1 Gárdony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája II. STRATÉGIA BM JÓVÁHAGYÁSI VÁLTOZAT KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 „Közép-Dunántúli Operatív Program – Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban – Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása”
91
Embed
Gárdony Város Integrált Településfejlesztési StratégiájaRDONY város... · A békés kisvároshoz illő könnyűipar (gyümölcs, szőlő és zöldség) részben már működik
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
1
Gárdony Város Integrált Településfejlesztési
Stratégiája
II. STRATÉGIA BM JÓVÁHAGYÁSI VÁLTOZAT
KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002
„Közép-Dunántúli Operatív Program – Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban – Integrált
Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása”
Készült: a Belügyminisztérium megbízásából a KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 sz. projekt keretében
Készítette: KD-ITS KONZORCIUM
Konzorciumvezető: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt.
A konzorcium tagjai: Ex Ante Tanácsadó Iroda Kft.
Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Kft. (LTK)
MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt.
PESTTERV Pest megyei Terület-, Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft.
TRENECON COWI Tanácsadó és Tervező Kft.
VÁROS-TEAMPANNON Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
Gárdony – Budapest – Székesfehérvár, 2015. augusztus
Az ITS a jövőkép és az átfogó célok elérése érdekében hat középtávú városi célt határoz meg:
Helyi kis- és középvállalkozások bővítése, együttműködése, helyi termékek támogatása,
A szelíd (egészség-, aktív-, kulturális-, öko- és falusi) turizmushoz kapcsolódó szolgáltatás és
szálláshelykínálat bővítése,
Hangulatos és minőségi települési környezet megvalósítása,
Ökovárossá válás,
A növekvő lakosszám megtartása, az erős civil aktivitás és a települési szolidaritás megőrzése,
fiatalok helyben tartása,
Járásközpont-szerep megerősítése.
Gárdony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Középtávú célok és azok összefüggései
11
HELYI KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK BŐVÍTÉSE, EGYÜTTMŰKÖDÉSE, HELYI TERMÉKEK TÁMOGATÁSA
A gárdonyi lakosság jelentős része Budapestre és Székesfehérvárra ingázik, ami a tóparti helyzet
szezonális volta és a még gyenge kis- és középvállalkozói réteg miatt alakult ki. A város célja lenne a
lakosság helyben foglalkoztatottságának növelése, melyet egyrészről vállalkozások indulásához és
működtetéséhez megfelelő szakmai és egyéb segítséget nyújtásával, másrészt a megfelelő telephely
kialakításával lehetséges. Vállalkozások helyzetén javíthatna az összefogás, szövetkezés is, ehhez
azonban még nincs megfelelő koordináció, elérhető fórum, ahol a vállalkozások összefoghatnak. A
vállalkozások együttműködése a kezdő - és működési tőke közösségi, vagy a már prosperáló cégek
által nyújtott finanszírozás által is elképzelhető, valamint gazdasági érdekképviselet kialakítása is
támogatandó.
A helyi vállalkozások másik lehetséges együttműködése a helyben termesztett nyers és feldolgozott
mezőgazdasági termékek helyi vendéglátó ipari felhasználása, amely szintén megfelelő összefogást,
koordinációt igényel.
Gárdony régmúlt mezőgazdasági sikerei után feléledőben van a mezőgazdaság. Több jól működő,
sikeres vállalkozás alakult, azonban a gyümölcs- és zöldség termesztésnek még vannak kihasználatlan
lehetőségei, ezért a mezőgazdasági termelés diverzifikálása támogatandó.
A már meglévő és a leendő mezőgazdasági termékek piacra jutása még nem megoldott.
A nagy hozzáadott értéket képviselő gyümölcs- és zöldségfeldolgozás, valamint a magas minőségű,
egyedi helyi és ökotermékek előállításának fejlesztésén kívül további lehetőségeket rejt a város a
turisztikai szolgáltató vállalkozások számára is.
Gárdonyra hagyományosan nem jellemző az ipari termelés, de kis léptékű ipari létesítmények
elhelyezésére a dinnyési ipari park és az Agárd határában megvalósítandó vállalkozási zóna teremt
lehetőséget, valamint új iparterületek kijelölése lesz lehetséges a főúti elkerülő megépülése esetén.
A SZELÍD (EGÉSZSÉG-, AKTÍV-, KULTURÁLIS-, ÖKO- ÉS FALUSI) TURIZMUSHOZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁS ÉS
SZÁLLÁSHELYKÍNÁLAT BŐVÍTÉSE
Gárdony életében sajátos tóparti helyzetéből adódóan a turizmus természetesen jelentős szerepet
játszik. A turizmus fejlesztését a város a tó és a térség léptékének megfelelően, a környezet- és
természetvédelem érdekeit szem előtt tartva képzeli el, így a szelíd turizmus formáknak ad teret és a
szállásfejlesztésben is a minőségi, családias, 20-30 fős fogadóhelyek kialakítását preferálja. A tóhoz
köthető turizmus szezonális jellege azonban problémákat okoz, így azok enyhítésére a turizmus más
ágait is fejleszteni szükséges.
A szelíd turizmus több fajtájára már ma van lehetőség: mindhárom településrészen megtalálhatók a
kulturális turizmus eseményei, Dinnyésen ezen felül az ökoturizmus, Agárdon és Gárdonyban a
kerékpáros- és a vízi turizmus, Agárdon ezen kívül még az egészségturizmus egyes lehetőségei
adottak. Felsoroltakban, a konferenciaturizmusban és a dinnyési falusi turizmusban további
potenciálok találhatók.
Gárdony meglehetősen gazdag rendezvénynaptárral rendelkezik, így a gárdonyi
fesztiválhagyományok megfelelő alapot és tapasztalatot adnak egy évente hagyományosan
Gárdony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Középtávú célok és azok összefüggései
12
megrendezésre kerülő hosszabb és a Velencei-tó térségének - a járásnak - településeivel
megrendezendő közös rendezvénynek is.
A ’60-as, ’70-es években kiépített mára már korszerűtlenné vált tóparti idegenforgalmi infrastruktúra
átalakítása is szükséges, az így kialakuló turisztikai vonzerő megállíthatja a vendégszám csökkenését.
A Velencei-tó szezonális turizmusa mellett a Gyógy-és Termálfürdő egész éves kikapcsolódást nyújt,
és szolgáltatásainak további bővítésére igény mutatkozik, amihez a megfelelő terület rendelkezésre is
áll.
A szelíd turizmus formáinak fejlesztése és a turisztikai kínálatbővítés érdekében a környező
településekkel (a velencei-tavi településeken kívül főként Székesfehérvárral) való összefogás és a
termékek csomagba rendezése, tematikus kiajánlása, marketingjére informatikai rendszer
létrehozása is további fejlesztési lehetőség.
HANGULATOS ÉS MINŐSÉGI TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET MEGVALÓSÍTÁSA
Gárdony vonzó kisváros, amit a betelepülők jelentős száma is bizonyít. Vonzó voltát a közeli
nagyvárosokon (Budapest, Székesfehérvár), a jó elérhetőségi viszonyain (M7) kívül a tó jelenléte is
emeli (Velence lakossága is hasonló mértékben növekszik, de Martonvásáré csak kisebb mértékben).
A település meglévő értékeinek - természeti és épített örökségének, valamint településszerkezetének
- megőrzése mellett egységes településkép és különböző funkciójú, karakteres településközpontok
kialakítása, közösségi terek és zöldfelületek értékközpontú fejlesztése szükséges. A vonzó
településkép nemcsak az ideköltözni és az itt lakók számára, hanem az idelátogatók is élhető
környezetet biztosít, így a település megtarthatja, növelheti népességét.
A part, a vasút alatti terület, a főút és vasút közötti terület, és a főúton túli sáv összekötése, a
biztonságos közlekedési átvezetések megoldása is jelentősen javítaná a hangulatos város kialakítását.
A tó körüli kerékpárút megépülése jelentős lépés volt város kerékpárúthálózatának fejlesztésében,
azonban a jelentős kerékpáros forgalommal bíró településen a kapcsolódó városi kerékpárútvonalak
kiépítése még várat magára. Az élhető, ugyanakkor turisztikailag vonzó települési környezet további
fejlesztésére lesz lehetőség, amikor nagytávban a 7. sz. főút Velencével közös elkerülő útja kiépül, és
így a várost forgalmával kettészelő főút városi főúttá fog szelídülni.
A város kiépülését a múlt század első felében felfutó fürdő turizmusnak köszönheti, ami a '70-es, '80-
as évekre tömegturizmussá fejlődött. A tömegek kiszolgálására kiépült parti infrastruktúra sem
esztétikailag, és sem funkciójában nem állja meg már helyét, azonban forráshiány miatt csak kis
részben fejlődött, még nem valósult meg a parti sáv európai színvonalú kialakítása. A vonzó part
kialakítása megállíthatná a nyaraló turizmus csökkenését. A Velencei-tó egész kiépített partfalának -
rossz állapota miatt - rekonstrukciója elkerülhetetlen lesz rövid időn belül, ami azonban meghaladja a
város kompetenciáját és erejét, állami beavatkozásra lesz szükség.
A leromlott állapotú infrastruktúra jelentősen rontja a település imázsát, ezért a használaton kívüli
vagy rossz minőségű üdülők vagy területük a település és a Velencei-tó léptékének megfelelő
hasznosítása, valamint a belterületi csapadékelvezetés megoldása szükséges.
Gárdony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Középtávú célok és azok összefüggései
13
ÖKOVÁROSSÁ VÁLÁS
Gárdony már hét éve elkötelezte magát az energiatakarékosság mellett, aminek kézzel fogható
bizonyítéka a termálvíz potenciálra épülő energiahatékonyság bevezetése és a napenergia
hasznosítása a település intézményeiben, valamint számos önkormányzati intézmény elsősorban
energetikai felújítása. A város az intézményeiben bevezetendő további intézkedések mellett egyéb
épületek (lakossági, vállalkozási) esetében is tervezi az energiatakarékosság ösztönzését, valamint
további lehetőségeket keres a zöldhulladék- és a használt termálvíz hasznosítása terén. A település
ökostrandja is hozzájárul a törekvések elősegítéséhez.
A tervezett önkormányzati beruházások esetében kiemelt figyelmet kap az energiahatékonyság,
többek között a felépítendő létesítmények fűtése a termálvízre épül.
