MÁSODIK NEMZETI PARKUNK, Károly A „KISKUNSÁGI NEMZETI PARKerdeszetilapok.oszk.hu/00517/pdf/EL_1975_04_147-152.pdf · 2010-10-01 · MÁSODIK NEMZETI PARKUNK, A „KISKUNSÁGI

434.0.272

Dr. Tóth Károly

MÁSODIK NEMZETI PARKUNK, A „KISKUNSÁGI NEMZETI PARK"

A z Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága által 1974 tavaszán megtárgyalt és az Országos Természetvédelmi Tanács ülésén is elfogadott 15 éves távlati természetvédelmi tervünk értelmében 1990-ig összesen öt nemzet i p a r k alakí­tása i ndoko l t hazánkban. A Hortobágyi N P 1972-ben történt megalakítása után az O T v H elnöke másodiknak a D u n a — T i s z a közén, közelebbről a Kiskunságban rendelte e l új nemzet i p a r k szervezését 1974-ben, s ez egy évi előkészítő m u n k a után, s ikeresen befejeződött.

.A_Kiskunsági N e m z e t i P a r k (továbbiakban K N P ) területi kiterjedése Bács-K i s k u n megye északi felében 25 600 h a és Pest megye déli felében 5000 ha . K ö z ­igazgatásilag érint két megyét, három járást és t izenhat községet. Törzsterülete hat különálló tömbből áll. Ezenkívül további hat k i sebb-nagyobb természetvé­d e l m i terület kezelését is ellátja.

Természeti értékeit t ek in tve , rendkívül színes, változatos, sokrétű. Génrezer­vátum jellege különösen hangsúlyozott. A védelem alá < helyezett területek v i ­szonylagosan érintetlen állapotban maradtak , tájidegen, ember i kultúrlétesít-mény szinte a l i g v a n ra j tuk. A területén gazdálkodó szervek gazdasági érdekeit lényeges mértékben nem sérti a természetvédelem, m i v e l a kijelölt területek mezőgazdasági művelés szempontjából szinte értéktelenek. A K N P természet­védelmi kezelését az Igazgatóság látja el , Kecskemét székhellyel.

Második nemzet i p a r k u n k természeti k incse i nem elkülönítve, hanem együtte­sen, k o m p l e x megjelenési formájukban találhatók meg. Ezért ismertetésüket n e m tömbök szerint, h a n e m ökológiai csoportosítás keretén belül i gyekszem köz­rebocsátani.

A Duna—Tisza-közi homokhátság geomorfológiai képződményei

Ide tar toznak a Dunától a T i sza irányában lerakot t három nagy h o m o k b u c k a ­raj l eg t ip ikusabb képviselői:

— Ágasegyháza, Fülöpháza futóhomok v o n u l a t a i ; — Bocsa , Bugac , Kaskantyú, Orgovány, Páhi térségének homokbuckái ; — Kéleshalom, K i s k u n h a l a s érintetlen buckavilága. A buckák egy része m a is mozgó, élő futóhomok, más része ped ig az őshonos

h o m o k i növénytársulásokkal borított, szaggatott felszínű terep. A szél erősségé­től, a mellék szélirányoktól, a h o m o k szemcsenagyságától stb. függően, a felszíni buckaa lakza tok legkülönfélébb variációi jöttek létre, i l l e tve a l a k u l n a k k i még m a is .

Természetes erdei növénytársulások, erdőtípusok

A bugaci természetvédelmi komplexum az ún. B u g a c i ösborókást és a N a g y ­erdőt fog la l ja magában. E z a terület a D u n a — T i s z a közének egy ik legnagyobb összefüggő, érintetlen tájegysége.

A n u d u m homokbuckától k i i n d u l v a , a fehérnyáras tölgyesekig bezárólag, á növénytársulások szukcessziójának m i n d e n láncszeme megtalálható i t t . A z „ ő s -borókás" elnevezést legjellemzőbb növényéről, a közönséges borókáról (Junipe-rus communis) kap ta , m e l y a borókás nyárasok legszebb és legfestőibb tájképi e lemeit képezi. Kaán Károly már 1924-ben javasol ta a bugac i ősborókás termé­szetvédelmét, de ez végül is csak k i sebb részterületen, 1965-ben valósulhatott meg .

