Nagykőrös Város Integrált Településfejlesztési Stratégia Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 „Közép-Magyarországi Operatív Program – Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban – Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása” című projekt keretében. 2015. május Nagykőrös Város Önkormányzat Képviselő- testületének 109/2015. (IX.17.) ÖT. sz. határozatával elfogadva.
106
Embed
Nagykőrös Város Integrált Településfejlesztési Stratégia · Nagykőrös Város Integrált Településfejlesztési Stratégia Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 „Közép-Magyarországi
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
Nagykőrös Város
Integrált Településfejlesztési Stratégia
Készült a
KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002
„Közép-Magyarországi Operatív Program –
Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban –
Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása” című projekt keretében.
2015. május
Nagykőrös Város Önkormányzat Képviselő- testületének 109/2015. (IX.17.) ÖT. sz. határozatával
2.2.3 MINŐSÉGI, KOMFORTOS, VONZÓ ÉS ÉLHETŐ VÁROSI KÖRNYEZET – ÁTFOGÓ CÉL (A3)
Nagykőrös a lakosságának gazdálkodó életmódjához igazodóan ún. kétbeltelkes-halmazos szerke-
zetű település. Ez a fajta települési mód az országban szinte egyedülálló módon az Alföldre jellemző,
mely az egykori alföldi életmódhoz a legjobban alkalmazkodott.
A belváros egymásba fűződő négy park szellős láncolata, melyek csaknem szabályos négyzetet al-
kotva határozzák meg a városközpontot. A szűk városmag nyugati irányban nyújtózik tovább, délről
a Deák tér, míg északról a fokozatosan utcává szűkülő Széchenyi tér csatlakozik hozzá. Itt a város-
központban találkoznak a város 4 fő irányából bejövő főközlekedési utak, melyek a települést ezáltal
különböző városrészekre bontják.
A belváros térrendszere a műemléki építészeti környezettel igen hangulatossá teszi a városközpon-
tot, de a belvároson áthaladó tranzitforgalom kedvezőtlen a településképre és a térrendszer hasz-
nálhatóságára nézve egyaránt. A városi forgalom tehermentesítése szükséges.
A XX. század elejére tehető a városközpont mai arculatának kialakítása. A településen egyaránt fel-
lelhetők a barokk, a klasszicista, az eklektikus, a copf és a szecessziós stílusjegyek is, melyek a tele-
pülés igen sok intézményén viselik még jellegzetes vonásaikat, kedvezően hatva ezáltal a város ar-
culatára, hangulatára. A településen 24 épület, illetve a belváros műemléki épületegyüttese áll mű-
emléki védelem alatt, emellett 87 további épület élvez a Helyi Építési Szabályzat szerint helyi védel-
met.
Nagykőrös természeti adottságai kedvező képet mutatnak sok más településünkhöz képest. A város
külterülete a Duna-Ipoly Nemzeti Park területét képezi.
Értékes természeti területeket képeznek a pusztai tölgyes és homoki gyep mozaikja, ami a legna-
gyobb és legtermészetesebb állapotban fennmaradt erdőssztyepp és pusztai tölgyes erdőtársulás a
Duna-Tisza közén. A városhoz tartozó területeken jelentős a Natura 2000 területek nagysága és a
Nemzeti Ökológiai Hálózat mindhárom típusú eleme megtalálható a település külterületén. A Pálfája
parkerdőben kiépült a pusztai tölgyesek élővilágát bemutató tanösvény és erdei oktatási központ.
Több „ex lege” védett láp és kunhalom is található a város területén. Jelentős a vizes élőhelyek nagy-
sága. A pusztai tölgyesben élő famatuzsálemek, mint jelfák helyi védelemben részesülnek. Kiemel-
kedően magas a település erdősültsége, mely a jelenlegi országos átlagot és a későbbiekben el-
érendő országos célállapotot is jóval meghaladja. Az erdők egy része igen értékes természet közeli
pusztai tölgyes.
A város természeti adottságai, mennyiségi és minőségi szempontból is védendő értéket képviselnek,
melyet a település az önmagáról kialakítandó képhez mindenképpen fel kell, hogy használjon.
A „Minőségi, komfortos, vonzó és élhető városi környezet – ÁTFOGÓ CÉL (A3)” –hoz tartozó stra-
tégiai célok a következők:
- S11: Energia-hatékony város
- S12: Térségi szerepkör erősítése, erős nemzetközi kapcsolatokkal bíró város
- S9: Turisztikailag vonzó, a vendégfogadásra felkészült város, mely tudatosan fenntartja ter-
mészeti és épített értékeit, helyi potenciálként tekintve azokra.
- S10: Kedvező gazdasági környezet kialakítása (A kkv-k munkahelyteremtő és megtartó ké-
pességének támogatása)
20
- S13: Fenntartható közlekedési hálózatok (Működő kerékpáros és gyalogos hálózatok, közle-
kedési kapcsolatok)
- S14: Értékőrző környezetmegújítás, önkormányzati /magántulajdonban lévő lakásvagyon
megújítása
- S15: Természeti értékek megőrzése
2.2.3.1 ENERGIA-HATÉKONY VÁROS – (S11)
Az energiahatékonyság keretében 2013-ban az önkormányzat a Polgármesteri Hivatal épületére 24
kVA teljesítményű napelemes rendszert telepített a hivatal energiaigényének részleges kiváltására.
A közvilágítás korszerűsítése során az megújuló energiák, illetve az energia felhasználást csökkentő
technológiák alkalmazása szintén szempont lesz. A tanyavillamosítási program folytatása során a
szigetszerű, megújuló energia előállító rendszerek telepítése előnyt kell, élvezzen a kommersz rend-
szerrel szemben.
2.2.3.2 TÉRSÉGI SZEREPKÖR ERŐSÍTÉSE, ERŐS NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKKAL BÍRÓ VÁROS –
(S12)
Nagykőrös több olyan közigazgatási, szolgáltató, oktatási, egészségügyi és kulturális funkcióval bír,
amelyek a környék településeit is kiszolgálják. Nagykőrös peremhelyzete azonban alapvetően rá-
nyomja a bélyegét a város településközi kapcsolatrendszerének fejlődésére. A várost elsősorban
Ceglédhez, Kecskeméthez és Budapesthez fűzik kapcsolatok, melyek döntően foglalkoztatási ala-
púak, e települések a nagykőrösi ingázó munkavállalók fő célterületei. Nagykőrös regionális szerep-
körrel az egészségügy területén rendelkezik rehabilitációs szakkórháza révén, egyéb tekintetben
vonzó hatást csupán a közvetlen környezetében elhelyezkedő kis településekre tud kifejteni. Sze-
repkörét gazdasága megerősödésével, új funkciók meghonosításával tudná erősíteni. Ehhez érde-
mes lenne nemzetközi kapcsolatokat kialakítania és nemzetközi programokban, projektekben részt
vennie. Ez fontos lenne azért is, hogy forrásszerzési lehetőségeit növelje, hiszen a Közép-magyaror-
szági pályázati alapok meglehetősen korlátozottak számára.
A térség i szerepkörből adódó fejlesztési szükségletek:
- piac és a vásár fejlesztése (ATP5 és ATP14 projektek)
- rehabilitációs szakkórház fejlesztése (ATP6)
2.2.3.3 FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATOK (MŰKÖDŐ KERÉKPÁROS ÉS GYALOGOS HÁLÓ-
ZATOK, KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATOK) – (S13)
A város kerékpáros hálózata csak a központban a Szabadság téren és a Kecskeméti út mentén épült
ki. A jelentős kerékpározási igény miatt a hálózat fejlesztése minden irányban szükséges. A Szabad-
ság téren és a Deák téren épült jelentősebb gyalogos tér. 2010-ben készült el és adták át a Kecske-
mét és Nagykörös között épült közel tíz kilométeres kerékpárutat, mely Nagykőrösön a Téglagyári
útnál kapcsolódik a meglévő kerékpársávhoz. A kerékpárút a 441 számú főutat tehermentesíti a ke-
rékpárosoktól és teszi biztonságosabbá a kerékpáros közlekedést a két város között. Tervi szinten
21
elkészült a Nagyköröst Cegléddel összekötő 13,5 km hosszú kerékpárút is. A beruházás forrásokra
vár.
