Magyar Irodalom 10. Évf.

Raktári szám: 17220/IISBN 978-963-19-7650-2

1010

Irod

alom

10.

Peth

őné

Nagy

Csi

lla

Az évfolyamonként két kötetből álló, a műveltségközvetítést és képességfejlesztést egyaránt előtérbe helyező korszerű tan-könyvcsalád felépítése maximálisan támogatja mind a tanórai ismeretszerzést, mind pedig az otthoni tanulást. A színes kivitelezésű kötetek tartalmazzák – eltérő tipográfiai megoldásokkal jelezve – az ismeretközlő szövegeket, a szemel-vényanyagot, a kérdéseket és feladatokat, valamint a kiegészítő jellegű, elsősorban a témában elmélyedni szándékozó diákok-nak szánt ismeretközlő szövegeket, műrészleteket és az ezek feldolgozását segítő feladatokat.

A magyar barokk irodalmából A francia klasszicista dráma A felvilágosodás irodalmából A magyar felvilágosodás irodalmából A romantika epikájából A realista regény

Pethőné Nagy Csilla

Irodalom 10.

I.

NEMZEDÉKEK TUDÁSA TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST

Pethőné Nagy Csilla

A magyar barokk irodalmából A francia klasszicista dráma A felvilágosodás irodalmából A magyar felvilágosodás irodalmából A romantika epikájából A realista regény

3irodalom10_1-2.indd 13irodalom10_1-2.indd 1 2013.09.23. 17:03:072013.09.23. 17:03:07

3

TARTALOM

3

BEVEZETÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6

A MAGYAR BAROKK IRODALMÁBÓL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8A BAROKK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8

Elnevezése 8 Viszonya a reneszánszhoz és a középkorhoz 8 Világképe 9 Ellen reformáció 9A barokk Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11

A romlás százada 11 A kor műveltsége 11 Irodalom 11 Pázmány Péter prédikációiból – részletek 12

A barokk eposz – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15Zrínyi Miklós jelentősége 15

A Zrínyi-életmű önértelmezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16Előszó 16 Peroratio 17

Segélykérés és eposzi téma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18Első ének – részletek 18 A műfaj hitelessége 20 Minták, források 20 Invokáció 21 Kompozíció 21

A szultán és serege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22Második ének – részlet 22

Zrínyi imája és látomása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24Második ének – részlet 24 Stílus 26

Zrínyi beszéde és a szigetiek esküje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26Ötödik ének – részletek 26 Barokk hierarchia 28 Retorikus nyelv 28

Zrínyi halála és megdicsőülése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29Tizenötödik ének – részletek 30 Üdvtörténeti szemlélet 33 Történelem és fi kció 33 A tárgy és a hős heroizálása 34 Verselés 34 Az idő és hírnév epigrammaciklus 34

Rövid pályakép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35A politikus 35 Az eposz fogadtatása, utóélete 36 Adriai tengernek Syrenaia és egyéb költemények 36

Az irodalmi levél – Mikes Kelemen: Törökországi levelek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3737. levél 38 Az emigránsok napirendjéről 40 112. levél 40 Párhuzam, metaforikus olvasat 42 A Mikes-próza jelentősége 42

Népszerű világi költészet a XVII–XVIII. században . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43Énekversek 43 Őszi harmat után… 43 Bujdosóének 44 Lélek és természet párhuzama 44 Rákóczi-nóta 45 Össznemzeti szemlélet 46

A FRANCIA KLASSZICISTA DRÁMA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48A FRANCIA KLASSZICIZMUS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48

Klasszikus, klasszicizmus 49 A Napkirály udvarában 49 Racionalizmus 50 A francia klasszicista színház és dráma 50 Drámaelmélet 51 Pierre Corneille: Három értekezés a drámai művészetről – részlet 51 Nicolas Boileau: Költészettan – részlet 51

A commedia dell’arte . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52Molière: Tartuffe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54

1. felvonás, 5. jelenet – részlet 55 3. felvonás, 6. jelenet – részlet 56 4. felvonás, 6. jelenet – részlet 57 5. felvonás, 3. jelenet – részlet 58 Töretlen népszerűség 59 Keletkezéstörténet 59 Érték konfl iktus 59 Drámai alaphelyzet 60 A befogadó várakozása 61 Karakterformálás 61 Érdek érvényesítés 61 Észelvűség 62 Tapasztalás 62 Tragikus végjáték lehetősége 62 Deus ex machina 63

A FELVILÁGOSODÁS IRODALMÁBÓL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64A FELVILÁGOSODÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64

A felvilágosodás kora 64 Fejlődéseszme 65 Racionalizmus és empirizmus 65 Egyházellenesség, istenfelfogások 66 Felvilágosodás és irodalom 67 Klasszicizmus és szentimentalizmus 68

A NAGYKORÚVÁ VÁLÓ REGÉNY SZÍNE ÉS FONÁKJA – A FELVILÁGOSODÁS ANGOL MÉRLEGE . . . . . . . 70Daniel Defoe: Robinson Crusoe – részletek 70 A felvilágosodás derűlátása 73 Példázat 73


4

TAR

TALO

MElbeszélésmód 74 Jonathan Swift : Gulliver utazásai – részletek 75 A hitelesség látszata, példázatszerűség 79 Nyelvi kifejezésmód 79 Szatíra és viszonylagosság 80 Jean-Jacques Rousseau: Értekezés az emberek közötti egyenlőség eredetéről és alapjairól – részlet 80 Jean-Jacques Rousseau: A társadalmi szerződésről – részlet 82 Szathmári Sándor: Kazohinia – részlet 83 George Orwell: 1984 – részlet 84 Kovács Ákos: 1984 – részlet 85

