Raczky Öcsöd Bodrogkeresztúr

A MÓRA FERENC MÚZEUM ÉVKÖNYVE – STUDIA ARCHAEOLOGICA XII.

Alapító szerkesztõ:BENDE Lívia

Szerkesztették:ANDERS Alexandra – LÕRINCZY Gábor

A német szöveget fordította:PÁVAI-MORCHE Éva

Borító:ÖLVECZKY Gábor

Grafika:CZABARKA Zsuzsa

Szerkesztõség:� 6720 Szeged, Roosevelt tér 1–3.� +36-62/549-040 � Fax: +36-62/549-041E-mail: [email protected]

Bende Lívia(1969–2009)

TARTALOM — INHALT — CONTENTS

CZABARKA Zsuzsanna grafikája. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10

TROGMAYER Ottó: Barátaim! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11

KONCZ Margit grafikája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12

LÕRINCZY Gábor: Bende Lívia (1969–2009) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13

ANDERS Alexandra – PALUCH Tibor: A Körös-kultúra fiatalabb idõszakának települése Mindszenthatárában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15Siedlung aus der jüngeren Periode der Körös-Kultur in der Gemarkung von Mindszent . . . . . 23

P. BARNA Judit: Adatok a dunántúli késõ neolitikus háztípusokhoz. A Sopot- és a korai lengyelikultúra házai Sormás-Török-földek lelõhelyen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31Beiträge zu spätneolithischen Haustypen in Transdanubien. Häuser der Sopot- und der frühenLengyel-Kultur am Fundort Sormás-Török-Földek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39

RACZKY Pál: Nyomozás egy õskori edény összefüggései után (A régészeti, múzeumi emlékezetrövid és hosszú távú torzulásairól, valamint a régészeti forrásokkal kapcsolatos adatvesztésekszakmai környezetérõl.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47Nachforschungen zu den Zusammenhängen eines urzeitlichen Gefäßes (Über kurz- undlangfristige Entstellungen des archäologischen und musealen Gedächtnisses sowie überDatenverluste bei archäologischen Quellen.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52

P. FISCHL Klára – KULCSÁR Gabriella: Tiszán innen, Dunán túl. A kora bronzkor kérdéseia kiskundorozsmai temetõ kapcsán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59Diesseits der Theiß, jenseits der Donau. Fragen der Frühbronzezeit hinsichtlich desGräberfeldes von Kiskundorozsma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74

V. SZABÓ Gábor: Ahol a bronz terem… Elõzetes jelentés a baks-temetõparti késõ bronzkorilelõhelyen végzett fémkeresõ mûszeres kutatásokról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91Wo die Bronze liegt... Vorläufiger Bericht zu Geländeuntersuchungen mit Metallsondenam spätbronzezeitlichen Fundort Baks-Temetõpart . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110

László BARTOSIEWICZ: Ex oriente equus… A Brief History of Horses between the Early BronzeAge and the Middle Ages . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127Ex oriente equus… A lótartás rövid története a kora bronzkor és a középkor között . . . . . . . 134

LÁSZLÓ János: Római vasszerszámok a tatai múzeum Kállay-gyûjteményébõl . . . . . . . . . . . . 137Römische Eisenwerkzeuge aus der Sammlung Kállay des Museums Tata . . . . . . . . . . . . 141

MÜLLER Róbert: Mikor épült a keszthely-fenékpusztai késõ római kori erõd?. . . . . . . . . . . . . 145Wann wurde die spätrömische Festung von Keszthely-Fenékpuszta erbaut? . . . . . . . . . . . 153

PROHÁSZKA Péter: Észrevételek Pannonia I és Valeria késõ római és kora népvándorlás koriaranyérem forgalmához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155Anmerkungen zum spätrömischen und frühvölkerwanderungszeitlichen Goldmünzenverkehrin Pannonia I und Valeria . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167

SOMOGYI Péter: Byzantinische Fundmünzen in der Awarenforschung — eineForschungsgeschichte von den Anfängen bis zum Jahre 2010 . . . . . . . . . . . . . . . . . . 171Bizánci éremleletek az avar korszak kutatásában — kutatástörténeti áttekintés akezdetektõl 2010-ig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 222

HEINRICH-TAMÁSKA Orsolya: Megjegyzések a fenékpusztai II. számú kora keresztény bazilikakeltezéséhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 225Bemerkungen zur Datierung der zweiten frühchristlichen Basilika von Fenékpuszta . . . . . . 232

PÁSZTOR Adrien: A Keszthely-Fenékpuszta Horreum melletti temetõ gyöngyleleteirõl . . . . . . . . 235Perlenfunde aus dem Horreum-Gräberfeld Keszthely-Fenékpuszta . . . . . . . . . . . . . . . 242

ÓDOR János Gábor – RÁCZ Zsófia: Szerszámmellékletes sír a szekszárd-tószegi-dûlõi avartemetõbõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 245Grab mit Werkzeugbeigabe aus dem awarischen Gräberfeld Szekszárd-Tószegi-dûlõ . . . . . . 251

BALOGH Csilla: Kora avar kori ún. propeller alakú övveret a kunpeszéri 3. sírból . . . . . . . . . . 257Frühawarischer sog. propellerförmiger Gürtelbeschlag aus Grab 3 in Kunpeszér . . . . . . . 267

Bendeguz TOBIAS: Avar kori tarsolyzárók a Kárpát-medencében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 277Awarenzeitliche Taschenverschlüsse im Karpatenbecken . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 298

GARAM Éva: A zamárdi avar kori temetõ többes temetkezései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 313Mehrfachbestattungen des awarischen Gräberfeldes von Zamárdi . . . . . . . . . . . . . . . . 322

Falko DAIM – Jérémie CHAMEROY – Susanne GREIFF – Stephan PATSCHER – Peter STADLER– Bendeguz TOBIAS: Császárok, madarak, indadíszek. Egy bizánci övveret a 8. századbólés egy új lelet Dél-Magyarországról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 337Kaiser, Vögel, Rankenwerk. Byzantinischer Gürteldekor des 8. Jahrhunderts und einNeufund aus Südungarn . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 363

GALLINA Zsolt – VARGA Sándor: Avar kori településrészlet és temetõ Versend-Rasztina-dûlõn.Elõzetes beszámoló az M60-as autópályán feltárt 94. lelõhelyrõl . . . . . . . . . . . . . . . . 375Awarisches Siedlungsfragment und Gräberfeld in Versend-Rasztina-dûlõ. Freilegungim Zuge der Trassenuntersuchung der Autobahn M60 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 381

