Integrált településfejlesztési stratégiaregio.hu/belapatfalva/45_ITS.pdf · 2017. 7. 13. · BÉLAPÁTFALVA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Külzetlap BELÜGYMINISZTÉRIUM

BÉLAPÁTFALVA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

1

„ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM – FENNTARTHATÓ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS A KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSOKBAN – INTEGRÁLT

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK KIDOLGOZÁSA” PROJEKT AZONOSÍTÓ: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Bélapátfalva Város Integrált Településfejlesztési

Stratégiájának Stratégia Munkarésze

ITS 2014 Konzorcium:


2

Külzetlap

BELÜGYMINISZTÉRIUM

Bélapátfalva Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Stratégia Munkarésze 2015. év Készítették az „ITS 2014 Konzorcium” tagjai:

ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

Berki Judit ügyvezető

ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Korlátolt

Felelősségű Társaság

Végh József ügyvezető

OPUS TEAM Üzleti Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság

Virágh Péter ügyvezető


3

ALÁÍRÓLAP Régiós koordinátor:

Dr. habil. Mező Ferenc

Megyei koordinátor: Végh József okleveles építészmérnök, városépítési és városgazdasági szakmérnök É/1 15-0124; TT 15-0124

Felelős tervező: Ürge László okleveles építészmérnök TT1 01 1604

Településtervező: Klein György okleveles építészmérnök É/05-0070; TT 05-0070

Energiaközmű szakági tervező: Rácz Géza villamosmérnök TE 15-0103 - Településtervezési energia-közmű szakértő TH 15-0103 - Településtervezési hírközlési szakértő

Verba József üzemmérnök TE 15-0289 Településtervezési energia-közmű szakértő TH 15-0289 Településtervezési hírközlési szakértő

Közlekedésági szakági tervező: Mezey András okleveles építőmérnök Tkö 13-10815 Településtervezési közlekedési szakértő

Viziközmű szakági tervező:

Bartha Miklós csatornázás- szennyvíztisztítási szakmérnök, vezető tervező VZ-TEL 15-0150 - Települési víziközmű tervező TV 15-0150 - Településtervezési vízközmű szakértő


4

Viziközmű szakági tervező munkatárs: Orosz Tamás okl. vízellátási- csatornázási mérnök, víziközmű szakági tervező munkatárs VZ-TEL 15-0041 - Települési víziközmű tervező

Környezetvédelmi szakági tervező: Bánfi Gábor környezetgazdálkodási- környezetvédelmi szakmérnök, okl. geográfus SZKV-hu/09-1129; SZKV-le/09-1129; SZKV-vf/09-1129;

SZKV-zr/09-1129

Zöldfelületi és tájrendezési szakági tervező: Kiss-Polák Andrea okleveles tájépítészmérnök, településmérnök TK 01-5205, TT 01-5205, K 01-5205

Régészeti szakértő: Dr. Bálint Marianna régészeti szakértő

Műemléki szakértő: Szilágyi- Fekete Anikó műemléki szakértő

Társadalompolitikai szakértő: Kerekes Tamás

Gazdasági Szakértő: Erdei Anikó okleveles közgazdász

Anti-szegregációs szakértő: Lakatos Izabella anti-szegregációs szakértő


5

Közreműködők:

Ferencz Péter polgármester

Fehér Lászlóné jegyző

Mikóné Kormos Erika települési koordinátor

Bognár Endre települési főépítész, okleveles építészmérnök


6

TARTALOMJEGYZÉK

1. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI ........................................................................ 9

1.1. A stratégiai fejlesztési célok meghatározása .............................................................................................. 9

1.2. A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása .......................................................... 16 1.2.1. A Középtávú Városi - Tematikus - Célok bemutatása ............................................................................. 16 1.2.2. A Városrészi (Területi) Célok bemutatása .............................................................................................. 18

1.2.2.1. Északi Városrész - Iparterületek céljainak kapcsolódása a tematikus célokhoz ............................. 18 1.2.2.2. Déli Városrész - Belváros céljainak kapcsolódása a tematikus célokhoz ........................................ 20 1.2.2.3. Külterületek céljainak kapcsolódása a tematikus célokhoz ............................................................ 22

2. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK .................................................................. 24

2.1 Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és a lehatárolás indoklásával ........................................................... 25 2.1.1. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek ...................................................................... 25 2.1.2. Funkcióbővítő integrált települési fejlesztésekkel érintett akcióterület ................................................ 28 2.1.3. Gazdasági fejlesztéssel érintett akcióterület .......................................................................................... 30 2.1.4. Turisztikai fejlesztésekkel érintett akcióterület ...................................................................................... 33

2.2. Az egyes akcióterületeken a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése .................................................................................................................................. 37

2.2.1. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területeken a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése ............................................................................ 37 2.2.2. Funkcióbővítő integrált települési fejlesztésekkel érintett akcióterületen a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése ......................................................... 39 2.2.3. Gazdasági fejlesztéssel érintett akcióterületen a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése ............................................................................................................ 46 2.2.4. Turisztikai fejlesztésekkel érintett akcióterületen a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése ................................................................................................. 50

2.3. Az akcióterületeken végrehajtásra kerülő településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi terve .............................................................................................................................................................. 55

2.3.1. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területeken a településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi tervek .................................................................................................................................. 55 2.3.2. Funkcióbővítő integrált települési fejlesztésekkel érintett akcióterületen a településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi tervek ........................................................................................................... 56 2.3.3. Gazdasági fejlesztéssel érintett akcióterületen a településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi tervek ................................................................................................................................................ 57 2.3.4. Turisztikai fejlesztésekkel érintett akcióterületen a településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi tervek ................................................................................................................................................ 58

2.4. Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések és ezek illeszkedése a stratégia céljaihoz .................................................................................................................... 60

2.4.1. Hálózatos projektek ................................................................................................................................ 60 2.4.1.1. A hálózatos projektek keretében megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése ........................................................................................................ 60 2.4.1.2. A hálózatos projektek vázlatos pénzügyi terve .............................................................................. 63

2.4.2. Horizontális projektek ............................................................................................................................ 64 2.4.2.1. A horizontális projektek keretében megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése ........................................................................................................ 64 2.4.2.2. A hálózatos projektek vázlatos pénzügyi terve .............................................................................. 67


7

2.4.3. Egyéb projektek ...................................................................................................................................... 68 2.4.3.1. Az egyéb projektek keretében megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése ............................................................................................................................. 68 2.4.3.2. Az egyéb projektek vázlatos pénzügyi terve ................................................................................... 71

3. ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM ............................................................................................ 73

3.1. A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések (a település egészét érintő és az egyes szegregátumokra vonatkozó fejlesztések, programok meghatározása) ................................................ 75

3.1.1. Integráció a lakhatás területén - a beavatkozás eszközeinek bemutatása ............................................ 76 3.1.2. Integráció az oktatás-nevelés területén - a beavatkozás eszközeinek bemutatása ............................... 78 3.1.3. Integráció a foglalkoztatás területén - a beavatkozás eszközeinek bemutatása ................................... 81 3.1.4. Az integráció egyéb területei ................................................................................................................. 84

3.2. A fejlesztések szegregációs hatásának kivédésére hozott intézkedések .................................................. 85

3.3. A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések ........ 87 3.3.1. TÁRSADALMI KONSZENZUS .................................................................................................................... 87 3.3.2. OKTATÁSPOLITIKA .................................................................................................................................. 87 3.3.3. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA .................................................................................................................... 88 3.3.4. EGYÉB SOFT TEVÉKENYSÉGEK ................................................................................................................ 88

4. A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI .................................................................... 89

4.1. Külső összefüggések (a stratégia illeszkedése a településrendezési eszközökhöz, az ágazati stratégiákkal, az önkormányzat gazdasági programjával, a települési környezetvédelmi programmal és más környezetvédelmi tervekkel, a területfejlesztési tervdokumentumokkal, védettségekkel való összhang bemutatása) ................................................................................................................................................... 89

4.1.1. Illeszkedés, összhang a település fejlesztési dokumentumaival ............................................................ 89 4.1.2. Illeszkedés, összhang a településrendezési tervvel és településfejlesztési koncepcióval ...................... 91 4.1.3. Illeszkedés, összhang Bélapátfalva Gazdasági Programjával .................................................................. 92 4.1.4. Illeszkedés a Települési Környezetvédelmi Programhoz és más környezetvédelmi tervekkel való összhang ........................................................................................................................................................... 92 4.1.5. Egyéb területi fejlesztési tervdokumentummal való összhang .............................................................. 93

4.2. Belső összefüggések (a célok logikai összefüggései, a helyzetértékelésben beazonosított problémákra ad-e megoldást, a stratégia megvalósíthatósága, a célok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatása) ........................................................................................................................... 96

5. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI ........................................... 102

5.1. Pénzügyi kockázatok elemzése .............................................................................................................. 102

5.2. Megvalósíthatósági és fenntarthatósági kockázatok ............................................................................. 103

6. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE ........................................................... 105

6.1 A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek .............. 105 6.1.1. Kiszámítható szabályozási környezet biztosítása ................................................................................. 105 6.1.2. Tervalku, mint a településfejlesztés egyik lehetséges eszköze ............................................................ 106 6.1.3. Hatékony és következetes városmarketing tevékenység, mint a befektetés ösztönzés eszköze ........ 106 6.1.4. Egyéb kedvezmények, tevékenységek ................................................................................................. 108

6.2. Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításának szervezeti kereteinek maghatározása ...... 108


8

6.2.1. Bélapátfalva Város Önkormányzata – stratégiai menedzsment .......................................................... 109 6.2.2. Bélapátfalva Város Közös Önkormányzatai Hivatala ............................................................................ 109 6.2.3. A városfejlesztési tevékenység elhelyezése az önkormányzati szervezetrendszerben ........................ 110 6.2.4. Az akcióterületi célok megvalósításáért felelős operatív menedzsment ............................................. 110

6.3. Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok ................................................ 111

6.4. Monitoring rendszer kialakítása (output és eredményindikátorok meghatározása az egyes akcióterületi beavatkozásokra és az integrált településfejlesztési stratégia intézkedéseire, azok mérési módjának, gyakoriságának rögzítése; a monitoring rendszer működtetési mechanizmusának meghatározása) ............ 112

6.4.1. A monitoring rendszer feladata és módszertana ................................................................................. 112 6.4.2. A monitoring rendszer működési mechanizmusai ............................................................................... 112 6.4.3. Indikátorok ........................................................................................................................................... 115

ÁBRA, TÉRKÉP, TÁBLÁZAT JEGYZÉK .......................................................................................... 122

1. Térképek .................................................................................................................................................. 122

2. Táblázatok ................................................................................................................................................ 126

3. Ábrák ........................................................................................................................................................ 171


9

1. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI

Bélapátfalva városának fejlesztési céljait a hosszú távra vonatkozó fejlesztési dokumentumai határozzák meg, melyekben a város, a városrészek fejlesztési elképzelései összegzésre kerülnek. Bélapátfalva Integrált Településfejlesztési Stratégiája egyrészről épít a város már meglévő stratégiai dokumentumaira, fejlesztési koncepcióira, másrészt az egyes korábbi elképzelések integrálása érdekében egy olyan új alaprendszer került meghatározásra, mely egységes szerkezetben építi össze a korábban említett dokumentumokat, valamint területi szemlélettel gazdagítja a célrendszert. Bélapátfalva település fejlesztési elképzeléseit tekintve kiforrott, szakmailag megalapozott és társadalmilag elfogadott célrendszerrel rendelkezik. Ennek megfelelően a település Integrált Településfejlesztési Stratégiájának kialakítása során nem cél egy teljesen új stratégia létrehozása, hanem a cél az, hogy a jelenleg is érvényben lévő fejlesztési dokumentumokkal összhangban a fejlesztési irányvonalak összegezésre kerüljenek, azok súlyponti elemei, főbb irányvonalai meghatározásra kerüljenek. Ennek megfelelően jelen dokumentum célja, hogy stratégiai keretbe foglalja a középtávú városfejlesztési elképzeléseket úgy, hogy azok a helyi lakosság igényeivel összhangban legyenek, ösztönözzék a magántőke beruházásait és az önkormányzat hosszú távú városfejlesztési politikájának szerves részét alkossák. Cél továbbá a területi alapú, meghatározott városrészekre építő, de komplex szemléletű várostervezés és –fejlesztés megvalósítása. A település főbb célkitűzésinek meghatározása, kialakítása során cél volt a település jövőképét, fejlesztési irányvonalait meghatározó dokumentumokkal való összhang megteremtése az alábbiak szerint:

a fejlesztési dokumentumokban megfogalmazott hosszú távú városfejlesztési célok középtávú programokká való lebontása

a terület szemléletű tervezés biztosítása, a pontos problémafeltárás alapján a beazonosított városrészre vonatkozó célok kitűzése, és annak középtávon való érvényesítése.

A Középtávú Városi - Tematikus - Célok meghatározása során fontos szempont volt, hogy azok egyértelműen meghatározottak és reálisan megvalósíthatók legyenek, hiszen ez a stratégia operatív jellegének egyik kulcstényezője. Mindezek mellett a tervezés során meghatározó, kulcsfontosságú szerepet játszott a helyi lakosság, a helyi társadalom, a gazdaság szereplőinek bevonása a projekttervezésbe, a célok meghatározásába. Hiszen a partnerségi tervezésnek alapvetően meghatározó szerepe van a

1.1. A STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA


10

település által kijelölt célrendszer helyi társadalmi szövet általi támogatottságában, létjogosultságában, ily módon pedig megvalósíthatóságában. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia összhangban van a település fejlesztési programjaival, mind a város településhálózatban elfoglalt helye, mind a helyzetértékelés vonatkozásában, valamint a stratégiai célok megfogalmazásában. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia és a város Helyi Építési Szabályzata, illetve Településszerkezeti Terve összhangban van, a városrészekre kitűzött célok és az akcióterületek projektelemeinek megvalósítását a rendezési terv lehetővé teszi. A város meglévő fejlesztési irányaival összhangban, új alaprendszerre történő ráépítéssel, a város gazdasági és természeti, táji adottságaira, regionális, megyei, kistérségi és járási szerepkörére támaszkodva, ezek egy összefüggő viszonyrendszerben való újragondolása által rajzolódik ki Bélapátfalva városának hosszú távú jövőképe. A stratégia és a célrendszer elkészítésében a megadott módszertani sablont Bélapátfalva településre vonatkozóan specifikusan alkalmazva, a város helyzetének elemzését két részre bontva, egyrészt megtörtént a város analízise, az objektív összetevők elemzése, másrészt elemzés készült a város helyzetét meghatározó szubjektív elemeket illetően. Az objektív elemek analízise a város egészére, és területi szemléletben a városrészekre vonatkozó demográfiai, gazdasági, környezeti és ágazati elemzés keretében határozta meg a beavatkozásokat igénylő egyes területeket. A szubjektív elemek elemzése keretében a 2015. évben folytatott személyes beszélgetések, workshopok során, valamint a társadalom szereplőinek egyéb módon történő megszólítására támaszkodva és a korábbi stratégiákat összevetve kialakult egy kép Bélapátfalva városát illetően. A két terület közös diagnózisaként kerültek lehatárolásra azok a stratégiailag beavatkozást igénylő területek és célok, melyek a várost dinamizálva a további fejlődés kulcsát jelentik Bélapátfalva városa számára. A szubjektív elemek diagnózisa alapján megállapítható, hogy a lakosság kapcsolata a városban zajló fejlesztésekkel közösségi szempontból pozitív, támogatják ezen fejlesztések megvalósítást. A stratégia elkészítése során éppen ezért jelentős szerepet kapott a lakosság aktivizálására irányuló, a fejlesztési beavatkozásokat előkészítő közösségi célú stratégiai elemek kidolgozása és beillesztése. Az elemzések eredményeképpen feltárt problématérképre adott válaszként megfogalmazott pozitív jövőkép adja a város jövőbeni fejlesztési irányát és egy vezérelvet, melynek mentén levezethetőek a stratégia elemei és az egyes fejlesztési területek. A pozitív jövőkép alapján megfogalmazott jövőképből levezethető az Integrált Településfejlesztési Stratégia stratégiája, azaz a városfejlesztés átfogó, tematikus és városrészi céljai, valamint az ezeket megvalósító indikatív akcióterületek. A városfejlesztés integráltságát biztosítja, hogy a két terület (objektív és szubjektív elemek) kezelése egy integrált rendszerre épül. Bélapátfalva városának stratégia célrendszere az alábbiakban kerül bemutatásra.


11

STRATÉGIAI CÉLOK ÉS KÖZÉPTÁVÚ CÉLKITŰZÉSEK

KÖZÉPTÁVÚ VÁROSI - TEMATIKUS - CÉLOK:

1. ábra

JÖVŐKÉP „Bélapátfalva, mint a mikrotérség kiemelkedő ipari vonzerővel rendelkező és a mikrotérség meghatározó közszolgáltató települése.”

Időtáv: 15-20 év

I. A város gazdasági potenciáljának erősítése, versenyképesség javítása, munkahelyteremtés

Időtáv: 7-8 év

II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése

Időtáv: 7-8 év

III. Meglévő humánszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatások beindítása

Időtáv: 7-8 év

IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése

Időtáv: 7-8 év

V. A helyi idegenforgalmi és a turisztikai potenciál fejlesztése

Időtáv: 7-8 év

VI. Esélyegyenlőség: roma integráció, a nők foglalkoztatásának és esélyegyenlőségének javítása

Időtáv: 7-8 év


12

VÁROSRÉSZEK KITŰZÖTT CÉLJAI - TERÜLETI CÉLOK:

2. ábra

ÉSZAKI VÁROSRÉSZ - IPARTERÜLETEK 1. A térség felzárkózásának elősegítése, jól működő, korszerű környezetbarát ipari létesítmények létrehozása, az Ipari Park fejlesztése, bővítése 2. Barnamezős területek további rehabilitációja 3. Megújuló energiaforrások használatának bevezetése az ipari területeken belül 4. Vállalkozások letelepítésének segítése, támogatási programokkal és egyéb akciókkal 5. Vállalkozások és befektetők megnyerése az új, vonzóbb települési arculattal és fejlett Ipari Parkkal 6. Képzési, oktatási programok megvalósítása, a gazdasági szereplők munkaerőigényének kiszolgálása érdekében 7. A városrész közlekedési hálózatának

rendezése, a gyűjtőút hálózatának megteremtése,

tehermentesítését szolgáló elkerülő út kiépítése, a

hiányzó utak megépítése, parkolás kérdésének

megoldása

DÉLI VÁROSRÉSZ - BELVÁROS 1. A település új központi funkcióiból következő intézményi háttér megteremtése, a térségi szerepkör erősítése, épületek külső és belső megújítása 2. Új közintézmények helyének kijelölése, a már meglévő közösségi és közcélú intézmények fejlesztése (oktatási, nevelési, szociális, egészségügyi intézmények) 3. A városrész közlekedési hálózatának rendezése, a gyűjtőút hálózatának megteremtése, tehermentesítését szolgáló elkerülő út kiépítése, a hiányzó utak megépítése, parkolás kérdésének megoldása 4. Vendéglátóhelyek, szálláshelyek fejlesztése, a helyi idegenforgalom erősítése 5. A közterületek felújítása, infrastrukturális fejlesztése, közpark kialakítása az új városközpontban, összefüggő fasorok, illetve zöldterületek létesítése 6. Szegregációs folyamatok megállítása, romáknak szóló felzárkóztatási programok indítása 7. Foglalkoztatási programok megvalósítása 8. Képzési, oktatási programok megvalósítása, a gazdasági szereplők munkaerőigényének kiszolgálása érdekében 9. Feltáratlan kertbelsők intenzív beépítésében rejlő lehetőségek kihasználása

KÜLTERÜLETEK 1. Jelenleg külterületen levő telkek belterületbe vonása új lakóterületek, illetve a meglévő üdülőterületek infrastrukturális fejlesztése céljából 2. A külterületeken turisztikai célú fejlesztések megvalósítása (Apátság és Gyári tó) 3. Infrastrukturális fejlesztések 4. Az Apátság, illetve a Gyári-tó környékén, összefüggő fasorok, illetve zöldterületek létesítése


13

A város jövőképe területileg és szellemiségében is lefedi az egész város területét, a településben rejlő adottságok képesek a megfogalmazott célok elérésén túl a folyamatos növekedés biztosítására is. A város hosszú távú jövőképe 15-20 év távlatában került meghatározásra az alábbiak szerint:

”BÉLAPÁTFALVA, MINT A MIKROTÉRSÉG KIEMELKEDŐ IPARI VONZERŐVEL RENDELKEZŐ ÉS A MIKROTÉRSÉG

MEGHATÁROZÓ KÖZSZOLGÁLTATÓ TELEPÜLÉSE”

Bélapátfalva a tervezett fejlesztések hatására olyan térségi központi szerepkört betöltő településsé változik, amely nemcsak a járás, a helyi lakosság számára vonzó (egészséges környezetet, biztonságos társadalmi háttért, aktív közösségi életet, megfelelő megélhetést, fejlett egészségügyi, üzleti és közszolgáltatási környezetet biztosít), hanem a gazdálkodó szervezetek számára is ideális befektetési környezetet jelent. A város hosszú távú fejlesztési célja számszerűsített értékekkel is kifejezhető, a helyzetelemzés tendenciáira támaszkodva reálisan megvalósítható, összhangban van az egyes városrészek és akcióterületek fejlesztési céljaival. A stratégiai program középtávú célja, hogy – a megjelölt stratégiai fejlesztésekhez és feladatokhoz igazodóan – a város szerkezete úgy változzon, hogy javuljon a gazdasági-, tőkevonzó képessége, népességmegtartó ereje. A működő gazdaság és a foglalkoztatás növelése biztosítja az alapfeltételt a megélhetéshez, a város további fejlődéséhez. A megélhetés minőségét színvonalas szolgáltatások kialakításával, és környezet megóvásával, attraktivitásának fokozásával lehet javítani. A programok megvalósítása csak akkor lehet sikeres, ha olyan társadalmi közegben valósulnak meg, amely összetartó közösség képét tárja a külvilág elé. A város erősségeit is kihasználva az erőfeszítéseket a városi funkciók erősítésére, új funkciók betelepítésére, ehhez kapcsolódóan a térségi kapcsolatok fejlesztése, a helyi identitástudat erősítésére, a gazdasági potenciál minél nagyobb mértékben történő kihasználására szükséges összpontosítani. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia célrendszere a SWOT analízisben felvetett problémákra kíván megoldást találni és kínálni. A gyengeségek felszámolásának, és a veszélyek okozta kockázatok csökkentésének érdekében fontos szerepet kap a közszféra. A jövőkép elérésének érdekében az önkormányzatnak, minden forrást ki kell használnia annak érdekében, hogy a helyi társadalmi szövet között jelenleg meglévő szakadékok tovább ne mélyüljenek, a társadalmi feszültségek oldódjanak, a jelenlegi szegregátum társadalmi integrációja megtörténjen, hiszen a társadalmi egység megteremtése előfeltétele a város további fejlődésének.


14

BELSŐ TÉNYEZŐK

ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK

TÁR

SAD

ALO

M 1. Viszonylag kis kiterjedésű szegregátum

2. Pozitív vándorlási mutatók 3. A helyi lakosság körében nagy a

fejlesztések támogatottsága TÁ

RSA

DA

LOM

1. Állandó és lakónépesség folyamatos csökkenése

2. Csökkenő gyermeklétszám a településen és az oktatási intézményekben

3. Magas az alacsony képzettségű munkanélküliek száma, hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló lakosság részarányának folyamatos növekedése

4. A lakosság iskolázottsága az országos és megyei átlaghoz képest alacsony szintű, a képzett, fiatal korosztály elvándorlása („agyelszívás”) jellemző

GA

ZDA

SÁG

4. Tradicionális ipari terület 5. Viszonylagosan jó ismertséggel

rendelkező Ipari Park, fejlődő, dinamikus terület

6. Zöld- és barnamezős területek rendelkezésre állása a gazdaság fejlesztésére

7. Az Ipari Parkba betelepült gazdasági szereplők növekvő pályázati aktivitása és sikeressége

8. Az önkormányzat jó partnersége a gazdasági szektorral

GA

ZDA

SÁG

5. Idegenforgalom, turizmus alacsony intenzitása, kihasználtsága

6. Minőségi kereskedelmi, vendéglátóegységek és szálláshelyek hiánya

7. 50 főnél többet foglalkoztató vállalkozások és munkahelyek hiánya

8. Az Ipari Park továbbfejlesztését célzó beruházások elmaradtak

9. Gazdasági vérkeringésbe bekapcsolódó főutaktól való távolság

10. Városmarketing hiánya

TELE

PÜ

LÉSI

INFR

AST

RU

KTÚ

RA

9. Járási, kistérségi központ - ennek megfelelő kiaknázása elengedhetetlen

10. Az egészségügyi alapellátás teljes körűen biztosított, infrastrukturális feltételei megfelelőek

11. Közszolgáltatások megszervezettek és kiépítettek

12. Víz, gáz, szennyvíz, áram, telefon, kábeltévé és internet elérése biztosított TE

LEP

ÜLÉ

SI IN

FRA

STR

UK

TÚR

A

11. A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge - az egyes funkciók további erősítése szükséges

12. A közszolgáltatások, a közigazgatási egységek több telephelyen működnek, nem áll rendelkezésre olyan épület, ahol ezeket közösen lehetne működtetni

13. Kevés a parkolóhely a városban, leromlott állagú utak, járdák jelenléte, kerékpárút hiánya

14. Megújuló energia alkalmazásának hiánya

FIZI

KA

I KÖ

RN

YEZ

ET

13. Műemléképületek jelenléte 14. Jelentős kiterjedésű, országos

jelentőségű természetvédelmi területek (Bükki Nemzeti Park)

15. Nincs jelentős környezetszennyezés 16. Rekreációra alkalmas területek nagy

száma és viszonylag jó minősége (Gyári tó)

17. A csendes vidéki élet feltételei adottak

FIZI

KA

I KÖ

RN

YEZ

ET 15. Kiépített rekreációs helyek száma kevés

16. Lakóövezet összemosódás az ipari területtel, lakó és ipari terület váltakozása, védősávok szerény jelenléte

17. Régészetileg nem jól kutatott területek, melyek problémát okozhatnak a beruházásoknál

1. táblázat


15

KÜLSŐ TÉNYEZŐK

LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK

TÁR

SAD

ALO

M

1. Történelmi, kulturális értékek erősítése, fejlesztése hatékonyabb turisztikai kihasználása (vallási turizmus), a helyi civilek erősítése

2. Foglalkoztatásra alkalmas, bevonható inaktív (főként szakképzetlen) népesség a vállalkozások betelepülése esetén

TÁR

SAD

ALO

M

1. Képzetlen munkaerő növekedése, emelkedő szociális juttatások

2. Esélyegyenlőség romlása általánosságban és különösen a foglalkoztatásban (különösen a nők és a romák esetében)

3. Társadalmi szegregációs folyamatok felerősödése, a szegregátum kiterjedésének növekedése

4. Felsőfokú iskolai képzettséggel rendelkező lakosság elvándorlása

GA

ZDA

SÁG

3. Vállalkozási kedv növekedése, növekvő befektetési érdeklődés az Ipari Park iránt

4. A jól hasznosítható szabad (barna- és zöldmezős) területek, iparterület fejlesztése, minőségi ipari termelés feltételeinek megteremtése (infrastruktúra, megközelíthetőség továbbfejlesztése)

5. Vállalkozások betelepülésének támogatása, mely által a munkahelyek számának növekedése várható

GA

ZDA

SÁG

5. Befektetői érdeklődések elmaradása 6. Magántőke korlátozott rendelkezésre állása 7. Munkahelyek megszűnése miatt tovább

csökken a foglalkoztatottság 8. A pályázatokhoz szükséges önerő hiánya 9. A turisztikai beruházások csak korlátozott

mértékben tudnak megvalósulni 10. Az önkormányzati költségvetése kormányzati

politikának való kitettsége

TELE

PÜ

LÉSI

INFR

AST

RU

KTÚ

RA

6. A meglévő humán intézményi rendszer fejlesztési lehetőségeinek kiaknázása (alapellátás, óvoda, bölcsőde, iskola, gyermekjóléti és szociális szolgáltatások)

7. A szociális ellátórendszerben működő mintaintézmény (Bélapátfalvai Idősek, Fogyatékosok Otthona és Módszertani Intézete) továbbfejlesztése TE

LEP

ÜLÉ

SI IN

FRA

STR

UK

TÚR

A

11. Régóta esedékes infrastrukturális (út. járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek

12. Közlekedési problémák felerősödése, vasúti közlekedés megszűnése

FIZI

KA

I KÖ

RN

YEZ

ET

8. A jelentős természetvédelmi területek komoly idegenforgalomi beruházások kialakítását teszik lehetővé

9. Lakóterületek fejlesztési lehetőségeinek kiaknázása, közterek, zöldterületek és rekreációs terek kialakítására rendelkezésre álló területek adottságainak kihasználása

FIZI

KA

I KÖ

RN

YEZ

ET

13. Ipari fejlesztések hatására növekedhet a környezeti terhelés, mely negatív hatással lehet a város lakóövezetére

2. táblázat

A Középtávú Városi Célok kialakításánál meghatározó szerepet kapott az, hogy az Integrált Településfejlesztési Stratégia nem kizárólag a települési önkormányzat, hanem a város egészének tervezési alapdokumentuma, tehát tartalmazza azokat a célokat is, amelyek megvalósításáért a városi önkormányzat csak közvetve vagy részben felelős, azokat állami, magán, non-profit szereplők valósítják majd meg. Mind a közszféra, mind a magánszféra közös programját kell, hogy képezze a vállalkozásösztönzés, és ezzel összefüggésben a vállalkozási ismeretek oktatása, az alternatív


16

jövedelemszerzéshez szakmai tapasztalatok átadása. A vállalkozásösztönzésben fontos szerepet kap a településen már működő Ipari Park. A meghatározásra került Középtávú Városi Célok kétféle kategóriába sorolhatóak be:

tematikus jelleggel megfogalmazott, de nem szükségszerűen egy-egy ágazatra korlátozódó érvényességű célok, melyek a város egészére vonatkoznak.

területi célok, ez esetben a település egy vagy több, konkrét, egyenként folytonos vonallal körülhatárolható területén érvényes a megfogalmazott cél. Ilyenek az egyes városrészekre érvényes célok.

Bélapátfalva Integrált Településfejlesztési Stratégiája vegyesen tartalmaz tematikus és területi jellegű célokat. A Középtávú Városi Célok integrált jellegű célok, olyanok, melyek eléréséhez több tematikus jellegű tevékenység koordinált végrehajtása szükséges. A Középtávú Városi - Tematikus - Célokhoz kapcsolódó fejlesztéseket a Városi - Területi - Célok összehangolásával szükséges megvalósítani. A középtávú stratégiai program megvalósítása segítheti elő, hogy növekedési pályára álljon a város, növekedjen a foglalkoztatás, a településben rejlő gazdasági potenciál maximálisan kihasználásra kerüljön.

Bélapátfalva Integrált Településfejlesztési Stratégiája meghatároz mind tematikus, mind városrészi érvényességű célokat. A tematikus célok a stratégia – jövőképben gyökerező – fő értékeihez illeszkednek. A városrészi (Területi Célok) érvényességű célok – az adott városrész jellegzetességei mellett – hierarchikusan illeszkednek a Középtávú Városi Célokhoz, azaz a városrészi célok a Középtávú Városi Célok elérését szolgálják, támogatják. 1.2.1. A Középtávú Városi - Tematikus - Célok bemutatása I. A város gazdasági potenciáljának erősítése, versenyképesség javítása, munkahelyteremtés A város egyik legfontosabb célkitűzése a település gazdasági potenciáljának erősítése, a meglévő Ipari Parkban lévő vállalkozások számának növelése, ezáltal csökkentve a helyi, a térségi munkanélküliséget, növelve a foglalkoztatását, illetve tovább erősítve a település gazdasági szerepkörét. Fontos szempont a középes és nagyvállalkozások betelepülésének ösztönzése a munkanélküliségi ráta csökkentése és a város gazdasági potenciáljának erősítése érdekében. A cél elérésében kiemelt jelenőséget kap az Ipari Park fejlesztése, a

1.2. A TEMATIKUS ÉS A TERÜLETI CÉLOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK BEMUTATÁSA


17

betelepült és a betelepülni kívánó vállalkozások támogatása minden területen. Az Ipari Park fejlesztése, bővítése, infrastrukturális beruházások megvalósítása, a barnamezős területek további rehabilitációja, a megújuló energiaforrások használatának támogatása fontos cél a területen. II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése Cél, a térségi szerepkör további bővítése, erősítése a közszolgáltatások területén, közigazgatási és egyéb feladatokat ellátó szervezetek egy új központi épületbe való integrálása. A meglévő épületek állagának megóvása, javítása, energiahatékonysági beruházások megvalósítása. Jól definiálható városközpont kialakítása. III. Meglévő humánszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatások beindítása A humánszolgáltatásoknak helyet adó épületek külső, belső megújítása, energetika korszerűsítése, a térségi szerepkör erősítése érdekében a meglévő szolgáltatások erősítése, illetve a lehetőségekhez mérten új szolgáltatások beindítása (pl.: egészségügyi szakrendelések bővítése). IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése Jól definiálható városközpont, városmag létrehozása. Közparkok, pihenőhelyek, fasorok létrehozása, kialakítása, parkolás problémájának megoldása. Az utak, járdák megerősítése, állaguk javítása, gyűjtőút kiépítése, tehermentesítő elkerülő út kiépítése. V. A helyi idegenforgalmi és a turisztikai potenciál fejlesztése Az Eger-Szilvásvárad turisztikai tengelyhez való kapcsolódás elérése. A település turisztikai potenciáljának kihasználása. Kulturális, természeti értékeinek hatékonyabb kiaknázása, ennek érdekében az Apátság, a Gyári tó és ezek környékének fejlesztése. Vendéglátóhelyek, szálláshelyek fejlesztése. VI. Esélyegyenlőség: roma integráció, a nők foglalkoztatásának és esélyegyenlőségének javítása Képzési programok megvalósítása, szegregációs folyamatok megállítása érdekében romáknak szóló célzott felzárkóztató programok megvalósítása. Képzési, oktatási, foglalkoztatási programok megvalósítása, a gazdasági szereplők munkaerőigényének kiszolgálása érdekében.