A NÖVEKVŐ LAKOSSZÁM MEGTARTÁSA, AZ ERŐS CIVIL AKTIVITÁS ÉS A TELEPÜLÉSI SZOLIDARITÁS MEGŐRZÉSE,
FIATALOK HELYBEN TARTÁSA
Gárdony népessége az országos és megyei tendenciákkal ellentétben növekszik. A növekvő népesség
főként fiatal családokból és nyugdíjasokból áll. A betelepülők és a felnövő fiatalok Gárdonyban
tartásához a város mielőbbi lépéseket tervez, ezért a cél elérését az oktatás, a kulturális és sportolási
lehetőségek fejlesztésével, az civil kezdeményezések támogatásával és a további betelepülők - a
kisvárosi méret megtartása mellett lehetséges - fogadásával képzeli el.
A színvonalas oktatást nyújtó, térségi szereppel is bíró Chernel István Általános Iskola, Gimnázium és
Alapfokú Művészeti Iskolában a képzés színvonalának megtartása, fejlesztése a meglevő képzések
mellett további a város profiljába illeszkedő szak- és sportképzések, az esti, illetve nyári időszakokban
nyelvi és felnőttképzések indításával tervezett.
Az átlagosnál több és jóval aktívabb civil szervezet megléte jelentősen hozzájárult a település
társadalmának közösségé válásához, aminek megőrzése és további fejlesztése a továbbiakban is
szükséges.
Az összehangoltan együttműködő kulturális intézmények rendezvényei és a város területén
kialakított nívós sportolási lehetőségek további fejlesztése is hozzájárul a település sokszínűségéhez.
JÁRÁSKÖZPONT SZEREP MEGERŐSÍTÉSE
Gárdony térségi intézményei a járásközponti szerep által adott Járási Hivatalon kívül a gyámhivatal,
és a rendőrkapitányság, azonban a város egyéb - oktatási, egészségügyi - szolgáltatásit is igényben
veszik a környező települések. Mind a város, mind térsége számára azonban fontos lenne az
egészségügyi, a szociális és az oktatási lehetőségek bővítése, valamint a velencei-tavi marketing
környező településekkel (nagyobb térségek összefogásának lehetősége esetén Székesfehérvárral)
együtt történő megoldása.
A későbbiekben járásközponti szerep kiterjeszthető a természet- és környezetvédelmi feladatokra, a
területhasználatra, az infrastruktúrafejlesztésre, a kultúra, sport, rekreáció fejlesztési céljainak
összehangolására is.
Gárdony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Középtávú célok és azok összefüggései
14
1.1.-1. táblázat: Gárdony középtávú célrendszere
JÖVŐKÉP
A Velencei-tó családbarát, aktív, közösségben gondolkodó, hangulatos és békés fővárosa
Átfogó célok
Összefogás a helyi vállalkozások segítésére, a helyi termékek pártolására és a Velencei-tavi turizmus szelíd fejlesztésére Minőségi és élhető kisváros kialakítása a növekvő népesség és a helyi közösség megtartása érdekében
Nagyon jelentős lépés lenne a kulcsprojektként meghatározott Napsugár Part fejlesztése, de a part
egyéb részei sem hanyagolható el. Így szükséges az akcióterületen található jelenleg használaton
kívüli hajóállomás, egyre ritkábban látogatott csónakkikötő és a SportBeach strand alig használt
nyugati szeglete hasznosítása is.
A hajóállomás területére - a hajókikötés lehetőségének megtartása mellett - hangulatos ifjúsági
közösségi építmény, a csónakkikötő helyére - a Nautisba is új réteget vonzó - vitorlás és
kishajókikötő, a strand területén vízisport panzió megvalósítása tervezett.
Gárdony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája A megvalósítást szolgáló beavatkozások
23
4. akcióterület: A4. Agárdi Fürdő és környéke
Az akcióterület magában foglalja Agárdon a Termálfürdő körüli turisztikai területet. A terület első
turisztikai attrakciója a Gyógy-és Termálfürdő megépítése volt 1984-ben. A Fürdő fejlesztése szinte
folyamatosan történik azóta: 2005-ben átépítették, 2012-ben a wellness-részleg fejlesztése történt.
Szomszédságában színvonalas kemping is kialakításra került.
A terület másik jelentős célpontja szép példája a kihasználatlan és leromlott állapotú területek
turisztikai gócponttá alakításának: a volt romos magtárat és rossz állapotú Gárdonyi Géza szülőházat
magában foglaló terület és környezete utóbbi 8 évben történt fejlesztése. A szülőház felújítása után a
magtár Velencei-tavi Galériává alakítása és a Rönkvár megvalósítását, majd az író szobrának és a
Fejér megyei hírességek domborműveinek elhelyezés zajlott.
További attrakció az európai hírű Agárdi Pálinkafőzde, ami vendéglőjével, mintaboltjával várja a
látogatókat és kertjében vonzó rendezvényeket is tart.
Az akcióterületen - a volt Nádasdy-kastély területén - található az Ország első - Sándor Károlyról
elnevezett - labdarúgó akadémiája is, azonban a kastélypark nem látogatható, hiszen magántulajdon.
Fenti turisztikai vonzerőkön kívül is rejt még magában lehetőséget a terület, ami további fejlesztések
által komplex turisztikai központtá válhat.
A Fürdő szolgáltatásait jelentősen bővítené a helyben megoldható szállás lehetősége, és egy uszoda
(tanuszoda) kialakítása. Előbbi két kialakításában és funkciójában is különböző szálláslehetőség
kialakításával tervezett. Utóbbi általános igényként is jelentkezik, hiszen a legközelebbi uszoda
Székesfehérváron található.
A terület további turisztikai fejlesztésére ad lehetőséget a Fürdő melletti erdős, ligetes rész, ahol a
zöldfelület megtartása mellett igényes szabadidő park alakítható ki.
Gárdony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája A megvalósítást szolgáló beavatkozások
24
2.3 AZ EGYES AKCIÓTERÜLETEKEN MEGVALÓSÍTÁSRA KERÜLŐ FEJLESZTÉSEK
Az előző fejezetben kijelölt akcióterületeken tervezett beavatkozások az akcióterületi projektek,
amelyek megvalósításával az adott akcióterületre vonatkozó célok elérhetők, és melyeket az
önkormányzat és partnerei az akcióterületen az elkövetkezendő években elvégeznek vagy terveznek
elvégezni az akcióterület fizikai, társadalmi-gazdasági és környezeti megújítása érdekében.
Az akcióterületi projektek segítik más - az akcióterületen lévő - projekt megvalósulását, illetve
hatásának kiteljesedését, az akcióterület számára megfogalmazott cél érdekében kerülnek
megvalósításra, volumenük, így várható hatásuk is akkora, hogy érzékelhető változást idéznek elő az
akcióterületen. Az ITS-ben megjelenítendő projektek a településfejlesztési tervezés jelenlegi
fázisában csak indikatív jellegűek.
Gárdonyban az akcióterületi projektek segítik az egyes településrészek funkciójának megfelelő
karakteres kialakítását.
Akcióterületi projektek:
A1. Gárdonyi városközpont
A1.1. Gárdonyi Polgármesteri Hivatal korszerűsítése A1.2. Polgármesteri Hivatal parkolójának fejújítása A1.3. Helyi védett épületek hasznosítása A1.4. Városközpontok közötti kerékpárút kiépítése A1.5. Gárdonyi Általános Iskola energetikai felújítása A1.6. Panelházak felújítása A1.7. Központi Park kialakítása A1.8. Tojásmúzeum
A2. Agárdi új városközpont
A2.1. Agárdi városközpont rehabilitációja A2.2. Agárdi sportcsarnok megépítése A2.3. Chernel park közösségi tér kialakítása A2.4. Tókincse- térségi bölcsődeközpont Agárdon A2.5. Inkubátorház létesítése Agárdon A2.6. Lakóházak építése A2.7. Szálláshelyek kialakítása
A3. Gárdonyi tópart
A3.1. Tóparti ifjúsági közösségi tér megvalósítása A3.2. Vízisport panzió megépítése A3.3. Vitorlás és jachtkikötő
A4. Agárdi Fürdő és környéke
A4.1. Gyógyászati- és sportszálló a Termálfürdőhöz kapcsolódóan A4.2. Apartmanhotel a Termálfürdőhöz kapcsolódóan A4.3. Agárdi Gyógy- és Termálfürdő bővítése tanmedencével és sportmedencével A4.4. Kalandpark A4.5. A Fürdő wellness szolgáltatásainak fejlesztése
Gárdony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája A megvalósítást szolgáló beavatkozások
25
A1. Gárdonyi városközpont akcióterület projektjei
A projekt címe A1.1. Gárdonyi Polgármesteri Hivatal korszerűsítése
A projekt indokoltsága, szükségesség
A Polgármesteri és a Járási Hivatalnak otthont adó lapostetős panelépület a mai
kor követelményeinek sem felszereltségében, sem kialakításában, sem
küllemében nem felel meg. A Gárdony központjában, a forgalmas főút és a
vasútállomás mellett fekvő épület és környezetének fejlesztése településképi
szempontból is fontos, de a város energiatakarékosság melletti elkötelezettsége
miatt a hivatal energetikai felújítása még jelentősebb előrelépés. A Hivatal tetején
már elhelyezett napelemekkel megkezdett energetikai fejlesztés folytatása
korszerű, a Hivatal belső átalakítása pedig ügyfélbarát és hatékony intézmény
kialakításához vezet.
A projekt elmaradása esetén a lehangoló látványú és korszerűtlen kialakítású
épület nem járul hozzá, hogy a járásközpont rangjának megfelelő környezetben,
hatékonyan láthassa el feladatait.
A projekt tartalma
A projekt keretében az épület teljes körű akadálymentesítése, hőszigetelése és
felújítása, ezen belül többek között lift és mozgáskorlátozott WC- k kiépítése,
valamint teljes körű homlokzat- és nyílászáró csere történik.
A projekt célja, elvárt eredmények
A Hivatal felújításával a megkezdett energetikai fejlesztéssel együtt jelentős
energiamegtakarítást eredményez, így az Önkormányzat számára
kiadáscsökkentés várható. A Hivatal belső átalakítása hozzájárul a járásközponti
szerephez méltó hatékony, akadálymentes, ügyfélbarát ügyintézéshez. A
megújuló épület látványa segíti a vonzó településkép kialakulását.