A LEHETSÉGES VILÁGOK LEGJOBBIKA – VOLTAIRE: CANDIDE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86Eposz, regény, regényvilág 88 Próbatételes kalandregény 88 Tézisregény 89 A tétel és a szereplőkviszonya 90 Eldorádó 90 Kétértelmű zárlat 91

NÉHÁNY LÍRAI ALKOTÁS A KORSZAKBÓL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92A lélek mint a jó és gonosz küzdelmének színtere – William Blake . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92

Beszédes verseskötetek 92 A Tigris 92 A Tigris 93 Költői szerepfelfogás 94 A bűn allegóriája 94 Fenségesség 94 A Tigris megalkotója 95 Th e Lamb 95 A Bárány 95

Beleolvadni a természetbe – Johann Wolfgang von Goethe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96Wanderers Nachtlied 96 Vándor éji dala 96 Egyszerűség és természetesség 97

EGY RÉGI-ÚJ MŰFAJ: AZ EMBERISÉG KÖLTEMÉNY – JOHANN WOLFGANG VON GOETHE: FAUST . . . . . 99A Faust-téma 99 Akárki – részlet 100 Prológus a mennyben – részlet 101 A tragédia első része – részletek 103 Előjáték és prológus 108 Faust karaktere 108 Mephistopheles 109

A MAGYAR FELVILÁGOSODÁS IRODALMÁBÓL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112A FELVILÁGOSODÁS MAGYARORSZÁGON . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112

A felvilágosodás elterjedésének feltételei 113 A magyar felvilágosodás irányzatai 113 Az irodalmi élet kialakulása 114 Stílusirányzatok 115

A MAGYAR FELVILÁGOSODÁS KEZDETEINEK ÉRTEKEZŐ PRÓZÁJÁBÓL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115Bessenyei György: Magyarság – részletek 115 Nádasdy Ádám: Mi a baj a nyelvműveléssel? – részlet 118 Kálmán László: Szavak diszkriminációja – részlet 118 Sándor Klára: Globalizáció, regionalitás és nyelv – részlet 118 Kazinczy Ferenc: Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél – részletek 119 Kármán József: A nemzet csinosodása – részletek 122

A MAGYAR FELVILÁGOSODÁS KEZDETEINEK KÖLTÉSZETÉBŐL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124Batsányi János: A fr anciaországi változásokra 124 Válasz a francia forradalomra 125 Váteszszerep 126 Kazinczy Ferenc: Tövisek és virágok – részletek 126

KÁRMÁN JÓZSEF: FANNI HAGYOMÁNYAI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127Fanni hagyományai – részletek 127 Jelentősége, elbeszélésmód 131 A hiány alaphelyzete 131 A vágy betöltésének lehetőségei 131 Az idő metaforikus jelentései 132 Johann Wolfgang von Goethe: Werther szerelme és halála – részletek 132 Závada Pál: Jadviga párnája – részletek 135

CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139Egy ifjú költő névjegye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139

A vídám természetű poéta 139

Anakreóni dalok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141Tartózkodó kérelem 142 Cím és a szöveg 143 Epikus mozzanatok és költői képek 143 Verszene, szimultán verselés 143 Az alvó Lillára 144 A boldogság 144

A felvilágosodás áramában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145Az estve 145 Felvilágosodás és klasszicizmus 148 Leíró rész 148 A lírai én lélekállapota 148 Elmélkedő rész 149

„Egy magános árva szív” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149A tihanyi Ekhóhoz 150 Szentimentalizmus, elégiko-óda 151 Szerkezet 152 A Magánossághoz 152 A Reményhez 155

Csokonai népiessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 156Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz 156 Megházasodtam, te Miska 158 Nevető fejfák 158

Egy bölcselő költészet körvonalai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159Az ember, a poézis első tárgya 159

Rövid pályakép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160Tudós poéta és alkalmi versek költője 160 Költői program 161 A költői program alakulása 161 Összegzés és irányváltás 162 Gondolati költemények 162 Egymás mellett élő stílusok 162


5

TAR

TALO

M

BERZSENYI DÁNIEL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164Egy közösségi és egy személyes érdekeltségű óda . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164

A magyarokhoz I. 165 Hagyományba ágyazottság 167 Klasszicista forma 167 Klasszicista szerkezet 167 Romantikus vonások 168 Beszédhelyzet, kérdésfelvetés 168 Példaszerű múlt 168 A jelen állapota 169 Történelemfi lozófi ai fordulat 169 Osztályrészem 170 Létösszegző igény, arányos szerkezet 172 A révbe érés toposzai 172 A megelégedettség változatai 172 A vágyott és a lehetséges 173 Horác 173 Kovács András Ferenc: „Tündér változatok műhelye a világ” 174 Orbán Ottó: Horatius születésnapja 174 Vas István: Horatius Noster – részlet 175

Két Berzsenyi-elégia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175A közelítő tél 175 Idő- és értékszembesítés 176 Természeti törvényszerűség 177 Személyes sorstapasztalat 177 Címek és műegész 178 Klasszicizmus és romantika 178 Levéltöredék barátnémhoz 179 Cím és szöveg 180 Beszédhelyzet, műfajváltás 180 Metaforizáció 181

Rövid pályakép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 182Az irodalmi élet peremén 182 Klasszicista és romantikus vonások 183 Pályaszakaszok 183

Búcsúzás Kemenes-aljától 184

A ROMANTIKA EPIKÁJÁBÓL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 186A ROMANTIKA FOGALMA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 186

Sztevanovity Dusán: Romantika 186 Nemzeti romantikák 188 Történelmi környezet 188 Szabad elvűség 189 A romantika jelentősége 189