18

1.2.2. A Városrészi (Területi) Célok bemutatása 1.2.2.1. Északi Városrész - Iparterületek céljainak kapcsolódása a tematikus célokhoz

1. A térség felzárkózásának elősegítése, jól működő, korszerű környezetbarát ipari létesítmények létrehozása, az Ipari Park fejlesztése, bővítése

2. Barnamezős területek további rehabilitációja

3. Megújuló energiaforrások használatának bevezetése az ipari területeken belül

4. Vállalkozások letelepítésének segítése, támogatási programokkal és egyéb akciókkal 5. Vállalkozások és befektetők megnyerése az új, vonzóbb települési arculattal és fejlett Ipari Parkkal 6. Képzési, oktatási programok megvalósítása, a gazdasági szereplők munkaerőigényének kiszolgálása érdekében 7. A városrész közlekedési hálózatának rendezése, a gyűjtőút hálózatának megteremtése, tehermentesítését szolgáló elkerülő út kiépítése, a hiányzó utak megépítése, parkolás kérdésének megoldása


19

Az Északi Városrész - Iparterületek területi céljai és a Középtávú Városi (Tematikus) Célok kapcsolatát az alábbi ábra szemlélteti:

3. ábra



4. Vállalkozások letelepítésének segítése, támogatási programokkal és egyéb akciókkal


6. Képzési, oktatási programok megvalósítása, a gazdasági szereplők munkaerőigényének kiszolgálása érdekében

7. A városrész közlekedési hálózatának rendezése, a gyűjtőút hálózatának megteremtése, tehermentesítését szolgáló elkerülő út kiépítése, a hiányzó utak megépítése, parkolás kérdésének megoldása

5. Vállalkozások és befektetők megnyerése az új, vonzóbb települési arculattal és fejlett Ipari Parkkal







KÖZÉPTÁVÚ VÁROSI CÉLOK -

TEMATIKUS CÉLOK

ÉSZAKI VÁROSRÉSZ -

IPARTERÜLETEK - TERÜLETI CÉLJAI


20

1.2.2.2. Déli Városrész - Belváros céljainak kapcsolódása a tematikus célokhoz

1. A település új központi funkcióiból következő intézményi háttér megteremtése, a térségi szerepkör erősítése, épületek külső és belső megújítása 2. Új közintézmények helyének kijelölése, a már meglévő közösségi és közcélú intézmények fejlesztése (oktatási, nevelési, szociális, egészségügyi intézmények) 3. A városrész közlekedési hálózatának rendezése, a gyűjtőút hálózatának megteremtése, tehermentesítését szolgáló elkerülő út kiépítése, a hiányzó utak megépítése, parkolás kérdésének megoldása 4. Vendéglátóhelyek, szálláshelyek fejlesztése, a helyi idegenforgalom erősítése 5. A közterületek felújítása, infrastrukturális fejlesztése, közpark kialakítása az új városközpontban, összefüggő fasorok, illetve zöldterületek létesítése 6. Szegregációs folyamatok megállítása, romáknak szóló felzárkóztatási programok indítása 7. Foglalkoztatási programok megvalósítása 8. Képzési, oktatási programok megvalósítása, a gazdasági szereplők munkaerőigényének kiszolgálása érdekében 9. Feltáratlan kertbelsők intenzív beépítésében rejlő lehetőségek kihasználása


21

A Déli Városrész - Belváros területi céljai és a Középtávú Városi (Tematikus) Célok kapcsolatát az alábbi ábra szemlélteti:

4. ábra

1. A település új központi funkcióiból következő intézményi háttér megteremtése, a térségi szerepkör erősítése, épületek külső és belső megújítása

2. Új közintézmények helyének kijelölése, a már meglévő közösségi és közcélú intézmények fejlesztése (oktatási, nevelési, szociális, egészségügyi intézmények)

4. Vendéglátóhelyek, szálláshelyek fejlesztése, a helyi idegenforgalom erősítése


6. Szegregációs folyamatok megállítása, romáknak szóló felzárkóztatási programok indítása

7. Foglalkoztatási programok megvalósítása

5. A közterületek felújítása, infrastrukturális fejlesztése, közpark kialakítása az új városközpontban, összefüggő fasorok, illetve zöldterületek létesítése








TEMATIKUS CÉLOK

DÉLI VÁROSRÉSZ - BELVÁROS -

TERÜLETI CÉLJAI


9. Feltáratlan kertbelsők intenzív beépítésében rejlő lehetőségek kihasználása


22

1.2.2.3. Külterületek céljainak kapcsolódása a tematikus célokhoz

1. Jelenleg külterületen levő telkek belterületbe vonása új lakóterületek, illetve a meglévő üdülőterületek infrastrukturális fejlesztése céljából 2. A külterületeken turisztikai célú fejlesztések megvalósítása (Apátság és Gyári tó) 3. Infrastrukturális fejlesztések 4. Az Apátság, illetve a Gyári tó környékén összefüggő fasorok, illetve zöldterületek létesítése


23

A Külterületek területi céljai és a Középtávú Városi (Tematikus) Célok kapcsolatát az alábbi ábra szemlélteti:

5. ábra

1. Jelenleg külterületen levő telkek belterületbe vonása új lakóterületek, illetve a meglévő üdülőterületek infrastrukturális fejlesztése céljából

2. A külterületeken turisztikai célú fejlesztések megvalósítása (Apátság és Gyári tó)

3. Infrastrukturális fejlesztések








TEMATIKUS CÉLOK

KÜLTERÜLETEK - TERÜLETI CÉLJAI

4. Az Apátság, illetve a Gyári-tó környékén, összefüggő fasorok, illetve zöldterületek létesítése


24

2. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK A megvalósulást szolgáló beavatkozások három fő kategóriába sorolhatóak: 1. Akcióterületi projektek: Akcióterületi projektek a térben és időben koncentrált, egymással összehangolt beavatkozásokból álló projektek. A térben való koncentráltság azt jelenti, hogy a beavatkozások egy jól meghatározható határvonallal körülvett területen belül történnek. Az időben való koncentráltság pedig azt jelenti, hogy az akcióterületen belüli beavatkozások szintén egy jól meghatározott, de záros határidőn belül - legfeljebb néhány év alatt – megtörténnek. Az akcióterületen végbemenő fejlesztések:

· egymással szinergikus hatást fejtenek ki, az egyes projektelemek segítik más projektek megvalósulását, illetve hatásának kiteljesedését

· az akcióterület számára megfogalmazott cél érdekében kerülnek megvalósításra, · volumenük, így várható hatásuk is akkora, hogy érzékelhető változást idézzenek elő

az akcióterületen. 2. Hálózatos projektek: Hálózatos projektek az egymással összehangolt, térben kapcsolódó beruházási jellegű projektek. A térben való kapcsolódás azt jelenti, hogy a hálózatos projekt kiterjedhet több városrészre, vagy akár a város egészére is, kapcsolódhat továbbá nagyobb léptékű térségi (országos, megyei, járási) hálózatokhoz is. A hálózatos projekt

· több, egymáshoz kapcsolódó, akár azonos jellegű projektelemekből áll, · a város egészére vagy annak egy részére – például több akcióterületre – terjed ki, · a projektelemek egy együttműködő rendszer elemeit képezik.

3. Horizontális projektek: Horizontális projektek az egymással összehangolt, nem beruházási jellegű projektek. A horizontális projekt valójában hálózatos jellegű, a város egészére kiterjedő, úgynevezett „soft” elemekből álló beavatkozásokat tartalmaz (pl. például foglalkoztatási, képzési, szemléletformáló programok szervezése). 4. Egyéb projektek: A fenti projekttípusokba be nem sorolható beavatkozások, azonban a település számára fontos projektek. A fenti projekteken kívül megkülönböztetünk kulcsprojekteket, melyek azok a tervbe vett fejlesztések, melyek alapvető feltételét képezik valamely Középtávú Városi Cél elérésének, tehát, ha a projekt nem valósul meg, valamelyik cél nem vagy csak kismértékben érhető el. A kulcsprojektek általában a fenti négy kategóriába besorolásra került projektek közül kerülnek ki. A kulcsprojektek egyben integrált projektnek is minősülnek mivel általában más projektek is kapcsolódnak hozzájuk.


25

2.1.1. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek A szociális célú városrehabilitációval érintett akcióterület a Déli Városrészen - Belváros megnevezésű városrészen található. Az akcióterület területi lehatárolása: Akácfa utca keleti oldala a Mártírok utcáig - Akácfa utca - Mártírok utca a Bajcsy-Zsilinszky utcáig - Belterület határa.

2.1 AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE, A KIJELÖLÉS ÉS A LEHATÁROLÁS INDOKLÁSÁVAL


26

1. térkép

Szociális célú városrehabilitációval érintett akcióterület (Forrás: Saját szerkesztés)


27

Bélapátfalva település esetében csak szegregátumok (a szegregációs mutató értéke 35% vagy a feletti) vannak, szegregációval veszélyeztetett (30-34% közötti szegregációs mutatóval rendelkező) területek nincsenek. A település szerkezetének vizsgálata során jól látható, hogy a kedvezőtlen jövedelmi és iskolai végzettséggel, valamint lakáskörülményekkel rendelkezők a település délkeleti részén, jól elkülöníthető településrészen élnek. Ezen településrészt a KSH a 2011. évi népszámlálási adatok alapján 1. számú szegregátumként jelölte meg. A településen a KSH adatai alapján ez az egy szegregátum található. A település északi részén a KSH 2011. évi kimutatása alapján van ugyan egy terület, ahol a szegregációs mutató értéke eléri a 35%-ot, azonban az itt élő lakosságszáma nem éri el az 50 főt, így a KSH nem nyilvánította ezen területet szegregátumnak. Ez a településrész egyébként sem igazi leszakadással érintett, fenyegetett terület, mivel itt működik a Bélapátfalvai Idősek, Fogyatékosok Otthona és Módszertani Intézete, melynek lakói a KSH által, a szegregátumok meghatározása során vizsgált szegregációs mutatóknak megfelelnek ugyan, azonban ezen terület az intézet jelenléte miatt nem tekinthető igazi szegregátumnak és a jövőben sem várható igazi szegregátum kialakulása a területen. A fentiek alapján megállapítható, hogy mind a jövedelmi, mind az iskolázottsági, mind a lakhatási viszonyokat tekintve a szegregátum igen kedvezőtlen mutatókkal rendelkezik. Elmondható, hogy a településrészen élők iskolázottsági szintje igen alacsony, továbbá alacsony az itt élők gazdasági aktivitása (alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportok aránya magas, a gazdaságilag nem aktív népesség aránya szintén magas), jellemző a munkanélküliség, illetve a szegénység és kirekesztettség magas szintje (magas azok száma a területen, akiknek jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás), a lakóépületek és a lakókörnyezet leromlott, a településrész épületei alacsony energiahatékonysággal rendelkeznek. A településrész felzárkóztatása, az itt élők munka világába való bekapcsolása nagyon fontos feladat a település számára. Az elmúlt években megvalósításra került közmunkaprogramokkal, már elindult egy felzárkóztató folyamat a településrészen, azonban ennek pozitív hatásai csak igen lassan, hosszabb időtávon és önmagában csak alacsony hatékonysággal tudnak a leszakadó településrész felzárkóztatásához hozzájárulni, ezért alapvető fontosságú a célzott és több területet érintő beavatkozások megvalósítása. Bélapátfalva leszakadással fenyegetett településrészének fizikai állapota erősen leromlott, lakosságcsoportjaik társadalmi helyzete, foglalkoztatási színvonala, életkörülményei szegényesek, a településrész városi és közösségi funkciókkal való ellátottsága alacsonyszintű, a városrész nem képes bekapcsolódni a város gazdasági-társadalmi vérkeringésébe. A településrészen koncentráltan jelentkezik a munkanélküliség, melyet tovább súlyosbítanak a hátrányos helyzetű csoportok jelenlétéből, és a közbiztonság romlásából származó problémák. Ezért az Önkormányzat a településrészt szociális célú városrehabilitációval érintett akcióterületnek jelöli ki. A szociális célú rehabilitáció célja, hogy a helyi hátrányos helyzetű lakosság életminősége és esélyei javuljanak, az épített környezet minőségi változáson menjen át, a program gazdája az adott városrészben valósítson meg társadalmi reintegrációt eredményező felzárkóztató programokat.


28

2.1.2. Funkcióbővítő integrált települési fejlesztésekkel érintett akcióterület A városközponti akcióterület a Déli Városrészen - Belváros megnevezésű városrészen található. Az akcióterület területi lehatárolása: Vasút utca - József Attila utca- Szabadság utca - Május 1. utca - Rákóczi Ferenc utca - Rózsa Ferenc utca - Damjanich utca - Táncsics Mihály utca


29

2. térkép

Funkcióbővítő integrált települési fejlesztésekkel érintett akcióterület (Forrás: Saját szerkesztés)

A városrészben a megerősíteni kívánt funkciók köre széles. Az akcióterület célcsoportja elsősorban az akcióterületen élő lakosság, mivel azonban a városközpont rehabilitációja a cél, ezért a célcsoport közé tartozik a város teljes lakossága is. Tágabb értelemben az akcióterületen belül végrehajtott fejlesztések a járás lakosaira is hatással vannak, egyrészt a település járási központi szerepköre miatt, másrészt a városközpontban lévő, járási


30

településekre kihatással lévő közfunkcióval rendelkező intézmények, szervezetek jelenléte miatt is. A közszféra funkcióinak bővítése, versenyképes infrastruktúra létrehozásával a városi lakosság alapvető igénye. A rehabilitáció megvalósulása az ügyintézés gördülékenységét, az adminisztratív kapacitás nagyobb hatékonyságát eredményezi majd, egyúttal a felhagyott épületek újra funkcióval kerülnek felruházásra. A közszolgáltatások, a közigazgatási egységek több telephelyen működnek, nem áll rendelkezésre olyan épület, ahol ezeket az intézményeket közösen lehetne működtetni, ezért alapvető cél a közintézmények helyének kijelölése, a már meglévő közösségi és közcélú intézmények fejlesztése (oktatási, nevelési, szociális, egészségügyi intézmények). A városközpont felújítása, fejlesztése keretében nemcsak útépítés, illetve közpark kialakítása a cél, hanem a közterületek (járdák, parkolók, zöld sávok, vízfelületek) általános fejlesztése is cél, melybe bele tartozik a közvilágítás felújítása, a légkábelek eltüntetése, a zárt csapadékcsatorna hálózat kiépítése és új utcabútorok telepítése is. Cél, hogy az integrált, szinergikus hatásokat felmutató akcióterületi beavatkozások révén újuljon meg a város központi területe, a városközpont egyértelműen, markánsan elkülönüljön a város többi részétől. Cél egyúttal az is, hogy mind a helyi és vonzáskörzetben élő lakosság, mind pedig a befektetők, turisták számára vonzó, szolgáltató városközpont alakuljon ki, amely megfelelő szintű gazdasági, kulturális, közösségi, turisztikai szolgáltatásokat képes biztosítani úgy, hogy hozzájárul a munkahelyek bővüléséhez, ösztönzi a magántőke bevonását a fejlesztésékbe, elősegíti kiemelten a gazdasági és közösségi funkciók megerősödését. 2.1.3. Gazdasági fejlesztéssel érintett akcióterület A gazdaságfejlesztéssel érintett akcióterület az Északi Városrészek - Iparterületek megnevezésű városrészen található. Területi határait tekintve az Ipari Park területi határaival egyezik meg. Az akcióterület területi lehatárolása: Vasúti pályatest - a település külterületi határa - Vasúti pályatest - Petőfi Sándor utca - 1017/63 helyrajzi számú utca - IV. Béla út


31

3. térkép

Gazdasági fejlesztéssel érintett akcióterület (Forrás: Saját szerkesztés)


32

Az Ipari Park stratégia része az itt működő cégek munkájának elősegítése, tájékoztatása, az összefogás serkentése, illetve pályázati úton a vállalkozások bővítése, fejlesztése. Az újonnan ide települő vállalkozásoknak az Ipari Park egyedi, új, vonzó profilját szükséges megmutatni, mely kiemeli a többi ipari park közül, a tőkevonzáshoz pedig pontosan kidolgozott stratégiát, eszközöket és forrásokat szükséges rendelni. Az érvényben lévő Ipari Park koncepció – és egyben a BÉLKŐ Nonprofit Területfejlesztési Kft. alapító okiratában rögzített – legfőbb feladata a munkahelyteremtés. A Bélapátfalvai Ipari Park ezt a célt hivatott szolgálni. A park arculata szervesen illeszkedik a területfejlesztési koncepcióba, valamint a BÉLKŐ Nonprofit Területfejlesztési Kft. középtávú fejlesztési stratégiájába. Az akcióterület legfőbb célja tehát, hogy a Bélapátfalvai Ipari Park ne csak ingatlanhasznosítási terület legyen, hanem vonzó, minőségi szolgáltatásokat nyújtó központ, ahová szívesen települ be hosszabb távra újabb munkahelyeket teremtő cég. Az Ipari Park infrastruktúrája a 3.3.1.1.5. Az Északi városrész - Iparterületek infrastrukturális jellemzői című fejezetben került részletesen bemutatásra. Az Ipari Parkban a gazdasági szektor szereplőin kívül humán szolgáltatók és közigazgatási intézmények is egyaránt működnek. Bélapátfalva Város Önkormányzata és a helyi vállalkozók kezdeményezésre Magyarország Kormánya a 147/2013. (V. 14.) Kormányrendelet értelmében, 2013. május 15. napjának hatályával szabad vállalkozási zóna nyilvánította Bélapátfalvát és a környező 12, a Bélapátfalvai kistérséget alkotó településeket. Ennek eredményeképpen nemcsak az újonnan a térségbe települő, hanem a már meglévő vállalkozások is adókedvezményekben részesülnek, továbbá az európai uniós fejlesztési forrásokhoz való hozzáférési esélyei is jelentősen javulnak. Az Ipari Parkban közművesített zöld- és barna mezős területek állnak rendelkezésre, amelyek kedvező feltételek mellett bérelhetők vagy vásárolhatók. A BÉLKŐ Nonprofit Területfejlesztési Kft. befektetési és támogatási szabályzata tartalmazza a betelepülő vállalkozások számára nyújtandó támogatások és kedvezmények módját és mértékét. Mivel a térség egyik fő vonzerejét az egyedülálló természeti értékek jelentik, fontos feladat a rövid- és hosszú távon jelentkező gazdasági problémák, fenntartható, környezetbarát módon történő kezelése. A betelepülő cégekkel szemben követelmény, hogy tevékenységük a természeti értékek megóvásával és a környezettudatos gondolkodásmóddal összhangban legyen. Az Északi Városrész Ipari Parkjában a humán egészségkárosodások megelőzése érdekében a lakott területek viszonylagos közelsége miatt csak olyan létesítmények telepítésére van lehetőség, melyek az elérhető legjobb technika (BAT) alkalmazása mellett a környezetünket nem terhelik zajjal, illetve a levegőt olyan mértékben, amelyek határérték feletti koncentrációban légszennyezettséget okoznak, továbbá a lakosságot, az érintett lakóterületek rendeltetésszerű használatát bűzzel nem zavarják. A környezeti zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes


33

rendelet előírásait az üzemei és szabadidős létesítmények és a közlekedési létesítményeket tervezésénél, nyomvonalának kijelölésénél figyelembe kell venni, annak érdekében, hogy az általuk okozott zajterhelés mértéke ne haladja meg a vonatkozó határértéket. 2.1.4. Turisztikai fejlesztésekkel érintett akcióterület A turisztikai fejlesztéssel érintett akcióterület a Külterület megnevezésű városrészen helyezkedik el. Az akcióterület beavatkozási pontjai elszórtan, egymástól viszonylag távol, nem egybefüggő területen helyezkednek el.


34

4. térkép

Turisztikai fejlesztésekkel érintett akcióterület (Forrás: Saját szerkesztés)


35

Az akcióterület lakosságszámát tekintve nem jelentős, a 2011. évi népszámlálási adatok alapján a Külterületen élő lakosság száma 6 fő. A helyi lakosság aktív korú és főként hátrányos helyzetű lakosokból áll. A terület megközelíthetősége viszonylag jó, azonban a turisztikai látványosságok és természeti értékek megközelíthetőségét, infrastruktúrával való ellátottságot, közművesítését, a turisztikai igényeknek megfelelően növelni szükséges. Az akcióterület legfőbb kulturális és természeti adottságai, melyek fejlesztése igen fontos a település számára: a Bélháromkúti Apátság, a Gilitka kápolna, a Gyári tó és környéke, a Bükki Nemzeti Park, a Bélkő és a hozzá kapcsolódó tanösvény. Az akcióterület fejlesztésének alapvető célja a jelenlegi infrastrukturális adottságok további fejlesztése, a kulturális értékek, épületek állagának megőrzése, felújítása. Alapvető cél a településen található turisztikai potenciál maximális kihasználása, a Szilvásvárad-Eger turisztikai tengelyhez való kapcsolódás elérése. A település igazgatási területének nagy része a Bükki Nemzeti Park része, védett terület, természeti adottságai miatt sokan keresik fel a környéket. A már meglévő üdülőterületek a település keleti oldalán – a Gyári tó körül - helyezkednek el. Az Apátság Bélapátfalvától kb. 2 km-re, a településtől keletre emelkedő Bélkő hegy nyugati lábánál helyezkedik el a kőbánya felé vezető út közelében, erdőszéli ligetes környezetben. Az odavezető út aszfaltozott (gyenge minőségű), személygépkocsival, kerékpárral, illetve gyalogosan (erdei ösvényeken) is megközelíthető. A turisták kedvelt kirándulóhelye, épp ezért az országos kéktúra, mint túraútvonal érinti. A kékjelzésű turistaútvonalon a műemlék gyalogosan és kerékpárral is megközelíthető. Az Apátság magas idegenforgalmi értéket hordozó műemlék, ezért fejlesztése, illetve az erre építő beruházások rendkívül fontosak. Az Apátság megközelíthetősége adott, azonban jelenleg nincsen felkészülve turisták nagyobb létszámú fogadására. Az Apátság jelenleg nem turisztikai termék, sokkal inkább látnivaló, nem kapcsolódnak hozzá kiegészítő kereskedelmi, vagy idegenforgalmi szolgáltatások. A meglevő üdülőterületek a településtől keletre helyezkednek el. Kiemelt figyelmet kell fordítani a Gyári tó környezetére, ami a település kiemelt rekreációs területe. A terület szilárd burkolatú úton megközelíthető, villamos energia ellátással rendelkezik, az ivóvízellátás részben megoldott, szennyvízkezelése részben megoldott. Ez a terület kiinduló bázisa lehet a vadászattól kezdve a túrázáson át a hegyi kerékpározásig több, a természethez kapcsolódó sportágnak. Az üdülőterületeket nagyobb erdőfoltok választják el egymástól, illetve a lakóterületektől. A terület szempontjából kifejezetten előnyként említendő, hogy a Gyári tó környezetében nem egy folyamatos beépített területen keresztül, hanem már a Bükk attraktív hegyvonaultaira rálátva, a természeti környezetet értékelve jutunk el. Ez a tájképi környezet védelmet igényel. A területen alapvető fontosságú a vízellátás, a csatornázás, az útépítés és a közvilágítás kérdéseinek megoldása, a tó vízminőségének megóvása érdekében is. A 0160 helyrajzi számú Kertgyümölcsös nevű domboldal felparcellázását, beépítését mindenképpen javasolt elkerülni, mert az súlyosan károsítaná a terület kimagasló tájképi értékeit.


36

Bélapátfalva, bár rendelkezik egyéb turisztikai lehetőségekkel (Gyári tó, turistaútvonalak, rendezvények), és mindezek révén kínálatot tud felmutatni a vallási turizmuson túl a szabadidős turizmusban, korlátozottan az üdülőturizmusban, illetőleg a rendezvényturizmusban, azok kínálata nincsen összekapcsolva sem az Apátsággal, sem egymással (az Apátság természetes fekvéséből következően összekapcsolt turisztikai lehetőség). Az egyes turisztikai kínálati területeket kiaknázó programok szervezésére specializálódott társaság nincsen jelen, kezdeményként él a Bélapátfalva Idegenforgalmáért Egyesület. Bélapátfalva jelenleg nem turisztikai célállomás, minderre nincsen kiépült vendéglátóipari, vagy szállodaipari (szálláshelyi) kapacitás sem.


37

2.2.1. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területeken a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése A tervezett fejlesztések rendezési terv módosítást nem igényelnek.

S.Sz. Fejlesztés

megvalósítója Fejlesztés elnevezése,

rövid célja

Fejlesztés megvalósításának

időtartama (év, hónap)

Fejlesztés bekerülési költsége

(millió forint)

Fejlesztés előkészítettségének

foka

A projekt mérhető

eredményei

Fejlesztéssel érintett tematikus cél,

városrészi kapcsolódás

Milyen SWOT elemzés által feltárt körülményre reagál a fejlesztés

1.

Bélapátfalva Város Önkormányzata Civil szervezetek

Szociális felemelkedést támogató programok megvalósítás

2015.12-2017.12. 50 Ötlet szintjén áll

Szemléletváltás, a szegregátumban élők társadalmi helyzetének javulása

IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése VI. Esélyegyenlőség: roma integráció, a nők foglalkoztatásának és esélyegyenlőségének javítása Déli Városrész - Belváros

GYENGESÉG: - Magas az alacsony képzettségű munkanélküliek száma, hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló lakosság részarányának folyamatos növekedése VESZÉLY: - Képzetlen munkaerő növekedése, emelkedő szociális juttatások - Esélyegyenlőség romlása általánosságban és különösen a foglalkoztatásban (különösen a nők és a romák esetében) - Társadalmi szegregációs folyamatok felerősödése, a szegregátum kiterjedésének növekedése LEHETŐSÉG: - A helyi lakosság körében nagy a fejlesztések támogatottsága

2. Bélapátfalva Város

Képzési, oktatási programok megvalósítása

2015.12-2017.12. 50 Ötlet szintjén áll A szegregátumban

IV. Városi funkciók megerősítése, új

GYENGESÉG: - Magas az alacsony képzettségű

2.2. AZ EGYES AKCIÓTERÜLETEKEN A MEGVALÓSÍTÁSRA KERÜLŐ FEJLESZTÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ JELLEGŰ BEMUTATÁSA, A FEJLESZTÉSEK ÜTEMEZÉSE


38

S.Sz. Fejlesztés


rövid célja




(millió forint)


foka

A projekt mérhető

eredményei




Önkormányzata élők foglalkoztatási helyzetének javulása, munkanélküliség csökkenése, képzettségi matatók javulása

funkciók betelepítése VI. Esélyegyenlőség: roma integráció, a nők foglalkoztatásának és esélyegyenlőségének javítása Déli Városrész - Belváros

munkanélküliek száma, hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló lakosság részarányának folyamatos növekedése VESZÉLY: - Képzetlen munkaerő növekedése, emelkedő szociális juttatások - Esélyegyenlőség romlása általánosságban és különösen a foglalkoztatásban (különösen a nők és a romák esetében) - Társadalmi szegregációs folyamatok felerősödése, a szegregátum kiterjedésének növekedése LEHETŐSÉG: - A helyi lakosság körében nagy a fejlesztések támogatottsága

3. Bélapátfalva Város Önkormányzata

Belterületi utak rehabilitációja - KULCSPROJEKT

2015.12-2017.12. 200 A fejlesztés koncepciója tervezés alatt

A településrész útjainak javulása

IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése Déli Városrész - Belváros

VESZÉLY: - Régóta esedékes infrastrukturális (út, járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek LEHETŐSÉG: - A helyi lakosság körében nagy a fejlesztések támogatottsága


Illegális hulladék lerakóhelyek megszüntetése

2016.06.-2017.07. 80 Ötlet szintjén áll

Megszüntetésre került illegális hulladék lerakóhelyek száma


VESZÉLY: - Régóta esedékes infrastrukturális (út, járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek - Társadalmi szegregációs folyamatok felerősödése, a szegregátum kiterjedésének növekedése LEHETŐSÉG:


39

S.Sz. Fejlesztés


rövid célja




(millió forint)


foka

A projekt mérhető

eredményei




- A helyi lakosság körében nagy a fejlesztések támogatottsága

3. táblázat Tekintettel arra, hogy az Integrált Településfejlesztési Stratégia intézkedéseihez tartozó indikátorok bázis- és célértékeinek meghatározása a jelenleg rendelkezésre álló anyagok és ismeretek alapján igen nehézkes, ezért a bázis- és célértékek azonosítását és pontosítását, az Integrált Településfejlesztési Stratégia monitorozása (első éves felülvizsgálata) során szükséges elvégezni. A monitoring és értékelési rendszer, így a bázis- és célértékek végleges meghatározása akkor lehetséges, ha a stratégiában megfogalmazott projektek műszaki és tartalmi előkészítettsége eljut abba a fázisban, hogy a hozzájuk kapcsolódó eredmények, hatások és outputok azonosíthatóak és számszerűsíthetőek lesznek. 2.2.2. Funkcióbővítő integrált települési fejlesztésekkel érintett akcióterületen a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése A tervezett fejlesztések rendezési terv módosítást nem igényelnek.

S.Sz. Fejlesztés


rövid célja



Fejlesztés bekerülési költsége (millió forint)


foka

A projekt mérhető eredményei





Bélapátfalva Város zöldterületi rendszerének rehabilitációja, új közösségi zöld területek kialakítása A projekt során CPTED-elveket is figyelembe véve megvalósul a város

2015.10-2016.12. 120 A pályázat koncepciója készül

Elégedettség a település környezeti minőségével; Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek; Megújult zöldfelületek nagysága; Újonnan

II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése III. Meglévő humánszolgáltatások infrastrukturális

GYENGESÉG: - A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge - Kevés a parkolóhely a városban, leromlott állagú utak, járdák jelenléte, kerékpárút hiánya - Kiépített rekreációs helyek száma kevés VESZÉLY:


40

S.Sz. Fejlesztés


rövid célja





foka





belterületi zöldterület rendszerének egységes szerkezetű megújítása, továbbá új zöldterületek kerülnek kialakításra, melyek között városi közösségi területek valamint aktív rekreációs zöldterületek („tanösvény”, játszótér, futópálya) is megtalálhatóak lesznek. A program során kialakításra kerül egy városközponti piactér, szintén a környezettudatosság jegyében. A pályázattal érintett területek nagysága megközelítőleg 4 ha.

kialakított zöldfelületek nagysága; Létrehozott közösségi hasznos nettó alapterület nagysága; Megújult/fejlesztett közösségi hasznos nettó alapterület nagysága; Zöldfelületek arányának növelése

fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatások beindítása IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése Déli Városrész - Belváros

- Régóta esedékes infrastrukturális (út, járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek - Közlekedési problémák felerősödése, vasúti közlekedés megszűnése LEHETŐSÉG: - Lakóterületek fejlesztése, közterek, zöldterületek és rekreációs terek kialakítása


Bélapátfalvai Művelődési Ház és Könyvtár energiahatékonysági fejlesztése A program során az épület energiafogyasztásának csökkentését célzó beruházások kerülnek megvalósításra. A gázfogyasztás csökkentését, illetve ezen keresztül a CO2 kibocsátást csökkenti az épület utólagos külső hőszigetelése, valamint a


Megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség a teljes bruttó energiafogyasztáson belül; Középületek éves elsődleges energiafogyasztásának csökkenése; További kapacitás megújuló energia előállítására; A projekt által energiahatékonysági beruházással közvetlenül érintett

II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése III. Meglévő humánszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatások beindítása IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók

GYENGESÉG: - A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge - Megújuló energia alkalmazásának hiánya VESZÉLY: - Régóta esedékes infrastrukturális (út, járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek LEHETŐSÉG: - Humán intézményi rendszer fejlesztése (alapellátás, óvoda, bölcsőde, iskola, gyermekjóléti és szociális szolgáltatások)


41

S.Sz. Fejlesztés


rövid célja





foka





nyílászárók cseréje, ezeken túlmenően az épület magas belmagasságát csökkentő állmennyezetek kerülnek kialakításra, mely által a fűtött légköbméter csökkentésével szintén csökkenthető a gázfelhasználás. A villamos energia fogyasztást csökkenti a kiépítendő napelemes rendszer, valamint a könyvtár lapos tetején világító ablakok kialakítása, mely utóbbi a könyvtár látogatók számára „egészségesebb” természetes megvilágítást biztosít.

épületek száma; A fejlesztés eredményeképpen megújuló energia használatát bevezető intézmények száma; A projekt keretében beépített PV napelemek össz-felülete; A kiváltott világítótestek és a kiváltásukra beszerelt új megoldások össz tényleges energiafelvétele közti különbség; A programokba bevont személyek száma

betelepítése Déli Városrész - Belváros


Óvodai és bölcsődei alapellátás fejlesztése a bélapátfalvai Százszorszép Óvoda és Bölcsődében A pályázat keretében az intézmény pedagógiai programjában meghatározott foglalkozások megtartásához, a nevelő munkához szükséges, és a pedagógusok által használt eszközök kerülnek beszerzésre. Az eszközbeszerzésen túl


Támogatott gyermekgondozási és oktatási intézmények kapacitása; A fejlesztéssel érintett bölcsődei ellátást nyújtó új intézmények száma; Az egységes óvoda-bölcsőde fejlesztéssel érintett telephelyeinek száma; Az egységes óvoda-bölcsőde felújítással érintett férőhelyeinek száma; Az fejlesztéssel érintett egységes




42

S.Sz. Fejlesztés


rövid célja





foka





megújul az intézmény udvara, illetve a kültéri játékok is fejlesztésre kerülnek.

óvoda-bölcsőde ellátásában részesülő gyermekek száma; A fejlesztéssel érintett egységes óvoda-bölcsőde ellátásában részesülő SNI gyermekek száma; A fejlesztéssel érintett egységes óvoda-bölcsőde ellátásában részesülő HH gyermekek száma;



Szociális szolgáltatások fejlesztése a Bélapátfalvai Gyermekjóléti és Szociális Szolgáltató Központban A program során a szociális alapszolgáltatás valamint a gyermekjóléti alapellátás nyújtásához szükséges eszközök, bútorok és berendezési tárgyak kerülnek beszerzésre, melyek megfelelnek az igénybevevők életkori sajátosságainak, egészségi és mozgásállapotának, továbbá rendezésre kerül az épület előtti kert, illetve kialakításra kerül az épület az épület akadálymentes megközelíthetősége. Az épület


A fejlesztett közszolgáltatásokat igénybe vevők száma; A szociális alapszolgáltatásokat igénybe vevők száma; A fejlesztés során felújított/megújuló szociális alapszolgáltatások száma – nappali ellátások; Nappali ellátást nyújtó intézményen belül felújított férőhelyek száma; A fejlesztéssel érintett nappali ellátásban részesülők száma; A gyermekjóléti alapellátásokat igénybe vevők száma;

II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése III. Meglévő humánszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatások beindítása IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése Déli Városrész - Belváros



43

S.Sz. Fejlesztés


rövid célja





foka





energiafogyasztásának érdekében, megvalósul az épület külső homlokzati hőszigetelése, valamint nyílászáróinak cseréje, illetőleg napelemes rendszer kerül kialakításra.

