamilyen modell segítségével.

3.) Geometria, mérés

a.) Tananyag

Alakzatok előállítása, másolással és adott feltételek szerint. Egyszerű geometriai

alakzatok (négyszög, téglalap, négyzet, háromszög, kör) tulajdonságainak

megfigyelése.

A négyzet, téglalap legfontosabb tulajdonságai. Tapasztalatok gyűjtése egybevágó és

hasonló alakzatokról, térbeli és síkbeli tükrözésről, nagyításról és kicsinyítésről a

négyzethálón.

Becslések, mérések választott/szabvány egységekkel: hosszúság, terület, tömeg,

űrtartalom, idő.

b.) Követelmények

Az egyszerű geometriai alakzatok felismerése, megnevezése. Próbálgatás,

tapasztalatok gyűjtése, értelmezése alakzatok előállításával.

Mérőeszközök és mértékegységek ismerete és önálló használata mérések során.

Mérések előtt becslés. Egyszerű esetekben önálló kiszámítás.

B/3. Diszkalkulia prevenció

A diszkalkulia meghatározása

A diszkalkulia tanulási zavar (részképesség zavar). Diszkalkuliának nevezzük

azokat a matematikai tanulási nehézségeket, amelyek különböző

intelligenciaszint mellett a matematika bármely témakörének tanulásakor

rendszeresen ismétlődő eredménytelenségekben, vagy tartósan nagyon

alacsony szintű teljesítményekben mutatkoznak meg.

A diszkalkulia, okai, tünetei

A diszkalkulia feltehetőleg valamely finom idegrendszeri sérülés következményeként fellépő

agyi diszfunkció, melynek következtében sérül az érzékelés-észlelés folyamata is.

2

Diszkalkulia veszélyeztetettek a megkésett, az akadályozott beszédfejlődésű, a beszédgyenge,

a diszlexia veszélyeztetett, a vizuomotoros koordinációs zavarral küszködő, a centrális

diszláliás, a diszfáziás és afáziás gyermekek.

A diszkalkulia főbb tünetei:

Az érzékelés-észlelés folyamatának sérülése

A gondolkodás terén:

Szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása,

Fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek,

Sor- és szabályalkotás,

Téri viszonyok érzékelése,

Alak-háttér észlelés zavarai,

A sorrendezési képesség zavara,

Lényeges információkat nem érzékelik.

A figyelem terén:

Rövid ideig tart,

Szétszórt.

Az emlékezet területén: főként a rövid távú emlékezet sérült.

A beszéd területén:

Fogalomzavar,

Fogalom-megnevezési nehézség,

Fejletlen szókincs,

Helytelen grammatika,

Relációs helytelen kifejezése.

A mozgás területén: a finommotorika sérülése.

Ezek a tünetek a következőképpen érintik a számolási képességet:

A sorrendezési képesség zavara miatt hibás a számlálás: számsort rosszul alkot,

elemeket kihagy, felcserél.

A nyelvi nehézségek miatt fejletlen a matematikai szókincs is, a mennyiségeket nem

tudja. számnevekkel egyeztetni.

Az alak-háttér észlelés zavarai miatt bizonytalan a mennyiségállandóság és a globális

mennyiség-felismerés.

Verbális-, vizuális-, akusztikus nehézségek miatt nehezített a számjegyfelismerés, a

számjegyek számképpel történő egyeztetése, a számjegyek megnevezése.

A szimbólummegértés nehezítettsége miatt nem érti a matematikai jelek funkcióját

A relációk megértése és alkalmazása problémát okoz.

2

A halmazok megadott szempontok szerinti csoportosítása, az azonosság, különbség

megfogalmazása gyenge.

A téri tájékozódás problémái miatt a számjegyek vizuális cseréje jellemző, várható,

hogy rossz irányban végez műveletet.

A diszkalkulia veszélyeztetett gyermek nem figyel a környezetében lévő matematikai

összefüggésekre, egyszerű jelekre, számjegyekre. Nem képes egyszerű feladatokat megoldani,

nincs ötlete a megoldásra. Az elhangzott információból nem képes kiemelni a lényeges

jegyeket, nem tudja a hallottakat elismételni, gondolatait megfogalmazni, a matematika

nyelvén elmondani.

A diszkalkulia prevenciós foglalkozások területei

Érzékelés-észlelés, figyelem, emlékezet, a gondolkodás és a beszéd fejlesztése

egymással kölcsönhatásban.

Számemlékezet fejlesztése.

Saját teste, térben, síkban, időben való tájékozódás kialakítása.

Formák, alapvető mértani ábrák, számjegyek kirakása, utánzása, felépítése, írása,

grafomotoros fejlesztéssel kapcsolva.

Számfogalmak folyamatos birtokba vétele, elmélyítése, mindenoldalú megerősítése.

A számfogalmak kialakítása magában foglalja a számlálást, a mennyiségi egyeztetést,

a matematikai relációs szókincs használatát, pontos értelmezését, a mennyiség –

számnév – számjegy egyeztetését, a globális mennyiség felismerés biztonságát

(melyet ujjgyakorlatokkal és ritmusfejlesztéssel segíthetünk).

A műveletek előkészítése, lejegyzése a felismerés szintjéig.

Szövegmegértés fejlesztése, a szöveges feladatok cselekvéses, később képek

segítségével való megoldása a számolási műveletek megfogalmazásával, művelet

elvégzésével.

További műveletvégzésre alkalmas számolási technika bemutatása, fokozatos

alkalmazása.

Motiváció felkeltése, önfegyelemre, kitartásra nevelés, feladattartás, koncentrációs

képesség fejlesztése.

A foglalkozások szervezeti keretei

A számolási zavarral küzdő tanuló fejlesztését egyéni/kiscsoportos formában szervezzük meg,

órarendbe beépítve heti 2 órában.

2

A foglalkozások célja:

A matematikatanuláshoz szükséges biztonságos alapok megteremtése, a megfelelő

képességek fejlesztése, jártasságok, készségek kialakítása. Jól begyakorolt, később az

elvonatkoztatásra alkalmas eszközrendszer kidolgozása, a kellő belső feltételek megteremtése

a gyermekben.

A foglalkozások feladatai:

Állandó és különleges jelentőségű feladat a már elsajátított ismeretek, jártasságok, készségek

állandó gyakorlása, illetve az új ismeretekbe való beépítése.

A feldolgozásra kerülő feladatterületek:

Az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás, a beszéd fejlesztése.

Saját térben, síkban, időben való tájékozódás segítése.

Számmal, darabszámmal kapcsolatos fogalmak kialakítása az osztályfoknak megfelelő

számkörben.

Az alapműveletek és fordítottjaik fogalmi kialakítása, gyakorlásuk a már kialakított

számfogalmakkal, műveletvégzéssel. Szükség esetén megfelelő számolási technika

kiépítése, begyakorlása.

Szöveges feladatok megoldása.

Nevelési feladatok, amelyeknek célja a harmonikus személyiség kialakítása, a

motiválás, a szorongás oldása, önfegyelemre, kitartásra nevelés.

B/4. Mozgásfejlesztés

A testnevelési óra keretein belül valósul meg.

A mozgásfejlesztési gyakorlatok fejlesztik a fizikális állapotot, a testsémát, a

téri tájékozódást, az egyensúlyérzéket, a lateralitást, a ritmusérzéket. Segítik az

állóképesség, a kezdeményezőképesség növekedését, ez kihat a közérzetre, a

reális önértékelés alakulására, így az egész személyiség alakulására is.

Célzatosan kerül sor az alapmozgások (járás, futás, ugrás, mászás, kúszás, dobás) különböző

formáinak gyakoroltatására.

A mozgások tervezésénél a fokozatosság elve érvényesül, mind az egyes foglalkozások alatt,

mind azok egymásra építésében. Fokozza a hatékonyságot, ha kétszer-háromszor (szükség

esetén többször is) megismétlik a mozgásokat a gyermekek, és ha az egymást követő két

2

(vagy több) foglalkozáson azonos mozgássorokat végzünk apróbb változtatásokkal,

nehezítésekkel.

A tantervi követelményeken túl, azzal egybefonódva a gimnasztika és a játék szolgál

fejlesztési célokat, feladatokat.

A gimnasztika a testgyakorlati ágak általános és sokoldalúan, valamint speciálisan képző

előkészítő gyakorlatait foglalja magában. Mozgásanyaga tartásos helyzetekre és alapformákra

épül, ide tartoznak még a szabadgyakorlati alapformájú társas-, kéziszer-, előkészítő

gyakorlatok, a természetes gyakorlatok és a rendgyakorlatok.

Feladata:

A szervezet általános, speciális és közvetlen előkészítése.

Fejleszti:

Ügyességet, állóképességet, mozgáskészséget, testi fejlődést.

Erkölcsi tulajdonságokat.

Magatartási jártasságokat és készségeket.

Esztétikai igényüket.

Testsémát.

Téri tájékozódást.

Az egyensúlyérzéket.

Lateralitást.

Ritmusérzéket.

A játék

A játékot mindig különböző érzelmi megnyilvánulások kísérik, melyek további tevékenységre

ösztönző tényezőként hatnak. A játék a gyermek fejlődését elősegítő hasznos tevékenység.

Hasznos, mert örömet szerez, a gyermeket szórakoztatja, kielégíti a mozgásvágyát, de

elsősorban azért, mert biztosítja a gyermek fizikai, szellemi, erkölcsi fejlődését:

személyiségének alapvonásai a játékban alakulnak ki.

Játék és nevelés

2

A játék szerepe: a fejlődő gyermek életében semmi mással nem pótolható, tevékenységének fő

formája.

Elősegíti a gyermek mozgásos fejlődését:

Koordinálódnak a motoros funkciók.

Értelmi, érzelmi, akarati fejlődést mozdít elő.

A játék a nevelési feladatok megvalósításában

1.) A játék hatása a személyiség alakulására

A játék elősegíti a nevelésnek, a harmonikusan fejlett személyiség pozitív vonásainak

kialakítását, fejlesztését.

2.) Testi nevelés

A szervezet egészséges fejlődésének biztosítása, az egészség megszilárdítása.

A különböző testi képességek sokoldalú fejlesztése.

A mozgásműveltség színvonalának emelése.

A játék és sportjáték iránti igény és érdeklődés kialakítása.

3.) Értelmi nevelés

A játékkal elősegíthető képességek, készségek

Gondolkodási képesség – az új játék feladatának és szabályainak elsajátítása.

Figyelem, képzelet.

Döntési képesség.

Kezdeményező-, és szervezőkészség.

Kreatív, problémamegoldó gondolkodás.

4.) Erkölcsi nevelés

Közösségi nevelés-, érzés.

Kötelességtudat és felelősségérzet (humanizmus).

Fegyelem, önuralom akarat.

Érzelmi hatások feldolgozása.

A tantervi anyagok feldolgozásában módszertani eszközül szolgál a játék.

Az 1. és 2. osztályosok testnevelési óráin a játék áll a tanítás középpontjában.

B/5. Egyéni anyanyelvi-logopédiai fejlesztés

2

Súlyos beszéd-, illetve nyelvi zavar esetén egyéni intenzív logopédiai terápiát

biztosítunk. A terápia célja a beszéd tartalmi és technikai fejlesztése a felnőtt

nyelvi normáknak megfelelő beszédszint lehetőség szerinti elérése érdekében.

A tanév elején a logopédus egyéni fejlesztési tervek készít valamennyi

tanulóra, a szakértői vélemény, illetve a státuszdiagnózis alapján. A logopédiai

terápia minden tanuló esetében egyénre szabott, a terápiás órák gyakoriságát,

időtartamát, a fejlesztés anyagát a gyermek egyéni szükségletei határozzák

meg. A tanév során elvégzett vizsgálatok alapján készült folyamatdiagnózis az

egyéni fejlesztési terv tartalmát és irányát módosíthatja.

A terápia során a logopédus állandó kapcsolatot tart fenn a gyermek tanítóival,

valamint a pedagógiai és egészségügyi rehabilitációban részt vevő

szakemberekkel.

Különösen nagy hangsúlyt kap a szakemberek közötti együttműködés dadogás,

dysartria, diszfónia, valamint orrhangzós beszéd esetén.

A diszfázia terápiájának célja a nyelvi rendszer fejlesztése az életkornak

megfelelő szint elérésének érdekében. A terápia eredményei beépülnek a

műveltségi területek követelményei közé.

Organikus beszédzavarok esetén komplex logopédiai terápiát alkalmazunk.

Centrális diszlália esetén a logopédiai terápiával párhuzamosan végzünk

diszlexia-diszgráfia megelőzését szolgáló terápiát. Az intenzív szakasz

lezárulása, vagyis a jó beszédszint elérése után a terápia folytatása továbbra is

indokolt, figyelembe véve a mint kommunikációs eszköz egységét.

Iskolánk a közéletben, kapcsolatok

Iskolánk nyitott minden érdeklődő számára.

Lehetőséget biztosít:

Szülők számára óra- és foglalkozás látogatásához

Hospitálásra, gyakorlatra, szakdolgozat írására

Tanácsadásra

Ambuláns keretek között történő fejlesztő foglalkozásokra

Vizsgálatokra.

Kapcsolatokat tart fenn intézményekkel:

Országos Beszédvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

2

Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottság

Nevelési Tanácsadó

Logopédiai Szakszolgálat

Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola

Megyei Önkormányzat

Művelődési és Közoktatási Minisztérium

Somogy Megyei Pedagógiai Intézet

Kaposvár város Általános Iskolái (Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Németh István

Általános Iskola)

„Teljes Értékű Életért” Alapítvány

Gyermekvédelmi Szakszolgálat

Gyámhivatal

A Pedagógiai Program megvalósításának feltételrendszere

1.) Tárgyi feltételek

A logopédiai iskolai tagozaton a többségi általános iskolához hasonlóan

tantermekben folyik az oktatás.

A logopédiai egyéni fejlesztés az e célra kialakított helyiségekben zajlik. Az

alapfelszereléshez tartozik:

Fonetikai tükör

Alacsony asztal megfelelő méretű székekkel

Szőnyeg

Fali mágnestábla

Kazettás magnetofon

Hívóképek, fejlesztő játékok, munkafüzetek, feladatlapok, gyurma, író- és

rajzeszközök.

A logopédiai terápiák eredményes biztosítása érdekében nélkülözhetetlen a

logopédus által készített számos eszköz, melyek kivitelezéséhez

kézügyességre és nagyfokú kreativitásra van szükség.

A terápiák biztosítása és a tanítás során felhasználható segédanyagok:

Fülöpné Ferencz Zsuzsa – Rádai Etelka: Gyere, beszélgessünk!

Motágh Imre: Mondd ki szépen!

Korompai Istvánné: Cserebere I-II-III.

2

Vinczéné Bíró Etelka: Gyakorlóanyag a pöszeség javításához

Feketéné Gacsó Mária: Szemléltető segédanyag a pöszeség javításához

Patakvölgyi Jánosné – Raskóné Déri Erzsébet: Hogyan mondjam?

Logopédiai társasjáték a sziszegő hangok javításához

Logopédiai társasjáték az „l-r” hangok javításához

Csabay Katalin. Lexi iskolás lesz

Jenei Gábor: Gyermekvers- és mondókagyűjtemény

Farkas Miklós: Hallássérültek kiejtéstanítása

Rosta Katalin: Ez volnék én?

Világunk hangjai (hangkazetta)

Rosta Katalin: Színezd ki…, rajzolj Te is!

Rosta Katalin: Színezd ki…, számolj Te is!

Meixner Ildikó: Játékház, képes olvasókönyv

Meixner Ildikó: Játékház, feladatlapok I-II.

Hornyákné Tarnai Klára: Betű suli I-II.

Szebényiné Nagy Éva: Böngésző

2.) Személyi feltételek:

a.) A tanulócsoport

A logopédiai iskolai tagozatra felvett gyermekeket 6-10 fős tanulócsoportokba

soroljuk be, a szakvéleménybe foglaltak (az akadályozottság mértéke, jellege, a

képességprofil) szerint.

Tagozatunkon első és második évfolyam, valamint lassított haladási ütemű, két

évfolyamos első és ráépülő második osztály működik.

b.) Szakmai feltételek

A tanulócsoport vezetője általános iskolai tanítói diplomával rendelkező

pedagógus – lehetőség szerint gyógypedagógus, illetve diszlexia prevenciós

és reedukációs terápia végzésére feljogosító tanfolyam tanúsítványával

rendelkezik.

A délutáni felkészítés és a nevelési feladatok megvalósítása a csoporthoz

beosztott nevelőtanár feladata. A nevelőtanár tanítói diplomával rendelkező

pedagógus, aki az osztálytanító pedagógus, illetve a logopédus utasításait,

tanácsait betartva segíti a gyermekek fejlődését mind tanórai, mind

szabadidős keretek között.

2

A tanulócsoport intenzív beszéd- és nyelvi fejlesztése a csoporthoz tartozó

logopédus feladata.

A készségtantárgyak (ének-zene, testnevelés, technika, rajz) tanítása,

valamint a rehabilitációt segítő speciális terápiák (Alapozó terápia,

szenzoros integrációs terápia) biztosítása a szükséges végzettséggel

rendelkező pedagógusok (tanítók, logopédusok) feladata.

A tanulócsoporttal dolgozó valamennyi pedagógus kötelessége, hogy munkáját

a tőle elvárható legjobb szakmai felkészültséggel végezze: ismereteit

tanfolyamok, továbbképzések keretében, a korszerű szakirodalom

tanulmányozásával bővítse, frissítse.

Az osztályban tanító pedagógusok állandó munkakapcsolatban állnak

egymással. A gyermekeket érintő kérdésekről szükség esetén konzultálnak a

tanulók optimális személyis- és nyelvi fejlődésének érdekében.

A tagozatot érintő fejlesztési igények

Plusz órakeret

A nagyon gyenge tantárgyi teljesítményt nyújtó, valamint a hosszabb ideig

hiányzó tanulók tantárgyi felzárkóztatására (az osztálylétszámtól függően heti 1-2

alkalommal 1 óra)

Eszközi fejlesztések

- Hosszúság-, tömeg és űrtartalom becsléséhez, méréséhez szükséges eszközök

beszerzése.

- Szemléltető eszközök az idő méréséhez.

- Színes rudak.

- Egyszerű dallam kirakásához hordozható tábla vagy fólia kellékekkel.

- Környezetismeret tantárgyhoz frontális órákon használható nagyobb méretű

képanyagcsomagok: állatok, növények, lakás berendezési tárgyai, évszakok.

- Az érzékelés, érzékszerveink témakörhöz segédanyagok.

- Mesék, történetek feldolgozásához, dramatizáláshoz bábok és paraván

beszerzése.

- Az időjárás megfigyeléséhez szemléltető kártyák.

- ROMI-SULI típusú mágnestáblák és tartozékai a még ellátatlan osztályokban.

- A meglévő fejlesztő játékok lehetőség szerinti folyamatos bővítése.

Pedagógiai asszisztens alkalmazása

2

Az aktuálisan felmerülő feladatok ellátásának segítésére: szemléltető eszközök

készítése, előkészítése, rendezése, sokszorosítás, ügyintézés, valamint a

gyermekek ellátásának segítése az óraközi szünetekben.

2

A DIÁKOTTHON PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2

TARTALOMJEGYZÉK

I. BEVEZETŐ

II. A DIÁKOTTHONI NEVELÉS TARTALMA

Nevelési értékrendszerünk

A diákotthoni nevelés általános céljai és feladatai

Követelményrendszer: a gyermeke jogai és kötelességei,

a nevelőtestület tagjai számára támasztott követelmények

Diákotthoni tevékenységrendszerünk

1. Diákotthoni szolgáltatások

2. A foglalkozások szervezeti keretei

3. Önkiszolgáló tevékenységek, otthonmunka

4. A gyermek személyiségének megismerése, egyéni bánásmód a

gyermekközösségben

5. A tanulmányi munka általános és speciális pedagógiai elvei

6. Egészséges életmódra nevelés

7. Környezeti nevelés, környezetvédelmi tevékenység

8. Vizuális kultúra a diákotthonban

9. Szabadidős tevékenységek

10. A diákönkormányzat működtetése

11. A diákotthon nyitottsága, kapcsolatai

12. Gyermek- és ifjúságvédelem

Nevelési eszközrendszer, ellenőrzési és értékelési rendszerünk

III. SZERVEZETI FORMÁK

IV. FELTÉTELRENDSZER

1. Tárgyi feltételek

2. Személyi feltételek

3. Fejlesztési tervek

V. MELLÉKLETEK

Gyermekotthon programja

Napirendek

Diákotthoni házirend

Igazgatói utasítás a mobiltelefon használatáról

2

BEVEZETŐ

Diákotthonunk a század elejétől fogva közös intézményként működik az iskolával az iskolai

munka feltételeinek biztosítására. A hagyományoknak megfelelően a gyermekszeretet, a

gyermeki személyiség tiszteletben tartása jegyében neveli és oktatja az intézmény tanulóit.

Biztosítja a Közoktatási Törvényben előírt:

oktatáspolitikai és szociális funkciót (lakhatás, ellátás, tanulási lehetőség),

a pedagógiai funkciókat a nevelés, oktatás területén (családhelyettesítő,

személyiségformáló, nevelési értékeket közvetítő funkciók, felzárkóztatás,

tehetséggondozás, pályaorientáció és egyéb kiegészítő foglalkozások).

Alapdokumentumunk a Közoktatási Törvény, a Nemzeti Alaptanterv és a fogyatékos tanulók

iskolai oktatásának tantervi irányelvei.

Diákotthonunk regionális feladatokat lát el:

az intézmény székhelyétől távolélő, valamint rossz szociális körülmények között

helyben lakó óvodás és tanköteles korú hallássérült, beszédfogyatékos gyermekek

viszik igénybe,

otthont biztosít az állami gondozott hallássérült gyermekek folyamatos ellátására,

napközis szolgáltatást nyújt a bejáró hallássérült és beszédfogyatékos gyermekeknek,

férőhely függvényében elhelyezést biztosít középfokú továbbtanuló hallássérülteknek,

az Alapító Okiratban foglaltak szerint – szülői igény szerint – bekapcsolódik

látássérült gyermekek ellátásába.

A DIÁKOTTHONI NEVELÉS TARTALMANevelési értékrendszerünk

A diákotthonban értékeket tartalmaznak és közvetítenek:

a nevelők jellemvonásai, személyiségük, példamutató magatartásuk,

a diákotthoni csoportok viszonya, kapcsolata egymással,

a megértő, bizalomra épülő gyermek-felnőtt kapcsolat,

az érzelmi élet szempontjából értékhordozó a szeretet, kötelességtudat, felelősség,

szorgalom, konfliktus-tűrés stb.,

2

etikai értékeke az élet, család védelmét szolgáló tevékenységek, segítségnyújtás a

bajban, a másik nemhez való harmonikus kapcsolat,

érték a műveltség, a tudás, a tanulás, a korábban végzett diákok sikerei, életútjuk,

az egészséges életmód, a természetszeretet,

értékhordozó a diákotthon épülete, berendezése, eszközei.

A NAT. műveltségterületek önmagukban is értéket jelenítenek meg. A közös követelmények

értékei a diákotthoni nevelésben is alapértéknek számítanak: pl.: természet- és

környezetvédelem, testi-lelki egészség, vizuális kultúra stb.

Nevelési alapfeladataink az elfogadott értékekre támaszkodnak azok mentén hatnak.

A diákotthoni nevelés általános céljai és feladatai

A diákotthoni nevelés általános céljai:

az iskolai tanulás eredményes elvégzésének biztosítása,

sérülés-specifikus gondozás, az akadályozott, vagy sérült funkciók javítása, az ép

érzékszervek működőképességének megőrzése,

a családi nevelés pótlása, humánus légkör teremtése,

a gyermekek személyi gondozása, szokások, szokásrendszerek kialakítása az

önállóság érdekében a testi higiénia, az öltözködés, az étkezés, a környezet

rendben tartása vonatkozásában, a kialakult szokások gyakoroltatása és

következetes ellenőrzése,

a gyermekek személyiségének megismerése, sokoldalú fejlesztése, adottságaik,

tehetségük kibontakoztatása, optimális szintre emelése,

a tanulás, a játék, a munka beépítése a diákotthoni életbe,

az alapvető tanulási képességek fejlesztése, a tanulás tanítása, továbbépíthető tudás

megszerzése, törekvés a továbbtanulásra,

az önművelésre való igény felkeltése,

a társadalmi beilleszkedéshez szükséges képességek fejlesztése, különböző

élethelyzetek szituációinak felhasználása az eredményes szocializáció érdekében,

önmaga és társai másságának elfogadása,

egészséges életre nevelés,

felkészítés a demokrácia működtetésére (Diákönkormányzat).

A diákotthoni nevelés általános feladatai:

2

a tanulási felkészülés irányítása, módszerek, praktikus ismeretek nyújtása a

tanuláshoz, a hiányok fokozatos felszámolása, az ismeretek elmélyítése,

kiegészítése, az általános műveltség megszervezésének elősegítése, minden

lehetséges szituációban a beszédkedv felkeltése és fokozása.

a diákotthoni csoportba, közösségbe való beillesztés, beilleszkedés, a gyermek- és

csoport pozitív viszonyának alakítása, egyénre szóló figyelem,

reális énkép kialakítása a teljesítmény rendszeres értékelésével (elismerés, bírálat)

az elfogadott értékekre támaszkodó erkölcsi nevelés, a jellem, a jellemesség, az

egyéni fegyelmezettség, az akaraterő, a közösségi fegyelem kialakítása,

a diákotthoni valós élet konfliktusainak etikus megoldásaira való törekvés,

az otthonjelleg erősítése tiszta, rendes környezet megteremtése, egyénre szóló

figyelem,

a diákotthoni önkiszolgáló munkák szervezése, szokások, szokásrendszerek

tevékenységi formáinak gyakoroltatása, következetes ellenőrzése fokozott

figyelemmel a hiányos szokásrendszerrel érkező gyermekekre,

Feladataink kisiskolás korban:

az óvodás hallássérült gyermekek zökkenőmentes átvezetése a diákotthoni

életformába,

a szokásrendszerek megismertetése, gyakoroltatása, a tevékenység iránti igény

felkeltése,

az érzelmi élet gazdagítása, egyéni beszélgetések, egyéni törődés,

a játékismeret bővítése,

az önismeret megalapozása,

gazdag élményanyag biztosítása az ismeretszerzéshez,

a szociális és kulturális hátrányok csökkentése, felzárkóztatás, korrepetálás,

a kommunikáció fejlesztése,

Feladataink serdülő korban:

- a higiénés és egyéb szokások gyakoroltatása, a gyermekek öntevékenységi

törekvéseinek elősegítése,

- az önismeret, reális én-kép kialakítása önmagáról, lehetőségeiről, korlátairól,

- önbecsülésük erősítése,

2

- önmaga és társai másságának elfogadása, az érzelmi élet gazdagítása, személyre

szóló törődés,

- a társadalmi beilleszkedés módjainak megismertetése, gyakorlása,

- testi-lelki egészség védelme,

-

- harmonikus felnőtt-gyermek, gyermek és gyermek, valamint harmonikus fiú-lány

kapcsolatok kialakítása,

- hagyományok elfogadása, más értékek tisztelete,

- az alapvető tanulási készségek, képességek, az önálló tanulás képességének

fejlesztése, továbbépíthető tudás megszerzése,

- a kulturális és szociális hátrányok leküzdése fejlesztő tanulási tevékenységekkel,

- a munkakészség fejlődésével arányosabb terhelés igénylése,

- a kommunikáció fejlesztése.