1. ábra. A bugaci ősborókás

A szukcesszió sorrendjében k i a l aku l t , jellegzetes növénytársulásai a követ­kezők :

— homokpusz t a (Brometum tectorum secaletosum); •— m a g y a r csenkeszes, nyílt homokpusz ta i gyep (Festucetum vaginatae danu-

hiále); — homokpusz t a i rét (Astragálo-Festucetum sulcatae danubiale); — borókás b u c k a (Festucetum vaginatae juniperetosum ass. caricetosum lipari-

carpos subass.); — borókás nyáras (Junipereto-populetum albae ass., ligustretosum subass.); — elfehérnyárasodott, homokpusz ta i tölgyes (Festuco-Quercetum roboris ass.

populetosum albae subass., Soó, Zólyomi); — alföldi, kőrises égerláp (Fraxinopannonicae Alnetum); — b o k o r füzes (Cálamagrostis-Sálicetum cinereae).

A háborítatlan természeti környezet menedéket biztosít egyes, ritkán előfor­duló állatfajoknak i s . I lyenek p l . a reéés szárnyú rova rok közül a "pusztai h a n ­gyaleső, a hártyás szárnyú r o v a r o k közül a pompás útonálló, zöld méh, lepkék közül a h o m o k i szemeslepke. Ezenkívül több po loska - és kabócafaj, m e l y e k csak Bugacról i smer tek . Csigák közül a puszta i csiga. Gyíkok-békák közül a h o m o k i

gyík, ba rna ásóbéka. Madárvilága rendkívül gazdag, jel legzetesek a szalakóta, búbos banka , kékvércse, zöld küllő, szajkó, szarka , k a k u k k , ugartyúk. V a d o n .élő emlősök közül kiemelhetők az őz, üregi nyúl, róka, borz, ke l e t i sün, ürge.

A Duna—Tisza közének jellegzetes erdőtársulásait és állománytípusait három fő terület őrzi:

Kékeshalom—Kiskunhalas borókás-galagonyás homokbuckái a D u n a — T i s z a közi Homokhátság legdélebbre lerakot t , az észak-bácskai löszháttal határos buckarajának t i p i k u s előfordulási helye. Külön nevezetessége, hogy a H o m o k ­hátság északi részére jellemző „borókás b u c k a " és a déli részére jellemző „gala­gonyás b u c k a " ezen a h e l y e n találkozik, együttesen fo rdu lnak elő. E z a borókás­galagonyás b u c k a ( Jun ipere to -Pruno spinosae Crataegetum) vegetációtörténeti szempontból is jelentős, m i v e l az első fásszárú növénytársulást képviselik, m e l y ­ből egy ik ágon a borókás fehérnyárasok, másik ágon ped ig a galagonyás fehér­nyárasok fejlődtek k i . E z e k jellegzetes típusai a védett területen j e len vannak .

Kunfehértó községhatárban összefüggően megtalálhatók m i n d a z o k a termé­szetes erdőtípusok és kultúrerdők állománytípusai, m e l y e k a h o m o k i erdőgaz­dálkodás tárgyát képezve, a tájra legjellemzőbb fafaj összetételű és közel o p t i ­mális fatermést nyújtó erdőrészletek. I lyenek p l . : galagonyás fehérnyárasok (Crataego-Populetum, Babos); gyöngyvirágos nyárasok (Convállario-Quercetum danubiale, Soó — Populus álba Consoc, Babos); homokpusz t a i tölgyesek (Fes-tuco-Quercetum roboris danubiale, Soó); elfehérnyárasodott homokpusz ta i töl­gyesek (Festuco-Quercetum populelosum albae, Soó, Zólyomi); gyöngyvirágos tölgyesek (Convállario-Quercetum roboris, Soó). Kultúrerdőkként e rde i fenyve­sek (Pinetum silvestris), feketefenyvesek (Pinetum nigrae), akácosok (Robinie-tum pseudo-acaciae), nyárasok (Populetum cultum). Különleges természetvé­d e l m i értéket képviselnek azok a homokpüsztai tölgyesek és gyöngyvirágos töl­gyesek, m e l y e k alomjában hazánk egyedüli lelőhelyeként található a v i r g i ­n i a i h o l d r u t a (Botrychium virginianum). E z a harasztfélékhez tartozó ős-páfrány Európában és Ázsiában csak kevés he lyen lelhető fel , őshazája A m e r i ­kában (Virgínia) v a n .