LIRIZÁLT PRÓZAVILÁGOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 194A kék virág 194 Novalis: Heinrich von Oft erdingen – részlet 194 Fantáziadarabok 196 Ernst Th eodor Amadeus Hoff mann: Az arany virágcserép. Első vigília – részlet 197 Valószerű és képzeletbeli világ 199 Anselmus a palackban 199 Zene, zeneiség 201 Művész–polgár ellentét 201

BORZONGATÓ HISTÓRIÁK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 203A rettegés mint létélmény 203 Edgar Allan Poe: A Vörös Halál álarca 204 Végességtudat 208 Iron Maiden (Steve Harris): A halál tánca – részlet 209 Mary Shelley: Frankenstein vagy a modern Prométheusz – részletek 210

A TÖRTÉNELMI REGÉNY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 213Walter Scott: Ivanhoe – részlet a negyvenharmadik fejezetből 213 Dragomán György: Ivanhoe 215 Ballai László: A kitagadott – részlet 216 Fikció és mítoszképzés 217 Victor Hugo: Kilencven-három – részlet a Tormentum belli című fejezetből 218 A regény kérdésfelvetése 219 Szabadság és szükségszerűség 219 Victor Hugo: Kilencvenhárom – részlet A tömlöc című fejezetből 220

A VERSES REGÉNY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 223Alekszandr Szergejevics Puskin: Jevgenyij Anyegin . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 223

Puskin fő műve 223 Első fejezet – részletek 224 Hangsúlyos megalkotottság 227 Anyegin alakja 229 Tatjána 230 Elbeszélői szerep 230 Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen – részlet 230

A REALISTA REGÉNY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 232A TÖRTÉNETI REALIZMUS ÉS VISZONYA A ROMANTIKÁHOZ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 232

A realizmus 232

SZÉPPRÓZAVÁLTOZATOK, HŐSTÍPUSOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 234Honoré de Balzac: Goriot apó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 234

Goriot apó – részletek 235 Valószerű regényvilág 239 Szereplői hármasság, párhuzamok 240 Rastignac 240 Goriot 241 Vautrin 241 Elbeszélői szerep 242

Szerepjáték és karrier: Julien Sorel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 243A világirodalom leghíresebb „antikarrieristája”: Oblomov . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 245

Ivan Goncsarov: Oblomov – részletek 245 Gary Shteyngart: Tíz nap Oblomovval: Utazásaz ágyamban – részlet 246

Groteszk prózavilág és a hivatalnok (kisember) típusa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 247 Nyikolaj Vasziljevics Gogol: A köpönyeg – részlet 247

Egy női törtető: Becky Sharp . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 252William Makepeace Th ackeray: Hiúság vására – részletek 252

NÉV- ÉS KIEJTÉSMUTATÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 255


6

BEV

EZ

ET

ÉS

6

TANKÖNYVHASZNÁLAT

Kedves Tanuló!Érdemes tudatosítanod, hogy az irodalom tantárgy olyan ismeretrendszert közvetít, olyan készségeket és képességeket fejleszt, amelyeknek a többi tantárgy tanulására, illetve a személyiség fejlődésére nézve is meghatározó jelentősége van. A szövegértés és szöveg-alkotás hangsúlyos volta, a társas tanulási helyzetek lehetősége miatt a tantárgynak kitüntetett szerepe van a gondolkodási, nyelvi-kommunikációs és szoci-ális kompetenciák1 fejlesztésében. Az irodalomtanu-lás tartalmai: az olvasói tapasztalatokra és élményekre épülő műismeret, a művelődéstörténeti és irodalom-történeti műveltség, az irodalomelmélet, valamint széles körű képesség- és készségkibontakoztatás.

Irodalomtankönyved a jelentést az olvasó és a mű párbeszédében alakuló, változó és változatok-ban élő képződménynek tekinti. Ezért az olvasási folyamatokban rád, a befogadóra és tanulótársa-idra, a befogadók közösségére összpontosít. Jól használható értelmezői-tanulási stratégiákat és írás-modelleket kínál, hatékonyan készít fel a közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára. Ennél is fonto-sabb azonban, hogy támogat az értő olvasóvá, alkotóképes íróvá, együttműködő, sikeres és felelős felnőtté válásban. Ahhoz azonban, hogy mindezt elérd, a te döntésedre, kitartó munkádra, elkötele-zettségedre is szükség van.

A tankönyvi szövegek tanulási-művelődési folyamatban betöltött szerepének bemutatása

Fogalmak, ábrák. Az irodalomelméleti, stiliszti-kai, retorikai, verstani fogalmak, táblázatok,szemléltető ábrák segítik tanulási-megértési folya-mataidat. Nem megtanulásra, hanem tanulmá-nyozásra, gondolkodásra, felhasználásra valók.Például a műfaji fogalmakat kódként működtet-heted az értelmezéskor, még akkor is, ha tartal-muk történetileg változik. A jó olvasónak márolvasás előtt vannak előfeltevései a szövegről.Tudja, hogy egy adott műnemhez tartozó, adottműfajban megírt alkotás olvasásakor milyenszempontokra kell fi gyelnie. Vagyis a használatké-pes fogalomtudás az irodalomértés és az iroda-lomról való szakszerű beszéd fontos előfeltétele.

Kiegészítő szövegek. A főszövegekkel sokrétű párbe-szédbe lépő szépirodalmi és nem irodalmi szövegek, valamint a hozzájuk kapcsolódó feladatok. Választási lehetőséget kínálnak, utakat nyitnak a kortárs művek felé, amivel oldják az időrendet. Összekapcsolják az idegen múltat az ismerős jelennel. A kiegészítő szöve-gek között szerepelnek ismeretbővítő, ismeretközlő és műértelmező szövegek. Lehetővé teszik az egyéni haladást, a diff erenciált tanulást és fejlesztést. Szolgál-hatják a tanultak, olvasottak további kiterjesztését, újabb olvasmányok megismerését.