A város észak – déli forgalmi tengelye a 441. sz. főút a Ceglédi út – Kecskeméti út vonalán halad és
a belváros területén viszi keresztül a tranzitforgalmat. A településközponton áthaladó forgalom
csökkentésére tervi szinten elkészült a 441 sz. főút önkormányzati Nagykőrös várost elkerülő szaka-
szának kiépítése projekt.
A közlekedési hálózatok fejlesztése terén cél a külterületi tanyás területeken a földutak állapotának
javítása, annak érdekében, hogy az ott élők esélyegyenlősége javuljon a település belterületi része-
inek (óvoda, iskola, egészségügy, stb.) elérhetősége szempontjából.
2.2.3.4 ÉRTÉKŐRZŐ KÖRNYEZETMEGÚJÍTÁS, ÖNKORMÁNYZATI /MAGÁNTULAJDONBAN LÉVŐ LA-
KÁSVAGYON MEGÚJÍTÁSA
Az önkormányzat közel 190 bérlakással rendelkezik. Általánosságban elmondható, hogy a meglévő
lakás célra használt ingatlanok komfort fokozatát kívánja az Önkormányzat növelni. Az Önkormány-
zat tulajdonú ingatlanok nagyrészt a belterületi lakóterületeken találhatók.
2.2.3.5 TERMÉSZETI ÉRTÉKEK MEGŐRZÉSE
A város erősségét, élhetőségét adja az a táji, természeti környezet, melyben a történelem során
szervesen kialakult. A meglévő természetes felületekkel bíró területek, a változatos környezet a he-
lyi lakosok rekreációját segítik, illetve az oda látogatók turisztikai élményét fokozzák. Nagykőrös a
helyzetéből fakadóan a természeti környezetét fenntartva és annak előnyeit kihasználva tud olyan
új funkciókkal bővíteni, mely pozitív gazdasági folyamatokat idézhet elő a településen.
2.2.3.6 HORIZONTÁLIS CÉL – ARCULATFEJLESZTÉS, VÁROSMARKETING
A Stratégia mindhárom tematikus tengelyét és átfogó célját átszeli az arculatfejlesztés horizontális
cél. Nagykőrösnek meg kell jelennie a hazai és a nemzetközi köztudatban és eközben meg kell jelen-
nie a saját lakói előtt is.
A város beruházásai, fejlesztései megfelelő kommunikációval az aktuális projekten túl, bemutatják
a várost magát is meg kell, hogy jelenítse a közvélemény előtt. Nagykőrös arculatépítésének, város-
marketingjének célja, hogy segítsen megismertetni és elfogadtatni a tervezett fejlesztéseket, aktivi-
zálni és bevonni a helyi lakosokat, civil szervezeteket. A projektekhez kapcsolódó rendezvények, kö-
zösségi akciók, kulturális programok segítséget nyújtanak a közösségformálásban, a helyi identitás
erősítésében, és a környezettudatos gondolkodás helyi szintű erősítésében egyaránt.
2.3 A KONCEPCIÓ ÉS AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA CÉLRENDSZERE
Jövőkép
Nagykőrös a település hagyományaira épülő, mégis modern, élő város, amelybe jó ellátogatni, mert környezeti sokszínűsége rekreációt biztosít, amelyben
jó élni, mert helyben biztosít munkalehetőséget és tiszta, élhető lakókörnyezetet. A város fenntartja természeti és épített értékeit, ezekből nyeri sajátos
S2: Összetartó, erős identitású helyi társadalom (a társadalmi leszakadás megakadályozása)
S8: A helyi prémium feldolgozó ipar, helyi ter-mékeken, agrárhagyományokon alapuló tele-pülési gazdaság (Nagykőrösi termékek)
S12: Térségi szerepkör erősítése, erős nemzetközi kapcsolatokkal bíró város
S9: Turisztikailag vonzó, a vendégfogadásra felkészült város, mely tudatosan fenntartja természeti és épített értékeit, helyi potenciálként tekintve azokra.
S3: Tanyás térség alternatív energetikai fejlesztései
S10: Kedvező gazdasági környezet kialakítása (A kkv-k munkahelyteremtő és megtartó képességének támogatása)
S4: Partnerségben a fiatal gazdákkal: Tanyás térség-ben otthonteremtés fiatal gazdálkodóknak, önkor-mányzati együttműködés keretében
S13: Fenntartható közlekedési hálózatok (Működő kerékpáros és gyalogos hálózatok, közlekedési kap-csolatok)
S14: Értékőrző környezetmegújítás, önkormányzati /magántulajdonban lévő lakásvagyon megújítása
S5: A lakosság általános munkaerő-piaci versenyképességének növelése, képzettségi és szakképzett-ségi szintjének emelésével
S15: Természeti értékek megőrzése
S6: A helyben működő rehabilitációs szakkórház, mint erősség jobb kihasználása
Horizontális
cél Arculatfejlesztés, városmarketing
1. táblázat: A koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia célrendszere
23
2.4 A TEMATIKUS ÉS A TERÜLETI CÉLOK VALAMINT A VÁROSRÉSZEK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK
BEMUTATÁSA
Stratégiai célok
Városrészek/területi cé-
lok S1 S2 S3 S4 S5 S6 S7 S8 S9
S
10
S
11
S
12
S
13
S
14
S
15
1. Belváros
2. Belvároson kívüli
belterület
3. Külterület
2. táblázat: A tematikus és a területi célok valamint a városrészek közötti összefüggések bemutatása
Általános kapcsolat
Közepes kapcsolat
Erős kapcsolat
A tematikus típusú stratégiai célok egy része olyan általános célokat fogalmaz meg (pl. munkaerő-
piaci versenyképesség javítása, népességmegtartó társadalom, energia-hatékony város, stb.) ame-
lyek egységesen vonatkoznak a város egészére, nem lehet, illetve nem célszerű a területi egységek
egyikére vagy másikára önállóan alkalmazni.
A stratégiai célok között kevés az olyan, mely erősségét tekintve determinált lenne valamely konkrét
területi egységre. Ilyen például a „S6: A helyben működő rehabilitációs szakkórház, mint erősség
jobb kihasználása” stratégiai cél. Ebben az esetben a stratégiai cél konkrét helyszínt jelöl meg, ettől
lesz a belvároson kívüli belterülettel erős kapcsolata, de ha a megvalósult cél hatását vizsgáljuk, ak-
kor már az is a teljes várost, sőt a tágabban vett régiót érinti.