Követelményrendszerünk

Követelményrendszerünk figyelembe veszi a gyermekek életkori sajátosságait és speciális

sérüléseit. A gyermekek jogait és kötelességeit a diákotthoni Házirend tartalmazza (lásd.

melléklet).

A tanulók értékelésének – jutalmazás, büntetés, fegyelmi intézkedések – elveit ld. bővebben

az iskolai pedagógiai programban.

A nevelőtestület tagjai számára felállított követelményrendszer megtalálható a munkaköri

leírásokban.

Diákotthoni tevékenységrendszerünk

1. Diákotthonunk szolgáltatásai

A diákotthoni szolgáltatások folyamatos munkarendben, megszakítás nélkül történnek:

- A gyermekek napközbeni felügyelete

- Folyamatos gondozási tevékenység

- Éjszakai ügyelet

- Napi ötszöri étkeztetés

- Tömegsport hétfőnként

- Délutáni tanulmányi munka, felkészítés

- Szabadfoglalkozások: szórakoztató, kulturális, sport és játék foglalkozás

- Könyvtárszervezés

2

- Egészségügyi szolgáltatások szervezése, szűrővizsgálatok lebonyolítása,

szakrendelésekhez nyújtott segítéség, egészségvédelem, mindennapi testedzés

- Hallókészülékek és egyéb egészségügyi felszerelések gondozása, javítása,

javíttatása

- A Diákönkormányzat működtetése

- Gyermek-és ifjúságvédelem

- Napközi-otthonos ellátás bejáró gyermekek részére

- Integrált tanulók gondozása, tanulmányi felkészítése

- A cochlea implantált gyermekek foglalkozásainak tevezése, szervezése

- Hétvégi utazások szervezése nevelői kísérettel a pályaudvarokra, intézményi

utaztatás Pécsre a Pécs környéki gyermek részére

- Hétvégi ügyelet biztosítása

- Az állami gondozott gyermekek ellátása tanévben és iskolai szünetekben is

- Állami gondozottak nyári táboroztatása

- Nyári napközi szervezése igény szerint

- Mosodai, konyhai szolgáltatások

2. A foglalkozások szervezeti keretei

Diákotthoni csoport: általában osztályhoz kötődik.

Foglalkozási csoport: az egyes foglalkozások résztevőiből alakul ki pl.:

felzárkóztatásra, számítógépes órákra, tehetséggondozásra,

gyógytornára stb. járók csoportja

Érdeklődési körök: tagjai meghirdetés után a jelentkezők közül kerülnek ki

Szobaközösségek: kiscsoportok, melyeknek létszámát a szoba nagysága dönti el:

3-4-8 fős csoportok, általában osztályok szerint, illetve

barátságok alapján

A csoportok összetétele változhat, több csoport is átjárható.

Összefont csoportok szervezhetők a nevelők beosztása szerint étkezéskor, illetve betegség,

hosszabb hiányzás esetén, hétvégén, vagy egyéb okokból.

A NAT műveltségi területek közös követelményei a diákotthonban is érvényesülnek. E köré

szerveződik a nevelőmunka. A diákotthon szervezeti formájában és lehetőségei között kiemelt

jelentőségű az életviteli és gyakorlati ismeretek, a tanulás, a testi-lelki egészség, a környezeti

nevelés, a kommunikációs kultúra és mint részműveltségi terület különös jelentőséggel bír a

vizuális nevelés, a vizuális kultúra. Sokoldalú tevékenységeket szervezünk (játék, tanulás,

munka, esztétikai – kulturális tevékenységek, sport stb.) ezért, hogy biztosítsuk a gyermekek

2

személyiségének minél ígéretesebb kibontakozását, készségek, képességek, pszichés

folyamatok fejlődését.

3. Önkiszolgáló tevékenységek, otthonmunka

Az önkiszolgáló tevékenységek során rendszeres, automatikus és nélkülözhetetlen

feladatteljesítést kívánunk meg a gyermekektől. Tudatosan alapozunk a minél korábbi

életkorra, amikor még játékosan tevékenykednek és utaznak a gyermekek. Csak így várhatjuk

el a tevékenységek majdani önkéntes belső szükségletből való végzését. Ha a gyermekeket

túlzottan kiszolgáljuk, ezt a célt nehezen tudjuk megvalósítani.

Az önállóság kibontakoztatása érdekében feladataink a következők:

- egyszerű megfogalmazása a gyermekek teendőinek,

- gyakoroltatás segítséggel

- folyamatos ellenőrzés, értékelés,

- az önbizalom fokozása érdekében olyan további feladatokat adunk, amelyekben a

begyakorolt tevékenységek önálló végrehajtása sikerélményt eredményez

A szülői házzal együtt akarjuk elérni, hogy a gyermekek bizonyos dolgokat tekintsenek

önmagukra nézve kötelező érvényűnek és ne kívánják meg, hogy minden alkalommal

meggyőzzük őket ennek szükségességéről.

A gyermekek munkához való szoktatása fontos feladatunk. Az önkiszolgáló és otthonmunka

kiterjed az egyén és a csoport életszükségletének kielégítésére, a kisebbekre való odafigyelés

és aktív segítés területére, a környezet rendjének fenntartására.

A diákotthonban lakó gyermekek folyamatosan részt vesznek ruházatuk gondozásában,

takarításban, az épület és környezetének rendben tartásában.

A gyermekek munkához való viszonya nem függ hallássérülésüktől és nem mindig függ

értelmi képességeiktől. Rehabilitációjuk érdekében a fizikai munka során is szükségesnek

tartjuk a kultúrált emberi érintkezés szabályainak megtanítását, gyakoroltatását. A nyelvi

nehézségek csökkentése és a beszédkedv felkeltése érdekében kívánatos, hogy nevelőink a

gyermekek öntevékenysége során minden szituációban támogassák a gyermekek

megnyilvánulásait.

A személyi gondozás speciális része az egyéni hallókészülékek gondozása, védelme. Az ezzel

kapcsolatos feladatokat igazgatói utasítás szabályozza (ld. melléklet).

4. A gyermekek személyiségének megismerése, egyéni bánásmód a

gyermekközösségben

2

A gyermek a közösségnek megfelelő munkavégzés és öntevékenység során lesz tagja, ahol

alkalmazkodnia kell és el kell fogadnia az egyéni különbözőségeket, ahol az „én”

központúságot fel kell adni, de meg is kell tartani. Az oktatási tartalmakat az egyéni fejlettségi

szinthez igazítjuk (differenciálunk), ezen túlmenően a gyermekekkel való nevelési

bánásmódunk is egyéni (fokozott egyéni törődés, érdeklődés, hangnem, stílus stb.) Nevelési

követelményeinkre a gyermekek nem egyformán reagálnak, amit fogyatékosságuk

súlyossága, a kommunikációs akadályozottság erősen befolyásol. Pszichés tevékenységükben

számtalan olyan vonás található (toleranciahiány, az önuralom gyors elvesztése,

kiegyensúlyozatlanság, rosszul értelmezett szituációk stb.), amely sajátos, egyéni bánásmód

alkalmazását teszi szükségessé. Nem mentesek a serdülőkor problémáitól, ami gyakran okoz

nyugtalanságot, esetenként súlyos magatartási zavart. Magatartásukat iskolán kívül helytelen

viselkedési formák is befolyásolják, illetve a médiák is rossz irányba terelhetik. Kritikátlanul

átvett és utánzott szerepek primitív cselekvési reakciókba torkollhatnak. Elengedhetetlenül

szükséges ezért a gyermekek érzelmi állapotára reagálnunk – nevelői empátia – és felfogni a

nagyon gyakran beszéden-túli információs jeleket is. A legtöbb gyermek igényli a csak vele

való törődést. Mindig az adott szituáció dönti el, hogy az egyéni bánásmód, az egyénhez

alkalmazott tevékenység mely módját alkalmazzuk:

- mosoly,- beszélgetés- érintés- simogatás,- játék- olvasás- meglepetés- ajándék stb.

Kihasználjuk a kisgyermekek erős közlési vágyát, odafigyelünk a kamaszok kritizálási

hajlamára, agresszivitására, látszólagos felületességére, szeretetlenségére. Nem szabad

elfelejtenünk, hogy mindezek gyakran csak védekező mechanizmust jelentenek.

A halmozottan sérültek, az enyhe és súlyos fokban hallássérültek, a cochlea implantáltak, a

beszédfogyatékosok együttnevelése fokozottan igényli az egyéni bánásmódot gyermek-

gyermek, gyermek és felnőtt viszonylatban. Az együttnevelés egyrészt súrlódásokat okoz,

másrészt a gyermekek megtanulják elviselni és tudomásul venni a másságot, segítik egymást.

A halmozottan sérült gyermekek azonban nagyon gyakran szinte teljesen lekötik a nevelőt

(„egyemberes” gyermekek), ezzel hátráltatják a többiekkel való foglalkozást. Egy-egy

gyermek esetében az életkorhoz mért neveltségi szint elérését a halmozódó fogyatékosságok

nagy mértékben gátolják és nehezítik, így sok esetben csak önmagához mért neveltségi

szintről beszélhetünk.

2

Törekvésünk a gyermekek személyiségének megismerése, folyamatos, sokoldalú fejlesztése.

Mivel a gyermek személyisége állandó változásban van, nyomon követése a fejlesztés

érdekében elengedhetetlen.

A gyermekek személyiségének megismerésére szolgáló módszereink:

beszélgetés,

megfigyelések tevékenység közben (tanulási és szabadfoglalkozások),

teljesítményük tanulmányozása (tanulási, nevelési),

konzultációk tanárokkal, nevelőkkel.

Ezáltal ismerjük meg a gyermek testi-lelki állapotát, idegrendszeri sajátosságait, teherbírását,

hajlamait, érdeklődési területeit, kedvteléseit, problémáit, magatartását, helyzetét a családban,

a közösségben. Tudnunk kell, melyek azok a személyiségjegyek, amelyek adottak, amelyek

nem tudunk, vagy nem akarunk befolyásolni, és melyek azok a tulajdonságok, amiket viszont

erősítenünk kell.

Az egészséges és harmonikus személyiségfejlődéshez szorosan hozzátartozik a nemek

együttnevelése, megfelelő kapcsolata. Koedukált diákotthonunkban a szerepek tanulására

lehetőség nyílik.

5. A tanulmányi munka általános és speciális pedagógia elvei

A délutáni tanulmányi munka a délelőttös – délutános nevelő fokozott együttműködését,

valamint speciális ismereteket igényel. A délutános nevelők az iskolai oktatási programhoz

kapcsolódva készítik el speciális sajátosságokat is tartalmazó foglalkozási tervüket. A sikeres

tanulmányírás érdekében csoportvezető nevelőink tájékozódnak csoportjuk tantervi

anyagáról, követelményszintjéről, megismerik az osztály tankönyveit, munkafüzeteit,

kapcsolatot tartanak az osztályfőnökkel, szaktanárokkal. Hospitálásaikon és önképzésük során

speciális ismereteket sajátítanak el.

A felkészítés során oktatási tevékenység folyik (pl.: olvasás-, írás-, számolás tanítás stb.),

amely nem a tanítási órák megismétlését jelenti, hanem a megértett tananyag begyakorlását,

elmélyítését, alkalmazását, speciális feladatok megoldását.

A nevelők részt vesznek a tanagyag előkészítésében célirányos sétákkal, programokkal pl.:

vásárlások különböző üzletekben, ügyintézés hivatalokban, üzem, illetve gyárlátogatások stb.

Korlátozottan számíthatunk a szülői együttműködésre, mert

- hét közben itt van a gyermek,

- a szülő nem mindig alkalmas a segítésre

2

a) A kommunikáció fejlesztése érdekében speciális és elsődleges feladatunk a gyermekek

beszédkészségének, nyelvi szintjének állandó és tudatos fejlesztése. Ennek érdekében

hangsúlyos szerepet kap

a csoport életkori és nyelvi szintjének megfelelő beszéd, daktil, vagy jel

alkalmazása,

a tevékenységek során megismert utasítások, kérések, kifejezések használata,

a gyermekek közléseinek megértése spontán megnyilatkozások támogatása,

továbbvitele, a gyermekek közötti társalgás elősegítése,

a különböző élethelyzetek, szituációk megétetése,

az élethelyzeteknek megfelelő dialógusok gyakorlása valós, vagy

játékhelyzetekben,

a játékszituációk felhasználásával a beszédkedv felkeltése, a szókincs gyakorlása

és gyarapítása,

a szájról olvasás fejlesztése és figyelmeztetés a jobb kiejtésre,

a beszéd tartalmi és grammatikai ellenőrzése,

az írásbeliség fejlesztése.

b) Az eredményes tanulás feltételei diákotthonunkban:

a tanuláshoz való viszony alakítása: a gyermekek önbizalmának, önértékelésének

elősegítése sok kis apró siker elismerésével a gyakori kudarcélmények

csökkentésére, a pszichikus problémák megelőzésére,

helyes tanulási szokások kialakítása (pl.: eszközök odakészítése, célszerű

használata, szokássá fejlesztése),

a tanulási idő megtervezése a felkészülésre,

egyénre szabott tanulási módszerek kialakítása (célszerű és egyéni tanulási

sorrend, könnyebb-nehezebb tantárgy, szövegtanulási technika, önellenőrzés),

az alapképességek fejlesztése, amelyre minden életkori csoportban folyamatosan

szükség van (az emlékezet erősítése, a gondolkozás és koncentrálóképesség

fejlesztése, hatékony néma és hangos olvasás megtanítása),

differenciált foglalkozás: a heterogén csoportösszetétel miatt sokan egyéni tanulási

bánásmódot igényelnek,

a kitartás, aktivitás támogatása, az érdeklődés fenntartása megfelelő motivációval

- külső: nevelői elismerés, követelés (tantárgyi-neveltségi), dicséret,

biztatás,

szeretet, szigor, ajándék stb.

2

- belső: motivációk felkeltése: érdeklődés, közlési vágy, szereplési

szükséglet,

önkifejezés (rajz) versengés, siker, kötelességtudat, a felfedezés

öröme, szakmára való felkészülés stb.

az önálló tanulás technikájának megismertetése, amelynek alapja a már korai

életkorban biztosított lehetőség az önállóságra. Útja az irányított feladatvégzés –

állandó ellenőrzés – önálló munka – alkalomszerű ellenőrzés – teljes önállóság.

ellenőrzés, értékelés (teljesítmény, munkafegyelem, fegyelmezettség,

munkatempó, önművelő tevékenységek stb.),

az önművelés igényének kialakítása az életkornak megfelelő szinten (szótárak,

folyóiratok, könyvek használata).

c) A gyermekek fejleszthetősége hallássérülésük súlyossága, beszéd-nyelvtanulási zavar és

egyéb társuló fogyatékosságok miatt különböző.

A segítségnyújtás szükség szerint javasolt (pl.: az egész feladat megbeszélése, részenkénti

megbeszélés, megmutatjuk, hogyan kell csinálni, együttcsináljuk, csak akkor segítünk ha

megakad, szóban, vagy jellel megerősítjük, metakommunikációs jeleket adunk stb.). Az

azonnali segítségnyújtás befolyásolhatja a gyermeki önállóságot, ezért az azonnali és

késleltetett segítségnyújtás arányait jól meg kell gondolni. A foglalkozások alatt beálló

figyelmetlenséget, amely gyermekenként általában más-más időpontban jelentkezik, nemcsak

különböző fogyatékosságuk okozza, hanem olyan tényezők is, mint kifáradás, időjárás

változás, hazautazás és egyéb, pl.: ünnepek közelsége. A fáradtság feloldására a megfelelő

időben alkalmazott testgyakorlatok, pihenés vagy játék szolgál.

Az akadályoztatás leküzdéséhez a gyermekek részéről szükséges az önuralom és az akarati

befolyásolás, ami a természetes fejlődés esetében, „halló” gyermekeknél is csak hosszú

folyamat eredménye.

d) Tanulást segítő foglalkozások (felkészítő foglalkozáson kívül, szabadidőben)

felzárkóztatás: különböző okok miatt sokat hiányzó, ezért gyengén teljesítő, vagy a

családban lévő hátrányok miatt kevesebb ismerettel rendelkező tanulók

megsegítése

korrepetálás: a leggyengébbek segítése, illetve egy-egy tárgyból gyengébben

teljesítők

támogatása

2

tehetséggondozás:a felismert képességek fokozott fejlesztése egyéni és csoportos

formában

(sport, képzőművészet, matematika stb.)

dysphasiás prevenció: beszéd-nyelvtanulási zavart mutató gyermekek speciális

módszerekkel

történő egyéni tanítása,

informatika oktatása: szinte mint új tantárgy szerepel, alapvető kultur-technikaként

kell

oktatnunk. Az órákat teljes egészében a diákotthon biztosítja:

- gépírás tanítása,

- tantárgyi oktatóprogramok használata

könyvtári foglalkozások: könyvtárhasználat, könyvek ajánlása, bemutatása, könyvtári

órák.

e) Integrált tanulók felkészítése

A kaposvári Németh I. Általános Iskolában több osztályfokon tanulnak hallássérült

növendékeink.

A délutáni felkészítés során speciális elemekkel bővülő tantárgyi fejlesztés folyik.

A diákotthoni ellátás vonatkozik a velük kapcsolatos összes gondozási feladatra és a délutáni

tanulmányi munkára, a felkészítésre. A csoportok nevelőtanárai párhuzamos órákon vesznek

részt „halló” tanulók iskolájában tevékenyen közreműködve az ottani munkában.

f) A beszédfogyatékos tanulók napköziotthonos foglalkoztatása a sérült részképességek

fejlesztését szolgálja, mind a szabadidős tevékenységek során.

g) A cochlea implantációs műtéten átesett hallássérült gyermekek foglalkoztatása (tanórai,

szabadidős) során a beszélő környezetet igyekszünk megteremteni beszédfogyatékos és

nagyothalló gyermekekkel közös csoportok kialakításával.

6. Egészséges életmódra nevelés

Az egészséges életmód jelentős hatással bír az életvezetésre. Célunk az egészséges környezeti

feltételek megteremtése, a gyermekek edzése, testi-lelki védelme, a betegségek, sérülések

elkerülése.

Tevékenységi körök e téren:

helyes táplálkozási, öltözködési, higiéniai és pihenési szokások megtanítása,

2

a gyermekek életkorának megfelelő mozgásszükséglet kielégítése (séta,

kirándulás, sportolás),

a környezet-iskola-otthon-közlekedés leggyakoribb, a testi épséget veszélyeztető

tényezőinek ismertetése,

testtartási rendellenességek leküzdése,

igény felkeltése a kellemes, hasznos és kulturált szabadidő-eltöltésre,

a káros függőséghez vezető szokások kialakításának megelőzése (dohányzás,

alkohol, drog, rossz táplálkozás stb.), beszélgetések a gyermekkel és családjával,

az egészséges nemi fejlődés menetének megismertetése és az ezzel kapcsolatos

higiéniai követelmények betartása,

harmonikus fiú-lány kapcsolatok kialakítása,

hátrányos helyzetű és/vagy tanulási nehézségekkel, lelki problémákkal küzdő

gyermekek bátorítása, segítése,

megfelelő iskolaorvosi ellátás

Egyik legfontosabb feladatunk, hogy minden gyermek minden nap végezzen valamilyen

testedzést. A sok ritmikus gyakorlat, a mozgás, az erőnlét fokozása visszahat az artikulációra

(pl.: légzés javul), a tanulásra.

7. Környezeti nevelés, környezetvédelmi tevékenység

Célunk a környezettudatos magatartás és életvitel kialakítása.

Tevékenységi körök e téren:

- Az egészséges életmódra nevelés terén:

a testi-lelki egészség megőrzésére irányuló szokások kialakítása – öltözködés,

tisztálkodás, egészséges táplálkozás, kulturált szabadidő eltöltése, káros szenvedélyek

mellőzése, kirándulások szervezése stb.

- A természetes környezet megismerése terén:

természetjárás, termények gyűjtése, növényápolás, növényvédelem, állatvédelem,

madáretetés télen stb.

- Az emberalkotta környezet védelme vonatkozásában:

a diákotthon épülete, bútorai, egyéb berendezési tárgyainak védelme,

energiatakarékosság, szelektív hulladékgyűjtés, mosó-mosogató-illatosító szerek

esetleges káros hatásainak megismertetése.

- A társas környezeti nevelés terén:

2

annak megtanítása, hogy mindenkinek a maga legkisebb közösségében kell megtenni

az első lépéseket a környezet védelmében. A közvetlen környezet rendben tartása

mellett minden évben bekapcsolódunk a város általános iskoláival együttesen a város

egyes pontjainak takarításába.

8. Vizuális kultúra diákotthonunkban, esztétikai értékekre nevelés

Célunk és törekvésünk az, hogy a vizuális nevelés szorosan kapcsolódjon a tanulmányi

munkához és hassa át az egész diákotthoni tevékenységet életkortól függetlenül.

Feladatunk, hogy elősegítsük az esztétikai úton történő megismerést.

A megismerésben a vizuális megfigyelésnek igen nagy szerepe van – különösen hallássérült

gyermekek esetében – melyet ha kiművelünk, tanítunk, fejlesztünk, felhasználhatjuk a nevelés

minden területén pl. a szabadidő értelmes eltöltéséhez, vagy a környezeti nevelésben

megnyilvánuló értékek közvetítéséhez.

Ide tartozik a művészetek sokféleségének megismerése, a hagyományok ápolása, színházba,

moziba, kiállításra, múzeumba-járás, az ízléses öltözködés, a testkultúra, az értékes emberi

tulajdonságokat kifejező esztétikus magatartás elsajátítása, a természet szépségének

felismerése, befogadása, őrzése és védelme, környezetünk tárgyainak esztétikája, művészeti

alkotások létrehozása. Ennek érdekében is szervezzük a szabadidős tevékenységeket, ahol

esztétikai, cselekvő lehetőségeket biztosítunk az önkifejezésre.

9. Szabadidős tevékenységek diákotthonunkban

Célunk, hogy felkészítsük a gyermekeket a szabadidő önálló, tartalmas, hasznos eltöltésére,

hogy biztosítsuk a szervezet pihenését, regenerálódását, tartalmas szórakozásokat nyújtsunk.

A szabadidő optimális megszervezése alapvető fontosságú, mert az adott idő szűkre szabott, a

tevékenységek sora pedig hosszú. Olyan lehetőségeket és programokat tervezünk, amelyekről

minden gyermek igénye szerint, kedvére választhat, illetve pótolhatja a különböző okokból

történő tanulmányi elmaradását.

Foglalkozások: a) Fejlesztő tanulási tevékenységek

b) Kulturális tevékenységek és szórakoztató foglalkozások

c) Sport és játék

d) Egyéb elfoglaltságok

e) Hétvégi szabadidős programok

a) Fejlesztő tanulási tevékenységek (ld. tanulást segítő foglalkozások)

2

Rehabilitáció tevékenységünk még a gyógytorna és dysphasiás torna, amely speciális

gyakorlatokkal az összerendezett mozgást, a saját testre és környezetre vonatkozó

tájékozódást szolgálja kommunikációs fejlesztés céljából.

b) Kulturális tevékenységek és szórakoztató foglalkozások

Célunk, hogy felkeltsük a gyermekek érdeklődését, alkotó munkára ösztönözzünk, fejlesszük

ízlésüket, esztétikai érzéküket, élményszerűbbé tegyük az iskolai tananyagot.

Kiállítások, tárlatok megtekintése,

Múzeum-, színház-, mozilátogatások

Azért tervezzük, hogy képessé tegyük a gyermekeket a művészeti élmények

befogadására, hogy érzékeltessük a színházi hangulatot, a kiállítások légkörét,

viselkedésmintákat lássanak. Színházlátogatásra kevés gyermeknek van otthon

lehetősége.

Hagyományőrzés:

az iskola alapításának évenkénti megünneplése,

észvétel az évente megrendezésre kerülő Nemzetközi Közlekedési

Versenyen,

az Országos Atlétikai és Úszóversenyen,

aktívan közreműködünk a hagyományos ünnepi műsorok

megszervezésében (Mikulás, karácsony, farsang)

a tanulmányi és sportversenyek előkészítésében

karácsonyi vacsorát adunk intézményünk összes tanulójának,

nevelőjének és egyéb dolgozójának,

ballagási vacsorán búcsúzunk végzős tanulóinktól,

dolgozó, vagy továbbtanuló volt növendékeinket vendégül látjuk

c) Sport és játék

Egészségmegőrző tevékenységként szervezzük a gyermekek mozgásigényének kielégítésére,

a test és mozgáskultúra fejlesztésére (foci, kézilabda, kosárlabda, asztalitenisz, úszás stb.)

A játék – szobai, szabadtéri – nagyon kedvelt és fontos foglalkozási forma a személyiség

minden oldalú fejlesztésében. Megnyilvánul benne a jellem, az önfegyelem, az érzelem, a

fantázia, megjelenik benne az újonnan megszerzett tudás. A különböző játékformák fejlesztik

az ügyességet, a mozgást, az összes gondolkodási funkciót, pihentetnek és jól motiválnak.

Sportolás és játék során erősítjük gyermekeinkben a játszás által kiváltott kezdeményező

készséget, együttműködést, siker-kudarckezelést, az alkalmazkodást, mert minden alapját

képezi majd a sikeres rehabilitációnak.

2

d) Egyéb foglalkozások

Séták, beszélgetések, olvasás, válogató TV-nézés, önálló szabadfoglalkozás, önkiszolgáló

tevékenységek.

e) Hétvégi szabadidős programok

A hétvégi szabadidős programok szervezése mindig nagy körültekintést igényel. Hétvégén az

állami gondozott gyermekeken kívül általában a legproblémásabb, a legkülönbözőbb életkorú,

személyiségű és értelmi képességű gyermekek maradnak a diákotthonban. Egyrészt azért,

mert a szülők:

- anyagi nehézségek miatt nem vállalják az utaztatást,

- a lakóhely messze van az iskolától,

- a szülők életvitelük miatt részben, vagy teljesen elhanyagolják gyermeküket.

Folyamatosan a diákotthonban tartózkodó állami gondozott gyermekek problémáit gyakran

felerősítik a hétvégén itt maradó gyermekek. Ritkábban feloldják, de negatív következtetéssel:

Lám őket is itt hagyták! Egyéni beszélhetéssel lehet csak áthidalni ezeket a problémákat. Az

amúgy pihenésre szánt hétvége így nem – ritkán a gyermekekben dúló feszültségek

levezetésének tere és ideje.

A gyermekek együttfoglalkoztatása rendkívül nehéz. Alapfeltétele a nevelői határozottság,

megértés és szeretet. Nyugalmat biztosítunk, ha előre eltervezzük a feladatokat, ha mellőzzük

az állandó improvizációt (egyszer-egyszer nem árt), ha rendszerességet viszünk a

foglalkozásokba. Kiscsoportos meseolvasás, diavetítést, videózást szervezünk,

megünnepeljük a név- és születésnapokat. Színes és változatos programokkal törekszünk

enyhíteni a gyermekek feszültségét. A házi feladatok elkészítését általában szombatra

tervezzük. Ettől eltekintünk, ha váratlan program adódik.