Irodalmi művek szövegei, szövegrészletei. A Nem-zeti alaptanterv (2007), a kerettantervi szabá -lyozások (2004) és az érettségi vizsga kimeneti követelményei alapján válogatott szépirodalmi ol-vasmá nyok, illetve részleteik. Az olvasmányok meghatározóan az irodalom történeti korszakait (korstílusait, stílusirányzatait) követő rendbe illesz-kednek. Fontos, de nem kizárólagos cél a mérték-adó (kanonikus) művekről való olvasói tapaszta-lat szerzése, a világ- és önértésünk kereteit képező európai és a magyar irodalmi-kulturális hagyo-mány megismerése, megértése és elsajátítása.

Ismeretközlő és értelmező szöveg

Változatos szövegegyüttes. Vannak köztük az előfel-tétel-tudást megteremtő korszakbevezetők és mű-veltségbővítő szövegek. Vannak irodalomtudósoktól, irodalomtörténészektől vett, a ráhangolódást vagy a refl ektálást segítő idézetek, és vannak olvasmányo-kat értelmező, értelmezési lehetőségeket kínáló szö-vegek is. Ez utóbbiak nem megtanulásra, inkább az órai vagy otthoni értelmezést követő, visszatekintő refl ektálásra vannak szánva. Ugyanakkor mintát ad-nak az irodalomról való szakszerű beszédre is.

1 A kompetencia nem a képesség rokon értelmű kifejezése (skill), hanem képesség (ability) összetett feladatok adott feltételek között történő sikeres megoldására. Magában foglalja az ismeretek előhívását és aktivizálását, a gondolkodási és gyakorlati képességeket, a szociális és magatartási összetevőket és beállítódásokat, az érzelmeket és az értékeket egyaránt. (OECD/DeSeCo, 2002)


77

BEV

EZ

ET

ÉS

A ráhangolódás a tanulási folya-mat kezdeti szakasza. Célja az adott témáról, problémáról való előzetes, személyes tudás, vélekedés, elképze-lés előhívása, aktiválása. Ezek a kér-dések és feladatok abban segítenek téged, hogy elkezdj gondolkodni egy témáról, problémáról, a róla való tudásodról, a hozzá való saját viszonyu lásodról.

A jelentésteremtés a tanulási folya-mat második szakasza. Ebben a sza-kaszban találkozol új szövegekkel, információkkal. E szakasz kérdései és feladatai hidat képeznek előzetes tudásoddal, és a megértés érdeké-ben a szöveggel, ismerethordozók-kal való változatos tevékenységeket, gon dolkodási-megértési utakat kí-nálnak fel.

A refl ektálás a tanulási folyamat har madik szakasza. Itt történik az újonnan tanultak megszilárdulása, gondolati kereteid megerősödése, módosulása, átalakulása, vagy új gondolati kereteid kiala ku lása. E sza kaszhoz hozzátartozik a meg-értési-tanulási folyamataidra való visszatekintés, az értékelés-önérté-kelés is.

A piktogram alá azok a kulcsszavak, fogalmak kerülnek, amelyek a fejezet tartalmi vázát képezik.Hívó szóként is funkcionálnak, segítik előhívni, mozgósítani a fejezetben olvasottakat, meg-értetteket, megtanultakat. Megtanulásuk megalapozza további tanulmányaidat is. Ezért célszerű„elmenteni” őket a tartósmemória-fájlodba. Az álló betűs, csillaggal jelölt fogalmak szerepelnek a középszintű érettségi vizsga követelményei közt. A dőlt betűs és csillaggal jelölt fogalmak csak az emelt szintű érettségi vizsgakövetelmény részei.

A piktogram alatt olyan könyvek, fi lmek, zenei művek adatait találod, amelyek megismerését ajánljuk, ha bővebben érdekel a téma, ha szeretnéd tudásodat kiterjeszteni, mélyíteni, árnyalni.

A tanulás egyszerre egyéni és közösségi természetű. A feladatok elején álló piktogram a munkaformát jelöli. Javaslatot tesz arra, hogy az adott feladatcsoportot egyéni vagy pármunkával , együttműködő cso-portban vagy frontális munkában dolgozzátok fel. A négy bábu csoportmunkát javasol. Ilyenkor a feladatok eloszthatók: a) a csoportok között; b) a cso-porttagok között; c) szabad választás szerint; d) tanárod fejlesztési tervei alapján. De az is lehetséges, hogy min-den csoport ugyanazokkal a feladatokkal dolgozik, sőt az is, hogy egyes kérdésekre az osztály együtt keresi a választ. A feladatokhoz gyakran kapcsolódik tanulási módszer vagy technika. Ezek segítenek az aktív, tevé-keny tanulásban, támogatják a szövegek értelmezését, megér tését, személyes környezetbe vonását. A tanulási módszerek és technikák leírását a 9.-es tankönyv mellék-lete, a Módszertani füzet tartalmazza. A csoportfolya-matokat természetesen közzététel követi, ehhez változa-tos eljá rásokat kínál a módszertani füzet.

A feladatok a ráhangolódás – jelentésteremtés – refl ektálás tanulási, tanulássegítési modell alapján szer-veződnek. Ez a modell a megértés, a tanulás folyamat- és létrehozásjellegét hangsúlyozza. Ezért a feladatok tá-mogatnak téged a megértésben, az öntevékeny, tudatos és értelmes, felelősségteljes tanulásban. Lehetővé teszik, hogy bővítsd és rendszerezd ismereteidet, fejleszd az életben szükséges, számos területen felhasználható ké-pességeid és készségeid rendszerét.