24
2.5 VÁROSRÉSZI CÉLOK (TERÜLETI CÉLOK)
Az egyes városrészek számra meghatározott középtávú célokat a tematikus és a területi célok vala-
mint a városrészek közötti összefüggések kapcsolata határozza meg. Ezek alapján az egyes városré-
szek számára a legfontosabb célkitűzések. Az általános – teljes városra vonatkozó célokon túl – az
egyes városrészekre vonatkozó legfontosabb célkitűzések az alábbiak:
Városrész Városrészi cél
Belváros
- Megőrzött hagyományos településkép
- Befejezett városközpont felújítás
- Bővülő gazdasági funkciók
- Igényeknek megfelelő közszolgáltatások
- Energiahatékonyság
Belvároson kívüli belterület
- Felújított és korszerűsített Kossuth Lajos Általános Iskola
- Felújított Petőfi Sándor Általános Iskola
- Bővülő gazdasági funkciók
- Fejlődő egészségturizmus
- Energiahatékonyság (panelprogram)
- Korszerű piactér
Külterület
- Funkciókkal bővített, korszerű vásártér
- Munkát és lakókörnyezetet biztosító, gazdálkodó tanyasi térség
- Alternatív energia bővülő használata
- Természeti értékekhez kapcsolódó új funkciók (oktatási, kulturális)
6. táblázat: A tervezett beavatkozások és a városrészek kapcsolata
33
3.6 AZ EGYES AKCIÓTERÜLETEKEN A MEGVALÓSÍTÁSRA KERÜLŐ FEJLESZTÉSEK ÖSSZEFOG-
LALÓ JELLEGŰ BEMUTATÁSA
A fejezet bemutatja, hogy melyek azok a beavatkozások, melyek megvalósításával az adott akcióte-
rületre vonatkozó célok elérhetők, és melyeket az önkormányzat és partnerei az akcióterületen az
elkövetkezendő években elvégeznek vagy terveznek elvégezni az akcióterület fizikai, társadalmi-gaz-
dasági és környezeti megújítása érdekében. A beavatkozások projektek/projektcsomagok megvaló-
sítását jelentik, de az ITS-ben megjelenítendő projektek listája egyelőre csak indikatív jellegű.
3.6.1 1. AKCIÓTERÜLET – BELVÁROS
5. ábra: Nagykőrös belvárosi területe, forrás: saját szerkesztés
34
A belvárost határoló utcák:
Bálvány utca- Vadas utca- Pozsonyi utca- Somogy I. utca- Losonczy utca- Vágóhíd utca- Futár utca-
Hangácsi utca- Sas utca- Ádám L. utca- Ady E. út- Kálvin tér- Filó Lajos utca- Puskás T. utca- Kecske-
méti út- Zöldfa utca- Achim L. A. utca- Váci F. utca- Szabadszállási út- Akácfa utca- Tormás utca-
Hajnal utca- Németh I. utca Örkényi út- Kodály Z. utca- Világos utca- Kossuth L. utca- Tabán utca-
Kárpát utca- Dózsa György utca- Farkas utca.
A belvárost valójában négy tér alkotja:
- Szabadság tér
- Hősök tere
- Deák tér
- Széchenyi tér
A belváros a négy irányból érkező fő közlekedési utak csomópontjában fekszik. Itt találhatók a városi
státuszt adó, főbb funkciókat ellátó intézmények és történelmi örökségek:
- Városháza, Polgármesteri Hivatal
- Bíróság
- Ügyészség
- Nagykőrösi és Dunamelléki Református Hitoktató és Tanítóképző Főiskola,
- Arany János Református Gimnázium,
- általános iskolák többsége
- Levéltár, városi könyvtár
- református templom, római katolikus templom, zsinagóga
- Rendőrség
- Tűzoltóság
- Posta
- szakorvosi rendelők
- szociális otthonok
- ifjúsági ház
- piactér
- Arany János Művelődési Központ
- Postapalota
- Tímárház
- számos kisnemesi kúria
A belvárost a zöld felületek, parkok nagy kiterjedése jellemzi, amit a négy tér megléte, fenntartása
biztosít. A parkok a belvárosi településkép meghatározó elemei is egyben a környező műemléki épü-
letekkel együtt.
A központi helyzetet meghatározza a fő közlekedési utak találkozási pontja, de ez egyben a telepü-
lésmagban az átmenő forgalomtól sújtva, jelentős forgalmat is generál.
A kereskedelmi egységek és vendéglátóhelyek legnagyobb része a belvárosban üzemel és itt él a
város népességének kicsivel több mint egyharmada. A város lakásállományának pedig 37%-a talál-
ható a központi térrészben.
35
3.6.1.1 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓ KERETÉN BELÜL TERVEZETT PROJEKTEK
Belváros (AT1)
Projekt
száma Projekt neve Projekt rövid leírása
Indikatív keret-
összeg
(nettó, m Ft)
Megvalósítás
várható ideje Előkészítettség foka
ATP1 Városközpont felújítás
befejezése
A 2011-ben megvalósult beruházással elkészült tér nem
támogatott részének (Hősök tere) teljes felújítása, átépí-
tése, a zöldfelület és közterület rendezése a feladat. A tér
kialakítása nem a mai kor követelményeinek felel meg,
valamint központi elhelyezkedése miatt parkolók kialakí-
tása is szükséges.
1000 2017 nincs előkészítve
ATP2 Helyileg védett épületek
homlokzatának felújítása
A projekt keretében a településképet maghatározó régi,
helyileg védett épületek homlokzatának eredeti formá-
ban történő felújítása történik, évről-évre különböző
mennyiségben. A településen 24 épület, illetve a belváros
műemléki épületegyüttese áll műemléki védelem alatt,
emellett 87 további épület élvez a Helyi Építési Szabályzat
szerint helyi védelmet. A jelenlegi ciklusban kb. 10 épület
homlokzat-felújításával számolunk.
300 folyamatos nincs előkészítve
7. táblázat: A településfejlesztési akciók keretén belül tervezett projektek
36
3.6.1.2 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓK ÖSSZEHANGOLT VÁZLATOS PÉNZÜGYI TERVE ÉS ÜTEME-
ZÉSE
Akcióterület
megnevezése
Településfejlesztési akció/projekt
megnevezése
Becsült
költség
(M Ft)
20
14
20
15
20
16
20
17
20
18
20
19
20
20
20
21
20
22
Belváros
(AT1)
ATP1 Városközpont felújításának be-
fejezése 1 000 - - - 500 500 - - - -
ATP2 Helyileg védett épületek hom-
lokzatának felújítása 300 - - 60 60 60 60 60 - -
Összesen 1 300
8. táblázat: A településfejlesztési akciók összehangolt vázlatos pénzügyi terve és ütemezése
37
3.6.2 2. AKCIÓTERÜLET – BELVÁROSON KÍVÜLI BELTERÜLET
6. ábra: Nagykőrös belvároson kívüli belterülete, forrás: saját szerkesztés
A belvároson kívüli belterületen a fejlesztések megvalósítása szintén a város meglévő funkci-
óinak erősítését szolgálja. A belvároson kívüli belterületen fokozottabban érvényesíthető a
kereslet-vezérelt hatás és piaci szemlélet a városrész fejlesztésében. A város egészségügyben
betöltött szerepe a jövőben várhatóan erősödni fog. A területen található építészeti értékek
38
(Huszárlaktanya), valamint zöldfelületek (Cifra-kert) fejlesztése szintén a város turisztikai funk-
cióit erősíti. A belvároson kívüli belterületen találhatók főként a lakásépítésre kijelölt terüle-
tek.
A belterület belvároson kívüli terület része közép-városias, kisvárosias és falusias jellegű lakó-
övezetek alkotják. Itt található a 165 ágyas Nagykőrösi Rehabilitációs szakkorház és Rendelő-
intézet. A korház környéke, valamint a vasútmentén kialakult ipari terület a város gazdasági
övezete.
A belvároson kívüli belterületen megtalálható települési funkciók és műemlékek:
- A korház és rendelőintézet, mint egészségügyi komplexum 2000-ben nyerte el mai ál-
lapotát. Térségi hatása regionális szintű. 2010-ben kivívta az év korháza címet.
- Rekreációs funkciót tölt be, a település rekreációs övezete a Kőrös-ér mente. Itt talál-
hatóak a Múzeum, a Cifrakert, a Csónakázó tó és a sportpályák. A Csónakázó tó termé-
szeti és történelmi táji elemeinek rehabilitációját pályázat útján valósította meg az ön-
kormányzat.