A hétvégi hazautazás feladatai

A gyermekek nagyobbrészt hetenként, kéthetenként, ritkábban, havonta utaznak haza szülői

kísérettel, illetve a fogyatékosság súlyosságától függően önállóan, vagy az intézmény által

biztosított formában, de minden esetben nevelői közreműködéssel (ld. melléklet: A

gyermekek utazásának szabályozása).

Szerezés:

- diákigazolvány, kedvezménye utazási igazolvány előkészítése,

- egyedül utazók elkísérése,

2

- felügyelete az autóbusz pályaudvaron és/vagy a vasútállomáson,

- pécsi és Pécs-környéki gyermekek haza- és visszaszállítása iskolabusszal nevelői

kísérettel,

- visszautazások alkalmával a gyermekek fogadása az intézményben, illetve a

pályaudvarokon.

10. A Diákönkormányzat működtetése

A Diákönkormányzat, mint gyermekközösségi szerv működik intézményünkben. Célunk a

NAT „Ember és társadalom” műveltségterületével paralel – az iskola hagyományainak

ápolása, a nevelési és egyéb vonatkozású szokásrend megtartása és továbbfejlesztése, egymást

segítő, megértő és egymásért felelősséget vállaló közösség formálása, a demokrácia tanulása.

A gyermekek nevelői közreműködéssel és vezetéssel saját életvitelüket formálják.

tanulják a társakkal való bánásmódot

a társakra való hatást,

a közösség ügyeiért való odaadó viszonyt,

a kapcsolatteremtést,

a kezdeményezést,

a döntést.

A Diákönkormányzat felépítése:

a Diákönkormányzat vezetője (felnőtt)

osztályfelelősök (osztályonként két tanuló),

választott alsó tagozatosok (két tanuló),

a diákotthoni munkaközösség vezetője

Feladata:

havonkénti megbeszélés összehívása (aktuális események, közreműködés a

rendezvényeken stb.)

az év folyamán meghatározott időben rendszeres, illetve rendkívüli esetekben

(fegyelemsértés, közösség előtti dicséret, jutalmazás, rendkívüli feladatok)

diákgyűlés összehívása,

a gyermekek kéréseinek, javaslatainak összegyűjtése, megbeszélése,

a kisebbek segítése,

a naposok munkájának aktív segítése,

a tisztasági versenyek és egyéb feladatok értékelése,

példamutató viselkedés,

2

a felelősi rendszer működtetése.

A tisztségviselők jogai:

kéréseket terjeszthetnek elő a diákotthoni élet alakítására,

javaslatot tehetnek a házirendre, napirendre vonatkozóan,

játékok, vetélkedők, klubdélutánok, kirándulások szervezésére,

elmarasztalhatják azokat, akik a házirendben foglaltakat nem tartják be.

A Diákönkormányzat aktívan részt vesz a hagyományos ünnepekről való megemlékezések

szervezésében, lebonyolításában, a kulturális és sportversenyek előkészítésében

korcsoportonkénti játékdélutánok és nyári táborozás szervezésében. A gyermekek iskolai

fegyelmi ügyeinek, vagy jutalmazásának elbírálásában részt vesz a Diákönkormányzat is.

11. A diákotthon nyitottsága, kapcsolatai

A diákotthonban lakó hallássérült gyermekek személyiségének zavartalan fejlődéséhez

szükség van a család és gyermek érzelmi kapcsolatának megtartására, elősegítésére,

felerősítésére, ezért sokat átvállalunk a család nevelési és gondozási feladataiból az önálló

életvitel megalapozása érdekében.

A szülők többsége ellátja gyermekét a szükséges ruházattal, felszereléssel, azonban mind több

az olyan szülő, aki még a legszükségesebb holmit sem biztosítja gyermekének, évek óta nem

fizet térítési díjat, tanszerpénzt. Gyermekét nem látogatja, ősszel egyedül „belöki” az

iskolába, nem vagy rendszertelenül viszi haza, érzelmi labilitásba taszítva ezzel gyermekét,

túlzott félénkséget, szorongást, vagy agressziót váltva ki ezzel.

Szülő és gyermek kapcsolatában van kiemelkedően jó, elvárásaiban és igényeiben közömbös,

vagy mindent az iskolától váró és elváró család. A hallássérült gyermek általában nagy

életproblémát jelent a szülőknek – esetenként önértékelésük csökkenését is – ami visszahathat

a gyermekre úgy, hogy túlzottan óvják és kényeztetik, vagy ellenkezőleg – elhanyagolják. A

negatív szülő-gyermek kapcsolat is oka lehet a gyermek magatatásában fellelhető dacnak,

vagy agressziónak.

A rehabilitáció érdekében ösztönözzük a szülőket a család nyitottságára, hogy segítsék elő

gyermekük kapcsolatát gyermekekkel, felnőttekkel, rokonokkal, szomszédokkal,

ismerősökkel.

Törekszónk a család megnyerésére, az együttműködésre (alkalmazott eljárások, tájékoztatás

nyílt napokon és hétvégéken). Azt szeretnénk, hogy a megfelelő, megértő szülő-gyermek-

iskola kapcsolat biztos alapot nyújthasson a gyermek egészséges fejlődéséhez, jövendő

életének megalapozásához.

2

Egyéb kapcsolatok

Szorgalmazzuk a más iskola hallássérült gyermekeivel való találkozást kulturális és

sportversenyeken, valamint halló gyermekekkel és hallássérült fiatalokkal, továbbtanulókkal,

már dolgozó fiatalokkal klubdélutánok keretében.

Törekszünk a város általános iskoláival való sokrétű kapcsolatra, pl. sportversenyek,

kulturális és tanulmányi versenyek, a környezet ápolása alkalmából.

Intézményünk – iskolánk, diákotthonunk – mindig látogatható, gyermeket bármikor

felveszünk.

12. Gyermek-és ifjúságvédelem

A gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység átfogja intézményünk életét azzal a céllal, hogy

biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, hogy lehetővé tegye a

veszélyeztetett vagy hátrányos helyzetű gyermekek életminőségének javítását, képességeik

kibontakozását, valamint a –családból már kiemelt állami gondozott gyermekek megfelelő

gondozását. Intézményünk gyermekeinek kb. 40%-a rossz anyagi és szociális körülmények

között, hátrányos helyzetben él. Önhibájából, vagy önhibáján kívül olyan élethelyzetbe

kerültek a szülők, hogy gyermekeiket nem tudják ellátni a megfelelő ruházattal, hónapokig,

évekig nem fizetnek térítési díjat, a gyermekek hetenkénti, kéthetenkénti, sőt havonta történő

hazautazása is veszélybe került és a helyzet napról napra romlik.

a) A gyermekvédelem feladatai intézményünkben:

a gyermekek intézményes ellátása, az intézmény valamennyi szolgáltatásának

biztosítása a gyermekek igénye szerint,

a gyermekek fejlődését veszélyeztető okok és káros hatások megelőzése, feltárása, a

kulturális hátrányok ellensúlyozása,

felfigyelés a gyermek átmeneti, vagy gyakori negatív irányú változásaira testi-lelki

vonatkozásban (kisiskolás korban esetleg enurezis, állandó rosszkedv, elhanyagoltság,

kamaszoknál befeléfordulás, agresszió, hazautazáskor csavargás, tanulásromlás,

pszichés zavarok bármelyik életkorban stb.). Eszközeink a hátrányok leküzdéséhez a

nagyobb odafigyelés, a gyermekkel való törődés, a felzárkóztató foglalkozások,

korrepetálás, tehetséggondozás, egyéni beszélgetések sorozata.

folyamatos ellenőrzést és nyomonkövetést igényel a hátrányos helyzetben, vagy

veszélyeztetett körülmények között élő gyermekek családban történő elemi ellátása

2

(élelem, ruházat, tanszer, pihenés), otthoni életmódja, a serdülők baráti köre,

szórakozása, mozgásszabadsága,

használ-e a gyermek egészségére ártalmas szereket (drog, alkohol, cigaretta), folytat-e

fejlődésére káros életmódot,

feladatunk a gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges nevelési légkör

megteremtése, amiben nem érez kitaszítottságot származása, színe, vallása, hátrányos

helyzete miatt,

lényeges, hogy a gyermekek egészségügyi állapotát, testi épségét családon belül és

kívül védelmezzük, figyelemmel kísérjük és

rendszeres iskolaorvosi ellátást biztosítsunk (gyermekorvos, fül-orr-gégész,

szemorvosi, fogorvosi ellátás, gyógyászait segédeszközök igény szerinti

hozzáférhetősége – hallókészülék, szemüveg stb.),

a gyermekek megfelelő fejlődését akadályozhatja a munkanélküliség, a szülők

alacsony jövedelme, vagyoni helyzete – más esetben a szülők életvitele,

alkoholizálása, gyermekükhöz való viszony. Amennyiben a szülők nem tudnak, vagy

nem akarnak gondoskodni a gyermeküket megillető szolgáltatásokról, intézményünk

megteszi a szükséges intézkedéseket az önkormányzat képviselő testülete felé. A

család szociális és anyagi helyzetének felmérése után rendkívüli, vagy rendszeres

gyermekvédelmi támogatás, illetve természetbeni juttatást (tankönyv, tanszer) javasolunk

az arra rászorulóknak.

nyomatékosan figyelmeztetjük a szülőt – a gyermekjóléti szolgálat segítségével is – a

tankötelezettségre, a rendszeres folyamatos iskolába járásra,

segítséget nyújtunk az otthoni kulturált szabadidő eltöltéséhez, életkoruknak megfelelő

rendezvényeken való részvételhez,

folyamatosan ellenőrizzük a tanulók eredményeit,

tanácsot adunk a szülőknek kérésükre és válságos helyzetükben családi életük

rendezéséhez, gyermekükkel való foglalkozáshoz,

tiszteletben tartjuk a gyermekek személyiségét, ismertetjük jogaikat és

kötelességeiket, elegendő időt biztosítunk egyéni problémáik megbeszélésére,

tájékoztatjuk a szülőket a segítő szolgáltatások lehetőségeiről (családgondozás,

segélyek) ismertetjük az iskolán belüli segítő szolgáltatást (alapítványunk),

javasoljuk a szorosabb kapcsolattartást intézményünkkel, az osztályfőnökökkel,

szaktanárokkal, nevelőkkel, gyermekfelügyelőkkel, gyakoribb részvételt a szülői

értekezleteken, nyílt napokon, tájékoztató előadásokon (pl.: pályaválasztási,

hallássérült gyermekek életének nyomonkövetése stb.).

2

Kapcsolatot tartunk:

- a Nevelési Tanácsadóval,

- a Gyermekvédelmi Szakszolgálattal,

- a Gyermekjóléti Szolgálattal,

- a Gyámhivatalokkal.

A gyermekvédelmi törvény megvalósításához adott a tantestület megértése, hozzáállása

problémaérzékenysége. Minden pedagógiai segítséget megad az arra rászorulóknak. Ha a

szülők anyagi helyzete a továbbiakban is romlani fog, akkor kérdéses, hogy intézményünk

mennyiben fogja tudni biztosítani a gyermekek ellátását, nevelését, oktatását.

b) Az állami gondoskodásban nevelkedő gyermekek helyzete intézményünkben

Intézményünkben ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti, vagy tartós nevelésbe vett

gyermekeket is gondozunk. Létszámuk évente, illetve tanév közben is változhat (új

gyermekek felvételével, vagy a már itt tanuló gyermekek állami gondoskodásba vételével,

illetve ha a nevelőszülő visszaadja a nevelt gyermeket).

Közülük több gyermeknek nincs hozzátartozója, illetve ha van is, egyáltalán nem tartják a

kapcsolatot gyermekükkel, hosszú évek, vagy a gyermek születése óta nem látogatják.

Intézményünkben biztosítjuk az állami gondozott gyermekek lakhatását, étkezését, ruházatát,

testi, érzelmi, értelmi fejlődését, gondoskodunk a mentálhigiénés és egészségügyi ellátásról.

Az állami gondozottság ténye eleve hátrányos helyzetet teremt a gyermekeknek és ez gyakran

tükröződik esetleges túlérzékenységükben, ellenállásukban, agresszivitásukban. El kell

fogadtatnunk velük átmeneti, vagy állandó helyzetüket, ami rettenetesen nehéz, szinte

lehetetlen.

A gyermekeket hétvégén és tanítási szünetekben más gyermekek szülei, illetve saját

dolgozóink gyakran hazaviszik családjukhoz, ahol annak formáival, szokásaival ismerkednek,

élnek át helyzeteket. A gazdasági helyzet romlása az egyre több halmozottan fogyatékos

gyermek miatt is azonban egyre kevesebb az ilyen alkalom.

A hallássérült gyermekek elhelyezése nevelőszülénél a nevelőszülő abszolút megértésén, jó

hozzáállásán, szeretetén és nem utolsó sorban anyagi megbecsülésén és a gyermek

elfogadásán (fogyatékosságával együtt) múlik. Még nehezebb a helyzet akkor, ha a gyermek

halmozottan sérült, esetleg beilleszkedési, magatartási zavarok is mutatkoznak. Esélyei ebben

az esetben romlanak, vagy nincsenek.

Nevelőszülőnél történt elhelyezés esetén a gyermek hét közben diákotthonban tartózkodik,

hétvégén és szünetekben utazik nevelőszülőjéhez. Saját családba történő visszahelyezésre

2

intézményünkben is történtek próbálkozások, de a szülők életvitele és a gyermekek ellenállása

miatt nem járt sikerrel.

Az állami gondozott tanulóink a diákotthonból elválasztott lakóotthonban élnek, amely

megfelel a gyermekvédelmi törvény előírásának (melléklet – Lakóotthoni program)

Nevelési eszközrendszer, ellenőrzési és értékelési rendszerünk

Diákotthonunkban az iskolával együttműködve kialakított elvek és eszközrendszer

érvényesül.

A neveltségi szint és tanulmányi munka értékelésére az alábbi formákat alakítottunk ki:

1. A gyermekek nevelésével kapcsolatos feladataink konkrétak és nyomon követhetőek

legyenek, a diákotthonban havonként megbeszélést tartunk korcsportonként az elért

eredményekről, a pozitív irányú változásokról, illetve a fejlesztendő területekről.

Elemezzük a tervezett, az elvárt és a meglévő helyzetet. Megállapítjuk a gyermek

készségeinek, érdeklődésének változásait, önértékelési jellemzőit, szokásait, délutáni

tanulmányi munkáit, értékeljük magatartását, egészségi állapotát, munkabírását.

2. Félévkor és tanév végén, ill. nyílt napokra a gyermekek fejlettségéről részletesen elemző

feljegyzéseket készítünk.

3. Közös értékelési részvétel az őszi-tavaszi hospitálási megbeszéléseken, ahol a gyermekek

egész személyiségét értékeljük és az egyéni fejlesztési programokat szükség szerint

módosítjuk.

4. A gyermekek öntevékenységére épülő ellenőrzés és értékelés (pl. tisztasági verseny,

legszebb háló, legjobb felelős stb.).

5. A jutalmazás és büntetés elfogadott elveit érvényesítjük (ld. iskolai pedagógia program).

Szervezeti formák

1. A diákotthon szerkezeti felépítése:

- iskolával egy szerkezeti egységben működő általános iskolai diákotthon,

- koedukált,

- közepes létszámú,

- osztályokra, érdeklődési körökre, hétvégén ittmaradókra, állami gondozottak

csoportjára épülő forma.

2. Nevelőtestületi szervezeti forma:

2

- a nevelők a teljes iskolai tantestülethez tartoznak, ugyanakkor diákotthoni

szempontból önállóak, szakmai munkaközösség vonatkozásában az adott

munkaközösség tagjai.

3. A Diákönkormányzat közös az iskolával

4. Praktikus okok miatt (munkaerő-szervezés, takarékosság) főleg szünetekben és hétvégén

együttműködünk az óvodával.

Feltételrendszer

1. Tárgyi feltételek

Diákotthonunk mai formáját 1964-ben nyerte el. 1984-ben egy nagyobb mérvű rekonstrukció

történt, ennek során alakult ki a mostani állapot.

A felújítás sajnos nem terjed ki az épület minden részletére pl.: a nyílászárók cseréjére.

1992/1993-ban pályázati úton és saját bevételi forrásból 3-6-8 ágyas hálókat alakítottunk ki, a

ruhásszekrényeket felújítottuk. A hálószobákhoz tartozó fürdőszobák kialakítására azonban

anyagi okok miatt mindeddig nem került sor.

A helyiségek berendezése, felszereltsége erősen igénybevett, a rendszeres házi karbantartás

ellenére általános leromlást mutat.

Helyiségek, felszereltség:

Férőhely: fő

I. emelet helyiségei: 8 hálószoba (3-6-8 személyesek)

1 klubszoba

1 TV szoba

1 gyermekfelügyelői szoba

1 hallás-ritmus szoba (csak iskolai célra)

1 fürdőhelyiség, WC-k

orvosi rendelő

betegszoba

Az első emeleten leányokat helyeztünk el.

II. emelet helyiségei: 10 hálószoba (3-6-8 személyesek)

1 TV szoba

1 számítógépterem (iskolai és diákotthoni célra)

1 gyermekfelügyelő szoba

1 tankonyha (iskolai és diákotthoni célra)

2

1 fürdőhelyiség, WC-k

A második emeleten fiúkat helyeztünk el.

Közös használatú helyiségek:

- Folyosó, lépcsőház, tankonyha

- Ebédlő: a napi étkezések színtere, közös használatban az iskolával, maximum 80 férőhellyel.

Az étkeztetés folyamatosan történik. A kulturált étkezési szokások megtanulása mellett a

társas érintkezés normáit is elsajátítják itt a gyermekek.

- Mosókonyha

- Konyha

- A diákotthon közvetlen környezete: udvar, sportpálya, kert vonatkozásában közös az

iskolával. Gondozásában részt vesznek a gyermekek is.

2. Személyi feltételek

Diákotthonunk pedagógia ellátása szorosan kapcsolódik az iskolai munkához , azt kiegészítve

működik. A diákotthoni munkát képesítési előírásokkal megegyező végzettségű szakemberek

látják el.

Szakorvosi ellátás: 3 szakorvos részmunkaidőben: 2 óra/hét/szakorvos

(gyermekorvos, orr-fül-gégész, szemészorvos)

Szakorvosi asszisztencia: 4 óra/hét

Audiológiai asszisztencia: 2 óra/hét

Karbantartási munkákat az intézmény karbantartó csoportja végzi.

A diákotthon biztosítja a hétközi kollégiumi funkciókat, a hétvégi ügyeleteket, napközis

ellátást nyújt bejáró tanulóknak és folyamatosan gondoskodik az állami gondozott

gyermekekről. Fentiek miatt az igénybe vett óraszámok a pedagógiai ellátás feladatai szerint

kerültek kialakításra. Ezt a mindenkori gyermeklétszám, az ellátottak összetétele befolyásolja.

Az ellátást, a hozzá kötődő szükséges óraszámokat a KT. 53.§-a alapján alakítjuk ki.

Mindenkori óraszámok évente szükség szerint átvizsgálásra kerülnek.

A diákotthon kifejezetten oktatási tevékenységet is átvállal az iskolától.

- óraadás a diákotthon terhére, iskolai oktatásra

- helyettesítés szükség szerint.

Ezzel közvetlenül és arányosan részt vállal az intézmény takarékossági intézkedéseiből.

2

A feszített tempójú munkavégzés (délutáni és esti munkakör, a folyamatos munka erősen

igénybe veszi a diákotthoni dolgozókat.

Képzés:

diplomaszerző – döntően gyógypedagógus képzés támogatása – évente 1, max. 2 fő

„belső továbbképzések”

intézményi továbbképzés

részvétel a Városi Pedagógiai Intézet tanfolyamain és a BGGYTF továbbképzésein,

tanfolyamain,

gyermekfelügyelői szakképzés, gyógypedagógiai asszisztens képzés max. 2 fő.

3. Fejlesztési tervek

A diákotthonban a teljesebb körű pedagógiai ellátáshoz az alábbi feltételek szükségesek:

a) Személyi feltételek:

Az Oktatási Törvény a jelenleginél jobb személyi feltételeket tesz lehetővé.

b) Tárgyi feltételek:

A diákotthon a ténylegesnél jobb benyomást kelt a házi karbantartás folyamatossága miatt. A

fokozott elhasználódás mindenütt megmutatkozik, a helyiségek burkolata felszakadozott,

zörögnek az ablaktáblák, becsurog az eső, sorozatosan beáznak a második emeleti

hálószobák.

A burkolat, a bútorzat, a berendezési tárgyak nagyobb arányú cserjéjére lenne szükség.

A hálószoba-egységek előterében – mindkét emeleten – vizesblokkok kialakítása.

Jelenleg egy-egy vizesblokk áll rendelkezésre, amelyet 6-16 éves gyermekek együtt

használnak, ami nevelési szempontból nem mindig ideális. A hálóterem-egységek

előtti vizesblokkok kialakításával kiválthatók lennének a mostani zuhanyozók,

mosdók, WC-k. Ezáltal foglalkoztató helyiségeket nyernénk, amiben jelenleg

szűkösen állunk.

A diákotthonnak nincs foglalkoztató szobája, ahol készségfejlesztő foglalkoztatásokat

tarthatnánk. Emeletenként az egy-egy TV szobába egyszerre 45-50 gyermek szorul be,

ami lehetetlen állapot. A klubszoba-, játszó-, beszélgető-, illetve videó szoba,

maximum 10-15 gyermek befogadására alkalmas.

A diákotthon technikai ellátottsága igen gyenge. Lényegesen több és igényesebb

fejlesztő hatású játékra, pedagógiai célzatú foglalkoztatási eszközökre lenne szükség,

2

pl.: társasjátékokra, mesekönyvekre, folyóiratokra, íróeszközökre, papírokra,

textíliákra, szobai mozgásjavító és sporteszközökre, amelyeket hét közben, de főleg a

hétvégi foglalkozásokon hasznosíthatnánk, leginkább az állami gondoskodásban

nevelkedő gyermekek foglakoztatására.

Intézményünkben minimális a szabadtéri játékeszközök mennyisége. Több olyan

eszközre lenne szükség, amelyek a hallássérült gyermekek egyensúlyérzékét javítaná

és a társult mozgászavarokat koordinálná, pl. kötélhágcsók, mászóka stb.

2

DIÁKOTTHONI HÁZIREND

Azért készítettünk házirendet, mert több hallássérült társaddal a hét nagyobb részében családi

otthonodtól távol, diákotthonban élsz.

Azt szeretnénk, ha a diákotthon pótolná szüleid gondoskodását. Ebben neked is

közreműködni (részt venni) kell.

Arra mindannyian különösen ügyelünk, hogy egészségetekre is vigyázzunk és kicsiknek,

nagyoknak egyaránt kellemes legyen a diákotthoni élet.

A diákotthonban sok olyan szakkört, foglalkozást szerveztünk, ami szórakozásodon kívül

tanulásodat is szolgálja.

Gondolj arra is, hogy több társadnak nincs otthona, igazán sohasem fog tudni hazautazni.

Számukra csak iskolánk jelenti a szülői házat. Rájuk különösen legyetek tekintettel, legyetek

megértők velük és segítsétek őket.

A diákotthon tagjainak vannak jogai és a kellemes együttélés érdekében kötelességei. Jogaidat

gyakorold, kötelességeidet tartsd be, hogy társaiddal együtt jól érezhesd magad.

Jogaid:

Jogod van arra, hogy a szabadidős program tervezésében részt vegyél

(kirándulás, séta, stb.).

Kérheted nevelődet, hogy szabadidőben a szükséges és indokolt

vásárlásokban segítsen.

Részt vehetsz a heti étlap szerkesztésében.

Hazulról is hozhatsz élelmiszert, illetve nevelőid segítségével, vagy

önállóan is vásárolhatsz a boltban.

A napirend megváltoztatásához javaslatodat elmondhatod nevelődnek, a

diákotthon vezetőjének.

Részt vehetsz a Diákönkormányzat által összehívott gyűléseken, ahol

elmondhatod problémáidat, kéréseidet, javaslataidat.

Jogod van a diákotthon által szervezett művelődési és szórakozási

rendezvényeken részt venni, illetve a városi rendezvényeket megtekinteni.

Szabadidőben nézheted a TV adásait, azokat a műsorokat, amelyek

életkorodnak megfelelnek, vagy amit tanáraid, nevelőid ajánlanak.

A műsorok jobb megértéséhez kérd nevelőid segítségét.

2

21.00 óra után végződő filmek megtekintéséhez a diákotthon vezetőjétől

engedélyt kell kérned.

Szabadidődben sportolhatsz és – érdeklődésednek megfelelően – részt

vehetsz a diákotthoni szakkörök munkájában.

Részesülhetsz a hit és vallásoktatásban.

Jó munkádért – ünnepélyes alkalmakkor is – dicséretben, jutalomban

részesülhetsz szüleid és diáktársaid jelenlétében.

Kötelességeid:

Tartsd be pontosan a diákotthoni programok időpontját.

Ébresztéskor gyorsan kelt fel, szellőztesd az ágyadat, tornázz.

Gondosan tisztálkodj, öltözködj, fésülködj, segíts a kicsiknek.

Tedd rendbe a hálót, rakd el az ágyneműt az ágyneműtartóba, a mosdót,

zuhanyozót mindig tisztán hagyd magad után.

Tarts rendet a szekrényedben, játékaid, könyveid között.

Vigyázz a ruhádra, tanszereidre, játékaidra.

Este mindig gondosan készítsd ki a másnapi ruhádat, tisztítsd ki a cipődet,

tisztán menj iskolába, napközben is vigyázz ruhádra, testi épségedre, az

időjárásnak megfelelően öltözködj.

Segítsd a felelősök munkáját, ha felelős vagy valamilyen munkában

ügyesen és szorgalmasan dolgozz.

Nevelőiddel együtt díszítsd a hálószobádat, hogy az barátságos legyen.

Étkezéskor tartsd be a kulturált étkezés szabályait.

Az étteremből ne vigyél ki ételt, azt ott kel elfogyasztani.

Kötelességed, hogy a délutáni felkészítésen rendszeres munkával és

fegyelmezett magatartással vegyél részt.

Kötelességed, hogy a választott szakkörökre elmenj és ott lelkiismeretesen

dolgozz.

Bármilyen közös munkában felelősséggel vegyél részt.

Udvariasan viselkedj nevelőiddel, az iskola minden dolgozójával, éréseiket,

utasításaikat teljesítsd.

Jó magatartásoddal mutass példát különösen a kisebbeknek, segítsd a

gyengébbeket, a kicsiket.

Ne veszekedj, ne verekedj, ne dühöngj, ne bántsd a kisebbeket, ne vedd el

társaid holmiját, mert te sem szeretnéd, ha a tiéd elveszne.

Vigyázz saját magad és társaid testi épségére, egészségére.

2

Légy tekintettel mások betegségére, fogyatékosságára.

Hallókészülékedre nagyon vigyázz, illesztékét tartsd tisztán, este tedd a

helyére, és reggel ne felejtsd el fölvenni.

Hazautazáskor a vonaton és/vagy autóbuszon légy fegyelmezett és

figyelmes, segíts a kicsiknek, ismerd meg és tartsd be a közlekedés

szabályait.

