A KORAI ISKOLAELHAGYÁS, ISKOLAI ... - oktatas.hu · –családi háttér, családi diszfunkciók –ismerethiányok, a szakmai kompetencia hiányai •Egyéni fejlesztés, a személyes

A KORAI ISKOLAELHAGYÁS,

ISKOLAI LEMORZSOLÓDÁS

HELYZETE ERDÉLYBEN

EFOP-3.10.1-17-2017-00001

Tematikus együttműködés erősítése a köznevelés és felsőoktatás terén a Kárpát-medence szomszédos országaival

Dr. Pásztor Rita

Partiumi Keresztény Egyetem

Humántudományi Tanszék

Az előadás tartalma

• A lemorzsolódás értelmezése

• Statisztikai adatok bemutatása

• Az atipikus iskolai útvonalak jellemzői (kutatási eredmények)

• A speciális oktatás sajátosságai

• A pedagógusok és az érintett fiatalok lehetőségei

Fogalmi tisztázás

• Szóhasználat: lemorzsolódás – kimaradás –korai iskolaelhagyás – NEET-fiatalok

• Az iskolai kudarc és a tanulási folyamat sikertelenségére utaló fogalmak

• Mérhető: lemorzsolódási ráta, korai iskolaelhagyók aránya – oktatási kudarcmutatók

A nemzetközi kutatások tükrében

Okok

• Egyéni – családi – iskolai

• Területi hátrányok

• Etnikai hovatartozás

Következmények

• Munkanélküliség

• Társadalmi kirekesztés

• Szegénység

• Az egészségi állapot romlása

• A régiók versenyképességének csökkenése

Lehetséges kisebbségi oktatási útvonalak

Oktatási esélyhányados

• A társadalmi mobilitás lehetőségére utal.

• Az iskolai végzettségek közötti összefüggést adja meg, arra vonatkozik, hogy egy csoporton belül az alsóbb iskolai szintről milyen eséllyel lehet a legfelső oktatási szintre jutni.

(Papp Z. 2010)0 0,1 0,2 0,3 0,4

Romániai átlag

Román

Magyar

Roma

2011-es népszámlálási adatok alapján

A korai iskolaelhagyás adatai(Eurostat 2018)

0

5

10

15

20

25

30

35

40

EU

-28

(¹)

Ma

lta

Sp

ain

(²)

Rom

an

ia

Italy

Bu

lga

ria

Po

rtug

al

Hun

ga

ry

Esto

nia

Un

ite

d K

ing

do

m (

³)

Ge

rma

ny (

¹)

Slo

va

kia

Fra

nce

Be

lgiu

m

Den

ma

rk

Latv

ia

Cypru

s

Fin

land

Sw

ed

en

(¹)

Au

str

ia

Luxe

mb

ourg

(¹)

Neth

erl

an

ds

Czech

Rep

ublic

Gre

ece

(¹)

Lith

uan

ia (

¹)

Ire

lan

d

Po

lan

d

Slo

ve

nia

Cro

atia

Tu

rke

y

Ice

lan

d

Norw

ay

Fo

rme

r Y

ug

osla

v…

Mo

nte

ne

gro

Sw

itze

rlan

d

2012 2017 Europe 2020

A korai iskolaelhagyás adatai (%)

0,0

5,0

10,0

15,0

20,0

25,0

30,0

35,0

40,0

45,0

2005 2010 2015

A korai iskolaelhagyás arányai (%)

2011 2012 2013 2014 2015

EU 28 13,4 12,7 11,9 11,2 11,1

Románia 18,1 17,8 17,3 18,1 19,1

I. Makrorégió 18,4 16,9 16,5 17,8 20,1

Észak-nyugati régió

14,9 14,9 15,4 17,7 16,9

Iskolai lemorzsolódás 2015(%, INS 2018)

0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

4,5

5

Románia I.Makrorégió Észak-nyugati Régió Közép Régió

ISCED 1,2 ISCED 3

Az iskolai lemorzsolódás megyénkéntiadatai 2015 (%, INS 2018)

0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

4,5

5

Románia Bihar Hargita Kovászna Maros

ISCED 1,2 ISCED 3

Kritikus lemorzsolódási pontok

• A romániai magyar oktatásban kétlépcsős lemorzsolódás történik:

– VIII. osztály: képességfelmérő (1/4-e)

– XII. osztály: érettségi (1/2-e)

Érettségi eredmények 2018

0

10

20

30

40

50

60

70

80

Romániaiátlag

Magyaroktatás

Bihar Szilágy Szatmár Hargita Kovászna Maros

Az érettségi az adatok tükrében

• Országos viszonylatban sikeresen vizsgázott 83 627 diák, azaz 67,7%.

