Rövid, összefoglaló jellegű dolgozat a magyar nyelvtan ...iwk.hu/_userfiles_/5-6osszefoglalok/Nyelvtan 5-6_ osztaly.pdf · egyjelentésű szavak (egy hangalak, egy jelentés)

Visontai Barnabás [email protected]

Rövid, összefoglaló jellegű dolgozat a magyar nyelvtan órákon tanultakról

5 - 6 osztály

1

Nyelvtan 5-6. osztály összefoglaló

Anyanyelv, magyar nyelv

A nyelvet a beszéd anyagraktárának is nevezhetjük.

A beszéd a működésben lévő nyelv.

A szöveg elemei:

­ hangok

­ szóelemek

­ szavak

­ szószerkezetek

­ mondatok

A kommunikáció

A kommunikáció tájékoztatást, közlést, felhívást és információcserét jelent. Nyelvi és nem nyelvi jelekkel

kommunikálunk. A nem nyelvi jelek a beszédben tájékoztatnak partnerünkről, irányítják a kommunikációt,

kiegészítik, módosítják vagy megerősítik a nyelvi jelek jelentését. Nem nyelvi jelek a beszédben:

hangjelek

arcjáték

tekintet

taglejtés

testtartás

térköz

emblémák

csend

Nem nyelvi jelek írásban:

o margó

o bekezdéssorok

o szótávolság

o betűtípus, szövegkiemelés

o színek

o javítások

o egyéb (pl. emotikonok)

A kommunikációs folyamat tényezői:

2

A kommunikációs kapcsolat:

köszönés

megszólítás

bemutatás, bemutatkozás

A szövegszerkesztés állomásai:

a téma kijelölése

a szövegtípus kiválasztása a szövegalkotás céljának megfogalmazása

a kinek? mikor? hogyan? kérdések végiggondolása az anyaggyűjtés

az anyag elrendezése a vázlatírás

a szöveg kidolgozása a címadás

a szöveg végső változatának kidolgozása

A hangképzés

1) tüdő

2) légcső

3) gégefő a hangszalagokkal

4) garatüreg a nyelvcsappal

5) az orrüreg és a szájüreg

Magas és mély magánhangzók

Magas magánhangzók:

e – é; i – í; ö – ő; ü – ű

Mély magánhangzók:

a – á; o – ó; u – ú

A magas hangrendű szavakban csak magas, a mély hangrendűekben csak mély, a vegyes hangrendűekben

pedig mindkettő egyaránt megtalálható.

A zöngés és zöngétlen mássalhangzók

A párok (bal oldal zöngés, jobb oldal zöngétlen):

b – p

d – t

g – k

m

n

ny

v – f

z – sz

zs – s

l

j = ly

h

3

dz – c

dzs – cs

gy – ty

r

A mássalhangzók találkozásai – mássalhangzótörvények

A hasonulás

A fűzfák szóban a kiejtéskor z betű helyett sz betűt hallunk. A sz betű a z zöngésség szerinti párja. Ezt a

hasonulást nevezzük zöngésség szerinti részleges hasonulásnak.

A színpadon szóban a b előtt nem n, hanem m hangot ejtünk. Ez segít abban, hogy kiejtsük a szót. Ezt

nevezzük képzés helye szerinti részleges hasonulásnak.

A kajakkal szóban a -val toldalék v betűje a kajak szó utolsó betűjére, a k-ra módosul. Előfordul, hogy a

teljes hasonulás szóban történik meg (szállj [szájj]).

Az összeolvadás

Összeolvadásnak nevezzük, ha egy szóban két hang helyett egy harmadikat hallunk. VIlyen szavak például a

bánja, vagy a szaporodjon.

Mássalhangzó-rövidülés

A mássalhangzó rövidülés azt jelenti, hogy egy írásban hosszan írt mássalhangzó a kiejtésben megrövidül

(otthon).

Mássalhangzó-kisesés

A nyisd ki igében kiejtéskor nem halljuk a d betűt. Ha egy kiejtett szóban, legtöbbször szókapcsolatban nem

hallunk egy írásban jelölt betűt, azt mássalhangzó-kiesésnek nevezzük.

A magyar helyesírás

A magyar írás legkisebb egységei a betűk, ezért betűíró jellegűnek nevezzük.

A hangokat írásunk külön-külön rögzíti, azaz hangjelölő. Helyesírásunk értelemtükröző, azaz szóalakokban többnyire feltüntetjük a szóelemeket, külön-és

egybeírással különböztetünk meg szóösszetételeket. A jelenlegei helyesírási kézikönyv: A magyar helyesírás szabályai (12. kiadás; Akh.)