Takarékoskodj a hideg és meleg vízzel, az elektromos árammal.

Vigyázz a diákotthon rendjére, tisztaságára, minden helyiségére,

berendezésére (televíziók, videók, számítógépek, stb.), figyelmeztesd

azokat, akik erről megfeledkeznek.

Hogy másnap pihenten ébredj, időben feküdj le (kicsik 20.00 órakor,

nagyok 21.00 órakor), társaid éjszakai pihenését, nyugalmát ne zavard.

Fegyelmi és kártérítési felelősséged:

Ha szándékosan (akarattal) kárt okozol, a kárt neked (zsebpénzedből), vagy

szüleidnek kell megtéríteni (kifizetni).

Ha kötelességeidet súlyosan megszeged, az iskola igazgatója, illetve a

diákotthon vezetője, vagy nevelőid fegyelmi büntetésben részesíthetnek.

Ez lehet:

megrovás,

szigorú megrovás,

kedvezmények csökkentése (TV nézés, kirándulás, séta, stb.

megvonása)

áthelyezés másik csoportba (iskolába, városba)

kizárás

Súlyos kötelességszegésedről szüleidet értesítenünk kell és cselekedetedet

diáktársaid is elítélik.

2

(2. sz. melléklet)

NAPIREND MUNKANAPOKON

6.30 óra Ébresztő, reggeli torna, tisztálkodás, hálórend alakítása, amelyben minden gyermek részt vesz, szemle

7.15 óra Reggelizés, gyógyszerek kiosztása (ápolónő osztja), a kijelölt felelősök segítenek, kézmosás

7.35 óra Indulás az osztályokba

8.00-14.20 óra Iskolai tanítási órák osztályonként változó órarenddel, hétfőnként hitoktatás

11.30-14.45 óra Ebéd folyamatosan, részvétel a terítésben, tálalásban

11.40-15.00 óra Szabadidő, szakkörök a foglalkozási rendnek megfelelően

15.00-17.00 óra Felkészülés a tanítási órákra

16.00-16.15 óra Szünet, uzsonna

17.00-18.00 óra Szabadidő, osztályok rendbehozatala

17.00-20.00 óra Szabadidő, szakkörök a foglakozási rendnek megfelelően

18.00-19.00 óra Vacsora (E/1.o.-4.o, 5.o.-8.o.)

18.30 óra Esti készülődés, szabadidő

20.00 óra Lámpaoltás kicsiknek

21.00 óra Lámpaoltás nagyoknak

Az időpontok tájékoztató jellegűek

2

(2. sz. melléklet)

NAPIREND MUNKASZÜNETI NAPOKON

7.30 óra Ébresztő, reggeli torna, tisztálkodás, hálórend, szemle

8.30 óra Reggeli, gyógyszerek kiosztása

9.00-12.00 óra Szabadfoglalkozás, hittanosoknak indulás szentmisére (vasárnap)

9.00-11.00 óra Felkészülés a tanítási órákra (szombaton)

10.00 óra Tízórai

10.00 óra A délelőtt érkező gyermekek fogadása (vasárnap, vagy a tanítás előtti napon)

12.00 óra Ebéd, részvétel a terítésben, tálalásban

13.00 óra Csendespihenő igény szerint

13.00-18.00 óra Szabadfoglalkozás

16.00 óra Uzsonna

18.00-18.30 óra Vacsora, részvétel a terítésben, tálalásban, rendrakásban

18.30 óra Esti készülődés, szabadidő

18.00-19.45 óra Utazó gyermekek érkezése, fogadása (vasárnap, vagy a tanítás előtti napon), vacsoráztatás folyamatosan

20.00 óra Lámpaoltás kicsiknek

21.00 óra Lámpaoltás nagyoknak

Az időpontok tájékoztató jellegűek.

2

DIÁKÖNKORMÁNYZAT

Intézményünkben a tanköteles korú tanulók érdekeinek képviseletére Diákönkormányzat

működik, melynek munkáját (a bentlakó tanulók sokasága miatt) Otthontanács segíti. A

Diákönkormányzatot segítő pedagógus tagja az intézmény Pedagógiai Tanácsának.

Szervezeti felépítése:

- 1 fő diákvezető

- Választott diákképviselők (osztályközösségekből, diákotthonból) diákotthoni

lakóegységekből

- Különleges gyermekotthon képviselői (1 fiú, 1 leány)

- Otthontanács munkáját segítő pedagógus

- Diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus

- Feladatokhoz kapcsolódóan egyéb, nem állandó képviselők

- Évente 1 alkalommal minden tanuló részvételével

Általános működési rend/közgyűlés szervezése

A választott képviselők megbeszélései feladatokhoz kapcsolódó gyakorisággal

A megbeszélések előkészítése a diákvezető és a felnőtt segítők feladata.

A diákönkormányzat és az Otthontanács évente munkatervet készít. A munkatervben szereplő

feladatok részben hagyományokhoz kötöttek pl.:

- Hallássérültek, fogyatékosok nemzetközi napja,

- Az Iskola Napja,

- Mikulás ünnepség,

- Karácsonyi vacsora,

- Farsang-kulturális bemutató,

- Gyermeknap

részben alkalomszerűek pl.:

- Játszóházak,

- Sportdélutánok

- Kirándulások, túrák szervezése.

Folyamatos feladatok pl.:

- Tisztasági őrjárat

- Dekoráció készítése, cseréje

2

- Javaslatok az étlapszerkesztésben

Jogkörök

Döntési jog

- A Diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt saját

működéséről, a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, egy tanítás

nélküli munkanap programjáról, saját tájékoztatási rendszeréről.

- Saját diákélet tervezéséről, szervezéséről, tisztségviselők (képviselők) megválasztásáról.

Egyetértési jog

- Jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai, diákotthoni szervezeti és működési

szabályzat elfogadásakor és módosításakor.

- A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor.

Véleményezési jog

- Fegyelmi eljárásnál

- A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett

cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az

iskolai diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni.

A diákönkormányzat lehetőséget ad arra, hogy a gyermekek nevelői közreműködéssel és

vezetéssel saját életvitelüket formálják, többek között

- tanulják a társakkal való bánásmódot,

- a társara való hatást,

- a kapcsolatteremtést,

- a kezdeményezést,

- a döntést.

A gyermekközösségi szervet az egymásért felelősséget vállaló közösség formálásának, a

demokrácia tanulásának gyakorlati színtere.

2

Gyermek-és ifjúságvédelem

A gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység átfogja intézményünk életét azzal a céllal, hogy

biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, hogy lehetővé tegye a

veszélyeztetett vagy hátrányos helyzetű gyermekek életminőségének javítását, képességeik

kibontakozását, valamint a –családból már kiemelt állami gondozott gyermekek megfelelő

gondozását. Intézményünk gyermekeinek kb. 40%-a rossz anyagi és szociális körülmények

között, hátrányos helyzetben él. Önhibájából, vagy önhibáján kívül olyan élethelyzetbe

kerültek a szülők, hogy gyermekeiket nem tudják ellátni a megfelelő ruházattal, hónapokig,

évekig nem fizetnek térítési díjat, a gyermekek hetenkénti, kéthetenkénti, sőt havonta történő

hazautazása is veszélybe került és a helyzet napról napra romlik.

c) A gyermekvédelem feladatai intézményünkben:

a gyermekek intézményes ellátása, az intézmény valamennyi szolgáltatásának biztosítása

a gyermekek igénye szerint,

a gyermekek fejlődését veszélyeztető okok és káros hatások megelőzése, feltárása, a

kulturális hátrányok ellensúlyozása,

felfigyelés a gyermek átmeneti, vagy gyakori negatív irányú változásaira testi-lelki

vonatkozásban (kisiskolás korban esetleg enurezis, állandó rosszkedv, elhanyagoltság,

kamaszoknál befeléfordulás, agresszió, hazautazáskor csavargás, tanulásromlás, pszichés

zavarok bármelyik életkorban stb.). Eszközeink a hátrányok leküzdéséhez a nagyobb

odafigyelés, a gyermekkel való törődés, a felzárkóztató foglalkozások, korrepetálás,

tehetséggondozás, egyéni beszélgetések sorozata.

folyamatos ellenőrzést és nyomonkövetést igényel a hátrányos helyzetben, vagy

veszélyeztetett körülmények között élő gyermekek családban történő elemi ellátása

(élelem, ruházat, tanszer, pihenés), otthoni életmódja, a serdülők baráti köre, szórakozása,

mozgásszabadsága,

használ-e a gyermek egészségére ártalmas szereket (drog, alkohol, cigaretta), folytat-e

fejlődésére káros életmódot,

feladatunk a gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges nevelési légkör megteremtése,

amiben nem érez kitaszítottságot származása, színe, vallása, hátrányos helyzete miatt,

lényeges, hogy a gyermekek egészségügyi állapotát, testi épségét családon belül és kívül

védelmezzük, figyelemmel kísérjük és

rendszeres iskolaorvosi ellátást biztosítsunk (gyermekorvos, fül-orr-gégész, szemorvosi,

fogorvosi ellátás, gyógyászait segédeszközök igény szerinti hozzáférhetősége –

hallókészülék, szemüveg stb.),

2

a gyermekek megfelelő fejlődését akadályozhatja a munkanélküliség, a szülők alacsony

jövedelme, vagyoni helyzete – más esetben a szülők életvitele, alkoholizálása,

gyermekükhöz való viszony. Amennyiben a szülők nem tudnak, vagy nem akarnak

gondoskodni a gyermeküket megillető szolgáltatásokról, intézményünk megteszi a

szükséges intézkedéseket az önkormányzat képviselő testülete felé. A család szociális és

anyagi helyzetének felmérése után rendkívüli, vagy rendszeres gyermekvédelmi

támogatás, illetve természetbeni juttatást (tankönyv, tanszer) javasolunk az arra

rászorulóknak.

nyomatékosan figyelmeztetjük a szülőt – a gyermekjóléti szolgálat segítségével is – a

tankötelezettségre, a rendszeres folyamatos iskolába járásra,

segítséget nyújtunk az otthoni kulturált szabadidő eltöltéséhez, életkoruknak megfelelő

rendezvényeken való részvételhez,

folyamatosan ellenőrizzük a tanulók eredményeit,

tanácsot adunk a szülőknek kérésükre és válságos helyzetükben családi életük

rendezéséhez, gyermekükkel való foglalkozáshoz,

tiszteletben tartjuk a gyermekek személyiségét, ismertetjük jogaikat és kötelességeiket,

elegendő időt biztosítunk egyéni problémáik megbeszélésére,

tájékoztatjuk a szülőket a segítő szolgáltatások lehetőségeiről (családgondozás, segélyek)

ismertetjük az iskolán belüli segítő szolgáltatást (alapítványunk),

javasoljuk a szorosabb kapcsolattartást intézményünkkel, az osztályfőnökökkel,

szaktanárokkal, nevelőkkel, gyermekfelügyelőkkel, gyakoribb részvételt a szülői

értekezleteken, nyílt napokon, tájékoztató előadásokon (pl.: pályaválasztási, hallássérült

gyermekek életének nyomonkövetése stb.).

Kapcsolatot tartunk: - a Nevelési Tanácsadóval,

- a Gyermekvédelmi Szakszolgálattal,

- a Gyermekjóléti Szolgálattal,

- a Gyámhivatalokkal.

A gyermekvédelmi törvény megvalósításához adott a tantestület megértése, hozzáállása

problémaérzékenysége. Minden pedagógiai segítséget megad az arra rászorulóknak. Ha a

szülők anyagi helyzete a továbbiakban is romlani fog, akkor kérdéses, hogy intézményünk

mennyiben fogja tudni biztosítani a gyermekek ellátását, nevelését, oktatását.

d) Az állami gondoskodásban nevelkedő gyermekek helyzete intézményünkben

2

Intézményünkben ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti, vagy tartós nevelésbe vett

gyermekeket is gondozunk. Létszámuk évente, illetve tanév közben is változhat (új

gyermekek felvételével, vagy a már itt tanuló gyermekek állami gondoskodásba vételével,

illetve ha a nevelőszülő visszaadja a nevelt gyermeket).

Közülük több gyermeknek nincs hozzátartozója, illetve ha van is, egyáltalán nem tartják a

kapcsolatot gyermekükkel, hosszú évek, vagy a gyermek születése óta nem látogatják.

Intézményünkben biztosítjuk az állami gondozott gyermekek lakhatását, étkezését, ruházatát,

testi, érzelmi, értelmi fejlődését, gondoskodunk a mentálhigiénés és egészségügyi ellátásról.

Az állami gondozottság ténye eleve hátrányos helyzetet teremt a gyermekeknek és ez gyakran

tükröződik esetleges túlérzékenységükben, ellenállásukban, agresszivitásukban. El kell

fogadtatnunk velük átmeneti, vagy állandó helyzetüket, ami rettenetesen nehéz, szinte

lehetetlen.

A gyermekeket hétvégén és tanítási szünetekben más gyermekek szülei, illetve saját

dolgozóink gyakran hazaviszik családjukhoz, ahol annak formáival, szokásaival ismerkednek,

élnek át helyzeteket. A gazdasági helyzet romlása az egyre több halmozottan fogyatékos

gyermek miatt is azonban egyre kevesebb az ilyen alkalom.

A hallássérült gyermekek elhelyezése nevelőszülénél a nevelőszülő abszolút megértésén, jó

hozzáállásán, szeretetén és nem utolsó sorban anyagi megbecsülésén és a gyermek

elfogadásán (fogyatékosságával együtt) múlik. Még nehezebb a helyzet akkor, ha a gyermek

halmozottan sérült, esetleg beilleszkedési, magatartási zavarok is mutatkoznak. Esélyei ebben

az esetben romlanak, vagy nincsenek.

Nevelőszülőnél történt elhelyezés esetén a gyermek hét közben diákotthonban tartózkodik,

hétvégén és szünetekben utazik nevelőszülőjéhez. Saját családba történő visszahelyezésre

intézményünkben is történtek próbálkozások, de a szülők életvitele és a gyermekek ellenállása

miatt nem járt sikerrel.

Az állami gondozott tanulóink a diákotthonból elválasztott lakóotthonban élnek, amely

megfelel a gyermekvédelmi törvény előírásának (melléklet – Lakóotthoni program)

2

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

1.) Az egészségfejlesztés fogalma

Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma.

Magába foglalja:

- az elsődleges prevenció,

- a mentálhigiéné,

- az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés,

- az önsegítés feladatait, módszereit.

2.) Az iskola, mint az egészségfejlesztés legfontosabb színtere

Tanulóink hosszú éveket – általában 6-16. életév – töltenek el az iskolában. Ebben az

életkorban fogékonyak, a személyiségfejlődésükre jelentős hatást lehet gyakorolni. Ezek a

hatások nagyban meghatározzák a később kialakuló szokásaikat, életmódjukat. Az iskola a

szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel

készségeinek, magatartás mintáinak kialakítására és begyakorlására.

3.) Az egészségnevelés színterei

3.1.) Hagyományos tanórai keretekben

Szaktárgyi órák témafeldolgozása:

ismeretek a tanuló saját testéről, működéséről,

betegségek, gyógyulási folyamat,

az egészséges környezet jelentősége,

az egészséges táplálkozás,

egészségkárosító szokások.

az első évfolyamtól a negyedik évfolyamig az anyanyelv, a magyar nyelv és irodalom

tantárgy témakörei (hangsúlyozottan a tantárgyba integrálódott környezetismereti

témakörök).

az ötödik évfolyamtól a nyolcadik évfolyamig a természetismeret és a biológia

tantárgy kapcsolódó témakörei.

3.2.) Diákotthoni színtéren

2

A regionális beiskolázás következtében diákjaink túlnyomó része hét közben diákotthonban

lakik. Ebből eredően az egészségügyi szokások, a testi higiénia kialakítása jelentős szerepet

kap az iskolai, diákotthoni nevelésben.

A szociokulturálisan hátrányos helyzetű tanulóink magas száma még hangsúlyosabbá teszi ezt

a nevelési területet.

Tanulóink jelentős hányada a minimális egészségügyi, higiéniás szokásokkal sem

rendelkezik, amikor megkezdi iskolás éveit. Mindezekből eredően napi feladatunk többek

között:

a helyes fogápolás fontosságának tudatosítása, a fogmosás technikájának

elsajátítása,

az esti, reggeli tisztálkodási szokások kialakítása,

a fehérnemű váltásának rendszeressége,

a testápolási cikkek használatának megismertetése (izzadás gátlók, lábápolószerek

stb.)

3.3.) Pályázatok, programok, akciók

Hosszú évek óta részt veszünk 7-8.osztályos tanulóinkkal az „Always iskolaprogram”-

ban. A programban kapott reklámanyagot, ismeretterjesztő kiadványokat a tanulókkal az

osztályfőnökök ismertetik a csoportvezetők segítségével.

A 2002/2003.tanév tavaszán bekapcsolódtunk az Egészségügyi, Szociális és Családügyi

Minisztérium által meghirdetett az AIDS és más nemi úton terjedő megbetegedések

megelőzésére kiírt pályázatának programjába. Az elmúlt év őszén megkaptuk Dr.

Gyarmati Tamás: „Beszéljünk erről…” című ismeretterjesztő könyvét, amelyet

osztályfőnöki, biológia órákon, valamint korcsoportos beszélgetéseken feldolgoztunk.

A kamaszkorban felszínre kerülő szexuális kérdéseiket az iskola pszichológusa

csoportos/egyéni beszélgetéseken, foglalkozásokon segít feldolgozni.

Az elsősegélynyújtás, a csecsemőgondozás, a betegápolás alapvető ismereteit az iskolai

védőnő gyakorlati bemutatóval, tevékenységgel segít elsajátíttatni.

4.) A segítő kapcsolatok színterei

Szülő, család

Tájékoztatás, felvilágosítás következtében nyerhető meg a szülői háttér a tanulók érdekében

végzett munka támogatásához.

A tájékoztatás fórumai:

2

Szülői értekezlet, iskolai szintű szülői fórum a szülői szervezet és az iskolavezetés

szervezésében.

Témától függően felkért előadók:

- audiológus szakorvos,

- mentálhigiénés szakember,

- iskolaorvos,

- pszichológus,

- a rendőrség bűnmegelőzési osztályának szakembere.

Nevelőtestület

Szakmai tanácskozások, fórumok

- Hagyományosan kialakult formája az iskolánkban évente megrendezésre kerülő

„Hallássérült gyermekek, fiatalok nemzetközi közlekedési versenye” alkalmával

tartott szakmai fórum az ORFK előadóival.

- Városi, megyei, országos fórumokon tantestületünk egy-két tagja rendszeresen

részt vesz. Az előadáson hallottakról nevelőtestületi fórumon beszámol.

Egészségügyi szakellátás

Iskolaorvos.

Személyesen irányítja és ellenőrzi az iskolaegészségügyi szolgálat tevékenységét

Elvégzi az életkorhoz kötött szűrővizsgálatokat

- a gyermekek fejlődésének figyelemmel kísérése,

- szekunder prevenció megvalósítása,

- a tanulók megbetegedése esetén azonnali ellátás, ápolás.

Munkáját főállású védőnő és ápolónő segíti.

Pszichológus

Lelki eredetű problémák feldolgozásában segít

- tantestületnek,- szülőknek,- diákoknak.

Orr-fül-gégész audiológus szakorvos, audiológiai asszisztens gondoskodik a tanulók

rendszeres hallásvizsgálatáról, fülészeti, gégészeti szűréséről, a megfelelő

hallókészülékkel való ellátásról.

Szemész szakorvos rendszeres szűrést végez tanulóink körében.

Az ortopédiai szűrés is rendszeres – szakorvosi ellátásban.

2

Gyermekjóléti szolgálatok, családsegítők

Kapcsolatot tartunk fenn tanulóink lakóhelye szerinti szolgálatokkal a hátrányos helyzetű és a

veszélyeztetett tanulóink otthoni helyzetének, körülményeinek javítása érdekében.

5.) Mindennapos iskolai testedzés-program

5.1.) Célok, alapelvek

Célja: a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel.

Alapelvei:

Minden gyermek minden nap részt vesz a testmozgás-programban.

A testnevelési órák és egyéb testmozgási alkalmak az eltérő adottságú tanulóknak

is örömet jelentenek a képességeikhez mért feladatokkal.

A sport személyiségfejlesztő hatásai (feladattudat, kitartás, szabálytudat stb.)

érvényesülnek a foglalkozásokon.

A tanulók életmód-sportokkal is megismerkednek.

Minden foglalkozáson megfelelő keringési- és légzőrendszer terhelés történik.

A testnevelés órák szerves része a gimnasztika (biomechanikailag helyes testtartás

kialakítása, fenntartása).

A mozgásanyag egészében a gerinc- és izületvédelem szabályainak betartásával

kerül összeállításra.

A testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz.

5.2. Szervezeti keretek

5.2.1. Tanórai keretekben:

Testnevelés – valamennyi évfolyamon heti 2 óra

Úszás – valamennyi évfolyamon heti 1 óra

Tömegsport – a valamennyi évfolyamon heti 1 óra

A sajátos nevelési igényű gyermekeink speciális mozgásnevelését – tagozatonként eltérő

tartalommal – szolgálják az alábbiak:

- alapozó terápia (logopédiai 1.és 2.osztály)

- mozgásnevelés (súlyosan halmozottan sérültek csoportjai)

- hallás-, ritmus-, mozgásnevelés (ép intellektusú hallássérült csoportok)

- dysphasiás torna (a tanulási zavaros tanulóink számára)

Az ortopédiai szűrésen kiszűrt, diagnosztizált tanulóink számára biztosított a

gyógytestnevelés.

2

5.2.2. Tanórán kívüli tevékenységi formák

Mozgásos játékfoglalkozások

1-4.évfolyamon napi rendszerességgel az ebédet követő időszakban legalább 30 perces

időtartamban. A foglalkozásokat a testnevelő szakmai irányításával a diákotthoni

csoportvezetők végzik.

Felkínált mozgásos tevékenység a délutáni tanórát követően valamennyi évfolyam

számára (1-1,5 óra terjedelemben)

ritmikus torna (aerobic)

néptánc

asztalitenisz

labdajátékok (kidobó, futball)

5.2.3.) Iskolai sportköri foglalkozások

atlétika,

röplabda,

futball.

6.) A testedzés-program feltételei

6.1.) Tárgyi feltételek

A testnevelés és speciális mozgásfejlesztés órákhoz két tornaszoba, egy mozgásfejlesztő

szoba és egy hallás-, ritmus-, mozgásfejlesztő terem áll rendelkezésre. A mozgásos

programok megvalósítását kedvezően befolyásolja a 3000 m2 játszó- és sportudvar. A

valamennyi gyermekünkre kiterjedő úszásoktatáshoz a városi uszodát és a mosdósi kórház

uszodáját vesszük igénybe.

6.2.) Személyi feltételek

A testnevelés órákat szakos tanár, a speciális mozgásfejlesztéseket megfelelő terápiás

végzettségű gyógypedagógus, az úszásoktatás/uszodai foglalkozást gyógypedagógus

úszásoktató végzi.

A mozgásfejlesztő programokban tevékenyen részt vállalnak a testnevelés szakkollégiumi

végzettségű tanító szakos nevelőtanárok is.

7. Tanulóink fizikai állapotának mérése

7.1. Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja

Oktatás területén:

2

Minőség-ellenőrzés – az általános fizikai teherbíró képesség egységes mérése, értékelése

és minősítése.

Minőségbiztosítás – minden fiatal (képesség szerinti differenciált terheléssel, szükség

esetén felzárkóztató program biztosításával) úgy jusson el a felnőtté válásig, hogy az

egészséges létezéshez szükséges fizikai szintet elérje és megtartsa.

Az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító

szerepének tudatosítása.

Egészségügy területén:

Megteremtődik a primer prevenció alapja: a közvetlen kapcsolattartásra épített szoros orvos-

pedagógus együttműködés.

Az iskolaorvos, a védőnők, a testnevelő által mért eredményekből a tanulók funkcionális

állapotáról kapnak jelzést, segítve ezzel a betegségek megelőzését, a gyógyítást.

7.2. Az állapotfelmérések kialakult formái

A tanulók fizikai képességeinek mérését az OM „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus

képességeinek méréséhez” című, 2000-ben kiadott útmutató módszerei, javaslatai alapján

végezzük.

A mérések ideje:

Évente két alkalommal, tanévkezdéskor és tanév végén.

2

A mérések tartalma:

7-8 évesek számára 9 éves kortól 11 éves kortól

Alap-állóképesség mérése:

- Cooper-teszt

Izomerő mérése

Dinamikus ugróerő

1.) Az alsó végtag dinamikus

erejének mérése:

- helyből távolugrás páros

lábbal

Dinamikus erő-állóképesség

2.) A csípőhajlító és a

hasizom erő állóképességének

mérése

- hanyattfekvésből felülés

térdérintéssel, folyamatosan,

kifáradásig

3.) A hátizom erő-

állóképességének mérése

- hason-fekvésből törzs-

emelés és leengedés folyama-

tosan, kifáradásig

Alap-állóképesség mérése:

- Cooper-teszt

Izomerő mérése

Dinamikus ugróerő

1.) Az alsó végtag dinamikus

erejének mérése:

- helyből távolugrás páros

lábbal

Dinamikus dobóerő

2.) A kar-, törzs-, és a

lábizmok együttes dinamikus

erejének mérése:

- kétkezes labdadobás (vetés)

hátra, fej fölött tömött

labdával

3.) A kar-, törzs-, és a

lábizmok együttes dinamikus

erejének mérése:

- egykezes labdalökés helyből

az ügyesebb kézzel, tömött

labdával

Dinamikus erő-állóképesség

4.) A vállövi- és a karizmok

erő-állóképességének mérése:

- mellső fekvőtámaszban

karhajlítás és nyújtás,

folyamatosan kifáradásig

5.) A csípőhajlítő és a

hasizom erőállóképességének

mérése

- hanyattfekvésből felülés

térdérintéssel, folyamatosan

Alap-állóképesség mérése:

- Cooper-teszt

Izomerő mérése

Dinamikus ugróerő

1.) Az alsó végtag dinamikus

erejének mérése:

- helyből távolugrás páros

lábbal

Dinamikus erő-állóképesség

2.) A vállövi- és a karizmok

erő-állóképességének mérése:

- mellső fekvőtámaszban

karhajlítás és nyújtás,

folyamatosan kifáradásig

3.) A csípőhajlító és a

hasizom erőállóképességének

mérése

- hanyattfekvésből felülés

térdérintéssel, folyamatosan

2

kifáradásig

6.) A hátizmok erő-

állóképességének kérése

- hasonfekvésből törzsemelés-

és leengedés folyamatosan

kifáradásig

kifáradásig

4.) A hátizmok erő-

állóképességének kérése

- hasonfekvésből törzsemelés-

és leengedés folyamatosan

kifáradásig

2

Környezeti nevelési program

1.) Helyzetelemzés, helyzetkép

Az iskola helye és épülete

Kaposvár belvárosában több mint 100 éve épült egy intézmény a hallássérült

gyermekek oktatására, nevelésére.

Ebben az épületegységben, napjainkban az iskolával szerves egységet képező

diákotthon és egy speciális gyermekotthon működik.