A tanulási folyamat jó esetben nem fejeződik be az órán. Ahhoz, hogy tudásod a tartós memóriádba kerül-jön, és könnyen aktivizálható legyen, az ismétlésre, a megértetteknek a megtanulására is fi gyelmet kell fordí-tanod.


A F

ELV

ILÁ

GO

SOD

ÁS

IRO

DA

LMÁ

BÓ

L

86

„A regénynek mint műfajnak a tanulmányozását különleges nehézségek jellemzik. Ezt maga a tárgy sajátossága idézi elő: a regény az egyetlen alakulásban lévő és még nem kész műfaj. A műfajformáló erők szemünk előtt működnek: a regényműfaj születése és alakulása a történelmi napvilág teljes fényében zajlik. A regény műfaji váza még korántsem merevedett meg, s még nem láthatjuk előre minden formálódási lehetőségét. A többi műfajt – mint műfajt, azaz mint a művészeti tapasztalat öntvényének valamiféle szilárd formáját – már kész alakban ismerjük. Formá-lódásuk régi folyamata kívül esik a történelmileg dokumentált megfi gyelésen. Az eposzt nemcsak régóta kész, hanem mélysége-sen elöregedett műfajnak is tartjuk. Némi megszorítással ugyan-ezt lehet mondani a többi alapvető műfajról, még a tragédiáról is. Általunk ismert történelmi életük kész műfajok élete – szilárd és már kevéssé plasztikus [képlékeny] vázzal. Mindegyiknek van kánonja, amely reális történelmi erőként működik az irodalom-ban. Mindezek a műfajok vagy legalábbis alapvető elemeik jóval idősebbek az írásbeliségnél és a könyvnél, eredeti szóbeli és han-gos (tehát nem írásos) természetüket többé-kevésbé őrzik a mai napig. A nagy műfajok közül egyedül a regény fi atalabb az írásnál és a könyvnél, s egyedül ez alkalmazkodik szervesen a néma befo-gadás új formáihoz, azaz az olvasáshoz. De az a fő, hogy a regény-nek nincs olyan kánonja, mint a többi műfajnak: történetileg csak egyes mintái hatékonyak, de nem műfaji kánonként.”(Mihail Bahtyin: Az eposz és a regény – Hetesi István fordítása)

A LEHETSÉGES VILÁGOK LEGJOBBIKA --VOLTAIRE: CANDIDE

1. Értelmezzétek a fenti idézet állításait olvasói tapasztala taitokból vett példák segítségével!

2. Magyarázzátok meg sa-ját szavaitokkal, mit je-lenthet, hogy az egyes műfajoknak „kánonja van”!

3. Idézzétek fel, hogy a homéroszi eposzok mi mindenben őrzik a szó-beliség hagyományát!

4. Beszélgessetek arról, mit jelenthet, hogy a regény (az eposszal szemben) szervesen alkalmazko-dik a néma olvasáshoz!

5. Mi minden következhet abból, hogy a regény-nek nincsenek kialakult normái, szabályai?

Voltaire (1694–1778) eredeti nevén François-Marie Arouet. A francia felvilágosodásnak az európai gondolkodásra is jelentős hatást gyakorló alakja. Mindenféle műfajban alko-tott. Jezsuita iskolában tanult. Levelezésben állt II. Katalin orosz cárnővel és II. Frigyes porosz királlyal. Többször került összetűzésbe a politikai hatalommal: börtönbe zárták, kénytelen volt elhagyni Párizst. Élt II. Frigyes porosz király udvarában és svájci váro sokban is. 1746-ban a Francia Akadémia tagjává választották. Átmenetileg az udvar kegyeit is él-vezhette. A király történészévé és kamarásává nevezte ki. 1758-ban birtokot vásárolt a francia–német–svájci határon, Ferney-ben. Itt töltötte élete utolsó két évtizedét. El-árasztotta Európát fi lozófi ai írásaival, szatirikus pamfl etjeivel. Cikkekkel, pénzzel és befo-lyásával támogatta az Enciklopédia elkészítését. XV. Lajos halála után visszatért Párizsba, ahol belehalt az ünneplésbe. Utolsó mondata ez volt: „Úgy halok meg, hogy imádom Istent, szeretem a barátaimat, megbocsátok ellensé geimnek, de gyűlölök minden üldöztetést.”

Vatopkisvfrályasz

6. Ha lenne, milyen lenne a tökéletes világ? Kerekasztal körforgóval írjátok le, majd beszéljétek meg gondolataitokat!

7. Adjatok nevet elképzelt világotoknak, és írjátok meg alkotmányának előszavát vagy néhány fon-tos törvényét!

8. Mutassátok be világotokat más csoportoknak a három megy, egy marad technikával! 9. A háromlépéses interjú technikájával beszéljétek meg párban elsődleges olvasói tapasztalatai tokat!


A F

ELV

ILÁ

GO

SOD

ÁS

IRO

DA

LMÁ

BÓ

L

87

10. Értelmezzétek részletesen a regény alcímét! Mi lehet a szerepe az alcímbeli információknak: ál-lításoknak, névnek, évszámnak?

11. Gyűjtsetek T-táblázattal a regényből olyan elemeket, jellemzőket, amelyek a valószerűség érzetét keltik, és olyanokat, amelyek a regény kitalált voltát támasztják alá!