Az elválasztás

Az egyszerű szavakat úgy választjuk el, hogy egy szótag elejére mindig egy mássalhangzó kerül.

Az összetett szavakat és az igekötős igéket a szóhatárnál választjuk el, függetlenül az utóbbi szabálytól.

A keltezés

2016

2016 márciusában 2016 után

2016. március folyamán

Birtokviszony

4

A toldalékok típusai

[A szavak felépítése (szóelemek): szótő és a toldalékok.]

A képzők

Attól függően, hogy milyen szófajú szót képzünk, megkülönböztetünk:

igeképzőket

főnévképzőket

melléknévképzőket

számnévképzőket

igenévképzőket

A jelek:

Az igék jelei:

múlt idő jele

feltételes mód jele

felszólító mód jele

A főnevek jelei:

többes szám jele

birtokos személyjelek

birtokjel

A melléknevek jelei:

középfok jele

felsőfok jele

túlzófok jele

A ragok

Igékhez járulók:

az igei személyragok

Főnévhez járulók:

tárgy ragja

birtokos jelző ragja

határozóragok

A melléknévhez járulók:

a határozóragok

A toldalékok előtt gyakran áll előhangzó, amely a kiejtést segíti.

5

A helyesírási alapelvek

a kiejtés szerinti írásmód

a szóelemző írásmód (a szóelemek mai alakját tükröző írásmód)

a hagyományos írásmód (régies betűk a régi családnevekben, ly)

az egyszerűsítő írásmód (kettőzött többjegyű mássalhangzók, három azonos találkozó mássalhangzó)

Az állandósult szókapcsolatok

a szokványos kifejezésmódok (társalgási fordulatok) szólások közmondások szállóigék

A hangalak és a jelentés kapcsolata

a hangutánzó szavak (élőlények, természeti jelenségek, gépek, tárgyak hangját utánozzák: pl.: susog) a hangulatfestő (mozgás, cselekvés hangulata: pl.: bandukol)

egyjelentésű szavak (egy hangalak, egy jelentés)

többjelentésű szavak (egy hangalak, több jelentés, összefüggés a jelentések között: pl.: játék)

azonos alakú szavak (egy hangalak, több jelentés, nincs kapcsolat a jelentések között: pl.: jelentés) hasonló alakú szavak (két hasonló hangalak, különböző jelentésekkel) rokon értelmű szavak ellentétes jelentésű szavak

Szófajok

A szófajok a nyelvhasználatban egyformán viselkedő, egyforma szerepet betöltő, azonos célra szolgáló

szavak osztályai.

A szavak szófaji csoportosításakor négy szempontot veszünk figyelembe.

A szótári jelentés

Az alaki sajátosságok, vagyis toldalékolhatóságuk.

A mondatban betöltött szerepük (állítmány, alany, tárgy, határozó, jelző)

A szövegben betöltött szerepük

Névszóknak nevezzük a főnevet, a számnevet és a melléknevet.

Alapszófajok

NÉVMÁSOK IGENEVEK

főnév határozószói névmás főnévi igenév

ige főnévi névmás melléknévi igenév

melléknév melléknévi névmás határozói igenév

számnév számnévi névmás

határozószó

6

Viszonyszók

névelő segédige kötőszó

névutó igekötő szóértékű módosítószó

Mondatszók

indulatszó mondatértékű módosítószó

Az alapszófajok jellemzői

Önmagukban is konkrét jelentésük van. Ezalól kivétel a névmás.

Toldalékok, azaz képzők, jelek, vagy ragok járulhatnak hozzájuk. Kivételek a névmások, a

határozószók, illetve a határozói igenév. Ezek kevésbé toldalékolhatóak.

Mondatrészek (állítmány, alany, tárgy, határozó, jelző) lehetnek.

Ige

Cselekvést (az alany akaratától függ), történést, állapotváltozást (ezek az alany akaratától függetlenek), létezést

(alany léte vagy nem léte) kifejező szó.