• A sikeresen vizsgázott magyar diákok száma 3181, azaz 56,95%. – Az elért átlagok:

• 6 és 6,99 közötti átlagot ért el 747 diák.• 7 és 7,99 közötti átlagot ért el 1163 diák.• 8 és 8,99 közötti átlagot ért el 1002 diák.• 9 és 9,99 közötti átlagot ért el 269 diák.• 10-es átlaggal egyetlen magyar diák sem végzett, míg a román

diákok közül 104-en érték el a maximális átlagot. • A sikertelenül vizsgázó magyar diákok közül nem érte el az 5-ös

átlagot 2220 diák, valamint 5 és 5,99 közötti átlagot ért el 181 diák(Forrás: Transindex.ro)

Néhány kutatás eredményei

• Gyermekjóléti kutatás: „Gyermekvilágok –Nemzetközi jelentés a gyermekek jólétéről” (2012, 2017)

• Bihar megyei kutatások:

– Kisebbségi és kettős kisebbségi általános iskolások továbbtanulási aspirációi: lemorzsolódási esettanulmány, tömbmagyar vidék

– Speciális oktatás (SNI)

Az iskolaelhagyás adatai

Románia esetében az iskolaelhagyás kockázati

csoportjai: a vidéki, a szegény családi hátterű és a

roma tanulók (European Commission 2016)

Bihar megyében a romák létszáma (6,02%) meghaladja az országos átlagot

(3,09%).

A megye lakosságának 52,6%-a vidéken él (Országos Statisztikai Intézet 2016).

A lakosság iskolázottságára vonatkozó adatokból hátrányos helyzet körvonalazódik: a felsőfokú

képzettséggel rendelkezők száma magasabb (14%) megyei szinten, mint országos szinten (12,7%), a legfeljebb

elemi képzettséggel rendelkezők aránya (16,7%) jóval az országos százalékarány

felett van (10%) (Olah, Ștefănescu, Flora és Roșeanu 2016).

Kutatási eredmények (esettanulmány): lemorzsolódás, kimaradás

Az iskolai adatlapok szociológiai paraméterei (osztályelemzés)

Követhetővé teszi a tanulói útvonalakat, azaz a formális oktatási rendszerben megtett utat. Az atipikus tanulói útvonal etnikai jellegű.

Néhány gyerek elvesztése osztályok megszűnését vonhatja maga után.

A lemorzsolódás etnikai jellege

• Átörökített szegregáció: az egyenlőtlenség szocializációja

Az oktatásból való kimaradásnak, a lemorzsolódásnak, a túlkorosságnak etnikai színezete van. A szegénység státuszából való kitörés lehetősége minimális, a reprodukció jelentős, azok sem mindig tanulnak tovább, akiknek sikerül befejezniük a nyolc általánost.

Iskolalét

Előreszámítások

A demográfiai potenciál, a gyerekek születési száma önmagában nem elegendő az oktatási intézmények létszámkérdésének megoldására.

Az iskola felkészületlen az etnikaiváltozásokra.

A magyar cigány tanulóknak kizárólagos szocializációs közeget jelentenek, mert a

szocioökonómiai hátterük nem teszi lehetővé a településen kívüli oktatási

forma igénybevételét. Ezeknek az iskoláknak a megszűntével az általános iskola elvégzése is még bizonytalanabbá

válik.

A települési környezet hatásai

• A hátrányos helyzet oktatási jellemzői (társadalmi-területi összefüggésben):

– Rövid iskolai pályafutás – a munkaerőpiaci esélyek csökkenése

– Szocializációs hiányosságok

– Gazdasági beruházás – gazdasági kalkuláció

– Integrációs-szegregációs hatások

– A többszörös hátrányok jelenléte

Iskolai kompozíció

• A hátrányos iskolai kompozíciójú iskolák tanárainak megbecsültsége

Alacsony státusú iskolák azok, ahol a diplomásszülők aránya 10% alatti, átlagos a 10–40% közötti, illetve a 40% fölötti tekinthető előnyöskompozícióval rendelkező iskolának.

(Bacskai 2015)

A szocializációs közegek tartalmassága

• Az életpályák alultervezése a falusi környezethez, az alacsony szülői végzettséghez köthető, ami arra utal, hogy az oktatási és szociális problémák egymásra tevődése jelentősen korlátozza a továbbtanulási döntést.

• A kimaradási hajlandóságot a negyedleges szocializációs tényezők (internet) hatása alakíthatja a továbbtanulás irányába, a bizonytalanságot pedig az iskolai és kortárscsoportok társadalmi interakcióinak intenzitása fordíthatja a továbbtanulás felé.