- A termálvizű strand (Alföldaqua) és az ipari park is magánvállalkozásként működik a
területen. Az ipari parkban jelenleg hat vállalkozás telephelye található, köztük a Nagy-
kőrösi Konzervgyár Rt.
- A Ceglédi út – Kőrös ér által határolt területen található Nagykőrös egyik legimpozán-
sabb klasszicista műemléke, az egykori huszárlaktanya.
- A református temető egyedülálló kultúrtörténeti és természetvédelmi értéket képvi-
sel.
- Számos kisnemesi kúria épült fel ezen a területen is eklektikus-szecessziós stílusban.
A zöldfelületi rendszer elemei ezt a térrészt is kedvező arányban színesítik:
- A Cifrakert, a Múzeum kertje, a közeli sportpályák és a csónakázó tó nagy együttes
felülete
- A Strázsadomb és a Gát területe, mint természeti területek helyi védettséget élveznek
- A sportpályák és strand területe szintén jelentős zöldfelületet jelentenek a városi tér-
ben.
- A Vásártér jelentős kiterjedtségével és beépítetlenségével szintén a zöldfelületi rend-
szer része.
A belvároson kívüli belterületen él a lakosság 54%-a és itt található a lakóingatlanok 52%-a.
39
3.6.2.1 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓ KERETÉN BELÜL TERVEZETT PROJEKTEK
Belvároson kívüli belterület (AT2)
Projekt
száma Projekt neve Projekt rövid leírása
Indikatív keretösz-
szeg (nettó, mFt)
Megvalósítás
várható ideje
Előkészítettség
foka
ATP3
Kossuth Lajos Általános Is-
kola felújítása és korszerű-
sítése.
A beruházás célja, a jelenleg Patay u. 20. szám alatti iskola épületének ki-váltása a Kinizsi u. 4 sz. alatt lévő iskola épületéhez való hozzáépítéssel, amely egy új iskolarész kialakításával jár./ 12 tantermes épületbővítés/+ eszközbeszerzés
1000 2017 nincs előkészítve
ATP4
Petőfi Sándor Általános Is-
kola felújítása
Víz csatornahálózat fejlesztése és belső villanyszerelési munkálatok elvég-zése. Vizes berendezési tárgyak csak hideg vizes kifolyókkal rendelkeznek, ez nem felel meg az érvényben lévő előírásoknak. A berendezési tárgyak és szerelvények cseréje mindenképp indokolt. Víz nyomóvezeték cseréje ja-vasolt a belső vízkőlerakódások miatt valamint a szerkezeten tapasztalható korrodálások miatt is. A szennyvízvezetékek várható üzemeltetési élettar-tamuk végén járnak, műszaki állapotuk miatt cserére érettek. Gazdaságo-sabb üzemeltetés miatt vezetékek cseréje, meglévő villamos elosztók cse-réje szükséges. Automatikus tűzjelző hálózat, villám és túlfeszültség véde-lem kiépítése szükséges.
200 2017 nincs előkészítve
ATP5 Piactér korszerűsítése 2.
és 3. ütem
Az 1. ütem 2011. évben megvalósult. 2. ütem: közlekedésfejlesztés, út nyomvonalának kialakítása, parkolók ki-
alakítása, kapcsolatok (körforgalom). 3. ütem: üzletek kialakítása három árusító pavilon elhelyezésével A fejlesztést indokolja Nagykőrös mezővárosi múltja. Jelentős számú gaz-dálkodó él a városban emiatt szükség van a piactér elérhetőségének javítá-sára.
400 2018
Közlekedési ható-
sággal egyez-
tetve.
40
Belvároson kívüli belterület (AT2)
Projekt
száma Projekt neve Projekt rövid leírása
Indikatív keretösz-
szeg (nettó, mFt)
Megvalósítás
várható ideje
Előkészítettség
foka
ATP6
Nagykőrös Város Önkor-
mányzat Rehabilitációs
Szakkórházának és Rende-
lőintézetének további fej-
lesztése
A rehabilitációs ellátás jelenlegi infrastruktúrájának kibővítése – új ingatlan építésével – ergoterápiás (tankonyha, tanfürdőszoba, számítógépes mű-hely, stb.) és balneoterápiás egységek létrehozása. Az új korszerű, 1000 m2 alapterületű épület megépítése, valamint felszereltsége lehetőséget te-remt a fogyatékkal élő emberek átképzésére. Gyógyszálló (100 férőhelyes), kemping- termálfürdő-rendelőintézet komp-lexum megvalósítása. A létesítmény lehetőséget biztosít a rehabilitáció – szociális, munkaügyi, pedagógiai, orvosi – funkcionális egységének kialakí-tására, mely javítja a fogyatékkal élő emberek munkaerő piacra történő visszakerülésének esélyét, így növekszik foglalkoztathatóságuk lehetősége.
6000 2020 nincs előkészítve
ATP7
Csónakázó tó II. üteme és
sporttelep fejlesztése, fel-
újítások
Cél a szabadidő eltöltés lehetőségének minőségi fejlesztése, lakossági és versenysport fellendítése. Csónakázó tó területén megvalósul:
- szabadtéri eszközök telepítése,
- vízutánpótlás,
- modellezés fejlesztése A sporttelep területén megvalósul:
- iskolai testnevelés részére helyszín biztosítása
1000 2018 nincs előkészítve
ATP8
A távhő szolgáltatási
rendszer fejlesztése
A távhő szolgáltatási rendszer fejlesztése, szigetelési problémák kijavítása a Bárány úton és a Kecskeméti úton. Feladatok között szerepel a meglévő csővezeték részleges cseréje, más helyeken (garázsokban, a szigetelés cse-réje, javítása) kazánok korszerűsítése, keringető szivattyúk cseréje. A bá-rány úti fűtőmű esetében a hatékonyság növelése érdekében pl. a Kossuth Lajos úti iskola rácsatlakoztatása a rendszerhez. Ez abban az esetben cél-szerű, ha műszakilag hatékony és nem a jelenlegi rendszerben folyik az üze-meltetés.
200 2020 nincs előkészítve
41
Belvároson kívüli belterület (AT2)
Projekt
száma Projekt neve Projekt rövid leírása
Indikatív keretösz-
szeg (nettó, mFt)
Megvalósítás
várható ideje
Előkészítettség
foka
ATP9 Panelprogram folytatása A távfűtött lakásoknál szigetelési és gépészeti rendszerek, meglévő problé-mák megoldása.
800 2020 nincs előkészítve
ATP10 Közvilágítás korszerűsí-
tése
Belterületen a közvilágítás kiépítése és üzemeltetése önkormányzati fel-adat. A közvilágítás korszerűsítése 1997. évben befejeződött. A megvilágí-tás erőssége az akkori útállapotoknak megfelelt. A szilárd útburkolatok megépítését követően az előírásoknak megfelelő megvilágítási mértéket kellene biztosítani, amely azonban nem történt meg. Ezért ezt a felülvizs-gálatot az 1997. óta kiépített utcákban el kell végezni.
700 2020 nincs előkészítve
ATP11 Helyileg védett épületek
homlokzatának felújítása
A projekt keretében a településképet maghatározó régi, helyileg védett épületek homlokzatának eredeti formában történő felújítása történik, év-ről-évre különböző mennyiségben. A településen 24 épület, illetve a belvá-ros műemléki épületegyüttese áll műemléki védelem alatt, emellett 87 to-vábbi épület élvez a Helyi Építési Szabályzat szerint helyi védelmet. A jelen-legi ciklusban kb. 10 épület homlokzat-felújításával számolunk. (A belváro-siakkal együtt összesen kb. 20 épület)
300 2020 nincs előkészítve
9. táblázat: A településfejlesztési akciók keretén belül tervezett projektek
42
3.6.2.2 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓK ÖSSZEHANGOLT VÁZLATOS PÉNZÜGYI TERVE ÉS ÜTEMEZÉSE
ATP3 Kossuth Lajos Általános Iskola felújítása és korszerűsí-tése.