A gyermekjóléti alapellátásokat igénybe vevők száma;


Művésztábor kialakítása A bélapátfalvai Gesztenyés Kiállítóház padlásterének átalakítása, művésztáborok, illetve egyéb táborok megszervezése céljából. A művésztelepen kézműves és alkotó táborok kerülnek megtartásra, melyekhez szükséges eszközök is a pályázat keretében kerülnek beszerzésre.


Újonnan kialakított turisztikai attrakciók száma, Fejlesztésbe bevont épület nagysága




Járási Közigazgatási centrum létesítése Az épület helyet adna a helyi önkormányzati hivatalnak, a járásnak, a rendőrségnek, a tűzoltóságnak, a

2018.01-2019.06. 2.000 Ötlet szintjén áll Újonnan létrehozott épület nagysága

II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése III. Meglévő humánszolgáltatások

GYENGESÉG: - A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge - Megújuló energia alkalmazásának hiánya VESZÉLY: - Régóta esedékes infrastrukturális (út, járda, intézmények felújítása) beruházások


44

S.Sz. Fejlesztés


rövid célja





foka





munkaügyi központnak, továbbá egyfajta kormányablakként funkcionálna. - KULCSPROJEKT

infrastrukturális fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatások beindítása IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése Déli Városrész - Belváros

egyszerre jelentkeznek LEHETŐSÉG: - Humán intézményi rendszer fejlesztése (alapellátás, óvoda, bölcsőde, iskola, gyermekjóléti és szociális szolgáltatások)


Piaccsarnok létesítése 2016.01-2017.06. 35 Ötlet szintjén áll Újonnan létrehozott épület nagysága




A városközpont közterületeinek felújítása - KULCSPROJEKT

2018.01-2019.06. 90 Koncepciója elkészült, engedélyezési

Elégedettség a település környezeti minőségével; Városi

II. A város térségi szerepkörének erősítése,

GYENGESÉG: - A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge


45

S.Sz. Fejlesztés


rövid célja





foka





szintű tervezése előkészítés alatt van

környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek; Megújult zöldfelületek nagysága; Újonnan kialakított zöldfelületek nagysága; Létrehozott közösségi hasznos nettó alapterület nagysága; Megújult/fejlesztett közösségi hasznos nettó alapterület nagysága; Zöldfelületek arányának növelése

közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése III. Meglévő humánszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatások beindítása IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése Déli Városrész - Belváros

- Kevés a parkolóhely a városban, leromlott állagú utak, járdák jelenléte, kerékpárút hiánya - Kiépített rekreációs helyek száma kevés VESZÉLY: - Régóta esedékes infrastrukturális (út, járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek - Közlekedési problémák felerősödése, vasúti közlekedés megszűnése LEHETŐSÉG: - Lakóterületek fejlesztése, közterek, zöldterületek és rekreációs terek kialakítása

4. táblázat Tekintettel arra, hogy az Integrált Településfejlesztési Stratégia intézkedéseihez tartozó indikátorok bázis- és célértékeinek meghatározása a jelenleg rendelkezésre álló anyagok és ismeretek alapján igen nehézkes, ezért a bázis- és célértékek azonosítását és pontosítását, az Integrált Településfejlesztési Stratégia monitorozása (első éves felülvizsgálata) során szükséges elvégezni. A monitoring és értékelési rendszer, így a bázis- és célértékek végleges meghatározása akkor lehetséges, ha a stratégiában megfogalmazott projektek műszaki és tartalmi előkészítettsége eljut abba a fázisban, hogy a hozzájuk kapcsolódó eredmények, hatások és outputok azonosíthatóak és számszerűsíthetőek lesznek.


46

2.2.3. Gazdasági fejlesztéssel érintett akcióterületen a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése A tervezett fejlesztések rendezési terv módosítást nem igényelnek.

S.Sz. Fejlesztés


rövid célja





foka


Fejlesztéssel érintett tematikus

cél, városrészi kapcsolódás



Bélapátfalvai Ipari Park infrastrukturális fejlesztése A projekt során a Bélapátfalvai Ipari Park közmű hálózata kerül fejlesztésre, korszerűsítésre, a betelepült illetve a későbbiekben betelepülő vállalkozások működési feltételeinek kedvezőbbé tételének érdekében. - KULCSPROJEKT


A támogatásban részesített ipari park hasznosított területe

I. A város gazdasági potenciáljának erősítése, versenyképesség javítása, munkahelyteremtés II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése Északi Városrész - Iparterületek

GYENGESÉG: - 50 főnél többet foglalkoztató vállalkozások és munkahelyek hiánya - Az Ipari Park továbbfejlesztését célzó beruházások elmaradtak VESZÉLY: - Befektetői érdeklődések elmaradása - Ipari fejlesztések hatására növekedhet a környezeti terhelés, mely negatív hatással lehet a város lakóövezetére LEHETŐSÉG: - A jól hasznosítható szabad (barna- és zöldmezős) területek, iparterület fejlesztése, minőségi ipari termelés feltételeinek megteremtése (infrastruktúra, megközelíthetőség továbbfejlesztése) - Vállalkozások betelepülésének támogatása, mely által a munkahelyek számának növekedése várható


A Bélapátfalvai Ipari Park megközelíthetőségét javító út kiépítése A program során az ipari park megközelíthetőségét javítandó, megépítésre

2017.01-2018.06. 250

A pályázat koncepciója készül, előzetes árajánlatok rendelkezésre állnak

Az újraépített vagy felújított közutak teljes hossza

I. A város gazdasági potenciáljának erősítése, versenyképesség javítása, munkahelyteremtés II. A város térségi

GYENGESÉG: - 50 főnél többet foglalkoztató vállalkozások és munkahelyek hiánya - Az Ipari Park továbbfejlesztését célzó beruházások elmaradtak VESZÉLY:


47

S.Sz. Fejlesztés


rövid célja





foka





kerül egy belterületi út, mellyel a település sűrűben lakott területén áthaladó, illetve nagyobb gyalogosforgalmat is bonyolító útvonalak forgalma csökkenthető, illetve közlekedésbiztonsága javítható. - KULCSPROJEKT

szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése Északi Városrész - Iparterületek

- Befektetői érdeklődések elmaradása - Ipari fejlesztések hatására növekedhet a környezeti terhelés, mely negatív hatással lehet a város lakóövezetére - A gazdasági vérkeringésbe bekapcsolódó főutaktól való távolság LEHETŐSÉG: - A jól hasznosítható szabad (barna- és zöldmezős) területek, iparterület fejlesztése, minőségi ipari termelés feltételeinek megteremtése (infrastruktúra, megközelíthetőség továbbfejlesztése) - Vállalkozások betelepülésének támogatása, mely által a munkahelyek számának növekedése várható

3. BM-KOMP Kft. Raktár és műhelycsarnok létesítése


Létrehozott új raktárhelyiség nagysága, létrehozott új műhelycsarnok nagysága, foglalkoztatottak számának növekedése


GYENGESÉG: - 50 főnél többet foglalkoztató vállalkozások és munkahelyek hiánya - Az Ipari Park továbbfejlesztését célzó beruházások elmaradtak VESZÉLY: - Befektetői érdeklődések elmaradása - Ipari fejlesztések hatására növekedhet a környezeti terhelés, mely negatív hatással lehet a város lakóövezetére - A gazdasági vérkeringésbe bekapcsolódó főutaktól való távolság LEHETŐSÉG: - A jól hasznosítható szabad (barna- és zöldmezős) területek, iparterület fejlesztése, minőségi ipari termelés feltételeinek megteremtése (infrastruktúra,


48

S.Sz. Fejlesztés


rövid célja





foka





megközelíthetőség továbbfejlesztése) - Vállalkozások betelepülésének támogatása, mely által a munkahelyek számának növekedése várható

4. VITO Kft. Szolgáltatásbővítés 2017.01-2018.06. 80 Ötlet szintjén áll Foglalkoztatottak számának növekedése


GYENGESÉG: - 50 főnél többet foglalkoztató vállalkozások és munkahelyek hiánya - Az Ipari Park továbbfejlesztését célzó beruházások elmaradtak VESZÉLY: - Befektetői érdeklődések elmaradása - Ipari fejlesztések hatására növekedhet a környezeti terhelés, mely negatív hatással lehet a város lakóövezetére - A gazdasági vérkeringésbe bekapcsolódó főutaktól való távolság LEHETŐSÉG: - A jól hasznosítható szabad (barna- és zöldmezős) területek, iparterület fejlesztése, minőségi ipari termelés feltételeinek megteremtése (infrastruktúra, megközelíthetőség továbbfejlesztése) - Vállalkozások betelepülésének támogatása, mely által a munkahelyek számának növekedése várható

5. ALGO-TEXTIL Kft.

Telephelyfejlesztés 2017.01-2018.06. 250 Ötlet szintjén áll

Létrehozott új épület nagysága, foglalkoztatottak számának növekedése

I. A város gazdasági potenciáljának erősítése, versenyképesség javítása, munkahelyteremtés II. A város térségi szerepkörének

GYENGESÉG: - 50 főnél többet foglalkoztató vállalkozások és munkahelyek hiánya - Az Ipari Park továbbfejlesztését célzó beruházások elmaradtak VESZÉLY: - Befektetői érdeklődések elmaradása


49

S.Sz. Fejlesztés


rövid célja





foka





erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése Északi Városrész - Iparterületek

- Ipari fejlesztések hatására növekedhet a környezeti terhelés, mely negatív hatással lehet a város lakóövezetére - A gazdasági vérkeringésbe bekapcsolódó főutaktól való távolság LEHETŐSÉG: - A jól hasznosítható szabad (barna- és zöldmezős) területek, iparterület fejlesztése, minőségi ipari termelés feltételeinek megteremtése (infrastruktúra, megközelíthetőség továbbfejlesztése) - Vállalkozások betelepülésének támogatása, mely által a munkahelyek számának növekedése várható

6. TOMETH Kft.

Telephelyfejlesztés Az Ipari Parkban megvásárlásra került területen kb. 2.000 m

2

nagyságú korszerű, modern üzemcsarnok építése a cél.

2017.01-2018.06. 250 A koncepciótervek tervezése folyamatban van



GYENGESÉG: - 50 főnél többet foglalkoztató vállalkozások és munkahelyek hiánya - Az Ipari Park továbbfejlesztését célzó beruházások elmaradtak VESZÉLY: - Befektetői érdeklődések elmaradása - Ipari fejlesztések hatására növekedhet a környezeti terhelés, mely negatív hatással lehet a város lakóövezetére - A gazdasági vérkeringésbe bekapcsolódó főutaktól való távolság LEHETŐSÉG: - A jól hasznosítható szabad (barna- és zöldmezős) területek, iparterület fejlesztése, minőségi ipari termelés feltételeinek megteremtése (infrastruktúra, megközelíthetőség továbbfejlesztése)


50

S.Sz. Fejlesztés


rövid célja





foka





- Vállalkozások betelepülésének támogatása, mely által a munkahelyek számának növekedése várható

5. táblázat Tekintettel arra, hogy az Integrált Településfejlesztési Stratégia intézkedéseihez tartozó indikátorok bázis- és célértékeinek meghatározása a jelenleg rendelkezésre álló anyagok és ismeretek alapján igen nehézkes, ezért a bázis- és célértékek azonosítását és pontosítását, az Integrált Településfejlesztési Stratégia monitorozása (első éves felülvizsgálata) során szükséges elvégezni. A monitoring és értékelési rendszer, így a bázis- és célértékek végleges meghatározása akkor lehetséges, ha a stratégiában megfogalmazott projektek műszaki és tartalmi előkészítettsége eljut abba a fázisban, hogy a hozzájuk kapcsolódó eredmények, hatások és outputok azonosíthatóak és számszerűsíthetőek lesznek. 2.2.4. Turisztikai fejlesztésekkel érintett akcióterületen a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése A tervezett fejlesztések rendezési terv módosítást nem igényelnek.

S.Sz. Fejlesztés


rövid célja





foka






Vízi élménypark kialakítása Bélapátfalva természeti örökségének turisztikai hasznosítása érdekében a bélapátfalvai Gyári tó


Újonnan kialakított turisztikai attrakciók száma, Fejlesztésbe bevont terület nagysága

V. A helyi idegenforgalmi és a turisztikai potenciál fejlesztése Külterületek

GYENGESÉG: - Idegenforgalom, turizmus alacsony intenzitása, kihasználtsága - Városmarketing hiánya VESZÉLY: - A turisztikai beruházások csak korlátozott


51

S.Sz. Fejlesztés


rövid célja





foka





melletti területen egy vízi élménypark kerül kialakításra, az ökoturizmus fejlesztése jegyében. A fejlesztés eredményeként várhatóan növekszi a városba érkező turisták száma, illetve az itt eltöltött idő. - KULCSPROJEKT

mértékben tudnak megvalósulni LEHETŐSÉG: - Történelmi, kulturális értékek erősítése, fejlesztése hatékonyabb turisztikai kihasználása (vallási turizmus), a helyi civilek erősítése - A jelentős természetvédelmi területek komoly idegenforgalomi beruházások kialakítását teszik lehetővé

2. Római Katolikus Egyház

Az Apátság és környékének fejlesztése, rekonstrukciója Villanyhálózat korszerűsítése, padok, padozat cseréje, tetőszerkezet rekonstrukciója - KULCSPROJEKT

2017.07-2018.12. 1.000 A pályázat koncepciója készül

Fejlesztésbe bevont terület nagysága


GYENGESÉG: - Idegenforgalom, turizmus alacsony intenzitása, kihasználtsága - Városmarketing hiánya VESZÉLY: - A turisztikai beruházások csak korlátozott mértékben tudnak megvalósulni LEHETŐSÉG: - Történelmi, kulturális értékek erősítése, fejlesztése hatékonyabb turisztikai kihasználása (vallási turizmus), a helyi civilek erősítése - A jelentős természetvédelmi területek komoly idegenforgalomi beruházások kialakítását teszik lehetővé


Vallási turizmus fellendítése a településen és a környéken, zarándokutakhoz való kapcsolódás

2017.07-2018.12. 50 Ötlet szintjén áll A fejlesztés hatására a látogatottság számának növekedése


GYENGESÉG: - Idegenforgalom, turizmus alacsony intenzitása, kihasználtsága - Városmarketing hiánya VESZÉLY: - A turisztikai beruházások csak korlátozott


52

S.Sz. Fejlesztés


rövid célja





foka





mértékben tudnak megvalósulni LEHETŐSÉG: - Történelmi, kulturális értékek erősítése, fejlesztése hatékonyabb turisztikai kihasználása (vallási turizmus), a helyi civilek erősítése - A jelentős természetvédelmi területek komoly idegenforgalomi beruházások kialakítását teszik lehetővé

4.

Bélapátfalva Város Önkormányzata Helyi vállalkozások

Lovas tanya létesítése Eger-Szarvaskő-Gilitka kápolna-Bélapátfalva, valamint Eger és Bélapátfalva közötti régi ősi útvonalak turista hálózatba történő bekapcsolása, melyhez kapcsolódóan a turistaútvonalak találkozásánál pihenőhelyként lovas tanya kiépítése is megvalósulna.


A fejlesztés hatására a látogatottság számának növekedése, Létrehozott új épület nagysága




Művésztábor létrehozása az Apátság környékén (táji és történeti jelleggel)



II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése III. Meglévő humánszolgáltatások

GYENGESÉG: - A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge - Megújuló energia alkalmazásának hiánya VESZÉLY: - Régóta esedékes infrastrukturális (út, járda, intézmények felújítása) beruházások


53

S.Sz. Fejlesztés


rövid célja





foka





infrastrukturális fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatások beindítása IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése Déli Városrész - Belváros

egyszerre jelentkeznek LEHETŐSÉG: - Humán intézményi rendszer fejlesztése (alapellátás, óvoda, bölcsőde, iskola, gyermekjóléti és szociális szolgáltatások)


A település és a Gyári tó közötti útszakaszon a közvilágítás, vízellátás, csatornázás és útépítés kérdésének megoldása


Fejlesztéssel érintett terület nagysága




Vadapark létrehozása - a Gyári tó környékének átformálás és kiigazítása a

2018.01-2019.06. 500 Ötlet szintjén áll Fejlesztéssel érintett terület nagysága


GYENGESÉG: - Idegenforgalom, turizmus alacsony intenzitása, kihasználtsága - Városmarketing hiánya VESZÉLY:


54

S.Sz. Fejlesztés


rövid célja





foka





vadasparkhoz kapcsolódóan

- A turisztikai beruházások csak korlátozott mértékben tudnak megvalósulni LEHETŐSÉG: - Történelmi, kulturális értékek erősítése, fejlesztése hatékonyabb turisztikai kihasználása (vallási turizmus), a helyi civilek erősítése - A jelentős természetvédelmi területek komoly idegenforgalomi beruházások kialakítását teszik lehetővé

6. táblázat Tekintettel arra, hogy az Integrált Településfejlesztési Stratégia intézkedéseihez tartozó indikátorok bázis- és célértékeinek meghatározása a jelenleg rendelkezésre álló anyagok és ismeretek alapján igen nehézkes, ezért a bázis- és célértékek azonosítását és pontosítását, az Integrált Településfejlesztési Stratégia monitorozása (első éves felülvizsgálata) során szükséges elvégezni. A monitoring és értékelési rendszer, így a bázis- és célértékek végleges meghatározása akkor lehetséges, ha a stratégiában megfogalmazott projektek műszaki és tartalmi előkészítettsége eljut abba a fázisban, hogy a hozzájuk kapcsolódó eredmények, hatások és outputok azonosíthatóak és számszerűsíthetőek lesznek.


55

2.3.1. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területeken a településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi tervek

S.Sz. Fejlesztés

megvalósítója Fejlesztés elnevezése

Fejlesztés megvalósításának időtartama (év, hónap)

Fejlesztés forrása Fejlesztés bekerülési költsége

(millió forint) Támogatás

intenzitása (%)

1.



2015.12-2017.12.

TOP EMVA (térségek közötti, nemzetközi együttműködések; LEADER fejlesztések)

50 100


Képzési, oktatási programok megvalósítása 2015.12-2017.12. TOP EMVA (LEADER fejlesztések)

50 100


Belterületi utak rehabilitációja 2015.12-2017.12.

TOP EMVA (önkormányzati utak javítása; kismértékű infrastruktúra fejlesztések)

200 100


Illegális hulladék lerakóhelyek megszüntetése 2016.06.-2017.07. TOP 80 100

7. táblázat Tekintettel arra, hogy az elérhető források összetétele sem ismert, az Integrált Településfejlesztési Stratégia ténylegesen végrehajtásra kerülő beavatkozásai és azoknak forrásai nem azonosíthatóak egyértelműen, ezért az elérhető forrásokhoz kapcsolódó feltételek folyamatos figyelése, lehetőség szerinti alakítása és ez alapján a végrehajtandó projektek kiválasztása az Integrált Településfejlesztési Stratégia menedzselésének részét képezi. Erre való tekintettel az Integrált Településfejlesztési Stratégia monitorozása (első éves felülvizsgálata) során szükséges elvégezni a bevonásra kerülő források felülvizsgálatát, aktualizálást.

2.3. AZ AKCIÓTERÜLETEKEN VÉGREHAJTÁSRA KERÜLŐ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓK ÖSSZEHANGOLT, VÁZLATOS PÉNZÜGYI TERVE


56

2.3.2. Funkcióbővítő integrált települési fejlesztésekkel érintett akcióterületen a településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi tervek

S.Sz. Fejlesztés





intenzitása (%)


Bélapátfalva Város zöldterületi rendszerének rehabilitációja, új közösségi zöld területek kialakítása

2015.10-2016.12.

TOP - 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés EMVA (önkormányzati utak javítása; munkagépek beszerzése önkormányzatok részére; kismértékű infrastruktúra fejlesztések; energetikai fejlesztések)

120 100


Bélapátfalvai Művelődési Ház és Könyvtár energiahatékonysági fejlesztése

2016.01-2017.06.

TOP - 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése EMVA (energetikai fejlesztések)

200 100


Óvodai és bölcsődei alapellátás fejlesztése a bélapátfalvai Százszorszép Óvoda és Bölcsődében

2016.01-2016.12.

TOP - 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével

20 100


Szociális szolgáltatások fejlesztése a Bélapátfalvai Gyermekjóléti és Szociális Szolgáltató Központban

2016.01-2017.06.

TOP - 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése

150 100


Művésztábor kialakítása 2018.01-2019.06. TOP - 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból

120 100


57

S.Sz. Fejlesztés





intenzitása (%)

fenntartható turizmusfejlesztés EMVA (közösségfejlesztés, alapszolgáltatásokon belül közösségi tér létrehozása)


Járási Közigazgatási centrum létesítése 2018.01-2019.06. TOP 2.000 100


Piaccsarnok létesítése 2016.01-2017.06. EMVA (falumegújítás és -fejlesztés, LEADER fejlesztések)

35 80


A városközpont közterületeinek felújítása 2018.01-2019.06.

TOP EMVA (falumegújítás és -fejlesztés, LEADER fejlesztések)

90 100

8. táblázat Tekintettel arra, hogy az elérhető források összetétele sem ismert, az Integrált Településfejlesztési Stratégia ténylegesen végrehajtásra kerülő beavatkozásai és azoknak forrásai nem azonosíthatóak egyértelműen, ezért az elérhető forrásokhoz kapcsolódó feltételek folyamatos figyelése, lehetőség szerinti alakítása és ez alapján a végrehajtandó projektek kiválasztása az Integrált Településfejlesztési Stratégia menedzselésének részét képezi. Erre való tekintettel az Integrált Településfejlesztési Stratégia monitorozása (első éves felülvizsgálata) során szükséges elvégezni a bevonásra kerülő források felülvizsgálatát, aktualizálást. 2.3.3. Gazdasági fejlesztéssel érintett akcióterületen a településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi tervek

S.Sz. Fejlesztés





intenzitása (%)


Bélapátfalvai Ipari Park infrastrukturális fejlesztése 2015.10-2016.12.

TOP - 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése

70 50


58

S.Sz. Fejlesztés





intenzitása (%)


A Bélapátfalvai Ipari Park megközelíthetőségét javító út kiépítése

2017.01-2018.06.

TOP - 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés

250 50

3. BM-KOMP Kft. Raktár és műhelycsarnok létesítése 2017.01-2018.06. GINOP 150 50

4. VITO Kft. Szolgáltatásbővítés 2017.01-2018.06. GINOP 80 50

5. ALGO-TEXTIL Kft. Telephelyfejlesztés 2017.01-2018.06. GINOP 250 50

6. TOMETH Kft. Telephelyfejlesztés 2017.01-2018.06. GINOP 250 50

9. táblázat Tekintettel arra, hogy az elérhető források összetétele sem ismert, az Integrált Településfejlesztési Stratégia ténylegesen végrehajtásra kerülő beavatkozásai és azoknak forrásai nem azonosíthatóak egyértelműen, ezért az elérhető forrásokhoz kapcsolódó feltételek folyamatos figyelése, lehetőség szerinti alakítása és ez alapján a végrehajtandó projektek kiválasztása az Integrált Településfejlesztési Stratégia menedzselésének részét képezi. Erre való tekintettel az Integrált Településfejlesztési Stratégia monitorozása (első éves felülvizsgálata) során szükséges elvégezni a bevonásra kerülő források felülvizsgálatát, aktualizálást. 2.3.4. Turisztikai fejlesztésekkel érintett akcióterületen a településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi tervek

S.Sz. Fejlesztés





intenzitása (%)


Vízi élménypark kialakítása 2017.07-2018.12.

TOP - 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés

90 100


Az Apátság és környékének fejlesztése, rekonstrukciója 2017.07-2018.12. TOP 1.000 100

3. Római Katolikus Vallási turizmus fellendítése a településen és a 2017.07-2018.12. TOP 50 100


59

S.Sz. Fejlesztés





intenzitása (%)

Egyház környéken, zarándokutakhoz való kapcsolódás

4.


Lovas tanya létesítése 2017.07-2018.12. GINOP 500 50



2018.01-2019.06.

TOP - 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés EMVA (közösségfejlesztés, alapszolgáltatásokon belül közösségi tér létrehozása)

120 100



2017.07-2018.12. TOP EMVA (LEADER fejlesztések)

90 100


Vadapark létrehozása - a Gyári tó környékének átformálás és kiigazítása a vadasparkhoz kapcsolódóan

2018.01-2019.06. TOP 500 100



60

2.4.1. Hálózatos projektek 2.4.1.1. A hálózatos projektek keretében megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése A tervezett fejlesztések rendezési terv módosítást nem igényelnek.

S.Sz. Fejlesztés

megvalósítója Fejlesztés elnevezése, rövid célja




(millió forint)


foka

A projekt mérhető

eredményei



Milyen SWOT elemzés által feltárt körülményre reagál a

fejlesztés


Települési gyűjtőúthálózat fejlesztése - KULCSPROJEKT

2017.01-2019.12. 500 Ötlet szintjén áll Fejlesztéssel érintett útszakasz (km)

II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése Déli Városrész - Belváros Északi Városrész - Iparterületek Külterületek

GYENGESÉG: - A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge - Kevés a parkolóhely a városban, leromlott állagú utak, járdák jelenléte, kerékpárút hiánya - Kiépített rekreációs helyek száma kevés VESZÉLY: - Régóta esedékes infrastrukturális (út. járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek - Közlekedési problémák felerősödése, vasúti közlekedés megszűnése LEHETŐSÉG: - Lakóterületek fejlesztése,

2.4. AZ AKCIÓTERÜLETEKEN KÍVÜL VÉGREHAJTANDÓ, A TELEPÜLÉS EGÉSZE SZEMPONTJÁBÓL JELENTŐS FEJLESZTÉSEK ÉS EZEK ILLESZKEDÉSE A

STRATÉGIA CÉLJAIHOZ


61

S.Sz. Fejlesztés





(millió forint)


foka

A projekt mérhető

eredményei




fejlesztés

közterek, zöldterületek és rekreációs terek kialakítása


Belterületi csapadékvízelvezető hálózat korszerűsítése - KULCSPROJEKT

2017.01-2019.12. 500 Ötlet szintjén áll Fejlesztéssel érintett terület


GYENGESÉG: - A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge - Kevés a parkolóhely a városban, leromlott állagú utak, járdák jelenléte, kerékpárút hiánya - Kiépített rekreációs helyek száma kevés VESZÉLY: - Régóta esedékes infrastrukturális (út. járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek - Közlekedési problémák felerősödése, vasúti közlekedés megszűnése LEHETŐSÉG: - Lakóterületek fejlesztése, közterek, zöldterületek és rekreációs terek kialakítása


Kerékpárút kiépítése A településközponton átvezető kerékpárút kiépítése. Eger-Szilvásvárad kerékpárútúthoz való csatlakozás (a Tardosig kimenő kisvasút nyomvonalán át).

2017.01-2019.12. 500 Ötlet szintjén áll Kiépített kerékpárút hossza

II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése

GYENGESÉG: - A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge - Kevés a parkolóhely a városban, leromlott állagú utak, járdák jelenléte, kerékpárút hiánya - Kiépített rekreációs helyek


62

S.Sz. Fejlesztés





(millió forint)


foka

A projekt mérhető

eredményei




fejlesztés

Déli Városrész - Belváros Északi Városrész - Iparterületek Külterületek

száma kevés VESZÉLY: - Régóta esedékes infrastrukturális (út. járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek - Közlekedési problémák felerősödése, vasúti közlekedés megszűnése LEHETŐSÉG: - Lakóterületek fejlesztése, közterek, zöldterületek és rekreációs terek kialakítása


Ivó- és szennyvízhálózat bővítését szolgáló tevékenységet - KULCSPROJEKT Különösen a Vízi élménypark, a Gyári tó, a Városi uszoda, a sportcsarnok, az Ipari Park területein



GYENGESÉG: - A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge - Kevés a parkolóhely a városban, leromlott állagú utak, járdák jelenléte, kerékpárút hiánya - Kiépített rekreációs helyek száma kevés VESZÉLY: - Régóta esedékes infrastrukturális (út. járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek - Közlekedési problémák felerősödése, vasúti közlekedés megszűnése


63

S.Sz. Fejlesztés





(millió forint)


foka

A projekt mérhető

eredményei




fejlesztés

LEHETŐSÉG: - Lakóterületek fejlesztése, közterek, zöldterületek és rekreációs terek kialakítása

11. táblázat Tekintettel arra, hogy az Integrált Településfejlesztési Stratégia intézkedéseihez tartozó indikátorok bázis- és célértékeinek meghatározása a jelenleg rendelkezésre álló anyagok és ismeretek alapján igen nehézkes, ezért a bázis- és célértékek azonosítását és pontosítását, az Integrált Településfejlesztési Stratégia monitorozása (első éves felülvizsgálata) során szükséges elvégezni. A monitoring és értékelési rendszer, így a bázis- és célértékek végleges meghatározása akkor lehetséges, ha a stratégiában megfogalmazott projektek műszaki és tartalmi előkészítettsége eljut abba a fázisban, hogy a hozzájuk kapcsolódó eredmények, hatások és outputok azonosíthatóak és számszerűsíthetőek lesznek. 2.4.1.2. A hálózatos projektek vázlatos pénzügyi terve

S.Sz. Fejlesztés





intenzitása (%)


Települési gyűjtőúthálózat fejlesztése 2017.01-2019.12. TOP 500 100


Belterületi csapadékvízelvezető hálózat korszerűsítése 2017.01-2019.12. TOP 500 100


Kerékpárút kiépítése 2017.01-2019.12. TOP 500 100


Ivó- és szennyvízhálózat bővítését szolgáló tevékenységet

2017.01-2019.12. TOP 500 100

12. táblázat


64

Tekintettel arra, hogy az elérhető források összetétele sem ismert, az Integrált Településfejlesztési Stratégia ténylegesen végrehajtásra kerülő beavatkozásai és azoknak forrásai nem azonosíthatóak egyértelműen, ezért az elérhető forrásokhoz kapcsolódó feltételek folyamatos figyelése, lehetőség szerinti alakítása és ez alapján a végrehajtandó projektek kiválasztása az Integrált Településfejlesztési Stratégia menedzselésének részét képezi. Erre való tekintettel az Integrált Településfejlesztési Stratégia monitorozása (első éves felülvizsgálata) során szükséges elvégezni a bevonásra kerülő források felülvizsgálatát, aktualizálást. 2.4.2. Horizontális projektek 2.4.2.1. A horizontális projektek keretében megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése A tervezett fejlesztések rendezési terv módosítást nem igényelnek.

S.Sz. Fejlesztés




Fejlesztés bekerülési

költsége (millió forint)


foka





fejlesztés

1. Bélapátfalvai Művelődési Ház és Könyvtár

Bélapátfalva „Zöld” Város A „Bélapátfalva Város zöldterületi rendszerének rehabilitációja, új közösségi zöld területek kialakítása” című projekt tervezését és megvalósítását végigkövető, rendszeres közösségi fórumok tartása a lakosság részére. Környezettudatosság terén szemléletformáló előadások valamint akciók (pl.: szemétszedés, virágültetés, vetélkedők, versenyek) megtartása a lakosság valamint az óvodás és iskolád korú gyermekek részére.


A programba bevont személyek száma; Támogatással megvalósult programok száma


GYENGESÉG: - A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge - Megújuló energia alkalmazásának hiánya VESZÉLY: - Régóta esedékes infrastrukturális (út. járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek LEHETŐSÉG: - Humán intézményi rendszer fejlesztése (alapellátás, óvoda, bölcsőde, iskola,


65

S.Sz. Fejlesztés







foka





fejlesztés

gyermekjóléti és szociális szolgáltatások)


Néphagyomány, éld újra A program során kétheti rendszerességgel kerül megszervezésre készműves műhely foglalkozás a hagyományos népi mesterségek bemutatására, illetve elsajátítására, a nyári időszakban az iskolás korú gyermekek részére kézműves tábor kerül megszervezésre. Szintén kétheti rendszerességgel tervezünk táncház foglalkozások megtartását, valamint néprajzi előadások megszervezését. A néprajz területén belül elsősorban a helyi, palóc hagyományok kerülnek bemutatásra, valamint a helyi értéket jelentő bélapátfalvai kőedények, illetve a helyi identitást erősítő cementgyártás története is bemutatásra kerül. A fentieken túl a helyi kiállítóházban rendszeresen időszaki kiállítások kerülnek megrendezésre, szintén a néphagyomány, illetve a helyi értékek mentén.




GYENGESÉG: - A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge - Megújuló energia alkalmazásának hiánya VESZÉLY: - Régóta esedékes infrastrukturális (út. járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek LEHETŐSÉG: - Humán intézményi rendszer fejlesztése (alapellátás, óvoda, bölcsőde, iskola, gyermekjóléti és szociális szolgáltatások)

3.

Bélapátfalva Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata

„Kethane ando kaver” A program során a tehetséges, roma és nem roma származású, hátrányos helyzetű gyermekek


A programokba bevont személyek száma; Támogatással megvalósult

II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok

GYENGESÉG: - A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge - Megújuló energia


66

S.Sz. Fejlesztés







foka





fejlesztés

képességeinek kibontakoztatását segítő programok megvalósítása a program egésze során. A helyi orvosokkal és rendőrőrssel együttműködve drog prevenciós és bűnmegelőzési programok és előadások kerülnek megtartásra. Bélapátfalván élő roma és nem roma lakosság bevonásával közösségi programok, valamint tolerancia programok kerülnek megrendezésre.

programok száma; Megtartott képzések száma

ellátásának bővítése IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése VI. Esélyegyenlőség: roma integráció, a nők foglalkoztatásának és esélyegyenlőségének javítása Déli Városrész - Belváros Északi Városrész - Iparterületek Külterületek

alkalmazásának hiánya VESZÉLY: - Régóta esedékes infrastrukturális (út. járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek LEHETŐSÉG: - Humán intézményi rendszer fejlesztése (alapellátás, óvoda, bölcsőde, iskola, gyermekjóléti és szociális szolgáltatások)


A jelenlegi szegregátumban, illetve a korábban szegregátumnak minősített területeken komplex szemléletváltó és közösségformáló programok megvalósítása, a leszakadást eredményező folyamatok megállítása és visszafordítása érdekében.