STRAUB Péter: Újabb késõ népvándorlás kori település Nagyrécse határában (Bakónaki-patak). . . 393Neue Siedlung der späten Völkerwanderungszeit in der Gemarkung Nagyrécse(Bakónaki-patak) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 401

LÕRINCZY Gábor – TÜRK Attila: 10. századi temetõ Szeged-Kiskundorozsma, Hosszúhátról.Újabb adatok a Maros-torkolat Duna–Tisza közi oldalának 10. századitelepüléstörténetéhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 419Gräberfeld des 10. Jh. in Szeged-Kiskundorozsma, Hosszúhát. Neue Ergebnisse zurSiedlungsgeschichte des 10. Jh. der Region zwischen Donau und Theiß gegenüber derMaros-Mündung . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 449

Susanne GREIFF: A Szeged-Kiskundorozsma, hosszúháti ezüstleletek ötvözéstechnikai vizsgálata.Adatok a 10. századi fém mellékletek és ezüstpénzek lehetséges összefüggéseirõl . . . . . . . . 481Silberfunde aus Szeged-Kiskundorozsma, Hosszúhát. Eine legierungstechnische Diskussionüber den möglichen Zusammenhang zwischen Schmuckwaren und Münzsilber im10. Jahrhundert . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 489

MARCSIK Antónia: Szeged-Kiskundorozsma, Hosszúhát és Kistelek M5 57. (27/71.)lelõhelyen feltárt humán csontváz-anyag . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 493Humanes Knochenmaterial aus den Fundorten Szeged-Kiskundorozsma, Hosszúhátund Kistelek M5 57 (27/71.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 500

CSÕSZ Aranka – MENDE Balázs Gusztáv: Archeogenetikai vizsgálatok Szeged-Kiskundorozsma,Hosszúhát lelõhely 10. századi népességén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 505Archäogenetische Untersuchungen der Bevölkerung des 10. Jh. am FundortSzeged-Kiskundorozsma, Hosszúhát . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 509

VÖRÖS István: Szeged-Kiskundorozsma, hosszúháti honfoglalás kori temetõállatcsontmaradványai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 511Tierknochenfunde des landnahmezeitlichen Gräberfeldes Kiskundorozsma-Hosszúhát . . . . . 513

LANGÓ Péter – TÜRK Attila: Régészeti adatok a Kárpát-medence 10-11. századi hagyatékánakbulgáriai kapcsolatrendszeréhez I. A csüngõs veretek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 517Archäologische Anmerkungen zum bulgarischen Beziehungsgeflecht des Nachlasses des10.–11. Jh. im Karpatenbecken – I. Beschläge mit Anhängsel . . . . . . . . . . . . . . . . . . 523

RÉVÉSZ László: 11. századi temetõ Karcsa-Kormoskán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 529Gräberfeld des 11. Jahrhunderts in Karcsa-Kormoska . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 541

KOVÁCS László: Bár személyesen megbeszélhettük volna! Megjegyzések Lengyel Imre biokémiainem- és életkor-meghatározási eredményeihez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 559Hätten wir es doch persönlich besprechen können! Anmerkungen zu den Ergebnissen derbiochemischen Geschlechts- und Altersbestimmungen von Imre Lengyel . . . . . . . . . . . . 578

KISS Gábor: Adatok Szentkirály helységneveinkhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 609Angaben zum Ortsnamen „Szentkirály” („Heiliger König“) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 626

PUSZTAI Tamás: Könnyûlovas harcos sírja a muhi csatából . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 629Grab eines leichten Reiterkriegers aus der Schlacht von Muhi . . . . . . . . . . . . . . . . . . 636

VÁLYI Katalin: „Barátok fokja”. Szermonostor ártéri gazdálkodásának régészeti emlékei . . . . . . 641„Kanal der Mönche – Barátok Fokja”. Archäologischer Nachlass vom Wirtschaftslebendes Klosters Szer im Überschwemmungsgebiet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 648

SZATMÁRI Imre: Újabb adatok a sarkadi vár késõ középkori kályhacsempéihez . . . . . . . . . . . 653Neue Erkenntnisse zu spätmittelalterlichen Ofenkacheln aus der Burg von Sarkad . . . . . . . 656

A Móra Ferenc Múzeum régészeti osztály munkatársainak bibliográfiája, 2005–2010 . . . . . . . . . 661

Rövidítések jegyzéke — Abkürzungen — List of Abbreviations . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 671

NYOMOZÁS EGY ÕSKORI EDÉNY ÖSSZEFÜGGÉSEI UTÁN(A RÉGÉSZETI, MÚZEUMI EMLÉKEZET RÖVID ÉS HOSSZÚ

TÁVÚ TORZULÁSAIRÓL, VALAMINT A RÉGÉSZETIFORRÁSOKKAL KAPCSOLATOS ADATVESZTÉSEK

SZAKMAI KÖRNYEZETÉRÕL)

RACZKY Pál

Hódmezõvásárhelyen, a Tornyai János Múzeum-ban Az újkõkor és rézkor mûvészete címû régésze-ti kiállításon és annak anyagát bemutató kataló-gusban egy igen különleges megformálású edényjelent meg (TROGMAYER–KONCZ–PALUCH 2005, 115,

Kat. sz.: 240). A leírás szerint az ovális testû, öblös,csõtalpas tál a „Pécel-kultúra” környezetébe kerültbesorolásra, lelõhelyeként pedig a szerzõk Öcsö-döt jelölték meg, minden közelebbi meghatározásnélkül. Az egykori lelõkörülményekrõl és egyébösszefüggésekrõl semmi pontosabb nem derült ki akötetbõl. A katalógusban megadott leltári számalapján a tárgy a hódmezõvásárhelyi Tornyai JánosMúzeumhoz tartozónak látszott.

A bemutatott edény 2005-ös hódmezõvásárhe-lyi publikálása attól volt számomra különösen ér-dekes, mert erre a darabra Szentesen, a Koszta Jó-zsef Múzeum raktárában még 1986-ban figyeltemfel különleges formája miatt, s éppen ezért fotót iskészítettünk róla (3. kép 1). Akkor az is kiderült,hogy ez az edény számos más, többé-kevésbé res-taurált kerámia társaságában került beleltározásra aszentesi gyûjteménybe 1961-ben. Az is világossávált, hogy az egész leletanyag Öcsöd-Kenderes-halomról származik és Csalog József 1958. szep-tember 7–13. között lefolytatott kisebb ásatásánakeredményeként jutott Szentesre, a Koszta JózsefMúzeumba. Ráadásul az ásató a leletegyüttest egy-értelmûen a java rézkori bodrogkeresztúri kultúrasírmellékleteiként határozta meg. Rózsa Gábor se-gítségével, aki 1986-ban a Koszta József Múzeum-

ban munkámat támogatta, sikerült megtalálnunk éslemásolnunk Csalog Józsefnek az ásatásra vonat-kozó dokumentációit.1 Ezt követõen az edény ésaz egész szentesi leletegyüttes némiképp feledésbemerült egészen mostanáig, azaz a képes katalógus2005-ös megjelenéséig.

