Segédkönyv érettségire - Magyar Irodalom

8/13/2019 Segédkönyv érettségire - Magyar Irodalom

http://slidepdf.com/reader/full/segedkoenyv-erettsegire-magyar-irodalom 1/307

1



2



Kedves Diákok !

Ezt a könyvet elsősorban nektek szántuk, hogy némi segtséget

ny"tsunk a magyar érettségire val# $elkész%léshez& 'ud"uk, hogy nemkönny( a tel"esség igényével $elkész%lnötök erre a megmérettetésre, éstele vagytok bizonytalansággal, kételyekkel& )zeretnénk segtségetny"tani abban, hogy a meglévő ismereteiteket rendszerezzétek, ésgondolkozzatok el m(veken, alkot#kon, stlusokon, alkot#im#dszereken és be$ogad#i lehetőségeken&

*gyekezzetek az olvasottak ala+"án válogatni az in$ormái#k között,önáll# véleményt alkotni, és megálla+tásotokat meggyőző érvekkelalátámasztani& Ez a segédkönyv segt kissé eligazodnotok a rátok zdul#"donságok között&

-z e+ikai, drámai, lrai m(vekhez $(zött értelmezésekben igyekezt%kazokat a szem+ontokat érvényesteni, amelyek az rásbeli érettségitételekhez $(zött követelményrendszerben szere+elnek& .éhány +éldát isillesztett%nk a k%lönböző szövegt+usokhoz, amelyeknek $őbb ismérveitis $elsoroltuk& .em törekedt%nk tel"ességre, su+án szem+ontokat,

értelmezési lehetőségeket villantottunk $el& -z olvas#i élményala+anyaga nem a magyarázat, hanem maga az irodalmi m(, az alkotás&- vele val# találkozást semmi sem +#tolhat"a&

-z értelmezések aránya ne vezessen $élre benneteket& -z egyik m(hosszabb magyarázatot igényel, a másik könnyebben megközelthető&/indenké++en a ti kreativitásotokra, $iatal néző+ontotokra, $rissmeglátásaitokra van sz%kség& 0sak gondolatokat kvántunk ébreszteni,

és semmiké++en sem akartunk meg$osztani benneteket az önáll#véleményalkotás lehetőségétől és "ogát#l&

# tanulást és sikeres érettségit kvánunk!



LÍRA

Janus Pannonius1434-1472

anus 3annonius latin nyelv( világi lránk megteremtő"e, magyarhumanista költészet%nk világirodalmi rang költő"e, aki egyénivé tudta$ormálni a kötelező mintákat, sablonokat s eredeti, hiteles életm(vethagyott ránk& Első költőnk, akit sa"át korának eur#+ai m(vészeiismertek és elismertek&

/(vészete a kortárs itáliai m(vészettel szoros ka+solatban bontakozott ki, ott indult +ályá"a, mely vég%l otthon, /agyarországontel"esedett ki&

4letm(vének $ő m($a"ai beilleszkednek a kor humanista lrá"ánakm($a"i rend"ébe5 rt e+igrammákat, elégiákat és +anegyriusokat azazdisőtő költeményeket&

E+igrammái részben iskolai $eladatra szánt versgyakorlatok,melyek a latin /artialis költészetének szellemes, si+kelődő hangnemét

követik, gynevezett r#mai e+igrammák& Ezek mellett $őkéntmagyarországi korszakában számos görög e+igrammát is rt, melyeknekkomoly, %nne+élyes hangneme, humanista értékeket $elmutat#világké+e el%t a r#mai e+igrammák stlusát#l&

6azai $öldön rt e+igrammái köz%l kiemelkedik a még lelkes,o+timista hangvétel( 3ann#nia disérete és a már elégikus, borong#shangvétel( Egy dunántli mandula$ár#l m(, mely a tragikusköltősors, a korán"öttség motvumának egyik korai előké+eirodalmunkban&

1788 máriusában rta ezt az e+igrammába s(rtett elégiát& -ze+igramma disztihonban 9egy he:ameter és egy +entameter sorka+solata; rt rövid, tömör, előkész%letből és sattan#b#l áll# sr$elirat&

-z elégia ekkor már nem su+án a disztihonban rt 9általábane+ikus "elleg(; m(vet "elenti, mint a görögöknél, hanem a rezignált,szomor hangvétel( $ilozo$ikus verset&

7



Egy dunántúli mandulafáról

6erkules ilyet a 6es+eridák kert"ébe< se látott,6ősi =lysses sem -lkinoos szigetén&/ég boldog szigetek bő rét"ein is soda lenne,

.emhogy a +annon>$öld északi h(s rögein&

) me, virágzik a mandula$áska merészen a télben,?m sodaszé+ r%gyeit zuzmara $og"a be ma"d!/andula$ám, kisi 3hyllis, nins még $eske e tá"on,

@agy hát oly nehezen vártad az i$"u 'avasztA - !rs i"l!t#$! %&ls# látány, természeti "elenség, melyre a '(m

is utal& - +ési +%s+ök abban az időben a /esek la+os le"tő"én val#banláthatott idő előtt virág+om+ába öltözött mandula$át& - tl koraivirágzás a +usztulás ké+zetét is sz%kségké++en $elkeltette a költőben, semellé magát#l értetődően társult a $éltő aggodalom, a részvét, atragikus vég előérzete& -z élet két +#lusát, a sz%letést és a halált

egyszerre idézte $el a költői ké+zelet&- természeti ké+ és az egyéni sors közötti össze$%ggés, +árhuzamezután már önként knálkozott& - k%lső látvány gy válik sors$!l%)**),az elszigeteltség, a veszélyeztetett kivételes érték szimb#lumává& -konkrét és szimbolikus "elentésrétegre a költő egy harmadik

"elentésréteget is ráé+t5 a mitol#giai "elentésskot& - mitol#giaitörténetekre val# rá"átszás kötelező "umanista versé+tő el"árás,mellyel kit(nően bánik a költő&

/ár az első sorok is mitologikus nevek révén sz#lalnak meg& -

6esz+eriszek kert"ének sodás szé+sége "#l ismert $ogalom volt ahumanisták előtt, akik a görög mondavilág kalandos történeteit olvasták,és 6éraklész esetét is ismerték5 ő ka+ta $eladatként, hogy szerezze mega mesés kertből a sodás aranyalmákat& -z olvas# számára ez az a kert B ahol Ceusz és 6éra násza is volt> a létező legszebb helynek számtott&

6omérosz olvas#i számára egyértelm(, hogy itt az d%sszeuszáltal bebolyongott #kori mediterrán világ legszebb kert"éről van sz#,hiszen az -lkinoosz király uralma alatt áll# szigeten, a +haiákok

birodalmában a haza$elé tart# görög vándor ugyansak "#l gondozott,sodás $ákban gyönyörködhetett& /ég ebben a kertben is sodának



számtott volna, ha a Fhősi =lyssesG a +ann#niaihoz hasonl# szé+ség($áskát látott volna&

- Holdogok )zigete 9más néven5 elziumi mező; a görögirodalomban az az idillikus hely, ahol halála után mindenki elnyerheti

időtlen boldogságát, gy ennek a Fbő rét"eiG a gyönyör(ség leg$első$okát idézik&) mindez Ba három mitol#giai helyszn egy%ttesen> sem ké+es

$elmutatni azt a szé+séget, amelyet F+annon>$öld északi h(s rögeGelővarázsolt& Ezzel le is zárul a vers első része, a lrai !rs"!ly+!t

bemutatása&- második négy sor az ellen+#lus, a téli virágzás

következményeinek $elmérése& Hármi$éle tér> és idődiszkre+ania +usztulásra téli az élőlényeket, a gondolatokat, eszméket,megnyilatkozásokat, kommunikái#s szándékokat5 ha nins itt az ide"e,nem érdemes életet, értékeket, személyiséget $elmutatni, a kor ugyanisnem érti és nem t(ri& =gyanakkor val#szn(leg nem tehet mást az "értékek ké+viselő"e, minthogy meg$ogalmazza és $elmutassa önmagát,k%lönben a létezése tel"ességgel értelmetlen&

3hyllis királylány mondá"a a hiábaval# várakozás, a betel"es%letlen remény, a $á"dalmas e+ekedés tragédiá"a& - tr#"aiháborb#l hazatérő Démo+ho#n athéni király "egyezte el őt, de a

lakodalom előtt a vőlegénynek haza kellett utaznia %gyei rendezésére&-zonban a királylány hiába várta vissza, s sal#dása öngyilkossághozvezetett& -z istenek Bhalála után> mandula$ává változtatták a trák királyleányát& - lrai ént, a beszélőt a személyes érintettség indtotta a3hyllisszel azonostott mandula$a megsz#ltására5 F/andula$ám, kisi3hyllis, nins még $eske e tá"on,I @agy hát oly nehezen vártad az i$"u'avasztA

- vers első és második $ele !ll!nt)t!%!t $eszt egymásnak, élet és

halál, virágzás és +usztulás ké+ei rémlenek $el egymással szemben&- négy disztihonb#l áll# vers $ormai szem+ontb#l e+igramma,azonban lraisága, gondolatgazdagsága egyben $el%l is emeli ezen atradiionális m($a"on& - szokványos sattan#s>szellemesmeg$igyelésből a bölselkedő, érzelemgazdag elégia irányába mozdulel& - nyitott verszárlat, a költői kérdés méginkább $elerősti az !l)gi%us"angn!m!t, hiszen benne $á"dalom, lemondás, reménytelenség ka+hangot&

8



anus +ontosan érzékelte helyzetét& .em remélte, hogy +oézisének r%gyei szárba tudnak szökkenni, virágai terméssé tudnakérlelődni 3ann#nia F h(s rögeinG&

)a"át sorsát tekintve előérzete betel"es%lt& - magyarországi

költészet viszont átvészelte a zzmarás időket, s néhány évtized mltán" r%gy$akadás s " virágzás indult meg a "anusi kezdeményezéseknyomán&

,alassi ,álint14 . 1/4

- J@*& század halhatatlanul gazdag és eleven irodalmánaklegnagyobb alak"a Halassi Hálint& t tekint"%k a magyar irodalom elsőnagy klasszikusának, világirodalmi szint( ké+viselő"ének& *zig>vérigreneszánsz költő volt, akinek a költészetére egyaránt "ellemző areneszánsz imitái# és az eredetiség elve& 3oeta dotus és +oeta natusegyszerre, olyan költő, aki kit(nően ismerte sa"át korának irodalmát, deeredeti, tudatosan megszerkesztett életm( alkotására törekedett& Ennek a$eltevésnek az ala+"a a ránk maradt Halassa>k#de:, melyet a tud#s

másol# vallomása szerint maga a költő rendezett egységbe, iklusokba&- szerkesztésben $ontos szere+et szánt a +etrarkista

hagyományb#l ismert, )zentháromságra és Krisztusra utal#számmisztikának& - kötet eszerint száz verset tartalmazott volna, melyháromszor harminhárom versből és a versek elé illesztettkilenvenkilen sorb#l áll# s a )zentháromságr#l sz#l# verses elősz#b#lállott& /indez a tökéletességre val# törekvés reneszánsz igényéből$akadt&

-z irodalmi hagyomány a kötetkom+ozi#t#l $%ggetlen%l azéletm(vet tematikus so+ortokba is rendezi, amelyekben szintén ahármasság elve érvényes%l, hiszen Halassi rt szerelmes, katona ésistenes énekeket&

Korai költészetének lrá"ára, $őleg az -nna>versek, hogy amagyar énekszerzés hagyományait $olytat"a, melyben a dallam ésszöveg egy%tt vesz részt az esztétikai hatás megteremtésében& Ebben azidőszakban $őként alkalmi verseket rt, melyek közvetlen%l

ka+sol#dnak val#ságos élethelyzetekhez, gyakran logikailag nyomon

L



követhető eseménysoruk van& Költői ké+ei, "elzői az eur#+ai humanistaszerelmi költészet sablon"ait követik&

- tud#s költészet s a val#di szövegvers $elé tett $ordulat akkorkövetkezik be Halassi lrá"ában, amikor megismeri az "latin költészet

$ormakultrá"át& Ettől kezdve megsokasodnak költészetében az inventio +oetia, azaz a költői $iki# ala+"án sz%letett versek& Mőként a Nosonzy-nnához rott második versiklus darab"aira, a lia>versekre "ellemzőez a költői magatartás&

- lia>versek egyik legismertebb darab"a az 1O7 kör%lkeletkezett 6ogy liára talála, gy köszöne néki kezdet( költemény&

0ogy Júliára talála (gy %s+n! n)%i

Ez világ sem kell már nékem .álad nélk%l, szé+ szerelmem,Ki állasz most énmellettemPEgészséggel, édes lelkem!

4n bs szvem vidámsága,Nelkem édes kvánsága,'e vagy minden boldogsága,@éled *sten áldomása&

4n drágalátos +alotám,# illat, +iros r#zsám,QyönyörR szé+ kis violám,4l" sokáig, szé+ uliám!

Meltámada na+om $énye,)zem%ldek $ekete széne,Két szemem világos $énye,4l", él", életem reménye!

)zerelmedben meggylt szvem0sak tégedet #ha"t lelkem,4n szvem, lelkem, szerelmem,*dvöz légy, én $e"edelmem!

O



uliámra hogy találék,Srömemben gy köszenék,'érdet>$e"et néki ha"ték,Kin T sak elmosolyodék&

- közé+kori +rovanszál trubadrlra hagyományaira "átszik rá aköltemény, mely a lovagi ideál ké+ét, a lrai én és a hölgy ka+solatát, aszolga és az rnő viszonyát $e"ezi ki&

Halassi daloskönyvének a U& darab"a ez a költemény, egyelbeszélői keretbe ágyazott sorozat egyik darab"a, miszerint egy0redulus nev( i$" találkozik liával, és köszönti őt& - költemény!s+)l#$! eszerint 0redulus, m!gs+ól(tott$a +edig az idealizált kedves&

- konkrét !rs"!ly+!tr!, a találkozás +illanatára, a verskeletkezési kör%lményeire su+án az első versszak harmadik sora utal5 FKi állasz most énmellettemG illetve az utols# versszak5 F'érdet $e"etneki ha"tékI kin ő sak elmosolyodék&G - költemény elragadott, u""ong#

b#kok sora& Holdog $elkiáltással kezdődik& - megle+etésszer(találkozás által kiváltott %dvözlés sorozata a költemény& /indenversszak tartalmaz egy>egy abban a korban szokásos %s+nt)siformulát FegészséggelG, Fveled isten áldomása,G Fél" sokáigG, F él", él"életem reményeG, Fidvez légy én $e"edelmemG& /eg$ogalmazhatatlanérzelmek rendkv%li, már>már tovább nem $okozhat# tel"ességét $e"ezikki az első sorok& - "almo+ott %lt#i %)*!% m!taforá% az érzelmi élet,a virágszimbolika, a $ényszimbolika ter%letéről val#k, melyek révén alrai én eszményké++é emeli a kedves alak"át5 F4n drágalátos +alotám,

"# illat +iros r#zsám,I gyönyör( szé+ kis violámG, F.a+om $ényeG,életem reményeG, Fszvem, lelkem, szerelmem, idvez légy én$e"edelmem!G

-z ötödik versszak mintegy össze$oglalása, az előző négynek, dea $okozásos halmozás, s a vallásos himnuszokb#l, imákb#l kölsönzött%dvözlés hangulatilag még magasabb szintre emeli a verset, s az utols#meta$ora "abb, világi értékekkel egészti ki az eddigieket&

- vers a kegyetlen, megközelthetetlen lia ké+ével zárul& - lraién kérdésére adott válasz $élsornyi5 VKin sak elmosolyodékW& -z#dai hang vallomás itt elkomorul, a lrai én árad# szerelmeviszonzatlan marad& E hangulatváltás oszt"a a verset %)t !gy!nl#tl!n

s+!r%!+!ti !gys)gr!5 - költemény !rsfomá$át ritmusát a közé+korimagyar költészetre "ellemző %temhangslyos verselési m#d "ellemzi,

U



melyet bokorrmek $ognak str#$ába& X"szer( a str#$aszerkezet, az un&rövidtett Halassi>str#$a& ellemző"e, hogy két sor alkot egy versszakot,és egy sor 18 sz#tagb#l áll, amelyben a belsőrmek tovább tagol"ák asorokat& - vers szövegének zeneiségét az ismétlések, az alliterái#k és

az FlG hangok gyakorisága, összesengése erősti $el& - szenvedélyesallomás, a %om*o+('ió m!gs+!r%!s+t!tts)g! arányossága, a kötöttritmus >és rmszerkezet révén tökéletes alkotássá válik&

Ad$ már 's!nd!ss)g!t65

1 -d" már sendességet, lelki békességet, mennybéli Xr!

Hu"dos# elmémet #dd bt#l szvemet, kit sok kn $r!2 )ok ide"e immár, hogy lelkem szom"an vár mentségére,rizd, ne hadd, ébreszd, haragod ne ger"eszd vesztségére!

.em kisiny munkával, $iad halálával váltottál meg,Kinek érdeméért most is sz%kségemet tel"ests meg!

7 *rgalmad nagysága, nem vétkem rtsága $el"ebb val#,

*rgalmad végtelen, de b(nöm éktelen s romlást vall#&

#voltod változást, gazdagságod $ogyást ereszthet>eAEngem, te szolgádat, mint régen sokakat, ébreszthet>eA

8 .em kell kételkednem, sőt "#t reménlenem igéd szerint,/egadod kedvessen, mit gérsz kegyessen hitem szerint,

L .yisd $el hát karodnak, szentséges markodnak áldott zár"át,-dd meg életemnek, nyomorult $e"emnek letört szárnyátP

O Ye+%lvén áld"alak, élvén imád"alak vétek nélk%l,Kit "#l gyakorolván, hal"ak meg nyugodván, b s kn nélk%l!

*stenes énekeket Halassi költői +ályá"ának szinte valamennyiszakaszában rt, de a legszebb, legmegragad#bb költemények életének

válságos éveiben sz%lettek& - kétségbee"tő helyzetekbe sodr#d# világiember +anaszai, indulatai, háborgásai törnek $el ezekből a

1Z



költeményekből& E zsoltárok l(rai )n$! elsr"a élete kisiklását, szvenagy keserveit, őszintén megvall"a vétkeit, b(nei bosánatáért esedezik,szinte +erlekedik, alkudozik *stennel a kegyelemért, egyénimegváltásért&

- +soltár *salmus; az #da és a himnusz rokon m($a"a, olyanvallásos lrai költemény, amelyben a lrai én az *stenhez val#viszonyár#l beszél, *stent 9vagy az isteni hatalmakat disőti;, az ősegtségéért $ohászkodik& Nényegében az #szövetség himnuszait nevezikzsoltároknak& - gy%lekezeti zsoltáréneklés szokását a re$ormái#tel"estette ki, s a zsoltárokban a lrai én a közösség nevében sz#l, holegyes szám első, hol +edig többes szám első személyben&

- leg$ontosabb zsoltárok a Dávid>zsoltárok, mely 1Z költeményttartalmaz, melyeket r#mai számok "elölnek&

- későreneszász kiemelkedő zsoltárosa )zenzi /olnár -lbert, őaz 18ZL>ben meg"elent tel"es magyar zsoltár$ordtás szerző"e, könyve amegre$ormált egyház számára kész%lt magyar változatokat tartalmazza&)zenzi zsoltárai általános érvény(, kanonizált irodalmi értékké váltak, sugyanakkor összné+i "elleg(ek& Henn%k $ordtás voltuk ellenére )zenzi

+oétikai nyelvet teremtő költői tehetsége, verselői leleményeérvényes%l&

- zsoltárköltészet egyik legkivál#bb alak"a é++en a reneszánsz

nagymestere, Halassi Hálint& -z ő istenes költészete azonban n!m a%+ss)g nevében sz#lt"a meg *stent, hanem a lrai én !gy)n%)nt áll*sten előtt, személyes sorsát, +anaszait tárva $el&

- hányatott sors költő Nengyelországban rhatta 1U1>ben talánlegszebb istenes éneket, az -d" már sendességet&&& kezdet( b(nbán#zsoltárát& - $öldi boldogság lehetőségében véglegesen sal#dott embermost már sak a belső békét, a lélek send"ét igyekszik elnyerni& )#ha"taz utols# $elmentés és az engesztelő halál után& -z egész vers su+a

kérlelő könyörgés, +erlekedés, vita és szenvedélyes érvelés& - nyolstr#$áb#l áll# költemény három szerkezeti egységre tagol#dik, a"imnus+o% "agyományos f!l)*(t)s! szerint& - szimmetrikuselrendezés a himnuszok és +anaszzsoltárok m($a"ára "ellemző -H-9könyörgés>érvelés Bindoklás>könyörgés;& -z első két versszakkönyörgés, a harmadik>hatodik versszak érvelés> indoklásP a hetedik>nyoladik versszak "b#l könyörgés& 5- vers ele"én a lelki sendességel"övetelében,az utols# str#$ákban a tlvilági boldogság elnyerésében

reménykedik&

11



- !rs f!l&t)s! elkeseredett hangulat, a $elsz#lt# m#d igékt%relmetlenséget, és az *stennel val# személyes ka+solatot "elzik 5 -harmadikt#l a hatodikig ter"edő str#$ák a kérés indoklását tartalmazzák,ez a rész retorikus érvelés& K%lönböző modalitás mondatok 9$elsz#lt#,

ki"elentő, kérdő, #ha"t# mondatok; vált"ák egymást, melyek $elerőstik akönyörgés helyzetét& - lrai én egyrészt a mennybéli Xrhoz, másrésztönmagához sz#l& @étkének rtsága %)t!lyt ébreszt benne, melyet azisteni irgalom nagyságába vetett "it! oszlat el& /integy önmagát

biztat"a a b(nök nagyságáb#l $akad#, a megváltás lehetősége éslehetetlensége közt ingadoz# belső vitában& - be$e"ező szerkezetiegység meta$orái5 Fa szentséges marok áldott zár"aG, Fnyomorult $e"letört szárnyaG a vers ss+ont"a, melyben az isteni irgalomban,kegyelemben val# $eltétlen hit sz#lal meg&

A +árlatan visszatérő $elsz#lt# m#d igék is a bizalommegerősödését hirdetik& -z *stenét áld#, imád# ember ké+e a bosánatotnyert b(nös halál előtti megnyugvását igéri& 6a az áhtott harm#niát a$öldi életben nem is találhatta már meg, a költő megteremtette a szé+ségés szellem k%lön harm#niá"át, rend"ét a m(vészet világában&

,8R9:;<=A< :AL;9= LA>?E@ :ER=9 E@P8R9B

?ldott szé+ 3%nkösdnek gyönyör( ide"e,/indent egészséggel látogat# ege,6ossz ton "ár#kot könnyebbtő szele!

'e nyitod r#zsákot meg illatozásra, .éma $%lemile torkát kiáltásra,

Mákot is te öltöztetsz sokszn( ruhákba&

.éked virágoznak bokrok, szé+ violák,Moly# vizek, kutak sak néked tisztulnak,-z "# hamar lovak is sak benned vigadnak&

/ert $áradság után $%remedt tagokat)zé+ harmatos $(vel hizlalod azokat,X" erővel é+tvén (zéshez inokat&

12



)őt még az végbéli "# vitéz katonák,-z szé+ szag mezőt kik széllyel bé"ár"ák,/ost azok is vigadnak, s az időt mlat"ák&

Ki szé+ $%vön lévén bánik "# lovával,Ki vgan lakozik vitéz barát"ával,Ki +enig véres $egyvert tisztttat siszárral&

X"ul még az $öld is minden%tt tetőled,'isztul homályáb#l az ég is tevéled,/inden teremtett állat megindul tebenned&

*ly "# időt érvén *sten kegyelméből,

Disér"%k szent nevét $e"enkint "# szvből,*gyunk, lak"unk egymással vgan, szeretetből!

- Halassi>k#de: harmadik, kisiny so+ort"át a tavasz>énekek, bordalok, vitézi versek alkot"ák& - tavasz>dalok a vágánsköltészethagyományait $olytat"ák& *lyen az Cldott s+)* P&n%sdn!% gynyrDid!$!555 vagy a B+)ll!l t&nd%l!ni n!m ládd-) !+ fld!t555 kezdet(&Ezekben a vitézi élet elemei sak azért szere+elnek, mert a költő maga isvégvári katona volt, és vitézek társaságában élte meg a tavasz "öttét és a

b$ele"tő mulatozásokat&- ,orió%na% aló m( vers szintén a vágáns t+us tavasz>

énekekben gyökerezik, de Halassi ezt is a maga ké+ére $ormál"a, amikora vallásos áhtatban $ogant, himnikus hangnemben a természet és az életvilági szé+ségeinek diséretét zengi&

- latin és a magyar '(m más>más néző+ontot ad a költeménygondolatmenetéhez& -z *n laudem verni tem+oris 9- tavaszi időkdiséretére; elsősorban magára az évszakra és annak konveni#ira hv"a$el a $igyelmet& 9"raéledés, kinylás, $e"lődés, i$"ság, szé+ség, ébredés,$elé+%lés, egymásra találás, világosságP a természet és az ember szoroska+solata; - boriv#knak val# inkább kordokumentái#5 a végváriéletm#dr#l, a vitézekről, a leg$ontosabb tárgyakr#l a $egyverekről és alovakr#l r& - mben a bor sz# a Dion%szosz>kultuszra is utalhat, melya reneszánsz kultrában ugyangy ""áéled, mint az antikvitás egyébmotvumai&

Halassi leghresebb tavasz>éneke ez a m( és a it)+i )n!%!%

mot(umait is tartalmazza& - !rs"!ly+!t a +%nkösd %nne+ét idézi,mely a hsvét utáni Z& na+ot "elöli& Eredetileg aratási %nne+ volt, ma"d

1



a sinai>hegyi törvényhozás emlékna+"a lett& - keresztények +%nkösdkora )zentlélek el"övetelét %nne+lik& - téma tehát a természet és az emberörömteli meg"ulása&

- m( minden érzékter%letet megéloz 9$őleg a látást és a hallást;,

gy az érzéki r!n!s+áns+ )l!trm ki$e"eződése, a )gári it)+n!% at!rm)s+!tt!l aló "armoni%us %a*'solata ka+ hangot& Ezek azok azértékek, amelyek a vers )rt)%s+!r%!+!t)n!% a $#kuszában állnak& -költemény minden sora látányt tár elénk, a virágzások, a "# szagmező a szaglás érzékter%letét élozzák meg, ké+zelőerőnk segtségével$elidézhet"%k a lovak vágtatását és a vigadást&

- világ, amit Halassi megra"zolt az a reneszánsz emberéletörömének lenyomata& - m(ben tlslyban vannak a +ozitv "elzők ésselekvésekP +l&5 áldott, szé+, gyönyör([- gondolatmenetben

+anteizmus re"lik& - költői megoldások a "elzőhasználatban, az igékmegválogatásában, az időszak meta$orizálásában,megszemélyestésében tetten érhetőek& - beszélő, a lrai FénG és amegsz#ltott, a +%nkösdi időszak, a tavasz örömteli ka+solata ódai"angon sz#lal meg a költeményben&

- vers$orma %temhangslyos, már meglévő dallamra r#dott 8I8P8I8P 8IL elosztás sorokat tartalmaz& - bokorrmek sengő>bong#hangzásai kiegésztik a szöveg egyéb hange$$ektusait& )zerkezetileg a

vers több egységből áll5 a vers $el%tése a nyit# tételmondat, egyben a +árbeszéd kezdete, megsz#ltás, meta$orateremtés& - második egység92>8 versszak; a természetről és a lovakr#l sz#l& - hetedik versszakbanvisszatér a megsz#ltáshoz& -z utols# rész, a nyoladik szakasz, aszentenia, erkölsi igazság kinyilvántása& - 2&>O& str#$a a +itura, atermészet

so%onai :it)+ @i"ály1773-1FG

F-z is bolond, aki +oétává lesz /agyarországonG B vall"amagár#l az alig hszéves debreeni +oéta, de e vallomásban a$elvilágosodás>kori m(vészsors keser( $elismerése $ogalmaz#dik meg&- korabeli elmaradott viszonyok között még nem vált anyagimegélhetést biztost# $oglalkozássá a m(vészet& 0sak alkalmi

meénások, +árt$og#k estleges támogatására számtott az alkot#& \gy lettaz ország vándor+oétá"a 0sokonai, aki korának egyik legm(veltebb

17



embere, a $elvilágosodás stlusainak kit(nő m(velő"e, stlusszintézistteremtő költő"e& - barokkos diákköltészet hang"a, a klassziista$egyelmezettség, a rokok# miniat%r tldisztettség és a szentimentalistaérzelmesség sokszor egy m(vén bel%l is $öllelhető5 +oeta dotus és

+oeta natus ergyszerre& Mormakészségéért, verseinek nagy$okzeneiségéért méltán nevezték 0imbalomnak& .emsak $ormagazdagság,hanem tematikus sokszn(ség is "ellemzi& - könnyed dalokt#l a nagygondolati versekig valamennyi m($a" $ellelhető költészetében&

arto+%odó %)r!l!m

- hatalmas szerelemnek /egemésztő t%ze bánt&'e lehetsz r"a sebemnek, Qyönyör( kis tuli+ánt!

)zemeid szé+ ragyogása Eleven ha"nali t(z,-"akid harmatozása )ok ezer gondot el(z&

'el"estsd angyali sz#kkal, )zeretőd amire kért5Ezer ambr#zia s#kkal Mizetek válaszodért&

0sokonai szvesen nylt a dal m($a"ához, melynek $őként kétváltozatát m(velte5 a né+ies és a rokok# dalt& Yokok# dalai gynevezettana%r!oni dalo% , amelyek $őként @a"da uliannához, Nillához $(ződőszerelmének boldog korszakában sz%lettek& -z életvidámságt#l árad#dalt+ust az antikvitás költő"étől, -nakreont#l vette át& -nakreonélet$iloz#$iá"át sugározzák e dalok5 Fél"%nk vidáman és minél kevesebbgonddal, mert egyszer meghalunk, s ha él%nk és ör%l%nk, hagy"unk élniés ör%lni másokat isG&

0sokonai átveszi az anakreonai dalok életbölsességét,hangulatát, versei rá"átszanak e m($a" ké+eire és $ormai kellékeire is&

- vers a magyar rokok# költészet sstel"estménye&

- '(m két szavának "elentése megteremti az udvarlás helyzetét& -kérelem, a betel"es%lésre val# vágyakozást $e"ezi ki, az előtte áll# "elző

1



vissza$ogottságra, bátortalanságra utalhat& - vissza$ogottság azonban avers során egyre inkább $elold#dik, nylt kéréssé válik& - háromversszak az udvarlás e+ikus mozzanatait is $elvillant"a&

-z első versszakban a !rs!s+)d a né+költészet hagyományait

idézi $el& - hagyományos virágszimbolika helyett a magyarné+költészetben ritka, de a né+i himzés és $a$aragás kultránkbangyakori tuli+ánt szere+elteti& - tuli+án a nőiesség "elké+e, de amlékony, szenvedélyes szerelmet, az érzéki örömöket is szimbolizál"a&

- második versszakban az udvarl# a megsz#ltott nő szé+ségétmagasztal"a& - szemek FragyogásaG, az a"kak FharmatozásaG az udvarl#számára "elentéssel br# válaszok& - versszak HtD+I m!taforá$a5Fszemed szé+ ragyogásaI eleven ha"nali t(zG visszautal a lrai én elsőversszakban meg$ogalmazott vágyakozására5 F- hatalmas szerelemnekI/egemésztő t%ze bántG& - Ft(zG "elző"e FmegemésztőG egyszerre idézi$el a szerelem szenvedélyét és a szerelem okozta szenvedést is& - Ft(zGmeta$ora mellett a Fha"nalG időto+osz és a FharmatozásG igemeta$oraegymásra utalnak a két versszakban és egymást $elidézik& - ha"nalegyszerre "elölheti a szerelmi vágy kezdetét, a kedves $iatalságát,tisztaságát is&

A !rs+árlatan $elsz#lt# m#dban ismétli meg kérését a lrai én&-lkudozik a kedvessel igenlő válasza esetén Fambr#zia s#kkalG $og

$izetni&Melt(nő a !rs +!n!is)g!, melyet a tiszta rmek, asszonánok

keresztrmes elhelyezése és a szimultán verselés hoz létre& Két%tem(nyolas sorai ionius a minore>ként is ritmizálhat#&

,!r+s!nyi ?áni!l177-1F3

Herzsenyi életm(ve hd a klassziizmus és a romantika között&3ályá"a k%lönböző szakaszaiban a két stlusirányzat hatása eltérőmértékben érvényes%l& - $ormai minták követése, a k%lönbözőidőmértékes str#$aszerkezetek alkalmazása, a horatiusi élet$iloz#$ia, azarany közé+t tudatos vállalása a klassziizmushoz közelti az

életm(vet& - versek érzelmi tl$(töttsége, a vágyott eszmények és aval#ság szembeálltása, a nagy kozmikus ellentétek már a romantika $elé

18



mutatnak& /($a"ai az #da, elégia, e+isztola, a klassziizmus kedveltki$e"ező $ormái, de e m($a"ok elő$ordulnak nemsak vegytisztán, hanemegymással keveredve is, mely szintén a romantikára "ellemző&

Mő témái a haza, a tá" és a szerelem örök nagy lrai témák, melyek

sa"átos hangszerelésben vannak "elen az életm(ben& .agy magyarság#dái Kölsey és @örösmarty magyarságverseit előlegezik meg&E+isztoláiban +oétikai elveit, eszményeit rögzti& Elégiái amland#ságélmény megélését $e"ezik ki& *lyen elégiái a HszásKemenes>-l"át#l és - közeltő tél&

A %+!l(t# t)l

6ervad már liget%nk, s dszei hullanak,'arlott bokrai közt sárga levél zörög&

.ins r#zsás labyrinth, s balzsamos illatok Közt nem lengedez a Ce+hyr&

.ins már sym+honia, s zöld lugasok között .em bg gerlie, és a $%zes ernyein- sermely violás völgye nem illatoz,

) t%krét durva salét $edi&

- hegy boltozatin néma homály borong&Hbor thyrsusain nem mosolyog gerezd&*tt nemrég az öröm vg dala harsogott5 ) most minden szomor s kiholt&

h, a szárnyas idő hirtelen elre+%l,) minden mve t%nő szárnya kör%l lebeg!/inden sak "elenésP minden az ég alatt, /int a kis ne$ele"s, enyész&

Nassanként koszorm bimba"a elvirt,*tt hágy szé+ tavaszom5 még alig zleli

.ektár"át a"akam, még alig illetem

Egy>két zsenge virágait&

1L



*tt hágy, s vissza se tér ma"d gyönyör( korom& .em hozhat"a $el azt több kikelet soha!)em béhunyt szememet $el nem igézheti Nollim barna szemöldöke!

- költemény eredeti mét az iskolás meg$ogalmazás -z ősztKazinzy változatatta meg, s ezzel a statikus áll#ké+ helyére a lo+vaközeledő $enyegetés mozgalmassága ker%lt& /aga a '(m is az elmlásriadalmát sugall"a&

- közeltő tél szerkezeti $elé+tésének az ala+"a az id#-)s)rt)%s+!m!s(t)s, amely a versben három szinten $ogalmaz#dik meg&-z első három versszak a természeti ké+eiben állt"a szembe azértékteltett mltat az értékvesztett "elennel& - nagyedik versszak azáltalános törvényszer(ség szint"ére emeli az érték+usztulás $olyamatát, akét utols# verszakban +edig a lrai én sa"át sorsára vonatkoztatva mélytiszemélyes ta+asztalattá az idő mlásának az élményét& E "ármastagolású s+!r%!+!t!n horatiusi hagyományokat és a romantikára

"ellemző személyességet ötvözi a költő&-z első három versszak, a *i%túra, a horatiusi l!(rásra "átszik rá&

- lrai én a közelitől a távoli $elé haladva tekint végig a hervad# tá"on&- ligettől a lugas, a $%zes és a sermelyen át a szőlőhegyekig tekint& -

szemlélődő egyszerre lát"a és láttat"a az őszi tá" ko+árságát, illetve atavaszhoz és a nyárhoz tartoz# értékek +usztulását, hiányát& Ebből$akad, hogy a lerás előterében egy magasabb létálla+ot elvesztésének a$á"dalma ker%l& - veszteségérzet megteremtésében $ontos szere+%k vanaz ellentétes sznhatásoknak 9sárga, barna, vörös;, a szinesztéziáské+eknek Fnéma homályG, Fbalzsamos illatokG és a hangutánz#,hangulat$estő szavaknak FzörögG, FlengedezG, FborongG, FharsogottG&

A+ !l)gi%us "angulat megteremtésében a verszene és a

hangszimbolika is részt vesz5 a t, k,b hangok komor hangulatiösszesengéseit a lágyabb l és ny hangok ellen+ontozzák&- negyedik versszak az értékek +usztulását, a törvényszer(ség

szint"ére emelő általánostás, s+!nt!n'ia melyet az idő>madár igeimeta$ora az Felre+%lG vezet be és é+t tovább összetett költői ké++é& -látomásos ké+ minden létezőre kiter"eszti egyetemes érvény(vé teszi amuland#ság ta+asztalatát& Ezt a FmindenG névmás általános érvénye és aFne$ele"sG hasonlat romantikus ellen+ontozása nyomatékost"a, és avat

ugyanakkor kozmikus méret(vé5 Fh, a szárnyas idő hirtelen elre+%l,I sminden mve t(nő szárnya kör%l lebeg!I /inden sak "elenésP /inden

1O



az ég alatt,I /int a kis ne$ele"s enyészG& Ezt az egyetemesmuland#ságélményt az utols# két versszakban s+!m)ly!s sorsáravonatkoztat"a a lrai én& - tavasz évszakto+osz rokonértelm(ki$e"ezésekkel val# ismétlése 9Fszé+ tavaszomG, Fgyönyör( koromG,

FkikeletG, koszor bimba"aG; teszi nyilvánval#vá, hogy a költemény idő>és értékszembestése az eszményinek tartott i$"ságot és a lelkiöregséget állt"a szembe egymással&

-z emberi élet egyszeriségét, muland#ságát a vers utols#részében a természet iklikusságával a +usztulás és ""ász%letéstermészetes ritmusával állt"a szembe& Kimond"a, hogy az elmlti$"ságot F.em hozhat"a $el azt több kikelet sohaG& Ebből a$elismerésből $akad a beszélő $á"dalmas r!+igná'ió$a elégikus bánata&

<l's!y K!r!n'17/G-1F3F

.emzeti imánk, a 6ymnus költő"e& - magyar klassziizmus,szentimentalizmus és romantika stlusváltásainak határán helyezkedikel& Korának nemsak kiemelkedő költő"e, irodalomkritikusa volt, hanema magyar értekező +r#za és sz#noki beszéd egyik leg"elentősebb

m(velő"e is& Eszményei, magatartása, költői és közéleti szere+vállalásamodellérték( volt kortársai számára& Korának, m(velődési élet%nknekegyik legm(veltebb, legolvasottabb és a korszellemet összetettségébenmegértő ké+viselő"e&

- re$ormkorban, amikor a nemzet sorsa ker%l előtérbe, Kölsey ahaladás harosává vált, költőként és +olitikusként a közért val#selekvés, a nemzet $ölemelkedéséért val# k%zdelem belső +arans voltszámára& ) ezt "elölte ki $eladatul kortársai számára& E+igrammá"ának

$ölsz#ltása a kor "elszavává lett5 F6ass, alkoss, gyara+ts5 s a haza$ényre der(l!G

0us+t

Hs d%ledékeiden, 6usztnak romvára megállékP 0send vala, $elleg al#l szállt $el az é""eli hold&

)zél kele most, mint sr szele kélP s a sarnok elontott szlo+i közt lebegő rémalak inte $elém&

1U



4s mond5 6on$i, mit ér e+edő kebel e romok ormánA Yégi kor árnya $elé visszamerengni mit érA/essze "övendővel komolyan vess öszve "elenkortP 6ass, alkoss, gyara+ts5 s a haza $ényre der(l!

- '(m gazdag történelmi mlttal rendelkező helysznt idéz $öl&- huszti vár első rásos emltése még 1>b#l val#, de igazán

$ontos történelmi helysznné a ]esselényi>$éle összeesk%vés ide"ébenvált& *& Yák#zi Meren hadainak egy része 18LZ>ben itt talált menedéket)+ork tábornok seregei elől& Ekkor a vár tula"donosa a /agyarországr#lel%ldözött 'hököly *mre volt& 6uszt vára lett a kibontakoz#kurumozgalom egyik köz+ont"a is&

- szabadsághar hanyatlása ide"én **& Yák#zi Meren 1L11>ben6usztra országgy(lést hvott össze, de akkorra már megsz%letett aszatmári békeszerződés&Ekkor kezdődött meg a vár leszerelése, s lass romlása& 1L88>ban többvillámsa+ás is érte& '(z keletkezett, a legtöbb é+%letet és a $alakat islerombolta& -z#ta véglegesen az enyészet lett az osztályrésze& /árasak a k%lső $alak rom"ai láthat#k&

E romokat sz#lt"a meg az !*igramma beszélő"e, a lrai én& -!rs"!ly+!t a romokon áll# szemlélődő lrai én helyzetét rögzti&

- m( s+!r%!+!t! idő> és értékszembestő& - mlt>"elen>"övőidődimenzi#it a szemlélődő lrai én "elen ide"( helyzete ka+sol"a össze5FHs d%ledékeiden, 6usztnak romvára megállékG& - helysznt megidézőtá"elemek a s+!ntim!ntali+mus )s romanti%a kelléktáráb#l val#k5 Fazé""eli holdG, a Fsr szeleG, a Fsarnok elontott oszlo+iG& Ezek teremtikmeg a mltidézés romantikusan titokzatos, se"telmes hangulati hátterét,amelyet $ölerőst a mltb#l előlé+ő FrémalakG&

- ler# !rs!s+)d dil#gikussá válik& - mltb#l előlé+ett

szellemalak megsz#lt"a a lrai ént5 F6on$i, mit ér e+edő kebel e romokormánAI Yégi kor árnya $elé visszamerengni mit érAG - kétszeres FmitérG kérdés az értékekre irányt"a a $igyelmet& .em a Frégi kor árnyaG$elé, hanem a Fmessze "övendőG $elé kell tekinteni& - Fhon$iGmegsz#ltás a tudatosan vállalt, a közösségi élokért k%zdő haza$iszere+ére utal& - $eltett kérdés a re$ormkor köz+onti kérdése& -z önélmltba $ordulás helyett a selekvő haza$iság eszményét hirdeti5 F/essze

"övendővel komolyan vess öszve "elenkortPI 6ass, alkoss, gyara+ts5 s a

haza $ényre der(l!G& -z egyes szám második személy( igealakok nemsak a megsz#ltottra vonatkoznak& - $elsz#ltás az egész nemzethez

2Z



sz#l& - három ige a re$ormkor tula"donké++eni +rogram"a& - nemzetiönismeret sz%kségességére, a szellemi és gazdasági gyara+odásrautalnak&

-z e+igramma szerkezetében a rövid sattan# a vers hangulati>

érzelmi ss+ont"a& *tt válik a hangnem %nne+élyessé, +atetikussá& -komoly tárgy, +atetikus hangnem a klasszikus görög e+igrammák közésorol"a a költeményt& Ezt követi a str#$aszerkezet is, a disztihonalkalmazása&

:rsmarty @i"ály1FGG-1F

@örösmarty /ihály kortársai és az irodalomtörténeti hagyományszerint is a magyar romantika egyik kitel"estő"e, a kor meghatároz#személyisége& 4letm(ve mély esztétikai lét>és történelem$iloz#$iaikérdésekkel néz szembe&'ovábbgondolta a $elvilágosodáseszmerendszerét, s nemzete sorsát az emberiség sorsán át szemlélte& -világ rendezettségével és a dolgok végső értelmével szemben kétely

"ellemezte magtartását& EmberBés történelem$el$ogására a éltalanság ésaz otthontalanság élményéből $akad# tragikum és ir#nia "ellemző&

Költészete é++en ezért megelőlegezi korunk emberénekala+ta+asztalatát5 az egészként értelmezhető világ és személyiség$elbomlását, illz#rikus voltát& Ebből $akad, hogy költészeténekala+kérdései ma is érvényesek& @alamennyi m(nemben alkotott ésvalamennyi m($a"t meg"totta& - romantika esztétikai>+oétikai

"ellemzői5 az egyéniségkultusz, a szabdságeszméy és a személyesség "egyében elutast"a a mintakövető, imitái# elvére é+%lő klassziista +oétikát& - m(vész ki$e"ezés korlátlan szabadságát hirdeti, és ennek

"egyében "t"a meg a klasszikus m($a"okat, és olyan " m($a"okatteremt, mint a romantikus e+osz, a $iloz#$iai mesedráma, a gondolatiköltemény, az elégiko>#da&

A utt!n!rg-aluma

/a"d ha ki$árad az é" s hazug álmok +a+"ai sz(nnek

) a kitörő na+$ény nem terem áltudománytP/a"d ha kihull a kard az erőszak durva kezéből

21



) a szent béke korát nem udart"a gyilokP/a"d ha baromb#l s ördögből a né+zsarol# ds ) a nyomor +#rné+ emberiségre "avlP/a"d ha világosság ter"ed ki keletre nyugatr#l

4s áldozni tud# szv nemesti az észtP/a"d ha tanásot tart a $öld né+sége magával 4s eget ostroml# hangokon összekiált,) a za"b#l egy sz# válik ki dörögve5 Wigazság!W ) e rég várt követét végre lek%ldi az ég5-z lesz sak mélt# diadal számodra, nevedhez /élt# emlék"elt akkoron ád a világ&

-z e+igramma alkalmi versnek kész%lt5 .émetországban kiadtakegy dszes albumot a könyvnyomtatás $eltalál#"ának, Qutenbergánosnak a tiszteletére, a könyvnyomtatás $eltalálásának 7ZZ&év$ordul#"át %nne+elték& Ebben "elent meg @örösmarty költeményemagyarul és gyönge német $ordtásban& Ez az alkalom, !rs"!ly+!t,meditái#ra készteti a költőt& -rra az életm(ben többször is $eltettkérdésre keresi a választ, hogy F/ent>eI a könyvek által a világ elébbAG9Qondolatok a könyvtárban;, hogy mikor lehet mélt#ké++enmeg%nne+elni a könyvmyomtatás $eltalálását&

- versnek %nne+ront# élzata van, hiszen az ut#bbi kérdésreval#"ában tagad# választ ad5 még nem lehet mélt#ké++en meg%nne+elniQutenberg emlékét& -nnak $eltételei vannak&

-z e+igramma első része é++ azokat a $eltételeket $ogalmazzameg, amelyek biztostékai a mélt# %nne+lésnek& St $eltételesidőhatároz#i mellékmondatban sorakoztat"a $öl a már a $elvilágosodáskorban meg$ogalmaz#d#, de megval#sulatlanul maradt élokat&

-z első két sor az áltudományok megsz%ntetését s%rgeti& Két

!ll!nt)t!s na+szak meta$orában Faz é"G és a Fkitörő na+$ényG>ben állt"aszembe a m(veletlenság és a m(veltség diadalra "utásának korát&- második $eltételben az örök béke megval#sulásának az #ha"a

$ogalmaz#dik meg& /egszemélyesti az erőszakot, s a béke krát gy "elenti meg, mint amikor az Ferőszak durva kezébőlG Fkihull a kardG&

- harmadik $eltétel a társadalmi igazságtalanság megsz%ntetését$ogalmazza meg két ellentétes m!ton(miáan Fné+zsarol# dsG és aFnyomor +#rné+G& Mel$ogása szerint az értelmetlen har mindkét

szembenáll# $elet elembertelenti egyaránt FbarommáG, FördöggéGalasonyt"a őket&

22



- negyedik $eltétel FkeletG és FnyugatG kulturáliskiegyesnltődését, a "#zan ész okosságánakés az Fáldozni tud# szvG

"#ságának harm#niá"át követeli&-z ötödik $eltétel kimond"a, hogy az eszményi társadalom a

vágyott emberi világ létre"ötte sakis a Fnagyvilág össze$ogásával, aF$öld né+ségénelG megegyzezésével, az FégiG igazság ala+"án val#sulhatmeg& Ez a távoli "övőbe helyezett, ut#+ikusan elké+zelt tökéletestársadalmi rend lehet sak mélt# diadal Qutenberg számára&

- klasszikus eigramma egyszer( mondaté+tkezése helyett@örösmarty e+igrammá"ára az erősen retorizált mondatfD+)s )sromantikára "ellemző látomásosság társul&

)z#noki bravurral megszerkesztett romanti%us %rmondat aköltemény, melynek a végére ker%l a $őmondat, késleltetés szere+éttöltve be& -z e+igramma "ang)t!l)t, mely disztihonban r#dott,*at!ti%us &nn!*)ly!s a %rmondatos szöveg$ormálás mellett a*rof)táló !s+)d"!ly+!t ad"a&

Cránd

)zerelmedért

Meldlnám eszemet4s annak minden gondolat"át,) ké+zelmim édes tartományátPElté+ném lelkemet)zerelmedért&

)zerelmedértMa lennék bér $e"én,

Melölteném zöld lombozat"át,Elt(rném villám s vész harag"át,) meghalnék minden év telén)zerelmedért& )zerelmedértNennék bér>nyomta kő,tt égnék $öldalatti lánggal,

Kihalhatatlan $á"dalommal,

2



4s némán szenvedő,)zerelmedért&

)zerelmedért

Elté+ett lelkemet*stentől "ra visszakérném,Disőbb erénnyel ékestném) örömmel ny"tanám neked)zerelmedért!

@örösmarty szerelmi költészetét két mzsa ihlette5 3erzel Etelkaés 0sa"ághy Naura& -z előbbi szerelem ihlette a 0songor és '%ndét, a)zé+ *lonkát, az ut#bbi az ?brándot és a /erengőhöz m(t&

- már öregedő költő lobban szerelemre az alig tizennyolévesNaura iránt, aki ma"d hitvese lesz& /ég a leánykérés előtt sz%letik meg avilágirodalom egyik legszebb romantikus szerelmi ra+sz#diá"a, az?bránd m( költemény&

A !rs"!ly+!t a kérlelő, e+ekedő udvarlás helyzetét rögzti& -vers a lrai én romantikusan s+!n!d)ly!s allomása5 Egyetlen indulat5a viszontszerelem heves vágya, a mindent legyőző szenvedélyön$ela"ánl# gesztusa alakt"a a szerkezetet&

Hravrosan megszerkesztett a költemény, ugynevezettt&%rs+!r%!+!t amelyben az első versszak a negyediknek, a második aharmadiknak az ellentéte& /inden versszak önmagában zárt, tökéletesegység, melyet a költeményben nyolszor ismétlődő kulssz#, aFszerelmedértG indt és zár& /intha korlátokat akarna szabni a kitörőszenvedélynek& Ezt a korlátokat áttörni vágy# érzelmi vihart 9tartalom;érzékelteti a vers láthat# nyelve 9$orma; is5 minden versszak első háromsora ra+sz#dikusan hosszabodik, négy>hat>kilen sz#tagos sorok követik

egymást, ma"d $ordtott sorrendben térnek vissza&- r(mr!nds+!r is az önmagába visszatérő körszer( $elé+téstmutat"a5 abba& -z első és utols# versszak kulské+e az Felté+ett lélekGmetonmia& elzi, hogy a költő ké+es e szerelem hatására lélekbenmeg"ulni& Ezt a meg"ulást az utols# versszakban az *stentől "ravisszakért és Fdisőbb erénnyelG ékestett lélek metonmiá"a $e"ezi ki& -második és harmadik versszak ké+ei a magasság és mélységhi+erbolikus távolságait ka+sol"ák össze& A )r' ormán villám és vész

harag"át kiáll# fa meta$orá"a áll ellentétben a bér>nyomta %# +okoliszenvedést ki$e"ező meta$orá"ával& /indkét meta$ora a lrai én

27



meg"elenési $ormá"a, s azt $e"ezi ki, hogy milyen szenvedést ha"land#vállalni a szerelmes $ér$i a kedvesért&

@al#"ában ezt sugall"a már a '(m is& -z ?bránd "áték a ké+zelettelki$e"ezve, hogy a lrai én számára az elérhetetlennek t(nő kedves

szerelméért milyen áldozatokra lenne ké+es&Ez a t%relmetlen szenvedély, ellenállhatatlan ostrom megszerezteNaura beleegyezését&

P!t#fi Bándor1F23-1F4/

F az istenek magyar kedvene& /indent megka+ott, hogy nagyköltő lehessen5 tehetséget, történelmet, sorsot&G> rta r#la .émeth Q&Héla& F.ins még egy költő a világirodalomban, akinél az élet és költészet olytökéletes egységet alkotott volna, mint 3ető$inélG B rta Mekete )ándor&

6uszonhat évet élt, s világirodalmi rang s méret( életm( maradtutána, mely kor$ordul#t "elentett& *rodalmunkra mindeddig a legnagyobbhatást gyakorolta& Negalább néhány versét minden magyar ismeri&Költészetére, irodalom$el$ogására szinte minden "elentős magyar alkot#

re$lektált&-ddig ismeretlen témákat honostott meg költészet%nkben5 nála

"elenik meg először a saládi lra, a szerelmi költeményekben a hitvesi,házastársi szerelem ábrázolása, tá"költészetében +edig a 3uszta, amagyar -l$öld mélt# ra"za&

Korai költeményeiben, első kötetében követi a né+iesség stlusát,mely a korszakban viszonylag $riss $el$edezés& Költészete nyomán "hangok ker%lnek a versekbe, nyelve $elszabadul a Kazinzy>$éle

F$entebb stlG használatát#l& Elhagy"a a mitol#giai elemeket, a$inomkod# kör%lrásokat& Közérthetően, egyszer(en sz#l mindenkihez, ané+ nyelvét beemeli az irodalomba gy, hogy emellett meg"elenik akora m(velt, tanult emberére vall# sz#készlet is&

K%lönösen szerensés +illanatban lé+ett $el5 a re$ormkorbanalakultak ki tula"donké++en a $olyamatos irodalmi élet kereteiP aFkorlátlan lehetőségekG ide"e volt ez, amikor a szé+literatratá"ékoz#dási és vonzási köre kisi és könnyen áttekinthető voltP a hazai

nyelv és irodalom m(velése nem su+án kulturális %gynek, hanemhaza$ias tettnek számtott&

2

http://hu.wikipedia.org/wiki/Puszta

http://hu.wikipedia.org/wiki/Alf%C3%B6ld

http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=N%C3%A9piess%C3%A9g&action=edit

http://hu.wikipedia.org/wiki/Alf%C3%B6ld

http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=N%C3%A9piess%C3%A9g&action=edit

http://hu.wikipedia.org/wiki/Puszta



B+!*t!m!r )g)n

)ze+tember végén/ég nylnak a völgyben a kerti virágok,/ég zöldel a nyár$a az ablak előtt,De látod amottan a téli világotA/ár h# takará el a béri tetőt&/ég i$"u szivemben a lángsugar nyár ) még benne virt az egész kikelet,De me sötét ha"am őszbe vegy(l már,

- tél dere már meg%té $e"emet&Elhull a virág, eliramlik az élet&&&^l", hitvesem, (l" az ölembe ide!Ki most $e"edet kebelemre tevéd le,6olna+ nem omolsz>e sirom $ölibeAh mondd5 ha előbb halok el, tetemimreKönnyezve bortasz>e szem$ödeletA) rábrhat>e ma"dan egy i$"u szerelme,

6ogy elhagyod érte az én nevemetA

6a eldobod egykor az özvegyi $átyolt,Me"$ámra sötét lobog#ul akaszd,4n $el"övök érte a sri világb#l-z é" köze+én, s oda leviszem azt,Netörleni véle köny(imet érted,Ki könnyeden el$eledéd hivedet,

) e szv sebeit bekötözni, ki téged/ég akkor is, ott is, örökre szeret!

1O7L sze+tember O>t#l okt#ber 2Z>ig a kolt#i 'eleki>kastélybantöltötte mézesheteit 3ető$i és )zendrey lia& *tt sz%lettek olyan versei,mint a Heszél a $ákkal a bs őszi szél és a )ze+tember végén& - lrai énaz emberi élet örök nagy kérdéseiről5 szerelemről, halálr#l,muland#ságr#l meditál e halhatatlan !l)giáan5 9d#- )s

)rt)%s+!m!s(t# ez a költemény, melyben nyár és közelgő tél, i$"ság

28



és muland#ság, h(ség, h(tlenség, értékteltett és értékvesztett világa$esz%l egymásnak&

- vers $ele"thetetlen természeti ké++el indul& - kolt#i kastélykert"éből elé"e tárul# völgyet, a távolban Fbéri tetőtG szemléli a lrai én&

- nyár szé+ségeit, a még nyl# virágokat, a zöldellő lombokat a tél$enyegető közelsége árnyékol"a be& - nyár és tél riaszt# ellentétét $edezi$el önnön lelkében is5 $iatal i$" szvében még ott a virul# kor, de sötétha"a őszbe vegy%l már& E szub"ektv +árhuzam ké+eiben $elvillannakmind a négy évszak motvumai5 a lángsugar nyár, a kikelet, az őszbevegy%lő ha", a tél dere& E meta$orák se"tetik meg a rohan#,$eltart#ztathatlan idő mlását&

E részletező ké+ek után összegez a lrai én5 FElhull a virág,eliramlik az életG& Ez a dallamos str#$akezdő sor nemsak szavai$ogalmi "elentésével beszél az élet muland#ságár#l, de zené"ével is& -$olyékony <lG hangok lágyságát a gyorsan +ergő FrG hangokellenslyozzák, halmozásukkal is a muland#ság érzését sugall"ák& Ezterőstik $el a lebegő ana+esztusok, melyek a sa"átos sze+tember végi!l)gi%us orongós "angulat varázskörébe ragad"ák az olvas#t&

.em véletlen%l álltotta Kosztolányi azt, hogy ez a magyarirodalom legszebb verssora& - $enyegető elmlás látványa személyesélménnyé mély%l, s ez alakt"a a költemény további érzelmi, gondolati

$onalát&- l!(ró !rs!s+)d a allomásos )s a dialogi+áló !rs!s+)dd!l

álta%o+i% & -z általános muland#ság, az élet eliramlása ébreszti $el alrai énben a halál gondolatát, s az özvegyen marad# $iatal hitveslátomását& - betel"es%lt szerelem boldog na+"aiban önkéntelen%lmer%lnek $el a $éltés és az aggodalom ősznte érzései5

Fh mondd5 ha előbb halok el, tetemimreI Könnyezve bortasz>eszem$ödeletAI ) rábrhat>e ma"dan egy i$"u szerelme,I 6ogy elhagyod

érte az én nevemetAG- költemény utols# részében a $iatal özvegy látomása hv"a előazt a $á"dalmas elké+zelést, hogy lia "ra $ér"hez mehet& - rai énel"átszik ezzel a lehetőséggel, s a szentimentális költészet kelléktáráb#lkölsönzött szin+adias "elenetet é+t $öl& /eglátta"a az özvegyi $átylateldob# asszonyt s a srb#l kilé+ő halott önmagát& De a hitvesih(tlenségre nins más szava, mint a halálon tli szerelemé, hiszen mégakkor is, ott is szeretni $og"a&

2L



Elálás

*tt a bus+er5 válok& > .em szabad!Neomlok, a világ kereng velem!

E szenvedés, e szörny% kn alatt6ogy nem re+edsz meg, égő kebelemA

.em, én nem hordom többé terhemet,6abár egy élet ra"ta $%ggene,@ál" lángszavakká, titkos érezet,'e szvem +okla, szvem édene&

) ha sz#lanék is, mit remélhetekA- sors irántam oly vad, oly keményPh kárhozat, oh gyilkos ké+zetek!

.em gyl érettem viszonérzemény&

4n távozom, s örökre távozomQyötrő titkommal tőled, oh leány!@ezessen a sors boldog takon,Sröm>tavasznak t%ndér>korszakán&

Negyen +ályád mosolyg# r#zsakert,4s minden #ra benne r#zsaszál,) ne tudd, ne tudd, leányka, e levert)ziv>é""elen, hogy sillagom valál!

)zerelmi költészetének egyik nagyon korai zsengé"e az 1OU>ben

keletkezett Elválás m( költeménye&- '(m a !rs"!ly+!tr! utal, a betel"es%letlen szerelem okozta

$á"dalom nyomán a lrai én végleg bst mond a kedvesnek& - vers$el%tésében a F.em szabad!G $elkiáltás e szerelem titkos, re"tett voltárautal& - lrai én talán még önmagának sem meri bevallani érzéseit, s akedves elől is re"teni +r#bál"a, nem bzik szerelme viszonzásában&

- !rs!s+)d zaklatott belső monol#g, a lélek legmélyebbszenvedéseit $eltár# önkitárulkoz# vallomás& - lélek zaklatottságát a

f!ls+ól(tó f!l%iáltó )s %)rd# mondato% $elt(nő gyakorisága $e"ezi ki&

2O



- költemény nm!gs+ól(tó versként indul, a lrai én mintegyönmagával vitatkozik, gy érzi, hogy ké+telen tovább sz#tlanul hordaniszenvedését, ki kell mondania, szavakba kell öntenie $á"dalmát5 F@ál"lángszavakká titkos érezet,I te szvem +okla, szvem édeneG& -z idézett

két m!tafora a +okol és az éden kulsszavai a költeménynek, hiszenki$e"ezik azt a romantikusan $elnagytott érzést, mely egyszerre$á"dalmat és egyszerre örömet "elent a lrai én számára&

- vers második részében az önmegsz#lt# versbeszéd dialogi+áló$ormát ölt& /egsz#lt"a kedvesét, s az igaz szerelmes önzetlenségével

boldogságot, örömet kván a kedvesnek F@ezessen a sors boldogtakon,I öröm>tavasznak t%ndér>korszakánG&

- költemény s+!r!+# !l)) é++ e szembeálltás, a+ !ll!nt)tválik, mely a lrai én viszonzatlan szerelemből $akad# boldogtalansága,és a kedves $elhőtlen, boldog "övő"e között $esz%l& -z előbbire a Fszv>é""elenG, az utobbira az Föröm>tavaszG meta$ora utal& 3ető$i költőileleményének, nyelvteremtő zseni"ének korai megnyilatkozásai ezek ak%lönös sz#szerkezetek, melyeknek "elentésköre igen tág&Heilleszkednek részben a szentimentalizmus és romantika kelléktárába,másrészt az arhet+usok rend"ébe az évszak> és na+szakszimbolikarévén& 6angulatilag a vers !l)gi%us a f!l&t)s! *at!ti%us tragi%us&

A+ )n s+!r!lm!m555

-z én szerelmem nem a salogány,Kit $ölkeltett a ha"nalsz%rk%let,6ogy édes ének sz#l"on a"akán- na+ s#k"át#l r#zsás $öld $elett&

-z én szerelmem nem kies liget,6ol sendes t#ban hattyk ringanak,Mehér nyakok mig b#kot integet- vzbe néző hold sugárinak&

-z én szerelmem nem nyugalmas ház,/it kert gyanánt kör(l a béke vett,6ol a boldogság anyaként tanyáz,

) t%ndérleányt sz(l5 a szé+ örömet&

2U



-z én szerelmem rengeteg vadonP- $éltés benne mint haram"a áll,Kezében tőrP kétségb_esés vagyon,/inden dö$ése százszoros halál&

/ár a '(m! is "ellegzetes e korai 3ető$i versnek, hiszen utal aköltemény allomásos "ellegére, a lrai én önkitárulkoz#személyiségére& - mként kiemelt Faz én szerelmemG birtokos "elzősszerkezet minden versszak élén megismétlődik, s ez a kit%ntetett helynyomatékost"a a vallomás szub"ektv, személyes voltát& =gyanakkor a+ism)tl)s a vers egyik szerkesztő elve is&

- !rs!s+)d mani$esztum "elleg(, retorikus, melynek során alrai én érveket és ellenérveket sorakoztat $el&

-z első három str#$ában elhatárol"a magát a konvenionálisszerelem$el$ogást#l& Ezt $e"ezik ki az ismételt tagadások& )zámára aszerelem Fnem salogányG, Fnem kies ligetG, Fnem nyugalmas házG& Em!taforá% , melyekkel a szerelmet azonost"a a nyugodt, der(s,kiegyenslyozott szerelem ismérvei&

- szentimentalista és romantikus lra kelléktáráb#l kölsönzöttdszletelemekből bont"a ki az egyes versszakok élén kiemeltmeta$orákat& - salogány meta$orához az édes ének, a ha"nalsz%rk%let, a

r#zsás $öld "elzős szerkezetek társulnak ön$eledt, idillikus hangulatotkeltve& - második versszak köz+onti meta$orá"ához a Fkies ligetG>hezszintén idilli%us "angulatot keltő ké+ek társulnak5, a Fring# hattykG

$!l+#s s+!r%!+!t, a Fsendes t#G és a Fvzbe néző holdGm!gs+!m)ly!s(t)s!% &

- harmadik versszak Fnyugalmas házG meta$orá"a %om*l!Mall!gori%us %)**) tágul, melynek ké+i elemei az elvont $ogalmakallegorikus női alakokban val# meg"elentése5 F6ol a boldogság

anyaként tanyáz,I s t%ndérleányt sz(l5 a szé+ örömetG&Ezzel az idillikus szerelem$el$ogást tagad"a a lrai én& -háromszoros tagadás után a vers zárlatában meg$ogalmazza sa"átszerelem$el$ogásának lényegét& )zerinte a szerelem Frengeteg vadonG,melyhez sz%kségké++en hozzátartozik a $éltés, a kétségbeesés és amindenre elszántság&

/egváltozik a vers dszletezése& - vadromantika tá"aira vezet9vadon, haramia, tör, dö$és, halál;& .onkon$ormista, lázad#, "szer(

szerelem$el$ogást $e"ez ki& E két$éle szerelem$el$ogás s+!m!áll(tásas+!r!+i a %lt!m)nyt, és oszt"a két aszimmetrikus szerkezeti egységre&

Z



-z első három versszakot előkésztésnek, fo%o+ásna% is tekinthet"%k,melyre sattan#szer(en $elel az utols# versszak& - költemény m($a"ilagdal B rövid ter"edelm(, szub"ektv életérzést $e"ez ki, nagy$ok zeneiség

"ellemzi&

A irágna% m!gtiltani n!m l!"!t555

- virágnak megtiltani nem lehet,6ogy ne nyl"ék, ha "ön a szé+ kikeletPKikelet a lyány, virág a szerelem,Kikeletre virtani kénytelen&

Kedves babám, megláttalak, szeretlek!)zeret`"e lettem én szé+ lelkednek >)zé+ lelekednek, mely mosolyog szelden)zemeidnek b(vös>bá"os t%krében&

'itkos kérdés keletkezik szvemben5/ást szeretsz>e, gyöngyvirágom, vagy engemAEgymást (zi bennem e két gondolat,

/int `sszel a $elh` a na+sugarat&

a" ha tudnám, hogy másnak vár s#k"ára'%ndér orád te"ben sz# r#zsá"a5Hu"dos#"a lennék a nagyvilágnak,@agy odáadnám magamat a halálnak&

Yagyog" reám, boldogságom sillaga!

6ogy ne legyen életem bs é"szakaP)zeress engem, szvem gyöngye, ha lehet,6ogy az isten áld"a meg a lekedet&

- n)*i!ss)g egyik legszebb megnyilatkozása ez a vers& 3ető$inem k%lsőségekben követi a né+dalt, nem törekszik a né+ies $ordulatok,né+ra"zi sa"átosságok halmozására, mint számos kortársa, hanem gy élvele, mint egyéniségének természetes ki$e"ező eszközével& - né+dal

szellemét, a benne megnyilatkoz# né+i szemléletet sa"áttotta el a költő&Ez a magyarázata annak, hogy dalai már életében elindultak a

1



$olklorizái# t"án, és szerves alkot# részei lettek né+költészet%nknek&*lyen dalai a 'ávolb#l, He$ordultam a konyhára, 'emetésre sz#l az énekvagy - virágnak megtiltani nem lehet&&&

- lrai én közvetlen személyes megnyilatkozása e költemény,

vallomás, melyet kedveséhez intéz& Közvetlen, az élőbeszédreemlékeztető stlusa, nagy$ok zeneisége, egyszer(, tisztaérzelemki$e"ezése révén a dal m($a"ába sorolhat#&

-kár a né+dalok, 3ető$i dala is t!rm)s+!ti %!+d#%)**!l indul5F- virágnak megtiltani nem lehet,I 6ogy ne nyl"ék ha "ön a szé+kikeletG& /eg"elennek a n)*dalra $!ll!m+# mot(umo% 9a virág, atavasz;, melyek összeka+sol"ák, *ár"u+ama állt"ák a természetiké+et a szerelmi érzéssel5 FKikelet a lyány, virág a szerelemG& /ár amásodik versszakban megsz#lt"a a kedvest, né+ies megsz#ltással $orr#szerelmi vallomásra $akad5 FGKedves babám, megláttalak, szeretlek!I)zerető"e lettem én szé+ lelkednek>I )zé+ lelkednek, mely mosolyogszeldenI szemeidnek b(vösbá"os t%krébenG&

- versszak "angulata idilli& - következő versszakban a szerelmiérzés idill"ébe bele"átszik az esetleges viszonzatlanságb#l $akad#$á"dalom !l)gi%ussága& <lt#i %)rd)s!% f!l%iáltáso% $e"ezik ki a lraién lelkében $elmer%lő kételyt5 F/ást szeretsz>e gyöngyvirágom, vagyengemAG 'ermészetből vett "asonlattal $e"ezi ki a remény és

reménytelenség közt vergődő lélek álla+otát5 FEgymást (zi bennem ekét gondolat,I /int ősszel a $elhő a na+sugaratG&

- $okozásban el"ut a halál gondolatáig, hiszen az élet szerelemnélk%l értelmetlen&- verszárlatban az udvarl# versek gesztusával kérszerelmet5 F )zeress engem, szvem gyöngye, ha lehetG, ma"d *stenáldását a kedvesre&

Melt(nő a versben a kedvest megnevező m!taforá%változatossága, melyek a né+költészet ismert $ordulatai5

FgyöngyvirágomG, F babámG, F boldogságom sillagaG, F szvemgyöngyeG&- né+ies stlushoz remek%l illik a né+dalok %temhangslyos

ritmusa, +áros rmszerkezete&

N$ an555

4" van, send és nygalomnak é"e,- magas menny holdas, sillagosP

2



)zőke gyermek, kékszem( kökény$a,Drágagyöngyöm! mit sinálsz te mostA

Engem édes álmak környekeznek,De nem alszom, ébren álmodom&/inden álmam egy $ényes királyság,) koroná"a te vagy, angyalom!

He szeretném most, ha lo+ni tudnék,- lo+ás bármily rt lelki $olt!/eglo+nám az álmak kinstárát, hogyQazdagtsam a szegény val#t&

-z 1O7>ös esztendőben két szerelmi versiklust is alkotott3ető$i5 a 0i+ruslombok Etelke sr"ára és a )zerelem gyöngyei m(t& -zelőbbi az alig $ellobban#, máris tragédiába $ul# szerelem emlékét őrzi,az ut#bbi egy rövid, boldog $ellángolás eredménye& /ednyánszkyHertához, a gödöllői "#szágigazgat# lányához intézi a harminkilendarabb#l áll# vers$(zért& - iklus valamennyi verse 1Z>U>1Z>U>essz#tagszám str#$ákb#l é+%l $el& ?ltalában zárt szerkezet(ek, költőinyelvezet%k ké+kins%k sokszn(& Két darab"a már a költő életében

közkedvelt lett5 a Ma leszek, ha&&& és az 4" van m(ek&- költemény a szerelmi vágyakozás verse& -z érzelmek elemi

ere"(, s+ontán megnyilatkozása azonban hiányzik a költeményből& Eznem is soda, hiszen a költő su+án néhányszori találkozás emlékébőlszövi versbe kedvese alak"át, s a s+ontán lrai megnyilatkozás helyettinkább a szerelemről magár#l elmélkedik&

- vers '(m! ki"elöli a !rs"!ly+!t idődimenzi#"át&elenide"(ségével egy +illanatké+et villant $el& Nerással indul a vers,

3ető$i kedvelt természeti motvumai, a hold és a sillagok adszletelemek& - dszletezéssel meg is teremti az ábrándozás romantikushangulatát& - magányos lrai én álom és val#ság határán idézi meg akedvest5 FDrága gyöngyöm, mit sinálsz te mostAG

- dialogi+áló !rs!s+)d azonban sak %r%gy arra, hogyönmagár#l, sa"át érzelmeiről vall"on& ?lmai F$ényes királyságG>ánaklegszebb koroná"aként nevezi kedvesét& El"átszik a gondolattal, hogyszerelme ere"ével milyen áldozatra is lenne ké+es& Kider%l, hogy akár alegrtabb selekvésre is vállalkozna, meglo+ná az Fálmok kinstárátG,



hogy a val#ságot megszé+tse& /oralizál# magatartásával F- lo+ás bármily rt lelki $oltG $okozza, kiemeli sa"át vállalkozását&

- romanti%us f!lnagy(tás túl+ás mellett a vers ké+anyaga is aromantika kelléktáráb#l val#& -z Fédes álmokG szinesztézia a F$ényes

királyságG, a FkoronaG, FkinstárG meta$orák a lrai én $el$okozottérzelmeinek ké+i ki$e"ezései& - romantika mellett a n)*i!ss)gstlus"egyei is $elbukkannak a költeményben, $őként a kedvest azonost#meta$orákban, mint a Fdrága gyöngyömG és a Fkék szem( kökény$aG&- költemény "angulata ábrándos, melankolikus& - $élrmek lehalkt"áka vers zeneiségét&

Arany János1F17-1FF2

-rany ánost az irodalmi közvélemény 3ető$i mellett az egyiklegnagyobb magyar költőnek tart"a& F/inden szál hozzávezetett, ésminden szál tőle vezet a magyar szellemi életnek ő a sugárzási

köz+ont"aG B r"a r#la )zerb -ntal& 4letm(ve sok évszázados irodalmihagyományunk egyik betetéző"e és összegző"e, ugyanakkor öregkorilrá"ával " irodalmi törekvések elindt#"a& - @ilágost követő irodalmiélet egyik $ő szervező"e, aki tanulmányr#ként és kritikuskéntmaradand# értékeket teremtett& )a"át kora inkább verses e+iká"átméltányolta, a kortárs irodalomkritika $öl$edezte a lrikus -ranyt, séletm(vének é++en ezt a rétegét tart"a a klasszikus modernségelőké+ének&

Snmagát e+ikus költőnek tartotta, aki sak néha tördelte lrais#ha"okba $á"# lelkét& Költészetében a modern ember válságta+asztalataker%l előtérbe& Eszmény és val#ság szembenállása elégikus $á"dalommaltelti költészetét& @álságélménye nyilvánval#an össze$%gg az észelv(világké+ megbomlásával, a romantika haladáseszményénekmegrend%lésével, az egyéni nemzeti azonosságvesztés tragikusélményével& - szabadsághar bukása, a költőtárs elvesztése, azönkényuralom zsarnoksága lemond#, rezignált szemlélet(vé teszi

költészetét&

7



A l!$t#n

)záll az este& 6oll#szárnya/egrezzenti ablakom&

Ereszkedik lelkem árnya,Elborong a multakon& .ézek vissza, mint a $elhT?thaladt vidékre néz5ly komor volt, > oly zöldellT,ly der%lt most az egész&

Holdog évek! > ha ugyan ti

Holdogabban $olytatok, >/ultam zöld virányos hanti!6add merengek ra"tatok&

Hár +anasszal, bár soha""al-kkor is szám telve lTn5Kevesebbem volt egy "a""al&&&6ittel s%ggtem a "övTn!

/ost ez a hit&&& néma kétség,) minél messzebb haladok,-nnál mélyebb a sötétségP@issza sem $ordulhatok&

.em magasba tör, mint másszor >4ltem le"tTs t"a ezP/int ki é""el vzbe gázol) minden lé+ést #va tesz&

- le"tőn '(mD költemény "elentésének meg$e"téséhez kulsot ad, hogyaz első és utols# sorai két olyan irodalmi m(re "átszanak rá, amely$ontos szere+et töltött be -rany élményvilágában& - vers kezdete 3oe -holl# m( hres költeményét idézi $öl& - m( zárlata azokra a sorokraemlékeztet, amelyek +helia halálának kör%lményeit beszélik el& -6amlet -rany kedves olvasmányai közé tartozott, s ut#bb az ő remek$ordtásában vált nemzeti irodalmunk szerves részévé& E két utalás

bizonyossá teszi, hogy - le"tőn a halállal val# szembenézés álla+otát,az élet végéhez $(ződő bizonytalanságérzetet $e"ezi ki&

http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/alejton.htm







-z idő> és a térmeg"elölés által meghatározott !s+)d"!ly+!t"!+ akilátástalanság, hitetlenség, reményvesztettség hangneme társul, az esteés a le"tő ké+zetét a F@issza sem $ordulhatok!G sor ka+sol"a össze&

- költemény is !l)gi%us "angn!mD& 9d#- )s )rt)%s+!m!s(t#%lt!m)ny, melyben az értékszegény "elennel értékgazdag mltat álltszembe& - beszélő sa"át "elenlegi lelkiálla+otát leszáll# estéhez,emlékeit na+s%tötte zöld virágos hantokhoz hasonlt"a& -z esteWholl#szárnyaW nem su+án na+szakot "elöl, hanem, mint ősi arhet+usaz élet esté"ét, alkonyát is "elenti&

A !rs"!ly+!t, az ihlet $orrása5 a mlton sendesen t(nődő, merengőlelkiálla+ot& - költeményt indt# m!tafora F)záll az esteG, a le$elévelő térbeli mozgással +árhuzamosan ki$e"ezi azt is, hogy W a lélekárnya isWereszkedik, visszaszáll a mltba a borong# emlékezet&

- "elenből , messziről visszatekintve, melyet a természetből mertett"asonlat tesz ké+szer(vé, a mlt der%ltnek, zöldellőnek látszik, bár ezeka Wboldog évekW is telve voltak s#ha""al, +anasszal& /égis5 a komor,

+anaszos mlt hordozott olyan értékeket, amelyek mindenest%l

hiányoznak a "elenből& - "a""al és szenvedésekkel teli mltban mégléteztek lehetőségek a ba"okat $elold# "övő számára, még élt a

boldogabb W"övőn s%ggőW hit&

Má"dalmas, s#ha"szer( f!l%iáltás idézi $el a tovat(nt boldog éveket& - "övő "elenné lett a ml# idő során, s a reménykedő hit helyébe a WnémakétségW, a reménytelen kilátástalanság lé+ett& F/ost ez a hit&&&némakétségG m!tafora s(rti ké+be lelkiálla+otát&

Ebből a tragikus létálla+otb#l következik, a m!tafori%us mmelössze$%ggően, a zár# str#$a m!taforáa )s "asonlata burkoltlétértelmezés& F4ltem le"tős t"a ezP /int ki é""el vzbe gázolI ) mindenlé+ést #va teszG& -z élet t"a már nem WmagasbaW tör, hanem le$elé vezeta le"tőn, a halál $elé& - sors kiismerhetetlen, láthatatlan veszélyeket re"t5a lét sötét vize örökös $enyegetést, ismeretlen sa+dákat tartogat azember számára& Ez indokol"a a meg$ontolt #vatosságot, a sorsba val#

beletörődést, az élet kokázatának sztoikus elviselését&

8



- le"tőn m( !l)giáól hiányzik a vigasztal#, $elold# be$e"ezés5egységes hangnem(, szigoran szerkesztett remekm( ez&

@!dd# órán

Helenézek a nagy é"szakába,-lszik a $öld, maga árnyékába_P*tt vagy amott sillagok rö++ennek5Qondolatim is gy "önnek>mennek&Qondolatom sza++anbuboréki0sillog#k, mint oda$enn az égi5De töredék mindkettőnek ut"a >/ind szét+attan, mielőtt meg$ut"a&

-rany 1OLL nyarát a /argit>sziget h(s $ái alatt töltötte& - természetközelségében, a tölgy$ák árnyékában visszatért alkot#i kedve, és aQyulai 3ált#l ka+ott ka+sos könyvbe rta öregkori költészetének azokata darab"ait, amelyek so+ort"át maga illette FszikékG megnevezéssel& -kései +ályaszakasz lrai alkotásai között számos remekm( találhat#& -versek egy k%lönleges egyéniség közna+i lelkiálla+otait, a k%lvilág a+r#

"elenségeire val# személyes re$le:i#it rögztik, élet és halál kérdéseivel

viaskodnak& -z alkotás hiábaval#ságának $elismerése $ogalmaz#dikmeg az FszikékG egyik kis remekében a /eddő #rán m(költeményben&

- vers '(m)!n a meddő "elző elsődleges "elentésében a terméketlenség$ogalmát idézi $öl, a versegész viszonylatában konnotatv "elentésektársulnak hozzá, az alkotás hiábaval#ságának tragédiá"át előlegezikmeg&

- lrai én niróniáal s+!ml)li válsághelyzetét, $elismeri a váteszköltőszere+ének az ellehetetlen%lését, a k%ldetéses költői szere+anakronizmusát& Melismeri, hogy a modernség korában megváltozott am(vészeszmény&- mbeli meddő "elző és a sza++anbuborékként szét+attan# gondolategyaránt ezt a $elismerést támaszt"a alá& - vers $el%tése, a FbelenézekGige relevatv +illanatot rögzt, elindt"a a szemlélődésből kibontakoz#eszmélkedést& - FbelenézekG ige egyszerre utal a szemlélődés konkrét

tárgyára, a nagy é"szakára, a makrovilágra, és az önmagára val#re$letálásra, a mikrovilágra& Ez a kettősség össze$on#dik a vers

L



hasonlataiban& - hasonl# 9a FsillagokG; és a hasonltott 9aFgondolatimG; közös "egyei, hogy mindkettő sillog#, rö++enő,sza++anbuboréknyi élet(&

E részletező hasonlatokat az utols# két sor összevon"a FDe töredékmindkettőnek ut"a>I /ind szét+attan, mielőtt meg$ut"aG& - vers $!l!nid!$D )s *illantanyiságot %if!$!+# ig)i az élet töredékességét,illékonyságát erőstik $öl&- költemény $ogalmi> és ké+rendszere m!ditat( !l)gi%us "ang)t!lD&- verszárlat tragi%ussá hangol"a a költeményt&

@)g !+ !gys+!r555 /ég ez egyszer, még ut#szor6add zend%l"ön meg dalomP/ért sebeim_ re"tegetniA)zégyen>é a $á"dalomA'án könnyebb%l a nylt érzés6a s#ha"ban rést talál5h, ez örök benső vérzésP

h, e $olytonos halál!

Egyed%l a társaságban,Ezrek közt egyed%l&&&

- vers az szikék iklusába tartoz# öregkori költemény, mely iklussak a költő halála után, $ia gondozásában látott na+világot& @al#szn(tudatosan zárta ka+sos könyvbe e verseket, melyek semmiké++en semillettek bele abba a r#la kialakult költői ké+be, amelyhez a nemzet nagy

költő"e és a közösségi költői szere+ tartozott& Költői zseni"évelegyszerre lélegzett az eur#+ai szellemi törekvésekkel, s irodalmunkbanelsők között érezte meg, és $e"ezte ki az individuum magányát, aközösségi költőszere+ időszer(tlenségét, tlhaladottságát& Ezek agondolatok $oglalkoztat"ák a /ég ez egyszer&&&m( költeményében&

/ár a vers '(m! és $el%tése is rá"átszik @örösmarty utols# nagy versére,a @én igány m( ars +oetiara& A !rs"!ly+!t mindkét versben

ugyanaz5 az önbiztat# lrai magatartás, a még egyszer megsz#lalniakarás lrai helyzete& -kársak @örösmarty, -rany is $el%lemelkedve

O



válságos hangulatán, vállal"a a +oétai szere+ből $akad# sz#láskényszerét& /g @örösmarty a romantikus közösségi költőszere+tudatos vállalásának státusában sz#lal meg, -rany é++ eszere+lehetőséget kérdő"elezi meg, s ismeri $öl a magány, a +eri$ériára

szorultság költői helyzetét, mely a klasszikus modernség költőineksa"átos élménye& 4++ ezáltal, valamint szub"ektv hangulatainak$öltárása révén, és a l(rai )n "átt)r! "ú+ódása által 9a lrai én nins

"elen a selekvés alanyaként, su+án birtokragok utalnak rá; válik anyugatosok elő$utárává&

- vers első sorának mkénti kiemelése, a mben a három +ontrás"elének használata, valamint az utols# str#$a sonkaságatöredékességre utal&- be$e"ezetlenség egyrészt utalhat a tel"es költői elbizonytalanodásra, ahiábaval#ság érzésére, de ugyanakkor sugallhat"a azt is, hogy még vanmondanival#"a& Ez a $esz%ltség, !ll!ntmondás s+!r!+i a %lt!m)nyt5Snbiztatás, a $á"dalom t%relmetlen kimondásvágya, önkitárulkozás, asebek $öl$edésének igénye sz#lal meg a vers $el%tésében, averszárlatban +edig az értetlenség, a magárahagyottság $elismerése&Ezt a $esz%ltséget $e"ezik ki a retorikai alakzatok5 a $elsz#ltás F6addzend%l"ön meg dalomG, költői kérdés F/ért sebeim re"tegetniAI

)zégyen>é a $á"dalomAG, ismétlés F/ég ez egyszerG, Fh, ez&&&h, e$olytonos&&&G

- költeményben a dal és az elégia m($a"i "egyeire ismerhet%nk& -verset az egynem( érzelmek, nagy$ok zeneiség "ellemzi, melyet az%temhangslyos ritmus, a tiszta rmek határoznak meg& - dalt amelankolikus, borong#s hangvétel !l)giáá old"a&

,al+sam's!**

)zv, örömtől elszokott szv,/ultak gyászos özvegye!/eghervadtál, megha"oltál >-z vagy>é még, aki voltál,?rva szvem, az vagy>eA

h, neked már $á" a b is,-z öröm is $á" neked!