Az épület küllemének megújulása révén a "Hangulatos és minőségi települési
környezet megvalósítása", az energiahatékony megoldások alkalmazása által az
"Ökovárossá válás", a Járási Hivatalt is magába foglaló épület hatékony
ügyintézést lehetővé tevő új kialakítása végett a "Járásközpont-szerep
megerősítése" középtávú városi célt szolgálja.
Output indikátor felújított Polgármesteri Hivatal
Projektgazda Gárdony Város Önkormányzata
Partnerek, érintettek
A projekt megvalósításában a helyi építőipari és gépészeti vállalkozásoknak juthat
szerep.
Előkészítettség Projektkezdeményezés: építési engedéllyel rendelkezik.
Szinergiák
A projekt a stratégia egyéb energiatakarékossági projektjével (A1.5., A1.6., H6.,
E4., részben: A1.3., A2.2., A2.4., A2.5.) együtt jelentős energia megtakarítást, az
akcióterület egyéb projektjeivel (A1.2., A1.3., A1.5., A1.6., A1.7.) együtt Gárdony
Szinergiák Az Agárdi Gyógy- és Termálfürdő egyéb fejlesztéseivel (A4.1., A4.2., A4.5.) együtt
nemcsak a megyében, hanem az országban egyedülálló fürdőkomplexum jöhet
létre.
Költségigény 500 mFt (TAO)
Ütemezés 2021.
A projekt címe A4.4. Kalandpark
A projekt indokoltsága, szükségesség
Gárdony egy családbarát kisváros megvalósítására törekszik, ezért fejlesztéseinek
egy jelentős része a kis- és nagygyerekes családok, gyerekek, ifjak érdekében
történik. A Rönkvár megépülte is fenti gondolatok jegyében történt, de a város
tartogat még lehetőségeket. A fejlesztéseket nemcsak a településen lakók élvezik,
hanem a jelentős számú - főként családos - turista is.
A projekt megvalósulása bővíti a négyévszakos turizmus lehetőségeit is.
A projekt tartalma Az Agárdi Gyógy- és Termálfürdő szomszédságában található fás területen erdei
drótkötélpályákból álló kalandpark létrehozása.
A projekt célja, elvárt eredmények
A park a szabadidő egészséges eltöltését segíti, így "A növekvő lakosszám
megtartása, az erős civil aktivitás és a települési szolidaritás megőrzése, fiatalok
helyben tartása" és "A szelíd (egészség-, aktív-, kulturális-, öko- és falusi)
turizmushoz kapcsolódó szolgáltatás és szálláshelykínálat bővítése" középtávú
városi célok megvalósulását támogatja.
Output indikátor 1 db kalandpark
Projektgazda Gárdony Város Önkormányzata
Partnerek, érintettek
Vállalkozás
Előkészítettség Projektötlet: nincsenek tervei.
Szinergiák A már megvalósult fejlesztésekkel és az akcióterület egyéb projektjeivel (A4.1.,
A4.2, A4.3., A4.5.) együtt minden igényt (kulturális, sport, egyészség) kielégítő
turisztikai központ jön létre.
Költségigény 70 mFt
Ütemezés 2017.
Gárdony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája A megvalósítást szolgáló beavatkozások
41
A projekt címe A4.5. A Fürdő wellness szolgáltatásainak fejlesztése
A projekt indokoltsága, szükségesség
Az Agárdi Gyógy- és Termálfürdő Fejér megye legnépszerűbb fürdője, megléte
enyhíti a tavi turizmus szezonális jellegéből adódó turisztikai problémákat. Az
önkormányzat tulajdonában lévő társaság által üzemeltetett 30 éves fürdő
fejlesztésére több alkalommal is sor került (átépítették, wellness részleggel
gazdagodott, kültéri medence épült, kemping csatlakozott, gyerekfürdő-
paradicsom valósult meg), azonban a rendelkezésre álló terület további fejlesztési
lehetőségeket rejt magában.
A projekt tartalma A Fürdő területén felnőttek részére élménymedencék és csúszdapark kialakítása.
A projekt célja, elvárt eredmények
A projekt gazdagítja a település turisztikai kínálatát, így hozzájárul a "A szelíd
(egészség-, aktív-, kulturális-, öko- és falusi) turizmushoz kapcsolódó szolgáltatás
és szálláshelykínálat bővítése" középtávú városi cél megvalósulásához.
Output indikátor élménymedencék
1 db csúszdapark
Projektgazda Gárdony Város Önkormányzata
Partnerek, érintettek
Agárdi Gyógy- és Termálfürdő Zrt.
Előkészítettség Projektötlet: nincsenek tervei.
Szinergiák Az Agárdi Gyógy- és Termálfürdő egyéb fejlesztéseivel (A4.1., A4.2., A4.5.) együtt
nemcsak a megyében, hanem az országban egyedülálló fürdőkomplexum jöhet
létre.
A már megvalósult fejlesztésekkel és az akcióterület egyéb projektjeivel (A4.1.,
A4.2, A4.3.) együtt minden igényt (kulturális, sport, egyészség) kielégítő turisztikai
központ jön létre.
Költségigény 500 mFt
Ütemezés 2017.
Gárdony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája A megvalósítást szolgáló beavatkozások
42
2.4 AZ AKCIÓTERÜLETEKEN KÍVÜLI FEJLESZTÉSEK
A kulcsprojekten és akcióterületi projekteken kívül az ITS hálózatos és egyéb projekteket is
meghatározhat.
A hálózatos projektek több, egymáshoz kapcsolódó, azonos jellegű projektelemből állnak, a város
egészére vagy annak jelentős részére kiterjednek, és a projektelemek egy együttműködő rendszer
elemeit képezik. Gárdony esetében a hálózatos projektek egyrészt a helyi vállalkozások segítését,
másrészt a turisztikai szolgáltatásokat bővítik, harmadrészt az település infrastruktúrájának
fejlesztését szolgálják.
Hálózatos projektek:
H1. Vállalkozók képzése, tókörnyéki vállalkozói fórumok rendezése H2. Agárdi-Gárdonyi márkák bevezetése H3. Termelői piacok a déli parton H4. Velencei-tavi nyári forgatag H5. Velencei-tó környéki termékek megismertetése H6. Geotermikus rendszer bővítése H7. Felszíni vízelvezetés megoldása H8. Önkormányzati utak burkolása
Az egyéb projektek jellemzően pontszerűen jelentkező egyedi beavatkozások, amelyek Gárdonyban főként az oktatási fejlesztéseket, illetve infrastrukturális beruházásokat jelentenek.
Egyéb projektek:
E1. A Gimnázium képzéseinek fejlesztése E2. Felnőttképzések E3. Önkormányzati szociális bérlakások építése Gárdony határában E4. Agárdi Közösségi Ház energetikai felújítása E5. Mentálhigiénés szolgáltató és szociális központ E6. Gárdony, Kossuth utca felújítása E7. Szennyvízcsatornázás Agárd … részén
Gárdony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája A megvalósítást szolgáló beavatkozások
43
A projekt címe H1. Vállalkozók képzése, tókörnyéki vállalkozói fórumok rendezése
A projekt indokoltsága, szükségesség
Gárdonyra az egy főre jutó vállalkozások átlagosnál nagyobb száma jellemző,
amelyek ugyanakkor gazdasági súlyukat tekintve (foglalkoztatottak száma, bruttó
hozzáadott érték) elmaradnak a megyei és országos átlagtól, ezért a kis-és
középvállalkozások alapítása és működtetése támogatásra szorul.
A projekt megvalósulása hozzájárul a vállalkozás indításához, működtetéséhez,
együttműködéséhez szükséges ismeretek megszerzéséhez és a vállalkozások közti
kapcsolatfelvételhez.
A projekt tartalma Vállalkozói képzések szervezése, vállalkozói fórumok rendezése.
A projekt célja, elvárt eredmények
A projekt a meglévő vállalkozások megerősödését, ezzel a munkahelyek
megtartását, bővítését okozza, valamint növeli a vállalkozási kedvet új
vállalkozások beindításához. A középtávú városi célok közül közvetlenül a „Helyi
kis- és középvállalkozások bővülése, együttműködése, helyi termékek
támogatása” és „A szelíd (egészség-, aktív-, kulturális-, öko- és falusi) turizmushoz
kapcsolódó szolgáltatás és szálláshelykínálat bővítése” célokhoz járul hozzá, de
közvetve „A növekvő lakosszám megtartása, az erős civil aktivitás és a települési
szolidaritás megőrzése, fiatalok helyben tartása” cél elérését is támogatja.
Helyi kis- és középvállalkozások bővítése, együttműködése, helyi termékek támogatása
A2.5. Inkubátorház létesítése Agárdon
H1. Vállalkozók képzése, tókörnyéki vállalkozói fórumok rendezése H2. Agárdi-Gárdonyi márkák bevezetése H3. Termelői piacok a déli parton H5. Velencei-tó környéki termékek megismertetése
A szelíd (egészség, aktív-, kulturális-, öko- és falusi) turizmushoz kapcsolódó szolgáltatás és szálláshelykínálat bővítése
K1. Napsugár part
A1.8. Tojásmúzeum
A2.7. Szálláshelyek kialakítása
A3.2. Vízi sportpanzió megépítése A3.3. Vitorlás és jachtkikötő
A4.1. Gyógyászati- és sportszálló a Termálfürdőhöz kapcsolódóan A4.2. Apartmanhotel a Termálfürdőhöz kapcsolódóan A4.4. Kalandpark A4.5. A Fürdő wellness szolgáltatásainak fejlesztése
H4. Velencei-tavi nyári forgatag
Hangulatos és minőségi települési környezet megvalósítása
A1.2. Polgármesteri Hivatal parkolójának fejújítása A1.3. Helyi védett épületek hasznosítása A1.4. Városközpontok közötti kerékpárút kiépítése A1.7. Központi Park kialakítása
E3. Önkormányzati szociális bérlakások építése Gárdony határában E6. Gárdony, Kossuth utca felújítása kiépítése E7. Szennyvízcsatornázás Agárd …részén
Ökovárossá válás
A1.1.Gárdonyi Polgármesteri Hivatal korszerűsítése A1.5. Gárdonyi Általános Iskola energetikai felújítása A1.6. Panelházak felújítása
H6. Geotermikus rendszer bővítése
E4. Agárdi Közösségi Ház energetikai felújítása
A növekvő lakosszám megtartása, az erős civil aktivitás és a települési szolidaritás megőrzése, fiatalok helyben tartása
A2.3. Chernel park közösségi tér kialakítása
A3.1. Tóparti ifjúsági közösségi tér megvalósítása
A4.3. Agárdi Gyógy- és Termálfürdő bővítése tanmedencével és sportmedencével
E1. A Gimnázium képzéseinek fejlesztése E2. Felnőttképzések
Járásközpont szerep megerősítése
A2.4. Tókincse- térségi bölcsődeközpont Agárdon
E5. Mentálhigiénés szolgáltató és szociális központ
Gárdony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája A megvalósítást szolgáló beavatkozások
54
2.5 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓK VÁZLATOS PÉNZÜGYI TERVE ÉS ÜTEMEZÉSE
A projekttervezés jelenlegi fázisában csak a tervezett projektek forrásigényének reális nagyságrendi becslése és megvalósítása időzítésének legfeljebb fél
éves pontossággal való megbecsülése történhet.