1 000 1000
ATP4 Petőfi Sándor Általános Iskola felújítása 200 200
ATP5 Piactér korszerűsítése 2. és 3. ütem 400 400
ATP6 Nagykőrös Város Önkormányzat Rehabilitációs Szakkór-házának és Rendelőintézetének további fejlesztése
6 000 2000 2000 2000
ATP7 Csónakázó tó II. üteme és sporttelep fejlesztése, felújítá-sok
1 000 1000
ATP8 A távhő szolgáltatási rendszer fejlesztése 200 100 100
ATP9 Panelprogram folytatása 800 200 200 200 200
ATP10 Közvilágítás korszerűsítése 700 350 350
ATP11 Helyileg védett épületek homlokzatának felújítása 300 60 60 60 60 60
Összesen 10 300
10. táblázat: A településfejlesztési akciók összehangolt vázlatos pénzügyi terve és ütemezése
43
3.6.3 3. AKCIÓTERÜLET – KÜLTERÜLET
7. ábra: Nagykőrös külterülete, forrás: Google Earth, saját szerkesztés
Nagykőrös külterületén a lakás (tanya) építésnek hagyománya van. Az elmúlt évtizedekben a
tanyák száma erőteljes fogyott, ami nem természetes folyamat, hanem a földek betagosításá-
ból és az építési szabályozásból (tiltásból) következett. Új tanyák építésére lehetőség lesz a
jövőben, bár tömeges méretű építkezésekre nem lehet számítani.
A külterületek fejlesztése főként az elszórtan található tanyák megközelítésének javítását, va-
lamint a még nem villamosított tanyák villamosítását szolgálják.
A külterületek jellegéből adódóan a lovas és a kerékpáros turizmus ösztönzése lehet a cél,
amelyhez a magánszféra szolgáltatások nyújtásával (lóistállók fenntartása, lovagoltatás, ke-
rékpár-kölcsönzés, stb.) kapcsolódhat. A turizmushoz kapcsolódóan a tájjellegű ételek előállí-
tása és kínálatuk bővítése biztosíthat többlet-jövedelmet a tanyákon élők számára.
A külterületen 846 tanyát tartanak nyílván. Ezek között közel hatvan olyan tanyáról tudni,
amelyhez nincs áram vezetve. 2010-ben az önkormányzat kilenc tanyához tudta elvezetni az
áramot, de azóta is napirenden van a kérdés, pályázatok útján próbál a város forrásokat sze-
rezni a probléma megoldására.
A külterület híres-neves helyszíne a Pálfája, mely a város nyugati határában a vasúton túl he-
lyezkedik el. Itt található a település helyileg védett idős tölgyfája a Basafa, melyhez számtalan
helyi legenda fűződik.
44
A külterületen él a város népességének 10 %-a és itt található a lakásállomány 11%-a. A laká-
sok jelentős része, 83%-a alacsony komfort fokozatú.
45
3.6.3.1 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓ KERETÉN BELÜL TERVEZETT PROJEKTEK
Külterület (AT3)
Projekt
száma Projekt neve Projekt rövid leírása
Indikatív keretösz-
szeg (nettó, mFt)
Megvalósítás vár-
ható ideje Előkészítettség foka
ATP12 Pálfája Oktatóközpont fej-lesztése
A projekt feladata az oktatóközpont funkcióbővítése és az épület bővítése. A projektben megvalósul a a férőhely szám növelése, sütögető építése, medence kialakítása,konyha fejlesztése. Az energiaellátás megoldása megújuló energia felhasználás törté-nik.
30 2016 nincs előkészítve
ATP13 Pálfája aréna felújítása, fej-lesztése
Az aréna jelenleg kihasználatlan, lezárt és életveszélyes. Az ok-tatóközpont által bevonni kívánt építmény, koncertek, rendez-vények szervezéséhez ideális.
60 2016 nincs előkészítve
ATP14 Vásártér rendezése, fejlesz-tése
A projekt keretében a nagyhírű nagykőrösi vásártér belső úthá-lózata kerül kiépítésre, valamint elárusító pavilonok és vizes-blokk épülnek.
85 2017 nincs előkészítve
ATP15 441 sz. főút önkormányzati Nagykőrös várost elkerülő szakaszának kiépítése
A 441 számú főút Nagykőrös belvárosában halad át, terhelve ez-zel a város közlekedését. A fejlesztéssel a városi forgalom teher-mentesítése történne meg. A projekt elemei:
- útépítés 8,210 km hosszúságban, 10 m szélességben (7,5 burkolat + 2,5 padka)
- 2 db körforgalom,
- 1 db vasúti felüljáró (Budapest-Szeged vasút) 11,5 t tengely-terhelésre épülő pályaszerkezettel.
- Kisajátítási eljárások
8000 2018 engedélyezett tervek
46
Külterület (AT3)
Projekt
száma Projekt neve Projekt rövid leírása
Indikatív keretösz-
szeg (nettó, mFt)
Megvalósítás vár-
ható ideje Előkészítettség foka
ATP16 Az észak-déli kerékpárút (Cegléd- Nyársapát-Nagykő-rös) folytatása
A „Nagykőrös-Kecskemét összekötő kerékpárút építése” pályá-zat keretében 6963 m hosszú kerékpárút valósult meg a két te-lepülés között 2010-ben. Ennek folytatása lenne a Cegléd- Nyársapát-Nagykőrös kerékpárút megépítése az érintett telepü-lésekkel konzorciumban.
A projekt keretében felmérésre kerülnek a legkritikusabb álla-potban lévő, ugyanakkor rendszeresen használt földutak. Majd megtörténik a kiválasztott utak burkolatépítése.
A fejlesztés a 2010-ben megkezdett tanyavillamosítási program folytatása, elsősorban megújuló energiára alapozva.
400 2017 nincs előkészítve
ATP19 Tanyasi gazdálkodás újjáé-lesztése fiatal gazdálkodók helyzetbehozásával
Önkormányzati tulajdonú tanyákat (pl: ingatlancsere útján meg-szerezve, kisajátítva, stb.) az önkormányzat fiatal gazdálkodók számára kiajánlja azzal a céllal, hogy ott letelepedve mezőgazda-sági tevékenységet folytassanak. Az előállított termékek egy ré-sze a város főzőkonyháját is ellátnák friss helyi alapanyagokkal.
30 2017 nincs előkészítve
11. táblázat: A településfejlesztési akciók keretén belül tervezett projektek
47
3.6.3.2 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓK ÖSSZEHANGOLT VÁZLATOS PÉNZÜGYI TERVE ÉS ÜTEMEZÉSE
14. táblázat: A lakónépesség száma és aránya városrészenként, forrás: KSH adatközlés
A település népességszámának csökkenése elkerülhetetlenül vezet a társadalom elöregedéséhez.
2000-ben az öregségi mutató értéke 113,1 volt, azaz 100 gyerekre csak 113 időskorú jutott a tele-
pülésen, 2013-ban ez az érték már 160,6-ra módosult, jelezve az elöregedés folyamatának felerősö-
dését. 2011-ben a 60. életévét betöltötte a lakosok 23,7 százaléka, és az öregedő csoporttal szem-
ben a gyerekkorúak aránya csak 15,7 százalék volt.