Az iskolai oktatás színtere döntően az 1981-ben átadott 16 tantermes épületegység.

Környezeti és egészségnevelési szempontból jelentős, hogy 3000 m2-es területen sport,

játékudvarral rendelkezünk.

Tanórai és tanórán kívüli nevelési céljainkat szolgálja a városkörnyéken lévő

gyakorlókertünk, a jól felszerelt gyakorlókonyhánk, technika műhelyünk, a kézműves

technikák széles választékát kiszolgáló szaktantermünk (berendezésében megtalálható

többek között a szövőszék, az égetőkemence is).

Az iskolánkba érkezőket a Somssich P. utcai „régi” épület előtt egy gondozott,

virágokkal, örökzöldekkel teli kert fogadja. Itt és a parkosított udvaron is található

nem egy olyan fa, vagy bokor, amelyet jelentős iskolatörténeti évfordulókon iskolai

tanulói, az „öreg” diákok, a tantestület ültetett el.

Az épületbe érkezőt tanítványaink remekműveivel (tűzzománc-képek, rajzok, agyag-, és textilképek, stb.) díszített falak, versenyeken szerzett kupákkal, oklevelekkel teli tárlók fogadják.

Mind a külső, mind a belső környezet esztétikai látványa az intézmény egészének –

diákok, nevelőtestület, technikai személyzet – a környezeti nevelés iránti

elhivatottságát jelzi.

2.) A környezeti nevelés célja

A tanulók felkészítése a környezeti problémák, konfliktusok kezelésére,

megoldására, elviselésére-, az ezekhez szükséges kommunikációs és

együttműködési képesség kialakítása.

Tényszerű és alkalmazható ismeretek nyújtásával a környezettudatos szemlélet

formálása.

A környezeti ártalmakkal járó cselekvések felismerése, az azoktól való

tartózkodás, a szándékos környezetrontás elutasítása, a környezetet jobbító

cselekvések végzése.

A természet és az emberi környezet értékeinek, szépségeinek megismerése,

valamint az ember és környezete harmonikus kapcsolatának megmutatása, az erre

való igény kialakítása, fejlesztése.

2

A környezeti nevelés alkalmai, módjai:

A környezetvédelmi nevelésre

Tanórákon, illetve

Tanórán kívüli programok keretében is van lehetőség.

3.) A környezeti nevelés színterei iskolánkban

3. 1. Hagyományos tanórai szervezésben

Az ép értelmű hallássérült tanulók osztályaiban

- az első évfolyamon az anyanyelv,

- a második-harmadik évfolyamokon a magyar nyelv anyagába épülnek

be,

- a negyedik évfolyamon a környezetismeret,

- az ötödik-hatodik évfolyamon a természetismeret,

- a hetedik-nyolcadik évfolyamon az adott földrajzi, biológiai,

egészségtani, fizikai, kémia témákhoz rendelve, vagy technika órákon,

továbbá testnevelés és sportfoglalkozásokon kerülhetnek feldolgozásra.

A halmozottan sérült tanulók csoportjaiban

A környezetvédelmi nevelés az elméleti ismeretszerzés helyett főleg a

gyakorlati tevékenységre összpontosul. Kiemelt szerepet kapnak a

környezeti nevelés technikai, illetve testkultúrához kapcsolódó összetevői,

az ismeretszerzés játékos lehetőségei.

Technikai összetevők:

természetes és környezetbarát anyagok felhasználása,

energia- és anyagtakarékosság,

a környezetszennyezés elkerülése,

a környezet esztétikumának növelése,

praktikus környezetvédelmi, munkavédelmi ismeretek szerzése,

a kertgazdálkodás, a földhasználat környezetbarát módjai (pl.:

iskolakertben),

a háztartás környezetkímélő működtetése,

a harmonikus családi szerepekre való felkészülés.

A testkultúrához kapcsolódó összetevők:

a szabadban, természetben végzett mozgásos tevékenységek,

az állóképesség fejlesztése,

a helyes életviteli szokások kialakítása.

2

Játékok:

szituációs játékok,

értékelést fejlesztő játékok,

memóriafejlesztő játékok,

kapcsolatteremtést segítő játékok.

Logopédiai osztályokban (1., 2. évfolyam)

- a magyar nyelv és irodalom anyagában,

- a környezetismeret tantárgy keretében,

- technika, testnevelés, rajz órákon.

3. 2. Nem hagyományos tanórai keretekben (valamennyi tagozaton)

- Valamennyi osztály a tanév folyamán legalább egyszer múzeumi órát tart a

Somogy Megyei Múzeum tananyaghoz kapcsolódó kiállítási egységében.

- Felső tagozatosaink üzemlátogatáson ismerik meg városunk ipari üzemeit.

- Több osztályunk kihasználja az erdei iskola természet közelben való tanítási

módszereinek lehetőségét.

3. 3. Tanórán kívüli programok

- A Hallássérültek Nemzetközi Napjához kapcsolódóan diáknapot szervezünk. Ezen

a napon valamennyi csoport a városkörnyékre szervez túrákat. Megismerik.

közvetlen természeti környezeteinket, értékeinket (pl.: Deseda-arborétum, Szenna

Falumúzeum, Szentjakabi romok, stb.).

- Hagyománnyá vált iskolánkban egy sajátságos családlátogatási forma. Az

osztályfőnök és a diákotthoni csoportvezető az egész osztállyal együtt látogatja

meg egy-egy gyermek családját. A regionális beiskolázásból adódóan így a

tanulók a Dél-Dunántúli régió több településével, annak természeti környezetével,

hagyományaival, értékeivel ismerkednek meg.

- Minden évben két alkalommal (Húsvét és Karácsony előtt) játszóházat szervezünk

tanulóinknak. Ezekre az alkalmakra a város többségi iskoláiból hívunk

vendégségbe egy-egy osztályt. A közös ajándékkészítés során a tanulók a

természetes alapanyagok felhasználásáról szereznek ismereteket.

- Az osztálykirándulások szervezését az iskola autó-, és mikrobusza segíti

lebonyolítani. Tanulóink Magyarország nagy tájegységeinek természeti értékeivel

tudnak ily módon ismerkedni.

- Különböző akciókban veszünk részt:

Rendszeres papírgyűjtés

2

Az elhasznált elemek e célra rendszeresített gyűjtőkbe való elhelyezése

napi feladat (a hallókészülék tanítványaink állandóan viselt gyógyászati

segédeszköze)

A Föld és Víz Világnapján meghirdetett rajzpályázaton tanulóink

rendszeresen részt vesznek

A városban meghirdetett környezetszépítő akciókba mindig sikeresen

kapcsolódunk be

A környezetkímélő, egészséges kerékpáros közlekedés elméleti és

gyakorlati ismereteinek elsajátítását célozza az iskolánk szervezésében már,

hagyományossá vált és nemzetközivé szélesedett közlekedési verseny.

4.) Erőforrások

4. 1. Humán erőforrások

A környezeti nevelés céljainak megvalósításában elengedhetetlen feltétel az egyes

nevelési színterek résztvevőinek kapcsolattartása, együttműködése. Az alábbiakban a

bemutatásra kerülő kapcsolatrendszer – a már kialakult formák bemutatása mellett

tartalmazza a kiépítésre várókat is.

4. 1. 1. Iskolán belüli együttműködés

Pedagógusok:

Az egy osztályban tanító tanárok, a tanulócsoportot vezető nevelőtanár

(gyógypedagógiai asszisztens, gyermekfelügyelő) a tanmenetek, foglalkozási

tervek elkészítése, módosítása előtt team-megbeszéléseken a környezeti nevelés

konkrét céljait, feladatait egyeztetik (összefüggések feltárása, kiépítése, egymást

segítő, alapozó, kiegészítő feladatok, stb.).

Tanulók:

Valamennyi tanuló feladata a környezete megóvása. A diákönkormányzat

otthontanács tagjai rendszeresen végeznek tisztasági őrjáratot a kollégiumi

hálókban, illetve egyéb helyiségekben. Az őrjárat pontoz. Az időszakos összesítés

alapján a díjazás mindig valamilyen ünnepi alkalomhoz kötődik, pl.: Iskola napja,

Mikulás-nap, Farsang, Gyermeknap.

A következő tanévben kialakítjuk a „tisztasági őrjárat” rendszerét az

iskolaépületére, valamint az udvar területére is a következő célokkal, feladatokkal:

2

Az osztálytermek rendjének ellenőrzése (a terem tisztasága, padok, polcok

rendje).

A tantermek ízléses dekoráltságának figyelemmel kísérése. Külön

figyelmet fordítva a tantermi „zöldsarkok” gondozottságára.

Folyosók, zuhanyozók, mellékhelyiségek rendjének, higiéniájának

ellenőrzése, a hiányosságok jelzése.

Tanárok, diákok:

A környezeti nevelés különböző színterein (tanórák, tanórán kívüli programok,

különböző akciók) a tanulók ismeretszerzése, és minden gyakorlati tevékenysége

tanáraik, nevelőik irányításával, segítségével történik. A tanórák környezeti

neveléshez tartozó tartalmát a munkaközösségek és az egy osztályban tanítók

teamje határozza meg. A tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek

áttekintése a gyógypedagógus osztályfőnökök irányításával a diákotthoni

csoportvezetők feladata.

Pedagógusok, szülők:

A szülői házzal való harmonikus együttműködés e területen is nélkülözhetetlen.

Szülői értekezletek témájaként megjelenik a környezet tudatos magatartási normák

(egyénre szabottan) megbeszélése a szülőkkel.

A környezeti nevelést a szülők különböző akciókkal is segítik:

Bekapcsolódnak a hulladékgyűjtésbe

Részt vesznek a „zöld sarkok” kialakításában (pl.: virágot hoznak).

Segítik az esztétikus díszítést (pl.: természetes anyagokat, terméseket

hoznak, gyűjtenek)

Mentálhigiénés szakember, pszichológus:

A mentálhigiénés szakvizsgával rendelkező gyógypedagógiai tanár és iskolánk

pszichológusa vizsgálataikkal segítik a környezeti nevelési munkánkat. (pl.:

napirend elemzése, közvetlen környezet otthonossága, stb.). Ez a munka a

2004/2005-ös tanévtől indul.

Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak:

Gondnok: feladata, koordináló munkája nagyon fontos. Folyamatosan figyelemmel

kíséri a tisztítószerek piaci kínálatát. A kínálatból a felhasználni kívánt termékeket

kiválogatja, az így elkészített listát az ÁNTSZ-hez nyújtja be.

2

Az ÁNTSZ által engedélyezett szerek kerülnek felhasználásra. Koordinálja azokat

a karbantartási munkákat, melyeket az intézmény igazgatója elrendel, engedélyez.

Mindez a környezet otthonossá, biztonságossá tételét szolgálja.

Élelmezésvezető:

Az egészséges étrend összeállítása a gyermekétkeztetésben általában, a diákotthoni

háttérrel működő intézmények esetében – így esetünkben is – kiemelt fontosságú.

A heti étrend összeállításakor az élelmezésvezető egyeztetést végez:

- az iskolai védőnővel,

- a diákotthon vezetőjével.

Nagy gondot fordít a megfelelő mennyiségű tejtermék, zöldség, gyümölcs étlapba

iktatására.

A tanulók kívánságait a diákönkormányzat évente több alkalommal felméri, a

kéréseket az élelmezésvezető az ésszerűség, a lehetőségek határain belül az

étrendbe beépíti.

Adminisztrációs munkakörök:

Területükön keletkezett hulladékpapírt összegyűjtik, majd a tanulók

hulladékgyűjtési akciójához csatlakozva szállítják el. A kiürült

nyomtatópatronokat, a másológéphez szükséges festékes flakonokat összegyűjtik

és az erre alkalmas szelektív gyűjtőbe szállítják.

4. 1. 2. Iskolán kívüli együttműködés

Intézmények:

Kiemelkedően fontosak számunkra a múzeumok, nemzeti parkok, állatkertek.

Valamennyi évfolyam évente (korosztálytól függően) közelebbi/távolabbi helyre

kirándulást tesz. A kirándulás előkészítése tanórákon folyik. (anyanyelv, magyar

nyelv és irodalom, szaktárgyak).

Hivatalos szervek:

Az iskola működését környezetvédelmi és egészségügyi szempontból az ÁNTSZ

ellenőrzi. Javaslataikat felhasználjuk az iskolai környezet alakításában.

4. 2. Anyagi erőforrások

Költségvetés:

2

Minden évben számtalan olyan felújítás történik, amely a kultúrált környezet

megteremtését szolgálja.

Alapítvány:

A táborozáshoz szükséges eszközök vásárlását is támogatja az alapítvány (pl.:

hátizsák, hálózsák, stb.).

Rászorultsági alapon támogatja a tanulók kiránduláson való részvételét. A

támogatást az érintett tanuló osztályfőnöke kéri. Ez kiterjed a kiránduláson való

részvételekhez szükséges felszerelés megvásárlására is.

Pályázat:

Folyamatos figyelemmel kísérjük a témában kiírt pályázatokat. Az eddigiekben is

lehetőségünk volt pályázati támogatáshoz jutni.

Például:

Táborozásra, erdei iskolára

Könyvtárfejlesztésre (természetfilmek, könyvek).

Bízunk benne, hogy a jövőben a pályázati lehetőségek még nagyobb lehetőségeket

biztosítanak.

5.) Alapelvek, jövőkép, célok

5.1.) Alapelvek, jövőkép

A környezeti nevelés alapelvei közül kiemelten kezeljük az alábbiakat:

tapasztalaton alapuló környezeti nevelés,

érzelmi és értelmi környezeti nevelés,

a környezettudatos magatartás és életvitel segítése,

az egészség és a környezet összefüggései,

elővigyázatosság.

Hosszú távú célunk, hogy tanítványaink olyan felnőtté váljanak, akik a környezet

értékei iránt felelősséget éreznek.

Szeretnénk, ha tanulóink megőriznék intézményünk hangulatos, esztétikus környezetét

és aktívan részt vennének annak további ápolásában.

Intézményünk valamennyi dolgozója és diákja fokozottan figyelne az intézmény

energia- és vízfelhasználására.

6.) Konkrét célok, feladatok

A tanmenetekben több környezeti nevelési tartalom jelenik meg, megjelölve a

feldolgozás változatos formáját.

2

A „Tisztasági őrjárat” hozzájárul, hogy az intézmény egészében az esztétikus, tiszta

környezet legyen a jellemző.

A tanulók körében kialakított felelősi rendszer hozzájárul ahhoz, hogy ne legyenek

nyitva felejtett csapok és égve hagyott villanyok.

A „Zöld sarkok” (osztályok, könyvtár, hálószobák) ápolásával tevékenység közben

szereznek ismereteket a tanulók.

A tanulmányi kirándulások tanórai előkészítése, majd feldolgozása mélyíti a tanulók

környezetük iránti szeretetét.

7.) Taneszközök

Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a

környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan frissíteni szükséges a könyvtár

állomány környezeti neveléshez kapcsolódó könyv- és videó tárat.

8.) Minőségfejlesztés

A szakmai tartalmak beépülnek a szaktárgyak kapcsolódó témáiba. A félévi és év végi

szaktárgyi beszámolók kitérnek a környezeti nevelés terén elért eredményekre,

tevékenységekre.

9.) Továbbképzés

Figyelemmel kísérjük a témához kapcsolódó továbbképzéseket. A sajátos nevelési igényű

gyermekeink oktatásában, nevelésében legjobban adaptálható témájú továbbképzéseken

lehetőség szerint tantestületünk 1-2 tagja részt vesz.

2

Kapcsolat a szülői házzal

Gyermekeink nevelése, oktatása csak a szülői házzal való szoros együttműködésben

képzelhető el.

Ahhoz, hogy a szülők igazi partnerek legyenek a fejlesztésben rendszeres tájékoztatásra,

útmutatásra van szükségük.

Ennek formái:

Nyílt napok

- A szülők látják gyermekük tanórai munkáját, az egyénre szabott,

sérülés-specifikus módszerek alkalmazását a fejlesztésben.

Szülői fórumok

- A Szülői Szervezet javaslatai alapján az iskolavezetés szervezi. Témái a

szülők igénye szerint alakulnak.

Példaképpen néhány, a közelmúltban szervezett fórumok közül:

- A gyermekek kommunikációjának fejlesztése a család mindennapi

tevékenységébe ágyazva.

- A TV-nézés, a videózás helyes aránya, módja. Gyakorlati tanácsok a

videó hatékony felhasználásához. Film, műsorajánlás.

- Társadalombiztosítási finanszírozások (utazási költség, méltányossági

GYES, segédeszközök stb.).

- Élménynapló írásának módjai (videó bemutató, megbeszélés).

„Rendhagyó” szülői értekezletek – Egy-egy kulcsfontosságú fejlesztési

feladat (pl.: szókincsfejlesztés) gyakorlati bemutatóval egybekötött

bemutatása, körüljárása. Ez a „szülői értekezlet” nem osztályfokhoz kötött,

hanem a hasonló módon fejleszthető tanulók szülei képeznek egy-egy

csoportot (hallásállapot, vezető kommunikációs csatorna).

„Ötletvásár” – Szülők egymás között. Én így csináltam, csinálom. A

szülők saját tapasztalataikat (sikereiket, kudarcaikat) osztják meg

egymással.

Fogadóórák – Az adott gyermek egyéni fejlődésének megbeszélése a

szülővel. Tájékoztatás, feladatok a fejlesztésben.

2

Szülőklubok – A szülők, a hallássérült gyermek és a halló testvérek

(esetenként nagyszülő is) együtt vesznek részt a programokon. Hazai és

külföldi előadók elméleti előadásai, gyakorlati bemutatók gazdagítják a

szülők ismereteit. A sorstárs szülőkkel való kapcsolatfelvétel sok

segítséget, bátorítást ad a családoknak.

Családlátogatások – Az osztályfőnök, a csoportvezető nevelő a gyermeket

az egész osztályközösséggel együtt látogatja meg otthonában. Ezek a

látogatások mind a család, mind a gyermekek szempontjából nagyon

jelentősek. Növelik az egymás iránti toleranciát, a másság

(életkörülmények, szokások stb.) iránti megértő elfogadást.

Iskolai rendezvények, bemutatók, kiállítások

A karácsonyi és farsangi kulturális bemutatókon a szülők gyermekeik

színpadi játékában gyönyörködhetnek. A képzőművészeti kiállításokon –

nem egyszer a gyermek lakóhelyén – büszkén nézegethetik gyermekük

alkotásait.

Mindez segíti a családot sérült gyermeke elfogadásában, értékeinek

felismerésében.

Pályaválasztási segítségnyújtás – A felső tagozatos osztályok a szülőkkel

együtt iskolalátogatásokat, üzemlátogatásokat szerveznek. Ez a forma

különösen nagy jelentőségű a tanulási zavaros vagy a súlyosan halmozottan

sérült tanulók esetében, amikor is a gyermekek továbbtanulási lehetőségei

korlátozottak.

A szülői szervezet helye, szerepe

(leírása: Az érdekegyeztetés, érdekérvényesítés szervei, formái címszónál)

2

Az ambuláns logopédiai szakszolgálat helyi programja

Logopédiai tevékenységünk több éves tapasztalata alapján döntött úgy az

iskolavezetés 1995-ben, hogy az ambuláns szakellátásban a centrumban folyó munka mellett

utazótanári hálózat kialakításával, decentrumok fokozatos kiépítésével teszi hatékonyabbá a

terápiás munkát. Lendületet adott a hálózat építéséhez az 1996. évi LXII. Törvény a

közoktatásról, mely 25.§-ában rendelkezik a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd és más

fogyatékosok, valamint a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási

rendellenességgel küzdő gyermekek gondozásához, rehabilitációs célú foglalkoztatásához

való jogról, ellátási kötelezettségről.

Az 1996-os évben megtörtént Somogy Megye Önkormányzata Humánpolitikai

Főosztálya, valamint a kaposvári Nevelési Tanácsadó és Beszédjavító Intézettel való

egyeztetés alapján a logopédiai ellátási terület felosztása. Ennek értelmében intézetünk

logopédusai látják el a Kaposvár környéki kistérségi régió településeit, Kaposvár logopédiai

szakellátásába a Nevelési Tanácsadó és Beszédjavító Intézet külön felkérése és megbízása

alapján kapcsolódunk be.

A) Szolgáltatásaink:

A logopédiai szakszolgálat keretén belül a vonzáskörzetünkbe tartozó óvodás- és

általános iskolás korú gyermekek körében a következő problémák kiszűrését, részbeni vagy

teljes diagnosztizálását, egyéni és csoportos fejlesztését tudjuk vállalni:

akadályozott/megkésett beszédfejlődés, pösze beszéd, orrhangzós beszéd, dadogás, hadarás,

diszlexia-, diszgráfia prevenció, reedukáció.

1.) Diagnosztikus munka

A korrekt diagnózis megállapításához egyre több gyermek esetében indokolt a

különböző részterületekre kiterjedő időigényesebb vizsgálat végzése is, melyhez a szükséges

tesztek, eszközök nagy részét beszereztük, rendelkezésünkre állnak. Az artikuláció vizsgálata

mellett a diagnosztikus eljárások közül leggyakrabban az alábbiakat alkalmazzuk differenciál-

és folyamatdiagnosztikai munkánk során:

Általános intelligencia vizsgálatokSONBudapesti BinetGoodenough-teszt (valamennyi gyermeknél elvégezzük tájékozódó jelleggel)

Vizuomotoros koordinációt vizsgáló próbákFrostig tesztBender A próbaKnox kocka

2

BeszédvizsgálatokGMP-tesztPeabody szókincstesztJuhász-Bittera féle Megkésett/akadályozott beszédfejlődésű gyermekek beszéd és nyelvi fejlettségét vizsgáló teszt

Tanulási alkalmasság vizsgálataiDPT-tesztDiszlexia vizsgálatokDiszgráfia vizsgálatokDiszkalkulia vizsgálatokHiskey-teszt

Az általános intelligencia vizsgálatokat (SON; Budapesti Binet) csak néhány esetben végzik

el logopédiai diagnosztikai tanfolyamot végzett kollégáink, legtöbbször a Nevelési

Tanácsadó és Beszédjavító Intézet, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és

Rehabilitációs Bizottság, valamint a Gyermek- és Ifjúsági Pszichiátriai Gondozó szakemberei

veszik fel kérésünkre. Indokolt esetben a szükséges részletes orvosi-, pszichológiai-,

gyógypedagógiai vizsgálatokkal együtt, megszerezésében legtöbbször segítünk a

pedagógusoknak és/vagy a szülőknek egyaránt.

Indokolt esetben a gyermekek szükségleteitől függően nyomonkövetéses kontrollvizsgálatot

végzünk 5-10 havi gyakorisággal. Felkutató és diagnosztikus munkánk minőségi

változásainak is tulajdonítható, hogy a beszédfogyatékos, súlyos beszédhibás gyermekek

közül háromszor annyian részesülnek intenzív szakellátásban óvodánkban, előkészítő/első

osztályunkban, mint 5 évvel ezelőtt.

2.) Terápia, fejlesztés, szakmai szolgáltatás

Az intézményünk szakellátásában dolgozó különböző végzettségű szakemberek -

otológus - audiológus szakorvos, audiológiai szakasszisztens, konduktor, a korai fejlesztésben

és integrált oktatásban dolgozó gyógypedagógus - szükség esetén segítséget nyújtanak

logopédusainknak a teamben folyó munka megközelítésére, valamint a tapasztalatok

megosztására, kicserélésére.

A falvakban - jelenleg 49 települést érint - történő szűrővizsgálatok, felmérések

eredményeinek tényszerű közlése mellett javaslatokat teszünk a települések fenntartóinak,

intézményvezetőinek a célravezető megoldásokra.

Fontos eredményünknek tekintjük, hogy 15 logopédiai decentrumot tudtunk

kialakítani, így a szakellátásunkhoz tartozó gyermekek több mint 2/3-a lakóhelyén, oktatási

intézménye helyén utazás nélkül részesülhet megfelelő terápiában. Emellett az évek során a

decentrumokban fokozatosan történik a tárgyi feltételek javulása is, bár ez jelenleg

2

hálózatunkban még nagyon heterogén képet mutat. Legtöbb helyen magas a komplex terápiát

igénylők száma, mely feltétlenül indokolja a személyi és tárgyi feltételek további fejlesztését.

Feltételezhetően a szűrővizsgálatok kiterjesztése, az intenzívebbé vált logopédiai ellátás,

valamint felvilágosító tevékenységünk hatására az igénybevevők körében is nagyobb fokú

problémaérzékenység tapasztalható. Ennek hatását érzékeltetheti az a tény is, hogy egyre több

3 és 4 éves kor körüli, nem beszélő vagy csak néhány szóval kommunikáló gyermeket

jeleznek szakszolgálatunknak. Fejlesztésüket általában egyéni terápia biztosításával tudjuk

megkezdeni/végezni. Folyamat-diagnosztikus tevékenységünk tapasztalatai alapján: ők több

évre elhúzódó, különböző speciális részprogram biztosítását is igénylik, melyet ha

szakellátásunkban nem tudunk biztosítani, akkor a kapcsolatrendszerünkhöz tartozó

intézményben szerveztük/szervezzük meg azt számukra. Ez a többirányú fejlesztés ambuláns

keretek között történő terápia esetén három-négy tanévnyi időtartamot igényel, később pedig

többségükben újra megjelennek a legalább két évet átfogó diszlexia-, diszgráfia terápia

foglalkozásokon.

Fontosnak tartjuk és biztosítjuk - kompetenciahatáraink megtartásával - a megelőzés és/vagy a

másodlagos károsodások kialakulásának lehetőség szerinti megakadályozás érdekében évente

az óvónőknek, tanító és tanár kollégáknak, valamint a szülőknek szóló tájékoztatók,

előadások tartását és a hospitálási lehetőséget. Alkalmat teremtünk a szülőknek is a rendszeres

kapcsolattartásra, együttműködésre tanácsadó munka, szülői értekezlet, egyéni beszélgetés

keretében a terápia hatékonyságának növelése érdekében.

B) A szakmai munka minőségének fejlesztése

A rendszeres önképzés és a szervezett továbbképzéseken, tanfolyamokon való

részvétel különösen azért jelentős számunkra, mert szinte valamennyien a gyógypedagógia

szakterületén belül különböző szakirányú tevékenységben is részt veszünk. A kollégák közül

többen speciális fejlesztő módszerek, diagnosztikus eljárások, vizsgálatok és terápiák

végzésére is képesítést szereztek/szereznek.

Így a komplex ellátás mellett bizonyos specializálódás is lehetővé válik, ami a minőségi

ellátás fejlesztésének lehetőségét is jelentheti. A szakszolgálatban feladatot vállaló kollégák

szakmai igénye hozta létre intézményen belül a logopédiai módszertani munkaközösséget

1998-ban.

Munkaközösségünk főbb előnyeit abban látjuk, hogy:

2

biztosított a konzultációs lehetőség, nem magára utalt a logopédus a különböző szakmai

döntéseiben,

továbbképzések, tapasztalatcsere látogatások könnyebben összehangolhatók, szervezhetők,

szakanyagok, feladatlapok gyűjtése, cseréje folyamatos,

team munka lehetősége biztosított,

bizonyos specializálódás feltételei adottak.