U



Hánt az árnyék, a der( is,Hánt az édes, keser( is,/int a szegény beteget&

.em a régi $á"dalom már,4vek $olytán ami rág50su+án mérgét hagyta benned,) minden illetésre szenved- tulérző $á"virág&

er! a multak h(s derével- "elent tovább ne öld&/i okod van " +anaszraA

.ézz a kikelő tavaszra5Ege $ényes, lomb"a zöld&

er! az áldott szé+ természetEnyhe öle hvogatP) temetőn, bárha bolyongok Eltakar"ák %de lombok - sötét srhalmokat&

-rany ötvenes években keletkezett költeményeinek meghatároz# "ellemző"e egyén és világ harm#niavesztésének, eszmény és val#ságellentétének ta+asztalata& Ezek az ellentmondások sa"átos m($a"ban, az!l)gi%o-ódáan ka+nak hangot& *lyen költeménye a Halzsamse++ m(verse is&

- megsz#lt# a háttérbe hz#d# lrai én& - tart#zkod# magatartás az

egyes szám első személy( álltmányok hiányában, illetve az egyes számmásodik személy( birtokos személyragok használatában ragadhat#meg& - megsz#ltott az Fárva szvG metonmiában meg"elenő költő 9+ars

+ro toto;, ezáltal a vers az nm!gs+ól(tó !rst(*usa sorolhat#&

- vers $el%tésében sor"áz# %lt#i %)rd)s!% elindt"ák a lrai énszámvetését, és megteremtik az id#- )s )rt)%s+!m!s(t)s helyzetét& Ezaz !ll!nt)t!+)s a vers $ő szervező elvévé válik& /lt B "elen B "övőszembes%l a költeményben& - mlthoz kettős értékeket rendel&Egyszerre emlti a régi $á"dalmat és a Fmltak h(s derétG& - "elenhez a

7Z



betegség létálla+otát ka+sol"a, melyben egyszerre $á" a b és az örömis, egyszerre bánt az árnyék és a der(, az édes és a keser( is& - Ftlérző$á"virágG meta$orával illeti kedélyálla+otát&

- további nm!gs+ól(táso%an ennek a létálla+otnak a megsz(ntetését#ha"t"a& Snnön $igyelmét a "övő $elé irányt"a& - Fkikelő tavaszG, Fazáldott szé+ természetG $eloldhatná $á"dalmát& Snmaga számára mégsemremél meg"ulást& El$ogad"a a természet rend"ét& - sötét srhalmok$elett kiha"tott %de lombok balzsamse++ként hatnak a lélek $á"dalmára&

- mben kiemelt balzsamse++ gy nyer kettős "elentést& Egyrészttart#st"a is a mlt $á"dalmát, másrészt viszont az idő távlatában enyhti,gy#gyt"a is azt& - természetben val# $elold#dás +anteisztikus gondolatais hozzáka+solhat# a balzsamse++ "elentéséhez&

- természeti dszletezés, a mélabs hangulat, Fárva szvG metonmia,FbG, FárnyékG, FtemetőG, Fsötét srhalmokG a s+!ntim!ntali+muskelléktáráb#l val#k& - mltidézés, +anteisztikus vallás$iloz#$ia,természetszimb#lumok, ellentétezés, szenvedélyesség,$el$okozottérzelmek +edig a romanti%á"o+ ka+sol"ák a verset&

:a$da János1F27-1F/L

4letm(ve a magyar lra alakulástörténetében a romantika és a klasszikusmodenség között helyezhető el& -z eszményké+ének tartott 3ető$iné+ies romantiká"át#l sokáig nem tudott megszabadulni, de a hetvenesévektől rt alkotásaival már a hangulatlra és a szimb#lizmuselő$utárának tekinthető& .em véletlen%l nevezte őt -dy Fszent

előd"ének, nagy rokonánakG& - modern magyar irodalmi kánonban betöltött sa"átos helyzetét "#l érzékeltei, hogy 1UZO>ban a modernmagyar költészet egyik nyitányának tekinthető kiadványát, - 6olna+antol#giát a szerzők neki a"ánlották& Mölismerték, hogy @a"da költészetehd a romantika és a modernség között& - modern ember életérzéseit, avilág $ölboml# egységének a tasztalatát közvettik költeményei& El$ordula romantikusok által hirdetett közösségi költőszere+ $elvállalását#l,kivonul a kaotikusnak, rendezetlennek érzékelt világb#l az

esztétikumban, a költészetben talál menedéket&Miloz#$iai, meta$izikaikérdések izgat"ák, az élet, a lét értelme $oglalkoztat"a& Qyakran e mély

71



gondolati tartalmakat összeka+sol"a az egyszer( dal$ormávallétrehozva a filo+ófiai dal m($a"át, amelyet olyan nagy lrikusainkm(velnek ma"d, mint Habits, Kosztolányi, #zse$ -ttila&

A+ &st%s

-z égen $ényes %stökösP uszálya-z ég $elétől le a $öldre ér&/ond"ák, ez ama WnagyW, melynek +ályá"aEgyenesP vissza hát sohase tér&

0sillagvilágok $énylő táborán át

- végtelenséggel versenyt rohan&Morogni körbe nem tud, nem akar, hátSrökké társtalan, boldogtalan!

*mád"a más a változékony holdat,- kaéran keringő sillagotPMenséges .iobé"a az égboltnak,Nobog# gyász, én neked h#dolok&

)zomoru sillag, életátkom ké+e,)ugár eset, mely $esti végzetem,-kárhová mégysz a mérhetlen égbe,'e minden%tt egyetlen, idegen!&&&

- '(m tárgymeg"elölő és szimbolikus egyszerre& -z %stökös aszélsőséges magány, a megalkuvásra ké+telenség vállaltsorsszimb#luma, akár a /ont>Hlan ké+&

-z %stökös alleg#riához köthető romantikus %lt#s+!r!* azeredetiségre, az egyszeriségre, a személyiségkultuszra vonatkozik& -zalleg#riának a romantikus személyiségkultuszhoz köthető "elentéseirehv"a $el a $igyelmet az F amaG mutat# névmással nyomatékostott ésidéző "ellel kiemelt FnagyG melléknév, a $ény motvum, de ugyanakkora társtalanság és a boldogtalanság "elentésköre is&

- harmadik versszakban önmegnevezésként $oghat# $öl a Flobog#gyászG o:imoron, ugyanis a korábban $ényesnek nevezett %stököst a

72



$ekete sznnel, a gyásszal hozza össze$%ggésbe& - lrai én a magaönazonosságát a másokt#l val# k%lönbözőségben ragad"a meg5Fsillagvilágok $énylő táborán átG idegennek és magányosnak vélimagát& Ez a tasztalat már a modern ember létérzékelése& Ezt erősti $el,

hogy az %stököst önmaga sorsalleg#riá"aként is értelmezi kimondva,hogy a Fszomoru sillag, életátkom ké+eG&

-z %stökös tula$donságai $ényes, +ályá"a egyenes, végig rohan azégen, társtalan, boldogtalan, magányos, egyetlen, idegen, a lrai én által$ölvállalt költői magatartás allegorikus ki$e"ezői& Ebben azazonosulásban a romantika zsenikultusza, eredetiség elve $ogalmaz#dikmeg&- beszélő 'sodál$a "ódol az %stökösnek, ugyanakkor !l)gi%us

belenyugvással veszi tudomásul annak magányát és idegenségét& Ez akettősség meghatározza a !s+)l# )s a m!gs+ól(tott közötti viszonyt&

- vers első három versszakáb#l hiányzik a lrai én, su+án a harmadikversszak utols# sorában "elenik meg, amire az én személyes névmás ésigei személyrag utal& - továbbiakban az életátkom, végzetem birtokosszemély"eles $őnevek utalnak a lrai én "elenlétére&

A !s+)d"!ly+!t5 az első két szakasz távolságtart# és személytelenhang"a $el$okozottá, vallomásossá válik&A +árlat %nne+élyes, elégikus hangoltság& - hangnemből kihallani agőgös zseni>öntudatot is& - vers szemantikai 9"elentéstani; szintenellentétező szerkesztés(& Mokozatosan emelkedő indulati ve tető+ont"áta harmadik szakaszban éri el& FNobog# gyász, én néked h#dolok&GMormailag ötöd$eles és négyes "ambusi 911 és 1Z sz#tag; sorokb#l é+%l$el& - négy, egyenként négysoros szakasz keresztrmes&

0ús+ ) múla

/int a /ontblan ssán a "ég,/inek nem árt se na+, se szél,0söndes szvem, többé nem égP

.em bánt"a "abb szenvedély&

Kör%ltem sillagmiriád@ersenyt kaérkodik, ragyog,

7



Me"emre sz#r"a sugarátP-zért még $öl nem olvadok&

De néha söndes é"szakán

Elálmodozva, egyed%l/lt i$"ság t%ndér taván6attyi ké+ed $ölmer%l&

4s ekkor még szvem kigyl,/int hossz téli é""elen/ontblan örök hava, ha tl- $ölkelő na+ meg"elen& & &

@a"da egyik legtökéletesebb alkotása az 1OL8>ban keletkezett 6sz évmlva m( költeménye, melynek alme Qina emlékkönyvébe& -zalm a Qina>versek körébe, azaz a szerelmes versek közé utal"a akölteményt& -z emlékkönyv +edig az emlékezés magatartására hv"a $ela $igyelmet& @a"da $iatalkori, reménytelen szerelme volt Qina,Kratohcill Qeorgina& -z éveken át hordozott betel"es%letlenség távolieszményké++é emelte a nőalakot, és megőrzte a vágyakozást&

- vers m($a"a dal& @a"da meg"t"a ezt a m($a"t !l)gi%us "ang)t!l!által& - költeményt nagy$ok személyesség, önkitárulkozás, áttekinthetőszerkezet, ké+bőség, erős zeneiség "ellemzi akár a romantikusszerelmes versek legtöbb"ét&

Yomantikusan szélsőséges motii%á$ú a vers& - "eges, távoli hegyss B ala+motvum a kor ismert alleg#riá"a 9elérhetetlenség,megközelthetetlenség, magány, hideg stb&;& Ehhez "árul a merész,

ellentétező hasonltás 9szv, t(z, szenvedély; a nyit# és a be$e"ezőszakaszban& - 2B& szakaszban a magány és az elt(nt szé+ségmotvumai meghatároz#ak B hatty B alleg#ria&

- költemény lrai én"ét az !ml)%!+# l(rai ala*állás "ellemzi& -szerelem ere"ét, végtelenségét a természetből vett ké+ekkel $e"ezi ki& -romantikusokhoz ké+est a klasszikus modernség $elé mutat az az "látásm#d, ahogyan a nő, illetve a szerelem emléke az örömöktől,

reményektől meg$oszt# világ "elké+évé, a végérvényes veszteségérzetki$e"ező"évé válik&

77



- költemény s+!r!+# !l! a hasonlat és az ellentét& - keretet ké+ezőhasonlat ellentétalakzata a vers szerkezetében gy "ut érvényre, hogy kétegymással ellentétes szimmetrikusan $elé+tett szerkezeti egységet hoz

létre& - két részt a FdeG ellentétes kötősz# ka+sol"a össze& -z elsőversszak /ontblan>hasonlata és a zár# szakasz FszvG metonmiá"a ahasonlt# és hasonltott $ölserélésével megismétlődik, keretet alkot& -hasonlat versvégi visszatérése meg is magyarázza a köz+onti ké+szokatlanságát, vagyis ahogy a $elkelő na+ $énye visszat%kröződik ahegyss örök haván, gy az emlékezés is ké+es $ölgy"tani azemlékező söndes szvét& - második szerkezeti egység meta$orái Fmlti$"ság t%ndértavánI hattyi ké+ed $ölmer%lG utalnak a vershelyzetre, azemlékező magatartására&A l(rai )n floldódi% a+ !ml)%!+)s!n és gyöngéd, bensőségeshangulat kerti hatalmába& -z első rész kozmikus távlatainak helyét, alélek belső világának $öltárása veszi át& - lrai én magatartásában előbba magány, a minden szerelemtől val# elzárk#zás gesztusa érvényes%l,ma"d ezzel ellentétben a második szerkezeti egységben az i$"ság, azegykori szerelmi szenvedély emlékének "raébredése $ogalmaz#dikmeg&

- zárlatban kider%l, hogy az i$"ság és az egykori szerelmi szenvedélyemléke a kiégett szv ritka és ml# +illanata, mely nem ké+es máráttörni a magány és a boldogtalanság "egyét&:!rsormá$a5 nyolsz#tag "ambusi sorok& Keresztrmes szakaszok&

Ady Endr!1F77-1/1/

- magyar szimbolizmus legnagyobb költő"e, a modern magyar lrattörő"e, a .yugat m( $oly#irat vezéregyénisége&

.émeth Nászl#, -dy költészetének kit(nő ismerő"e gy vall -dyr#l5

-dy költészete olyan, mint egy lrai székesegyház, amelynek oszlo+ai,tart#+illérei a szimb#lumok és motvumok, amelyek

7



szimb#lumrendszerré állnak össze& @al#ban -dy nagy gonddalszerkesztette eggyé verseit& -z X" versek 1UZ8>ban meg"elenő köteténekverseit már nem kronol#giai sorrenbe illeszti, hanem tematikusiklusokba szerkeszti, s gy tartalmi és hangulati szem+ontb#l egy%vé

tartoz# versek ker%lnek egy iklusba&-rra is %gyelt, hogy a mad# szövegek és a kulsversek kiemelt helyenszere+el"enek, +éldául a kötetek nyit# vagy zár# darab"aként& -z ismeg$igyelhető, hogy a keresztyén és mitikus számmisztika szerintvesrmeinek nagy része három sz#b#l áll&- kötet és ikluskom+ozi#k azt is eredményezik, hogy a költeményeknemsak önmagukban értelmezhetők, hanem +árbeszédbe lé+nek aiklus vagy más kötetek verseivel, s ezáltal "abb és "abb "elentésekkelgazdagodnak&

-z X" versek m( kötetét Néda asszonynak a"ánl"a& - kötet négytematikus iklusra tagol#dik5 Néda asszony zsoltárai, - magyar =garon,- dalol# 3árisz és )z(z ormok vándora meket viseli&E iklusokat kétars +oetikus vers $og"a keretbe5 a Q#g és /ag#g $ia vagyok én&&& és azX" vizeken "árok& /ár a kötet me is tudatosan utal az "szer(ségre& -zX" versek darab"ai meghökkentően máské++ sz#ltak, mint amihez aközönség hozzászokott& X" versnyelv, $el$okozott ké+szer(ség,

szimbolista>allegorikus ki$e"ezési m#d "ellemzi őket& -dy ki is emelte$ontosnak tartott szimb#lumait, gy hogy azokat nagy bet(vel rtamondat közben is&-rs +oetia érték( verseiben -dy önmtoszt teremt, verseiben$elnagyt"a a lrai ént& Snmagát hol Q#g és /ag#g $iának, hol +arasz-+oll#nak, a 6olna+ hősének, sz(zi vizek ha"#sának, sz(z ormokvándorának, Esze 'amás komá"ának, D#zsa Qyörgy unoká"ának ma"d

+ályá"a végén a 'egna+ hősének, eltévedt lovasnak nevezi&

Ezek a költői szere+ek egyszerre ka+sol"ák őt a romantikához, a nagyelődökhöz, de ugyanakkor a költői arisztokratizmus révén a klasszikusmodernség költőihez, hiszen é++ a szimbolisták álltották magukr#l,hogy ők olyan kivételes emberek, akik ké+esek a dolgok $elsznemögötti lényeget $el$ogni intuii#"uk révén& 6ang"a su+a daosinger%ltség& Snmagát k%lönbnek látta mindenkinél, érezte, hogy ő "/essiás, aki a magyarságot kritikai önszemléletre akarta ráébreszteni&

Snmtoszában ott él a tragikus k%ldetéstudat, a mártrságot is vállal#elhivatottság&

78



óg )s @agóg fia agyo% )n555

Q#g és /ag#g $ia vagyok én,

6iába döngetek ka+ut, $alat) mégis megkérdem tőletek5)zabad>e srni a Kár+átok alattA

@ereke hres t"án "öttem én,M%lembe még ősmagyar dal rivall,)zabad>e Dévénynél betörnömX" időknek " dalaivalA

M%lembe $orr# #lmot öntsetek Negyek az ", az énekes @azul,

.e hall"am az élet " dalait,'i+or"atok reám durván, gazul&

De addig srva, knban, mit se várva/égissak száll " szárnyakon a dal) ha elátkozza százszor 3usztaszer,

/égis győztes, mégis " és magyar&

-z X" versek nyit# darab"a a Q#g és /ag#g $ia vagyok én&&& kezdet(vers ars +oetia, +rogram vers, mely egy sa"átos költői magatartást álltelőtérbe& - nagyvilágot "árt , 3árizsb#l hazaérkező költő l(rai allomásaez a vers5 r#i szándékainak összegzése, s a hazához, a mlthagyományaihoz val# ragazkodásának ki$e"ezése is&- lrai én egyszerre vall"a magát az ősi Keletről hozott értékek

őrző"ének és a .yugatr#l hozott " költészet megteremtő"ének, amagyarsághoz tartoz#nak és a magyar elmaradottság ellen lázad#nak&

- vers leg$ontosabb s+!r!+# !l! tehát az !ll!nt)t& - lrai énmagatartását egyszerre "ellemzi lemondás 9hiába döngetek ka+ut, $alat;eltökélt da és k%zdésvágy 9mégissak száll, mégis győztes ) - hiába ésa mégis gyakran áll szemben -dy költészetében ki$e"ezve a költőhiábaval#ságok ellenére is vállalt k%zdelmét, amit m)gis morálnak is

szokás nevezni&

7L



- költemény "ellegzetes szimbolista vers, hiszen a költő k%l%nbözőm(veltségter%letekről származ# $ogalmakat, neveket emel s+imólumrangra5 olyan történelmi neveket, mint óg )s @agóg, akiknek a nevetöbb helyen is elő$ordul a Hibliában, mint *zráelt +r#bára tevő

+ogányság "elké+ei, akiknek hatalmát *sten el $og"a +uszttani,-nonymus őket a magyarság őseivel azonostotta, akiket .agy )ándorérka+ukkal zárt el a világt#l& - keletről "ött magyarsággal azonostottaőket -dy, s azáltal, hogy önmagát Q#g és /ag#g $iának nevezi ,hangslyozza a né+ével vállalt sorsközösséget&

- másik történelmi név a :a+ulé, aki *stvánnal szembeszáll# +ogánylázad#, a vele val# azonosulás "elzi -dy költői lázadásának szándékát,azt , hogy tudatosan száll szembe minden elavult költői szándékkal&

.emsak történelmi, hanem $öldra"zi neveket is szimb#lum rangra emel,mint +éldául :!r!'%)t mely a hon$oglalásra utal, s ezáltal az ősi, keletihagyományokhoz val# kötődés szimb#luma, ?))ny +edig a történelmi/agyarország legnyugatibb +ont"a "elzi a költői szándékot5 a nyugatiszimbolista költészet $elől történő "tás szándékát&Pus+tas+!r, az első országgy(lés sznhelye negatv tartalommalteltődik, a minden haladást gátl# hatalommal azonosul& Ezzel ahatalommal száll szembe a költő vállalva a szenvedést és megaláztatást,

mégis " , modern költészetet kván teremteni&

- költemény egyik kulsszava az F"G "elző hatszor ism)tl#di% ,nyomatékostva a !rs+árlatan meg$ogalmazott gondolatot5 mindenekellenére kész vállalni a modern, az " költő szere+ét&

O$ i+!%!n $áro%

.e $él", ha"#m, ra"tad a 6olna+ hőse,Yöhög"enek a részeg evezősre&Yö+%l", ha"#m,

.e $él", ha"#m5 ra"tad a 6olna+ hőse&

)zállani, szállani, szállani egyre,X", " @izekre, nagy sz(zi @izekre,Yö+%l", ha"#m,

)zállani, szállani, szállani egyre&

7O



X" horizonok libegnek elébed,/inden +erben ", $élelmes az 4let,Yö+%l", ha"#m,X" horizonok libegnek elébed&

.em kellenek a megálmodott álmok,X" knok, titkok, vágyak vizén "árok,Yö+%l", ha"#m,

.em kellenek a megálmodott álmok&

4n nem leszek a sz%rkék hegedőse,6a"tson )zentlélek vagy a korsma gőze5Yö+%l", ha"#m,

4n nem leszek a sz%rkék hegedőse&

-z X" versek első költeményére rmel a kötet zár#darab"ának, az X"vizeken "árok m( versnek a hang"a& /ár a '(m ars +oetia "elleg(meg$ogalmazás& -z F" vizekG "elzős szerkezet a költészet mégmegh#dtatlan ter%leteire utal& - benne meg"elenő F"árokG egyes számelső személy( ige előtérbe állt"a a lrai ént, és nyomatékost"a, hogy alrai én elhatárol"a magát a kita+osott utakat "ár# költőktől, és tudatosan

vállal"a az "t# szere+ét& Ez a költemény szintén ars *o!ti'a hiszenegy sa"átos költői magatartást állt előtérbe&

A !rs !s+)l#$! egyszerre vall"a magát az ősi értékek örökösének ésegy " költészet megteremtő"ének, k%ldetéses embernek, vátesznek&

Ké+rendszere 9 ha"#, sz(zi vizek, " horizonok, knok, titkok; a $raniaszimbolistákat idézi& 3l, Haudelaire -z utazás és Yimbaud - részeg

ha"# m( költeményeit& Ennek a versnek is a kulsszava az X", melyhétszer $ordul elő a költeményben& - vers szere+vers, hiszen a lrai én aha"#s szere+ében "elenik meg& - beszélő egyszerre ölti magára aszabadságt#l megrészeg%lt evezősnek és a 6olna+ hősének a szere+ét&Ell!nt)t!% s+!r!+i% a %lt!m)nyt5 - 6olna+ hőse>sz%rkék hegedőse,én>ők, megálmodott álmok>" knok, titkok, vágyak, )zentlélek>kosmas+imólumo% állnak szemben egymással&

- lrai én elutast mindent, ami régi5 F a megálmodott álmokatG, asz%rkék hegedősének szere+ét& K%lönös és talányos, hogy ihlet$orrását

7U



egyszerre "elöli egy szent 9)zentlélek; és egy +ro$án 9Korsma gőze;ki$e"ezéssel& /inden bizonnyal e hagyományosan ellentétes értékek ittegyenrangak, és az ihletett álla+otra utalnak&- versbeli ismétlések a költészet t%relmetlen birtokba vételének vágyát

$e"ezik ki, ugyanakkor utalnak az önmaga bztatásra , bátortására is&- zár# vers ars +oetikus "ellegével, és az F"G "elző motivikusismétlésével -dy körkörössé $ormál"a a kötet szerkezetét, ésugyanakkor meg is nyit"a az utat a következő kötetek irányába&

0)$a-nás+ a+ aaron

Xtra kel%nk& /egy%nk az szbe,

@i""ogva, srva, kergetőzve,Két lankadt szárny hé"a>madár&

X" rabl#i vannak a .yárnak,0sattognak az " hé"a>szárnyak,Dlnak a s#kos %tközetek&

)zállunk a .yárb#l, (zve szállunk,@alahol az szben megállunk,

Mölborzolt tollal, szerelmesen&

Ez az utols# nászunk nék%nk5Egymás husába beleté+%nk ) lehullunk az őszi avaron&

X"at hozott -dy szerelmi lrá"a tekintetében is& - szerelem nem voltszámára F vg a"ándékG, hanem Förök har, nász és vérG& Első nagyszerelme Néda, s már első adys hangvétel( kötetét is Néda asszonynak

a"ánl"a, s k%lön iklust szentel a Néda>verseknek5 Néda asszony zsoltáraimmel&

/ár a m is szokatlan, hiszen a +soltáro% allásos tárgyú %+ss)gi)n!%!% , nem +edig szerelmes versek& Döbbenetet váltott hát ki a iklus,hiszen szembehelyezkedett a költészet meglévő konveni#ival,kánon"aival& De k%lönös volt azért is, mert a szerelmet nem idillikusnak,hanem k%zdelemnek, ha"szának, harnak látta, olyan +ers+ektvátlan

ka+solatnak, amely sakis tragikusan zárulhat& Názadás volt ez a

Z



szerelem hazug álszemérem ellen, ugyanakkor menek%lés is egy olyanintim sz$érába, amelyben a személyiség kitel"esedhet&

- lrai én és a kedves, a F teG szere+ei sokrét(ek, a nőhőz val# viszonyt

hol az idealizálás, hol a tagadás "ellemzi& E kettősségről olyan versekárulkodnak, mint a L)dáal a "a$ón, mely su+a $elszabadult öröm,vagy a L)dáal a álan vagy a 0)$a-nás+ a+ aaron, melyekdekadens, lemond#, tragikus hangvétel(ek&

- vers '(m! k%lönös és $igyelem$elkeltő& K%lönös, mert a hé"ák nászanem a természet rend"ét követve a tavaszhoz ka+sol#dik, hanem azelmlás évszakához, az őszhöz& - nász és az ősz összeka+solása teszi$igyelem$elkeltővé&

6é"a>nász az avaron szokatlan, k%lönös s+imoli%á$ú vers, hiszen aszerelmesek nem a szokványos galamb meta$orában "elennek meg,hanem ragadoz# hé"ákként& - vers évszaka sem a szerelmes versekbenoly gyakori tavasz, hanem az elmlás évszaka, az ősz&-z ősz a szntere a s#kos %tközetnek, mely a vers $olyamán F egymáshsába beleté+őG k%zdelemmé válik& Hánt#, kellemetlen hanghatásokksérik a szerelmi vágyat5 vi""ogás, srás, sattogás&

- szerelem t"a a nyárb#l az őszbe tart5 a boldogságb#l a boldogtalanságba, az i$"ságb#l az öregségbe& Ez a kettősség határozzameg a költemény )rt)%s+!r%!+!t)t& Ez az t egyre gyorsul a vers$olyamán, ezt $e"ezi ki a mozgást érzékeltető ig)% ig!n!!% $okozása5tra kel%nk, megy%nk, szállunk, (zve szállunk& - gyorsul# rohanás végea megállás, a lehullás, vagyis a halál, a +usztulás& =gyanakkor egyesértelmezők szerint ott van a versben a szerelmi betel"esedés utáni

elernyedés érzése is&

'ény, hogy a költemény a hiábaval#ság, a éltalanság érzését sugall"a&Ezt a diszharmonikus érzést t%krözi a vers$orma is, a str#$ák +áros rm(sorait eg>egy visszhangtalan, elárvult, rmtelen sor követi& =gyanilyen

bal"#slat, tragikus hangvétel( a Nédával a bálban m( költeménye is&

L)dáal a álan

1



)ikolt a zene, tornyosul, omlik 3ar$%mös, boldog, $orr#, i$"u +ára) a r#zsakoszors i$"ak, leányok Yettenve néznek egy $ekete +árra&

Kik ezekA ) mi bs söndben belé+%nk&6alál>arunk sötét $átyollal #v"uk ) hervadt, régi r#zsa>koszoruinkat- vg teremben némán szerte>sz#r"uk&

Elhal a zene s a vg teremben'éli szél zg s elalusznak a lángok&/i tánba kezd%nk és srva, dideregve

Yebbennek szét a boldog mátka>+árok&Király *stván -dy Endre m( monográ$iá"áb#l tud"uk meg5 F1UZL

"anuár végén a $arsangot %nne+elte 3árizs, s ekkor rta meg -dy ezt agroteszk karneváli verset, sa"át k%lön $arsang"ának $á"# számvetését&Homlott, zaklatott, rossz idegzet(, értelem nélk%li veszekedések sora

"ellemezte ekkoriban a Nédához val# viszonyát5 a töméntelen vidámság3árizsával, a mulat# 3árizzsal meghasonlottságuk $á"#n $eleselt& ) ahideg, $elhős "anuár végén, a satakos +árizsi uta h#+elyheit nézve

megsz%letett a Nédával a bálbanG&

-z élet nagy tánmulatságban magát idegennek érző ember ké+e illetveennek ellen+ár"a "elenik meg a versben&

- vers s+!r!+#!l! a+ !ll!nt)t, a két +#lus "ellegzetes szimb#lum+ár"aia mi>ők, halott +ár>r#zsakoszors i$"ak, vg terem>néma terem, $orr#ság>téli dermedtség&

- költemény modern ballada, azzá teszi az e+ikus keret, drámai "elleg(dial#gus, a tragikus hangvétel(, s(rtett előadásm#d, ugyanakkor lraivallomásosság és személyesség is "ellemzi&

- '(m vidámságot, ön$eledt hangulatot igér, amire a !rs s+!g!ráá$ol& /ár a vers $el%tése a Fsikolt a zeneG, Ftornyosul, omlikG bal"#selő"el(ek, s megteremtik a vers $ursa ambivalens hangulatát& -F3ar$%mös, boldog, $orr#, i$"u +ára I ) a r#zsakoszors i$"ak, leányokGaz otthonosság, a boldogság világát "elké+ezik szemben a belé+ő $ekete

2



+árral, akik a sehol>otthon>nem>lét, az idegenség világáts+imoli+ál$á%5

- versbeszélő a $iatal +árok szemszögéből "elenti meg a vershelyzetet,

ezt támaszt"a alá a Fkik ezekAG döbbent kérdése, mely az érkezők, aF$ekete +árG ismeretlenségét érzékelteti& 4rkezés%khöz a sönd és anémaság társul Fbs söndben belé+%nkG, Fnémán szertesz#r"ukG& -r#zsa sznével szemben $elt(nt F$eketeG "elző, mely a diszharmoniátállt"a szembe az idillel, a halált az élettel& - F$ekete +árG érkezése utánminden kezdeményezést átvesz& 'evékenység%k a hozzá"uk tartoz# igékáltal egyre intezvebbé válik5 Fbelé+%nk,G, F#v"ukG, Fszerte>sz#r"ukG,Ftánba kezd%nkG& - boldogság FrettenveG, srvaG, FdideregveGmenek%l, rrá lesz a szomorság&

-z utols# szakasz első két sora gondolatilag a nyit# versszak első soraitismétli meg ellenkező elő"ellel& - Fsikolt a zeneG, Ftornyosul a +áraGki$e"ezésre az Felhal a zeneG, Felalusznak a lángokG mozdulata $elel& -

bál visszá"ára $ordul& - néma teremben nem tánol senki, sak a halálar +ár& - vers en"ambament"ei, zaklatott ritmusa ny!lim!gformáltsága 9r,sz hangok sokasága;, szerkezete, minden $ormaimozzanat a diszharmonia irányába mutat bevésve a lélekbe, hogy

sorsszer(en a boldogság mögött ott a boldogtalanság&

A magyar >garon

Elvadult tá"on gázolok5s, bu"a $öldön dudva, muhar&

Ezt a vad mezőt ismerem,Ez a magyar =gar&

Neha"lok a szent humusig5E sz(zi $öldön valami rág&6e", égig>nyl# giz>gazok,6át ninsen itt virágA

@ad indák gy(r(znek kör%l,/g a $öld alv# lelkét lesem,



Yégmult virágok illataH#dt szerelmesen&

0sönd van& - dudva, a muhar,- gaz lehz, altat, be$ed) egy kaag# szél suhan el- nagy =gar $elett&

-kár a szerelem, a tá" is örök ihlet$orrása az irodalomnak& -hogyanazonban a szerelem összetett érzésének ki$e"ezése koronként változott,gy "ul meg a tá"ábrázolás is&3ető$i lrai realizmussal ábrázolt na+s%tötte al$öldi tá"a után, mely ahaza és szabadság "elké+e lett, -dy tá"a szimbolista, látomásos tá",

melynek talán előzménye @a"da hangulat>lrá"a&-z X" versek m( kötetében k%lön iklust szentel a magyar tá"nak, -magyar =garon mmel& - konzervatv költők $elháborodással $ogadtáka versekből árad# nemzetostoroz# indulatot& 6aza$iatlansággal,magyartalansággal vádolták, mert a hazát >garna% , megm(veletlen$öldnek, elmaradott +usztának, halálszag Y#nának látta, amelyszemben áll Fa dalol# 3árizzsal&G, szembenáll minden nagyratörőszándékkal, s lehzza, magához hasont"a a $eltörekedni, a kiemelkedni

vágy#t&

- magyar =gar szimb#lum>köréhez számos más szimb#lum kötődik,gy egész szimb#lumrendszert alkotva, mely szimb#lumok egymást$elerőstik, értelmezik, magyarázzák&lyan >gar-!rs!% bizonyt"ák ezt, mint A 0ortoágy *o)tá$a, Ais+a-*arton, vagy- költemény nem konkrét tá"at ábrázol, sokkal inkább belső, riaszt#,

látomásos tá"at& -dy nem követi a tá"ler# költészet hagyományát, alátvány helyett a látomásosság, a +ontos, természeth( lerás helyett ase"telmesség, az elsődleges "elentés( szavak helyett a többlet"elentéssel$öldstott szavak ker%lnek előtérbe& Ezek a "egyek a s+imoli+mussa"átosságai& .agy ellentétekre é+%l a vers& -z elvadult tá", a vad mezőáll ellentétben az Fős, bu"a 9termékeny;, sz(zi $ölddel, a szenthumusszalG, azaz az értéktelenség az értékteltettséggel5 -zértékteltettség5 a Fszerelmesen b#dt# virágok illataG a mlthoz

ka+sol#dik, az értékvesztés5 az Fégig nyl# gizgazokG, a Fvad indákG

7



+edig a "elenhez ka+solhat#k& \gy a vers id#- )s )rt)%s+!m!s(t#%lt!m)nny) válik&

- ké+ek és a "elzők egyrészt a nagy lehetőségekre, a $öld gazdag

termékenységére, másrészt az elkesertően ko+ár val#ságra, a "elenm(veletlenségére utalnak&-mbivalens viszony $(zi a lrai ént a környezetéhez& Egyszerre sodál"aa szent humuszt, és megveti, elutast"a a vad mezőt&

- versnek le$elé menő, aláhull# kom+ozi#"a van& -z 1-25 !rs+a%anmeg az egyes szám első személy( l(rai )n a+ a%t(, ő akar"a $ölrázni,$ölébreszteni a $öld alv# lelkét, a 3-45 !rss+a%an már az >gar áli%'s!l!%#), az indarengeteg megmozdul, gy(r(zni kezd, s lehzza,elaltat"a, be$edi a kitörni vágy# lrai ént& - halmozott álltmány az =gargyőzelmét $e"ezi ki& - s%ket söndben a kaag# szél ironi%usan kséri anagyratörő szándékok elbukását& - $öld alv# lelke nem ébred $el, amagyar $öld az eltvetélt lehetőségek hazá"a marad& Ez a $elismerés teszitragi%ussá a vers hangszerelését&

A 0ortoágy *o)tá$a

Kn$a"ta, nagyszem( legény volt,Knzott"a sok>sok méla vágynak,0sordát őrzött és nekivágott- hres magyar 6ortobágynak&

-lkonyatok és délibábok /eg$ogták százszor is a lelkét,De ha virág nőtt a szivében,- sorda>né+ek lelegelték&

Ezerszer gondolt sodaszé+et,Qondolt halálra, borra, nőre,/inden más tá"án a világnak )zent dalnok lett volna belőle&

De ha a +iszkos, gatyás, bamba'ársakra s a sordára nézett,Eltemette rögtön a n#tát5Káromkodott vagy $%työrészett&



- 0ortoágy *o)tá$a m( költeménye is >gar-!rs, melyben atragi%us mD)s+sors, a kedvezőtlen kör%lmények között elsikkad#tehetség sorsát ra"zol"a meg&

- versben ki$e"tett ellentét már a '(m!n meg"elenik5 a 6ortobágys+imóluma a lehz#, m(veletlen, $él$eudális, elmaradott erőknek, adurva környezetnek& - +oéta +edig a m(vészi érzékenység, azarisztokratizmus, az értékteremtés szimb#luma& - 6ortobágy a magakonkrét, vaskos $öldi val#ságában egészen távol áll az egzotikus,idegenből átvett +oéta sz#val& - vers nyelvi regiszterében, !s+t)ti%aimin#s)g!i!n mindvégig kimutathat# ez az ellentét& .yers, $ér$iasszavak, $ordulatok, s a t%ndöklő, se"telmes nyelvi elemek& - groteszk ésa magasztos $elesel itt egymásnak& Ez a sa"átos hang> éshangulatkeverés már egymaga "elezte, hogy ez a m(vész keleten, azelmaradott, szittya $öldön él&

Ez a $olyamatos szembeálltás )rt)%s+!m!s(t#) teszi a költeménytellentétező +árhuzamos versszerkezetet hozva létre&-z értékszerkezet két +#lusán egyrészt a 6ortobágy és az ahhozka+sol#d# motvumok 9sorda +iszkos, gatyás, bamba társak, sorda>né+ek, káromkodás;, s a másik +#luson a +oéta és a hozzá rendelődő

motvumok állnak 9Kn$a"ta, nagyszem( legény, méla vágy,alkonyatok, délibábok, virág;&

- magányos lrai én egyetlen vágya, hogy szé+et teremtsen, alkosson& -szé+ség, a költészet "elké+e a virág& 4++ ez válik veszélyeztetetté azellenséges környezetben kitéve a sorda>né+ek durva, +usztt#szándékának5 H?! "a irág n#tt a s+i)!n A 'sorda-n)*!%l!l!g!lt)%I&

- költemény m($a"ilag több$éleké++en megközelthető5 lrai helyzetdal,modern +ásztori költemény, szere+dal, zsánerké+&

A is+a-*arton

öttem a Qangesz +art"air#l,6ol álmodoztam déli verőn,

- szvem egy nagy harangvirág) $inom remegések5 az erőm&

8

http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/ady/tisza.htm#gangesz%23gangesz





Qémes kt, malom al"a, $okos,)ivatag, lárma, durva kezek,@ad s#kok, bambák, álom>bak#k&- 'isza>+arton mit keresekA

- ang!s+ a számunkra ismeretlen, a titokzatos, egzotikus, szent $oly#t "elenti, a is+a +edig a Flegmagyarabb $oly#tG, szinte az egész országotátszelő vizet& 'ágabb értelemben az előbbi olyan ősi életszimb#lumkéntértelmezhető, amely a lrai hőst támogat# belső környezetre, léténekromlatlan, ősi sz$érá"ára utal& - 'isza>+art ezzel ellentétben az értékeketveszélyeztető közeg, az elmaradottság, a barbárság szintere&- 3ető$i és -rany költészetéből ismert -l$öldhöz és 'isza>+arthoz

ka+sol#d# elemek itt ellentétes elő"el(ek, hiszen az elmaradottság, atunya sz#sé+lés, a barbárság, az erőszak ki$e"ezői, s gy aszövegkörnyezet által " "elentéssel teltődnek&

A !rs s+!r!+# !l! a+ !ll!nt)t5-dy nem követi a tá"ler# költészet hagyományait, a vers nem ler#költemény, hanem létvers, hiszen a m( közé++ont"ában a lrai énléthelyzete, lélekálla+ota áll& - tá"elemek látomásossá, meta$orikussáválnak& - vers id#-)s )rt)%s+!m!s(t#, a Qangeszhez a mlt idősk"a és

+ozitv értékek ka+sol#dnak, a 'iszához +edig a "elen idősk"a, illetveaz értékvesztettség létálla+ota társul&

- két versszak mot(umai !ll!nt)t!s!% & /g az első verszakban aQangesz +art"air#l érkezett lrai én ön"ellemzése, a második versszakbana 'isza>+art környezetének bemutatása áll& - lrai én a Qangesz ké+éheza legbensőbb lelki tartalmait társt"a& - szent $oly#, a Fdéli verőG olyanősi szimb#lumok, melyek a lrai hős létének ősi, romlatlan sz$érá"ára

utalnak& -z FálmodoztamG ige ugyanakkor ki$e"ezi nagyratörő álmait is&F- szvem egy nagy harangvirágG meta$ora a szé+ség irántielkötelezettségét, a F$inom remegésekG a lrai én érzékenységét "elölik&

/indezek a belső értékek a 'isza>+arton +usztulásra vannak télve& -FgémesktG a ivilizálatlanság, a Fmalom al"aG a tunya sz#sé+lés, aF$okosG a barbárság szimbolumává válik& -z első str#$a FálmodoztamGigé"ével ellentétet alkot az Fálom>bak#kG meta$ora& - korabeli

/agyarországon tehát minden vágy haálratélt, hirdeti a meta$ora&

L



- !rs+árlat nyitott& - költői kérdés megválaszolatlan marad&Elkeseredettséget, indulatot, ir#niát és tragikus +átoszt egyaránt ki$e"ez&

L!l%!% a *ányánKi+ányvázták a lelkemet,/ert $iánkolt sik#i t(zben,/ert hiába korbásoltam,6iába (ztem, hiába (ztem&

6a láttok a magyar /ezőn@éres, ta"tékos, +ányvás ménet5

@ág"átok el a kötelét,/ert lélek az, bs magyar lélek&

- magyar m(vészsors tragédiá"a ka+ hangot e költeményben, melygondolatiságában, kom+ozi#"ában, ké+anyagában $ölidézi az azonosiklusbeli - magyar =garon, - 6ortobágy +oétá"a, - 'isza>+arton m(verseket& - megkötöttség, a lekötözöttség, a tenniakarás és >vágyás

el+uszttása hatásosan egy ké+be s(rtve "elenik meg a költeményben& -versben uralkod# !s+t)ti%ai min#s)g a tragi%um, mely ki$e"ezi am(vész tehetetlenségét, vergődését az őt gzsba kötő erőkkel szemben&

- költemény s+!r!+# !l! a+ !ll!nt)t& @ágy és megval#stás, akarat éstehetetlenség $esz%l egymásnak a versben& -z első versszak a lrai énallomása, tragikus l)t"!ly+!t)n!% $eltárása& Nelki gzsbakötöttségét aki+ányvázott mén helyzetével szemlélteti& - Fsik#i t(zG a lélek i$"onti

ra"ongásának, lelkesedésének gyönyör( s+imóluma& -z önkorbásolásés ha"sza +edig a szabadságra sz%letett ember vergődését, a k%ldetésesköltőszere+ Fmégis morálb#lG $akad# vállalását, az alkotással egy%tt

"ár# önemésztő magatartás szimbolikus ki$e"ezése& -z ismétlések ek%zdelem hiábaval#ságát, a lélek tehetetlen vergődését erőstik $el&- második versszak kétségbeesett segélykérés, mely a F @ág"átok el akötelét,G $elsz#ltásban ka+ hangot& - lrai én itt már nemsak személyesgzsba kötöttségének okán sz#l, a többes szám révén általánost"a amagyar m(vészsors tragédiá"át5 F a véres, ta"tékos, +ányvás ménGszimb#luma már nemsak ön"elké+, hanem sors"elké++é válik, a magyar

O



m(vészsors tragédiá"ává& Ezt a "elentést erősti $el a F magyarG "elzőkétszeri ismétlése, egyrészt a /ező szimb#lumhoz ka+soltan utal amagyarországi elmaradott viszonyokra, a versbeli történések teréneklokalizálására, másrészt a lélek metonmiához ka+sol#dva a magyar

$öldön "obb sorsra vágy#, de "b#l és "b#l tragikusan elbuk# m(vészreutal& - /ező nagybet(s szimb#luma szinonimá"a lehet a 6ortobágynak,az =garnak, a 'isza>+artnak a $ent emltett költeményekből&- !rs+árlat ad"a meg a kulsot a '(m értelmezéséhez&Ekkorra der%l ki, hogy a lrai én nemsak önmaga, hanem egy egészközösség nevében sz#l& 'ragikus haza$iságának, közösségi k%ldetésesköltői szere+vállalásának szé+ vallomása e költemény&

Pári+san $árt a+ #s+

3árisba tegna+ beszökött az sz&)zent /ihály t"án suhant nesztelen,Kánikulában, halk lombok alatt) találkozott velem&

Hallagtam é++en a )za"na $elé) égtek lelkemben kis rőzse>dalok5

M%stösek, $ursák, bsak, bborak,-rr#l, hogy meghalok&

Elért az sz és sgott valamit,)zent /ihály t"a beleremegett,C%m, z%m5 rö+ködtek végig az uton'ré$ás $alevelek&

Egy +er5 a .yár meg sem hőkölt belé) 3árisb#l az sz kaagva szaladt&*tt "árt, s hogy itt "árt, én tudom su+án

.yögő lombok alatt&

- 6alál>versek egyik legismertebb és legszebb darab"a a 3árizsban "ártaz sz m( költemény& /lt idővel indul és "elen idővel $e"eződik be aköltemény, a tegna++al indult és a mához ért& -z időkezelés "elzi, hogy

!ml)%!%!t id)+ f!l a vers beszélő"e& - mlt I "elen időskváltás két

U



szerkezeti egységre tagol"a a verset& Ez az !ll!nt)t hangulatilag isnyomon követhető, és a vers s+!r!+# !l)) válik&

-z elmlás lehelet $inom se"telme már az első két str#$ában meg"elenik&

Kánikulai $orr#ságban, sak egy +illanatra Fszökött beG 3árizsba az sz&'alál# megszemélyestések teszik érzékletessé a lo+akod# halál ké+ét&-z sz Fnesztelen%lG "ött, észrevétlen%l FsuhantG& - lombok halkrezd%letlensége is erre a titokban val# érkezésre utal& - mozgást,haladást "elentő két ige könnyedséget $e"ez ki, s mintegy hangulatiksérő"e a FballagtamG igének is& /indezek elgondolkodtat# nyugalmat,t(nődő merengést, az ihlet +erét, "elenlétét asszoiál"ák&

Ebben az elégikus, borong#s hangulatban hamar ellobban#im+resszionisztikus H%is r#+s! dalo%I sz%letnek, talán verssorokötlenek $el a lrai én tudatában& - már>már idilli lélekálla+otot erőstik$el a szinesztéziás sz#ka+solatok, a lágy alliterái#k5 F$%stösek,$ursák, bsak, bborakG& -z sszel val# találkozás, az elmlásmegse"tése itt még nem tragikus& /ég élnek itt az élet örömei, melyeketa .yár $orr#sága, a )za"na közelsége "elké+ez& - =yár a vitalitást, azélet tel"ességét, a lehetőségeket, a teremtő, alkot# erőt szimbolizál"a&

Ez az idilli "ang)t!l tragi%ussá áli% , a vers második szerkezetiegységében, melyet az Qs+ eluralkodása sugall& lyasvalamit sgott,amibe )zent /ihály t"a FbeleremegettG, a lombok nyögni kezdtek, s a$ákr#l száraz, zörgő levelek hullottak& -z első szerkezeti egység lassmozgást ki$e"ező igéi helyére sietős, hirtelen mozdulatokat ki$e"ező igékker%lnek5 Frö+ködtek, hőkölt, szaladtG& - korábbi halk lombok nyögő$ákká válnak, de megszemélyestés sak se"teti, hogy az sz és lrai éntalálkozása tragikus& -z idill helyett a +usztulás bal"#s hangulata lett

rrá a költeményben& - tel"es élet szé+ségeire vágy#, az élet értelmétkereső ember el"utott a megsemmis%lés tragikus $elismeréséig& -z Féntudom su+ánG nyomatékostott verszárlat "elzi, hogy a haláltragédiá"ával mindenkinek egyed%l kell szembenéznie&

- költemény !l)gi%us "ang)t!lD dal& Dalszer(vé teszi a vers $ormá"a,a versben meg"elenő nagy$ok zeneiség, elégikussá +edig az elmlástémá"ának a meg"elentése&

Páris a+ )n ,a%onyom

8Z



/egállok lihegve5 3áris, 3áris,Ember>s(r(s, gigászi vadon&3andur>hada a szá"as Dunának @ághat utánam5

@ár a )za"na s elre"t a Hakony& .agy az én b(nöm5 a lelkem&H(nöm, hogy messzelátok és merek&6itszegő vagyok ?lmos $a"áb#l) máglyára vinneEgy *rán>szag, szittya sereg&

öhetnek5 3áris szivén $ekszem,

Ye"tve, kábultan és szabadon&6unnia " szegénylegényétrzi nevetve) besz#r"a virággal a Hakony&

*tt halok meg, nem a Dunánál&)zemem nem zár"ák le s$ kezek&6v ma"d a )za"na s egy söndes é"en@alami nagy>nagy,

Hs semmiségbe beleveszek&

@ihar sikonghat, haraszt zörrenhet,'isza kiönthet a magyar skon5Engem bort erdők erdő"e) halottan is re"t6( Hakony>erdőm, nagy 3árisom&

-dy második +árizsi t"a alkalmáb#l sz%letett a vers, akkor, amikor már

tudatosodott a költőben, hogy 3árizs számára a lelki, kulturálisemigrái# sznhelye& - 3árizsba érkezés +illanatát rögzti a !rs"!ly+!t&/intha nyomaszt# $enyegetettség al#l szabadult volna a lrai én& Erreutalnak a FlihegveG, FYe"tve, kábultan és szabadonG határoz#k, és a

belső riadalmat ki$e"ező hat# igék5 FvághatG, F"öhetnekG, FsikonghatG,FzörrenhetG, FkiönthetG& /intha a Duna (ző +andur>hadának árnyamesszire érne, és hatalma lenne a szökevény $elett, és megtorolhatná ahitszegést5 az álmot, a messzelátást és merést, egysz#val a lelket&

FH(nöm, hogy messze látok és merekG B $ogalmazta meg a lrai én amagyar m(vész>t+us el(ző magányát és tragédiá"át&

81



/ár a '(m is ezt az ellentétet sugároz# meta$ora, mely ki$e"ezi azotthontalan otthon +arado: léthelyzetét& 3árizs a m(vész otthona, ezzelszemben a Hakony a tényleges haza, az ellenvilág, az anti>m(vészlét

hordoz#"a& Erre az !ll!nt)tr! )*&l a %lt!m)ny, mely nem egymástkizár# ellentét, hanem ambivalens életérzést megsz#laltat#, és é++ ebbőla kettősségből $akad# $eloldhatatlan tragikum a meghatároz#"a aversnek& - m meta$orá"a a !rs+árlatan megismétlődik F6(Hakony>erdőm, nagy 3árisomG, ezzel bezárul a b(vös kör& )őt az utols#meta$orában a Hakony és 3áris s+imólumo% egyaránt birtok"eltviselnek, "elezve, hogy mindkettőt magáénak vall"a a lrai én&

- lrai én $elvállal"a magyarságát azonosulva az ?lmos $a"ával, demássága miatt válik hitszegővé, s menek%l az embers(r(s gigászivadonba& /enek%l abb#l a világb#l, amely ivilizálatlan, amely nemismeri $el igazi értékeit, "t# költői merészségét, és el+uszttaná benne a/(vészt& Nevelei, vallomásai, s a r#la sz#l# $el"egyzések arr#ltanskodnak, hogy ekkoriban ömgyilkossági gondolatokat$oglalkoztatták a költőt& )zeretett volna beleveszni F@alami nagy>nagy,IHs semmiségbeG, ahogyan azt a költemény rai én"e is tudtunkra ad"a&Ez az elké+zelt halálba val# menekvés motvum gyakran visszatér

ekkori költeményeiben& -z eu$émizált, megszé+tett halál inkábbmenedéket "elent, és nem megsemmis%lést a lrai én számára&

Qyakori el"árása -dynak, hogy $öldra"zi neveket emel s+imólumrangra, s ezek a verseiben " és " "elentéssel gazdagodnak5 3árizs,)za"na az értékteltettség minőségét hordozza, a Duna, a 'isza, 6unnia amagyar =garral rokon szimb#lumok&- költemény +árhuzamba állthat# - magyar =garon és I vagy - dalol#

3áris iklusok darab"aival&

B(*$a r)gi aonána% 9Hu"dos# magyar énekli;

0sak magamban srom sorsod,@érem né+e, magyar né+em,

)átor>sarkon bort nyakalvaKoldus>vásár köze+ében,

82



/ár menőben bs világgá,Máradt lábbal trakészen&

Körös>kör%l kavarognak Héna árnyak, rongyos árnyak,

.#tát si+ol a $%lembe)+"a régi babonának,4des né+em, sz#l a s+sz#,)ohse lesz "#l, sohse látlak&

)z#l a s+sz#5 átkozott né+, .e hagy"a az Xr veretlen,=ralkodást magán nem t(r

) szabadságra érdemetlen,6a bosszt áll, gyáva, lankadt) ha kegyet ád, rossz, kegyetlen&

fzenhettek már utánam,Kézsmárk hegye, /a"tény sk"a,6atár>szélen botot vágok,@érem többé sohse issza@eszett né+em veszett $öld"e5)ohse nézek többet vissza&

- kuru versek körébe tartozik a költemény& -dy életm(vének kiemeltso+ort"át ké+ezik ezen versek, melyek az aktuális $orradalmiság éstörténelmi hagyományok összeka+sol#i& - kuru bu"dos# énekekmintá"ára r#dott& - vesztett haron kesergő vitézek magányát, aéltalanság érzéseit sz#laltat"a meg&

A '(m olvastán már eleve távolságtart# néző+ontba helyezkedik azolvas#& Qazdag ké+zettárstásokra ad lehetőséget& A s(* mot(um "ellegzetes né+i hangszerto+osz& - s+ motvumot azonbanössze$%ggésbe lehet hozni a versbeli megsz#lalással, s ilyen értelembena s+ önértelmező, önre$le:v motvum is& =gyanakkor szinonmá"alehet a vers, a dal $ogalmának is, s gy magára a vers be$ogadásának a$olyamatára is utalhat& - FrégiG "elző két irányba is elindthat"a azasszoiái#kat, egyrészt a régiség és a "elenbeliség közti távolságra,másrészt a "elenben továbbélő régiségre is vonatkozhat& - babona$ogalma +e"oratv érték(, mely szemben áll a modern gondolkodással&

8



A !rs"!ly+!t határhelyzetben áll# versalanyt tételez $el, akinek aléthelyzetét a közösségtől val# kényszer( távozás elhatározás utáni éselindulás előtti dilemmá"a határozza meg& Ellentétes sz#lamok vált"ák

egymást&A !rs !s+)l#$! a lrai én, maga az trakelő, a b"dos#& Ezértszere+versnek is tekinthető& - vers $el%tésében F@érem né+e, magyarné+emG meta$ora a lrai én azonosulását $e"ezi ki a magyar né++el& -harmadik versszakban a megszemélyestett s+sz# átokmondásahangzik& Ez a néző+ont k%lső és távolságtart#& Ezt $e"ezik ki az igékegyes szám harmadik személy( alak"ai5 F=ralkodást magán nem t(r I )szabadságra érdemetlen, I 6a bosszt áll, gyáva, lankadt I ) ha kegyetád, rossz, kegyetlenG&- lrai én nemsak személyes sorsár#l számol be a vers életké+szer(mozzanatában F0sak magamban srom sorsod,&&& )átor>sarkon bortnyakalva I Koldus>vásár köze+ében, I /ár menőben bs világgá, IMáradt lábbal trakészenG, hanem szinte a+okali+tikus "elenetben idézimeg a magyarság örök sorsát, mely szerint arratéltetett, hogy aszabadságért harol"on és elbuk"on& - régi babona az átokban tovább él&Ezért lát"a kilátástalannak a további maradást&

- beszélő közösséghez val# viszonya ambivalens& -kársakmagyarságverseinek nagy részében, itt is -dy kritikus haza$isága sz#lalmeg, a magyarságot ostoroz# hang és a nemzetét $éltő +atri#ta hang"a$on#dik össze&- szövegköziség k%lön$éle megnyilvánulásaira találhatunk +éldát5 akuruköltészet m($a"i hyagyományaihoz kötik a verset, olyan to*os+o%mint a vér>né+, siratás, áldás>és átokkérés to+oszai& - vers ritmusa

hangslyos, magyaros verselése szintén a kuru költészetre utal vissza&Késmárk és /a"tény $öldra"zi nevek egyértelm(en a kuru kortevokál"ák&

A ár f!")r ass+onya

- lelkem #don, babonás vár,/ohos, gőgös és elhagyott&

87



9- két szemem, ugye, milyen nagyA4s nem ragyog és nem ragyog&;

Konganak az elhagyott termek,- bs $alakr#l rámeredKét nagy, sötét ablak a völgyre&9=gye, milyen $áradt szemekA;

Srökös itt a lélek"árás,- kri+ta>illat és a köd&?rnyak suhognak a sötétben) elátkozott had nyöszörög&

90sak néha, titkos é"i #ránQylnak ki e bs, nagy szemek&;- $ehér asszony "ár a várban) az ablakokon kinevet&

-dy egyik legtalányosabb Néda verse - vár $ehér asszonya m(költemény& -z álmok, vágyak, a társ mitizált hősnő"e áll a költeményközé++ont"ában, aki a F$ehér asszonyG se"telmes, titokzatosszimb#lumában "elenik meg már a '(m!n& -lak"a köré é+%l a maga

romantikus hangslyaival, allegorizál#, dszes ki$e"tettségében a nemmindenna+i, egzotikus, mesei környezet, a vár, melynek "elentését a lraién már a vers $el%tésében, kit%ntetett vershelyzetben maga $e"ti meg5 F-lelkem #don, babonás várG&

- vers gra$iká"át k%lönössé teszi e zár#"elek használata& E szövegrészeka s+!m mot(umát re"tik& - szem, mely ekkori szerelmi lrá"ának egyikköz+onti kisérő motvuma, mintegy "elzi, hogy nem hunyt szemmel,

vakon, hanem öntudattal, látva kvánt szeretni&A !rs!s+)d tárgyias, ler# "elleg(, melyet a zár#"eles részekdialogizál# beszédm#d"a szakt meg& - verset az !ll!nt)t!s sznekural"ák, a sötét és a $ehér& Ezekhez +ozitv illetve negatv

"elentésmozzanatok tartoznak& don, misztikus hangulatot sugallnak asötét sznek, a $ehér sznhez +edig tudatosan vállalt másság, a tisztaság,az erkölsi $ölény, a költői arisztokratizmus "elentése tartozik&- vers ksérteties, bizarr "angulatát a lerás dszletelemei teremtik meg&- halmozott "elzők Fmohos, gőgős, elhagyottG, a k%lönös sz#társtások

8



Fkri+ta>illatG, az igék FkonganakG, FrámeredG, FsuhognakG,FnyöszörögG&

A f!nt arhet+usához rendelhető a vár szimb#luma, a l!nt"!+ +edig a

völgy szimb#luma& - magaslaton elhelyezkedő vár a költőiarisztokratizmus, a gőg, a vállalt idegenség, társtalanság magatartásátsugall"a& Ezzel ellentétes "elentéseket társthatunk a völgy $ogalmához&- látvány és a látomás kettőssége a %&ls# !ls# ellentétében se"thetőmeg& - költő su+án a bent világát teszi érzékletessé, azt részletezi, ssak megse"teti a k%lvilágot& - bent $ogalmát már a vers első sorábanmeg$e"ti& - vár a termeivel a lrai én lelke, mely #don, gőgös, elhagyott,köd és kri+taillat lengi be&

- lrai én létálla+ota változ#& Erre utalnak a szem motvumáhozka+sol#d# "elzők és álltmányok, +l& nem ragyog, két nagy sötét ablak,gylnak ki, bs nagy szemek& - nem ragyog és a kigylnak igékellentétes létálla+otra utalnak&

,aits @i"ály1FF3-1/41

Habits /ihály a .yugat első nagy nemzedékének kiemelkedő alkot#"a,aki egyik leg"elentősebb és legsokoldalbb életm(vét hozta létre, hiszenegyaránt kit(nő lrikus, e+ikus, kritikus, irodalomtörténész és m($ordt#volt&Korai lrá"a a klasszikus modern gondolati %lt)s+!t kiemelkedő

+éldá"a, lrá"ában egyaránt $el$edezhető a tárgyias int!ll!%tuali+mus, an!o%lass+i'i+mus illetve a *os+tmod!rn f!l) mutató szere+lra

lehetőségeinek kiaknázása&Költészete egyrészt %t#di% a 95 s+á+ad magyar irodalmi"agyományai"o+, másrészt a+ !uró*ai %ultúr"agyományo%"o+,ahonnan formá%at mDfa$o%at t)má%at, !rsm)rt)%!%!t öröktett át&Mel$ogása szereint a költő a klasszikus hagyományok és értékek őrző"e&- klasszikus $ormákhoz és hagyományokhoz val# visszatérés $őként akései Habits +ályá"ának válik olyan "ellegzetességévé , amely a Z>as7Z>es években kibontakoz# ú$%lass+i'i+mus ösztönző"e lett&

Habits tud#s költő, *o!ta do'tus, és ugyanakkor "omo moralis,erkölsös ember, aki erkölsi világlátásának ala+"át )zent ?goston

88



keresztény +latonizmusáb#l mertette , mely megval#sthat#nak tart"a azemberi "#ság győzelmét& Qondolkodására "elentős hatást gyakorolt Kanterköls bölselete, .ietzshe, )ho+enhauer és Hergson élet$iloz#$iá"a,]& ames tudat$olyam elmélete, Mreud lélektana& Ebből következik,

hogy költészetét a "elenségek lényegét $irtat# kvánsiság "ellemzi,amely olyan +roblémákat vet $el, mint az ember és a világ viszonya, amegismerés lehetőségei, az emberi létezés értelme& Ez az ala*%)rd)s!

A l(ri%us !*ilóg$a

0sak én birok versemnek hőse lenni,első s utols# mindenik dalomban5a mindenséget vágyom versbe venni,de még tovább magamnál nem "utottam&

) már azt hiszem5 nins ra"tam kv%l semmi,de hogyha van is, *sten tud"a hogy vanA@an di#ként di#ban zárva lennis törésre várni beh megundorodtam&

H(vös körömből ninsen m#d kitörnöm,

sak nyilam szökhet ra"ta át5 a vágy B de "#l tudom, vágyam se"tése sal$a&

4n maradok5 magam számára börtön,mert én vagyok az alany és a tárgy,

"a" én vagyok az #mega s az al$a&

m( költeménynek& - költemény s+on!tt, mely első kötetének zár#darab"a, s mely költészetének természetét, törekvéseit és ezekeredményeit vizsgál"a& - vers keretet alkot a kötetnyit# *n 6oratiumm( költeménnyel, annak ellenverseként is olvashat#& - két$éle,egymásnak ellentmond# ars +oetia viszonylagossá teszi a $eltettkérdésekre adott válaszokat azáltal, hogy a nyit# versben a volágmegismerhetőségét, s a másodikban é++ ennek ellen"ező"ét állt"a& -költemény me harmadik személy( megsz#lal#t $eltételez, s általában a

költőre, a lrikusra utal&

8L



E távolságtart#, személytelen $ormá" '(m !ll!nt)t!n áll aszövegegésszel, amely hangslyozottan személyes, énköz+ont&

/ár az első versszakban $elhangzik a tehetetlenség +anasza, a alóság

)s a ágy közötti ellentmondás $esz%ltsége5 a mindenséget az egészuniverzumot megverselni vágy# lrai én sak önmagár#l tud énekelni&-z önmagába zártság keser(ségét, tragédiá"át érzékeltetik az FénG>hezka+sol#d# "abb és "abb meta$orák és hasonlatok, +éldául Felső sutols#G, Fvak di#ként di#ba zárvaG, Fb(vös körG& -z én>nel szembenáll#mindenség ezzel +árhuzamosan egyre inkább veszt konkrétságáb#l&-z első versszak még világosan beszél a mindenség létéről, akövetkezőkben azonban az Fazt hiszemG ig!i áll(tmány mármegkérdő"elezi a mindenség létezését& - harmadik str#$a márhatározottan tagad"a az én>en kv%li világot& - vágy nyila ugyankiszökhet a b(vös körből, de hiába, mert a vágy Fse"tése sal$aG& -vágy>nyl meta$orát Habits .ietzshe \m>igyen sz#la Carathustra m(m(véből vette át&

-z utols# versszak meta$orái lezár"ák a belső vv#dást, a lélekbenleza"l# szenvedélyes vita negatv eredménnyel "árt& - világmegismerhetetlen börtön a lrai én számára, aki mindennek omegá"a és

al$á"a marad& - $elt(nően sötét hangszn( negyedik verszak, ahol amagas és mély magánhagz#k aránya a O527 hangulatilag a költeménymély+ont"a& *tt megismétlődnek az első versszakbeli meta$orák, s ezáltal

bezárul a b(vös kör5 az utuls# versszak visszaka+sol az elsőre& -z énönmagába zártságát nemsak ez a lrai bravr közvetti hitelesen, hanema választott szonett$orma is ezt erősti $el&

O$ l!oninuso%

Kékek az alkonyi dombok, el%lnek a sz%rke galambok, hallgat az esteli tá", ballag a kései nyá"&@illámP távoli dörgésP a $aluban kosizörgés, gy(l a vihar serege5 még lila s már $ekete&4"re suk#dnak az aklok, "önnek az é""eli baglyok, söndben a tör+e tanyák, $élnek az édesanyák&

)á+ad a kék hegytábor, $átyola távoli zá+orP szél "önP sattan az égP +orban a +uszta vidék&

8O



)zé+ est a szerelemre5 "övel kegyesem kebelemreP sr és $él a világP "er velem árva virág&/ikor ölembe ka+lak, zörren az %veges ablak! 6a"tsd a szivemre $e"edP k%nn az eső megered&

)(r(n sillan a villámP bs szemed isteni sillám& /g k%nn sattan az ég, s#kom az a"kadon ég&, bár gyu"tana minket, egy hamuvá teteminket a villám, a viharP boldog az, gy aki hal&

- klasszikus m(veltség( Habits szvesen nyl az antikvitás koránakm($a"aihoz, vers$ormáihoz& Ezt teszi az X" leoninusok m(költeményével is& - költemény '(m! egyrészt visszautal az antikvitáskorában kedvelt rmes, klasszikus időmértékes sor$a"tához, melyben asorok köze+e és vége rmel egymással& - leoninusok sz# előtt áll# "

"elző a hagyományt "rateremtő Habits tudatosságára, $ormam(vészvoltára utal&

- !rs %lass+i%us %om*o+('ió& - nyol disztihonb#l áll#e+igrammatikus $elé+tés( vers két azonos sorszám szerkezeti egységretagol#dik& Ell!nt)t szervezi a verset, mely tá" és szerelem kettősségeközött $esz%l, a két ellentétes rész *ár"u+amosan é+%l $el5 a

természetben za"l# vihar a szerelmi vágy kitel"esedését $esti alá& -statikust#l a dinamikus $elé velnek a ké+ek, s ilyen értelemben a vers$ontos szervező elve a fo%o+ás is& -z első ler# részben a békés,nyugodt alkonyi tá" áll szemben a vihart idéző ké+ekkel&

9m*r!ss+ionista lerással indul a költemény& -z első két sor rögzti a%on%r)t !rs"!ly+!t!t& -z im+resszionisták kedvelt na+szaka, azal%onyi tá$ "elenik meg auditv és vizuális ké+ekben& - kék és sz%rke

sznek az est, a sötétedés sznei 5 Fkékek az alkonyi dombok, el%lnek asz%rke galambokG, a hanghatások5 FdörgésG, FkosizörgésG életet lo+nakaz áll#ké+szer( lerásba& Melt(nő a nominális stlus, mely $okozza azáll#ké+szer(séget, ugyanakkor a versbeszéd szaggatottságát idézi elő& -ké+ek $ilmkokaszer(en +eregnek&, s ez megelőlegezi a lerás másodikrészének, a vihar bemutatásának dinamizmusát& Ebben a részbenmegsokasodnak a mozgást ki$e"ező igék5Ggy(lG, Fsuk#dnakG, F"önnekG,FsattanG& - lerás a távolit#l a közeli $elé halad& - l(rai )n "átt)r!

"ú+ódi% , a lerás s+!m)lyt!l!n, távolságtart#& - lrai én su+án aköltemény második részében ker%l előtérbe, szere+lő"évé válva egy

8U



szerelmi idillnek& - második rész Fszé+ est a szerelemreG megálla+tás,összeka+sol"a a két szerkezeti egységet, hiszen az FestG $őnévvisszautal az előbbi lerásra, a F szerelemreG $őnév viszont már előreutal a második rész témaváltására& *tt m!gálto+i% a !rs!s+)d&

B+!m)ly!s bensőséges "elleg(vé válik& Ebben a részben is a $okozáselve érvényes%l5 a szerelmi vágy $ölébredésétől a szerelem betel"es%léséig halad& -z igék $ölsz#lt# m#d"a F"erG, F"ö""G, Fha"tsdGodaadásra sz#lt"ák $öl a kedvest& - természeti ké+ kerete a szerelmiidillnek, mintegy a szerelem intenztását hivatott érzékeltetni& Enneklegszebb bizonytéka a Fmg k%nn sattan az ég, s#kom az a"kadon égGsor , hiszen egyszerre éri el tető+ont"át a kinti vihar és a szvekben dl#vihar&

-z utols# két sor mesterien zár"a le a költeményt megismételve a vers $őmotvumait&- $okozás a tető+ontra ér& -kár az irodalmi hagyományban, itt isszerelem és a halál gondolata $on#dik össze& /égsem érezz%k ezttragikusnak, hiábaval#nak, hiszen a betel"es%lés öröme zeng a sorokban5Fboldog az, gy aki hal&G -z inverzi# révén hangslyos helyre ker%l aFhalG ige, melyhez selekvő alany választott magatartása, vállalása istársul&

- FsG hangoknak az alliterái#"a FsillanG, FsillámG, FsattanG,Fs#komG szavakban a +illanatnyiságot érzékeltetik& - hangszimbolikaa vers egészében érvényes%l& - mély és magas hangok váltakozása, azm,n hangok gyakorisága mind>mind hangulatkeltő elem, s $okozza avers zeneiségét is&

igány a siralom"á+an

Xgy sz%letett ha"dan a vers az u""am alatt,ahogy az Xr alkothatott valami szárnyas$ényes, +ánélos, zelt bogarat&

Xgy sz%letett később az a"kamon, minta trombitahang, mint a trombitahangkatonák szom"as, sere+es a"kain&

LZ



De ma már oly halkan, el$olyva, remegve "önmint beesett szemek gödreibenremegve $ölsillan a könny&

.em magamért srok én5 testvérem van milli#és a legtöbb oly szegény, oly szegény,még álmáb#l sem ismeri ami "#&

Kalibát ásolna magának az erdőn5 de tilos a $aés ör%l ha egy nagy skatulyás házban

"ut neki egy városi zord kis skatulya&

4s ör%l hogy > ha nem br"a már s minden összetört >átlé+het az udvari erkély rásáns magához ránt"a "# any"a, a $öld&

)zomor világ ez! s a vers oly riadva muzsikálmint igány a siralomházban&6ess, hess, ti sok verdeső, z%mmögő, $ényes bogár!

6a holtakat nem ébreszt5 mit ér a trombitasz#A

0sak a könny, sak a könny, sak a könny hulls nem kérdi, mire "#A

-z 1U28>ban keletkezett költemény ars +oetia& /ár a '(m is rá"átszik@örösmarty utols# nagy versére, a @én igány m( ra+sz#diá"ára, sugyanakkor $ölidézi /unkásy )ioralomház m( $estményét is& Habitsverse is s+!r!*!rs, akársak @örösmarty költeménye& Habits a vég#ráitélő, halálratélt helyzetével azonosul, s gy válik a darab l)tss+!g+)ssé,

melyben a lrai én áttekinti tel"es +álya$utását& - beszélő kilátástalannakta+asztal"a mind a költő, mind a költészet szere+ét&

- vers id#- )s )rt)%s+!m!s(t# !rs& Henne "#l elk%lönthető a régebbi,a közelebbi mlt és a "elen& -z előbbiekre a Fha"danG, a FkésőbbG, azut#bbira a Fma márG időhatároz#k utalnak& - három idősk menténhárom$éle +oétika bontakozik ki&

-z első a klasszikus modernség zseni esztétiká"ának meg$elelően aversrást az r teremtő gesztusához hasonl# alkot# $olyamatnak tételezi,

L1



és a mesterségbeli tudással azonost"a& - minden részletre kiter"edőmvesség igényére a kéz nyomán sz%lető alkotás áll& - $elvállaltszé+ségeszményt szeesszi#s ké+ek $e"ezik ki5 Fszárnyas, $ényes,

+ánélos, zelt bogárG&

- második rész a közelmlt költészetének korát idézi& - Fharsog#trombitasz#G az e:+resszionizmussal val# kisérletezés korszakára utal&- harmadik, "elenre utal# szerkezeti egység a versrást a $ölsillan#könnyhöz hasonlt"a& - könny motvuma a babitsi részvét, azelesettekkel val# sorsközösségvállalás ké+i ki$e"ező"e& - könnyugyanakkor előkészti a költemény összegző következtetéseit, amit aF)zomor világ ezG $ölismerés $e"ez ki& - megálla+tás "elenide"(sége aköltészet hiábaval#ságát, "övőtlenségét hangslyozza, ugyanezt agondolatot erősti $el a Fhess, hessG indulatsz# is&

Habits $ormam(vészetének tudatos versszerkesztésének bizonytéka,hogy az utols# két versszakban megismétli az alkotásra vonatkoz#meta$orasort, megismételve, hogy a vers Fverdeső, z%mmögő $ényes

bogár, trombitasz# és könnyG&

- mot(umo% 9bogár, trombitahang, könny; megismétlésének

nyomatékost# szere+e van& - lrai én véleménye végérvényes, továbbrais éltalannak, értelmetlennek véli a költészet szere+ét& - verszárlatnyitott5 Fsak a könny, sak a könny, sak a könny hullI s nem kérdi,mire "#AG 6a a költészetet a könnyel azonost"a, akkor a kérdés "b#lsak az alkotás hiábaval#ságát +anaszol"a&

9m*r!ss+ionista l(ra a %lass+i%us mod!rns)g %oráan

- modernség áttörését a magyar irodalomban szimbolikusan a .yugat$oly#irat, - 6olna+ antol#gia és -dy X" versek m( köteténekmeg"elenéséhez köti az irodalomtörténeti hagyomány& )zorosössze$%ggésben bontakozott ki a nyugat>eur#+ai modern törekvésekkel,

bár azokhoz viszonytva kissé megkésve "elentkezik& - modernségmeg"elenését erős tudatosság és +rogramosság "ellemezte& - modernszellem a $elszn, a "elenségek világa mögé kvánt látni, s hitt abban,hogy erre a k%lönösen érzékeny, arisztokratikus m(vészlélek ké+es& -

kor gondolkodásában a világ széttöredezettségének ta+asztalata, aszemélyiség $elboml# egységének, osztottságának ta+asztalatával

L2



+árosult& - kor $iloz#$iai gondolkodása lemondott az át$og#világmegértésr#l, k%lönböző $iloz#$iai irányzatok sz%lettek, az n&élet$iloz#$iák, amelyeknek meghatároz# gondolkod#i )ho+enhauer,Kierkegaard, .ietzshe, ames, Hergson, Mreud voltak&

-z im+resszionizmus Mraniaországb#l indul#, kezdetben a $estészetbenhat# stlusirányzat volt, mely később az irodalomban és a zenében iséreztette hatását&-z im+resszionizmus a latin im+ressio B benyomás sz#b#l származik& -stlusirányzat nevét 0laude /onet5 - $elkelő na+ im+resszi#"a m(ké+éről ka+ta& - $estészetben e stlusirányzat szaktott a m(termi$estéssel, és helyette a szabadban $estés B +lain air m#dszerétalkalmazta& - $ormát és a teret egyaránt sznekkel akarta ki$e"ezni, a$ény és árnyék "átékát a kontr nélk%li, $oltszer( ábrázolást, a +asztellszneket, a nagyvárosi témákat kedvelte& /esterei5 /onet, /anet,Degas, Yenoir, Qauguin, )zinnyei /erse 3ál&- zenében Yavel ésDebussi ké+viselik az irányzatot&-z irodalmi im+resszionizmus $őként a lrára "ellemző, de meg"elenik aze+ikában is& -z irodalmi im+resszionizmus ker%li a $ogalmiki$e"ezéseket, és elsősorban a hangulatok, érzelmek, benyomásokki$e"ezésére törekszik& -z im+resszionizmus az irodalomban $őként alrában "elentkező stlusirányzat, mely többnyire a szimbolizmussal, a

szeesszi#val és a +arnasszizmussal egyszerre, gyakran egy m(vön bel%l "elentkezik&Neg$őbb "ellegzetességei5

• a nominális stlus,• a zeneiség• a hangszimbolika $elerősödése,• a szinesztéziás ké+ek gyakori használata&

- magyar irodalomban '#th ?r+ád, uhász Qyula, Kosztolányi Dezső,Habits /ihály, ?+rily Na"os, Dsida enő, Krdy Qyula ké+viselik azirányzatot&-z im+resszionista költők benyomásaikat, +illanatnyi hangulataikat,szub"ektv életérzéseiket igyekeztek megörökteni, az álland#an változ#világban megragadni a +illanat szé+ségét s a m(alkotásbanörökérvény(vé tenni&

<os+tolányi ?!+s#

L



-z im+resszionizmus látásm#d"a érvényes%l <os+tolányi ?!+s#lrá"ában, mint +éldául - szegény kisgyermek +anaszai 91U1Z; és - bs$ér$i +anaszai 91U27; m( vers$%zéreiben&- vers$(zér egységes világlátás, keretes szerkezet( alkotás&-

szere+lra sa"átos megval#sulásának lehet%nk tani mindkét kötetben& -szegény kisgyermek +anaszaiban a szerző beleéli magát a vidéki, aszabadkai kisgyermek helyzetébe& Ezeket a verseket a gyermekiléleknek a világra rásodálkoz# gyermek bá"a teszi $eledhetetlenné& -költő annak a kis embernek a szere+ét ölti magára, aki olyannak hiszi avilágot, amilyennek azt a +illanatnyi benyomás mutat"a& - versekk%lönös "szer(ségét a két$éle szem+ont, a kettős lát#szög álland#egybe"átszása ad"a5 a $elnőtt > emlékezve > nézi benne gyermekiönmagát, a gyermek +edig ámulva és borzongva $edezi $el a világot mégelőtéletek nélk%l& - bs $ér$i +anaszaiban +árbeszédet $olytat az előbbivers$%zérrel F 6sz évesen arr#l daloltam, ki kisgyermekként égrekelt, I/ost énekem hsz éves másom, ki egykor erről énekeltG& Evers$%zér sa"átossága, hogy lrai darab"ait meg>megszakt"ák hosszabb

+r#zai szövegek, s olyan kérdések, motvumok "elennek meg aversekben, amelyek kései lrá"át előlegezik meg5 a számvetés, avégességtudat, a halállal val# szembenézés&

K)lti+!n%!tt#

Méltizenkettő&

/essze>messzea +iaunkon sznes árnyak&@örös na+ernyők& Nila $oltok&

Kisvárosi arany>vasárna+&

/int déli álmok, délibábok,gy lengenek sután re+%lvea nyári asz$alt sz%rke sk"ána 8 Yeaumur>be&

- sá$rányszn( sugarakt#llankadt lelkem halálra ernyedt&

L7



/égis sietnek& 6ova szállnakAXri, szagos misére mennek&

-z *sten%k már vár"a őketszagosan és aranyba $ogva >öreg, naiv, vidéki *sten >gy %l, mint egy +i+ere>boltba&

k nevetnek, integetnek a h(vös tem+lom b(vös öblén,és muzsikál és orgonázik a zene, ima és töm"én&

- szegény kisgyermek +anaszai iklus egyik darab"a a Méltizenkettőm( költemény&- vers szimbolikus értelm( +illanatot rögzt& -z élet múlta!s+#gy!rm!%i ta*as+talatána% kit(ntetett +illanatát& Erre utal a vers$el%tése, a Fmessze, messzeG ismétlődő határoz#sz#, mely egyszerreutalhat tér és időbeliségre is& - költemény álomszer(sége az emlékezésmagatartásáb#l $akad&

- lrai én ki"elöli a %on%r)t !rs"!ly+!t!t is5 a tér és idő koordinátáiközé zárva a lerást& Kisvárosi vasárna+ dél van, amire már a mbenmeg"elenő FMéltizenkettőG is utal&- versben a lrai én akár a iklus többi költeményében egyszerregyermek és $elnőtt& Ezzel magyarázhat# a szemlélődő, távolságtart#magatartása, ugyanakkor az emlékezés $olyamatának személyes volta&

- költemény az im*r!ss+ioni+mus remeke& Nátási, hallási, szaglásiérzetek $inom keverékéből áll össze, hangulatos kisvárost idéző ké+&/inden álomszer(, dele"es& Ezt sugall"ák a $oltszer( ké+ek, a Fvörösna+ernyőkG, Flila $oltokG, Fsznes árnyakG& /indent beragyog a na+&Erre utal az első versszak utols# sorának szinesztéziás sz#szerkezete, azFarany>vasárna+G&

-z FaranyG kettős értékhordoz#5 részben ka+sol#dik az isteniszentséghez5 az arany>vasárna+, a tem+lom, az ima, az orgona, a töm"énazonos "elentésmezőbe tartoz# $ogalmak révén, másrészt megidézi a

L



vasárna+i verő$ényes delet, ugyanakkor a tovat(nt gyermekkormelegségét& -z előbbire utal a Fsá$rányszn( sugárG sz#szerkezet, azut#bbira +edig a F6ová szállnakAG melankolikus kérdés&

-z im+resszionistán tobz#d# sznek mellett megsz#lalnak a hangok,meg"elennek az illatok is5 Fri szagos miseG, F+i+ere>boltG, a zene, imaés töm"én muzsikál és orgonázik& -z előbbi szinesztéziák +ro$anizál"áka versben meg"elenő isten>ké+et, s e sz#használatban a lrai én

"átékossága, helyenként ir#niá"a is ki$e"eződik&

- vers im+resszionista "ellegét $okozza a nomilis stlus alkalmazása&Kit(nő +élda erre a költemény első versszaka, melyből tel"esenhiányoznak az igék, statikussá, áll#ké+szer(vé téve a lerást&- gyakori alliterái#k Flankadt lelkemG, Fmisére mennekG , a belső és asorvégi rmek $okozzák a költemény zeneiségét&

Sll#i-úti fá%

-z ég legyen tivéletek, fllői>ti $ák&Hortsa lombos $e"etek szagos, virágos $ergeteg, ezer $ehér virág&'i adtatok kedvet, tusát,ti voltatok az i$"uság, fllői>ti $ák&

/ásoknak is gy nyl"atok, fllői>ti $ák&

)zv"ák az édes illatot,a balzsamost, az altat#t az est #ráin át&

.e lássák a b i+rusát,higgyék, örök az i$"uság, fllői>ti $ák&

6aldoklik a sárgult határ, fllői>ti $ák&

.yugszik a kedvem na+"a már,

L8



a szél busan ddolva "ár, s megöl minden sirát&6ova re+%l az i$"uságAMelel"etek, bs lombu $ák,

fllői>ti $ák&

- vers Kosztolányi egyik korai 91UZ8; alkotása& - költemény '(m!konkrét helyre utal, az Sll#i-út Huda+est leghosszabb t"a, aHelvárosb#l a város dél>keleti határáig hz#dik& 6ossza közel 1 km,mindvégig egyenes sugárt& -z fllői>t azonban itt átminős%l, az t ősi

to+oszának szimbolikus értelmével teltődik, az élett "elké+évé válik& -vers során egyrészt az i$"sággal, másrészt az elmlással azonosthat#&

-z t mellett a $a a költemény másik visszatérő to+osza, melyet azélettel azonosthatunk& ket sz#lt"a meg a lrai én az első és a másodikszakaszban& - m!gs+ól(tás egyben a bszás gesztusát is re"ti5 Faz églegyen tivéletekG& - vers id#- )s )rt)%s+!m!s(t#, melyben az fllői>ti$ákhoz egyrészt az i$"ság, másrészt a halál ké+zete társul& -z i$"ságértékteltett, reményekkel teli korszakát meta$orikus ké+sor szemlélteti5FHortsa lombos $e"etekI szagos virágos $ergeteg,I ezer $ehér virág&G)zintén m!taforá% sorozata érzékelteti az i$"ság tovat(nését, azelmlás elker%lhetetlenségét5 Fa b i+rusaG, haldokl#, sárgult határ, bslomb $ák&- ler# költészet, a hangulatlra hagyományaihoz hven az urbanisztikustá"at meg"elentő ké+ek nem önélak, hanem a lrai én hangulatát,életérzését vettik ki& - $a egyrészt mint élet$a, másrészt mint a Fbi+rusaG "elenik meg& E kettősség okozza a költemény

"angulatáltását& - vidám, ön$eledt i$"ság im*r!ss+ionistaké+sorokban "elenik meg5 édes, balzsamos, altat# illat, Fszagos, virágos$ergetegG& -z elmlást a haldokl# sárga határ, a bsan ddolva "ár# szélidézi& - hangulatváltás a m($a"i kettősségben is kimutathat#, hiszenódai )s !l)gi%us "angn!m keveredik a versben& -z első értékteltettszerkezeti egységhez az #dai hangnem, a zár# részhez az elégikusságtársul& Melerősti ez ut#bbit a vers zárlatában a válasz nélk%l maradtrezignált %)rd)s& F6ová re+%l az i$"ságAG

LL





Kosztolányi költeménye egyszerre "átszik rá e zenei és szokásbelihagyományra& Erre utal már a vers me is& - költemény s+!r!lmi dal,a kedveshez intézett bensőséges hangulat vallomás& Kosztolányiszerenád"a az alkalmi költészet intonái#"át a nyugatos versbeszéd

lehetőségeivel szembesti& - költemény az im*r!ss+ioni+mus "egyeitviseli& -z im+resszionisták azt a hitet keltették az emberekben, hogy aval#ság "elenségei azonosak annak lényegével, s ez a val#ságmegragadhat# a *illanatan& - +illanat, a hangulat megragadására

+edig minden eszköz $elhasználhat#& .agy szere+et ka+ a versben as!$t!lm!ss)g a sugallat5 - vers egy +illanatnyi hangulat, érzéki

benyomások és a+r# selekvésmozzanatok sorozata&

/ár a %lt!m)ny '(m! ki"elöli a !rs"!ly+!t!t, a lrai én a havaz#

é"szakában a kedves ablaka alatt "ár az alv# városban&

- költemény két s+!r%!+!ti !gys)gr! tagolhat#& - két első versszakim+resszionista életké+, az utols# str#$a +edig $elsz#ltásba re"tettszerelmi vallomás&- költemény hangulata békés, idillikus& -magányosan, dideregve k#szál# lrai én a kedves ablakát $igyeli&/inden söndes, álomszer(, su+án a h# zenél& -z egymással keveredTérzetek igazi ki$e"ezTi a szinesztéziák 9 lágy $ehérség, zenél a h# ;& *gen

nagy a "elzTként szolgál# melléknevek aránya 9kormos ég, lágy$ehérség, ez%st +or, h#$ehér nagy t, zordon árny, h#$ehér, szeld világ,zengő, szeld mel#diák, szunnyad# ar, tiszta h#, mély send, h#$ehérhál#szoba, söndes uta, $ehér r#zsa;! - sznek, árnyalatok, a látásiké+zetek elter"edtségében és elsTbbségében a $estészetiim+resszionizmus hatását lehet $öltételezni& - meta$orák, hasonlatok9zordon árny, $ehér r#zsként hull" az é"ben; a tá" és a környezetmegérzéktésében "átszanak nagy szere+et&

-z utols# versszakban a lrai én a téli várost, az utát, a h#+elyheketsz#lt"a meg, hogy szerenádot ad"anak a kedvesnek, változzanak átmesés h#$ehér hál#szobává, $ehér r#zsává, megszé+tve kedvese álmát&

- verszárlat lebegő, álomszer( hangulatát a hangszimbolika is $okozza&Qyakoriak a FhG és FlG hangok, melyek helyenként alliterálnak is& -zeneiséget hanghalmozáson tl a ritmus és a rmek is $okozzák&

; !l n! (t)ld555

LU



el ne téld azt, ki élte végénsötét szemekkel, bsan áll eléd,és tétováz# kézzel eltakar"aledőlt világát, hitvány szégyenét&

-z ő szvében is volt $ényes oltár,mely egykoron szent lánggal volt tele5nézz a szemébe mélyen, résztvevően,s a h(lt hamun egy%tt zokog" vele!

De hogyha lelsz olyat, ki sak hivalgott,kinek világa meddő volt s ko+ár,ki sose k%zdött és sosem bukott el,

kié sosem volt az %röm+ohár,

ki a szemét nem is gy"totta lángra,s nem látta hunyni h(lt zsarátnokát5nézz "éghideg tekintettel szemébe,emeld $el a $őd > b%szkén men" tovább!

