Médiapedagógia az óvodában

MÉDIAPEDAGÓGIA AZ ÓVODÁBAN

2012. 03. 08

Televele Médiapedagógiai Műhely Egyesület (2009)www.televele.hu

Programok (2010-2011):TÁMOP pályázat „Tudásdepó-Express” – Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - www.fszek/mediaismeretTÁMOP pályázat (roma integráció) – Mátraderecske ÓvodaOSI – médiapedagógia és demokratikus értékek (programcsomag kifejlesztése)

Médiaértés, a médiaműveltség fejlesztése. A médiaműveltség - készségek, és ismeretek összessége- tudatos, - kritikai szemlélettel rendelkező, - aktív médiabefogadás és használat

Óvodáskorú gyermekek

Médiaélmények feldolgozását segítő játékkeret biztosítása

Médiaértés fejlesztése játékos gyakorlatokon keresztül

Szülői csoportok a szülői kompetenciák fejlesztésére

Személyiségfejlesztés (önreflexiós készség, asszociációs készségbelső képalkotás, fantázia tevékenység ösztönzése, önkifejezés igényének alakítása, kooperációs készség fejlesztése)

Gondolkodásmódunkat talán az angol médiakutató Halloran szellemes mondata tükrözi a legjobban: „Meg kell szabadulnunk attól a rossz szokásunktól, hogy azon törjük a fejünket, mit művel a média az emberekkel, ehelyett azt a kérdést kell feltennünk magunknak: mit kezdenek az emberek a médiával” (James D. Halloran, 1970)

A médiaélmények befogadása és feldolgozása egy alkotófolyamat, amelyben szerepet játszanak a fantáziavilág, az egyéni élethelyzet, az életünk során összegyűjtött tapasztalatok. Ehhez az alkotófolyamathoz olyan játékkeretre van szükség, amelyben a személyes témáknak, a fantáziának és a médiaszövegeknek egyaránt helye van.” (Bachmair)

Médiaértést és demokratikus értékekre nevelés fejlesztését célzó program

Szabadon hozzáférhető „programcsomag” (módszertan, tematika, vetíthető audiovizuális segédanyagok)- óvodásoknak- alsó tagozatosoknak (3-4. osztály)- felső tagozatosoknak (5-6.osztály)

Open Society Institute támogatás, 1 éves fejlesztési időszak (tematika kidolgozása, próbaidőszak, véglegesítés)

Műhelymunka: pedagógus, pszichológus, drámapedagógus, szociológus, jogász

Spirálisan egymásra épülő tananyag

Médiahasználati szokások - jelzőrendszer

Érdemi kommunikáció a gyerekek médiahasználatáról

Kommunikáció a gyermek a szülő az óvoda (pedagógusok) között.

Óvoda szerepe:- játékkeret a biztonságos

élményfeldolgozáshoz- szülőkkel való kommunikáció

Miért észlelik az óvodások máshogy a filmes

tartalmakat?

1. eltérő észlelési, kognitív képességek, óvodás gyermek világképének jellegzetességei

• szemlélettelen fogalmak hiánya• képi reprezentáció (perceptuális kötöttség)• mágikus gondolkodás• animizmus• egocentrikus gondolkodás

2. televíziós nyelv sajátosságai• folyamatos nézőpontváltás• tér, idő cselekmény összefüggéseinek töredezett

ábrázolása• motivációk képi megfogalmazása (ráközelítés a

kamerával)• narráció

A gyermeki filmbefogadás jellemzői:• a cselekménynek, a térnek, a nézőpontnak és az

időnek külön részekre tördelt ábrázolását a gyerekek csak tízéves kor után kezdik megérteni

• szövegkörnyezetből nehezen vagy nem érzékelhetőek számukra az összefüggések, pl. nem ismerik fel a szereplőket elmaszkírozva

• töredéktartalmak észlelése• saját szempontú érzékelés

Óvodásoknak szóló rajzfilm:- igazodik az óvodások figyelmi terjedelméhez - lassú tempó, érthető nyelvezet, feldolgozásra,

megértésre elegendő időt hagy- szimbolikus formában jeleníti meg a konfliktusokat - mesenyelv

Médiaértés – demokratikus értékek fejlesztése az óvodában

A médiaértés és a demokratikus értékek kapcsolódása

A hálózati társadalom kialakulásával a nyilvánosság struktúrája változik meg.

Nem pusztán információt gyűjt a felhasználó, hanem ennek révén válik aktív részesévé a társadalomnak, nyílik lehetősége a hagyományos csatornákon túl az akaratképzésben való részvételre.

Az önmagáért felelősséget vállalni tudó közösségi együttélésre képes személyiséggé válás fontos eleme nem pusztán az értő, hanem a médiát aktív módon, tudatosan használó attitűd.

A médiaértés fejlesztés keretében nyilvánvalóan megjelenik a politikai közösség kommunikációjának, működésének témaköre is. A médiaértés fejlesztés szervesen összekapcsolódik a demokratikus értékekre neveléssel.