A 2000/2001-es tanévben az esti tagozatos logopédia szakos főiskolai hallgatók

szakgyakorlati képzésébe is bekapcsolódott intézményünk az ELTE Bárczi Gusztáv Főiskolai

Kar Logopédiai Tanszéke megbízása alapján.

C) Célok és feladatok

Az ambuláns logopédiai szakszolgálat középtávú célját, további fejlesztéssel bővíthető

tevékenységi területeit röviden az alábbiakban jelölhetjük meg tapasztalataink alapján:

Fokozatosan szükséges bővíteni, hatékonyabbá tenni diagnosztikus tevékenységünket,

tágabb lehetőséget biztosítva ezzel az ambuláns keretek között kezelt súlyos beszédhibás,

beszédfogyatékos gyermekek részére, sérülés-specifikus kezelési terv kidolgozására, a

beszéd- és nyelvi zavarok kompenzálása és megszüntetése érdekében.

A szakellátásban dolgozó kollégák sokoldalú képzettsége, valamint a különböző

határterületeket képviselő, intézményünkben dolgozó szakember bevonásának lehetősége

biztosíthatja a jövőben a team-munka hatékonyabbá tételét, esetenként szupervízió

alkalmazását, melyben szükség szerint külső szakemberek is bekapcsolódhatnak.

Szervezeti keretek, formák bővítését, módosítását indokolják:

Rendszeresen logopédiai vizsgálatok végzése a terápia folyamatában. A

gyermeklétszámtól, valamint az órák számától függően szükség szerint legyen lehetősége a

terápiát végző szakembernek logopédiai vizsgálati órák beiktatására a szakirányú terápia

hatékonyságának növelése, kibővítése esetleges módosítása céljából.

Szükség esetén a logopédiai terápiával szoros tartalmi összefüggésben - a kezelésbe

részesülő gyermekek számára - más ellátási, pedagógiai formák megszervezésében

segítségnyújtás, aktív közreműködés (bábterápia, sport, lovaglás, gyógyúszás,

kommunikációs tréning stb.).

Tanácsadások keretében ún. home tréninggel a három év körüli beszédfogyatékosnak

„tűnő” gyermekek korai fejlesztésének biztosítása.

Igény esetén a városunkban tanuló középiskolások, egyetemi főiskolai hallgatók

beszédtechnikai hibáinak korrigálása.

2

Szülőklub szervezése beszédfogyatékos, beszédhibás, más fogyatékos gyermekek

szüleinek.

Folyamatosan emelkedik a nyelv- és beszédfejlesztő szakot végzett - vonzáskörzetünkben

tevékenykedő - óvónők, tanítók száma. Szakirányú munkájuk segítése rendszeres

kapcsolattartással. A konzultációs lehetőség biztosítása a szakellátás hatékonyságának

növelése érdekében különös jelentőségű azokon a településeken, ahol logopédiai munkánkat

nem vagy csak részben tudjuk biztosítani.

A logopédia szakterületére vonatkozó fejlesztést mint humán erőforrás, mint tárgyi feltételek

vonatkozásában azért is látjuk fontosnak, mert diagnosztikai, szűrővizsgálati eredmények után

a gyermekek egy része nem részesül egyáltalán szakellátásban.

Személyi feltételek biztosítása terén:

Továbbtanulási lehetőség biztosítása fiatal kollégáink részére az ELTE Bárczi Gusztáv

Főiskolai Kar Logopédiai szakán, valamint pályakezdő logopédusok alkalmazása a

szakemberek számának megtartása, illetve bővítése érdekében.

Tanfolyami képzésben részvételi lehetőség biztosítása. Kiemelten fontos lenne az utóbbi

időben jelentkező szakellátási igények miatt a diszkalkulia tanfolyam, valamint a dadogás

terápiájának hatékonyabb végzése miatt a csoportpszichoterápia tanfolyamainak elvégzése.

A Sindelar program pedig a tanulási zavart okozó részképesség-gyengeségek

felismerésében és terápiájában nyújtana segítséget.

Tárgyi feltételek biztosítása terén:

Centrumban:

További vizsgáló- és kezelő helyiségek kialakítása és berendezése (a korai fejlesztés,

valamint a tanulási zavar prevenciós és korrekciós terápiáját szolgáló eszközökkel

felszerelve).

Eszköztár bővítése.

Szakkönyvekkel, szakfolyóiratokkal történő könyvtárbővítés.

A vizsgálatokhoz szükséges még hiányzó tesztek, vizsgálati anyagok beszerzése.

Decentrumban:

A terápiás munka megfelelő tárgyi feltételeinek megteremtése, folyamatos fejlesztése.

Eszköztár kialakítása és bővítése.

2

A szűrővizsgálatok végzéséhez, hálózat építéshez személygépkocsi beszerzése.

Szakembereink elméleti és gyakorlati tudásuk folyamatos bővítésével - a nehéz körülmények

között is (utazás, kezelőhelyiségek hiányos felszereltsége stb.) - az elvárásoknak megfelelő

minőségi munkavégzésre törekszenek. Szakmai szolgáltatásunkat igénybe vevők között,

kérdőív segítségével szélesebb körben kívánunk tájékozódni szakmai, napi gyakorlatunk

minőségjavítása, hatékonyságának emelése érdekében.

Célunk, hogy támogatásukkal és bizalmukkal élve hosszú távon differenciáltabb, árnyaltabb

minőségi szakellátásban részesítsük vonzáskörzetünkben az arra rászorulókat.

2

KORAI FEJLESZTETT ÉS INTEGRÁLT HALLÁSSÉRÜLT GYERMEKEK

SZAKSZOLGÁLATI ELLÁTÁSA

2

Korai gondozásban résztvevő és integrált hallássérült gyermekek szakszolgálati ellátásának

Pedagógiai Programja

Mottó:

Annyi legyen a normál nevelés, amennyi lehetséges,

és annyi legyen a speciális, amennyi szükséges

1. BEVEZETÉS

Intézményünk 1991 óta működtet utazótanári szakszolgálatot. A szakszolgálat Dél-Dunántúl térségében ellátja a hallássérült és a halmozottan fogyatékos hallássérült kisgyermekek korai gondozását. (0-3 éves korig, illetve az intézményes ellátás megkezdéséig, de legkésőbb 5 éves korig). Biztosítja a speciális pedagógiai segítséget, az integráltan nevelt-oktatott hallássérült gyermekek esetében.Szolgáltatások komplex rendszerét alakította ki a hallássérült gyermekek, szüleik és az integráló intézmények számára.

2. KÜLDETÉSNYILATKOZAT

Azt akarjuk, amit a szülő: gyermekük boldogulásának esélyét megteremteni.

3. ALAPELVEK

Nevelés színtere a család Alkalmazkodás a család szokásaihoz, értékeihez, körülményeihez,

hagyományaihoz A szülők pontos, objektív, korrekt és széleskörű tájékoztatása Auditív-orális módszer alkalmazása Szülők és a gyermek tisztelete A gyermekekkel foglalkozó szakemberek összefogása, kölcsönös tisztelet egymás

munkája iránt

4. AZ ISKOLA JOGÁLLÁSA, ALAPÍTÓ OKIRAT (ua. mint az intézményi)

5. HELYZETELEMZÉSJelenleg 6 szurdopedagógus lát el utazótanári feladatokat. Három gépkocsi áll a szolgálat rendelkezésére. Az ellátás, ambuláns keretek közt az intézményünkben, decentrumokban, valamint a gyermek lakóhelyén, a családnál történik, illetve a befogadó intézményekben. Az ellátott gyermekek száma: évente növekszik. Az utóbbi három évben átlag 85 fő.

2

Utazótanári ellátásban résztvevő korai gondozott, integráltan oktatott hallássérült gyermekek létszámának alakulása

Szekszárdon, Nagykanizsán és Letenyén működik egy-egy decentrum. A gyermekek kb. 25 %-át látja el itt három utazótanár.Intézményünkben 2 fejlesztő helyiség, illetve egy tanári szoba áll rendelkezésünkre, amely egyben játék-, könyv- és videó kölcsönzőként is működik. A gyermekek fogadása hangulatosan kialakított környezetben történik. 2002 óta egy főállású asszisztens segíti a munkánkat. 1997-től önálló audiológiai állomás működik intézményünkben. Ez döntő jelentőségű, mert komplex ellátást tudunk biztosítani a gyermekek számára.Vállaljuk hallássérült gyermekek CI műtétre történő felkészítését. A Fogyatékos Gyermekek és Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány támogatásával 1997-től működik Szülőklub, amelynek helyszínét intézményünk biztosítja. A gyermekek ellátásának megszervezése a Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ szakvéleménye alapján történik.

6. HALLÁSSÉRÜLT GYERMEKEK KORAI FEJLESZTÉSE

6. 1. A korai fejlesztés céljaA korai fejlesztés célja, a családdal együttműködve, a család értékeire és hagyományaira építve, a hallássérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlődésének elősegítése, különös tekintettel a nyelvi készségekre és a szociális képességekre.

2

6. 2. A korai felismerés, felkutatás

Cél: a hallássérülés minél korábbi életkorban történő diagnosztizálása, megfelelő hallókészülékkel való ellátás.

Feladat: Kapcsolatok kiépítése, bővítése az érintett területek szakembereivel: Védőnők, Gyermekorvosok, háziorvosok, Fül-, orr-, gége szakorvosok, Audiológiai állomások, Klinikák, Nevelési Tanácsadók, Szakértői Bizottságok

Rendszeres tájékoztatók szervezése az érintett szakembereknek (védőnők, gyermekorvosok).

6. 3. Tanácsadás a hallássérült gyermekek szüleinek, a családnak

Cél: A szülők (családtagok) felkészítése fogyatékos gyermekük szakszerű fejlesztésében való részvételre.

Feladat: Szülő-gyermek kapcsolat megfelelő irányítása, Szülők pszichés megsegítése, Egyéni tanácsadás, Csoportos megbeszélés, mentálhigiéné, A közvetlen családi körön kívüli szociális kapcsolatok építésének segítése, Kapcsolatteremtés és viselkedés tanulása különböző szituációkban,

aktivitás, motiválás, Otthoni ellátás keretében történő korai fejlesztés, kiemelten a 0-2 éves

korosztály esetében, A gyermekkel történő foglalkozáson a szülő aktív részvételének kialakítása A kisgyermek kommunikációra való igényének és az ehhez szükséges

alapvető képességek, készségek kialakítása, Szülőklub működtetése.

6. 4. Speciális terápia

Cél: a hallásra és beszédre épülő nyelvfejlődés megindítása minél korábbi életkorban.

Feladat: A fejlesztés megszervezése, Az egyénre szabott beszéd és nyelvfejlesztési terápia megtervezése,

biztosítása, Pedoaudiológiai ellátás biztosítása.

2

Fejlesztő munka főbb területei: Hallási figyelem fejlesztése, Szókincs fejlesztése, Beszéd-, nyelv-, és kommunikációs készség fejlesztése, Szociabilitás fejlesztése, Értelemfejlesztés.

A speciális terápia egyéni fejlesztési terv alapján történik, melynek szempontjait a melléklet tartalmazza.CI-s gyermekek műtétre történő felkészítése és ellátása során jelentkező plussz feladatok:

Műtéttel kapcsolatos tájékoztatás a szülőnek, A gyermek életkorának megfelelő felkészítés, CI-kérdőív kitöltése, Együttműködés a beállítást végző szakemberrel, A helyben elvégezhető vizsgálatok megszervezése Hallási fejlődést nyomon követő EARS-teszt felvétele.

6. 5. Korai fejlesztés utáni speciális pedagógiai ellátás lehetőségei

7. ÓVODAI, ISKOLAI INTEGRÁCIÓ

Helyi integrációs modellek 7. 1. Speciális intézményi háttérrel történő integráció. Az 1994/1995-ös tanévtől szoros

együttműködést alakítottunk ki a szomszédos általános iskolával, 4 gyermek került át a többségi iskola második osztályába. Jelenleg 14 gyermek tanul különböző osztályfokon a többségi iskolában. Amíg szakmailag indokolt, kéttanáros rendszer működik, amikor ez nem szükséges, ott a segítségadásnak más formáját választjuk (pl.: délután kiscsoportban készülnek fel gyógypedagógus irányításával a másnapra, egyéni fejlesztő órákat biztosítunk). A speciális intézményi hátterű integráció a szociálisan hátrányos helyzetű, korai fejlesztésben nem részesült gyermekek előtt is megnyithatja az utat az integráció felé.

7. 2. Egyéni integráció: Az egyéni integrációban lévő hallássérült gyermekek a lakóhelyükön lévő többségi óvodába, iskolába járnak. A speciális pedagógiai ellátást is döntően helyben biztosítjuk számukra.

2

Korai fejlesztés

Speciális óvoda Többségi óvodaKépzési

kötelezettség

Speciális iskola Többségi iskola

7. 3. Sajátos integrációs modell: Iskolánkban működő logopédiai csoportokba, illetve osztályokba helyezünk el hallássérült gyermekeket. 1-2 éves felzárkóztató év után a gyerekek visszakerülhetnek a lakóhelyi iskolába, vagy speciális intézményi háttérrel kerülnek integrációba.

8. INTEGRÁLT NEVELÉSŰ-OKTATÁSÚ HALLÁSSÉRÜLT GYERMEKEK SPECIÁLIS PEDAGÓGIAI MEGSEGÍTÉSE

8. 1. Cél: A hallássérült gyermekek segítése abban, hogy beilleszkedjenek a befogadó óvoda, iskola mindennapjaiba és aktívan részt vegyenek minden foglalkozáson. Minél korábban megtanuljanak élni, dolgozni és tanulni abban a közegben, amelyben felnőtt korukban is élni, dolgozni fognak.

8. 2. A gyermek fejlesztése

Cél az integrált hallássérült gyermek speciális pedagógiai megsegítése, a gyermek lakóhelyén történő felkészítő foglalkozások megszervezése.

Az utazótanár feladata: Irányítja, és szükséges mértékben ellátja a gyermek speciális fejlesztését, A gyermek lakóhelyéhez közel élő szakembert kér és készít fel a fejlesztő

munkára, Figyelemmel kíséri a törvényben előírt feltételek teljesítését, Koordinálja az együttműködést a szülő, az iskola, az Önkormányzat, a

szakemberek között.

8. 3. A szülő felkészítése

Cél, hogy a szülő ismerje meg hallássérült gyermeke fejlesztése érdekében a rá háruló feladatokat és életperspektívákat.

A felkészítés formái: Személyes beszélgetés, Bemutatások, Találkozók a szülők és gyermekeik számára, Sorstársszülőkkel való kapcsolat felvétele, Szülőklub szervezése, működtetése.

8. 4. Szakmai segítségnyújtás a hallássérült gyermek pedagógusának

Cél a befogadó óvoda, iskola fogadókészségének kialakítása, a tantestület tagjainak felkészítése a gyermek speciális szükségleteinek elfogadására.

Feladat: A szurdopedagógus, mint tanár-asszisztens jelenléte a tanítási órákon, Hospitálások után megbeszélés, tanácsadás a gyermek pedagógusának Elméleti előadások, szakmai továbbképzések szervezése, Hospitálások szervezése, A többségi óvoda, iskola pedagógusainak beszámolója, az integrációs

tapasztalatokról, tapasztalatcsere biztosítása, Módszertani kérdések feldolgozása, Oktatási dokumentumok elkészítésében való segítségnyújtás,

Az alkalmazott technikai eszközök bemutatása.

2

8. 5. A befogadó óvodák, iskolák tanulóinak felkészítése

Cél: az empátiás készség kialakítása.

Feladat: A gyermekek életkori sajátosságainak figyelembe vételével történő

tájékoztatás, beszélgetés, Bemutatás, demonstrálás, Technikai eszközök bemutatása

8. 6. A befogadó óvoda, iskola szülőcsoportjának felkészítése

Cél: A szülők is támogassák gyermekeiket a sajátos nevelési igényű gyermekek elfogadásában

Feladat: Szülői értekezleten való részvétel

10. A SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK LEHETŐSÉGEI

10. A HALLÁSSÉRÜLT GYERMEKEK MÉRÉSÉNEK, ÉRTÉKELÉSÉNEK FORMÁI, IDŐPONTJAI

10. 1. Korai:

Kiindulópont az első találkozás során tapasztaltak (anamnézis, állapotfelmérés, pedoaudiológiai vizsgálat), illetve az első szakértői vélemény. A gyermek értékelése a fejlesztés közben folyamatosan történik, melyet a fejlesztési naplóban rögzítünk. A

2

újszülöttosztályok

gyermek-orvosok

védőnők audiológiák szülő pedagógusok(óvoda, iskola)

érdekvédelmi szervezetek

Szakértői Bizottságok

Hallássérült gyermekek korai gondozói és integrációt segítő

utazótanári szakszolgálata

Logopédiai szakszolgálatunk

Audiológiai állomásunk

Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai

Szolgáltató Központ

gyermek fejlődését negyedévente készített videó felvételekkel követjük nyomon. A fejlesztési év végén részletes, írásos anyagot készítünk a gyermek fejlettségi állapotáról, mely kiinduló alapja lesz a következő év egyéni fejlesztési tervének.

10. 2. Integráció:

Szükség esetén egyéni fejlesztési terv készítése a befogadó intézmény pedagógusával közösen, mely alapja lesz az értékelésnek.

Tanév végén összegző vélemény készítése a gyermek fejlődéséről.

11. DECENTRUMOK MŰKÖDÉSE

(Nagykanizsa, Letenye, Szekszárd)

A decentrumok működése/működtetése és felszerelése a helyi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás alapján történik.

15. A SZAKSZOLGÁLATI ELLÁTÁS HATÉKONYSÁGÁNAK NÖVELÉSÉT SEGÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK

Fecske-tábor:A leendő első osztályos gyermekek, szüleik és befogadó pedagógusaik számára rendezzük, ahol a szülők elmondják a gyermekek eddigi életútját, illetve bemutatkoznak a leendő pedagógusok is.

Megismertetjük a hallókészülék, a beszédprocesszor, illetve az adó-vevő működését, kezelését.

Megbeszéljük a hallássérült gyermekek oktatása során felmerülő speciális pedagógiai problémákat, és ezek lehetséges megoldásait.

A tanórarészletek bemutatásával mintát adunk a befogadó pedagógusok és a szülők számára, a gyermek minél hatékonyabb megsegítésére. Így a gyermek, a szülő és a pedagógus egymást megismerve, felkészülve a nehézségekre kezdi meg a tanévet.

Családi lakóegység- Intenzív felkészítés családok számára

Korai fejlesztés területén: 2-3 napig tartó intenzív fejlesztést jelent, melyen családok vesznek részt, és ahol lehetőség nyílik hallásmérésre, a mindennapi rutin tevékenységek kihasználására a hallás és beszédfejlesztés céljából, illetve az intenzív tanácsadásra.

- Intenzív felkészítés intézményi iskolás gyermekek számáraAz intenzív felzárkóztatás 5 napos program, amin a gyermekek és igény szerint a befogadó pedagógusok vesznek részt. 1-1 terület intenzív fejlesztése, a félévi, illetve az év végi felmérőkre való felkészítést jelent.

Játék-, videó-, szoftver-, diafilm és könyvkölcsönzés Szülőklub

A Szülőklub létrehozásában döntő volt, hogy a szülők igényelték a sorstárs szülőkkel való kapcsolatfelvételt, a személyes találkozást, és mi azt

2

tapasztaltuk, hogy egymástól kapják a legtöbb segítséget, a legtöbb bátorítást.

Összejöveteleink színvonalát minden alkalommal emelték azok a hazai és külföldi előadók, akiket az adott terület kiemelkedő elméleti és gyakorlati szakemberei közül hívtunk meg, természetesen a szülői igények figyelembevételével.

A szülőklubot úgy szervezzük meg, hogy az elméleti előadások mellett mindig mód nyíljon a gyakorlati bemutatásra is.

A programokon a szülők, a hallássérült gyermekek és a halló testvérek közösen vesznek részt. Az intézmény minden helyisége és technikai berendezése rendelkezésünkre áll. Élvezzük a vezetőség és az iskola minden dolgozójának támogatását.

Audiológiai, pedoaudiológiai ellátásA hallássérült gyermekek beszéd- és nyelvfejlődésének sarkalatos pontjai a korai diagnosztizálás és a hallásállapotnak megfelelő hallókészülékkel történő ellátás. A gyermekek vizsgálata, a készülék kiválasztása hosszú és időigényes, pedagógiai ismereteket is igénylő feladat. Feltétlenül kívánatos, hogy pedoaudiológiai ismeretekkel rendelkező szurdopedagógus is tagja legyen az ellátást biztosító teamnek.

Feladat:

A gyermek reakcióinak megfigyelése, Szülő felkészítése a gyermek, hangra történő reakcióinak

megfigyelésére Szülő tájékoztatása a hallás szerepéről, jelentőségéről, Szülő tájékoztatása a mérési eredmények értékeléséről, A gyermek játékaudiometriára történő felkészítése, Együttműködés az audiológus orvossal, Együttműködés az audiológiai asszisztenssel a mérések folyamán, Megfigyeléseivel segítse a megfelelő hallókészülék kiválasztását,

beállítását.

Ellátottak köre:

Igény szerint újszülöttek szűrővizsgálata Korai gondozásban, integrált oktatásban részesülő hallássérült

gyermekek Valamennyi speciális iskoláztatásban részesülő gyermek Ambuláns logopédiai ellátásban részesülők hallásvizsgálata CI műtétet előkészítő vizsgálatok Somogy megye óvodái, iskolái, nevelési tanácsadók, Szakértői

Bizottság által igényelt hallásvizsgálatok

2

16. SZAKMAI SZOLGÁLTATÁS

A többségi óvodák, iskolák pedagógusainak előadások, tájékoztatók tartása, hospitálások szervezése,

Továbbképzések, konferenciák, tanfolyamok szervezése, intézmény bemutatás, Az ELTE BGGYTF hallgatóinak hospitálások, szakmai gyakorlatok biztosítása, A gyógypedagógiai asszisztensek számára igény szerint egyéni vagy csoportos

hospitálás biztosítása, A Kaposvári Egyetem Tanárképző Főiskolai Kar Hallgatóinak hospitálások

szervezése, Az Egészségügyi Főiskola hallgatóinak előadás tartása, felkutatás, szűrés,

audiológiai ellátás témakörben, Gyermekorvosoknak, védőnőknek tájékoztatás, intézet bemutatás.

17. FELTÉTELEK

A Pedagógiai Program megvalósításához szükséges személyi, tárgyi feltételek az eszközök és felszerelések jegyzékében található.

2

MELLÉKLET

Egyéni fejlesztés szempontjaiNév:

Születési idő:Hallási kor:

Fejlesztési területek

Érzékelés-észlelés:

3.) Hallásfejlesztés4.) beszédfejlesztés: beszédértés

beszédprodukció:- szókincs- nyelvi szint- kiejtés

kommunikációs szint3.) vizuális észlelés: szín

formaalak

4.) tapintás – szaglás – egyensúly - ízlelés

Mozgásfejlesztés: Nagymozgás Finommozgás

Kognitív fejlesztés: Figyelem Emlékezet: - rövid távú

- hosszú távú- szeriális emlékezet- szukcesszív- szimultán- akusztikus- verbális

Gondolkodás: - analízis-szinézis- rendezés- összehasonlítás- összefüggések felismerése- általánosítás- matematikai gondolkodás

2

Játék tevékenység fejlesztése

Rajzkészség fejlesztése

Ritmusérzék fejlesztéseSzocializáció:

- önkiszolgálás- magatartás- társas kapcsolatok- család- önállóság

2

INTEGRÁLTAN NEVELT-OKTATOTT, GYENGÉNLÁTÓ GYERMEKEK

SZAKSZOLGÁLATI ELLÁTÁSA

2

Integráltan nevelt-oktatott, gyengénlátó gyermekek szakszolgálati ellátása

6. BEVEZETÉS

Szakszolgálatunk 2002 óta látja el az integráltan nevelt-oktatott aliglátó és gyengénlátó gyermekeket a budapesti Gyengénlátók Általános Iskolája, Pedagógiai Szakszolgálatának szakmai irányításával, együttműködési megállapodás alapján. Az együttműködési megállapodásban mindkét fél rögzíti vállalásait és kötelezettségeit.

7. HELYZETELEMZÉS

Az utazótanári munkát hat, akkreditált tanfolyamot végzett, gyógypedagógus végzi, Somogy- Tolna- és Zala megye területén. Általában 25-30 óvodás és iskoláskorú gyengénlátó gyermeket látunk el. Folyamatosan bővítjük eszköztárunkat. Jelenleg rendelkezésünkre álló eszközök:- állítható pad, laptop, A/3-as nyomtató, nagyítók, speciális füzetek, játékok.

8. CÉL

Az aliglátó és gyengénlátó gyermekek integrálódásának az épekkel egyenlő vagy ahhoz közelítő esélyük megteremtése érdekében - Családi nevelésük, fejlesztésük segítése- Óvodás és iskolás korban az épek közösségeiben a fogyatékosságból eredőhátrányuk megelőzése, csökkentése, kompenzálása, képességeik kibontakoztatása.

9. FELADATAINK

- Kapcsolattartás a családdal és az integráló intézményekkel- Tanácsadás a szülőknek, a családi nevelés segítése- Speciális pedagógiai segítségnyújtás az integráló intézmények pedagógusainak.- Egyéni fejlesztő tevékenység, iskolára felkészítés- Az integráltan tanuló gyengénlátók, alig látók számára speciális pedagógiai

segítségnyújtás Az iskolai dokumentumok adaptációja Közreműködés az integrált gyengénlátók, aliglátók egyéni szükségleteihez

igazodó eszközellátásban Pályaválasztás segítsége

- Optikai, elektronikai eszköztár, speciális taneszköztár, valamint fejlesztőjáték-park kialakítása

- A látásjavító optikai és elektronikai újdonságok népszerűsítése

10. A GYENGÉNLÁTÓ GYERMEKEK ELLÁTÁSA

Tevékenységünk során szoros és folyamatos kapcsolatot tartunk a budapesti központtal.Ők jelzik szakszolgálatunknak a térséghez tartozó speciális pedagógiai ellátásra szoruló gyengénlátó gyermekeket.Egyre gyakrabban kapunk jelzéseket szülőktől, pedagógus kollégáktól, védőnktől is.A központ az érintett gyermekek, tanulók személyi és szemészeti dokumentációját rendelkezésünkre bocsátja.Az Országos Látásvizsgáló Szakértői Bizottság által kiadott szakvélemény alapján keressük fel intézményükben az integrált gyermekeket.