12. Foglaljátok össze saját szavaitokkal a lehető legtömörebben a regény cselekményét! Foglaljátok össze részletezően az egyik fejezetet!a) Miért lehet mindkét feladatot teljesíteni?b) Mitől szegényes, mitől gazdag a mű cselekménye?c) Milyen hatást kelt a terjedelemhez képest elképesztően sok esemény, viszontagság, „halál” és

„feltámadás”? 13. Jelöljétek be egy vaktérképen Candide utazási útvonalát! Jelöljétek, melyik helyszínen kik talál-

hatók a főhős környezetében a szereplők közül!a) Milyen esemény billenti ki a nyugvópontról az eseményeket?b) Mi a szerepe a regényben az utazásnak?c) Jelenítsetek meg egy-egy állóképben néhány fontosabb kalandot! Szólaltassátok meg a kalan-

dok résztvevőit a belső hangok technikájával!d) Milyen tanulságokkal járnak Candide számára az egyes kalandok?

14. Vizsgáljátok meg és rögzítsétek T-táblázatba, mely események között van ok-okozati összefüggés, és mely események kapcsolódnak egymáshoz véletlenszerűen a regényben!

15. Gyűjtsétek össze a regény fontosabb szereplőit, és gondolkodástérkép segítségével soroljátok fel jellemvonásaikat! Mit tapasztaltok a jellemformálás sajátosságairól (árnyaltság, változás, fejlődés)?

16. Írjátok ki a regényből, milyen gondolatot, eszmét hivatott megcáfolni, nevetségessé tenni a mű!a) Értelmezzétek az állítást a tollak középen technikával!b) Írjatok ki cédulára idézeteket, amelyek különféle regénypoétikai eszközöket példáznak a meg-

cáfolandó eszme kicsúfolására, nevetségessé tételére (például: jellemformálás, cselekmény, nyelvhasználat, a szereplők gondolkodásmódjának és tapasztalatainak viszonya, a szörnyűsé-gek és nyelvi közlésmódjuk viszonya)!

c) Húzzatok egyénileg, párban vagy csoportban a cédulákból, és értelmezzétek a humor, a sza-tíra forrását!

17. Készítsetek kettéosztott naplót! A bal oszlopban idézzetek néhány gondolatot a szereplő (Pangloss, Martin, Candide, az öregasszony, a török) világról alkotott felfogásáról! A jobb osz-lopban értelmezzétek az idézeteket!

18. Mi minden jelzi a regényben Eldorádó kiemelt szerepét? Gyűjtsetek érveket T-táblázattal az alábbi állítások mellett vagy ellen!a) Eldorádó nem illik bele a kalandok sorára épülő, hozzáadó-hozzátoldó szerkezetbe.b) Candide világbeli helye, lehetőségei megváltoznak Eldorádót követően.c) Az Eldorádót megelőző fejezetek nem cserélhetők fel az utána következőkkel.d) Eldorádó az ideális társadalom modellje.e) Eldorádó az emberi társadalom sajátos paródiája.f ) Eldorádó az ember tökéletes társadalom utáni vágyának hiábavalóságára rámutató példázat.

19. Értelmezzétek többféleképpen a török által a regény végén megfogalmazott eszményt! 20. Halmazábrában rögzítsétek, miben különbözik a török által megfogalmazott eszmény az Eldo-

rádóban tapasztaltaktól, és miben hasonlít hozzá! 21. Gyűjtsetek érveket T-táblázattal amellett, hogy Candide kertje

a) a kalandokhoz képest az unalmas, szürke, kispolgári létforma jelképe;b) a szűkebb környezetben megvalósítható boldogság és a nyugalom, az értelmes emberi munka

jelképe!

22. Értelmezzétek Bíró Ferenc irodalomtörténész alábbi megállapítását Eldorádóról! „Az itteni élet csak a tényleges élet kizárásával alakulhatott ki, Voltaire-t viszont a tényleges élet

érdekli.”


A F

ELV

ILÁ

GO

SOD

ÁS

IRO

DA

LMÁ

BÓ

L

88

Eposz, regény, regényvilág

Az antik mintákhoz és műfajrangsorhoz igazodó klasszicizmus az epikus műfajok közül az eposzt értékelte legtöbbre. A regényt irodalom alatti mű-fajnak tartotta. A regény a XVIII. század közepé-től mégis egyre népszerűbb műfajjá vált. Az eposz azért vesztette el poétikai hitelességét, mert ez a műfaj feltételez egy, az ember felett álló, tapasztala-ton túli, állandó értéket. A felvilágosodás korában pedig éppen ez az állandó érték vált kétségessé.

A polgárság saját mindennapjait akarta vi-szontlátni az irodalomban. Ezt az igényt a regény elégítette ki. Egyszerre nyújtott szórakozást, önis-meretet, információforrást és életmodellt az olva-sónak. Voltaire úgy tette „irodalmivá” a műfajt, hogy hangsúlyozta a történet valószerűségét. Bi-zonyos szempontból a történetíráshoz, bizonyos szempontból a bölcselethez közelítette a regényt.

A hitelességre való törekvést jelzi a Can dide elbeszélői tevékenységére vonatkozó alcím. Ugyanakkor a szembetűnő túlzások, a képtelen kalandok, a váratlan találkozások és feltámadá-sok hiteltelenítik is ezt az állítást. Ezek komikus, szatirikus hatást keltenek, és a mű fi kciós jellegét erősítik.

Próbatételes kalandregény

A regényben megtalálhatók a próbatételes ka-landregény jellemzői, és megjelenik a klassziciz-musnak a fi lozófi ai eszméket közvetítő, tanító szándéka. A próbatételes kalandregény sajátossá-gai nyilvánulnak meg a szerkezetben. A történet alig vagy egyáltalán nem ok-okozati viszonyok szerint halad előre. Az epizódok csak lazán függ-nek össze, gyakran fölcserélhetők egymással. A ka-landok sora bővíthető vagy szűkíthető.