Az igének van:

1. Száma: egyes szám, többes szám

2. Személye: első, második, harmadik

első második harmadik

egyes szám én te ő

többes szám mi ti ők

3. Ideje (múlt: -t, -tt; jelen: nincs jele; jövő: fog segédige+főnévi igenév)

4. Módja (kijelentő: nincs jele; feltételes: -na, -ne, -ná, -né; felszólító: -j)

5. Ragozása: határozott (az ige után tudjuk tenni az ,,azt” szót); illetve általános (az ige után tudjuk tenni a

,,valami” szót)

Az ige lehet tárgyas (bővíthető tárggyal), illetve tárgyatlan (nem bővíthető tárggyalkit, mit kérdésekre válaszoló

szó).

Az igék kifejezhetnek folyamatosságot, befejezettséget, kezdetet.

Az igék kaphatnak igeképzőket (pl. gyakorító igeképző: -gat, -get).

Vannak igepárok amelyek ismétlődő vagy pillanatnyi cselekvést jelölnek (zörög, zörren).

Az ige a cselekvő alany szempontjából lehet:

Cselekvő ige, vagyis az alany végzi a cselekvést.

Műveltető ige; az alany mással végezteti a cselekvést, képzője: -at, -et, -tat, -tet

Szenvedő ige; a cselekvés mástól indul, de visszahat az alanyra: -atik, -etik, -tatik, -tetik

Visszaható ige, amely azt jelenti, hogy a cselekvés az alanytól indul és visszahat az alanyra. Képzői: -

kozik, -kezik,-közik, -kodik, -kedik, -ködik.

7

Az ige alakja kifejezi a cselekvő számát, személyét, a cselekvés idejét, módját és utal a tárgyra is.

A főnév

Fogalma:

A főnév élettelen tárgy, élőlény vagy gondolati dolog neve. A névszók csoportjába tartozik. Két nagy

csoportja van: a köznevek és a melléknevek.

A köznevek fajtái:

a gyűjtőnév,

az anyagnév,

az egyedi név és

az elvont főnév.

A tulajdonnevek fajtái:

a személynév (családnév, becenév, keresztnév, ragadványnév),

az állatnév,

a földrajzi nevek,

a csillagok és égitestek nevei,

a címek, a díjak, illetve

az intézménynevek és

a márkanevek.

A családnevekre az egyértelmű megkülönböztetés végett volt szükség. II. József (1780-1790) 1787-ben

kötelezővé tette.

A főnevek alakja

A főnevek alakjai:

képzett szó – képző van rajta – pl.: asztalos;

egyszerű szó – egy szó – pl.: asztalt;

összetett szó – előtagból és utótagból áll – pl.: asztallap;

tőszó – nincs rajta toldalék – pl.: asztal.

A főnevek jelei:

a többes szám jele: -k

a birtokjel: -é

a birtokos személyjel: -om stb. és

a birtoktöbbesítő jel: -i.

A főnevek ragjai:

a tárgy ragja: -t;

a birtokos jelző ragja: - nak, -nek és

8

a határozórag: -ba, -be stb.

Képzők, névelők:

A főnevek előtt áll névelő (egy, a az).

A főnévhez csatolhatunk képzőket, például kicsinyítő vagy foglalkozásnév képzőt.

Vannak többarcú szavak (francia: főnév, melléknév).

Szerepük a szövegben, helyesírás

Szerep a szövegben:

Főnévvel nevezzük meg a szöveg témáját.

A szövegben szereplő dolgok, személyek és egyéb tulajdonnevek megnevezésére is főnevet

használunk.

Helyesírás példákkal szemléltetve:

Magyar Hírlap

Kincskereső kisködmön

Eötvös Loránd tudományegyetemi

petőfis

Jókai közi

holt-tisza-bereki

Melléknevek

Fogalma, jelei, fokozás, különírás, egybeírás

Fogalma:

A melléknév tárgyak, dolgok minőségét; emberi tulajdonságokat fejeznek ki.

Kaphat jeleket, ragokat, képzőket.

Jelei:

a fokjel – alapfokon nincs, középfokon -bb, felsőfoknál pedig leg- -bb

kiemelőjel -ik – szebb|ik

Külön-és egybeírás:

János nem szeret a meleg ágyban aludni, mert akkor nem tud dolgozni a melegágyban.

9

Számnevek

Fajtái, fogalma

Fogalma:

A számnév mennyiséget, sorrendiséget fejez ki.

Fajtái:

A határozott számneveken belül a tő-és törtszámnevek, illetve a sorszámnevek.

A határozatlan számneveken belül a tőszámnevek és a sorszámnevek.