A programokba bevont személyek száma; Támogatással megvalósult programok száma;

II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése VI. Esélyegyenlőség: roma integráció, a nők foglalkoztatásának és esélyegyenlőségének javítása Déli Városrész - Belváros Északi Városrész -

GYENGESÉG: - A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge - Megújuló energia alkalmazásának hiánya LEHETŐSÉG: - Humán intézményi rendszer fejlesztése (alapellátás, óvoda, bölcsőde, iskola, gyermekjóléti és szociális szolgáltatások)


67

S.Sz. Fejlesztés







foka





fejlesztés

Iparterületek Külterületek

13. táblázat Tekintettel arra, hogy az Integrált Településfejlesztési Stratégia intézkedéseihez tartozó indikátorok bázis- és célértékeinek meghatározása a jelenleg rendelkezésre álló anyagok és ismeretek alapján igen nehézkes, ezért a bázis- és célértékek azonosítását és pontosítását, az Integrált Településfejlesztési Stratégia monitorozása (első éves felülvizsgálata) során szükséges elvégezni. A monitoring és értékelési rendszer, így a bázis- és célértékek végleges meghatározása akkor lehetséges, ha a stratégiában megfogalmazott projektek műszaki és tartalmi előkészítettsége eljut abba a fázisban, hogy a hozzájuk kapcsolódó eredmények, hatások és outputok azonosíthatóak és számszerűsíthetőek lesznek. 2.4.2.2. A hálózatos projektek vázlatos pénzügyi terve

S.Sz. Fejlesztés





intenzitása (%)


Bélapátfalva „Zöld” Város 2015.10-2016.12.

TOP - 6.4 A helyi identitás és kohézió fejlesztése EMVA (közösségfejlesztés; LEADER fejlesztések)

10 100


Néphagyomány, éld újra 2016.01-2020.12.


40 100

3. Bélapátfalva Város „Kethane ando kaver” 2016.01-2020.12. TOP - 6.4 A helyi 40 100


68

S.Sz. Fejlesztés





intenzitása (%)

Roma Nemzetiségi Önkormányzata

identitás és kohézió fejlesztése EMVA (közösségfejlesztés; LEADER fejlesztések)



2018.01-2020.12. TOP 40 100

14. táblázat Tekintettel arra, hogy az elérhető források összetétele sem ismert, az Integrált Településfejlesztési Stratégia ténylegesen végrehajtásra kerülő beavatkozásai és azoknak forrásai nem azonosíthatóak egyértelműen, ezért az elérhető forrásokhoz kapcsolódó feltételek folyamatos figyelése, lehetőség szerinti alakítása és ez alapján a végrehajtandó projektek kiválasztása az Integrált Településfejlesztési Stratégia menedzselésének részét képezi. Erre való tekintettel az Integrált Településfejlesztési Stratégia monitorozása (első éves felülvizsgálata) során szükséges elvégezni a bevonásra kerülő források felülvizsgálatát, aktualizálást. 2.4.3. Egyéb projektek 2.4.3.1. Az egyéb projektek keretében megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése A tervezett fejlesztések rendezési terv módosítást nem igényelnek.

S.Sz. Fejlesztés

megvalósítója Fejlesztés elnevezése, rövid

célja






foka





fejlesztés


Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése a Bélapátfalvai


Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság;

III. Meglévő humánszolgáltatások infrastrukturális

GYENGESÉG: - A járásközponti meghatározó funkció


69

S.Sz. Fejlesztés


célja






foka





fejlesztés

Egészségházban A program keretében kialakításra kerül egy röntgenszoba, ahol szintén a programból beszerzésre kerülő fogászati panorámaröntgen kerül elhelyezésre. Illetve az épület gépészet is felújításra kerül.

Fejlesztéssel érintett fogorvosi praxisok száma; Beszerzett nagy értékű orvosi eszközök száma

fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatások beindítása IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése Északi Városrész - Iparterületek

viszonylag gyenge - Megújuló energia alkalmazásának hiánya VESZÉLY: - Régóta esedékes infrastrukturális (út. járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek LEHETŐSÉG: - Humán intézményi rendszer fejlesztése (alapellátás, óvoda, bölcsőde, iskola, gyermekjóléti és szociális szolgáltatások)


Városi uszoda, sportcsarnok létesítése


A programokba bevont személyek száma; Létrehozott új épület nagysága;

III. Meglévő humánszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatások beindítása IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése Északi Városrész - Iparterületek

GYENGESÉG: - A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge - Megújuló energia alkalmazásának hiánya VESZÉLY: - Régóta esedékes infrastrukturális (út. járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek LEHETŐSÉG: - Humán intézményi rendszer fejlesztése (alapellátás, óvoda, bölcsőde, iskola, gyermekjóléti és szociális


70

S.Sz. Fejlesztés


célja






foka





fejlesztés

szolgáltatások)

3. Bélapátfalvai Polgárőr Egyesület

Polgárőrség tevékenységéhez gépjármű beszerzése

2016.06-2017.07. 10 Ötlet szintjén áll Beszerzésre került gépjármű száma, Ellátott terület nagysága


GYENGESÉG: - A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge LEHETŐSÉG: - Humán intézményi rendszer fejlesztése (alapellátás, óvoda, bölcsőde, iskola, gyermekjóléti és szociális szolgáltatások)

4. Human-Org Kft.

Speciális nevelési igényű és terápiára szoruló bölcsödés és kisovódás korú gyermekek folyamatosan frissülő adatbázisának kialakítása, a gondozószemélyezt aktív közreműködésével Az érintett intézmények területi lokalizációja, munkatársak kiválasztása , szakmai felkészítése, tesztelése. A kiindulási adatbázis körök kialakítása. Az érintett gyermekközösség terápiás továbbvitelének meghatározása. A rendszer területi kiterjesztése.

2016.01-2016.10. 10 Kidolgozott koncepcióval rendelkezik




5. Human-Org Kft. Speciális nevelési igényű és terápiára szoruló gyermekek

2016.01-2016.10. 20 Kidolgozott koncepcióval

A programokba bevont személyek száma;

III. Meglévő humánszolgáltatások

GYENGESÉG: - A járásközponti


71

S.Sz. Fejlesztés


célja






foka





fejlesztés

kiegészítő bölcsödei és ovódai ellátásnak kialakítása és üzemeltetése Az épületben lehetőség nyílik térben és időben elkülöníteni különböző terápiás metodikákat, a babamasszázstól, az alapozó mozgás terápiákon át, a logopédiai ellátásig.

rendelkezik Támogatással megvalósult programok száma;

infrastrukturális fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatások beindítása IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése Északi Városrész - Iparterületek

meghatározó funkció viszonylag gyenge LEHETŐSÉG: - Humán intézményi rendszer fejlesztése (alapellátás, óvoda, bölcsőde, iskola, gyermekjóléti és szociális szolgáltatások)

15. táblázat Tekintettel arra, hogy az Integrált Településfejlesztési Stratégia intézkedéseihez tartozó indikátorok bázis- és célértékeinek meghatározása a jelenleg rendelkezésre álló anyagok és ismeretek alapján igen nehézkes, ezért a bázis- és célértékek azonosítását és pontosítását, az Integrált Településfejlesztési Stratégia monitorozása (első éves felülvizsgálata) során szükséges elvégezni. A monitoring és értékelési rendszer, így a bázis- és célértékek végleges meghatározása akkor lehetséges, ha a stratégiában megfogalmazott projektek műszaki és tartalmi előkészítettsége eljut abba a fázisban, hogy a hozzájuk kapcsolódó eredmények, hatások és outputok azonosíthatóak és számszerűsíthetőek lesznek. 2.4.3.2. Az egyéb projektek vázlatos pénzügyi terve

S.Sz. Fejlesztés





intenzitása (%)


Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése a Bélapátfalvai Egészségházban

2016.06-2017.07.

TOP - 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése

50 100

2. Bélapátfalva Város Városi uszoda, sportcsarnok létesítése 2016.01-2020.12. TOP 350 100


72

S.Sz. Fejlesztés





intenzitása (%)

Önkormányzata


Polgárőrség tevékenységéhez gépjármű beszerzése 2016.06-2017.07. EMVA (alapszolgáltatások fejlesztése)

10 100

4. Human-Org Kft.

Speciális nevelési igényű és terápiára szoruló bölcsödés és kisovódás korú gyermekek folyamatosan frissülő adatbázisának kialakítása, a gondozószemélyezt aktív közreműködésével

2016.01-2016.10.

TOP - 6. A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése

10 100

5. Human-Org Kft. Speciális nevelési igényű és terápiára szoruló gyermekek kiegészítő bölcsödei és ovódai ellátásnak kialakítása és üzemeltetése

2016.01-2016.10.


20 100



73

3. ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM Bélapátfalva Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának része az Anti-szegregációs Program, amely az Integrált Településfejlesztési Stratégia megalapozó vizsgálat részének eredményein alapul. Az Anti-szegregációs Program elsősorban területi dimenzióban, a szegregációs folyamatok szempontjából vizsgálja az esélyegyenlőségi problémák meglétét a településen. Célja, hogy a város javítsa azon területeinek helyzetét, ahol a szegregációnak már jelei mutatkoznak, illetve ahol a népesség egy része szegregáltan él. Az elemzés eredményeként pedig kidolgozzon egy olyan hosszú távú programot, mely segít a területi szegregáció oldásában, illetve a szegregáció kialakulásának megakadályozásában.

A településen belüli szegregáció bizonyos tekintetben spontán társadalmi jelenség, melynek kialakulásáért és fennmaradásáért számos társadalmi, gazdasági és kulturális tényező felelős. A szegregáció irányába mutató globális tendenciákat hazánkban tovább erősíti három tényező. Ezek egyike az alsó középrétegek jelentős részének lecsúszása, ezzel párhuzamosan pedig az egyharmados társadalom kialakulása és a mélyszegénység mint tartós életforma elterjedése és fennmaradása. A második az országon belüli regionális különbségek növekedése, az ország jelentős részének társadalmi-gazdasági leszakadása, valamint az ezzel járó növekvő munkanélküliség, az iskolázatlan népesség foglalkoztatottságának megoldatlansága. E folyamat a leszakadó területeken belül, hatékony anti-szegregációs intézkedések hiányában új szegregátumok kialakulásához, és a régiek fennmaradásához vezethet. A szegregációs folyamatokat súlyosbító harmadik tényező a többségi társadalom és a roma kisebbség közötti konfliktusok halmozódása és megoldatlansága. E konfliktusok fontos szerepet játszanak a szegregáció konzerválódásában és újratermelődésében. A szegregációnak többféle megjelenési formája van: a munkahelyi, az oktatási és a lakóhelyi szegregáció. A szegregálódott lakónegyedek, szomszédságok helyzetét és karakterét döntően befolyásolja, hogy a fönti formák közül melyek érvényesülnek dominánsan az adott területen. A szegregáció az alacsony státuszú lakosság koncentrációjának csökkentésével – vagy az alacsony státusz megszüntetésével, vagy térbeli körülhatárolásának megváltoztatásával – oldható vagy oldandó.

A szegregáció hatásrendszere összetett, egymást felerősítő folyamatokra épül. A szegregáció óhatatlanul együtt jár az életminőséget alapvetően meghatározó feltételek színvonalának leromlásával. A szegregált településrészek leromlott állagúak és túlzsúfoltak az épületek, a lakás- és környezeti körülmények gyakran az egészségre ártalmasak, a közszolgáltatások hiányosak, vagy teljesen megszűntek, az így kialakult telepek társadalma szervezetlen, a lakók többsége munkanélküli.. Ezen nemkívánatos társadalmi folyamatok kezelését szolgálja az Anti-szegregációs Program.

Az Anti-szegregációs Program gyakorlatilag két részből áll. A helyzetértékelő rész célja annak bemutatása, hogy mely városrészben vagy városrésznél kisebb egységben található olyan terület, amely a hátrányos helyzetű lakosságot jelentős számban tömöríti. Az Anti-szegregációs Program célja pedig a szegregátumként vagy szegregációval veszélyeztetett területként beazonosított városi területen élők elkülönülésének oldásával, társadalmi integrációjának biztosításával kapcsolatos intézkedéssorozat bemutatása.


74

A szegregátumok lehatárolásának kiindulópontját a KSH által szolgáltatott szegregációs térképek adják, melyeken lehatárolásra kerülnek a 2011-es népszámlálási adatokon alapuló szegregációs mutatónak megfelelő szegregált és szegregálódással veszélyeztetett területek. A KSH azokat a területeket jelöli meg szegregátumként, amelyek népességszáma elérte a népszámlálás idején az 50 főt.

Mivel a településen lévő szegregált, illetve szergációval veszélyeztetett területek részletesen elemzésre kerülnek a 3.3.2. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) című fejezetben ezért jelen fejezetben csak nagyvonalakban kerülnek ezen területek bemutatásra, elemzésre. Jelen fejezetben főként a tervezett konkrét anti-szegregációs beavatkozások, intézkedések kerülnek bemutatásra.

Bélapátfalván egy szegregátum található a város dél-keleti részén, míg szegregációval veszélyeztetett terület nem található a településen. A város északi részén a KSH 2011. évi kimutatása alapján van ugyan egy terület, ahol a szegregációs mutató értéke eléri a 35%-ot, azonban az itt élő lakosságszáma nem éri el az 50 főt, így a KSH nem nyilvánította ezen területet szegregátumnak. Ez a településrész egyébként sem igazi leszakadással érintett, fenyegetett terület, mivel itt működik a Bélapátfalvai Idősek, Fogyatékosok Otthona és Módszertani Intézete, melynek lakói a KSH által, a szegregátumok meghatározása során vizsgált szegregációs mutatóknak megfelelnek ugyan, azonban ezen terület az intézet jelenléte miatt nem tekinthető igazi szegregátumnak és a jövőben sem várható igazi szegregátum kialakulása a területen. Megjegyzendő, hogy a 2001. évi népszámlálási adatok alapján a KSH még 3 szegregátumot határozott meg, melyből az egyik a fentebb bemutatott Bélapátfalvai Idősek, Fogyatékosok Otthona és Módszertani Intézetének területe, a másik a 2011. évi népszámlálási adatok alapján meghatározott 1. szegregátum volt. Emellett pedig a KSH által meghatározásra került egy harmadik terület is, a Jókai Mór utca, az Arany János utca és a Kossuth Lajos utca által határolt terület, mely a 2011. évi népszámlálási adatok alapján már nem minősül sem szegregátumnak, sem pedig szegregációval veszélyeztetett területnek. Ez a terület viszonylag kis szegregátum volt a város Déli városrészében, a korábbi magas szegregációs mutató valószínűleg a kedvezőtlen demográfiai mutatókból (magas volt a középkorúak és az idősek aránya), az alacsony iskolai képzettségi szintből és az aktív korúakon belüli, rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők magas arányából adódott. Pozitívum a településre nézve, hogy ezen szegregátum kiterjedésének növekedését meg sikerült akadályoznia, illetve a szegregátum teljesen eltűnt 10 év alatt. Pozitív tendencia a településre nézve, hogy a szegregátum a KSH-s szegregációs mutató számítási szabályainak szigorodása ellenére is csökkent a 2001. évi népszámlálási adatokhoz képest. Az 2011. évi népszámlálási adatok alapján meghatározott szegregátum adatait vizsgálva az alábbi eredményre juthatunk (a szegregátum részletes helyzetelemzése a 3.3.2. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése - potenciális akcióterületek - fejezetben került bemutatásra):

- 2001. évhez képest az 1. számú szegregátum lakónépessége csökkent, mely a szegregátum koncentrálódásából adódott.


75

- Az itt élő rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya, a munkanélküliek, a tartósan munkanélküliek aránya nőtt.

- Megállapítható, hogy mind a jövedelmi, mind az iskolázottsági, mind a lakhatási viszonyokat tekintve a szegregátum igen kedvezőtlen mutatókkal rendelkezik.

- Elmondható, hogy a településrészen élők iskolázottsági szintje igen alacsony. - Alacsony az itt élők gazdasági aktivitása (alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportok

aránya magas, a gazdaságilag nem aktív népesség aránya szintén magas). - Jellemző a munkanélküliség, illetve a szegénység és kirekesztettség magas szintje

(magas azok száma a területen, akiknek jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás).

- A lakóépületek és a lakókörnyezet leromlott, a településrész épületei alacsony energiahatékonysággal rendelkeznek.

A településrész felzárkóztatása, az itt élők munka világába való bekapcsolása nagyon fontos feladat a település számára. Az elmúlt években megvalósításra került közmunkaprogramokkal, már elindult egy felzárkóztató folyamat a településrészen, azonban ennek pozitív hatásai csak igen lassan, hosszabb időtávon és önmagában csak alacsony hatékonysággal tudnak a leszakadó településrész felzárkóztatásához hozzájárulni, ezért alapvető fontosságú a célzott és több területet érintő beavatkozások megvalósítása. A város számára igen fontos a szegregációs folyamatok megállítása és azok visszafordítása, illetve a szegregált területek növekedésének megállítása, kiterjedésének csökkentése, továbbá alapvető célja, hogy újabb szegregációval veszélyeztetett területek, illetve szegregátumok ne alakuljanak ki a településen. Az Anti-szegregációs Program célja, hogy a szegregált területen olyan célzott beavatkozások kerüljenek megvalósításra, mellyel a szegregációs folyamatok megállíthatóvá és visszafordíthatóvá válnak és az érintett szergregátum beintegrálódik a város többi részébe.

Az Anti-szegregációs Program során két fő célcsoport a 15-59 éves aktív korúak és a 0-14 éves korosztály.

A helyzetelemzés során feltárt körülmények, problémák is azt támasztják alá, hogy a településnek komolyan kell foglalkoznia a szegregátumok helyzetének és az ott élők életszínvonalának javításával, a lakókörnyezet rehabilitációjával, a foglalkoztatás növekedésével, valamint az oktatásban nagy szerepet játszó integrációval, esélyegyenlőséggel, felzárkóztatásával. A következőkben az egyes beavatkozási lépcsőfokok kerülnek részletes ismertetésre.

3.1. A SZEGREGÁCIÓ MÉRSÉKLÉSÉT VAGY MEGSZÜNTETÉSÉT CÉLZÓ INTÉZKEDÉSEK (A

TELEPÜLÉS EGÉSZÉT ÉRINTŐ ÉS AZ EGYES SZEGREGÁTUMOKRA VONATKOZÓ FEJLESZTÉSEK, PROGRAMOK MEGHATÁROZÁSA)


76

3.1.1. Integráció a lakhatás területén - a beavatkozás eszközeinek bemutatása Az Anti-szegregációs Program célja, hogy csökkenjen a szegregáltnak minősülő lakókörnyezet szegregáltsági foka, vagyis az alacsony státuszú lakosok magas koncentrációja lehetőség szerint közelítsen a városi átlaghoz. Emellett viszont a beavatkozások következményeként a város más területein se növekedjen az alacsony státuszú népesség koncentrációja, valamint új szegregátum se alakuljon ki Bélapátfalván, illetve kiemelt figyelmet kell fordítani a 2001. évi népszámlálási adatok alapján korábban szegregátumnak, valamint szegregációval veszélyeztetett területnek minősülő településrészekre, annak érdekében, hogy az ott elért pozitív eredmények, a megindult integrációs folyamatok nehogy visszaforduljanak. A cél, hogy tartós, ne csak átmeneti eredményeket tudjon a program megvalósítani, véghezvinni. A lakhatási integráció legfontosabb eleme a lakókörnyezet rehabilitációja, az alacsony komfortfokozatú lakások számának csökkentése. Az Anti-szegregációs Program nagy hangsúlyt fektet a lakókörnyezet rehabilitációjára, amely a szegregátumban lévő alacsony komfort fokozatú lakások minőségi javítását, a hiányos infrastrukturális adottságok pótlását, valamint az egészségre káros tényezők megszüntetését foglalja magában. A lakhatási területen meghatározható integrációs beavatkozások közül az önkormányzat saját (vagy kormányzati segítségnyújtás melletti) feladata lehet egy olyan felújítási alap létrehozása, amely segítségével közös összefogás mellett elérhetővé válik, hogy a szegregált településrészen lakók saját lakókörnyezetüket folyamatosan rendbe tudják tartani, ezáltal megfelelve a város más részei településképének. A lakókörnyezet rendben tartását célzó törekvések már most is jelen vannak a településen, melyek nem a fenti formában, de közvetve mégis a lakókörnyezet rehabilitációjának célját szolgálják. Ilyenek például a lakókörnyezet rendbe tételét szorgalmazó programok, melyek a közfoglalkoztatás keretei között valósulnak meg. A programba mindenképpen szükséges bevonni a településen lévő civil (főként nemzetiségi) szervezeteket, a helyi vállalkozókat, valamint Bélapátfalva Város Roma Nemzetiségi Önkormányzatát.


77

A lakhatási integráció területén az alábbi beavatkozások kerültek meghatározásra:

Felmerült probléma Cél megfogalmazása Tevékenység leírása Az intézkedés

megvalósításának határideje

Alacsony komfort fokozatú lakások jelenléte a szegregátumban

A lakások állapotának javítása állami, pályázati és önkormányzati forrás igénybe vételével. A lakások és a lakókörnyezet állapotának javításában érdekeltté szükséges tenni a lakosokat.

Telep programokban való részvétel az önkormányzat részéről

Szociális városrehabilitációs pályázat elkészítése és megvalósítása az önkormányzat részéről

Önkormányzati felújítás alap létrehozása

A saját forrásból fejlesztő lakosok anyagi támogatása az önkormányzat részéről

Kedvezményes hitel konstrukció kidolgozása azok számára, akik fel kívánják újítani lakásukat, és hitelképesek

Falültetési programok megvalósítása a szegregátumban

Szemléletváltó "soft" programok megvalósítása pl: "Szedd magad" akciók

2015-től folyamatosan

Infrastrukturális elmaradottság Infrastrukturális beruházások megvalósítása pályázati forrásból.

Infrastrukturális beruházások megvalósítása az útépítés, útfelújítás területén

Infrastrukturális beruházások megvalósítása a járdaépítés területén.

Infrastrukturális beruházások megvalósítása a zöldfelületek, terek, parkok területén

Infrastrukturális beruházások megvalósítása a csapadékvíz elvezetés területén

Infrastrukturális beruházások megvalósítása a környezetszennyezés megszüntetése területén.


17. táblázat


78

3.1.2. Integráció az oktatás-nevelés területén - a beavatkozás eszközeinek bemutatása ÓVODAI NEVELÉS Az óvodai nevelés kapcsán fontos cél, hogy különösen a szegregátumban lakó gyermekek számára biztosítottá váljon a korai óvodáztatás lehetősége, annak érdekében, hogy a gyermekekben elinduljon egy pozitív másodlagos szocializációs. Ennek előfeltétele, hogy minden 3 éves és annál fiatalabb gyermekről pontos nyilvántartás álljon rendelkezésre az önkormányzat számára, és az adatok folyamatos frissítése megvalósuljon. Ezzel biztosítható minden olyan érintett család elérése, akár személyesen is, aki időben nem adja óvodába gyermekét. Emellett azonban segíteni szükséges az óvodába való beíratás feltételeinek megteremtését is, mivel sokszor ez igen költséges a családok számára, főleg, ha egyszerre több gyermek kezdi az óvodát, ezért e területen kiemelt figyelmet szükséges fordítani a szegregátumban élő gyermekekre és családjaikra. A halmozottan hátrányos helyzetű családok esetében el szükséges érni azt, hogy a gyermeket három éves korában már írassák be az óvodába az erre vonatkozó külön felszólítást megelőzően. Cél, hogy az óvodában a nevelők, minél hamarabb azonosítsák a veszélyeztetett gyermekeket, annak érdekében, hogy célzott gondoskodásban, fejlesztésben részesülhessenek. Fontos feladat, a beíratás előtt a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek számára óvodai felkészítő programok, foglalkozások, nyílt napok biztosítása. Ezen programok hatékony megvalósítása érdekében elengedhetetlen a szülők motiválása. ISKOLAI OKTATÁS Az önkormányzat célja, hogy valamennyi fenntartásában lévő nevelési-oktatási intézményében biztosítsa az esélyegyenlőségen alapuló, a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljeskörű érvényesülése mellett működő megfelelő oktatást és nevelést. Az oktatási integráció célja, hogy a különböző tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek esetében egyéni fejlesztési tervek alapján kerüljön megvalósításra a sikeres oktatás. A szegregátumban élő iskoláskorú lakosságnak nagyon nehéz helyzete van a település többi részén élőkhöz képest. Egyrészt nincs előttük az a pozitív minta, amely a továbbtanulásra ösztönözné őket, másrészt sok esetben a továbbtanulás anyagi forrásai sem állnak rendelkezésükre. Ezért sok család esetében előfordul, hogy nemcsak a szülő, de a későbbiek folyamán a gyermek sem tudja sikeresen elvégezni az általános iskola nyolc osztályát, és ebből kifolyólag a szakiskola, gimnázium, sőt továbbmenve a felsőfokú oktatás szinte csak ábránd marad számukra.


79

Éppen ezért mind az iskolákban, mind pedig települési szinten működtetni szükséges olyan pályaorientációs tanácsadásokat, illetve fórumokat, ahol megfelelő, hasznos tanácsokkal látják el a diákokat, kiemelt figyelmet fordítva a szegregátumban élő gyermekekre. Az oktatás területén kiemelt figyelmet szükséges arra fordítani, hogy a szegregátumban élő gyermekek mindenképpen elvégezzék az általános iskolát, illetve ezt követően egyéb képesítést is szerezzenek, ezért kiemelt szerepet kell, hogy kapjon az e területen megvalósuló utógondozás, valamint a motiválás tevékenysége. Továbbá a szegregátumra jellemző kedvezőtlen iskolázottsági adatok figyelembe vételével az általános iskolai nyolc osztállyal, valamint képesítéssel nem rendelkezők arányát oktatási programok beindításával csökkenteni szükséges. Meg szükséges teremteni annak lehetőségét, hogy a középfokú oktatásban sikeres tanulmányokat folytató (különösen a szegregátumban élő) gyermekek előtt megnyíljon annak lehetősége, hogy felsőfokú oktatásban részesülhessenek. Ennek előfeltétele a tehetséges gyermekek felismerése, mely a nevelők, tanárok feladata. Ezt követően igen fontos szerep hárul a nevelőkre, a tanárokra, az oktatókra, hiszen sokszor a gyermek családjával, a szülők nézeteivel szembemenve szükséges a gyermek útját egyengetni, ennek támogatásra mentorprogram kialakítása javasolt, mely alatt nemcsak a gyermek, hanem szüleinek mentorálását is értjük. A másik igen sarkaltos pontja a továbbtanulás ösztönzésének az anyagi feltételek megteremtése, hiszen a felsőfokú oktatásban való részvétel igen költséges, a családok számára anyagilag igen megterhelő, melyet a szegregátumban élők igen rossz anyagi körülményei miatt nem képesek biztosítani gyermekeik számára. Ennek biztosítása érdekében támogatási, ösztöndíj alapot szükséges létrehozni, illetve meg kell találni ezen gyerekek számára azon országos ösztöndíj programokat, melyekbe bekapcsolódva továbbtanulások nem ütközik anyagi nehézségekbe.


80

Az oktatási integráció területén az alábbi beavatkozások kerültek meghatározásra:



Óvodába beíratás, majd pedig a rendszeres óvodai látogatás elmaradása a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében

Elérni, hogy őket is szívesen fogadják az intézmények, és a nevelők, pedagógusok érezzék annak súlyát, hogy ezek a gyermekek is fontosak, hiszen a jövő zálogai A tartós, stabil óvodáztatás megteremtése a cél

A szülők aktív bevonása a településen működő óvodákba

Nyílt napok tartása

Az óvodába beíratás segítése, a felszerelések beszerzésében való segítségnyújtás

Személyes megkereséssel hatni a szülőkre, kötelezettségüknek tegyenek eleget, ehhez való segítség megadása

Rendszeres és eredményes együttműködés a gyermekjóléti szolgálat, a védőnő és az óvoda között

A veszélyeztetett gyermekek minél hamarabbi felismerése, és megfelelő segítése

Gyakoribb családlátogatások a szakemberek részéről


Az iskola érettség problémája A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek időben és felkészülten menjenek iskolába

Hatékony fejlesztése a gyermekeknek, hogy az iskolában kevésbé legyen lemaradva


Az iskolában elválasztásra kerülnek a gyenge képességű és a szociálisan nehéz körülmények között élő tanulók

Érvényre juttatni azt, hogy esetlegesen a gyermek nem küzd tanulási zavarral, csupán az otthonában nincsenek biztosítva a tanulásra alkalmas körülmények

Tanulószobák kialakítása

Ezen gyermekeket ott tartani a napköziben

Egyéni fejlesztési tervek kialakítása

Pedagógiai Szakszolgálatokkal való rendszeres együttműködés


Iskolai lemorzsolódás nagy száma

Minél több hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek fejezze be az általános iskolát, és tanuljon tovább középiskolában, gimnáziumban

Pályaorientációs tanácsadások nyújtása

Ösztöndíj programok felkutatása

Példaképek találása

Utógondozás


Rendkívül alacsony a felsőfokú végzettségű lakos a szegregátumban

Továbbtanulás fontosságának kialakítása, elérni, hogy minél többen akarjanak főiskolára, egyetemre menni Ezt a fiatalon kívül a szülőkben is tudatosítani szükséges



Szülők és diákok részére előadások tartása, nyílt napokra való elkísérés


Mentorprogramok

Utógondozás


18. táblázat


81

3.1.3. Integráció a foglalkoztatás területén - a beavatkozás eszközeinek bemutatása Az Anti-szegregációs Program egyik legfontosabb célja biztosítani a szegregátumban élők számára az általános iskola sikeres elvégzését. Azon lakosok számára, akik az általános iskolát sem fejezték be sikeresen, lehetőséget szükséges teremteni arra, hogy azt be tudják fejezni, hiszen enélkül óriási hátránnyal indulnak a munkaerőpiacon. Középtávon a szegregátum lakosainak néhány százaléka (1-2%) tekintetében el szükséges azt érni, hogy középfokú végzettséget szerezzenek, mivel ez minőségi ugrást eredményez a munkaerőpiacon való érvényesülés területén ezen lakosok körében. Természetesen ez csak másodlagos célként jelenik meg az általános iskolai végzettség befejezése mellett, és csak nagyon kismértékű változást lehet elérni vele, hiszen magas az alulképzettek aránya a szegregált területeken. Mivel a rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők aránya a szegregátumban rendkívül magas, ezért a munkaerőpiaci integráció keretében az önkormányzat célja az érintett lakosság foglalkoztatási helyzetének javítása, elősegítése képzési, átképzési, munkahelyteremtési elhelyezkedést segítő programok megvalósításával. Az elsődleges cél a munkaerő piacra való vissza-, illetve bevezetés. Ennek előfeltétele az, hogy az érintett lakosság körében szemléletváltás történjen, azaz el szükséges érni, hogy képesek legyenek továbblátni a pusztán segélyekből való élésen, valamint a csupán közcélú munkavégzésen.