Nézzük hát a problémakört a fennmaradt egy-kori feljegyzések tükrében. Csalog József 1958.augusztus 21-én helyszíni szemlét végzett Öcsöd-Kendereshalmon,2 ahová Gólián Béla, szentesigimnáziumi tanár bejelentésére ment ki. Leírásaszerint a falu Körös-hídjától közelítõleg 1,5 km-rekeletre, közvetlenül a Körös bal partján találhatóa lelõhely (1. kép 1–4). A folyó itteni partszaka-szából az árvíz idõrõl idõre — többek között ép-pen 1958 augusztusában is — cserepeket mosottki és ugyaninnen zsugorított csontvázas sírok isnapvilágot láttak. A parthoz közeli, 5 m magasraés 250 m átmérõjûre becsült kiemelkedést Csa-log József mesterséges halomként interpretálta,amelynek központi részén akkor Gácsi Sándor ta-nyája állt kisebb gazdasági épületekkel együtt. Ez atulajdonképpeni Kendereshalom, a környezõ öcsö-di határterület névadója, amelyet már a II. katonaifelmérés3 is világosan ábrázolt (2. kép 2). Csalogakkori beszámolója kitért arra is, hogy a helyszínazért volt különleges jelentõségû számára, mert ha-tározottan ezt tartotta a Körös-kultúra „Öcsödi Vé-nusza” (KUTZIÁN 1944, 20–21) elõkerülési helyének(ArchÉrt 86 (1959) 201). Ez a lelõhely-meghatározás,Csallány Gábor szóbeli információjára hivatkoz-

47

MFMÉ – StudArch 12 (2011) 47–58

1 SzKJM Ad. Ltsz.: 200-84.2 MNM Adattár Ltsz.: 176/1958.3 II. katonai felmérés 1806–1869, Col. XXXVIII, Sec. 55.

va, már Kutzián Idánál is megtalálható 1944-ben(KUTZIÁN 1944, 21). Csalog József megkülönbözte-tett figyelmében ugyanakkor bizonyosan szerepetjátszott az is, hogy Mérey Kádár Ervin, a szentesimúzeum korábbi vezetõje már 1952-ben terepbe-járást végzett Öcsöd környékén, és ekkor kisebbpróbaásatást is folytatott a Kendereshalom Körösmenti partszakaszán.4 A leírás szerint a két ku-bikusra alapozott kis „kutatás” — valójában sze-rintünk a szakadó part metszetének lenyesése —csupán 1952. július 28. és 31. közötti idõre korláto-zódott és különösebb régészeti eredménnyel nemjárt. Ezek a momentumok mégis azt mutatják, hogyÖcsöd-Kendereshalom lelõhelye hosszabb ideje,jelesül Csallány Gábor lelkes gyûjtõmunkájánakkezdeteitõl, a 19–20. század fordulójától, az alaku-ló Szentesi Múzeum szakembereinek hagyomá-nyos érdeklõdési körébe tartozott.

Csalog József ilyen elõzmények után, 1958.szeptember 7-én, a Magyar Nemzeti Múzeum anya-gi támogatásával kezdett meg egy újabb, és a lehe-tõségekhez képest módszeresebb próbaásatást ahelyszínen (ArchÉrt 86 (1959) 201). A kutatás részleteitaz ásatási napló adatai alapján igyekszünk össze-foglalni, továbbá, ebbõl kiindulva kíséreljük megrekonstruálni a lelõhely rétegtani viszonyait. Csa-log József az ásatás keretében a Körös-part legma-gasabb pontján található Gácsi-tanyától keletre kétszelvényt nyitott (1. kép 3; 2. kép 1): az I. szelvény17×3 m nagyságú, míg a II. szelvény 20 m×1,5 malapterületû lehetett.5 Csalog József általában azásatási szelvények felsõ részében jelentkezõ kevertleletanyagot a közeli Kendereshalom testébe fel-hordott, majd a késõbbi erózióval „lesuvadt” földmozgásával igyekezett magyarázni.

I. szelvény

A K–Ny-i helyzetû I. szelvényben az ásatási adatokalapján az alábbi rétegtani viszonyok rekonstruál-hatók (2. kép 2).

1. 175–125 cm mélységben sikerült megfogni aleletek nélküli altalajt.

2. 125–100 cm mélységben, fõként a szelvénykeleti részén a Körös-kultúra kerámiatöredékei for-dultak elõ. Ugyanitt, 110 cm mélységben egy házpadló- és tûzhely-részlete került elõ, nagy mennyi-

ségû Körös-lelettel kísérve. Emellett szórványosAVK, tiszai és bodrogkeresztúri kultúrához tartozóedénytöredékeket is említ az ásató, amelyek ittenielõfordulása szerinte a Körös-kultúra telepét el-pusztító bodrogkeresztúri település bolygatásávalmagyarázható.

3. 100–25 cm mélységben a kevert talajról és aKörös-kultúra, valamint a bodrogkeresztúri kultúrakevert kerámiájáról számolt be az ásató.

4. 25–0 cm mélységadatok jelezték a legfelsõhumuszréteget.

II. szelvény

Az ÉK–DNy-i helyzetû II. szelvényben az ásatásiadatok alapján az alábbi rétegtani viszonyok való-színûsíthetõk (2. kép 4).

1. 120–90 cm mélységben sikerült megfogni aKörös-kultúra települési rétegét. Ebbe a rétegbebeleásva került elõ a bodrogkeresztúri kultúra há-rom temetkezése.

2. 90–60 cm mélységben a kevert talajban túl-nyomóan a bodrogkeresztúri kultúra edénytöredé-kei fordultak elõ, tehát ez lehetett az egykori javarézkori település szintje, ahonnan valójában a síro-kat lemélyítették.

3. 60–0 cm mélységben a humuszréteg kevertés szórványos kerámiaanyagot tartalmazott.

A bodrogkeresztúri sírok

A II. szelvényben talált bodrogkeresztúri sírok le-írása és rekonstruált helye az ásatási napló alapján— ezekrõl eredetileg nem készültek részletrajzok(2. kép 3).

1. sír: A sír a szelvény ÉK-i sarkától 2,6 m-re, 90 cmmélységben, bal oldalán fekvõ, zsugorított helyzetû, mel-léklet nélküli temetkezés. Koponyája 230° irányításúnakbizonyult. A csontmaradványok rendkívül rossz állapot-ban, némiképp bolygatva kerültek elõ.