Kosztolányi költészetének egyik korai darab"a az , el ne téld&&&m(ars>+oetia érték( verse& A !rs!s+)d több$éleké++en értelmezhető&Mel$oghat# egy +árbeszéd egyik $elének, lrai monol#gnak, másrésztönmegsz#lt# versnek is& - kom+ozi# id#-)s )rt)%s+!n!s(t#& Kétellentétes értéket állt szembe, s e két$éle értékhez két$éle magatartástrendel& )zámadás, mely visszatekint a megtett tra, az i$"kori kit(zöttélokra és ideálokra, melyek sorra romba dőltk, meghiusultak&

Ez az !ll!nt)t szervezi a költemény első szerkezeti egységét, az első kétversszakot& -z értékteltett élet minőségei ker%lnek közé++ontba,melyeket a romantikára "ellemző meta$orákba s(rt a költő& *lyen

+éldául a F $ényes oltárG, Fszent lángG& -z értékvesztettséget +edig aFledőlt világG, a Fh(lt hamuG meta$orák $e"ezik ki& - lrai én részvétteltekint erre az élet$ormára, mely részvétet az Fegy%tt zokog" veleG és a'(m%)nt is kiemelt F el ne téld&&&G $elsz#ltás $e"ez ki&

- vers második részét a FdeG ellentétes kötősz# vezeti be& -

szembenállás egyaránt vonatkozik az FértékekreG és az ezen értékekheztörténő viszonyulásra& - k%zdelmektől távolmarad#, hivalg#, meddő,

OZ



ko+ár világ, melyben nem voltak mélységek, magaslatok, nem voltlelkesedés, kiábrándulás, nem mélt# a részvétre sak a F"éghidegtekintetreG, a b%szke elutastásra& 6angulatilag is igazodik a vers azellentétezéshez& - költemény első szerkezeti egysége elégikus,

$á"dalmas, részvéttel"es, amelyre a FbsanG, FrésztvevőenGálla+othatároz#k és az Fegy%tt zokog" veleG $elsz#ltás érzékeltetemelkedett&

- második szerkezeti egységben a részvét helyét az elutastás veszi át&- hangvétel tl$(tött, +atetikus& Erre utalnak az olyan ki$e"ezések, minta F"éghideg tekintetG m!tafora, és a Fb%szkén men" továbbG f!ls+ól(tás&Ez utobbi ellentétben áll az első szerkezeti egységet lezár# $elsz#ltással&\gy a költemény nagyon kiegyenslyozott, zárt kom+ozi#& -

Kosztolányira "ellemző im+resszionizmus itt is $ellelhető asz#használatban és ké+alkotásban& - m(vészi "elzők Fsötét szemekkelG,Ftétováz# kézzelG, Fh(lt hamuG, Fmeddő, ko+ár világG azim+resszionosták kedvelt "elzői&

)li al%ony

-ranylanak a halvány ablakok&&&K%zd a sugár a hamvaz# sötéttel,$önn a tetőn sok vén kémény +ö$ékel,a h#sk messze selymesen ragyog&

Heszélget a kályhánál a salád,a téli alkony nesztelen leszállott&/int áldozásra kész%lő leányok,si+kés ruhába állanak a $ák&

- hazatérő $élve, söndesen lé+,retteg zavarni az t sz(zi send"ét,az ébredő nesz álmos, elhal#&

) az #nszin égből, a halk é"szakábantánolva, zengve és zenélve lágyan,$ehér r#zsákként hull alá a h#&

- vers '(m! tá"lerást gér, s ugyanakkor az évszak és na+szak

+árostása elégikus "angulatot se"tet s a muland#ság élményét sugall"a&<!r!t!snek tekinthető a %lt!m)ny kom+ozi#"a& -z im*r!ss+ionosta

O1



l!(rás )l!t%)*!t zár közre& - "ang)t!l idillikus, elégikus& /intáltalában a tá"ler# versekben, itt is nyomon követhető a lrai én általválasztott *!rs*!%t(a5 - l!(rás t!'"ni%á$ára a kint>bent>kintdinamizmusa "ellemző, ugyanakkor $entről le$elé történő elmozdulás is

nyomon követhető& Ez az aláhull# szerkezet $elerősti az elmlás!l)gi%us hangulatát&

- vers $el%tése im+resszionista lerás a téli alkonyr#l& - $ény és árnyék "átéka a lemenő na+ +illanatát rögzti& 0su+a s+(n"atás érvényes%l alerásban& Erre utalnak az Faranylanak az ablakokG meta$ora, Fk%zd asugár a hamvaz# sötéttelG megszemélyestés és a Fselymesen ragyogGszinesztézia& -z utols# versszakbeli lerásban a sznhatások mellett"ang"atáso% teszik érzékletessé a ké+et& -z F#nszn égG F$ehér

r#zsakéntG aláhull# h# akársak a vers nyit# részében szere+lő sznekitt is ellentétben állnak egymással, akársak a hanghatások, hiszen ahalk é"szakábanGzengve és zenélveG hull a h#& - FzG és FhG hangokraé+%lő alliterái#k $elerőstik a vers zeneiségét légiessé, könnyeddé tévea lerást&

- lerás keretébe zárt )l!t%)*r! szintén az im+resszionizmus "egyei "ellemzőek, hang> és sznhatások dominálnak5 a Ftéli alkonyG "elzős

szerkezet, az ádozásra kész%lő leányok ruháit idéző $ák hasonlatellentétes sznhatásokat re"tenek, az előbbi a sötétre, az ut#bbi avilágosra utal& - hanghatások mintegy $ölerőstik a söndet, szintehallhat#vá teszik azt5 Fa hazatérő söndesen lé+, retteg zavarni az tsz(zi send"étG, az ébredező nesz is álmos és elhal#& - FhG és FlGhangok alliterálnak, $okozzák a +uhaság, lágyság érzetét& -hangszimbolika érvényes%lése is im+resszionista vonása a versnek,akársak a szonett$orma alkalmazása& - *!trar'a-s+on!tt ugyanis amvességre, izellálásra törekvő im+resszionisták egyik kedveltvers$ormá"a volt&

C*rilisi !+&st !s#

)zeles, $ehérlő délutánon,mikor dalt hallasz messze, távol,a tiszta, illatterhes égbőlhull a na+$ényes, könny% zá+or&

O2



-kátöm"én rö+%l a légben,a lomb merengő, sz(z $ehérség,kis, ideges lányok kaagnak,veri az ördög a $eleségét&

.ylt aral isszuk az esőt $el,agyunkba r#zsaszn( láz ka+,vékony, ez%st eső$onálon$ehér angyalkák iteráznak&

3iros a sr# égnek ara,s a lágy eső vgan +örög le,mint $iatal, szeld leányok

titkos szerelm%, enyhe könnye&

- költemény im+resszionista dal, a tavaszi természet himnikus sugyanakkor "átékos hang disérete& - klasszikus modernség "ellegzeteskevert m($a"a, mely őrzi még a tiszta dal nagy$ok zeneiségét, de márkeverednek benne a k%lönböző hangnemek, életérzések&

- !rs!s+)d egyszerre közvetett és közvetlen, hiszen előbb a háttérbehz#d# lrai én az általános alany érték( második személyben sz#lal

meg5 F dalt hallasz messzeG, ma"d többes szám első személyre váltva át,maga is részesévé válik a versbeli történéseknek, a vershelyzetnek,annak az örömteli +illanatnak, amikor a mindenség s benne az emberszinte megszentelődik a tavaszi zá+oban& -z Fakátöm"énG k%lönössz#ka+solata é++en a természetnek eme megszentelődésére,tem+lommá válására utal, de ugyanezt a hangulatot áraszt"a azF eső$onálonG iteráz# $ehér angyalkák látványa is&

- költemény im*r!ss+ionista remekm(& Erre utal már a szinesztéziésm is& - versszöveg su+a szn, illat, ragyogás, mely inkább egy +illanatnyi hangulat kimerevtése, semmint "#l kör%lhatárolhat#vershelyzet rögztése& -nnyit árul sak el a lrai én, hogy F szeles,$ehérlőG á+rilisi délután van, s minden mást szándékosan se"telmessé,elmosodottá tesz& Ezt szolgál"ák a k%lönböző érzetek keverékébőlösszeáll# szinesztézikus ké+ek5 F$ehérlő délutánG, Fillatterhes égG, Fsz(z$ehérségG, Fr#zsaszn( lázG, Fez%st eső$onálG, F$ehér angyalkákG, +irosar ég& - $ölsorolt sznek élénkség%knél $ogva vidámságot, "#kedvet

O



sugároznak, egyértelm(en a $iatalságot idézik& Erre a "angulatra "átszikrá az á+rilis h#na+hoz kötődő +a"kosság&

- sznhatások mellett másik hangulatteremtő eleme a költeménynek anagy$ok zeneiség& - természet zené"e, a vigan +örgő lágy eső, hang"amellett megsz#lalnak az angyalok iterái, $ölsend%l a lányok kaagása,a +iros ar ég srása hatalmas szn$#niává tágtva az univerzum zené"ét,melybe egyszerre "elen van a teremtő, a természet és az ember hang"a& -hangutánz#, hangulat$estő szavak mellett a vers +!n!is)g)t $okozzák a

"ambikus l%ktetés( $élrmes sorok& - vers hangulata könnyed, "átékos,idillikus&

Lásd %isfiam !+t mind n!%!d adom most555

Násd, kis$iam, ezt mind neked adom most, legyen tiéd örökre az egész&@edd a telet és a nyarat, a lombost, itt van neked az e+e és a méz&Ez itt a keserR s ez itt az édes, ez a $ekete és ez a $ehér,

ez a nyugalom, s a láz is, hogy égess, ez itt a méreg és ez a kenyér&'e"et adok, de hozzá szörny% vért is, ölelni lágyan és birk#zni kart,és harot is, hogy harol" sakazértis, a r#zsa mellett ott legyen a kard&@an még néhány elhányt és sonka holmi, egy kis verT$ény és egy>két kaa",

viaskod# kedv, várat ostromolni, és végezetre egy nagy, tom+a "a"&*ker a"ándékot veszel örökbe, oly ember>zR és oly $elemás,de ember adta, nem telt néki többre, eget ne vv", mély ktakat ne áss&)ötéten ny"tom ezeket tenéked, s koldus a+ád most tétovázva áll,

mert nins egyéb& obb"ában ott az élet, és a bal"ában ott van a halál&

O7



- romantika utáni lrában , a klasszikus modernség, az avangárd, a késeimodernség költészetében megsz(nik a vers beszélő"ének egyértelm(kiléte, a lrai én gyakran megsokszoroz#dik, szere+eket ölt, maszkba

b"ik&Kosztolányi Lásd %isfiam !+t mind n!%!d adommost555költeményében is gy van ez&

Hár a iklus me - bs $ér$i +anaszai mintegy ki"elöli a vershelyzetet,olyan szere+ben t%ntetve $öl a lrai ént, mint aki az életutat meg"árvakeser( ta+asztalatokat szerzett, bssá, +anaszkod#vá vált $ér$i, a+a& De eszere+ kitágul, a verszárlatban a biblikus motvumok révén 9Fobb"ábanott az élet,Iés a bal"ában ott van a halál&G; a lrai én az -tyával, az élet éshalál urával azonosul&

- vers '(m)!n egyaránt meg"elenik a m!gs+ól(tó )s a m!gs+ól(totta+a>$ia, ugyanakkor kette"%k ka+solatára is utalás történik a beéző$orma használatában& - mben meg"elenő Fezt mind neked adommostG mondattöredék az adakozás gesztusára utal, mely szeretetből$akad, és mely $olytonosságot teremt a generái#k között, biztostva azélet tel"ességét, melyhez hozzátartozik "# és rossz, öröm és bánat,

értékes és értéktelen& Ez az !ll!nt)t!+)s a költemény s+!r!+# !l!&

-z első tizenkét sor egymást kizár# ellentét+árokat sorakoztat $öl& Ezeka költészet ősi arhet+usai, to+oszai5 télInyár, e+eIméz, keser(Iédes,$eketeI$ehér, nyugalomIláz, méregIkenyér, te"Ivér, r#zsaIkard& -következő négy sor ezen értékekhez val# viszonyulást, az emberi életállomásait sorol"a $öl& -z életszakaszokat egy>egy meta$orába s(rti5verő$ény, kaa" az ön$eledt gyermek és i$"kor, a viaskod# kedv az

önmegval#stás $elnőtt kora, a nagy tom+a "a" +edig az elker%lhetetlenhalál ké+i meg"elentése&

- következő négy sor össze$oglal"a az előbbi részletező $elsorolást& -za"ándék sz# "elző"e az FikerG utal arra , hogy alét tel"ességéhezhozzátartozik a "# és a rossz, az élethez a halál& 4++en ez teszi Folyember>z(véG az a"ándékot&Ennek meg$elelően a vers "angulata is ambivalens, egyszerre der(s,

"átékos, komoly és tragikus&

O



E hangulati kettősség ké+i skon is meg"elenik&-z utols# négy sor, a %lt!m)ny +árlata, az FezeketG mutat# névmásrévén visszaka+sol a vers $el%téséhez, zárttá, keretessé teszi azt& -

be$e"ezés emelkedett, %nne+élyes, ugyanakkor tragikus hangvétel( is&

-zzá teszi az örök emberi sors $elismerése, az elvesztett édenkeser(sége&

:rs "!radás

ErdT,dérs+te lombod á"ultan vonaglik&/eghalsz,reád lehellt a vörös hervadás&De mért e vidám +om+aA /értöltözködöl halál elTtt a $ényes

bbornokoknak, részeg szeretTknek,i$" d%hnek, kigyulladt lázadásnak harsány sznébeAly %nne+>e zsibbadni, el$elednilármás kirándul#kat és rig#kat,vizek za"át,

az élet édes>ols# sengetyRitAlyan "# nem élniASr%lszA

Kosztolányi ősz>élményét ki$e"ező verseinek egyik legszebb darab"a a@örös hervadás m( költeménye, melyben egyszerre sz#lal meg a költőéletigenlése és haláltudata& - költemény '(m! az im+resszionizmus $elémutat szinesztéziás "ellege révén&

- m !ll!nt)t!t sugall, hiszen a vörös sznhez elsősorban a vidámság, aszerelem, az élet ké+zetét szokás asszoiálni, a hervadás $őnév viszontaz elmlásra, halálra utal& E %!tt#ss)g végigvonul a költemény egészéna vers értékszerkezetét, ké+eit, m($a"i, hangulati sa"átosságait tekintve&

6angnem és m($a" tekintetében ódai )s !l)gi%us "egyeket egyaránthordoz& Elégio>#da, hiszen $ennkölt, emelkedett a hangneme,ugyanakkor a halál közelsége miatt érzett szomorság, bánat

megragadása révén az elégia $elé mutat& Egyszerre s+!'!ss+iós és!l)gi%us vonása a versnek az is, hogy a halál tragikumát a természetben

O8



ta+asztalt +om+a, gazdagság old"a $el, szé+ti meg& - rezignáltlelkiálla+ot ala+"a itt is az elégiákban oly gyakori id#-)s)rt)%s+!m!s(t)s5 a Fvizek za"aG, F az )l!t édes>ols# 's!ng!ttyDiG, Falármás kirándul#k és rig#kG, az értékteltett élet dszletei, meta$orái,

olyan im+resszionista hangulatké+ek, amelyek utalnak a közna+i létder(s, harmonikus, élettel teli +illanataira, és szembenállnak azérték+usztulással, az elmlással, a "alál 's!nd$)!l5

- konkrét, elsődleges vershelyzet tér> és idődimenti#it az őszi 9idő;erdő9tér; határol"a be& - +usztul#, őszi erdő azonban meta$orikus térréés idővé minős%l át, az élet erde"évé válik, élet és halálhatármezsgyé"évé&

Ez a $elismerés zaklatottá teszi a !rs!s+)d!t, mely dialogizál# "elleg(5 egy $eltételezett +árbeszéd egyik $ele, a megsz#lal# lrai én beszédsk"a& Egyes szám első személy( közlés$orma, )n-!s+)d, melyeta lrai én a m!gs+!m)ly!s(t!tt erdőhöz intéz& -z egymás után sor"áz#%lt#i %)rd)s!% a lrai én zaklatottságát, $esz%ltségét sugall"ák&

ót" Cr*ád1FF-1/2F

- nyugat első nemzedékének lrikusa, aki egységes, "ellegzetestematikával megalkotott életm(vet hagyott ránk& Nrá"ának visszatérőmotvuma a magány és az elszigeteltség ta+asztalata& -la+hang"ára azelégikus, +anaszos lemondás "ellemző& .em véletlen%l nevezték aFszomorság -nteusánakG& Költészetére leginkább az im+resszionizmus

"ellemző, egyetlen magyar kortársánál sem találkozhatunk azim+resszionizmus ennyire vegytiszta "elenlétével& @erseinek témá"alegtöbbször egy>egy vers köré szerveződik, melyre rendszerint avershelyzet konkrét meg"előlése utal& 4letm(vének "ellemző témái a tá",a szerelem, költősors és a humánum védelme&

0óf!")r%!

*gen, ez sak vers5 lim>lom, szé+ szemét,áték, melyet a halk gyermek, a @ágy

OL



Maragsál, s olykor lustán $élbehágy,) merengni hny"a álmatag szemét&

/ost ezt $aragta5 kis szonett, setét

)zavakb#l ásolt bs ében$a>ágy&) rá$ekteti gyengéden gyenge, lágy)zerelmem holt, virágos tetemét&

3ihen", szerelmem! nézzenek a boldog4lők, mint nyugszol némán, h#$ehérbe,'%ndérmeséim édes 6#$ehér"e&

?gyad szélén vigyázva %l"enek,/int árva tör+ék, $ursa, bs koboldok,) sendeskén sr"anak a halk rimek&

'#th ?r+ád egyik legszebb ars *o!ti'á$a a 6#$ehérke m( s+on!tt,melyben a vers, az alkotás, sz%letésének kit%ntetett +illanatát rögzti alrai én&- '(m a világirodalom egyik legszebb mesé"ére "átszik rá, de maga aversszövege is minduntalan visszaka+sol a mese dszletelemeire és

motvumaira, gy, hogy azok az alkotás és a m(vész viszonyának ké+ikivet%lései lesznek illetve a versnek, mint meg$ormált nyelviké+ződménynek a meta$oráivá válnak&

- vers f!l&t)s! tárgyilagos ki"elentés5 V*gen, ez sak versG B mely azalkot#"át#l már elidegenedett Varte $atumotG>ra a megsz%letettm(alkotásra mutat rá, de ugyanakkor $elidézi azt a szemlélőimagatartást is, amelyben a lrai én szemléli szellemének, költői

$antáziá"ának sz%löttét& *tt még hiányzik a lrai én személyes "elenléte,maga az alkotás $olyamata tárgyiasul, mely egy érzéktel"esmegszemélyestésben ka+ hangot5 Va @ágy $aragsál, s olykor lustán$élbehágyG& - V@ágyG meta$ora az ihlet +illanatára, a V$aragsálG igeimeta$ora +edig a sz# m(vészetére, a szavak verssé kom+onálásánakmiként"ére vonatkoznak&

- versnek a Vlim>lomG>mal, Vszé+ szemétG>tel, V"átékG>kal val#

azonostása abb#l a modern m(vészet$el$ogásb#l $akad, mely tagad"a am(vészet hasznosságának és tant#>nevelő élzatának a szere+ét, és a

OO



szé+séget, az önélság, az önmagába zártság, az önmagáravonatkoztatottság értelmében $og"a $el&

A %lt)s+!t !s+t)ti+áló s+!r!*)t, $ormatermelő kultuszát hangslyozza

a második versszak első két sora is5 V/ost ezt $aragta5 kis szonett, setét I)zavakb#l ásolt bs éden$a>ágyG& - szonett $ormának az Fében$a>ágyG>gyal val# azonostása egyszerre utal a költemény tudatosan választott,zárt $orma tervezésére, és a mesei dszletelemekre, a halott királylányko+ors#"ára& Ez a kettőség gy(r(zik tovább a részletező meta$orikuské+sorban, hiszen a Fvirágos tetemG egyszerre 6#$ehérke és a versmeta$orá"a is&- második versszak végi meta$#rának a FszerelemG>nek a harmadikversszakbeli megismétlése nyomatékost"a az alkot# alkotáshoz val#viszonyát& - megsz#ltás5 F 3ihen" szerelmemG arra a gyengédka+solatra utal, melyel a m(vész tekint sa"át, be$e"ezett m(vére&K%lönös hatás a versszak hasonlata, mely egyszerre idézi $el a halott6#$ehérke alak"át, s a h#$ehér +a+ron nyugv# szavak sorát& Ez ut#bbi

"elentést részletezi a zár# terina visszaka+solva az Fében$a>ágyGmeta$#rához& - rmeknek a F$ursa, bs %ooldo% G>kéntimegszemélyestése a verssorok végi rme és 6#$ehérke ko+ors#"amellett bslakod# tör+ék ké+ét egyszerre idézi $el, akársak a srás mely

a vers zeneiségére "átszik rá&

- költemény zeneisége, ké+gazdagsága, a ké+ek szn> és hanghatásai, a "ellegzetes "elzőhasználat az im+resszionizmus egyik gyöngyszemévéavat"ák a költeményt&

B+!*t!m!ri s+on!tt

)ze+tember szé+ szultán"a, sz, +om+ás, bu"a zsarnok,/ár vár a h#dol# tá"P a zöld és elviseltKa$tán bs tu"a mind $ursa dervised,/ind mélyen ha"ladoz, s halkan imázva mormog&

)árga selyemben várnak a szé+, hervatag ormok,Yabnők, kiket elgyötresz, s kik engedelmesekP) te "össz, +uhán s +om+áz#n, s gy(r($ényes kezed

-ranyos re$le:étől a ti+rott $( is sillog&

OU



Ki gőggel és egykedv(n, de $énylőn s mégis áldvaSlsz meg mindeneket, hervadás +adisáh"a,Köszöntelek e szirtről, leghvebb dervised&

6atalmas rkezed ereszd vállamra keggyel,) ha térdre tör h(s slya, sz#l" halkan5 most ered" el,) átkos, ds a"ándékul az őszi bt vigyed&

srégi költői motvumra é+%l a vers5 az őszi hervadás és az emberielmlás +árhuzamára& E költeményben a téma nem, hanem sak aszemlélet "donsága ké+viseli az im+resszionista stlusváltását& Estlusirányzat egyik "ellegzetessége a szé+ségkultusz, de ez nem az élet,

a természet egyszer( szé+ségeinek és örömeinek a $elmutatása, hanem aval#ságot mesterségesen megszé+tő ké+zelet "átéka& - vers $!l+#i )sm!taforái a+ !g+oti%um )s a %!l!ti!s !+!r!gy)$s+a%ai ragyogástsugározzák az önmagában Fko+ottG tá"ra&- "elzőkben és meta$#rákban sz#hoz "ut# ké+zelet el$edi a val#ságoslátványt&

- konkrét tér> és időre mindössze négy $őnév utal 9sze+tember, ősz, tá",tu"a;, ezek köz%l is sak az utols#nak van konkrét látány-)rt)%!& -

kiemelt négy $őnevet +edig a "elzőátvetések val#sággal beleszövik ameta$orábaP a tá" "elző"e, a Fh#dol#G a dervisektől van kölsönvéve,akársak a tu"a előtti négyszeres "elzőbokor& =gyangy a másodikszakaszban az ormok elé rabnők "elzői ker%lnek 9szé+, hervatag;, a sárgaselyem, a gy(r($ényes kéz +edig kitel"esti a hirtelen +om+ássá, ékessévál# tá" látomását5

- versben s!$t!lm!s-tito%+atos "angulatot ad az sznek a költemény

egészén következetesen végigvezetett megszemélyestése& Ez am!gs+!m)ly!sit)s-sor hordozza a vers általánost# mondanival#"át, azt,hogy nem maga a tá" s annak részlet>szé+ségei az élményad#k, hanemvalami egyetemesre utalnak, ami mindenik%kben "elen van5 az elmlástörvényére&

- vers másik "ellemző"e, hogy a lrai én egyidőben éli át a szé+ség és azelmlás egymásnak ellentmond# élményeit, s egymásba olvaszt"a őket&

Ez meghatározza a költemény stlusát is& - "elzők ellentétes hangulatiértéke se"teti a kettős élményből $akad# érzelmi $esz%ltséget5 a

UZ



F+om+ásG és Fbu"aG +ozitv tartalm $!l+#%%!l !ll!nt)t!t al%ot a negatvhangulat, az elmlás könyörtelenségére utal# FzsarnokG $őnévP ah#dol# $ogadtatásba a FbsG "elző lo+ elégikus árnyalatotP a Fszé+G és aFhervatagG "elzők is $eleselnek egymással&

- második részben a l!(rás allomása ált át& - lrai én mintegyrészévé válik az elmlásra vár# természetnek, a maga számára is kériannak sorsát& - ké+zelet sz%lte szé+ségben val# gyönyörködés mellettez a dekadenia másik "ellemző érzéstartalma a versben5 a sznesvágyké+ekből a val#ságra ébredni nem akar# lélek é++ oly ellenállásnélk%l ad"a át magát az elmlás vonzásának mint a végső hervadás előttmég egyszer, utol"ára $elragyog# őszi tá"&

E részben is ellentétekké $(zött sz#szerkezetek $e"ezik ki or+ongás )sgynyr%d)s %!tt#s "angulatát az áldva ölő ősz, a keggyel térdretörő kéz, a ds a"ándék, amely egyben átkos, s a b, mely egybena"ándék&

- tá"szé+ség gyönyörködtető élményébe k%lönös borzongást olt ahalálra ráérző bánat, ugyanakkor az őszi ragyogás megszé+ti, vonz#válágyt"a a halál>hangulatot&

- vers stlusában im*r!ss+ionista elemeket is találunk& *lyen asznhatások gazdagsága, s k%lönösen az, hogy a költő nem a tá"általában "ellemző szneire $igyel $el, hanem az őszi verő$ény létrehoztaárnyalatokraP a zöld és a sárga sznhez ka+solt anyagnév 9ka$tán,selyem; a természeti látványt#l eltérő sznhatást idézi, a $( $öld"eFaranyos re$le:(véG válik&-z ősz m!gs+!m)ly!s(t)s! s az elmlás urává, törvényénekké+viselő"évé avatása, az a m#d, ahogy a költő FráismerG a tá" h#dol#

hervadásában a titokzatos érkezőkre, a s+imoli+mus látás> éské+alkotás>m#d"ára "ellemző&

- d!%ad!ns érzéstartalmak nemsak ml# költői divatot "elentenek aszázadelőn& X" a költészetben addig nem ismert szé+ségek $el$edező"evolt ez az érzékenységP ember és k%lvilág, ember és környezeteka+solatának összetettebb, bonyolultabb érzelmi tartalmait volt ké+eski$e"ezni, mint az egyetlen élményt, egyetlen érzést megéneklő

hagyományosabb versek&

U1



Esti sugár%os+orú

Előtt%nk már hamvassá vált az t,4s árnyak teste zuhant át a +arkon,

De még $inom, halk sugárkoszortMont ha"ad sötét lomb"ába az alkony56alvány, szeld és komoly ragyogást,/ely már alig volt $ények $öldi mása,) $élig illattá s senddé sz(rte át- dolgok esti lélekvándorlása&

*llattá s senddé& 'itkok illata

Ménylett ha"adban s béke égi send"e,4s "# volt élni, mint ahogy soha,) a $ényt szemem beitta a szivembe5

.em tudtam többé, hogy te vagy>e te,@agy áldott si+kebokor drága tested,/elyben egy isten szállt a $öldre le,) lomb"áb#l $elém az ő lelke reszketA

*gézve álltam, soká, söndesen,

4s +erek mentek, ezredévek "öttek >Egyszerre sak meg$ogtad a kezem,) alélt +illáim lassan $elvetődtek,4s éreztem5 szivembe visszatér 4s zuhog#, mély zenével ered meg,/int zsibbadt erek t"ain a vér,- $öldi érzés5 mennyire szeretlek!

- hitvesi költészet talán egyik legszebb darab"a irodalmunkban az Estisugárkoszor 91U2;& - költemény szövege sehol sem árul"a el, detudnunk kell, hogy $eleségéhez rta a költő házasságuk hatodik évében&

- !rs"!ly+!t egy alkonyati $ut# +illanat im*r!ss+ionistamegragadásával indul5 a $ény lass elt(nésében elmos#dnak a tárgyakéles körvonalai,WhamvassáW, slytalanná, lebegővé válik a világP ma"d a$ény hirtelen meg$ogyatkozásában holttestként elzuhan# árnyak 9mintha

ksértetek lennének; teszik egy +illanatra komorrá, i"esztővé, lidéresséa hangulatot&

U2



.emsak a mély magánhangz#k egyértelm( uralma $esti alá az első kétsor sötétedését, hanem az á>a>a>á>á>a hangok belső ritmikus váltakozásas re"tett rmei is a sodálkoz# ámulatot sugall"ák& - menek%lő $ény sak

a kedves ha"ának Wsötét lomb"átW $on"a kör%l sugárkoszorval& ) itt mármegkezdődik a varázslat, a kezdeti látány látomássá ala%ul át&

- '(m!n meg"elenő sugárkoszor már nem $öldi $ény, hanem aközé+kori szentek W$inom, halkW gl#riá"a, Whalvány, szeld és komolyragyogásW, mellyel a lrai én von"a kör%l hitvese ha"koroná"át& -z FestiG

"elző a vershelyzet konkrét +illanatára, az im+resszionisták kedveltna+szakára utal, arra a +illanatra, amelyben $ontos szere+ "ut azátmenetnek, a $ény és árnyék változ# "átékának& - m "elzősszerkezetének ala+tag"a a $ény ké+zetköréhez ka+sol#dik, meghatároz#tag"a +edig a na+szak ké+zetköréhez& - szerelem kit%ntetett +illanatábana konkrét tér> és időelemek átlényeg%lnek, látomásossá válnak, elvesztik

+illanatnyiságukat&

- lélek b(völt álla+otát szinesztéziák $e"ezik ki 5 a tlvilági$énykoszort illattá s senddé sz(ri át az Westi lélekvándorlásW, a sznekelsz%rk%lése, a tárgyak, dolgok láthatatlanná válása&

-z első versszak ra"ong# ámulása, a +illanatnyi soda a másodikstr#$ában tovább mély%l5 az illat WtitkokW illatává, a send a Wbéke égiWsend"évé válik, s mindkettő mennyei $ényben ragyog& -ztán ké+, szn,minden elt(nik, s kibuggyan a ra"ong# vallomás5 W4s "# volt élni, mintahogy soha&W

-z elragadtatott boldogság önkéntelen, akaratlan megnyilatkozása ez, saki ezt a ra"ong# boldogságot adta, már nem is $öldi lény, hanem a

bibliai égő si+kebokorban meg"elenő isten, tlvilági lélek& - szerelemvalami léten tli létbe, testetlen égi érzésbe váltott át&-z igézet mámoros +illanata az időtlenbe lend%lt5 F+erek mentek,ezredévek "öttek > W&

- gondolat"el %nne+élyes sönd"e után, a szerelmi vallomás helyét "b#laz első versszak !l!s+)l# "ang$a veszi át5 WEgyszerre sak meg$ogtada kezemW, s a kézérintésre a $öldöntli ra"ongás kiegész%l a legszebb

F$öldi érzésselW, két ember szerelmi boldogságával&

U



- verset egyébként a leghétközna+ibb, de ebben aszövegössze$%ggésben mégis a legemelkedettebb, leg%nne+élyesebbvallomás zár"a5 Wmenynyire szeretlek!W > '#th ?r+ád egy egyszeri,

+illanatnyi élményt öröktett meg, s tett egyttal mások számára is

$elidézhetővé&A+ arany *ar%

- $ákon a virágzás $á"# ké"eHorzong végig5 mélyen soha"tanak,/ár lángkosin zenitre ha"t a na+,) t%zet lehell a bimb#k sz(zi mélye&

Yád gondolok, ki vársz még rám, remélve,*$"ságod $énylő $ái alatt,6alk arany ágak hozzád ha"lanak,) szived reszket, s zeng vágyaid zené"e&

, vársz s mosolygsz a $ák közt, drága rnő,De arany +arkod árnyán már a b nő,/érges bogy#", vad, sötét növény&&&

) "a", tán mire elérlek, té+ve, verten,a"dul# szél vonaglik át a kerten,) az esti $ák közt kialszik a $ény&&&

9m*r!ss+ionista, meseszer( lerást gér a '(m, melynek FaranyG "elző"etág asszoiái#kat indt el& -z értékteltettség ugyangy társthat#hozzá, mint a zeniten, a tető+onton levő .a+ ragyogása, de a +ark

$őnévhez társtottan az ősz, a muland#ság ké+zetét is $elidézi& - versbena +ark, a kert szinonimák szimbolikus "elentéssel teltődnek, s az élet, alélek helysznévé lényeg%lnek át& - látvány $okozatosan látomássámély%l&- költemény id#- )s )rt)%s+!m!s(t# s+!r!+# !l! a+ !ll!nt)t melyaz i$"ság és az öregedés, a dél és az est, a $ény és az árnyék, az izz#vágy és a $á"dalmas betel"es%letlenség között $esz%l& Ez a kettősértékszerkezet hangulati ambivaleniával társul, melyben idilli )s

!l)gi%us keveredik& /ár a vers $el%tésében, a F$á"# ké"eG o:imoronbanmegteremtődik e hangulati kettősség&

U7



-z első versszakban áttételesen "elenik meg a lrai én& )zerelemvágya atá"ra vettődik ki& Hurkolt erotika izzik a sorokban, melyet a Fvirágzás$á"# ké"eG és a Ft%zet lehell a bimb#k sz(zi mélyeG kom+le: ké+ei$e"eznek ki& Ebben a $el$okozott érzéki +illanatban "elenik meg a lrai én

meditatv magatartással5 FYád gondolok, ki vársz még rám, remélve, Ii$"ságod $énylő $ái alattG& - +illanat egyszeri, egyedi voltát a verszeneisége is $okozza, melyet az alliterái#k gyakorisága is $elerőstFi$"ságod $énylő $áiG, Fhalk &&&hozzád ha"lanakG, Fzeng&&&zené"eG& -zelső szerkezeti egység a betel"es%lésre várakozás, vágyakozástető+ont"án zárul, melyet a zenévé oldott vágy szinesztézikus ké+e $e"ezki&

-z első terinát#l le$elé tart a vers hangulati ve& - FdeG ellentéteskötősz#, a FmárG időhatároz#sz# $e"ezik ki e váltást, s az eddigi ké+ekönmaguk ellentétébe $ordulnak& - $ény helyét átveszi az árnyék, a

bimb#k helyét a Fmérges bogy#", vad, sötét növény&&&G&

A !rs+árlat ké+eiben, szn> és hanghatásaiban végleg !l%omorul& -vágy betel"es%letlen marad, az élettel teli kerten F"a"dul# szél vonaglikátG, a $ény kialszik&- verszárlat $elől válik nyilvánval#vá, hogy a megsz#ltott Fdrága rnőG

val#"ában nem a kedves alak"a su+án, hanem az élet tel"ességének,szé+ségének a szimb#luma, melynek elérésére hiába vágyakozik a lraién, nem ragadhat"a meg sohasem&

Qs+i %)rd)s

ártál>e mostanában a sendes tarl#n este,

/ikor sillaggal ékes a ro++ant, tiszta tér,) nagy, lass szekerek ballagnak haza, messze,) r#luk a szénaillat meghalni visszatérA

4s $á"t>e, amg nézted a nyár$át révedezve,6ogy reszket agg $e"e, az ez%stös $ehér,) hogy édes életednek "ra egy éve veszve,/ert viszi már )ze+tember, a nagy szénásszekérA

U



) %ltél>e el$áradva kemény, tmenti kőre,/erőn bámulva vissza az elvakult időkbe4s $eldöbbenve5 "a"! ha most ledőlnél halva!

) eszméltél>e $el árván az é"i hidegen,/ikor a késő szellő, mint k#sza, idegenEb, lábadhoz simult, s bs kezeidet nyaltaA

'#th ?r+ád egész életm(vére a bágyadt, tehetetlen lemondás, az álland#testetlen szomorság "ellemző& -z élet minden durva érintésérerezignált mélabval válaszolt, s versei nagyrészt személyes hangvétel(

elégiák&?als+!rD !l)gia az szi kérdés m( szonett is& - '(m "elzős szerkezet&-la+tag"a a kérdés $őnév utal a vers $ormateremtő elvére, a r!tori%us%om*o+i'iót biztost# költői kérdések sorára, az ősz +edig, mint ősiarhet+us előrevetti az elmlás témá"át& - mbeli kérdést bont"a ki anégy szakaszkezdő kérdő$ormá" álltmány5 Fártál>e&&&G, FMá"t>e&&&G,F%ltél>e&&&G, eszméltél>e $el&&&G& az álltmányok egyes szám másodikszemély( alak"a önre$le:v költői magatartásra utal és nm!gs+ól(tó!rst(*ussá avat"a a költeményt& -z első kérdés az esti természetre

irányt"a a $igyelmet, minden idilli%us nyugodt )%)s, s mégis valamitestetlen s+omorúság árad a sorokb#l& .emsak az alkony, mintna+szak idézi $öl a muland#ság élményét, hanem a haza ballag#szénásszekér látványa, s a szénaillathoz társtott FmeghalniG ige is ezterősti $el& - tá" diszletei a sendes tarl#, a sillaggal ékes ro++ant, tisztatér, a kozmikus magány érzetét is belelo+"a az im*r!ss+ionistal!(rása&

- második versszak lerásának a +ers+ektvá"a az előbbi távoli totálké+ről a közeli részletké+re, a nyár$ásra irányt"a a $igyelmet& - nyár$ásm!gs+!m)ly!s(t)s! az Fagg $e"G és a hozzá"uk társtott Fez%stös$ehérGhátravetett $!l+# egyértelm(en az öregedés érzését sugall"a& Ez a látványszemélyes re$le:i#ra készteti a vers beszélő"ét& A látány n!mnmagá)rt aló "an!m a l(rai )n )l!t)r+)s)n!% )r+)%l!t!s %i!t(t)s!5

'udatosul benne, hogy az FédesG életnek F"ra egy éve veszveG& -z

Fédes életG allit!ráló s+in!s+t)+iá$a az élet értékeit, boldog, élményteli +illanatait s(rti ké+be& ) hogy mennyire gy van, azt a versszak utols#

U8



meta$orá"a nyomatékost"a, az édes élet értékeivel megrakottszénásszekér ké+e& -z első terina a vershelyzet meditatv "elenéből idő>és értékszembestő ké+ekben idézi $öl a mltat, s utal a "övőre& -zFelvakult időG m!gs+!m)ly!s(t)s, s a Fmerőn bámulva visszaG határoz#s

sz#szerkezet a vershangulat elkomorulását "elzi& - F$eldöbbenveGhatároz#i igenév és a F"a"G indulatsz#val bevezetett $elkiált# mondat azeszmélkedés revelatv +illanatát rögzti, azt a +illanatot, amelyben a lraién rádöbben önnön végességének tudatára&

- verszárlat az osudás, a szembenézés +illanata& - verskezdő esteé""ellé rideg%l, a késő szellő idegenné lesz, kitel"esedik a lrai énmagányérzete& - kérdések egymá utáni sor"ázása a vers be$ogad#"át isönszemléletre készteti, szembenézésre az egyetemes emberimuland#sággal&

Ju"ás+ yula1FF3-1/37

'#th ?r+ád és Kosztolányi Dezső mellett a magyar im+resszionizmusmásik nagy alak"a uhász Qyula& 4let és költészet, egyéni sors éstémavilág talán egyetlen modern költőnknél sem $orrt annyira össze,

mint uhász Qyula költészetében& Egész életén át boldogtalan volt,társtalan magánya sohasem old#dott $el& \gy lett lrá"ának ala+hang"a amélab, a rezignált bánat& ellegzetes hangulatlrát teremtett, nagyhatással volt rá a $rania +arnasszizmus szigor $ormakultusza, $okozottm(gond"a& Ez magyarázza tart#s vonz#dását a szonett kötött$ormá"ához& 'öbb mint ZZ ilyen verset rt, költeményei általábanrövidek, kom+ozi#"uk zárt, kiegyenslyozott& 3arnasszistaként mélyenhitt a szé+ségben, melymek elvont világa kár+#tolta az élet kudaraiért&

Elsősorban az im+resszionista hangulatlra m(velő"e, m(veinek $inomzeneisége, "ambusainak $áradt, bánatot sugall# dallama arr#l is vall,hogy sokat tanult @erlaine költészetéből is& Költészetének két

"ellegzetes témá"a az im+resszionista tá" és szerelem& - költő a magaérzésvilágát rávetti aza al$öldi, a tiszai tá" ké+ére, olyan verseiben, minta 'iszai sönd, vagy a /agyar tá", magyar esettel m(ekben& @agyar tá$ magyar !'s!tt!l

UL



Kis sömlyék szélin tehenek legelnek,Mak# sárgák a lom+os alkonyatban,- sz%rke $(z$ák egyre komorabbanQuggolnak a bs vz holt ága mellett&

'ávolba néznek és a +uszta távolEgy gramo$on zené"ét hozza nékik,Yikásol#n, rekedten iderémlik,- +osétában egy vén kása gázol&

-z alkonyat, a merengő $estő $est5@iolára a lemenő $elhőket) a sz%rke $ákra vérző aranyat ken,

/a"d minden sznét a 'iszának ad"a,Yagyog, ragyog a bbánat isza+"a&9/agyar tá"5 gy lát mélán egy magyar szem&;

*m+resszionista tá"költészet%nk egyik re+rezentatv darab"a a /agyartá", magyar esettel m( s+on!tt& uhász Qyula szvesen nylt e zárt,szigor $egyelm( vers$ormához, mely "#l illett az általa követett

verseszményhez s a verlaine>i +!n!is)g elvéhez is& - költeményzené"ének ringása ráhangol a meg"elentett alkonyi tá" m)laús ké+eire,$ölerőstve az im*r!ss+ionista %)*"atáso%at&

/ár a költemény '(m! előrevetti a !rs"!ly+!t!t& - lrai én a $estőnéző+ont"áb#l szemléli a )zeged környéki tiszai tá"at, mely számos mástá"versének is kedvelt szntere& 3ető$i és -dy is megverselte aF legmagyarabb $oly#tG, egyik%k a lrai realizmus a+r# részletességével,

másikuk a szimbolista költő látomásos, szimbolista ké+alkotásával&=gyanez a tá" im+ersszionista hangszerelésben "elenik meg uhászQyula versében& - költemény lrai én"e táolságtartó néző+ontbőlszemlélődik, s su+án a vers végén a gra$ikailag is elk%löntett zár#"elesmondatban utal önmagára5 F9 /agyar tá"5 gy lát mélán egy magyarszem&;G - lerás mégsem érzelemmentes, erős hangulatisága megse"tetia beszélő tá"hoz $(ződő viszonyát, a FmagyarG "elző négyszeri ismétlése

+edig nyomatékost"a a lrai én tudatos identitásvállalását&

UO



- lerás néző+ont"a nem követi a hagyományos lerások m#dszerét, nemigazodik meg"elölt k%lső szemlélődő +onthoz, sokkal inkábbim*r!ss+ionista hangulati rálátást biztost a tá"ra& -z alkony egyetlen

+illanatát ragad"a meg a lrai én, s a +illanathoz kötődő vizuális és

akusztikai benyomások ural"ák a verset& - tá"on a mozdulatlanság, aszomorság, a +usztulás hangulata hatalmasodik el& Ezt $e"ezik ki a versmegszemélyestései5 F - sz%rke $(z$ák egyre komorabban I Quggolnaka bs vz holt ága mellettG, F 'ávolba néznekG a $%zek, Flom+osG azalkonyat, F rikásol#n, rekedten&&&a +osétában egy vén kása gázol&G -sznek is mélabs, !l)gi%us "angulatot árasztanak5 a tehenek F$ak#sárgákG, a $(z$ák sz%rkék, a na+ra F vérző aranyatG ken a F merengő$estőG , az alkonyat& -z idézett meta$ora is a megtoldott m(vészi "elzőrévén 9merengő; még inkább $elerősti a $á"dalmas, elégikus hangot, és aláts+ólag tárgyilagosan m!gra$+olt tá$%)*! l!l%iálla*otot"angulatot )l!t)r+)st !t(t!n!% %i5 -z im+resszionista tehnikával é+tkező ké+sorok az utols# versszakbanegy szimbolista sz#ké+ révén kilend%lnek a val#ság>illzi#t keltőlerásb#l, és a konkretizált absztraki# révén 9 bbánat isza+"a; a verseta szimbolizmus $elé közelti&

á*ai lag+i

Hrummog a bőgő, "a", be $ursa hang,Helé"ekondul a re+edt harang,Kutyák vontanak a holdra $el,- tls# +arton var"ra" $elel&

Hrummog a bőgő, asszony lett a lány,-z élet itt nem m#ka s nem talány,

- bort megisszák, asszonyt megverik 4s izzadnak reggeltől estelig&

De télen, télen a világ megáll4s végtelen nagy esték sönd"e vár,-z ember medve, alszik és morog&Henn emberek és k%nn komondorok&

Hrummog a bőgő, elhervad a hold,Menékig issza a vő$ély a bort,

UU



/ár sz%rk%l lassan a ködös határ,4s a határban a 6alál kaszál&&&

- költemény uhász Qyula tá+ai>verseinek sorába tartozik, amelyek

iklusba szervgeződnek életm(vében& 3ár +erre az egyetemi várost#l, aklinikákt#l az ősréginek hábortatlan szigete 'á+é& - századelő mintegy

"elké+ként $edezi $el magának ezt a $alut& Mestők, né+zenekutat#k, r#kegész sa+ata "ár ki 'á+éra& Kodály Coltán is innen indul né+dalgy("tőt"ára& á*) egyszerre a megmaradás, a változ# történelem alattmegbv# ősi erő "elké+e, s a nyomor, +anasz, gyász világa is& Ezt ak%lönös világot idézi meg uhász Qyula verse is&

- költemény '(m! konkrét, vidám életké+et igér, sőt személyes hang,kedélyes előadást, hiszen a bizalmas helyett é++en a közvetlenség, ameghittség irányába lendti a m hatását& - m igérte elvárásnak é++az ellenkező"ét ny"t"a a vers5 egy ko+ár, $á"dalmas, rideg világ ké+ét&90m és versegész ellentétben áll egymással; Erre a világra kv%lről,személytelen%l, távolságtart# néző+ontb#l tekint a vers beszélő"e&

- mben meg"elölt ala*!rs"!ly+!t! a lakodalom, a lagzi világábagroteszk, $ursa hangulatot lo+ a Fbrummog#G bőgő hang"a& @idám,sznes, lend%letes zene helyett egyetlen hangszer sz#lal meg5 a mély,tom+a, nehézkes hangzás bőgő& - hozzá ka+solt "angután+ó ige, aFbr%mmögG B hangzásával és "elentésével is $elerősti a t#nus sötétségét&6angsly#s helyzetben, str#$akezdésként val# m!gism)tl)s! +edigse"teti, ma"d egyre inkább elmélyti a gondolatot5 itt semmi sem olyan,mint amilyennek az emberi élet normális menetében lennie kellene& -zegész vers hangzásának sötét, komor sznezetét a mély és magasmagánhangz#k elő$ordulásának aránytalansága, a hangokban re"lő

"angs+imoli%a erősti&

.emsak a lehangol# hangszn miatt, hanem még inkább adisszonaniát#l válik nyugtalant# hatásvá a vers& Ezt közvettik ahangra utal# igék5 Fbelé"ekondulG, FvontG, FmorogG, a "elzők5 F$ursahangG, Fre+edt harangG& 6angzás tekintetében a szöveg a hangos $elől asönd $elé tart&

- további szakaszokban már alig találunk hangzásra utal# elemeket& -vers zenei karakterével ki$e"eződő tartalmi vonást erősti a szöveg

1ZZ



néhány mondattani "egye is& - slyos, tömbszer( elrendeződés aszakaszonkénti tömörtés "ele, annak, hogy egy>egy versszak általábanegyetlen összetett mondat& Ez a tördeltség a második versszakban$elerősödik, mert itt %!tt#+)s!% *ár"u+amo% és !ll!nt)t!% a+r#zzák,

törik szét a sorokat5 F - bort megisszák, asszonyt megverik,I ésizzadnak reggeltől estelig&G

- szenteiaszer(en $egyelmezett mondatok az állitások keménységét$okozzák, és ezt erősti $el az is, hogy a mondathangsly legtöbbször azigei állitmányra esik5 FmegisszákG, FmegverikG, FizzadnakG, FalszikG& -vers $el%tésében elsősorban "ango%%al, hangutánz# szavakkal

"elentette meg a szemlélő a k%lső világot, a vers második részébenviszont a s+(n!% dominálnak& .yomaszt# sötétség, lidéres hold$ény,vég%l ködös derengés lengi be a tá"at, a látányól látomás f!l) tolva aké+et, a %on%r)t !gy!di !s!m)nyt a+ általános(tás s+int$)r! emelve&

Ezt az általánostott tendeniát támaszt"a alá a vers t)r-)sid#s+!r%!+!t!& - vers két időben és szintéren za"lik5 a konkrét és azelvont, az általános világában& - vers konkrét ide"e a lakodalmi idő,estétől reggelig tart& - konkrét időhatárt az esti harangsz#, a hold$ényilletve a ha"nali sz%rk%let "elzi&

-z !lont id#n!% az emberi lét ide"ének a ké+zetét, a konkrét időtőlelszakad# utalások keltik $öl benn%nk5 F izzadnak reggeltől esteligG,Ftélen, télen a világ megáll,I és végtelen nagy esték sönd"e vár&G -zutols# szakasz, bár visszatér a konkrét idővezetéshez, a Fhervad# holdG,Fa ködös határG és a megszemélyestett halál ké+ével az emberi sorsnaka +usztulásba hanyatl# voltát sugall"a& - két idődimenzi# összemos#dik,az igealakok szinte kivétel nélk%li "elenide"(sége az általánostás nyelvi>

$ormai "ele&

- vers sznterei, azaz térszerkezete a kint>bent 9$alu, természet;dinamikus váltásai szerint alakul& -z első versszak a kinti, a második a

benti világot idézi& - harmadik szakaszban már a str#$án bel%l za"lik aváltás& - $ölgyorsult váltakozás az utolsó str#$ában ugyanolyanegybemos#dást eredményez, mint amilyennel az időkezelés ka+sán istalálkoztunk& - k%lső tágabb környezet sivársága az emberi létálla+ot

kilátástalanságát, ko+árságát érzékelteti& *tt az utols# versszakban, melyszintetizál"a, összegzi az előbbi részletező ké+eket, mégegyszer

1Z1



megsz#lal a F$ursa hangG, visszatérnek a lakodalmi motvumok 9bor,vő$ély; és az első és harmadik versszak tá" vonatkozásai5 a hold és ahatár& - zár#sor igei meta$#rái Fa határban a 6alál kaszálG titokzatos,ksérteties hangulatot árasztanak& - lakodalom és az élet +árhuzamba

álltása, azonostása nyilvánval#va teszi, hogy a FlagziG vége magávalhozza az élet végének ké+zetét&

- be$e"ezés nem kategorikus, nem mondatvégi +ont "elöli, hanem agondolkod# Ftö+rengőG költői magatartást ki$e"ező három +ont& \gyvégső soron a vers nem beletőrődésre, hanem gondolkodásra ösztönöz&

=gyansak hangulatlra szerelmi költészete is, melynek "elentős részétaz -nna>versek alkot"ák& Kb& LZ -nna>verset rt, melyeknek ihlető"e anagyváradi tanárkodása alatt $ut#lag megismert szőke sznésznő,)árváry -nna& @erseinek nem is volt val#s élményi ala+"a, sak a költőegyre távolod# emlékeiben légies%lt, $inomult dallá -nna alak"a, s letthalhatatlan mzsává& -nna iránti szerelme @a"da ános Qina>szerelmével rokon, hisz mindkettő boldogtalan, s nem val#ságon, hanemmegszé+tett emléken ala+szik& =gyanakkor uhász Qyula nem alázongás, hanem a lemond# szomorság hang"án sz#l&

@ily!n olt555/ilyen volt szőkesége, nem tudom már,De azt tudom, hogy szőkék a mezők,6a ds kalásszal "ő a sárgul# nyár ) e szőkeségben "ra érzem őt&

/ilyen volt szeme kék"e, nem tudom már,De ha kinylnak ősszel az egek,

- sze+temberi bágyadt bsuz#nál)zeme sznére visszarévedek&

/ilyen volt hang"a selyme, sem tudom már,De tavaszodván, ha s#ha"t a rét,Xgy érzem, -nna meleg szava sz#l átEgy tavaszb#l, mely messze, mint az ég&

Egyik legszebb szerelmi költeménye a /ilyen volt[ m( verse, melya 6ét m( $oly#iratban "elent meg 1U12>ben&

1Z2



- költemény )zakolán r#dott, ahol a költő tanároskodott& 'élimagányban r#dott a vers, talán ezért is hiányzik belőle a tél évszakának$elidézése& - költemény egészét a szerelem elmlásának $á"# érzése

szövi át& .ins sz# benne szerelmi vallomásr#l, su+án a költő egyrehalványod# emlékei között kutat, bánatosan elmerengve&

- költemény mindössze 12 sorb#l áll, keresztrmes "ambusokb#l é+%l$el& /indhárom a+onos f!l)*(t)sD strófa tétova kérdéssel indt5 F/ilyenvoltG > teszi $el a költő az emlékezést elindt# kérdést& /iután előszörsz#lal meg a V/ilyen volt&&&G bizonytalan kérdése, az önvád hang"aisend%lnek $el5 Vnem tudom márG& - FdeG kötősz# azonban tiltakozást$e"ez ki a $eledés ellen, s a természet ké+eiben rögtön $el is idéződnek aszeretett nő vonásai&

-z )s+a%o% im*r!ss+iói idéződnek $el5 a nyári bzamezőben -nnaszőkesége, a sze+temberi égben szeme kék"e, a tavaszi rét s#ha"ában-nna hang"ának selyme& - $eledés elleni tiltakozás lassan mégiselerőtlenedik& /g a költő az első versszakban még határozottan állt"a,hogy V"ra érzem őtG, a második versszakban VvisszarévedG, s vég%l mársak annyit mond5 Vgy érzemG, s ez elbizonytalanodást "elez&

Mormai bravr az, hogy mindhárom versszak egy mellékmondatb#l ésegy $őmondatb#l áll, s ezek egymással még !ll!nt)t!i%!n is*ár"u+amos f!l)*(t)s&!% & -nna alak"a a $öldtől az égig, az égtől amesszi végtelenbe nő, a !rss+árlatan +edig az őszből az emlékezésörök tavaszába vettődik&

- versben hétközna+i szavak kelnek életre a s+in!s+t)+iá% 9 hang"a

selyme, meleg szava; és a szövegössze$%ggés hatására "elentés%k$eldsul& - költemény második $elében a megsokasod# allit!rá'ió%révén a vers még zeneibbé válik, a sorok val#sággal muzsikálnikezdenek& &- t!rm)s+!ti )s s+!r!lmi !ml)%!% !r#s(ti% !gymást5 a tá"olyan szé+, mint -nnaP -nna olyan szé+, mint a tá"& - vers hangulatarezignált, mélabs, de a lemond# bánatot az im+resszionista ragyogássugározza be&

1Z



oronatio

-nnának vg bukását, könny( vesztételentik gyászos +#sták néha nékem,6ogy elsodorták tőlem ködös esték ) r#zsák között botorkál vg vidéken&

-nnának vg bukását nem sirattam,/ert -nnát nékem nem lehet siratni,-nnának én örök száz kinset adtam,

/in nem győzhetnek a +okol hatalmi&)zé+ség, sz(zesség, i$"ság virága,/int té+ett +árta, hullhat $öld +orába,Srökkön él én édes, b%szke, drága,/ennyei mély szerelmem i+rusága&

-nnának már a koroná"a kész%l-ranyb#l és gyémántb#l sz(z egekben,

nem széd%lhet már le semmi égb%l,-nna örök, mert -nnát én szerettem!

1U12>ben a /ilyen volt&&& m( költeményével egyazon évbenkeletkezett a 0oronatio m( költeménye& - vers '(m! 0oronatio,megkoronázást "elent, s arra a lrai gesztusra utal, mellyel a lrai én adisőség magasába emeli a kedves alak"át& -nna nem $öldi lény, nem

esendő asszony többé, hanem magának a szerelemnek, az elérhetetlenidealizált mennyei boldogságnak a "elké+e&

- !rs"!ly+!t é++ ezt a kit%ntetett +illanatot rögzti, melyben a lrai énFa gyászos +ostákG hozta %zenetet tagadva megteremti az eszményiszerelem alak"át, mennyei mély szerelem Fi+ruságátG&

- !rs!s+)d vallomásos, melyben a lrai én közvetlen%l nyilatkozik

meg, s szembe helyezkedik a rosszindulat hresztelésekkel, amelyeketa Hgyás+os *ostá%I metonmia avat ké+szer(vé&

1Z7



-z ellentétező verskom+ozi# két +#lusán az erkölsi bukás és amegdiső%lés szemben áll# értékei $esz%lnek& -z előbbihez a Fgyászos

+ostákG, a Fvg bukásátG és Fkönny( vesztétG metonmiák rendelhetők,

az ut#bbihoz Faz örök száz kinsG, Fszé+ség, sz%zesség, i$"ság virágaG,a Fmennyei mély szerelmem i+ruságaG meta$orasor ka+sol#dik& -Hró+sá% %+t otor%ál (g id)%!nI mintegy összeka+sol"a a kétsz$érát, a közna+it, az esendő asszony ké+ét és az általa megteremtettidealizált lény alak"át& - Fr#zsákG és a Fvg vidékG a mennyei létsz$éradszletei, melyet a FbotorkálG ige groteszk hangulatot áraszt# hatásaellenslyoz, és össze is ka+sol"a a két ellentétes +#lust&

A "armadi% !rss+a% meg$ormáltsága eltér a többi versszakmeg$ormálásának anal#giá"át#l& Ebből a str#$áb#l hiányzik -nna névszerinti emltése, helyette ké+ileg a halmozott "elzők, meta$orák,hasonlatok sokaságában vall a lrai én arr#l, hogy mit "elent számára-nna5 F)zé+ség, sz%zesség, i$"ság virága, I mint té+ett +árta, hullhat$öld +orába, I Srökkön él, én édes, b%szke, drága, I /ennyei, mélyszerelmem i+ruságaG& - Fté+ett +ártaG metonmia ugyan utal a szeretettnő bukására, de a FhullhatG hat# ige "elzi, hogy a lrai én mit semtörődik ezzel& )zámára már e szerelem megtisztult minden $öldi

szennytől, halhatatlanná, mennyeivé, ideállá nemes%lt&

-z utols# versszak ezt a gondolatot nyomatékost"a& - gyémántb#l ésaranyb#l kész%lő korona egyrészt a mennyei megdisőtés meta$orá"a,másrészt azt is ki$e"ezi, hogy a lrai én értékhierarhiá"ának ssán áll eszerelem& - !rs+áró utolsó soran a költői öntudat hang"án sz#lalmeg, tud"a, hogy -nna alak"a költészete révén válik maradand#vá5F-nna örök, mert -nnát én szerettem!G&

Anna r%

-z évek "öttek, mentek, elmaradtálemlékeimből lassan, el$akultarké+ed a szvemben, elmos#dotta vállaidnak ve, elsuhanta hangod és én nem mentem utánad

az élet egyre mélyebb erde"ében&/a már nyugodtan e"tem a neved ki,

1Z



ma már nem reszketek tekintetedre,ma már tudom, hogy egy voltál a sokb#l,hogy i$"ság bolondság, # de mégisne hidd szivem, hogy ez hiába volt

és hogy egészen elmlt, # ne hidd!/ert benne élsz te minden $élresszottnyakkendőmben és elvétett szavambanés minden eltévesztett köszönésbenés minden összeté+ett levelembenés egész elhibázott életembenélsz és uralkodol örökkön& -men&

- költő számára -nna az idő mlásával egyre inkább magával aszerelemmel azonosul& - költő a vallásos áhitat magasába emeli -nnaalak"át, s a maga teremtette ideál"ához a /ária>himnuszok hang"án sz#la költő olyan verseiben, mint a 3ro$án litánia vagy az -nna örök&

9mádságos "angú az -nna örök m( vers is& Ez az egyik utols# -nna>vers, 1U28>ban sz%letett& 'öbb, mint nosztalgikus visszaemlékezés5 aköltő hitet tesz az elmlt szerelem mellett, lát"a, hogy az egész életébe

és személyiségébe beleé+%lt&

- !rs"!ly+!t az emlékidézést indt"a el& - !rs!s+)d allomásos, alrai én közvetlen m#don, egyes szám első személyben sz#lal meg, már>már a +r#zai nyelvhasználatra "ellemző egyszer(séggel, a közna+inyelvhasználat sz#$ordulataival 9Fegy voltál a sokb#lG, Fi$"ság

bolondságG, F$élresszott nyakkendőG, Felhibázott életG; szinte tel"esegészében mellőzve a lrára oly "ellemző meta$orikus nyelvhasználatot&

- m( három szimmetrikusan $elé+tett, 8>8 sorb#l áll# szerkezetiegységre tagolhat#, melyekben k%lönböző időskok dominálnak& -zelső hat sorban a mlt uralkodik& - lrai én a régi emlékek elmos#dását,mlttá válását mintegy $ölé"%k emelkedve, látsz#lag nyugodtan vesziszámba&

-z !ml)%!% "ullám+ását a rengeteg erős sorátha"lás ad"a, a hang mégis

tárgyilagos5 a látsz#lagos nyugalom mögötti érzésekről a ritmusárulkodik& - V/a már&&&G kezdet( szakasz a "elenre vonatkozik& - lélek

1Z8



már legy(rte a mlt által okozott megrend%lését, nyugodtabbálltásokkal bizonygat"a közönyét a mlt iránt& -z erőltetett $ölényeshanggal a lrai alany sak magának szerez $á"dalmat&

- harmadik szerkezeti egység a "övőnek s az előző két idősknak azösszemosása& uhász Qyula végleg megtöri az eddigi erőltetettnyugalmat, és az össze$(zött határoz#k halmozásával hirdeti a mltgyönyör(ségét és -nna örökkéval#ságát& E részben sok zaklatottism)tl)s fo%o+ás F4s minden eltévesztett köszönésben I 4s mindenösszeté+ett levelemben I 4s egész elhibázott életembenG, f!l%iáltás, aVne hiddG kétszeres kirobbanása& /inden -nnával $%gg össze&

- költő +r#bál"a bizonygatni, hogy -nnát nem szereti, és el is $ele"tettemár, de vég%l már nem br"a tovább magában tartani érzéseit, megvall"aszeremét, h#dol -nna előtt5 F/ert benne élsz te minden $élresszott I

.yakkendőben és elvétett szavamban I 4lsz és uralkodol örökkön, I-menG& -z F?menG sz# a vallásos himnuszok magasába emeli akölteményt, ezt nyomatékost"a a költő az Furalkodol örökkönGsz#ka+solattal, mely az imák zár# $ormulá"a&- verszárlat $elől válik nyilvánval#vá a '(m "elentése5 a lrai énszerelme életre sz#l# örök érzés&

- gyengéd és $inom zár#hangulatot a lágy sorvégek is segtik5 asorvégeken lévő l és m hangz#k&

:!rs!%

Yövid az élet, rövidek a verseim, most is rövid leszek&- bölsőmnél B itt ringott a 'isza +art"án B meg"elent két t%ndér&

.a+keleti barna t%ndér volt az egyik,

)zvemre tette $orr# kezétP>Ez a szv eggy%tt $og dobogni magyar $a"tá"a szvével!4s magyar álmokat adott nekem&

.a+nyugati szőke t%ndér volt a másik, a homlokomra tetteKeskeny kezét5

>Ez a homlok nyugati lázban $og égni!4s " álmokat adott nekem&

*me az én $átumom, az én költészetem!

6a meghalok B alkonyi #rán B sak az egyik a"ándékot viszem/agammal a magyar $öldbe& - söndes, magyar álmokat&

1ZL



- vers '(m! távolságtart#, személytelen hangulatot áraszt, s ezellentétben áll a vers személyes, vallomásos "ellegével&

- f!l&t)s még igazodik valamelyest a m tárgyilagosságához, a +attog#, közna+i, +r#zai mondatok révén, su+án a FverseimG sz# birtok"eles alak"a vetti előre a lrai én "elenlétét, a költészetéről val#elmélkedését&

- költemény ars *o!ti'a, melyben a lrai én költészetének kettősirányultságár#l5 a hagyományokhoz kötődő és "t# törekvéseiről vall&/indkét törekvés s+imólumo%an ragadhat# meg, melyek egymással!ll!nt)t!+# !rss+!r%!+!t!t hoznak létre& E szimb#lumok at%ndérmesék világát idézik5 a F.a+keleti barna t%ndérG és aF.a+nyugati szőke t%ndérG más>más értékekkel érkezik a FbölsőhözG&- barna t%ndér az áldásadás gesztusával5 F)zvemre tette $orr# kezétGmagyar álmokkal ruházza $öl& - szv metonmia a nemzeti értékekhez,hagyományokhoz val# ragaszkodást, elkötelezettséget $e"ezi ki, amelyetszenteniaszer(en nyilvánt ki F Ez a szv egy%tt $og dobogni magyar$a"tá"a szvével!G

- F.a+nyugati szőke t%ndérG az ", modern, nyugati álmoka"ándékoz#"a& 6ozzá a FhomlokG metonmia ka+sol#dik, mely az ész, arái#, a tudatos modernség $ölvállalásának igényét sugall"a&

- két t%ndér megsz#lalása az !*i%us !rs!s+)d!t dialogi+álór)s+!%%!l egészti ki, amelyek belesimulnak vissza$ogott lraivallomásba& - !s+)ds+!rDs)g!t $ölerősti a rmek hiánya, valamint az

egyenetlen sortördelés& - szövegtest egységes, nins versszakokratagolva& - lrai én $ölvállal"a költészetének kettős gyökerét, sorsszer(találkozásnak érzi a magyar hagyományokba gyökerező modernköltészet iránti elkötelezettséget F\me az én $átumom, az énköltészetem!G

- !rs+árlat ellentmond az előbbi álltásnak, s ugyanakkor a lrai énnemzete iránti elkötelezettségét, identitás vállalását $ogalmazza meg

elégikus, +atetikus hangnemben&

1ZO



B+aó L#rin'1/GG - 1/7

)zab# Nőrin a késő modern korának egyik kiemelkedő lrikusa&Költészetének ala+élménye a modern kor keser( ta+asztalata a világszéttöredezettségéről, az értékek elbizonytalanodásár#l, az egyénelmagányosodásár#l& Ezek lrá"ának ala+vető témái& /($a"aival,verst+usaival a klasszikus és modern lra $ormai hagyományait "t"ameg& )zakt a nyugatosok im+resszionista>szimbolista>szeesszi#s

beszédm#d"ával és " versbeszédet honost meg, az "realista költőinyelvet, amelynek elsődleges $unki#"a a ler#, ábrázol# "elleg&Korkérdésekre, kor+roblémákra a személyiség sorsának vizsgálatával$elelt, s leginkább a személyiségben meglelhető harmoniát keresi& -zt a

belső békét, amely az ellenségesnek megta+asztalt k%lvilággal szembena tlélés lehetősége& -ntik idillből, az erotikát sem nélk%löző bukolikushangulatokb#l, +anteisztikus természet$el$ogásáb#l teremti meg a magaFk%lönbéké"étG&

Egy :olt a :ilág

)zé+ volt, isten volt, Egy volt a világ&'él, tavasz, nyár, ősz5 meghitt tarkaság&4gen és $öldön mosolygott a rend&- na+ ha"nalban mindig meg"elent,mennyei munkás, hős, nagyrabes%lt,

barát, aki velem kelt és $ek%dt,

és $(tött nekem és világitott&Mák közt a kert száz t(z>szeme nyitottPés eső "ött és elverte a +ort,s é""el szelden söszködött a hold&) mindezt nekem tették, személyesen,és érdekes volt látni, hogy milyen%gyes az ember& 4n is az leszekA/ért neA 96asak a $arkas meg nem esz!;

Horzong# +erek s na+hossz öröm5a tengertől még nem váltam k%lön,

1ZU



nem voltam sziget&&& *mák és sodák5szé+ volt, isten volt, Egy volt a @ilág&

)zab# Nőrin életm(vének utols#, összegző korszakában sz%letett a

'%sökzene "m( önéletr"ta, amely tz év vv#dásainak 91U7L>1UL;önkitárulkoz# szembenézésének eredménye& - LZ költemnyből áll#iklusban a s*ontán !ml)%!+)s thniká"át alkalmazza a költő& ?tad"amagát az !ml)%!+)s, t(nődés zsongt#, $élig tudatos álla+otának, s "raátéli életét, költői t"át, mindazokat az élményeket, amelyek az élet$olyamán $ontosak voltak számára& Egy$a"ta s+ám!t)s, önigazolás a'i%lus az élet, a létezés értelméről&

- versiklus két időegységet olvaszt egybe5 a megrás ide"ét, a $!l!nt )sa lrai önéletra"z történés> ide"ét, a múltat5 )zerkezetileg a iklus hét$e"ezetből áll& Köz%l%k a **>*@ $e"ezetek a szorosabb értelemben vettéletra"zi ihletés(ek& - gyermekkor idill"étől a költői $e"lődésig vel

benn%k az emlékidézés& - versek k%lönösségét a %)tf)l! s+!m*ont, a%!tt#s látós+g egybe"átszása, a rg+(t!tl!n n)+#*ont ad"a& - f!ln#ttnézi benne emlékezve gy!rm!% önmagát, a gyermek +edig ámulva és

borzongva $edezi $el a világot, még előtéletek nélk%l egységesnek,tökéletesnek látva azt& =gyanez a kettős lát#szög érvényes%l

Kosztolányi a )zegény kisgyermek +anaszai m( iklusában, s talán ezteszi, hogy a két m( kölsönösen $elidézi egymást, és +árbeszédbe lé+egymással&

-z Egy @olt a @ilág m( vers genezistörténetként is olvashat#& -mben kiemelt mt idő a F@oltG mtikus időbe vezet, mikor mégegységes, harmonikus volt a világ& Ezt a harm#niát, osztatlanságot,egységet $e"ezi ki a m hangslyos helyre ker%lt FEgyG határozott

számneve& - F@ilágG a mindenség szinonimá"aként a lét tel"ességérevonatkozik, s gy $ölerősti az egy számnév által sugallt egység$ogalmát&

- vres $ő motvumai rendszerbe szerveződnek5 az ég, $öld, na+, hold,tenger a teremtett világ őselemei, egy%ttes "elenlét%k még az embernélk%li világ nyugodt, békés harm#niá"át $e"ezik ki, melyet az F4gen és$öldön mosolygott a rendG megszemélyestés összegez& - kozmikus lét

rend"e a tökéletes ritmusban ölt testet5 Fa na+ ha"nalban mindigmeg"elent&&&, velem kelt és $ek%dt&&&, é""el szelden sőszködött a holdG&

11Z



- lrai én meg"elenésével a mindenség antro+omor$izál#dik& - velem,nekem személyes névmások hangslyossá teszik a lrai én "elenlétét& -kert motvum meg"elenése szintén az ember "elenlétét emeli ki, részbena megm(velt, bekertett ter%letet "elenti, részben *sten kert"ét, az 4dent&

Ekkor is harm#nia uralkodott& - +ers+ektva sz(k%l5 a világegyetemtől,*stentől el"utunk a térben és időben meghatározott emberig& K%lönbözőlát#szögek érvényes%lnek a versben5 az *sten, az egyetemes ember, alrai én által a személy, az én& Egyszerre kiv%lről és bel%lről láttat5 Fésérdekes volt látni, hogyI milyen %gyes az ember& 4n is az leszekAG

.emsak néző+ontváltás, hanem beszédm#dváltás is történik& -kérdések drámaivá, belső monologgá változtat"ák a versbeszédet& -zönmagára re$lektál# lrai én ironikusan sz#l ki a versből a zár#"ellel iselk%löntett sorban5 9F6asak a $arkas meg nem esz!;G- verszárlatban "abb váltás történik& X"ra kitágul a +ers+ektva,$elnöveszti az embert5 Fa tengertől még nem váltam k%lön,I nem voltamsziget&&&G - sziget és tenger 9$öld és vz; "ra az őselemekre utal,visszasatol a költemény $el%téséhez hangslyozva a világgal val#egylényeg%ség álla+otát&

Keretes a vers é+tkezési elve& - $el%tésben meg"elentett tökéletes

egység, harm#nia az utols# sorokban visszatér& Ez a keret ki$e"ezi azt a)zab# Nőrin>i világké+et, mely a keleti $iloz#$iák hatását mutat"a& -

buddhizmus tantása szerint a világmindenség egyetlen szubsztaniáb#l botakozott ki, hogy egy idő után minden eggyé olvad"on& Ennek az ősEgynek a lrai én is része& Ezt $e"ezi ki a Fmég nem voltam szigettagadásaG& - világ végtelen körkörös ismétlődése az önmagábavissza$ordul# versszerkezetben $e"eződik ki&

:i"ar után

/int dob+ergés "ött az eső,rám zörgetett és elszaladtPkét +er vihar, és most itt a béke&- na+ megint ragyog az égen,sönd %l a +árolg# vidékenés én egész %resnek érzem

s kivánsian vizsgálom magamat&

111



-z imént még su+a d%h voltam,hangos harag és bosszvágy,aztán "ött ez az égi lármas rá kellett $igyelnem, a nyárra,

a dob+ergésre, trombitára,a k%lső, idegen satára,és $ele"tettem magam ba"át&

- magam ba"aA B )zemem ott "ármamerre a vihar vonul5amit akartam, ő kimondta,elkáromkodta, kidobolta[Kikönyökölök ablakomba) mintha magukkal vittek volna,

.ézek a $elhők után sz#tlanul&

- vers a <&ln)%! m( kötetben "elent meg, amelynek már a me is "elzi a költő világszemléletének megváltozását& -z előző évtizedeinekk%zdelmeibe bele$áradva a szembenállást valami$éle be$elé$ordulás,rezignái#, bölseleti szemlélődés vált"a $öl& Elszánt nyugalommal vetszámot a világgal és sa"át helyzetével, s az antik $iloz#$usok nyomán

már sak a lélek hábortatlan nyugalmát kván"a megőrizni& Möl$edezi alét örömeit, megbes%l egy>egy+illanatot, szemléli a természetrezd%léseit, s ennek világában $elold#dik& Ez a $a"ta létszemlélet hat"a áta @ihar után m( költeményét&

- vers '(m! tá"lerást igér, egy természeti "elenség, a vihar utáni álla+otra"zát& =gyanakkor belső viharra is utalhat a m, a lélek belső viharára&-z irodalmi hagyományban a vihar motvum gyakran meg"elenő ké+, az

ábrázolásm#d azonban koronként, stlusonként változ#&)zab# Nőrinnél a k%lső és belső álland# egymásba "átszása, dinamikusváltakozása szervezi a verset& - lerásban az igék gyakoriságamozgalmasságot, trt)n!ts+!rDs)g!t "o+ l)tr! a+ !*i%us f!l) l!nd(t!a !rs!s+)d!t& Ezzel "t"a meg a nagy hagyomány ler#>elbeszélőverst+ust&

Egy élet+illanatot rögzt a költemény5 Fsu+a d%h voltam,I hangos harag

és bosszvágyG B az ilyenszer( élményeknek a tudatbeli $eldolgozása "ellemző verseire& Egyszerre van "elen benn%k a s+!ml)l# !l!m+# )s a

112



's!l!%# )n s+ólama& Egyszerre kiv%lről és bel%lről ob"ektvtávolságtartással és szub"ektv beleéléssel ábrázol létrehozvaköltészetének többsz#lamságát, álland# néző+ontváltását& - többsz#lamság a @ihar után m( versben is tetten érhető&

-z első versszak hasonlattal indt, a vihar érzékletes bemutatásával& -"asonlat által megteremti a k%lső és belső +árhuzamát& - +illanatokigtart# vihar önnön lelkiálla+otának rezd%lését +éldázza5 hirtelenkeletkezését, tombolását és megnyugvását& - ala*"!ly+!t megteremti a

+árhuzamot a természeti ké+ és a lelkiálla+ot, az önre$le:i# között5 F-na+ megint ragyog az égen, I sönd %l a +árolg# vidékenI és én egész%resnek érzemI s kivánsian vizsgálom magamatG&

E *ár"u+am versszakonként megismétlődik, de a +árhuzam elemei$orditott sorrendben követik egymást az első és második versszakban9t!rm)s+!t-l(rai )n a másodi%an l(rai )n-t!rm)s+!t;, a harmadikban

+edig a k%lső és belső álland#an át"átszik egymásba megteremtve a%!tt# s+int)+is)t5 Fszemem ott "ár, amerre a vihar vonul5I amit akartam,ő kimondtaG- vers "angulata vibrál#, nyugtalanság és nyugalom kettőssége vált"aegymást&

Qs+ a+ Adrián

Mélig vzben, $élig +arton$ekszem az őszi ég alattPegyszerre ringat és melengeta tenger és a déli na+5

szikráz# u""ai beéznek,gyrnak, gyötörnek édesen,hnyt szemmel és borzongva t(röm,hogy +aráználkodnak velem&

6nyt szemmel és borzongva t(röma na+ s a tenger s#k"aits testem gyönyör(sége némán

könyörög és imádkozik5

11



Yagyog" át, na+$ény, moss ki, tenger,ragyog" át, mint az %veget,

bent moss ki, mélyen, ahol annyi$áradt sötétség dideregP

ragyog" át, $ény, öblts ki, hullám,hogy meggy#gyul"ak odabenn,világtsatok át egészen,hogy lelkem " és $riss legyenP

ősz van B $(tsetek át sietve, "#ságos, erős sugarak,hadd vigyem magammal a télbee tiszta, kései nyarat&

)zab# Nőrin már diákkorában szeretett utazni& Edésa+"a révénkedvezményes vast"eggyel rendelkezett& 'öbb országba is el"utott&)zinte egész Eur#+át be"árta& Egy ilyen utazás emlékét őrzi az sz az-drián m( költeménye&

- vers '(m! behatárol"a a költemény konkrét tér>és idődimenzi#it,

azonban e !rs"!ly+!t#l meta$orikus "elentés is kibontakozik&

-z őszhöz, mint évszakto+oszhoz az elmlás, az öregedés gondolatatásul, ugyanakkor meditatv magatartás a lrai én részéről, melymagatartás által a vers idő>és értékszembestő, számvető verssé válik&-z -dria, mint tenger, mint a vz őseleme a maga ringat#, hullámz#mozgásával elindt"a az eszmélkedés $olyamatát&- vers $el%tése5 FMélig vzben, $élig a +artonG álla+ot a lrai alany

helyzetére utal, és visszatérő motvuma a költeménynek&

Hensőséges "angulat árad a ké+ekből, a lrai én $elold#dik a +illanatgyönyör(ségében, a tenger és a déli na+ egyszerre ringat"a és melengeti&- tá" elemeinek m!gs+!m)ly!s(t)s! a nőies vonásokkal val#$elruházása erotikát, $el$okozott életérzéseket lo+ az életké+be5 F atenger u""ai beéznekG, Fgyrnak, gyötörnek édesenG, F+aráználkodnakvelemG, e:tatikus álla+otra utal a Fhnyt szemmel és borzongva t(römI

a na+ s a tenger s#k"aitI testem gyönyör(sége némánI könyörög ésimádkozikG&

117



- !rs!s+)d megváltozik, a ler#>elbeszélő hangot az ima áhitata vált"a$el5 FYagyog" át, na+$ény, moss ki tenger, &&&G a megtisztulás, ameg"ulás vágyát $ogalmazza meg& - F&&&hogy lelkem " és $riss

legyenG #ha"ának s%rgető +aransa sz#lal meg az egymást követő$elsz#ltásokban& - versbeszéd megváltozása meghatározza a !rs%om*o+('ió$át is& - szub"ektv életké+szer( lerást $elvált"a a $ohász&

-z utols# versszak, a verszárlat visszatérést "elent az őszhöz, a "elenhez,és ugyanakkor kitágt"a a vers idődimenzi#it, a tél és nyár to+oszainak

beemelésével önnön létére re$lektál& -z élményekkel $eltöltődött, késeinyarát élő lrai én traval#t gy("t, hogy elviselhetőbbé tegye az öregségkérlelhetetlen%l közelgő korát&

Egy *o"ár (+

6ogy a na+$ény ráesett,szinte szvdobogva nézemez%stsziklás börtönébenaz ez%sthideg vizet&

@z, még sohse láttalakPés lelkem sok szennye>b(neb

boldogan megszégyen%lveérzi, milyen tiszta vagy&

ég vagy! t(z vagy! gyönyör('%ndértest( meztelenség,

voltam én is, és leszek még,mint te, olyan egyszer(A

ö""etek, igaz imák5 "# vizek, öntözzetek meg,és kit oly rosszul szeretlek,válts meg, égi tisztaság

- vers '(m! tárgyias, személytelen, a szemlélődés tárgyát "elöli meg& -vers in medias res kezdődik, az alárendelő F6ogy&&&G kötősz#val történő

11



!rsind(tás azt a +illanatot rögzti, amikor a na+$ény megvilágtásábaker%lt vizes +ohár meditái#ra készteti a lrai ént& - +illanat egyszeri,revelatv5 F@z, még sose láttalakG& Ez a látvány önre$le:i#ra készteti& -!rs"!ly+!t konkrét& - lrai én kontem+latv helyzetét mutat"a be&

- vz gazdag "elentéstartalommal teltődik& - hozzátárstott $!l+#%Fez%sthidegG, FtisztaG értékteltettséget sugallnak, amelyre áhtozik alrai én& - vz tisztasága önnön lelkének FszennyétG ellentétezi& Ez az!ll!nt)t, értékszembestés szervezi a költeményt&

- F"ég vagy! t(z vagy!G ellentétes m!taforá% a vz ké+zetéhez atel"ességet asszoiál"ák& -z utols# versszakban a vizet az égitisztasággal azonost"a, s ez a meta$ora átlendti a verset az égi, az istenisz$érá"ába& -z Föntözzetek meg&&&válts megG #ha"a a vzhez a keresztségrtusát, és a megváltás ere"ét rendeli, amiért a lrai én $ohászkodik& -ler# !rs!s+)d gy vált át személyes $ohásszá&

- )zab#Nőrin>i versé+tkezés kit(nő +éldá"a ez a költemény&Sssze$on#dik látány )s látomás l!(rás )s !lm)l%!d)s o$!%t( )ss+u$!%t(& - szimbolikus esztétizál# nyelvhasználatot aszemélytelentő $ogalmi nyelvhasználat vált"a $el&

Angyal

4gbe vágytam, nem siker%lt&) most az kéne, amit a herny#,mikor érzi, hogy élni nem "#és bőre rános és kih%lt5

begub#zni és elaludnis hinni, hogy ""ász%letek,szebb, tisztább és könnyebb leszek,mélt# a magasságba "utni&

-z én gub#m a sr&&& Hel%lránosodik már és kih(léletem, e gyarl# ksérlet&

Mélek elaludni&&& 'e sződd,

118



te sak sződd boldog szem$edőd5 benned angyal lakik, te $éreg!