(Pásztor 2017)

A speciális oktatás jellemzői, a lemorzsolódással veszélyeztetett fiatalok

• Romániában a munkavégzésükben hosszútávú egészségügyi probléma miattkorlátozottak és/vagy az alaptevékenységeketnehézségek árán lefolytatók 71%-a koránelhagyja az iskolát, szemben a fogyaték nélkülélők 17,3%-ával (Eurostat, 2014).

• A lemorzsolódás veszélyét jelzi a hiányzások száma.

A hiányzások aránya, SNI(Bihar megye)

Naponta járnak iskolába72%

Hetente hiányoznak6%

Havonta néhányszor12%

Évente néhányszor

10%

Iskolai részvétel (N = 1413, %, 2016/2017-es tanév)

A hiányzások okai(szülői válaszok alapján)

• A gyermek betegsége

• A gyermek fogyatékossága típusának megfelelő közlekedési eszközök hiánya

• Más okok: rossz anyagi körülmények, családi struktúra

În mică măsură Moderat În mare măsură

Boală

Nu este important să ia parte la toate orele, nu are nevoie de atâta educație

Lipsa de respect a personalului școlii

Este victima agresiunilor fizice/verbale ale colegilor de școală

Condițiile oferite de școală sunt insuficiente pentru participarea mai frecventă

Transport inadecvat

Costurile educației în școală

A pedagógusok intervenciós lehetőségei

• Szektorközi együttműködés – a korai iskolaelhagyás jelzőrendszerének összetétele

Pedagógiai módszerek társadalmi problémákra

• Befogadó és nyitott oktatási rendszer

• Kollaboratív tanári kultúra (módszertani kultúra)

• Pályaorientáció

Az érintett fiatalok mikrovilága

• Az oktatás-képzés és a munka világán kívül megrekedtek

• A számok mögött meghúzódó sorsok egyedisége

• Az egyéni problémák kezelése:– szocializációs veszteségek

– családi háttér, családi diszfunkciók

– ismerethiányok, a szakmai kompetencia hiányai

• Egyéni fejlesztés, a személyes képességek (softskills) fejlesztése, felnőttképzés

A kisebbségi létmunkaerőpiaci jellemzői

• A romániai magyarság strukturális helyzetének elemei: iskolai végzettség, kapcsolati és kulturális tőke – ezt kiegészíti az államnyelvi kompetencia.– Valamihez való értés, az államnyelv ismerete (a munkahelyek

nyelvhasználata)– Mobilitási lehetőség – a többségi nyelv ismerete– Az államnyelv ismerete és a jövedelemszint szignifikáns

összefüggése

• Kapcsolati tőke:– magasabb iskolai végzettség esetében vegyes– alacsony iskolai végzettség esetében etnikailag zárt

(Sorbán 2012)

Forrás• Bacskai K. (2015): Iskolák a társadalom peremén. Belvedere, Szeged• Barta N. – Csoba J. – Harmati K. – Hegyi L. (2016): Útvesztő. Metszetek, 2016/3., 103–120. • Bălțătescu, S. – Bacter, C. – Bernáth K. – Pásztor R. (2017): A Bihar megyében élő gyermekek jóléte. Kvantitatív

kutatás. Presa Universitară Clujeană, Cluj-Napoca, 97–128.• European Commission (2016): Education and training monitor 2016. Directorate-General for Education and Culture• Institutul Național de Statistică (2016): Recensământul populaţiei şi a locuinţelor, Accesat la:

http://www.recensamantromania.ro/rezultate-2/• Olah, S. - Ștefănescu, F. – Flora, G. – Roșeanu, G. (2016): Indicatori economico-sociali ai judetului Bihor in

perspectiva comparativa. Presa Universitară Clujeană, Cluj-Napoca.• Papp Z. A. (2010): Itt és ott. Integrációs kihívások a magyarországi kisebbségi és a határon túli magyar oktatásban.

Régió, 2010, 73–108.• Papp Z. A.: Kisebbségi magyarok oktatási részvételének értelmezési lehetőségei. Educatio, 2012/1., 3–23.• Pásztor R. – Berce A. – Bernáth K. (2017): Helyzetfelmérés a Bihar megyei speciális oktatás külső és belső

környezetéről. Presa Universitară Clujeană, Cluj-Napoca, 129–149.• Pásztor R. (2017): Kisebbségi és kettős kisebbségi létben élő fiatalok továbbtanulási aspirációi egy hátrányos

helyzetű térségben.https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/241594/Pasztor_Rita_Gizella_Disszertacio_titkositott.pdf?sequence=1&isAllowed=y

• Sorbán A. (2012): Kisebbség – Társadalomszerkezet – Kétnyelvűség. Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Kolozsvár

KÖSZÖNÖM

A FIGYELMET!

EFOP-3.10.1-17-2017-00001Tematikus együttműködés erősítése a köznevelés és felsőoktatás terén a Kárpát-medence szomszédos országaival