2. sír: A szelvény ÉK-i sarkától 9 m-re és 90 cm mé-lyen fekvõ, baloldalon zsugorított, melléklet nélküli sírvolt. A csontváz irányítását 285°-nak határozta meg azásató és 25 év körüli nõ maradványaiként írta le. A temet-kezést egy gyümölcsfa gyökérzete erõsen megkárosította.

3. sír: A szelvény ÉK-i sarkától 18 m-re erõsen feldúltállapotban 90 cm mélyen látott napvilágot, de a sírgödör

48

RACZKY Pál

4 Mérey Kádár Ervin jelentése. 1952. augusztus 1. KJM Adattár 336.5 Utóbbi szelvény hosszúságára vonatkozó adatok nem világosak, a leírás több, itt nem részletezendõ ellentmondást tartal-

maz. Ehhez hasonlóan az I. szelvény mélységadatai ásónyomok léptékében voltak megadva, míg a II. szelvény hasonló ada-tai cm-ben kerültek rögzítésre.

alja 120 cm mélyen jelentkezett.6 Csupán a vörös okkerrelborított lábszárcsontok maradtak eredeti állapotukban, sez alapján a csontváz közel 255° tengelyû lehetett.

A sír legnagyobb részét Csalog József szerintfeldúlták, és a mellékleteket a Körös-kultúra telep-rétegének leleteivel keverve dobálták vissza a sír-gödörbe. Az ásatási naplóban az ásató még bal ol-dalán fekvõ csontvázról ír, de az 1958. december12-én kelt teljes összegzõ jelentés már jobb oldalizsugorított helyzetrõl ad hírt. Mi is valószínûbbnektartjuk a jobb oldali pozíciót. Annál is inkább, merta maradványokat Csalog József egyértelmûen férficsontvázhoz tartozónak vélte, s jól ismert tény,hogy általában a bodrogkeresztúri kultúra férfi sír-jait jobb oldalon zsugorították (BOGNÁR-KUTZIÁN

1963, 355–356; PATAY 1974, 37).7

Összességében megállapíthatjuk, hogy a háromöcsöd-kendereshalmi sír lényegében eltér a bod-rogkeresztúri kultúra általános K–Ny-i tájolásúsírjaitól, ugyanakkor — talán az 1. sír kivételével— megegyezik a Jászberény-Borsóhalma-, Tisza-polgár-Basatanya- és Tiszavalk-Kenderföld-típusú,tehát az Alföld északi részén található temetõkNy–K-i sírtájolásával (PATAY 1970, 7–14; PATAY 1974,

37). Ez már csak azért is szembeötlõ sajátosság,mert az Öcsödhöz igen közeli pusztaistvánházi(Kunszentmárton) temetõ 32 feltárt sírja mindK–Ny-i tájolású volt (HILLEBRAND 1929, Abb. 2).

A 3. sír mellékletei

Az alábbiakban tekintsük át a sír mellékleteit azeredeti ásatási napló szerint, így rekonstruálva azegykori leletegyüttest:

1. Alacsony csõtalpon álló ovális testû, ívelt oldalúedény (3. kép 1, 2a–c), amelynek bevagdalt pereméhez2–1–2–1 elrendezésben 6 függõleges, oszlopos megfor-málású fül, illetve fogantyú csatlakozik. Az edény tálré-szének két elkeskenyedõ szélén, annak belsõ részén kétkis csésze került megformálásra. Az alacsony csõtalpatnégy helyen, szimmetrikus elrendezésben, lóhere alakúlyuk töri át. Pátm.: 40×24 cm, csõtalp átm.: 11,5 cm,fátm.: 17 cm, lelt. sz.: 61.1.1.

2. Hordó alakú fazék (4. kép 1), vállán és hasán, szim-metrikus elrendezésben négy-négy bütyökkel díszítve.

Ma.: 29 cm, pátm.: 23,5 cm, fátm.: 15,5 cm, lelt. sz.:61.1.2.

3. Hordó alakú fazék (4. kép 2), hasán szimmetrikuselrendezésben négy bütyökkel díszítve. Ma.: 29 cm,pátm.: 21,5, fátm.: 12,5 cm, lelt. sz.: 61.1.3.

4. Hordó alakú fazék (4. kép 3), peremén és hasánszimmetrikus elrendezésben négy-négy bütyökkel díszít-ve. Ma.: 31,5 cm, pátm.: 23,5 cm, fátm.: 12 cm, lelt. sz.:61.1.4.

5. Négykaréjos, enyhén kihajló peremû mély fazék (4.kép 8a–c), amelynek hasán kettõ függõleges fül található.Ma.: 21 cm, pátm.: 20 cm, fátm.: 9,5 cm, lelt. sz.: 61.1.5.

6. Enyhén behúzott peremû, mély tál (4. kép 4), aperemen szimmetrikus elrendezésben négy bütyökkel.Ma.: 14 cm, pátm.: 14 cm, fátm.: 10 cm, lelt. sz.: 61.1.6.

7. „Tejesköcsög” alakú edény nyaki és alsó része (4.kép 5). Ma.: 18 cm, fátm.: 8,5 cm, lelt. sz.: 61.1.7.

8. „Tejesköcsög” alakú edény perem- és nyakrésze (4.kép 6), a perembõl induló függõleges füllel. Ma.: 13 cm,lelt. sz.: 61.1.8.

9. Korong alakú, középen átlyukasztott okkerdarab (4.kép 7).8 Átm.: 6,7 cm, v.: 2,4 cm, lelt. sz.: 61.1.9.

Fontos kiemelnünk azt a körülményt, hogy a 3.sír mellékleteit, valamint a környezetének egyébleleteit Csalog József törmelékesen szedte fel, sszállította a szentesi múzeumba restaurálásra. En-nek ellenére, bizonyos leleteket már a helyszínenhatározottan elkülönítve, mellékletként írt le, ígyösszesen 7 edényt, illetve edénytöredéket. Egy to-vábbi, 8. edény (6. sz. melléklet) a múzeumi lel-tározás során került a sírmellékletek közé. Igen va-lószínû, hogy egy korong alakú, középen átfúrtokkerdarab (4. kép 7) szintén e síregyüttes része le-hetett. Nem egyértelmû annak a hálónehezéknek éskét nagyobb kõeszköznek a hovatartozása, amely-rõl az ásatási napló tesz említést, ezek ugyanis akára Körös-település leletei közé is sorolhatók.