)zab# Nőrin lrá"ának visszatérő gondolata az emberi önmegval#stás

lehetőségeinek, a tel"esség elérésének kérdésköre& - maga költőieszközeivel "ra$ogalmazza ezt az örök költői témát $ölhasználva, demeg is "tva a lra eszköztárát& -z -ngyal m( versében is a klasszikuskötött $ormát, a *!trar'a-s+on!tt!t választ"a mondanival#"a kereté%l, éssiker%l a $orma szét$esztése nélk%l zaklatott, önmarangol# gondolataitki$e"eznie& - $orma $egyelmezettsége és a gondolatok vibrálása$esz%ltséget kelt, amit elmélyt a m keltette elvárás és a vers szövegeközötti ellentét&

- vers '(m! nem vált"a be a hozzá ka+sol#d# elő$eltevéseket& -zangyalhoz a keresztény misztikában a $ennséges, a szé+ség, a "#ságértékei ka+sol#dnak& Ehhez magas+tos hangnem illene&

- versben viszont a grot!s+% hangneme válik uralkod#vá& - költeménykét köz+onti m!taforá$a az angyal és a $éreg& - meta$orákban

"elentkező ellentét $el$edezhető az ég>$öld, magasság>mélység, vágy>val#ság, élet>halál !ll!nt)t*áro%an , s gy a vers szervező elvévé

válik&

- !rs!s+)d személyes "elleg(, vallomásos& - lrai én egyes szám elsőszemélyben vall, az őt leginkább $oglalkoztat#, égető kérdésekről5 avágyként meg$ogalmaz#d# lét$orma és az elért, megval#stott helyzetközött& - vers $el%tése5 F4gbe vágytam, nem siker%ltG döbbenetestárgyilagossággal összegzi az élet kudarát& /enedéket keres aherny#létben, amely az átváltozás, az ""ász%letés igératét hordozza5 Fs

hinni, hogy ""ász%letek,I szebb, tisztább és könnyebb leszek,I mélt# amagasságba "utniG& - magasságb#l mélységbe zuhan5 F-z én gub#m asrG $élismerés mintegy végérvényesti a +usztulás gondolatát&

- verszárlatbeli nm!gs+ól(tás5 Fte sződd,I te sak sződd boldogszem$edődG egyben magabiztatás is , hiszen a zár#ké+, a F$éregGmeta$ora magában hordozza az FangyalG lehetőségét is&

Jó+s!f Attila1/G-1/37

11L



- JJ& századi magyar lra egyik sstel"estménye #zse$ -ttilaéletm(ve& *skolát teremtő nagy költőnk volt, akinek költészete +élda ésmérték lett& - korában lehetséges +oétikai el"árásm#dok szintézisét

teremtette meg& - század és az örök emberi nagy kérdéseire keresminduntalan választ& -z élet, a halál, a szé+ség, a szabadság,elidegenedés, a tel"esség, a boldogság, remény, idő ennek az életm(neka tart#+illérei& - klasszikus modernség, az avantgard, az "né+iesség ésa későmodern eur#+ai törekvéseivel összhangban alakt"a ki költői$ormanyelvét& *lyen értelemben is szintézisteremtő költő volt& /élyszellemi, $iloz#$iai, tudományos tá"ékozottság "ellemzi& Qondolatiköltészetében lrává old#dik a széleskör( ismeretanyag, ez a költészetké+es mindenkihez sz#lni&

is+ta s+(!l

.insen a+ám, se anyám, se istenem, se hazám, se böls`m, se szem$ed`m, se s#kom, se szeret`m&

6armadna+"a nem eszek, se sokat, se keveset& 6sz esztend`m hatalom, hsz esztend`m eladom&

6ogyha nem kell senkinek, hát az ördög veszi meg& 'iszta szvvel betörök,

ha kell, embert is ölök&

El$ognak és $elkötnek, áldott $ölddel el$ödnek s halált hoz# $R terem gyönyörRszé+ szvemen&

Korai költészetének talán leghresebb verse az 1U2>ben keletkezett

'iszta szvvel m( verse& -z is hozzá"árult a vers elhires%léséhez, hogymeg"elenése kihatott a költő további életére, hiszen egyetemistaként

11O



+ro$esszora, 6orger -ntal, meg$enyegette, s azzal vádolta, hogy akiilyen verseket r, nem tanthat"a az i$"ságot& - költő +ályá"a kettétört,nem $e"ezte be az egyetemet& De a tantásr#l nem mondott le5 F4n egészné+emet $ogomI nem közé+iskolás $okonI tan>I taniG B r"a a

)z%letésna+omra m( költeményében&- 'iszta szvvel meghökkentő ars *o!ti'a& -z alig hszéves$iatalember léthelyzetének és az ebből $akad# életérzésnek +ontosmegeröktő"e, de ugyanakkor, a hábor utáni $iatal nemzedékkilátástalan sorsát és az ellen tiltakoz# lázadást is ki$e"ezi& - költeménytnagy$ok személyesség "ellemzi, hiszen a lrai én sa"át léthelyzeténekleglényegesebb vonásait emeli ki& 'el"esen magára maradt, ninsen atársadalomnak olyan értéke, melyet ő magáénak érezhetne& Ez adöbbenetes $elismerés a vers $el%tésében $ogalmaz#dik meg& - létige

"elen ide"( tagad# alak"ának verskezdő +ozi#ba emelése és a FseGtagad#sz# hétszeri ismétlése a hiányt és a tagadást, minden öröknek hittérték tagadását $e"ezi ki& 4letra"zi elemek és a világnézeti $e"lődéséletra"za "elké+es egységgé olvadnak a versben&

-z első versszak, a !rs"!ly+!t, a hiány leltárbavétele, n!gat( l!ltár5Fninsen a+ám, se anyám,I se istenem, se hazám,I se bölsőm, se

szem$edőm,I se s#kom, se szeretőmG& .émeth -ndor gy látta, hogy aversnek két része, két $elvonása van& -z első három versszak5álla+otlerás, melyben nem mozdul az idő& -z utols# szakaszban viszont$elgyorsul, s egy kis balladát ka+unk& - vers !*i%us !l!m!i általrá"átszik a Kádár Kata m( né+balladára5 ahogy ott a szerelmesek

szvéből növő virág összeha"ol, gy itt is Fhalált hoz# $( teremG asak kv%láll#k szemében gyilkos $iatalember Fgyönyör(szé+G, azazFtiszta szveG $ölött&

Elké+zelhető egy másik tagolás is5 az első hat sor álla+otra"zához ké+est" egységnek tekinthető a második hat, amely a lrai én reaki#"át

"elenti meg& - vers első $ele kietlen%l statikus, mg a második $elesiváran drámai& -z első két versszak "elenide"(, tényrögztő, mg amásik kettő "övőide"( és $eltételes m#dot használ5 szándékokat és$enyegetéseket tartalmaz&

- lrai én anarhisztikus szemben állást $e"ez ki a $ennáll# rendtörvényeivel, lázadása $iatalos hitéből, erkölsi tisztaságáb#l, sa"át

11U

http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/jozsefa/fejto1.htm#fejto7

http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/jozsefa/fejto1.htm#fejto7



értékeinek tudatáb#l $akad& - vers beszélő"e önmagát az igazság, aszé+ség és a tisztaság letéteményesének tekinti& Ezt sak gy lehetséges,ha tettei nem önszántáb#l $akadnak, hanem az ellehetetlen%lőléthelyzetből kényszeresen következnek& - Fhalált hoz# $( teremG sor a

személyes lét kudaráb#l $akad#, a né+i átokmondásokkal rokonságottart# keser( ráolvasás& - zárlat, mely a lrai én $##%)*)n!% is$öl$oghat#, értelmezhető $enyegetésnek, de $elidézhet a lrai én sorsairánti szánalmat, a vele val# egy%ttérzést is&

- !rs+árlat visszaka+sol a '(m"!+& - Fgyönyör(szé+ szvemenG "elzős szerkezet szinonimá"a a vers mének, és ugyanakkor zárttá teszia költeményt, és nyomatékost"a a lrai én magartását& Melt(nik aköltemény $orma$egyelme, mely a modern verstartalommal ellentétbenáll&

Ez a $orma$egyelem megmutatkozik a hibátlan ritmus 97I hangslyosmagyaros ritmus; sorok, a né+ies $ormához illő +áros rmekmegválasztásában, amelyek $ölerőstik a költeméy +!n!is)g)t5 A"angulatt!r!mt)s!n ellentétező szere+%k van, hiszen a könnyed,dallamos sorok slyos %zenetet hordoznak&Morma$egyelem és$ormabontás az avantgárd ksérletezés éveiben k%lönösen szembeötlő

lehetett& Yadikalizmusa az izmusok törekvéseihez köti a verset& -mikor*gnotus a .yugatba rt ikkében az avantgárd utáni " hullám

mintadarab"aként méltatta a 'iszta szvvel>t, erre a kettősségre5modernség és $orma$egyelem sikeres összeegyeztetésére $igyelt $öl&*gnotus véleménye +edig "elentős mértékben orientálta #zse$ -ttilát,aki 1U2L>től kezdve igyekezett minél tel"esebben meg$elelni ennek azigénynek, s költői életm(vét a modernség és a klasszikus$orma$egyelem követelményeinek egyszerre eleget tevő +oétika

"egyében é+tette $öl&

Ringató

6olott náddal ringat,holott sobogással,kékellő der(vel,

tavi s#kolással&

12Z

http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/jozsefa/tiszta.htm

http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/jozsefa/tiszta.htm



Nehet, hogy szerelme$ölder%l ma"d mással,de az is ringassailyen ringatással&

- szerelem örök lrai téma az ősköltészettől na+"ainkig "b# és "b#lvisszatér más $ormát, más alakot öltve& #zse$ -ttila költészetében isvisszatérő téma& is a könnyed, dalszer( verstől az da bonyolultkom+ozi#"áig számtalan ki$e"ezésm#ddal ksérletezett& - kegyetlenőszinteség, amellyel önmagát és a világot vizsgálta szerelmi költészetéreis "ellemző& @ád és +anasz, szeretet és gy(lölet, $ér$ias gőg és gyermekivédtelenség, harm#nia és diszharm#nia $elesel egymással szerelmesverseiben& E kettősség "ellemzi a Yingatő m( dalát, mely a meg"tottmod!rn dal egyik legszebb +éldá"a& - klasszikus dallal szemben, melyegynem( életérzéseket sz#laltat meg, #zse$ -ttila dala egyszerre idézimeg a harmonikus, boldog szerelem +illanatát és annak lehetségeselvesztéséből $akad# $á"dalmat&

- Yingat# ugyanolyan talányos, "átékos '(m, akár az egész költemény&- vershelyzet egyszerre idézi $el a tavon himbál#z# s#nak látványát9ring a t#;, és a ringatás bensőséges hangulatát& Melidézi az anyaöl

emlékét, a gyermeknek any"ához $(ződő ragaszkodását, hiszen a sz#elsődleges "elentése é++en ezt a ké+et hv"a elő& .em véletelen atárstás, hiszen #zse$ -ttila szerelmi költészetében többször is$elbukkan az anyamotvum&

/ár az első szava a H"olottIT is több$éleké++en érthető& /ai "elentése5"#llehet<, bár<P de az is lehet, hogy a régi magyar költészetre utalvissza 9Halassinál5 „holott kikeletkor ”; és gy értendő5 ahol<P

)zabolsi /ikl#s +edig "átékos hanghatásként értelmezi, a ringatászenei alá$estéseként& .em világos az sem, hogy ki beszél benne kihez& -költő tudatosan "átszik rá mind a szavak, mind +edig a beszédhelyzetkétértelm(ségére& Ez a kettősség a költemény egészére vonatkozik,hiszen az első versszak su+a harm#nia és öröm, a második viszonté++en e harm#nia elvesztéséből $akad# szomorság& - lrai én egy>kételemből é+ti $el a tökéletes boldogságot keretező és ugyanakkormeg"elentő természeti ké+et& E lerás dszletelemei a nád, a sobogás, a

kékség és a t#& -z ég kék"e, a t# szed hullámzása a boldog szerelemreemlékeztet&

121



- két str#$a közötti sz%netben mintha kimondatlanul is elsötét%lne azégi kékség, s megse"t"%k a lrai én érzéseinek zaklatottságát5 a $éltést,hogy elmlik e der( s harm#nia, s kedvese máshoz +ártol& -z eu$#ria

megtörik, de a szerelem sugárzása tovább tart& - lrai én szerelménekigazi mélysége, hogy az őt elhagy# kedvesnek boldogságot kván5 Fdeaz is ringassaI ilyen ringatássalG& - szerelemben nemsak boldog,hanem "# is lesz az ember, még akkor is, ha ez a "#ság $á"dalmat okozneki&

- vers hangulatához igazodik a vers +!n!is)g!& .insenek benne bonyolult ké+ek& Ritmus%)*l!t! egyszer( 9ősi hatos sorok;, rmeitermészetesek, keresetlenek 9$élrmek;&

=!m !m!l fl

.em emel $öl már senki sem, belenehez%ltem a sárba&Mogad" $iadnak, *stenem,

hogy ne legyek kegyetlen árva&

Mog" össze, $ormál# alak,s amire kényszertnek engem,hogy vall"alak, tagad"alak,segts meg mindkét sz%kségemben&

'udod, szivem mily kisgyerek >

ne viszonozd a tagadásomPne vaktsd meg a lelkemet,néha engedd, hogy mennybe lásson& Kinek mindegy volt már a kn,hisz gond"aid magamra vettem,az árnyékvilág árkainmost már te őrköd" én$elettem&

122



*ntsd meg mind, kiket szeretek,hogy legyenek "obb szvvel hozzám&@izsgáld meg az én %gyemet,mielőtt magam $eláldoznám&

Miatal éveiben sokszor és sok$éle $ormában sz#lt *stenről, ma"d kései

lrá"ában 91U után; talál rá "ra5 a nyugtalan, önvádakt#l gyötört költő *stenhez $ordul, hogy magáramaradottságátsegtsen $eloldani&- vers beka+solhat# az istenes versek lrai hagyományába& Halassiistenkereső könyörgéseit, -dy megté+ázott istenhitének verseit idézi $öl&

- !s+)d"!ly+!t dialogizál#, melynek sak az egyik hang"át hall"uk& -versbeszéd könyörgő, +anaszos& ellemző a f!ls+ól(tó mondatformá%gyakorisága, mely az #szövetségi +anaszzsoltárok hang"át idézi $öl&

- +anaszzsoltárok, "eremiádok általános "ellemző"e, hogy $eltételez egymegsz#lt#t és egy megsz#ltottat& - megsz#ltott az *sten, a megsz#lt#maga a lrai én& - versben megsz#lal# lrai én $eltétlen bizalommal$ordul *stenhez, akitől a segtséget vár"a&

- költemény $el%tésében a lrai én léthelyzetének kilátástalanságátvall"a meg& - FnemG, FmárG, FsemG időhatároz# és a tagadós+aa%ki$e"ezik azt a helyzetet, hogya lrai én már valamennyi lehetőségetszámbavett, és H%!gy!tl!n áraI>ságában sak *sten maradt egyed%limenedéke& - gyámoltásra szorul# lrai én önmagát gyermekienelesettnek, személyiségét és a világot minden rend nélk%linekta+asztal"a& - FsárG meta$ora és az egyes szám első személy(Fbelenehez%ltemG álltmány a személyes lét egyed%l megoldhatatlanválságát "elzi& E helyzetből val# menek%lés %!tt#s s+!r!*l!"!t#s)g!tknál5 a daos lázadást és az istenhez val# menek%lés gesztusát& Ez akettősség a szöveg "angulatiságára is kihat&

- világt#l val# k%lönállás daos lázadása, és ugyanakkor a valahová, avalakihez tartozás vágya sz#lal meg a második versszakban& Xgy véli,hogy eddig maga +r#bált boldogulni a világba& )orsának, életénekkn"ait maga viselte, s talán a világ szenvedéseit is magára vette, de atovábbiakban erre már ké+telen& Könyörgésében é++ ennek az

álla+otnak a megsz(ntetését vár"a *stentől5 Fmost már te őrköd"én$elettemG& =tols# kérésének F@izsgáld meg az én %gyemetG

12

http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/jozsefa/vagomar.htm#vagomar2







időhatároz#i mellékmondata, amely egyben a vers zár#sora5 Fmielőttmagam $eláldoznámG B elárul"a, hogy az isteni gondokat magára vett

beszélő önkéntes áldozatra kész%l& =gyanakkor utal arra, hogy ezt a$enyegetést *sten igazságtevése talán még elhárthat"a5 F@izsgáld meg az

én %gyemet,I mielőtt magam $eláldoznám&G- költemény k%lönös hitelét az ad"a, hogy e tragikus "#slat, azön$eláldozás két évvel később betel"esedik&

R!m)nyt!l!n&l

Lassan, tünődve -z ember vég%l homokos,szomor, vizes skra ér,szétnéz merengve és okos$e"ével bient, nem remél&4n is gy +r#bálok salásnélk%l szétnézni könnyedén&Ez%stös $e"szesuhanás

"átszik a nyár$a levelén&- semmi ágán %l szivem,kis teste hangtalan vaog,

köré"e gy(lnek szelidens nézik, nézik a sillagok&Vas-színű égboltban... @as>szn( égboltban $oroga lakkos, h(vös dinam#&h, za"talan sillagzatok!)zikrát vet $ogam közt a sz# > >Hennem a mult hull, mint a kő

az (rön által hangtalan&Elleng a néma, kék idő&Kard éle sillan5 a ha"am > >Ha"szom mint telt herny# ter%lelillant z( számra szét&Má" a szvem, a sz# kih%l&Dehát kinek is sz#lanék > >

- magát mindenséggel mérő költő +ályá"ának ssán, a harminasévek ele"én, rátalál önáll# hang"ára, és kialakt"a a sa"átosan rá "ellemző

127



verskom+ozi#s elveket5 mindig valamilyen konkrét szemléleti ké+bőlkiindulva "ut el az általános, elvont gondolat szint"ére, azaz a meditái#t,a $oloz#$iai eszme$uttatást valami konkrét, tárgyias ké+ből bont"a ki& Eza versé+tő m#dszer "ellemző a tárgyias intellektuális stlusra& Ekkor

bontakozik ki sa"átos ké+rendszere, amelynek visszatérő motvumai a$agy, a hideg, a $a, az é"szaka, a sillagok& Ezekre a motvumokra é+%laz emberi lét lényegét kereső gondolati verse, a Yeménytelen%l is&- költemény alme FNassan, t(nődveG a zenei tem+#"elzésreemlékeztet utalva a versgondolat meg$ontolt megsz%letésére,ugyanakkor sugallva a versolvasás kvánt tem+#"át&

- vers '(m! al'(m! s+!g! hangulatilag és gondolatilag egymásterőstik, és kölsönösen $elidézik&

El)gi%us lemondást se"tet, s a költemény egésze a beletörődést mintázzameg&- vers $el%tése az általános emberi sors végső ta+asztalata $elől indt"a ameditái#t& Erre utal a lrai én hiánya, személytelensége, s az általánosalany érték( FemberG személyébe val# helyezkedés5 F-z ember vég%lhomokos,I szomor vizes skra érG& - meta$orikusan értelmezhető tér avilág, az élet és a lélek kietlen, sivár vidéke& lyan hely ez, ahonnan a

tudat önmagára re$lektálhat, ráeszmél az élet végességére& - szemlélőala+vető léthelyzete a magány& /agatartása az illzi#kt#l mentesszemlélődés& /g az első versszak a+ álatlános !m!ri $elől közeltimeg a lét nagy kérdéseit, a második versszak már a s+!m)ly!s !gy)nil)t"!ly+!t $eltárása5 F4n is gy +r#bálok salásI nélk%l szétnéznikönnyedénG&

FEz%stös $e"szesuhanásI "átszik a nyár$a levelénG $a motvuma a lrai én

sorss+imólumáá válik& - nyár$a leveleihez társtott ez%stös$e"szesuhanás a személyes lét végességét és veszélyeztettségét sugall"a&-z ez%st sznhatás hidegsége az egész versre "ellemző, s mintegyelőkészti a zár# versszakban meg"elenő kozmikussá tágtott magányérzetét& - zár# versszak egyetlen %om*l!M %)* melynek $ő mot(umaiaz F ágG, a FszvG,a FsillagokG& -z előbbi kettő a +arányira, azemberire, a mikrokozmikusra utal& - szv m!ton(miá"o+ az F%lG,FvaogG társtásával a lrai én, ugyanakkor a madár 9mint

lélekszimb#lum; ké+ét asszoiál"uk&

12



- FsillagokG motvumához az előbbiekkel szemben a kozmosz, azuniverzum, a mindenség borzongat# magányát asszoiálhat"uk& -mikrokozmosz és a világmindenség közti arányok végletessé nőnek& -lrai én ebben a végtelen univerzumban láttat"a magát& - szorong#

létálla+otot sak a sillagvilág szeld szemlélődése, megrend%lt részvéteold"a $el némileg& Ezt az érzést erősti $el a sillagokmegszemélyestése, benne a lrai én meghall"a, átéli a világ send"ét&

- tér végtelenné tágult, s vele egy%tt a vers első részében még emberilé+ték( t)r )s id# miti%ussá tágul a vers végére&

alán !lt&n% "irt!l!n555

'alán elt%nök hirtelen,akár az erdőben a vadnyom&El+azaroltam mindenem,amiről számot kéne adnom&

/ár bimb#s gyermek>testemetszem>mar# $%stön száritottam&Hánat szedi szét eszemet,

ha megtudom, mire "utottam&

Korán vá"ta belém $ogáta vágy, mely idegenbe tévedt&/ost rezge megbánás $og át5várhattam volna még tz évet&

Dab#l se $ogtam $öl soha

értelmét az anyai sz#nak&/a"d árva lettem, mostohas kiröhögtem az oktat#mat&

*$"ságom, e zöld vadontszabadnak hittem és öröknek és most könnyezve hallgatom,a száraz ágak hogy zörögnek&

128



#zse$ -ttila életm(vének egyik utols# darab"a ez a költemény, mely1UL novemberében nem sokkal a költő tragikus halála előtt keletkezett&

- !rs"!ly+!t a személyiség torokszort# el"elentéktelenedésének

meg"elentése5 F'alán elt%nök hirtelen, I akár az erdőben a vadnyom&G -verset !l)gi%us "angn!m ural"a, a lehetőségek el"átszását a három idő >a "elen, a mlt és a "övő > szembestésével tár"a $el a lrai én&9d#s+!m!s(t# ill!t! Hl)tss+!g+#I !rs5

-z időskok szoros ok>okozati rendbe illeszkednek& - versközé++ont"ában a lrai én élettörténete áll, ennek !*i%us !l!m!i#lé+tkezik& -z időben val# meghatározottság köz+onti szere+ét "elzi azidőhatároz# szavak gyakorisága, +éldául5 FmárG, FmostG, FkoránG,FsohaG, Fma"dG& - szöveg "övő ide"( ki"elentéssel indul és "elen ide"(ki"elentéssel zárul, a közbeeső mondatokban a mlt idő dominál& - "övőa halálnál is tel"esebb megsemmis%lést "elent a lrai én számára, a mlt

+edig mulasztások és b(nök sorozataként "elenik meg& /indkétidőskhoz egyaránt negatv hangulat társul& .emsak egymásthatározzák meg kölsönösen, hanem a "elent is, amelyben számára nemmarad más, mint az élett sőd"ével val# könyörtelen számvetés&

- F'alánG m#dost#sz#val indt# $eltételes "elentéstartalm mondat alrai én megsz(nését helyezi kilátásba& - hasonlat 9'alán elt%nökhirtelen,I akár az erdőben a vadnyom; természeti ké+ből é+tkezik, sezáltal a halál inkább a természetbe, a mindenségbe val# beolvadást

"elöli& - költőnek gy siker%l $eloldania a megsemmis%léstől val#$éllelmet, $esz%ltséget, s rezignáltan elégikussá tennie az elmlás$á"dalmát&

-z ala+vető +roblémá"a a lrai énnek a személyiség megval#stásánakelmulasztása, amiért valamiké++en ő maga is $elelős, "#llehet a $elsorolt b(nök slytalanok vagy magyarázhat#k& Xgy érzi, soha nem azt tette,amit tennie kellett volna5 Fel+azaroltam mindenemG, FDab#l se $ogtam$ölG, Fkiröhögtem az oktat#matG& -z Fanyai sz#G és az oktat#elutastása, az ala+vető emberi kötődések hiányát "elzik, a lrai énvégleges magára maradottságát&

- zár# versszak ké+i szinten visszatér a vers $el%téséhez F&&&erdőben avadnyomG, s az utols#ban a Fzöld vadonG az erdő m!tafori%us

12L

http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/jozsefa/jozsefa.htm#talan%23talan





s+imoli%us ké+ét erősti $el& - Fzöld vadonG az i$"ság létminőségébenkorlátlannak hitt lehetőségeire utal, melyek ut#bb egy megélt élet utánmár sak illzi#nak, gyerekes hitnek bizonyulnak& -zért is válik a FzöldvadonG száraz, zörgő ágakká& Kiemelt szere+e van a $!l+#"as+nálatna% ,

nemsak hangulatkeltő, hanem "elentéské+ező szere+%k van, szélesasszoiái#s lehetőségeket knálnak5 Fbimb#s gyemektestemG, Fszem>mar# $%stG, Frezge megbánásG&F*$"ságom, e zöld vadont I szabadnak hittem és öröknekG > a verslegszebb, nosztalgikusan megidézett ké+e, amelynek ut#lagos illzi#ványilvántása akár a lrai én b%ntetésének is $el$oghat#&

0armato's%a

Quggolva ringadoza málnatő, melegkar"án buggyos, zsros

+a+ros szendereg&

Nágy a tá", gyöngy az estPtömött, $onott $alomb&6egyek +árá"a rezg

a halmokon s dalom&

6át dolgoztam hven,z%mmögve, mint a rét&/ilyen könny( a menny!- m(hely már sötét&

Máradt meg egy%gy%,

vagy tán sak "# vagyok s reszketek, mint a $(és mint a sillagok&

- költemény '(m! a 6armatoska, beézett $ormában egy kisharmatsö++et idéz $öl, amely é++oly gömböly(, mint az ég, é++olygyöngyszer(, mint az est, mint azok a természetelemek, amelyekből avers é+tkezik&

12O



)zabolsi /ikl#s gy határozza meg m($a"i szem+ontb#l a verset, hogyez egy Htá$-dalI5 Dalszer(sége első +illantásra $elt(nik& Könnyed,harmonikus életérzést sugároz, ritmusa és rmelése zenei hatástkeltenek& á$!rs$!ll!g! mellett is lehet érveket hozni, mert val#ban

egy tá"ék atmosz$érá"át, kellékeit sorol"a $öl a szöveg&- szemlélő közelké+ből indul ki, és aztán tágul a horizont, s $elt(nnek avers alóság!l!m!i5 a környező hegyek, völgy, halmok&-z első str#$á"a bensőséges ké+zetnek ad alakot& - str#$a #zse$ -ttilaegyik visszatérő témá"át tartalmazza5 az anya gyermekkel ké+zetet5FQuggolva ringadozI a málnatő, melegI kar"án buggyos, zsrosI +a+irosszenderegG& - ringatás $ontos összetevő"e a bensőséges anyaké+nek&

- tárgyi elem, a látvány5 zsros +a+r a málnabokron& Es+t)ti%aimin#s)g! a rt& - megszemélyestés5 anya gyermekével a kar"ánesztétikailag +edig a szé+ +#lusa $elé gravitál& -mi a rútna% és aszé+nek elegyéből létre"ön, azt hv"a az esztétika groteszknek& #zse$-ttila gyakran ironi%ussá torzt"a a tiszta szé+séget, hogy grot!s+%!thozzon létre&

- 6armatoska első str#$á"a is "#l mutat"a ennek az átt(nési tehnikának

a lényegét&- málnatő a +a+irossal nem egyszer( megszemélyestés, amelyben alátvány másodlagossá válik a belőle kié+%lt emberi alakhoz ké+est,hanem a tárgyi világ megőrzi $ontosságát, önáll# értékét, s gy kettőslátás "ön létre, két egyenrang, egy gyöker(, de kettéágaz# ké+nek

"utunk a birtokába& /indvégig lát"uk a málnatövet, és sak átderengra"ta a gyermekét ringat# anya& .yelvileg gy "ár el a költő, hogy keveria növényi, illetve tárgyi világra vonatkoz# szavakat az emberre "ellemző

nyelvi elemekkel& - guggolás emberi tula"donság& - ringadozás é++gy "elentheti a szél$tta bokor "ellegzetes mozgását, mint az anyatevékenységét& - Fkar"ánG az ágak m!gs+!m)ly!s(t)s!, hiszen kar"asak az embernek lehet vagy az ember által késztett tárgyaknak&Yáadásul ez a kar meleg, mint az emberi testrészek& - Fbuggyos,zsrosG elsődlegesen a +a+iros "elzői, de másodlagosan "#l érzékeltetik a

bebugyolált sesemőt is& - szendergés azonban megint sak emberhezka+solhat# álla+ot& #zse$ -ttila tehát nyelvileg mesterien össze$on"a a

n)nyi )s a+ !m!ri létsz$érát&

12U



- második versszakban is a nominális stlus dominál& *ge itt sins, saknévsz#i álltmány5 „Lágy a táj, gyöngy az est”& =gyanez a nominálismondat bukkan $öl a harmadik str#$a második két sorában5 F/ilyenkönny( a menny! I - m(hely már sötét&G

- FNágy a tá", gyöngy az estG, lerásnak is tekinthető, és akkor a gyöngyegy halvány, $ehéren sillog# szn meg"elölése, s a gyöngyszn( helyettáll# rövidtésnek $oghat# $öl&

- gyöngy tehát itt több, mint szn5 a maga gömböly(, dekoratv tárgyimivoltában szere+el az est álltmányaként& Ezzel az álltmánnyal valaminagyon magasztal#t tudtunk meg az estről, mint amikor valakiről,akinek "#l megy a dolga, azt mond"uk5 FQyöngy élete van&G - gyöngysz#t a né+nyelv is magasztal#, beéző ki$e"ezésként használ"a5FQyöngyöm, bogaram&G - FgyöngyG és a FlágyG az adott szerkezetekben inkább arraszolgálnak, hogy az estet és a tá"at egyetemes össze$%ggésekbe emel"ék&

- mennyről is ugyansak nominális stlusban sz#l5 F/ilyen könny( amenny&G- 6armatoska lrai én"e otthon érzi magát a világban, és egy olyanvilágot mutat $el, amelyben otthon érezhet"%k magunkat& Ebben a

világban, amelynek szerkezete egyszer(, átláthat#, a tá" lágy, az estgyöngy, a menny +edig könny(&

- vers voltaké++eni tárgya az )n )s a ilág "armoni%us viszonyánakmegragadása&- második str#$a második két sora egy érdekes st(lus!s+%+t, a közöléstalkalmazza5 F6egyek +árá"a rezg I a halmokon s dalom&G - két sorvégimondatrész közre$og"a B közöli B azt a harmadikat, amellyel

mindkettő egy$orma mondattani viszonyban áll&G

Ez a stluseszköz nem önél, hanem ennek révén közelebb$érkőzhet%nk ember és világ harm#niá"ának titkához& - lrai alanyugyanis, aki otthon van ebben a világban, a FdalomG metonmia révén,mely magára a lrai énre utal, mintegy beleolvad a környezetbe& Erreutal a rét "asonlat is, hiszen a lrai én is gy FdolgozikG, gy alkot"a averset, annyi sznből, annyi hangb#l szövi össze a verset, akár a rétzené"ét alkot# z%mmögő a+r# élőlények&

1Z



- második hasonlat talán bonyolultabb, mint az előbbi& - #zse$-ttilánál gyakori el"árás, a mikro> és makrokozmikus összeka+solásaitt val#sul meg& - mikroszko+ikus tá"elem, a $(, és a vele intimközelségbe hozott makrokozmikus, a sillagok5 Fs reszketek, mint a $(I

és mint a sillagokG& /ás verseitől eltérően a két "asonlat itt nem a lraién magányát, elidegenedését $e"ezi ki, hanem a mindenségben val#$elold#dását $e"ezi ki&

- ringadozás, a rezgés, a reszketés és a z%mmögés egyaránt két$élelétező5 a természeti és az emberi sz$éra között közvett, közt%k teremtegységet& - megnyugvás "ellegzetes mozgása ez5 nem egyirány,előretörő, hanem egy helyben marad# aktivitás, de aktivitás, elevenség&- vers minden legkisebb eleme is tehát harm#niát sugall& Ember ésvilág harm#niá"át&- 6armatoska univerzuma idilli ilág, amelyben az ember a $( és asillagok között, mindkettővel egylényeg(en, mindkét vonatkozássalharm#niában létezik& Ez az ember é++oly egyszer(, átlátsz#, rendezett,mint a világa&

0ymnus+ a or"o+

Hor, te ds örömeli:r,Hor, te táltos rőt +ogány,0s#k az 4let a"akán,Kedvesemnek várva vitt hr&

@érem $orr"on véled össze,Hor, te $ér$ikor te"e,

/indeneknek else"e,'orkom éred hadd $%rössze&

Hor, te %nne+ ékes gyolsa,/á"us hmes köntöse,@g t%zek vg k%rtöse,serők t%z>istenkorsa&

Hor, ma téged megrabollak,/ellem érted döng s t%zel,

11





- második versszakban a vér és a bor vörös szne által összemos#dikemberi és elemi& Erre rá"atszik a FvéremG, FvéledG alliterái#,$öl$okozva a költemény zeneiségét& F@érem $orr"on véled összeG #ha" alrai én azonosulási vágyát $e"ezi ki ezen őserővel& -z isteni

átlényeg%lés révén az alkotás mámorát éli át a lrai én& -z alkot# "elké+évé válnak az olyan meta$orák, mint a FtáltosG, a sz# hatalmának birtokosa, Faz őserők, t(z>istenkorsaG, Fvg t%zek vg k%rtöseG, és azFéred torkom hadd $%rösszeG metonmia& - k%rt és az ér hangzásukrévén a dal, a vers isteni eredetére utalnak&

- verszárlatban $elerősödik az istenivel val# egylényeg(ség gondolata5FHor, # ég"%nk, ég"%nk egy%tt el!G B ugyanakkor ki$e"ezi, hogy azalkotás mámort# de önemésztő t(z is&- vers $okozásra é+%l, mely a t(zhöz ka+sol#d# ké+ekből bomlik ki&/inden versszakban $öllobban ez a t(z a Fs#kG, F$orr"onG, Ft%zelG ésaz Fég"%nkG szavakban& - vers hangulatilag ka+sol#dik a himnuszm($a"ához, hiszen magasztos, %nne+élyes, disőtő&

Radnóti @i%lós1/G/-1/44

- .yugat harmadik nemzedékének tragikus sors lrikusa, akinekéletm(ve a sz# szoros értelemben a halál árnyékában bontakozott ki&3ályá"ának ellentmondásos vonása, hogy miközben költőként egyreinkább azonosult a nyelvi és kulturális közösségként értelmezettmagyarsággal, sorsa mind "obban a zsid#sághoz, annak kollektvtragédiá"ához kötődik&Költészetét az avantgárd, elsősorban az e:+resszionista örökség és az

"klassziista verseszmény határozzák meg& -ntikizál# idill, bukolikusmotvumvilág, erotika, szere+"áték, #dai és elégikus "elleg, ugyanakkore:+resszionisztikus versnyelv, kötött és kötetlen ritmus kettőssége

"ellemzi a költészetét&Kötott $ormák, a klasszikus #kori m($a"ok5 elégia, himnusz, dal és akeresztény hagyományok motvumainak a meg"elenése az "klassziista

+oétika irányába mozdt"ák el költészetét&- harminas évek végétől lrá"ának meghatároz#"ává válik ahalálközelség, a $elelős erkölsi sorsvállalás, az embertelenség ellenéremegőrzött humánum motvumköre&

1



El)gia

/ár arra$elé is ősz%l, ahol

a szabadság zászlai hullanak,lobog# vér $ut +arázs avarras alatta rém%lten $észkel a magP

$áradt meg$oganni! 4s ha mégis5$öldbevert bit#, hősi test, avagyhari gé+ dl"a $el meleg helyéts meztelen vár"a, hogy "ö""ön a $agy&

@árak és $(szálak +erzselődnek,vadul rohan# halál szele kél,délben a $%st és +ernye közt vakonrö++en a $ölriadt szárnyasegér&

@ilágts, távol égő tartomány!hideg van, markos sötét kavarog,sá+adt $ák alatt hosszan vaognak

tegna+ még smogat# +atakok&

rizz magány, kerts be lusta ősz," szégyent r# szivembe az idő,s rág#dva régi, dszes őszökön,konokon élek, szv#s téli tő&

- lélek egyre többet elvisel,

holtak között hallgatag ballagok,"sz%lött rémek s hitek kisérnek és a vándorl#$ény( sillagok&

-z 1U8>ban keletkezett Elégia !rs'(m már megnevezi a költeménym($a"át, s ugyanakkor a m($a"i "egyeinél $ogva megelőlegezi aszomor, $á"dalmas lemondás, a belenyugvás hangulatát&

Ezt az elő$eltevést vált"a be a versegész&

17



- kom+ozi# id#- t)r- )s )rt)%s+!m!s(t)sr! é+%l5 a $enyegetettség$elismerésének tudata és az ezzel szemben lehetséges magatártás$ormákkeresése szervezi a költeményt&- kit(ntetett idő a két$éle ősz5 Fa régi, dszes őszőkG és a "elen Flusta

őszeG& @égig az ősz idődimenzi#"ában marad a lrai én, sakhogy amltat idéző ősz, mely elé minőstésként Fa régi, dszesG "elzőt illeszti ak%ltő, az értékteltettség, a biztonság értékei társulnak, ellentétben a vers

"elenének őszével, amelyben a $enyegetettség az érték+usztulás válikegyre $á"dalmasabbá& -z értékteltettség és értékvesztettség ellentétevisszatérő motvumokban teszi $esz%ltté a költeményt&

- vers$el%tés5 F/ár arra$elé is ősz%l, aholI a szabadság zászlaihullanakG, a FmárG időhatároz#sz# és az FisG hozzátold# értelm(kötősz# révén azt az érzést kelti az olvas#ban, hogy a vers egyelhallgatott gondolat $olytatása, s ugyanakkor egy már megindult,

+usztulást hoz# $olyamat $okozatos ter"edése következik& /ár itt, avers$el%tésben meg"elenik az ősz, a vers köz+onti motvuma, mely alrai hagyományban az elmlás, a +usztulás, a halál közelségének azarhet+usa& - Fszabadság zászlainakG hullása +edig a zsarnoksággyőzelmét sugall"a&

Yadn#ti tisztában volt a $asizmus természetével& 1U #ta nem lehetettkétsége sa"át sorsa $elől& - $enyegetettség és haláltudat beé+%ltmindenna+"aiba, költészetébe, s nemsak a$$éle költői "#slat, lraiszere+"áték volt számára a rettegés, hanem na+onta megélt ta+asztalat&- s+imm!tri%usan f!l)*(t!tt kom+ozi# első része, az első tizenkét sora s+!ml)l#d# lrai én magatartását rögzti& - motvumokhoz szerveződőérzékletes ké+ek által a személytelen lerás szub"ektivizmussal teltődik&K# mot(umo% a mag, a $agy, a vár, a $(szál, a bit#, a hari gé+& Ezek

egyrészt a t!rm)s+!t másrészt az !m!ri ilág sz$érá"áb#l val#k&Egymás mellé ker%lés%k egyetemessé teszi a $enyegetettség élményét,ugyanakkor $ölerőstik egymást&

- mag az élet igérete F$áradt meg$oganni&&& s hari gé+ dl"a $el meleghelyét, s meztelen vár"a, hogy "ö""ön a $agyG& - rettenetnekkiszolgáltatott, gyökeret verni ké+telen élet meta$orá"a szemben áll aFvadul rohan# halál szeleG, a Fhari gé+ekG és a F$ölvert bit#G

meta$orákkal& - ké+sort a +usztulás, a rém%let hang"a hat"a át&

1



- költemény második részében, az utols# tizenkét sorban előtérbe ker%la allomásos $!ll!g, a lrai én azonosul a Fszv#s téli tőG meta$orá"ával,mely az értékőrzés erkölsi +aransát hirdeti& - $elsz#lt# m#d igék aFvilágtsG, FőrizzG, Fkerts beG, az értékőrzés #ha"át, +aransát

$ogalmazzák meg& - mlt értékeihez val# szv#s, konok ragaszkodásgesztusa az egyetlen el$ogadott magatartás a lrai én számára& .emselekvő har ez, hanem a mlt értékeinek +asszv őrzése&Kiszolgáltatottsága, tehetetlensége tudatában ez az egyetlenhumanistához mélt# magartás& Ez teszi elviselhetővé a létet,$olytathat#vá az életet&

N$s+a%a

-lszik a szv és alszik a szvben az aggodalom,alszik a +#khál# közelében a légy a $alonPsönd van a házban, az éber egér se ka+argál,alszik a kert, a $aág, a $atörzsben a harkály,kasban a méh, r#zsában a r#zsabogár,alszik a +ergő bzaszemekben a nyárPalszik a holdban a láng, hideg érem az égenP

$ölkel az ősz és lo+ni lo+akszik az é"ben&

- vers '(m! a költészetben ritkán megénekelt na+szakot "e"öl meg& -zé"szakához kettős hagulat társul, részben az alvás, a nyugalom, másrészta sötét mögött la++ang# $élelem, $enyegetettség& - mben megse"tettamial!ns )l!t)r+)s kitel"esedik a versben& -z !ll!nt)t szervezi akölteményt, amely ellentét az idill és veszélyeztetettség, a nyár és az ősz

motvum+árba s(r(södik&

-z első olvasásra idillnek t(nő ké+eknek vannak mozzanatai, amelyek$enyegetettségre utalnak és arra, hogy a harm#nia sak átmeneti&Melt(nő a vers nyelvi megszerkesztettsége& - vers +árhuzamos$elé+tés( mondatokb#l áll& - mondatok szint"én egymáshoz szervesenka+sol#d# $ogalmak mintegy $(zérszer(en $on"ák a vers szövegét& Ezta hatást erőstik $öl a figura !timologi'a, sz#tő ismétlésén ala+ul#

hozzátold# alakzatok5 Fszv&&&szvben az aggodalomG, Fr#zsában ar#zsabogárG, valamint az egyszer( s+óism)tl)s!% , a hatszor ismételt

18



FalszikG álltmány& Ez a költemény kulsmotvuma, mely hangslyoshelyre ker%l, s mely egyetlen m!gs+!m)ly!s(t)ss) avat"a az egészverset&

/ár a kezdő ké+ekben ott la++ang a $enyegetettség érzése5 Falszik a +#khál# közelében a légy a $alonG, mely sak az utols# két sorbantel"esedik ki& - ké+alkotás is az elszemélytelenedés $elé halad, amindenna+i élet meghitt dszleteit, tárgyait 9kert, $aág, $atörzs, harkály,r#zsa, r#zsabogár;, az élettelen, elvont $ogalmak veszik át 9hold, hidegérem;& -z eddig la++ang# $enyegetés aktvvá lesz az őszm!gs+!m)ly!s(t!tt ké+ében5 Falszik a holdban a láng, hideg érem azégen5I $ölkel az ősz, és lo+ni lo+akszik az é"benG& - lrai én magányakitel"esedik& - bensőséges megidézett közna+i világ kozmikussá tágul,kisértetiessé, $enyegetővé, rideggé válik&

0angulatilag is ambivalens a vers& - h, l hangok +uhasága, a zs hangzsongása ellentétben áll a gyakran ismétlődő alszik sz# sziszegő szhang"aival& - $orma sem tel"es5 a sorok sonkák, gy a he:ameterminduntalan megdöen&

0asonlato% lyan vagy, mint egy suttog# $aág,ha rámha"olsz,s re"telmes z( vagy,olyan vagy, mint a mák,

s akár a $olyton gy(r%ző idő,oly izgat# vagy,s olyan megnyugtat#,mint sr $elett a kő,

olyan vagy, mint egy vélem nőtt baráts nem ismerem ma semegészen még nehézha"adnak illatát,

és kék vagy olykor s $élek, el ne hagy",savarg#, nyurga $%st >>

1L



és néha $élek tőled én,ha villámszn( vagy,

s mint na+s%tötte égihábor5

sötétarany, >>ha megharagszol, é+olyan vagy, mint az ú,

mélyhangu, hosszan zengő és sötét,s ilyenkor énmosolyb#l $ényes hurkokatra"zolgatok köréd&

- '(m egy költői ké+ megnevezése& )zerelmi allomás a kedvesnek& -hasonlatokban azt $e"ti ki, hogy mit "elent számára a szeretett lény& F-zvagy nekemG B mondhatnánk tömörebben interte:tuális viszonytkezdeményezve )hakes+eare száll#igévé vált szavaival&

- hasonlatok révén árnyalt *ortr)t ra"zol a kedvesről, de eközben aztis elmond"a, hogy mi mindent "elent számára a szeretett asszony&

Egyszerre re"telmes Fsuttog# $aágG, b#dt#, mint a mák, izgat#, akár aváltoz# idő, nyugtat#, mint Fsr $elett a kőG& Egyszerre barát és társ ésszerető& - megismerni akarás szenvedélyével keresi a lega+r#bbmozdulatokban, gesztusokban, hangulatokban a kedves lényének

"ellemző vonásait, ezáltal birtokba vegye, magáénak tudhassa őt& - +ortré megra"zolása egyre árnyaltabbá válik&

- hasonl# és hasonltott egyre távolabbá ker%l egymást#l meghökkentőké+ekkel le+lezve le az asszonyi lélek re"telmeit& - hasonlatoktömörebb meta$orákká válnak5 a kedves Fnyurga $%stG, Fsötét aranyG,Fmint na+s%tötte égiháborG& -z ellentmondásos, kiismerhetetlen már>már isteni lényeg( kedves érzékletes s+in!s+t)+i%us ké+ekben "elenikmeg&

Elkomorul# hangulatát a Fhosszan zengőG, mély magánhangz#zengéséhez hasonlt"a& - szerelem$éltés aggodalma érződik ki a zár#sorok vallomásáb#l5 Fmosolyb#l $ényesI hurkokat ra"zolgatok körédG&

1O



/intha sak azért létezne, hogy megszé+tse, $ényt, "átékot lo+"on akedves életébe& -z árad# vallomás, a sznek, az zek, a hangokkeverékéből állt"a össze az im*r!ss+ionista +ortrét&

Er#lt!t!tt m!n!t

Holond, ki $öldre rogyván $ölkél és "ra lé+ked,s vándorl# $á"dalomként mozdt bokát és térdet,de mégis tnak indul, mint akit szárny emel,s hiába hv"a árok, maradni gyse mer,s ha kérdezed, miért nemA még visszasz#l talán,hogy vár"a őt az asszony s egy bölsebb, szé+ halál&

3edig bolond a "ámbor, mert ott az otthonok $ölött rég#ta már sak a +erzselt szél $orog,hanyatt$ek%dt a ház$al, eltört a szilva$a,és $élelemtől bolyhos a honni é"szaka&, hogyha hinni tudnám5 nemsak szivemben hordommindazt, mit érdemes még, s van visszatérni otthonPha volna még! s mint egykor a régi h(s verandána béke méhe zöngne, mg h(l a szilvalekvár,

s nyárvégi sönd na+ozna az álmos kerteken,a lomb között gy%mölsök ringnának meztelen,és Manni várna szőkén a rőt sövény előtt,s árnyékot rna lassan a lass délelőtt, >de hisz lehet talán még! a hold ma oly kerek!

.e men" tovább, barátom, kiálts rám! s $ölkelek!

A+ !r#lt!t!tt m!n!t 91U77& )ze+t&; már a bori lágerben sz%letett& -költemény az életösztön, az élethez val# ragaszkodás és a megszabadt#halál hvása között vergődő ember drámai belső vitá"át, drámaik%zdelmét tár"a elénk&

árgys+!rD o$!%t( l!(rás )s áloms+!rD allomásos idill szervesegysége ölt alakot a vers soraiban& E kettősség megnyilatkozik a!rs!s+)d!n is, amelyben válktakozik az egyes szám másodikszemély( és az egyes szám első személy( közlés& - kettémetszett

+árosrm( niebelungi sorokban "elenti meg a végtelen kimertő

menetelést, miközben idilli ké+ekben idéződnek $öl az otthon erőt ad#,megtart# emlékei&

1U



- költemény id#- )s )rt)%s+!m!s(t#, az erőletett menetelés "elene és a békés otthon mltba vesző emlékké+sorozata áll szemben egymással& Ezaz ellentét a hangnemben is érződik5 idilli )s !l)gi%us "agulato% vált"ák

egymást&- versnek határozott, arányos s+!r%!+!t! van, amelyet aversmondatok tagolnak az egymásnak válaszol# és egymással vitábaszáll# gondolatok rend"e szerint&

-z első rész egy hat> és egy négysoros mondatra tagol#dik& -z elsőmondat a menetelést és a remény%ket vesztett, de élet%khöz mégisragaszkod# rabok lelki álla+otát "elenti meg& -z otthon vár# asszonyelké+zelt lehetősége ad nekik erőt a továbbhaladáshoz& -z első hat soralanyt ki$e"tő mellékmondatsora és a második mondat négy sora ezt azálltást magyarázza&

-z egész első részt erős lraiság, esztétikai meg$ormáltság "ellemzi&Ellentétek, szokatlan $!l+#"as+nálat5 Fvándorl# $á"dalomkéntG,Fbölsebb, szebb halálG, F+erzselt szélG, F$élelemtől bolyhos honnié"szakaG, allit!rá'ió% 5 Fhanyatt$ek%dt a ház$alG, asszoiái#kat $elidézőki$e"ezések és %)*!% 5 Fhanyatt$ek%dt a ház$alG, Feltört a szilva$aGvezetnek el az %nne+élyessé lasstott, magas+tos "ang)t!lD

mondatzáráshoz& - költemény első $ele egyértelm(en megadás, a halálmelletti érvelés& -z egész részt erős !ll!nt)t!% tarkt"ák5 $öldre rogyI$ölkél, Fmégis tnak indulG&

- költemény második $ele is érvelés5 -z idill vágyának, reményének belső érveit sorakoztat"a $el& - költő nosztalgikusan idézi az egykoriotthon, béke emlékké+eit5 Frégi h(s verandánI a béke méhe zöngne,Img h(l a szilvalekvár,I s nyárvégi sönd na+ozna azI álmos kerteken&&&G

-z idill egyes elemei visszautalnak a +usztulás látomásánakmozzanataira, másrészt az egész idill $eltételezett, erre utal azálltmányok $eltételes m#d igealak"a5 na+ozna, zöngne, várna, rna& -zidill $elidézése a visszatérés vágyát $e"ezi ki& - szé+ halálr#l már az elsőrészben is sz# esett, a másodikban +edig közvetlen van "elen5 a döntés, aF$ölkelekG, melynek kimondását emberi, baráti sz#t#l vár"a a költő, smely az élet $olytatásának vágyát $e"ezi ki&

- költemény '(m! formá$a, a soro% trd!l)s! s az ennek nyománkira"zol#d# ké+ mind összhangban vannak egymással és egy%ttesen

17Z



"árulnak hozzá a költemény döbbenetes hatásához5 a kettészaktott,zökkentett sorok mintha az elknzott emberek roskadoz#, meg>megbotl#lé+éseinek ritmusát idéznék&

R!$t!tt!l!%

Ye"tettelek sokáig,mint lassan ért gy%mölsétlevél közt re"ti ága,s mint téli ablak t%kréna "#zan "ég virága

virulsz ki most eszemben&) tudom már mit "elent hakezed ha"adra lebben,

bokád kis billenésétis őrzöm már szivemben,s bordáid szé+ ivét isoly h(vösen sodálom,mint aki meg+ihent már

ily lélekző sodákon&4s mégis álmaimbangyakorta száz karom vans mint álombéli istenszortlak száz karomban&

- magyar irodalom mege"tően szé+ vonulatát alkot"ák azok a Yadn#tiidillek, amelyek szorong# halálversei szomszédságában sz%lettek& -hábor, a $asizmus borzalmai elől, a láger embertelen viszonyaiköze+ette időről időre a természet, a szerelem harmonikus , békésvilágába menek%lt a költő& /intha a védekező lélek a +usztulás sötétlőárnyékában +ernyi der(t, örömöt keresett volna& )zerelmi elragadtatásés szorongásos s%ggedés, életvágy és haláltudat itatta át ezeket akölteményeket& Ellentétes érzések hullámoztak benn%k5 lemondás ésremény, rettegés és öröm, vágyakozás és betel"es%lés& - tragédiaközelsége egyszersmind slyossá tette e vallomásokat, s megteremtettee szerelmi ka+solat k%lönös +átoszát& - szerelmi versek +oétiká"a a

dalt#l az #dához vezetett& Ezek ősi m($a"ok, mint modern lrikusaink

171



többségénél meg"ulnak, elvesztik egynem(ség%ket és k%lönbözőhangnemek és életérzések keverednek benn%k&

?al és !l)gia keveredik a Ye"tettelek m( 1U72>ben keletkezett

!ns#s)g!s "angulatú költeményében&A '(m a versbeli ala*)lm)nyt rögzti, a $éltés, az #vás, a megtartásgesztusát, mely a hábor borzalmai köze+ette a lélek védekezése ésellenállása volt& - szerelem számára az élethez $(ző ka+os, megtart#erő, ezért is igyekszik elre"teni, #vni, hogy legkétségbeesett

+illanataiban beleka+aszkodhasson& - Ye"tettelek tárgyas ragozás igeim magába s(rti a l(rai alany )s a l(rai tárgy $ogalmát, s utal aköltemény személyes, allomásos "ellegére, a lrai én közvetlenmegnyilatkozására&

- költemény két egyenlőtlen ter"edelm( s+!r%!+!ti !gys)gr! tagol#dik,melyet az értelm( kötősz# FmégisG választ el egymást#l& -z elsőkom+ozi#s egység a költői inverzi# révén hangslyos verskezdőhelyzetbe ker%lt FYe"tettelekG álltmánnyal indt ezt azzalnyomatékost"a a költő, hogy megismétli a mként kiemelt álltmányt&

-z első egységet a Fre"tettelekG, FtudomG, FőrzömG álltmányoktagol"ák, amelyek a kedveshez val# három$éle viszonyulást is ki$e"ezik&- Fre"tettelekG gesztusában a már emltett #vás, szerelem$éltésgondolata "elenik meg, és két "asonlat szerveződik köré"e& - hasonl#t atermészet világáb#l merti a kőltő& - lassan érő gy%möls hasonlataszuggesztven $e"ezi ki a szerelem kitel"esedésének $olyamatát&

- második hasonlatban a tudatos, raionális emlékidézés mozzanatát az

ablakon virul# "égvirághoz hasonlt"a& - raionalitást, az ob"ektivitást a "égvirág elé illesztett F"#zanG "elző is nyomatékost"a&

E raionalitás "egyében indul a költemény második mondata F) tudommár&&&G bizonyosságot sugall# álltással& - tudás bizonyosságát asokszori ta+asztalat, az évek során a tudatba vésődött gesztusok,mozdulatok $elidézhetősége "elenti& 0sakhogy az ész hideg $ényénél$elidézett +illanatké+ek F a kezed a ha"adra lebben,I bokád kis billenéseG

$okozatosan átmelegszenek& -z F őrzőm már szvembenG metonmiaszemben áll Fa virulsz ki most eszembenG m!tonimi%us %)**!l "elezve

172



a lrai énnek azt az erő$esztését, hogy intellektuálisan és emoionálisan,a maga tel"ességéban őrizze meg leg$éltettebb emlékeit&

-z első kom+ozi#s egységet lezár# hasonlat az Foly h(vösen

sodálom,I mint aki meg+ihent márI ily lélegző sodákonG hirteleneltávolt"a a kedves megidézett alak"át, h(vösen szemléli azt& - távoltásazonban nem siker%l& Erről tanskodik a verszárlat& - tudatalatti álmokvilágában a kedves emléke, az elre"tett érzelmek hatalmas intenzitássaltőrnek elő, megsokszoroz#dnak& Ezt sugall"a a hangslyosrmhelyzetben kiemelt tiszta rm+ár Fszáz karom vanG és FszázkarombanG& - tiszta rmek mellett az alliterái#k F"#zan "égG, FvirágavirulszG $elerőstik a költemény +!n!is)g)t dallamosságát&

:irág)n!%

Mölötted egy alma$a ága,szirmok hullanak a szádra,s k%lön egy>egy késve +ereg le,ráhull a ha"adra, szemedre&

.ézem egész na+ a szádat,

szemedre ha"olnak az ágak,$ényén $utkos a $ény,s#kra t%nő t%nemény&

'(nik, lehunyod szemedet,árny "átszik a +illa $elett,

"átszik a gyenge szirommal,s hull már a sötét valahonnan&

6ull a sötét, de ne $él",megsz#lal a néma, ez%st é"Pkivirágzik az égi $a ága,hold bámul a béna világra&

- irág)n!% mint mDfa$ a magyar m(költészetben a s+!r!lmi dallegnevezetesebb, önáll# m($a"elnevezéssel meg"elölt változataP a J*J&

század előtti magyar költészet szerelmi>erotikus témá" lrai dalainak,tándalainak az össze$oglal# meg"elölése& Elnevezését a virágnyelv

17



szimboliká"a 9a szeretett kedves virágnevekkel val# illetése; nyománka+ta& - J@***& századig e dalokat irodalomalattiaknak tekintették,le"egyzés%ket és ter"esztés%ket tiltották, gy a $ennmaradtszövegemlékek hiányosak& - m($a" legkorábbi, 17UZ kör%li emléke, a

)o+roni virágének is töredékes& - m($a" legtöbb +éldá"a Halassi Hálintköltészetéből ismert&

Erre a m($a"ra $áts+i% rá Yadn#ti költeménye, mely megőrzi avirágének szerelmi>erotikus "ellegét, harmonikus világké+ét azonbanelbort"a az a történelmi háttér, amelyben ezek e versek keletkeztek&

E kettős hangulat, az idill és ennek megbomlása tagol"a egyenlő,!ll!nt)t!s hangulat szerkezeti egységre a négystr#$ás költeményt& -!rs!s+)d személyes, vallomásos "elleg(, a lrai én közvetlenmegnyilatkozása& - !rs"!ly+!t konkrét, életké+szer(& )zntere atavaszi természet, a virág$akadás ide"e& /inden %de, "átékos, idillikusFna+$ényesG& Ezt $e"ezik ki a m!gs+!m)ly!s(t)s!% 5 F$ényen $utkos a$ényG, F megsz#lal a néma ez%st é"G, F"átszik a +illa $elettG, am!taforá% 5 Fs#kra t(nő t%neményG& -z F$G, az FszG, FhG hangokalliterái#"a és a +ergő daktilusok a vers zeneiségét $okozzák&

Ez a "átékos, könnyed, harmonikus +illanat elborul& - FsötétGmeg"elenése $enyegetetté teszi a költemény hangulatát, s ezt a FsötétG

"elző ismétlésével nyomatékost"a a költő& - na+$ényt $elvált"a a Fnémaez%st é"G& -z átmenet $okozatos& - $öldi és égi sz$érát mintegy összekötiFaz égi $a ágaG&

Előbb még burkolt, "átékos az elborulás5 Fhull&&&hull&&&G, Fárny "átszik a +illa $elettG& Kozmikus méret(vé válik az é"szaka, némaság borul a

világra, s $ölötte a hidegen uralkodik a hold, részvéttelen%l tekint le aFbénaG világra5 F hold bámul a béna világraG& - +usztulás, a sendtel"essé lett, az ön$eledt szerelem helyét átvette a rideg, embertelen,

beteg világ&

y%)r

- gyökérben erő surran,

esőt iszik, $ölddel élés az álma h#$ehér&

177





el+uszttására törnek& E szembenállás a vers szervező elve, és avat"a)rt)%s+!m!s(t#) a költeményt&

- gyökér a mag szinonmá"a is lehet, a kezdődő élet "elké+e, melyből

kiha"t a lomb, s amely mélyen a $öldbe gyökerezve tá+lál"a, a belőlekisar"ad# életet&6a a gyökér a lrai én meta$orá"a, akkor a belőle kiha"t# lombbal teli ága költészet "elké+e& Ezen össze$%ggés révén válik az alleg#ria ars*o!ti'áá5

- gyökérhez ka+sol#d# költői ké+ekből bontakozik ki a költői hitvallásmorális tartalma&- gyökérhez ugyanis olyan tula"donságok rendelődnek, amelyekerkölsi értékhordoz#k5 a h#$ehér álom az erkölsi tisztaság, Fkar"a akára kötélG az életösztön, a szv#sság& - szvosság daos magatartást "elent,a $éreggel szembeni k%zdelemben válik $ontossá az eluralkod#$éregvilággal szemben&

- költemény $esz%ltségét az egymással szembenáll# erők egyreaktvabbá válása $okozza& *gei meta$orák hozzák létre ezt a "elentést5 a$éreg először FalszikG, ma"d F%lG, ma"d Fa világ meg$érges%lG& - gyökér

ravaszul kszik, tovább él, nem érdekli a világ, égi zzel tá+lálgat"a alomb"ait& /ég a meg$érges%lt világban is ké+es a lrai én az alkotásra5F&&&nem érdekli a világ,I sak a lombbal teli ág&II -zt sodál"a,tá+lálgat"a,I k%ld néki "# zeket,I édes, égi zeketG& - két selekvésellentétes érték(& - $éreg rombol, a gyökér tá+lál&

- lrai én számára a költészet, az ember szé+, harmonikus világa azegyetlen, amit a $asizmus emberellenes barbárságával szembeállthat& -

védekezésnek és az ellenállásnak ez a gesztusa ad k%lönös "elentést, másminőséget Yadn#ti költeményeinek& @erssel teremtette ""á azt azemberi mélt#ságot és emberséges életet, amelyet immár végké++megtagadott tőle a világ& ) ha a világnak nins is sz%ksége a költészetre,a költészet, a humánum akkor is él, be$elé virágzik, gyökér>életet él, stalán arra vár, hogy "obb időben "ra kisar"ad"on belőle az élet&

-z idő, a kör%lmények megváltoztak, a kor, amelyben él nem kedvez a

m(vészetnek& -z alkotás ennek ellenére létsz%kséglet, élet$ormaYadn#ti számára& - m(vészsors tragédiá"a $ogalmaz#dik meg a F@irág

178



voltam, gyökér lettemG összegző megálla+tásban& Mursa, $ordtott, atermészet törvényeinek, a létezésnek ellentmond# irányt szab a gyökér>létre kényszertő világ&

A m)'sirág %iny(li% - mésvirág kinylik s a hny# láthatárnak könyörg a na+ra$org#Pa t%skök már riszálnak,odvában dong a dong#s álmos kedvét a bársonyestében égre rtaegy rö++enő +asirtaPott messzebb, kint a rétena +ermeteg sötétében

borzong a $élreugr#nyulak nyomán a $(szál,a nyr ez%stös ingbenimmár avarban k#szál,s holna+ vidékeinken

"b#l a sárga ősz "ár&

- végső %ldözöttség éveiben lázas munkában élt a költő& /inél többetszeretett volna elvégezni terveiből& - közna+i élt szeld igézetében találtvigasztalást& .ézte, $igyelte a természetet, az élet, a világ Fa+r#rebbenéseitG, s "egyezte le költeményeiben& - val#ság a+r# sodái, azegyszer( dolgok, a közna+i tárgyak és +illanatok ker%ltek k%lönleges

megvilágtásba, az élettől bsz# költő $igyelő tekintete ra"zolt k%lönös$ényudvart a mindenna+i élet kellékei és a természet köré&

- világt# mésvirág irányt"a a lrai én $igyelmét az alkonyi tá" a+r#sodáira& Erről vall - mésvirág kinylik m( im*r!ss+ionistakölteménye& .yoma sins az idillikus hangvétel( versben a hábor

borzalmainak, a lágerélménynek& - természet sodáira érzékeny lrai énmintegy megnyugvást, balzsamot, rt talál a szemlélődésben& -

!rs!s+)d személytelen, su+án a verszárlat FvidékeinkenG birtok"eles$őneve utal a lrai én "elenlétére, arra, hogy magáénak tekinti e tá"at,

17L



birtokba vette minden élőlényével, lega+r#bb részleteivel& - térben ésidőben érvényes%lő néző+ont5 a közelből a távoli $elé, az alkonyit#l asötét $elé, a nyárb#l az ősz $elé tart& Ez a $a"ta elmozdulás a vers"angulatát is sznezi, az idillit %iss) !l)gi%ussá teszi&

- '(m egyszerre %on%r)t )s m!tafori%us értelm(& F- mésvirágkinylikG álltás az élet kezdetét "elentheti& ) gy élet"elké+, érték"elké+is&

-z első nyol sor idillikus hanulatot áraszt# l!(rás& - dszletelemekm!gs+!m)ly!s(t!tt keses, +arányi élőlények, a na+ra$org#, a t%skök, adong#, a +asirta& - hozzá"uk rendelt $!l+#%!n, ig)%!n re"tett erotika,a természet gazdag bu"asága érezhető5 F a t%skök már riszálnakG,Fodvában dong a dong#G&

Ez a bensőséges hagulat vált át a következő hat sorban& - szemlélődőtekintete is messzebb réved, az alkonyt $elvált"a a F+ermeteg sötétG, s amelegséget a borzongat# h(vös& - na+szakok váltakozásában az idő$eltarthatatlan volát ismeri $öl, s ezt kiter"eszti az évszakokra, hiszen anyárban megse"teti az ősz közeledtét5 Fs holna+ vidékeinkenI "b#l asárga ősz "árG& -z F"b#lG időhatároz# a természet 'i%li%usságát idézi

meg, a sz%letés, elmlás váltakozását& Ez a $elismerés teszinosztalgikussá, elégikussá a verszárlatot&

- költemény kit(nő +éldá"a az alkot#i szemléletváltásnak, annak,ahogyan a $ogalmi "elentést maradéktalanul lehet elre"teni a természeti

"elenségek lerása mögé&

C*rilis

Yagyog# r%gyre %lt most le a na+s nevetve szamár$%let mutogat&/adár$i erre eltát"a sőrét,hunyorog $elé"e a nevető réts a bárány is sodálkozik& 0sodahogy nem billen ki szá"án $ogsora&

Yagyog# r%gyön álldogál a na+,indulni kész, arany $e"én kala+&

17O



Miatal $elhő bont"a $önt övéts langyos kis esőt sorgat szerteszét,a r%gy kibomlik tőle és a na+

+örögve hull le és továbbszalad&

- "átékos költő +illanatnyi vidám hangulatát rögzti a vers& /ár a '(m isezt géri, hiszen az á+rilis h#na+hoz, $őleg á+rilis else"éhez a

beugratások, tré$álkozások, a vidámság hangulata társul&De a bolondok h#na+"a elnevezés vonatkozik az idő"árásra is& - né+imeg$igyelés szerint az FrW bet(s h#na+ok sorába tartozik, Fmár+edigamelyik h#na+ban FrW bet( van, annak nem kell hinni, mindegyik szeretaz ember bőrivel $igurázniW&

- h#na+ nevének hivatalos magyarázata szerint á+rilist /ars istenkedveséről, @enusr#l, a szerelem és szé+ség r#mai istennő"éről neveztékel, @enust ugyanis -+erirének is hvták& - név a latin a+erire sz#b#lszármazik, melynek "elentése FmegnyitniW, ami utalás az ekkor kinyl#természetre&

Holondos, tré$álkoz#, idilli "angulat hat"a át a költemény egészét, s ott

izzik benne a természet ""ász%letésének d!rD$!& - mindössze kétversszakb#l áll# költemény azonos $elé+tés(5 mindkettőm!gs+!m)ly!s(t)sr! é+%l& - vies kedv( na+ a Fragyog# r%gyreG %l, sFszamár$%let mutogatG& ?mulatba e"ti, megnevetteti a madár$it, a rétet, a

bárányt& - soda +illanatokig tart, hiszen a szeszélyes á+rilisi időben$elt(nik egy $iatal $elhő, s kala+ot tesz a na+ $e"ére, Fs langyos kis esőtsorgat szerteszétG& 'őle Fa r%gy kibomlikG,s " életre kel a természet&0su+a $át)% , vidámság, mozgalmasság a vers& Ezt $e"ezi ki az igék

tlslya, a vers $el$okozott zeneisége, melyet az alliterái#k, a "ambikusle"tés( +áros rmekben összesengő sorok erőstenek $el&

?sida J!n#1/G7-1/3F

- száz éve szatmárnémetiben sz%letett románia magyar lrikus, egyiklegnagyobb vallásos költőnk, aki lrá"ával a klasszikus modernségnyugatos költőinek t"án "ár& - korai halállal el"egyzett költészete atragikumon innen és tl a szenvedélyes életszeretet, a $elszabadult öröm

17U



és "áték széles skálá"át $og"a át& )zilárd értéktudat, a hit bizonyossága ésaz ebből ad#d# lelki és m(vész harm#nia "ellemző életm(vére& 'émáiörök lrai témák5 tá", szerelem, hit, költősoros, az emberi részvét,melyek sa"átos hangszerelésben "elennek meg& Korai költészetében az

e:+resszionista lázadás, ma"d az im+resszionista látásm#d érvényes%lleginkább, érett költészetében +edig egy$a"ta klassziizál# összegzés&*gazi +éldái, mesterei a .yugat nagy $egyelm( $ormam(vészei& .em az

utánz#"uk, hanem lélekbeli rokonuk& Kosztolányi Dezső, '#th ?r+ád, nyilván Habits /ihály is gy +éldaké+e, hogy egyiket semmásol"a& 'alán náluk is szenvedélyesebben "átszik a vers$ormáklehetőségeivel&

.agy $ormam(vész volt&

Arany )s %)% s+aa%%al

/iké+en boltves, +#khál#s vén teremzugában álmod#közé+kori barát,ki lemosdotta réga $öldi vágy sarát

s már $élig $ent lebega tiszta étheren, >%l ro++ant asztalánál,mely könyvekkel telis a nagybet%k közébekis ké+eskéket ékel,/adonnát $est örökkéarannyal s égi kékkel,

mgnem szelid mosollyallelkét kileheli5

gy szeretnélek én islám+ásom esteli,halavány $énye mellettmegöröktni, drágaarany és kék szavakkalsak 'éged $esteni,

mg u""am el nem szárad,mint roml# $ának ága

1Z

http://www.literatura.hu/irok/xxszazad/eulira/kosztolanyi.htm

http://www.literatura.hu/irok/xxszazad/eulira/toth.htm



http://www.literatura.hu/irok/xxszazad/eulira/babits.htm


http://www.literatura.hu/irok/xxszazad/eulira/kosztolanyi.htm






s le nem lankad $e"ema béke isteniölébe, én )zerelmem,világ legszebb @irága&

-z Arany )s %)% s+aa%%al m( költeménye !gys+!rr! s+!r!lm!s )sallásos %lt!m)ny& - költemény '(m! egy szinesztéziás sz#ka+solat,szerves része a versnek, s rámutat a költemény részletesen kidolgozotthasonlatára& - költemény s+!r!+# !l! a "asonlat, melynek az elsőrésze a hasonl#, a második része +edig a hasonltott& Ez t%kröződik avers gra$ikai megszerkesztettségében is&

- vers első része a "asonló, egy közé+kori barát ké+ét $esti megérzékletesen, de olyan egységes kulturális utalásokkal, amelyek által eza ké+ egy meghatározott létértelmezés, kultra$el$ogás emblémá"áváválik& -z ábrázolt közé+kori barát ké+e $elidézi a sri+toriumok világát,a k#de:ek, a miniatra $estészet mvességét& - közé+kori vallásosvilágké+ a barát magatartásában, illeve az alkotás tematiká"ában, azalkotáshoz val# viszonyában ragadhat# meg& - vers szinesztéziás meszintén a közé+korra utal, a vallásos $estészet "ellegzetes szneit, azaranyt és a kéket emelve ki, amely sznek a transzendensre utalnak,ugyanakkor $elidézik a közé+kori vallásos +iktra szneit 9a /adonnakék kö+enye, az angyalok arany gl#riá"a;&

- vers második $elében a ké+i meg$elelések, +árhuzamok é+tik $el a"asonl(tottat5 F+#khál#s vén teremGI Glám+ásom esteli halavány$ényeG, közé+kori barátI lrai én, ké+eskéket ékelI $esteni, madonnát$estI )zerelmem, örökkéI le nem lankad $e"em, amely az én>teviszonylatában $ogalmaz meg egy ideális vágyké+et az alkotásr#l,

im+resszionista ké+ekben& -z alkotás a lrai én számára életre sz#l#kihvás, amelyet m(gonddal, esztétikai igényességgel, a hagyomány és"tás dialektikus egységében val#st meg a költő& -z im+resszionizmusmellett a versben a neoklassziizmus, 9az "klassziizmus; hatása isérvényes%l, mely az imitái# elvének alkalmazásában érhető tetten, +l& akeresztény himnuszok sor$a"táinak és rmké+letének a $elhasználásában&

- vers kit(nő +éldá"a az interte:tualitásnak, a rá"átszásnak, hiszen

utols# sora a m(velt olvas#ban $elidézi az magyar /ária>siralomKrisztust disőtő meta$oráit5 F világ világa , virágnak virága[&G -

11



közé+kori irodalmi minták követése egy%tt "ár a közé+kori alkot# és alrai én alkotáseszményének összehasonltásával& - közé+kori barátadott mintákat követ, a meglévő nagybet(k közébe ékel be ké+eit& -zalkotással tehát nem a személyiségét $e"ezi ki, hanem azt "elenti meg,

ami számára örök, változatlan, gy válik részévé a tel"ességnek, az isteniharm#niának&- lrai én a költői alkotást ennek a mintának a követéseként, illetve"rateremtéseként értelmezi&

- vers zárlatában $elold#dik az égi és $öldi szerelem közti határ, ezérttekinthető a vers egyszerre szerelmi és istenes versnek& - "angulatmagasztos, %nne+élyes, a közé+kori himnuszok hang"át idéző&

A st)ts)g !rs!

, virrasztások évszaka!@astagon $og a tinta, zordul&- rozsdalev% é"szaka

már hatkor a kertekre sordul5Yeves $ák nyirka $olydogáls te arra gondolsz5 mennyi évedvan hátra mégA a" meg>megálla láb, mert $él, hogy srba téved&&&&/ondd, kissé mártottál>e már h#$ehér ukrot barna lébe,egy $eketekávés +ohár keser(, nyirkos é""elébeA) $igyelted>e5 a s(r% lémily biztosan, mily sunyi>restenszivárog, kszik $öl$eléa kristálytiszta kokatestbenA\gy sziv#dik az é"szaka

beléd is, $öl$elé eredve,az é"szaka, a sr szagaminden rostodba és eredbe,

mgnem egy luskos, barna estenaz olvadásig itat át,

12



hogy édestsd valamely istensötét keser( italát&

- vers ismeretében a '(m gazdag "elentésrétegei tárulnak $öl5 a sötétségegyrészt utal a konkrét !rs"!ly+!tr!, a na+szakra, az alkonyra, azé"szakára, utal az évszakra, az őszre, másrészt utal a természetben és azemberi létben sz%kségszer(en bekövetkező elmlásra, halálra is&

- vers mod!rn !l)gia, ala+témá"a a muland#ság, minden élőelker%lhetetlen végzete& Ez teszi tragi%ussá a vers ala+hang"át, melyeta hitből $akad# megnyugvás szeld békévé old&- $el%tés $á"dalmas, bors hang"át a verszárlat old"a $el& - lrai énönnön muland#ságát az egyetemes lét távlataiba helyezi& -z emberi léttragikumát $elold"a az *stennel val# találkozás öröme& - k%lső látvány,az őszi alkony, a le+usztult kert szemlélete indt"a el a lrai meditái#t,melyből általánostást von le, ma"d ezt összeka+sol"a a személyes létmuland#ságélményével&Ez a klasszikus elégiák é+tkezési elve& - vers ké+alkotására amotvumszövéses tehnika "ellemző& Ez gy val#sul meg, hogy azelmlás $olyamatát az ala+motvumokhoz ka+solt igei meta$orák,

m(vészi "elzők biztost"ák& - vers ala+motvumai5 a kert, az ősz, azé"szaka, $a, sr, $eketekávé, kokaukor&

-z ala*mot(umo% egy része a természeti meta$ora, mg a $ekete kávéés a kokaukor a közna+i élet köréből származnak& - költői bravr akét meta$ora sort a sr meta$ora révén összeka+sol"a és vonatkoztat"aaz emberi muland#ságra& -hogyan a reves $ák nyirka $olydogál az őszi$ákban, s ahogyan a h#$ehér kristályukor $elold#dik a $ekete kávéban,

gy Fszv#dik az é"szaka&&&a sr szaga minden rostodba és eredbeG& -látány gy válik a muland#ság látomásáá5

- gazdag sznhatások, a nagy$ok zeneiség és $ormam(vészet azim*r!ss+ionista lta egyik gyöngyszemévé avat"a a verset&

Esti t!á+ás

1



-z #donm(v( #ra ver,a mennyezeten +#kok szőnek&6omlokodon bánat hever,

bánata özvegy, néma nőnek,

ki $ogyton véknyul, mint a hold,mert arra gondul, ami volts huny# t(znél $onnyadva $ázik és arra gondol, aki holt,mg zöld, nagyárny lám+a mellettmagányosan, sendben teázik& ) akkor "övök& 6alk nesze sinssaruimnak, mikor belé+ek&

.esztelen moan a kilins, borzadva néznek rám a ké+ek&

> 4n is teázom, kedvesem&&& >mondom lágyan és kedvesen&- hnyt +arázsnak láng"a támad&4s $elakasztom sendesenkék sa+kád mellé a $ogasra

$énylő, mennyei gl#riámat&

-z im*r!ss+ionista lra egyik remeke a költemény& - '(m életké+etigér& Egy esti teázás meghitt hangulatos +illanatát& De már az első sorokráá$olnak erre az elő$eltevésre& -z F#d#nm(v( #raG "elzős szerkezet, aF+#kok szőnekG mondattöredék ksérteties hangulatot áraszt& ) ebben ar!alis+ti%us környezetben "elenik meg a bánatos, holt szerelméregondol# özvegy alak"a, aki magányosan Fsendben teázikG& @al#"ában

ez a konkrét !rs"!ly+!t, a tárgyilagos, táolságtartó l!(rás, amelybőlszinte tel"esen hiányzik a lrai én "elenléte& - lrai én háttérbe hz#dásailletve előtérbe ker%lése akár versszervező elvnek is minősthető& - kétlétsz$éra meg"elentése is tagol$a a költeményt&

- gra$ikailag is elk%lön%lő második egységben é++ az eddig háttérbehz#d# lrai én válik szere+lővé5 F) akkor "övök& 6alk nesze sins Isaruimnak, mikor belé+ek& I .esztelen moan a kilins, I borzadva

néznek rám a ké+ekG& K%lönös, borzongat# hatást kelt a lrai én

17



meg"elenése nyomán életre kelt tárgyak ké+e& /integy antii+ál"ák averszárlat s+&rr!alisti%us, transzendensbe átlendtett ké+ét&

\gy az életké+et igérő m a sattan#szer( +árlatan átminős%l, az esti

teázás evilági és tlvilági lét találkozásának szinterévé válik& - hit,szerelem, halál örök lrai témái Dsida versében sa"átos hangszerelésben "elennek meg&

- $ormam(vész "átékos Dsida mesteri m#don, könnyedén olvaszt"aegybe a romantikus B szentimentalista, im+resszionista, sz%rrealista

"egyeket& - környezetra"z sznvilágában és hanghatásaibanim+resszionista& -z F#d#nm(v( #raG, a Fhny# t(zG, a Fhnyt +arázsG, aFzöld nagyárny lám+aG, a FnesztelenG moan# kilins, a kék sa+ka,$ogasra akasztott F$énylő, mennyei gl#riaG a dszletelemei a versnek& -

bánatos özvegy nő alak"a a szentimentalizmus kelléktáráb#l val#& - kéksa+ka mellé akasztott F$énylő, mennyei gl#riaG ké+e egyszerre "átékosés magasztos& )znhatásaival a transzendens sz$érá"ába rö+ti a!rs+árlatot&

Lat!rna magi'a

-z alkony lassan h(vös>kékbe sá+adts kék ton "ártam ődöngőn, magamban&Kezemre néztem5 hamvas, tlvilágikékség imbolygott bTröm bársonyán is&)ötétbe mentem, mind nagyobb sötétbe&

-ranysell# mély hr"ain zenélta végtelen magány& -kkor megálltamkiny"tott karral, mint világtalankéregetT s utánad ta+ogattam&/ilyen voltál és milyen volt a hangodAhogyan néztél rám és hogyan szerettélA> "a", el$eledtem& 0sak az é"szakameredt $elém a térben és idTben,

sak t%skök sz#ltak $ekete mezTnés ha"ladoz# nyár$ák sugdos#dtak&

1



&&&Egyszerre $ény gylt és a messzi égre,mint nagy vászonra berregT motor,zg#, öles nyalábbal vettettet%nTdT lelkem > lass reszketéssel >

lehnyt +illá", alv# arodat&&&

)z#magyarázat5- laterna magia b(vös lám+ást "elent, mely a diavettő őse volt&

- lat!rna magi'a 9b(vös lám+ás; a modern diavettődiavettő őse volt&Meltalálása szenzái#t keltett a kortársakban& Egy ola"lám+a és egy

lense segtségével az %vegla+okra $estett ké+eket ki lehetett vetteniegy meg$elelő vászonra& - 1U& századra1U& századra több vándorl# laterna magia>m(vész is "árta a városokat és $alvakat, és bemutat#kat rendezett&

.émelyik bemutat#n Fs+eiális e$$ektusokraG is sor ker%lt, %vegla+okssztatásával és $orgatásával mozg#ké+eket idéztek elő& Később a$ényké+ezés$ényké+ezés $eltalálása lehetővé tette a ké+ek gyors és ols# előálltását&- ké+ek hres látnival#kat, személyeket és idegen országokatábrázoltak& Hár a 1U& században1U& században rendkv%l né+szer(ek voltak, a $ilm$ilm

$eltalálása után $eledésbe mer%ltek& - sz# m(vészeit is megihlette a b(vös lám+ás által knált lehetőség& Habits is, Dsida is verset szentel ee látványélménylátványélmény versbeli megidézésének& Dsida im+resszionistatehnikával rögzti a látványt, az élményt& - lrai én "elenléteszub"ektvvé, személyessé, élményszer(vé avat"a a lerást&- vershelyzet tér> és idődimenzi#i elmos#dottak, s!$t!lm!ss)áloms+!rD) teszik a környezetra"zot, hangulatot& -z alkony t(nékeny

+illanatát szinesztéziák Fh(vös>kékG, Fhamvas, tlvilági kékségG,

megszemélyestések Fzenélt a végtelen magányG, Fnyár$áksugdos#dtakG, $inom hanghatások Ft%skök sz#ltakG F-ranysell# mélyhr"ain zenélt&&&G keltik életre& -z alkony $olyamatának, a sötétedéslass eluralkodásának élménye összeka+sol#dik a lrai énmagányérzetének kitel"esedésével&

- kellemes sznhatások helyét a lerás második $elében átveszi a sötétszn uralma5 Faz é"szaka meredt $elém&&&, $ekete mezőn nyár$ák&&&G -zé"szaka megszemélyestése még komorabbá hangol"a a költeményt,kitel"esti a lrai én magányérzetét& - Fvégtelen magányG szorongat#

18

http://hu.wikipedia.org/wiki/Diavet%C3%ADt%C5%91


http://hu.wikipedia.org/wiki/19._sz%C3%A1zad


http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A9nyk%C3%A9p%C3%A9szet




http://hu.wikipedia.org/wiki/Film


http://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9gy_l%C3%A1tv%C3%A1ny%C3%A9lm%C3%A9ny













álla+otában a szerelemhez menek%l5 F/ilyen voltál és milyen volt ahangodA I hogyan néztél rám és hogyan szerettélAG& uhász Qyulaemlékidéző soraira "átszanak rá Dsida kérdései& /g a nagy kortárs atá"b#l varázsol"a elő a kedves alak"át, Dsida enő Ft(nődőG lelkének

b(vös vásznára vetti ki a kedves Flehnyt +illá", alv#G arát& \gy válika FNaterna magiaG meta$orikus "elentés(vé&

-z !ll!nt)t s+!r!+i a %lt!m)nyt& - vers első részének lass$olyamatszer(ségét a második szerkezeti egység, a verszárlat megtöri5F&&&Egyszerre $ény gylt és a messzi égre, I mint nagy vászonra berregőmotor, I zg#, öles nyalábbal vettette I t%nődő lelkem>lassreszketéssel> I lehnyt +illá", alv# arodat&&&G& - sötétség helyét átveszia $ény, a lass mozgást ki$e"ező igék helyét a +illanatnyiságot ki$e"ezőigék, a halk im*r!ss+ioni+mus helyét +edig a Fberregő motorGe:+resszionista harsogása&

aalyi s+!r!l!m

Emléke visszasillogs olykor aromra t(z,aromra, mely $ak#

s elmlt évekbe néz&Ményes volt, mint a sillag,$orr# volt, mint a t(z,$ehér volt, mint a h#s édes volt, mint a méz&

/ég néha visszasillog,de már nem bánt, nem (z,

enyhén simogat#,mint h(s, testvéri kéz5Nehullott, mint a sillag,elhamvadt, mint a t(z,elolvadt, mint a h#s megromlott, mint a méz&

- '(m szerelmes verset igér, a tavalyi "elző retros+ektv költőimagatartást $eltételez, s ugyanakkor a szerelem tovat(nését is se"teti,

ami !l)gi%us "ang)t!lt előlegez&

1L



- !rs"!ly+!t!n a lrai ént az emlékező lrai ala+állás "ellemzi& - vers$el%tése is ezt hangslyozza az emlékezés gyakoriságát $e"ezve ki5FEmléke visszasillog I s olykor aromra t(zG& - lrai én magatartására aszenvedélyesség, önkitárulkozás "ellemző, a szerelem ere"ét,

végtelenségét a természetből vett ké+ekkel $e"ezi ki& 6asonlataivégletesen szembenáll# $ogalmakra é+%lnek 9sillag, t(z, h#, méz;,amelyekhez elválaszthatatlanul tartoz# tula"donságokat rendel& -szerelme olyan FMényes volt, mint a sillag, I $orr# volt, mint a t(z, I$ehér volt , mint a h# I s édes volt, mint a mézG& - szerelem $ennségét a$ényes "elző, izzását a $orr#, tisztaságát a $ehér, zét az édes "elző tesziérzékletessé&

- lrai én a "elenből tekint vissza a mltra, s összeveti a boldog szerelemértékteltett időszakát a kihnyt szerelem értékvesztett álla+otával& Ez azellentétezés avat"a idő> és értékszembestővé a költeményt&

Hravrosan megszerkesztett a költemény& '%körszerkezet(, melynek kétszimmetrikus $ele soronként $elesel egymással& -z ala*mot(umo%ugyanazok mindkét versszakban5 a sillag, a t(z, a h# és a méz&0sakhogy e $ogalmakhoz ellentétes "elzőket társt a két szerkezetiegységben& - második versszakban a FlehullottG, FelhamvadtG,

FelolvadtG, FmegromlottG igék az értékvesztés, a szerelem elmlásánaktragikumát $e"ezik ki& K%lönös, hogy a $á"dalmas életérzést könnyed,

"átékos $ormában $e"ezi ki&

-z !ll!nt)t a kom+ozii#ban, a ké+ek szint"én, a hangnemek közöttegyaránt kimutathat#& - könnyed hangnem, a nagy$ok zeneiség révéna költemény a dal m($a"ába sorolhat#& - hangnemek keveredése, s ak%lönböző m($a"ok egymásba "átszása nemsak Dsidára, hanem a

klasszikus modernség, sőt a késő modernség költőire is "ellemző&

=agy's&trt%

.em volt satlakozás& 6at #ra késést "eleztek és a $ullatag sötétbenhat #rát %ldögéltem a kosárdivár#teremben, nagys%törtökön&'estem törött volt és nehéz a lelkem,

mint ki sötétben titkos tnak indult,végzetes $öldön sillagok szavára,

1O



sors elől szökve, mégis szembe sorssals $inom ideggel érzi messzirőlnyomán lo+#dz# ellenségeit&-z ablakon tl mozdonyok zörögtek,

a s(r( $%st, mint ro++ant denevérszárny,legyintett arul& 'om+a borzalom$ogott el, mély állati $élelem&Kör%lnéztem5 szerettem volna néhánysz#t váltani "#, meghitt emberekkel,de nyirkos é" volt és hideg sötét volt,3éter aludt, ános aludt, akabaludt, /áté aludt és mind aludtak&&&Kövér sö++ek indultak homlokomr#ls végigsurogtak gy(rött aromon&

-z evangéliumi szenvedéstörténetnek arra az e+iz#d"ára utal a '(m,mely az la"$ák hegyén magányosan virraszt#, halél$élelemmelviaskod# Krisztust és a tantványok $ásult közönyét idézi meg&

- költő a krisztusi szere++el azonosul& - szenvedő ézussal val#azonosulás révén a személyes áldozat végső értelmét a krisztusi áldozattermészet$eletti rend"ében talál"a meg, ezáltal osztozik a megváltásdrámai misztériumában& - közösségi költői szere+et $elvállal# költőáldozata az azonosulás révén Fnagys%törtökiG értelmet ka+5 akiknekmostoha sorsát szvén viseli a költő, azok álomba mer%lten magárahagy"ák, de neki mégis vállalnia kell a terheket a kisebbségi lét$enyegetettségei köze+ette is&

- %on%r)t !rs"!ly+!t nagyon is közna+i5 a Kolozsvárra visszatérőköltő a székelykosárdi vastállomáson várakozik a satlakozásra, s a

hideg, nyirkos é"szakában valami emberi sz#ra, közeledésre,egy%ttérzésre vágyik& Kör%lötte ismeretlenek alszanak, s a tel"esmagányosság szortásában nins senki, akivel megoszthatná gond"ait&

- konkrét vershelyzet rögzti a +ro$án, evilági létsz$éra tér>és időbelikoordinátáit5 )zékelykosárd, vasti vár#terem, nagys%törtök é"szaka&E konkrét tér> és időre vonatkoz# megnevezések a m emblematikusutalása, a tantványok nevének $elsorolása, s a tragédiát se"tető

hangulatkeltő elemek révén mitikus tartalommal teltődnek, s

1U



átminős%lnek& - vár#terem az la"$ák hegyévé, a kosárdi nyirkos é""ela bibliai nagys%törtök é"szaká"ává mitizál#dik&

- vers %om*o+('iós !l!%)nt több$éle megoldás is el$ogadhat#, +l& a

kettős skváltás 5 a tárgyilagos, k%lvilágra vonatkoz# ké+ek és a költőlelkiálla+otára vonatkoz# vallomásos ké+ek mentén történő tagolás,vagy a val#ságos helyzetra"z, a *rofán )s a s+a%rális kettősségét taglal#megoldás&

'ragikus, $á"dalmas, bal"#s hangulat dominál a versben, s ezt támasz"ákalá a környezetre utal# "ezők5 $ullatag sötét, titkos t, végzetes $öld, s(r($%st, nyirkos é", hideg sötétP a lelkiálla+otra utal# "elzők5 nehéz lélek,tom+a borzalom, mély állati $élelemP a hasonlatok, amelyek egyarántutalnak a k%lső, belső és mitikus sz$érára, összeka+solva a látványt éslátomást&- versre a Dsidánál szokatlan ké+i szegénység "ellemző, mindössze kéthasonlattal él, retorikai alakzatok köz%l az !ll!nt)t )s fo%o+ás a