A Belvároson kívüli területen élők kor szerinti összetétele visszatükrözi a városi átlagot, de a Belváros
lakosságának elöregedése tovább tart. A városrészben az öregkorú népesség 2001-ben 23,7 száza-
lékkal képviseltette magát, tíz évvel később arányuk már 27,4 százalékra emelkedett. Az elöregedő
társadalmú Belvárossal szemben a Külterület számít a legkedvezőbb kor szerinti összetétellel ren-
delkező városrésznek. A Külterületen élők korszerkezetében az aktív és a gyerekkorú népesség ará-
nya is magasabb (63,4; 20,2), mint a városi átlag, míg az idősek aránya (16,5) jelentősen a városi
átlag alatt marad.
50
8. ábra: A lakónépesség korszerkezete városrészenként és Nagykőrösön, 2011, forrás: KSH adatközlés
4.1.2 ISKOLÁZOTTSÁG
A lakosság képzettségi szintjében kedvező változások mentek végbe Nagykőrösön is. Csökkent az általános iskolát be nem fejezők száma. 2001-ben 5209 fő élt a városban, aki nem fejezte be az általános iskolát, 2011-ben 3263 főt írtak össze a népszámlálási biztosok. Az érettségizettek száma 4048 főről 5382 főre emelkedett egy évtized alatt és 2011-ben a 18 évesnél idősebb népességben arányuk 39,8 százalék volt.
9. ábra: Iskolai végzettség városrészek szerint és Nagykőrösön, 2011, forrás: KSH adatközlés
Hasonló változás figyelhető meg a főiskolai vagy egyetemi oklevelesek körében is. 2001-ben 1497
fő diplomás élt a városban, 2011-ben számuk már 2285 főre emelkedett, a 25 évesnél idősebb né-
pesség 12,6 százaléka fejezte be tanulmányait egyetemi vagy főiskolai diplomával. Mégis az átlagos
nagykőrösi lakost az érettségi nélküli szakmunkás végzettség jellemzi.
Az aktív korú népesség 19,8 százaléka rendelkezik legfeljebb általános iskolai végzettséggel, és 12,6
százaléka fejezte be iskolai tanulmányait felsőfokú oktatási intézményben. A 2. számú grafikonon
látható, hogy a Belvárosban élő alacsony iskolai végzettségűek aránya (19,3) közel azonos a városi
átlaggal, míg a diplomásoké (15) meghaladja azt. A városrészek összehasonlításában a Külterületen
élő 15-59 éves korcsoport rendelkezik a legkedvezőtlenebb iskolai végzettséggel, 36,9 százalék leg-
feljebb csak az általános iskolát fejezte be. Itt közel kétszer nagyobb mértékben koncentrálódik az
0%
20%
40%
60%
80%
100%
Nagykőrös
összesen*
Belváros Belvároson
kívüli
belterület
Külterület
Lakónépességen belül 60-
X évesek aránya
Lakónépességen belül 15-
59 évesek aránya
Lakónépességen belül 0-
14 évesek aránya
0,0
5,0
10,0
15,0
20,0
25,0
30,0
35,0
40,0
Nagykőrösösszesen*
Belváros Belvárosonkívüli
belterület
Külterület
Legfeljebb általánosiskolai végzettséggelrendelkezők aránya azaktív korúakon (15-59évesek) belül
Felsőfokú végzettségűek a25 éves és idősebbekarányában
51
alacsony iskolai végzettségű népesség, mint a városi átlag. Ez azért is figyelemre méltó, mert a Kül-
terület városrész rendelkezik a legfiatalabb lakónépességgel. A legmagasabb iskolai végzettségű dip-
lomások jelenléte a Külterületen (3) mélyen a városi átlag alatt van.
4.1.3 FOGLALKOZTATOTTSÁGI JELLEMZŐK
2011-ben 11 százalékkal volt magasabb a gazdaságilag aktívak aránya, mint tíz évvel korábban, szá-
muk elérte a 10 276 főt. A munkakorú népesség (15-64 évesek) 63,4 százaléka tartozott a csoport-
hoz és a foglalkoztatás növekedését jelzi a foglalkoztatottak 52,9 százalékos részesedése a 15-64
évesek között.
Mutató Nagykőrös összesen*
Belváros Belvároson kí-vüli belterület
Külterület
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül
52,9 52,3 55,1 45,7
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
42,6 42,9 40,3 50,8
15. táblázat: A foglalkoztatás városrészek szerint és Nagykőrös városban, 2011, forrás: KSH adatközlés
A városrészek összehasonlításában a Külterületen élők rendelkeznek a legkedvezőtlenebb foglalkoz-
tatottsági aránnyal, a munkaképes korú lakosság kevesebb, mint fele rendelkezett az összeírás ide-
jén munkahellyel. Még kedvezőtlenebb kép tárul elénk, ha a rendszeres munkajövedelemmel ren-
delkezők arányát vizsgáljuk. A Külterületen az aktív korúak (15-59 éves) fele nem rendelkezik rend-
szeres munkajövedelemmel, mely jelzésértékű az itt élő családok jövedelmi helyzetére.
Ezt támasztja alá a foglalkoztatott nélküli háztartások városrészek közötti eltérése is. A város ház-
tartásainak 42,5 százalékában nem él foglalkoztatott. Az elöregedő társadalmú Belvárosban vala-
mint a városrészek közül legfiatalabb korszerkezettel rendelkező Külterületen azonos arányban
(44,7; 45) találhatók olyan háztartások, melyek nem rendelkeznek foglalkoztatott háztartástaggal.
Az azonos eloszlás mögött eltérő okok húzódnak meg: a Belvárosban az idősek (nyugdíjasok), míg a
Külterületen a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező aktív korúak magas aránya.
52
10. ábra: Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya városrészenként és Nagykőrös városában, 2011, forrás: KSH
Az alacsony foglalkoztatottsági arány valószínűleg kedvezően változott az elmúlt években, mert csökkent a munkanélküliség mértéke. 2011-ben 15,1 volt a városban a munkanélküliségi ráta értéke, mely 2013-ban 8,9-re mérséklődött. Ha a kedvező változás hatott is a külterületi népesség foglal-koztatási és jövedelmi viszonyaira, a Külterület markáns elkülönülése a városrészek között tartósnak bizonyul, így nincs reális esély arra, hogy a foglalkoztatási szerkezetben radikális javulás ment volna végbe.
4.1.4 LAKÁSÁLLOMÁNY, MINŐSÉGI JELLEMZŐK
A 10 507 lakás több mint 90 százaléka magántulajdonban van és a földszintes családi házak uralják
az utcaképet. Egy évtized alatt 20 százalékkal csökkent az alacsony komfortfokozatú lakások aránya,
2013-ban a város lakásállományának 18,8 százaléka tartozott ebbe a kategóriába. A kedvező válto-
záshoz hozzájárult az új építésű, összkomfortos lakásokkal növelt lakásállomány nagysága, a kom-
fortosítás és nem utolsó sorban az alacsony komfortfokozatba tartozó tanyai épületek számának
csökkenése.