További sajátos momentum, ahogyan Szentesen,a Koszta József Múzeumban a restaurálás után,1961-ben az öcsödi leleteket beleltározták. Ekkor —az ásatást követõ harmadik évben — csak négyedényt (61.1.1–4.) írtak le a 3. sírhoz tartozónak,míg a maradék négy edényt, illetve töredéket, vala-mint az okkerrögöt a 2. sír mellékleteként regisztrál-ták (61.1.5–9.). Ezek szerint tehát már ekkor elkez-dõdött a leletegyüttes kontextusának megváltozása,az ásatási napló adatainak „felülírása”.

49

Nyomozás egy õskori edény összefüggései után

6 Csalog József 18 m-es adata is problematikusnak tartható, ha figyelembe vesszük az 1958. december 12-én kelt és a MNMAdattárnak írott összegzését, amelyben a II. szelvény teljes hosszát 17 m-ben jelölte meg. Ezért gondoljuk azt, hogy a szel-vény hossza valójában 20×1,5 m lehetett és azt így is rekonstruáltuk.

7 Skomal, S. N.: Wealth Distribution as a Measure of Prehistoric Change: Chalcolithic to Copper Age Cultures in Hungary.PhD Manuscript, University of California. Los Angeles 1983, 118.

8 Az illusztráció az 1986-ban készült rajz nyomán készült, a darab a gyûjteményben ma egyértelmûen nem azonosítható.

Az öcsöd-kendereshalmi 3. sír edénymellékleteia bodrogkeresztúri kultúrára jellemzõek (2–4. és6–8. sz. példányok). Mellettük különös figyelmetérdemel a csõtalpas edény (3. kép), amely stilárisjegyeiben valóban több szállal kötõdik a badenikultúra kerámiaformáihoz. Így elsõ sorban az ová-lis tálrész a Banner János által „fischbutten-förmiges Gefäss” = halbárka alakú edényként kör-vonalazott típussal mutat hasonlóságot (BANNER

1956, 146, Taf. CXIII. 10, 13–15, Abb. 43; KALICZ 1963,

35–37).9 Ugyanakkor a kendereshalmi tál belsõ ré-szén elkülönülõ két kis csésze a „zweigeteilteSchüssel” = kétosztatú tál sajátos funkciójáhozkapcsolható (BANNER 1956, 138–143, Taf. CXIII. 1–4,

Abb. 41; KALICZ 1963, 41–42; NEVIZÁNSKY 2001,

311–318, Map. I, Tab. I–II; GYÖRGY 2008, 34–35; BONDÁR

2009, 285–286).10 Tárgyalt edényünk legjobb párhu-zamát az Örvényrõl közölt táltöredék belsõ csé-széjében láthatjuk (BANNER 1956, 142, Abb. 42). Azis figyelemre méltó körülmény továbbá, hogy azöcsöd-kendereshalmi edény hosszabbik oldalánakközepén található egy-egy oszlopos fogantyú tete-jén kis csészés korong található (3. kép 2a–c),amely szintén a badeni kultúra formavilága feléutal. Általában a kendereshalmi edénnyel kapcso-latban fontos hangsúlyozni Horváth Tünde megál-lapítását, hogy a késõ rézkorban feltûnõ sajátosedényformák, így például a halbárka típus is, a réz-kor végi új fogyasztási, s talán rituális szokások-kal hozhatók összefüggésbe (HORVÁTH 2006, 100).Ugyanakkor a kétosztatú tálak badeni kultúrán be-lüli korai eredetére, esetleg a középsõ rézkorhozvaló kapcsolódására szintén vannak újabb régészetiadatok is (BONDÁR–D. MATUZ–SZABÓ 1998, 2. j., 5. kép

2). Mégis azt mondhatjuk, hogy a kendereshalmi,belül osztott edény környezete bizonyosan a kö-zépsõ rézkori bodrogkeresztúri kultúra kontextusáttámasztja alá, s annak is talán végsõ idõszakárautal. Mindezt az a tény látszik megerõsíteni, hogy atiszalúc-sarkadi lelõhely középsõ rézkor végi, hu-nyadihalmi leletei közt több olyan belsõ osztású tál(geteilte Schüssel) töredéke található meg (PATAY

2005, 91–92, Taf. 33. 1–6), amely az edény belsejénekkorábban nem gyakori felosztását, elkülönítésétjelzi. Mindez nyilvánvalóan egy különleges cselek-véstípust is feltételez e speciális edénytípussal kap-csolatban, amely tehát a középsõ rézkor végén jele-nik meg az Alföldön, és késõbb, a késõi rézkorbadeni kultúrájában válik általánossá. Végül meg-

említhetõ az a stiláris tény is, hogy a kenderes-halmi edényen megformált hat fül, illetve fogantyúalsó nyúlványai (3. kép 2a–c) a korongos tapadásúfülek/tárcsás fülek (PATAY 2008, 23), azaz „Schei-benhenkel”-ek imitációjaként is értékelhetõk, smint ilyenek, az elõzõ következtetéseinket némi-képp alátámasztják, határozottabb kronológiai érté-ket azonban nem tulajdoníthatunk elõfordulásuk-nak (RACZKY 1995, 53).

Az öcsöd-kendereshalmi 3. sír 5. számú edénye(4. kép 8a–c) négykarélyos perem-megformálá-sával általánosságban a bodrogkeresztúri kultúraösszefüggéseire utal (PATAY 1974, 29). Újabban azon-ban a kifejezetten négyszögletesedõ magas edény-változatok (viereckiger, umgekehrt pyramiden-stumpfförmiger, kegelförmiger Kelch) — ismétTiszalúc-Sarkad tanúsága szerint — kifejezettena Bodrogkeresztúr B–Hunyadihalom-típusú lelet-együttesek egyik jellemzõ sajátosságának bizo-nyult (PATAY 2005, 82–84, Taf. 19. 1–8).

Ami pedig az átlyukasztott okkerdarabot illeti(4. kép 7), ez a tárgy a bodrogkeresztúri kultúra te-metkezéseinél ritkán elõforduló melléklet, talán asírokban kis számban megjelenõ színes kavicsok ésa festékrögök jelenségeihez kapcsolható (BOGNÁR-

KUTZIÁN 1963, 328–329, 346–347; PATAY 1974, 29–30).Mindezek alapján a Öcsöd-Kendereshalmon

feltárt 3. sír mellékleteinek együttese valószínûsít-hetõen a Bodrogkeresztúr B idõszakhoz köthetõ,mivel benne a hunyadihalmi jellegzetességek mégcsak igen kezdeti formában jelennek meg.