Lakitelek-Tőserdő a D u n a — T i s z a köze és egyben a Nagy-Alföld l e g r o m a n t i ­kusabb folyójának, a Tiszának középszakaszán terül el , egy H o l t - T i s z a meder és annak árterületén k i a l a k u l t galériaerdő komplexumaként. A z 1850-es évek T i s z a ­szabályozása után a ho l t meder és árterülete csak kivételesen magas vízálláskor kerül elöntés alá, de egész élővilágát a kedvező vízellátottság határozza meg. A z 1970-ben talált 40 °C-os termálvízre alapozott gyógyfürdő és Bács-Kiskun megye legnagyobb kijelölt üdülőkörzete, v a l a m i n t a Tisza—III . (csongrádi) vízilépcső víztárolójának közeli megépítése, rendkívüli jelentőséget ad a természetes kö r ­nyezet maximális védelmének. Szükségessé válik az üdülőterület és természet­védelmi térület együttes funkcióit betöltő rendszer (modell) kialakítása, m i v e l évtizedes távlatokban is mindkettőnek fenn k e l l ma radn ia . A Tőserdő déli ré­széhez közvetlenül csatlakozó, „alpári égeres" elnevezésű, kőrises égerláp p e d i g történelmi nevezetességű síkon terül e l . Természetes, lágyszárú növényei közül kiemelkedők a fehér tündérrózsa, tavirózsa, békatutaj, békaliliom, rucaüröm, kü­lönösen értékes a fák törzsére liánszerűen felfutó, e rdei (ligeti) szőlő (Vitis sil­vestris), m e l y csodálatra méltó, természetes kupolákat a lkot az erdőben. Erdő­típusai: ártéri bokorfüzesék (Sálicetum triandrae M . ) , fűz (nyár-éger) - l igetek (Salicetum albaefragilis), tölgy-kőris-szil l ige tek (Querco-Ulmetum populetosum, Soó), magyarkőrises égeresek (Fraxino-pannonicae-Alnetum, Soó) , gyöngyvirá­gos tölgyesek (Convállario-Quercetum roboris, Soó) .

Kőrises égerlápok, rétekkel a kiskőrösi „Szűcsi" erdő, csengődi—páni—tabdi égeres és Pest megyében az ócsai turjános. Meghatározó, természetes erdőtársu­lásuk a kőrises égerlápok (Fraxino-pannonicae Alnetum) gazdag cserjeszinttel és ritkán előforduló, lágyszárú növényekkel. Lombkorona-szintjükben u r a l k o d n a k a magyarkőris, fehérnyár, rezgőnyár, mézgás éger, bibircses nyír, kevés kocsá­nyos tölgy. Cser jesz intben tömegesen előfordulnak a csigolyafűz, kutyabenge , vörösgyűrű som, kányabangita, mogyoró .

Lágyszárú növények közül jellegzetesek a fehér zászpa, sárga nőszirom, réti kakukkszegfű, k o m i s tárnics, meténg.

Bugacpuszta

H e l y i elnevezések alapján magában foglal ja a „Kispusztát", a „Nagypusztát" és a „Szekercsés"-nek nevezett rétet. Tulajdonképpen az ősborókáshoz közvet­lenül csatlakozó, annak északkeleti oldalán elterülő, összefüggő homokpusz t a i legelő és rét. Utolsó képviselője a D u n a — T i s z a közén egykor nagy kiterjedésű pusztáknak, az ősi állattartásnak, az alföldi pásztorkodásnak és régi szájhagyo­mányokban élő, alföldi betyárvilágnak (Rózsa Sándor portyáinak kedvenc terü­lete vol t) , me lye t igazolnak a „tolvajos" és „ ló fogó" . h e l y i elnevezések is. M e n e ­déket, búvóhelyet m i n d i g talált ember, állat egyaránt, ezért soha n e m vált l a k a t ­lanná a puszta , többrétű megélhetést biztosított a nomád életet élő népességnek. A bugac i legelőn m a is folyó, sajátos állattartás és pusz ta i életforma, tudomá­nyos és kultúrtörténeti jelentőségén túlmenően, nagyban elősegíti az idegénfor­ga lom fejlesztését is .