2.5.-1. táblázat: Az integrált településfejlesztési stratégiákban megfogalmazott fejlesztések tervezett ütemezése
E3. Önkormányzati szociális bérlakások építése Gárdony határában
E4. Agárdi Közösségi Ház energetikai felújítása
E5. Mentálhigiénés szolgáltató és szociális központ
E6. Gárdony, Kossuth utca felújítása
E7. Szennyvízcsatornázás Agárd …részén
A beavatkozások ütemezését a rendelkezésre álló külső és belső források rendelkezésre állása befolyásolja. A táblázatban az ideális állapot került rögzítésre.
Gárdony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája A megvalósítást szolgáló beavatkozások
H6. Geotermikus rendszer bővítése 300 (TOP 3.) 300
H7. Felszíni vízelvezetés megoldása
H8. Önkormányzati utak burkolása 9*100=900 900
Egyéb projektek
E1. A Gimnázium képzéseinek fejlesztése 5 (EFOP 3.2.) 5
E2. Felnőttképzések 5 (GINOP 6.) 5
E3. Önkormányzati szociális bérlakások építése Gárdony határában
250 250
E4. Agárdi Közösségi Ház energetikai felújítása 60 (TOP 3.) 60
E5. Mentálhigiénés szolgáltató és szociális központ 100 (TOP 4.) 100
E6. Gárdony, Kossuth utca felújítása 190 190
E7. Szennyvízcsatornázás Agárd …részén 100
(KEHOP 3.)
100
Az ITS keretében megvalósítani tervezett projektek forrásigénye (mintegy 9,120 Mrd Ft) jelentősen meghaladja a tervezési időszakban külső forrásból
reálisan bevonható források mértékét, ami nem várható, hogy meghaladja az előző 7 éves ciklusban megítélt - 6,1 milliárd forint - támogatási összeget.
Mivel az elérhető külső források összetétele nem ismert, így az ITS külső forrásokból ténylegesen végrehajtásra kerülő beavatkozásai sem azonosíthatóak. Az
elérhető forrásokhoz kapcsolódó feltételek folyamatos figyelése, lehetőség szerinti alakítása és ez alapján a végrehajtandó projektek kiválasztása az ITS
menedzselésének részét képezi. A későbbiekben meghatározásra kerülő, elérhető külső források megismerése után határozható meg a legfontosabb
projektekre bevonandó önkormányzati és egyéb források szükséges mértéke.
Az ITS-ben meghatározott projektek megvalósítása várhatóan túlmutat a 2020. éven, a projektlista meghatározása a jelenleg látható, megvalósításra
tervezett összes projektből álló gyűjtemény, ami a későbbiekben gördülő rendszerben továbbvihető.
Gárdony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Anti-szegregációs program
58
3 ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM
A KSH a 2011. évi népszámlálási adatokból generált – a 314/2012. Kormányrendelet 10.
mellékletében meghatározott – szegregációs mutató mutatószám alapján lehatárolt szegregált vagy
szegregációval veszélyeztetett területek - ahogy az a Megalapozó munkarészben megállapításra
került - Gárdonyt nem érintik.
Gárdony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája A stratégia külső és belső összefüggései
59
4 A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI
4.1 KÜLSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK
Európa 2020 - Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája
Az Európa 2020 stratégia öt alapvető területen – foglalkoztatás, kutatás és innováció,
éghajlatváltozás és energia, oktatás, valamint a szegénység elleni küzdelem – tűzött ki 2020-ig
megvalósítandó uniós célokat. Az európai célokat figyelembe véve készültek el a hierarchia alsóbb
szintjén álló tervek, így az országos (OFTK) és a megyei területfejlesztési koncepciók.
Gárdony középtávú városi céljai a stratégiai hierarchiába illeszkedik, így az Európa 2020 stratégia
céljaival a következő kapcsolat rendszer mutatható ki:
Gárdony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája A stratégia külső és belső összefüggései
60
Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK)
Az országos célokat figyelembe véve készült el a Fejér megyei területfejlesztési koncepció, amihez
Gárdony középtávú városi céljai illeszkednek, így az OFTK specifikus céljaival a következő
kapcsolatrendszer mutatható ki:
Az OFTK számos irányelvet tartalmaz a városok fejlesztésére vonatkozóan, ami az ITS elkészítése
során figyelembe vételre került. A stratégia különösen koncentrált a város és várostérség fejlesztési
prioritásai és szempontjai (OFTK 3.1.4.1 fejezet) közül a következőkre:
" „A fenntartható és harmonikus város-vidék kapcsolat” prioritás fejlesztéspolitikai feladatai közül: A város és vonzáskörzetének szereplői közötti együttműködés ösztönzése. Központi városok belterületének vonzóvá tétele. A városokban található központi szolgáltatások hozzáférhetőségének biztosítása.
„Fenntartható és kompakt városszerkezet kialakítása” prioritás fejlesztéspolitikai feladatai közül: A többközpontúság kiépítése nagytérségi, és városszerkezeti szinten egyaránt. Fenntartható mobilitási viszonyok megteremtése a városon belüli és város körüli utazási szükséglet
mérséklése érdekében, A közlekedés racionalizálása és a fenntarthatóságának biztosítása, a környezetbarát alternatív közlekedési
eszközök fejlesztése A városi zöldterületek minőségi bővítése, a közparkok szolgáltatásainak és infrastruktúrájának megújítása,
hálózatba szervezése. A barnamezős területek (használaton kívüli ipari területek) előnyben részesítése a zöldmezős
beruházásokkal szemben.
„Az energiafüggőség csökkentése és a klímavédelem” prioritás fejlesztéspolitikai feladatai közül: Helyi szabályozások, adók, pénzügyi ösztönzők és beruházások alkalmazása városi klímavédelem
érdekében. A zöld és kék gazdaság céljainak és elveinek követése, valamint a lokális erőforrásokra épülő helyi
gazdaság erősítése. A klímabarát építészeti megoldások előnyben részesítésének támogatása. A környezetbarát és hatékony, energiatakarékos távfűtő rendszerek fejlesztése,
Gárdony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája A stratégia külső és belső összefüggései
61
„A demográfiai változások - a városi népességfogyás kezelése, a családok és a helyi közösségek megerősítése” prioritás fejlesztéspolitikai feladatai közül: Közösségfejlesztő kulturális és társadalmi programok megvalósítása. Gyermekjóléti és a családokat érintő oktatási, szociális és egészségügyi szolgáltatások biztosítása
megfelelő minőségben, kapacitásokkal és elérhető módon. Akadálymentes, családbarát környezet kialakítása, és a családbarát társadalmi környezet erősítése. Közösség- és társadalom-orientált városfejlesztés.
„A leromlott városrészek hanyatlásának megállítása, megelőzése” prioritás fejlesztéspolitikai feladatai közül: A fizikai környezet megújítása. Városrehabilitációs tevékenység hatékonyabb működtetése és új programok bevezetése, különösen:
fenntartható köztér-rehabilitáció, közterület-felújítási súlyponttal rendelkező komplex, funkcióbővítő városrehabilitációt megvalósító mintaprojektek,
önkormányzati bérlakás mintaprojekt előkészítése,
„Stratégiai szemlélet a várostérségek tervezésében” prioritás fejlesztéspolitikai feladatai közül: Széleskörű, rendszeres és átlátható tervezési partnerség kialakítása a városokban, bevonva a lakosságot, a
civil és gazdasági szereplőket. A városfejlesztési eredmények nyomon követése („monitoring”), a stratégiák rendszeres felülvizsgálata,
aktualizálása. Erősebb akcióterületi megközelítés: az ágazati beavatkozásokat az egyes akcióterületeken és városrészek
között össze kell hangolni. A települést használó célcsoportok igényeire reagáló keresletorientált várostervezés és -fejlesztés.
„A helyi és térségi gazdaságfejlesztés” prioritás fejlesztéspolitikai feladatai közül: Helyi gazdasági kapcsolatok fenntartható fejlesztése szempontrendszerének kidolgozása, különös
tekintettel a helyi erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra és a mobilitási igények mérséklésére. Közösségfejlesztés, a helyi kezdeményezések ösztönzése. A helyi gazdasági együttműködések és termékek előállításának és térségen belüli értékesítésének az
ösztönzése. Piaci helyszínek biztosítása a városban a környék árui számára. Az önkormányzat helyi gazdaságfejlesztési tevékenységeinek elősegítése. Helyi érdekű képzés, szakképzés kialakítása.
„Stratégiai várostérség-fejlesztés” prioritás fejlesztéspolitikai feladatai: Olyan városi jövőképek kialakítására van szükség, melyek egységes koordináció révén elősegítik, hogy a
városok térségi és gazdasági szempontoknak is megfelelve integrált stratégiai szemléletet képviselhessenek, melyekben a térségalkotó, hasonló adottságokkal rendelkező települések egymás fejlesztési intézkedéseit nem kioltva, hanem összehangolt tervezésük és fejlesztéseik révén hatékonyabb és fenntarthatóbb rendszereket alakítanak ki, egyeztetve a helyi társadalom képviselőivel, a települést használó csoportok preferenciáival.
Városaink – döntően a nagyvárosaink – víziói kínáljanak arra is alapot, hogy a helyi egyedi adottságokra épülő kiemelt ágazatok és témák mentén, kormányzati és nagyvállalati és kutatóhelyi együttműködésben megvalósuló stratégiai gazdaságfejlesztési tervezést és fejlesztést indítsanak, így alakítva ki a hazai növekedés területileg decentralizált pilléreit.”
