Médiapedagógia nagy georgina

Médiapedagógia

A média informatizálódása

Szerző: Forgó S. - Hauser Z. - Kis-Tóth L - Komló Cs .

„Az iskola és a család közös felelőssége, hogy a gyerekeket, és a fiatalokat előkészítse egy olyan világra, amelyet a kép, a hang és a

szó alkot. A gyermekeknek és a felnőtteknek képeseknek kell lenniük arra, hogy ezt a három jelrendszert kölcsönös összefonódásukban is megfejtsék.

Ez szükségessé teszi, hogy a követelményekhez hozzá igazítsuk a képzés legfontosabb céljait, amelyeket a „média-alfabetizálás” szóval

foglalhatjuk össze.” (Részlet az UNESCO grünvaldi dekrétumából, 1982)

A számítógépek a digitális technikai eszközök elterjedésével pótolhatatlanná váltak a média előállításban, feldolgozásban, terjesztésben és befogadásban.

Az információszerzés színtere a hagyományos médiumok felől eltolódik az új médiumok felé, amelyek között kiemelt szerepet kap a számítógép és az Internet, melyek segítségével bármilyen médiumhoz hozzáférhetünk (újságok, rádió, stb.)

Digitalizálódott médiavilág

Több információGyorsabban

A tartalomszűrők hiánya veszélyt jelenthet a gyerekekre

Virtuális kapcsolatok

A digitális forradalom korában ezért elengedhetetlenné vált, hogy a tanárokat és a diákokat felkészítsük arra a kihívásra, ami a kor technikai fejlettségének és

társadalmi fejletlenségének az aszimmetriájából adódik.

Médiaelmélet, médiapedagógia

Napjainkban a médiaismeret a mozgóképkultúra elnevezéssel kapcsolódott össze.

A mozgóképkultúra elnevezés még viszonylag határozottan körvonalazható: legfőképpen a filmkultúrára (celluloid) vonatkozik.

A NAT követelményei elsősorban ezeket a területeket érintik, ezért is került a mozgóképkultúra és médiaismeret a művészetek rovatba.

Milyen médiumok tartoznak a médiapedagógia területéhez?

- a hagyományos értelemben felfogott filmkultúrát (filmtörténet,

filmesztétika stb.)

- az írott sajtó legkülönbözőbb formáit, illetve produktumait

- a különböző audiovizuális médiumokat (fotó, plakát, képregény, rádió,

televízió, videó, interaktív médiumok, különböző számítógépes

rendszerek, hálózatok)

- Az interaktív multimédiás programokat (online, offline)

A mozgóképkultúra és médiaismeret követelményei által meghatározott terület már önmagában is rendkívül heterogén, de a gyakorlatban szinte totálisnak tekinthető. Felöleli:

A média sajátosságait vizsgálva annak mágikus természetét emeli ki a szerző, „nagyon sok hasonlóságot, analógiát fedezhetünk fel mind a média által közvetített üzenetek, mind az üzenetek befogadása terén.”

A tömegkommunikáció - az írott sajtó, a televízió, a rádió, a számítógépes hálózatok, az elektronikus játékok, a városokat és falvakat elborító plakátözön - egyre ellenállhatatlanabbul zúdítja ránk az információkat. Ennek következtében egyre inkább összekeveredik bennünk a média által közvetített ún. „televilág” és valóságos életünk

Gyakorlati tapasztalataink és a különböző szociológiai felmérések is azt mutatják, hogy a felnövekvő nemzedékek egyre több időt töltenek az elektronikus médiumok előtt, és ami talán fontosabb, szocializációs mintáik, értékrendjük formálásában a tömegkommunikáció ma már nagyobb szerepet tölt be, mint a család és az iskola.

A médiapedagógia feladatai

•tudásanyagot - ismereteket és készségeket - nyújt a tanulóknak

•bemutatja az ábrázolás különböző módjait

•kitölti azt az űrt, amely a tömegkommunikációs rendszerek működtetői és az

üzenetek öntudatlan fogyasztói között

•vizsgáztatja a műsorszóró intézmények demokratikus szerkezetét

•a kommunikációra vonatkozóan emberi, és jogi kérdéseket vet fel

A médiakompetencia Más szemlélet szerint a tanulók informatikai

tudása mellett a médiakompetenciájára kell helyezni a hangsúlyt. E szerint a posztindrusztriális társadalom polgára számára alapvető feladat a média megértésének és értelmes használatának a képessége. A médiakompetencia fokozatai:

- Ösztönös médiakritika - Médiaismeret - Médiahasználat - Médiakreativitás.

A médiainformatika, mint a média és informatika integrálója

Médiakompetencia → médiainformatika. A médiakompetencia kialakítása a médiaismeret és az informatika fúziója révén létrejövő szakterület keretében valósul meg.

A médiainformatika a (multi)médiaprodukciók tervezéséhez és fejlesztéséhez szükséges eszközöket és eljárásokat foglalja magába.

Összetevői: kommunikációelmélet, médiaismeret, médiatervezés, médiatechnológia –számítógépes grafika, digitális hang- és képtechnika, álló- és mozgókép-feldolgozás, prezentációs technikák, interaktív médiumok, elektronikus hálózatok, tele- és tömegkommunikációs médiumok.

A médiainformatika pedagógiai szerepe

A két leggyakrabban hangoztatott nézet egyike szerint minden lehetséges eszközzel meg kell próbálni ellenállni az uniform mediálizált információáradatnak, amely perszonális és nacionális identitástudatunk permanens veszélyeztetése mellett az értéktelen médiatartalom preferációjával is veszélyezteti értékrendszerünket.

A másik nézet szerint a merev ellenállás struccpolitikája nem alkalmas a probléma megoldására, hiszen nem lehet figyelmen kívül hagyni a medializált környezet hatását, ezért fel kell készíteni a befogadókat (elsősorban a tanárokat, a gyerekeket és a fiatalokat) a média formanyelvének és kreatív használatának elsajátításán keresztül az elemző és kritikus médiabefogadásra.

Napjainkban egy újfajta információs egyenlőtlenség kezd kialakulni: aki nem fér fel valamilyen okból az „elektronikus szuper-sztrádára”, az mindenképpen hátrányos helyzetbe kerül a társadalomban. A hátrányos helyzet felszámolását segíti az iskolák bekapcsolása a hálózatba. Rövid időn belül szükséges lenne elérni, hogy valamennyi oktatási intézmény igénybe vegye az Internet szolgáltatásait.

A digitális technológia elterjedésén belül a multimédia térhódítása nem meglepő, hiszen az egyetlen módszer és eszköz, mely egyesíti az audió és videó, az írott szöveg, a képek valamint az animációk nyújtotta szemléltetési lehetőségeket, az interaktív kalandozás lehetősége és az egyéni tempó biztosítása mellett.

A médiapedagógia egyik legfontosabb feladata, hogy a digitális média-írástudást olyan szintre fejlessze és széles társadalmi rétegek számára elérhetővé tegye annak érdekében, hogy a jelenlegi és a következő generáció befogadói a digitális technika kreatív használói és ne áldozatai legyenek.