"ellemző a versre&3l& test>lélek, égi>$öldi, "#, meghitt>nyirkos hidegellentéte és a F3éter aludt, ános aludt, akab aludt, /áté aludt és mindaludtak&&&G $okozás& - verssorokat nem disztik rmek, su+án néhányalliterái# és belső rm ad némi zeneiséget a szövegnek, "ellemző

viszont a gondolatritmus és a sorát"a$láso% alkalmazása, melyekvissautalnak a Hiblia kedvelt $ormai elemeire&

C*rily La$os1FF7-1/7

F.em szakthatok virágot, nem merthetek egy kors# vizet, hogy ne "utna eszembe egy ?+rily vers& /inden $elhő, ami hegyeink $ölött

elszáll, $énytelenebb, minden virág, ami Erdély völgyeiben virt,szintelenebb volna költészete nélk%lG B gy vall a helikoni triász halkszav, im+esszionista lrikusár#l, ?+rily költészetéről a költő ut#d,6orváth *mre& @al#ban az erdélyi tá", az erdélyi mlt, az erdélyi sors ésidentitásvállalás egyik legmaradand#bb költő"e ő&Költészetében hangot ka+ a hábort megélt generái# szörny( élménye,a kisebbségi létbe szorultság keser( álla+ota, létélménye& Költészete atranszilvanista ideol#gia lrai kivet%lése& - transzilvanizmus

erdélyiséget, erdélyi gondolatot "elent& /áig számos vita za"lik e$ogalom kör%l& @annak hvei és ellenzői egyaránt, tény azonban, hogy

18Z



az erdélyi irodalom sz%letésében döntő szere+e volt, hiszen olyaneszményeket vállalt, amelyek a megmaradást, a sz%lő$öldhöz val#ragaszkodást, a másság el$ogadását, az egyéni és kollektv identitásőrzését hirdette& -zt vallotta, hogy Erdély $öld"én a történelem

változásai, a $öldra"zi adottságok és a tá" egy%ttes hatásában olyansa"átos lelki alkat $ormál#dott ki, amely mindenki mást#lmegk%lönbözteti az itt élőket& /akkai )ándort idézve5 F6a valaki hiszabban, hogy Erdélyben sa"átos mlt, sa"átos kultrák $olytán ahumánumnak egy k%lönleges val#sága re"tőzikG, akkor el$ogad"a atranszilvanizmus ideol#giá"át&?+rily olyan költészetet teremtett, amely mélyen a transzilvanizmushitébe gyökerezik& Ennek legszebb bizonytéka a 'etőn m(költeménye, melyet nem véletlen%l a"ánl, K#s Károlynak, atranszilvanizmus $ő teoretikusának&

!t#n

!s á"olyna# sz nem sodort még annyi lombot,

annyi riadt sz#t5 W/inden összeomlott&W .a++al k#száltam, é""el nem +ihentem,vasárna+ reggel a hegyekre mentem&tt lent sötét lombot sodort a katlan&*tt $enn5 a vén hegy állott mozdulatlan&*dőkbe lát# meztelen tete"éntisztást vetett a bu"dos# verő$ény&tt lenn5 zsibongott még a völgy a lázt#l&

*tt $enn $ehér sa"ttal knált a +ásztor&4s békességes sz#t e"tett a szá"a,és békességel várt az esztená"a&'ávol, hol már a h# királya h#dt,az ég lengette örök lobog#it&'ekintetem szárnyat re+esve bontott,átöleltem a hullám>horizontot&s tetőit, többet száznál és ezernél>

s titokzatos sz#t mondtam akkor5Erdély&

181



- vers '(m! rá"átszik K#s Károly @ar"u>nemzetség m( regényénekköz+onti s+imólumára, a tetőre, a kilát#ra, mely a tisztánlátás, atörténelmi számvetés és "rakezdés szimb#luma& Ez a vers köz+onti

ké+e is&- költemény a %on%r)t !rs"!ly+!t meg"előlésével indul5 a háborbanöszedől világ rom"ain bolyong# lrai én a természetbe, a havasokbamenek%l, hogy nyugalmat, harm#niát talál"on5 F.a++al k#száltam, é""elnem +ihentemI vasárna+ reggel a hegyekre mentemG& Ez a konkrétvershelyzet a továbbiakban m!tafori%ussá válik&

- konkrét térelemek szimbolikus tartalommal teltődnek, lent és $ent!ll!nt)t*ár köré szerveződnek& - két arhet+us, a völgy és a hegy)rt)%s+!m!s(t)st $e"ez ki& - völgy az értékvesztés, a kilátástalanság, a

+ers+ektvátlanság, a szntere& Ezt olyan meta$orák teszik ké+szer(vé,mint a kavarg# Fsötét ködG, és a Flázt#lG zsibong# völgy& - köd az(rzavart, a bizonytalanságot, a láz a 'rianont követő békétlenséget,megrázkodtatást ké+szer(sti&

Ezzel az értékvesztett világgal áll szemben a $ent világa, amelyhez a

mozdulatlanság, álland#ság, a békesség és megbékélés gondolata társul&- megbékélés gondolatát a $ehér sa"ttal knál# +ásztor gesztusaközvetti& - sznszibolikában is váltás történik& - sötét szn helyét$ölvált"a a $ehér és ennek a ké+zetkörébe tartoz# $ogalmak5 FtisztásG,F$ehér sa"tG, Fbu"dos# verő$ényG, Fh# királyaG&

- völgyet "ellemző zártság is ellentétbe ker%l a tető ny"totta kilátással&6irtelen kitágul a ké+, kozmikussá nő a tér5 F átöleltem a hullám>

horizontot&I ) tetőit, többet száznál és ezernél> >G& -z átölelés gesztusa alrai én Erdély iránti szeretetét, ragaszkodását $e"ezi ki&6angslyos helyre ker%l a verszárlatban kiemelt Erdély sz#, gra$ikailagis elk%lön%l a szövegegésztől&?+rily "ellegzetes költői el"árása érvényes%l5 a tá$l!(rás nem önél,hanem sors)lm)nyt $e"ez ki&

A$ánlás

.e haragud"& - rét deres volt,

182



a havasok nagyon lilák s az erdő #riás vörös $olt,ne haragud"5 nem volt virág&

De +uszta kézzel mégse "öttem5hol a halál nagyon zenél,sziromtalan sokrot kötöttem,

+iros bogy#, +iros levél&

) most add a lelked5 karsu váza,mely őrzi még a nyár borát >s a hervadás vörös varázsamost rábort"a bborát&

?+rily im*r!ss+ioni+musána% egyik legszebb darab"a az -"ánlás m(költeménye, mely a Malusi elégia m( kötetnek nyit# darab"a& 4++ akötetben el$oglalt hangslyos helye teszi talányossá a költemény'(m)n!% és t)má$ána% is $ontos egyértelm( magyarázatát& -z a"ánlásugyanis a kötet beköszöntő"eként is olvashat#& 'ekinthető szerelmivallomásnak és im+resszionista életké+nek is&

- !rs!s+)d dialogikus "elleg(& - Fne haragud"G verskezdőmegsz#ltás ké+zeletbeli beszédtársat $eltételez, aki egyszerre lehet azolvas# és a kedves egyaránt& - megsz#ltást im+resszionista l!(rásköveti& )zn$oltokb#l áll össze a tá", semmi konkrétat nem tudunk megr#la, su+án hangulatokat idéznek meg a sznek, az elmlás bs,!l)gi%us "angulatát5 Fa rét deres volt,I a havasok nagyon lilákI s azerdő #riás vörös $oltG& - str#$azár# Fnem volt virágG tagad# "ellegénél

$ogva nagatv lerásnak minős%l, s az )rt)%!s+t!tts)g álla+otátsugall"a&

Ezzel a tagadással áll szemben a következő versszak )rt)%t!l(t!tts)g!tsugall# ké+sora& \gy az !ll!nt)t válik a költemény szervező elvévé& -irágmot(umot, mely a szé+ség, a költészet "elké+e, itt a F+iros bogy#,

+iros levélG helyettesti& - +iros "elző ismétlése s+imoli%ustartalommal teltődik, az élet tel"ességét, izzását $e"ezi ki& Ezt erősti $el

a Fnyár boraG meta$ora, melyben a megélt élet szé+ségei, ta+asztalatais(r(södnek ké++é& - m(vész számára mindezt a tel"ességet a költészet

18



"elentheti& - Fkars vázaG meta$ora gy válik a költészet $ormaieszköztárának szimb#lumává5 F) most add a lelked5 karsu váza,I melyőrzi még a nyár borát>Is a hervadás vörös varázsaI most rábort"a

biborátG&

- vörös sznárnyalata az őszhöz, az elmláshoz kötődik& F- hervadásvörös varázsaG s+in!s+t)+i%us sz#ka+solat eu$émizál"a a közelgőelmlás $á"dalmas $elismerését& -z im+resszionistákra "ellemzőszé+ségkultusz +árosul a szeesszi# halálmisztiká"ával a Fhol a halálnagyon zenélG +erszoni$ikái#ban& - FhG és FlG hangok +uhasága, azalliterái#k, a sorvégi rmek $okozzák a költemény +!n!is)g)t&

0óan

-z erdőszélen lo+va r#ka "ár s sa+ás végén havas boz#tba $ordul&/int holt kastélyon b(vös mese>zár,a h# a s alatt halkan sikordul&

- köd mög%l rekedten sz#l a VkárG, "eges ba"usszal ballag a $avág#P

az tnál megvált# na+okra vár s vérse++eket hulla"t a keskerág#&

Melborzolt tollal %l a hm>+ir#k,h#zuzmarát szitál az ág le rá"a,$élálomban lát nyár>illzi#ts olyankor sz#l althang $uvolá"a&

?+rily az erdélyi tá" legihletettebbb dalosa, aki szinte minden évszakot,a természet minden rezd%lését megverselte& - természet végtelen"ekozmikus rezonaniát ad halk melank#liá"ának, s olyan békével $og"akör%l, amelyben lelke mindig megnyugvást talál& @adászszenvedélyérőlis lemond, kibék%l az állatokkal, az erdővel 5 Fkörön s világokon bel%lIvilágot é+t egyed%lG> ez költői +rogram"a& Neny(gözi a természet, azérzékek gyönyör(sége, a látás, hallás öröme, a sznek +om+á"a, ahangok zené"e& ?+rily szn és hangérzékenysége ké+ei +lasztiitásának

és versei zeneiségének a $orrása& Ezek mind a költő és természet

187



bensőséges és harmonikus ka+solatár#l ?+rily humanizmusár#lvallanak& 'á"versei gyakran szimbolikus tartalommal teltődnek, máskor viszont

su+án a nagy természet"ár# tá"ra val# rásodálkozása a költemény&Ez a sodálat ihleti a 6#ban m( költeményét is, mely a téli erdőim+resszionista lerása&- '(m )l!t%)*!t tá$l!(ró verset se"tet& Melt(nő a lrai én hiánya, deennek ellenére ott érezz%k a természetet a+r# részleteiben ismerős+!ml)l# $!l!nl)t)t, mely a lrai realizmussal egészti ki azim+resszionista láttatást&

- költemény "angulata békés, már>már idilli, meseszer(& Erre utal azelső versszak hasonlata5 Fmint holt kastélyon b(vös mesezár,I a h# a salatt halkan sikordulG& Ezt az idillikus t)li tá$at bené+esti a téli erdő

"ellegzetes élővilágával5 F lo+va r#ka "árG, Frekedten sz#l a kárG,F$elborzolt tollal %l a him>+ir#kG& - vizuális tá"elemeket akusztikushatások teszik életszer(vé& - költő akusztikai univerzumakimerthetetlen& /inden hangzássá válik, muzsikává lesz verseiben&

- him>+irok hang"a Falthang $uvolaG, Frekedten sz#l a kárG, halkan

sikordul a h#& - hangutánz# és hangulat$estő szavak, a rmtehnika, avers ritmusa a vers +!n!is)g)t m!gt!r!mt# !s+%+% & - +uha mozgás,a vissza$ogott hanghatások melank#likus érzést, hangulatot sugallnak& -téli tá"ba belelo+"a a tovat(nt nyár Fa him>+irok&&&$élálomban lát nyár>illzi#tI s olyankor sz#l halk hang $uvolá"aG, és az el"övendő tavaszigéretét5 Faz tnál megvált# na+okra várI s vérse++eket hulla"t akeskerág#G&

-z idézett ké+ek révén kitágul a vers időkerete, $ölse"lik a időmlásának megállthatatlansága, s nosztalgikus életérzés lesz rrá akölteményben&

)l int!g!t

6a"nalban deret hint az égi kék&Elt(ntetek már, m#kusok, +elékA

He$ogadott>e régi odvatokA

18



Di#imt#l szörnyen meghztatok&

@a""on szigoru lesz>e teletekA)zeretnék elaludni veletek&

0sak lelnék barlangot, mely be$ogad,hogy zsibbadásba öl"em gondomat&

)ziklás, védő odut, hol alhatom,hol nem tudom5 van hábor s atom&

-ludnám, mg indul a h#>zene,éber +ataksz# $elébresztene,

a betömött odut kibontanám,kilé+nék és " na+ ragyogna rám&

?+rily évszak>verseinek egyik darab"aként olvashat# a költemény& -'(m mondatérték( m!gs+!m)ly!s(t)s, melynek hivogat# gesztusa tá" éslrai én közötti bensőséges viszonyra utal& - természet, a $ény, a send

menedék a költő számára a világ za"a, békétlensége élől&

- !rs!s+)d első része dialogikus "elleg(& - természetben barangol#lrai én megsz#lt"a a hangzásukban is kedves erdő lak#it, a m#kusokat,

+eléket& Egymás után sor"áz# %lt#i %)rd)s!%!n agg#dik a télkegyetlenségének kiszolgáltatott, menedéket kereső állatokért,

barátaiért& - tá"b#l kiboml# s+!ml)l#d)s indt"a el a lrai énben ameditái#t, az önsorsár#l val# elmélkedést& @áltás történik a költemény

"angn!m)!n& - vers második része ugyanis allomás&

E vallomásb#l bomlik ki a vers id#- )s )rt)%s+!m!s(t# szerkezete& -tél és tavasz )s+a%s+imoli%á$á"o+ köti a "elen gondokt#l, $esz%ltzsibbadtságát és menek%lésvágyát, illetve a "övőbe vetett reményét& -zelőbbi létálla+ot $enyegetettségét a hábor és atom m!ton(miá$a idézi$el, az F" na+ ragyogna rámG igei meta$ora +edig a bizakod# "övőigéretét sugall"a& - Fh#zeneG s+in!s+t)+ia és az Féber +ataksz#

$elébreszteneG megszemélyestés zenévé old"a a tél és tavasz közötti$esz%ltséget hirdetve, hogy sak a természet ny"that menedéket,

188



Fsziklás, védő odtG a $esz%ltséggel terhes emberi világgal szemben&?+rily költészetére "ellemző általában a természeti és az emberi sz$éraközötti álland# vibrálás, lebegés& Mőként a $ilmtehnikával történőFátt(nésekG "átéka, melyek során természeti és emberi átlényeg%l,

ahogyan e versében is történik5 az évszakváltás emberi szn"átékkáváltozik& - !rs +!n!is)g)t a "ambikus le"tés( sorok, a tiszta rmek, a hangutánz#és hangulat$estő szavak egy%ttes hatása ny"t"a& )li r!gg!l

Ködben ember haladt&3ánélos h# harsant a sly alatt&

)zakadt a $átyol5 hegytetőre ért& .a+ villogtatta b%kkser"én a dért&Qallyak h#barlang"ába inke szállt,$ény szédtette s egy na+os titok,s dermedt r%gy>si+ker#zsikák közöttdalolt5

> .yitni $og > nyitni $og > nyitni $og!&&&

Me"e $elettazr>kék sza"k#>toll sillant a $áns h#kristályos lett kala+ és kabát5a rikoltozva rebbenő madár leverte rá a i$ra b%kk havát&

) amerre "árt5hegyek ontották rá a na+sugárts h#>szikra ká+ráztatta > milliárd!&&&

Köd várta lent&- ködbe visszaments házába tért der%lt aszkétaként&

Két szemben a sodálkozás kigylt5> )ötét ember, honnan hozol ma $énytA

18L





B+!*t!m!ri fá%

H%kkök smaragd sznét erezve $entaz első +ár vörös $olt meg"elent&

?llunk& Kezedben késő kék virág&-zt mondod5 sz& -z első őszi $ák&

4n azt mondom5 @ér& @ér$oltos vadon&Elhullt a .yár a nagy vadászaton&

-merre vitte buggyan# sebét, bboros vére $resent szerteszét&

-hol a nyom>vesztő boz#thoz ért,hogy tékozolta, nézd, a drága vért&

) mg vérnyomán vad szél>ko+# sahol,hörögve összeroskad valahol&

- vers '(m! sendéletre utal, a vers szövege +edig im*r!ss+ionistatá"lerás& ?+rily évszakversei sorába is elhelyezhető a sze+tember h#na+megnevezés által& )ze+tember a nyár vége, az ősz ele"e, átmenet kétévszak között& <)tf)l! látásmód szembes%l a beszédhelyzet$%ggvényében&

- !rs!s+)d ugyanis dial#gikus, a kedves és a lrai én +árbeszéde& -kedves számára az ősz a késő kék virágot, az első őszi $ákat "elenti,

mindazt, ami nyugodt szé+séget sugároz& =gyanaz a tá" a lrai énszemében átlényeg%l& -z erdő vér$oltos vadonná változik, biborba "átsz# sznei a k%zdelem nyomát "elzik, melyen5 FElhullt a .yár a nagyvadászatonG& - kiemelt sor a költemény kulssora& - vers leg$őbb%zenetét hordozza, s mély , s+imoli%us értelemmel teltődik& - nagyvadászat az élet k%zdelmes voltára utal& - nagybet(s .yár +edig az életértékeit, a k%zdelem él"át szimbolizál"a& -z (zöttség, a té+ettség a vérké+zetéhez ka+sol#dik, amelyet $!l+#s sz#szerkezetek árnyalnak5

Fbiboros véreG, Fdrága vértG, Fbuggyan# sebG&

18U



- harm#nia megbomlását az ismétléseken tl a hangutánz# éshangulat$estő szavak is érzékeltetik5 Fa vér $resenG, a szélko+#saholG, Fhörögve összeroskadG& - $enyegetettséget a m!gs+!m)ly!s(t)ss !gy!n m!tafora, a Fvérnyomon sahol# vad szél>ko+#G még inkább

elmélyti& - vér sz# ötszöri ismétlése és a FvG hangok alliterái#"a méginkább $elerősti a végzetszer(séget, a +usztulás hangulatát&

- vers "angn!m! !l)gi%us tragi%us5 Ezt sugall"a a verszárlat is, hiszena dinamikus, egyre erősődő mozgást idéző igék után az utols# sor igé"eaz FösszeroskadG, a kényszer( megállást, az önkéntelen lehullást,$á"dalmas +usztulást $e"ezi ki& - költemény tá"ba vettett sorsélményt&- lrai én személyes "elenléte, egyes szám, első személy( megsz#lalásavallomásossá teszi a versbeszédet& @allomás életről, halálr#l,k%zdelemről&

B+ilágyi ?omo%os1/3F-1/7

-z erdélyi lra első Morrás>nemzedékének egyik legkiemelkedőbbköltő"e& - #zse$ -ttila egyetemes érvény( gondolatiságának $olytat#"a&4letm(vében kezdettől $ogva a lét nagy kérdéseire kérdez rá5 /i az

emberi élet él"aA )z%kség van>e a költészetreA /i a m(vész szere+eA/egismerhető>e a világA /elyek az emberi szabadság határaiA - $eltettkérdésekre nem ad egyértelm( választ, sokkal inkább a keresésk%zdelme "elent számára kihvást& Ez ad"a lrá"ának magas$esz%ltségét&- kor ellentmondásossága, a meghirdetett eszmények és a val#ságközötti $esz%ltségek $elismerése, hit és a kétely, az igenlés és a tagadásellentmondásai közé kergette& Ebből az ellentmondásos helyzetből atermészet és szerelem harmonikus világába vágyott, amelyet sokszor

diszharmonikusnak, groteszknek ismert $el& 3oétiká"ában, akársakHart#k a zenében, Fnyugtalanságok egyenslyátG kereste& Költészete azavantgard "egyében indult, de az "né+iesség, az " tárgyiasság

+osztmodern törekvései is kimutathat#k életm(vében& Klasszikusm(veltség( "átékos költő volt, aki kitágtotta a hagyományos m($a"ikereteket, " rendbe $(zte a szavakat sa"átos versbészédet teremtve,amely k%lönböző nyelvi regiszterekből tá+lálkozik& )zakt ahagyományos lra ké+i beszédm#d"ával, verseiben a nyelvi szerkezetek,

sz#alakzatok, az egymást#l látsz#lag $%ggetlen, máshonnan átemeltszövegek kom+ozi#ba rendeződnek, átértelmeződenek& Egyik gyakori

1LZ



alkot#i el"árása, hogy k%lönböző kulturális és irodalmi hagyományt idézmeg, "átékba hozva a szövegeket&*lyen rá"átszás a 0a n!m agy itt m( verse&

@agy a levegő, amelyet beszvok,a tá+lálék, amelyet visz a vér,a látásom vagy > tán meg is le+ődném,ha tenszemeddel rám tekintenél >Pvagy, észrevétlen, mint ahogy a kéz,a szv, az agy, a gondolat, akármi,életem része, melyet bármikorkeresetlen is meg tudok találniP >s mint a bonyolult #ram(, ha elvészegy alkatrésze, s tiktak"a kihagy,olyan lennék nélk%ledP és sak akkor,sak akkor tudnám igazán5 ki vagy&

- költemény szerelmi vallomás& - !rs!s+)d személyes, árad#,vallomásos "elleg(&

- '(m egy $eltételes mellékmondat, melynek $őmondata a költemény

utols# zár#mondata& \gy ez a két összetartoz# tagmondat mintegykeretbe $oglal"a a s+!gt!st!t, s ugyanakkor azt a többlet"elentést ishordozza, hogy a m!gs+ól(tó és a m!gs+ól(tott szétválaszthatatlanulösszetartoznak&

Ezt a gondolatot $e"ti ki, részletezi m!taforá% )s "asonlato% sorában& -meta$orák az élet ala+vető és nélk%lözhetetlen elemei5 a levegő, atá+lálék, a látás& - hasonlatok az emberi test részei5 a kéz, a szv, az agy

és az ehhez tartoz# gondolat, mind, mind elválaszthatatlanok egymást#l,és az élet m(ködésének elengedhetetlen $eltételei& -z árad# vallomásttovább lendti, az ember alkotta +rez #ra m(ködéséheznélk%lözhetetlen alkatrész hiányával érzékelteti, hogy egymás nélk%lnem létezhetnek, sak egymást kiegésztve, egy%tt alkotnak egészet&

-z #dai "ang)t!lD verszárlatban szinte közhelyszer( igazságot$ogalmaz meg5 sak akkor ismer"%k $el valakinek a értékét, ha már

elvesztett%k5 F és sak akkor,I sak akkor tudnám igazán5 ki vagyG&

1L1



<ányádi Bándor

1/2/ -

- romániai magyar irodalom első Morrás>nemzedékének egyik

kiemelkedő alak"a& Költészetére "ellemző a né+költészetben gyökerezőhang és a megtart# közösséghez $(ződő h(ség& - stlusában, aszemléletm#dban, a tematikában és a m($a"váltásokban sokszn(ség$edezhető $el& .agyv( $e"lődése nemsak esztétikai "elenségkéntérdekes, nemsak egyediségében "ellemző, hanem egy közösség változ#sorsát, vágyainak, reményeinek alakulását is +éldázza&*hlető"e 3ető$i és a né+költészet, vágyott költőideál"a5 -rany ános& -hagyományok, az életm#d, szokások, az emberi tartás és a varázslatos

tá" a maga tisztaságával, mélt#ságával mind>mind beleker%ltek abba atarisznyába, melyet a sz%lő$öld"éről hozott& Költészete első korszakára "ellemző, hogy az élőbeszéd közvetlenségét hetyke humorral $(szereziPmagyaros ritmus, egyszer( rásait a tárgyias érzékletesség és azotthonosságérzet hat"a át& Ez idő tá"t ala+sz#kinséhez 9Kántor Na"osgy("tésében; ilyen szavak tartoztak5 tarisznya, $(z$a, $urulya, bot,

+akulár, kt, vödör, malom, l#, szekér, zab, gerenda, $oly#, $enyő,ka+a, bo"tár, dombha"lat, +asirta, +i+evirág, barka, vadalma, var",

"uh, harmat, erdő, dér, őzsuta, tisztás, mogyor#, nyr$a, $arkas, bogy#,$e"sze, tövis, kors#, eső, +atak, szénaillat, zá+or, +a"ta, sik#, sobán, bárány, boskor, s#nak&- hatvanas évek köze+én az otthonosságérzetet az elidegenedés hang"avált"a $el, a hit helyét a kétely $oglal"a el& /egváltozik költői eszköztárais& - hagyományőrző, né+ies hang a tárgyias $ogalmi nyelvhasználat$elé tol#dik el, lrá"a intellektualizál#dik& - költő és k%lvilágharmonikus viszonyának megrend%lésével egyidőben a közvetlenlátvány>verseket háttérbe szort"ák a szuggesztv látomások ésegyetemes +éldázatok&

Els+aadult fut a loam

Elszabadult, $ut a lovam,ta+od"a a kantárszárat,sz(gybe szeget $e""el vágtatP$og"átok meg, ha tud"átok!

1L2



Mog"átok meg, ker%l"etek ele"ébe, hogyha mertek& >6sz esztende"e kiáltozsegtségért ez a gyermek&

Dőlnek a $ákP sattog az ég,villog iszony baltá"a&@ágtat a l#, sr a gyermek a holdtalan é"szakában&

Kányádi életm(vének egyik visszatérő motvuma a lovait keresőgyermek& Qyermekkori megélt ta+asztalat áll a motvum mögött5kedven lovát $arkasok té+ték szét& -z élmény annyira maradand#nyomot hagyott a gyermeki tudatban, hogy később költőként többször is$eldolgozza a témát olyan verseiben, mint a már emltett költemény, a)örény és ko+onya, Mát#l $áig, mely költészetének összegző létverse& -téma legkorábbi meg"elenése az 1UO>ban keletkezett Elszabadult, $ut alovam m( költemény&

- '(m )l!t%)*!t gér, melyben %!tt#s %+l)sforma váltakozik többskszerkezetet hozva létre5 a gyermek monológ$a és a lrai én narrat(

!s+)ds(%$a& - !rs!s+)d kétsz#lamságához két idősk ka+sol#dik5a megidézett esemény mlt ide"e és az elbeszélés "elene& - kettő id#-)s)rt)%s+!m!s(t# kom+ozi#t eredményez&

- !rs"!ly+!t az elszabadult lovát riadtan kereső gyermek látányáólont$a %i a látomást& - második versszakban összemos#dik a gyermekés a $elnőtt sz#lama5 FMog"átok meg, ker%l"etekI ele"ébe, hogyhamertek&I 6sz esztende"e kiáltozI segtségért ez a gyermekG& - riadt

keresés, kétségbeesés intenztása nem változik a látomássá növő ké+bensem& 4++ ez az életérzés válik $őszere+lővé a versben ki$e"ezve immár a$elnőtté vált ember szorongását& -z igék gyakorisága, a "angután+ó"angulatf!st# szavak sokasága $elerősti ezt az életérzést& - rövidtömör mondatok m!gs+!m)ly!s(t)s!i a vihar ké+ét teszik érzékletessé&- vihar a lélekben dl# $esz%ltség, egy beavatástörténet katarzisa& -megidézett esemény mlt ide"e és az elbeszélés "elene közötti idő amegtett élett ide"e& - gyermekből $elnőtt lett&

1L



- verszárlat elkomorul a Fholdatlan é"szakaG $!l+#s szerkezetegyetemessé tágt"a a $á"dalmat, +ers+ektvátlanságot&- mben szere+lől# s+imólummá válik a vers $olyamán& elenti a gyermekkorideálokkal teli világát, a merész élokat, a kit(zött ideálokat& Elvesztése

érték+usztulás& - vers előké+eként, vázlataként is tekinthető a tz évvelkésőbb keletkezett nagy montázsversének, a Mát#l $áig m( versnek&

9st!n "áta mgtt

%res az istáll# s a "ászolidén se lesz nálunk karásonyhiába vártok

nem "önnek a három királyoksok dolga van a teremtőnekmindenkivel ő sem törődhetmesszi a sillagminden%vé nem világthatmegért"%k +ersze mit tehetnénkde olyan sötétek az estéks a szeretetnek

hiánya nagyon dideregtetelőrelát# vagy de mégisnézz uram a hátad mögé isott is lakoznaks ör%lnének a mosolyodnak&

- transzendens irányultság, az *stenhez $ordulás, az oltalomkeresés ésmegváltásremény talán sehol sem "elentkezett olyan m($a"i>

hangnembeli változatossággal, olyan sokszn(séggel, mint az erdélyimagyar irodalomban& Kányádi költészetében is legalább ötven>hatvanolyan vers van, amelyekben a bibliai kötődés, a transzendens

beálltottság, a zsoltáros ala+helyzet, a leg$őbb verské+ző erő& - nélk%l,hogy ennek "elentőségét tlbes%lnénk, megemlthet"%k, hogy Kányádisaládi indttatása és iskoláztatása előbb a székelyudvarhelyiYe$ormátus Kollégiumhoz, ma"d a Y#mai Katolikus Mőgimnáziumhozköti& Ez is indokolhat"a a költészetében $olyamatosan és intenzven "elen

levő szakrális és +ro$án tematikát& Ezek az alkotások korántsemegyértelm(ek& 4rtékszerkezet%kben gyakran a bizonyosság hiányát, az

1L7



áldozat> és m!gáltásm(tos+ hiábaval#ságát $e"ezik ki $anyar>groteszk,ironikus hangszerelésben&

*stenélménye ellentétes mozaikokb#l áll össze& *stenké+e összetett,

nyugtalant#5 a hitehagyott elesettségtől a der(s megnyugvásig, areménytelenségtől a $ölegyenesedett reménységig hullámzanakgondolatai& *lyen versei +éldául a 6svéti bárány, .#é bárká"a $elé, J0&zsoltár vagy az *sten háta mögött&

- '(m egyszerre %on%r)t )s m!tafori%us "elentést hordoz& Közna+iértelemben olyan elmaradott, eldugott helyet "elöl, ahová nehéz el"utni,ahol a mozdulatlanság, a +es+ektvátlanság, a +usztulás "ellemző& - mmeta$orikus értelme a vers egészéből bonthat# ki, s kimondatlanul akisebbségi sorsélméy $á"dalma, az *stentől el$eledettség tragikumamaterializál#dik benne&

- vers $el%tése a karásonyi ké+zetkörhöz tartoz# mot(umo%ra é+%l&-z istáll#, a "ászol, a három királyok, a sillag egyértelm(en idézik $öl amessiás megsz%letésére val# várakozás misztériumát& 0sakhogy amotvumokban $else"lő bibliai történetet fl&l(r$a azzal, hogy akiragadott motvumokhoz negatv $ogalmakat társt5 a "ászol %res, nem

"önnek a három királyok, a sillag messze van, és ezzel az )rt)%t!l(t!tttörténetet az )rt)%"iány ki$e"ező"évé avat"a& Ezzel meg is teremti amegváltásra val# hiábaval# várakozás tragikus hangulatát&

- keresztény mitol#giai történetre rá"átsz# első szerkezeti egységgelmintegy +árbeszédet $olytat a második szerkezeti egység, az utols#nyol sor5 az értékhiányos létálla+otot a kisebbségben élő erdélyimagyarság sorsára vonatkoztat"a& /g az első részre a l!(ró-!*i%us!rs!s+)d "ellemző, a másodikra +edig a allomásos dialogi+álóversbeszéd& - lrai én a közösség nevében, mellyel sorsközösségetvállal, sz#lalt"a meg az urat,& Ezt $e"ezik ki a többes szám első személy(álltmányok5 Fmegért"%kG, Fmit tehetnénkG& -z árad#, köz+ontozásnélk%li sorokban hangnemek váltakoznak& - motvumokb#l árad#

biblikus hangnemet átszövi az ironikus, groteszk versbeszéd&

- !rs+árlat imaszer( $ohász& @isszaka+sol a vers méhez5 Fnézzuram a hátad mögé isI ott is lakoznakI s ör%lnének a mosolyodnakG& -

$eltételes m#d ki$e"ezi a megváltásra vár# közösség reményét& -zistennélk%liség helyzete után a gondviselés örömében val# részesedést&

1L



y!rm!%%or

6#harmaton meztláb "ártam,#lmos esőben bőrig áztamPé""el az erdőn, $élelmemben,hol srtam, hol meg énekeltem&

) mindez gy t(nik > most, hogy emlék >,mintha egy tisztás szélén mennék $%työrészve, hol alkonyatkor őzek ittak ez%st +atakb#l&

- dal a legelter"edtebb és legszemélyesebb lrai m($a"so+ort& -la+vetőés egynem( érzések megsz#laltat#"a&6angulata egységes& - lrai énszemélyesen, követlen%l nyilatkozik meg& 3illanatnyi élmény, érzés,hangulat ki$e"ező"e, de lehetnek tér> és időbeli meghatároz#i& )zerkezeteegyszer(, világos, könnyen áttekinthetőP ter"edelme általábankorlátozott&- legzeneibb lrai m($a", számos változata zenei $ormákhoz kötött&

'öbbnyire azonos t+us str#$ákb#l é+%l $el, ezeket az ismétlődések isrokont"ák&

Ezek a m($a"i ismérvek "ellemzőek Kányádi )ándor Qyermekkor m(dalára is&- vers '(m! Qyermekkor kit(netett életszakasz, visszatérő lrai téma&Heka+sol"a a verset abba a lrai hagyományba, amelyhez olyan nevekka+solhat#k, mint Herzsenyi Dániel, 3ető$i )ándor, #zse$ -ttila,

Kosztolányi Dezső, )zab# Nőrin, ]eöres )ándor& -z egyén életébenmeghatároz# szakasz a gyermekkor& elenti az otthon melegét, avalahová val# tartozás biztonságát, a merész álmokat, ugyanakkor akisgyermek rásodálkozását, nem egyszer szorongását és $élelmét azismeretlentől, kiszolgátatottságát a $elnőttek világában& - k%zdelmeibenelbizonytalanodott $elnőtt e tel"esség "raélésének vágyát éli át&- lrai én $á"dalommal vegyes nosztalgiával idézi meg tovat(ntgyermekkorát&

- !rs"!ly+!t emlékidézés& - $elnőtt lrai én a gyermekkor világábavezet vissza5 a FmeztlábG, FerdőG, FtisztásG, F+atakG természeti

1L8



"elké+ek, az érintetlen tisztaságot, a temészet és ember még harmonikusviszonyát sugározzák& =gyanakkor ezek a mot(umo% a+ !m!ri l)tm!tafori%us s+(nt!r!i5 az erdő a legösszetettebb $!l%)*!% közé tartoziks(r( sötét"ével bizonytalanságot, rendezetlenséget, szorongat#

összevisszaságot, sötét, iránythatatlan bur"ánzást "elent meg& -z erdőtant#mester, a Wtermészet osztálytermeW& @alamit megismerhet ugyanaz erdőből B az erdő misztériumáb#l > az, aki rálé+ egy ösvényre, de azerdő egésze > a lét misztériuma > re"tve marad& -z erdő s(r("ében val#

barangolás belső utak be"árásával, titkok $eltárásával rokon& -z erdőőské+e szemben áll a FtisztásG>sal, mely a nyitottságot, rendezettséget,

beláthat#ságot "elent& Kiter"edt szimbolikával rendelkezik a F+atakG$ogalma is& - megtisztulás szimb#luma, akársak az FesőG, olyan közeg,amely ké+es lemosni minden b(nt, minden rosszat az emberi létezésről&

- !rs!s+)d vallomásos& -z első versszakban mlt ide"(, a másodikversszakban "elen ide"(re vált& -z igeidő> váltások a gyermek és $elnőttnéző+ont"ára utalnak&

- két !ll!nt)t!s időskhoz )rt)%s+!m!s(t)s ka+sol#dik& - "elen araionális $elnőtt néző+ont"e, aki F$%työrészveG a FtisztásG szélén halad&/egh#dtotta, $elmérte a világot& - sodák odalettek a gyermekkor

mesés világával, ahol Főzek ittak ez%st +atakb#lG&

Pilins+%y János1/21-1/F1

FKöltő vagyok és katolikusG, emelte ki világké+ének leg$ontosabbösszetevőit&- későmodernség egyik leg"elentősebb életm(vét alkotta meg& Költői

nyelve a klasszikus modernség tala"ár#l indult, beszédm#d"a, költészetesok tekintetben k%lönbözik a vallomásos, közvetlen lraihagyományokt#l& Sntörvény(, szigoran zárt költői világot teremtett,melynek $ő témái a modern JJ& századi ember elidegenedése,elmagányosodása, megváltás utáni s#várgása& Ké+zeletét erőtel"esen$oglalkoztat"a az %dvösség, a hazatalálás vallási gyöker( élménye& -lrai ki$e"ezés lehetőségeit a minimumra redukál"a, su+án az élménymag"át közvetti& Negalább annyi szere+et hárt az elhallgatásra,

kihagyásra, mint a mondanival# verbális meg$ogalmazására& @ersei é++az elhallgatás többletével ké+esek esztétikai hatást kelteni&

1LL



Qs+i á+lat

- hallgat#z# kert al#l

a $a az (rbe szimatol,a send törékeny és %res,a rét határokat keres&

Yiadtan elszorul szved,az t la+ulva elsiet,a r#zsatő is idegesmosollyal önmagába les5

távoli, kétes tá"akonkész%lődik a $á"dalom&

- vers '(m! a ké+zőm(vészetből ismert $ogalom, mely a néhányesetvonással megra"zolt téma megnevezése, melyből később akidolgozott m(vészi kom+ozi# sz%letik&@al#szn( tudatosan utal a költő a mben erre a m($a"ra& Melhv"a a$igyelmet arra a tudatos m(vészi el"árásra, mely szerint a m(vész

szere+e, a lényeg megragadása, s annak továbbgondolását az olvas#ra bizza, s ezáltal a be$ogad#t az alkotási $olyamat részesévé teszi&

- mben kit(ntetett évszak egyrészt a tá"ké+, másrészt az elégikumirányába vezeti az olvas#t&-z ősz $ogalmához a lrai hagyományban az elmlás, a számvetés, amelank#lia "angulata társul&

Ez az életérzés ob"ektivál#dik a személytelen tárgyias lerásban, a lélek belső tá"ának ábrázolásában&

- $elnagytott kozmikus magány a riadtság, a szorongás érzéseiké+iskon "elennek meg& - konkrét dszletelemek a kert, a $a, a rét, az t, ar#zsatő& Qsi to*os+o% önmagukban is "elentésgazdagok 9a kert >)denkert, boldogság, élet, lélekP a $a B tudás, salád, élet, világké+P a rét- nylt, áttekinthető tudatP az t a megismerés, az élett;&

1LO



3ilinszky versében a hozzá"uk rendelt m!gs+!m)ly!s(t)s!% 5 Fhallgat#z#kertG, Fa $a szimatolG, Fa rét határokat keresG, Faz t la+ulva elsietG, ar#zsatő is idegesG hangulatilag is hozzáadnak a lerásb#l kiboml#életérzéshez&

A l(rai )n "iánya, az egyetlen szere+lőre utal# m!tón(mia a FszvedG, atel"es elmagányosodás álla+otát, az elidegenedés kitel"esedését sugall"a&- sz# ellehetetlen%l e társtalan magányban& - !rs!s+)d a

+erszoni$ikái# ellenére is a ler# "elleg $elé mutat& - verszárlatbanhangslyos helyre ker%l a F$á"dalomG sz#, a benne ki$e"eződő életérzésválik uralkod#vá a szvben és a tá"ban&

0ala% a "álóan

0sillaghál#ban hány#dunk +artravont halak,szánk a semmiségbe tátog,száraz (rt hara+&)uttog#n hiába hv azelveszett elem,szr# kövek, kavisok közt

$uldokolva kellegymás ellen éln%nk>halnunk!)zv%nk megremeg&@ergTdés%nk testvér%nketsebzi, $o"t"a meg&Egymást tlkiált# sz#nkravisszhang sem $elelPöldököln%nk és satáznunk

nins miért, de kell&HRnhTd%nk, de bRnhTdés%nkmégse b%ntetés,nem válthat ki +oklainkb#lsemmi szenvedés&Yo++ant hál#ban hány#dunks é"$élkor talánétek lesz%nk egy hatalmas

halász asztalán&

1LU



- '(m meta$orikus értelm(& - kihagyásos szerkezet( mondatb#l avagyunk álltmány hiányzik, de a versszövegben meg"elenő többesszám álltmányok egyértelm(vé teszik, hogy általánost# érvénnyel azemberiségre vonatkoztat"a a vergődést, a $ogolylétet, a +usztulásra

téltséget&- !rs"!ly+!t tehát meta$orikus& - mbeli hál# a vers$el%tésben asillaghál#val egy%tt a kozmikus rabság, magány, kiszolgáltatottságmeta$orá"ává válik& - hal a keresztény $!l%)*r!nds+!r!n Krisztus

"elké+e, itt azonban a +artra vont hal az ember meta$orá"a& *lyenértelemben 3ilinszky $el%lr"a a bibliai hal m!taforát, és a +usztulásratéltség s+imólumáá avat"a&

- hal és hál# mellett a vers másik köz+onti meta$orá"a a vz& - vz azélet keletkezésének az arhet+usa, tahát élet"elké+& - +artra vont halé++en ettől az éltető elemtől szakttatik el, s válik végérvényesenkiszolgáltatottá& Ebben a vergődésben a magára maradott, testvértelenember egymást Fsebzi, $o"t"a megG& Egymásb#l sem merthetnek erőt, saz isten hallgatása is magára maradottságukat teszi nyilvánval#vá5FEgymást tlkiált# sz#nkraI visszhang sem $elel,I öldökl%nk éssatázunkI nins miért, de kellG& - b(nt b(nhődés követi, de a b(nhődés

nem nyer bosánatot, nins $eloldozás5 Fnem válthat ki +oklainkb#lIsemmi szenvedésG& - krisztusi +éldázat reményével zárul a vers5 azéletnek van FtalánG az áldozatban kitel"esedő értelme& Fs é"$élkor talánIétek lesz%nk egy hatalmas halász asztalánG&

-z as+urd m!ll!tt a tragi%um válik a vers $ő esztétikai minőségévé&

- !rs!s+)dr! a biblikus, arhaikus nyelvhasználat "ellemző& -

gondolatritmus, a sorát"a$láso% szintén a beszélt nyelv ritmusáraemlékeztet& E+ikus "elleg( a versbeszéd& - logikai össze$%ggések amotvumszövést segtik, a hangulati töltet hozzá"árul a versgondolatiságának kibontásához&

0armadna*on

4s $ölzgnak a hamuszn egek,

ha"nal$ele a ravensbr%ki $ák&4s megérzik a $ényt a gyökerek&

1OZ



4s szél támad& 4s $ölzeng a világ&

/ert megölhették hitvány zsoldosok,és megsz%nhetett dobogni szive B

6armadna+ra legyőzte a halált&Et resurre:it tertia die&

- hábor az eszmélődés leg$ogékonyabb korában érte 3ilinszkyt, solyan sokkot idézett elő benne, amely egész későbbi t"ára kihatott&

.emzedéktársaival egy%tt elveszett korosztálynak tekintették magukat,a hábor testi>lelki rokkant"ainak, gy érezték, hogy a századaknamélyeiben hányk#dnak, hogy széthullott, $%stös romhalmazkörött%k minden, hogy hazátlanul és testvértelen%l maradtak& Eközérzetből a magyar anti$asiszta költészet néhány remekm(ve sz%letettmeg& 3ilinszky ános a 6arbah 1U77, - $rania $ogoly, valamint azEgy KC>láger $alára valamint a 6armadna+on m( kötet verseiben aszenvedésről, áldozatr#l és kegyelemről sz#l# keresztény tantás ala+"ánnézett szembe az embertelenség emlékeivel, őszinte b(ntudattal tartottlelkiismeretvizsgálatot, szava olyan gy#nás volt, amelyre nem kért snem is $ogadott el $eloldozást& -rr#l rt, hogy a kegyelem mégmagányosabbá teszi az embert, s sak a b(nnel számot vetve, a

megtisztulás t"át vállalva lehet " közösséget teremteni&

- vers '(m! 6armadna+on a bibliaolvas# ember számára akereszténység legnagyobb örömhrét, a $eltámadást, és annaktörténetkörét idézi meg&6svét a Mi története, és +ontosan ezért a mi történet%nk is, mivel a

Meltámadott érett%nk győzte le a halált és adott életet& /ennybemenetelegéret a visszatérésre, és annak bizonyossága, hogy mindörökké él, hogyközben"ár"on ért%nk az -tyánál&- $eltámadás a Nélek története is&- Nélek a hsvéti eseményben az *sten és Krisztus közötti, valamint aMeltámadott és miközött%nk $ennáll# kettős ka+solatot hozza létre5 a$eltámadásban ő köti össze az -tyát a $eltámasztott Mival, illetve azembereket a Meltámadottal, " életet a"ándékozva nekik& -Keresztre$esztettet 4lővé teszi, a $élelem és a halál $oglyait +edig azélet és a szeretet szabad és bátor tanivá&

1O1





- költemény nem mond"a ki azt, hogy ki győzte le a halált, de é++enKrisztus nevének lehallgatása ka+solhat"a össze tudatunkban a lágerekáldozatait a lágerek világ /egvált#"ával&

- vers szuggesztv erővel hirdeti az elszenvedett emberi és istenimártrium ellenében az géret, a remény transzendens vigaszát&

@agam"o+

Hátran viseld magányodat,én számon tartlak téged,ne hagyd a sorsod sillagokra,

benned ér"en a végzet&

@állad két éber sarka köztha sisteregve átsa+,tudom, több vagy mindannyiunknál,

benned vakt a bánat&

Négy hát, akár az állatok,oly nyersen szé+ és tiszta,

bátran $igyel", mint ők $igyelnek kegyetlen titkaikra&

) egy é""el, magad sem tudod,mint égig érő ének,$el"önnek benned na+"aid,a halhatatlan évek5

az este nem lel senki rád,az este srva, késvehiába "ár"ák +itvarod5sak én látlak& @agy én se&

3ilinszky ahhoz az X"holdas nemzedékhez tartozott, akik Habits /ihály,#zse$ -ttila és )zab# Nőrin lrá"án nevelkedve az elvont tárgyiasságm#dszerével dolgozták ki azt az ala+vetően re$le:v verst+ust, amely a

legtágabb lehetőséget adta az élményszer( intellektualitásra, amelyben agondolat és az élmény legharmonikusabban illeszkedett egymáshoz&

1O



@erseikben nem az intellektuális tartalom volt ", hanem az, ahogy azintellektualitást siker%lt bevonniok az élményköltészet körébe&=gyanakkor elmélytették a lrai tárgyiasság ki$e"ezési lehetőségeit, aler#, megeleventő m#dszerrel a benyomást kozvetlen%l megverselő

költészettől akartak szabadulni és a költői relativizmust#l azáltal, hogytárgyiastották, ob"ektivizálták az érzelmeket és indulatokat& -higgadtan mérlegelő, elemző költészetet eszménytették a szeszélyesenváltoz# hangulatok és benyomások ellenében&FHátran viseld magányodat&&& ne hagyd a sorsod sillagokraG > int!l!més önbiztatás send%l $el a /agamhoz m( ars *o!ti'áan&

- '(m a lrai én önmagához intézett intelemszer(en meg$ogalmazott$elsz#ltására vonatkozik&-z ember önmagához val# h(sége, a személyiség belső szellemi>érzelmi integritásához val# ragaszkodás volt az az arhimedesi +ont,ahonnét ki akarta $ordtani sarkaib#l az elidegenedett világot& 3ilinszkyindividuális +rogram"áb#l hiányzott a társadalmi tett, az aztmegváltoztatni akar# közösségi szere+vállalás és az emberi közösségbevetett hit& *ndividualizmusát, magányát tudatosan $elvállalta, s ennek ahitvallásnak megteremtette a sa"átos ki$e"ezésm#d"át, az !lonttárgyiasság lrá"át&

- költemény nm!gs+ól(tó !rs, erre hv"a $el a $igyelmet már a m is&-z önmagára re$lektál# lrai én egyes szám második személy(!rs!s+)d!n $elsz#lt# mondatokban sz#lal meg& Ez a visszatérőmondat$a"ta önbiztat# "elleget kölsönöz a szövegnek&

- vers kom+ozi#"a két egységből áll& -z első három versszak az elsőszerkezeti egység& Ennek összetart# ere"ét, kohézi#"át az ismétlődő

$elsz#lt# m#d igei álltmányok biztost"ák5 FviseldG, Fne hagydG,Fér"enG, Flégy hátG, F$igyel"G& @alamennyi álltmány a lrai én moráliselkötelezettségét, az önmagához, az általa $elvállalt értékekhez val#h(ség +aransát $e"ezik ki&- vers érzelmi ss+ont"a a kit(ntetett helyen szere+lő közé+sőversszak, melyben a "asonlat az embert kör%lvevő, de az emberenkv%li világb#l merti tárgyát& -z állatok ösztönös Fnyersen szé+ éstisztaG világában egy emberi magatartás "elké+ét ob"ektivál"a& - verset

áthat"a az az alkot#i magatartás, amely szerint elérzékeny%lés nélk%l kellszemlélni e val#ságot&

1O7



E látsz#lagos érzelemnélk%liség nem közönyös részvétlenség, hanemé++ ellenkezőleg, é++ az embertelenség ellen kiált, nemantihumanizmus re"lik benne, hanem egy megnövekedett erkölsi$elelősség& - vers második része ler# "elleg( összegzés& - lrai én

számbaveszi életét& -z utols# előtti versszak %om*l!M %)*! 9melyegyszerre hasonlata, meta$ora, hi+erbola;5 Fmint égig érő ének,I$el"önnek benned na+"aid,I halhatatlan évekG ennek a számvetésnek aké+i kivet%lése&

- zárlatban a tel"es magány és magáramaradottság létálla+ota$ogalmaz#dik meg, s ez $á"dalmas, bors, elégikus "angulatot áraszt&

U!r!s Bándor1/13-1/F/

- +osztmodern, azaz a kortárs irodalom egyik legnagyobb lrikusa,akinek költészetét a sokszn(ség, sok$éleség a világ végtelentarkaságának t%krözése "ellemzi& Nrá"ának gazdagsága az egyszavasalkotásokt#l, a +ár soros "átekversektől a hossz ter"edelm( gondolatikölteményekig és a verses regényekig ter"ed&- .yugat harmadik nemzedékéhez tartoz# költő& 3ályá"a a harminasévek második $elétől eltér a két világhábor között kibontakoz#életm(vek alakulását#l& @ersei a lrai személytelenségnek egyk%lönleges változatához tartoznak, amit a görög mitol#giaátváltozásokra ké+es varázs#"ár#, 3roteusr#l +r#teuszi, alakvált#

költészetnek is neveznek&- hagyományos egyéniségköz+ont, személyiségköz+ont költészettelszembe$ordul& -z embert, mint sz%net nélk%l áraml#, mindig meg"ul#$olyamatot tekinti, aki megismételhetetlen és álland#ságában nemlétező& Ezt a $el$ogást a keleti $iloz#$iákb#l, a buddhizmusb#l mertette&

Vnar'%)*

1O



Harátom, ki azt mondod, ismersz engem,nézd meg szobámat5 ninsenek benne dszek,miket magam választottamP nyisd szekrényemet5

benn semmi "ellemzőt sem találsz&Kedvesem és kutyám ismeri simogatásom,de engem egyik sem ismer& ska hangszeremrég megszokta kezem domb"át>völgyét,de ő sem tud mesélni r#lam&

3edig nem re"tőzöm >> sak igazában nem vagyok&0selekszem és szenvedek, mint a többi,de legbenső mivoltom maga a nemlét&

Harátom, nins semmi titkom&?tlátsz# vagyok, mint az %veg >> é++ ezértmiként ké+zelheted, hogy te látsz engemA

- buddhista tantás ott érződik az Snarké+ m( költeményében is&- költemény a /eduza kötet zár# iklusának, a Yongyszőnyeg m(nek

egyik darab"a& - iklusm egy kevésbé értékes anyagra,a FrongyG>rautal, de ugyanakkor a rongy az a+r# darabokat, kis $oszlányokat is

"elentheti& - FszőnyegG az egybe$ogottságra, a szőttesszer(ségre, atarkaságra egyaránt vonatkozhat& /indkét "elentést megerős"ti az alm,mely szerint a iklus dalokat, e+igrammákat, vázlatokat, töredékekettartalmaz& @annak között%k szonett $ormá" költemények is, ilyen a máremltett Snarké+& - r"mtelen, $ellaztott sz#tagszám költemény, melykötött vers$ormában r#dott egyszerre kelti a zártság és nyitottság, a

meg$e"thetőség és titokzatosség ké+zetét&

- '(m klasszikus ké+zőm(vészeti és irodalmi m($a"ra, a +ortréra utal,melynek évszázados hagyományai vannak& Ezt a hagyományt $el%lr"a,$el$%ggeszti a költő rendhagy# +ortrét $estve önmagár#l& - versben!ll!ntmondáso% $esz%lnek5 a megismerhetőség és megismerhetetlenség,a lét és nemlét, a személyesség és személytelenség ellentétei& Ezek azellentétek szervezik a költeményt&

1O8



- !rs !s+)l#$! első személyben sz#l egy második személy(m!gs+ól(tott"o+ 9Harátom;, de ez a nyelvtani személyesség nem "elentsemmi$éle önkitárulkozást, lrai személyességet& )őt! 4++ ellenkezőleg!- beszélő személyessége is $öllazul, megismerhetetlennek,

meg$oghatatlannak mutatkozik& - megysz#ltott re"tőzködik, titkol#zik,kétségbe von"a önmaga megismerhetőségét&Erre utal a !rs+árlat!li %veghasonlat5 Fátlátsz# vagyok, mint az%veg>G& - beszélő létezése sak a selekvéseiben megragadhat# reaki#iala+"án körvonalaz#dik5 Fkedvesem és kutyám ismeri simogatásomG,Fska hangszerenI rég megszokta kezem domb"át>völgyétG& Ezek aközvetlen%l érzékelhető reaki#k azonban nem lehetnek lényegiösszetevői a személyiségnek, mert a lét legbelsőbb lényege a vers

beszélő"e szerint maga a nemlét5 Fde legbenső mivoltom maga anemlétG& Ebben az átlátsz#ságban, a személyiség tel"es $elold#dásában a

buddhista tantásra ismerhet%nk rá&Ez a $elismerés lehetőséget ad a lrai én számára a világmindenséggelval# egybeolvadásra& Ez a szándék ]eöres lrá"ának egyik ala+vetőelve5 az én és a világ vágyott egységének "rateremtése& *lyenértelemben a költemény ars *o!ti'a, költői hitvallás is&

(+ l)*'s#

)z#rd szét kinseid > a gazdagság legyél te magad& .yRdd szét dszeid > a szé+ség legyél te magad&Meledd el mulatságaid > a vgság legyél te magad&4gesd el könyveid > a bölsesség legyél te magad&3azarold el izmaid > az erT legyél te magad&ltsd ki láng"aid > a szerelem legyél te magad&zd el szánalmaid > a "#ság legyél te magad&

Dld $el hiedelmeid > a hit legyél te magad&'örd át gát"aid > a világ legyél te magad&@edd egybe életed>halálod > a tel"esség legyél te magad&

- költészetben megval#sthat# tel"ességeszméy lehetősége visszatérőkérdése ]eöres )ándor életm(vének& Ennek a $ontosságát kötetm is

"elzi A t!l$!ss)g f!l), mely többnyire +r#zában rt életbölsesség>gy("temény, mely k%lönböző $iloz#$iai rendszerek ötvözetéből sz%letett&

6atással volt rá a modern egzisztenializmus, a közé+kori misztiizmus

1OL



és a keleti buddhizmus& - kötet darab"aira az ellentétekből é+%lőharm#niára törekvés és az a$orizmaszer( tömör beszédm#d "ellemző&

- vers egyszerre tekintehető modern intelemnek, +arainesisnek és

önmegsz#lt# versnek is& 9nt!l!m hiszen meg$elel a m($a" álltottakövetelményeknek, mely tágabb értelemben erkölsbölseleti> +edag#giai értekezés& Hár a m($a"nak az antikvitásig visszanyl#hagyománya van, né+szer(vé a közé+korban válik, királyt%kör néven&Ebben az ideális uralkod# és az erkölsös ember követelményei$ogalmaz#dtak meg& Neghresebb darab"a *stván király intelmei *mrehereghez& .é+szer( m($a" a latin nyelv( humanisták között is&

.a+"ainkban Esterházy 3éter rt intelmet 3á+ai vizeken ne kal#zkod"!mmel&

]eöres verse ugyanakor nm!gs+ól(tó %lt!m)ny is, hiszen egyesszám második személy( beszédm#d"ánál $ogva $öl$oghat#önbiztatásként, ars *o!ti'a%)nt is&- tz lé+ső '(m egyrészt utal a költemény $ormá"ára, a t(+ sorbanmeg$ogalmazott életbölsességekre, másrészt a tz utalhat a tel"ességre,a lezártságra, a tökéletességre& - l)*'s# a $okozatoságra, azértékhierarhiára vonatkozhat&

- versben meg"elentett értékek5 a gazdagság, a szé+ség, a vgság, a bölsesség, az erő, a szerelem, a "#ság, a hit, a belső és k%lső harm#nia&

Ezek az al+vető morális )s itális )rt)%!% e+i$orikus szerkezetben "elennek meg&

Ez a szerkezet az ism)tl)s alakzatára é+%l, melyben az ismételt nyelvi

elem az egység végére tol#dik& /inden sor azonos $elé+tés(5 rész ésegész dinamiká"án ala+szik& - szétsz#rt részekből5 kinseid, dszeid,mulatságaid, könyveid, izmaid, láng"aid, szánalmaid, hiedelmeid,gát"aid, életed>halálod > " egységet alkot& - sorok első $elében sor"áz#met#nimiák a sorok második $elében $ogalmi szintre emelődnek, és alrai én meta$oráivá válnak& - személyiség tel"ességét $e"ezik ki&

- $elsz#ltás, a $elsorolás, a $okozás és az ellentét egyaránt tekinthető

szervező elvnek& Ezek a r!tori%ai ala%+ato% $esz%ltséget hoznak létre akölteményben&

1OO



1OU





Kezdetben latin, később anyanyelven r#dtak a legendák&Negismertebb latin nyelv( legendáink közé tartozik a K!r!n'-l!g!nda,amely Assisi B+t5 K!r!n' életéről, sodatételeiről sz#l&-z Cr*ád-"á+i l!g!ndá% köz%l ismertebbek a B+t5 9stán B+t5

András, B+t5 !ll)rt )s B+t5 @argit életéről sz#l# legendák&)zent /argit legendá"a a 17 század ele"én keletkezhetett, és a magyarnyelv( változatát Rá%sai L!a 15s+á+adi másolatáól ismer"%k& -legenda )zent /argit *@& Héla király szentélet( lányának életéről,sodatételekről, illetve a halálár#l sz#l& @al#szn(leg @ar'!llus?omo%os szerzetes, /argit l!l%iaty$a rta latinul 12L8 és 1ZZ között&Ezt egésztették ki az 12L2 és 12L7 közötti eseményekkel és az 12L8&évi vizsgálati "egyzőkönyv anyagával& - legenda hiányz# kezdettét 3rayQyörgy kiadásáb#l ismer"%k&)zt& /argit legendá"a kisebb részekből áll össze egységes m(vé, előszörértes%l%nk királyi származásár#l, a sz%letése kör%li eseményekről,gyermekkorár#l, a zárdában töltött éveiről, betegségeiről, szenvedéseirőlés halálár#l& igen sok történetet gy("t össze a szerző melyekmegvilágt"ák a királylány "ellemét, ka+solatát az emberekkel és*stennel& - szere+lők gondolatainak közlésével megismerhet"%k,átélhet"%k a Holdogasszony szigetének klastromában élők helyzetét,

világát, a zárda belső hangulatát&-z r# néha megszakt"a előadását, egy>egy kisebb $ohászban $e"ezi kivéleményét, kritiká"át a korár#l, +éldaként hangslyozza /argitvalamilyen erényét, ezzel is buzdtva olvas#"át az *stennek tetsző életgyakorlására&

- következő $e"ezetekben )zt& /argit k%lönböző sodáit gy("tiksokorba, bár már életének az elmesélésekor is beszél néhány sodás

eseményről 9gy#gyulás, meztelen teste bevilágt"a a sötét helységet, t(znem égeti meg a kezét, $e"e $elett lángnyelvet látnak;& - halála utánisodák $elsorolásakor többször +ontosan megmond"a, hogy kivel történtmeg a rendkv%li dolog, ami még inkább meggyőzi az olvas#t, hogyval#ban megtörténtek ezek a természet$eletti "elenségek&

Ezután azon a+áák $elsorolása következik, akik tanskodnak /argitszentsége mellett& @ég%l /argit temetésekor M%lö+ esztergomi érsek

mond gyászbeszédet, aki megerősti az ott "elenlevő hveket, de egyben

1U1



a legenda olvas#"át is, hogy a királylány val#ban %dvöz%lt, részes%lt*sten örök szeretetében&

/argitot a+"a már sz%letése előtt *stennek a"ánlotta, mivel az

megmentette őt tatárokt#l& /argit éves korát#l a vesz+rémi kolostorbaker%lt, ma"d innen a .yulak szigetére& -+"a többször is meg+r#báltakivenni onnan, de ő ellenszeg%lt és $elszenteltette magát a+áának&-szkétikus életet élt, bö"tölt, imádkozott, gyötörte testét, szolgai munkátvégzett, magát megalázta& /indez örömmel töltötte el, mivel ézusérttette mindezt& 'élen nyáron meztláb "árt a sok munkát#l bőrekissere+esedett, nem tisztálkodott, tetvek le+ték el, s%ndiszn#bőrbőlkész%lt erényövet viselt, ettől és a +eniteniaként elviseltkorbás%tésektől bőrét sebek $ekélyek le+ték el&

- legendát olvasva emberközelbe ker%l a közé+kor világa, /argitlényén kereszt%l megismer"%k a közé+kori ember gondolkodásm#d"át,

be+illanthatunk lelki világába& .emsak a sodatételeiről hres /argitotismer"%k meg, hanem azt a melegszv( lényt is, aki betegtársai mellettvirraszt, á+ol"a őket, szenved az a+"a és a testvére közötti kon$liktusmiatt, közvett között%k, krisztusi békét hirdet& Miatalon, 2U évesen,szenvedések köze+ette hunyt el&

)zt& /argit legendá"a több r#t, költőt megihletett& Ady Endr! verset rtB+!nt @argit l!g!ndá$a mmel, árdonyi )+a az 9st!n ra$ai m(regényében +edig )zt& /argit életét tár"a m(vészi m#don az olvas# elé&

WRÍ=X9 @9<L;B BW9E9 :EBWE?ELE@

)t!l!%

1& @al#szer(ség és eszménytés a barokk e+oszban2& /tosz és történelmi hitelesség a barokk e+oszban& *mitái# a barokk e+oszban7& E+oszi hős a barokk korban& - barokk 6eroizmus8& @ilágké+teremtés a barokk e+oszban

L& - barokk e+osz szerkezete

1U2



- barokk kiemelkedő alak"a, nemzeti irodalmunk egyik b%szkeségeCrnyi /ikl#s, akinek egyéniségében elválaszthatatlanul ötvöződött aaro%% %lt# a "ad!+)r )s a *oliti%us& Vnallomásáan azonbangy r5

F-z én +ro$essiam avagy mesterségem nem az +oesis, hanem nagyobb s "obb országunk szolgálat"ára annál&G

Hár hadvezéri sikereire volt elsősorban b%szke, hrnevét mégis r#im(vészete öröktette meg igazán& Crnyi a régi magyar irodalomlegnagyobb alak"a, egyrészt tel"es és át$og#, reális és "övős +olitikaikone+i#"a révén, másrészt +edig a világirodalom egyik legnagyobbm($a"ának egyikét, az e+oszt val#stotta meg világirodalmi szinten,elsőként magyarul&

Költői +ályá"a nem az e+osz megrásával kezdődött, már $iatalon lraihang verseket rt Draskovih Eusebiahoz, későbbi $eleségéhez, akitverseiben @iolának nevez& 6adtudományi munkákat is rt, mint +éldáula áori %is tra'ta 91878>181; m( m(vét, amely egy nagyobbkatonai kézikönyv része,és amely a hadsereg szabályzatár#l sz#l& A+tr% áfium !ll!n aló orosság 9188Z>1881; m( rö+iratában +edig

egy álland# nemzeti hadsereg $elálltásának gondolatát veti $el&

-z 187Z>es évek köze+én a törökökkel vvott, a 6absburgok által nemtámogatott harok $olyamán Crnyi ráeszmélt arra, hogy a magyarságsak sa"át ere"éből, nemzeti össze$ogással ké+es megszabadulni atöröktől& - magyar $ő > és közé+nemesek biztatására rta meg a )zigetiveszedelem m( e+oszát&

- m(nek Kazinzy a Crnyiász elnevezést adta& 0agyomány s+!rinti%!l!t%!+)si id!$! 14-4 t!l! aló$áan 147-4F t!l)n (ródott5- m( t)má$a )zigetvár 188>os ostroma&

- költő déda+"a hőstettének b(völetében nőtt $el 9'saládi trt)n!t!% ,!l!s+)l)s!% ;, de már az ostrom évében, 1-an magyar )s "orátny!lD "istóriás )n!%!% %!l!t%!+t!% B+ig!tár ostromáról5

A mD mintá$ául s+olgálna% a+ anti% %oról s+árma+ó "om)ros+i!*os+o% *l5 9liás+T :!rgilius A!n!is '(mD mD!asso

1U



@!gs+aad(tott J!ru+sál!m '(mD !*os+a Ariosto @arino olas+aro%% !*os+ai inódi )n!%!i s ,alassi )s Rimay János it)+i%lt)s+!t!5

-z e+osz )zigetvár 188>os ostromát, a várvédőknek, elsősorban a költődéda+"ának, Crnyi /ikl#snak a k%zdelmeit és halálát, a török $elettaratott győzelmét mond"a el& A mD 's!l!%m)ny! rid!nss+!foglala5 *sten megharagszik a b(nbe s%llyedt magyarságra, s ezértelk%ldi a +okolb#l -lekto $riát, hogy ger"essze haragra az alv# szultánta magyarok ellen& )zulimán hatalmas seregével támad a kereszténymagyarokra, ádáz elhatározása iszony veszélyt vet /agyarországra, deaz erős vár a déli határvidéken összeszedve minden ere"ét és bátorságát,ké+es rrá lenni a hatalmas veszélyen,ké+es győzelmet aratni a törökseregek $ölött& - költő egy +arado: tételt akar el$ogadtatni5a maroknyimagyar seregnek siker%lt $elmorzsolnia a nagy )zulimán seregét,s bármind egy szálig elvesztek, mégis ők ker%ltek ki erkölsi győztesként&-z e+oszban a megoldás az erkölsi erénynek köszönhető&

A B+ig!ti !s+!d!l!m mDfa$a aro%% !*os+ am!ly!n a+ !*os+i%!ll)%!% )s a )g')l+at s+oros ss+!f&gg)s!n állna% !gymással5@!gtart$a a+ !*os+i %!ll)%!%!t )s al%otóan alár!nd!li !+!%

sorr!nd$)t a )g')l+atna%5

A+ !*os+ olyan verses $ormá" nagye+ikai alkotás, amelynekrendkv%li ké+ességekkel $elruházott hőse, többnyire isteni erőktől istámogatva, valamely, a közösség számára sorsdöntően $ontos tettet viszvéghez& A+ !*os+i %!ll)%!% azok a szabályok, $ormai>tartalmielvárások, amelyeket az e+oszr#knak 6oméros+ #ta tiszteletben kelletttartaniuk& Ezek egy része az alkotás kultikus tiszteletéből, másrészt

+edig a m($a" sz#beli "ellegéből ad#dik& Ezek a következők5 *ro*o+itioa t)ma m!g$!ll)s!T ino'atio s!g)ly%)r)sT Hin m!dias r!sI .%!+d)s 'sata$!l!n!t!% anti'i*á'ió !l#r!utalásT r!tardá'ió%)sl!lt!t)sT "om)ros+i r)s+l!t!+#T "asonlato% !*os+i $!l+#%állandó ism)tl#d# fordulato% mot(umo% to*os+o% *l5 a!nd)glátás *ára$ "allottsiratás st5T !num!ratio s!r!gs+!ml!THd!us !M ma'"inaI ist!ni %+!aat%o+ás mitológiai a**arátusT*!roratio !f!$!+)sT5

1U7



Crnyi e+oszának m($a"i hitelessége és korszer(sége a korabeliesztétikai normákon tl a J@**& századi /agyarország történelmihelyzetéből is $akadt& - Gmagyar romlásnak századábanG ugyanismegnőtt az egyéni ön$eláldozás, a mártrokéhoz hasonl# hősiesség

szere+e és értéke&Wr(nyi !gy magasa mD)s+i iga+ság )rd!%)!n la+án %!+!li atrt)n!lmi "it!l!ss)g!t 9+éldául )zulimán halálát a szigetvári hősnektula"dont"a, a vár elestét +edig egy véletlennek>a galamb bere+%l aszultán sátrába>;& - szigetvári hősöket F!r%l'sil!g m!g!m!liG a költő,ők a keresztény hit és a haza védelmezőinek közössége, akik olyanegységes és erkölsös értéket ké+viselnek, amely mélt#vá teszi őketarra, hogy hősiesség%kkel és mártrhalálukkal az egész magyarságszámára elnyer"ék *sten b(nbosánatát 9H9mitatio "ristiI- HAt"l!ta"ristiI-!s+m)ny;& Ez az erkölsi érték mélt# arra is, hogy követendőmintát ad"on a J@**& század magyar nemességének& - +arado: tételegyben meg$elel az ellentétekből $elé+%lő, megharolt barokkharm#niának is& -z e+osz minden eleme ennek a tételnek vanalárendelve&

B+!r%!+!t)t tekintve az e+osz hármas tagoltságot mutat5 az 1>L énekek

az ostrom előtti álla+otokat, a O>17 énekek magát az ostromot mutat"ák be, mg a 1& ének olyan, mint egy barokk oltárké+, melyen *stenangyalai a megholt daliák lelkeit a mennybe emelik& -z alkotás 188számozott str#$áb#l áll, vagyis számszimboliká"ával is utal a szigetváriostrom évére&

A+ !*os+ aro%% ilág%)*)t az e világ és a ta+asztalaton tli világkettős szint"e határozza meg& - val#ságos világ két sz$érá"a ezen bel%l a

magyar és a +ogány seregek világára oszlik, illetve az misztikus sz$éra,a vallásos világ is tovább tagol#dik a mennybéli és a +okolbeli sz$érára&/indkét világ hierarhikusan tagolt, a szintek egymásra é+%lnek, deát"árhat#ak 9+l& *sten elk%ldi angyalát -lekto $riáért;& Ez a hierarhia alovagi hősköltészet hagyományait is követi9*sten,haza,király,bes%let,tisztesség áldozatvállalás;& -z alá > és $őlérendeltségi viszonyok azemberi közösségeken bel%l is érvényes%lnek 9Crnyi, Deli @id,Markasis;&

1U



<!r!s+t)ny s+!ml)l!t!t t%kröz az is, hogy val#ságos és irraionáliseseményeket vallásos, mis+ti%us s+f)ráa emel a költő& ellegzetesen

barokk motvum a l)l!% m!gdi's#&l)s! a*ot!ó+isa;, amely aztsugall"a,hogy az emberi élet nem ér véget a halállal, sőt a halál után

kezdődik el a keresztény ember élete& A Dn - )s Dn"#d)s - mot(umaz e+osz világké+ének leg"ellemzőbb "egye5 a magyarok b(nt követtekel, mert letértek az igaz tr#l,b%ntetés%k "ogos,de a mártromság révénott a b(nbosánat,a lélek %dvöz%l& - kereszt háromszori megha"lásaelőreutal a b(nbosánatra, a+ áldo+at el$ogadására&-z e+oszban a költő az egész %!r!s+t)ny mitológiai a**arátustmozg#st"a9*sten, /ihály angyal, angyalok, szentek;, az invokái#ban

+edig a *ogány mú+sát B+D+ @áriáal "!ly!tt!s(ti, hozzá könyörög, sezzel már az e+osz ele"én a kereszténység közös %gyeként t%nteti $eldéda+"a hőstettét& - vértanhalálban, a kirohanásban mindezeken tl ottvan a reneszánsz hirdette ésszer(ség is5a vitézek kirohantak, mivel nemvolt más választásuk&

Crnyi megtart"a a klasszikus e+oszok több kötelező formai"agyományát, az e+oszi kellékeket *ro*o+(tio 9F $egyve"t s v%tézténe#le#&), ino'atio '„(dj enná*na# e"őt&) , !num!rá'ió 9a török ésa magyar sereg bemutatása;, d!us !M ma'"ina *!roratio '„Vég+öz

v%tte* %**á" nagy+í"ű *n#á*at&”), !*os+i $!l+#% "asonlato% stb&-z enumerái#ban a meggyőzés szándéka érvényes%l5 a szigetváriakatHm!g!m!liI abszolt hősöknek, a "ellem oszlo+ainak ábrázol"a, akik,

bár kevesen vannak, de !r%l'si fl)ny&% miatt őket illeti a győzelem&Wr(nyi @i%lós nemsak Krisztus harosa, hanem bes%letes, igazságoskatona, akire vitézei $elnéznek, tisztelik, szeretik& @itézeihez intézettszavaib#l megismer"%k a szigetvárin hős emberi arát is, +atriarhális ésmélyen emberi a viszony, amely őt a katonáihoz $(zi& B+ulimán szintén

nagy hadvezér, de $elt(nő az az embertelen magány, amely mindvégigkör%lveszi& Kegyetlen, erőszakos ember, aki a sa"át $iát is megölette&Emberei $élnek tőle, ker%lik& - seregek szint"én hasonl# a helyzet& -költő m!ll)%!*i+ódo%at iktat be, hogy árnyaltabban ábrázolhassa aszembenáll# $eleket& Yadivo" és uranis élet%ket áldozzák egymásért, a

barátságért, Deli @id és 0umilla hitvesi szeretete +éldaérték(& - töröktáborban ezzel szemben sak önzést, $éktelen hatalomvágyat, gy(löletetta+asztalunk5 Yusztán béget sa"át $elesége mérgezi meg, kihaltak

belől%k az emberi érzések, a közösség egy demoralizál#dott, +usztulásra

1U8



télt sőselék, akiknek ere"e a sokaságban, és nem az egyéni értékekbenre"lik& Ezért is kell veszteni%k&

,aro%% formai $!gy!% az e+oszban a monumentális kom+ozi# 9188

str#$a;, a többsk szerkesztés, a hatalmas seregszemle, a dinamikussata"elenetek, +árba"ok, a mozgalmasság 9+l& a szultán lovának a bemutatása;, a vizualitás, a tlzás, $elnagytás 9Crnyi megöli a szultánt;,az ellentétezés, a szenvedélyesség& - mozgalmasság, a ké+sza+oraság, adinamizmus diszharm#niát, $esz%ltséget, k%lönös belső drámaiságotteremt& 4rzékiség és vallásos áhtat $esz%lnek egymásnak az e+oszban,ez meg$igyelhető a sz#használatban is5 sz#halmozás, +átoszos hangnemés erős hatás naturalisztikus szavak keveredése& - megle+ő társtások9+l&Gmegkoronázott malaszt"ánakG;, a mértéktelen meta$ora használat, avirágsznekkel val# szimbolizálás 9Fártatlanság $ehér liliomaG; avizualitás és az illzi#keltés nyelvi eszközei& - m(vészi szintre emeltgösei né+nyelv váltakozik a barokk sz#virágos meta$orakultuszával&

A+ !*os+ !rs!l)s!, a $elező magyar 12>es kit(nően illik a harokhangulatához& Egy bokorrmmel ellátott versszak négy négy%tem( 12>essorb#l tevődik össze&

- )zigeti veszedelem a maga korában "#részt visszhang nélk%l maradt,ma"d a J@***& század $edezte $el "ra, és Kazinzy adta ki másodszor&

A VRN=EL@9 ,ALLA?AArany János B+ondi %)t a*ród$a

)t!l!%

1& \r"on értekezést arr#l, hogy a ballada m($a"i sa"átosságai hogyanalakt"ák a m(beli történetet

2& - történelmi tárgy m(ballada m($a"i sa"átosságai& - szere+lők "ellemzésének tehnikái a történelmi tárgy

balladában7& - történetalaktás tere és ide"e a történelmi tárgy balladában

1UL



- allada verses kise+ikai m($a", amely egyesti magában a háromm(nem "ellemző vonásaitP Qreguss ?gost meghatározásában Ftragédiadalban elbeszélveG& Nrai vonás a balladák "elentős részében agondolatok közvetlen meg"elenése, meg$ogalmazása annak ellenére,

hogy ezeket sok esetben egy>egy szere+lővel mondat"a ki a költő, mg am($a"ra "ellemző +árbeszédes $orma a dráma megoldásaira emlékeztet&/indezek mellett a ballada ala+vetően e+ikus m($a", amelyben aselekmény elemei B az elbeszélt történet, a tér> és időszerkezet,valamint a szere+lők B "#l kör%lhatároltak& )a"átossága ugyanakkor,hogy a történet egyes részleteit nem dolgozza ki az alkot#, s ezzel akulsmozzanatokra szortkoz# el"árással tömör szerkezetet hoz létre&Heszédm#d"ára tehát "ellemző az elhallgatás, a kihagyásos szerkesztés&Ezt a m($a"sa"átosságot szokás a J*J& századi esztétikák ala+"ánFballadai homályG>nak nevezni& - m(balladák divat"a a J*J& századbanalakult ki, amikor a romantikus érdeklődés a né+ és a történelmi mlt$elé $ordult&

- magyar m(balladát -rany ános emelte világirodalmi szintre& -z1OZ>es években, az önkényuralom korában keletkezett trt)n!lmialladái nagyrészt allegorikus "elentés(ek& Hár tárgyukat a nemzetimlt rendszerint nehéz korszakaib#l mertik, re"tett "elentés%kkel a

"elenhez sz#lnak& -z elemzés tárgyául választott B+ondi %)t a*ród$a1O8>ban keletkezett& - hagyományt#l eltérően ebben a balladában nema b(n és b(nhődés kérdéskörét bonolgat"a -rany, a m( Qyulai 3álmeghatározása szerint a Fh(ség és hősiességG balladá"a&

-z !l!s+)lt trt)n!t id!$! a magyar történelmi mlt egy kritikusidőszaka5 a török h#dtások kora& - ballada a drégelyi vár 12>es törökostromát idézi $el, amikor -li budai +asa mintegy tzezer $ős sereggel

indult a más$él száz katonával védekező Drégely ellen& /egadásrasz#ltotta $el a magyarokat, )zondi Qyörgy várka+itány és katonáiazonban mindhalálig védték a várat& - balladában árá+olt trt)n!lmiid#*ont tehát az idegen uralom, a zsarnokság kora, amely gyka+solatot teremt az !l!s+)l#i trt)n!tmondás t!r)!l )s id!$)!l&-z önkényuralom korában -rany )zondi Qyörgy és a+r#d"ai történetétés magatartását követendő mintaként állt"a kora magyarsága elé&

- ballada '(ms+!r!*l#$! )zondi Qyörgy akinek $igurá"a már are$ormkori balladarás gyakori témá"a voltP alak"ához többnyire az

1UO



ön$eláldozás, a hősiesség és a hazaszeretet ka+sol#dott& Hár ezeket azértékeket -rany m(vében az a+r#dok éneke is állt"a, a allada alódi"#s!i a várka+itány a+r#d"ai, akik tlélőként, választási helyzetbeker%lve +éldát keresnek +árt$og#"uk hősiességében&

- ballada s+!r%!+!t! követi a m($a" hagyományait5 a drámai e:+ozi#t$esz%ltség$okoz# ki$e"tés, tető+ont, ma"d lezárás követi& ellemző rá akihagyásos szerkesztés, az elhallgatás, és az ebből $akad# tömörség, amiszintén balladai vonás& - balladára "ellemző a m!tonimi%ustrt)n!tala%(tás, az események időrendben követik egymást&=gyanakkor a m(ben m!tafori%us ss+!f&gg)s!% is meg$igyelhetők&/eta$oraként értelmezhetőek a k%lönböző helysznek, valamint atörténet szere+lői&

- alladai !M*o+('iót a gyásznak ki"ár#, emelkedett hang elbeszélőisz#lam rendkv%li tömörséggel, ugyanakkor in$ormái#kban gazdagonvázol"a $el& -z elbeszélő +ontosan meg"elöli a alladai 's!l!%m)nykezdetének id!$)t, utal az előzményekre, és három térbeli +ontrairányt"a a $igyelmet& -z idő a drégeli vár végső ostroma utáni este, azelőzmény a várvédők élethalálhara, melynek kimenetelére a várromként val# ábrázolása utal& - "árom $!l%)*!s "!lys+(n köz%l kettő B

a várrom és )zondi sr"a B egymással szemközti magaslaton helyezkedikel, mg a harmadik lent, a völgyben, ahonnan a )zondi sr"ánál térde+lőa+r#dokhoz $elhallatszik a törökök győzelmi %nne+ének za"a& - háromtérbeli +onthoz %)t id#s(% ka+sol#dik, Drégely rom"ához a mlt, anyá"as hegyoromhoz és a völgyhöz a "elen& =gyanakkor a lent>$entellentétéhez már az ala+helyzetben eltérő értékek ka+sol#dnak&

-z ala+helyzetet követően a narrátor elhallgat, és a szere+lőknek ad"a át

a sz#t5 előbb -li és szolgá"ának *ár!s+)de, ma"d a szolga és aza+r#dok *ár"u+amos s+ólama hangzik $el& - török basa és szolgá"adial#gusa a ballada ala+helyzetét +ontost"aP eszerint )zondi nemhagyta, hogy i$" a+r#d"ai vele egy%tt hősi halált hal"anak, és most atörök basa táborába vár"a őket, mert eleget akar tenni halott ellen$elekérésének& Előre ör%l a dalnokok szolgálatának, azt reméli, hogy ezutánaz ő disőségét éneklik ma"d& Ezt követően az a+r#dok és a török szolgasz#lamai rendben vált"ák egymást& /inden +áratlan versszakban az

a+r#dok éneke hangzik $el, a +áros versszakokban a török követ sz#lalmeg& -z a+r#dok az ostromot és a várka+itány disőségét idéző hist#riás

1UU



énekét a török szolga ismétlődő, k%lön$éle be$olyásolási szándékközbevágásai tagol"ák hatásos "elenetekre5 /árton +a+ követsége,)zondi válasza, -li ostrom+aransa, )zondi kész%lődése az ostromra,)zondi gondoskodása a+r#d"air#l, ostrom alatti hősiessége és vitézsége,

hősi halála&- követ k%lönböző m#dszerekkel +r#bál"a meggyőzni az a+r#dokat,hogy kövessék a török táborba& Előbb "#léttel kesegteti őket, ma"d arideg környezetre $igyelmeztet, )zondi akaratára hivatkozik, )zonditdisőti, vég%l d%hösen $enyegetőzik& @áltozatos és kitart# taktiká"ának

"elentős szere+e van a f!s+&lts)g $elkeltésében és $enntartásában& -török szolga rábeszélő>meggyőző szándék sz#lama minden emberiérzelemtől és em+átiát#l mentes& - követ a hatalmi hierarhia tag"akéntmozog, a neki osztott szere+ben létezik, magatartását, selekedeteit atekintélytől 9-lit#l; várhat# "utalom, illetve a b%ntetéstől val# $élelmehatározza meg& .em tud azonosulni az a+r#dok belső világával,egyetlen vonatkozásban5 végreha"tand# $eladatként érzékeli őket&)zámára a szeretetből $akad# h(ség $ogalma ismeretlen&

Ezzel szemben az a+r#dok értéktudatának meghatároz#"a a )zondiértékeivel val# belső azonosulás, ami egyszerre "elenti önazonosságukat

és egy közösséghez val# tartozásuk tudatát& Mel$ogásukban az én>te>miviszony ala+"a a h(ség az önzetlen +árt$og#hoz, a nevelőhöz, a

+éldaké+hez, tágabb értelemben a kereszténységhez és a magyar vitéziélet$ormához és a szabadsághoz& -z a+r#dok sz#lamának "ellemzővonása, hogy ének%k nemsak elbeszéli, hanem megidézi a mltat, amita "elen ide"( igék érzékeltetnek& -z időskok összemos#dásameta$orikus értelm(5 a mlthoz val# ragaszkodást "elenti, azt sugall"a,hogy a ballada hősei nem akarnak tudomást venni arr#l a "elenről, amit a

török szolga ké+visel& Ezért, bár az a+r#dok és a török szolga $elváltva beszélnek, nem "ön létre között%k val#di +árbeszéd&

- két sz#lam egyben két k%lönböző kultrát és stlust is mutat, illetve "elké+es értelemmel rendelkezik& -z a+r#doknak a J@*& századi magyarhist#riás költészetet megidéző, arhaikus ny!l"as+nálata azt is

"elentheti, hogy az önazonosság a közös 9nemzeti; mltban, az ahhozval# h(ségben gyökerezik& Ezzel a nyelvhasználattal áll szemben a török

szolga sz#lamának erősen meta$orizált, "elzőkkel dstott beszédm#d"a,amelynek nemsak a követ, hanem az érzéki, +ogány, sábt#, $enyegető

2ZZ



török világ "ellemzésében is meghatároz# szere+e van& /indez azt bizonyt"a, hogy a török szolga és az a+r#dok olyan kibékthetetlenértékkon$liktust "elentenek, amelyben nins lehetőség semmi$éle

+árbeszédre&

- vers végén elt(nik mindkét korábbi sz#lamP az a+r#dok hist#riásénekeken ala+ul# és a török keleties nyelve után az #testamentumi átokhang"án sz#lal meg az utols# str#$a $élelmetes $ohásza& - balladazárlatában a narrátor azonosul az a+r#dok helyzetével, ezért nemegyértelm(, hogy szere+lői vagy elbeszélői sz#lamban $ogalmaz#dikmeg az átok&

- m($a"i hagyománynak meg$elelően a balladában az e+ikusság és a +árbeszédes "elleggel ki$e"ezett drámaiság mellett "elen van a lraiság is&- ballada lraisága az a+r#dok érzelemmel teli, vallomásos énekében "utki$e"ezésre& 4rzelmi kötődés%ket, h(ség%ket ének%k emelkedettsége,retorikai alakzatokban val# bővelkedése $e"ezi ki& -z arhaikuski$e"ezések használata szintén a lraiság bizonytéka&