Kiskunsági szikes puszta- mint tuzokos élőhely

A D u n a — T i s z a közi tájon belül található szikes puszta összefüggő területe k i ­sebb u g y a n a Hortobágynál, de jellegét tekin tve , attól sok m i n d e n b e n eltér, ezért külön f igye lmet érdemel. Területi elhelyezkedése Kunszentmiklós, Dömsöd— Apa jpusz ta . A tisztántúli savanyú-szikes talajú pusztáktól eltérően, alapvető j e l ­lemzője a meszes^szódás, ún. „szoloncsák-szikes" talaj , felszínhez közeli vízzáró réteggel, m e l y k i sebb vízállások, tocsogók kialakulásához biztosít kedvező felté­teleket. Jellemző lágyszárú növényei az o rvos i székfű, s z i k i ballagófű, sziksófű, barázdált csenkesz, s z i k i csenkesz, bárányparéj. A k i skunpusz ta ősi állatvilágá­ból kiemelkedő annak legértékesebb tagja a túzok (Otis tarda), m i n t e g y 120— 150 db—os populációval.

A K i s k u n pusztán mindvégig megmaradt és m a is uralkodó a szilaj állattartás, a külterjes állattenyésztés. A z A p a j p u s z t a i Állami Gazdaság ménese, juhnyája és a birkatenyésztésből élő termelőszövetkezetek nyájai i s kiváló törzsanyagot képviselnek, világhírnévre tettek szert biológiai és gene t ika i tulajdonságaikkal. Továbbra fenn k e l l t a r t an i a puszta i állattartást, annak minden , múltban k i a l a ­ku l t , értékes hagyományaival, a pásztoremberek jellegzetes életformájával, a pásztorkodás szerves tartozékaival (gémeskutak, szárnyékok, karámok, ak lok , p u l i k , k o m o n d o r o k stb.). A z Apajpusztán megrendezett „Kiskun lovasnapok" igényes p r o g r a m j a i v a l tovább fokozható az idegenforga lom is.

Alföldi nádasok zsombós rétekkel

A z izsáki „Kolon"- tó , csengődi, páhi rétek, orgoványi „Kargala" rét, rendkívül értékes növény- és állatviláguk védelmén túlmenően, kultúrtörténeti jelentősé­gűek is. A tavak herpetofaunájának legfontosabb védett fajai a kecskebéka, m o ­csári béka, mocsári teknős, vízisikló, fürge gyík, zöld gyík, pettyes gőte, vörös ­hasú u n k a . Igen értékes az orgoványi községhatárban levő, „Kargala" nevű (tö-

rök eredetű név)- rakettyés-zsombós rét, aho l tömegesen található a ke skeny -levelű gyapjúsás, védett növény.

A nádasok jellemző, lágyszárú növényei a-nád, tőzegpáfrány, szálkás pa jzs ika , sárga nőszirom, békaliliom, mocsári gólyahír, mocsári nefelejcs.

A zsombós rétek fás- és lágyszárú növény vegetációja rendkívül buja, m a g a ­sabb szigeteit kaszálással hasznosítják. Jellemzői a fehér fűz, reket tye fűz, füles fűz, mézgás éger, magya r kőris, fehér nyár, rezgő nyár. F i g y e l e m r e méltó a ná­dasok-rétek madárvilága és emlős állatvilága is.