82

A munkaerőpiaci integráció területén az alábbi beavatkozások kerültek meghatározásra:

Felmerült problémák Azonnali, rövidtávú intézkedések Felelős Tervezett megvalósítás

dátuma Forrás

A szegregátumban élők alacsony iskolai végzettsége

Lehetőség biztosítása az általános iskola nyolc osztályának megszerzésére, befejezésére

Majd ezt követően lehetőségeik felmérése, szakmák elsajátítása, összehangolva a település adta lehetőségekkel

Pályázati lehetőségek kihasználása: fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása, EFOP pályázatok

Polgármesteri Hivatal

Családsegítő Szolgálat

Munkaügyi központ

Civil szervezetek, egyesületek

2015-től folyamatosan Pályázati forrás, egyéb támogatások

Képzések, tanfolyamok hiánya

A településen használható szakmák megszerzése

Ehhez mindenképpen fel kell mérni a város adta lehetőségeket, fel kell venni a vállalkozókkal a kapcsolatot, az együttműködéseket meg kell teremteni

Helyi roma vállalkozók segítségül hívása, tartsanak képzést a vállalkozások beindításáról, vállalkozói szemléletről


Munkaügyi Központ

Bélapátfalva Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat


Roma lakosság hátrányos helyzete

Együttműködés a Bélapátfalva Város Roma Nemzetiségi Önkormányzattal, civil szervezetekkel, hogy a kölcsönös elfogadtatás megvalósuljon

A romák illeszkedjenek be a társadalomba, a társadalom fogadja el őket

Együttműködést célzó programok kialakítása



Civil szervezetek



Megfelelő információ áramlás hiánya

El kell érni, hogy a képzések, tanfolyamok a lakosság minden részére eljussanak (szórólap, plakát, személyes megkeresés)

Különböző hirdetőtáblákon való elhelyezése az aktuális programoknak, képzéseknek





Tartós munkanélküliek magas száma

Fokozott együttműködés kialakítása a Bélapátfalva Város Roma Nemzetiségi Önkormányzattal

A Családsegítő Szolgálat intenzívebb segítő tevékenysége: hatékony álláskeresés, álláskeresési klubok tartása, a szoros együttműködés kialakítása a kliensekkel

A helyi és a környező vállalkozókkal való kapcsolat felvétel, együttműködés kialakítása




Munkaügyi Központ


Sok rászorult marad segítség nélkül

Családsegítő Szolgálat (közszolgáltatás) kihelyezése a szegregátumokba, heti egyszer fogadják ott a klienseket

Gyakoribb közös családlátogatásokat valósítsanak meg Családsegítő Szolgálat 2015-től folyamatosan

Pályázati forrás, egyéb támogatások


83


dátuma Forrás

Szakképzetlen fiatalok

Továbbtanulás, illetve képzésekbe való bevonás szorgalmazása

Javuljon a középvégzettséget szerzők aránya

Minőségi ugrást is eredményezhet ezen lakosoknak a munkaerő piacon

Polgármesteri Hivatal (oktatási referens)




GYES-ről visszatérő nők foglalkoztatási helyzete kedvezőtlen

Tanfolyamok, képzések felkutatása

Ezt követően a munkahelyen való elhelyezkedésre törekvés, részmunkaidős foglalkoztatási viszonyok kialakítása: például 4 órás állás kialakítása


Munkaügyi Központ 2015-től folyamatosan


A lakosság alacsony iskolai végzettsége

Pályázati lehetőségek felkutatása

Törekedni kell, hogy minden felnőtt lakosnak meglegyen az általános iskolai végzettsége, amire lehet építeni a szakmák megszerzését

Előadások tartása, kiemelten a gyermekes szülők részére, a tanulás, továbbtanulás fontosságáról





Fluktuáció A munkahelyek megtartása érdekében a folyamatos

kapcsolattartás elengedhetetlen a foglalkoztatott és a Családsegítő Szolgálat között

Családsegítő Szolgálat 2015-től folyamatosan Pályázati forrás, egyéb támogatások

19. táblázat


84

3.1.4. Az integráció egyéb területei SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZER A településen működő családsegítő szolgálat, valamint az óvodákban, iskolákban működő gyermek-és ifjúságvédelmi felelős munkájának kiemelt jelentősége van e területen. A hatékony beavatkozások érdekében a településen minden rászorultat el szükséges érni, és nem csak azáltal, hogy a kliens felkeresi a szakembert, hanem úgyis, hogy a szakember keresi fel az érintettet saját lakókörnyezetében. Gyakorlatilag a közszolgáltatást kivisszük azokhoz az egyénekhez, családokhoz, akik valamilyen oknál fogva nem jönnek be a település központjába. A beavatkozás hatékony növelése érdekében célszerű egy segítő irodát kihelyezni a szegregált területre, ahol minimum egy teljes napot eltölt a családgondozó, ezáltal biztosítva annak lehetőség, hogy a szociális szolgáltatásokkal szemben fenntartásokkal bíró lakos is segítséget kérjen. Emellett szintén fontos feladat, hogy a szakemberek - az óvoda, iskola szakemberei gyakrabban menjenek családlátogatásra, akár a családsegítő szolgálattal és a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve, kiemelt figyelmet fordítva a szegregált településrészen élő lakosságra. EGÉSZSÉGÜGYI PROGRAMOK

Az egészségügyi programok során az egyik legfontosabb cél azt elérni, hogy a szegregátum lakosai is menjenek el a szűrésekre, és hogy legyen mindenkinek saját háziorvosa. Fontos továbbá, hogy a településen működő egészséges életmóddal kapcsolatos rendezvényeken, előadásokon, egészségnapokon jelenjenek meg ők is. Ehhez a stratégiai célhoz fontos bevonni a településen működő háziorvosi és védőnői szolgálatot, a cél elérésében meghatározó szerepe van a megfelelő célzott kommunikációnak. KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ PROGRAMOK

Elsősorban a településen megvalósuló különféle rendezvényekre, városnapokra terjed ki, amelyen a lakosság aktív részvétele növeli a helyi lakosság önszerveződő képességét. Fontos, hogy közösségfejlesztő programok valósuljanak meg mind a szegregátum területén, mind pedig a nem szegregált városrészeken. Az akciók célja többek között a roma lakosság elfogadtatása. VALLÁSI INTEGRÁCIÓ

Cél, hogy növekedjen a vallásos személyek, a vallásgyakorlók száma a szegregátumokban. Cél továbbá, hogy az a negatív tendencia, amely szerint a vallásgyakorlók száma folyamatosan csökken, megforduljon.


85

Különös jelentősége van a szegregátumokban élők számára a vallásnak abból a szempontból, hogy a nehéz szociális helyzetben erős közösségformáló ereje van a vallásnak. ÖSSZEFOGÁS A HATÉKONY EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRT A CIVIL SZERVEZETEKKEL, BÉLAPÁTFALVA VÁROS ROMA

NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATTAL, HELYI VÁLLALKOZÓKKAL, ÖNKORMÁNYZATTAL

A településen lévő szociális problémák enyhítése, mérséklése csakis közös összefogással valósulhat meg, ezért mindenképpen szükséges a Bélapátfalva Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat, a civilek, a vállalkozók közös összefogása, hogy a szegregátum lakóinak élethelyzete, munkához való viszonya, lakáskörülménye pozitív irányba változzon. Ez azonban kiterjed a segítésen túl arra is, hogy szintén elengedhetetlen a közös összefogás ahhoz, hogy a településen, illetve az egész társadalomban elfogadják a romákat, a romák pedig elismerjék és tegyenek azért, hogy be tudjanak abba illeszkedni. Ez a kettős szemléletű megközelítés szintén fontos lépcsőfoka a programnak. Ehhez tehát a nem szegregált területen élő lakosokat is fejleszteni szükséges, hogy ők is hozzájáruljanak a szegregált területen élők helyzetének javításához, integrációjához, foglalkoztassák őket, jelentsék be a munkahelyre, történjék meg továbbá az irányukba a megfelelő információáramlás.

Az Integrált Településfejlesztési Stratégia Anti-szegregációs Programjának intézkedései a szegregációs folyamatok megszüntetését, a szolidáris, befogadó helyi társadalom kiépítését szolgálják. Az alábbiakban azok a pontok kerülnek kiemelésre, amelyek erősítik, segítik az anti-szegregációs folyamatok megvalósulását. 1. Társadalom A város célja, hogy a településen belüli társadalmi különbségek csökkenjenek, illetve fenntartható és kezelhető méretűek maradjanak. A megfogalmazott részcélok mindegyike a szegregációs folyamatok csökkentését szolgálja, és egyértelműen segíti a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok térbeli és társadalmi integrációját (pl. esélyegyenlőség biztosítása, munkahelymegtartás és –teremtés, az oktatási színvonal emelése, egészségtudatosság, prevenció, szemléletformálás). 2. Gazdaság A gazdaságfejlesztést támogató „soft” programok hozzájárulnak a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok integrációjához (a munkaerőpiacra való eljutás elősegítése, mobilitás ösztönző tevékenységek, életvezetési és képzési programok).

3.2. A FEJLESZTÉSEK SZEGREGÁCIÓS HATÁSÁNAK KIVÉDÉSÉRE HOZOTT INTÉZKEDÉSEK


86

3. Épített és természeti környezet A városrehabilitációs folyamatok megvalósítása, infrastrukturális fejlesztések. Emellett a minőségi lakókörnyezet megteremtése érdekében megfogalmazott célok is (egészséges lakókörülmények biztosítása, zöldterület növelés, tiszta környezet) mind a szegregációs folyamatok visszaszorítását eredményezik. A zöldfelületek fejlesztése is hozzájárul a minőségi lakókörnyezet megteremtéséhez, az egészséges társadalom megőrzéséhez a szabadidő eltöltésére megfelelő terek kialakításával, fejlesztésével (parkok, vízpartok, pihenőhelyek). A város célja továbbá, hogy biztosítsa a megfelelő mennyiségű és minőségű lakhatási lehetőség mellett a teljes körű közműellátást is. A nem a szegregátumban megvalósítani tervezett fejlesztések hatásai azonban kettősek:

- egyrészt a fejlesztéssel érintett településrész életében, és akár a város egésze vonatkozásában a fejlesztés pozitív hatásokat vált ki, - másrészt mindez közvetve a szegregátumok helyzetét, különösen a fejlesztendő településrésszel szemben, tovább rontja, ronthatja, mélyítheti a településrészek közötti különbségeket (még akkor is, ha pl. egy városközpont fejlesztése miatti pozitív hatásokból részesül a szegregátum lakossága is).

A település az alábbi intézkedésekkel kívánja a jövőben a fejlesztések szegregációs hatásait kivédeni: a) a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklusban prioritás lesz a település számára, hogy amennyiben bármilyen lehetőség van a szegregátumok fejlesztésére, úgy a többi településrésszel szemben a szegregátumok tekintetében kíván uniós pályázatokat igénybe venni és megvalósítani (pl. egy útfejlesztésre vonatkozó pályázat esetében), b) a település a saját forrásból megvalósuló beruházásai tekintetében prioritást kíván adni a szegregátumok területén megvalósuló beruházásoknak, c) a város vezetése az önkormányzati fejlesztések esetében minden, nem a szegregátumban megvalósuló fejlesztés esetén a szegregátumokban párhuzamos, az alap fejlesztéssel összefüggő fejlesztéseket (főként "soft" jellegűeket) kíván végrehajtani, d) a város vezetése az önkormányzati fejlesztések esetében minden, nem a szegregátumban megvalósuló fejlesztés esetén egy rövid hatáselemzés formájában elemezni fogja a fejlesztés szegregátumokra gyakorolt hatását, és lehetőség szerint a fejlesztés szakmai tartalmába beépít olyan elemeket, amelyek pozitív kihatással lehetnek a szegregátumra.


87

A szegregációs folyamatok a településen pozitív tendenciát mutatnak az elmúlt 10 évben. Mindezt jól alátámasztják a KSH 2001-es és 2011-es népszámlálási adatai is, illetve a 10 év alatt bekövetkezett pozitív változások, azaz a szegregátum kiterjedésének csökkenése, illetve az, hogy a 2001. évi adatokhoz képest a 2011. évi adatok alapján a szegregátumok száma háromról egyre csökkent. A szegregációs folyamatok további megállítása és visszafordítása, valamint hatásuk mérséklése, és az eddig elért pozitív eredmények fenntartása érdekében a fentebb bemutatottakon kívül az alábbi intézkedések kerülnek megvalósításra. 3.3.1. TÁRSADALMI KONSZENZUS Széles társadalmi konszenzuson nyugvó fejlesztéspolitika megvalósítása, melynek egyik fő célja a szegregációs mutatók megváltoztatása, a szegregációs folyamatok mérséklése, megfordítása. Ennek érdekében a település vezetése a helyi civilekkel, egyházi vezetőkkel, gazdasági társaságok képviselőivel, oktatás-nevelési-egészségügyi intézmények vezetőivel akciótervet kíván kidolgozni, amelynek a célja, hogy minden egyes, a településen élő, tevékenykedő vezető, a maga lehetőségeihez mérten, tegyen azért, hogy a szegregációs folyamatokat előidéző tényezők megszüntetésre kerüljenek. Cél, hogy egymással egyeztetve valósuljanak meg a tevékenységek az egyes szereplők részéről. 3.3.2. OKTATÁSPOLITIKA A település vezetése oktatási rendszerében olyan integrált oktatáspolitikát kíván érvényesíteni, amelyben a hátrányos helyzetű tanulók számára ténylegesen egyenlő esélyek biztosíthatóak, mely által a szegregátum lakosságnak iskolázottságra vonatkozó kedvezőtlen mutatószámai javulhatnak. A középfokú oktatásban speciális ösztöndíj rendszer beindításával, mentorprogram kialakításával egyre több hátrányos helyzetű gyermek számára nyílhat lehetőség a továbbtanulásra. A tendenciák megváltoztatására csak hosszú távon, a jövő generációinak bevonásán elindulva, egy alulról építkező rendszerben lehet hathatós sikereket, eredményeket elérni.

3.3. A SZEGREGÁCIÓT OKOZÓ FOLYAMATOK MEGVÁLTOZTATÁSÁRA, HATÁSUK MÉRSÉKLÉSÉRE

TEENDŐ INTÉZKEDÉSEK


88

3.3.3. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA Az oktatáspolitikai intézkedések hatására, az oktatási rendszerből kikerülő fiatalok, fiatal felnőttek nagyobb eséllyel tudnak majd elhelyezkedni a munkaerőpiacon, így csökkenhet a fiatal munkavállalók munkanélküliségi mutatója. A település, továbbra is fenn kívánja tartani eddigi törekvését, mely szerint részt kíván venni minden számára elérhető közmunkaprogramban, ezáltal biztosítva a szegregátumban élők számára a munka világának megismerését, az abba való bekapcsolódást, a reintegrációt. A település kiemelt tárgyalásokat folytat és kíván is folytatni olyan vállalkozásokkal, amelyek célja, hogy Bélapátfalvára települjenek be. Ezen betelepülő vállalkozások számára ösztönző mechanizmusokat kíván beépíteni annak érdekében, hogy minél több szegregátumban élő személyt foglalkoztassanak. Emellett cél, olyan ösztönző, motiváló programok beindítása, mellyel a szegregátum lakossága megszólítható, ösztönözhető a munkvállalásra, annak érdekében, hogy a helyi Ipari Parkban működő és magas iskolai végzettséget nem igénylő munkakörökben is jelentős munkaerőhiánnyal küzdő vállalkozások a helyi munkanélküli állománnyal kiszolgálhatóvá váljanak. 3.3.4. EGYÉB SOFT TEVÉKENYSÉGEK A településen minél nagyobb számban szükséges olyan soft jellegű ösztönző fejlesztéseket, programokat, beavatkozásokat támogatni, és megvalósítani, amelyek egy-egy jól meghatározott eszközzel, a lakosok felfogására, szemléletére pozitív irányba hatnak. Ennek első lépcsőfokai már működnek a településen (pl. településszépítő akciók helyi civilek vezérletével), ezeket a jövőben a településen még nagyobb hatékonysággal és célzott területeken szükséges (pl.: lakókörnyezet, mellett az oktatás és a foglalkoztatás területén is szükséges a motiváló programok beindítása) érvényesíteni. Cél és eszköz továbbá, hogy a helyi hátrányos helyzetű lakosok elé olyan példaképeket állítsunk, akik helyben éltek vagy jelenleg is helyben élnek, és hasonló helyzetből indultak el, sikeresek lettek, ezáltal főként a jövő generáció számára utat tudnak mutatni a kitörésre.


89

4. A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI

4.1.1. Illeszkedés, összhang a település fejlesztési dokumentumaival Az Integrált Településfejlesztési Stratégia kidolgozása során a település jelenleg érvényben lévő és kidolgozás alatt lévő minden dokumentumával való összhang biztosítása elsődleges feladat volt. Egyes fejezetek esetében a korábbi dokumentumok tartalmában más szakmai szempontok és módszertani eszközök is figyelembe vételre kerültek. A város és egyes városrészek fejlesztésének megalapozó vizsgálatának elkészítéshez a korábban elfogadott dokumentumok közül

- az Integrált Városfejlesztési Stratégia, - a HÉSZ, - a Településszerkezeti Terv, - a Településfejlesztési Koncepció, - a Helyi Esélyegyenlőségi Program, - a település Szolgáltatástervezési Koncepciója, - a Sportkoncepció, - az Idegenforgalmi Koncepció és - a Gazdasági Program került felhasználásra.

A fejlesztések irányainak meghatározásánál a helyi terveken, programokon túl, figyelembe vettük az országos területfejlesztési terv, a településfejlesztési koncepció, a regionális operatív program és a megyei fejlesztési céljait, prioritásait. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia egyes fejezeteiben, ahol releváns volt már tettünk utalásokat a város más stratégiai, fejlesztési dokumentumaival való összhangra, így most csak nagyvonalakban ismertetjük ezen dokumentumok azon részeit, melyek az Integrált Településfejlesztéséi Stratégiával megfogalmazottakkal kapcsolatba hozhatók. Bélapátfalva településfejlesztését meghatározza a Településfejlesztési Koncepció és a Gazdasági Program. Az Integrált Településfejlesztési Stratégiában meghatározott célrendszer a Gazdasági Program alapján készült, annak valamennyi elemét felhasználva, így elmondható, hogy az Integrált Településfejlesztési Stratégia teljes mértékben igazodik ezen dokumentum tartalmához.

4.1. KÜLSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK (A STRATÉGIA ILLESZKEDÉSE A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖKHÖZ, AZ ÁGAZATI STRATÉGIÁKKAL, AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJÁVAL, A TELEPÜLÉSI

KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMMAL ÉS MÁS KÖRNYEZETVÉDELMI TERVEKKEL, A

TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVDOKUMENTUMOKKAL, VÉDETTSÉGEKKEL VALÓ ÖSSZHANG

BEMUTATÁSA)


90

A fentiekben felsorolt fejlesztési dokumentumokban megfogalmazott hosszú távú célkitűzésekhez kívánja az önkormányzat igazítani a 7-10 éves tervezési időszakra vonatkozó Integrált Településfejlesztési Stratégiáját, amelynek elkészítését a jogszabályi kötelezettség írja elő (A Kormány 314/2012. (XI. 8.) rendelete a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről), melynek a település jelen dokumentum elkészítésével eleget kíván tenni. A hatályos településszerkezeti terv a város fő útja (IV. Béla út) menti területeket jellemzően vegyes területként, az ún. gyári lakótelepet kisváros lakóterületként, a központtól nyugatra, illetve dél-nyugatra eső lakóterületeket jellemzően kertvárosiasnak, az egyéb lakóterületeket jellemzően falusias lakóterületnek sorolja a terv. A gazdasági területek a lakott területektől északra, illetve észak-nyugatra találhatók. Az ún. Gyári tó körül üdülőterületek alakultak ki. Az egykori bánya helyén különleges idegenforgalmi terület került kijelölésre. A terv a településközpont jelentős fejlesztését irányozta elő, a IV. Béla út kiszélesedő területének térré történő átépítésével, környezetében a térfalak és beépítések átértékelésével, városiasabb megjelenésének kialakításával. A külterületen a szántóterületek aránya csekély, a művelhető területek a belterülettől nyugatra és délre helyezkednek el. A gyep területek a belterülettől északra, és keletre fekszenek. A külterület legnagyobb része erdőterület, amely védelmi rendeltetést kapott. Jelentős területet és látványában is meghatározó helyet foglal el a volt külszíni bányaterület, mely ma már védett tájképet alkot. Kertvárosi jellegű lakóterület fejlesztést a terv a meglévő belterülettől dél-nyugatra; falusias lakóterület-fejlesztést – elsősorban a meglévő utcák hegy felöli lezárását - a belterülettől keletre irányoz elő a terv. A fejlesztési területek igénybevételére még nem került sor, jelenleg még – figyelembe véve az alacsony építési igényeket - a város tud beépíthető területet kínálni, de szükséges a továbbfejlesztéshez előkészíteni a területeket. Az ipari-gazdasági célra szánt területek elsősorban az ipari parkban lévő meglévő bővítési területek, itt is vannak még tartalékok. A településszerkezet jelentős változását jelentheti a tervben javasolt elkerülő út kijelölése és építésének előkészítése. Ennek célja, hogy elsősorban a belső szűk területek tehermentesítése céljából a teherforgalmat átterelje egy tehermentesítő útra. Folyamatos fejlesztés alatt áll az Apátság és környezete, mely idegenforgalmi szempontból is meghatározó a településen. Kiépült az apátság parkolója, mely kulturált körülményeket biztosít az ide érkező látogatók számára.


91

4.1.2. Illeszkedés, összhang a településrendezési tervvel és településfejlesztési koncepcióval A településfejlesztési koncepció a település jövője szempontjából alapvetően és elsődlegesen fontos prioritásokat fogalmaz meg a helyzetelemzés, az általános szempontok, a jövőkép és a fejlesztési szempontok alapján. Alapelv, hogy ne keletkezzenek zárványok, és ne irányuljanak fejlesztések a lakosság csak szűk köre által használt területekre. A fejlesztések nem kizárólag beruházásokat jelentenek, de gyakran a tartalom fejlesztése együtt jár a tárgyi környezetben történő változtatásokkal is. Fontos elv, hogy a funkciók ésszerű elkülönítésére is sor kerüljön: az ipari funkciók a lakókat ne zavarják, megvalósuljon a természeti értékek, a műemlékek megfelelő környezetben történő bemutatása. Nyilvánvaló, hogy a stratégia rövid és középtávon az anyagi erőforrások korlátozottsága miatt nem képes minden fejlesztés hátterét megoldani, tehát nem tartalmaz minden egyébként szükségesnek ítélhető lehetőséget. A településfejlesztési koncepció egy adott időtávra szóló megvalósítási stratégia. Az ITS-ben meghatározott általános célok, illetve az egyes városrészekre lebontott városrészi célok rendszerükben illeszkednek a Bélapátfalva Város Településszerkezeti Tervéhez. Az alapvető illeszkedés természetesen nem jelenti a konkrét fejlesztési projektek megvalósításához adott esetben nélkülözhetetlen módosításokat. Az illeszkedés vizsgálatának általános, a célokra vonatkoztatott szintjén túl - az akcióterületen megvalósítandó projektek átvilágítása mellett - megtörtént az egyes projektek szerkezeti tervhez való illeszthetőségének elemzése is. Jelentős változtatásokra a rendezési tervben ez alapján nincs szükség. A városrendezés, szabályozást meghatározó önkormányzati rendelet kijelöli a város különböző tervezett funkcióira leginkább alkalmas területeket, figyelembe véve a természetföldrajzi területeket, geológiai–földrajzi adottságokat, hagyományokat és a fejlesztési elképzeléseket. E tervekben szereplő szabályozások a természeti környezet, a lakóövezetek védelmét tartalmazzák, kijelölik az iparfejlesztésre alkalmas és célzott területeket. A terv a közlekedésfejlesztésnél is figyelembe veszi a lakott területek védelmét. A rövid és középtávra megfogalmazott célok összhangban vannak az elfogadott szabályozási tervvel, hosszú távon pedig, mivel a stratégiát a képviselőtestület fogadja el, egyben a célok megvalósításához szükséges szabályozás módosításokban is elkötelezett. A település teljes igazgatási területe rendezésénél figyelembe veendő legfontosabb szempontok, és a rendezés legfontosabb feladatai: − Jelenleg külterületen levő telkek belterületbe vonása o Új lakóterületek o Üdülőterületek kialakítása céljából.


92

4.1.3. Illeszkedés, összhang Bélapátfalva Gazdasági Programjával A 2015. márciusában elkészült Bélapátfalva Gazdasági Programja (Gazdasági Program - Bélapátfalva Város Fejlődésének a 2014-2020-as Operatív Programozási Időszakban Tervezett Lehetőségeiről), mely 2014-2020. közötti programidőszakra vonatkozóan határozza meg a város fejlesztési elképzeléseit. Az ezen dokumentumban megfogalmazott prioritások teljes egészében figyelembe vételre kerültek az Integrált Településfejlesztési Stratégiában. Az illeszkedés tehát teljes körű.

6. ábra

4.1.4. Illeszkedés a Települési Környezetvédelmi Programhoz és más környezetvédelmi tervekkel való összhang Bélapátfalva Nagyközségi Önkormányzatának a környezet védelmének általános szabályairól szóló 9/2004. (III. 30.) rendelete (mely jelenleg már nem hatályos) volt irányadó számunkra a

A GAZDASÁGI PROGRAMBAN

MEGHATÁROZOTT STRATÉGIAI

FEJLESZTÉSI CÉLOK: I Munkahelyteremtés, foglalkoztatás elősegítése

Ipari Park

II. Településfejlesztés, közszolgáltatások biztosítása, színvonalának javítása

Közlekedés

Terek, parkok, parkolás

Közműfejlesztések

Önkormányzati ingatlanok

Egészségügy

Szociális ellátás

Idegenforgalom

III. A helyi adópolitika

AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁBAN

MEGHATÁROZOTT STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK

(TEMATIKUS CÉLOK):

I. A város gazdasági potenciáljának erősítése, versenyképesség javítása, munkahelyteremtés II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése III. Meglévő humánszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatások beindítása IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése V. A helyi idegenforgalmi és a turisztikai potenciál fejlesztése VI. Esélyegyenlőség: roma integráció, a nők foglalkoztatásának és esélyegyenlőségének javítása


93

környezetvédelemmel kapcsolatos fejezetek elkészítése során. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia a rendeletben meghatározott alábbi elvek figyelembe vétel mellett készült:

- levegő tisztaságának védelme - vizek védelme - a zaj és rezgés korlátozása - az ingatlanok és közterületek tisztántartása - a zöldfelületek védelme - a parlagfűirtás - növények telepítés

4.1.5. Egyéb területi fejlesztési tervdokumentummal való összhang A különböző, magasabb szintű területfejlesztési dokumentumok közül az alábbiakkal érdemes összevetni Bélapátfalva Integrált Településfejlesztési Stratégiáját:

- Ózd-Putnok-Észak-Heves vállalkozói övezet programja - Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója 2014-2020 - Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció - Kohéziós Politika

Ózd-Putnok-Észak-Heves vállalkozói övezet programja: A Heves Megyei Területfejlesztési Tanács kedvezményezésére - összhangban az országos Területfejlesztési Koncepcióval - a Kormány 1998. elején 8 vállalkozói övezet létrehozásáról döntött, közöttük rendeletben jelölte ki a megye északi településeit - összesen 33 települést - magában foglaló vállalkozási övezetet. A vállalkozói övezetben 10 éven át adó és egyéb kedvezményekben részesülnek a társasági adóról és osztalékról szóló törvény szerint adózók, illetve az SZJA törvény szerint adózó egyéni vállalkozók közül azok, akik tevékenységüket az övezetben fejtik ki. A megye ezen térségéből még a 90-es évek elején is mintegy 2000 fő ingázott Ózd és Salgótarján, valamint térségeik (Borsodnádasd, Bátonyterenye) ipari üzemeibe, és hasonló nagyságrendben dolgoztak az ipari szerkezetváltás során érintett, vagy a gazdasági átalakulás során visszafejlődött megyei ipartelepeken is (Recsk, Pétervására, Sirok, Egercsehi). Bélapátfalva Integrált Településfejlesztési Stratégiája az Északi városrész – Iparterület fejlesztésével tud kapcsolódni ezen magasabb rendű fejlesztési elképzelésekhez. Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója 2014-2020: A 2014. februárjában megfogalmazott koncepció célrendszere az alábbiak szerint került kialakításra:


94

1. átfogó cél: Komplex, integrált foglalkozás-intenzív gazdaság 2. átfogó cél: Produktív, képzett, a környezetével harmóniában élni képes társadalom 3. átfogó cél: Magas színvonalú és egymással összhangban lévő épített és természeti környezet

1. stratégiai cél: Hatvan-Gyöngyös-Eger „gazdasági tengely” erősítése 2. stratégiai cél: Az Észak-hevesi térség természetközpontú fejlesztése 3. stratégiai cél: Dél-Heves és a Tisza-tó térségének helyi értékekre épülő fejlesztése 4. stratégiai cél: Kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés

4.1 prioritás: Élelmiszeripar kapacitás- és minőségfejlesztése 4.2 prioritás: Energetikai szerkezetváltás a klímavédelem és az energiaimport függőség csökkentése érdekében 4.3 prioritás: Gépipar fejlesztése, versenyképességének fokozása 4.4 prioritás: Sokszínűségében harmonikus megye, mint turisztikai desztináció pozícionálása 4.5 prioritás: KKV szektor versenyképességének növelése

5. stratégiai cél: Helyi adottságokra épülő vidékfejlesztés, foglalkoztatás centrikus agrárvertikum

5.1 prioritás: Fenntartható agrárszerkezet létrehozása 5.2 prioritás: Hozzáadott érték növelése termékpálya modellek tudatos kialakításával 5.3 prioritás: Egészséges, vonzó vidék megteremtése a helyi gazdaság erősítésével 5.4 prioritás: Együttműködő, egymást erősítő, stabil helyi közösségek

6. stratégiai cél: Érték- és egészségtudatos, szolidáris, innováció fogadásra nyitott társadalom

6.1 prioritás: A család, mint érték előtérbe helyezése 6.2 prioritás: Egészséges társadalom kialakítása 6.3 prioritás: Társadalmi különbségek mérséklése, mint a szegénység megszüntetésének eszköze 6.4 prioritás: A lakosság biztonságérzetének javítása 6.5 prioritás: A sport, mint az egészséges élet nélkülözhetetlen alappillére 6.6 prioritás: Korszerű gyakorlati tudás biztosítása, valamint a kultúra szerepének növelése a térségi identitás erősítésében

7. stratégiai cél: Erős várostérségek, élhető vidék, fenntartható környezet és térszerkezet

7.1 prioritás: Az elérhetőség feltételeinek javítása 7.2 prioritás: Környezeti beruházások ösztönzése, stratégiai erőforrások védelme 7.3 prioritás: Fenntartható település- és térszerkezet 7.4 prioritás: Infokommunikációs fejlesztések

Bélapátfalva Integrált Településfejlesztési Stratégiájában meghatározott célrendszer, a Heves Megye Területfejlesztési Koncepció 2014-2020 megnevezésű dokumentumban meghatározásra került stratégiai célok közül a "Kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés", az "Érték- és egészségtudatos, szolidáris, innováció fogadásra nyitott társadalom", illetve az "Erős várostérségek, élhető vidék, fenntartható környezet és térszerkezet" megnevezésű stratégiai célokhoz illeszkedik.


95

Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK): A Koncepció a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján orientálja a területi terveket. Szövegét az Országgyűlés 1/2014 (I.3.) OGY Határozatával elfogadta. A Koncepció meghatározza a fejlesztéspolitika átfogó céljait valamint az azokra épülő középtávú – 2020-ig tartó időszakra érvényes – prioritásait. Külön fejezete foglalkozik a városhálózat szerkezetének alakulásával (térszerkezet) valamint a városfejlesztés nemzeti prioritásainak felvázolásával (5.3. fejezet). A koncepció hangsúlyt helyez a város és környéke együttműködése, fenntartható, „kompakt” városszerkezet kialakításának előmozdítására, az energiafüggőség csökkentésére, a települési klímavédelem kérdéseire, a demográfiai kihívások kezelésére, és a leromlott városrészek további hanyatlásának megakadályozására, végül, továbbá semmiképpen sem utolsó sorban a gazdaságfejlesztés, -szervezés helyi lehetőségeinek fontosságára hívja fel a figyelmet. Átfogó célok:

a) értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés, b) népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom, c) természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme, d) térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet

Specifikus célok:

a) szakpolitikában érvényesítendő specifikus célok: aa) versenyképes, innovatív gazdaság, ab) gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság, ac) életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás, az élelmiszer-feldolgozóipar fejlesztése, ad) kreatív tudástársadalom, piacképes készségek, K+F+I, ae) értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom, af ) jó állam, szolgáltató állam és biztonság, ag) stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, környezetünk védelme,

b) területi specifikus célok: ba) az ország makro-regionális szerepének erősítése, bb) a többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat, bc) vidéki térségek népességeltartó képességének növelése, bd) kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése, be) területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés elősegítése, bf) összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás biztosítása.

Bélapátfalva város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának célrendszere az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció "Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés" és "Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom" átfogó célokhoz


96

kapcsolódóik, emellett pedig a "Versenyképes, innovatív gazdaság", a "Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés elősegítése" és a "Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése" elnevezésű specifikus céljaihoz kapcsolódik. A Kohéziós Politika 11 tematikus célja:

1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése 2. Az IKT-hoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és

minőségének fokozása 3. A KKV-k versenyképességének fokozása 4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása

minden ágazatban 5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok

megelőzésének és kezelésének elősegítése 6. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése 7. A fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati

infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása 8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 10. Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba 11. Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása

Bélapátfalva város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának célrendszere a Kohéziós Politika "A KKV-k versenyképességének fokozása", "Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása" és "A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése" elnevezésű tematikus céljaihoz kapcsolódik.

Az Integrált Településfejlesztési Stratégia egyik központi eleme, kulcsa a célpiramis. A célpiramis a SWOT-analízis segítségével kialakított stratégiai lehetőségeket hierarchikus rendszerré alakítja, azaz meghatározza azokat a magasabb szintű prioritásokat és célokat, amelyek révén a város elérheti fejlesztési céljait. A célok logikai összefüggései:

a kitűzött célok a helyzetértékelésben azonosított problémák megoldására illetve lehetőségek kihasználására épültek. A helyzetértékelés során meghatározott problémákra, a veszélyek elkerülésére, a gyengeségekből való előnyök kovácsolására reagál a stratégia, miközben kihasználja a település adta lehetőségeteket, építve az erőségekre.

4.2. BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK (A CÉLOK LOGIKAI ÖSSZEFÜGGÉSEI, A HELYZETÉRTÉKELÉSBEN

BEAZONOSÍTOTT PROBLÉMÁKRA AD-E MEGOLDÁST, A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA, A

CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN TERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK EGYMÁSRA GYAKOROLT

HATÁSA)


97

a célok egymással összefüggenek, a tematikus célok támogatják a hosszú távú jövőképében megfogalmazott célkitűzés megvalósulását. A tematikus célok mindegyike a jövőkép elérést támogatja, miközben az egyes projektek, konkrét akciók a tematikus célok megvalósítását segítik elő.

A lenti célpiramis szemlélteti a projekt célrendszere közötti általános összefüggéseket. Fentről lefelé haladva az intézkedések, célok száma folyamatosan nő és konkretizálódik, a fentebbi stratégiai fejezetekben foglaltaknak megfelelően. Minden intézkedés a legfőbb cél a jövőkép elérést szolgálja. A célrendszer egyrészt összhangban van a város egészére vonatkozó célokkal, másrészt pedig a városrészi célokkal is.

7. ábra

A stratégia megvalósíthatósága:

a stratégiában azonosított erőforrások elegendőek a célok megvalósítására

a stratégiában megfogalmazott célok reálisak, a bevonható források tükrében kerültek meghatározásra

a fejlesztések finanszírozásával kapcsolatos lehetőségek és korlátok egyaránt figyelembe vételre kerültek

Az önkormányzat a célok megvalósításához elegendő erőforrással rendelkezik, a célok elérése érdekében minden pályázati forrást, lehetőséget ki kíván használni, valamint

Jövőkép: „Bélapátfalva, mint a mikrotérség kiemelkedő ipari vonzerővel rendelkező és a

mikrotérség meghatározó közszolgáltató települése. ”

SWOT: Erősségek – Gyengeségek – Lehetőségek – Veszélyek

STRATÉGIAI (KÖZÉPTÁVÚ TEMATIKUS) CÉLOK 6 db tematikus cél került meghatározásra

Akcióterületi projektek

Hálózatos projektek

Horizontális projektek

Egyéb projektek

VÁROSRÉSZI - TERÜLETI CÉLOK 3 db VÁROSRÉSZ került meghatározásra


98

támogatja a településen működő szervezetek, vállalkozások célok elérésébe való bevonását, akár konzorciumi formában történő együttműködés keretében is. A stratégiában meghatározott célok reálisak, a bevonható források (pályázatok, önkormányzati saját forrás, egyéb források) figyelembe vételével megvalósíthatóak. Az Integrált Településfejlesztési Stratégiában kijelölt akcióterületek fejlesztéséhez konkrét költségvetéstervezet került készítésre, mely a pályázati kiírásnak megfelelően módosítandó. A fejlesztési források maximális kihasználásával tervezünk, a figyelembe veendő korlátok betartásával. A célok érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatásai:

a szomszédos városrészekre meghatározott célok egymáshoz illeszkednek

a városközpontban végrehajtott funkcióbővülés nem eredményezi a település többi részén a funkcióvesztést

a stratégiai célok meghatározása során a város tudatossága tükröződik, mivel figyelembe vételre került, hogy ugyanazon funkció ellátásához nem kerül több intézmény kialakításra, mely hatékonyságát és pénzügyi finanszírozhatósága tekintetében fenntarthatatlan lenne

Az Integrált Településfejlesztési Stratégiában a jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása egy többszintű célhierarchiában történt, melyet a lenti ábra is mutat. Az itt szereplő jövőkép elérését segíti valamennyi megfogalmazott tematikus cél és a városrészek céljai. A célhierarchia összhangban van a jövőkép céljaival, illetve a városrészi helyzetértékeléssel. A stratégia belső összefüggéseit, a jövőkép, a tematikus célok és a városrészi célrendszer összefüggéseit az alábbi ábra szemlélteti.