A program legfontosabb módszertani elemei

• Biztonságos játékkeret ( élményország, belépőkártya, Moha és Páfrány)

• Rajzolás és beszélgetés a médiaélményekről • Pedagógiai szerepjáték• Médiatartalommal kapcsolatos mozgásos fantáziautazás • Mozgóképes illusztráción alapuló irányított beszélgetés • Médiatartalom előállítás • Imaginációs, fantáziajátékok • Mozgásos gyakorlatok• Rövid, integrációt célzó beszélgetések • A foglalkozások közötti időben a foglalkozásokhoz

kapcsolódó rajzolás, meseolvasás

Foglalkozások tematikai váza

1. „Nekem ez nagyon tetszett! „- saját médiaélmény feldolgozás - rajzolás tetsző és nem tetsző médiaélményekről

2. „Aranyhajak megmentése” - saját médiaélmény feldolgozás - szerepjáték médiahősökkel

3. Törpéből óriás - médiavonatkozású mozgásos fantáziautazás

4. Legyél te a szerkesztő! – ismerkedés az újságokkal, az információ fontossága, a médiumok társadalmi funkciója, kreatív újságkészítés

5. Hogyan kerülnek be az emberek a tévébe? - a média konstruált valóság a tartalom emberi alkotás, manipulálható, megváltoztatható – kritikai személetmód kialakításának alapjai

6. Hanghatás - a hangok világa, „fülélesítés”, mesehallgatás, rajzolás a hangokról (hangképek)

1.foglalkozás - saját médiaélmény feldolgozás - rajzolás tetsző és nem tetsző médiaélményekről kognitív

 kreatív   szociális    emocionális 

- médiaélmények felidézése - egy pozitív és egy negatív médiaélmény lerajzolása kiscsoportonként egy közös lapon - közös lapra rajzolás, közös eszközhasználat (együttműködési készség, egymásra figyelés) közös beszélgetés médiaélményekről - médiaélményekkel kapcsolatos érzések kifejezése, ezáltal ezek az érzések „formát” kapnak 

2. foglalkozás - - szerepjáték médiahősökkel médiaélmény feldolgozás

kognitív    kreatív  szociális  emocionális 

- médiaélmény felidézése, annak a lehetőségnek a felismerése, hogy a látottak átalakíthatók és megváltoztathatók  

- megfelelő jelmez kiválasztása, egy közös jelenet kitalálása, jelenet eljátszása 

- egymásra figyelés, együttműködés kiscsoportban 

- médiaélmények közös, szabad játékkeretében való kijátszása

- médiavonatkozású élmények kifejezése és megjelenítése

- szerepazonosulás, az önkifejezési igények spontán játékba fordítása

3. foglalkozás - médiavonatkozású mozgásos fantáziautazás

kognitív 

kreatív 

szociális  emocionális 

- asszociációs készség, képzelőerő fejlesztése, élmények verbalizálása 

- spontaneitás, érzékenység, mozgás ösztönzése, alkotás

- kooperáció tanulása, egymásra figyelés

- öröm, kíváncsiság megélése, kicsinek, lenni/nagynak lenni/pont akkorának lenni, amekkorák vagyunk

4. foglalkozás - ismerkedés az újságokkal, kreatív újságkészítés

kognitív      kreatív   szociális   emocionális 

- az újságokkal kapcsolatos saját élmények előhívása, választás/döntés, véleményalkotás, asszociációs készség fejlesztése, tömörítés

- saját tartalom előállítása, képekből való válogatás, elrendezés

 - empátiás készség fejlesztése,

kooperáció tanulása - önkontroll fejlesztése, késleltetés

tűrésének fejlesztése

5. foglalkozás - a média konstruált valóság a tartalom emberi alkotás, manipulálható, megváltoztatható – kritikai személetmód kialakításának alapjai

- kognitív    

- kreatív   - szociális - emocionális

- a mozgó képbe kerülés művelete lépéseinek, eszközeinek megtapasztalása,

- annak a lehetőségnek a felismerése, hogy a látottak átalakíthatók és megváltoztathatók

- egy kiválasztott bábfigura megelevenítése

- egymásra figyelés

  - öröm, kíváncsiság, szerepléssel járó elismerés megélése

6. foglalkozás - a hangok világa, „fülélesítés”, mesehallgatás, rajzolás a hangokról (hangképek)

kognitív   kreatív   szociális    emocionális 

- hangok alapján belső képalkotás, véleményalkotás, címadás, tömörítés

 - transzformáció, a hangzó anyaghoz kép

készítése,

- kooperáció tanulása, közös eszközhasználat, közös beszélgetés a rajzokról 

- médiaélményekkel kapcsolatos érzések kifejezése, ezáltal ezek az érzések „formát” kapnak

Szülői csoportokCselekvésorientált, problémacentrikus, saját élményre építő, játékos, tapintatos , jövőbe néző, Cél: - a bemutatott példákon keresztül a szülők fedezzék fel saját

gyermeküket aktív és formálódó médiafogyasztóként- a szülők érzékenyítése a mindennapok médialenyomatai iránt,

hogy jobban megértsék a gyermek közléseit, játékait- az élményfeldolgozás segítéséhez a szülők ismerjenek meg

médiapedagógia beavatkozási módokat, lehetőségeket- cél, hogy a szülők képessé váljanak a médiakínálat

megítélésére, minősítésére abból a szempontból is, hogy megfelel-e a tartalom a gyermek fejlettségi fokának

- a család médiafogyasztási szokásira való reflexió lehetősége

Tudatos médiahasználat kialakítása - Aranyszabályok

- közös tevékenység (tévézés, internet használat)

- élményfeldolgozás segítése - beszélgetés, rajzolás

- tévézés, internethasználat szülői kontroll mellett (idő, tartalom) - következetesség

- nem jutalmazási/büntetési terep

- családi szabályok, heti programterv a műsorújság alapján

- jobb, ha a gyermeknek nincs külön készülék a szobájában

- televíziózás közben szörfözés elkerülése

Köszönjük a figyelmet!

Nagy Kriszta, Timár János

Televele Médiapedagógiai Műhely Egyesületwww.televele.hu