2

Kapcsolatot alakítunk ki a szülőkkel és a pedagógusokkal. A gyermek szükségleteinek megfelelő gyakorisággal látogatjuk az óvodát vagy iskolát. Keressük annak lehetőségét, hogy óvodalátogatáskor a gyermekkel foglalkozó minden felnőttet, iskolalátogatás alkalmával a tanuló osztályfőnökét, és lehetőség szerint az osztályban tanító összes tanárt tájékoztassuk:- A gyengénlátó vagy aliglátó gyermek szemészeti állapotáról, szembetegségéről,

annak pedagógiai következményeiről- A különleges igényű gyermek, tanuló közoktatási törvényben biztosított jogairól,

lehetőségeiről- A látássérülés mértéke és típusa alapján az integrált tanuló zavartalan

munkavégzéséhez szükséges feltételekről, taneszközökkel szembeni igényéről- Veszélyeztetettség esetén a gyengénlátók egészségvédelméről (könnyített

testnevelés, gyógytestnevelés, szemészeti gondozás)- A látási fogyatékos gyermekek, tanulók óvodai és iskolai nevelésének

irányelveiről- A látási fogyatékos tanulók speciális iskolai irányelve alapján a követelményekben

tehető engedményekről, módszertani ajánlásokról.Iskolalátogatásaink során a következő szempontok alapján elemezzük a gyengénlátó tanulók helyzetét és adunk tanácsot:

- Az oktatási törvény adta lehetőségek érvényesítése- A szemészeti állapotnak megfelelő ültetés (távolság, padsor, oldal)- A tábla minősége- A felírt szöveg betűmérete, nyomata- Fényviszonyok- egyéni szükségletek kielégítése (helyi megvilágítás,

fénykerülőknél sötétítés)- Eszközhasználat (térkép, könyv, munkafüzet)- A szemléltetés módjai, illetve változtatási lehetőségei- Kompenzatív eljárások- A tanár és a tanuló hozzáállása a látáscsökkenésből adódó problémákhoz - Optikai segédeszközök megléte, használata- Szemészeti kontrollvizsgálat szükségessége.

Rendszeresen végzünk pedagógiai szempontú látásvizsgálatot. Ez a kétszemes, közeli és távoli vízus a kontrasztérzékenység, a színlátás és a látótér vizsgálatára terjed ki, mely lehetővé teszi a gyermekek természetes közegben és természetes, átlagos körülményei között végzett vizsgálatát. Különösen fontos az iskolai munkában a közeli vízus ismerete. Csak ennek alapján ítélhetjük meg azt, hogy milyen speciális eszközre van szüksége a gyermeknek a tanuláshoz (speciális füzet típusa, a nagyítás mértéke, stb.). A rendszeresen megismételt látásvizsgálat az esetleges változások regisztrálását és a szemészeti kontrollra vonatkozó pedagógiai szempontú javaslattételt szolgálja.A pedagógiai látásvizsgálat elvégzése legalább félévente javasolt, valamint minden olyan esemény kapcsán, ami hatással lehet a látásra, illetve aktuálisan, ha hirtelen látásromlásra gyanakodunk.A gondozásba vett tanulók adatait kartotékrendszerben rögzítjük. Az intézménylátogatásokról, tapasztalatokról, megbeszélésekről feljegyzéseket készítünk, gyermekenként rendszerezzük. Félévkor és évvégén minden gyermekről írásbeli beszámolót készítünk, melyet megküldünk a módszertani központnak is. Tanév végén az alközpontban szervezett közös konzultáción számolunk be egészéves munkánkról, a fejlesztés eredményeiről és a bekövetkezett változásokról.Évközben rendszeresen részt veszünk a gyengénlátók iskolája szakszolgálatának továbbképzésein, rendezvényein.

2

Konduktív Pedagógiai Szakszolgálat

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A konduktív pedagógiai szakszolgálat

A konduktív pedagógiai szakszolgálat 1984 óta működik Somogy megyében, helyileg az Óvoda, Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekotthonban, 7400 Kaposvár, Somssich P. u. 8. szám alatt.

A konduktív pedagógiai szakszolgálat munkájában irányadó az 1993. évi LXXIX. Törvény és annak módosítása a 2003. LXI. Törvény 34. §, valamint a 14/1994.(VI. 24.) MKM. rendelet az irányadó.

A konduktív Pedagógiai Program készítésénél – a fent felsorolt dokumentumokon kívül – felhasználásra került még:

23/1997.(VI. 4.) MKM rendelete „a fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelvei és a fogyatékos gyermekek iskolai oktatásának tantervi irányelvei”

Az Óvoda, Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekotthon Alapító Okirata (száma: 155/2001. (XII. 4.) és Szervezeti és Működési Szabályzata

A konduktív Pedagógiai Szakszolgálatot igénybe vevők utazási költségeinek térítéseAz 1996. LVII. Oktatási Törvény 120 §-a rendelkezik a pedagógiai szakszolgálatot igénybe vevők utazási költségeiről "„fogyatékos gyermekek nevelését és oktatását végző, valamint a fejlesztő felkészítést biztosító intézmény eléréséhez szükséges helyközi utazás költségeit a gyermeknek, tanulónak és kísérőjének ..."”meg kell téríteni.A tömegközlekedési eszközökkel utazó mozgássérült gyermekeknek és kísérőjüknek visszaútját „Hitelezett Utazási Utalvány” kiállításával igazoljuk.Az autóval közlekedők számára „Utazási igazolványon” igazoljuk a megjelenést, mellyel az utazás költségei elszámolhatók.

Küldetésünk

A kaposvári konduktív pedagógiai ambulancia feladata: A központi idegrendszeri eredetű mozgássérült gyermekek ambuláns ellátása.

Működési területe: Somogy megye egész területe Tolna-, Baranya megyéből, egyedi elbírálás alapján

Pedagógiai programunk készítését az a tény határozta meg, hogy – az adott lehetőségekkel – a mozgássérült gyermekek ambuláns ellátását tudjuk felvállalni. Ezek a mozgássérült gyermekek a családban nevelődnek, illetve lakhelyükön integrált óvodai vagy iskolai oktatásban részesülnek.

Tevékenységi területei: Tanácsadás Korai konduktív gondozás 0-5 éves korig

2

Óvodás korú gyermekek konduktív fejlesztése, az óvodába való beilleszkedés elősegítése 3 éves kortól 6-7 éves korig

Iskoláskorú gyermekek konduktív fejlesztése, az iskolai életbe való beilleszkedés elősegítése, a feladatok megoldásának egyéni megsegítése tanköteles korú gyermekeknél 6-7 éves kortól a tanköteles korig

Rehabilitációs gyógyúszás foglalkozás Utógondozási feladatok ellátása (kontrollvizsgálatok) Utazótanári feladatok ellátása Dokumentáció készítése

A konduktív pedagógiai szakszolgálatnál foglalkoztatott mozgássérült gyermekek sérüléstípusai: Athetosis Diplegia spastica Tetraparesis spastica Ataxia Spina bifida Dystrophia musculorum progressiva Megkésett mozgásfejlődés, illetve mozgáskoordinációs zavarral küszködő gyermekek Haemiparesis spastica Hypotonia Plexus brachialis Myopathia

A konduktív pedagógiai program készítésének feltételei

1. Pedagógiai koncepciónk

A konduktív nevelési folyamat alapja, hogy a pedagógusok, a konduktorok teljes mértékben azonosuljanak a konduktív pedagógiai alapelvekkel és gondolkodásmóddal. A konduktív nevelés célja a mindenoldalú személyiség fejlesztése, melynek eredményeképpen a mozgássérült gyermekből önálló életvitelre képes, a természeti és társadalmi körülményekhez alkalmazkodni tudó, harmonikus személyiség válik.A nevelési folyamat különlegesen szerkesztett, lépcsőzetesen épülő, minőségében állandóan bővülő, tanulási program, mely célképzésre, aktivitásra, öntevékenységre készteti a gyermeket.

Céljaink között kiemelt helyen szerepel: A dysfunkcios gyermek ortofunkciossá nevelése Az aktív tanulás elősegítése Az aktív magatartás, célképzés megvalósítása Hangsúlyozott a motiváció, a közösségi munkára nevelés A társadalmi alkalmazkodás megtanulása Az életkornak megfelelő követelmények támasztása, és ugyanakkor rávezetés e

követelmények saját erőből történő kielégítésére A társadalmi beilleszkedés elősegítése A személyiség gazdagítása az önelfogadással, mások elfogadásával, a toleráns

magatartással

2. A program sajátosságai

Multidiszciplinaris és egyidejű: egységet képező diszciplinákból tevődik össze, és metodikai egységbe foglalja a hely-helyzetváltoztatás, a manipulációs készség kialakítását, a beszédtanítást, értelmi, érzelmi, akarati fejlesztést, az étkezési, önellátási szokások kialakítását.

Tartalmát a biológia és társadalmi követelmények rendszere határozza meg. Ez a követelményrendszer tükröződik a napi-hetirendben, így azok minden egyes mozzanata a program része.

A napirendben egymással összefüggő feladatsorok épülnek egymásra, fokozati szempontból előkészítik, kiegészítik a foglalkozásokat. Időtartamuk a csoport jellege és teherbíró-képessége szerint változó. A feladatsor a csoport tevékenységi szintjéhez igazodik, s az egyénenkénti különbségek figyelembevételével érhető el, hogy a kitűzött célt mindenki megvalósítsa.

2

A konduktor törekvése: a meglévő tudásból megközelíteni az új tevékenységet. A gyermek a konduktori rávezetés révén képes egyáltalán megérteni mi is a feladat és mi a megoldás.

Az egyes feladatokat a legváltozatosabb testhelyzetekhez és a legkülönbözőbb funkciókhoz kötjük. Az egyszerűbb és bonyolultabb feladatok követik egymást. Beépíthető beszélgetés, játék, zene, mindez a figyelem fenntartása szempontjából nagyon fontos. Bármily változatosak is a napirendek, jellemző rájuk a hézagmentesség. A konduktív pedagógia a tanulást nem korlátozza bizonyos foglalkozásokra, hanem egész napra, annak minden tevékenységére kiterjeszti.

A pszichés aktivitás elengedhetetlen feltétele a tanulásnak. A gyermek motivációjának létrehozása, az elért aktivitás fenntartása a kondukció alapja. Az aktivitás a gyermek szokásává kell, váljon. A konduktív pedagógia rendszerében a cél a gyermek aktív, komplex tanulása eredményeként elérhető, miközben erősödnek az eddig megtanult funkciók, illetve újabb kombinációkban jelennek meg. A módszer a szülő gyermek kapcsolat erősítése, a játékosság élményének megtapasztalása, az önkifejezés igényének kialakítása értelmi fejlesztéssel összekötve (ez lehet érdeklődés, figyelem felkeltése, új ismeret elsajátítás, azonosítás, felismerés, megkülönböztetés, adekvát jelzések: igen, nem megtanulás, vagy hallásfigyelem aktivizálása), miközben a gyermek ortofunkciós tartása, mozgástevékenység is követelmény.

A gyermekek életkori sajátosságai, sérülés típusai befolyásolják az elvárásokat, a segítési módokat, a foglalkozások időtartamának, megválasztását, a foglalkozáson való részvétel módját. (Szülőkkel vagy nélkülük, egyéni vagy csoportos foglalkozáson vesznek részt).

3. Együttműködés más szakterületekkel

Kapcsolat a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelő Intézetével, annak Szakmai Szolgáltató központjával

Szakorvosi (orthopédia, neurológia, gyermekorvosi) konzultáció lehetőségének biztosítása Halmozottan sérült gyermekek esetében a más fogyatékossággal foglalkozó

szakemberekkel a konzultáció lehetőségének megkeresése Integrált óvodai és iskolai oktatásban résztvevő pedagógus kollégákkal a konzultáció

lehetőségének biztosítása. Az adott óvodában és iskolában tett látogatással, illetve az óvónők, tanítónők nálunk a foglalkozásokon való részvétellel, hospitálási lehetőségek biztosításával segítjük az integrált gyermekek közösségbe illeszkedését, az óvodai, iskolai feladatok elvégzését.

Szoros munkakapcsolatunk van az Országos Mozgásvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal és Gyógypedagógiai Központtal és a Somogy megyei Szakértői, Rehabilitációs Bizottsággal és Gyógypedagógiai Központtal

A védőnőkkel kialakított kapcsolataink segítik a minél korábbi felismerését a problémás gyerekeknek.

4. Intézményi feltételek

A kaposvári Konduktív Pedagógiai Szakszolgálat az Óvoda, Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekotthon épületében, annak földszinti helyiségeiben működik.Az épület viszonylag a város központjában található, s közlekedési szempontból elég jól megközelíthető. Közel van a MÁV és Volán pályaudvar, így tömegközlekedési eszközökkel érkező vidéki mozgássérültek és szüleik könnyen elérik a foglalkozás helyszínét.Az autóval érkezők számára a környék utcáiban parkolási lehetőség van, a mozgássérültek emblémájával rendelkezők rövid időre az intézmény előtt is parkolhatnak.Az intézetbe bejutás akadálymentes, egy rámpa segíti a lépcsőn való beközlekedést babakocsival, illetve tolókocsival. A foglalkoztató csoportszobába a küszöbmentes bejárat teszi a bejutást akadálymentessé.

5. Személyi feltételek

A konduktív pedagógiai szakszolgálatnál jelenleg két konduktor dolgozik.Végzettségük szerint:

Konduktor-tanító Konduktor-tanító, pedagógiai szakos egyetemi előadó

Szakmai tagság: Magyar Konduktorok Egyesülete (egyikük elnöke is) Pető Társaság Magyar Rehabilitációs és Fizikális Medicina Társaság

2

Szakmai gyakorlati idő: 28 év 34 év

A konduktív szakszolgálat munkáját segítik:

A konduktív pedagógiai foglakozásokat egy asszisztens segíti. A rehabilitációs gyógyúszás foglalkozást gyógyúszómester vezeti.

6. Tárgyi feltételek

A Konduktív Pedagógiai Szakszolgálat három helyiségben működik. Csoportszoba, a tanítás helyszíne Váróhelyiség, öltöztető Konduktori szoba Bútorok, eszközök, játékok

A csoportszoba berendezésének kialakításánál célunk volt, hogy az kellemes légkört árasszon, közelítsen az otthoni, illetve óvodai körülményekhez. A csoportszobában több egymást váltó csoport dolgozik, s a berendezés kialakításánál ezt is figyelembe kellett vennünk. A folyosóról a várószobába, onnan a csoportszobába akadálymentesen a beközlekedés.

A várószobában különböző méretű székek és pelenkázó asztal, hideg-meleg vizes mosdási lehetőség áll a szülők és gyermekeik rendelkezésére, a foglalkozásokra való előkészületekben.

A konduktori szobában számítógép és közvetlen telefonvonal segíti a konduktorok munkáját.

Bútorok, eszközök, játékok: szükséges eszközök a „Pető bútorok”, melyek különlegessége, hogy rendkívül egyszerű, a megkapaszkodásnak jó lehetőséget kínáló, a szoba átrendezését (egymásba csúsztathatóságukkal) megkönnyítő fakonstrukciók: priccsek, támlás és támla nélküli kisszékek, háttámlák és lábzsámolyok, fokosszékek, létra, lejtő, stb.A talajon végzendő feladatok megoldásához szőnyeg, pokrócok – a csecsemők foglakoztatásához – lepedők, pokrócok, a nagyobb gyerekeknél gumiszőnyegek.A járástanításhoz szükséges eszközigény (bútorzaton kívül) a párhuzamos járatórudak, kihúzható zsinórok, pálcák, karikák, botok, járókeretek.

Az eszközigény is természetesen függvénye a tanítási programnak és a gyermekek életkorának. Egy alapeszköztár megállapítható, de ez úgy változtatható, ahogy a konduktor – gazdagodó tapasztalati és a gyermek fejlődése alapján – jónak látja, a korlátozott anyagi lehetőségek határain belül.

A padlóburkolat is a tanulást szolgálja. Alkalmasnak kell lennie jelek felfestésére, ragasztására, a bútor könnyű tolására (egyfajta átmeneti járásforma a széket tolva lépegetés), mezítláb járásra.

A tanítás fontos eszköze a játék. Használatuk valamely oktatási–nevelési célnak alárendelve

megtervezett. A csoportok létszámától a gyermekek motiválhatóságától, manipulációkészség

szintjétől függő készletekre van szükség. Szerepük a mozgásindíték kialakításában, a

környezetre irányuló érdeklődés, szem-, kéz koordináció, a játéktevékenység, a fogás-

elengedés, differenciált ujjmozgások elsajátításában meghatározó. Fontos, hogy az egyéni

problémák alapján differenciálásra is lehetőség legyen, tehát pl.: ugyanolyan kockából kell,

legyen finomabb manipulációt igénylő LEGO és sima oldalú, egyszerű kocka is, melynek

megfogása és másikba illesztése könnyebb. Az értelmi fejlesztést szolgálják a különböző

plüss figurák, azok ujjbáb megjelenítései, valamint ugyanazok képeskönyvben és nagyobb

szemléltető képen.

2

Használhatók még különböző tapintású tárgyak, különböző hangot adó játékok, színes ceruzák, gyurma, stb.A játékok megválasztása a kitűzött céllal adekvát, a tanításra felkészülés szerves része. Alapja mindenkor a gyermekek problémáinak ismerete. A tanítás egyéb eszközei még: füzetek, rajzlapok, festékek, kivágók, gyurmakészlet, zsírkréták, filckészletek, stb.

7. Konduktor szakmai felkészültsége, konduktori etika

A programkészítés nemcsak sok tapasztalatot, biztos szakmai tudást, hanem nagyfokú rugalmasságot, szervező készséget, jó kommunikációs képességet, vezetői rátermettséget igényel. Az egyik legnagyobb szakmai kihívás abban áll, hogyan lehet a kompromisszumokat úgy kialakítani, hogy a legfontosabb szakmai célok tekintetében ne kerüljön sor megalkuvásra.

A program kialakításán, körültekintő megtervezésén túlmenően a konduktor rátermettsége meg kell, hogy nyilvánuljon:

Irányítási készségében is, hiszen vezető szerepet kell betöltenie, befolyásolnia kell a szülő-, gyermek-, csoport tevékenységét még az általa nem ellenőrizhető helyzetekre, időszakokra kiterjedően is.

A konduktor szerepe meghatározó és döntő tényező. A foglalkozásokat úgy kell irányítania, hogy a szülő-gyermek képes legyen az otthoni munkára és a feladatokat eredményesen, végezze.

Kommunikációs készségében , mert kívánságait – elsősorban a szülők tekintetében – meggyőzés útján kell elfogadtatnia és elérnie. A gyermekekkel folytatott kommunikáció célja az érzelmi megnyerés. Egyidejűleg a program sikere azon is múlik, mennyire fogékony ő maga a résztvevők visszajelzéseire.

Mindezek megvalósításához szakértelem és gyakorlat szükséges. Szakértelem, mely ismeri a szakszolgálatnál foglalkoztatott gyermekek életkori sajátosságait, intellektuális és szociális érésüket, a beszédfejlődést és mindezek zavarait.A konduktornak olyan szemléletmódot kell átadnia, amely alkalmas arra, hogy mozgássérült

gyermek szülője képes legyen a társadalom normáit sérült gyermeke felé közelíteni. Ha a

szülő a közös munka során reális teljesíthető célokat lát maga előtt, és az eredményt

megtapasztalja, akkor az együttműködés jó. Mindezek a további konduktív nevelés esélyeit

lényegesen megnövelik és a mozgássérült gyermek társadalmi integrációjának alapjait,

megteremtik.

8. A gyermek állapotának ismerete

A konduktív nevelésre való alkalmasság megítélése konduktív vizsgálat során történik. A vizsgálat irányultsága: a gyermek állapotának, sérülése súlyosságának, taníthatóságának felmérése. Ha a gyermeknek van kapcsolata a külvilággal és kontaktusképes, akkor alkalmas konduktív nevelésre. Az alkalmasság eldöntésében nem hibázhatunk. Mivel ennek megállapítása nem minden esetben sikeres egy, egyszeri találkozás alkalmával, hacsak kizáró tényező (valamilyen terhelhetőséget megakadályozó betegség), próbaidő alatti megfigyelés hozhatja a legmegbízhatóbb eredményt.

9. A konduktív foglalkozásra történő jelentkezés

A mozgássérült gyerekek konduktív foglalkoztatására különböző szakterületekről érkeznek jelzések: Gyermekorvosok javaslata Neurológusok véleménye alapján Orthoped szakorvosok kezdeményezésére Védőnők jelzéseire Pedagógus kollégák kérésére Nevelési tanácsadók javaslatára

2

Megyei Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Központ kérésére Egészségügyi otthonok jelzései, kérései alapján Az intézmény többi szakszolgálatainak jelzésére A szülő kérésére

A szakszolgálatnál történt jelentkezés után a gyermekek először a konduktív tanácsadáson vesznek részt.

10. Az egyént aktivizáló csoportok szervezése

Az oktató-nevelő munka elsődleges színtere a csoport, mely tagjaira aktivizálóan hat. A csoportok szervezését befolyásolja a gyermek életkora, sérültségének foka. Így alakulhatnak ki kezdő-haladó csoportok, szülővel, vagy szülő nélkül, az ambuláns foglalkozás adta lehetőségeken belül, egy, illetve kétórás foglalkozások.Hogy hány különböző csoport indítása a célszerű, a felvett gyermekek fejlesztési igényei alapján dönthető el, bár esetenként tárgyi-, és személyi lehetőségek határok közé szorítják.

11. A szülővel kialakítható jó kapcsolat

A szakszolgálatnál foglalkoztatott mozgássérült gyermekek konduktív nevelése csak a szülővel való szoros együttműködésben képzelhető el. A szülők tanításán keresztül valósul meg a gyermekek aktív életre nevelése a mindennapi tevékenységek során. A tudatosságra tanítás mellett egyfajta attitűdformálásra-befolyásolásra is sor kerül, ha nem kellő tapintattal és szakértelemmel történik, akkor a szülők részéről ellenállást válthat ki. A családokkal kialakítható jó kapcsolat feltétele a nélkülözhetetlen kooperációnak.

Megtervezett módon helyet kell kapniuk a programban az egyéni beszélgetéseknek. Ezek alkalmával meg kell nyerni a szülőket a konduktív szemléletnek. Érdeklődés, odafigyelés, meghallgatás, elfogadás, ismertetés, kompromisszumok kötése, rávezetés, meggyőzés a módszer. A szakértelem és a gyakorlat eredményes, ha a szülő önállósága nő a gyermekkel való közös munka során, kreatívvá válik, a konduktorral szemben egyre inkább partneri szerepet kap. A szülőnek éreznie kell azt, hogy a konduktor nem terapeutát akar nevelni, hanem a szülőt szerepében megerősítve sérült gyermekével kapcsolatban is olyan képességek kialakítására tanítja meg, amelyek általában minden szülőtől elvárhatók, és olyan nevelési módokra, amely általában minden más családban történik.

12. Az átalakuló interperszonális kapcsolatok irányításának felvállalása

Az interperszonális kapcsolatok állandó érzékeny követése a konduktív pedagógiai programok sajátossága. Az egyénekre való odafigyelés a csoportszellem alakítására is módot ad, mellyel élni is kell, hiszen a csoport nagy energiákat mozgósító szerepét ki kell használni. A konduktív pedagógiai program tervezése és megvalósítása során, tehát az átlagnál rugalmasabban kell eljárni, és körültekintést igénylő személyre szóló adaptációra van szükség.

2

A szakszolgálat tevékenységi formái

1.) Tanácsadás2.) Korai konduktív foglalkozás, „Életmód felkészítő” csoportos foglalkozás3.) Óvodás korú gyermekek konduktív fejlesztése4.) Tanköteles korú gyermekek konduktív fejlesztése5.) Gyógyúszás foglalkozás6.) Utógondozás (kontrollvizsgálatok)7.) Utazótanári feladatok ellátása

1.) Tanácsadás

A tanácsadáson a rendelkezésre álló szakorvosi leletek és általában az első konduktív megfigyeléssel eldöntjük, hogy a gyermek konduktív módszerrel fejleszthető-e.

E tanácsadás rendszeresen, a hét egy napján történik (jelenleg minden hétfőn 8-12). A tanácsadás idejét – szakorvosoknak, pedagógusoknak, védőnőknek – tájékoztató előadások keretében jelezzük.

A tanácsadás célja:

Konduktív fejlesztésre való alkalmasság eldöntéseA tanácsadás feladatai:

Részletes anamnézis feltétele Jelenlegi megfigyelés a gyermekről Statusz készítése Fényképek készítése a jelen állapot pontosabb rögzítésére A tanácsadási jegyzőkönyv elkészítése Szakértői javaslat iránti kérelem elkészítése az Országos Mozgásvizsgáló Szakértői és

Rehabilitációs és Gyógypedagógiai Központba

A tanácsadás eszközei, tárgyi feltételei:

A konduktori szoba a vizsgálathoz, a dokumentáció elkészítéséhez Bútorzat: Pető bútorok rendelkezésre állnak.Számítógép megkönnyíti az adatok tárolását és hozzáférhetőségétA fényképek készítéséhez vakuval ellátott fényképezőgép áll rendelkezésreA spontán mozgás megfigyelését, összehasonlítását a későbbi fejlődési szakaszokkal a videó felvételek készítése teszi pontosabbá.Különböző játékok

A tanácsadáson végzett vizsgálatok megfigyelési szempontjai

1.) Általános megfigyelés Dyfunkció jellege Milyen funkciókra terjed ki Lokalizációja Tónus Testtartás Reakciók (gyors, lassú, fennmaradó, elsődleges reakciók) Koponya, gerinc megfigyelése, esetleges fejlődési rendellenességek Kontratúrák megfigyelése (van-e, hol, milyen) Agyidegek: szemmozgások, látás, hallás, arcmimika, rágás, nyálzás, nyelvmozgás,

vegetatív funkciók Spina bifidásnál: hő-, és fájdalomérzékelés, bőrszín, hőmérséklet, bőrelváltozások,

inkontinencia, fizikai állapot, betegségek, gyógykezelés,

2

Epilepsia, betegségek Volt-e eddig valahol foglalkoztatva

2.) Beszéd, értelem, aktivitás megfigyelése, spontán tevékenység Személykapcsolata Tárgykapcsolata Mit ért meg Kívánságait kifejezi-e (hogyan kommunikál környezetével) Kommunikáció szintje (arcmimika-, gesztus-, hangadás-, szó-, szótag-, szótagsor-,

szavak-, mondatok) A beszéd tartalmi szintje (csak hang vagy beszédutánzás, vagy értelemszerű, tartalmilag

szegényes, vagy korának megfelelő) A beszéd formai szintje, hangképzés Figyelem irányultsága, tartóssága Kooperációs képesség, aktivitás

3.) Háton fekve Spontán helyzet (végtagok helyzete, csípőtartás)

4.) Hason fekve Hasra fordulás Hason fejét emeli-e, tartja, támaszkodik-e a kezére Végtagok helyzete Folyamatosan gurul-e Kúszni, mászni tud-e

5.) Ülő helyzetben Felülés-fejemelés Ülés – törzs - fejtartás, végtagok helyzete Ülés biztonsága (kitámaszt-e, védekezik az eldőlés ellen) Földön ülés Széken ülés Asztalnál ülés

6.) Álló helyzetben Felállás módja Milyen segítséggel áll Mennyire és hogyan terheli lábait Testtartás állva

7.) Járás Tud-e lépni, milyen segítséggel vagy önállóan Testtartása lépés közben, lépés ritmusa, koordinációja Mennyire kitartóan jár Változó körülmények között hogyan jár (egyenetlen talajon, lépcső, akadályok, stb.)