99

Jövőkép – tematikus célok – városrészi célok összefüggései










ÉSZAKI VÁROSRÉSZ - IPARTERÜLETEK 1. A térség felzárkózásának elősegítése, jól működő, korszerű környezetbarát ipari létesítmények létrehozása, az Ipari Park fejlesztése, bővítése 2. Barnamezős területek további rehabilitációja 3. Megújuló energiaforrások használatának bevezetése az ipari területeken belül 4. Vállalkozások letelepítésének segítése, támogatási programokkal és egyéb akciókkal 5. Vállalkozások és befektetők megnyerése az új, vonzóbb települési arculattal és fejlett Ipari Parkkal 6. Képzési, oktatási programok megvalósítása, a gazdasági szereplők munkaerőigényének kiszolgálása érdekében 7. A városrész közlekedési hálózatának rendezése,

a gyűjtőút hálózatának megteremtése, tehermentesítését

szolgáló elkerülő út kiépítése, a hiányzó utak megépítése,

parkolás kérdésének megoldása



8. ábra


100

A városi és városrészi szintű célok koherens rendszerben, egymást erősítve járulnak hozzá a stratégia tematikus céljainak megvalósításához. Feltárásra kerülnek azonban a városrészi fejlesztések azon kapcsolódási pontjai is, amelyek esetlegesen negatív hatást eredményeznek a város más területén, lehetővé téve a kockázatok megelőzését. Városrészek céljainak kölcsönhatása 1. Északi Városrész - Iparterületek: Az Északi Városrész fejlesztési céljai összetettek. Egyrészt elsődleges fejlesztési prioritást élvez a településrészen található Ipari Park továbbfejlesztése, mely a helyi gazdasági versenyképesség javulásának, a gazdasági potenciál növekedésének záloga, ezáltal a település legfontosabb kitörési pontja is egyben. A település gazdasági potenciáljának fejlesztésével, erősítésével csökkenthető a településen a munkanélküliek száma, illetve más településen élők számára is nagyobb mértékben lesz képes munkalehetőséget biztosítani, ezáltal növelve mind a településen, mind pedig a járásban a foglalkoztatását. A célok eléréséhez az Ipari Parkban infrastrukturális beruházásokat szükséges megvalósítani, további barnamezős területeket szükséges rehabilitálni, a korszerű környezetbarát technológiák alkalmazásának elterjesztését támogatni szükséges. Az önkormányzat mindenben támogatja a letelepülni kívánó vállalkozásokat, melyhez támogatási programok, akciók kidolgozásával további segítséget tud nyújtani. Másrészt igen fontos a településrész fejlesztése szempontjából az is, hogy nemcsak a Déli, hanem az Északi Városrészen is találhatóak olyan közintézmények, melyek fejlesztése a település szempontjából nagy jelentőséggel bírnak, így ezen épületek külső-belső megújítása kulcskérdés a település térségi szerepkörének erősítése szempontjából. 2. Déli Városrész - Belváros: A tervezett fejlesztések céljai egyrészt a már jelenleg is meglévő funkciók megerősítése, a szolgáltatások színvonalának javítása, másrészt pedig új funkciók betelepítése a városközpontba, mely célok együttes érvényre juttatása támogatja a lakosság helyben maradását, vonzó, a szolgáltatások széles tárházával kínáló várossá válik a gazdaság és a társadalom szereplői szemében, mely megítélés nagyon fontos a település fejlődésének szempontjából. A célok elérése érdekében tehát a városrész funkcióinak erősítése, megújítása szükséges. A város térségi szerepkörének kiteljesedését, valamint a fenntarthatóságot leginkább a közfunkcióknak a városrészben történő fejlesztésével, koncentrálásával - többfunkciós szolgáltató terek fejlesztésével, kialakításával -, illetve ezek megközelíthetőségének városi és térségi szintű biztosítása segíti elő. Mindez a városközpont vegyes használatának megtartását ösztönzi (lakófunkció és központi funkció), amelyen belül hangsúlyos szerepet kapnak a magán és közszolgáltatási tevékenységek, a rendezvény helyszínként és rekreációs, szabadidős közösségi térként funkcionáló közterek, és a biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtése, illetve az infrastrukturális beruházások megvalósítása. Mivel ezen a városrészen található a település egyetlen szegregátuma, így ezen városrészen kiemelt szerepet kap a szegregációs folyamtok megállítása és visszafordítása terén tett


101

intézkedések megvalósítása. Cél a terülten olyan fejlesztések megvalósítása, amelyek erősítik a szegregátum városközponthoz való felzárkózását, a társadalmi vérkeringésbe való bekapcsolódását és megakadályozza a város és a városrész peremterületének (szegregátumának) további leszakadását, a negatív tendenciákat pedig megfordítja. Ezen szegregált településrészen indokolt a közműhálózat kiterjesztése és a hiányzó vagy leromlott állapotú utak kialakítása (járda, csapadékvíz elvezetés megoldása). A fizikai infrastruktúra javítása azonban önmagában nem elegendő a lakosság társadalmi integrációjának javításához. Szükséges a hátrányos helyzetűek – különösen a gyerekek – egyenlő esélyeinek megteremtése. Ez főként a képzési és munkaerő-piaci programokba történő integrációval, szociális szolgáltatások és közérdekű információk hozzáférhetőségének javításával, valamint az általános közigazgatási, közszolgáltatási rendszerek integrált feladatellátásának fenntartásával, valamint a helyi közösségi élet (kultúra, sport) javításával segíthető elő. Ennek érdekében valamennyi városrész fejlesztése szükséges (az Északi és a Déli Városrész területei egyaránt). Ezen célok egymásra gyakorolt hatása kedvező, mert együttesen képezik Bélapátfalva város lakókörnyezetét, amely az egyes városrészek fejlesztései hatására összességben hatványozottan fejlődik. A peremterületen jelentkező szociális problémák kezelése akkor nem lesz hátrányos a többi városrész fejlesztési céljaira, ha a kidolgozott megoldási alternatívák közötti döntésben a költséghatékonyság is megfelelő súllyal kerül figyelembe vételre. A társadalmi problémák kezelése tekintetében az egész város érdeke azt kívánja, hogy városrész lakosságának felzárkózási lehetősége is biztosított legyen. A célkitűzés a város, valamint a járás teljes lakossága számára a humán-közszolgáltatásokhoz és közigazgatási szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítására törekszik. A fejlesztések a gazdaság ösztönzésével, gazdasági szereplőkkel együttműködve történik, a városból hiányzó funkciók vonzásának elősegítésével. A célkitűzés és más városrészi célokkal konzisztens. 3. Külterületek: A településrész infrastruktúrával való ellátottsága rosszabb, mint a város többi területének, azonban az önkormányzat folyamatos fejlesztéseket hajt itt végre, amely mutatja az önkormányzat elkötelezettségét egy minőségi lakókörnyezet kialakításában. A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés eddig is biztosított volt, ennek fenntartása kiemelten fontos, részben a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével, másrészt pedig a különböző közösségi programok biztosításával. A városrész fejlesztése kiemelten fontos a település számára, hiszen a helyi idegenforgalmi és turisztikai potenciált jelentő értékek ezen településrészen találhatóak. Ezért alapvető cél a turisztikai célú fejlesztések megvalósítása a településrészen, valamint pihenőterek kialakítása az érintett terülteken.


102

A városi és városrészi, illetve a városrészekre vonatkozó célok egymásra gyakorolt kölcsönhatása egyértelműen pozitív mérleget mutat.

5. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI

A pályázati forrásból finanszírozott projektek esetében, nyertes projektek kapcsán a Támogatási Szerződés megkötésekor, a megítélt támogatások 25%-ának megfelelő előleg lehívását tervezi az önkormányzat, mellyel finanszírozni képes a projektek beindításához szükséges tevékenységek végrehajtását. A későbbiekben pedig az ütemezésnek megfelelően kifizetési kérelmek kerülnek benyújtásra, melyek biztosítják a projektek finanszírozhatóságát, így csökkentve a projekt végrehajtásával összefüggő pénzügyi kockázatokat. Az átmeneti pénzügyi zavarok, illetve a támogatások lehívási nehézségeinek leküzdése érdekében, az önkormányzat saját tartalékot képez. Az önkormányzat a projektek pénzügyi és szakmai ütemezése, tervezése során számol az utófinanszírozás tényével, figyelembe veszi azt, hogy a pénzügyi források lehívásának időbeni eltolódása várható. A fenntartási időszakkal kapcsolatosan felmerült költségek (bérköltség, programok megvalósítása stb.) finanszírozása biztosított, megoldott. A saját forrásból megvalósított projektek esetében az önkormányzat forrásokat különít el a projektek megvalósítására. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia egyes beavatkozásainak ütemezését több tényező is befolyásolhatja, melyek közül az egyik legmeghatározóbb kockázat az egyes európai uniós források rendelkezésre állása, azaz egyes pályázati kiírások megjelenése, melyek időben előre való ütemezése jelenleg nem feltétlen ismert, ezért a pályázati kiírások figyelése és az egyes beavatkozások időbeli ütemezésének felülvizsgálata igen fontos feladata a monitorizálás során. A korábbi fejezetekben meghatározásra került időbeli ütemezések a külső források feltételezett rendelkezésre állásának időpontjain alapulnak. A megvalósítás során kockázatot jelenthet az egyes projektek esetleges egymásra épülése és a projektek előkészítésének időigénye, melyet a projektgazdák az egyes beavatkozások megfelelő előkészítettségével minimálisra tudnak csökkenteni.

Kockázat megnevezése

Valószínűség Hatás A kockázat kezelésének módja

Pénzügyi kockázat

Tőkehiány, önerő hiánya miatt elmarad a közszolgáltatások fejlesztése

Közepes Nagy

Az önkormányzat folyamatos tartalékképzéssel, együttműködő partnerek bevonásával próbálja csökkenteni ezen kockázatot.

Hazai és uniós Alacsony Nagy Az aktuálisan elérhető pályázati

5.1. PÉNZÜGYI KOCKÁZATOK ELEMZÉSE


103



támogatások, források csökkenése, hiánya

lehetőségek maximális kihasználására törekszik az önkormányzat.

Az önkormányzatok költségvetését folyamatosan csökkentő kormányzati politika

Alacsony Nagy

Az önkormányzat folyamatos tartalékképzéssel, együttműködő partnerek bevonásával próbálja csökkenteni ezen kockázatot. A helyi adókból származó bevételek növelésével orvosolható a probléma.

Az uniós források igénybevételéhez szükséges önerő hiánya

Közepes Nagy


A város nem tudja kihasználni az elérhető forrásokat

Alacsony Nagy

Az aktuálisan elérhető pályázati lehetőségek maximális kihasználására törekszik az önkormányzat.

Az állami támogatások aránya csökken, de a kötelezően ellátandó feladatok száma nő

Alacsony Nagy


20. táblázat



Jogi kockázat

Jogszabályi változások, melyek hatással vannak a projektek költségvetésére

Közepes Nagy

Pályázati, valamint ha szükséges saját tartalék igénybevételi a jogszabályi változásokból eredő negatív költségvetési hatások kezelésére.

Intézményi kockázat

Tervezett üzemeltetői struktúra változása

Alacsony Nagy Partnerséggel, együttműködéssel az új üzemeltetői struktúrához való alkalmazkodás.

5.2. MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI ÉS FENNTARTHATÓSÁGI KOCKÁZATOK


104



Az épületben keletkezett károk

Alacsony Alacsony

Az önkormányzat körültekintő tervezés során ezen kockázatokból eredő negatív hatásokat kiküszöbölheti, így ezek a tényezők elhanyagolhatóak.

Társadalmi kockázat

Az önkormányzat tevékenységeivel kapcsolatos lakossági ellenállás

Alacsony Nagy

Kommunikációs tevékenységgel, az együttműködő partnerek igénybevételével a lakosság ellenállása csökkenthető, idővel pedig az eredmények láttán az elfogadottság is nő.

A lakosságot célzó programokon csak igen kevesen vesznek részt

Alacsony Nagy A kommunikációs eszközök és tevékenység maximális kihasználása.

Szakmai kockázat

Nem sikerül megfelelő humánerőforrás-bázist biztosítani.

Alacsony Nagy

Szoros együttműködés kialakítása a megyei és helyi intézményekkel, munkaügyi központokkal, képzési intézményekkel.

Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági kockázatok

A támogatási előlegek lehívását bizonyos tényezők akadályozzák

Alacsony Nagy Az önkormányzat az esetleges finanszírozási problémák megoldására tartalékot képez.

A támogatási részletek lehívása nehézkes, sok időt vesz igénybe

Közepes Nagy Az önkormányzat az esetleges finanszírozási problémák megoldására tartalékot képez.

Abszorpciós képesség alacsony voltából adódó kockázatok

Több projekt párhuzamos futása következtében jelentkező finanszírozási problémák

Közepes Nagy

Az önkormányzat az esetleges finanszírozási problémák megoldására tartalékot képez. Megfelelő menedzsmentstruktúra kialakításával a kockázat kezelhető.

21. táblázat


105

6. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE

Az önkormányzat a városfejlesztési célok megvalósulását, a fenti célok elérését különböző egyéb nem beruházási jellegű tevékenységekkel is igyekszik segíteni. Valamennyi lentebb felsorolt eszköz hatékony segítséget nyújthat, de minden fejlesztés esetében egyedi elbírálás alapján kell eldönteni, hogy melyik lesz a leghatékonyabb és pénzügyileg is legolcsóbb megoldás. A város ösztönözni kívánja a vállalkozókat, valamint a lakosságot is, hogy részt vegyen a célok megvalósításában nemcsak véleményével, hanem beruházásaival is. Az üzleti vonatkozású fejlesztéseket elsősorban a vállalkozások megnyerésével és érdekeltség biztosításával kívánja elérni. A szabályozási környezet kialakítása alkalmazkodik a jövőben betelepülni szándékozó vállalkozások területi elképzeléseihez, rugalmasabb szabályzókat teremtve az egyébként megszokottaktól. Ennek megjelenése a beépíthetőség arányában rögtön kézzelfogható. A munkahelyteremtés és a gazdasági potenciál függvényében az önkormányzat által jelentősnek ítélt magánerős beruházások során a döntéshozó grémium lehetőségei függvényében további kedvezmények meghozatalában is partnerként viselkedik. Bélapátfalva Város Önkormányzata kiemelt szerepet szán a tőkebevonás ösztönzésének, valamint a magánszférával való konstruktív együttműködés kialakításának. 6.1.1. Kiszámítható szabályozási környezet biztosítása Az Integrált Településfejlesztési Stratégia céljainak elérését meghatározza az a környezet, amelyben meg kell valósítani a tervezett fejlesztéseket, nemcsak a természeti és infrastrukturális környezet, hanem ezek mellett a helyi önkormányzat és annak szabályozási gyakorlata. A stratégia sikeres megvalósításához elengedhetetlen az önkormányzat konzisztens és kiszámítható jogalkotói és jogalkalmazói magatartása, az átlátható, támogató adminisztratív és szabályozási környezet biztosítása és fenntartása. Az önkormányzat rendeletalkotó tevékenységével elő kell segítse a városfejlesztéshez szükséges szakmai és szervezeti háttérfeltételek erősödését, ezzel is csökkentve a tervezett városfejlesztési akciók és a befektetések kockázatát. A megvalósítás érdekében szükség van a városfejlesztési feladatok és felelőségi körök pontos meghatározására, valamint az együttműködés és kommunikáció hatékony formáinak kialakítására, a fejlesztésben érdekelt önkormányzati osztályok, városi szervezetek és befektetők között.

6.1 A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ FEJLESZTÉSI ÉS NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI

TEVÉKENYSÉGEK


106

A városfejlesztési célok teljesülése érdekében az önkormányzatnak vizsgálnia szükséges a kölcsönös előnyökön alapuló partnerségi, együttműködési formák lehetőségét. 6.1.2. Tervalku, mint a településfejlesztés egyik lehetséges eszköze Bélapátfalva Város Önkormányzatának költségvetése és szűkös forrásai nem teszik lehetővé, hogy anyagi eszközökkel is támogassa a fejlesztések megvalósulását. Bélapátfalva Város Önkormányzata rendelkezésére állhat a tervalku, mint eszköz annak érdekében, hogy a tervezett fejlesztések rövidebb idő alatt megvalósuljanak. Az 1997. évi LXXVIII. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény 30/A. § első bekezdése értelmében a települési önkormányzat egyes, a településrendezési eszközökben rögzített célok megvalósítására településrendezési szerződést köthet az érintett ingatlan tulajdonosával, illetve az ingatlanon beruházni szándékozóval. A fejlesztési projektek volumenének és komplexitásának függvényében az önkormányzat az egyes fejlesztőkkel, beruházókkal – az érdekeinek megfelelően – a településrendezési szerződés keretén belül tervalkut köt. Tervalku legtöbbször olyan, a szabályozási tervben tett engedményeket jelent, amelyekért cserébe a magánfejlesztő önkormányzati fejlesztési feladatokat vállal át. Az önkormányzat és magánfejlesztő között létrejött megállapodás igyekszik ösztönözni a magántőke hozzájárulását valamely közösségi cél megvalósulásához (pl. a befektetés környezetében levő közterületek rendezése, színvonalas kialakítása, környezetvédelmi beruházásokban való részvétel stb.). Az önkormányzat tehát engedményeket tehet a szabályozási előírásokból vagy más, nem anyagi jellegű támogatást nyújthat a magánfejlesztőnek, ha az részben vagy egészben átvállalja a fejlesztés előfeltételeinek megteremtésével illetve esetleges következményeinek kezelésével kapcsolatos önkormányzati terheket (pl. szabályozási terv készítése, úthálózat-fejlesztés), vagy ha a beruházás városi közcélokat (is) szolgál (pl. városképi szempontok érvényesülése). Az önkormányzat minden egyes projekt esetében külön döntést kell hozzon a tervalku alkalmazásának lehetőségéről és annak pontos tárgyáról valamint a lebonyolításáról. Ezen eszköz alkalmazásával lehetőség nyílik arra, hogy a tervezett fejlesztések rövidebb idő alatt megvalósuljanak. 6.1.3. Hatékony és következetes városmarketing tevékenység, mint a befektetés ösztönzés eszköze A városrehabilitációs és városfejlesztési elképzelések és programok megvalósításának ösztönzéséhez és a beruházók megnyeréséhez a városnak megfelelő városmarketingre van szükség, amely a befektetés-ösztönzés eszközeként is funkcionál.


107

A hatékony városmarketing Integrált Településfejlesztési Stratégiában is megfogalmazott főbb eszköze az információs és kétirányú csatornák fejlesztése keretében a települési hírportál folyamatos fejlesztése és karbantartása, aktualizálása. A hírportál lehetőséget biztosít arra, hogy az érdeklődők és a beruházók tájékozódjanak a városról. Kiemelt tényező, hogy a hírportál fejlesztését megelőzően beazonosításra kerüljenek azok a célcsoportok, akiket az önkormányzat meg akar célozni. Így:

- helyi lakosság, mikrotérség lakossága, kistérség lakossága – alapvető feladat a tájékoztatás, a programok és rendezvények bemutatása

- befektetni szándékozó magánszemélyek, vállalkozások és befektetők – számukra a legfontosabb, hogy információt hordozzon a honlap a település rendezési- és szabályozási tervéről, a fejlesztési területek adottságairól, a rendelkezésre álló beépíthető telkekről, települési fejlesztési elképzelésekről. Ehhez kapcsolódóan speciális ismertetőt kell készíteni, amely befektető-orientáltan mutatja be a város adottságait és az ipari területeket, vonzóvá téve ezáltal számukra a települést.

- a városban működő különböző szervezetek számára szintén a fejlesztési elképzelésekről ad információkat

- turisták számára, akik a település bemutatása és nevezetességei mellett a látogatható és érdekes programokra is kíváncsiak. Számukra a természeti és kulturális örökség bemutatása, a város hangulatának tolmácsolása segíthet abban, hogy eljöjjenek a városba. Fontos, hogy pozitív képet kapjanak és a későbbiekben alkossanak a városról. A városról kialakított képhez nem csak az épületek és ingatlanok állapota/állaga tartozik hozzá, hanem a látványosságok (pl. kiállítások, múzeumok), rendezvények, kulturális események is hozzájárulnak.

A városmarketing tevékenység tehát a marketing eszköztárát használja fel ahhoz, hogy a település sajátosságait bemutassák és Bélapátfalva, mint város városidentitását tudatosítsák mindenkivel, aki kapcsolatba kerül a településsel. A hatékony és következetes városmarketing tevékenységhez nem szükséges jelentős forrás, az önkormányzat a jelenlegi szervezeti apparátussal biztosítani tudja ennek megfelelő működését. A hatékony városmarketing-tevékenység új projektek kidolgozásához, a futó projektek lebonyolításának elősegítéséhez képes hozzájárulni. Ebben az Önkormányzat elsősorban a kezelésében levő adatvagyon megosztásával lehet hatékony, a beruházásokhoz potenciálisan kapcsolódó adatok, anyagok jelentős része ugyanis elektronikusan is rendelkezésre áll. Ennek megfelelően az Önkormányzat:

saját honlapján közzéteszi a tervezett programokat, pályázatokat, fejlesztési lehetőségeket

lakossági és egyéb fórumokat rendez a tervezett beruházásokról, szabályozási tervekről.


108

Az Integrált Településfejlesztési Stratégia városfejlesztési tevékenységeinek megismertetésére többek közt az alábbi eszközök állnak az önkormányzat rendelkezésére:

az ITS közösségi tevékenységeihez kapcsolódó helyi társadalmi akciók megszervezése

cikkek, beszámolók, különszám megjelentetése a fejlesztésről

szórólap, információs kiadvány létrehozása projekthez kapcsolódóan

a fejlesztések kifüggesztése a település több pontján. 6.1.4. Egyéb kedvezmények, tevékenységek Partneri viszony kialakításához szükséges a helyi kis- és középvállalkozásokkal, a városfejlesztésbe történő bevonásuk, ennek ösztönzése helyi adó, illetve területhasználati díjkedvezménnyel. Az önkormányzat szűkös forrásai korlátozottan teszik csak lehetővé, hogy helyi adókedvezményeket, építési illeték kedvezményeket biztosítsanak a magántőke mobilizálása érdekében. A BÉLKŐ Nonprofit Kft.-n keresztül mindenképpen támogatni szükséges a már itt lévő vállalkozókat és a betelepülni kívánókat, hogy több munkahelyet teremtsenek. Nemcsak a munkahelyek teremtését, hanem azok megtartását is kiemelten kell kezelnünk. A kedvezmények biztosításának legfőbb meghatározó tényezője az, hogy a befektetésből a közszféra által nyert előny hosszú távon egyensúlyban legyen a kedvezményekkel. Köztisztasági programok szervezésével, városszépítő munkálatok támogatásával, lakossági kampány meghirdetésével, szervezésével is ösztönözhető a szép, esztétikus városkép kialakítása. Anyagi lehetőségeihez képest az önkormányzat próbál ezen tevékenységek irányába lépni. A városfejlesztési program megvalósítása során a városvezetés fokozatosan bevezeti, illetve továbbgondolja az ilyen típusú eszközök használatában rejlő lehetőségeket.

Az Integrált Településfejlesztési Stratégia megvalósítása során biztosítani szükséges:

1. a stratégia egészének folyamatos karbantartását 2. az elért eredmények visszacsatolását a stratégia tervezési folyamatába 3. a stratégia által kijelölt akcióterületi alapú fejlesztések professzionális és hatékony

megvalósítását. Az 1-2. feladatok megvalósítása az ún. „stratégiai menedzsment” feladata, míg a 3. az „operatív menedzsment” tevékenységébe tartozik.

6.2. AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI

KERETEINEK MAGHATÁROZÁSA


109

6.2.1. Bélapátfalva Város Önkormányzata – stratégiai menedzsment Az Integrált Településfejlesztési Stratégia stratégiai menedzsment feladatait Bélapátfalva Város Önkormányzata látja el, mely jogi személyként működik, feladatait és hatáskörét az önkormányzati jogokat gyakorló képviselő testülete látja el. A képviselő testület feladata a városfejlesztés általános irányvonalainak meghatározása. A hatásköröket a polgármesterre és a bizottságaira, nemzetiségi önkormányzatára és – a törvényben meghatározottak szerint – társulásaira ruházhatja át. A stratégiai menedzsment fő feladatai a városfejlesztési feladatok megvalósulásában:

Az ITS megvalósulásának folyamatos nyomon követése, értékelése. Ennek keretében az elhatározott fejlesztések megvalósulásának nyomon követése, azok elvárt eredményeinek és hatásainak értékelése, az ITS által kitűzött célok teljesülésének figyelemmel kísérése.

A városfejlesztés társadalmi, gazdasági és szabályozási környezete változásának figyelemmel kísérése, a külső feltételrendszer változásainak a stratégiai célokra és eszközökre gyakorolt hatásainak elemzése, értékelése.

A városi társadalom és gazdaság igényeinek és lehetőségeinek feltárása, azok változásainak beépítése az ITS cél- és eszközrendszerébe.

6.2.2. Bélapátfalva Város Közös Önkormányzatai Hivatala A képviselő testület egységes hivatalt hozott létre – Bélapátfalva Város Közös Önkormányzatai Hivatala elnevezéssel – az önkormányzat működésével valamint az államigazgatási ügyek döntésére történő előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. A polgármester az önkormányzat képviselője, annak egész működéséért felelős. Bélapátfalva város polgármestere feladatait főállásban látja el. A képviselő testület saját tagjai közül a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. A Hivatalt a jegyző vezeti. A jegyző ellátja a számára megállapított államigazgatási hatósági feladatokat. Feladatai közé tartozik az önkormányzati törvényben és a szabályzatban meghatározottakon túl:

a hivatalban folyó munka szervezése irányítása

a képviselőtestület tájékoztatása a testületet érintő jogszabályokról

gondoskodik a hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről

gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos ügyviteli feladatok ellátásáról

A hivatal belső szervezeti egységei az Irodák. Az Irodák közvetlen irányítását az irodavezetők látják el. Az irodavezetőket távollétükben az irodavezető helyettesek helyettesítik. A Polgármesteri Hivatalon belül megtalálható:


110

az alá- és fölérendeltség, illetve

azonos szinten a mellérendeltség.

A szerven belül alá- és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szintekhez tartozó: vezetők, illetve vezetőkhöz tartozó beosztottak. Az azonos vezetői szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van. Az ITS megvalósulását elsődlegesen a polgármester koordinálja, amely a kapcsolódó feladatokat a jegyző és aljegyző részére továbbítja. Az aljegyző irányítása alatt álló Irodák pedig felelnek a megvalósításért és a megvalósítás során felmerülő akadályok elhárításáért. 6.2.3. A városfejlesztési tevékenység elhelyezése az önkormányzati szervezetrendszerben Az önkormányzati feladatok ellátásában a képviselő-testület munkáját a polgármester (1 fő), az alpolgármester (1 fő), és a testület bizottságai (4 db) segítik. A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozta létre: 1) Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság: 5 fő 2) Idegenforgalmi, Kulturális és Szociális Bizottság: 3 fő 3) Ügyrendi Bizottság: 3 fő 4) Bíráló Bizottság: 3 fő A testület 4 bizottsága saját szakterületén közreműködik a városfejlesztési tevékenységeket megalapozó különböző dokumentumok tervezésében, véleményezésében, figyelemmel kísérik a fejlesztések megvalósítását, felügyelik a feladatkörükhöz kapcsolódó önkormányzati intézmények működését. Az általános hatáskörök mellett a bizottságok többsége speciális feladatokat is ellát a városfejlesztéshez kapcsolódóan, amelyek jelentősége az Integrált Településfejlesztési Stratégia kidolgozása és megvalósítása szempontjából is fontos. A Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei közül a városfejlesztési tevékenységek a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság és az Idegenforgalmi és Kulturális Bizottság tevékenységi körébe tartoznak. 6.2.4. Az akcióterületi célok megvalósításáért felelős operatív menedzsment Az önkormányzat az akcióterületi célok felügyeletére (és majdan minden további akcióterv keretében elindított projekt esetén) egy projektmenedzsment szervezetet jelöl ki. A projektmenedzsment szervezet tevékenységét támogatják a Polgármesteri Hivatal, a fejlesztésben részt vevő egyéb önkormányzati intézmények kijelölt képviselői. A projektmenedzsment szervezet felelős:

az operatív feladatok ellátásáért:

a projekt tervek és célok jóváhagyásáért,

a projekttel kapcsolatos stratégiai döntések meghozataláért,

a jogi kötelezettség vállalások jóváhagyásáért


111

a képviselő-testület felé menő információ és adatszolgáltatások jóváhagyásáért. A projektmenedzsment szervezet tagjai: 1. Projektvezető - projektmenedzser: felel a projekt fent részletezett előkészítési szakaszáért és a teljes megvalósulásáért is, az ütemterv tartásáért, koordinálja a teljes projektmenedzsment szervezetet és felügyeli az alvállalkozók munkáját, beszámol a projekt előrehaladásáról és eredményeiről, és adott esetben koordinálja a közbeszerzések előkészítését és lebonyolítását. 2. Projekt pénzügyi vezető – pénzügyi menedzser: ellátja a projekt folyamatos költségvetési és pénzügyi felügyeletét, biztosítja a cash-flow-t, befogadja és ellenőrzi a számlákat, pénzügyi kockázat elemzést végez. Szükség esetén kinevezésre kerülhet

Kommunikációs vezető: felel a belső és külső kommunikációs és PR feladatok megtervezéséért és végrehajtásáért, a projekt és eredményinek széles körben való bemutatásáért, biztosítja a hatékony információáramlást, szóvivőként képviseli a projektet.

Projektasszisztens: adminisztratív feladatok ellátása, projekt iktatás és dokumentumtár vezetése.

Az Integrált Településfejlesztési Stratégiával, illetve az ahhoz kapcsolódó projekt elképzelések településközi koordinációja elsődlegesen a Bélapátfalvai Járás keretein belül, másodsorban a bélapátfalvai mikrotérségen belül valósult meg. Mivel a településen Közös Önkormányzati Hivatal működik Mónosbél és Bükkszentmárton településekkel, így az egyeztetések ezen településekkel még szorosabbak voltak. Bélapátfalva Város Önkormányzata az Integrált Településfejlesztési Stratégiájának kialakítása során nagy hangsúlyt fektetett a szomszédos települések önkormányzatai által kialakított elképzelésekhez történő harmonizációra. A stratégia a rendelkezésre álló településrendezési és -fejlesztési koncepciókkal, valamint a szabályozási tervekkel, az egyes szakpolitikai ágak fejlesztési elképzeléseivel, a járás és a régió hosszú távú fejlesztési terveivel összhangban, azok messzemenő figyelembe vételével került kialakításra. Az önkormányzat a stratégia kidolgozása folyamán a koncepciók vizsgálata mellett a szomszédos településekkel folyamatos konzultációt folytatott az esetlegesen közösen megvalósítandó fejlesztési elképzelésekről, a környező településeket is érintő, azok környezeti, gazdasági és társadalmi tényezőit befolyásoló kérdések esetében. Az egyeztetések során ismételten beigazolódott, hogy a fejlesztési elképzelések szervesen illeszkednek bele a kistérség, a járás jövőjével kapcsolatos tervezési keretekbe.