Oknyomozásunkat összefoglalva, Csalog József1958-ban Öcsöd-Kendereshalom lelõhelyen lefoly-tatott ásatása során a Körös- és a bodrogkeresztúrikultúra egymás feletti települési rétegeit találtameg. Ugyanitt a települési rétegekbe beásva hárombodrogkeresztúri sír is napvilágra került. A lelõ-hely, mint a bodrogkeresztúri kultúra temetõje éstelepülése ugyan Patay Pál nyilvántartásába be-került (PATAY 1974, 64, 66), a késõbbiekben azonbankevés szakmai figyelmet kapott. A helyszíni réteg-viszonyokat erõsen megbolygathatta a kora bronz-kori kurgán építésekor innen elhordott föld, vala-mint a halomról ezután folyamatosan erodálódottfeltöltés. Az ásatáson feltárt 3. sírban igen gazdagmellékletegyüttes került elõ, többek között egy kü-lönleges talpcsöves edény is. A leltározás során eza síregyüttes szétvált, s bizonyos darabjai a 2. sír-

50

RACZKY Pál

9 Korek J.: Közép-Kelet-Európa a rézkor végén. Doktori értekezés kézirata. Budapest 1983, 82–83.10 Lásd elõzõ lj. 79–82.

hoz kerültek átsorolásra. Legvégsõ stádiumban a 3.sír ovális edénye a már említett katalógusban minta Pécel-kultúra kerámiájaként jelent meg, s lelõhe-lye minden korábbi ásatási részlet kontextusát el-vesztve, csupán Öcsödre egyszerûsödött. A ken-dereshalmi síredény „karrierjének” utolsó állomá-sát elérve, a Tornyai János Múzeum gyûjteményé-be sorolódott át a 61.1.1. leltári számmal — az ere-detileg a szentesi múzeumhoz tartozó lelet.11

A bemutatott edény múzeumi utóélete nyománaz is világosan követhetõ, hogy a korábban többszakember által jól ismert lelõhely, Öcsöd-Kende-reshalom jelentõsége a vonatkozó kutatási adatok,

ismeretek publikálása hiányában hogyan homályo-sult el a szakmai köztudatban. Mindez összességé-ben arra is szomorú példát nyújt, hogy a kommuni-katív emlékezet bizonyos tényei miként merülnekfeledésbe a kulturális emlékezet hosszabb távú vo-natkoztatási rendszerében (ASSMANN 1999, 29–86).

Jan Assmann gondolatait folytatva, bizonyosanállíthatjuk, hogy e kis dolgozat lelki inspirálója,Bende Lívia személye mélyen bevésõdött a magyarrégészet kollektív tudatába, s ennek az emlékezõkötetnek számos tanulmánya gondoskodik majd ar-ról, hogy a kulturális emlékezetünk kitörölhetetlenrésze legyen a jövõben is.12

IRODALOM

ASSMANN 1999 Assmann, J.: A kulturális emléke-zet. Írás, emlékezés és politikai identitás a koraimagaskultúrákban. Budapest 1999.

BANNER 1956 Banner, J.: Die Péceler Kultur.ArchHung 35. Budapest 1956.

BOGNÁR-KUTZIÁN 1963 Bognár-Kutzián, I.: TheCopper Age Cemetery of Tiszapolgár-Basatanya.ArchHung 42. Budapest 1963.

BONDÁR 2009 Bondár, M.: The cemetery. In: TheCopper Age Cemetery of Budakalász. Eds.: Bon-dár, M. – Raczky, P. Budapest 2009, 11–302.

BONDÁR–D. MATUZ–SZABÓ 1998 Bondár M. –D. Matuz E. – Szabó J. J.: Rézkori és bronzkori tele-pülésnyomok Battonya határában. — Kupfer- undbronzezeitliche Siedlungsspuren in der Gemarkungvon Battonya. MFMÉ – StudArch 4 (1998) 7–53.

GYÖRGY 2008 György L.: A Baden-kultúra telepeMezõkövesd-Nagy-Fertõn. Borsod-Abaúj-ZemplénMegye Régészeti Emlékei 7. Miskolc 2008.

HILLEBRAND 1929 Hillebrandt, J.: Das frühkup-ferzeitliche Gräberfeld von Pusztaistvánháza.ArchHung 4. Budapest 1929.

HORVÁTH 2006 Horváth T.: A badeni kultúrárólrendhagyó módon. — About Baden Culture – anirragular approach. JAMÉ 48 (2006) 89–133.

KALICZ 1963 Kalicz, N.: Die Péceler (Badener)Kultur und Anatolien. StudArch 2, Budapest 1963.

KUTZIÁN 1944 Kutzián I. A Körös kultúra. — TheKörös culture. DissPann Ser. II. 23. Budapest 1944.

NEVIZÁNSKY 2001 Nevizánsky, G.: Delené misybadenskej kultúry. — Zweiteilige Schüsseln der Ba-

dener Kultur. In: Otázky neolitu a eneolitu našichzemí. Sborník referátù z. 18. pracovního zasedánibadetelù pro výzkum neolitu a eneolitu Èech,Moravy a Slovenska. Mostkovice 14. – 17. záøí1999. Red.: Èiþmáø, M. Pravìk Supplementum 8,Brno 2001, 311–324.

PATAY 1970 Patay P.: A javarézkor néhány etnikaiés idõrendi kérdésérõl. — Some ethnical and chro-nological problems of the middle Copper Age.FolArch 21 (1970) 7–26.

PATAY 1974 Patay, P.: Die hochkupferzeitlicheBodrogkeresztúr-Kultur. BRGK 55 (1974) 1–71.

PATAY 2005 Patay, P.: Kupferzeitliche Siedlungvon Tiszalúc. IPH 11. Budapest 2005.

PATAY 2008 Patay P.: A bodrogkeresztúri kultúrabelsõ idõrendjérõl. — Über die innere Chronologieder Bodrogkeresztúr-Kultur. ArchÉrt 133 (2008)21–48.

RACZKY 1995 Raczky, P.: New data on the abso-lute chronology of the Copper Age in the Car-pathian Basin. In: Neuere Daten zur Siedlungsge-schichte und Chronologie der Kupferzeit des Kar-patenbeckens. Internationale kupferzeitlicheKonferenz, Veszprém 1994. Hrsg.: Kovács, T. IPH7. Budapest 1995, 51–60.

TROGMAYER–KONCZ–PALUCH 2005 Trogma-yer O. – Koncz M. – Paluch T.: Hétezer éves kerá-miamûvészet. — Seven thousand years old ceramicart. Múzeumi Mûhely 4. Hódmezõvásárhely 2005.

51


11 A kendereshalmi sírok „történetéhez” kapcsolódik az is, hogy a szentesi múzeumban már 1986-ban sem volt megtalálhatóa 3 bodrogkeresztúri sír antropológiai anyaga. Ugyanerre a végeredményre vezetett Lõrinczy Gábor 2010-es, újabb keletûnyomozása is. A legvalószínûbb, hogy a csontanyag, Csalog József által leírt, hiányos és töredékes volta miatt a mosás,restaurálás során leselejtezésre került még 1957 és 1961 között.