Gárdony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája A stratégia külső és belső összefüggései
62
Fejér megyei területfejlesztési koncepció és területfejlesztési program
A megyei területfejlesztési koncepcióban megfogalmazott stratégiai célok és a gárdonyi ITS
középtávú városi céljai között következő kapcsolat mutatható ki:
Fejér megye koncepciójában meghatározott funkcionális térségek közül háromnak képezi részét
Gárdony, a járásközponti szerepet figyelembe véve azonban a Velencei-tó és térsége, Váli-völgy,
Vértes térsége funkcionális térség jövőképe: „Ökoturisztikai paradicsom”. Ennek eléréséhez
megvalósítandó Gárdony életére vonatkozó releváns specifikus célok:
"Az egységesen ökoturisztikai célterületté alakítható térség ideális fekvése lehetővé teszi, hogy elsősorban a
fővárosi, illetve közeli nagyvárosi lakosok számára éppen a legszükségesebb egészséges, csendes, nyugodt
környezetet biztosítsa, sokrétű adottságaival. Ez a Velencei-tó környékén elsősorban a minőséget javító
fejlesztéseket kell, hogy jelentse a tó komplex (partfal- és vízvédelem, kotrások) rekonstrukciójával, a felszíni
Gárdony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája A stratégia külső és belső összefüggései
70
Helyi kis- és középvállalkozások bővítése, együttműködése, helyi termékek támogatása
A szelíd (egészség, aktív-, kulturális-, öko- és falusi) turizmushoz kapcsolódó szolgáltatás és szálláshelykínálat bővítése
Hangulatos és minőségi települési környezet megvalósítása
Ökovárossá válás
A növekvő lakosszám megtartása, az erős civil aktivitás és a települési szolidaritás megőrzése, fiatalok helyben tartása
Járásközpont szerep megerősítése
+ víz- és talajállapot az átlagosnál jobb, hiszen nincsenek nagy szennyezőanyag kibocsátók;
0 2 2 1 1 0
+ kiemelten tiszta levegő; 0 1 2 0 1 0
+ kommunális-, a szelektív és a zöldhulladék gyűjtése, szállítása megoldott; 0 0 2 0 0 0
+ négy műemléke közül három - helyi védett értékek közül is több - az utóbbi 10 évben felújításra került,;
0 0 2 0 0 0
+ zöld lakókörnyezet; 0 2 2 0 2 0
PROBLÉMÁK
TÁRSADALOM, HUMÁN INFRASTRUKTÚRA
öregedő népesség; 0 0 0 0 3 0
a város népessége ideiglenesen nem ritkán kétszeresére duzzad; 0 3 0 0 0 0
magasan képzett fiatalok helyben nem találnak munkát / ingázás; 0 0 0 0 3 0
az ingázók aránya rendkívül magas; 0 0 0 0 3 0
beköltözők más mentalitást, nem mindig reális elvárásokat hoznak; 0 0 0 0 2 0
GAZDASÁG
a vállalkozások kis gazdasági súlyúak; 2 0 0 0 0 0
fizetőképes kereslet alacsony/szezonális (ezért gyenge a szolgáltató szektor); 1 2 0 0 0 0
a part és számos part közeli volt üdülő nem jelent eléggé vonzó képet; 0 2 2 0 0 0
nincs erős ipar (a meglévő településszerkezet nem alkalmas ipari telephelyek létrehozására);
3 0 0 0 0 0
minőségi terméket előállítani képes vállalkozók (vagy proto-vállalkozók) kicsik, volumenük túl kicsi a piaci igényekhez képest (szállodák pl. nagyobb beszállítókkal tudnak csak dolgozni);
3 0 0 0 2 0
szegényes a turisztikai szolgáltatások kínálata (kevés a kínálathoz hozzájáruló kisvállalkozás);
2 3 0 0 0 0
a munkalehetőségek szezonalitása; 2 0 0 0 2 0
Gárdony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája A stratégia külső és belső összefüggései
71
Helyi kis- és középvállalkozások bővítése, együttműködése, helyi termékek támogatása
A szelíd (egészség, aktív-, kulturális-, öko- és falusi) turizmushoz kapcsolódó szolgáltatás és szálláshelykínálat bővítése
Hangulatos és minőségi települési környezet megvalósítása
Ökovárossá válás
A növekvő lakosszám megtartása, az erős civil aktivitás és a települési szolidaritás megőrzése, fiatalok helyben tartása
Járásközpont szerep megerősítése
gazdasági érdekképviselet hiánya; 3 0 0 0 0 0
a vállalkozások nagy része kis tőkeerejű egyéni vállalkozás; 3 2 0 0 0 0
az idegenforgalmi infrastruktúra részben korszerűtlen; 0 3 2 0 0 0
kevés minőségi szálláshely; 0 3 1 0 0 0
vállalkozó szellem hiánya a helyi lakosság körében; 3 1 0 0 0 0
MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA
a főút a belvárosban számos esetben túlterhelt; 0 2 2 0 1 0
átmenő forgalom zavaró hatása; 0 0 2 0 0 0
hiányzik az elkerülő út; 3 0 2 0 1 0
kis szélességű, rendszerint rossz burkolati állapotú, gyakran (stabilizált) földutak; 0 1 3 0 1 0
vasút erős szeparációs hatása; 0 0 2 0 0 0
még megmaradt alacsony komfortfokozatú lakások; 0 0 1 0 1 0
belterületi csapadékvíz-elvezető rendszer problémás, részben az árkok önkényes betemetése miatt;
0 0 2 0 0 0
partfal leromlott állapota; 0 2 2 0 0 0
TÁJI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK; KÖRNYEZETI ÁLLAPOT
szétszabdalt településszerkezet – nincsenek kialakult, erős településrészi központok, a városkép nem egységes, különböző funkciójú városterületek váltakoznak;
0 0 3 0 0 0
a közparkok, közkertek területének nagysága és minősége nem kielégítő; 0 1 2 1 1 0
az illegális hulladéklerakások; 0 0 3 2 0 0
a part menti állami/közösségi tulajdonú volt üdülők rossz állapotúak, elhagyatottak, városképileg kedvezőtlenek;
nagy nyaralóingatlan-terület, ahol az elhanyagolt úthálózat hatalmas anyagi teher az önkormányzaton (amit még súlyosbítanak a nyaralótulajdonosok magas elvárásai);
0 1 1 0 0 0
leromlott állapotú telephely jelenléte a város közepén. 0 0 2 0 0 0
Fenti táblázatban vizsgált kapcsolatrendszer alapján látható, hogy az ITS kialakítása során Gárdony az objektívan - a partnerségben széleskörűen résztvevők
részvételével - feltárt adottságok alapján tűzte ki jövőképét, majd az átfogó és középtávú városi célok kitűzésekor, valamint a projektek meghatározásakor
igyekezett a város minél több értékére építeni és lehető legtöbb problémáját mérsékelni.
A 4.2-1. táblázat bemutatja, hogy az adottságokból, hogyan épültek fel a középtávú városi célok, a 4.2-1. ábra pedig bemutatja, hogy a célok elérését a
következő időszakban melyik ITS-ben elhatározott projekt segíti. Az ábrából látható, hogy a projektek legtöbbje több célhoz is kapcsolódik, a 4.2-2.
táblázatból pedig látható, hogy a projektek legtöbbje több projektre is pozitív hatással van, így a projektek egymást nem akadályozzák, hanem
hatékonyságukat növelik.
A város funkciói a településen jelenleg is jól eloszlanak: a három településrész adottságainak megfelelő szereppel bír. A mindhárom részen jelenlévő
(kulturális) funkciót pedig felváltva koordináltan gyakorolják. Az ITS-ben meghatározott projektek ezt a funkciómegosztást tovább erősítik, így az egyes
településrészek szerepét nem gyengítik el.
Gárdony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája A stratégia külső és belső összefüggései
73
4.2 -1. ábra: Az ITS céljainak hierarchiára
A stratégia megvalósíthatósága
Gárdony körültekintően, adottságainak megfelelően, az egyes városrészek sajátosságainak
figyelembe vételével alakította ki célrendszerét. A megalapozó vizsgálat, a széleskörű partnerség és a
korábban megvalósult fejlesztések tapasztalatai olyan alapot jelentettek, ami biztosítja, hogy a
kitűzött célok reálisan megvalósíthatóak legyenek. A megvalósítandó célok és projektek úgy kerültek
meghatározásra, hogy a településrészeken a legnagyobb funkcióerősítést eredményezzék a legkisebb
funkcióvesztés mellett. A projektek meghatározásakor elsődleges szempont volt a célok elérése felé
való elmozdulás.
A fent leírt körültekintő tervezés ellenére az ITS esetlegesen bekövetkező külső (gazdaság, jog) és
belső (önkormányzat, társadalom) változások hatására a későbbiekben módosulhat. A külső és belső
folyamatok figyelemmel kísérését az évenkénti beszámoló jelentés, és a négy évenkénti felülvizsgálat
biztosítja.
A pénzügyi kockázatok – részben az uniós finanszírozási források szűkösségéből adódó – jelentős
befolyással vannak a fejlesztési elképzelések megvalósulására. Előfordulhat, hogy a projektek
megvalósításához nem áll rendelkezésre a szükséges forrás vagy a projektek költségei meghaladják az
előzetes kalkulációt.
A fejlesztések finanszírozásának alapját elsősorban a 2014-2020-as közötti időszak európai uniós
forrásai jelentik, azok közül is főként a hazai operatív programok (TOP, KEHOP, EFOP, GINOP). Az
Önkormányzat mindezek mellett kiegészítő – hazai költségvetési forrásból származó – erőforrásra is
számít, amely lehetővé tenné az uniós támogatásból nem, vagy csak részlegesen finanszírozható
fejlesztési területek finanszírozását. Ugyanakkor az Önkormányzat a fejlesztések elősegítése
érdekében saját forrásait is beveti és közösségi finanszírozásban is gondolkodik
Gárdony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája A stratégia külső és belső összefüggései
74
A célok érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatásai
4.2.-2. táblázat: A projektek kölcsönhatás mátrixa
Gárdony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája A stratégia külső és belső összefüggései
77
A1.1. Gárdonyi Polgármesteri Hivatal korszerűsítése A1.5. Gárdonyi Általános Iskola energetikai felújítása A1.6. Panelházak felújítása A1.7. Központi Park kialakítása A2.1. Agárdi városközpont rehabilitációja A2.2. Agárdi sportcsarnok megépítése A2.5. Inkubátorház létesítése Agárdon A4.3. Agárdi Gyógy- és Termálfürdő bővítése tanmedencével és sportmedencével A4.5. A Fürdő wellness-szolgáltatásainak fejlesztése H1. Vállalkozók képzése, tókörnyéki vállalkozói fórumok
Az eredmény típusú tevékenységek csoportját azok a tevékenységek alkotják, amelyek kis hatást
fejtenek ki, ugyanakkor a hatások fogadásában jelentősek. A szinergikus hatásoknak
köszönhetően ezek a tevékenységek nagyobb hatást érnek el.