Candide és Kunigunda a paraván mögöttXVIII. századi illusztráció Voltaire regényéhez

23. Ha csak részleteket közölhetnél a műből, mely kalandokat hagynád ki a jelentés, a tanulság lé-nyeges sérülése nélkül? Melyeket szerepeltetnéd mindenképpen? Miért?

24. Készítsetek listát korunk néhány kifejezetten rossz, káros jelenségéről! Rendezzetek szónokver-senyt, amelyben érvelni kell amellett, hogy a jelenség csak látszólag rossz, valójában kifejezetten előnyös, emberi, jó, sőt kívánatos!

25. Milyen epizódot toldanál be, ha Candide időben is utazna, és egyik kalandja napjainkban ját-szódna? Készítsd el a fantomfejezet történetpiramisát, vagy írd meg a fejezetet!

26. Az órai értelmezés folyamatára refl ektálva olvasd el a tankönyvi értelmezést jelöléstechnikával!

Francisco Ricci: Autodafé (1683)Az autodafé a spanyol és portugál inkvizíció által eretnekség miatt halálra ítéltek ünnepélyes, nyilvános, gyakran tömeges kivégzése volt. Az 1834-ben közzétett hivatalos jelentések szerint Spanyolországban 1481 és 1808 között 34 658 embert végeztek ki nyilvánosan.

Milyen eszközökkel ironizálja az elbeszélő a Candide hatodik fejezetében az autodafét?


A F

ELV

ILÁ

GO

SOD

ÁS

IRO

DA

LMÁ

BÓ

L

89

A történet a főhős megszokott helyzetéből való kimozdításával billen ki a nyugvópontról, és a cse-lekmény egy új nyugalmi állapot kialakulásával zá-rul. Eközben a szereplők életkora és jelleme lénye-gében nem változik. Karakterüket csupán néhány vonással jellemzi a szerző. A kezdő- és végpont köz-ti kalandok két csoportra oszthatók. Az Eldorádó-epizódig a főhőst a körülmények irányítják. Azt követően inkább Candide szándékai szerint alakul-nak az események. A kalandok során Candide a korban egyre nyitottabbnak tapasztalt világ számos jellemző helyére vetődik el. Az utaztató regénynek megfelelően eközben különböző társadalmi beren-dezkedésű és kultúrájú vidékeket ismer meg.

A megismerés mégis ahhoz a tapasztalathoz jut-tatja a szereplőt és az olvasót, hogy a világ – sok-félesége ellenére – egylényegű. Benne nem a rend, a rendezettség, hanem a rendezetlenség, a káosz ural-kodik. Az ember egyaránt kiszolgáltatott a hábo-rúknak, az erőszaknak, a hatalmi harcoknak, a val-lási türelmetlenségnek, a pénznek, illetve a termé-szeti katasztrófáknak. A hihető mértéket jóval meghaladó kalandok és szerencsétlenségek sora arra is felhívhatja az ol vasó fi gyelmét, hogy Voltaire egyúttal parodizálja a kalandregény elemeit.

Tézisregény

A Candide cselekményének szerepe arra korlátozó-dik, hogy szellemesen illusztrálja egy fi lozófi ai tétel cáfolatát. Minden kaland egy érv a hamis derűlátás ellen. Ez a fi lozófi ai tétel Leibniz Istentan című művének egy kiragadott állítása. E szerint: „Az adott világ a lehetséges világok leg jobbika, máskülön-ben nem lett volna ésszerű Istennek, hogy egyáltalán megteremtse.” Gottfried Wilhelm Leibniz (1646–1716) az újkori fi lozófi a és természettudomány egyik legzseniálisabb alakja volt. Filozófi ai rend-szere szerint a világ egy eleve tételezett harmónia szerint működik. A helyes életben megvalósul a teremtés végső célja. Ezért világunk a lehetséges világok legjobbika. Az „optimizmus törvényeként” (lex optimi) elhíresült állítás már a mű címében visszaköszön. Voltaire cáfolja a szövegkörnyezetből kiragadott állítást. De ezt úgy teszi, hogy közben nem semmisíti meg az általa nagyra becsült fi lozó-fus logikai konstruk cióját.

Candide-képregény

Készíts a Candide-ból nyolc-tíz kockás kép-regényt a cselekmény lényegét megtartva!

A tézisregény egy fi lozófi ai, bölcseleti, erkölcsi állítás igazolásának vagy cáfolatának szándékával megírt regény. A tézis a mű folyamán nem válto-zik, és a szereplők viszonya az állításhoz nagyjá-ból szintén állandó (statikus).

A Candide egyik francia kiadásának címlapja

Te milyen könyv borítót terveznél a Candide-hoz? Készítsd el tetszőleges technikával!


A F

ELV

ILÁ

GO

SOD

ÁS

IRO

DA

LMÁ

BÓ

L

90

A tétel és a szereplők viszonya

A leibnizi tételt a regényben Pangloss képviseli. Nézetei kez-dettől fogva nyílt gúny tárgyát képezik. Candide nevelője látszólag mindvégig ragaszkodik elveihez. A regény végén azonban az elbeszélő hangot ad Pangloss kétségeinek is.

Pangloss állításával szemben a világgyűlölő Martin taga-dása áll. Martin azon az állásponton van, hogy a világot Isten átengedte egy gonosztevőnek. Az utolsó fejezetben azt állítja, hogy az ember vagy a viszontagságok elviselésére, vagy az una-lomra született.

Pangloss és Martin nézeteiben egyetlen közös pont van. Ez olyan emberi magatartásmodell, amelynek alapja a passzi-vitás. Ha ugyanis a világ a lehetséges világok legjobbika, nincs mit javítani rajta. Ha pedig végletesen elhibázott, akkor a cse-lekvés hiábavaló.