12 E munka elkészülése nem lett volna lehetséges Lõrinczy Gábor és Koncz Margit hathatós segítsége nélkül. Ezúton szeret-nék köszönet mondani sokrétû támogatásukért. Az 1–2. kép összeállításáért Rupnik Lászlónak tartozom köszönettel, a 3. síredényérõl Kozma Károly készítette a felvételt.

NACHFORSCHUNGEN ZU DEN ZUSAMMENHÄNGEN EINES URZEITLICHEN GEFÄßES(ÜBER KURZ- UND LANGFRISTIGE ENTSTELLUNGEN DES ARCHÄOLOGISCHEN UND

MUSEALEN GEDÄCHTNISSES SOWIE ÜBER DATENVERLUSTE BEIARCHÄOLOGISCHEN QUELLEN)

Pál RACZKY

Im Tornyai János Museum, Hódmezõvásárhely erschien inder archäologischen Ausstellung „Kunst des Neolithikumsund der Kupferzeit” („Az újkõkor és rézkor mûvészete“) undim zugehörigen Katalog aus dem Jahr 2005 ein Gefäß mitbesonderer Form. Die bauchige Röhrenfußschüssel mit einemin der Aufsicht ovalen Körper war gemäß der Katalog-beschreibung in das Umfeld der „Pécel-Kultur” eingeordnet,als Fundort gaben die Verfasser Öcsöd an. Nach der Inven-tarnummer im Katalog schien es zum Tornyai János Mu-seum, Hódmezõvásárhely zu gehören.

Wegen seiner besonderen Form war ich schon 1986 imMagazin des Koszta József Museums in Szentes auf dasvorgestellte Gefäß aufmerksam geworden, deswegen mach-ten wir davon auch ein Foto (Abb. 3, 1). Es war nochdamals klar geworden, dass das Gefäß als Teil eines grö-ßeren Fundensembles aus der Ausgrabung von József Csa-log in Öcsöd-Kendereshalom stammte. Das Grab wurdevom Ausgräber eindeutig als hochkupferzeitlich, Bodrog-keresztúr-Kultur bestimmt.

Der Fundort lag nach der Beschreibung von JózsefCsalog ca. 1,5 km östlich der Körös-Brücke des Dorfes,unmittelbar am linksseitigen Prallhang des Flusses Körös(Abb. 1, 1–4). Dieser Fundort ist zugleich auch der ver-mutliche Herkunftsort der „Venus von Öcsöd“ aus derKörös-Kultur.

József Csalog begann am 7. September 1958 eine klei-nere Sondierung am Ort. Im Rahmen der Grabung legte erzwei Schnitte an (Abb. 1, 3; Abb. 2, 1), deren Schichten-verhältnisse wir nach den Angaben des Grabungstagebuchszu rekonstruieren versuchten. Im Schnitt II wurden 3 Gräberder Bodrogkeresztúr-Kultur freigelegt, über die damals keineDetailzeichnungen angefertigt wurden (Abb. 2, 3). In Grab 1und 2 lag je ein Skelett ohne Beigabe auf der linken Seite inHockerlage. Grab 3 war stark zerstört, in der ursprünglichenLage waren nur die mit rotem Ocker belegten Beinegeblieben. Aus der Bestattung wurden insgesamt 9 Beigabengeborgen:

1. Gefäß auf niedrigem Röhrenfuß mit in der Aufsichtovalem Körper und gewölbter Wandung. Unterhalb dereingekerbten Randverzierung schließen sich in 2-1-2-1–An-ordnung 6 vertikale säulenartige Henkel bzw. Griffe an. Anden beiden engeren Randkrümmungen des Öffnungsovalssind an den Innenseiten zwei kleine Näpfe angeformt. Derniedrige Röhrenfuß ist an 4 Stellen von symmetrischangeordneten, kleeblattförmigen Ausschnitten durchbrochen(Abb. 3, 1, 2a–c).

2. Tonnenförmiger Topf, auf der Schulter und am Bauchmit je 4 symmetrisch angeordneten Buckeln verziert (Abb.4, 1).

3. Tonnenförmiger Topf, am Bauch mit 4 symmetrischangeordneten Buckeln verziert (Abb. 4, 2).

4. Tonnenförmiger Topf, an Rand und Bauch mit je 4symmetrisch angeordneten Buckeln verziert (Abb. 4, 3).

5. Tiefer Topf mit Vierpassmündung und leicht aus-ladendem Rand sowie 2 Vertikalhenkeln am Bauch (Abb. 4,8a–c).

6. Tiefe Schüssel mit leicht eingezogenem Rand und 4symmetrisch angeordneten Buckeln am Rand (Abb. 4, 4).

7. Unterteil und Halsstück eines „milchtopf” förmigenGefäßes (Abb. 4, 5).

8. Rand- und Halsfragment eines „milchtopf” förmigenGefäßes mit aus dem Rand abgehendem Vertikalhenkel(Abb. 4, 6).

9. Scheibenförmiges, in der Mitte gelochtes Ockerstück(Abb. 4, 7).

Eigenartig ist, dass bei der Inventarisierung der Fundeaus Öcsöd, die 1961 im Koszta József Museum, Szentesrestauriert wurden, nur 4 Gefäße (1–4) dem Grab 3 zu-geordnet worden waren. Die 4 restlichen Gefäße bzw.Gefäßfragmente sowie der Ockerklumpen wurden alsBeigaben (5–9) des Grabes 2 registriert, die ursprünglichenZusammenhänge der Ausgrabung dadurch entstellt.

Besondere Aufmerksamkeit verdient das Röhrenfuß-gefäß in Grab 3 (Abb. 3, 1, 2a–c) aus Kendereshalom, dasdurch seine Stilmerkmale in der Tat mit den Keramikformender Badener Kultur verbunden ist. So zeigt vor allem derovale Schüsselteil eine Ähnlichkeit mit dem Typ, der vonJános Banner als „fischbuttenförmiges Gefäß” beschriebenworden war. Gleichzeitig können die zwei kleinen Näpfe,die im Inneren der Schüssel von Kendereshalom erscheinen,mit der eigenartigen Funktion der zweigeteilten Schüssel inVerbindung gebracht werden. Die kleinen, tassenförmigenScheiben in der Mitte der beiden längeren Ovalseiten aufden Außenseiten des Gefäßes unterhalb vom Rand weisenebenfalls in Richtung der Badener Formenwelt. Über dasfrühe Auftreten der zweigeteilten Schüssel innerhalb derBadener Kultur und auch über deren eventuelle Verknüp-fung mit der mittleren Kupferzeit verfügen wir über neueErkenntnisse. In der Hunyadihalom-Fundumgebung derausgehenden mittleren Kupferzeit von Tiszalúc-Sarkad gibtes Fragmente mehrerer innen geteilter Schüsseln, welcheeine Aufteilung bzw. Abtrennung des Gefäßinneren aufwei-sen, die früher nicht oft vorkam. Das alles lässt offensicht-lich auch auf eine besondere Tätigkeit in Verbindung mitdiesem speziellen Gefäßtyp schließen, der also am Ende dermittleren Kupferzeit in der Tiefebene erscheint und in derfolgenden spätkupferzeitlichen Badener Kultur allgemeinverbreitet ist. Die unteren Fortsätze der 6 Henkel bzw.Griffe am Gefäß 1 aus Grab 3 können auch als Imitationenvon Scheibenhenkeln bewertet werden.