8.) Kézmozgás megfigyelése Kéztartás Tárgy után nyúlás Fogás Kapaszkodás, támaszkodás Szem-, kéz koordináció Manipuláció-, finommanipuláció Kézhasználat

9.) Önkiszolgálás Étkezés (rágás, étkezés helyzete, módja, milyen formában kapja az ételt) Önállóan, segítséggel, folyamatosan, kortyonként Öltözködés (ad-e segítséget, egyszerűbb ruhadarabokat levesz-e, próbálkozik-e az

öltözködéssel, mennyire aktív, mekkora az önállóság mértéke) Szobatisztaság (WC-használat) Egyéb tisztálkodási szokások

10.)Otthoni napirend Étkezési időpontok, azok rendje

2

Alvási időpontok A gyermek tartózkodási helye napközben Irányított tevékenysége (hogyan foglalkoztak vele), ennek időtartama Otthoni önálló tevékenysége Szobatisztaságra szoktatás módja

11.)Nevelés körülményei, nevelési attitűdök Szociális körülmények, lakáshelyzet, szülők képzettsége A gyermek problémáját hogyan kezeli a család, a környezet A gyermek helye, helyzete a családban Információk a családtagokról A család együttműködési készsége és lehetőségei Szülők elképzelése a gyermek jövőjéről

12.)Prognózis Terv

- közeli- távoli

A tanácsadás végén sor kerül a gyermek foglalkozására történő beosztására. „Szülők Iskolája” foglalkozásra (egyéni foglalkozás) „Mamás csoportos” foglalkozás (kezdő-haladó) Szülő nélküli csoportos foglalkozás (életkor, sérültség foka szerint)

A tanácsadás zárásaként elkészítjük a tanácsadási jegyzőkönyvet és a szakértői javaslat iránti kérelmet.

Amennyiben a tanácsadáson részt vett gyermekek fejleszthetőségét konduktív nevelési módszerrel nem tartjuk lehetségesnek, javaslatot teszünk a szülő számára hova fordulhat. (gyógytorna, gyógytestnevelés, reumatológia kezelés, stb.)

2. )A korai konduktív gondozás

A korai gondozásban a 0-5 éves, mozgássérült gyermekek vesznek részt.Az életkori sajátosságokból adódóan e korosztály foglalkoztatására a szülőkkel való szoros együttműködésben képzelhető csak el. A szülők tanításán keresztül valósul meg a gyermekek aktív életre nevelése a mindennapi tevékenységek folyamán.

A korai gondozás formái: Egyéni foglalkozás az úgynevezett „Szülők Iskolája” foglalkozás keretén belül (konduktor

– szülő - gyermek) „Mamás csoportos” foglalkozás (konduktor vagy konduktorok – több gyermek – több

szülő) „Életmód felkészítő” 1-1 hetes bentlakás (csoportos foglalkozás, konduktorok – több

gyermek, több szülő)

A gyermek állapotához, a szülő, a család igényeihez, alkalmazkodva kerül arra sor, hogy a korai gondozás melyik formáját választjuk, melyikre teszünk javaslatot.

Az egyéni foglalkozásra beosztottak általában két-háromhetente, a mamás csoportba hetente vesznek részt a gyermekek foglalkozásokon. Időtartamuk: egy-másfél-két órásak.

Mamás csoportok” foglalkozásai hetente 1x2 órásak Életmód felkészítő” csoportos foglalkozások, évente 3-4 alkalommal 1-1 hét

Az „Életmód felkészítő”csoport azoknak a családoknak segítség, akik a különböző

körülmények miatt csak ritkábban tudják igénybe venni a konduktív fejlesztést. Az egy hetes,

2

intenzív foglalkozásokon kialakítjuk a gyermekek heti- és napirendjét, s az ebben végezhető

feladatokat megmutatjuk a szülőknek.

Az ilyen intenzív hetes foglalkozásokon a szülőkkel jobban el tudjuk fogadtatni a konduktív pedagógia céljait, az otthon végzendő feladatokat hamarabb tanulják meg.A gyermekek és szüleik étkezéséről az intézmény gondoskodik, térítés ellenében. A szállásra az intézményben kialakított családi lakóegységben van lehetőség, amely azonban térítésmentes.

A korai gondozás feladata Az anya-gyermek, illetve szülő-gyermek kapcsolat megfelelő irányítása, a mozgássérült

gyermek szocializációja a családi közösségbe A kisgyermek kommunikációra való igényének és az ehhez szükséges alapvető

képességek kialakítása A cselekvéses alkalmazkodás alapjainak tanulása. A hely-helyzetváltoztatási formák

elsajátítása. A tartási rendellenességek, esetleges kontratúrák, a helytelen irányba induló mozgásmechanizmusok megelőzése

Szenzomotoros manipuláció alapjainak kialakítása Az érzékelés, észlelés, az elemi konkrét gondolkodás képességének kialakítása. A

figyelem, a koncentráció fokozatos növelése A testvázlat kialakítása. A gyermek önmagáról alkotott képének, környezetéhez való

viszonyának tudatosítása. A szülőre való rászorultság fokozatos csökkentése, az önálló aktív tevékenység folyamatos fejlesztése

Az otthoni környezet megismerése, tárgyainak használata, az otthon mind nagyobb körben való birtokba vétele

A közvetlen családi körön kívüli szociális kapcsolat építése. Kapcsolatkeresés és viselkedés tanulása különböző szituációkban

Aktivitás, motiválás A tisztasági és önkiszolgálási szokások alapjainak tanulása. Ismerkedés az ehhez

szükséges eszközök használatával.

A kezdő foglalkozások anyaga A gyermek konduktív megfigyelése, spontán tevékenysége Ismerkedés a szülővel, szülő-gyermek kapcsolatával Az első feladatsor beállítása A feladatsorok beillesztése az otthoni napirendbe

Konduktív cél A szülő megnyerése, az együttműködés kialakítása

Oktatási cél Ismerkedés a feladatokkal, végrehajtás

Felhasználandó eszközök Pető bútorok, eszközök A gyermek értelmi, ügyességi szintjének megfelelő játékok

A foglalkozás menete Elfogadó, barátságos légkör kialakítása beszélgetéssel A feladatok bemutatásai, elmagyarázása, hogyan, mivel, milyen segítséggel végezzük Az otthoni napirend megbeszélése, a feladatok beépítése a napirendbe Célkitűzések, részcélkitűzések

A haladó foglalkozások anyaga A program továbbvitele a rendszeresen ismétlődő foglalkozásokon történik A program tartalmazza a gyermekek napirendjét és feladatait. Az otthoni program

továbbfejlesztése a gyermekek folyamatos megfigyelése alapján történik. A megfigyelésen, a program kialakításában és fejlesztésében a haladó foglalkozásokon a szülő a konduktorral egyre aktívabban közreműködik.

Konduktív cél Aktivitásra, önállóságra nevelés

2

A feladatok céljának megértetése a szülővel, a feladatvégzés módjának pontosítása, ritmikus intendálás

Oktatási cél A soron következő feladat tanulása vagy ismétlés

Felhasználandó eszközök A foglalkozásokon használt eszközöket az otthoni feladatvégzéshez hogyan tudják

helyettesíteni vagy reprodukálni

A foglalkozások menete Optimális légkör, pszichés aktivitás megteremtése, motiváció. Kapcsolatteremtés. Az otthoni feladatvégzés megbeszélése, a gyakorlás közben észlelt problémákkal együtt. A szülő bemutatja a gyermekkel együtt az otthoni feladatokat. Szükség esetén a hibákat

vagy a hibás facilitációkat javítjuk. Új feladat adása vagy kiegészítés, vagy ismétlés, vagy továbbvitele. Új tevékenységek, feladatok beépítése a napirendbe Célkitűzés, a cél tudatosítása

A korai gondozásból – s gyermek állapotától függően – a gyermek további foglalkoztatása Továbbra is az egyéni foglalkozás keretén belül foglalkoztatjuk (3 éven túl is) Szülő nélkül kiscsoportos foglalkozás. A korai gondozás alapeszközei Bentlakásos felvételre javasoljuk a Pető Intézetbe Normál bölcsődei vagy óvodai gyermekközösségbe javasoljuk integrálását, s állapotukat

az utógondozási feladatuk keretén belül ellenőrizzük

Ebben az életkorban a tanulás eszközei a tanított tevékenységek tárgyai vagy a gyermek tanulását segítő bárminemű eszközök.

Készen vásárolt játékok : jól megfogható karikák, kb. 15 cm átmérőjű labda, nagylabdák, asztali állítható tükrök, ujjbáb-készlet, képeskönyvek, plüss játékok, bébi ügyességi játékok, játék járművek, Montessori-építők, építőkockák, csörgős labdák, gyurma készletek, különböző minőségű papírok, színes ceruzák, filctoll-készletek, hullahopp karikák. A készített játékok, a szemléltetés, a motiválás, vagy a manipuláció tárgyai: színes

kendők, babzsákok, rövid-hosszú pálcák, tapadókoronggal ellátott pálcák, szemléltető képek

Beszédtanításhoz: lekvár, méz, apró puha cukor (zizi) pattogatott kukorica, csoki krém, szívószál, szappanbuborék fújó, hablabda-fújó, stb.

Bútorzat: priccsek, fokosszékek, lovagló székek, lábzsámoly, támla nélküli székek, plédek, lepedők (lehetőleg színes legyen) járatórúd, járatózsinór, bordásfal, lejtő, létra, tornapad, asztal

Egyéb eszközök: tálcák, alátétek, erőeszközök, 2 fülű bögrék, szappan, törülköző

A fejlesztés dokumentációja a fejlődési lapban, és az egyéni fejlesztési naplóban történik, melyet a

konduktor vezet.

3. )Óvodáskorú mozgássérült gyermekek konduktív fejlesztése

A konduktív nevelés célkitűzése az óvodáskorú gyermekek nevelésében azonos az óvodai nevelés céljával.A 23/1997. (VI. 4.) MKM rendelete a „Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelvei és a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvei” erről rendelkezik.

Az általános elvek a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására, a sérülés arányában a speciális nevelési igényű kisgyermekeknél is ki kell alakulnia az alkalmazkodó készségeknek, az akaraterőnek, az önállóságra törekvésnek, az együttműködésnek; ennek érdekében a napirend során mindig csak annyi segítséget kapjon a gyermek, hogy önállóan tudjon cselekedni.

Céljaink:

2

A 3-6 éves gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlesztése annak érdekében, hogy az óvodáskor végére iskolaéretté váljanak.

A mozgássérültek óvodai oktatása a helyreállító nevelés céljának alárendelt.A mozgással, cselekvéssel összekapcsolt ismeretelsajátítás érdekében törekszünk arra, hogy felhasználjuk az önkéntes figyelmet, felkeltsük az érdeklődést. A mozgássérülés tényéből, a tapasztalatok hiányából adódóan biztosítanunk kell a sokoldalúságot, a színes, változatos foglalkozásokat. A játékosság segítségével váltjuk ki a gyermek aktivitását.

A szakszolgálatnál a 3-7 éves mozgássérült gyermekek konduktív fejlesztésének formái: Továbbra is egyéni foglalkozás (súlyos vagy halmozottan fogyatékosnál) Kiscsoportos foglalkozások olyan óvodáskorú mozgássérült gyermekek részére, akik

integrált óvodai közösségben részesülnek óvodai nevelésben, de mozgásállapotuk még további konduktív irányítást, megsegítést igényel.

A csoportos foglalkozás biztosítja a tevékenységeknek és interperszonális kapcsolatoknak azt a rendszerét, amely a mozgássérült gyermekek fejlődésüket és későbbi társadalmi integrációjukat lehető teszi. Ezek a csoportok a diagnózis szempontjából sem homogének, mert még azonos tünettípus esetén is jelentős egyéni eltérések mutatkozhatnak, életkori szempontból megközelítően homogének. A csoportot úgy kell szervezni, hogy minden gyermek együttműködjön a csoporttal. Ehhez szükséges, hogy a gyermek egyéni feladat-megoldási módja mindig az aktuális képességeihez mérten módosuljon. A csoportban érvényesül a példaadás húzóereje, a közös munka öröme.A csoport számára készített programnak tartalmaznia kell az általános célkitűzéseket és az azonos célok eléréséhez vezető, egyénileg nagyon különböző feltételeket és megoldási módokat.

Feladataink Az aktivitás, a feladattudat, az öntevékenység kialakítása, fejlesztése Motiváció Hely-helyzetváltoztatási formák fejlesztése a tartási rendellenességek, esetleges

kontraktúrák megelőzése Az érzékelés, észlelés fejlesztése, a figyelem növelése A gyermek énképének, környezetéhez való viszonyainak tudatosítása. Az önálló aktív

tevékenység folyamatos fejlesztése Manipuláció, finommotorika fejlesztése Az önkiszolgálás további fejlesztése Az óvodai és az otthoni életrendbe a feladatok beépítése.

A komplex programnak kialakítható egy bővíthető, súlypontozható váza, feladatsora. E feladatsorban az orthofunkciós követelmények tárgyiasulnak. Megoldása során meg kell felelni azoknak. A követelmények minden egyes foglalkozáson gyermekenként különböző tantárgyi programokat – mely a komplex program részletei – ezen konstans feladatsorok folyamatos visszatérése alkotja.

1. Manipulációfejlesztő program2. Beszédfejlesztő program3. Hely-helyzetváltoztatás4. Állás-járás tanulása5. Közlekedés6. Önellátási feladatok

Szobatisztaságra nevelés Étkezési szokások fejlesztése Aktivitás tanítása öltözés-vetkőzés közben

Konduktív cél Aktivitásra, önállóságra törekvés Az otthoni és az óvodai feladatok végzésének pontosítása, a napirend, hetirend

kialakítása A feladatok céljának megértése a szülővel, családdal A mozgássérült gyermek óvodai nevelését végző pedagógussal a feladatok

megbeszélése, egyeztetése

Oktatási cél Feladatok tanulása

2

Óvodai ismeretanyag közvetítése

Napirend kialakításaA foglalkozásokon megtanultakat elhelyezzük a gyermek napirendjébe. A napirend kialakítása, változtatása úgy történik, hogy számba vesszük a család életrendjét, napi feladatait és megvalósítható alternatívákat kínálunk. A gyermek napirendjét úgy szervezzük, hogy a család funkcióiba beilleszkedjen, de a gyermek tevékenysége is folyamatos legyen. A tanult cselekvések alkalmazása igen lényeges a napirend megvalósításában. Azoknál a gyermekeknél, akik már integrált óvodai közösségbe járnak, abban az esetben a napirend kialakítását az óvónővel is megbeszéljük. A csoportos foglalkozáson hetente egy alkalommal két órás időtartamban vesznek részt az erre beosztott gyermekek.

Tárgyi, eszközi feltételek A csoportszoba nagysága, jelenleg 4-6 gyermek feladatvégzésére megfelelő Bútorzat: priccsek, zsámolyok, fokosszékek, botok, járatórúd, járatózsinór WESCO mozgásfejlesztő eszközök

Óvodás életkorban a tanítás eszközei a játékok.A készen vásárolt és készített eszközökből az alapmennyiség rendelkezésre áll. De ennek állandó felújítása, bővítése mindig szükséges, pl.: mesés könyvek, leporellók, Ravensburger játékok, LEGO játékok, kirakók.

ÉrtékelésAz értékelés folyamatosan történik. Egyrészt a foglalkozás végén csoportosan, másrészt egyéni beszélgetések keretében. Funkciója fejlesztő visszajelzés, a kommunikáció szerves része. Leginkább diagnosztikus, tehát a fő kérdés nem az, hogy a gyermek mit nem tud, hanem amit tud, azt hogyan képes felhasználni. Ezért az értékelés alapja operatív megfigyelés és a lényeg a megoldás mikéntjén van. a szempontok a személyiség minden területére kiterjednek. Az értékelés kettős irányultságú: a szülő, illetve a gyermek praktikus megnyilvánulásait egyaránt megcélozza. A szülővel megbeszélés formájában, az egyes feladatok, a facilitáció konkrét formájának bemutatásával. A gyermek számára is egyértelmű módon kell kifejezésre jutni az értékelésnek.Életkori, értelmi fejlettség foka szerint lehet beszélgetés, simogatás, stb. Fontosak a metakommunikációs jelek, mert a nagyobb érzelmi átélést a gyermekek könnyebben észlelnek.A konduktor értékelésével a szülő megtanulja a konduktív pedagógia által preferált „technikát” miközben mintát kap és kialakul saját reális képe az értékek hierarchiájáról. Nagy jelentősége van annak, hogy a konduktor értékelésével kifejezi a gyermek személyiségében való hitét. A szülő azonosul – optimistává válik a gyermek jövőjét illetően és ezzel nemcsak a saját, de a gyermek erejét is megsokszorozza.

A foglalkozások során a tanítás-tanulás folyamatos értékelése, a változások regisztrálása, a fejlesztés dokumentációja a fejlődési lapban történik.A fejlődési lapot a konduktor rendszeresen vezeti.

A fejlődési lap tartalma: Fontos szakorvosi vélemények Tanácsadási jegyzőkönyv A gyermek megismerésére irányuló kérdőív A gyermek fejlesztési terve A család és a szakszolgálat közötti esetleges levelezés Szakértői javaslatok

A csoportos foglalkozásokat a szakszolgálat konduktorai irányítják. Az egyes konkrét foglalkozásokat az egyik konduktor vezeti, a másik segíti őt munkájában (facilitál). A feladatsorokat váltva vezetik. A konduktorok munkáját asszisztens segíti.

2

4.)Tanköteles korú mozgássérült gyermekek konduktív fejlesztése

Programunk készítése a „Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelveiből” indul ki (23/1997. (VI. 24.) MKM.„a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok a fogyatékos tanulóknál ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél…”

Mivel – nálunk – a konduktív foglalkozás bejáró, ambuláns formában történik, feladataink is ennek megfelelően alakulnak a tanköteles korú gyermekeknél.

A foglalkozásra azok a tanköteles korú gyermekek kerülnek beosztásra, akik tankötelezettségük teljesítése mellett még továbbra is konduktív megsegítést igényelnek.

Olyan gyermekek, akik integrált iskolai oktatás keretén belül tanulnak, napi bejárók, de mozgásállapotuk, a közösségbe való aktívabb, önállóbb élethez még további konduktív irányításra, megsegítésre van szükség.Feladataink abból a tényből indulnak ki, hogy nem oktatási anyagot kell ahhoz csökkenteni, hogy a leglényegesebb ismereteket elsajátítsák, hogy a legalapvetőbb készségekre szert tegyenek, hanem a diszfunkciósokkal együtt kell keresni azt az utat, amely számukra a legrövidebb idő alatt eredményt hoz. Feladatokat a csoportban mindig egyénre szabottan tűzünk ki, biztosítjuk az egyénileg hasznos részvételt.- aktivitás, a feladattudat fejlesztése- a kreativitásra nevelés- motiváció gazdagítása az önértékelés és az igényszint helyes alakításával- érzelmi-akarati szférák tágítása- rendszeresség és következetesség elvének tudatosítása

Magántanuló , aki sérültségi súlyossága miatt nem lehetnek napi bejárói egy nappali oktatási intézménynek. Ilyenkor a gyermekek oktatását a szakszolgálatunk a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Központ által kijelölt iskola végzi, mozgásfejlesztését, a mozgás szinten tartását szakszolgálatunk.Céljaink: - az állapot fenntartása, fejlesztése- az iskolai feladatok megoldásának segítése

Fejlesztő felkészítés ben részesülők mozgásfejlesztéseCéljaink:- a mozgásállapot fenntartása- kontraktúrák, defomitások megelőzése- az önellátás, a helyzetváltoztatás tanításával a családi terhek könnyítése

Tantárgyi feltételek, eszközök

Csoportszoba: nagysága jelenleg 4-6 gyermek foglalkoztatására elegendő.Bútorzat: rendelkezésre állnak a Pető bútorok, melyek nagysága az idősebb korosztály számára is megfelelő méretű.Egyéb eszközök: a földön végzett feladatokhoz gumiszőnyeg, WESCO mozgásfejlesztő játékokManipulációt fejlesztő eszközök: pálcák, karikák, papírok, ollók, színes ceruzák, az iskolai

osztályfokozatoknak megfelelő füzetek, speciális vonalazású füzetek.

Értékelés:Folyamatosan történik az értékelés, egyrészt már a foglalkozás közben csoportosan és egyénileg is, valamint a foglalkozás végén egyénileg. Az elért helyes feladatvégzést tudatosítjuk, beépítjük a gyermekek napi-, heti rendjébe, megbeszéljük az otthon végzendő feladatokat figyelembe véve az iskolai feladatok mennyiségét.Az értékelés folyamatos magatartást megerősítő, korrekciós jellegű értékelés. Inkább a pozitív példa kiemelése a célszerű, mint a negatív megnevezése. A foglalkozás vezetése közben viszonyulások, segítségadások megmutatása, javítása, megerősítése a konduktor mindenkori felelőssége.

Dokumentáció:

2

A fejlődési lapban folyamatosan rögzítjük a megbeszélt feladatokat, azok elvégzési módjait. A főbb változásokat – fényképpel, illusztrációval – dokumentáljuk, ami elősegíti a későbbi feladatok tervezését. A gyermekek elbocsátásakor konduktív pedagógiai záró véleményt készítünk.

5.)Rehabilitációs gyógyúszás

A foglalkozások a Kaposvár város uszodájában történnek. A foglalkozásokat rehabilitációs gyógyúszómester vezeti.Célja:

mozgáskészség-képesség fejlesztése, fizikai teljesítőképesség javítása pszichés feltételes javítása szociális kapcsolatok fejlesztése a környezet igényeinek jobb felfogása, megértése (érzékelés, észlelés) sokoldalú örömforrás, élmény nyújtása

A foglalkozásokon a gyermekek orthopedia szakorvos javaslata alapján vesznek részt, gyógyúszó-jeggyel, amely a gyermekek számára a TB által fizetett. Jelenleg ezeken a foglalkozásokon óvodás korú gyermekek vesznek részt.

6.)Utógondozás

A konduktív nevelés rendszere az elbocsátás után is követi, egyengeti neveltjeinek további fejlődését. A követés a gyakorlati eredmények elérése érdekében az önellenőrzést szolgálja. Ezen vizsgálatok alapján szükség esetén segíteni tudunk, megfelelően meg tudjuk szervezni a következő időszak feladatait, ellenőrizzük az elért eredményeket.

Az utógondozáson résztvevők köre: a szakszolgálatunknál elbocsátottak a Pető Intézet által elbocsátott, a megyében lakó gyermekek

Céljaink: Az elért állapot fenntartásának ellenőrzése Segítés az iskolai élet feladatainak megoldásában Továbbtanulás megsegítése

Feladataink: Kérdőívek szétküldése Kontrollfoglalkozásra behívás A pályaválasztás esetén a pályaválasztási vizsgálat előkészítése, kapcsolat felvétele

a Mozgássérültek Állami Intézetének Pályaválasztási Tanácsadójával.

7.)Utazótanári feladatok

A konduktív pedagógiai szakszolgálat korai konduktív fejlesztést lát el utazótanári ellátás keretén belül

a következő területeken:

Utazótanári ellátás a marcali és nagybajomi gyermekotthonban. A foglalkozások az intézményekben történnek a konduktorok vezetésével.

Hallássérült-mozgássérült gyermekek utazótanári ellátása, a hallássérültek korai fejlesztő szakszolgálat kérésére. A foglalkozások a gyermek lakóhelyén történnek, a gyermek családi környezetében. A foglalkozásokon a szurdopedagógus és a konduktor együttesen vesz részt.

Céljaink:

2

A gondozónők, illetve szülők felkészítése, tanítása a mozgássérült, a mozgássérült-hallássérült gyermek szakszerű fejlesztésében való részvételére.

Feladataink: A gondozónők, szülők megnyerése, a fejlesztés szükségességének elismertetése Aktív heti-, és napirend összeállítása az intézmény, illetve a család körülményeihez,

szokásaihoz alkalmazkodva, együttműködve a gondozónőkkel, illetve a szülőkkel A gyermek egyéni feladatainak beállítása A gyermek fejlődésének folyamatos értékelése, a kötelező feladatok kijelölése Dokumentáció készítése

A szakszolgálat tevékenységének fejlesztési tervei

1. Szűrés, felkutatás

A közoktatásról szóló törvény alapján speciális nevelési igényű gyermekeket megilleti a jog, hogy „különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív ellátásban részesüljön attól kezdve, hogy fogyatékosságát megállapították”.

Bizonyítottan sikeresebb a fejlesztés lehetőségei, ha minél korábbi életkorban vonjuk be a mozgássérült gyermeket a konduktív nevelés körébe, kezdjük meg fejlesztését.

A koraszülött osztályon kezelt csecsemőknél nagyobb valószínűséggel lehet számolni az újszülött korban lezajlott betegségek követelményeivel, így a központi idegrendszeri sérüléssel. A rizikófaktoros csecsemő és kisgyermek utánvizsgálata a 3-6-9-12-24-36 hónapos korban történik. Szeretnénk megszervezni, hogy ezeknél a vizsgálatoknál az orvos mellett konduktor is legyen, és elvégezze a saját szempontú megfigyeléseit. A közös vizsgálatoknak a megvizsgált szempontjából vannak előnyei (egy időben, egy helyen történik a vizsgálat) és a két szakember azonnal konzultálhat egymással.

Egymás megfigyeléseit kiegészítve a fejlődési menet megakadása, rossz irányú haladása biztonságosabban megállapítható.

A szűrés célja: A fejlődés rendszeres kontrollja a megkésett fejlődésű, illetve károsodott

gyermekek különleges gondozásában, fejlesztésbe való bevonása.

2. Zsályázás feladatainak bevezetése

A zsályázás, az izomlazítás elősegítése. A zsályázás célja: az izomlazítás módjainak megtanítása a szülőknek. Zsályazsákban töltött zsályalevél szűrletéből sűrű, erősen barna színű fürdővíz készítése, melynek hőfoka olyan magas, amit még a gyermek tolerál.

Statisztikai adatok( 2004)

A konduktív pedagógiai program készítésénél a következő adatokat vettük figyelembe

2004. április 30-án a konduktív pedagógia szakszolgálat létszáma: 78 gyermektanácsadásban részesült 5 gyermekkonduktív foglalkozásra beosztásra került 73 gyermek

A foglalkozásra beosztottak

kor szerinti megoszlása:

2

0-3 éves 24 gyermek3-6 éves 27 gyermek7-18 éves 22 gyermek

lakóhely szerinti megoszlás:

kaposvári 24 gyermekSomogy megyei 27 gyermekmás megyéből 7 gyermekMarcali Gyermekotthonban nevelt 13 gyermeknagybajomi Gyermekotthonban nevelt 2 gyermek

Oktatási-nevelési területek megoszlása szerint:

korai fejlesztésben részesül 37 gyermekóvodába jár 9 gyermeklogopédiai óvodás csoportba jár 4 gyermekált. iskolában tanul 13 gyermeklogopédiai isk. 3 gyermekkisegítő iskolában tanul 2 gyermekhallássérültek iskolájában tanul 2 gyermekképzési kötelezett 2 gyermekmagántanuló 1 gyermek

Diagnózis szerinti megoszlás:

Megkésett mozgásfejlődés 18 gyermekTetraparesis spastica 13 gyermekDiplegia spastica 7 gyermekHaemiplegia spastica 7 gyermekAthtetozis 7 gyermekSpina bifida 3 gyermekMyopathia 1 gyermekHypotonia 6 gyermekSyndroma 1 gyermekTorticollis 2 gyermekAtaxia 8 gyermek

Kaposvár, 2004. április 30.

2