- ballada B a szabadsághar leverését követő önkényuralmi rendszerrelis össze$%ggésben B arra a %)rd)sre keresi a választ, hogy a hősi tetteket

és az elbukást követő mindenna+okban milyen, erkölsileg követhetőmagatartáslehetőségei vannak a tlélőknek, közt%k a közösségheztartoz# költőknek& - ballada egyszerre olvashat# történelmi*)ldá+atként és a költői hivatás +éldázataként& lyan erkölsi>nemzetieszmények "egyében $ogant magatartást mutat $el 9+l& az emberitisztaság, a közösséghez tartozás értékeinek megőrzése;, amely aközösség minden tag"a számára vállalhat#&

- ballada minden kor számára érvényes &+!n!tet hordoz& - tlélőa+r#dok döntési helyzetbe ker%lnek5 vagy kényszer(en alkalmazkodnaka hatalomelv( k%lső világhoz, vagy megőrzik belső szabadságukat, éselutast"ák a szere+kényszert& -z alkalmazkodás választási lehetősége am(ben olyan, a hatalmi viszonyok mentén $elvehető szere+et knál,amely a mindenkori hatalom kiszolgálását "elenti& - $%ggetlenségalternatvá"a az előzőnek a tagadása a bel%lről vezérelt hit, a tisztaszeretet, a h(ség ala+"án&

2Z1



@9<BWC0 <CL@C= A ,CX9 B8?A

)t!l!% 1& Elbeszélői és szere+lői sz#lamok egy novellában

2& /etonimikus és meta$orikus történetalaktás a 1U B 2Z& század$ordul#"ának

E+iká"ában & -nekdotikus történetalaktás az elbeszélésben

7& - novella m($a"ának "ellemzői egy tanult ala+"án& Nraiság a romantikus elbeszélésben

=)m!t" 5 ,)la /ikszáthot a magyar +r#zarás egyik legnagyobbmesterének, #kai mellett a legolvasottabb J*J& századi r#nak nevezi&- magyar irodalmi hagyományokba mélyen gyökerező, azokb#lsz%ntelen%l és sok$éleké++en mertő +r#za a /ikszáth Kálmáné& 3ályá"akezdetén m(vei még romantikus ihlet(ek, de később $okozatosan halada realizmus $elé&

- századvég " irodalmi törekvései a +r#zában "elentkeznekerőtel"esebben, a novella válik a kor re+rezentatv m($a"ává& /ikszáth isezt a Fkis m($a"tG választotta mondanival#"a $ormá"ának& - régen vártr#i elismerést számára a Hót atyafia%I )s HA $ó *aló'o% G m(novelláskötetei hozták meg&

- megváltozott r#i szemlélet s az ezzel össze$%ggő r#i el"árások>

drámaiság, +szihol#giai analzis, lrai átéltség>egy "$a"ta novellat+uskialakulását eredményezik&

/(vészetének két máig hat# "donsága5 m($a"ilag a+ an!%dota,tartalmilag a s+igorú r!ali+mus& /($a"ilag $eltámasztotta a sa"átosan éseredetien magyar anekdotikus elbeszélést, a él"a $elé látsz#lagoskitérőkkel kaskaring#z#, sattan#val végződő iga+ trt)n!t!t,amelynek 6eltai Qás+ár vetette meg ala+"ait& /ás$elől a story 9amerikai

+ubliisztikai m($a"; sz#kimond# kegyetlenségével, realista szándékigyekezetével mutat"a be FQörbeországGlak#inak az életét&

2Z2



Paras+tárá+olásána% a+ ú$s+!rDs)g! abban re"lik, hogy novelláiban a$alusi emberek $őhőssé lesznek 9#kainál még e+iz#dszere+lők;, árnyaltlélekra"zot készt, bonyolult lelki kon$liktusokat mutat be& .em kv%lről,

hanem bel%lről nézi és ábrázol"a hőseit& Erkölsi tisztaság és emberinagyság "ellemzi őket&

J!ll!g+!t!s figurái közé tartozik a $elvidéki +araszt, aki nem aszenvedő, nem a naturalista, hanem a +atriarhális $alu ratlan törvényeiszerint él, ritkán lázad& elleme egyenes, érzelmei tiszták, szenvedélyeinemesek& - másik t+us a k%lön 9+l& le" 'amás, Milsik;, akiöntörvény( egyéniség, és sa"át értékrend szerint él&

@i%s+át" <álmán A ágyi 'soda

A ágyi 'soda a Jó *aló'o% 1OO2>ben meg"elent kötetében látottna+világot& -z elbeszélésben az anekdotikus szerkesztésm#d és a né+iéletké+szer( ábrázolás egy%ttesen "elentkezik&

Ez a m( !gy no!lla& Yövid, tömör, sattan#ra é+%lő történet, amely azélet egy mozzanatát örökti meg& Kevés helysznen, rövid idő alatt

"átsz#dik a történet, és kevés szere+lőt vonultat $el&

- novella egyszerre romanti%us )s r!alista, szerkezete +edigm!ton(mi%us )s m!tafori%us& /aga a történet nem $edi azt a "elentést,amit a m sugall, a történet egy asszony $ogadalmának a megszegése,amelyet a háborba indul# $ér"ének tett, miszerint hamarabb $og a Hágy

+atak vissza$elé $olyni, mintsem ő h(tlen lenne a $ér"éhez& - FbágyisodaG ennek a h(tlenségnek a meta$orikus meg$ogalmazása& -

meta$orikus "elentést előkésztik a meta$orikus össze$%ggések a szövegszint"én&

/ikszáth ebben a novellában tanulta meg a sDr(t)s mesterségét& Ezannak köszönhető, hogy hiányoznak a részletező lerások, bár anovellában a természet még mindig aktv szere+lő 9 +l&a molnárnémegsal"a a $ér"ét, a vz kezd vissza$elé $olyni;& /ásrészt a ballada>stlus elhallgatások is lerövidtik a szöveget& - szokatlan, nyitott

be$e"ezés is hozzá"árul ehhez5 az olvas#ra bzza a be$e"ezést, sakgy,mint az téletalkotást&

2Z



-z elbeszélés bevezető"ében előtérbe ker%l a Hágy +atak, a +ataklerásával kezdődik és zárul a m(, a természeti ké+ keretbe $oglal"a atörténetet& - hirtelen $elhőszakadás a hősök sorsának a változását se"teti&

- +letykálkod# asszonyok gonoszkod# meg"egyzése, a $ehér vászonlebegése a szélben> szintén utalnak a végki$e"letre& - vissza$elé$olydogál# +atak +edig az asszony h(tlenségének néma tan"ele&

-z ala+történetben meg"elennek kisebb történetek5 a halottaskosielégetése, a +letyka, a $ogadalom, Qélyi és a molnárlegény alku"a&

=)*i )l!t%)**!l kezdődik a m(5 a malomudvaron őrlésre várakoz#emberek beszélgetnek, +letykálkodnak egymás között& Ez a mozzanat akorabeli $alusi élet megszokott "elenete& -z r# realisztikusan ábrázol"aezt a környezetet, ironikus meg"egyzéseket re"t a sorok közé, inkosanösszekasint az olvas#val, se"tet, utal, megszakt egy történetet, hogy azele"tett $onalat később $elvegye és $olytassa& Ez a magatartás akorlátozott tudás narrátorra "ellemző, aki bár kv%láll#ként láttat"a ezt avilágot, mégis érezteti a személyes "elenlétét&

@i%s+át" s+u$!%( !l!s+)l#& - történet számára másodlagos az

elmondás beszédm(vészetéhez ké+est& a beszélő hangneme $ontosabb azeseményeknél& -z rott szöveg a sz#beliséget +r#bál"a meg utánozni&Hel%lről láttat, de a belső megközeltés közvetett& - köz+ontozási "elek9a három +ont, a vessző; és az r#sz%net szintén a sz#beliséget +r#bál"autánozni& =gyanezt a élt szolgál"ák a kérdő és a $elkiált# mondatok is&

A+ id#s+!r%!+!t is "ellegzetes5 "elen időben indt"a az r# a történetet,ma"d ebbe beé+%lnek a mlt emlékkokái9 Kosi+ál Qyuri elégette a

halottaskosit, Klára $ogadalma, Qélyivel val# viszonyuk amltban;&Ezekhez az in$ormái#khoz részben az r#, részben a szere+lőkrévén szerz%nk tudomást& -z egyenes beszéd mellett a $%ggő beszédreis találunk +éldát, és a szabad $%ggő beszéd "elét is $el$edezz%k a m(ben9 a menyeske inselkedése;&

A no!lla n)*ra$+i gy%!r!i a +al# világ szigor értékrend"ébenylnak vissza, ahol a közösség véleménye, télete az egyetlen mére&

2Z7





/#riz Csigmond a JJ& század kritikai realizmusának a ké+viselő"e,azé a realizmusé, amely már Eötcössel indult, végigvezethető Kemény,/ikszáth m(vein, s /#riz Csigmonddal érte el tető+ont"át&

*rodalomtörténeti "elentősége az -dyéhoz mérhető, amit -dy a lrában,azt /#riz a +r#zában val#stott meg5 $orradalmastotta a magyar +r#zát&

\r#i hang"át a 6ét kra"ár 91UZO; "elzi, ez a hangnem, amely később "ellemző"e lesz5 srás és nevetés, "átékosság és tragédia ké+ezi a novellahangulatanyagát& Ez a novella nyit"a meg számára a .yugat ka+u"át&

/#riz +arasztábrázolása "szer(, szaktott a mikszáthi der(s +arasztábrázolással, a $ehéret és a $eketét egyaránt meglátta, nem voltha"land# F$a$aragást sinálni a né+i alakokb#lG&Hemutatta az idilli$elszn mögött a szegénységet, a nyomort és az elégedetlenséget&

/#riz Csigmond 'ragédia m( novellá"a egy naturalisztikus sznezet(realista novella, amely 1UZU>ben "elent meg&

- novella olyan rövid ter"edelm( kise+ikai m($a", amely tömör,

sattan#ra é+%lő történetet beszél el egy narrátor által, adott térben,időben, szere+lőkkel& Egyetlen eseményre konentrál, az élet egydrámai mozzanatát örökti meg& Kevés helysznen, rövid idő alatt

"átsz#dik a történet és kevés szere+lőt vonultat $el&

Kis ánosban az r# tudatosan kvánta szétrombolni a né+sznm(vekdsz+araszt"ának ké+ét& .emsak k%lsőleg "elentéktelen, érdektelen$igura, hanem eldurvult lelk(, gy(lölködő, szinte a vegetatv ösztönélet

szint"ére korlátozott ember, akinek lázadása groteszk& Kis ánosninstelen na+számos, aki a lázadásnak $ursa m#d"át választ"a5 kiakar"a enni vagyonáb#l a vén )arudyt& 6itvány ételekhez szokottgyomra azonban nem segti ebben a $eladatban, de ő makasul nemakar"a $eladni a k%zdelmet és inkább meg$ullad az erőltetett evéstől&

Kis ános a F'ragédiaG hőse gy +r#bál"a sorsát el$ogadni, hogyegyszer(en tudomást sem vesz az emberi életekhez tartoz# dolgokr#l&

/inden $igyelme egy +ontban $#kuszál#dik5 "#llakni&

2Z8



- novella szerkezete metonimikus 9a selekményelemek között ok Bokozati össze$%ggés van, a selekmény $olyamatosan halad előre azidőben, a szere+lők, a helyszn realisztikusak, az r# megtart"aselekmény mozzanatainak a sorrend"ét, a történetre $#kuszál, igyekszik

a val#ság illzi#"át kelteni;, de ugyanakkor a végki$e"let $elé haladvameta$orikussá válik 9a selekmény $unki#"a másodlagossá válik, Kisános "elké++é minős%l, akársak groteszk lázadása;& Kis ános akis"ánosok egész tömegét ké+viseli vágyaival, az éhség nem mindenna+iéhség, hanem a kis"ánosok sorsa s(r(södik benne& -z éhség "elké+, mintahogy Kis ános is&

- tragédia drámai m#d#n s(rti az eseményeket és kom+ozi#"áttekintve, három egymást#l eléggé élesen elk%lön%lt részből áll&

-z első életké+szer( tabl#, az arat#kr#l, a mezőn +ihengető +arasztokr#l, valamint Kis ános bemutatása& - második részben Kisános kész%lődését ábrázol"a az r#, elénk tár"a a belső monol#g"át éskibontakozik előtt%nk a nagy $eladatra val# vállalkozás mindentmozzanata, a belső monol#gnak nagy szere+e van ebben a részben& Kisános mlt"a, "elene sorsának nyomorsága és ez a kilátástalanság,amely őt a groteszk $eladat vállalására készteti, hihetetlennek t(nik

előtt%nk& - harmadik részben a lakodalmat és Kis ános halálát r"a le azr#&

- realista elbeszélés történetm#d"a5 többnyire k%lső néző+ontb#l, hidegtárgyilagos, ob"ektv hangon közöl tényeket, mutat rá dolgokra,eseményekre& Ez a szere+ váltakozik a belső néző+ont narrátoriszere++el, amikor az r# Kis ános szemszögéből lát"a és láttat"a azeseményeket& - novellában hiányoznak a természeti ké+ek, a m(vészi

lerások, su+án tényekről számol be az r#, és se"tet bonyolult lelkitörténéseket& -z r# elhatárol"a magát ettől a világt#l és az ob"ektvtud#st# tisztánlátásával meglehetősen sz(kszavan ki"elent&

- selekmény a mezőn, Kis ános otthonában és a lakodalmas házban ésannak udvarában történik más$él na+ alatt& *dőben követi a kronol#giaisorrendet a történet, de ebbe szervesen beé+%lnek a mlt, a régmltemlékkokái, sőt a kilátástalan "övőre is találunk halvány utalást&

2ZL



- narrátori el"árások változatosak5 a $olyamatos elbeszélést amegszaktottság alakzatai, a kérdő $elkiált# és #ha"t# mondatokváltakozása teszi izgalmassá& -z elbeszélői sz#lamok köz%l találkozunkaz egyenes beszéddel, a $%ggő beszéddel és elvétve a szabad $%ggő

beszéddel&Kis ános egy kerek "ellem, ő a novella $őhőse, "elentéktelen k%lse"(ember akit észre sem vesznek& )zegény na+számos, aki örökölte a+"át#la nyomort és a ninstelenséget és ő is ezt hagy"a ma"d a $iára& Egészéletében nélk%lözött, éhezett s egyetlen dolog érdekelte igazán5 az evés&- vegetatv ösztönélet szint"ére s%llyedt, nem voltak nemes érzései,álmai emberi ka+solatai& Meleségét verte az étel miatt, $iával nem

beszélgetett, senkihez sem sz#lt sem munka közben, sem a lakodalmasasztalnál& .em volt igénye az emberi ka+solatokra& Egyszer nevetettéletében az a+"a halálakor, amikor összevesztek egye tál galuskán& -za+"a meg akarta %tni, de leesett és meghalt& ?lmodozni sak az ételrőlszokott, bár nem volt összehasonltási ala+"a más ételekkel, gyengelöttyöket evett& 0sak a sa"át lakodalmán lakott "#l&

6a tudat alatt, álmában egyet rgott, mintha a szegénységet rgta volnael magát#l& Názadása nem volt tudatos, hanem ösztönszer(& -mikor

)arudy meghvta őt is a lánya lakodalmára, érezte, hogy el"ött az ő ide"e,elhatározta, hogy kieszi a vén )arudyt a vagyonáb#l& Ssztönösen érezte,hogy ez a lázadás a kit a nyomorb#l& - lázadás m#d"a groteszk volt ésszánalmas, olyan, mint ő maga& Egész na+ kész%lt a nagy $eladatra,ko+lalt, éhezett, mintha érezte volna, hogy ere"én $el%li $eladatravállalkozik&

- vasorán nem válogatott, nem beszélgetett, sak evett, s megrém%lt,

amikor a "#llakottságot megta+asztalta& Xgy érezte, hogy sa"átkorlátaiba %tközött, amelyet neki le kell döntenie& -z erőltetett evés, a$uldoklás egy kétségbeesett rgka+álás volt a sors ellen& 6alálát nemvette észre senki, mint azt sem, hogy valaha is élt& Ez volt Kis ánosigazi tragédiá"a5 értelmetlen volt a lázadása, semmi sem változott&

.aturalisztikus m#don r"a le az r# a vasora kör%lményeit, a $alánkul,ma"d gé+iesen zabál# Kis ánost, a keserves erőlködését, $uldoklását,

halálát& - naturalizmus "elenlétét mindvégig érezz%k a novellában az

2ZO



emberi ka+solatok ábrázolásában,Kis ános és környezetének bemutatásában&

/ellékszere+lőként $elt(nik a kiszolgáltatott sors $eleség, a

+ers+ektva nélk%li $i, akinek a sorsa az a+"áéval azonos, )arudy, anagygazda és a háttérben a nyomorban élő magyar +araszti világ&

/#riz +arasztábrázolására "ellemző, hogy sosem lágytotta a kritikát, avádat nem mosta idillé, néhol a nyomorsággal lázt, máshol akilátástalansággal, avagy a beletörődő sors $elmutatásával& - novellábannins k%lön lerás és selekmény, k%lön "ellemzés és lélekra"z, egyetlenáradás van5 az e+ikáé&

- novellát egyesek naturalistának, egysknak érzik, másokklasszikusnak, modernnek, távoláll#nak, avagy irodalmi zléseiknek,igényeiknek meg$elelőnek& +in! @i"ály erről gy vélekedik5 G %gaz,változatlanla *agya"ság és *ode"nség ne* egy*ást #%zá"! /ogal*a#.

0agya" í"! *ode"n %gazán 1sa# *agya"l le+et.”

<RO?X X>LA A 0Í?8=

9d#%!+!l)s !ml)%!+)s a %alss+i%us mod!rns)g !*i%á$áan

A m!gs+a%(tottság ala%+atai a+ !l!s+)l# mDfa$o%an

)t!l!%

1& - megszaktottság alakzatai a 2Z& századi e+ikában

2& /etonmikus és meta$orikus történetalaktás a 1U>2Z& század$ordul#"ának e+iká"ában& Elbeszélő és elbeszélés viszonya a 2Z& századi e+ikában7& - novella JJ& századi változata& - novella m($a"ának "ellemzői egy tanult m( ala+"án8& )zere+ és személyiség viszonya a klasszikus modern

elbeszélésbenL& X"szer( időszemlélet a klasszikus modern novellában

O& *m+resszionista "egyek a 2Z& századi novellábanU& Nraiság a 2Z& századi elbeszélésben

2ZU



1Z& )tlusok keveredése a 2Z& századi elbeszélésben11& Drámaiság egy 2Z& századi novellában12& - klasszikus modern novella1& K%lső és belső történés viszonya a klasszikus modern

elbeszélésben17& elké+esség a JJ& századi elbeszélésben

Krdy Qyula a modern magyar szé++r#za egyik legeredetibb $orma>,stlus> és témateremtő m(velő"e& Elbeszélőtehnikai "itásai soktekintetben egybeesnek az eur#+ai +r#za alakulástörténetével& -zeur#+ai modernizmus nagy"aihoz hasonl#an !lutas(totta a r!ali+mustés egyszerre %zent hadat a J*J& )zázadi +r#za $ormai sablon"ainak éstartalmainak& *r#i $ellé+ése megelőzte a nyugatosokét, a $oly#iratköréhez később sem satlakozott, de nem tartozott a konzervativirodalmi so+ortosuláshoz és a szerveződő avantgardhoz sem&@D)s+!t)r! leginkább a+ im*r!ss+ioni+mus )s a s+!'!ss+ió "atott5

Yendkiv%l termékeny szerző volt, életm(vét tel"es egészében na+"ainkigsem tárták $el& /ai ismereteink szerint nyolvanhat regényt, kétezernéltöbb elbeszélést, több tuat sznm(vet, kétezernél több +ubliisztikaim(vet rt&

/(veinek %+*onti *rol)má$a a+ !ml)%!+)s és ennek az elbeszéléstehnikai 9időkezelés; következményei& Ennek a +r#za+oétikaiel"árásnak a "egyében sz%lettek meg B+indád no!llái, melyeknek%+*onti figurá$a a+ E+!r!gy)$s+a%a m!s)in!% "a$ósára utal akisilla+tatlan kalandvágyb#l száll "ra és "ra ha"#ra& -z Ezeregyé"szaka)zindbád"a mesebeli hős, aki m(ti%us t)r!n )s id#!n éli megkaland"ait& Ez az id#tl!ns)g <rúdy alt!r!gó-"#s)r! is igaz& -zzal a

k%lönbséggel, hogy Krdy )zindbád"ának utazásai többnyire azemlékezés ha"#"án azaz időben vissza$elé történnek& )zindbád hasonmás$igurá"a végigkséri az r# +r#zá"át&

.ovelláiban semmi sem történik, a "#s többnyire szemlélődik,ké+zeletbeli helyzeteket teremt, amelyekben magát is %&ln+#s+!r!*!%! %)*+!li, 9kormányos, ha"#s, nászutas, kalauz, katonatiszt,stb&;& /ár ebből is láthat#, hogy a harmadik személy( elbeszélés

ellenére minden a szub"ektv tudatban, )zindbád tudatában történik,illetve, hogy az )n m!gso%s+oro+ódi% m(veiben& - szemlélődő

21Z



számára egy érdekes látvány vagy valamilyen más érzékter%letrőlindul# töredékes benyomás utazásokra indit"a térben és időben&-hogyan a tudatban, a szövegben is logikátlanul sa+ong# ké+zetekker%lnek egymás mellé, !gy!tl!n r!nd!+#!l%)nt a+ id# múlása tDni% &

.ovelláiban azt ta+asztal"uk, hogy bár az idő telik, mégsemvonalszer(en halad előrre a történet, hanem az id#s(%o% álta%o+na%egymással& -z idő nem mérhető +ontosan, !ls# s+u$!%t( id#!ltalálkozunk& Egy$a"ta megálltott idő szere+el a m(vekben&

- narrátor n)+#*ont$a gynevezett !ls# n)+#*ont )zindbádegyszerre szemlélő és re$lektál# én, magatartása tudatálla*ots+!rD& -narrá'ió !l#r!"aladása n!m folyamatos inkább tömbszer(5 egy>egylátványmozzanat köré é+%lő $antáziaké+ szervezi& - töredékeketmegszaktásokkal $(zi össze az elbeszélő, tehát a trt)n!tmondás%i"agyásos m!gs+a%(tásos és az im*r!ss+ionista t!'"ni%ána%meg$elelő szerkezetek, ismétlések, halmozások, valamint a sznek,illatok, hanghatások és látványelemek valamint ezek keverésehatározzák meg a szöveg$ormálást&

-z elbeszélések köz+onti to+osza az utazás és emlékezés&

Ez a két motvum áll A "(don m( novellá"ának a közé++ont"ában is&

<rúdy yula A "(don

- hdon m( novella a )zindbád>elbeszélések darab"a& )zindbád, az

Ezeregyé"szakáb#l kölsönzött nev( $őhőse e novelláknak& - bevezetőrészre m!s! )s alóság keveredése "ellemző5 )zindbád a sztambuli bazárban szőnyegen +i+ázva %l 9+árhuzam a keleti mesék hősével;&Melrémlik szeme előtt a városka, i$"korának helyszine 9nem mesebeli;&- kisváros lerására "ellemző álom )s alóság ötvözése5 részletekbemenő ábrázolás, minden részlet val#szer(, mégis mintha elvarázsolthely lenne 9nins "ár#kelő, lezárt zsalugáter% ablakok, megállt #rák;&/indez annak az illzi#"át kelti, mintha a város álomba mer%lt volna,

hogy megmarad"on olyannak, ahogyan az a $őhős emlékeiben él&

211



-z elbeszélt történet tula"donké++eni s+(n"!ly! a régi ukrászda& -tárgyaknak a régiekkel val# azonossága itt is az időtlenséget sugall"a, aukrászdában "elenlévő emberek is a mltat idézik 9)zindbád sztambuli

bazári emlékeiben ugyanolyannak lát"a magát, mint amilyen a

ukrászdában lévő tisztP -mália a régi -mália mása&;P k%lönös kettőshangulat "ön gy létre5 ami a szere+lők számára "elen és val#ság, az a$őhős számára ""áéledő mlt és !ml)%5

-z id#n!% ez az "szer( $el$ogása egyik $ontos sa"átossága azelbeszélésnek& -z elbeszélés a val#ságos idő törvényeinek tagadása& -zta $elismerést t%krözi, hogy k%lönbség van a %&ls#, valoságban mérhető,és a személyiség !ls# id!$! között 9lásd5 Hergson elmélete;& Egyetlen,élményként átélt #rában5 +éldául több lelki $olyamat, az egyénszem+ont"áb#l lét$ontotosság esemény zs$ol#dhat, mint egyhang,eseménytelen na+ok, évek sorába& )zindbád, az élményteli +illanatokörök kereső"e 9utaz#;, e belső idő törvényei szerint él& Krdy +r#zá"a azidő másik törvényét is megbont"a5 a iss+aford(t"atatlanság)t&)zindbád egyetlen selekvése az utazás B térben és időben& -z időbenvissza$elé, a mltba utazik& Xt"ának él"a a már mltba t(nt élménymegtalálása&

- novella s+!r%!+!t! is ehhez az emlékkereséshez igazodik5)zindbádnak eszébe "ut a kisváros, odautazik, viszontlát"a emlékeisznhelyét, ahol a régen megtörténtek hirtelen megelevenednek, aukrászné ráébreszti )zindbádot az idő mlására B a varázs szét$oszlik&

.ins k%lső esemény a novellában& /inden lényeges a hős lelkébentörténikP nem a k%lvilágot, az emberek "ellemét, tetteit, egymás köztika+solatait ábrázol"a, mint a klasszikus novella, hanem a $őhősben az

emlékezés hatására $eltámad# )r+)s!%!t "angulato%atY a k%lvilág "elenségei sak a hangulat hordoz#i 9+éldául a találgatás arr#l, hogy mitre"tenek a sukott ablakok, a hősben kavarg# hangulatokr#l adnak "elet;&

Krdy szere+lői nem önáll# egyéniségek, szere+%k az, hogy segtenek ahősnek a mlt tel"esebb megidézésében& Kellékei a $őhős érzelmei,hangulatai ki$e"ezésének& /indez valamint az érzékletes ler# részekdominaniá"a, a sznnevek $elt%nő használata, a hangulatok

megragadására irányul# törekvés a lrához közelti az elbeszélést9im+resszionista +r#za;&

212



<8BW8LC=X9 ?EWBQ EB9 - =8:ELLC<

A s+á+adi no!lla sa$átos álto+atai

A m!gs+a%(tottság ala%+atai a+ !l!s+)l# mDfa$o%an@!ton(mi%us )s m!tafori%us trt)n!tala%(tás a+ !*i%ai mD!%!n

A+ )n m!gso%s+oro+ódása a+ !*i%us mD!%!n

)t!l!%

1& /eta$orikusság a 2Z& századi énelbeszélésben

2& - megszaktottság alakzatai a 2Z& századi e+ikában& Elbeszélői és szere+lői sz#lamok egy novellában7& 4n> elbeszélés és meta$orikusság egy 2Z& századi novellában& Elbeszélő és elbeszélés viszonya 2Z& századi e+ikában8& - novella 2Z& századi változataL& - novella m($a"ának "ellemzői egy tanult m( ala+"ánO& )zere+ és személyiség viszonya a klasszikus modern

elbeszélésben

U& K%lső és belső idő a 2Z& századi én> elbeszélésben1Z& X"szer( udőszemlélet a klasszikus modern novellában11& Nélekábrázolás a klasszikus modern elbeszélésben12& Nraiság a 2Z& századi elbeszélésben1& - klasszikus modern novella17& -z én> elbeszélés egy 2Z& századi novellában1& K%lső és belső történés viszonya a klasszikus modern

elbeszélésben18& elké+esség a 2Z& századi elbeszélésben

Kosztolányi Dezső életm(ve $olytonosságot teremt a modernségklasszikus és kései szakasza között& Egyaránt "elentőset alkotott aze+ika, lra, esszé terén& 3ályakezdésének előterében a lra áll, elsőkötete 1UZL>ben látott na+világot, =)gy fal %+tt mmel, melyleginkább a szimbolista és a +arnasszista hagyományokhozka+sol#dik

21



1U1Z>ben "elenik meg a szeesszi#, a szimbolizmus és aze:+resszionizmus "egyeit is magán viselő "abb verseskönyve, As+!g)ny %isgy!rm!% *anas+ai5 - 2Z>as években $ölerősödőmélylélektani érdeklődése $ordtotta a regényrás és a novella $elé&

lyan m(vei sz%letnek ekkor, mint a Pasirta Aranysár%ány Nd!sAnna51U>ban "elent meg az Esti <orn)l m( no!lla'i%lusa,melynek mszeree+lő"e Esti Kornél az r# altereg#"a& - 1F f!$!+!t!ttartalmaz# Esti Konél kötet és a 17 daraól álló Esti <orn)l%aland$ai a 5 s+á+adi magyar *ró+a ú$(tó tr!%)s!i"!+ tarto+i%5

217



A+ Esti no!lla-'i%lus úgy is f!lfog"ató mint s+a%(táss+int! mind! !l!s+)l)s!li mDfa$i "agyománnyal5 =!m!ldnttt %)rd)s "ogy Zszéttördelt regénykéntG vagyregényestett novellaként olassu% a s+!g!t& Esti és a

r#la sz#l# m( megnevezhetetlen elbeszélő"e hasonmások, as+!g!n n!m %)t %&lnálló )n-%)nt "an!m !gy!tl!n!gymást %i!g)s+(t# ala%+at%)nt l)t!+n!%5A s+!r+#-narrátor *)ldául a+ !ls# f!$!+!t!n !+t mond$a %!tt!$&%is+onyáról Hmind a %!tt!n !gy )!n !gy na*on s#t!gy óráan )s *!r'!n 1FF már'is 2/-)n irágasárna* "a$nali *ont óra%or5I E+ !gy)%)nt a<os+tolányi ?!+s# aláságos s+&l!t)si id!$! m!lyn!%s+!g!li s+!r!*!lt!t)s! $!l+i "ogy a s+!r+# nmaga)l!t)r! a%ar$a irány(tani a figy!lm!t5 ,ár Esti )s a+!l!s+)l# n!m a+onosa% !gymással kiegésztik egymást5Esti a+ (ró mási% )n$! a $ó+an logi%a a+ ill!m )s am!gfontolás !ll!n)r! gondol%odó . 's!l!%# "#s agy!rm!% a f!ln#tt!n5 A s+!g!% "ol mint l!"!ts)g!s(rót $!lli% m!g "ol mint olyan s+!m)lyt a%i már n!mtud (rni agy a%i a+ !m!r a %lt#!n5 Esti a+ )l!tát)l#$! a+ !l!s+)l# a m!g(ró$a )rt!lm!+#$!5 E+ a+

ala*"!ly+!t ts(%ú !ll!ntmondásos s+!gilágott!r!mt am!ly!n !gy megsokszoroz#dott én s+!r!*!lm!ly!t !gy t%körmotvummal "ra egyest az r# H 555 a+t"itt!m %is+aladt ala"oa5 L!&lt!m a diányra "ogym!gár$am A%%or !tt!m )s+r! "ogy ott an !l!ms+!m!n a t&%r !l#tt &l5 K&lugrottam5 Q is flugrottI5

21



A+ Esti Kornél !ls# f!$!+!t! Dante 9st!ni s+(n$át)%ána% m!gid)+)s)!l%!+d#di% s !+által a %)t mD intert:tuális viszonyba %!r&l!gymással5 E f!$!+!t arról tudós(t "ogy a+ !l!s+)l#gyors(rási $!gy+!ti )s !ml)%!+!t! s+!rint !t!tt! *a*(rra )s

Esti útmutatásai ala*$án (rta m!g a trt)n!t!%!t5 !"át a+(ró $ól elk%lönti a történeteknek az ide"ét az elbeszéléside"étől5 Így a trt)n!tt!l s+!m!n a+ !l!s+)l#i "!ly+!tala%(t$a a no!llá% %om*o+('ió$át5 A s+!g!n !l&li )s as+!g!% %+tti folyamatosságot s!m a+ id#r!nd s!m a+o%-o%o+atiság m!ton(mi%us !l!s+)l)sr!ndT n!m $!ll!m+i5-z elbeszélés miként"ére a kihagyás, a helyettestés, azismétlés 9helyzetek, motvumok; azaz a mea$orikus történetalaktás "ellemző& - kihagyásos, ismétléses +r#zatehnika és atörténetek ide"ének széttöredezettsége eredményezi amozaikosság érzetét, a $ragmentáltságot, mely tudatos r#iszándék& F/arad"on minden annak, ami egy költőhöz illik5töredéknekG&

- novella>$(zér egyik legszebb darab"a az utolsó 1F5-di% f!$!+!t& -zelbeszélés a+ uta+ás irodalmi to*os+ára )*&l& -z olvas# már azironizál# alm egymással ellentétes "elentés( "elzős szerkezetébőlse"theti, hogy a szövegben az utazás>motvum meta$orikus allegorikusértelmet nyer& -z alm 9[melyben egy közönséges villamostr#l admegráz# lerást, s elbszik az olvas#t#l; második tagmondatábanolvashat# VelbszikG ki$e"ezés +edig még a szöveg elolvasása előtt$elidézheti az olvas#ban az etávozás, a végső bs, a halál ké+zetét&=gyanakkor $el$oghat# Esti utols# megsz#lalására történő utalásként is&- novella meta$orikus világában a lét végességével tudatosanszembenéző, önértelmező, hiteles, autentikus életmagyarázat és a

halálr#l meg$eledkező, nem autentikus lét szembes%l egymással&

-z !l!s+)l#i "!ly+!t érdekessége , hogy a no!lláan %)t !l!s+)l#t%&ln(t"!t&n% !l5 a m!gn!!+"!t!tl!n !ls#dl!g!s !l!s+)l#, akineksak egy rövid megnyilatkozása van 9Frdtott a szél> sz#lt EstiKornél&G;& E megnyilatkozás szere+e, hogy helyzetbe hozza,másodlagos !l!s+)l#%)nt azonosthat#vá tegye Estit, ezzel azel"árással az elsődleges elbeszélő áthárt"a az elbezélői szere+et& Ettől

kezdve a narrá'ió )gig !gy!s s+ám !ls# s+!m)lyD& X"abbsa"átosságként t(nhet $el, hogy a másodlagos elbeszélő egyben

218



szere+lő"e is a visszatekintő, retros+ektv lát#szögből elbeszélttörténetnek, vagyis a szöveg az !l!s+)lt )n )s a+ !l!s+)l# )n

$át)%ána% l!"!t#s)g)t t!r!mti m!g5 Esti mint s+!r!*l# r!fl!%tálnmagára !l!s+)l#%)nt *!dig )rt!lm!+i %orái )n$)t5T

-z illamosuta+ás"o+ a+ !gy)n társadalmi !ill!s+%!d)s)n!%s+o'iali+á'ió$ána% t!r)t társ(t$a a+ (ró& - villamosban el$oglalt helytöbbnyire a társadalomban kivvhat# és el$oglalhat# helyre vonatkozik&-z elbeszélő az egyén társadalomba val# beilleszkedésének $olyamatátkméletlen harként mutat"a be5 Fnem adtam $el a harot, leg$rissebbellenség, az élet vad viadalát vvtamG& E k%zdelemben az egyén avéletlen szerense, a szándékos helyezkedés, és a taktika $olyamán váliksikeressé az előre"utásban& =gyanakkor az elérhető +ozi#nyerésértval# k%zdelemben 9az ablak melletti hely; elszalaszt"a az életnek azokata kivételesen ad#d# +illanatait, amelyek val#di emberi ka+solatkialakulását gérhetnék&

-z !l!s+)l)s +árlata FvégállomásG, arra készteti az olvas#t, hogy"raértelmezze a novellát, mely során kider%l, hogy Esti utazásánakél"a az élet értelmének megértése& Ez azt "elenti, hogy a m(ben nem ahalál ténye ker%l közé++ontba, hanem a halálhoz val# viszony, vagyis

az élet, ami sak a végességhez tudatosan mérve válhat hitelessé,autentikussá& Ez a gondolat ka+solatba hozhat# /artin 6eideggernekaz életet a halál $elől értelmezhető $iloz#$iá"ával, amely az embert sa"átvégességével szembesti& - német $iloz#$us szerint a véges léttel val#tudatos szembenézés és magatartás kialaktása a val#di, hiteles,autentikus lét követelménye& Ezért az ember $eladata az álland#önértelmezés, létértelmezés& Ezzel a szándékkal indul tnak Esti, vagyismeg akar"a érteni a halál misztériumát&

A mD t!"át a l)tr! onat%o+ó ala*%)rd)s!%!t f!s+!g!t , és az ezekreadhat# lehetséges választ ironizál"a5 mire az ember eléri kit(zött él"ait,szembes%lnie kell a halál bekövetkeztével, melynek $ényében mind ak%zdelem, mind a megszerzett +ozi# értéke kérdésessé válik&

A@CB9 CR8= <9:9RCW8 <EB<EBWAR:A<

)t!l!%

21L



1& - megszaktottság alakzatai a 2Z& századi e+ikában2& Elbeszélői és szere+lői sz#lamok egy novellában& Elbeszélő és elbeszélés viszonya a 2Z& századi e+ikában7& - novella 2Z& századi változata

& - novella m($a"ának "ellemzői egy tanult m( ala+"án8& Nraiság a 2Z& századi elbeszélésbenL& )tlusok keveredése a 2Z& századi elbeszélésbenO& elké+esség a 2Z& századi elbeszélésben

'amási ?ron "elentős JJ& századi r#, a romániai magyar irodalomegyik legismertebb alak"a&

F4letm(vének ka+u"ában ott áll a tilalom$a5 utánozhatatlanG> rta r#la)%tő -ndrás, s ezzel ráta+intott 'amási ?ron m(vészetének lényegére, a

+r#zairodalmat gyökereiben meg"t# eredetiségére& - sz%lő$öld, aFkirö+tő $észekG "elentősége talán egyetlen r#nk, költőnk életében éséletm(vében sem annyira "elentős, mint az övében& Egyetlen éslegh(ségesebb mzsá"a5 a sz%lő$öld emberi és tárgyi val#sága&

.ovellisztiká"ában meg$igyelhető a né+élet realitásainak és a világottermészet$ölöttiségében is természeth(en bené+estő né+i ké+zeletének a

szintézise& Habonás hiedelmekből és tudományos ismeretekbőltá+lálkoz# 'amási világké+e, miként az egész né+költészeté a # és aQonosz örök hara& )okszor nem is a selekmény a $ontos, hanem a

"átékos hozzáállás, a kozmikus világrend tudomásulvétele& F- hősökszinte könnyed eszközök a )ors kezében5 +ehelyként száll#kiszolgáltatott"ai varázslatoknak& ?m minél több a boszorkányság,annál +ontosabbnak, meg$oghat#bbnak kell lennie a miliőnek, amelybena k%lönös>$ursa alakok életre kelnek és betöltik rendeltetés%ket&G 9C&

)zalai )ándor5 F6it a harban, remény a ba"ban,1UU1;

'amási m(veiben meg"elenik a korabeli székely $alu val#sága,megismer"%k a székely ember gondolat> és érzésvilágát& Heszéd%kben isalkalmazkodtak a természet és a társadalom viszontagságaihoz& )zabédiNászl# 'amási +árbeszédeit Fszikra>$eleselgetéseknekG nevezte& 'amásinovelláiban kibontakoz# r#i világ ezekre a +árbeszédekre é+%l&Yövidek, tömörek, kérdezz>$elelek>"elleg(ek, valamilyen

hétközna+isággal indtanak és a +árbeszéd sattan#"a egy elvontgondolat, egy egyetemes érték( $iloz#$iai bölsesség&

21O



- FKivirágzott keskeszarvakG m( m(vét 1U>ban rta, és m($a"anovella& Yövid, tömör, sattan#ra é+%lő történet, amely az élet egymozzanatát örökti meg& Kevés helysznen, rövid idő alatt "átsz#dik a

történet, és kevés szere+lőt vonultat $el az r#& )zerkezetét tekintvek%lönös a novella, mivel hagyományos, metonmikus novellaként indul,ma"d hirtelen átvált meta$orikusságba&

- történet az emberi tudat mélyére nylik vissza, az el$o"tott vágyak ésösztönök világába& - realista novellának indul# m( sz%rrealista, néholabszurd sznezetet ka+& - történet sznhelye és ide"e realisztikus5 aszékely $alu ké+e bontakozik ki előtt%nk& Egy nyári estén, két $i, ?dámés #zse$ a lányos házhoz igyekeznek& Yendhagy# lenne a történet, hamár nem az ele"én valami $ursasággal indtana5 ?dám beszélget a6olddal& Ez se"teti a k%lönös $olytatást& - bibliai nevek "elké+esek5?dám az emberiség aty"a, #zse$, a lát#, a szemérmes& @iselkedés%kigazodik a nev%khöz5 ?dám a kezdeményező, a bátor, akinek unszolniakell #zse$et, hogy men"enek be a lányos házhoz& Kettő"%k évődése,vitá"a humoros, mulattat#, már>már gyerekesnek t(nik& -z udvar a

beavat#dás sznhelye, meta$orikus "elentéssel br# helyszn&

- bonyodalmat a vénasszony meg"elenése indt"a el, aki $ursa rituálét(z a $ekete é"szakában& - $ik kővel dobál"ák meg, mire az $eketekeskévé változva megbabonázza őket, rontást k%ld rá"uk5 keskévéváltoztat"a őket& -z átváltozás $olyamatát k%lön$éleké++en élik meg&Eleinte $éktelen "#kedvet éreznek, ma"d megrém%lnek, vég%l +edigön$eledten ör%lnek az " létálla+otuknak, amelyben tel"esen szabadonélhetnek& a lányos házban veszik észre magukon ,hogy az átváltozásnakk%lső "elei is vannak5 szakálluk nő, $elad"ák a ivilizált emberi

viselkedés normáit& )z(knek érzik az emberi életteret, a szabadbavágynak& Xtközben átélik az átváltozás örömét, és boldogan mekegnekaz ton& -z átváltozás vissza$ordthatatlan, és a tel"es örömmeta$orá"ává válnak a kivirágzott keskeszarvak& Egy másik világba, alétezés egy más $ormá"ába lé+nek át, amely " lehetőségeket ny"tottszámukra&

- novellában az alábbi mtoszok "elennek meg5 átváltozás, beavatás,

lélekvándorlás, a rontás& - boszorkány a $ekete mágiát ké+viseli, #zse$gyávaságában meg"elenik a bibliai #zse$>3uti$árné viszonyra val#

21U



re"tett utalás, mg a reális, ob"ektv idő keretei közé 9szombat estétőlvasárna+ délig tart# időszak; beékelődik egy misztériummal teli, bibliai,mitikus idő& -z értékrendek viszonylagossá válnak, a természettörvényei a ivilizált emberi világ törvényei $ölé emelkednek&

- narrátor k%lső, ksérő, aki tárgyilagos hangon közli az eseményeket,nem $oglal állást, a hangsly a +árbeszédeken és a lrai "elleg( meditatvrészeken van&-z elbeszélői $ormák köz%l a +árbeszédeken van a $ő hangsly, ezeklendtik előre a történetet& - ler# részek lraiságot, egy$a"ta álomszer(lebegést kölsönöznek a m(nek&

Yealista vonásokat találunk az r#i ábrázolásban& b"ektv, k%lsőnarrátor az r#, aki személytelen, tárgyilagos hangon sz#lal meg&Yealisztikus igény(, részletező lerásokkal találkozunk a m(ben, remeka $alura"z, az egyszer( emberek hitvilágának, szokásrend"ének a

bemutatása&

- naturalizmus is "elen van a m(ben a $ik $éktelen szerelmi vágyának ara"zában, az érzések, vágyak, ösztönök intenzv megélésében& -sz%rrealista vonások a m(ben élesen körvonalazottak és groteszkbe

torkollnak5 a tudatalatti világ "elentkezése, beszélgetés a6olddal9holdk#rosság;, az átváltozás, a kivirágzott szarvak, a démonivilág "elentkezése, a lélekvándorlás, a $ekete mágia és a rontás&

-z %de, "átékos né+nyelv $inom árnyalat ir#niával ötvöződik& -zösszhatás egyedi élményt ny"t, a novella remek, sz#rakoztat# ésmélyen elgondolkodtat#&

EBER0CWX PNER PCPA9 :9WE<E= =E <AL;W<8?J[

*nterte:tualitás a 2Z& századi +r#zában

)t!l!%

1& /eta$orikusság a 2Z& századi énelbeszélésben

2& - megszaktottság alakzatai a 2Z& századi századi e+ikában& Elbeszélő és elbeszélés viszonya a 2Z& századi e+ikában

22Z



7& K%lső és belső idő a 2Z& századi én> elbeszélésben& *nterte:tualtás a 2Z& századi e+ikában8& -z én > elbeszélés egy 2Z& századi novellában

.a+"aink +osztmodern irodalmának egyik legelismertebb +r#zar#"aEsterházy 3éter& .ádas 3éter, @ári -ttila mellett ő is az e+ikus m(lehetőségeinek kitágtására törekszik& /eghrdeti a nemzetielkötelezettség és a m(vészet a m(vészetért dilemma meghaladását,melyet "átékosan gy $ogalmaz meg5

V/egnyugtat#bb, ha bizony az r# nem né+ben, nemzetben gondolkodik, hanem alanyban, álltmányban&G

Ez azonban nem "elenti azt, hogy bizonyos élelv(ség, közösséghezsz#l# %zenet meg$ogalmazása ne "ellemezné Esterházy 3étert& # +éldaerre az 1ULL>ben meg"elenő novellas kötetének a V3á+ai vizeken nekal#zkod"G m(nek a mad# novellá"a& - novella a már közé+korb#lismert intelem m($a"ával mutat rokonságot, akár )zent *stván *mrehereghez rott intelmei vagy a m($a" egyik későbbi változata, KölseyMeren, V3arainesisG, V*ntelmek Kölsey KálmánhozG m( könyvére

gondol"unk&

-z intelem, ahogy a neve is mutat"a tant#, oktat# szándék m(,amelyben a mzett az akihez sz#l az intelem, valamilyen " életszakaszelőtt áll, s az őt megsz#lt# tanásokkal, tbaigaztásokkal kván"aellátni& -z intelem tehát iránytani kván& - szöveg "elleméből ad#dik,hogy sok benne a $elsz#lt# mondat$orma& Esterházy 3éter $elhasznál"aaz előző korok intelmeinek szövegszervező sa"átosságait, a +osztmodern

korára "ellemző, hogy szakt az eredetiség kultuszával, s az előző korokszövegeit, m($a"ait, motvumait szvesen é+ti be sa"át alkotásaiba&

- romantika korában leértékelték a kölsönzést, bevezették a szervezői "ogot, a szerző kiadott m(ve szent és sérthetetlen lett, az utánzásttiltották és b%ntették, gynevezett +lagium +erekre is volt +élda&

-z eredetiség kultuszát még az avantgárd is tiszteletben tartotta&

Ezekkel az elvekkel áll ellentétben a +osztmodern irodalomszemlélet ésesztétikai magatartás, amikor a szerző tudatosan vesz át már meglevő

221



szövegeket, szövegrészleteket, Esterházy 3éter egyik rásában a m(szerző"ét szövegválogat#nak nevezi, azaz olyan szerkesztőnek, akimeglévő szövegben rak"a össze a maga " szövegét&

-z gy keletkezett m(alkotásában az idézett szöveg "elentésemegváltozik, ka+solatba ker%l " szövegrészletekkel, az idézés tehát"raértékel, átértékel& Ez a $a"ta szerkesztés töredezetté teszi am(alkotást& - töredékesség tudatosan vállalt +osztmodern elv, s ki$e"ezia világ megismerhetetlenségét az emberi sorsok ki nem tel"esedését,tehát töredékes voltát& /ivel a +osztmodern r#k a nyelvet egyide"(nekvélik a gondolattal, ezért gyakran a nyelv is töredezett, tömör vagy amondatok szétesőek, megszerkesztetlenség látszatát kelti& Ez "ellemző aF3á+ai vizeken ne kal#zkod"!G m( m(alkotás nyelvére is& -z intelemegész szövege idéző"elbe ker%l, ez azt sugall"a, hogy a szöveg egészeegy $iktv személy általi megsz#ltás, aki kilétére nem der%l $ény, de

bizonyos, hogy "#l ismeri a megsz#ltottat, /ikl#skát, akihez azintelmet intézi& /ikl#ska élete $ordulata előtt áll, hiszen szakmát választés munkába áll& -z intelem időkezeléséből rekonstruálhat# a történetidőtartama, amely egyrészt egy na+ra, másrészt egy egész életrevonatkozik& -z időkezelésre a s(rtés, tágtás és az időskok váltakozása

"ellemző& /arell 3roust és Hergson #ta az e+ikus m(vek időszerkezete

egyik ala+vető kérdése az e+ikának&

Esterházy 3éter m(vében is a szövegből az der%l ki, hogy az eseményide"e egy na+, a munkába állás na+"ának az időszaka5 a $ölkelés, areggelizés, az anyát#l val# bszkodás, az " munkahellyel val#ismerkedés, a +inéri teendők bemutatása, ma"d +edig az esti hazatérésmotvumai t(nnek $öl, ezek bont"ák részekre az eseményeket& E na+raazonban a megsz#lt# beles(rti /ikl#s egész életét, a "övőre utal#

időhatároz#sz#k vezetik be ezeket az intelmeket5 akkor, ma"d, ha ma"dstb& Ellentétben a közé+korban ismert )zent *stván>i és a re$ormkorbankeletkezett 3araneisissel, Esterházy intelmében a kisszer( kör%lményekközött élő ember sorsára vonatkoz# intelmek sorakoznak, azokat alehetőségeket veszi számba a narrátor, amelyek "avthat"ák a hőséletminőségét& /ikl#skának az élete korlátok közé szortott, mégismegismételhetetlen egyszeri élet&

-z intelem $ő motvuma a beavatás motvuma& Ez a motvum már alegősibb irodalmi m($a"okban a mesében, mtoszokban is "elen van, s

222



"ra és "ra $ölbukkan megváltozott $ormában a k%lönböző irodalmi,történeti korban& - mesei hős vándorlása az akadályok lek%zdése olyanszituái#k, amelyeken kereszt%l "utva a hős beavatási t"ának& - vitézzéválása már egy ", #ha"tott élet$orma& Kosztolányi, F- kulsG m(

novellá"ának hőse a hivatal labirintusán átvergődve válik $elnőtté&Esterházy hőse, /ikl#ska is beavatott lesz az első munkana+ végére, sehhez és egész életéhez ka+ tanásot, hogyan viselked"enmunkatársaival, vendégekkel, hogyan teremtsen ka+solatokat, milyenlegyen az emberi tartása& Erre vonatkoz#an +éldául ilyen intelmet ka+5F'ér%l", $ordul", "ö"", men", láss, $uss, vergőd" zöldágra, de a mosogatástsoha ne vállald, nem a te munkád& .em& 3inér vagy!G& /orális tartáskell, hogy "ellemezze tehát /ikl#skát, mely nemsak ebből a részletbőlder%l ki, hanem az egész m(ből, mivel vigyázni kell az erkölsitisztaságra& - novella nemsak a morális érték $ontosságát emeli ki,hanem az esztétikai értékrend $ogalmát is& Ez a gondolat a zenehallgatás

"elenetében ka+ hangot& -rra vonatkoz#an is intelmet ka+ a hős, hogy$ölismer"e, hogy a társadalommal az egyén mindig a szakma révénérintkezik, s a +inérség klasszikusan +olgári szolgálat lehetőségéthordozza& Erre gy hv"a $el a $igyelmet az ismeretlen5 Fvigyázz ahangodra, ez morális és $izikai készenlétet "elent &&& és nem s%ndörögsz,hanem szolgálszG&

-z intelem nemsak /ikl#skához sz#l# tanásként értelmezhető, akárars +oetia>ként is értelmezhető& Ezt a lehetőséget több mindenalátámaszt"a& lyan utalások, amelyek a szövegalkotásra vonatkoznak,

+éldául5 Fsn"án bán" a "elzős szerkezetekkel, tán #vakod" is től%k &&&ezek su+án egymáshoz mértek, igazságok, "elzős szerkezeti igazságG&-z ilyen szövegbeli utalások a már emltett Esterházy ars +oetia>"áravonatkoztathat#k& -rra, hogy az r#nak alanyban és álltmányban kell

gondolkoznia& - szöveg tudatosan rombol"a szét azokat a nyelvi beidegzéseket, amelyek elko+tatottak és ki%resedtek& Ezt gy éri el azr#, hogy $ölseréli az álland# sz#ka+solatok, sz#$ordulatokmegszokott mondatait, +éldául5 Flesz nemulass helyett lesz mulass,vergőd" zöldágraG& - nyelvhasználat szándékoltan töredékes, atörténetmondás nem $olyamatos, az olvas#nak magának kénetöredékekből összevon"a a na+ és az élet eseményeit& E tudatostöredékességet gy éri el a szerző, hogy megszakt"a a $olyamatos

történetmondást, sak $elvillant egy>egy e+iz#dot, vagy váltogat"a azidőskokat& /indezen narrái#s tehnikai el"árások "ellemzők a

22



+osztmodern korára, s utalnak a világ megismerésének kételyeire, azélet töredékességére, a +ers+ektvátlanságra&

<CR@C= J;WBEK KA==9 0AX8@C=XA9

:alóság )s fi%'ió a+ irodalmi na*lóanB+!ntim!ntalista )l!t)r+)s a+ )nr!g)ny!nA allomásosság mint n%if!$!+)si forma a+ irodalmi na*lóan

)t!l!%

15 A l!)lr!g)ny25 B+!ntim!ntalista )l!t)r+)s a+ )nr!g)ny!n35 A allomásosság mint n%if!$!+)si forma a+ irodalmi

na*lóan

Kármán #zse$ Kanni "agyományai m( m(ve na*ló- )sl!)lformá$ú )nr!g)ny& -z )nr!g)ny olyan regényt+us, amely a m(egyik 9vagy több; szere+lő"ének B leggyakrabban a $őszere+lő B

néző+ont"áb#l mutat"a be a m(ben ábrázolt világot& Ebből ad#d#anlát#szöge korlátozott, sak arr#l és gy ké+es tud#stani, amit a hősmaga átélt, hallott ta+asztalt, s ahogyan átélte, hallotta, ta+asztalta& -zegyes szám első személy( közlés az ábrázolt világ "it!l!s(t)sében

"átszik szere+et& -z énelbeszélés "ellemző"e a vallomásosság, melylehetőséget ad az önelemzésre, a lelkiismereti vizsgál#dásra 9ezért aszentimentalizmus k%lönösen kedveli;& Neggyakoribb változata ana+l#regény és a levélregény&

- na*lór!g)ny a benne ábrázolt eseményeket valamelyik szere+lőna+l#"ának $ormá"ában mutat"a be, de beleszövődhetnek elbeszélő éslevél$ormá" részek is& - na+l# monologikus $ormá", egymástidőrendben követő $el"egyzések sorozata& -zokat az eseményeket és ahozzá"uk $(zött kommentárokat tartalmazza, amelyeket szerző"e az adottna+on vagy az utols# be"egyzés #ta átélt, és megöröktésre mélt#naktalál& Hizalmas közléseit rendszerint közvetlen hangon mond"a el a

szerző& - na+l#regény a 1O& század második $elében aszentimentalizmus m($a"aként keletkezett&

227



- l!)lr!g)ny az énregény azon változata, melyben egy vagy többszere+lő levelezéséből bontakozik ki a történet& - levél a személyes,élőszavas beszédet helyettestő rás& - magánlevél szerző"e közvetlen

hangon, a közna+i beszéd $ordulataihoz igazodva sz#lt"a meg amzettet, természetességre törekszik& - levelek gyakran elbeszélő vagyna+l#részletek közé vannak illesztve, s elsősorban az eseményeknek ahős lelkivilágára gyakorolt hatását t%krözik& - levélregény a 1O& századele"én keletkezett, igazán divatossá a szentimentalizmus ide"én vált&

-z énregény klasszikus +éldá"a a világirodalomban Jo"ann U5 o!t"!91L7UB1O2; A+ if$ú U!rt"!r s+!n!d)s!i, a magyar irodalomban

+edig <ármán Jó+s!f 91L8UB1LU; Kanni "agyományai m( m(ve&

Kármán énregényében minden eseményt 9Manni halálát kivéve; ésérzelmet szub"ektven, belső néző+ontb#l, a $őszere+lő, Manninéző+ont"áb#l látunk, a ra"ta kv%li világ eseményei a háttérbeszorulnak, sak annyiban $ontosak, amennyiben hatással vannak Manniérzéseire& =gyanakkor a m( egyesti magában a na+l#> és levélregénysa"átosságait5 a selekmény Manni na+l#"áb#l és barátnő"éhez rtleveleiből 9illetve '>ai szerkesztőséghez rt leveléből; bontakozik ki, s

lelki rezd%léseinek ra"zát ny"t"ák&

- m( t)má$a a szentimentalista alkotások konveni#inak meg$elelően a betel"es%letlen szerelem& s!l!%m)ny! egyszer(, a m($a" kvánalmaiszerint kevés e+ikai elemet tartalmaz, a hangsly a lélek belsőtartalmaira, az érzelmekre tevődik& - regény közé++ont"ában a tizenhatéves $élárva Manni áll& -ny"a és báty"a meghalt, keményszv( a+"a ésmostohaany"a neveli, és el kell viselnie mostohatestvérei bántásait is&

Manni sokat szenved a magányt#l, az őt kör%lvevő emberekben nem találmegértő lélekre, egykori barátait is idegennek érzi& @áltozást az hozéletébe, hogy környék%kre, a $alu végére költözik egy ha"dan magasállás, de megözvegy%lt s ezáltal elszegényedett asszony, bár# N>né, aki

barátnő"e és tant#"a lesz& biztat"a, hogy $ogad"a el a meghvást,amikor 'eréz névna+i bálba hv"a& *tt ismeri meg '>ai #zsit, a városb#lérkezett $iatalembert& Hár sokáig kétségek gyötrik, hogy sakugyanszereti őt '>ai, val#"ában első +illantásra egymásba szerettek&

Ka+solatuk akkor mély%l el, amikor Manni néhány hétre városi barátaihoz költözik, s itt gyakrabban találkoznak& @áratlanul rátör

22



azonban a+"a, akinek $%lébe "utottak a szerelmeseket #sárl#,hazugságokat ter"esztő sz#beszédek, s haza+aransol"a lányát& Mannihamarosan ágynak esik, s hosszas szenvedések után, '>ai és a b(nbán#a+a kar"ai közt meghal&

- m( s+!r%!+!t! átgondolt, négy$éle szöveg alkot"a& 6árom fi%t(!!+!t)ss!l indul, melyek a hitelesség megteremtésében "átszanakszere+et& -z első B Egy s+ó a+ olasó"o+. szerkesztői elősz#ként ker%lta regény ele"ére, elmond"a, hogyan ker%lt a na+l# a $oly#iratszerkesztőségébe& - második szöveg B Kanni )l!t!. '>ai szövegekéntértelmezhető, bár ő maga nins megnevezve& Ez k%lső néző+ontb#lvázol"a Manni életét, amit a na+l#"egyzetek szub"ektivizálva adnak elő&Ner"a Manni halálát is, az egyetlen eseményt, amely bel%lrőlábrázolhatatlan&

- harmadik bevezető rész B Kanni "agyományai. ugyansak '>aiszövegeként $oghat# $el, ki$e"ezetten a FhagyományokraG, Mannihagyatékára re$lektál&

Ezt követően talál"uk a m( f# r)s+ét, mely Manni na*ló$!gy+!t!it ésl!!l!it tartalmazza, a neki rt válaszokat azonban nem& - levelek

datálása 9keltezése; a "it!l!ss)g látszatát kelti, akársak a helysznmeg"elölése, bár ez és egyes szere+lők neve B+l& '>ai, bár# N>né, gr#$ 4>néB a kor szokása szerint re"t"elezve szere+el&

-z első be"egyzés Mannit a többi embertől elvonulva, a természetben, aveteményes> és gy%mölsöskert közti lugasban láttat"a& - természet és amagány egy%tt kell számára ahhoz, hogy a vallomás helyzetemegteremtőd"ön& - na+l# első la+"ait r# lányt az érzések z(rzavara

"ellemzi, édes, nehéz, titkos érzéseket érez, az örömtől dobog szve, skönnytől telik szeme& 4lvezi a természet és a magány örömeit, demenek%lne is az egy$orma hétközna+ok elől, vágyik az idilli, szeretetteliéletre, de néha már sak a halál vigasztalhatná meg őt& Manni a szeretetetkeresi és a szeretetlenség őt kör%lvevő világa elől menek%l& Qondolataielőször a $öldi sz$érán tl keresik a szeretet lehetőségét5 elhunyt any"a és

báty"a világát érzi közel magához& Xgy érzi, önmagár#l nem tud semmi bizonyosat, érzelmi sa+ongásai mögött az önismeret hiánya mutatkozik

meg5 F/eg$oghatatlan magának is az ember!G

228



Hár# N>né $elt(nése $ordulatot "elent a lány életében, az özvegy sa"átéletsorsának +éldá"ával készti $el arra, hogy el"usson sa"átszemélyiségének lényegéhez& - két gyerekkel özvegyen maradtszegénysors hölgy élettörténetéből a szerelmi boldogság emlékei

gyakorol"ák rá a legnagyobb hatást& Heszélgetéseik során alakul átManni, "ön rá arra, hogy a szerelem hiánya zavarta eddig lelkét& Xgyérzi, immár ismeri magát, s az eddig számára nem is létező világ nyltmeg előtte, és vált titokzatossá& lyan erősen vágyik a boldogságra,hogy tragikus sors barátnő"ét is boldognak mond"a, mert ta+asztalta a

boldogságot, önmagát +edig boldogtalannak, mert F"# na+okrlG mégsemmit sem tud&

Hár# N>né meg$ontolt szerelemre inti Mannit, mert Fa vak szerelemveszedelmesG& Migyelmezteti, hogy nem akaratunkt#l $%gg, hogyszeress%nk, Fde az okosság azt megelőzheti, hogy azt ne szeress%k, akiarra nem érdemesG& 'anása szerint a vágyak ala+"án kell kialaktaniegy ideálké+et, s az ehhez hasonl# val#ságot kell megkeresni& Manni

barátnő"e meg$ontoltságra irányul# tantásáb#l semmit sem hasznost,'>ait meglátva lesz szerelmes a $iatalemberbe& Ka+solatait a k%lvilágellenségesen $ogad"a, barátnő"e miatt gnyol"ák 9Fkoldushoz ka+solodmagadG;, szerelme irigyei #sárol"ák, az anyák, akik eddig +éldaké+et

láttak Manniban, most távoltart"ák tőle gyerekeiket& - m(ben ismét$elt(nik az önismerethiány, ám a Fnem ismer"%k mi a magunk szvétGmegálla+tás nem más, mint az észnek a szv érzéseivel szembeni tel"estehetetlenségének belátása&

Manni a szerelemben megérti önmaga lényegét, és azt is, hogy aharm#nia a $öldi létben sak rövid időre érhető el& 6amarosanelszakt"ák kedvesétől, egy F$orr# hidegG gyorsan ágynak dönti, és

halála sem késlekedik soká& - halál motvuma már Manni és '>ai első beszélgetésekor, az átmulatott báli é"szaka utáni bszáskor $elt(nik, s "elké+esen összeka+sol#dik a szerelemmel& =gyanez a motvum aregény utols# részében ismét meg"elenik BFmint vőlegénynek, gymegyek a halál angyalának ele"ébeGB mintegy "elezve, hogy számára anyugalom, a boldogság a halál után val#sulhat meg&Manni számára a reménykedés vagy a $ele"tés 9a megoldás lehetőségei;eleve lehetetlennek t(nik, érzelmei $előrlik erőit& )a"át elmlását nem éli

meg veszteségként, a halálban a betel"es%lés lehetőségét lát"a&

22L



- m( történései közötti ok>okozati ka+solat laza, az idő %ronologi%usr!nd "e szerint haladva egy évet $ognak át& -z események tavaszt#ltavaszig za"lanak, a virágz# természet ké+ei nyit"ák a regényt, és a m(végén az "rasar"ad# természet "elenik meg& - tá", a t!rm)s+!t t%krözi

Manni érzéseit, sőt a hozzá közel áll#két is 9a bár#né a természetbenimádkozik, '>ai érzelmi $elindulását a vihar is "elzi, amikor ellovagol;&Manni a tá""al egy%tt virul ki, amikor barátnőre tesz szert, sorvadásaakkor kezdődik, amikor a természet el"ut sa"át mély+ont"ára& -

+árhuzam a tél és a tavasz $ordul#"án törik meg5 a természet éledni kezd,Manni viszont haldoklik& -z év nem na+tári értelemben válik "elentőssé,hanem a iklikus tel"esség "elké+eként& /eta$orikusan $e"ezi ki azt, hogyaz év le+ergése alatt Mannival minden megtörtént5 ráismert sa"átalkatára, intenzven végigélte sorsát&

- regény a s+!ntim!ntalista st(lusirány+at számos "egyét viseli magán,ilyen a m( témaválasztása, hétközna+i alakok szere+eltetése, a szenvedőszerelmesek meg"elenése, a magány, a természetbe menek%lés, azérzelmek előtérbe ker%lése, az én$orma alkalmazása&

A R8@A=9<>B REN=X

Jó%ai @ór A+ arany !m!r

)t!l!%

1& \r"on értekezést, amelyben bemutat egy romantikus regényváltozatot!

2& - "ellemábrázolás tehnikái egy romantikus regényben& Yomantikus nőeszmény a 1U& századi regényben7& Eszménytés a romantikus regényben& Eszmények a romantikus regényben8& -z ellentét mint szervezőelv a romantikus regénybenL& Elbeszélő és elbeszélés viszonya a romantikus regénybenO& - $ő> és mellékszere+lők viszonyának rendszere egy

romantikus regényben

U& 0selekménybonyoltás a romantikus regényben

22O





szere+et ka+ benne egy$a"ta titokzatosság, re"télyesség 9elhallgatás;, amitalányossá, árnyaltabbá teszi a m(vet&

- m( 's!l!%m)nyonyol(tása id#r!nd!n, kronologikusan halad előre&

ellemző rá a m!tonimi%us trt)n!tala%(tás, az események ok>okozatiössze$%ggése, de a meta$orikus össze$%ggések szintén történetszervezőelvként m(ködnek& - selekmény 1O2O őszén indul, a végki$e"letig,-thalie gyilkossági ksérletéig mintegy kilen>tz év telik el& -z utols#$e"ezet 7Z év távlatáb#l tekint vissza az eseményekre&

)rs+!r%!+!tét tekintve a regény több helysznen "átsz#dik& - két $őhelyszn B Komárom és a )enki szigete B ellentétes viszonyban állegymással, és meta$orikus "elentéssel br& - m( egyik helyszne,<omárom val#s helyszn, az r# sz%lővárosa, a regényben a

+olgárosod# és ka+italizál#d# magyar társadalom "elké+e& Ebben avilágban a +énz a leg$őbb érték, a +énz az ala+"a a társadalmimegbes%lésnek& Komárom ugyanakkor a $őhős meghasonlásának,

boldogtalanságának sznhelye&

- haszonelv(ség világával 9Komárommal; szemben #kai megteremtiaz eszményi élet$orma $iktv sznterét, a )enki szigetét& - B!n%i s+ig!t!

ugyan a világt#l elzárt hely, mégis álland# ka+solatban áll ak%lvilággal& 'er%letenkv%liségét a török +orta és a bési udvar ötvenévre biztostotta, az idillt, a harm#niát a +énz és a $egyverek kiiktatásahozta el& -z itt lak#k serekereskedelemre rendezkedtek be& .a+"aiknem tétlenségben, hanem álland# és nyugodt munkálkodásban telnek& -természet részeként önmaguk lehetnek, teremtőként a környezettelvvott k%zdelemben tel"estik a rá"uk bzott isteni +aransot, miközbenteremtményként ráhagyatkoznak a Qondviselőre& - tételes vallás

dogmái helyett deista>+anteista isten$el$ogást vallanak, ka+solataikat,vonzalmaikat a szv döntése irányt"a& Komáromhoz hasonl#an a )enkiszigete is meta$orikus értelemben szere+el a regényben& 'öbbrét(

"elké+5 értelmezhető mint biztonság> és menedék"elké+ 9a világt#l elzárt,nehezen megközelthető hely, a rousseau>i társadalmonkv%liségmegtestestő"e;, és mint kivonulás> és k%lönállás"elké+ 9a )enki szigeteszemben áll a társadalommalP a hős sak gy talál lelki nyugalomra, ha$elad"a korábbi életét& 'imár /ihály a társadalmi közegben megélt

erkölsi, érzelmi, lelki veszteségei elől menek%l ide;&

2Z



- két, egymással ellentétes viszonyban áll# világot a Duna ka+sol"aössze&

- r!g)ny nyitánya a romantikus világké+ egyetemes igényét és távlatát

mutat"a $el, melynek eszköze az embert és sorsát a természet közegébehelyező romantikus természetkultusz& - t!rm)s+!tárá+olás #kairegényében sa"átos keretet alkot& - regény nyit# $e"ezetében aromantika természetélményének sa"átosságai összegezve "elentkeznek&/ár a @aska+u +anorámaszer( tabl#"ának első mondatában meg"elenika romantika két "ellegzetes természetto+osza5 a hegyvonulat és a$olyam& - $ent>lent határ"elölő ellentéte, valamint a mitol#giai utalások9a Duna mint *ster; a lét mitikus sznterévé avat"ák a @aska+ut&

'imár /ihállyal, az egyszer( ha"#biztossal az -l>Duna vidékéntalálkozunk előszörP a )zent Horbála nev( ha"# utasait vezeti át a@aska+un és a többi akadályon& -z !M*o+('ió ban egy másik tá" ismeg"elenik5 bemutat"a az idilli környezetben levő )enki szigetét és aszigetlak#k történetét& - bevezetésben meg"elennek a leg$ontosabbmotvumok, selekményelemek és mindazon szere+lők, akik később aregény történéseit alakt"ák& \gy bukkan $el a szigeten Krisztyán '#dor,aki már a regény ele"én halálba kergeti -li 0sorbadzsit, és aki a regény

végki$e"letét alakt"a& -z e:+ozi# a ha"# els%llyedésével és 'imeamegmentésével ér véget& - onyodalom azzal indul, hogy 'imármegtalál"a -li 0sorbadzsi kinseit a vörös $élholddal "elzett zsákokbanPinnen kezdve a $őhős meggazdagodásának t"át, sikereit, illetve

boldogtalan házasságának történetét ksérhet"%k végig& -thalieszavainak hatására 9„2%*ea önt ne* sze"et%”; 'imár menek%l otthonr#l,tkeresése során következik be a $ordul#+ont az életében5 a )enkiszigetén megtalál"a azt, amit a világban nem ka+ott meg5 .oémi odaad#

szerelmét& Hár a )enki szigetén otthonra lel, egy idő után s#várognikezd a világ után& @v#dik, örökös hazugságban él, a h(ség és aszerelem, a hatalmas vagyon és az igazi boldogság ellentétei közthány#dik& .em tud dönteni Komárom és a )enki szigete között& @ég%l aromantikus regényhagyománynak meg$elelően a megoldást a véletlenhozza el számáraP a Hrazliába k%ldött Krisztyán megszökik agályarabságb#l, meg"elenik 'imár balaton$%redi villá"ában, és le akar"ale+lezni az Farany embertG& - regény t!t#*ont "a a '#dorral val# heves

+árbeszéd, ma"d ezt követően a $őhős öngyilkosságra kész%l& -m!goldást egy váratlan esemény hozza5 Krisztyán 'imár ruhá"ában a

21



Halaton "egébe vész& \gy meg"átszva sa"át halálát, 'imár /ihályvisszatér a )enki szigetére, 'imea +edig $eleség%l megy szerelméhez,Kasukához& - regény be$e"ezése azonban nem szokványos, egyromantikus detektvtörténetbe illő "elenettel, -thalie gyilkossági

szándékával zárul& #kai az utols# $e"ezetben mintegy negyven évvelkésőbb láttat"a a harm#niában, a k%lvilágt#l elzártan élő 'imár /ihálytés salád"át&

- m( s+!r!*l#r!nds+!rében a romantikus hagyománynak meg$elelőenaz !ll!nt)t!+)s !l! érvényes%l& imár @i"ály, a regény $őhőse #kailegárnyaltabb regényalak"a5 $!ll!m! dinamikusan álto+i% a történetsorán& 3ályá"ának szakaszait leginkább erkölsi $ogalmakkal lehetmegragadni5 ártatlanság, b(nbeesés, b(nbánat, megtisztulás& Először atermészetben B a )zent Horbála ha"#biztosaként találkozunk vele& -Dunán a természeti erőkkel szemben az emberek "avára kamatoztat"aleleményességét és bátorságát 9megmenti a ha"# utasait, amikor kitör avihar;& Egy ideig a +énz ksértésének is ellenáll5 nem vesz el az orsovaivámosok megvesztegetésére szánt aranyakb#l, és nem ad"a $el -li0sorbadzsit, "#llehet kinseinek egyharmadát ka+ná mint $el"elentő& -harmadik ksértésnek azonban már nem tud ellenállni& Kasuka$őhadnagy tanására megvesztegeti a hadsereg élelmezéséért $elelős

tiszteket, hogy vizes bzáb#l s%tött kenyeret szállthasson a katonáknak&- vörös $élholddal "elzett zsákokban talált kinseket +edig nem ad"a át

"ogos tula"donosának, 'imeának& /g karrier"e $elvel, erkölsileg egyremélyebbre s%llyed& /egvesztegeti a +énz%gyminisztert, hogy érdekeitérvényesthesse5 segtségével tönkreteszi 'imea gyám"át, Hrazovis-thanázt& - leány hálá"ával visszaél, val#sággal rákényszerti, hogy$eleség%l men"en hozzá& 6ázassága azonban boldogtalan& /iután rátalál

.oémira, kettős életet él, és mindkét nőnek hazudik& Ellenségét,

Krisztyán '#dort megbosátást sznlelve Hrazliába k%ldi, arra számt,hogy a sárgaláz végez vele& /indeközben a világ szemében ő 'imeamegmentő"e, az Farany emberG& -zonban mellette sz#l, hogy $olytonos

b(ntudat gyötri& Krisztyán '#dor visszatérése és $enyegetőzése az a +ont, amikor $elhagy a ké+mutatással, és öngyilkosságra kész%l& #kaiegy romantikus véletlennel megmenti 9a serehalál motvuma;&)zemélyes boldogságát vég%l a világ számára nem létező )enkiszigetén talál"a meg& 'imár az #kori mtosz hősének, /idász királynak

modern kori altereg#"a& 6iába lesz később sikeres, hiába sok "#selekedete, önzetlensége, nagyvonalsága, gondoskodása, hiába

22



kétségbeesett k%zdelme a sikertelenségért, a bukásért, eredendő b(neal#l nins megváltás& /ivel ké+telen a selekvésre, sodr#dik, menek%l,gyötrődik, kettős életet él& /égsem egyértelm(en negatv hős, hiszenk%zdelmei, szenvedése emberivé teszik, +roblémái átélhetőek, érthetőek&

)zim+atikussá, vonz#vá, +ozitv hőssé teszik ellen$elei is& - történetnegatv alak"ainak magatartása, selekedetei "#val erkölstelenebbek,al"asabbak, mint 'imáré, ráadásul nins b(ntudatuk, lelki$urdalásuksem& =tols# visszatérése a )enki szigetére szimbolikus szaktás atársadalommal, a társadalmi sikerrel, karrierrel, visszatérés atermészetes álla+otokhoz& #kai k%lönböző móds+!r!% kel "ellemzihősét, aki nem sarktott, szélsőséges "ellem, hanem benne a +ozitv ésnegatv tula"donságok egyaránt "elen vannak, és aki nem álland#, hanem$olyamatosan álto+ó "#s5 'imár örökös lelki vv#dásait, kezdetbenönmentegető, ma"d önmagát egyre kegyetlenebb%l vádol# té+elődéseit avissza>visszatérő !ls# monológo% "elentik meg, amelyeket mindigvalamilyen természeti "elenség B +l& a vörös $élhold vagy a háborg#Halaton B vált ki& Emellett #kai alkalmazza a "ellemábrázoláshagyományos eszközeit is5 a %&ls# $!ll!m+)st 9az első és az utols#$e"ezetben;, a 's!l!%!d!t!% általi %+!tl!n $!ll!m+)st, valamint a hősta többi szere+lőhöz val# viszonya által, azaz %+!t! is bemutat"a& A+(ró is+onyulása "#s)"!+ nem egyértelm(& #kai elismeri 'imár b(neit,

ugyanakkor $olyamatosan mentegeti hősét, szé+tgeti selekedeteit&3éldául a narrátor sz#használatával élve 'imár nem ello+ta, hanem„*eglelte”, illetve „*agánál ta"totta” -li 0sorbadzsi kinseitP és tettenem b(n, hanem su+án „első *egbotlás”, „első léés” melyet ráadásul„*agá"a +agyott e"őltetn%”.@an azonban 'imárnak egy val#di erkölsi

+roblémán nyugv# selekedete, amelyért a narrátor végigkövetkezetesen eltéli, és az kettős élete&

- r!g)ny n#ala%$ai meg$ormálásában az !ll!nt)t!+)s B 'imea és .oémi alak"ában ugyanakkor az !s+m)ny(t)s > elve érvényes%l& 'imea Baz elérhetetlen, megközelthetetlen Falabástrom>szoborG > a téves t

"elké+e, ahhoz a világhoz tartozik, ahol 'imár megtalál"a az anyagi boldogságot, a társadalmi érvényes%lést, a karriert& /ártrrá, áldozattáazért válik, hogy 'imárt mindvégig $igyelmeztesse b(nösségére5 az alegboldogtalanabb, aki miatt minden történt, s akinek 'imár szerensé"étköszönheti& 'imea áldozatvállalása, kitartása $ér"e mellett,

vállalkozásainak intézése sak $okozzák a $őhős szenvedéseit,k%lönösen azért, mert 'imea sohasem kérdez, nem kvánsi arra, hogy

2



$ér"e merre "árt, mit tett hosszas távollétei alatt& 'imár akkor teszivégérvényesen boldogtalanná, amikor még egyszer, utol"ára, segteniakar ra"ta5 D#di levele lele+lezi ugyan -thalie>t, de 'imárt is& Ez azutols# világi "# selekedet 'imeát, a társadalomban élő embert örök

boldogtalanságba taszt"a& Eszménytésében a $enség és a magasztosság!s+t)ti%ai min#s)gei érvényes%lnek&

=o)mi a természet tiszta és ártatlan világának, 'imár másik én"ének, boldogságának "elké+e& )zé+sége, vidámsága, vitalitása 'imeaellen+#lusává teszi& 'imár hossz ideig vele szemben is lelki$urdalástérez, gy érzi, őt is meglo+"a& .oémi végletesen !s+m)ny(t!tt ala% ,„együtt és össz+angzatban él benne a szűz, a tündé" és a nő”& -lak"ábanaz a rousseau>i +edag#giai gondolat is "elen van, miszerint atermészettel harmonikus viszonyban élő ember eredendően sak "#lehet, hiszen nins társadalom, ami negatv tula"donságokat,gonoszságot ébreszthetne benne& .oémi ugyanakkor romantikus,eszménytett )rt)%"ordo+ó is5 a "#ság, a nyugalom, a szeretet, azegyensly, a szabadság és a boldogság megtestestő"e a regényben& -zidilli és a bá"os !s+t)ti%ai min#s)gekkel eszményti #kai&

At"ali! a regény negatv nőalak"a& K%lső és belső tula"donságai

homlokegyenest ellentétesek& Kezdetben su+án gőgössége t(nik kiPdémonian gonosszá akkort#l válik, miután Kasuka visszautast"aszerelmét& 0selekedeteit a szenvedély mozgat"a& Kv%lről tettetettnyá"asság, bel%lről su+a rosszindulat, gonoszság "ellemzi& -z a t+us,aki sa"át szerensétlensége miatt sak annak ké+es ör%lni, ha másokat isszenvedni lát& Mő ellenségének 'imeát tekinti&

-zt a sar%(tott $!ll!márá+olást, amely a $igurákat sak "# vagy rossz

tula"donságai ala+"án ragad"a meg, "#l meg$igyelhet"%k a regénykevésbé "elentős alak"aiban& Krisztyán '#dor, a kalandor vagyHrazovis -thanáz, a kméletlen kereskedő egyoldalan a rosszmeg"elentőiP 'eréza mama, a )enki szigetére menek%lő, mindenkibensal#dott asszony +edig a "# idealisztikusan meg$ormált ké+viselő"e& -romanti%us !ll!nt)t!+)s tehát a m!ll)%s+!r!*l#% s+int$)n isérvényes%l& 6asonl#an a $őhősökhöz, #kai a k%lső és belső, közvetlenés közvetett "ellemábrázolási tehnikát a mellékszere+lők esetén is

alkalmazza&

27



!r)+a mama "kori Yobinsonként irányt"a a )enki szigetét&6atározott, erős, nemes lelk( asszony, aki ké+es $el%lemelkedni aviszontagságokon, bár Krisztyán gonoszságával szemben ő is tehetetlen&-zért is $ontos személy, mert azoknak az erkölsi és erköls $eletti

értékeknek a ké+viselő"e, melyek ala+vetően 'imár értékrend"ét ismeghatározzák&

- regény mellékszere+lői köz%l kiemelkedik <ris+tyán ódor&ellegzetes romantikus negatv hős& a m( legellenszenvesebbszere+lő"e& Qondolkodását az határozza meg, hogy mivel mindenkial"as, mindenki önző, ezért az ember egyetlen lehetősége, ha mégal"asabb, még önzőbb másoknál& #kai megindokol"a Krisztyán

"ellemének okát 9saládi háttér;, ugyanakkor változásra ké+telengonosztevőnek ábrázol"a& 'imár vele szemben is világi megoldástválaszt5 abban reménykedik, hogy a +énz, a gazdagság megváltoztat"ama"d, ezért k%ldi Hrazliába& Ksérteties visszatérése, s elhatározása,hogy tönkreteszi 'imárt, a $őhős számára végzete betel"esedését "elenti&Krisztyán azonban nem su+án ellen+#lusa a $őhősnek, hanem

+arabolikus $igura, a modern társadalom ké+viselő"e&

,ra+oi's At"aná+ a gyorsan meggazdagodott, vagyonos kereskedő

ala+t+usa& )zámára sak a haszonszerzés a $ontos, nem riad vissza azal"asságt#l sem 9kihallgat"a %zlet$eleit;, mivel azonban ostoba, 'imárkönnyedén besa+"a és tönkreteszi& 'imár alak"ának egyik ellen+#lusa,szere+e, hogy 'imár b(nössége relativizál#d"ék&

<a'su%a, 'imár barát"a és vetélytársa szintén a $őhős alak"át, "ellemétárnyal"a& kos és meg$ontolt, h(séges 'imeához, de nem mentes a

b(nöktől sem& ad"a az ötleteket 'imárnak, melyekkel kezdetét veszi a

$őszere+lő meggazdagodása, ötletei azonban arr#l tanskodnak, hogygyakorlatiassága mások kárára érvényes%l& .eki nins lelki$urdalása,mint 'imárnak, el$ogad"a a világ törvényeit& Kasuka annak atisztesség>tisztességtelenség mezsgyé"én val# egyenslyozásnak aké+viselő"e, mellyel a $őhős is meg+r#bálkozik, de 'imár erkölsiérzéke ezt nem ké+es el$ogadni&

Hár -z arany ember trt)n!tala%(tása ala+vetően m!tonimi%us5 az

események időrendben követik egymást, illetve ok>okozatiössze$%ggésben állnak, a regény szerkezetében meghatároz# szere+et

2



"átszanak a m!tafori%us ss+!f&gg)s!% & - regény egyik köz+onti,vissza>visszatérő meta$orá"a a mben is meg"elenő arany !m!r,amely a történet $olyamán a $őhős álland# "elző"évé válik, ugyanakkor'imár sorsának alakulását a görög /idász király mtoszával is

+árhuzamba állt"a& - meta$ora először az orsovai vám$el%gyelőKasukához intézett levelében t(nik $elP itt a "elentése5 sötét %gyekbenmegbzhat#, megvesztegethető& - gazdaggá lett 'imár /ihályt akenyérszálltás %gyében el"ár# bizottság télete is arany embernekmond"a& - közvélemény "#tékonysága miatt nevezi arany embernek& X"értelemben t(nik $el és egyben tisztul meg a meta$ora a hőssel egy%tt,miután elszán"a magát a $ordulatra5 „2%*á" 0%+ály *ost *á" az %gaza"any e*be", *%dőn *%ndene veszendőben, *%dőn vagyona, be1sülete,*%nt a olyva a szélbe sz!"va.” - mben meg"elenő meta$ora tehát aregény $olyamán " "elentésekkel gazdagodik& )zintén meta$orikusértelemben szere+el a (+ mot(uma a regényben& - Duna összekötőka+os egyrészt a "elké+es helysznek, másrészt a k%lönböző kultrákközött& - Halaton a megtisztulás meta$orá"a& - vzhez ka+sol#d# "a$óaz antik görög lráb#l kölsönzött sorsszimb#lum& - "!lys+(n!% BKomárom és a )enki szigete B szintén meta$orikus értelembenszere+elnek& /eta$oraként értelmezhető a rs f)l"old is, amelykonkrét és átvitt értelemben egyaránt "elen van a m(ben& - vörös

$élhold 'imár lelkiismeretének a meta$orá"a5 amikor az első ksértés éri,„vala*% /e"de #éű 3old v%lágít alá”& -z égitest 'imár élete válságos

+illanatában a halálra sábt# erőként "elenik meg& Ez a meta$ora is "elentésváltozáson megy át5 kezdetben b(nre sábt, később 'imár b(neinek megtestestő"e, ma"d öngyilkosságra késztető hideg sillag,vég%l "# barát, miután .oéminak bevallotta b(neit& /eta$orikusértelemben szere+el a t!rm)s+!t is a regényben& - természet mintigazságot szolgáltat# erő #kai más regényeiben is $elbukkan# motvum&

- természet FbeavatkozásaG azonban nem végzetszer(, inkább az istenigondviselés megnyilvánulása& 'ökéletessége *sten igazságosságának éstökéletességének a "elké+e az emberi társadalommal, a ivilizái#valszemben&

- romantikus hagyománynak meg$elelően a regényben $ontos szere+evan a t!rm)s+!t árá+olásának& - rianás e+iz#d"a annak bizonytéka,hogy a természetnek a selekményben is kuls"elentősége van& -

helysznek lerásában #kai $estői eszközöket alkalmaz, a tá" szinte

28



érzékelhetővé válik, s a ké+i szé+séget kiegésztik a $antázia elemei is&- természet változásai ugyanakkor követik a $őhős lelkének rezd%léseit&