Mutató megnevezése
Nagykőrös ösz-szesen*
Belváros Belvároson
kívüli belterület
Külterület
Lakásállomány (db) 10 476 3 624 5 474 1 375
Alacsony komfort fo-kozatú lakások ará-nya (%)
16,9 17,7 9,0 46,1
16. táblázat: A lakások száma és az alacsony komfortú lakások aránya városrészenként és Nagykőrösön, 2011, for-
rás: KSH
38
39
40
41
42
43
44
45
46
Nagykőrösösszesen*
Belváros Belvárosonkívüli
belterület
Külterület
Foglalkoztatott nélküliháztartások aránya
53
4.1.5 HUMÁNINFRASTRUKTÚRA
Szociális ellátás
A város a törvény által előírt kötelező és önként vállalt szociális ellátás alap- és szakfeladatait a Nagy-
kőrösi Humánszolgáltató Központ látja el. A szociális alapellátás keretében a következő szolgáltatá-
sok elérhetőségét biztosítja a szociálisan rászorulók részére:
- Szociális alapszolgáltatás
- Szociális étkeztetés
- Házi segítségnyújtás
- Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
- Családsegítés
- Támogató szolgáltatás
- Idősek nappali ellátása
- Fogyatékossággal élők nappali ellátása
- Szociális foglalkoztatás munka-rehabilitáció keretében
- Szociális foglalkoztatás fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás keretében
A szakosított ellátás keretében az idősellátásra fókuszált a város, az önkormányzati fenntartású in-
tézményben működteti az önkormányzat az idősek bentlakásos otthonát és az időskorúak gondozó-
házát, mely egy éves átmeneti elhelyezést biztosít az idősek számára. A bentlakásos otthonok férő-
hely kapacitásának kihasználtsága az elmúlt években kissé csökkent, 2013-ban ezer férőhelyre 965,5
gondozott jutott, de a járásszékhelyek, a megye és az országos átlaggal összehasonlításban a szol-
gáltatás jobb elérhetőségét, az intézmény jobb kihasználtságát bizonyítja.
A közszolgáltatások között működik a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, mely a szociális rá-
szorulók számára segít a pénzbeli és a természetbeli juttatások hozzáférésében, a családon belüli
konfliktusok megoldásában és különböző programok (pl. mentálhigéniés) szervezésével. (hány eset,
és ebből van-e a szegregátumban)
Oktatás
2012-ben az önkormányzati fenntartású óvodákba 757 gyermek járt, egyharmaduk tartozott a hát-rányos helyzetűek közé, 5,5 százalékuk a halmozottan hátrányos helyzetű csoportba. Az óvodások számának csökkenésével apadt a hátrányos helyzetű gyerekek száma és aránya is, míg a halmozot-tan hátrányos helyzetűeké emelkedett. A katolikus óvodában nincs halmozottan hátrányos helyzetű kisgyermek, az önkormányzati fenntartásúak közül a városi átlagnál alacsonyabb arányban járnak halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek a Mese-vár valamint a Hétszínvirág Óvodákba, de meg-oszlás egyenetlensége még szembetűnőbb az intézmények feladatellátási helyei között. A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű óvodások kétharmada koncentrálódik a Bóbita és a Ka-locsa Balázs óvodákban.
54
Intézmény neve Intézmény
feladat-ellátási he-lye
Beírt gyere-kek száma
Hátrányos helyzetű gyer-mekek száma
Halmozottan hátrányos hely-zetű gyermekek
száma
Halmozottan hátrányos hely-zetű gyerekek
aránya (%)
Nagykőrösi Bóbita Óvoda
Kárász u. 97 37 9 9,3
Sziget u. 41 14 4 9,8
Batthyány u. 87 24 7 8
Összesen 225 75 20 8,9
Nagykőrösi Kalocsa Balázs Óvoda Kalocsa B. u. 130 16 13 10
Nagykőrösi Mese-vár Óvoda
Kazinczy u. 121 22 2 1,7
Eötvös K. u. 61 15 6 9,8
Összesen 182 37 8 4,4
Nagykőrösi Hétszínvirág Óvoda
Ifjúság u. 80 1 1 1,3
Kossuth L. u. 76 8 8 10,5
Összesen 156 9 9 5,8
Názáret Római Katolikus Óvoda Hősök tere 109 9 0 0
Óvodák összesen 802 146 50 6,2
17. táblázat: Óvodák létszámadatai 2014/2015. tanévben, forrás: Nagykőrös Önkormányzata és Oktatási Hivatal
A 2014/2015- ös tanévben a város iskoláiban tanulók 11,8 százaléka (238 fő) tartozott szociálisan hátrányos
helyzetű csoporthoz, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók 5,1 százalékos aránya (103 fő) alacsonynak
tekinthető. A hátrányos helyzetű gyerekek intézmények közötti eloszlásában több jellegzetesség is megfi-
gyelhető.
Intézmény neve Tanulók
száma ösz-szesen
Ebből: Integráltan
oktatott Ebből: SNI Ebből: HH
HH-ból HHH
HHH tanu-lók aránya
(%)
Kossuth Lajos Ált. Isk. 407 39 48 28 26 6,4
II. Rákóczi Ferenc Ált. Isk. 390 26 25 44 11 2,8
Petőfi Sándor Ált. Isk. és Kollégium 587 39 34 48 28 4,8
Kolping Katolikus Ált. Isk. 128 28 7 82 27 21,1
Arany János Református Ált. Isk. 437 23 21 3 3 0,7
Dalmandy Győző Óvoda, Ált. Isk. 65 4 33 8 12,3
Összes 2 014 155 139 238 103 5,1
18. táblázat: Hátrányos helyzetű tanulók száma a 2014/2015. tanévben, forrás: Oktatási Hivatal
55
A katolikus iskola minden ötödik tanulója halmozottan hátrányos helyzetű, míg a református iskolá-
nál ez az arány nem éri el az egy százalékot sem. A nagy létszámú állami fenntartású iskolákban
intézményenként eltérő arányban tanulnak halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek, azonban a
város halmozottan hátrányos helyzetű tanulóinak 70,9 százaléka az állami fenntartású intézmények
diákja.
4.1.6 ESÉLYEGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSA
Nagykőrös Város Önkormányzata a 79/2008. (IV. 24.) ÖT.sz. határozatával megalkotta Nagykőrös
Város Önkormányzat Települési Esélyegyenlőségi Programját, mely tartalmazta az önkormányzat ál-
tal ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk üteme-
zését. A 2008-ban jóváhagyott program felülvizsgálata alapján került elfogadásra a Képviselő-testü-
let 5/2010. (I. 28.) ÖT. sz. határozatával a Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Terv, va-
lamint a 115/2010. (VIII. 11.) ÖT. sz. határozatával Nagykőrös Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi
Programja.
Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében az egyházi intézményfenntartókkal kötött megállapodás
alapján az önkormányzat az indítható csoportlétszámokról, valamint a beiratkozás időpontjának
meghatározásáról évente egyeztet az egyházi fenntartókkal, valamint közösen értékelik a megálla-
podásban foglaltak teljesítését. Módosításra kerültek az óvodák és az iskolák alapító okiratai és ne-
velési programjai. Az óvodák nevelési programja tartalmazza a halmozottan hátrányos helyzetű
gyermekek óvodai fejlesztését, az iskolák pedagógiai programja az Integrációs Pedagógiai Rendszer-
hez csatlakozást.
2010-ben megalakult az Idősügyi Tanács a nyugdíjas szervezetek küldötteiből, melynek elnöke a mindenkori
polgármester, titkára az idősügyi referens. A Tanács az időseket érintő helyi döntések előkészítésében véle-
ményével, javaslataival képviseli a korosztály érdekeit.
Az idősek és a fogyatékkal élők szolgáltatásokhoz hozzájutását segítő intézményi akadálymentesítés megva-
lósítása folyamatos. Valamennyi közösségi szolgáltatást nyújtó intézményben kialakításra kerültek a közleke-
dést könnyítő rámpák, az egészségügyi és közművelődési intézményekben a mozgáskorlátozottak részére
mosdó áll rendelkezésre.
Az önkormányzat elfogadta a „Nagykőrös Város Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018” programot,
meghatározta a célokat és azokhoz rendelt intézkedések körét. Megalakította az Esélyegyenlőségi Progra-
mért felelős Esélyegyenlőségi Fórumot, melynek feladata a tervezési időszak alatt a program végrehajtásának
ellenőrzése, munkáját segítik a felálló tematikus munkacsoportok.