Névmások

Főnévi névmások:

személyes (én, te)

birtokos (enyém, tied)

kölcsönös (egymás)

visszaható (magam, magad)

mutató (ez, az)

kérdő (mi, ki)

vonatkozó (aki, ami)

általános (bárki, akárki)

határozatlan névmás (valaki, valami)

melléknévi számnévi határozószói

mutató ilyen, olyan ennyi, annyi itt, ott, úgy, így kérdő milyen mennyi hogyan, hol

vonatkozó amelyen, amely amennyi ahogy, ahol általános bármilyen, akármilyen bármennyi, akármennyi mindenkor, akárhol,

bárhol határozatlan valamilyen valamennyi, néhány valahol, valamikor

A névmások alakja lehet:

egyszerű (ő, mienk)

összetett (ugyanaz, bárhol, akármikor)

A névmások a szövegekben, a beszédben nagyon gyakran használt szavak. Fontos szerepük a rámutatás. A

fogalmazásokban megfigyelhetjük a névmások utalószerepét (így).

A névmások utalhatnak:

szóra

szószerkezetre, tagmondatra, mondatra

nagyobb szövegrészletre, szövegre

Eszerint is csoportosíthatjuk őket.

10

A személyes névmás

Toldalék nélküli, leggyakoribb alakok: én, te, ő, mi, ti, ők.

Raguzásuk rendhagyó/szabálytalan módon történik. Példák: hozzám, hozzájuk, velem, veletek, nekem,

nekünk.

Személyes névmások az ön, önök, maga, maguk szavak is.

A szövegbeli szerepük az utalás, a rámutatás.

A birtokos névmás

A mondatban csak főnévi értékben fordul elő.

A birtokost és a birtokot egyetlen szóval nevezi meg.

Egyes számú birtok esetén: enyém, tied, övé, mienk, tietek, övék

Többes számú birtok esetén: enyéim, tieid, övéi, mieink, tieitek, övéik

A kölcsönös névmás

Azt fejezi ki, hogy két vagy több alany cselekvése kölcsönösen hat a cselekvést végzőkre.

Egyetlen ilyen névmásunk van, az egymás.

csak főnévi értékben fordul elő a mondatban.

A visszaható névmás

Általában azt fejezi ki, hogy a cselekvés visszahat a cselekvést végző alanyra.

Csak főnévi értékű lehet.

Magam, magad, maga, magunk, magatok, maguk

A mutató névmás

A mutató névmásoknak az utalás és a rámutatás a szerepük a szövegben.

A mutató névmások főnévi, számnévi, melléknévi és határozószói értékűek lehetnek.

A magas és mély hangrendű párok a közeli és a távoli voltára utalnak (ebbe – abba).

A kérdő névmás

Dolgokra kérdeznek rá.

Figyelemfelhívó, előreutaló szerepük is lehet a szövegben.

A vonatkozó névmások

Tagmondatokat kapcsolnak össze.

Előre-és visszautaló szerepük lehet a szövegben.

Az általános névmás

Előtagok: mind- (gyűjtőnévmások); se- (hiány); bár-, akár (megengedés).

A határozatlan névmás

A szövegben pontosan meg nem határozott dolgokra utal.

Valahol, néhol, másik egyéb stb.

11

Igenevek

Az igenevek a szövegben többarcú szavak, mert több szófaj vonásait magukon viselik. Megkülönböztetünk

főnévi, melléknévi határozószói igenevet.

A főnévi igenév

A fog segédigével együtt használjuk jövő időben. Igéből képezzük a -ni szócska segítségével. Feltétlenül ragoznunk kell, amikor az egyértelmű közlés megkívánja a ragos formát.

Ferinek vissza kell adnia a labdát valakinek.

Ferinek vissza kell adni a labdát.

A melléknévi igenév

Az ige és a melléknév tulajdonságait hordozza. ű

Általában nem toldalékoljuk.

Háromféle típusa van:

Folyamatos melléknévi igenév: az igéből -ó vagy -ő képzővel alkotjuk.

Befejezett melléknévi igenév: az igéből -t, -tt képzővel alkotjuk.

Beálló történésű melléknévi igenév: az igéből -andó, -endő képzővel alkotjuk.

A határozói igenév:

A határozói igenevet az igéből -ve, -ve képzővel alkotjuk. Valamilyen cselekvést körülményként neveznek meg

(körülzárva). Nem toldalékolhatóak, képzőjük lezárj az alakot.

A viszonyszók

A viszonyszók:

névelő

névutó

segédigéket

igekötőket

kötőszókat

módosítószókat

Nem állhatnak egyedül.