- regényben több !l!s+)l#i n)+#*ont érvényes%l egyszerre& -

szakirodalom elk%lönti a szub"ektv, ob"ektv, illetve semlegesnéző+ontot& - szub"ektv 9mindentud#; elbeszélő a történetre vonatkoz#ismeretei tekintetében $ölötte áll a szere+lőnek, többet tud azeseményekről, amg az ob"ektv elbeszélő e tekintetben alatta marad,kevesebb in$ormái#val rendelkezik& - FsemlegesG történetmondásbanmindkettő hasonl#ké++en tá"ékozott& #kai mindhárom elbeszélőimagatartással él a regényben& -z első $e"ezetekben a szere+lőkmotvumait titok $edi, ob"ektven, kv%lről lát"uk őket5 meg"elenés%kkel,tetteikkel és +árbeszédeikkel t(nnek elénk& -z elbeszélő ugyanakkortöbbet is tud, mint szere+lői, legalábbis a helyzet%kről5 közli +éldáulannak a levélnek a tartalmát, amit az orsovai vám$el%gyelő k%ld'imárral Kasukának& -hogy a természeti közegből a társadalmibaér%nk, meg$ordul a helyzet& -z elbeszélő egyre többet árul el a "ellemek

belső életéről, és sak annyit vagy kevesebbet árul el a történésekből,mint amennyit szere+lői látnak& Előbbire +élda 'eréza mama, ma"d -li0sorbadzsi vallomása, illetve az, ahogy az elbeszélő "ra meg "ra aszere+lők tudatába világt5 belső beszédeiket tár"a elénk& Ezzel

egyide"(leg a lelki indtékok válnak meghatároz#vá a selekménymenetében& -z utols# $e"ezetben az elbeszélő belé+ a regénybe, és ezzelmaga is szere+lővé válik& Ez a semleges néző+ont megval#sulásáteredményezi, hiszen az elbeszélő sz# szerint sak annyit tud, mint egyszere+lő"e&

- regény gy selekmény, mint "ellemábrázolás és stlus tekintetébenromanti%us sa$átosságo% at mutat& - romantikus selekmény$ormálás

"ellemző "egye az eseményeknek kivételes drámai 'somó*onto% batörténő s(rtése& -z arany ember sins h"án az ilyen "eleneteknek&3éldaként emlthet"%k Hrazovis házának, "avainak elárverezését& -megrend%lt nők5 a meghalt kereskedő $elesége és leánya, -thalie,valamint 'imea ninstelen%l, a tel"es reménytelenség álla+otában,kétségbeesve vár"ák sorsukat, amikor mint az égből alászáll# angyal,között%k terem 'imár /ihály, és kider%l, hogy ő vásárolt visszamindent, ma"d $eleség%l kéri -li 0sorbadzsi lányát, és a másik két nő is

visszaka+"a anyagi biztonságát& 6asonl#an hatásos a regény be$e"ezésében olvashat# br#sági "elenet, amelyben a gyilkossági

2L



ksérlet miatt +erbe $ogott -thalie lele+lezi 'imea előtt a )zent Qyörgy>ké+ és a re"tek%reg titkát& 6a a tőr nem vezetett élhoz, most ezzel a

"elké+es tőrdö$éssel áll bosszt a sal#dott lány vetélytársán& -romantika eszköztárába tartozik még a )l!tl!n s+!r!*)nek

megnövelése& - véletlen számlá"ára rhat# selekmény>mozzanatokb#lhiányzik a motiváltság, ugyanakkor alkalmasak arra, hogy $ordtsanakaz események menetén& *lyen a regényben +éldául Krisztyán '#dorhalála, amelyet a balatoni rianás idéz elő& - )enki szigetén berendezettminta$alu a maga minta>közösségével romanti%us utó*ia& -társadalom bármilyen romlott is, az ember nem vonulhat ki belőle& -)enki szigete ugyanakkor k%lönleges, egzotikus helyszn, ami szinténromantikus vonás& - romantika eszköztárába tartoznak a szélsőséges

"ellemek is& -z arany emberben egyaránt találkozhatunk idealizált,eszménytett hősökkel, negatv, démonian gonosz szere+lőkkel ésmeghasonlott, vv#d# hőssel& #kai m(vészetének egyik leg$őbb értékeny!l!5 lebilinselő stlusban, választékosan $ogalmazza meggondolatait& K%lönösen a lerásokban érezhető a romantika hatása, de

+árbeszédeit is a romantikus hagyományok határozzák meg5emelkedettség, retorikusság, ellentétezés& - romantikus m(vek egyikala+vonása, a l(raiság több szinten is "elen van a m(ben& - történeteszményi bonyoltásában, a szerelem motvumában,a "ellemek szint"én

9'imea és .oémi alak"ának meg$ormálásában; egyaránt érvényes%l alraiság, de a részletezett, m(vészi eszközökben gazdagtermészetlerások szintén a lrai m(vekre emlékeztetnek&

J;<A9 @;R A <QBWÍ:\ E@,ER K9A9

)t!l!%

15 =arrá'iós !l$áráso% a trt)n!lmi r!g)ny!n25 A trt)n!l!m mint r!g)nyt)ma35 0#st(*uso% a trt)n!lmi r!g)ny!n45 A trt)n!tala%(tás a trt)n!lmi r!g)ny!n5 A+ !l!s+)l)s id!$! )s a+ !l!s+)lt id# a trt)n!lmi r!g)ny!n

- trt)n!lmi r!g)ny közé++ont"ában valamely "elent megelőző kor

társadalma, gondolat> és érzésvilága áll& - $eldolgozott történet lehetval#ban megtörtént vagy elké+zelt esemény, szere+lői szintén val#s

2O



történelmi $igurák vagy $iktv alakok& - történelmi regény "ellemzői5 atörténelmi hitelességre val# törekvésP korh( ábrázolás, a kork%lsőségeinek 9ruházat, beszédm#d; és gondolkodásm#d"ánakmeg"elentéseP az előtérben meg"elentett néhány szere+lő sorsába s(rti

a háttérben marad# széles rétegek életét&#kai 1O8U>ben rta A %#s+(D !m!r fiai m( történelmi regényét& -m( témá"a az 1O7O>as $orradalom és szabadsághar eseményei, az aztmegelőző és utána következő időszak& - regényt a szabadsághare+oszaként emlegetik& -z eseményeket #kai egy háromgyerekesarisztokrata salád, a Haradlay salád történetén kereszt%l láttat"a& - m(első részében a salád belső élete, a másodikban a szabadsághareseményei ker%lnek előtérbe B gy $on#dik össze val#ság és $iki#& Hár$elt(nnek a szabadsághar eseményei 9a bési $orradalom kitörése, amagyar +arlamenti k%ldöttség márius 1>i bési látogatása, a bésimunkáslázadás leverése, az 1O7U& á+rilis 8>i isaszegi sata, Hudavárostroma, a világosi $egyverletétel, 6aynau kegyetlenkedése;, a regénynem ny"t"a annak hiteles, széles kör( ábrázolását& - regényben alóság)s fi%'ió szervesen egybeolvad& - szere+lők között találunk történelmialakokat 9Qörgey -rtr, /észáros Názár honvédtábornagy,had%gyminiszter, 6enzi Na"os budai vár+aransnok, Kleinheinz

ános ;& - Haradlay $ik megra"zolásához sokan szolgáltak mintául,Sdön $igurá"ában Heöthy Sdön kormánybiztos, *rányi Dániel +olitikusélettörténete és "ellemvonásai $igyelhetők meg, Yihárdéban +edigNenkey századosé és Desse$$y Na"osé& Haradlaynét $őként édesany"ár#lmintázta #kai, de a hősszv( anya alak"a az egykori tud#stásokban isgyakran $elt(nt& - mellékalakok köz%l Hoksa Qergő Y#zsa )ándorralmutat rokonságot&

-z utols# $e"ezet 90ús+ ) múla; a m( megrásának ide"én "átsz#dik&\gy ka+sol"a össze #kai a szabadsághar ide"ét sa"át korával5 ha aszere+lők 9Haradlayné, Sdön, Yihárd; élnek, akkor a kor eszméi Baszabadsághar és $%ggetlenségB sem +usztultak el& 'örténelmiaktualitást hordoz a $%ggetlen nemzeti hadsereg sz%kségessége is&

- m( id#%!+!l)se ala+vetően a linearitás elvére é+%l, történetalaktásátaz oksági viszonyok szervezik, megszerkesztésében +edig sa"átos

narrá'iós !l$árás érvényes%l5 az elbeszélő nem mond"a el azeseményeket az ele"étől a végéig, hanem erősen válogatva& Egyeseket

2U



sak megemlt, másokat tel"esen az olvas# ké+zeletére bz, és vannakolyanok, amelyeket a+r# részletezéssel ad elő& - történet több szálon$ut, romantikus m#dszer a selekmény nagy som#+ontokban, drámai

$!l!n!t!% ben val# össze$ogása, melyek mindig rendkv%l kiélezettek&

-z elbeszélő egy>egy "elenetet a végső $esz%ltség +illanatáig $okoz,ma"d hirtelen abbahagy"a, és belekezd egy másik történetszálba& -zegész regény kom+ozi#"ára az erős szembeálltások, %ontras+to%

"ellemzők5 $elemelő és megnevettető részletek követik egymást&

- m( selekményét elindt# és azt mindvégig meghatároz# nagy"elenetis többszörös ellentétet s(rt magába& .emesdombon, a Haradlay saládkastélyában a vendégek mulatnak, a nagyhatalm és dsgazdag örökös$őis+ánt, Haradlay Kazimirt %nne+lik, miközben ő egy másik terembenhaldoklik, s végrendeletét diktál"a $eleségének& .em a saládvagyonár#l rendelkezik, testamentuma három $ia további +álya$utását ésa $elesége sorsát szab"a meg& Yendelkezése szerint Vdn magas rangdi+lomataként, Ri'"árd katonatisztként, esetleg hősi halottként, J!n#$őhivatalnokként szolgál"a a salád érdekeit, $olytassa az a+aiélkit(zéseket, $elesége +edig hat hét mlva men"en nő%l a vármegyeadminisztrátorához 9helyettes $őis+án;, Yideghváry Henéhez& HaradlayKazimir, a kőszv( ember belesz#l a "övőbe, él"a a történelmi haladás

$eltart#ztatása5 F- $öld ne mozog"on, hanem áll"on&G Haradlayné, azaddig h( és engedelmes nő, a halál +illanatában $ellázad, slyos$ogadalmat tesz *stennek, megesk%szik, hogy mindenben az ellenkező"ét$og"a selekedni5 F&&&én $ogadom, és esk%szöm előtted, hogy mindezenrossznak, amit ő végleheletével +aransolt az ellenkező"ét $ogomtel"esteni teelőtted!G

,aradlay @ari! további élete k%zdelem a végrendelet ellen& - har az

özvegy és a halott között látsz#lag a $iaikért $olyik, de val#"ában amaradiság erői 9Haradlay Kazimir, Yideghváry Hene; és a társadalmi> +olitikai haladás, a nemzeti $%ggetlenség ké+viselői 9Haradlayné;ker%lnek szembe egymással& Haradlayné a regény nagyobb részébennem szere+el, de hatása minden%tt "elen van, az ő személye tart"a összea selekmény szerteágaz# szálait, amelyek a három Haradlay $i sorsátkövetik nyomon& 6árman soha ninsenek egy%tt, t"uk össze>összetalálkozik, ma"d "ra szétválik& - legidősebb $i, a 27 éves

Haradlay Sdön már $él év #ta követségi titkár a szent+étervári áriudvarnál& Yagyog# karrier, előkelő házasság vár rá& 4rzéketlenség,

27Z





beleegyezését a házasságba& -ny"a őt könyörgő szavakkal $ordt"avissza t"ár#l, arra kéri, hogy legalább Sdön két $iát koldulni neenged"e& enő erre darabokra té+i kinevezési oklevelét, srva borul any"aölébe, követi őt /agyarországra, s elindul végzete $elé& Haradlayné

legkedvesebb gyermekét nem engedi a hartérre, halálát egy végzetesnévsere okozza&

- regény be$e"ezése számos megle+ő $ordulatot hoz& - világosi$egyverletételt 91O7U& aug& 1&; követően Sdönt letart#ztat"ák, enő B hogy megmentse salád"a boldogságátB Sdön helyett "elenik meg avésztörvényszék előtt& \gy lesz a sendes, visszahz#d# legkisebb $ib#la salád mártr"a, igazi hős& )orsa emberi értelemben tragikus 9hiszenszerelméről és életéről is lemond;, áldozata viszont $elemeli, naggyáteszi alak"át&

Yihárd szintén a +esti haditörvényszék $oglya, rá is a vér+ad, a halálostélet vár& 4letét vég%l 3lankenhorst -l$onsine menti meg öntudatlanul,aki é++ kivégzését s%rgeti, 6aynau azonban mind a százhsz vádlottnakmegkegyelmez, s valamennyit szabadon bosát"a&

- be$e"ezésben der%l $ény arra is, hogy 3lankenhorst -l$réd vagyona és

végrendelete iránytotta a 3lankenhorst hölgyek gy(löletét NiedencallEdit és a Haradlayak ellen& - szere+lők sorsát tehát két titkoltvégrendelet irányt"a a m(ben& - 6sz év mlva m( $e"ezetben az r#elvarr"a a meseszálakat, 3alviz Károly és 3lankenhorst -l$onsinetovábbi sorsár#l értes%l az olvas#&

#kai a regény alak"ait selekedeteik által teremti meg, a szere+lőket$őként t!tt!i% $!ll!m+i% & \gy tárul elénk Sdön és Yihárd hazaszeretete,

Edit szerelme, -l$onsine gonoszsága, enő hősiessége, Haradlayné lelkinagysága& -z r# végletesen szembeállt"a a szere+lőket, a +ozitvszere+lőket eszményi magasságba emeli& /eg$igyelhető a +árhuzamos!ll!nt)t!+)s 9+l& -l$onsine elhagy"a gyermekét, Edit be$ogad"a aztP Editmegmenti szerelme életét, -l$onsine enő halálát okozza; és a szere+lők!s+)d általi $!ll!m+)se is& Erre legszebb +élda Haradlayné Yihárdhozintézett kérlelő szava, melynek hatására hazatér& Ezen kv%l amind!ntudó !l!s+)l# Bhelyzeténél $ogvaB szintén segt a

"ellemalkotásban&

272







mellé rendelt életké+ek sorozata& An!%doti%us !l#adásmód alattelsősorban az élőbeszédszer(séget ért"%k& ellemző rá az erőtel"esszerzői "elenlét& -z anekdotikus elbeszélések harmadik sa"átossága azan!%doti%us $!ll!márá+olás, illetve az an!%doti%us $!ll!m!% & Ez

esetben egy>egy szere+lőt egy>egy rá "ellemző sattan#s történetsegtségével mutat be a szerző&

-z anekdotikus elbeszélés egyik re+rezentatv +éldá"a /ikszáth Kálmán,!s+t!r'! ostroma m( regénye& - regény ala+ötlete egy anekdotábaillő történet5 a szerző elmondása szerint egy kedélyes adomázgatássorán találkozott 3ongráz *stván gr#$ történetével&

- m( f!l)*(t)sére az an!%doti%usság "ellemző& .égy részből áll,minden egység közé++ont"ában egy>egy anekdotával& -z r# lassan,kör%lményesen, messziről indt"a a selekményt& - helysznmeghatározása szintén anekdotikus5 a történet szerint a kuruszabadsághar leverése után a 6absburgok várrombol# bossz"át#l

.ede vára azon a men menek%lt meg, hogy kastély, holott val#di várvolt, bástyákkal, $elvon#kkal, toronnyal, tömlöel, ká+olnával, $öldalatti s%llyesztővel& - sznhely bemutatása elnagyolt, az r#t "obban$oglalkoztat"a a környék mondavilágának, babonás hiedelmeinek

sa"átos, az ősi mltat idéző hangulata& -z e:+ozi#banmegismerked%nk a $őhőssel, 3ongráz *stván gr#$$al, aki Fbár elöl volt aszeme, mégis hátra$elé látott, mint a arink# a magáévalG& Mura, k%lön,Fkésőn sz%letettG ember, rögeszmés h#bort"ainak élő $igura, aki nemakarta tudomásul venni az idő mlását& )zámára a 1L& században megálltaz idő, egy régmlt kor szokásai szerint rendezte be életét& *gazianekdotába illő $igura, aki várrnőt is +énzért vett magának5 egy vidékiirkuszigazgat#t#l hatszáz $orintért megvásárolta Donna Estellát, aki

remek%l "átszotta szere+ét& - kör%lötte levő ingyenélőknek katonairangot adott, és mindenna+i életét a lovagi szokások és szertartásokszigor rend"e határozta meg& - $őhős bemutatása után a m( egy "abbanekdotával $olytat#dik5 a Hehenzy bár#k történetével& HehenzyKároly, akit a+"a elkergetett, .ede várában +r#bál szerensét, sF$ela"ánl"a ősi kard"átG 3ongráz *stvánnak& Elsábt"a Estellát, amisorsdöntő események sorát indt"a el& 3ongráz ki akar"a végeztetni, deEstella sellel kiszabadt"a a börtönből, és Heszterebányára szöknek&

3ongráz az ősi szokások szerint kiadatásukat kéri, mivel azonbanköveteit kinevették és elzavarták, a gr#$ másna+ megindt"a hadait

27



Hesztere ellen& - második részben megszakad a selekmény eddigiszála&

- történet Csolnán $olytat#dik, és a közé++ontban -+olka tragikus

története áll& -+olka története által egy "abb társadalmi réteg, a +olgárság ker%l bemutatásra& - három 'rnocski $ivér története isanekdoták soráb#l áll5 a testvérek köz%l ketten meggazdagodnak ésgy(lölik egymást, orvos $ivér%k meghal, -+olkát +edig B nemmeggyőződésből és szeretetből, hanem a +letyka megsz%ntetése él"áb#l

B $elváltva nevelik& -mikor kider%l -+olka és 'rnocski /iloslac, azaz'arn#zy Emil szerelme, -+olkát elzavar"ák, aki végsőkétségbeesésében öngyilkosságra kész%l& *tt ka+sol#dik össze a kétselekményszál& Hesztere elöl"ár#i tszként a"ánl"ák $el -+olkátEstelláért serébe&

- harmadik rész közé++ont"ában egy "abb anekdotikus történet,3ongráz és -+olka ka+solata áll& - gr#$ viselkedése a lánnyalszemben a ki$ogástalan lovagé5 eláraszt"a minden "#val, örökbe akar"a$ogadni& -z örökös rettegés, hogy elvehetik tőle, megrendti a gr#$ot&?lla+ota egyre romlik, elmé"e megbomlik, beteges vzi#i, halluinái#itámadnak&

- regény utols# részének közé++ont"ában 3ongráz halálának éstemetésének kör%lményei állnak& /iután 'arn#zy Emil serébe-+olkáért visszaszolgáltat"a a gr#$nak az időközben megöregedett ésmegsnyult Estellát, 3ongráz nem talál"a a helyét, és tudatosan kész%la halálra& @égrendelkezése szintén anekdotába illő5 utols# kvánsága,hogy a hari szokásoknak meg$elelően a lován %lve temessék el& - m(

be$e"ezése nem komikus, inkább a tragédia sznezi át az utols#

"eleneteket& - gr#$ot vég%l nem a lován %lve, hanem hagyományosan asaládi kri+tába temetik el& Ezzel a szerző azt sugall"a, hogy a "elennelés a "övővel szembenézni nem ké+es embereknek nins hely%k a 1U&század végének +olgári világában&

- regény trt)n!tala%(tása m!tonimi%us, az események időrendbenkövetik egymást& Emellett "ellemző rá a m!tafori%usság is5meta$orikusnak tekinthetők a "ellemek, akik két társadalmi rétegből

ker%lnek ki& /ikszáth a századvég "ellegzetes társadalmi rétegének, adzsentrinek két t+usát ábrázolta& Pongrá'+ az Fri Don ui"oteG

278



t+usának megtestestő"e& - m( értelmezői nem véletlen%l állt"ák +árhuzamba 0ervantes hősével& Don ui"ote és 3ongráz *stván gr#$között sok közös vonás $edezhető $el& /indketten hátat $ordtanak a

"elennek, meg$eledkeznek az időről és egy rég let(nt világ

hagyományaihoz és ideál"aihoz ragaszkodnak& 0ervantes hőse alovagregények világát val#ságosnak hiszi, és világboldogt# nagyeszmékért k%zd5 a nők, az árvák és a szegények védelméért száll skraegyed%l& 3ongráznak ninsenek világmegvált# él"ai, ő sa"áth#bort"ainak köz+ont"a& .yugodtan éli a maga k%lön, h#bortos életét,és ebben inkosa az egész vármegye& - regény visszatérő kérdése, hogy

bolond volt>e 3ongráz *stván& - kérdésre az r# nem ad egyértelm(választ, bizonytalanságban tartva gy az olvas#t& /ikszáth kv%lrőlszemléli hősét, nem azonosul vele, de nem tagadhat meg tőle némirokonszenvet, mert a gr#$ nemsak más, hanem k%lönb is, mint akörnyezetében élő dzsentrik többsége&

@ele szemben a ,!"!n'+y áró% B a+a és $ia B az Fri svihákGmegtestestői, az egyéni tula"donságaikban is lez%llött, elszegényedett ésélősködővé vált, de a régi ri élet$ormához görsösen ragaszkod#dzsentri t+usai&

- regény nem tel"esti be a m keltette olvas#i elvárásokat, a $őhős nemostromol"a meg Heszeterét& - m(re "ellemző az an!%doti%usárá+olásmód5 a selekmény anekdoták soráb#l tevődik össze,anekdotikusak a "ellemek B köz%l%k kiemelkedik 3ongráz, aki egyike/ikszáth k%lön hőseinek, és anekdotikus az előadásm#d is& - regényreaz élőbeszédszer(ség "ellemző5 az elbeszélő $olyamatosan véleményt$ormál a történtekről, közmondásokkal minőst és a hétközna+ikommunikái#ra "ellemző ki$e"ezéseket iktat be m(vébe&

A REAL9BA REN=X@óri'+ Wsigmond Bárarany

)t!l!%

1& @al#szer(ség és $iki# a realista regényben

2& /eta$orikus történetalaktás a realista regényben

27L



& /etonimikus és meta$orikus történetalaktás egy realistaregényben

7& .arrái#s el"árások a realista regényben& \r"on értekezést, amelyben bemutat egy realista regényt

8& - "ellemábrázolás el"árásai egy realista regényben- r!ali+mus elnevezése a latin FrealisG 9val#ságos; ki$e"ezésből ered&Elméletr#i mindenekelőtt a társadalmi berendezkedésre, az emberektársdalomban el$oglalt helyére $igyeltek, vagyis az embert társadalmilényként vizsgálták& -z irányzat a társadalmi és természeti val#ságotob"ektvnek és megragadhat#nak tételezte, és a val#ság minél tel"esebbábrázolására tett ksérletet& /ivel az egyedi helyett a törvényszer(t, azáltalánost akarta megragadni, ti+ikus helyzetek, ti+ikus események ésti+ikus "ellemek megalkotására törekedett& - realista irodalomala+vetően +r#zairodalom& .é+szer( m($a"a a regény&

- r!alista árá+olásmód az irodalomban mindenekelőtt abban áll,hogy a szerző a társadalmi>történelmi viszonyok részletes ra"zát ny"t"a&- realista regények egyben társadalmi r!g)ny!% is5 benn%k az egyénsorsa össze$on#dik a társadalmi>történelmi kör%lményekkel, közé"%kértve a kor szellemi arulatát& - realista regények visszatérő t)má "a az

eltérő értékrendek %tköztetése& - selekmény általában egy>két évtörténéseit öleli $el, és $öldra"zilag m!g"atáro+ott t)r!n és trt)n!lmiid#!n B általában a szerző korában vagy közelmlt"ában "átsz#dik& -selekmény menetét l!(ráso% szakt"ák meg5 a szere+lők a+r#lékosk%lső és belső bemutatása, illetve a helysznek részletes ábrázolása&Ennek köszönhető a viszonylagos 's!l!%m)nyt!l!ns)g& Qyakori, hogy aszerző $élbehagy"a hőse történetét, nem zár"a le sorsát, amivel aval#szer(ség illzi#"át erősti& - realista regények $!ll!m!i átlagosak,

nem kivételesek, hősiesek& - szere+lők t+usok, azaz so+ort"ellemek5azonos társadalmi helyzet( emberek megtestestői& ?rnyaltabbak, mint aromantika $ekete>$ehér alak"ai, ezért erkölsileg nem könnyen télhetőkmeg& - történet gyakran a hős "ellem$ordulatával ér véget& -z !l!s+)l#korántsem mindentud#P néha többet, néha kevesebbet tud hősénél&6angnemében semleges, nem télkezik, hanem tárgyilagosságratörekszik, hőseit is kv%lről szemléli&

- trt)n!tala%(tásra a metonimikusság és a meta$orikusság egyaránt "ellemző, a selekmény nem véletlenekre, hanem ok>okozati

27O



össze$%ggésekre é+%l, és az események kronologikus sorrendbenkövetik egymást, ugyanakkor regényszervező elvként m(ködnek ameta$orikus össze$%ggések is& - m!tonimi%us !l!s+)l)s az e+ikábanolyan oksági meghatározottság történetmond# $ormanyelvet "elöl,

amelyik a $iki# világát val#szer(nek láttat"a, a val#sághoz hasonl#m#don B azaz követve az események időrend"ét > beszéli el& -metonimikus $ormanyelv meghatározza az elbeszélésegységekegymáshoz val# ka+sol#dását, ok>okozati viszonyba állt"a az elbeszélteseményeket, és ki"elöli a +r#zavilág értelmezési lehetőségeit& -m!tafori%us !l!s+)l)s ezzel szemben olyan $ormaelvet "elöl aze+ikában, amelyik $elszámol"a az elbeszélés $olyamatosságát,töredékesebb, ugyanakkor szövegszer(bb +r#zavilágot hoz létre&Mellazt"a a történet ok>okozati össze$%ggésrendszerét, és más$a"ta Bismétlésen, hasonl#ságon, azonostáson vagy utaláson ala+ul# Bszövegszervező el"árásokat helyez előtérbe& -z "t# +r#za+oétikaiel"árások következtében visszaszorul a történet, és előtérbe ker%l aszövegszer(ség, az elbeszélés m#d"ának, miként"ének a szere+e&

- magyar realista e+ika egyik kiemelkedő alkotása /#riz CsigmondBárarany m( regénye& - )árarany /#riz első regénye& 1UZU>ben$olytatásokban közölte a .yugat, ma"d 1U1Z>ben könyv alakban is

meg"elent& /eg"elenését követően /#rizot a magyar +r#zamegre$ormál#"aként %dvözölték, az irodalmárok a regényt -dy Endre -magyar =garon m( verse e+ikus +ár"ának tekintették&

- regény t)má$a a $őhős, 'uri Dani k%lönös karrier"ének5$elemelkedésének és bukásának bemutatásán kereszt%l a mostohakör%lmények között elsikkad# né+i tehetség sorsa&

- realista ábrázolásm#dnak meg$elelően alós+!rDs)g )s fi%'iókettősségére é+%l a regény& - 's!l!%m)ny id!$! nins +ontosankörvonalazva, de $eltételezhető, hogy történelmi időben, a szerzőkorában, azaz a századelőn "átsz#dik a történet& Erre utal a $elidézetttörténelmi háttérP a szerző emltést tesz a mintegy kétszáz évvel azelőtttörtént eseményekre, a kuru szabadságharra és a )zatmári békekövetkezményeire& - regény egy sz(k év történéseit mutat"a be&0selekményvezetése lin!áris, bár az első rész végén megszakad a

történet elbeszélése, a második rész történései néhány h#na++al későbbindulnak& - megszaktást a történet ide"e is "elzi5 az első rész történései

27U



tavasszal, a második részé télen "átsz#dnak& - selekmény ide"e gym!tafori%us értelmet ka+& - tavasz 'uri Dani nagyszabás terveinekidőszaka, a tél a tes+edésnek, a éltalanságnak, a tétlenségnek az ide"e&- regényben $elt(nő a "elen ide"( elbeszélés, a regény végén viszont a

végzetszer(ségre val# hivatkozás a mtoszok időtlenségét sugall"a&- realista regényhagyománynak meg$elelően a )árarany nemrendelkezik a romantikus regényekhez hasonl#, szerteágaz#, több szálon$ut# selekménnyel& - regényre az elenyésző selekmény ellenére am!tonimi%us trt)n!tala%(tás "ellemző, a kevés esemény időrendbenköveti egymást& /ltra val# utalást sak annyit tartalmaz, amelyelengedhetetlen%l sz%kséges a $őhős személyiségének megértéséhez& -regény t)rs+!r%!+!tében szintén meg$igyelhető a alós+!rDs)g )s afi%'ió kettőssége& - történet "!lys+(n! egy $iktv, al$öldi $alu, Kiskara,de a történelmi háttér, valamint a nyelv"árási elemek 9északkeletinyelv"árás; arra utalnak, hogy a Károlyi gr#$ok birtokán, azaz )zatmármegyében "átsz#dik a regény& - regényvilágban Kiskara a Karay gr#$ok

birtoka, amelynek nyolezer holdas határáb#l sak hatszáz a +arasztoké&- hatalmas birtokot Yák#zi elárulásáért ka+ta "utalmul a gr#$i ős& -

+rotestáns $alusiakat a katolikus gr#$ az -kaszt#$a>+usztára (zte, a $alut +edig sváb $öldm(vesekkel tele+tette be& *nnen ered, hogy a +arasztok

lelkében az isten$élelem mellett máig ott él az rgy(lölet& - $alu életeegyszer(, megszokott, változatosság nélk%li, az ősöktől örökölthagyományokhoz igazod#& 'avaszt#l őszig $olyik az elkeseredett har a$ölddel a mindenna+i kenyérért, és ezt a harot is a századok alattki$e"lődött szokás diktál"a& -z elbeszélő tehát egy olyan világot tárelénk, amelyben a hagyományőrzés nem erény, hanem a haladás gátl#"a,és amelynek szokásai, életvitele, gondolkodásm#d"a a "övőbetekintéshelyett a mltat idézi&

Ebbe a mozdulatlan világba hoz változást a regény f#"#se, 'uri Dani,aki merészsége és rátermettsége révén a $alu legm#dosabb gazdá"a lesz&Meleség%l veszi 'akás Erzsit, a $alu egyik első gazdá"ának a lányát, ésmár házassága első évében val#ságos $orradalmat visz véghez& -za+#sát#l ka+ott 'isza>öntéses $öldbe re+ét vetett, a következő évbenká+osztát %ltetett, s ezáltal B a $alusiak megdöbbenésére B hatalmasvagyonra tett szert& /inden évben "abb és "abb győzelmet arat az ősi

beidegződéseken, a babonás megszokásokon tllé+ni nem ké+es$alusiakon& - gazdák irigykedve nézik gyara+odását, de annál nagyobb

2Z



a sikere az asszonyoknál a $iatalembernek& - minden tekintetbentörekvő, ambii#zus 'uri Dani az asszonyokra gyakorolt személyesvarázsáb#l is hasznot tud hzni& -lig négy esztendős házas, amikoregyszerre sak sz(k lesz neki a kiskarai határ, már nem elégti ki az az

élet, amelyben korábban örömet talált& 'öbbet akar, a gr#$i uradalomb#lszeretne $öldet h#dtani magának és $alu"ának& 'ervét a gr#$némegh#dtásán kereszt%l szeretné val#ra váltani& Dani eléri ugyan él"át,a regény mégsem diadallal, hanem tragédiával zárul& El+usztt"aszerelmi vetélytársát, Karay Nászl# gr#$ot, és agyonlövi a gr#$segtségére siető 'akás Qyurit& )orsa ezáltal meg+esételődik, azelkövetett b(nökért b(nhődnie kell 9val#szn(leg $elakaszt"ák;& -realista ábrázolásm#d sa"átossága, hogy a regény vége nyitott marad,amivel a val#szer(ség érzetét erősti az r#&

uri ?ani tehetséges, értelmes, szorgalmas, munkaszerető ember&-mbi#zus, kitart#P tragédiá"át elsősorban a gr#$i salád által ké+viselthatalommal és a $alu értékrend"ével val# szembeker%lése, illetveösztönisége okozza& Hukásának azonban re"tettebb okai is vannak5 azigazi indok Dani kitörési ksérlete és a +araszti sors könyörtelenszortása közötti ellentmondásban re"lik& Dani saládi élete sem boldog&/agánéleti kon$liktusainak egyik oka a kommunikái# hiánya& -

szere+lők val#"ában nem kommunikálnak egymássalP a regényben a beszéd, a nyelv nem az egyetértés, az in$ormái#> és ta+asztalatsereeszköze, nem az érzelemki$e"ezést szolgál"a, a szere+lők leg$el"ebb sakmegse"tik egymás érzéseit& - szavak itt +uszttásra szolgálnak, aszitkoz#dás, a veszekedés, a káromkodás, a kibeszélés eszközei& -)árarany hőse $olyamatosan a sorssal, illetve istennel állt"a szembemagát& - regény világa eszerint isten rosszul berendezett világaként

"elenik meg, a szere+lők sorsukat *stentől kérik számon, aki a regény

saknem minden oldalán meg"elenik, mind a szere+lők, mind azelbeszélő sz#lamában& Meleségével val# is+onya sem mentes akon$liktusokt#l& Ka+solatukat ts(%ú %onfli%tus "ellemzi& -kon$liktus megnyilvánul társadalmi szinten 9Dani egy szegényna+számos $ia, mg Erzsi egy m#dos nagygazda leánya;, lélektaniszinten 9Dani re$ormátus, Erzsi r#mai katolikusP Dani törekvő, Erzsivisszahz#d#; és szimbolikus szinten 9ka+solatuk a $ér$i és a nő örökkon$liktusát mutat"a5 Dani birtokol, Erzsi bezár;& 'uri Dani $!l%)*!s

"#s szimbolikusságát már a m( me is "elzi& - $őhős meg$ormálásábana naturali+mus "atása $igyelhető meg& Eszerint az ember sorsát

21



biol#giai adottságai és társadalmi kör%lményei alakt"ák& )zinténnaturalista vonás 'uri Daniban az ösztöniség hangslyos "elenléte& Daniselekedeteit, gondolatait a sze:ualitás, a birtoklásvágy és agyilkolásI+uszttás ösztöne irányt"a& - szerző $őhőséhez val#

viszonyulását a távolságtartás határozza meg& /#riz nem azonosulhősével, kv%lről szemléli, nem véleményezi, illetve értékeli tetteit& Daniszemélyiségének megtélését az olvas#ra bzza&

Yealista sa"átosság a regényben, hogy a s+!r!*l#% inkább t(*uso%'so*ort$!ll!m!% , mint egyéntett hősök& Eszerint 'uri Dani azönteremtő, törekvő Ember megtestestő"e, aki alaktani akar"a sorsát&Danival szemben Erzsi a sorsába belenyugv#, azon változtatni nemszándékoz# ember t+usa& - gr#$né az életunt, éltalan dzsentriké+viselő"e, mg Hora a szé+ségéből hasznot hzni szándékoz# modernember meta$orá"a&

- naturalizmus hatása $igyelhető meg a m!ll)%s+!r!*l#%m!gformálásá ban is5 a Dani környezetében élőknek sak a negatvvonásai vannak kiemelve& - $alusiak irigyek, érzéketlenek, durvák,egoisták, nem tart"ák tiszteletben az emberi ka+solatokat,selekedeteiket a bossz és az ösztönök irányt"ák&

- metonimikusság mellett a regény egyik $ő szervező elve am!tafori%usság& /ár maga a '(m meta$oraként $unkionál& 0m ésszöveg szoros ka+solatban vagy egymással& - sár visszatérő motvuma regényben, mindvégig azonos "elentésben szere+el& Qyakran $ordul előa $őszere+lő sz#lamában& Dani a sarat vagy önmagára vonatkoztat"a9„4e "ongy vagyo#, de sá" vagyo#”;, vagy másokat 9+l& a $eleségét vagy'akás Qyurit; minőst vele& - meta$orikus m "elentése a regény

végén körvonalaz#dik& -z utols# gondolatokkal ka+solatban nemegyértelm(, hogy szere+lői vagy elbeszélői sz#lamr#l van sz#& „0% azélet5 á". 6s az e*be" benne5 ("any a sá"ban. % +át a bűnös, +a ebbőlaz a"anyb!l se**% se* lett5 %5 (z 7sten, a#% ne* 1s%nált belőle

se**%t.” - sárarany összetett sz# első tag"a a lehz# erőt, a $alu világát "elenti, ugyanakkor vonatkozhat 'uri Dani negatv én"ére is& -z arany atehetség, a kiemelkedés, valamint a $őhős +ozitv én"ének a ki$e"ezésétszolgál"a& - hagyományos értelmezések szerint a sárarany tehát az az

érték, ami sárként használ#dik el az emberi élet t"ainP a tehetség, amelysemmivé válik, ha nem tud kibontakozni, ha a környezet hnárként

22



magához hzza& )zintén meta$oraként értelmezhető a selekmény"!lys+(ne, Kiskara, a gazdasági>társadalmi>szellemi szem+ontb#legyaránt elmaradott $alu, amely egyrészt 'uri Dani $eltörekvésiksérletének helyszne, másrészt a századelő magyar +araszti

társadalmának meta$orá"a& .emsak a történet helyszne, hanem as+!r!*l#%"+ %a*'solódó t!r!% is meta$orikusak& 'uri Daniélet$el$ogásának a nylt tér $elel meg, erre több utalás is történik aregényben 9+l& „j!l esett ne#%, +ogy #%já"+atja *agát az 7sten szabad

/öldjén”;& Ezzel szemben $eleségéhez, Erzsihez a zárt tér ka+sol#dik5 aház, a szoba a konyhaP ezt szeretné megtartani és ide szeretné bezárniDanit is&

Hár a regényben elsősorban a mindentud# elbeszélői néző+ontérvényes%l, erre utalnak +éldául a belső monol#gok, sok esetben nemdönthető el +ontosan, hogy ki a beszélő& - szabad $%ggő beszédalkalmazása gyakoriságának köszönhetően az elbeszélői és szere+lőisz#lamok gyakran összemos#dnak, a néző+ontok összeolvadnak&

@;R9W WB9@8=? AW 9BE= 0CA @VV

9nt!rt!Mtualitás a 2G5 s+á+adi !l!s+)l)s!n

)t!l!%

15 A r!g)ny 5 s+á+adi álto+ata25 El!s+)l# )s !l!s+)l)s is+onya a 5 s+á+adi !*i%áan35 ragi%omi%us "#s !gy tanult !*i%us al%otásan45 @!tafori%us trt)n!tala%(tás a r!alista r!g)ny!n

5 A %lass+i%us mod!rn r!g)ny5 @!tonimi%us )s m!tafori%us trt)n!tala%(tás !gy r!alistar!g)ny!n

75 K#"#s )s m!ll)%s+!r!*l#% is+onya !gy 5 s+á+adir!g)ny!n

F5 A r!alista r!g)ny/5 9nt!rt!Mtualitás a 5 s+á+adi !*i%áan1G5 A $!ll!márá+olás !l$árásai !gy r!alista r!g)ny!n

2



-z interte:tualitás s+!g%+is)get, s+!g%+ttis)get "elent& - latineredet( elnevezés az 1U8Z>as években ter"edt el, elsősorban a

+osztmodern irodalom sa"átosságaként tárgyalták, de val#"ában mindigaz irodalom "ellemző"e volt& -z interte:tualitás k%lönböző szövegek

között $elismerhető ka+solat, élzás, utalás, rá"átszás, esetlegazonosság& *rodalmi "elenség, melynek következtében az "abb m(vekolvasatát mindig a korábban olvasott szövegek ala+ozzák meg&'ekinthető szövegek +árbeszédének, melynek során a szövegek egymástértelmezik, " "elentéseket hoznak létre& -z egyik szöveg utal a másikra,a be$ogad# eszébe "uttat"a, $elidézi azt, gyakran a szerzői szándékt#l$%ggetlen%l is&

-z interte:tualitás értelmezhető szövegalkot# el"árásként is, valamelym(be sz# szerint vagy élzásszer(en beé+tett másik szöveg&

'+usai nehezen k%lönthetők el, a megk%lönböztetésnek ninsenek +ontos kritériumai& .éhány $a"tá"ának elnevezése olykor szinonimánakis tekinthető& Neggyakrabban elő$ordul# $a"tái5 idézet 9sz# szerinti vagytartalmi;, mott#, élzás, utalás, rá"átszás, $el%lrás vagy +alim+szeszt9egy korábbi szöveg átrása;, +ara$rázis, +ar#dia, imitái# stb&

/#riz Csigmond A+ 9st!n "áta mgtt m( regénye QustaveMlaubert 91O21>1OOZ; hres m(vével, a ,oaryn)val lé+ interte:tuáliska+solatba& - $rania regény témá"a a $o"togat# vidéki élet és aromantikus álmok közötti ellentét, /#riz m(ve szintén a tartalmasemberi élettől meg$osztott kisvárosi emberek életét mutat"a be 9erre utala m( me is;& -rra keresi a választ, hogy mi a k%lönbség a nagy életrevágy# $rania asszony és a 2Z& század ele"én élő magyar nő sorsa között&

- 7O #ra alatt 91U1Z& "n& LO&; a $elvidéki *losván "átsz#d# m( nemesemények lánolatáb#l, hanem életké+ekből, $!l!n!t!%#l áll& .emsu+án a történet a $ontos, hanem a mögötte kira"zol#d# hangulat, akisváros Bés a század ele"i /agyarországB nyomott, sivár, önmagábazárt légkörének megragadása& - selekmény helysznei ti+ikusak5vendéglő, borszag, $%stös lakás, szigor iskola, uta, amelynek egyikoldalár#l átkiabálnak a másikra az emberek& *tt egyszer( akommunikái# is, %res $esegésen, +letykálkodáson, tivornyákon kv%l

semmi lényeges tartalma nins az emberi ka+solatoknak és a beszédnek&

27



- regény a bogaras, öreg tant#, :!r!s Pál alak"ával indul és zárul& -zr# nem mély%l lélektani $e"tegetésbe, hősét gesztusai, mondatai,magatartása ala+"án "ellemzi& @eres 3ál b%szke sinos, kör%ludvarolt

$eleségére, gondoskodni akar r#la, hogy mindig legyen kör%lötte valaki,az össze"övetelek azonban vég%l mindig nagy ivászatba torkollnak&/ost is az i$" ká+lánt i+elte el magukhoz, de a tant#né nins otthon,ezért keresésére indul& - $eledékeny, sz#rakozott öregembermindenkitől érdeklődik, látták>e valahol, és közben elidőzik minden%tt&- nagyvendéglőben találkozik az " albr#val, aki kv%lről érkezett,neve sins a történetben& az egyetlen m(veltebb ember ebben aszellemtelen kisvárosban& *tt talál"uk az első utalást Mlaubert regényére,a tant#né ugyanis $elkelti az albr# érdeklődését, és Hovarynéra gondol,Fakinek az esete oly nagyszer( volt, de amely nem $og ismétlődni soha&

.insen olyan nagy nő a kisvárosban&&&-hhoz, hogy valaki olyanarányvá $e"lőd"ék, ahhoz valami nagy kultra kell& 9&&&; Ez már aközönségesség&&&G

Ez az utalás " olvasatot teremt, s az eddig történtek "elentésétmegsokszorozva az első $e"ezet történései ala+"án megteremtődik azolvas#i beállt#dás, mely egy házasságtörés történetét vár"a&

- Hovarynéra tett utalást a m( más +ont"án is találunk& @eres 3ál anagyvendéglőben meghv"a holna+utánra az albr#t, ám már másna+össze$utnak az után& - tant# gy gondol"a, hogy vele beszéli megunokaöse, Nai esetét, aki titokban szerelmes a tant#néba, s hogy

"#hrét megvéd"e, az igazgat#t és egyik tanárát is meghazudtol"a9letagad"a, hogy é"szaka találkozott vel%k, állt"a, hogy otthon volt, és ősegtette ágyba a részeg ká+lánt;, ezért most a kisa+ás $enyegeti& -z

albr# beszélgetés%k során többször is ,oary úrnak sz#lt"a a tant#t9F# reggelt, Hovary r!G, FKedves Hovary rG; megteremtve ezzelannak lehetőségét, hogy @eres 3ált is a Mlaubert>regény szere+lő"ével,"arl!s ,oaryval össze$%ggésbe hozva szemlél"%k&-z utaláson kv%l a tant# alak"ának megalkotásakor számosvonatkozásban rá$áts+i% a $rania regényre& 0harles Hovary neve

beszélő név, a latin bos, bovis 9ökör; sz#b#l ered& Kétszeresen is illik ráneve, hiszen buta, az orvosi vizsgát a kérdések bemagolásával tette le,

szakmá"ához nem ért, a tévedésből val# $élelmében enyhegy#gyszereket r betegeinek, $elesége életét sem tud"a megmenteni,

2



+edig azt nagyon egyszer(en megtehetné& =gyanakkor $elszarvazzák,azaz nemsak orvosi, hanem $ér"i mivoltában is nevetségessé válik&4letével elégedett, ra"ong $eleségéért, de mindkétszer maga "átsszaszeretői kezére& 6ozzá hasonl#an @eres 3ál is Fszáraz és egészen

m(veletlen ember, aki nem ké+es $el$ogni az asszonytG& -zt is sakse"ti, hogy Faz idegen név valami kisinylést "elentG& is elégedettéletével, $elesége udvarl#it maga i+eli haza, az egész alak"a nevetséges&

- regény ss+ont"a az estébe ha"l# délutáni össze"övetel, amikor hat$ér$i lesi a tant#né egy>egy mosolyát& /indnyá"an meg vannak arr#lgyőződve, hogy az asszony megka+hat#, mindenki gy hiszi, hogytitokban szerető"e van& @eres 3álné egyszerre le tud"a kötni mindegyikudvarl#"át& - $ér"en kv%l "elen van az albr#, akit találkozásukatkövetően váratlan vendégként visz haza a tant#P később meg"elenik aká+lán, a +a+ és Dvihally tant#, és ott van az asztalnál az érettségi előttáll# Nai is&

- tant#né alak"a is számos helyen rá"átszik Emma ,oary alak"ára, ámszámos ellentétet is $el$edezhet%nk közt%k& Ezek szintén "elentéské+zőerővel brnak& Hovaryné $inom, m(velt asszony, zongorázik, la+okat,könyveket rendel, sokat olvas& FKivételes asszonyGB mond"ák rá&

Mér"étől elidegenedik, a $o"togat# vidéki életből szeretne kitörni,3árizsba vágyik& /indkét szerető"ében kitörési lehetőséget lát, ma"damikor ez általuk nem val#sulhat meg, öngyilkos lesz 9megmérgezimagát;& @ele ellentétben @eres 3álnénak F3rimitv s szinte állati sz(kgondolataiG vannak, zongorázása klim+rozás& )zegény lány volt,rilány, a +ostán dolgozott, innen menek%lt reménykedve a házasságba&F4rdekes asszonyGBhangzik el a vendéglőben& is elvágy#dik anyomaszt# kisvárosb#l, $ér"étől elidegenedett 9nem engedi, hogy karon

$og"a;& Hár a h(tlenség gondolata az előző este is át$utott az agyán, amegval#stás $elé most teszi meg az első lé+ést& Előbb visszautast"a ésa"t#t mutat a vén +a+nak, aki d%hösen távozik, de viszi magával aká+lánt is& Ezt követően kidob"a Dvihallyt Ba tant# engesztelve szaladutánukB, az albr# viszont magát#l távozik& /egundorodik a helyzettől9Nai konokul %l vele szemben, nem hagy"a kettesben az asszonnyal;, akisváros közönségességétől, s maga elé idézi a köz"egyzőné törékenyalak"át& - tant#né akkor válik igazán szánand#, tragikomikus $igurává,

amikor végső keser(ségében elhatározza, hogy most először megsal"a$ér"ét, neki azonban ez sem siker%l 9Nai nins a szobá"ában;&

28



Hovarynéval ellentétben ő ideig>#ráig sem tud kitörni sorsáb#l, ah(tlenségig el sem "uthat& -z az olvas#i elvárás tehát, amely egymegsalás történetét várta az első $e"ezet ala+"án, a m( végén nemtel"es%l& - házasságtörés megtörténik ugyan, de az előre"elzésektől

$%ggetlen%l, nem azokkal a szere+lőkkel, akikkel vártuk 9az albr# és aköz"egyző $elesége révén;& @eres 3ál megyszégyen%lése szinténelmarad& - regényben azonban ezek a be nem következett esmények is

"elentést nyernek& -z olvas#i várakozás betel"es%letlensége a /#riz>regényben megalkotott világ kisszer(ségét hzza alá& -z *sten hátamögött tehát többirány ka+solatot létest Mlaubert m(vével5 egyrésztmegengedi, másrészt kizár"a a két m( meg$eleltethetőségét& Ez egy%tt

"ár a néző+ontok megsokszoroz#dásval, az olvas# egyrészt a Hovaryné$elől értelmezi a m(vet, másrészt Baz eltérések miattB " olvasatlétrehozására ka+ lehetőséget& \gy /#riz regényét a $rania regénykarikatrá"aként is olvashat"uk5 F/isoda karikatrá"a ez a világ,amiben él%nk a karikatrának&&&G

- m( leginkább azokon a helyeken "átszik rá Mlaubert regényére, ahols+!gs+!rD!n is megidézi azt, mindkét regényben megtalál"uk +éldáula t%kör>"elenetet& Emma a t%kör előtt F&&&bámulva nézte az arát& )osevolt még ilyen tág, ilyen sötét a szeme, sose látszott még ilyen mélynek&

Egész lénye valami meg$oghatatlan $ényben $%rdött, és tel"esenátszellem%lt& Egyre sak azt suttogta5 )zeretőm van! )zeretőm B s gyélvezte a gondolatát, mintha sak egy második serd%lőkorra ébredtvolna&G@eres 3álné viszont azt lát"a, hogy egy Ftel"esen megvén%lt asszonyarmered rá a t%körből& - szeme nagy $eketekarikás, az arán mély ránhz#dik le a két szá"szél mellett, a nyaka beesett s mély gödre van elöl akulssont öblében&

B @ége a regénynek! > gondolta magában, s gy emlékezett máris a$iatalságára, az örömre, a szerelemre, mint az öregasszonyok&4rzéstelen%l, közönyösen, szvremegés nélk%l, szárazon5 Holondság azegész&G

- m( végén ismét a tant#t lát"uk, aki az után hall"a a hrt5 a köz"egyzőaz albr#t kényes helyzetben találta a $eleségével, a $ér$i kiugrott azablakon, szerensétlen%l egy $arakásra zuhant, és meghalt, az asszonyt

+edig $ér"e ölte meg& 6amarosan @eres 3ál ker%l a társaság

2L



közé++ont"ába a vendéglőben, hiszen ő látta utol"ára az albr#t, aki estekilen #ráig náluk volt&- regény groteszk komédiával zárul5 a tant#val egy%tt arr#l értes%l%nk,hogy az albr# esetéről tudomást szerezve az elkeseredett @eres 3álné is

kiugrott első emeleti lakásuk ablakáb#l, de sak a $enekére esett& -tant#né tehát nem tud kilé+ni sorsáb#l, öngyilkossági ksérletenevetséges& @eres 3ál utols# mondatai, ironikus hatást keltve ismétmegidézik Mlaubert regényét5 az albr# mindig Fvalami Hovari rnaksz#ltott, +edig többször mondtam neki, hogy @eres 3ál vagyok& -mimégis nagy k%lönbség!&&&G

A <LABBW9<>B @8?ER= REN=X<os+tolányi ?!+s# Pa'sirta

15 A %lass+i%us mod!rn r!g)ny25 O$s+!rD id#s+!ml)l!t a %lass+i%us mod!rn r!g)ny!n35 L)l!%árá+olás a %lass+i%us mod!rn !*i%áan45 J!l%)*!ss)g a 2G5 s+á+adi !l!s+)l)s!n

- r!g)ny a modern nagye+ika legelter"edtebb m($a"a, sem tematikai,sem szerkezeti, sem $ormai kötöttségekkel nem rendelkezik&Közé++ont"ában rendszerint részletesen ábrázolt háttér előtt "átsz#d#eseménysor áll szerteágaz# selekménnyel, e+iz#dokkal, $ő> ésmellékszere+lőkkel, ezek kon$liktusaival& *dőtartama változ#, azesemények sznhelyé%l szolgál# tér +edig lehet konkrét vagy "elké+es& -m($a"ban $ontos szere+et ka+hat a szere+lők érzés> és gondolatvilága,esetleges kibontakoz# "ellem$e"lődése& - m($a" gyökerei az antikvitásig

nylnak vissza, s az idők $olyamán számos átalakuláson átmenvek%lönböző t+usai "elentek meg, osztályozásának nins egységesszem+ontrendszere&

- 1U& század második $elében, a %lass+i%us mod!rns)g meg"elenésekora m($a"ban a selekmény háttérbe szorul, a belső történések "utnakdomináns szere+hezP a $olyamatosságot a megszaktottság, atöredezettség alakzatai 9kihagyás, hiány, elhallgatás; vált"ák $el& Ezzel

+árhuzamosan háttérbe szorul a történetmozzanatok közötti ok>okozatiság, s egyre nagyobb szere+hez "utnak a meta$orikus

2O



össze$%ggések& -z id#s+!ml)l!t is bonyolultabbá válik, a lineáris9egyenes vonal; idő mellett meg"elenik a iklikus idő$ogalom, és ak%lső 9ob"ektv; idő mellett hangslyos szere+et ka+ a belső,személyesen megélt idő& Qyakran találkozunk időskváltással, de a

modern szé++r#za sa"átos idősk"a, a megálltott idő alkalmazásával is,amely mindent a "elen kitágtott +illanatában ábrázol&

Kosztolányi Dezső Pa'sirta m( m(ve 1U27>ben keletkezett az r#második regényeként& )má$a a @a"kayék 9@a"kay ?kos és $elesége;egyetlen hetének eseményeit beszéli el, mg lányuk vidéki rokonaiknáltart#zkodik& B+!r%!+!t! 1, summázatokkal ellátott $e"ezetből áll& -regény selekménye kisvárosba, Bárs+!gre vezet, ahol semmi sem

igazán nagyszabás, ahol az embereknek Fnins tragédiá"ukG, mert Fittel sem kezdődhetnek a tragédiákG& -z első summázatban atörténetmond# +ontosan de$iniál"a a selekmény megindulásának ide"ét

B1OUU& sze+tember 1&, +éntek, $él egyB, ami a rendkv%liség látszatátkelti& - $ontos eseményre irányul# olvas#i elvárás azonban nem tel"es%l,hiszen már az első részből kider%l, hogy mindössze egy két és $él #rásutazásra kész%l a házas+ár éves lánya, 3asirta& =!! Bmely egyben aregény me isB beenév, melyet sz%leitől ka+ott Fnagyon régen, mikor

még énekeltG& @al#di neve nem der%l ki a m(ben&3ontos és hiteles a m( alakra"za& - regény @a"kay ?kos lélekra"zát

bont"a ki a legtel"esebben, mg 3asirta sz%lei beszélgetéseiben ésgondolataiban "elenik meg& - sz%lők 9Kisva"kay és Köröshegyi @a"kay?kos és Kee$alvi Hozs# -nt#nia; nagymlt saládok leszármazottai&?kos nyugd"azásáig levéltárosként dolgozott, a mlt adatait böngészte&ellegzetes $igurá"a a közé+osztálynak, s akársak osztálya, ő is kész%l ahalálra& 6angslyozottan a mltban él, szvesen mesél őseiről, akiketF"obban ismert az élőknélG& - tarokkot is azért kedveli, mert történeteFmessze visszanylik a mltbaG, egyenesen F?zsiáb#l származik, akárvitéz eleinkG& @a"kay a "övőtől sa"át közeli halálán kv%l semmi mástnem tud várni& F-+a és anyaG Baz elbeszélő gy emlegeti @a"kayékat,mintha élet%knek ez a saládi $unki# lenne egyed%li értelme& 4let%kegyetlen él"a s$ lányuk elre"tése, meg#vása a világt#l&

- sz%lők viselik 3asirta snyaságának terhét, elutazása után azonban

menek%lni akarnak emlékeitől, ezért $olyton olyat tesznek, amit addignem tehettek meg& /indketten társasági életet élnek, megnylnak a világ

2U



$elé5 étteremben esznek, sznházba mennek, az anya táskát vásárol,zongorázik és zsrra megy, az a+a +edig látogatást tesz a $őis+ánnál&Horbélyhoz megy, k%lsőleg is meg"ul, élvezi az ételeket, sört, később

bort iszik és szivarozik, visszavedlik a régi emberré, aki nagyokat ivott,

szvesen vett részt a +árduok s%törtök esti muri"án& /ost ismétkártyázik és nyer, mint ha"danán& @a"kayék szabadnak érzik magukat, éski akar"ák használni szabadságukat, gy viselkednek, mintha őklennének a gyerekek és 3asirta a szigor sz%lő&

/indez Dntudatot kelt benn%k, hisz sa"átos erkölsiség%k szerint, ha3asirta boldogtalan, nekik is boldogtalannak kell lenni%k& -z el$o"tottindulatok s%törtök este törnek a $elsznre, amikor a+a részegen állthaza& - gátlásai al#l $elszabadult ember gy érzi, itt a +illanat, hogyleszámol"on azzal a sok keser(séggel, amit lánya sorsa okoz nekik&?kos kimond"a mindazokat a gondolatokat, amelyek mindkettő"%kéletét megmérgezi5 FGB /i őt nem szeret"%k 9&&&; Qy(löl"%k őt& =tál"uk&9&&; -zt akarnánk, hogy ne is legyen itt, gy mint most& 4s azt se

bánnánk, hogy ha szegény akár ebben a +illanatban meg&&&G

Melesége kétségbeesve igyekszik megá$olni $ér"e szavait, ám beszélgetés%kből és az asszony gondolataib#l az der%l ki, hogy milyen

mélyen szenvednek5 F/indent megtett%nk, gondolta az asszony,mindent, ami embertől telt, elszenvedt%nkG&

-z r# lélektanilag hitelessé teszi a $olyamatot, hiszen a sz%lők 3asirtaérkezésére visszaváltoznak5 rendet raknak, az anya az a"t#b#l visszaviszi" táská"át, az a+a +edig ismét Fsovány lett, vézna és szntelen, mintmikor elutazott a leányaG& @a"kay tehát tel"esen visszatalál korábbiönmagához, önkeresése nem "ár maradand# eredménnyel& 3asirta gy

ugyanoda és ugyanazok közé tér vissza, akiket egy hete elhagyott& -hangulatot a hirtelen beköszöntő ősz teszi tel"essé&

- regény utols# három $e"ezete @a"kay ?kos b(nhődését eseteli&?kosnak b(ntudata van, a +árduok "b#li $elbukkanása is b(néreemlékezteti& 6azatérése után a+r#ra té+i a sznház"egyeket, s az életugyangy megy tovább, ahogyan azelőtt&

- m(ből hiányoznak a $e"lődő "ellemek& - mszere+lő )zegedy>/aszák /ihály szerint a$$éle ellenhősnő5 minden Bszé+ség, $iatalság,

28Z



tevékenységi vágyB hiányzik belőle, amit az olvas# várhat egy női$őszere+lőtől& -z elbeszélő 3asirtát a m( ele"én kv%lről "ellemzi5 ara,mely kövér is meg sovány is, megszokhatatlan, 3asirta "#l tud"a, hogy aleha"tott $e" Fillik neki leg"obbanG& ?kos nem mer mellette végigmenni

az után, de sokat elárulnak tudatalatti viszonyulásár#l visszatérőrémálmai, amelyben lányát Fmegsonktva, ko+aszra nyrva,késszrásokkal meztelen mellénG lát"a 9Mreud szerint a hozzátartoz#halála az álmod# kvánságát t%krözi; és a levél elvesztése is& 3asirtánaknem sak k%lse"e visszataszt#, hanem egész életm#d"a örömtelen, sebben osztoznak vele sz%lei& Környezete szánakozva szemléli, álland#

"elző"e a m(ben a szegény, ami a regény végére a sz%lők "elző"e lesz&

-z !l!s+)l# megértéssel, részvéttel szemléli hőseit, sa"nálkozik sorsuk$ölött, de inger%lt is, mert érzi, hogy az egész környezetből hiányzik azéleterő, mely kilendthetné őket& .emak 3asirta snyaságareménytelen, hanem a kisvárosi életm#d is, hiányzik a tettekre ösztönzőgondolkodásm#d&

- m( !l!s+)l#$! mind!ntudó, de változ# néző+ontb#l szemlélteti azeseményeket& 3asirtát +éldául 9amikor "elen van; a m( végéig kv%lrőlláttat"a, s sak az utols#, a lány srását elmesélő $e"ezetben lát"uk belső

néző+ontb#l& Emellett az elbeszélő mindentudása olykormegkérdő"eleződik, elmond"a +éldául @a"kay álmát, de ad#s marad azálom értelmezésével&

- regény a lin!aritás elvét követi, hiszen a 3asirta távollétében leza"l#egy hét eseményeit az idő $olyamatában lát"uk, de a m( végén a'i%li%usság érvényes%l& - történetalaktást ala+vetően az okságiviszonyokra é+tő m!ton(mia szervezi, de számottevő szere+et

"átszanak a m!tafori%us !l!m!% & Ezek közé sorolhat# a sznhely neve,mely minőstést re"t magában5 )árszeg a lehz# világ széle, azelmaradott magyar vidék "elké+e& - "elké+es mozzanatok között kellmegemlten%nk a két sz%lő tetteit, k%lső 9borbély, táska; és belső9társasági élet; átváltozásukat& -z eddigi élettel val# szaktásmeta$orá"aként értelmezhető a villanykörte besavarása, de meta$orikus

"elentést nyer @a"kay álma és a levél elvesztése is& - sz%lőkvisszaváltozása is "#l követhető a meta$orák által 9rendrakás, a táska

elre"tése, a sznház"egyek elté+ése;& /indezeken kv%l "elké+esértelemmel br a m( végén hirtelen beköszöntő ősz, a változatlanságot

281



sugall# vonat 9ugyanaz, mint amelyikkel 3asirta elutazott; és a 3asirtaáltal kalitkában hozott madár, amely többértelm( szimb#lum5 egyarántlehet 3asirta és a sz%lők sorsukba val# bezártságának "elké+e&

8L9< NWA 9B<8LA A 0ACR8=

)t!l!%

15 A m!gs+a%(tottság ala%+atai a 2G5 s+á+adi !*i%áan25 Nn!l!s+)l)s !gy 2G5 s+á+adi r!g)ny!n35 <&ls# )s !ls# id# a 2G5 s+á+adi )n!l!s+)l)s!n45 P)ldá+atosság a 2G5 s+á+adi r!g)ny!n

- 1U& század második $elétől az eur#+ai irodalomban a regény vált azuralkod# m($a""á& - 2G5 s+á+adi r!g)ny lemond a val#ságábrázolásigényéről, a k%lső terek m!tafori%us $!l!nt)ssel teltődnek& 'émáváválik az id#, meghatároz# lesz annak tudatt#l $%ggő érzékelése, a belsőidő, az elbeszélésben +edig gyakori az id#s(%o% ss+!mosódása és atr!d)%!s %i"agyásos id#s+!rkezet& @áltozás áll be az elbeszélő

tekintetében is, megsz(nik a mindenhat#sága, néző+ont"a nem közvettegyetlen igazságot& -z oksági össze$%ggésekre é+tő meta$orikustörténetalaktás mellett vagy helyett meg"elenik a meta$orikusság& -m(vekben több néző+ont érvényes%l, kit%ntetett szere+et ka+ aszere+lők monol#g"ában meg"elenő belső néző+ont, és gyakori an)+#*ontáltás& - 2Z& századi regény s+!r%!+!t! nyitottá válik, azárlat nem varr el minden selekményszálat& Ezzel össze$%ggésbennagyobb szere+ hárul a "elentésteremtésben az olvas#ra&

ttlik Qéza 9s%ola a "atáron m( regényének témá"a a katonaialreáliskolában a k%lvilágt#l elszaktott 1Z és 17 év közötti diákok élete,személyiség%k Ba sorozatos kegyetlenkedéseknek köszönhetőBátalakulása&

- m( szerkezete A+ !l!s+)l)s n!")+s)g!i m( három részből áll# bevezetésből és három $ő részből áll, amelyek 1, 21 és 2 $e"ezetből

tevődnek össze& - regényben az időmeg"elölésnek hangslyozottszere+e van& - történet 1UL "liusában veszi kezdetét, amikor )zeredy

282



Dani és Hoth Henedek 9Hébé; Huda+esten, a Nukás uszoda tetőteraszán beszélgetnek )zeredy magánéletéről& - beszélgetés látsz#lag a regénykeretének indul, a bevezetés második részében az elbeszélő 9HothHenedek; vissza+illantása követi az 1U77>es nagyváradi eseményekre, a

kémtörténet kezdetére, amikor megismerte /agdát 9akivel )zeredy mostösszeköltözött;& -z uszodai beszélgetés a következő $e"ezetben, illetveaz első rész ötödik $e"ezetében $olytat#dik& -z 1U77>es nagyváradiesemények viszont a második rész 11& $e"ezetében nyerik el értelm%ket&)zeredy és /agda története a harmadik rész 2& $e"ezetében, )zeredy ésHébé 1UO>as tavaszi, Nukás uszodai találkozását $elidézve zárul le,illetve marad nyitva, hiszen )zeredy bonyolult szerelmi élete azelbeszélés lezárásakor is za"lik& - kom+ozi# megalkotásában tehát am!gs+a%(tottság ker%l előtérbe& - keret nem tér vissza a be$e"ezésben,sak a vz>motvum, a történet az alreálos éveiket lezár# mohásiha"#ton $e"eződik be a sillagos ég alatt, utols# igarettá"uk közöselszvásával&

)zeredy és Hébé uszodai beszélgetésében a bevezetés & $e"ezetébensz#ba ker%l harmadik iskolatársuk, a már halott /edve Qábor kézirata akatonai alreáliskolában eltöltött éveikről& - regény $ő része ezt az időt

beszéli el 1U2>t#l 1U28>ig, a megérkezéstől a dunai ha"#kirándulásig&

-z itt töltött három év eseményeit álta%o+ó n)+#*ont b#l %)ttrt)n!tmondó BHoth Henedek és /edve QáborB beszéli el& Hébé, azelsődleges narrátor kiegészti, +ontost"a /edve kéziratát& Kezdetbenváltakozva, szinte +árbeszédszer(en FvitáznakG& lykor +ontosan,idéző"ellel "elölve emel be részeket barát"a kéziratáb#l 9az első rész 2&,7& és a második rész 8&,L& $e"ezetében;& - U& $e"ezetet /edve kezdi, Hébé$olytat"a, ma"d /edve zár"a& *nnentől kezdve egyre kevésbé választhat#szét a két szöveg& - megk%lönböztetés ala+"ául szolgál, hogy /edve

Qábor kézirata egyes szám harmadik személyben r#dott, magát /&>neknevezi, Hébé viszont )nformát, első személy( elbeszélést használ,$ogalmazása egyértelm(bb, a mltat a "elenből értelmezi& -zénelbeszélés egyes szám első személy( előadásm#d"a lehetőséget ad azönelemzésre, a lelkiismereti vizsgál#dásra& /edve egyetlen, sz# szerintidézett első személy( vallomása az 1U72>ből származ# összegzés azutols# $e"ezetben&-z elbeszélő a visszatekintésben nem követi az időrendet5 F'örténhetett

"#val előbb is& 9&&&; ?mbár lehet, hogy ez nem azna+ volt& 'alán hetekkelkésőbb& @agy egy másik évbenG& -z eseményeket nem $olyamatában,

28



vonalszer(en ábrázol"a, az !ml)%!+)s, a visszatekintés és az értelmezőelemzés szervezi& -z emlékező !l#r!"aladása tms+!rD5 kiemelnéhány olyan eseményt Bakár "elentéktelennek látsz# mozzanatotB,amely +ontosan rögz%lt a tudatában, és ezek köré é+%l a többi emlékké+&

Ezek az erőtel"esebben megmaradt események a későbbiekben legalábbegyszer 9gyakran m#dosulva; ismétlődnek, egy$a"ta %r%rss)gethozva létre& ttlik "ellemző m#dszere, hogy először megemlti az adottemléket, ma"d az erről $elidéződötteket beszéli el, aztán ismét nekikezda mozzanatnak, kiegészti, részletesebben ki$e"ti, ma"d az erről eszébe

"utottakat $olytatva halad tovább& -z !l#r!- )s "átrautaláso% tehátmeghatároz# szere+hez "utnak, olyan eseményekhez ka+sol#dnak,amelyek meghatároz#ak akkori helyzet%k kiismerésében, élet%kalakulásában vagy elősegtik későbbi tetteik, magatartásuk megértését&-z összetett elbeszélői néző+ontnak tula"donthat#, hogy egy>egyeseményről gyakran mindketten beszámolnak& Két$éle néző+ontb#llát"uk +éldául Eynattent 9*I és *I2;, /edve +okr#ozását 9*I1;, Hébésárga somagol#+a+r"ának történetét 9**I és **IL;, a vész$ék $ogadásb#ltörténő meghzását 9***I8 és ***I1;& Ez az el"árás álland#an m!gtri a+id#r!nd!t, ugyanakkor az egyik történet $olyton hiteltelenti a másikat&/indemellett arra is rávilágt, hogy az !ml)%!+)s s+!l!%t(, ninsegyetlen hitelesnek tekinthető történet 9val#ság;, az események

megtélése mindig az egyén lát#szögétől $%gg, sőt az időelőrehaladásával változhat& - mltat nem lehet hitelesen elmondani,mert az emlékezés és az elbeszélés egyaránt torzt& -z elmondhat#ságnehézségeire, a kimondhat#ság lehetetlenségére már a bevezetés utal9-z elbeszélés nehézségei;, s a későbbiekben is többször iss+at)r#mot(um& -z elbeszélőn kv%l a szere+lők is B$őleg /edveB k%zdenek aki$e"ezhetőséggel&

- m(ben maga az idő is témává válik& - %&ls# o$!%t( id# melletthangslyos szere+et ka+ a !ls# s+!m)ly!s!n m!g)lt id# 9mindkételbeszélő belső ide"e;5 Fa természetes időérzék%nk eléggé $elmondta aszolgálatot& @akon tántorogtunk a halmazálla+otát vesztett időben, s holgy érezt%k, hogy egy helyben állunk, hol +edig mérhetetlenmesszeségben láttuk magunk mögött a nemrég mlt eseményeketG&

-z első három na+ tel"es részletességgel idéződik $el, az első három

9kiké+zési; h#na+ot is kiemelt $ontossággal beszéli el az elbeszélő& -zidő ezalatt Folyan nehezen mlt, hogy szinte önknzás volt számon

287



tartani a na+okatG& - következő évből sak néhány mozzanat elevenedikmeg& - katonaiskolai három év +edig Fegyáltalán nem telt el, hanemvanP minden +illanat áll egy helyben, kivettve a mindenség ernyő"éreG&

- m( lehetőséget ad a *)ldá+atos )rt!lm!+)sre, azaz valamilyen tant#iszándék, erkölsi tanulság levonására, $eltárására& 9- +éldázat vagy +arabola eredetileg érdekes, tanulságos történet, amely elvont $ormábannehezebben érthető erkölsi, vallási, társadalmi vagy $iloz#$iai igazságravilágt rá&; - +éldázatosságra már a m( me is utal& -z *skola a határonegy, a két világhábor közötti, a nyugati határ mentén meg"elölt9$elismerhetően Kőszeg; katonai alreáliskolát nevez meg& -z iskola$ogalmához a tudásszerzés, a nevelődés, a $e"lődés, az életre val#$elkész%lés gondolata társul& - határ sz#hoz +edig a szabadság>rabság,meta$orikusan a b(n>tisztaság, beletörődés>lázadás vagy a gyermeklét>$elnőtt lét ké+zete társul& - regényvilág alátámaszt"a ezeket a

"elentéseket, hiszen az alreál belső életét szigor szabályok irányt"ák, azellene irányul# minden lázadás b%ntetést von maga után& - szere+lőkhatárhelyzetbe ker%lnek, elvesztik ivil élet%k gyermeki der("ét, régivilágukat, tá"ékoz#dási +ont"aikat és valamennyire önmagukat& -szigor $egyelem, az erőszakra é+%lő belső hierarhia 9/erényiékhatalmaskodása; ta+asztalata azonban értékalkot# erővé válik5 belső

szilárdságot, öntudatot, erkölsi tartást, lelki nyugalmat alakt ki, azegyén tel"es magárautaltságáb#l +edig egy életre sz#l# összetartozáslehetősége teremtődik meg& Ennek a gyötrelmes tnak a többször$elt(nő m!tafori%us mot(umai a sár az !s#, a s+)l és a %d, melyheza z(rzavar, a szenvedés, a kilátástalanság ka+sol#dik, a "ó, melyhez amegtisztulás, a személyiség "raé+%lése társul és a 'sillagos nyári)$s+a%a, mely a belső rendet, a $%ggetlenséget idézi& - katonaiiskolában keservesen szerzett ta+asztalatok $elnőttként is védelmet

ny"tanak az egykori növendékek számára&

- regény *)ldá+at arr#l, hogyan lehet élni a nehezen élhető életet, hogyvan egy $%ggetlentett belső világunk, amely bárhol a mienkP arr#l, hogya dolgok értéke nem egyértelm(, megtélés%k változik& Ehhez a$elismeréshez Hébé és /edve más>más utat be"árva "ut el5 HothHenedek a meglévő el$ogadásával, alkalmazkodással, /edve Qábor

+edig lázadva 9ő meg sem +r#bál alkalmazkodni;& - regény mindkét

utat érvényesnek t%nteti $el&

28



- m(ben a $elsznen mindig történik valami, többnyire szörny(esemény 9)hulze vagy a /erényi> so+ort kegyetlenkedése;, melynek$ellelhető egy sz(kszav, de lényeges belső következménye& - regénynemsak az eseményeket, hanem azok hatását is vizsgál"a5 hogyan

változik "ellem%k, hogyan alakulnak a ka+solatok a $elsznen ésre"tetten& .emsak rombol"ák, hanem é+tik is személyiség%ket& -z első B =on !st ol!ntis mott#"B rész $elismerése, hogy a környezettől$%ggetlen belső személyiség széttörhetetlen, a belső élet szabad ésvigaszt ad# 9+l& /edve számára a trieszti öböl ké+e;& - második B)ár ésh# m(B részben a mindenna+i élet kezd megszokottá válni& Ez a nagy

belső történések ide"e5 Hébé számára szerte$oszlik lia alak"a, elt(nik a barátság 96alász 3etár megtagad"a;, megsemmis%l /edve és any"a$eltétlen összetartozása& =gyanakkor öröm$orrások is $elt(nnek, +éldául

"# menetelve énekelni, leesik az első h#& Közeledések kezdődnek,védelmi rendszerek $ormál#dnak a megindul# kommunikái#ban& -z itthasználatos nyelv ivilek számára le$ordthatatlan, nem sak szavakbanölt testet 9%le+en rgások, morgások, $élmondatok, vigyorgások, lökések$ormá"ában;& - harmadik rész B B!m a+) a%i fut B a $ogdával, ma"d/edve betegségével indul& - k#rházban kezd másként látni, $el$edezi a$elemelő és "# dolgokat& Ez a megvilágosodás saknem kegyelmi

"elleg(, és össze$%ggésbe hozhat# az első és a harmadik rész mott#"ával,

amelyek a Hibliáb#l származnak, hiszen 3ál a+ostol a r#maiakhoz rtlevelében 9Y#m U,1>18; a kegyelemről sz#lva gy $olytat"a5 Fhanem akönyör%lő *stenéG&

?RC@A

<8=KL9<>B8B ?RC@A

)t!l!%1& - kon$liktusos dráma "ellemzői2& .őalakok a J*J& századi drámában& Drámai hős a kon$liktusos drámában7& )zere+lők és szere+körök a kon$liktusos drámában& K%lső és belső kon$liktus a romantikus drámában

B+!m*onto%

288



• - kon$liktusos dráma "ellemzői 9ellentétes akaratIél,k%lönböző tettek;

• - kon$liktust kivált# okok 9társadalmi, magánéleti;• - szere+lők közötti kon$liktus elmély%lése

• - drámai tető+ont 9+l& közvetlen összesa+ás;• - dráma végki$e"lete 9a kon$liktus $elold#dik, a hős sorsa

váltotik stb&;• - dráma témá"a• - nőalak9ok; szere+e a drámai szituái#ban• Yomantikus vonások a női szere+lő9k; megalkotásában

9eszménytés, ellentétezés;• - női szere+lők $unki#"a a végki$e"letben• - hős a drámai szituái#ban 9meg$elelés a $eladatnak,

eszmények életben tartása, kon$liktus, érdekek k%lönbözősége;• - szere+lő által ké+viselt eszmeI$eladat 9egyén>hatalom;• - drámai hős helyzete a végki$e"letben• - szere+lők viszonyrendszere• )zere+váltások a drámában• - $őhős9ök; "ellemzése• - drámai hős belső kon$liktusa• - kon$liktusok megoldása 9tragikus stb&;• - m( romantikus "egyei 9kiélezett élethelyzet, váratlan $ordulat

stb;

<A8=A J;WBEK ,C=< ,C=

)t!l!%

5 A %onfli%tusos dráma $!ll!m+#i5 =#ala%o% a 95 s+á+adi drámáan75 ?rámai "#s a %onfli%tusos drámáanF5 B+!r!*l#% )s s+!r!*%r% a %onfli%tusos drámáan/5 <&ls# )s !ls# %onfli%tus a romanti%us drámáan1G5 A drámai mDn!m $!ll!m+#i

115 ?rámai s+ituá'ió $!ll!m )s !s+)dmód !gy tanult drámáan

28L



-z irodalom harmadik nagy m(neme a dráma& - hagyományosértelmezések szerint a dráma s+(n*adra s+ánt al%otás& -risztotelész3oétiká"ában a drámai m(nemet az ala+vető beszédm#ddal határoztameg& Nényege, hogy az alkot# nem elbeszél egy történetet, nem

személyes hangon sz#l, hanem másokat beszéltet& =gyanakkor ötvözi amásik két m(nem ala+vető "ellegzetességeit5 a drámai m(vek isrendelkeznek elbeszélhető történettel, illetve a dráma szere+lői sa"átgondolataikat, érzéseiket közlik a *ár!s+)d!% ben és monológo% ban&- drámai m($a"ok két szinten bontakoznak ki5 a selekvésekben,tettekben 9a%'ió;, illetve a beszédben 9di%'ió;& -ki# és diki# egységea dráma selekménye& - drámai selekmény tehát elválaszthatatlan a

"átékt#l, az előadást#l& - dráma általában tartalmaz olyan instruki#kat9n& s+!r+#i utas(táso% at;, melyeket a szerző +árbeszédes $ormábannem $ogalmaz meg, de a m( menete és be$ogadása szem+ont"áb#l$ontosnak tart& - klasszikus dráma s+!r%!+!ti ss+!t!#i5 !M*o+('ióagy ala*"!ly+!t, amelyben $eltárul a drámai szituái#, megismer"%k a$őbb szere+lőket, a történet helyét és ide"étP onyodalom, amelybenkibontakozik a selekmény, $eltárul a szere+lők és szere+lőso+ortokközti viszonyP álság %r(+is agy t!t#*ont, a selekmény ss+ont"a,a drámai kon$liktus a tető+ont"ára érP sorsfordulat %)sl!lt!t)s, a$esz%ltségkeltés eszköze, a végső megoldás előtt a szere+lők még

egyszer meg+r#bál"ák megoldani a drámai helyzetetP %atas+trófa agy)g%if!$l!t5 a dráma megoldása, a drámai helyzet megsz(nése, avégki$e"let minőségét 9+l& tragikus vagy komikus; a m($a" határozzameg&

Katona #zse$ ,án% án m( drámá"a témá"át tekintve történelmi,Hésy 'amás drámati+ol#giá"a szerint kon$liktusos dráma& -%onfli%tusos drámáan a drámai szituái# az alakok egyéni és

társadalmi tartalma és helyzete következtében két ellentétes akarattal éséllal rendelkező személy vagy so+ort kör%l é+%l $el, ahol mindkét $élmeghatározott eszközökkel rendelkezik akarata érvényre "uttatásához ésél"a eléréséhez, s e élok eléréséhez mindkét $élnek lehetősége is van&- dráma selekményét a két akaratb#l $akad# viszonyváltozások, illetvea tettváltássorozat alakt"a& - kon$liktusos drámában a szere+lőket az

"ellemzi, hogy a két ellentétes akarat és él köz%l melyekhezsatlakoznak, s hogy ezek konkrét tartalmait milyen m#don, milyen

variái#ban hordozzák& - két $él köz%l valamelyik eléri él"át5 akár gy,hogy meghal, akár gy, hogy életben maradva győz&

28O



- ,án% án egy val#s történelmi eseményt dolgoz $el& - dráma t)má$aa 1& századi magyar történelem egyik Eur#+a>szerte hrhedtté válteseménye5 egy $őri összeesk%vés merényletet követ el a magyar király

$elesége, Qertrd ellen, miközben **& -ndrás Qaliában háborzik& -zösszeesk%vésnek +olitikai okai voltak5 a magyar arisztokráia gyérezte, háttérbe szorul a királyné kséretében az országba betele+%lőidegenekkel szemben& - m( a közé+korban "átsz#dik, mégis

"ellegzetesen 1U& század ele"i +roblémákat sz#laltat meg& -rra a kérdésrekeresi a választ, hogy milyen megoldások lehetségese, ha az idegenuralkod# és a nemzet között kon$liktus támad& =gyanakkor Hánk alak"ais a korai romantika emberké+ét t%krözi5 nem barbár magyar $őr,hanem ki$inomult, érzékeny lélek, vv#d# hős&

- drámai ala*"!ly+!t az előversengésből, valamint az első és másodikszakasz +árbeszédeiből bontakozik ki& -z első szakaszban sznre lé+minden szere+lő, aki közvetve vagy közvetlen%l Hánk tetteit, döntéseitirányt"a, és $elbukkan a két$éle szál, amely a tragikus végki$e"lethezvezet& Eszerint Endre király Qaliában had"áratot vezet, távollétében azország nádora, Hánk a hatalom letéteményese, akit azonban a merániaiQertrudis királyné eltávoltott az udvarb#l& tt#, Qertrudis öse szemet

vetett Hánk $eleségére, akit a királyné vidéki magányáb#l az udvarbarendelt& - sábt# szándéka már az udvar előtt sem titok, botránykész%lődik& Qertrudis Hánk távollétében a magyar nemeseket háttérbeszortotta, és a merániakat vagyoni, illetve +olitikai előnyökhöz "uttatta&- magyar nemesség megosztott lett, egyesek a királyné kiszolgál#iváváltak, mások +árt%tésre kész%lnek& -z udvari erköls megromlott,

+azarl# mulatozás $olyik, miközben az országban nyomorog a né+& -két $őmotvum 3etur szavaiban "elenik meg először5 „a +aza és

0el%nda”& Hánk az első $elvonás végi monol#g"ában végiggondol"a$eladatait& Yádöbben /elinda helyzetére, Qertrudis „/e"tel*es”magatartására, sa"át eddigi elvakultságára& @ilágosan lát"a a veszélyeket,de még nem lát"a a megoldást& -z egész nemzet érdekét akar"aszolgálni& - második és harmadik $elvonásban a közéleti és magánéletimotvumok váltakozásával növekszik a onyodalom, $okoz#dik adrámai f!s+&lts)g, érlelődik a tragikus végki$e"let& Hánk 3etur házábansikerrel silla+t"a le az elégtelen nemesek indulatait, de az ezután

érkező Hiberaht#l rém%lten értes%l a /elindát $enyegető közvetlenveszélyről& - hazaérkező Hánk zavaros helyzetet talál, $éltékenysége az

28U



őr%let határára sodor"a& Qyant"a a királyné b(nrészességét, s ekkor mármeghallgat"a 'ibor szavait, akinek +anaszáradata még inkább amerániak b(neire irányt"a a $igyelmét& - negyedik $elvonásban érkezika dráma t!t#*ont$ára& Qertrudis értes%l ugyan az országos

elégedetlenségről, de a hrt gőgösen semmibe veszi& - $elvonásnagy"elenete Hánk és Qertrudis +árbeszéde& tt# $elbukkanásakor Hánkmegátkozza /erániát, az erre rátámad# Qertrudist leszr"a& -z ötödik$elvonásban már a bes%let, a tisztesség álla közé++ontban& - királyátérzi Hánk veszteségét, belát"a, hogy Qertrudis méltán b(nhődött amagyar haza elleni vétkeiért, és a dráma m!goldásaként a megbékéléstszorgalmazza&

Ez a drámai helyzet magában hordozza a %onfli%tus kialakulását, mert akirályné hatalmi érdeke a meglévő álla+otok $enntartása, mg a titokbanhazahvott Hánk a harm#nia visszaálltására tesz ksérletet& -zala+helyzet összetettségéből a %onfli%tus ss+!t!tts)g! is következik,hiszen Hánkot magán!m!rként 9$ér"; és %+!m!rként 9nádor;, azaztársadalmi szinten is érintik a történtek& Ezt a kettősséget a dráma meis ki$e"ezi, amennyiben a 8án# a magánembert, a bán +edig amélt#ságot "elöli& - dráma $ő kon$liktusa tehát egyrészt Qertrudis ésHánk között "átsz#dik le, másrészt Hánk lelkén bel%l& Hánk l!l%)n!%

drámai %onfli%tusát az első szakaszbeli élmények $elzaklat# hatásaindt"a el& Először a tehetetlen zavarodottság lesz rrá ra"ta '„7tten

0el%ndá*, ottan a 3azá* - 9 a á"tütés #%áltoz, a sze"el*e* ta"t!ztat”),ma"d rrá lesz kétségein és indulatain, elhatározott szándéka szerint ahaza és a bes%let +aransa irányt"a tetteit& - **& szakaszban meg$ékeziaz összeesk%vőket, de miközben a hazát megmenti, bes%lete sorbátszenved magánéletében& - királynéval szembeni ellenszenvét 'ibor

+anaszáradata is erősti a ***& szakaszban& -zonban sz%ntelen%l kételyek

gyötrik, ebben a lelkiálla+otban lé+ a királyné szobá"ába& Qertrudisdöly$ös sértéseire és támadására van sz%kség, hogy kitör"ön vv#dásáb#lés tettre szán"a el magát& - gyilkosság után $elerősödnek vv#dásai5lemosta a bes%letén esett $oltot, de megoldotta>e a haza gond"átA -zár# $elvonásban "ra magabiztos, hiszen a király elismeri5 „*éltán”halt meg a királyné, amikor azonban hrt ka+ /elinda halálár#l,összeomlik& Kon$liktushelyzete mind a magánéletre, mind a közéletrekiter"ed& - két szálat először 3etur, ma"d maga Hánk is összeka+sol"a

9„4e +át 0el%nda: ;: 3át a +aza:”). /g azonban 3etur számára/elinda su+án eszköz, illetve "elsz#, Hánk $el$ogásában /elinda és a

2LZ



haza osztatlan egységet ké+ez& - drámai szituái#ban a nagyr aszemélyes életnek és a nemzeti %gyeknek egy%ttesen kván meg$elelni,ugyanakkor érzékeli a két +roblémakör összeegyeztethetetlenségét is&Ezért megksérli az elszakadást ettől a kettős kötődéstől, hogy szabadon

teremtsen lehetőséget a selekvésre& - „tündé"% lán1o#” elszaktásaazonban sikertelennek bizonyul, mert eszközrendszerének ala+"át anegyedik szakaszban bekövetkező összesa+ásig a királyh(ségennyugv#, Endre távollétében ráruházott hatalom ké+ezi& Ez azeszközrendszer a drámavilágon bel%l azonban elégtelennek mutatkozikaz " érték $elálltásához, mert az adott drámai erőtérben a törvényességkeretei között lehetetlen a drámai kon$liktus megoldása& Hánk besz(k%ltselekvésterét, tudatostott tehetetlenségét $enyegetései, erőtel"esindulati kitörései is "elzik&