6.3. TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI JAVASLATOK


112

6.4.1. A monitoring rendszer feladata és módszertana A monitoring folyamatos adatgyűjtés annak érdekében, hogy a menedzsment információkhoz jusson egy adott tevékenység előrehaladásával kapcsolatban, és szükség esetén befolyásolhassa menetét. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia ágazati és területi megközelítésben, horizontális szempontokat is figyelembe véve fogalmazza meg a város és egyes részeinek jövőképét, fejlesztési irányait. A stratégia megvalósítása alapvetően a benne foglalt célok elérését, illetve az azokhoz vezető út kijelölését jelenti. Mindezek mellett szükséges a célrendszerben meghatározott feladatok teljesülését folyamatosan nyomon követni, és a megvalósítás eredményeiből adódó tapasztalatokat, visszacsatolásokat az aktuális programok megvalósításakor, majd az ITS felülvizsgálatakor szem előtt tartani. Ennek a nyomon követésnek az eszköze egy jól működő monitoring rendszer, amely alapvetően a prioritások és programok megvalósulását mérő mutatókat (indikátorok) és azok rendszeres frissítését jelenti. A monitoring működéséhez először az alapadatokat, kiindulási értékeket tartalmazó adatbázis felépítése szükséges. A stratégia – az integrált szemléletmódból adódóan –nem csak a projektszintre, hanem az ágazati célokat is figyelembe véve a nagyobb léptékű összefüggésekre is koncentrál, ezért a mérés alapja nem kizárólag a projektek megvalósulása, hanem az egyes célok teljesülése. A mérés tehát függ a program típusától, megvalósíthatóságának időtartamától, illetve attól, hogy milyen célok teljesülését szolgálja. Az új adatokat célszerű évente összegyűjteni. Mindezek függvényében tehát a stratégia elfogadását követő első évben csak egyszerűsített monitoring működhet, amelynek alapvető célja az évenkénti adatszolgáltatási rendszer kiépítése. A monitoring rendszerrel szemben támasztott követelmények: A monitoring rendszer hatékony működésének egyik alapfeltétele a szakmailag megalapozott indikátorkészlet meghatározása. Az ITS esetében három fő indikátortípus került meghatározásra: 1. Output indikátorok: Fizikai output vagy termék. 2. Eredmény indikátorok: A projektből származó közvetlen előnyök a kedvezményezettek számára. 3. Hatás indikátorok: A projekt hosszabb távú hatásai. 6.4.2. A monitoring rendszer működési mechanizmusai A célok teljesülését monitoring ellenőrző rendszer kiépítésével követi majd nyomon az Önkormányzat. A monitoring ellenőrző rendszer feladata annak vizsgálata, hogy hogyan

6.4. MONITORING RENDSZER KIALAKÍTÁSA (OUTPUT ÉS EREDMÉNYINDIKÁTOROK

MEGHATÁROZÁSA AZ EGYES AKCIÓTERÜLETI BEAVATKOZÁSOKRA ÉS AZ INTEGRÁLT

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTÉZKEDÉSEIRE, AZOK MÉRÉSI MÓDJÁNAK, GYAKORISÁGÁNAK

RÖGZÍTÉSE; A MONITORING RENDSZER MŰKÖDTETÉSI MECHANIZMUSÁNAK MEGHATÁROZÁSA)


113

teljesülnek az Integrált Településfejlesztési Stratégiában megfogalmazott indikátorok, valamint azok nem teljesülése esetén a szükséges intézkedések vonatkozó javaslattétel. A stratégia megvalósulásának monitoringját nyilvános éves jelentések, közbenső és utólagos értékelések biztosítják. A monitoring tevékenység során keletkező adatokat a település rendszeresen megjelenteti saját honlapjának azon részén, amelyet a településfejlesztéssel kapcsolatos információk számára tart fenn. Emellett, a monitoring adatokat célzottan megküldi az ITS kialakításában aktívan közreműködő partnerek részére és számukra negyedéves rendszerességgel konzultációs lehetőséget biztosít az ITS előrehaladása tárgyában. A képviselőtestület évi egy alkalommal nyilvános közmeghallgatást tart az ITS megvalósításának előrehaladásáról. Az éves jelentés főbb pontjai az alábbiak:

a lezajlott építési, eszközbeszerzési és szolgáltatási közbeszerzési eljárások ismertetése

az egyes szerződések teljesítésének állása

a kifizetési kérelmek összetétele, támogatástartalma

a kifizetések teljesülése

kitűzött projektcélok elérése

a felmerült problémák és lehetséges kockázatok

a projekttervben szükséges módosítások. A jelentéshez az előrehaladást igazoló dokumentumok másolatát csatolja a végrehajtásért felelős szervezet, melyek az előrehaladás függvényében az alábbiak közül kerülnek ki:

közbeszerzési eljárások dokumentumai

szerződések

számlák

kifizetés bizonylatai

engedélyek

ellenőri igazolások

szállítólevelek

átadás-átvételi jegyzőkönyvek

teljesítés igazolások

könyvvizsgálói igazolás. Az előrehaladási jelentés elkészítése során az önkormányzat érintett szervezeti egysége minden év március végéig rendszeres adatszolgáltatást kér az önkormányzat illetékes osztályaitól és ügyintézőitől az Integrált Településfejlesztési Stratégiához kapcsolódó helyzetelemzésekben szereplő előző évi önkormányzati adatokra vonatkozóan. Ezen adatok kerülnek majd összegzésre, valamint kiegészítésre a szükséges KSH adatokkal. Ezen adatok alapján az önkormányzat érintett szervezeti egysége elkészíti az Integrált Településfejlesztési Stratégia frissítését, továbbvezetését, szükség esetén külső szakértő igénye vételével. Értékeli a lezajlott folyamatokat, amit – a tevékenysége során ellátott előirányzott – folyamatellenőrzés, valamint a műszaki tervek, tartalmak megvalósulási


114

tapasztalataival kiegészít. Elemzi és előrejelzi az ingatlanpiac alakulását, a gazdasági folyamatokat és kilátásokat, összegzi a fejlesztési és nem fejlesztési jellegű tevékenységek előre haladását, a környezeti hatásokat, valamint az együttműködések és a partnerség aktuális helyzetét. Mindezek alapján minden év június végéig nyilvános jelentést készít, amelyet a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság, valamint az Idegenforgalmi és Kulturális Bizottság számára benyújt. Részben az éves jelentések felhasználásával, részben átfogó és részletes értékelések elvégzése mellett 2018-ban közbenső és 2020-ban utólagos összegző értékelést is készít november végéig, melyet szintén benyújt a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság, valamint az Idegenforgalmi és Kulturális Bizottság számára A Bizottságok feladata ennek az elemzésnek a képviselő-testület elé történő terjesztése. A jelentéseket a Képviselő Testület minden év december végéig elfogadja. Elfogadás után a jelentés, illetve a hosszabb távú programozási elemekből származó konkrét feladatlebontások alapján a Bizottságok október végéig javaslatot tesznek az integrált fejlesztési célok és beavatkozási irányok, intézkedések, azaz az integrált fejlesztési tevékenységek fenntartására, illetve módosítására, megújítására, kiterjesztésére. A pénzügyi összefüggéseket a vonatkozó önkormányzati bizottságok és vezető tisztségviselők novemberben hozzáillesztik az éves javaslatokhoz. Ezt véleményezés és közös egyeztetés után a testület határozatban fogadja el minden év decemberében. A határozat tartalmaz minden lényeges önkormányzati és társasági feladatot az integrált városfejlesztés következő évi, illetve további fenntarthatóságához kapcsolódóan. Tekintettel arra, hogy az Integrált Településfejlesztési Stratégia intézkedéseihez tartozó indikátorok bázis- és célértékeinek meghatározása a jelenleg rendelkezésre álló anyagok és ismeretek alapján igen nehézkes, ezért a bázis- és célértékek azonosítását és pontosítását, az Integrált Településfejlesztési Stratégia monitorozása (első éves felülvizsgálata) során szükséges elvégezni. A monitoring és értékelési rendszer, így a bázis- és célértékek végleges meghatározása akkor lehetséges, ha a stratégiában megfogalmazott projektek műszaki és tartalmi előkészítettsége eljut abba a fázisban, hogy a hozzájuk kapcsolódó eredmények, hatások és outputok azonosíthatóak és számszerűsíthetőek lesznek. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia egyes beavatkozásainak ütemezését több tényező is befolyásolhatja, melyek közül az egyik legmeghatározóbb kockázat az egyes európai uniós források időbeli rendelkezésre állása, azaz egyes pályázati kiírások megjelenése, melyek időben előre való ütemezése jelenleg nem feltétlen ismert, ezért a pályázati kiírások figyelése és az egyes beavatkozások időbeli ütemezésének felülvizsgálata igen fontos feladata a monitorizálás során. Az Integrált Településfejlesztési Stratégiát javasolt 4 évente külső szakértővel felülvizsgáltatni, aki megvizsgálja a hosszú távú és középtávú célkitűzés teljesülését. Feladata ezen kívül a tervezett tendenciák alakulásának nyomon követése, az ezeket fenyegető veszélyek, ellentétes folyamatok feltérképezése és bemutatása. A felülvizsgálat ezen kívül tartalmazza a célok eléréséhez szükséges lépések meghatározását, valamint indokolt esetben azok korrekcióját.


115

6.4.3. Indikátorok

Tematikus cél Indikátor Tervezett változás

Indikátor típusa

Mértékegység Mérés módja Mérés

gyakorisága


Munkanélküliségi ráta

csökkenés hatás % KSH Munkaügyi Központ

évente

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya


évente

Felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők aránya

növekedés hatás % KSH Munkaügyi Központ

évente

Az egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadót-alapot képező jövedelem

növekedés eredmény Ft KSH évente

A foglalkoztatás növekedése a támogatott vállalkozásoknál

növekedés eredmény fő

KSH/ Munkaügyi Központ/ Kedvezményezetti adatszolgáltatás

évente

Foglalkoztatottak száma (15-64 éves) a közszféra adatai nélkül

növekedés eredmény ezer fő kedvezményezetti adatszolgáltatás

évente

Támogatásban részesülő

növekedés eredmény vállalkozás száma kedvezményezetti adatszolgáltatás

évente


116


Indikátor típusa


gyakorisága

vállalkozások száma

KKV-k által előállított bruttó hozzáadott érték növekedése

növekedés hatás e Ft kedvezményezetti adatszolgáltatás

évente

A projekt által energiahatékonysági beruházással közvetlenül érintett épületek száma

növekedés eredmény db kedvezményezetti adatszolgáltatás

évente

A programokba bevont személyek száma

növekedés output fő kedvezményezetti adatszolgáltatás

évente


növekedés eredmény m2 kedvezményezetti adatszolgáltatás

évente



növekedés eredmény m kedvezményezetti adatszolgáltatás

évente

A fejlesztés nyomán újonnan kialakított közösségi szolgáltatások száma a projektek által


évente


117


Indikátor típusa


gyakorisága

érintett területeken

Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek


évente

A közösségi, szabadidős közszolgáltatást nyújtó terekkel és létesítményekkel való lakossági elégedettség

növekedés eredmény % kedvezményezetti adatszolgáltatás

évente

Városi környezetben épített vagy helyreállított köz- vagy kereskedelmi épületek

növekedés output m2 kedvezményezetti adatszolgáltatás

évente

Kialakított parkolók száma

növekedés output db kedvezményezetti adatszolgáltatás

évente




évente

A fejlesztés eredményeképpen


évente


118


Indikátor típusa


gyakorisága

megújuló energia használatát bevezető intézmények száma


növekedés eredmény fő kedvezményezetti adatszolgáltatás

évente

Fejlesztésbe bevont épületek száma


évente

Új szolgáltatások beindítása


évente



növekedés output m kedvezményezetti adatszolgáltatás

évente

Elégedettség a település környezeti minőségével


évente



évente

Megújult zöldfelületek nagysága


évente

Újonnan kialakított zöldfelületek nagysága


évente


119


Indikátor típusa


gyakorisága

Létrehozott közösségi hasznos nettó alapterület nagysága


évente

Zöldfelületek arányának növelése

növekedés output % kedvezményezetti adatszolgáltatás

évente

Megújult/fejlesztett közösségi hasznos nettó alapterület nagysága


évente


A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken látogatások várható számának növekedése

növekedés eredmény látogatás/év KSH kedvezményezetti adatszolgáltatás

évente

Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma (külföld+belföld)


évente


120


Indikátor típusa


gyakorisága

Újonnan kialakított turisztikai attrakciók száma


évente

Fejlesztésbe bevont épület nagysága


évente



évente

Vízpart mentél kialakított zöldterületek nagysága


évente


Szemléletváltásba bevont személyek száma


évente

Képzési programokba bevontak száma


évente



évente



évente



évente


121


Indikátor típusa


gyakorisága



22. táblázat Tekintettel arra, hogy az Integrált Településfejlesztési Stratégia intézkedéseihez tartozó indikátorok bázis- és célértékeinek meghatározása a jelenleg rendelkezésre álló anyagok és ismeretek alapján igen nehézkes, ezért a bázis- és célértékek azonosítását és pontosítását, az Integrált Településfejlesztési Stratégia monitorozása (első éves felülvizsgálata) során szükséges elvégezni. A monitoring és értékelési rendszer, így a bázis- és célértékek végleges meghatározása akkor lehetséges, ha a stratégiában megfogalmazott projektek műszaki és tartalmi előkészítettsége eljut abba a fázisban, hogy a hozzájuk kapcsolódó eredmények, hatások és outputok azonosíthatóak és számszerűsíthetőek lesznek. Erre való tekintettel az Integrált Településfejlesztési Stratégiában meghatározott indikátorok számszerűsített értékei helyett a fenti táblázatban a várható/tervezett változás (növekedés, csökkenés, nem változik) került feltüntetésre az adott indikátorra vonatkozóan.


122

ÁBRA, TÉRKÉP, TÁBLÁZAT JEGYZÉK

1. térkép

Szociális célú városrehabilitációval érintett akcióterület (Forrás: Saját szerkesztés)

1. TÉRKÉPEK


123

2. térkép

Funkcióbővítő integrált települési fejlesztésekkel érintett akcióterület (Forrás: Saját szerkesztés)


124

3. térkép

Gazdasági fejlesztéssel érintett akcióterület (Forrás: Saját szerkesztés)


125

4. térkép

Turisztikai fejlesztésekkel érintett akcióterület (Forrás: Saját szerkesztés)


126

BELSŐ TÉNYEZŐK

ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK

TÁR

SAD

ALO

M 1. Viszonylag kis kiterjedésű szegregátum

2. Pozitív vándorlási mutatók 3. A helyi lakosság körében nagy a

fejlesztések támogatottsága TÁ

RSA

DA

LOM

1. Állandó és lakónépesség folyamatos csökkenése

2. Csökkenő gyermeklétszám a településen és az oktatási intézményekben

3. Magas az alacsony képzettségű munkanélküliek száma, hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló lakosság részarányának folyamatos növekedése

4. A lakosság iskolázottsága az országos és megyei átlaghoz képest alacsony szintű, a képzett, fiatal korosztály elvándorlása („agyelszívás”) jellemző

GA

ZDA

SÁG

4. Tradicionális ipari terület 5. Viszonylagosan jó ismertséggel

rendelkező Ipari Park, fejlődő, dinamikus terület

6. Zöld- és barnamezős területek rendelkezésre állása a gazdaság fejlesztésére

7. Az Ipari Parkba betelepült gazdasági szereplők növekvő pályázati aktivitása és sikeressége

8. Az önkormányzat jó partnersége a gazdasági szektorral

GA

ZDA

SÁG

5. Idegenforgalom, turizmus alacsony intenzitása, kihasználtsága

6. Minőségi kereskedelmi, vendéglátóegységek és szálláshelyek hiánya

7. 50 főnél többet foglalkoztató vállalkozások és munkahelyek hiánya

8. Az Ipari Park továbbfejlesztését célzó beruházások elmaradtak

9. Gazdasági vérkeringésbe bekapcsolódó főutaktól való távolság

10. Városmarketing hiánya

TELE

PÜ

LÉSI

INFR

AST

RU

KTÚ

RA

9. Járási, kistérségi központ - ennek megfelelő kiaknázása elengedhetetlen

10. Az egészségügyi alapellátás teljes körűen biztosított, infrastrukturális feltételei megfelelőek

11. Közszolgáltatások megszervezettek és kiépítettek

12. Víz, gáz, szennyvíz, áram, telefon, kábeltévé és internet elérése biztosított TE

LEP

ÜLÉ

SI IN

FRA

STR

UK

TÚR

A

11. A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge - az egyes funkciók további erősítése szükséges

12. A közszolgáltatások, a közigazgatási egységek több telephelyen működnek, nem áll rendelkezésre olyan épület, ahol ezeket közösen lehetne működtetni

13. Kevés a parkolóhely a városban, leromlott állagú utak, járdák jelenléte, kerékpárút hiánya

14. Megújuló energia alkalmazásának hiánya

FIZI

KA

I KÖ

RN

YEZ

ET

13. Műemléképületek jelenléte 14. Jelentős kiterjedésű, országos

jelentőségű természetvédelmi területek (Bükki Nemzeti Park)

15. Nincs jelentős környezetszennyezés 16. Rekreációra alkalmas területek nagy

száma és viszonylag jó minősége (Gyári tó)

17. A csendes vidéki élet feltételei adottak

FIZI

KA

I KÖ

RN

YEZ

ET 15. Kiépített rekreációs helyek száma kevés

16. Lakóövezet összemosódás az ipari területtel, lakó és ipari terület váltakozása, védősávok szerény jelenléte

17. Régészetileg nem jól kutatott területek, melyek problémát okozhatnak a beruházásoknál

1. táblázat

2. TÁBLÁZATOK


127

KÜLSŐ TÉNYEZŐK

LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK

TÁR

SAD

ALO

M

1. Történelmi, kulturális értékek erősítése, fejlesztése hatékonyabb turisztikai kihasználása (vallási turizmus), a helyi civilek erősítése

2. Foglalkoztatásra alkalmas, bevonható inaktív (főként szakképzetlen) népesség a vállalkozások betelepülése esetén

TÁR

SAD

ALO

M

1. Képzetlen munkaerő növekedése, emelkedő szociális juttatások

2. Esélyegyenlőség romlása általánosságban és különösen a foglalkoztatásban (különösen a nők és a romák esetében)

3. Társadalmi szegregációs folyamatok felerősödése, a szegregátum kiterjedésének növekedése

4. Felsőfokú iskolai képzettséggel rendelkező lakosság elvándorlása

GA

ZDA

SÁG

3. Vállalkozási kedv növekedése, növekvő befektetési érdeklődés az Ipari Park iránt

4. A jól hasznosítható szabad (barna- és zöldmezős) területek, iparterület fejlesztése, minőségi ipari termelés feltételeinek megteremtése (infrastruktúra, megközelíthetőség továbbfejlesztése)

5. Vállalkozások betelepülésének támogatása, mely által a munkahelyek számának növekedése várható

GA

ZDA

SÁG

5. Befektetői érdeklődések elmaradása 6. Magántőke korlátozott rendelkezésre állása 7. Munkahelyek megszűnése miatt tovább

csökken a foglalkoztatottság 8. A pályázatokhoz szükséges önerő hiánya 9. A turisztikai beruházások csak korlátozott

mértékben tudnak megvalósulni 10. Az önkormányzati költségvetése kormányzati

politikának való kitettsége

TELE

PÜ

LÉSI

INFR

AST

RU

KTÚ

RA

6. A meglévő humán intézményi rendszer fejlesztési lehetőségeinek kiaknázása (alapellátás, óvoda, bölcsőde, iskola, gyermekjóléti és szociális szolgáltatások)

7. A szociális ellátórendszerben működő mintaintézmény (Bélapátfalvai Idősek, Fogyatékosok Otthona és Módszertani Intézete) továbbfejlesztése TE

LEP

ÜLÉ

SI IN

FRA

STR

UK

TÚR

A

11. Régóta esedékes infrastrukturális (út. járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek

12. Közlekedési problémák felerősödése, vasúti közlekedés megszűnése

FIZI

KA

I KÖ

RN

YEZ

ET

8. A jelentős természetvédelmi területek komoly idegenforgalomi beruházások kialakítását teszik lehetővé

9. Lakóterületek fejlesztési lehetőségeinek kiaknázása, közterek, zöldterületek és rekreációs terek kialakítására rendelkezésre álló területek adottságainak kihasználása

FIZI

KA

I KÖ

RN

YEZ

ET

13. Ipari fejlesztések hatására növekedhet a környezeti terhelés, mely negatív hatással lehet a város lakóövezetére

2. táblázat


128

S.Sz. Fejlesztés


rövid célja




(millió forint)


foka

A projekt mérhető

eredményei




1.




Szemléletváltás, a szegregátumban élők társadalmi helyzetének javulása


GYENGESÉG: - Magas az alacsony képzettségű munkanélküliek száma, hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló lakosság részarányának folyamatos növekedése VESZÉLY: - Képzetlen munkaerő növekedése, emelkedő szociális juttatások - Esélyegyenlőség romlása általánosságban és különösen a foglalkoztatásban (különösen a nők és a romák esetében) - Társadalmi szegregációs folyamatok felerősödése, a szegregátum kiterjedésének növekedése LEHETŐSÉG: - A helyi lakosság körében nagy a fejlesztések támogatottsága


Képzési, oktatási programok megvalósítása


A szegregátumban élők foglalkoztatási helyzetének javulása, munkanélküliség csökkenése, képzettségi matatók javulása


GYENGESÉG: - Magas az alacsony képzettségű munkanélküliek száma, hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló lakosság részarányának folyamatos növekedése VESZÉLY: - Képzetlen munkaerő növekedése, emelkedő szociális juttatások - Esélyegyenlőség romlása általánosságban és különösen a foglalkoztatásban (különösen a nők és a romák esetében) - Társadalmi szegregációs folyamatok felerősödése, a szegregátum kiterjedésének növekedése


129

S.Sz. Fejlesztés


rövid célja




(millió forint)


foka

A projekt mérhető

eredményei




LEHETŐSÉG: - A helyi lakosság körében nagy a fejlesztések támogatottsága


Belterületi utak rehabilitációja - KULCSPROJEKT

2015.12-2017.12. 200 A fejlesztés koncepciója tervezés alatt

A településrész útjainak javulása


VESZÉLY: - Régóta esedékes infrastrukturális (út, járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek LEHETŐSÉG: - A helyi lakosság körében nagy a fejlesztések támogatottsága


Illegális hulladék lerakóhelyek megszüntetése

2016.06.-2017.07. 80 Ötlet szintjén áll

Megszüntetésre került illegális hulladék lerakóhelyek száma


VESZÉLY: - Régóta esedékes infrastrukturális (út, járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek - Társadalmi szegregációs folyamatok felerősödése, a szegregátum kiterjedésének növekedése LEHETŐSÉG: - A helyi lakosság körében nagy a fejlesztések támogatottsága

3. táblázat

S.Sz. Fejlesztés


rövid célja





foka






Bélapátfalva Város zöldterületi rendszerének rehabilitációja, új


Elégedettség a település környezeti minőségével; Városi

II. A város térségi szerepkörének erősítése,

GYENGESÉG: - A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge


130

S.Sz. Fejlesztés


rövid célja





foka





közösségi zöld területek kialakítása A projekt során CPTED-elveket is figyelembe véve megvalósul a város belterületi zöldterület rendszerének egységes szerkezetű megújítása, továbbá új zöldterületek kerülnek kialakításra, melyek között városi közösségi területek valamint aktív rekreációs zöldterületek („tanösvény”, játszótér, futópálya) is megtalálhatóak lesznek. A program során kialakításra kerül egy városközponti piactér, szintén a környezettudatosság jegyében. A pályázattal érintett területek nagysága megközelítőleg 4 ha.

környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek; Megújult zöldfelületek nagysága; Újonnan kialakított zöldfelületek nagysága; Létrehozott közösségi hasznos nettó alapterület nagysága; Megújult/fejlesztett közösségi hasznos nettó alapterület nagysága; Zöldfelületek arányának növelése

közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése III. Meglévő humánszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatások beindítása IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése Déli Városrész - Belváros

- Kevés a parkolóhely a városban, leromlott állagú utak, járdák jelenléte, kerékpárút hiánya - Kiépített rekreációs helyek száma kevés VESZÉLY: - Régóta esedékes infrastrukturális (út, járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek - Közlekedési problémák felerősödése, vasúti közlekedés megszűnése LEHETŐSÉG: - Lakóterületek fejlesztése, közterek, zöldterületek és rekreációs terek kialakítása


Bélapátfalvai Művelődési Ház és Könyvtár energiahatékonysági fejlesztése A program során az épület energiafogyasztásának csökkentését célzó beruházások kerülnek megvalósításra. A


Megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség a teljes bruttó energiafogyasztáson belül; Középületek éves elsődleges energiafogyasztásának csökkenése; További

II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése III. Meglévő humánszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése, további

GYENGESÉG: - A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge - Megújuló energia alkalmazásának hiánya VESZÉLY: - Régóta esedékes infrastrukturális (út, járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek


131

S.Sz. Fejlesztés


rövid célja





foka





gázfogyasztás csökkentését, illetve ezen keresztül a CO2 kibocsátást csökkenti az épület utólagos külső hőszigetelése, valamint a nyílászárók cseréje, ezeken túlmenően az épület magas belmagasságát csökkentő állmennyezetek kerülnek kialakításra, mely által a fűtött légköbméter csökkentésével szintén csökkenthető a gázfelhasználás. A villamos energia fogyasztást csökkenti a kiépítendő napelemes rendszer, valamint a könyvtár lapos tetején világító ablakok kialakítása, mely utóbbi a könyvtár látogatók számára „egészségesebb” természetes megvilágítást biztosít.

kapacitás megújuló energia előállítására; A projekt által energiahatékonysági beruházással közvetlenül érintett épületek száma; A fejlesztés eredményeképpen megújuló energia használatát bevezető intézmények száma; A projekt keretében beépített PV napelemek össz-felülete; A kiváltott világítótestek és a kiváltásukra beszerelt új megoldások össz tényleges energiafelvétele közti különbség; A programokba bevont személyek száma

szakosított humánszolgáltatások beindítása IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése Déli Városrész - Belváros

LEHETŐSÉG: - Humán intézményi rendszer fejlesztése (alapellátás, óvoda, bölcsőde, iskola, gyermekjóléti és szociális szolgáltatások)


Óvodai és bölcsődei alapellátás fejlesztése a bélapátfalvai Százszorszép Óvoda és Bölcsődében A pályázat keretében az intézmény pedagógiai programjában meghatározott foglalkozások


Támogatott gyermekgondozási és oktatási intézmények kapacitása; A fejlesztéssel érintett bölcsődei ellátást nyújtó új intézmények száma; Az egységes óvoda-bölcsőde fejlesztéssel érintett

II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése III. Meglévő humánszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése, további

GYENGESÉG: - A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge - Megújuló energia alkalmazásának hiánya VESZÉLY: - Régóta esedékes infrastrukturális (út, járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek


132

S.Sz. Fejlesztés


rövid célja





foka





megtartásához, a nevelő munkához szükséges, és a pedagógusok által használt eszközök kerülnek beszerzésre. Az eszközbeszerzésen túl megújul az intézmény udvara, illetve a kültéri játékok is fejlesztésre kerülnek.

telephelyeinek száma; Az egységes óvoda-bölcsőde felújítással érintett férőhelyeinek száma; Az fejlesztéssel érintett egységes óvoda-bölcsőde ellátásában részesülő gyermekek száma; A fejlesztéssel érintett egységes óvoda-bölcsőde ellátásában részesülő SNI gyermekek száma; A fejlesztéssel érintett egységes óvoda-bölcsőde ellátásában részesülő HH gyermekek száma;

szakosított humánszolgáltatások beindítása IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése Déli Városrész - Belváros

LEHETŐSÉG: - Humán intézményi rendszer fejlesztése (alapellátás, óvoda, bölcsőde, iskola, gyermekjóléti és szociális szolgáltatások)


Szociális szolgáltatások fejlesztése a Bélapátfalvai Gyermekjóléti és Szociális Szolgáltató Központban A program során a szociális alapszolgáltatás valamint a gyermekjóléti alapellátás nyújtásához szükséges eszközök, bútorok és berendezési tárgyak kerülnek beszerzésre, melyek megfelelnek az igénybevevők életkori sajátosságainak, egészségi és mozgásállapotának,


A fejlesztett közszolgáltatásokat igénybe vevők száma; A szociális alapszolgáltatásokat igénybe vevők száma; A fejlesztés során felújított/megújuló szociális alapszolgáltatások száma – nappali ellátások; Nappali ellátást nyújtó intézményen belül felújított férőhelyek száma; A fejlesztéssel




133

S.Sz. Fejlesztés


rövid célja





foka





továbbá rendezésre kerül az épület előtti kert, illetve kialakításra kerül az épület az épület akadálymentes megközelíthetősége. Az épület energiafogyasztásának érdekében, megvalósul az épület külső homlokzati hőszigetelése, valamint nyílászáróinak cseréje, illetőleg napelemes rendszer kerül kialakításra.

érintett nappali ellátásban részesülők száma; A gyermekjóléti alapellátásokat igénybe vevők száma; A gyermekjóléti alapellátásokat igénybe vevők száma;



Művésztábor kialakítása A bélapátfalvai Gesztenyés Kiállítóház padlásterének átalakítása, művésztáborok, illetve egyéb táborok megszervezése céljából. A művésztelepen kézműves és alkotó táborok kerülnek megtartásra, melyekhez szükséges eszközök is a pályázat keretében kerülnek beszerzésre.





6. Bélapátfalva Város

Járási Közigazgatási centrum létesítése

2018.01-2019.06. 2.000 Ötlet szintjén áll Újonnan létrehozott épület nagysága

II. A város térségi szerepkörének

GYENGESÉG: - A járásközponti meghatározó funkció


134

S.Sz. Fejlesztés


rövid célja





foka





Önkormányzata Az épület helyet adna a helyi önkormányzati hivatalnak, a járásnak, a rendőrségnek, a tűzoltóságnak, a munkaügyi központnak, továbbá egyfajta kormányablakként funkcionálna. - KULCSPROJEKT

erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése III. Meglévő humánszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatások beindítása IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése Déli Városrész - Belváros

viszonylag gyenge - Megújuló energia alkalmazásának hiánya VESZÉLY: - Régóta esedékes infrastrukturális (út, járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek LEHETŐSÉG: - Humán intézményi rendszer fejlesztése (alapellátás, óvoda, bölcsőde, iskola, gyermekjóléti és szociális szolgáltatások)


Piaccsarnok létesítése 2016.01-2017.06. 35 Ötlet szintjén áll Újonnan létrehozott épület nagysága

II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése III. Meglévő humánszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatások beindítása IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése



135

S.Sz. Fejlesztés


rövid célja





foka





Déli Városrész - Belváros


A városközpont közterületeinek felújítása - KULCSPROJEKT

2018.01-2019.06. 90

Koncepciója elkészült, engedélyezési szintű tervezése előkészítés alatt van

Elégedettség a település környezeti minőségével; Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek; Megújult zöldfelületek nagysága; Újonnan kialakított zöldfelületek nagysága; Létrehozott közösségi hasznos nettó alapterület nagysága; Megújult/fejlesztett közösségi hasznos nettó alapterület nagysága; Zöldfelületek arányának növelése


GYENGESÉG: - A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge - Kevés a parkolóhely a városban, leromlott állagú utak, járdák jelenléte, kerékpárút hiánya - Kiépített rekreációs helyek száma kevés VESZÉLY: - Régóta esedékes infrastrukturális (út, járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek - Közlekedési problémák felerősödése, vasúti közlekedés megszűnése LEHETŐSÉG: - Lakóterületek fejlesztése, közterek, zöldterületek és rekreációs terek kialakítása

4. táblázat

S.Sz. Fejlesztés


rövid célja





foka






Bélapátfalvai Ipari Park infrastrukturális fejlesztése



I. A város gazdasági potenciáljának erősítése,

GYENGESÉG: - 50 főnél többet foglalkoztató vállalkozások és munkahelyek hiánya


136

S.Sz. Fejlesztés


rövid célja





foka





A projekt során a Bélapátfalvai Ipari Park közmű hálózata kerül fejlesztésre, korszerűsítésre, a betelepült illetve a későbbiekben betelepülő vállalkozások működési feltételeinek kedvezőbbé tételének érdekében. - KULCSPROJEKT

versenyképesség javítása, munkahelyteremtés II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése Északi Városrész - Iparterületek

- Az Ipari Park továbbfejlesztését célzó beruházások elmaradtak VESZÉLY: - Befektetői érdeklődések elmaradása - Ipari fejlesztések hatására növekedhet a környezeti terhelés, mely negatív hatással lehet a város lakóövezetére LEHETŐSÉG: - A jól hasznosítható szabad (barna- és zöldmezős) területek, iparterület fejlesztése, minőségi ipari termelés feltételeinek megteremtése (infrastruktúra, megközelíthetőség továbbfejlesztése) - Vállalkozások betelepülésének támogatása, mely által a munkahelyek számának növekedése várható


A Bélapátfalvai Ipari Park megközelíthetőségét javító út kiépítése A program során az ipari park megközelíthetőségét javítandó, megépítésre kerül egy belterületi út, mellyel a település sűrűben lakott területén áthaladó, illetve nagyobb gyalogosforgalmat is bonyolító útvonalak forgalma csökkenthető, illetve közlekedésbiztonsága javítható. - KULCSPROJEKT

2017.01-2018.06. 250

A pályázat koncepciója készül, előzetes árajánlatok rendelkezésre állnak



GYENGESÉG: - 50 főnél többet foglalkoztató vállalkozások és munkahelyek hiánya - Az Ipari Park továbbfejlesztését célzó beruházások elmaradtak VESZÉLY: - Befektetői érdeklődések elmaradása - Ipari fejlesztések hatására növekedhet a környezeti terhelés, mely negatív hatással lehet a város lakóövezetére - A gazdasági vérkeringésbe bekapcsolódó főutaktól való távolság LEHETŐSÉG: - A jól hasznosítható szabad (barna- és zöldmezős) területek, iparterület


137

S.Sz. Fejlesztés


rövid célja





foka





fejlesztése, minőségi ipari termelés feltételeinek megteremtése (infrastruktúra, megközelíthetőség továbbfejlesztése) - Vállalkozások betelepülésének támogatása, mely által a munkahelyek számának növekedése várható

3. BM-KOMP Kft. Raktár és műhelycsarnok létesítése


Létrehozott új raktárhelyiség nagysága, létrehozott új műhelycsarnok nagysága, foglalkoztatottak számának növekedése



4. VITO Kft. Szolgáltatásbővítés 2017.01-2018.06. 80 Ötlet szintjén áll Foglalkoztatottak számának növekedése


GYENGESÉG: - 50 főnél többet foglalkoztató vállalkozások és munkahelyek hiánya - Az Ipari Park továbbfejlesztését célzó beruházások elmaradtak


138

S.Sz. Fejlesztés


rövid célja





foka





II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése Északi Városrész - Iparterületek

VESZÉLY: - Befektetői érdeklődések elmaradása - Ipari fejlesztések hatására növekedhet a környezeti terhelés, mely negatív hatással lehet a város lakóövezetére - A gazdasági vérkeringésbe bekapcsolódó főutaktól való távolság LEHETŐSÉG: - A jól hasznosítható szabad (barna- és zöldmezős) területek, iparterület fejlesztése, minőségi ipari termelés feltételeinek megteremtése (infrastruktúra, megközelíthetőség továbbfejlesztése) - Vállalkozások betelepülésének támogatása, mely által a munkahelyek számának növekedése várható

5. ALGO-TEXTIL Kft.

Telephelyfejlesztés 2017.01-2018.06. 250 Ötlet szintjén áll



GYENGESÉG: - 50 főnél többet foglalkoztató vállalkozások és munkahelyek hiánya - Az Ipari Park továbbfejlesztését célzó beruházások elmaradtak VESZÉLY: - Befektetői érdeklődések elmaradása - Ipari fejlesztések hatására növekedhet a környezeti terhelés, mely negatív hatással lehet a város lakóövezetére - A gazdasági vérkeringésbe bekapcsolódó főutaktól való távolság LEHETŐSÉG: - A jól hasznosítható szabad (barna- és zöldmezős) területek, iparterület fejlesztése, minőségi ipari termelés


139

S.Sz. Fejlesztés


rövid célja





foka





feltételeinek megteremtése (infrastruktúra, megközelíthetőség továbbfejlesztése) - Vállalkozások betelepülésének támogatása, mely által a munkahelyek számának növekedése várható

6. TOMETH Kft.

Telephelyfejlesztés Az Ipari Parkban megvásárlásra került területen kb. 2.000 m

2

nagyságú korszerű, modern üzemcsarnok építése a cél.