A1.2. Polgármesteri Hivatal parkolójának fejújítása A1.4. Városközpontok közötti kerékpárút kiépítése A2.3. Chernel park közösségi tér kialakítása A2.4. Tókincse- térségi bölcsődeközpont Agárdon A2.6. Lakóházak építése A2.7. Szálláshelyek kialakítása A3.1. Tóparti ifjúsági közösségi tér megvalósítása A3.2. Vízisport-panzió megépítése A3.3. Vitorlás és jachtkikötő A4.1. Gyógyászati- és sportszálló a Termálfürdőhöz kapcsolódóan A4.2. Apartmanhotel a Termálfürdőhöz kapcsolódóan A4.4. Kalandpark H2. Agárdi-Gárdonyi márkák bevezetése H3. Termelői piacok a déli parton H5. Velencei-tó környéki termékek megismertetése H6. Geotermikus rendszer bővítése H7. Felszíni vízelvezetés megoldása E1. A Gimnázium képzéseinek fejlesztése E2. Felnőttképzések E6. Gárdony, Kossuth utca felújítása
A izolált típusú tevékenységek csoportját olyan tevékenységek képezik, amelyek se nem
gyakorolnak, se nem fogadnak számottevő hatást. Ebből adódóan a rendszeren belül izoláltak, s
a szinergikus hatások megvalósulása szempontjából szerepük elhanyagolható.
A1.3. Helyi védett épületek hasznosítása A1.8. Tojásmúzeum H8. Önkormányzati utak burkolása E3. Önkormányzati szociális bérlakások építése Gárdony határában E4. Agárdi Közösségi Ház energetikai felújítása E5. Mentálhigiénés szolgáltató és szociális központ E7. Szennyvízcsatornázás Agárd ….részén
Gárdony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája A stratégia megvalósíthatóságának kockázatai
78
5 A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK KOCKÁZATAI
Bizonyos kockázatok - nem befolyásolható külső tényezők - a stratégia megvalósítását akadályozhatják. Az alábbi táblázatban felsorolásra került néhány, a
megvalósítás során felmerülő általános kockázat és azok javasolt kezelési módja. A bemutatott kockázatok és kezelésük projektenként eltérő lehet.
5.-1. táblázat: Kockázatok
Kockázat megnevezése Várható hatása, következménye Valószínűség Hatás Megelőző / korrekciós intézkedés
Pénzügyi, gazdasági jellegű kockázatok
G1 - pályázati lehetőségek elmaradása Elmaradhat projektek megvalósítása. közepes erős Alternatív források felkutatása.
G2 - kedvezőtlen pályázati feltételek A város saját forrásaiból kevesebb projekt valósítható meg. Egyes projektek megvalósulása ellehetetlenül.
közepes erős Alternatív források felkutatása.
G3 - versenyhelyzet erősödése A megvalósult projekt nem a várt eredményt hozza. közepes közepes Együttműködés a térségi és gazdasági szereplő között.
G4 - egyes beruházások megtérülés nagyon hosszútávú
Pályázati lehetőség nélkül nem valósul meg a projekt.
közepes erős Pályázati források felkutatása.
G5 - turizmus feltételei romlanak A megvalósult projektek ellenére nem növekszik a település turisztikai bevétele.
alacsony erős Marketing tevékenység erősítése.
G6 - vállalkozási kedv alacsony marad A települési foglalkoztatottság nem nő, a jelentős mértékű ingázás megmarad. A település adóbevételei nem növekszenek.
közepes közepes Az ITS helyi vállalkozásokkal kapcsolatos céljainak előtérbe helyezése.
G7 - elérhető pályázati források nem ismertek
Elmaradhat projektek megvalósítása. magas erős A pályázati lehetőségek mielőbbi megismerése.
Jogi, intézményi jellegű kockázatok
J1 - jogszabályi környezet változása Módosítani kell az fejlesztési elképzeléseket. közepes közepes Jogszabály változások folyamatos figyelése, változásokra való felkészülés.
J2 - tervezési folyamat elhúzódása Projektek megvalósítása késlekedik. alacsony közepes Gondos ütemterv készítése és annak betartatása.
J3 - szerződéskötés elhúzódása Projektek megvalósítása késlekedik. alacsony közepes A szerzőségek hatékony előkészítése.
Gárdony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája A stratégia megvalósíthatóságának kockázatai
79
Kockázat megnevezése Várható hatása, következménye Valószínűség Hatás Megelőző / korrekciós intézkedés
J4 - a kivitelezés nem a szerződés szerint történik
Pótmunkák miatt a megvalósítás késlekedik. alacsony közepes Megbízható kivitelező kiválasztása/ a kivitelezés ellenőrzése.
J5 - közbeszerzési eljárás változása Módosítani kell az fejlesztési elképzeléseket. alacsony gyenge Jogszabály változások folyamatos figyelése, változásokra való felkészülés.
Társadalmi jellegű kockázatok
T1 - kedvezőtlen demográfiai folyamatok
Csökkenő elöregedő népesség. alacsony közepes Az ITS népességmegtartással kapcsolatos céljainak előtérbe helyezése.
T2 - kedvezőtlen munkaerőpiaci változások
Több álláskereső, megélhetési problémák, vállalkozások helyzetének romlása.
alacsony közepes Helyi igényeket kielégítő képzések megvalósítása, a vállalkozások ösztönzése, információhoz segítése.
T3 - lakossági ellenálllás A projektek megvalósítása ellehetetlenül. közepes közepes A lakosság tájékoztatása, fórumokon a partnerség erősítése a projektek indulása előtt.
T4 - együttműködések gyengülése Projektek megvalósítása késlekedik. alacsony gyenge Együttműködéseket támogató események, alkalmak támogatása.
5.-2. táblázat: A kockázatok besorolása a kockázat mértéke szerint
Val
ósz
ínű
ség
mag
as
G7
köze
pes
mag
a
a
G3, G6, J1, T3
G1, G2, G4
alac
sony
J5, T4
J2, J3, J4, T1, T2
G5
gyenge közepes erős
Hatás
Kritikus kockázat Közepes kockázat Alacsony kockázat
Kritikus kockázatok esetében fontos cél a megelőzés, a közepes
kockázatok figyelemmel kísérendők, az alacsony kockázat nem igényel
jelentősebb erőforrásokat. A bemutatott kockázatok figyelembevételével
kell az Önkormányzatnak a szükséges intézkedéseket megtennie a
kockázatok elkerülése érdekében.
Gárdony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája A megvalósítás eszközei és nyomon követése
80
6 A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE
6.1 A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ FEJLESZTÉSI ÉS NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ
ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK
Az ITS céljainak megvalósítását Gárdony Város Önkormányzata a következő eszközökkel is segíti:
a szabályozási tevékenységek: az ITS-ben meghatározott projektek kijelölése a projektet
magába fogadó területre vonatkozó - a településrendezési eszközökben (településszerkezeti
terv, Gárdony Építési Szabályzata és szabályozási terv) meghatározott - előírásokat
figyelembe vételével történt, de a jövőben meghatározásra kerülő új beruházások esetén az
önkormányzat a település (társadalmi, környezeti, gazdasági) érdekeit és megőrzendő
értékeit szem előtt tartva, szüksége esetén a településrendezési eszközök módosításával
segíti a középtávú városi célok megvalósítását.
ingatlangazdálkodás: az ITS-ben lefektetett célok megvalósítása nagyrészt az önkormányzat
hatáskörébe tartozik, ezért a meghatározott projektek jelentős része a város saját ingatlanjait
veszi igénybe. Néhány projekt önkormányzati ingatlanon valósul meg, de az üzemeltetés
helyi vállalkozások feladataként segíti azokat.
városmarketing célú tevékenységek: A város még nem rendelkezik marketing tervvel, aminek
elkészítése azonban - a települések fejlesztésében egyre fontosabbá váló terület miatt -
ajánlott. Szükséges, hogy a terv többek között a városmarketing - a városban már jelenlévő
és egyéb bevezetendő - következő területeit vegye számba:
külső kommunikáció: a külső célcsoportok felé (nem a helyi lakosok és vállalkozások) irányuló -
interneten, közösségi médiában történő kampányok, kiadvány stb. alkalmazásával történő - a
település megítélését javító, vendégcsalogató tevékenységek tervezése,
belső kommunikáció: a Gárdonyban bevett gyakorlat folytatása a belső célcsoportok (lakosság,
civil szervezetek) partneri együttműködések elősegítése érdekében: több felületen is
tájékoztatást nyújt a települést érintő fejlesztésekről (havonta helyi újságban, folyamatosan a
megújult honlapon), de a kétoldalú kommunikáció érdekében a település életét jelentősen
befolyásoló, nagyszabású projektekről a helyi lakosságot fórumokra hívja össze,
rendezvénymarketing: a település népszerűsítése érdekében megrendezésre kerülő események
- a Gárdonyban már jelenleg is meglehetősen szép számban jelenlévő rendezvények -
tervezése:
projektmarketing: a beruházások elfogadottságának növelése, népszerűsítése a projekt indulása
Fejlesztési Tanács is aktívan működik, és tervezett egy Velencei-tóra kiterjedő TDM szervezet
létrehozása is. A Velencei-tó körüli települések egyre inkább az egységes desztináció,
munkamegosztás, együttműködés irányába mozdulnak, több funkció és szolgáltatás is közös
velencei-tavi. A környező települések véleményét az IVS elkészítése és felülvizsgálata során szem
előtt tartja.