Katona drámá"ában Qertrudis él"a a hatalom birtoklása, valamint ahazá"áb#l "öttek előnyökhöz "uttatása& Királynéként ehhez eszközökkelis rendelkezik5 Hánkot eltávolthat"a a +alotáb#l, /elindát$elhasználhat"a a nagyr ellen, hiszen esetleges h(tlenségével Hánkelveszti bes%letét, gy helyzete $eltehetően ellehetetlen%l az udvarban&) bár a királyné nem tud tt# és Hiberah tervéről, mégsem vétlen/elinda meggyalázásában&

- Hánk>Qertrudis kon$liktus a *@& szakaszban, a drámai tető+ontonold#dik $el& /elinda lelkileg összeomlik, Hánk megöli a királynét, anégy $elvonás alatt tehát lebonyol#dik és be$e"eződik a tettváltássorozat&Drámai értelemben kölsönös viszonyváltozás ezt követően sak Hánkés Endre között lehetséges, hiszen arra a kérdésre, hogy b(nös>e Hánkvagy Qertrudis, sak a hatalom ké+viselő"e, Endre adhat"a meg aválaszt& Endre sak az @& szakaszban lé+ sznre, a döntéshez sz%kséges

in$ormái#kat tehát sak más szere+lőktől tudhat"a meg&

- "ellemek rendszerét -rany ános megálla+tása szerint három so+ortalkot"a5 Hánk, a királyné, illetve a király köré so+ortosult szere+lők&,án% a legösszetettebben, legárnyaltabban "ellemzett alak& -drámavilágban kétszeresen is kit%ntetett helyzetben lé+ elénk& Egyrésztövé a hatalmi>társadalmi hierarhiában az uralkod# utáni leg$őbbköz"ogi mélt#ság, másrészt a drámai értékhierarhia ssán áll# "ellem&

)zemélyiségének meghatároz# vonása az emberi tel"ességért $olytatottigyekezet, karakterének leg$őbb értékei a /elinda iránti szerelem, a

2L1



szoiális érzékenységgel is +árosul#, $elelős haza$éltés, a királyh(ség ésa mélt#ság& Ezek az egymást $eltételező, egymást#l elválaszthatatlanszemélyiség"egyek a közösség dolgaiban részt vevő, annak +roblémáitvállal#, értékteremtő magatartással +árosulnak& Hánk él"a nem su+án a

diszharm#nia megsz%ntetése, hanem egy erkölsileg magasabb rend(, "értékminőség $elálltása& ellegzetes romantikus magányos és vv#d#hősP vv#dása kettős helyzetéből, valamint té+elődő, tlságosanmeg$ontolt alkatáb#l $akad& .insenek szövetségeseiP a békétleneké++gy elvár"ák tőle a selekvést, mint 'ibor, és /elinda is inkábbmegbosátást, segtséget vár tőle& Melelős +olitikus, nem akarmeggondolatlanul selekedni& Döntéské+telensége, zavarodottságahiányos ismereteiből, tá"ékozatlanságáb#l és az események szándékos,mások által előidézett és véletlen összekuszálásáb#l $akad& .em akaraddig selekedni, amg meg nem győződik a királyné szere+éről,miközben mindenki egyre s%rgetőbben követeli tőle a selekvést& -negyedik szakaszban nem azzal a szándékkal megy Qertrudishoz, hogy$elelősségre von"a& - királynéval val# vitában emelkedik társadalmiszere+ének és tragédiabeli szere+ének ssára& - gnyos, ridegkirálynét nem megsalt $ér$iként, hanem az országért $elelősséget érző

+olitikusként von"a $elelősségre& @égzetes véletlen, hogy közé"%kto++an tt#, mert Hánk kiesik szere+éből, d%hében már nem ké+es

mérlegelni& /eggyőződik Qertrudis b(néről, ma"d a rátámad# királynét$éktelen harag"ában összeszurkál"a& 'ette után rádöbben, hogyselekedetére nins mentség& - királyi kegyelem semmit sem változtathelyzetén, sa"át erkölsi télete al#l ez nem menti $el& Hánk alak"anagyon összetett& *ndulatos, szenvedélyes ember, /elinda érveit nemveszi $igyelembe, durván elutast"a és megalázza& Qyanakv#,

bizalmatlan a $őurakkal szemben is& )zenvedő t+us, bizonytalanságaiönemésztő, moralizál# ha"lamaib#l is $akadnak& /indenké++en a

"ogszer(ség $enntartására törekszik, a nylt lázadást el akar"a ker%lni&Qertrudissal val# összesa+ása sa"átos hatalmi kon$liktus is& Hánk akorabeli magyar törvények szerint val#ban a király helyettese, akirályné e tekintetben alattval#"a& Mellé+ése "ogos, tragédiá"a mégisinkább az ember, mint az állam$ér$i tragédiá"a&

!rtrudis a dinasztiaérdek gátlástalan érvényestő"eP nemsak mélt#ellen$ele Hánknak, hanem az ellen+ont"a is5 maga a megtestes%lt

aktivitás, elszántság& Erős akarat, bátor, b%szke, és $éktelenhatalomvágy él benne& 3eturékat az ő +olitiká"a teszi lázad#vá, tt# az ő

2L2



biztatására tart ki a már>már $eladott sábtási terv mellett& hv"amagához Hánkot, ő kéri ra"ta számon viselkedését, holott é++ nekikellene számot adnia terveiről& - magyarokat lenéző megvetése, gőg"e

"ogosan vált"a ki az ellene szervezkedő „bé#étlene#” bosszvágyát&

-mikor Hánk $elvilágost"a a közt%k $ennáll# hatalmi viszonysa"átosságár#l, sértetten reagál, nem ha"land# el$ogadni, de meg is i"ed&@itá"uk során egyre inkább hátrányba ker%l, de amint gy érzi, hogyHánk érvei igaztalanok, azonnal visszatámad& - sz%lő$öld"ét sértőszavak, Hánk tt#ra sz#rt átkai gyilkos indulatot ébresztenek benne&

- mellékszere+lők kevésbé egyéntett, sokkal inkább egy>egyszere+körbe simul# alakok&

@!linda tragikus sors áldozat& Katona szé+, nemeslelk(, de sa"átsorsába beavatkozni nem tud# nőalakot teremtett személyében&#hiszem(ségéből és az adott korban a nőket s"t#kiszolgáltatottságáb#l következik, hogy az események áldozatává válik&@idékről ker%l $el az udvarba, természetes kedvessége $élreérthető tt#számára& H%szkesége és $ér"ének viselkedése vezet megőr%léséhez, az őtért gyalázatot már nem ké+es elviselni& =gyanakkor Qertrudisnak mélt#ellen$ele, tisztaságában és önérzetében már az első szakaszban $ölé

emelkedik& 0selekvési lehetősége azonban nins, asszonyi bes%leténekelvesztése +edig a megsemmis%lését "elenti&

,i!ra'" a klasszikus selszövő, akiről nem is lehet +ontosan tudni,hogy mi a él"a& Kezdetben tt# szövetségese& - hazátlan „lézengő"%tte"” t+usa& Dramaturgiai szere+e az intrikusé& 'etteit,világszemléletét két tényező motivál"a5 a hazátlanság, hiszen nemkötődik egyetlen közösséghez sem, számára „<tt van a +aza, +ol a

+aszon”. /ásrészt a salád hiányaP elmondása szerint any"a meghalt,a+"a nem kedveli& 6omályos mesé"e származásár#l, története a boldogulásr#l, ködös utalásai a "utalomra val#"ában nem adnak kielégtőmagyarázatot tetteire& Hukása azért következik be, mert tt#kétségbeesése és gyávasága mögött nem ismeri $el annakveszélyességét& Nézengése "elké+es5 nemsak hazá"a, hanem erkölseisinsenek&

9+idóra t%ringiai lány, Qertrudis hozza udvarába& Elszánt, szenvelgővágyakozással szereti tt#t& Ezt az érzést nem tud"a lek%zdeni akkor

2L



sem, amikor bemoskolva érzi magát, mert a hereg elsábtotta/elindát, és alattomos m#don megölte Hiberahot& -z érzelmi

betel"es%letlenség $anyar keser(sége ekkor mardos# meg$osztottság>,kitasztottság>érzésbe sa+ át&

8ttó Qertrudis öse, M%lö+ király gyilkosa& /agyarországra menek%l,nővére védelme alatt áll& - dráma legellenszenvesebb alak"a, ninsenek

+ozitv vonásai5 al"as, hatalmaskod#, hazug, gyáva& )zánalmasantehetetlen szerelmes, megalázkodva udvarol, "elleme gy /elindaszemében eltör+%l Hánk előtt& 'anástalan, nins intellektuális ere"e akövetkezmények mérlegelésére, de hiányzik belőle a morális erőlegsekélyebb "ele is, mely $ékezhetné& /agatartásában elmos#dik ahatár a +illanatnyi hangulatok és vágyak, meg a tart#s érzelmek között&

ior'nak dramaturgiai $unki#"a van, a magyarság széles tömegeitszemélyesti meg a szn+adon, "elentős szere+e van a nádor selekvésrekésztetésében& Kissé idealizált, nemeslelk(, b%szke "obbágy& -

"obbágyság +anaszainak, keser(ségének első megsz#laltat#"airodalmunkban&

995 Endr! az ötödik $elvonásig nins "elen, alak"a ezért kidolgozatlanP

egyetlen vonása a nemeslelk(ség& Höls és igazságos uralkod#, ké+es$el%lemelkedni az őt ért sérelmen, megkegyelmez Hánknak& Ké+esk%lönbséget tenni a törvényszegés 93etr; és a törvénynek meg$elelőviselkedés 9Hánk; között& Melesége $ölött érzett gyászát é++olymélt#sággal éli át, mint a kegyelemgyakorlást, de más személyiség"egyenem bontakozik ki a m(ben& )zere+ének hangslya a szerző koránaksz#l# %zenet5 a magyarságnak egy igazságos és "# királyra van sz%ksége,a hatalmaskod# idegen előtt azonban nem ha"lik meg&

- dráma két stlusirányzat határán helyezkedik el5 klassziista ésromantikus egyszerre& - m( szerkezete klassziista sa"átosságokatmutat, Katona nemzet$el$ogása, a haza$iság tartalmának árnyaltvizsgálata, Hánk megosztott személyisége már a romantika irányábamutat& )zintén romantikus "egynek tekinthető a témaválasztás5 a nemzetimlt $elidézése és a szerelmi szál& - kiélezett élethelyzetek, a váratlan$ordulatok, a véletlen szere+e ugyansak a romantika eszköztáránakkellékei&

2L7



@A?C0 9@RE AW E@,ER RAN?9CJA

)t!l!%

1& - drámai költemény m($a"a2& Eszmék szere+e a drámai költeményben& - boldogságkeresés, illetve az élet értelmének keresése a

drámai költeményben7& .őalakok a J*J& századi drámában& Kom+ozi#s el"árások a drámai költeményben8& Nraiság a romantikus drámai költeménybenL& elké+esség a drámai költeményben

?RC@A9 <VLE@N=X

B+!m*onto%12& Kevert m($a"ság 9lí"a%ság előté"be +elyezése)1& - drámai selekmény háttérbe ker%lése 9$ilozo$ikus "elleg, belső

vita;17& - drámai költemény kérdésköreiIkérdés$elvetése 9az emberi lét

él"a, értelme, az eszmények elérésének lehetőségei;

1& - $őhősök alak"ának "elké+essége 9az általános emberi "elké+e;18& Qondolatiság és lraiság 9drámai beszéd, a belső vita kivettése,

+árbeszédek, monol#gok stb&;1L& - 9romantikus; drámai költemény m($a"i sa"átosságai1O& - drámai költeményben meg"elentett eszmék 9boldogság,

szabadság, szeretet stb&;1U& -z eszmék szere+e a történetalaktásban I a történet

alakulásában

2Z& -z egyes eszmék meg"elenési $ormáiIm#d"a 9+l& "elké+ek,motvumok;21& -z eszmék ké+viselői 9+l& történelmi, bibliai, mesei szere+lők;22& - szere+lők rendszere 9a hős segtőiIakadályoz#i a

boldogságkeresésbenIaz élet értelmének keresésében;2& - hősIhősök életeszményei27& - kom+ozi#t megteremtő elv 9iklikusság, ellentétezés;2& - drámai költeményt indt# és zár# "elenetek szere+e

28& -z események tere és ide"e2L& Qondolatiság a dial#gusokban

2L



2O& Nraiság a $őhősök monol#g"aiban2U& Ké+szer(ség a drámai költemény nyelvébenZ& 'ér és idő "elké+essége1& elké+esség a selekmény szint"én

2& 'örténelmi, bibliai, mesei motvumok "elké+essége− m($a"5 kevert m($a"ság, lraiság előtérbe helyezése, selekmény

háttérbe szorulása, $ilozo$ikus "elleg, belső vita, m($a"i sa"átosságai− kérdés$elvetés, kérdéskörei5 az emberi lét él"a, értelme, az eszmék

elérésének lehetőségei− eszmék5 meg"elentett eszmék 9boldogság, szabadság, szeretet stb&;,

szere+e a történetalaktásban, meg"elenési $ormái, m#d"a9motvumok, "elké+ek;, ké+viselői 9történelmi, bibliai, meseiszere+lők;

− szere+lők5 rendszere 9segtői, akadályoz#i a boldogságkeresésben,az élet értelmének a keresésében;, hősök életeszményei

− szerkezet5 a kom+ozi#t megteremtő elv 9iklikusság, ellentétezés;,indt# és zár# "elenetek szere+e

− tér és idő5 események tere és ide"e, "elké+esség− "elké+esség5 tér és idő, selekmény, motvumok, $őhősök− nyelvezet5 ké+szer(ség− gondolatiság és lraiság a +árbeszédekben, monol#gokban

@Dfa$- drámai költemények vagy emberiségköltemények általában az egészemberiség vagy az emberi lét általános sorskérdéseit "elentik meg, sala+"uk általában valamely mitikus történet, tehát részben a korábbiévszázadokban keletkezett történetek "raértelmezései is& /adáh m(vea romantikus világdrámák vagy emberiségköltemények sorába

illeszkedő alkotás& 'öbbek között Qoethe Maust"ával, Hyron Káin"ával,)helley - megszabadtott 3rométheusz m( alkotásával, valamint@örösmarty 0songor és '%ndé"ével tart szoros rokonságot&

- m($a"nak meg$elelően -z ember tragédiá"a is egyszerre mutat"a $el am(nemek "ellemzőit& -z elbeszélt történetben az e+ikusság "egyei$igyelhetők meg& =gyanakkor szembet(nő a tényleges drámai aki#kvisszaszorulása, valamint a lraiság előtérbe ker%lése& -z alakok

"elké+essége 9a szere+lők egy>egy eszme megtestestői;, valamint amozaikos szerkesztés a lraiság és a gondolatiság erőtel"es "elenlétére

2L8



utalnak& Ezzel szemben a drámaiság sa"átosságait őrzi a selekvéssor,amely +árbeszédekkel és monol#gokkal halad előre&

<)rd)sf!l!t)s

/adáh m(ve az emberi lét ala+vető kérdéseire keresi a választ&Negáltalánosabban arra, hogyan határozhat# meg vagy meghatározhat#>e az ember helye a világban, mi adhat létének élt és értelmet& Nétezik>eszabad akarat, és ha igen, miben áll az ember döntési szabadságaA@álaszthat>e tetteivel a b(n és erény közöttA 'ovábbá, meddig ter"edszabadságának határa, és mi az, ami már nem tartozik az emberiilletékesség körébeA

B+!r%!+!t- m( egyes "elenetei sak lazán $%ggnek össze, sem időben, sem térbennem ka+sol#dnak közvetlen%l, $olyamatosan egymáshoz& - mozaikosszerkezet egységét a köz+onti helyzetbe álltott drámai hős teremti meg&

)rs+!r%!+!t-z ember tragédiá"a tizenöt sznre tagol#dik, tehát nem követi a$elvonások szerinti hagyományos drámai é+tkezést& - sznekkeretsznekből 91>P 1; s álomsznekből 97>17&; állnak& - keretsznek

helyszne a ta+asztalaton tli, normaad# világ, az álomsznek szntere aMöld 9val#"ában ?dám tudata;, ez a normakövető szint& - $öldi szneksora kiter"ed az (r"elenetre 91&;& Ezt nyomatékost"a, hogy ez a ter%let aMöld szellemének hatáskörébe tartozik, aki itt "ut másodszor $ontosszere+hez&

9d#s+!r%!+!t- térszerkezethez hasonl#an a m(ben az időviszonyok is osztottak& -

mennyekhez az Xr és Nui$er szavai szerint a végtelen idő tartozik& -drámai selekmény indulásának konkrét ide"e a teremtés be$e"ezésénekmozzanata& - normaad# sz$éra örök ide"ével szemben az ember+árlétéhez a mitikus idő ka+sol#dik& - $öldi sz$érában viszont B atörténelem és az egyes ember szint"én is B a véges idő érvényes%l& ?dáma teremtés és ki(zetés utáni, valamint az emberi történelem ténylegeskezdete előtti idő határhelyzetében álmodik& Eszerint az álomsznekselekménye a végtelen idő $olyamatának egy kinagytott idő+illanata&

s!l!%m)ny

2LL



- m( drámai selekménye két, egymással össze$on#d# szálon bontakozik ki& -z egyik selekményszál az Xr és Nui$er vitá"ánaktörténetét viszi sznre, a másik ?dám $ér$ivá érésének,F$elnövekedésénekG történetét& - bibliai anyagot /adáh a mtoszok

szellemében alkot"a "ra& -z Xr és Nui$er k%zdelmét tematizál#selekményszál a létezés legáltalánosabb keretét5 a létezők világának9anyag; és az eszme létezésének sk"át "elenti meg, és a bibliai'eremtéstörténetet $ormál"a "ra& - selekményszál három $ázisa az Xrés Nui$er összesa+ása, az Xr veresége és elt(nése a világb#l, ma"d azXr disőséges visszatérése& /ivel azonban az Xr és Nui$er k%zdelmesak a $öldi sz$érában dőlhet el, +er%kben ?dámot hv"ák döntőbrául&Hár ebben a vonatkozásban ?dám szere+e alárendelt, eszköz "elleg(, aFdöntésG $eladata $elnőttet, $ér$it kván& \gy $on#dik össze a kétselekményszál&

B+!r!*l#% - drámai költemény szere+lői a normaad# vagy normakövető szinthezval# tartozásuk, valamint egymáshoz val# viszonyuk menténértelmezhetőek& - m( szere+lői köz%l az Xr, valamint az angyalok karaés a $őangyalok 9beleértve Nui$ert is; tartoznak a normaad# sz$érához&?dám és 4va a $öldi, a normakövető szint ké+viselői&

A+ Or5 -z Xr alak"a az angyalok karának és a három $őangyalnak azelső sznbeli, valamint az Xr és az angyalok karának utols# sznbelimegsz#lalása ala+"án "ellemezhető& -z első sznben megidézettteremtéstörténet szerint az Xr maga a tel"esség& lyan eszmei ké+let,amelyben az ellentétek 9$ény>árnyék, b%szkeség>szerénység, gyenge>erős, $enyegető>védelmező, véges>végtelen stb&; kiegyenltik és egymagasabb harm#nia "egyében $elold"ák egymást& - $őangyalok szerint

az Xr megtestesti az Eszmét 9abszolt szellem, értelem;, az Erőt9mozgás, változás, dinamizmus, akarat; és a #ságot 9erkölsitökéletesség, gondviselés, kegyesség, érzelem;& -z álomsznekbőlhiányzik az Xr, sak 4va homályos +aradisomi emlékei és a$ényszimbolika 9+l& a londoni szn végén a gl#ria; "elzi a "elenlétét& -1& sznben disőségesen meg"elenő Xr ki"elöli az ember illetőségi köréta tudás és a hit vonatkozásában& =gyanakkor az ember által kik%zdötttudás miatt sem az Xr, sem ?dám nem térhet vissza *sten és Ember

eredeti viszonyához&

2LO



Lu'if!r5 Nui$er önmagában nem, sak az Xrhoz val# viszonyábanértelmezhető& Ezt a viszonyt a két szere+lő k%lönbözőké++en$ogalmazza meg& -z Xr Nui$ert is a teremtett világ részének, tehát nekialárendelt erőnek tekinti& Nui$er ugyanakkor az Xrral val#

egyenrangságát állt"a, és önmagát a teremtésben részes erőnek t%nteti$el& -z Xr nem semmisti meg a lázad# $őangyalt, s ezzel elismeri atagadásnak, mint az egyik normaké+ző elvnek a szere+ét a világm(ködésében&

Cdám5 - normakövető szint szere+lői sak az égi sz$érához, vagyis azXrhoz és Nui$erhez val# viszonyukban "ellemezhetők& ?dám a teremtéslegnagyszer(bb eredménye& - teremtett anyag, amely ké+es azöntudatra& ?lomutazása során a tökéletes teremtés $öldimegval#stásának eszmé"e vezérli, ezért válhat a lui$eri tagadáseszközévé&

J!l%)*!ss)g− a selekményben5 a bibliai anyagot /adáh a mtoszok szellemében

alkot"a "ra& -z Xr és Nui$er k%zdelmét tematizál# selekményszála létezés legáltalánosabb keretét5 a létezők világának 9anyag; és az

eszme létezésének sk"át "elenti meg, és a bibliai 'eremtéstörténetet$ormál"a "ra&

− - szere+lők5 ?dám létének és személyiségének kitel"estéséértvvott k%zdelme és sorsa általában az emberi törekvéseket és sorsotké+viseli& - szere+lők nem drámai értelemben vett "ellemek, azazhs>vér emberek, hanem "elké+es alakok, egy>egy eszme, gondolatmegtestestői& \gy az Xr a M, Nui$er a '-Q-D?), ?dám a

KfCD4), 4va a )CEYE'E' elvének megtestes%lései&

A ?RC@A :CL8WCBA A 5 BWCWA?,A=

- JJ& század ele"én gazdasági változások mentek végbe, aszabadversenyes ka+italizmus helyett az im+eralizmus következett&

Ehhez "árult még a gazdasági világválság és a két világháborkirobbanása& Ezek a változások nagy hatással voltak az emberekre5 a

2LU



+olgári társadalom kisinyes világa, az élet elsz%rk%lése, azelidegenedés, az emberi ka+solatok látsz#lagossá válása, a magánéletés a közélet elválása határozta meg az életszemlélet%ket& -z "életszemlélet, világlátás " $ormanyelvet és alkot#i magatartást igényelt&

- dráma a J*J& században nagy kon$liktusokat mutatott be& atragédiákban a $őszere+lők elbuktak, a komédiákban $elemelkedtek, rrálettek az ellentéteken, a sorssa+ásokon&/ár ebben a században is meg"elentek "tások a drámában& *bsen5@adkasa m( m(vében a madár szimb#lum, és ebben az alkotásbannagy szere+e van a mltnak& Korábban a drámák selekménye mindig a

"elenben "átsz#dott& 0sehov is "t#, m(vei drámaiatlan drámák& nins benn%k igazi kon$liktus,nins igazi $őhős, nins igazi +árbeszéd, ninsigazi selekmény&

- JJ& században $elbomlott a drámaszerkezet& /egváltozott a$elvonásrend 9+l& /rozek egy$elvonásosai;& Melbomlik a $eszes drámaiszerkezetet eredményező oksági viszony és az időrend& - selekmény is

"elentéktelen lesz, a belső történés válik $ontossá& - drámai kon$liktus islelki skon megy végbe& - térbeli szerkezet is megváltozik, HekettQodot>ra várva m( m(vében a helyszn lényegtelen&

-GmodernGdrámák szituái#i, "ellemei, selekménye általános érvény(mondanival#t hordoznak, intellektuális "elleg(ek lesznek&

-z életké+ek ábrázolása is "szer( a drámában, ezzel az alkotások aze+ikához közeltene, az elbeszélő elemek $ontossá válnak& -ze+izál#dást a narrátor szere+e is segti, ami meg"elenik Hrehtnél is5 aKurázsi mama m( m(vében a környezetről, időről, helyről ő

tá"ékoztat&

-z e+izál#dás mellett a lrai elemek meg"elenése is $elbortotta a drámaszerkezetét 9 +l& a Kurázsi mamá>ban a dalok;&

- JJ& században meg"elennek ironikus, groteszk és abszurd elemek is adrámában& D%rrenmatt alkotásai átmenetet ké+eznek a brehti ir#nia ésaz abszurdok között& Drámái groteszk drámák, amelyekben a

selekmény, a szituái#, a "ellemek groteszkek, a val#ságot a visszá"ára$ordt"a, és ezzel ábrázol"a a láthatatlan ellentmondásokat& - groteszk a

2OZ



$antasztikust teszi hétközna+ivá 9 +l& a Mizikusok>ban a bolondokházalesz az élet sznhelye&

-z abszurd dráma meg"elenése Hekett nevéhez $(ződik, drámáiban az

abszurditás a lélektani elidegenedés tényét állt"a a drámai eseményekközé++ont"ába& -z előadás abszurddá válik, szavakat ismételnek, adráma szerkezete visszatérő, körkörös&

- dráma változása " FsznházG alkotását eredményezte& -ngliában a$őhős a rendező, az oroszoknál a $ő él a selekmény +ontosmeg"elenése, a sznészek átérző "átéka& Hreht e+ikus sznházával aztakar"a elérni, hogy a néző elgondolkod"on az eseményeken, ne él"e átazt& Ezt elidegentési e$$ektusokkal éri el, narrátort, dalbetétet,k#rust,$eliratokat alkalmaz& 4rzelmi katarzis helyett értelmi katarzist knál&)znházában a Herliner Ensemble>ban összm(vészetet teremt5 a szöveg,a "áték, a zene, a dszlet, a $ény m(vészetének egységét&

VR<N=X 9B:C= ;N<

)t!l!%

15 A 's!l!%m)ny %onfli%tus s+!r!*l# át)rt!lm!+#d)s! a 2G5s+á+adi drámáan

25 P)ldá+atosság a 2G5 s+á+adi drámáan35 Egy)n )s tm!g !gy)n )s "atalom is+onya a drámáan45 A 's!l!%m)ny %onfli%tus s+!r!*l# át)rt!lm!+#d)s! a 5

s+á+adi drámáan

- mod!rn dráma a 1U& század végén, a 2Z& század ele"én "elent meg azirodalomban& Hár a m(nem átalakulása már a romantika korában, alét$iloz#$iai kérdéseket $elvető drámai költeménnyel megkezdődött, amodern dráma kibontakozásának kora a 2Z& század& -z " t ki"elölői avilágirodalomban *bsen és 0sehov drámái voltak&

- 2Z& századi drámában a hagyományos mDn!mi $!gy!% módosulása

$igyelhető meg& Egyre nagyobb szere+et ka+ a groteszk és az abszurd9ké+telen történet;, $elerősödnek a gondolati, $iloz#$iai, eszmei

2O1



tartalmak, az oksági ka+solatok $elbomlanak& - kon$liktus nemsz%kségszer(en tettekben nyilvánul meg, gyakran lélektani okai vannak&-z addig egyértelm( értékrend megváltozik, bizonytalanná és relatvváválik& - hősök, élok, eszközök, tettek és gondolatok megtélése nem

egyértelm(, szub"ektv& - drámahősök hétközna+i emberek 9antihősök;vagy allegorikus alakok& 'etteik Bha vannak isB már nem ké+esek egynagyobb közösség életére kihatni& =gyanakkor meg$igyelhető a m(nemikeveredés, a modern dráma e+ikai, lrai "ellemzőket is $elmutathat&

- 2Z& századi drámairodalom leg$ontosabb ké+viselői5 Qorki", HertoltHreht, Mriedrih D%rrenmatt, -rthur /iller, )amuel Hekett, Eugne*oneso, Srkény *stván, .émet Nászl#, )%tő -ndrás, )zékely ános&

Srkény *stván ót)% m( Bkisregényben és $ilm$orgat#könyvben is$eldolgozottB drámá"ának t)má$a az a változás, amit a '#t salád 9'#tNa"os, /ariska, ?gika; kénytelen elszenvedni, mg $ronton szolgál#$iuk, Qyula +aransnokát vendég%l lát"ák& - m( két részből 92, illetve 8ké+ből; állP az első rész az előkész%leteket, az őrnagy megérkezését éselső na+"át mutat"a be, a második +edig a további 1 na+ történetérőlszámol be&

- dráma %on%r)t t)r!n )s id#!n, a második világhábor ide"én egyFhegyvidéki községbenG, Eger közelében "átsz#dik& *de érkezik meg asaládhoz az őrnagy kéthetes szabadsága eltöltésére& Ezzel azeseménymozzanattal megteremtődik a drámai ala*s+ituá'ió, az őrnagyérkezése ugyanis megbont"a ennek a világnak a hierarhikus rend"ét&'#ték azt remélik, hogy a kedves és $igyelmes vendéglátás segt $iuksorsán, az őrnagy maga mellé veszi Qyulát a F"#l $(töttzászl#al"irodáraG, illetve szobatársaként nagyobb biztonságba ker%lhet,

gy nagyobb esélye lesz a $ronton az életben maradásra& - salád tehátf&gg# "!ly+!t be ker%l az őrnaggyal, akinek a F+artizánok álland#zaklatása miatt nagyon leromlott az idegrendszereG&

'#ték $iuk leveléből értes%lnek az őrnagy igényeinek, szokásainak,mániáinak egy részéről 9nem br"a a lármát, nagyon érzékeny egyesszagokra, álmatlanságban szenved;, a +ostás ugyanis nem kézbestimindegyik levelet, gy az őrnagy egyéb $ursaságára 9nem szereti, ha

beszélgetés közben elnéznek a $e"e $ölött, este sz#rakozásra vágyik,idegesti az ástás; nem kész%lnek $el& - salád alkalmazkodása már

2O2



megérkezése előtt elkezdődik, önmagukat és környezet%ket alárendelikaz előre "elzett igényeknek& -z előkész%let komikus hatást kelt, mivel

"elentéktelen dolgok mérhetetlen%l $ontosakká válnak5 beszélnek aszomszéddal, Nőrinke )ándorral, aki most elhatározza, hogy leszokik a

sörről, mivel u++ogása áthallatszik '#tékhozP a másik szomszéd, QiziQézáné kiska+u"át beola"oztat"ákP a +ostás agyonveri )z(s nénikutyá"át, neki magának a ház közelében vissza kell $o"atania tl hangoslégzését, mg a vendég itt tart#zkodikP ?gika megkéri mindkét buszvezető"ét, hogy a kanyarban két hétig ne dudál"anakP /ariskaKasztrinernénak segt két heti mákadagot ledarálni&

-z őrnagy rossz idegálla+ota már a m( ele"én aggaszt"a '#tot, $eleségeés lánya azonban nem érzékel semmilyen lehetséges +roblémát& /indezelőrevetti, hogy a kon$liktus val#szn(leg '#t és az őrnagy között "önlétre, illetve, hogy a '#t és salád"a közti viszony megváltozik ma"d&'#t a salád"ában és a $alu zárt világában egyaránt a hierarhia ssánhelyezkedik el& - saládon bel%li köz+onti szere+ét "elzi $elesége éslánya odaadása 9Fédes "# Na"osomG, Fédes "# a+ádG;& - salád$őközségszerte is megbes%lésnek örvend, t(zolt#+aransnokiegyenruhá"a, $oglalkozása tiszteletet +aransol, az emberek '#t rnaksz#lt"ák& Kényelmes, nyugodt életet él, elégedett ember, akit a $alun

kv%li világ B$ia sorsát kivéveB egyáltalán nem $oglalkoztat& Ez ahelyzete rend%l meg az őrnagy $elt(nésével& - drámai %onfli%tuselsősorban abb#l ered, hogy az őrnagy tllé+ a vendég szere+körén, asalád egész világának ellenőrzésére és uralására, s elsősorban '#tszere+ének átvételére törekszik& - kon$liktus közé++ont"ában gykette"%k viszony áll, de nem nylt érdek> és értékellentétként, nem nyltösszesa+ásban mutatkozik meg, hanem kisszer(, nevetségeshelyzetekben&

-z őrnagy akaratának, szeszélyeinek érvényestéséhez összetetteszközökkel rendelkezik5 sorozatosan megalázza '#tot, és ráveszi9mani+ulál"a; a saládot, hogy ebben részt vegyenek, miközben őketsoha nem alázza meg& /egbont"a a saládi egységet, átrendezi aviszonyokat& -z olvas# számára az első rész végén ismert ténnyé válikQyula halála, a salád azonban erről nem szerez tudomást, igyekezet%k,alkalmazkodásuk gy tragikomikusnak t(nik& Miuk érdekének 9ami

egybeesik sa"át érdek%kkel; szemelőtt tartása m!ggátol$a a r!ális"!ly+!t)rt)%!l)st& #l +éldázza ezt a második rész egyik "elenete,

2O



amelyben ?gika az őrnagy sértődésének okát +r#bál"a kiderteni& - lányazzal "ön vissza az őrnagy szobá"áb#l, hogy azért haragszik, mertFamikor a+u bemászott az asztal alá, bokán hara+taG& Ezt követőenelőbb elbizonytalanodnak az álltást illetően, ma"d sa"át maguk

meggyőzése után ráveszik '#tot, hogy kér"en bosánatot, holottelőzőleg ők sem $ogadták el val#snak a vádat 9F-+ád nem hara+G;&

-z őrnagy hatalmának érvényestéséhez tartoz# $ontos momentum agondol%odás %ii%tatására aló tr!%)s& - gondolkodás az őrnagyszerint Fkáros hatásG, ellenszere a doo+olás, amelynek elsődlegesél"a tehát a belső világ 9érzések, vágyak, gondolatok;, azaz a $%ggetlen,önáll# személyiség el$o"tása& - sz%net nélk%li tevékenységbenkiéleződik a kon$liktus5 '#t, aki a marg#vág#t késztette, de adobozolásban eddig nem vett részt, most kénytelen beka+sol#dni amunkába& -z őrnagy ezt az eredetileg mellékes el$oglaltságot az életleg"obb és leg$ontosabb tevékenységévé avat"a, sőt meg$ogalmazza azegyetemes dobozolás gondolatát, ami val#di lelkesedéssel tölti el5FEgyszer talán el"ön az az idő, amikor rávehető lesz az egészemberiség&G

'#t él"a helyzetének, !m!ri m)ltóságána% )s f&gg!tl!ns)g)n!%

m!gtartása, ám a kon$liktusban B$ia sorsa miattB meghátrál& 'ettei9beb"ás az asztal vagy 'oma"i +lébános ágya álá, bezárk#zás a budiba;menek%lési ksérletek& -z őrnagy távozása után mindentvisszahelyeznek a megszokott rendbe, '#t gy véli, hogy helyreállt arégi világrend& @áratlan visszatérése azonban megá$ol"a ezt, '#t +edigel"ut arra a határ+ontra, amelynél tovább az ember nem alázhat# meg, s$elnégyeli az őrnagyot&

- dráma világában kiemelkedő szere+e van a salád két nő tag"ának,/ariskának és ?gikának is, akik szintén Qyula megmentése érdekébenválnak az őrnagy kiszolgál#"ává& Qizi Qézáné és a +lébánostermészetesnek tart"a a vendég viselkedését& - s+!r!*l#% között k%lönmeg kell emlten%nk a +ostást és 0i+riani +ro$esszort& - *ostás ak%ldeményeket a maga rögeszméi 9a +áros számokat szereti; ésrokonszenve ala+"án továbbt"a vagy nem, ezáltal be$olyásol"a azeseményeket& r%ltsége a m(ben meg"elentett világ bizonytalanságát,

eszetelenségét is kiemeli& i*riani +ro$esszor, aki tizenhat éve vezeti azelmeklinikát, az r# sz#söve& az egyetlen, aki magatartásával és

2O7



szavaival egyaránt elutast"a az őrnagyot, rámutat arra, hogy mindentekintélyelv( személyiség legmélyén "elen van egy kisebbségi érzés&6irdeti, hogy a világ $el$ordultságának egyszer vége lesz,helyzetértékelése azonban elszigetelt a dráma világában& Ezt mutat"a,

hogy mindezt kényszerzubbonyban mond"a el&&- történet a kiszolgáltatottság *)ldá+ata konkrét térben és időben, de$elismerései nem sak egy adott történelmi helyzetre érvényesek, hanemértelmezhetők $!l%)*!s!n, egyetemes emberi ta+asztalatként is& - m(selekményében, a hős sorsában +éldázatos erővel mutatkozik meg azegyén kiszolgáltatottsága, lázadása a hatalommal szemben, de a drámaarra is rámutat, hogy a két t+us $eltételezi egymást, a zsarnok sak azáldozat szere+ét el$ogad#k révén válhat elnyom#vá&

- m( nem a $ronton "átsz#dik ugyan, de a béke világával egyide"(leg ezis meg"elenik Qyula levei és az őrnagy személye által& -z őrnagyviselkedése már megérkezésekor megidézi a hábor viszonyait5idegesen hátra>hátra$ordul, szétsz#r#dva, satalánban indulnak haza a

buszmegáll#b#l, hasra veti magát, mert re+%lőt vél hallani& J!l%)*!s"!lys+(náltást "eleznek a $ényhatások megváltozására 9a szn+adelsötét%lésére; vonatkoz# dramaturgiai utastások, amikor a +ostás

'#ték $iának leveleit, illetve a halálát hr%l ad# s%rgönyt olvassa& gyválik lehetővé a hábor kritikai ábrázolása5 a hábor tel"eskiszolgáltatottság, el+usztt"a az embert, átalakt"a a személyiséget&

2O



BWV:EÍP>B8<

15 Pár!s+)d25 @onológ

35 El!s+)l# s+!g45 L!(ró s+!g5 Nr!l# s+!g5 B+óno%i !s+)d75 0(rF5 0ird!t)s/5 udós(tás1G5 R*irat

15 A *ár!s+)d dialógus; közvetlen, kétirány kommunikái#s $orma&- társalgást meghatározzák a kommunikái#s kör%lmények, valamint aviselkedési és nyelvi szabályok& - szöveget a kommunikái#banrésztvevők egy%tt alkot"ák, hisz minden résztvevő egyszerre $elad#9szövegalkot#; és vevő 9szövegbe$ogad#; is& Ennek a kétiránykommunikái#nak a leg"ellegzetesebb mozzanata a szere+váltás5 a

+árbeszédben a szövegalkot#b#l be$ogad# lesz, a be$ogad#b#l

szövegalkot#, ma"d szere+et serélnek& 6allunk olyan +árbeszédet is,amelyeknél szinte előre tud"uk, hogy a résztvevők mit $ognak mondani&Ezekben $ontos szere+%k van a FkészG mondatoknak, az álland#társalgási $ordulatoknak&

lvasd el a következő részletet 'amási ?ron5 ?bel a rengetegben m(regényéből!

F - $őbarát ráemelte a +uskát a r#zsabokorra, és belédurrantott, de asz#láson kv%l más eredmény nem mutatkozott&> #, hogy nem volt ott az ördög> "egyezte meg /árkus&> /iértA> akaszkodott Mortunát véle&> -zért, mert ha ott lett volna, a $őtisztelendő +áter>gvárgyián meglőttevolna&> /eg, hála *stennek&> .em, hála *stennek>ellenkezett /árkus&

> 6át miértA> %tött ra"ta Mortunát&

2O8



> -zért > $elelte /árkus>, mert ha meglőtte volna, akkor mi kenyérnélk%l maradtunk volna&G

$%gyeld *eg a á"beszédes "észe#et:

a; Ki indt"a, és ki zár"a a beszélgetéstA 'artalom szerint milyen mondatokkal teszi aztA

b; /i lehet a beszélgetést kezdeményező szándékaA Migyel" a +árbeszédek sattan#"ára!; /i a humor $orrásaA

Ka+solatteremtéskor $ontos a köszönés , a megsz#ltás&@iselkedéskultránk s ezzel egy%tt a nyelvi etikett koronként változik&/indig a beszédhelyzet és a beszélők közötti ka+solat dönti el amegsz#ltás milyenségét&3árbeszéd alkotásakor tartsátok szem előtt a szituái#t, amelyben a

+árbeszéd megval#sul,valamint a +árbeszéd kommunikái#smozzanatait9 ka+solat$elvétel,>tartás,>zárás;!- +árbeszéd rott változata "elenik meg a +r#zai m(vek +árbeszédesrészeiben és a drámák szere+lőinek a beszélgetéseiben& - +árbeszédlehet a "ellemzés eszköze, a humor vagy bármilyen hangulat $orrása, a

drámai szituái#t kibont# nyelvi tényező& )zere+e rendkv%l sok$élelehet&

25 A monológ az a kommunikái#s $orma, amelyben az egyik résztvevőhosszabb időre átveszi a közlő szere+ét, s társa vagy társai közbesz#lásanélk%l hosszan beszél& @annak sz#beli és rott, valamint tervezett éss+ontán változatai& - tervezett monol#got meg$ogalmaz#"ának gyakranvan ide"e előkészteni, sőt le is rni a szöveget9 előadás, ismertetés,

hozzász#lás, levél stb&;&- monol#g és a dial#gus az irodalomban is használt $ogalmak& -monol#g $őként a drámai m(nemmel áll szoros ka+solatban& -monol#g az a szövegrész a drámában, amellyel valamelyik szere+lőhosszabb beszédben önmagának9 és az olvas#nak, illetve nézőnek;$eltár"a érzelmeit, gondolatait& .evezik még a lélekmagánbeszélgetésének is&

2OL



=zt /%gyel+etjü# *eg >!#a% 0!" (z a"any e*be" 1í*ű "egényében %s.2í*á" 0%+ály vív!d! léle#, ne* td szabadln% a #ételye#től, a #ínz!önvád súlyát!l.

FKié is lehetnének ezek a kinsekAGF- szultán bizonyosan sanyargat# had"áratokban rabolta azokat össze&GF- kinstárnok hihetőleg elrabolta azokat a szultánt#l&GF- Duna elrabolta mind a kettőtől&GF/ost a senkié azok&GF- tieid&GF0sak olyan "ogon a te kinseid, mint a szultáné, a khazniáré meg aDunáé&GEnnél a kérdésnél egy $ekete hossz vékony $elhő állt a hold előttkereszt%l, mintha két$elé vágta volna azt&G

0(r!s drámai monológo% 5)hakes+eare 6amlet>monol#g"a , az 4"-sszonyának a monol#g"a a 0songor és '%ndé>ből, a Fszőlőszem>monol#gG az -+ostol>b#l, illetve Hánk bán monol#g"a Katona #zse$5Hánk bán m( drámá"áb#l&

35 A+ !l!s+)l# t(*usú s+!g!% él"a elsősorban a tá"ékoztatás

valamely eseménysor elbeszélése& -z elbeszélő szövegek többnyireidőbeliségre é+%lnek, lánszer( 9 lineáris; szerkezet(ek& Molyamatosanelőrehaladva bontakozik ki benn%k a selekmény& - történetvezér$onalát maga az esemény ad"a& -z elbeszélésekbe gyakran é+t%nk

be +árbeszédet és "ellemra"zot is& - +árbeszéd életszer(bbé , +ergőbbéteszi a szöveget&- "# elbeszélés $ordulatokban gazdag,élményszer(ségre, szemléletességre törekszik& - szövegben alkalmazottigék ide"e és személye att#l $%gg, hogy maga az elbeszélő milyen

nézőszem+ontb#l tekint az eseményekre& K%lső szemlélőként, vagyrészt vett az eseményekben& Elbeszélő szöveget $ogalmazunk otthon,amikor elmesél"%k, mi történt vel%nk azna+, az iskolában, irodalom#ránvalamelyik irodalmi hős kaland"ait elbeszélve& *rodalmiolvasmányainkban , k%lönösen a +r#zai m(vekben gyakoriak azelbeszélő szövegrészek& -z elbeszélő szövegekbe ler# szövegrészletekis beé+%lnek a helyszn bemutatása, a szere+lők környezetének és

"ellemének a le$estése él"áb#l&

2OO



-z elsődleges a történetmondás 9 narrái#;& - történetmondás akommunikái#s élok köz%l legtöbbször a tá"ékoztatást szolgál"a& -szöveg eszközrendszere ehhez a élhoz igazodik&- szöveget az időrend ala+"án, vagy a helysznek változtatása szerint

tagolhat"uk bekezdésekre& -z eseményeket elmondhat"uk sa"átszemszög%nkből vagy egy másik szere+lő néző+ont"áb#l&

Kisi a bágyi +atak& - keskenyebbé vált ez%stszalag széles homokrámátka+ott, és a sillog# homoknak is, melyet a né+regék t%ndéreinek +iilábai ta+osnak, sehol véget nem ér` $%zesek a kerete&- bágyi malomban nem tudnak őrölni& 'ele van zsákkal az udvar, st%relmetlen $ér$iak, asszonyok, Q#zonb#l, 0solt#r#l, %lik a Hágy +art"áta malom környékén, és a vizet vár"ák&6a nem "ön, tesznek r#la& Kosi+ál Qyuri, a molnárlegény már )zent/ihály lovát is ello+ta a ma"ornoki temet`b`l, lévén annak az elégetésesalhatatlan m#d"a a zá+ores` kierőszakolásának az égihatalmasságokt#l&Negyen is $oganat"a, mert a zsili+ek le vannak ugyan eresztve, s mindené"szakára gyR"t is annyi vizet a gát, hogy a kereket megmozgassa, egy>két #ráig >> de mi az ennyi életnekA Kieszi a +enész az utols# zsákot,mire sor ker%l rá&

/indenki bosszankodik, sak a molnárné, a gyönyörR @ér Klára "ár>kelmosolyogva az `rl`k között, +edig neki van a legnagyobb kárára az ideiszárazság&6a gy megy, el+usztul a bágyi molnár, kivált, ha sokáig odamarad akatonaságnál, mert hiába, nagy az árenda is >> de meg, sak asszony azasszony, ha arany+aszománnyal övezi is derekát& 9 /ikszáth Kálmán5 - bágyi soda;

45 L!(ró s+!gt(*uso%at is na+ mint na+ alkotunk& Nerást készthet%nkegy személyről, a személy "elleméről, egy tárgyr#l, vagy egy vidékről,de lerhatunk egy munka$olyamatot is& Mogalmazhatunk sz#ban vagyrásban hétközna+i, +ubliisztikai, hivatalos, tudományos vagy irodalmilerást& a ler# szövegek általában térbeliségre é+%lő, lánszer( vagymozaikszer( szerkezet(ek& Egy munka$olyamat lerásában az időbeliségis meghatároz#& - ler# szövegekben ritkán "elenik meg maga a ler#személye, tárgyilagosabb, mint az elbeszélő vagy az érvelő

szövegt+usok&- ler# szöveg térbeli menete lehet5

2OU



>a közelitől a távoli $elé halad#>a távolit#l a közeli $elé halad#>egy +ontb#l kiindul#, körben halad#Kész%lhet a lerás5

> haladás közben >alulr#l $öl$elé9 $el%lről le$elé; haladva >kv%lről be$elé haladva >mozaikszer(en6a a lerás él"a a tá"ékoztatás , akkor a bemutatás +ontos és részletes,hangneme tárgyilagos& 6a a lerás él"a meggyőzés, akkor inkábbélményszer(, hatásos, hangneme +edig személyes&- lerással gyakran találkozunk elbeszélő m(vekben is&Migyel"%k meg a ler# szöveg sa"átosságait az alábbi regényrészletben5

Egy hegylán köze+én kereszt%ltörve tete"éről tala+"áig, négymért$öldnyi messzeségbenP kétoldalt hatszáz lábt#l háromezerigemelkedő magas, egyenes szikla$alak, köze+ett az #világ #riás $olyama,az *ster5 a Duna&- ránehez%lő vztömeg törte>e magának e ka+ut, vagy a$öld alatti t(z re+eszté két$elé a hegylánotA .e+tun alkotta>e ezt, vagy@olánA @agy ketten egy%ttA - m( *stené! -hhoz hasonl#t még a maiistenutánz# kor vaskez( emberei sem brnak alkotni&

-z egyik isten keze nyomait hirdetik a Mruska Qora hegy tete"én elsz#rttengersigák köv%letei, a @eterani>barlang ásatag tengerlak# saurusaiP amásik istenről beszélnek a bazaltok a 3iatra DetonatánP a harmadikat, avaskez( embert hirdeti a sziklába vágott hossz +admaly+art, egyországt, melynek boltozata is vanP az #riási kőhd oszlo+maradványai,az emléktábla a szikla oldalába domborm(ként vésve, s a mederköze+ébe vágott százlábnyi széles satorna, melyen nagyobb ha"#k

"árhatnak&

- @aska+unak kétezer éves hist#riá"a van, s négy nemzet nyelvénnevezik azt&

/intha egy tem+lom közelednék $elénk, melyet #riások é+tettek, +illérekkel, melyek kőszálak, és oszlo+okkal, melyek toronymagasak,sodálatos kolossz>alakokat emelve a $elmagasl# +árkányokra, mikben a

ké+zelem szentek szobrait lát"a, s e tem+lom sarnoka négy mért$öldnyitávolba mélyed, $ordul, kanyarodik, " tem+lomot mutat, más

2UZ



$also+ortokkal, más sodaalakokkalP egyik $al sima, mint a siszoltgránit, vörös és $ehér erek ikáznak végig ra"ta5 re"telmes istenrás bet(iPmásutt rozsdavörös az egész hegyla+, mintha igazán vasb#l volna, néhola gránit rézst d(lt rétegei mutogat"ák a titánok merész é+tkezésm#d"átP

s az " $ordul#nál már egy g#t tem+lom +ortiusa "ő elénk, hegyestoronyssaival, kars, egymáshoz tömött bazalt +illéreivel, a kormos$al köze+éből egy>egy aranysárga $olt világt ki, mint a $rigyláda la+"a5ott a kén virágzik& 4rvirág az& De élő virággal is dszlenek a $alakP

+árkányaikr#l, re+edéseikben mintha kegyeletes kezek zöld koszori$%ggnének alá& -zok #riási lomb$ák, $enyők, miknek komor tömegét azőszi dérs+te bokrok sárga és +iros $%zérei tarkt"ák&

Egyszer>egyszer megszakt"a a végtelen, a széd%letes kettős $alazatotegy benyl# völgykebel, melyen kereszt%l egy re"tett, emberlaktalan

+aradisomba látni& *tt a két szikla$al között mély, komor árny borong, sa na++ali sötétbe, mint valami t%ndérvilág mosolyg be a na+s%töttevölgy ké+e, vadszőlő erde"ével, melynek érett, a+r#, +iros bogy#i szntadnak a $áknakP tarka leveleik szőnyeget vonnak rá"uk& Emberlak nemlátszik a völgyben, keskeny +atak kanyarog tisztásán végig, abb#lgyantlan szarvasok isznakP a +atak aztán mint egy ez%st sugár omlikalá a sziklamartr#l& Ezeren és ezeren elhaladnak e völgy előtt, s

mindenki azt gondol"a magában5 va"on mi lakhatik ebbenA

-ztán elmarad a völgy, s ismét más tem+lomi ké+ következik, atöbbinél még nagyobb, még rettenetesebb5 a két $al száznegyven ölnyireközeledik már egymáshoz s háromezer lábnyira az éghezP az a messzekiáll# szikla a tetőn a Qro+a lui 3etro5 a )zent 3éter sr"a, mellettekét$elől a másik két titáni kőalak két a+ostoltársa&

) e két $al között $oly alant a kőmederben a Duna&

- nagy, $enséges $olyam>ős, mely megszokta a magyar sk la+ályonezerölnyi mederben haladni mélt#ságos senddel, +art"ain a beleha"l#$(z$ákkal enyelegni, kilátogatni a szé+ virágos mezőkre s sendesenkele+lő malmokkal beszélgetniP itt összeszortva száznegyven ölnyisziklagátba, hah, mily haraggal tör ra"ta kereszt%l! -kik idáig "öttekvele, nem ismernek reá& -z ősz #riás szila" hőssé i$"ul, hullámai

szökellnek a sziklás meder $elett, egy>egy ro++ant bértömeg %l ki néholmedre köze+ébe, mint valami rémoltárP az #riási Habagá", a koronás

2U1



Kaszán sziklaP azokat $enséges haraggal ostromol"a, rá"uk zdulva elöl,s mély $orgatagokat örvénytve mögött%k, $eneketlen árkot vá"va asziklamederbenP s aztán sattogva, zgva rohan alá a kőlé+sőkön, mikegyik szikla$alt#l a másikig nylnak kereszt%l&

.éhol már legyőzte az t"át áll# torlaszt, s a széttört sziklákonkereszt%lomlik ta"tékozva, másutt megtorlik a kanyarod# szoros

bér$alánál, s a ráha"l# szikla alá ásta magát örök hab"aival& .éholszigeteket rakott le a legyőzhetlen sziklák mögé, " $öldalkotásokat, miksemmi régi térké+en ninsenekP azokat benőtte vad $a és bokor, azoknem tartoznak semmi államhoz, sem magyarhoz, törökhöz, semszerbhezP a senki országa az, ad#t nem $izető, urat nem ismerő, világonkv%l eső, meg nem nevezett $öld! /ásunnan meg elhordta a kikezdettszigetet bokraival, erdőivel, kunyh#ival egy%tt, s letör%lte alak"aikat atérké+ről&

- sziklák, a szigetek több ágra oszt"ák a $olyamot, mely gradina és3laviszovia között már #ránként tz mért$öldnyi sebességgel rohan, s asz(k $olyamágakat ismerni kell a ha"#snakP mert az emberi vaskéz sakegy satornát vágott a meder szikla+ad"aiban, melyen nagyobb ha"#k

"árhatnak, a +arthoz közel sak a+r# ha"#k számára van t&

-z a+r#bb szigetek mentében, a sz(kebb Duna>ágak között sa"átszer(emberi m(vek szakt"ák $élbe a természet nagyszer( alkotását5 kettősölö+zetek erős $atörzsekből, mik @ bet( alakban mennek össze, nyltöbleikkel vz mentének $ordulva& Ezek a viza$og#k& - tenger vendégei$el$elé sznak a $oly#n5 $e"%ket vakartat"ák a vzzel, sikland# +arasytokmiattP aztán bele"utnak a kele+ékbeP vissza$ordulni nem szokásuk,mindig előbbre haladnak a sz(k%lő $ogdábanP mg a legvégén bele"utnak

a Fhalottas kamrábaG, ahonnan nins menek%lés%k&

) e $enséges helynek hang"a is oly isteni& Egy örökké tart# egyetemeszgás, mely hasonlt a némasághoz, oly egy$orma, s az *sten szavához5oly érthető& -mint az #riás $olyam a kőzátonyokon végighöm+ölyög,ahogy a szikla$alakat korbásol"a, ahogy a szigetoltárokra harsogvarohan, ahogy az örvényekben $uldokolva elmer%l, ahogy a zuhatagokhanglé+sőin végig"átszik, s ahogy ez örök hullámsattogást az örök

visszhang e kettős $al között a tlvilági zene $elségéig emeli, mely su+aorgona> és harangsz# és elhal# mennydörgés, az ember elnémul, és sa"át

2U2



szavát meghallani retteg e titáni zengés köze+ett& - ha"#sok sak "elekkel integetnek, a halászok babonás hite tilt"a e helyt a sz#t5 aveszély tudata mindenkit magában imádkozni készt&

/ert val#ban, aki itt végighalad, amg e sötét $alakat lát"a itt magamellett két$elől, mintha sa"át kri+tá"a $alai között evezne végig&

5 Nr!l#- m!ggy#+# s+!g!%

-kkor alkotunk ilyeneket, ha élunk az, hogy el$ogadtassukvélemény%nket& Ekkor a meggyőzés érdekében érveket hozunk $el, tehátérvel%nk& az érv olyan megálla+tás vagy kör%lmény, amellyelvélemény%nk igazságát bizonyt"uk& -z érv leg$ontosabb része a tétel,vagyis az a megálla+tás, amely val#"ában valamilyen következtetést$ogalmaz meg& Ennek az előzményét, magyarázatát tartalmazza a

bizonyték& - meggyőző érvelés nélk%lözhetetlen része a á$olat, amásik $él véleményének a tagadása meg$elelő bizonytékokkalalátámasztva&

4rvelő szöveget hallunk a +arlamenti közvettésben, a tanárimagyarázatban is&

Heszélhet%nk kéttag, sőt háromtag érvekről is& - kéttag érv arövidtett érv, amelyből hiányzik az összekötő elem, mivel az magát#lértetődő&

/inta a háromtag érvre5

'étel5 He kell tiltani, hogy a $ilmeket reklámokkal szaktsák meg&Hizonyték5 Egyre több a $ilmeket megszakt# reklám a televzi#ban&

Ssszekötő elem5 a nézőknek "oguk van nyugodtan élvezni egy $ilmet&

/inta a kéttag érvre5

Hizonyték5 - mai $iatalok többsége a diso>zenét kedveli&'étel5 Ezért az iskolában né+szer(steni kell a né+zenét&

-z érvelés $ormái5 az induki# és a deduki#& *nduki#t alkalmazva az

egyedi esetből kiindulva haladunk az általános $elé, mg deduki# során

2U



az általános tételből indulunk ki, és el"utunk az egyedi esetmeg$ogalmazásáig&

3élda induki#ra5

.agyon szeretem a tr#s +alasintát& .agymamám nagyon szeret engem és ezért igyekszik mindig akedvembe "árni&- vakái#ban hagyománnyá vált a nagyinál a nagy, közös, %nne+i

+alasintázás&

3élda deduki#ra5- m(velt emberek nagyon szeretnek olvasni&-ndrea egy m(velt, sokoldal egyéniség&'ehát -ndrea m(velt lány&

- vitában ker%lni kell a személyeskedést& )ohasem a másik személyévelkell vitatkoznunk, hanem a véleményével&

5 B+óno%i !s+)d

- sz#noki beszéd érvelő t+us szöveg, melynek él"a a hallgat#ság

élősz#val val# meggyőzése, meg$elelő véleményre val# hangolása,elhatározásra, selekvésre, tettre buzdtása&

- sz#noki beszéd $a"tái5- tanásad#i beszéd 9+l& a +olitikai beszédek;- törvényszéki beszéd 9+l& a vádbeszéd és a védőbeszéd;- alkalmi beszéd9 +l& az %nne+i beszédek, méltatások;

A $ó s+óno%i !s+)d !l%)s+(t)s)n!% a l)*)s!i5

1. A+ anyaggyD$t)s, melynek számos $ormá"a lehet& /ásokta+asztalatait és ismereteit a könyvekből, elbeszéléseikből,

beszámol#ikb#l, kr#nikákb#l, internetes oldalakon keresgélveismerhet"%k meg& Heszéd%nk akkor lesz igazán hatásos, ha atémával ka+solatban sa"át ta+asztalatainkra is hivatkozunk& -zegyéni ötletek és gondolatok nélk%lözhetetlenek egy igazán "#

sz#noki beszéd megszerkesztésekor&

2U7



2. A+ ss+!gyD$ttt anyag !lr!nd!+)s! t)t!lmondato%m!gfogalma+ása& Ezek köré rendezz%k a kevésbé $ontosgondolatokat& - tételmondatok ala+"án rhat# meg a vázlat,amelyben nemsak tételmondatok szere+elhetnek, "an!m

%ul'ss+aa% fontosa n!!% , adato% is&3. A+ !lr!nd!+)s után a s+!g %idolgo+ása következik& -

szöveg megszerkesztésekor töreked"%nk a szemléletességre és ahangulatosságra& Ezeket a legalkalmasabb stluseszközök ésstlusalakzatok kiválasztásával ér"%k el& /eg$elelően él%nk aszöveg$ormál# eszközökkel, a szerkezeti megoldásokkal, a

"elentésbeli és grammatikai ka+sol# elemek használatával, astlus zenei, alaktani, sz#kinsbeli, mondattani eszközeivel,valamint a ké+ekkel és alakzatokkal& )zövegalkotás közben$igyel"%nk a nyelvhelyességre, a helyesrásra, a szabatosságra&6a a szöveget elő is kell adnunk ekkor tervezz%k meg azelőadásm#dot, a sz#noki szituái#kat&

4. A m!mori+álás, azaz a szöveg emlékezetbe vésése

5 A+ !l#adás

Ez a két utols# mozzanat sak a sz#beli előadásra vonatkozik&

A s+óno%i !s+)d s+!r%!+!t!5

15 A !!+!t)s, melynek él"a a "#indulat megnyerése, a$igyelem$elkeltés és a megértés előkésztése&

2& -z elbeszélés, a beszéd gondolatának rövid ismertetését, a t)mam!g$!ll)s)t "elenti& Ekkor $ogalmazzuk meg azt a tételt amelyetkésőbb részletezni, ma"d bizonytani $ogunk&

& - részletezésben az elbeszélésben ki$e"tett tételt $e"t"%k ki bővebben&<it)r#t is tehet%nk egy történet vagy személyes élmény elmesélésével&

7& - i+ony(tás az érvelő szöveg leg$ontosabb része& Ekkor ker%l sor

állás+ontunk igazságának a bizonytására, érvekkel val#alátámasztására&

2U



& - 'áfolás- meggyőzéshez hozzá tartozik az is, hogy a vel%nk ellentétesvéleményt vall#k nézeteit megá$ol"uk&

8& ,!f!$!+)s > a bevezetéshez hasonl#an > leginkább az érzelmekre hat&- be$e"ezésnek a él"a a $ő gondolatok megismétlése, az elmondottakösszegzése vagy egy $ra++áns, "övőre utal# kitérés, amely hat a

be$ogad#k érzelmeire&

,!!+!t)st!'"ni%á%> történelmi hivatkozással val# kezdés> személyes hivatkozással val# indtás> idézet> időszer( hivatkozással val# kezdés> költői kérdés, illetve $elkiáltás

,!f!$!+)st!'"ni%á%> tömör összegzés> idézet

> költői kérdés, $elkiáltás> $elsz#ltás a selekvésre

Kossuth Na"os beszéde )zeged né+éhez91O7O& okt#ber 7&;

j1&1& )zegednek né+e, nemzetem b%szkesége, szegény elárulthazám oszlo+a! mélyen megilletődve ha"lok meg előtted&

/ikor )zegedhez közeledtem, sa"nálni kezdtem, hogymellemből ki$ogyott a hangP de midőn )zeged né+ét látom, aztta+asztalom, hogy nins mit sa"nálnom, mert itt többre ninssz%kség, minthogy a lelkesedés előtt mélyen megha"ol"ak&j1&2& /időn én, mint az ország tel"es hatalm biztosa, s ahonvédelmi bizottság egyik tag"a, a né+$ölkelés szervező"e,utamban más helyekre bementem, azért mentem be, hogylelkesedést ébresszekP de )zegedre azért "öttem,hogy itt a

lelkesedést szemlél"em& 4s én mondhatom, örömmel szemlélem)zeged né+ében a lelkesedéstP mert veszedelem $enyegeti

2U8



szegény elárult hazánkat, oly veszedelem, melyhez hasonl#tévkönyveink nem mutatnak, s melynek láttára némelykisinyhit(ek a $ővárosban azt mondták, hogy a magyar nemzetna+"ai megszámtvák& De én azt mondám5 ez nem igaz&

-lkudozásba akartak ereszkedni ellasihsal, ama gaz árul#val,kit az ármány +okoli él"ainak kivitelére, arra, hogy sak nemrég visszanyert szabadságunkat s $%ggetlenség%nket kez%nkből"ra kisikar"a s a né+et "ra a szolgaság "ármába ha"tsa,eszköz%l szemelt ki& De én azt mondanám, hogy mielőtt anemzet annyi erővel s k%zdelemmel kivvott szabadságáb#l sakegy ha"szálnyit is lealkudnék, elmegyek és megtekintem ané+et&j2&1& 4s most, midőn )zeged né+ét látom, látom szemiben alelkesedés szikráit, nem késem megrni a $ővárosba, hogy)zeged né+e az árul#val val# minden alkudozás ellen%nne+élyesen tiltakozik& /egrhatom>e eztA j- né+5 meg!*genis, megrom, hogy miután )zegedet s né+ének ezreit a hazaszerelmétől lelkes%lve láttam, köszirtté szilárdult keblemben ahit, hogy e haza, lé+"en bár a +okollal szövetségre ellene azármány, mentve lesz&/ikor Krisztus mennyei országát megala+totta a $öldön,

egynek választottai köz%l azt mondá5 e kőszálra é+tem énegyházamatP és én hasonl#an mondom, hogy5 )zegedre s enneklelkes né+ére é+tem nemzetem szabadságát és a +okol ka+uierőt nem vesznek azon&ly hatalmasnak hiszem én a né+et, hogyha $ölkél és összetart,a ro+ogva összerogy# ég boltozatait is ké+es $önntartani erőskar"aival&6azám $iai! /ondhatatlanul $ontos az #ra, melyben hozzátok

sz#lokP talán é++en ebben az #rában %tköznek vitéz seregeink azárul# sordáival& Ki tud"a, mit hoz reánk ez #raA győzelmetvagy veszteségetA B De győzz%nk bár vagy veszts%nk, én)zeged né+ére mindenesetre számolok& - né+re minden esetbensz%kség%nk leszP ha győz%nk, hogy a győzelem gy%mölseitlearassaP ha veszt%nk, hogy a veszteséget győzelemméváltoztassa&'ehát e $ontos #rában, e mondhatatlanul $ontos +illanatban

kérdem5 találkozik>e egy $ia a hazának, találkozik>e egy +olgára

2UL



e városnak, ki hazá"a szabadságáért vérét, életét $eláldozni késznem volnaA j- né+ egyhanglag5 .em!j2&2& Esk%szöm a mindenhat# *stenre, ki védi az igazságot és ahitszegő árul#t megb%nteti, esk%szöm, hogy hazánk

szabadságáb#l egy ha"szálnyit utols# se++ véremig elraboltatninem engedekP esk%szöm, hogy hazánkat védeni $ogom, mgkaromat $ölemelhetem& - magyarok *stene gy segél"en ésáld"on meg engemet! j- né+ e szavakat le$ödött $ővel s $ölemeltkezekkel lelkes%lve mondotta el a sz#nok után&j2&& 6a"dan, midőn a hazát veszély $enyegette, hős a+áinkvéres kardot hordoztak kör%l az országban, s ennek láttára, mintsasok re+%ltek a harmezőre a vitéz magyarok& 4n, látván a haza

"elen veszedelmét, zászl#t ragadtam a kezembe, s megesk%dtem,hogy addig nem nyugszom, szegény $e"emet nyugalomra nemha"tom, mg az elárult haza $iait szabadságának megmentésére,annak árul#i ellen zászl#m alá nem gy("töm& De most, miután)zeged né+ének lelkesedését látom, bzvást összeha"tom ezászl#t, e zászl# nem enyém többé, én )zeged zászl#"a alá állok&4s én bzom a magyarok *stenében, bzom )zeged né+éneklelkesedésében, hogy kevés idő mlva mentve lesz a honP ha

+edig a hadi szerense kevésbé mosolyogna $egyver%nkre, ha

netán a végreha"t# hatalmat az ármány a $ővárosb#l kiszortaná,azon esetre )zegedet oly +ontnak tekintem, melyről a hazaszabadságát, a nemzet $%ggetlenségét megmenteni erősenhiszem&j&1& )zegediek! 'estvériség köt össze benn%nket& .ins nemesés nemtelen többé5 egy hazának $iai, +olgárai, testvérekvagyunk mindnyá"an& 'ehát testvérileg összetartva ragad"unk$egyvert az árul#k ellen, legy%nk készen hazánk oltalmára&

j&2& 'estvérek! 6a gy "öttem volna e városba, mintvalamilyen rendkv%li örömnek, boldogságnak hrnöke,kvánhattam volna talán töletek koszorkatP de miután a végresiettem körötökbe, hogy benneteket $egyverre, a hazamegmentésére hv"alak $öl, azon virágkoszorkat, melyeketlelkes hölgyeitek utamba elhintettek, nem tekinthetem máské++,mint elő"elé%l azon gyözelemnek, melyet a haza ellenségeinnemsokára kivvandunk&

j&& Egész életem k%zdés és szenvedés valaP de e +illanatban "utalmazva érzem magamat B ám +ihenni nem $ogok, árva

2UO



$e"emet nyugalomra nem ha"tom, mg el nem mondhatom azrás ama szavait5 F/ost bosásd el, uram! szolgádat, mert látákszemeim hazám szabadságát, boldogságát megmentve!GKeblem tele érzéssel, még sok mondanival#m volna hozzátokP

de az érzés el$o"t"a a"kamon a sz#t& K%lönben egy+ár na+igkörötökben szándékozván maradni, még lesz alkalmamhozzátok bővebben sz#lani& De most nézzétek B soha nemsrtam és könnyezek&

Kossuthnak láthat#an nins sz%ksége érvekre, hogy )zegedet a haza%gyének megnyer"e, a lelkesedés hő$oka is elég a tömeg akaratánakmegindtására& .em is az értelemhez, hanem a szvhez sz#l& - beszédrögtönzött, de azért a bevezetés, tárgyalás és a be$e"ezés hármassága "#lmegk%lönböztethető a beszédben&

1&Hevezetés&1&1&- sz#nok megha"ol )zeged lelkesedő né+e előtt&1&2&- haza veszélyben van&2& 'árgyalás&2&1& )zeged a magyar szabadság kősziklá"a&

2&2& -z esk%&2&& )zegeden be$e"ezettnek érzi k%ldetését&& He$e"ezés&&1& Melsz#lt"a a né+et, hogy áll"on $egyverbe&&2& )zeged koszori&

7& 0(r

X"ságokban meg"elenő, rádi#ban, televzi#ban hallhat# rövid, egy> kétmondatos szövegt+us& 6angnemére inkább a tárgyilagosság, a

+ártatlanság "ellemző& /ondatszerkezeti sa"átossága, hogy általábanilágos átt!%int"!t# mondat$ormálásra, változatos modalitásmondatok használatára törekszenek&- szöveg lehet lineáris, +árhuzamos, vagy ellentétező $ölé+tés(& - hrlegyen mindig $riss, közérdek( és $ontos&

/inden hrnek négy ala+vető kérdésre kell választ adnia5

2UU



1& kivel vagy mivel2& hol > történt vagy mi $og történni& mikor

7& miKormá$u%at tekintve lehetnek '(m!s hrek, illetve '(m n)l%&li hrek is&Ebben az esetben kiemelést, "elölést alkalmazunk, amellyel $elkeltik azolvas# érdeklődését&

artalmu% szerint lehetnek5 k%l> és bel+olitikai, kulturális, gazdasági,rendőrségi, közlekedési, b(n%gyi, br#sági, s+ort vagy m(velődési hrek&Montos, hogy a hrek, szoros kohézi#", $ól tagolt s+!g!% legyenek&- mnek $ontos szere+e van a mes szövegekben& Ez a szövegm($a"t#l$%ggően lehet téma"elölő 9- +á+a látogatása; vagy inkább$igyelem$elhv#, hatásos reklámm 9Yonald#ra várva;& -z ut#bbiidőkben ter"ednek el a $razeologizmusokat $elidéző 9-milyen a mosd#,olyan a tör%lköző;, valamint a szokatlan sz#rend( rikkansmek&

9tt a sulius+[

ENEK Qyörgy- szamoskrass#i iskolásoknak p akik nagy része Dobrása+átiba,)zamosk#r#dra, Kiskolsra, .agykolsra, )zamosli++#ra és )zin$alubaingázik p nemegyszer kell hosszabb ideig várakoznia a sulibuszmegérkezésére& /eg kellett gy`z`dni%k arr#l, hogy gyakorlatilag nem issulibusz az, amivel utaznak, mivel azt a +olgármesteri hivatal vásároltameg a községi tanás elmlt évi költségvetéséb`l, és nem mindenesetben áll az ingáz#k rendelkezésére& @an +ersze iskolabusz is, de az

su+án nyolszemélyes, és szinte hetente "avtásra szorul, ezeket aköltségeket viszont nem szvesen $izeti ki a tanás, mert a "avtás tlsokba ker%l&- +olgármesteri hivatal tula"donában lév` aut#buszt legtöbbször aziskolások ingáztatására használ"ák ugyan, de több esetben el`$ordultmár, hogy amikor a tanás kirándulásokat szervezett, vagy személyeketutaztatott bizonyos rendezvényekre, az iskolásoknak az országtonkellett ss$orgalomban kilométereket megtenni%k gyalog, hogy az

iskoláb#l hazaér"enek&@eszélyes is

ZZ



\gy történt ez legut#bb is, amikor a +olgármesteri hivatal Kolozsvárraszervezett kirándulást, hogy részt vegyenek egy mez`gazdasági gé+eket

bemutat# kiálltáson& - tanul#k számára nyári id`szakban is veszélyesaz országton val# hosszas gyaloglás, télen ez még több gondot

okozhat& -mit a sz%l`k sérelmeznek5 a WsétálássalW eltöltött id`t aziskolások tanulásra is használhatnák&

0so#ri )ándor5 'izenhét év #ta "ámboran dödög%nk és lázadozunk

6a a terror áldozatainak számát összevet"%k a mai inikus, %zletiesintézkedések áldozatainak előre láthat# számával, akkor a

+roletárdiktatra szeldebb korszaknak t(nik a mai dlásokhoz ké+est&-ki értelmiséginek tart"a magát, nem azonosulhat ezzel a kormánnyal Bolvashat# abban, a 0so#ri )ándor által meg$ogalmazott nyilatkozatban,melyet számos kimagasl# személyiség alárásával látott el&

9/agyar 6rekP @ár'iusi l!)l O$ magyar s+!ll!mi frontala%ul;

B+á$áan roant a *!tárda

)zilveszteri nagy%zem volt a mentőknélP a $ővárosban szokásos na+iZZ helyett Z hvás érkezett, ha"nalban egy 3est megyei tele+%lésensz%lést kellett levezetni%k, egy buda+esti $iatalembert +edig a szá"ában$elrobbant +etárda miatt szálltottak k#rházba > mondta a mentőszolgálatsz#vivő"e az /'*>nek hét$őn& 9/agyar 6rek;

F& 0ird!t)s

- hirdetés "ságokban meg"elenő, rádi#ban, televzi#ban hallhat# rövid,egy> két mondatos szövegt+us& -z n& a+r#hirdetés él"a a tá"ékoztatás,de nem idegen tőle a burkolt vagy nylt $elsz#ltás sem& 'artalmáttekintve igen sok$éle lehet5 eladni, venni, munkát vállalni vagy knálni,ismeretséget kötni stb& szeretne a hirdetés $elad#"a&- reklám hirdetés él"a ugyanaz, mint az a+r#hirdetés5 rábeszélni azembereket a vásárlásra, a szolgáltatás igénybe vételére& Mormaimegoldásuk, meg$ogalmazásuk azonban k%lönböző& - bet($ormának, anyomdai kivitelnek igen $ontos szere+e van a reklám hirdetésekben&

Z1

http://www.magyarhirek.hu/index.php?subaction=showfull&id=1167664362&archive=&start_from=&ucat=13&do=cikk_szorakozas

http://www.magyarhirek.hu/index.php?subaction=showfull&id=1167664362&archive=&start_from=&ucat=13&do=cikk_szorakozas



Nényeg%ket tekintve három $élék5a& tá"ékoztat#k

b& magyaráz#ak, rábeszélőek

& $elsz#lt#akMiatal házas+ár munkát vállal k%l$öldön, hosszabb távon 91>2 évig;&

.émet nyelvter%let előnyben& 'el&5 ZL7Z>LUU88O&

0saládi és egyéb merek $estését vállalom $ára& =gyanitt elad#k $ára$estett ikonok, $őleg magyar szentek ké+ei& 'el5 ZL7Z>OUOZL, 4lesd Eladok vagy elserélek lak#házat kerttel és é+%letekkel )#váradon,/aros megyében 9)qrqeni;, km>re )zovátát#l, 1Z km>re a +ara"dis#bányát#l& 'el&5 Z28>28ZZ12&

@arina Part

34 /GG GGG Kt

LZ>77>111

bekesi&szabolso&hu m,- J***& ker%letben,kivál# adottságokkalrendelkező /arina +art2ZZL>ben átadott,ki$ogástalan minőség( **&%temében, 1nm1Znmteraszos, 2 szobás,leg$elsőemeleti, K>i tá"oláslakás vár"a "tula"donosát& - magassznvonal burolatok mellé,+áratlan dunai

+anoráma,elrendezés, ésgyönyör( $%rdőszobatársul& -z amerikai konyhatartalmazza a s%tőt,

$őzőla+ot, elszv#t,mosogat# gé+ek és

Z2



természetesen a konyhabtortis! M(tés5 házköz+onti,egyedi!LZ>77>111

H=D-3E)' @E.D4Q6?C N0) )CH?KK-N! - mivendégházunk budán találhat#& buda Huda+est öreg, elegáns, +atinásvárosrésze, mely közel /argit> szigethez& )zobák 1L> 2Z> ZEuroIé"szaka , a+artmanok 1>8 $ő részére 77>LEuroI é"szaka 3arkolásilehetőség zárt udvarban, 'el5 ZZ8>1> OL> O28 /obil5 ZZ8> Z> 72>82O htt+5IIletsgobuda+est& ultraceb&hu

Z>4ves kedves h(séges kulturált $iatalember keresi hozzá illő komoly barátnő"ét& Komoly ka+solatra& Kizár#lag olyan lányt keresek akiszeret bulizni és társaságba "árni&

A i+sgá+ó diá%o% %!r&l$)% a s+o%atlan formai m!goldáso%at a%&lnl!g!s !tDformát mi!l !+ a+ )r!tts)gi dolgo+atan n!mfogad"ató !l )s a%ár a dolgo+at )r)nyt!l!n(t)s)t on"at$a magaután[

/5 udós(tás a hr rokon m($a"a& - tud#stás késztő"e minden esetbenott van a helysznen a sa"át maga által látott, ta+asztalt, átélt eseményrőltud#st& - tud#stás is lehet rott vagy beszélt $ormá"& 'émá"a valamelyk%lönleges esemény5 egy kiálltás megnyit#"a, baleset, természetikatasztr#$a, szokatlan látvány vagy mindenna+i esemény& Ner# "elleg(szöveg, amelyet +ontos, tárgyilagos és tényszer( előadásm#d "ellemez&

.emzetközi i$"sági találkoz# Mlossenb%rgben I ber+$alz

2ZZL "lius 2Z>28&

Mlossenb%rg egy kis ba"or $alu, ahol a harmadik birodalom egyiklegnagyobb konentrái#s tábora találhat#& /inden évben el"önnek ide aKC egykori tlélTi, hogy emlékezzenek& Ennél azonban többet isszeretnének5 $iataloknak beszélni az élményeikrTl, hogy ezton istegyenek azért, hogy a történelem ne ismételhesse meg magát& Ezértrendezi meg évente ber$ranken evangélikus i$"sága a nemzetközi

i$"sági találkoz#t, hogy a világ több tá"ár#l érkezT $iataloktalálkozhassanak egymással és a tlélTkkel& - 12Z résztvevT

Z



0sehországb#l, )zlovákiáb#l, /agyarországr#l, Nengyelországb#l,Helgiumb#l, Mraniaországb#l, Helorussziáb#l és .émetországb#lérkeznek& - közös megta+asztások és élmények határokon átvelT,hosszan tart# barátságok kezdetét "elentik a $iatalok számára&

- magyarok számára a részvételi d"at a ba"orok tel"es mértékben áll"ák,az tiköltségnek +edig a $elét tértik meg& /agyar részrTl nyol 1>2Lév közötti $iatalt várnak 1 ksérT $elnTttet és 1 tolmásot&

@árhat#, hogy ott lesz dszvendégként az ukrán államelnök, a németk%l%gyminiszter és a lengyel miniszterelnök&

*n$ormái#5 ccc&$lossenbuerg&e">ober$ranken&deIelentkezés5 Mreny# -nnánál

.émet ka+solattart#5 Kerstin ]ol$, kirhenkreisre$erentine">ober$ranken&dePörg )hröder, ugendhaus&.eukirhenoburg&baynet&de

O$ra andálo% a <is "al!ánynál

2ZZL& má"us 1&

*smét vandálok kenték össze +iros $estékkel a ko++enhágai Kishableányt, a dán $őváros "elké+ét&9/'*I-M3; > -z ismeretlen tettesek keddre virrad#ra mázolták össze ako++enhágai kikötő be"áratát egy sziklár#l őrző bronzszobor $e"ét éstestét& - szobor mellett egy ké+keretben $eliratot hagytak, amelyen sakegyetlen zölddel rt sz# olvashat#5 -v!, vagyis a"! dánul&- rendőrség egyelőre nem tud"a, hogy a vandál tettnek van>e köze azelőző na+i összesa+ásokhoz, amikor több száz $iatal és rendőr vvott

közelharot a 0hristiania kommuna kör%l és az azt kör%lvevő utákban&- Kis hableányt, amelyet Edvard Eriksen mintázott meg -ndersenmesehőséről, legut#bb márius >án, a ko++enhágai zavargások ide"énmázolták össze, akkor r#zsaszn( $estékkel& -z 1,2 méter magas, 1Lkg sly szobor több támadásnak volt kitéve már az 1U8Z>as évek #ta&Kétszer is le$e"ezték, egyszer +edig a kar"át törték le&

áolra m)g !llát a s+!m6

H?'6Y 4@-

Z7



-z egymást érő, "obbnál "obb hétvégi rendezvények egyik kedves,meleg szn$olt"a volt )zatmárnémetiben )o#s -ngéla Emlékrivaldam(, az -rt 0a$$éban megszervezett emlékm(sora& -z estWházigazdá"aW, Hessenyei *stván a $iatalabb +ályatárs és "# barát

tiszteletével és szeretetével maradt a háttérben, közben kivál#szervezéssel és m(sorvezetéssel biztostva a hátteret az ötvenes években .agybányár#l át"ött, legendás hr( társulat egyik ala+t# tag"ánakversekben, dalokban, történetekben $elragyog# emlékeihez&/esél a mltFsztogasd szét, amid maradt, I *ngyen is átvisz, aki átviszW p adta mega Wkötetlen beszélgetés W ala+hang"át az egyik be"átszott dal szövege& 4sa m(vésznő kisit meghatottan, bőkez(en osztogatta kinseit5 egygazdag, hossz +álya emlékeit, ta+asztalatait, sa"át érett, letisztultm(vészetét&- m(vészkávéz# közönsége előtt +edig megelevenedett a h#val bortott,egykori város, a 3ann#nia )záll# im+ozáns é+%letével, ahová sengősszánon érkeztek meg p a szatmári magyar nyelv( szn"átszást$eltámasztani p a későbbi 6arag Qyörgy 'ársulat $iatal tag"ai& Diákkoriemlékek, barátságok életre sz#l# hozadéka, a valamit teremteni akarásláza& - közönséggel val#, egymás tiszteletén, szeretetén ala+ul#ka+solat& Hemutat#k és ha"nalig elhz#d# beszélgetések élményei,

vagy elsz#lások, mulatságos e+iz#dok "#kedv(, mosolyt $akaszt#emléke&Közben a hangulatot még meghittebbé varázsol# be"átszások5megzenéstett Kányádi )ándorBversek a Kaláka egy%ttes előadásában,

.emes .agy ?gnes ide illő négysorosai& /a"d )o#s -ngéla kedvenversei, az ` el`adásában5 -z 4rt`l az eánig, Hurns ohn -ndersona és- kilenvenedik zsoltár&/indarr#l, ahogyan élni, dolgozni és vég%l elmenni érdemes&

9Mriss X"ság;

1G5 A r*irat kis ter"edelm(, $%zet$ormában ter"esztett sa"t#termék& -"ságok előzményeként sz%letett& 3ubliisztikai "ellege a J@* > J@**&század hitvitáiban és +olitikai k%zdelmeiben erősödött $el& - J@***&századt#l > a $orradalmi időszakok kivételével > az "ságok háttérbeszortották, /agyarországon viszont é++ ekkor kezdődött a J*J& századköze+éig tart# virágkora 9+l& Hessenyei Qyörgy5 /agyarság, /agyar

néző;&

Z



,!ss!ny!i yrgy @agyarság r)s+l!tT

@all"uk meg, hogy nagyon megsz(k%lt%nk a magyarságba, melynekugyan bőségébe soha nem voltunk& 0sudálkozom nagy nemzet%nkön,

hogy ő, ki k%lönben minden tula"donainak $enntartásában oly nemes,nagy és állhatatos indulattal viseltetik, a maga anyanyelvét $ele"teniláttatikP olyan világba +edig, melybe minden haza önnön nyelvét emeli,azon tanul, azon +erel, kereskedik, társalkodik és gazdálkodik&lyan szánakozásra s egyszersmind kö+edelemre val# sekélységgelkisinytik némelyek magokat, hogy magyarul nem lehet, mond"ák, "#lrni, okoskodni, mivel sem ere"e, sem elégsége ninsen a nyelvnek,melyekkel a tudományok szé+ségeket és mélységeket elől lehetne adni&lybá venném, ha mondanád egy nagy hegynek, mely aranykővel televolna, hogy semmit nem ér, mivel nins bánya s bányász benne& /ittehet arr#l a drága hegy, ha kinseit belőle nem szedikP mit tehet r#la amagyar nyelv is, ha $iai őtet sem ékesteni, sem nagytani, sem $elemelninem akar"ák& Egy nyelv sem származott a $öld goly#bisán tökéleteserőbeP de azért mégis sok van már erős és mély közöttök& 6a azanglusok soha nem kezdettek volna nyelveken rni, azon okbul, hogygyenge, nem volna most sem $ényes, sem olyan mély, melyhez egynyelv sem hasonlthat már e részben, noha gyengébb volt sokkal, mint

most a magyar&[&&&]egyezd meg e nagy igazságot, hogy soha a $öldnek goly#bisán egynemzet sem tehette addig magáévá a bölsességet, mélységet,valameddig a tudományokat a maga anyanyelvébe bé nem hzta&/inden nemzet a maga nyelvén lett tud#s, de idegenen sohasem&

?%ttago"ás tudta az egyi+tomi nyelvet több $iloz#$usokkal egy%tt, kikodamentek tanulni, de mégis mg a görög a maga nyelvében $el nemment, nem volt közönséges bölsessége& - r#maiak hasonl#ul sokan

tudtak görög%l, de azért sak ene1ába, =%1tetesbe, ?l%n%sba,@%1e"oba sat& sudál"uk őket& (ngls, /"an1%a régen tud már zsid#ul,görög%l, deákul a maga tud#saival, de mégis mg önnön nyelvét tud#ssá,naggyá nem tette, $el nem mehetett& /agyarországba is régen tudnakmár a +a+ok s némely tanul#k zsid#ul, görög%l, de azért hol vannak atudományokA )zent *stvánt#l $ogva mindég deákul r a nemzet, s mirement benne a tudományA )ok elmond"a néked, ha akarod, a zsid#, göröggrammatikát, saknem könyv nélk%l, gy r deákul, mint @%1e"oP de

azért egyébké++en oly mélységes ostobasága s vadsága, idétlensége

Z8



Segédkönyv érettségire - Magyar Irodalom

Documents