2017.01-2018.06. 250 A koncepciótervek tervezése folyamatban van




5. táblázat


140

S.Sz. Fejlesztés


rövid célja





foka






Vízi élménypark kialakítása Bélapátfalva természeti örökségének turisztikai hasznosítása érdekében a bélapátfalvai Gyári tó melletti területen egy vízi élménypark kerül kialakításra, az ökoturizmus fejlesztése jegyében. A fejlesztés eredményeként várhatóan növekszi a városba érkező turisták száma, illetve az itt eltöltött idő. - KULCSPROJEKT


Újonnan kialakított turisztikai attrakciók száma, Fejlesztésbe bevont terület nagysága




Az Apátság és környékének fejlesztése, rekonstrukciója Villanyhálózat korszerűsítése, padok, padozat cseréje, tetőszerkezet rekonstrukciója - KULCSPROJEKT

2017.07-2018.12. 1.000 A pályázat koncepciója készül

Fejlesztésbe bevont terület nagysága




141

S.Sz. Fejlesztés


rövid célja





foka







2017.07-2018.12. 50 Ötlet szintjén áll A fejlesztés hatására a látogatottság számának növekedése



4.


Lovas tanya létesítése Eger-Szarvaskő-Gilitka kápolna-Bélapátfalva, valamint Eger és Bélapátfalva közötti régi ősi útvonalak turista hálózatba történő bekapcsolása, melyhez kapcsolódóan a turistaútvonalak találkozásánál pihenőhelyként lovas tanya kiépítése is megvalósulna.


A fejlesztés hatására a látogatottság számának növekedése, Létrehozott új épület nagysága



5. Római Művésztábor 2018.01-2019.06. 120 Ötlet szintjén áll Újonnan kialakított II. A város térségi GYENGESÉG:


142

S.Sz. Fejlesztés


rövid célja





foka





Katolikus Egyház

létrehozása az Apátság környékén (táji és történeti jelleggel)

turisztikai attrakciók száma, Fejlesztésbe bevont épület nagysága

szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése III. Meglévő humánszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatások beindítása IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése Déli Városrész - Belváros

- A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge - Megújuló energia alkalmazásának hiánya VESZÉLY: - Régóta esedékes infrastrukturális (út, járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek LEHETŐSÉG: - Humán intézményi rendszer fejlesztése (alapellátás, óvoda, bölcsőde, iskola, gyermekjóléti és szociális szolgáltatások)




Fejlesztéssel érintett terület nagysága


GYENGESÉG: - Idegenforgalom, turizmus alacsony intenzitása, kihasználtsága - Városmarketing hiánya VESZÉLY: - A turisztikai beruházások csak korlátozott mértékben tudnak megvalósulni LEHETŐSÉG: - Történelmi, kulturális értékek erősítése, fejlesztése hatékonyabb turisztikai kihasználása (vallási turizmus), a helyi civilek erősítése - A jelentős természetvédelmi területek komoly idegenforgalomi beruházások


143

S.Sz. Fejlesztés


rövid célja





foka





kialakítását teszik lehetővé



2018.01-2019.06. 500 Ötlet szintjén áll Fejlesztéssel érintett terület nagysága



6. táblázat

S.Sz. Fejlesztés





intenzitása (%)

1.



2015.12-2017.12.

TOP EMVA (térségek közötti, nemzetközi együttműködések; LEADER fejlesztések)

50 100


Képzési, oktatási programok megvalósítása 2015.12-2017.12. TOP EMVA (LEADER fejlesztések)

50 100


Belterületi utak rehabilitációja 2015.12-2017.12. TOP EMVA (önkormányzati

200 100


144

S.Sz. Fejlesztés





intenzitása (%)

utak javítása; kismértékű infrastruktúra fejlesztések)


Illegális hulladék lerakóhelyek megszüntetése 2016.06.-2017.07. TOP 80 100

7. táblázat

S.Sz. Fejlesztés





intenzitása (%)


Bélapátfalva Város zöldterületi rendszerének rehabilitációja, új közösségi zöld területek kialakítása

2015.10-2016.12.

TOP - 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés EMVA (önkormányzati utak javítása; munkagépek beszerzése önkormányzatok részére; kismértékű infrastruktúra fejlesztések; energetikai fejlesztések)

120 100


Bélapátfalvai Művelődési Ház és Könyvtár energiahatékonysági fejlesztése

2016.01-2017.06.

TOP - 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése EMVA (energetikai fejlesztések)

200 100


Óvodai és bölcsődei alapellátás fejlesztése a bélapátfalvai Százszorszép Óvoda és Bölcsődében

2016.01-2016.12.

TOP - 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások

20 100


145

S.Sz. Fejlesztés





intenzitása (%)

fejlesztésével


Szociális szolgáltatások fejlesztése a Bélapátfalvai Gyermekjóléti és Szociális Szolgáltató Központban

2016.01-2017.06.

TOP - 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése

150 100


Művésztábor kialakítása 2018.01-2019.06.


120 100


Járási Közigazgatási centrum létesítése 2018.01-2019.06. TOP 2.000 100


Piaccsarnok létesítése 2016.01-2017.06. EMVA (falumegújítás és -fejlesztés, LEADER fejlesztések)

35 80


A városközpont közterületeinek felújítása 2018.01-2019.06.

TOP EMVA (falumegújítás és -fejlesztés, LEADER fejlesztések)

90 100

8. táblázat

S.Sz. Fejlesztés





intenzitása (%)


Bélapátfalvai Ipari Park infrastrukturális fejlesztése 2015.10-2016.12.

TOP - 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése

70 50


A Bélapátfalvai Ipari Park megközelíthetőségét javító út kiépítése

2017.01-2018.06.

TOP - 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését

250 50


146

S.Sz. Fejlesztés





intenzitása (%)

szolgáló közlekedésfejlesztés

3. BM-KOMP Kft. Raktár és műhelycsarnok létesítése 2017.01-2018.06. GINOP 150 50

4. VITO Kft. Szolgáltatásbővítés 2017.01-2018.06. GINOP 80 50

5. ALGO-TEXTIL Kft. Telephelyfejlesztés 2017.01-2018.06. GINOP 250 50

6. TOMETH Kft. Telephelyfejlesztés 2017.01-2018.06. GINOP 250 50

9. táblázat

S.Sz. Fejlesztés





intenzitása (%)


Vízi élménypark kialakítása 2017.07-2018.12.

TOP - 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés

90 100


Az Apátság és környékének fejlesztése, rekonstrukciója 2017.07-2018.12. TOP 1.000 100



2017.07-2018.12. TOP 50 100

4.


Lovas tanya létesítése 2017.07-2018.12. GINOP 500 50



2018.01-2019.06.


120 100

6. Bélapátfalva Város A település és a Gyári tó közötti útszakaszon a 2017.07-2018.12. TOP 90 100


147

S.Sz. Fejlesztés





intenzitása (%)

Önkormányzata közvilágítás, vízellátás, csatornázás és útépítés kérdésének megoldása

EMVA (LEADER fejlesztések)



2018.01-2019.06. TOP 500 100

10. táblázat

S.Sz. Fejlesztés





(millió forint)


foka

A projekt mérhető

eredményei




fejlesztés


Települési gyűjtőúthálózat fejlesztése - KULCSPROJEKT

2017.01-2019.12. 500 Ötlet szintjén áll Fejlesztéssel érintett útszakasz (km)




148

S.Sz. Fejlesztés





(millió forint)


foka

A projekt mérhető

eredményei




fejlesztés


Belterületi csapadékvízelvezető hálózat korszerűsítése - KULCSPROJEKT





Kerékpárút kiépítése A településközponton átvezető kerékpárút kiépítése. Eger-Szilvásvárad kerékpárútúthoz való csatlakozás (a Tardosig kimenő kisvasút nyomvonalán át).

2017.01-2019.12. 500 Ötlet szintjén áll Kiépített kerékpárút hossza

II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése Déli Városrész -

GYENGESÉG: - A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge - Kevés a parkolóhely a városban, leromlott állagú utak, járdák jelenléte, kerékpárút hiánya - Kiépített rekreációs helyek száma kevés


149

S.Sz. Fejlesztés





(millió forint)


foka

A projekt mérhető

eredményei




fejlesztés

Belváros Északi Városrész - Iparterületek Külterületek

VESZÉLY: - Régóta esedékes infrastrukturális (út. járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek - Közlekedési problémák felerősödése, vasúti közlekedés megszűnése LEHETŐSÉG: - Lakóterületek fejlesztése, közterek, zöldterületek és rekreációs terek kialakítása


Ivó- és szennyvízhálózat bővítését szolgáló tevékenységet - KULCSPROJEKT Különösen a Vízi élménypark, a Gyári tó, a Városi uszoda, a sportcsarnok, az Ipari Park területein



GYENGESÉG: - A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge - Kevés a parkolóhely a városban, leromlott állagú utak, járdák jelenléte, kerékpárút hiánya - Kiépített rekreációs helyek száma kevés VESZÉLY: - Régóta esedékes infrastrukturális (út. járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek - Közlekedési problémák felerősödése, vasúti közlekedés megszűnése LEHETŐSÉG:


150

S.Sz. Fejlesztés





(millió forint)


foka

A projekt mérhető

eredményei




fejlesztés

- Lakóterületek fejlesztése, közterek, zöldterületek és rekreációs terek kialakítása

11. táblázat

S.Sz. Fejlesztés





intenzitása (%)


Települési gyűjtőúthálózat fejlesztése 2017.01-2019.12. TOP 500 100


Belterületi csapadékvízelvezető hálózat korszerűsítése 2017.01-2019.12. TOP 500 100


Kerékpárút kiépítése 2017.01-2019.12. TOP 500 100


Ivó- és szennyvízhálózat bővítését szolgáló tevékenységet

2017.01-2019.12. TOP 500 100

12. táblázat

S.Sz. Fejlesztés







foka





fejlesztés


Bélapátfalva „Zöld” Város A „Bélapátfalva Város zöldterületi rendszerének rehabilitációja, új közösségi zöld területek kialakítása” című projekt tervezését és megvalósítását végigkövető, rendszeres közösségi fórumok tartása a lakosság részére. Környezettudatosság terén szemléletformáló előadások valamint akciók (pl.: szemétszedés,



II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése Déli Városrész - Belváros

GYENGESÉG: - A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge - Megújuló energia alkalmazásának hiánya VESZÉLY: - Régóta esedékes infrastrukturális (út. járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre


151

S.Sz. Fejlesztés







foka





fejlesztés

virágültetés, vetélkedők, versenyek) megtartása a lakosság valamint az óvodás és iskolád korú gyermekek részére.

Északi Városrész - Iparterületek Külterületek

jelentkeznek LEHETŐSÉG: - Humán intézményi rendszer fejlesztése (alapellátás, óvoda, bölcsőde, iskola, gyermekjóléti és szociális szolgáltatások)


Néphagyomány, éld újra A program során kétheti rendszerességgel kerül megszervezésre készműves műhely foglalkozás a hagyományos népi mesterségek bemutatására, illetve elsajátítására, a nyári időszakban az iskolás korú gyermekek részére kézműves tábor kerül megszervezésre. Szintén kétheti rendszerességgel tervezünk táncház foglalkozások megtartását, valamint néprajzi előadások megszervezését. A néprajz területén belül elsősorban a helyi, palóc hagyományok kerülnek bemutatásra, valamint a helyi értéket jelentő bélapátfalvai kőedények, illetve a helyi identitást erősítő cementgyártás története is bemutatásra kerül. A fentieken túl a helyi kiállítóházban rendszeresen időszaki kiállítások kerülnek megrendezésre, szintén a






152

S.Sz. Fejlesztés







foka





fejlesztés

néphagyomány, illetve a helyi értékek mentén.

3.

Bélapátfalva Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata

„Kethane ando kaver” A program során a tehetséges, roma és nem roma származású, hátrányos helyzetű gyermekek képességeinek kibontakoztatását segítő programok megvalósítása a program egésze során. A helyi orvosokkal és rendőrőrssel együttműködve drog prevenciós és bűnmegelőzési programok és előadások kerülnek megtartásra. Bélapátfalván élő roma és nem roma lakosság bevonásával közösségi programok, valamint tolerancia programok kerülnek megrendezésre.


A programokba bevont személyek száma; Támogatással megvalósult programok száma; Megtartott képzések száma

II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése VI. Esélyegyenlőség: roma integráció, a nők foglalkoztatásának és esélyegyenlőségének javítása Déli Városrész - Belváros Északi Városrész - Iparterületek Külterületek






II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése VI. Esélyegyenlőség: roma integráció, a nők

GYENGESÉG: - A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge - Megújuló energia alkalmazásának hiánya LEHETŐSÉG: - Humán intézményi rendszer fejlesztése (alapellátás, óvoda, bölcsőde, iskola,


153

S.Sz. Fejlesztés







foka





fejlesztés

foglalkoztatásának és esélyegyenlőségének javítása Déli Városrész - Belváros Északi Városrész - Iparterületek Külterületek


13. táblázat

S.Sz. Fejlesztés





intenzitása (%)


Bélapátfalva „Zöld” Város 2015.10-2016.12.


10 100


Néphagyomány, éld újra 2016.01-2020.12.


40 100

3. Bélapátfalva Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata

„Kethane ando kaver” 2016.01-2020.12.


40 100

4. Bélapátfalva Város A jelenlegi szegregátumban, illetve a korábban 2018.01-2020.12. TOP 40 100


154

S.Sz. Fejlesztés





intenzitása (%)

Önkormányzata szegregátumnak minősített területeken komplex szemléletváltó és közösségformáló programok megvalósítása, a leszakadást eredményező folyamatok megállítása és visszafordítása érdekében.

14. táblázat

S.Sz. Fejlesztés


célja






foka





fejlesztés


Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése a Bélapátfalvai Egészségházban A program keretében kialakításra kerül egy röntgenszoba, ahol szintén a programból beszerzésre kerülő fogászati panorámaröntgen kerül elhelyezésre. Illetve az épület gépészet is felújításra kerül.


Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság; Fejlesztéssel érintett fogorvosi praxisok száma; Beszerzett nagy értékű orvosi eszközök száma




Városi uszoda, sportcsarnok létesítése


A programokba bevont személyek száma; Létrehozott új épület nagysága;


GYENGESÉG: - A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge - Megújuló energia alkalmazásának hiánya


155

S.Sz. Fejlesztés


célja






foka





fejlesztés

IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése Északi Városrész - Iparterületek

VESZÉLY: - Régóta esedékes infrastrukturális (út. járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek LEHETŐSÉG: - Humán intézményi rendszer fejlesztése (alapellátás, óvoda, bölcsőde, iskola, gyermekjóléti és szociális szolgáltatások)


Polgárőrség tevékenységéhez gépjármű beszerzése

2016.06-2017.07. 10 Ötlet szintjén áll Beszerzésre került gépjármű száma, Ellátott terület nagysága



4. Human-Org Kft.




III. Meglévő humánszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatások beindítása IV. Városi funkciók megerősítése, új

GYENGESÉG: - A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge LEHETŐSÉG: - Humán intézményi rendszer fejlesztése (alapellátás, óvoda, bölcsőde, iskola,


156

S.Sz. Fejlesztés


célja






foka





fejlesztés

Az érintett intézmények területi lokalizációja, munkatársak kiválasztása , szakmai felkészítése, tesztelése. A kiindulási adatbázis körök kialakítása. Az érintett gyermekközösség terápiás továbbvitelének meghatározása. A rendszer területi kiterjesztése.

funkciók betelepítése Északi Városrész - Iparterületek


5. Human-Org Kft.

Speciális nevelési igényű és terápiára szoruló gyermekek kiegészítő bölcsödei és ovódai ellátásnak kialakítása és üzemeltetése Az épületben lehetőség nyílik térben és időben elkülöníteni különböző terápiás metodikákat, a babamasszázstól, az alapozó mozgás terápiákon át, a logopédiai ellátásig.





15. táblázat

S.Sz. Fejlesztés





intenzitása (%)


Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése a Bélapátfalvai Egészségházban

2016.06-2017.07.

TOP - 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése

50 100


Városi uszoda, sportcsarnok létesítése 2016.01-2020.12. TOP 350 100


157

S.Sz. Fejlesztés





intenzitása (%)


Polgárőrség tevékenységéhez gépjármű beszerzése 2016.06-2017.07. EMVA (alapszolgáltatások fejlesztése)

10 100

4. Human-Org Kft.


2016.01-2016.10.


10 100

5. Human-Org Kft. Speciális nevelési igényű és terápiára szoruló gyermekek kiegészítő bölcsödei és ovódai ellátásnak kialakítása és üzemeltetése

2016.01-2016.10.


20 100

16. táblázat








A saját forrásból fejlesztő lakosok anyagi támogatása az önkormányzat



158

részéről











17. táblázat








A saját forrásból fejlesztő lakosok anyagi támogatása az önkormányzat részéről












159


23. táblázatFelmerült

probléma Cél megfogalmazása Tevékenység leírása

Az intézkedés megvalósításának

határideje

Óvodába beíratás, majd pedig a rendszeres óvodai látogatás elmaradása a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében

Elérni, hogy őket is szívesen fogadják az intézmények, és a nevelők, pedagógusok érezzék annak súlyát, hogy ezek a gyermekek is fontosak, hiszen a jövő zálogai A tartós, stabil óvodáztatás megteremtése a cél

A szülők aktív bevonása a településen működő óvodákba

Nyílt napok tartása

Az óvodába beíratás segítése, a felszerelések beszerzésében való segítségnyújtás

Személyes megkereséssel hatni a szülőkre, kötelezettségüknek tegyenek eleget, ehhez való segítség megadása

Rendszeres és eredményes együttműködés a gyermekjóléti szolgálat, a védőnő és az óvoda között

A veszélyeztetett gyermekek minél hamarabbi felismerése, és megfelelő segítése

Gyakoribb családlátogatások a szakemberek részéről


Az iskola érettség problémája A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek időben és felkészülten menjenek iskolába

Hatékony fejlesztése a gyermekeknek, hogy az iskolában kevésbé legyen lemaradva


Az iskolában elválasztásra kerülnek a gyenge képességű és a szociálisan nehéz körülmények között élő tanulók

Érvényre juttatni azt, hogy esetlegesen a gyermek nem küzd tanulási zavarral, csupán az otthonában nincsenek biztosítva a tanulásra alkalmas körülmények

Tanulószobák kialakítása

Ezen gyermekeket ott tartani a napköziben

Egyéni fejlesztési tervek kialakítása

Pedagógiai Szakszolgálatokkal való rendszeres együttműködés


Iskolai lemorzsolódás nagy száma

Minél több hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek fejezze be az általános iskolát, és tanuljon tovább középiskolában, gimnáziumban




Utógondozás


Rendkívül alacsony a felsőfokú végzettségű lakos a szegregátumban

Továbbtanulás fontosságának kialakítása, elérni, hogy minél többen akarjanak főiskolára, egyetemre menni Ezt a fiatalon kívül a szülőkben is tudatosítani szükséges



Szülők és diákok részére előadások tartása, nyílt napokra való elkísérés


Mentorprogramok

Utógondozás


18. táblázat


160


dátuma Forrás

A szegregátumban élők alacsony iskolai végzettsége

Lehetőség biztosítása az általános iskola nyolc osztályának megszerzésére, befejezésére

Majd ezt követően lehetőségeik felmérése, szakmák elsajátítása, összehangolva a település adta lehetőségekkel

Pályázati lehetőségek kihasználása: fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása, EFOP pályázatok



Munkaügyi központ

Civil szervezetek, egyesületek


Képzések, tanfolyamok hiánya

A településen használható szakmák megszerzése

Ehhez mindenképpen fel kell mérni a város adta lehetőségeket, fel kell venni a vállalkozókkal a kapcsolatot, az együttműködéseket meg kell teremteni

Helyi roma vállalkozók segítségül hívása, tartsanak képzést a vállalkozások beindításáról, vállalkozói szemléletről


Munkaügyi Központ



Roma lakosság hátrányos helyzete

Együttműködés a Bélapátfalva Város Roma Nemzetiségi Önkormányzattal, civil szervezetekkel, hogy a kölcsönös elfogadtatás megvalósuljon

A romák illeszkedjenek be a társadalomba, a társadalom fogadja el őket

Együttműködést célzó programok kialakítása



Civil szervezetek



Megfelelő információ áramlás hiánya

El kell érni, hogy a képzések, tanfolyamok a lakosság minden részére eljussanak (szórólap, plakát, személyes megkeresés)

Különböző hirdetőtáblákon való elhelyezése az aktuális programoknak, képzéseknek





Tartós munkanélküliek magas száma

Fokozott együttműködés kialakítása a Bélapátfalva Város Roma Nemzetiségi Önkormányzattal

A Családsegítő Szolgálat intenzívebb segítő tevékenysége: hatékony álláskeresés, álláskeresési klubok tartása, a szoros együttműködés kialakítása a kliensekkel

A helyi és a környező vállalkozókkal való kapcsolat felvétel, együttműködés kialakítása




Munkaügyi Központ


Sok rászorult marad segítség nélkül

Családsegítő Szolgálat (közszolgáltatás) kihelyezése a szegregátumokba, heti egyszer fogadják ott a klienseket

Gyakoribb közös családlátogatásokat valósítsanak meg


Szakképzetlen fiatalok

Továbbtanulás, illetve képzésekbe való bevonás szorgalmazása

Javuljon a középvégzettséget szerzők aránya

Minőségi ugrást is eredményezhet ezen lakosoknak a munkaerő





161


dátuma Forrás

piacon Bélapátfalva Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat

GYES-ről visszatérő nők foglalkoztatási helyzete kedvezőtlen

Tanfolyamok, képzések felkutatása

Ezt követően a munkahelyen való elhelyezkedésre törekvés, részmunkaidős foglalkoztatási viszonyok kialakítása: például 4 órás állás kialakítása


Munkaügyi Központ 2015-től folyamatosan


A lakosság alacsony iskolai végzettsége

Pályázati lehetőségek felkutatása

Törekedni kell, hogy minden felnőtt lakosnak meglegyen az általános iskolai végzettsége, amire lehet építeni a szakmák megszerzését

Előadások tartása, kiemelten a gyermekes szülők részére, a tanulás, továbbtanulás fontosságáról





Fluktuáció A munkahelyek megtartása érdekében a folyamatos

kapcsolattartás elengedhetetlen a foglalkoztatott és a Családsegítő Szolgálat között


19. táblázat


162



Pénzügyi kockázat

Tőkehiány, önerő hiánya miatt elmarad a közszolgáltatások fejlesztése

Közepes Nagy


Hazai és uniós támogatások, források csökkenése, hiánya

Alacsony Nagy


Az önkormányzatok költségvetését folyamatosan csökkentő kormányzati politika

Alacsony Nagy


Az uniós források igénybevételéhez szükséges önerő hiánya

Közepes Nagy


A város nem tudja kihasználni az elérhető forrásokat

Alacsony Nagy


Az állami támogatások aránya csökken, de a kötelezően ellátandó feladatok száma nő

Alacsony Nagy


20. táblázat



Jogi kockázat

Jogszabályi változások, melyek hatással vannak a projektek költségvetésére

Közepes Nagy

Pályázati, valamint ha szükséges saját tartalék igénybevételi a jogszabályi változásokból eredő negatív költségvetési hatások kezelésére.

Intézményi kockázat


163



Tervezett üzemeltetői struktúra változása

Alacsony Nagy Partnerséggel, együttműködéssel az új üzemeltetői struktúrához való alkalmazkodás.

Az épületben keletkezett károk

Alacsony Alacsony

Az önkormányzat körültekintő tervezés során ezen kockázatokból eredő negatív hatásokat kiküszöbölheti, így ezek a tényezők elhanyagolhatóak.

Társadalmi kockázat

Az önkormányzat tevékenységeivel kapcsolatos lakossági ellenállás

Alacsony Nagy

Kommunikációs tevékenységgel, az együttműködő partnerek igénybevételével a lakosság ellenállása csökkenthető, idővel pedig az eredmények láttán az elfogadottság is nő.

A lakosságot célzó programokon csak igen kevesen vesznek részt

Alacsony Nagy A kommunikációs eszközök és tevékenység maximális kihasználása.

Szakmai kockázat

Nem sikerül megfelelő humánerőforrás-bázist biztosítani.

Alacsony Nagy

Szoros együttműködés kialakítása a megyei és helyi intézményekkel, munkaügyi központokkal, képzési intézményekkel.

Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági kockázatok

A támogatási előlegek lehívását bizonyos tényezők akadályozzák

Alacsony Nagy Az önkormányzat az esetleges finanszírozási problémák megoldására tartalékot képez.

A támogatási részletek lehívása nehézkes, sok időt vesz igénybe

Közepes Nagy Az önkormányzat az esetleges finanszírozási problémák megoldására tartalékot képez.

Abszorpciós képesség alacsony voltából adódó kockázatok

Több projekt párhuzamos futása következtében jelentkező finanszírozási problémák

Közepes Nagy

Az önkormányzat az esetleges finanszírozási problémák megoldására tartalékot képez. Megfelelő menedzsmentstruktúra kialakításával a kockázat kezelhető.

21. táblázat


164


Indikátor típusa


gyakorisága




évente



évente



évente



A foglalkoztatás növekedése a támogatott vállalkozásoknál

növekedés eredmény fő

KSH/ Munkaügyi Központ/ Kedvezményezetti adatszolgáltatás

évente

Foglalkoztatottak száma (15-64 éves) a közszféra adatai nélkül

növekedés eredmény ezer fő kedvezményezetti adatszolgáltatás

évente

Támogatásban részesülő vállalkozások

növekedés eredmény vállalkozás száma kedvezményezetti adatszolgáltatás

évente


165


Indikátor típusa


gyakorisága

száma

KKV-k által előállított bruttó hozzáadott érték növekedése

növekedés hatás e Ft kedvezményezetti adatszolgáltatás

évente



évente



évente



évente



növekedés eredmény m kedvezményezetti adatszolgáltatás

évente

A fejlesztés nyomán újonnan kialakított közösségi szolgáltatások száma a projektek által érintett területeken


évente


166


Indikátor típusa


gyakorisága



évente

A közösségi, szabadidős közszolgáltatást nyújtó terekkel és létesítményekkel való lakossági elégedettség

növekedés eredmény % kedvezményezetti adatszolgáltatás

évente

Városi környezetben épített vagy helyreállított köz- vagy kereskedelmi épületek


évente

Kialakított parkolók száma


évente




évente

A fejlesztés eredményeképpen megújuló energia


évente


167


Indikátor típusa


gyakorisága

használatát bevezető intézmények száma



évente

Fejlesztésbe bevont épületek száma


évente

Új szolgáltatások beindítása


évente



növekedés output m kedvezményezetti adatszolgáltatás

évente

Elégedettség a település környezeti minőségével


évente



évente

Megújult zöldfelületek nagysága


évente

Újonnan kialakított zöldfelületek nagysága


évente

Létrehozott növekedés output m2 kedvezményezetti évente


168


Indikátor típusa


gyakorisága

közösségi hasznos nettó alapterület nagysága

adatszolgáltatás

Zöldfelületek arányának növelése

növekedés output % kedvezményezetti adatszolgáltatás

évente

Megújult/fejlesztett közösségi hasznos nettó alapterület nagysága


évente


A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken látogatások várható számának növekedése

növekedés eredmény látogatás/év KSH kedvezményezetti adatszolgáltatás

évente

Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma (külföld+belföld)


évente

Újonnan kialakított növekedés eredmény db kedvezményezetti évente


169


Indikátor típusa


gyakorisága

turisztikai attrakciók száma

adatszolgáltatás

Fejlesztésbe bevont épület nagysága


évente



évente

Vízpart mentél kialakított zöldterületek nagysága


évente


Szemléletváltásba bevont személyek száma


évente

Képzési programokba bevontak száma


évente



évente



évente



évente

Az egy adófizetőre növekedés eredmény Ft KSH évente


170


Indikátor típusa


gyakorisága

jutó személyi jövedelemadót-alapot képező jövedelem

22. táblázat


171

STRATÉGIAI CÉLOK ÉS KÖZÉPTÁVÚ CÉLKITŰZÉSEK


1. ábra

3. ÁBRÁK


Időtáv: 15-20 év


Időtáv: 7-8 év


Időtáv: 7-8 év


Időtáv: 7-8 év


Időtáv: 7-8 év


Időtáv: 7-8 év


Időtáv: 7-8 év


172


2. ábra

ÉSZAKI VÁROSRÉSZ - IPARTERÜLETEK 8. A térség felzárkózásának elősegítése, jól működő, korszerű környezetbarát ipari létesítmények létrehozása, az Ipari Park fejlesztése, bővítése 9. Barnamezős területek további rehabilitációja 10. Megújuló energiaforrások használatának bevezetése az ipari területeken belül 11. Vállalkozások letelepítésének segítése, támogatási programokkal és egyéb akciókkal 12. Vállalkozások és befektetők megnyerése az új, vonzóbb települési arculattal és fejlett Ipari Parkkal 13. Képzési, oktatási programok megvalósítása, a gazdasági szereplők munkaerőigényének kiszolgálása érdekében 14. A városrész közlekedési hálózatának

rendezése, a gyűjtőút hálózatának megteremtése,

tehermentesítését szolgáló elkerülő út kiépítése, a

hiányzó utak megépítése, parkolás kérdésének

megoldása




173

Az Északi Városrész - Iparterületek területi céljai és a Középtávú Városi (Tematikus) Célok kapcsolatát az alábbi ábra szemlélteti:

3. ábra



4. Vállalkozások letelepítésének segítése, támogatási programokkal és egyéb akciókkal




5. Vállalkozások és befektetők megnyerése az új, vonzóbb települési arculattal és fejlett Ipari Parkkal








TEMATIKUS CÉLOK

ÉSZAKI VÁROSRÉSZ -

IPARTERÜLETEK - TERÜLETI CÉLJAI


174

A Déli Városrész - Belváros területi céljai és a Középtávú Városi (Tematikus) Célok kapcsolatát az alábbi ábra szemlélteti:

4. ábra

1. A település új központi funkcióiból következő intézményi háttér megteremtése, a térségi szerepkör erősítése, épületek külső és belső megújítása

2. Új közintézmények helyének kijelölése, a már meglévő közösségi és közcélú intézmények fejlesztése (oktatási, nevelési, szociális, egészségügyi intézmények)

4. Vendéglátóhelyek, szálláshelyek fejlesztése, a helyi idegenforgalom erősítése


6. Szegregációs folyamatok megállítása, romáknak szóló felzárkóztatási programok indítása

7. Foglalkoztatási programok megvalósítása

5. A közterületek felújítása, infrastrukturális fejlesztése, közpark kialakítása az új városközpontban, összefüggő fasorok, illetve zöldterületek létesítése








TEMATIKUS CÉLOK

DÉLI VÁROSRÉSZ - BELVÁROS -

TERÜLETI CÉLJAI


9. Feltáratlan kertbelsők intenzív beépítésében rejlő lehetőségek kihasználása


175

A Külterületek területi céljai és a Középtávú Városi (Tematikus) Célok kapcsolatát az alábbi ábra szemlélteti:

1. Jelenleg külterületen levő telkek belterületbe vonása új lakóterületek, illetve a meglévő üdülőterületek infrastrukturális fejlesztése céljából

2. A külterületeken turisztikai célú fejlesztések megvalósítása (Apátság és Gyári tó)

3. Infrastrukturális fejlesztések








TEMATIKUS CÉLOK

KÜLTERÜLETEK - TERÜLETI CÉLJAI

4. Az Apátság, illetve a Gyári-tó környékén, összefüggő fasorok, illetve zöldterületek létesítése

5. ábra


176

6. ábra

A GAZDASÁGI PROGRAMBAN

MEGHATÁROZOTT STRATÉGIAI

FEJLESZTÉSI CÉLOK: I Munkahelyteremtés, foglalkoztatás elősegítése

Ipari Park

II. Településfejlesztés, közszolgáltatások biztosítása, színvonalának javítása

Közlekedés

Terek, parkok, parkolás

Közműfejlesztések

Önkormányzati ingatlanok

Egészségügy

Szociális ellátás

Idegenforgalom

III. A helyi adópolitika

AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁBAN

MEGHATÁROZOTT STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK

(TEMATIKUS CÉLOK):

I. A város gazdasági potenciáljának erősítése, versenyképesség javítása, munkahelyteremtés II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése III. Meglévő humánszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatások beindítása IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése V. A helyi idegenforgalmi és a turisztikai potenciál fejlesztése VI. Esélyegyenlőség: roma integráció, a nők foglalkoztatásának és esélyegyenlőségének javítása


177

7. ábra

Jövőkép: „Bélapátfalva, mint a mikrotérség kiemelkedő ipari vonzerővel rendelkező és a

mikrotérség meghatározó közszolgáltató települése. ”

SWOT: Erősségek – Gyengeségek – Lehetőségek – Veszélyek

STRATÉGIAI (KÖZÉPTÁVÚ TEMATIKUS) CÉLOK 6 db tematikus cél került meghatározásra

Akcióterületi projektek

Hálózatos projektek

Horizontális projektek

Egyéb projektek

VÁROSRÉSZI - TERÜLETI CÉLOK 3 db VÁROSRÉSZ került meghatározásra


178

Jövőkép – tematikus célok – városrészi célok összefüggései










ÉSZAKI VÁROSRÉSZ - IPARTERÜLETEK 8. A térség felzárkózásának elősegítése, jól működő, korszerű környezetbarát ipari létesítmények létrehozása, az Ipari Park fejlesztése, bővítése 9. Barnamezős területek további rehabilitációja 10. Megújuló energiaforrások használatának bevezetése az ipari területeken belül 11. Vállalkozások letelepítésének segítése, támogatási programokkal és egyéb akciókkal 12. Vállalkozások és befektetők megnyerése az új, vonzóbb települési arculattal és fejlett Ipari Parkkal 13. Képzési, oktatási programok megvalósítása, a gazdasági szereplők munkaerőigényének kiszolgálása érdekében 14. A városrész közlekedési hálózatának rendezése,

a gyűjtőút hálózatának megteremtése, tehermentesítését

szolgáló elkerülő út kiépítése, a hiányzó utak megépítése,

parkolás kérdésének megoldása



8. ábra

Integrált településfejlesztési stratégiaregio.hu/belapatfalva/45_ITS.pdf · 2017. 7. 13. · BÉLAPÁTFALVA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Külzetlap BELÜGYMINISZTÉRIUM

Documents