Gefäß Nr. 5 mit seiner Vierpassmündung (Abb. 4, 8a–c)kann mit Sicherheit als ein charakteristischer Bestandteil der

52

RACZKY Pál

Fundensembles vom Typ Bodrogkersztúr B – Hunyadi-halom angesehen werden.

Anhand des musealen Nachlebens des Gefäßes 1 ausGrab 3 von Öcsöd-Kendereshalom kann auch klar nach-vollzogen werden, wie die Bedeutung des FundortesÖcsöd-Kendereshalom, der früher mehreren Fachleuten gutbekannt war, in der Fachwelt aus Mangel an Veröffentli-chungen der dazu gewonnenen Forschungsdaten und Er-kenntnisse verblasste. Das alles liefert ein trauriges Beispielfür Art und Weise, wie bestimmte Fakten der kollektiven

Erinnerung im längerfristigen Konstrukt der kulturellenErinnerung in Vergessenheit geraten.

Setzt man die Gedanken von Jan Assmann fort, kannman mit Sicherheit davon ausgehen, dass die Person vonLívia Bende, die diesen kleinen Aufsatz inspirierte, sich tiefin die kollektive Erinnerung der ungarischen Archäologieeingeprägt hat. Zahlreiche Arbeiten dieses Erinnerungs-bandes sorgen dafür, dass sie auch in Zukunft ein unaus-löschlicher Teil unserer kulturellen Erinnerung sein wird.

Übersetzt von Éva Pávai-Morche

Raczky PálELTE BTK Régészettudományi Intézet1088 Budapest, Múzeum krt. 4/[email protected]

53


54

RACZKY Pál

1. kép: 1: Öcsöd földrajzi helyzete a Tiszazugban; 2: A Körös-parti Öcsöd-Kendereshalom topográfiaielhelyezkedése a II. katonai felmérés térképén (1806–1896); 3: A Csalog József által készített 1958-asrajzos vázlat a Kendereshalom és az ásatási szelvények (I. és II.) helyzetével; 4: Öcsöd-Kendereshalom

mai környezete a Google Earth térképénAbb. 1, 1: geographische Lage von Öcsöd in Tiszazug; 2: topographische Lage von

Öcsöd-Kendereshalom am Körös-Ufer auf der Karte der II. militärischen Aufmessung (1806–1896); 3:Skizze von József Csalog von 1958 mit der Lage von Kendereshalom und der Grabungsschnitte (I und II);

4: die heutige Lage von Öcsöd-Kendereshalom bei Google Earth

1

2

3

4

55


2. kép — Abb. 2

0 5 m

0 100 m

a kurgán kiemelkedése / Lage des Kurgans

az egykori szelvények helye (1958) /Lage der ehemalige Schnitte (1958)

Kevert Körös és Bodrogkeresztúr

Körös und Bodrogkeresztúrgemischt

Körös-Kultur, Fragment von Fußboden und Feuerstelle

Körös-kultúraKörös-Kultur

LeletmentesOhne Funde

1. sír / Grab 1

2. sír / Grab 2

3. sír / Grab 3

3. sírGrab 3

1–2. sírGrab 1–2

Körös-kultúra házpadló és tűzhely töredék

HumuszHumus

HumuszHumus

Kevert Körös és BodrogkeresztúrKörös und Bodrogkeresztúr gemischt

Körös-kultúraKörös-Kultur

I.

II.

II.

1

0

25 cm

100 cm

110 cm

125 cm

0

60 cm

90 cm

175 cm

120 cm

56

RACZKY Pál

2. kép: Öcsöd-Kendereshalom. 1: A Körös-parti ha-lom rekonstruált környezete az I. és II. ásatási szel-vény valószínûsíthetõ helyével; 2: Az 1958-as ásatá-si napló adatai alapján rekonstruált rétegviszonyokaz I. szelvényben; 3: A II. szelvény és a benne talált 3bodrogkeresztúri csontvázas sír elhelyezkedésénekrekonstrukciója az 1958-as ásatási napló leírásaialapján; 4: Az 1958-as ásatási napló adatai alapjánrekonstruált rétegviszonyok a II. szelvényben

Abb. 2: Öcsöd-Kendereshalom. 1: RekonstruierteUmgebung des Hügels am Körös-Ufer mit den ver-muteten Stellen der Grabungsschnitte I und II; 2:Rekonstruierte Schichtenverhältnisse im Schnitt Inach den Angaben des Grabungstagebuchs von1958; 3: Rekonstruktion des Schnittes II und derdarin gefundenen 3 Körpergräber der Bodrog-keresztúr-Kultur nach den Beschreibungen desGrabungstagebuchs von 1958; 4: RekonstruierteSchichtenverhältnisse im Schnitt II nach den Anga-ben des Grabungstagebuchs von 1958

57


3. kép: Öcsöd-Kendereshalom 3. sír. 1–2: 1. számú edényAbb. 3: Öcsöd-Kendereshalom, Grab 3. 1–2: Gefäß Nr. 1

1

2

58

RACZKY Pál

4. kép: Öcsöd-Kendereshalom 3. sír. 1: 2. számú edény; 2: 3. számú edény; 3: 4. számú edény; 4: 6.számú edény; 5: 7. számú edény; 6: 8. számú edény; 7: okkerdarab; 8: 5. számú edény

Abb. 4: Öcsöd-Kendereshalom, Grab 3. 1: Gefäß Nr. 2; 2: Gefäß Nr. 3; 3: Gefäß Nr. 4; 4: Gefäß Nr. 6;5: Gefäß Nr. 7; 6: Gefäß Nr. 8; 7: Ockerstück; 8: Gefäß Nr. 5

1 2

3

4

5

6

7

8

Raczky Öcsöd Bodrogkeresztúr

Documents