Az ITS-ben megfogalmazott célok és az azokhoz szükséges projektek kijelölése figyelembe vette a
térségi szempontokat, számos projekt a térségi igényeket (bölcsőde, felnőttképzés, tókörnyéki
termékek támogatása, és vállalkozói fórumok, Velencei-tavi forgatag) is szolgálja.
6.3 MONITORING RENDSZER KIALAKÍTÁSA
A stratégia tervezése számos olyan feltevésen alapszik, amelyek a jelenlegi információk birtokában
helyesnek és megalapozottnak tűnnek, s így okkal alapozhatók rájuk a stratégiai célokat és az azok
elérése érdekében hozott intézkedéseket. Ugyanakkor részint a még nem ismerhető információk,
részint a külső és a belső környezet (pl. gazdasági, szabályozási környezet) folytonos változásai miatt
a célok teljesülése, az elvárt eredmények és hatások létrejötte nem tekinthető automatikusnak. A
hatásmechanizmusokat számos olyan tényező befolyásolja, ami jelenleg nem vagy csak hiányosan
ismerhető, illetve amelyek befolyásolhatósága a stratégia megvalósítását menedzselő szervezet
számára korlátozott.
Mindezekből adódóan a stratégia sikeres megvalósítása elképzelhetetlen egy olyan visszacsatolási
mechanizmus nélkül, amely alapján a stratégiaalkotási folyamat minden pontján újból és újból
lehetőség van a beavatkozásra, elvégezve a szükséges korrekciókat. E visszacsatolást a monitoring
rendszer biztosítja.
A monitoring tevékenység a középtávú stratégiai célok megvalósulására, a közvetlenül elért
eredményekre koncentrál, szemben a hosszú távú célokat, hatásokat elemző értékelési
tevékenységgel. Az általánosabb társadalmi-gazdasági problémák megoldásaként várt hatások (mint
pl. a demográfiai tendenciák megváltozása, a foglalkoztatás növekedése) gyakran csak a fejlesztések
lezárását követő hosszabb idő után mutatkoznak, amelyeket ráadásul számos külső tényező is
Gárdony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája A megvalósítás eszközei és nyomon követése
84
befolyásol. Az értékelés ezért általában utólagos3, átfogó jellegű (a stratégia egészére kiterjedő),
jellemzően tudományos igényű elemzéseken alapuló tevékenység. A monitoring ugyancsak
megkülönböztetendő az ellenőrzéstől, ami az operatív tevékenységek előírásoknak, szerződéses
feltételeknek való megfelelését vizsgálja, illetve azt, hogy a projektvégrehajtás során keletkezett
termék vagy szolgáltatás (output) megfelel-e az előzetes specifikációknak. A három tevékenység
alapvető különbségét az alábbi ábra illusztrálja:
6.3.-1. ábra: Monitoring, ellenőrzés, értékelés
A monitoring alapja a megvalósításra vonatkozó folyamatos adatgyűjtés, információgyűjtés, ami
alapján ellenőrizhető, hogy a kitűzött célok irányába haladnak-e a folyamatok, várható-e a tervezett
eredmények elérése. Ha ennek során kiderül, hogy a szándékolttól eltérően haladnak a folyamatok, s
a célok várhatóan nem, vagy csak részben teljesülnek, akkor a monitoring rendszer feltárja az eltérés
okait is, s ezzel lehetőséget teremt a döntéshozók számára, hogy beavatkozzanak a folyamatokba. Az
eltérés jellegétől és mértékétől függ a szükséges korrekciós intézkedés (pl. módosítani szükséges a
tevékenységek menetét, a stratégia végrehajtásának mikéntjét, a szervezeti kereteket, a
feladatokhoz rendelt erőforrásokat). Ha a korrekció a meglévő tervek keretein belül nem végezhető
el, akkor a tervek, de végső soron a stratégiai célok korrekciójára is sor kerülhet.
E logikából következik, hogy a monitoring rendszer elsődlegesen a stratégiáért felelős menedzsment
eszköze a megvalósítás kontrolljában, ami csak akkor tölti be funkcióját, ha azt a stratégia
megvalósítása során folyamatosan működtetik.
6.3.-.2.. ábra: A monitoringon alapuló visszacsatolás
3 A teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy az utólagos hatásértékelés mellett alkalmazzák az előzetes (es ante), illetve a közbenső (mid-term) értékelést is.
Projekt tevékenységek
Output (előállított termék,
szolgáltatás)
Eredmény
(közvetlen, rövidebb távú)
Hatás
(hosszú távú, átfogó)
Input
(erőforrások)
Ért
ék
elé
s
MO
NIT
OR
ING
Ell
en
őrz
és
Társadalmi elvárások, problémamegoldás
Eredményesség
Jogi, adminisztratív, műszaki stb.
előírások
Gárdony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája A megvalósítás eszközei és nyomon követése
85
A monitoring rendszer felépítése, működése
A fent bemutatott általános szabályokból adódóan a monitoring rendszer működtetése a stratégiai
menedzsment és az operatív menedzsment (l.: 6.1. fejezet) számára egyaránt ad feladatokat.
Az operatív menedzsment feladata a stratégia végrehajtásával kapcsolatos információk és adatok
gyűjtése, rendszerezése és feldolgozása, a célokhoz rendelt indikátorértékek alakulásának
figyelemmel kísérése.
E feladatok ellátásához részletesen meg kell tervezni az információgyűjtés és feldolgozás módját és
technikáját, ami ugyancsak az operatív menedzsment feladata. Ennek keretében meghatározandó:
A pontos adattartalom:
– egyrészt az alábbiakban bemutatandó indikátorokat, másrészt a Megalapozó
munkarészben alkalmazott mutatókat, statisztikai adatokat körét javasolt használni
– A monitoring kiterjed az egyes fejlesztési projektek megvalósításának nyomon
követésére is. Ennek adatigényt a konkrét projekt határozza meg, de az
önkormányzati projektek esetében mindenképpen ki kell terjednie a tervezett
ütemezés és projektköltségvetés kontrolljára is.
Az adatok forrása:
– Egyrészt az önkormányzatnál egyébként is meglévő adatok szisztematikus figyelését
és összegzését kell elvégezni (pl. szociális ügyek, város- és intézmény-üzemeltetési
kiadások, adóbevételek)
– Másrészt szükséges beszerezni az egyéb szervezeteknél (pl. TDM szervezet) és külső
adatforrásokból (elsődlegesen a KSH-tól) elérhető információkat (pl. idegenforgalmi
adatok, vállalkozások száma és összetétele).
Célmeghatározás
(célok korrekciója)
Tervezés
(tervmódosítás)
Megvalósítás Kiértékelés
Információ gyűjtés
Tervezési
ciklus
Végrehajtási
ciklus
Gárdony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája A megvalósítás eszközei és nyomon követése
86
– Mindezek mellett pl. a lakosság vagy a városba látogató turisták véleményének,
elvárásainak megismerése egyedi célirányos információgyűjtést is szükségessé tehet,
pl. kérdőíves felmérés formájában.
Az adatforrások kiválasztásánál törekedni kell arra, hogy könnyen és minimális költségen
elérhető adatokra támaszkodjon a monitoring.
Az adatfrissítés gyakorisága: Ezt alapvetően az adattartalom determinálja; az önkormányzati
adatok jellemzően folyamatosan frissíthetőek, míg pl. a KSH tipikusan évenként frissülnek. Az
egyedi adatgyűjtéseknek – egyebek közt azok költségigénye miatt – ugyancsak az éves, vagy
annál ritkább alkalmazása célszerű.
Az adatok gyűjtése és tárolása:
– A monitoring rendszerhez egy egyszerű elektronikus adatbázis kialakítása szükséges,
ami a rendelkezésre álló kapacitások függvényében egy egyszerű excel táblától (tábla
rendszertől) az összetettebb adatbázisig változatos formában valósulhat meg.
– Az adattárat úgy kell kialakítani, hogy különböző időpontokra és különböző területi
egységekre vonatkozó adatok mindenkor rendelkezésre álljanak, lehetővé téve ezzel
az időbeli és területi összehasonlításokat.
Az operatív menedzsment a stratégia előrehaladásáról az adatbázisban foglalt adatok feldolgozásával
éves áttekintő jelentést készít és küld meg a stratégiai menedzsment számára, kitérve a külső
környezet esetleges változásaira is (pl. jogszabályváltozások, intézményrendszeri változások).
A stratégiai menedzsment a monitoring jelentések alapján:
Évenként értékeli az előrehaladást, szükség esetén dönt a végrehajtás kisebb korrekcióiról
(pl. módosítja az ütemezést, az intézkedések prioritási rangsorát, az alkalmazott szervezeti és
koordinációs megoldásokat)
Az önkormányzat gazdasági programjához igazodóan átfogóan értékeli és felülvizsgálja a
stratégia addigi megvalósulását, szükség esetén dönt a célok módosításáról.
A fenti döntések a város képviselőtestületének hatáskörébe tartoznak ugyan, azonban fontos, hogy a
monitoring során is érvényesüljön a partnerség egyebek közt a jelentések nyilvánosságával, vagy a
testületi üléseket megelőzően a korábban említett konzultációs fórumok, bizottsági ülések
összehívásával, tájékoztatásával.
A monitoring rendszer bevezetése lehetővé teszi a középtávra (2020-ra) kitűzött településfejlesztési
célok elérésében bekövetkezett előrehaladásának és a projektek eredményességének objektívan
mérhető kimutatását.
Az ITS-ban megfogalmazott célok megvalósítását a 6.2. fejezetben bemutatott intézményrendszer
(stratégiai és operatív menedzsment) szolgálja: a célok érdekében megvalósuló projektek
nyilvántartásáért, a fejlesztések által létrejövő eredmények számszerű dokumentálásáért az operatív
menedzsment felel, az ezek alapján szükséges döntések meghozatala a stratégiai menedzsment
feladata.
Gárdony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája A megvalósítás eszközei és nyomon követése
87
Az operatív menedzsment által kezelt monitoring adatok (6.4-1. táblázat) gyűjtésével, évenkénti
vizsgálatával a településen történő tendenciák számba vehetőkké, kiértékelhetőkké válnak. Az ITS
eredményességének nyomon követése érdekében az operatív menedzsment évente beszámol
Gárdony Város Önkormányzata számára az ITS végrehajtásának helyzetéről, esetleges kisebb (célokat
meg nem változtató) módosításra vonatkozó javaslat megtételével.