Névelők

határozatlan (egy)

határozott (a/az)

A határozott névelő konkrétan megnevezi az utána álló tárgyat, de ki is emeli. Rámutató szerepe is lehet.

Névutók

Nincs önálló jelentésük, csak más szófajok után állhatnak.

A névutók a határozószókhoz hasonlóan jelölhetnek helyet (előtt), időt (múlva), illetve egyéb körülményt (ellen).

Egyes névutóknak többféle jelentésük is lehet. Az alatt például kifejezhet időt és helyet is.

12

Az igekötő

Olyan segédszók, melyek az igékhez kapcsolódnak.

Jelentése:

! helyet és irányt (fel, oda)

! utalhat a cselekvés befejezettségére, sikerére (levizsgázott)

! jelölheti a cselekvés kezdetét (felcsattan)

! új jelentést is adhat (kihallgat)

A szóképzés

Egy-egy új szó létrehozásának gyakori módja a szóképzés.

alapszó > mos

képző > -gat

képzett szó > mosogat

Néhány példa:

X igéből igét képzők: -közik, -ó(d)zik

X névszóból igét képzők: -l, -ászik

X névszóból névszót képzők: -ikó, -nyi

X igéből névszót képzők: -ás, -telen

X igenévképzők: -andó, -ni

Határozószók

H A határozószók a cselekvések helyét (messze, bent, elöl), idejét (egyszer, nemsokára, azonnal) és

egyéb körülményeit (jócskán, alattomban, alig) határozzák meg egy szóval, toldalékok nélkül.

H A határozószók előfordulhatnak egyszerű (ma) és összetett (szemlátomást) szavakként is.

H Rikán toldalékolhatóak. Néhány határozószó fokozható (távolabb), illetve vannak olyanok is,

melyekhez ragok illeszkedhetnek (délutánra).

Fogalmazás

Kérés és tudakozódás:

? Nem mondaná meg…

? Legyen szíves…

Elbeszélés

> Történetet mondunk el vele, az események általában időrendben követik egymást.

> Beleépíthetünk leírást és jellemzést is.

> A párbeszédekkel életszerűbbé tehetjük a szöveget.

Leírás

> Készíthetünk leírást tárgyról, állatról, növényről, személyről, munkafolyamatról. Bemutathatunk egy teret

is – jellemző tulajdonságai alapján.

> Az élőlények, tárgyak, dolgok tulajdonságait meghatározott rendben szoktuk leírni.

Levél

13

* Írhatunk magánlevelet vagy hivatalos levelet.

* A levelek a címzett megszólításával kezdődnek.

* Gyakran megfogalmazzuk a levél tárgyát már az első mondatokban.

* Célszerű feltüntetni a levél írásának helyét, idejét.

* Fontosak a levélzáró mondatok és az aláírás.

Felelet

F Az jó felelet alapja az okos tanulás.

F Az órai feladatok, gyakorlatok végiggondolása.

F A füzetben lévő vázlat elolvasása.

F A tankönyvi lecke elolvasása (főcím, alcím, kiemelt kifejezések).

F A házi feladat megoldása.

F Feleletvázlat készítése – állítások > példák, érvek.

F Megfelelő tempójú beszéd.

Vélemény

v Állítás

v Indoklás (érvek stb.)

Véleménynyilvánításkor végig kell gondolni a következőket:

v Mi a véleményünk?

v Hogyan lehet érthetően megfogalmazni?

v Mi bizonyítja?

v Elegendő érvvel rendelkezünk-e?

v Hol támadhatóak az érveink?

v Hogyan célszerű a bizonyítékokat közölni?

v Mi lehet erről a dologról partnerünk álláspontja?

v Hogyan fogadja a véleményünket?

Internet és e-mail

E Az e-mail neve angol electronic mail kifejezésből származik.

E Kiegészíthetjük nem nyelvi jelekkel (emotikonok).

E Gyakori, hogy az olvasónak lehetősége van kommentet fűzni egy-egy interneten megjelenő tartalomhoz.

Ilyenkor fontos végiggondolni, mit szeretnénk leírni, mert amit kiírtunk, mindenki rögtön látja és olvassa.

Ismeretterjesztő szövegek

I Céljuk, hogy tudományos ismereteket közvetítsenek az olvasók felé.

I Megfogalmazását mindig anyaggyűjtés előzi meg.

I A szöveg – témájától függően – tartalmazhat leírást, jellemzést, akár elbeszélést is. Az elbeszélő

részekben fontos az időrend.

14