Pangloss állítását Candide tapasztalatai cáfolják. Martin álláspontjának tarthatatlanságára pedig az öregasszony világít rá. Ő azt teszi világossá az olvasó számára, hogy Martin nem számol az ember lényegi tulajdonságával, az élet szeretetével.

A címszereplő a két véglet közt hányódik. Alakját szintén csak néhány vonással vázolja fel Voltaire. Neve beszélő név: jámbort, együgyűt, jóhiszeműt jelent. Ezenkívül annyit tudunk meg róla, hogy fi atal legényke, és szerelmes Kunigun-dába. Amikor az okok és okozatok láncolata számára kedve-zően alakul, mestere véleményét osztja. Amikor nem, akkor Martinnak ad igazat. Jellemző azonban, hogy tapasztalatai következtében sokasodnak kételyei mestere tanításával szem-ben: „Ha ilyen a legesleg jobb világ, milyenek a többiek?”

Eldorádó

A legeslegjobb világ egy lehetséges változatát Candide Eldo-rádóban tapasztalja meg. Az Eldorádó-epizód több szem-pontból is kitüntetett helyet foglal el a regényben.

Eldorádó két lényeges természeti adottsággal rendelkezik. A világtól elzárt hely, illetve a nemesfémek és drágakövek bősége jellemzi. Ezek az anyagok azonban nem működnek kincsként, mert Eldorádóban nem létezik a felhalmozás fogalma. Mesés jóléte emberi tevékenységhez kapcsolódik: forrása a kedvtelésből végzett munka. E munka eredménye a közösség gazdagsága, amely az egyén számára felhalmozás nélkül is biztosítja a jólétet. Mindenki szabad, az egyetlen kötöttség, hogy nem hagyhatják el az országot. Vagyis ked-vező helyzetük megtartásáért tudatos döntés eredményeként zárkóznak el a világtól. Ám épp az elzártság nyomatékosítja, hogy az epizód valószerűtlen emberi világot mutat be.

Candide kertje és a tevékeny élet eszménye szorosan összefügg az Eldorádó-epizóddal, de több tekintetben is annak ellentéte.

Eldorádó Candide kertje

a világtól való elzártság

a világra való nyitottság

egyformaság sokszínűség

emberidegenség az egyéniség kibontakozása

az egész társadalomra kiterjesztett jólét

az ember szűk környezetében megvalósítható munkás élet

Jelenet Bereményi Géza Eldorádó című fi lmjéből (1988) Monori, a piac királya (Eperjes Károly) a második világháború után újrakezdi tevékenységét. Életelve: akinek aranya van, annak mindene van. És neki van…

Írj rövid esszét „Akinek pénze van, mindene van?” címmel!

Johann Jakob Haid metszete Gottfried Wilhelm Leibnizről (1750 körül)


A F

ELV

ILÁ

GO

SOD

ÁS

IRO

DA

LMÁ

BÓ

L

91

Vincent van Gogh: Az első lépések (1890)

Hogyan értelmezhető szó szerint, illetve metaforikusan a „műveljük kertjeinket” tanács? Milyen jelentések kapcsolódnak a kerttoposzhoz van Gogh képén?

Eldorádó kiemelt szerepe

Társadalma több vonatkozásban ellentétes a mű más helyszíneinek

berendezkedési formáival.

A cselekmény szerkezetének nagyjából a középpontjában

helyezkedik el.

Két fejezetből áll.

A hős életében alap- vető fordulatot hoz.

A tökéletes társadalom utáni vágy hiábavalóságára rámutató példázat?

Társadalmi paródia?Az ideális társadalom modellje?

Többértelmű utópia.

Kétértelmű zárlat

A regény utolsó fejezetében az öreg török a tevé-keny munkálkodásban jelöli meg az élet értelmét: „A munka pedig arra jó, hogy messze tartson tőlünk három nagy bajt: az unalmat, a bűnt és a szükséget.” E bölcsességet megszívlelve az újra egymásra találó társaság majorságot bérel, és kertművelésbe fog.

A kert őskép, a kozmosz kicsinyített mása. Világ-modell ként a harmónia és a boldogság szimbóluma. Ilyen értelemben beszél róla Pangloss is, amikor az Éden példá zatát idézi a mű végén: „Amikor az Úr Ádámot Éden kert jébe helyezte, azért helyezte őt oda, (…) hogy ott dolgozzék.”

A „műveljük kertjeinket” tanulsága azonban több értelmezést is lehetővé tesz. Olvasható ironi-kusan. Hiszen a kalandok sora és változatossága, valamint a be fejezés hétköznapisága meglehetős távolságot mutat. Ez a távolság csípős gúnnyal állítja az olvasó elé a kispolgári létformát mint az élet

értelmét és az egyetlen élhető magatartást. Az iró-niát nyomatékosítja, hogy Candide kedve elmegy megcsúnyult, egyre házsártosabb „szerelmétől”. Ez a mozzanat azt a kérdést is felvetheti, mivé lesz az emberi küzdelemnek értelmet adó eszmény, mire birtokunkba kerül.

A „műveljük kertjeinket” azonban a célirányos emberi munkát dicsérő tanulságként is értelmezhető. Olyan tanulságként, amely szembehelyezhető a vi-lágban tapasztalt káosszal, ésszerűtlenséggel és a gondviselés hiányával. Azt sugallja, hogy legalább szűkebb környezetünkben munkálkodhatunk a rend és a harmónia megvalósításán. Ám ez a magatar-tásmodell is azt jelzi, hogy az egyes ember nem képes befolyást gyakorolni a társadalom egészére. A re-gényből az olvasható ki, hogy az ember hatóköre és lehetőségei jóval korlátozottabbak, mint azt Voltaire és a fel világosodás gondolkodói korábban hitték.


Magyar Irodalom 10. Évf.

Documents