Az évente vizsgált eredményességi folyamat tükrében a stratégiában megfogalmazott célokat
négyévente szükséges felülvizsgálni, indokoltság - az időközben elkészült vagy módosított ágazati
stratégiák vagy jogszabályi környezet változásai, a lehetőségek, igények, kockázatok és érintettek
újraértékelése, a folyamatok nem megfelelő irányba haladása - esetén módosítani.
Fentiekre a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a
településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló
314/2012. Kormányrendelet alábbi bekezdései kötelezi is a települést:
„6. § (3) A stratégia végrehajtásáról szóló beszámolóról a helyi önkormányzat képviselő-testülete évente dönt.
7. § Az önkormányzat a stratégiát legalább négyévente áttekinti, ellenőrzi, és dönt arról, hogy a) továbbra is változatlan tartalommal alkalmazza, b) módosítja, vagy c) újat készít.”
Az éves monitoring jelentés készítése során érdemes a hasonló helyzetben lévő városok - Gárdony
esetében főként Velence - eredeményeivel, helyzetének változásaival összeveti Gárdony
előrehaladását, amennyiben az ehhez szükséges adatok, információk beszerezhetők.
A monitoring során is érvényesülnek a partnerség elvei, így az éves monitoring jelentést a település a
honlapján nyilvánosságra hozza, valamint a monitoring tevékenység során keletkező adatokat a
település rendszeresen megjelenteti saját honlapjának a településfejlesztéssel kapcsolatos
információk számára fenntartott részén. Emellett, az ITS operatív menedzsmentje a monitoring
adatokat célzottan megküldi az ITS kialakításában aktívan közreműködő partnerek részére és
számukra negyedéves rendszerességgel konzultációs lehetőséget biztosít az ITS előrehaladása
tárgyában. A képviselőtestület évi egy alkalommal nyilvános fórumot tart az ITS megvalósításának
előrehaladásáról.
Az indikátorok rendszere
A stratégia megvalósulásának nyomon követése, ezen belül a célok elérésének megbízható
ellenőrzése csak akkor lehetséges, ha biztosított a célok mérhetősége. Ennek érdekében a
stratégiában megfogalmazott valamennyi célhoz szükséges objektíven ellenőrizhető mutatókat,
indikátorokat rendelni.
Ahogy a célok hierarchikusan épülnek egymásra (l.: 1.1. fejezet), úgy az indikátoroknak is több
típusát, szintjét kell megkülönböztetni:
6.3.-3. ábra: A célok és indikátorok hierarchiája
Gárdony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája A megvalósítás eszközei és nyomon követése
88
A hatásindikátor az átfogó, hosszú távú célokhoz kapcsolódik. A hatások „mérése” (a
stratégia átfogó értékelése) általában összetett elemzést, hatásmechanizmus vizsgálatot,
idősorok elemzését igényli. Értelemszerűen az ehhez kapcsolódó mutatószámok is
összetettebbek, komplexebbek lehetnek, s már definiálásuk is speciális szakismeretet
igényelhet (pl. a társadalmi szolidaritás erősségének mérése). E hosszú távú célokhoz
igazodóan kerültek meghatározásra az ITS középtávú stratégiai céljai.
Az eredményindikátorok az előbbieknél konkrétabb szintet képviselnek, esetünkben a
középtávú stratégiai célokhoz rendelt, azok teljesülésének mérésére alkalmas mutatókat
jelentik. A célok az azok elérése érdekében eltervezett projektek megvalósításával érhetők el,
így ezek az indikátorok a fejlesztések eredményeként bekövetkezett változást mérik. (Az
egyes fejlesztési projektjavaslatok és a városi célok kapcsolatát a 2.2. fejezet mutatja be.) Pl.
a korszerű vállalkozói telephely biztosításának hatására a vállalkozások eredményessége,
jövedelmezősége javulhat, ami az árbevételük nagyságával mérhető). A stratégia
monitoringja e szintre koncentrál; a célokhoz rendelt mutatókat a külön táblázatban
összegeztük.
A legkonkrétabb szintet az output indikátorok jelentik, amelyek az egyedi projektek,
fejlesztések során megvalósított termékekhez, szolgáltatásokhoz kapcsolódnak. Jellemzően
valamilyen természetes mértékegységben kifejezhető tulajdonsághoz kötődnek (pl. a
megépült kerékpárút hossza, a képzési programon résztvevők létszáma, az energetikai
korszerűsítéssel érintett épületek száma stb.). Az egyes projektek főbb fizikai jellemzői
megtalálhatók a 2.2 A tervezett fejlesztések bemutatása c. fejezetben a projektek tartalmát
bemutató táblázatos összefoglalókban. Emellett e fejezet végén külön táblázatban foglaltuk
Projekt tevékenységek
Outputok
Eredmények
Hatások
Input (erőforrások)
Operatív (projekt)
célok
Középtávú városi
célok
Átfogó cél
cé
lhie
rarc
hia
ind
iká
tor
típ
uso
k
Hatásindikátor
Outputindikátor
Eredmény-
indikátor
Gárdony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája A megvalósítás eszközei és nyomon követése
89
össze a projekt várható forrásaként szolgáló Operatív Programok kapcsolódó kimeneti
mutatóit.
Az input indikátorok a felhasznált erőforrásokat (pénz, emberi erőforrások, technika) mérik,
vagyis azt hogy milyen ráfordításokat igényel egy program, projekt. Az erőforrásigény mindig
finanszírozási igényt is jelent, tehát végső soron arról van szó, mekkora a pénzügyi igénye a
stratégia végrehajtásának. A becsült projektenkénti forrásigényt a stratégia 2.3 A
településfejlesztési akciók vázlatos pénzügyi terve és ütemezése c. fejezete tartalmazza. Itt is
hangsúlyozni kell, hogy ez a forrásigény a tervezés jelenlegi szintjén erősen indikatív jellegű, a
pontos költségtervet a projektek részletesebb kidolgozását követően lehet majd összeállítani.
A stratégia monitoring rendszerének magvát az előzőekben bemutatottak szerint az
eredményindikátorok képezik. Az indikátorok meghatározása az alábbi alapelvek mentén történt:
az indikátorok specifikusak, azaz konkrétan az adott célhoz kapcsolódnak, egymástól
függetlenek,
az indikátor objektíven mérhető, egyértelmű,
az indikátor hozzáférhető (beszerzése/előállítása reális költségigényű),
az indikátor releváns információt ad az előrehaladásról a stratégiai menedzsment számára,
egy célhoz több indikátor is kapcsolódhat, de a különböző célok indikátorai különbözőek.
Az alkalmazott indikátorkészletet az alábbi táblázat összegzi, amelyben egyben azok forrását (mérési
módját és gyakoriságát) is meghatározásra kerül. Az indikátorok beszerzése (mérése, előállítása) az
operatív menedzsment feladata.
Az indikátorok változása nemcsak az ITS-ben rögzített célok és projektek megvalósítása miatt fog
megtörténni, így a célokhoz rendelt indikátorok várható/tervezett változásának pontos mértékét 7
évre évente meghatározni igen nehéz feladat, ezért ettől inkább eltekintünk, mint hogy irreális
elvárást írjunk elő. Fentiek miatt az indikátorok esetében csak a változás irányát rögzíti a táblázat.
A monitoring tevékenység segítése érdekében a nyilvános adatbázisban fellehető legfrissebb
statisztikai adatokból a 2013. évre a táblázat bemutatja az indikátorok aktuális értékét, ami azonban
csak tájékozató jellegű, az éves monitoring során az adatok frissítése és kiegészítése szükséges.
A monitoring és értékelési rendszer, így a bázis- és célértékek végleges meghatározása akkor
lehetséges, ha a stratégiában megfogalmazott projektek műszaki és tartalmi előkészítettsége eljut
abba a fázisban, hogy a hozzájuk kapcsolódó eredmények, hatások és outputok azonosíthatóak és
számszerűsíthetőek legyenek.
Gárdony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája A megvalósítás eszközei és nyomon követése
90
6.3.-1. táblázat: A stratégia célrendszeréhez kapcsolódó eredményindikátorok
Cél Indikátor megnevezése, definíciója Mérték-
egysége Forrása (mérési módja)
Mérés gyakorisága
Várható/tervezett
változás Bázis érték 2013.
Helyi kis- és középvállalkozások bővítése, együttműködése, helyi termékek támogatása
működő valódi új vállalkozások száma létszám kategóriák szerint (1-9fős,10-49 fős, 50-249 fős, 250-x fős)
db KSH évente növekedés 1088db, 26db,1db,0
regisztrált vállalkozások száma db KSH évente növekedés 1654db
álláskeresők aránya a 15-64 éves népességen belül % KSH évente csökkenés 3,3%
agárdi/gárdonyi márkás termékek száma db Polgármesteri Hivatal saját adatgyűjtése
évente növekedés
A szelíd (egészség, aktív-, kulturális-, öko- és falusi) turizmushoz kapcsolódó szolgáltatás és szálláshelykínálat bővítése
vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken db KSH évente növekedés 74 875db
külföldi vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken
db KSH évente növekedés 7621db
turizmusban foglalkoztatottak száma fő KSH évente növekedés
kereskedelmin szálláshelyek száma db KSH évente növekedés 19db
Hangulatos és minőségi települési környezet megvalósítása
burkolt önkormányzati utak hossza / aránya km / % KSH évente növekedés 140km / 58%
közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya % KSH évente növekedés
Ökovárossá válás
energiahatékony intézmények száma db Polgármesteri Hivatal saját adatgyűjtése
évente növekedés
energiahatékony lakások száma db Polgármesteri Hivatal saját adatgyűjtése
évente növekedés
A növekvő lakosszám megtartása, az erős civil aktivitás és a települési szolidaritás megőrzése, fiatalok helyben tartása
népességszám fő KSH évente növekedés 10 318 fő
vándorlási egyenleg (oda/el) % KSH évente növekedés 145%
civil szervezetek / tagjai száma db / fő Polgármesteri Hivatal saját adatgyűjtése
évente növekedés
20-39 éves lakosság száma fő KSH évente növekedés 2883 fő
Járásközpont szerep megerősítése térségi szerepű intézmények száma db Polgármesteri Hivatal saját
adatgyűjtése évente növekedés
Gárdony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Mellékletek
91
MELLÉKLETEK
1. melléklet: Az ITS egyeztetési változatára érkezett vélemények és tervezői válaszok