Szikes tavak láncolata, sajátos madárvilággal

A fülöpházi „Szívós", „Hattyúszék", „Kondor" , fülöpszállási „Kelemenszók", bócsai „Szappanosszék", szabadszállási „Zabszék", „Pipásszók", „Kisrét". a D u n a — T i s z a közének egyik legjellegzetesebb tájképi elemét képezik, a b u c k a ­közi l aposokban k i a l a k u l t , mély fekvésű te repa laku la tokban megtalálható sekély vizű, szikes t avak rendszere. A t avak vizüket a légköri csapadékból és talajvíz­ből nye r ik , m e l y nedves periódusban egész éven át megmarad , száraz periódus­b a n nyár végén általában elpárolog. A tavak v ize általában sekély, m e l y egyben meghatározza a madárvilág összetételét is . P a r t j a i n körbe-körbe növényzet nél­küli, kemény talajú, szikes padka található, m e l y kedvenc futkározási he lye a mada raknak , (partfutók). A padkán kívül, csenevész növésű, vízi növényzet (káka, sások, szittyó stb.) található, a távolabbi, magasabb részeken ped ig rétek, legelők, kaszálók alakulták k i .

Évtizedek óta tartó megfigyelések szerint a hazánkban költő és átvonuló m a ­darak közül összesen 70—80 faj fo rdu l t már i t t elő. E z e k közül kiemelkedően fontosak a gulipán, széki gólya, széki l i l e , nyári lúd, piroslábú cankó, ugartyúk, búbos vöcsök, szürke gém, vörös gém, pocgém (törpe gém), böjti réce, nagy k ó ­csag, nagy partfúró, apró partfúró, székicsér, fehérarcú szerkó, fakó rétihéja, kékes rétihéja.

2. ábra. Gyapjúsásos rét az orgoványi „Kargala"-ban

3. ábra. Tőserdei Holt-Tisza galériaerdővel

Kiskunsági tanyavilág; mint sajátos magyar paraszti életforma

A D u n a — T i s z a közének tanyavilága az ezredfordulóig várhatóan csökken, de fennmaradása még a jövő évezred elején is jellemzője lesz Alföldünknek. Egyes tájakon (min t p l . a D u n a — T i s z a közén) a t a n y a i életforma még további f enn­maradása is elképzelhető. A nemze t i p a r k egy ik célja, hogy az ország ezen l e g ­nagyobb tanyás tájegységén,, eredet i formájában megőrizze és je len legi állapo­tában konzerválja a történeti, néprajzi, gazdaságpolitikai múltunk egy darabját jelentő, alföldi tanyavilág legjellemzőbb képviselőit az elkövetkezendő nemze­dékek számára.

M-p Tom K.: B T O P O H H A I J H O H A X I b H b l H n A P K B E H r P H H — „KHUIKyHIUArCKHH H A I I H O -HAJIbHblfí n A P K " f l o c j i e y q p e w n e H H f l X o p T o 0 a n ; b C K O r o H a u H O H a j i f a H o r o í l a p K a n p a B M T e j i s c T B O M n p n U H T b i Mepbr HJIH c 0 3 A a -

H H « B T o p o r o B c r p a H e H a u H O H a j i b H o r o n a p K a B t te j iax c o x p a H e H M H n p H p o f l H b i x p e n c o c r e f í , nepBOöbiTHbix j i a H n -i n a $ T O B B M O K A y p e ^ b e J J y H a a H T H C C b i . U e j i b i o e r o nocTáBneHo K O H c e p B H p o B a T b B T e n e p e u i H e M COCTOJ^HHH HaHÖojTee x a p a K T e p H b i x npenXTaBHTenefó x y x o p o B , K o x o p b i e o 3 H a q a i o T K y c o K S T H o r p a c h H i e c K O r o , S K O H O M H K O -H C T o p H y e c K o r o n p o u i j i o r o H a m e i í c T p a H b i . r t a p K COCTOHT H 3 M H o r O M n c j i e H H b i x , p a 3 6 p o c a H H b i x oöbeKTOB, i j e H T -P O M e r o HBjT«eTCH r o p o A K e n n e M e T .

Dr. Tóth, K.: O Ü K S E C O N D N A T I O N A L P A K K , T H E „ K I S K U N S Á G N P " After establishing the National Park of Hortobágy, a second national park has been set up by our govern-

ment to conserve natural rarities, to maintain primevál landscapes and to preserve a part of our etnographic and economic history representing the most eharacteristic pieces of the world of scattered farms between the Duna and Tis2a rivers. The park consists of several scattered objects and its chief town is Kecskemét.