4.2 A SZEGREGÁTUMOK HELYZETELEMZÉSE
4.2.1 A 2008-AS IVS SZEGREGÁTUMAI ÉS SZEGREGÁLÓDÓ TERÜLETEI
A 2008-ban készült Antiszegregációs programok szegregátumainak lehatárolásához szükséges szegregációs
mutatót a Városfejlesztési Kézikönyv határozta meg. A szegregációs mutató alapján szegregátumnak tekin-
tendő az a terület, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajö-
vedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. A
56
szegregátumok tekintetében két típust kell megkülönböztetni: a városszövetbe ágyazódott szegregált te-
rület (telepszerű környezet), a városszövettől elkülönülő, alapvetően nem lakó-funkciójú területbe ékelő-
dött szegregátumot (telep).
A 2001. évi népszámlálás adatai alapján a KSH két szegregátumot határolt le a városban, mindkettő a vá-
rosszövetbe ágyazott szegregátumnak tekinthető. Belvároshoz tartozó családi házas Határ utca 2-16 szám
alatti (csak páros oldalú) lakásokat, valamint a Kossuth utca 7. számú ingatlant. A két szegregátumhoz ösz-
szesen 20 önkormányzati bérlakás tartozott, melyek komfort nélküli, egyszobás lakásokat takartak, de volt
köztük több pincelakás is. A lakásokban nem volt vezetékes víz, a lakók a vizet közkifolyókból hordták, és
nem volt bevezetve a gáz sem, de a gerincvezeték bent volt az utcákban.
A terepbejárás során a Cigány Önkormányzat képviselője javasolta, hogy a szegregátummá nyilvánítsák az
Eötvös u. 3. szám alatti ingatlan 8 lakását, melyek önkormányzati bérlakások voltak, valamint a Tabán terü-
letet (Balaton, Kárpát, Szilfa, Aulich utcák).
A kirendelt szakértővel történt terepbejárás során megállapították, hogy a Tabán kertes, családi házas te-
rülete nem mutat egységes leromlott állapotot. A területen saját tulajdonú kertes vagy ikerházakban élnek
roma és a többségi társadalomhoz tartozó családok. Az antiszegregációs tervvel foglalkozó bizottság a te-
repbejárás után nem támogatta a szegregátum kiterjesztését a tabáni területekre, de elfogadta, hogy az
Eötvös utca 3. alatt található 8 önkormányzati bérlakással rendelkező ingatlant szegregátumként kezelje.
Az antiszegregációs tervért felelős bizottság elismerte, hogy a város területén két „hivatalos” és egy csatolt,
egymástól kevesebb, mint egy kilométeres körön belül fekvő, erősen leromlott állapotú és halmozottan
hátrányos helyzetű népesség lakóhelyéül szolgáló terület határozható meg, de egyik sem felelt meg a
szegregátum létszámkritériumának. Az önkormányzati lakásnyilvántartásban, valamint a
népességnyilvántartásban szereplő adatok szerint mindegyik területen kevesebben éltek 50 főnél, így az
„alacsony státuszú lakosok által koncentráltan lakott telepek vagy telepszerű képződmények Nagykőrös
városban nem találhatók”.
4.2.2 SZEGREGÁTUMOK A 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ALAPJÁN
A 2011. évi népszámlálás adatain alapuló szegregációs mutató a város belterületén 5, a külterületen 3
szegregátumot határolt le. (6 . ábra)
Szegregált terület lehatárolásához a szegregációs mutatót használják, de 2008 óta változtak a mutató érté-
kei. A Településfejlesztési Kézikönyv szerint a járásszékhelyeken szegregáltnak tekintendő az az összefüggő
városrész, ahol legalább 50 fő lakos él és a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rend-
szeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 év) belül legalább 35 száza-
lék.
A KSH által kiszámított adatok alapján két szegregált területet határoltak le. Mindkét településrész a Bel-
városban található, városszövetbe ágyazott szegregátumok, melyek már a 2008. évi antiszegregációs prog-
ram készítésekor is megjelentek a szegregált, illetve szegregációval veszélyeztetett területek között.
A Csípvár utca - Lahner utca-Kossuth Lajos út – Lázár Vilmos utca által közrezárt terület (a térképen 1-es szegregátum), valamint a
Kálvin tér – Ady Endre utca Eötvös Károly utca – Puskás Tivadar utca – Czira Kovács Lajos utca (a térképen 2-es szegregátum) által határolt terület.
Szegregációval veszélyeztetett területnek tekintendő az a terület, ahol legalább 50 fő lakos él és a legfel-
jebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők
aránya az aktív korú (15-59 év) népesség 30-34 százaléka közé esik.
57
Három, a Belvároson kívül fekvő utcák által közrezárt területet jelölt meg a KSH szegregációval veszélyez-
tetett területként:
Az Örkényi út Szegfű utca Kodály Zoltán utca (a térképen 3-es szegregátum),
Tompa utca Nádor utca Petőfi utca Kisfaludi utca (a térképen 4-es szegregátum),
Balaton utca nyugati oldala, a sarkok kivételével (a térképen 5-ös szegregátum).
A jelenlegi lehatárolás nemcsak a szegregátumok számának nagyságában tér el a 2008. évitől, hanem abban
is, hogy jelzi a Külterületen kialakult szegregátumokat is . A tanyás külterületen, a kertségben a következő
három szegregátum létezésére hívja fel a figyelmet a KSH besorolás.
Szegregált területként a belterülethez közvetlenül csatlakozó Temetőhegy-dülő,
Szegregációval veszélyeztetett o Esed-dülő, o Pöcök-dűlő.
S8: A helyi prémium feldolgozó ipar, helyi ter-mékeken, agrárhagyományokon alapuló tele-pülési gazdaság (Nagykőrösi termékek)
+ ++ + ++ ++ + + +
S9: Turisztikailag vonzó, a vendégfogadásra felkészült város, mely tudatosan fenntartja természeti és épített értékeit, helyi potenciál-ként tekintve azokra.
+ + + + + + ++
S10: Kedvező gazdasági környezet kialakítása (A kkv-k munkahelyteremtő és megtartó ké-pességének támogatása)
+ + + +
S11: Energia-hatékony város + + + + ++ + ++ ++ S12: Térségi szerepkör erősítése, erős nem-zetközi kapcsolatokkal bíró város
+ ++ + + + ++ + ++ + +
S13: Fenntartható közlekedési hálózatok (Működő kerékpáros és gyalogos hálózatok, közlekedési kapcsolatok)
+ ++ ++ ++
S14: Értékőrző környezetmegújítás, önkor-mányzati /magántulajdonban lévő lakásva-gyon megújítása
+ + ++ +
S15: Természeti értékek megőrzése + + + +
75
5.1.3.3 ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV
Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény célja, hogy meghatározza az or-
szág egyes térségeinek területhasználati feltételeit, a műszaki infrastrukturális hálózatok összehan-
golt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökoló-
giai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére.
Az Országos Területrendezési Terv – mint felsőbbrendű területrendezési jogszabály – adja meg a
keretet, amelyben az ITS készült, ezáltal teljes körűen illeszkedik ahhoz.
Egyéb Nemzeti fejlesztési dokumentumokhoz való illeszkedés
5.1.3.4 A STRATÉGIA ILLESZKEDÉSE AZ EUROPAI UNIÓ FEJLESZTÉSPOLITIKÁJÁHOZ (EUROPA2020
ÉS SZÉCHENYI 2020)
2014. január 1-jével új uniós költségvetési időszak indult, ezzel egy időben új fejezet kezdődött Ma-
gyarországon az uniós források pályáztatása, kifizetése és felhasználása terén. Az Új Széchenyi Terv
sikereinek folytatásaként a következő 7 évben az elmúlt költségvetési ciklus jó gyakorlatait meg-
őrizve, de az esetleges hibákat kiküszöbölve még hatékonyabb pályázati rendszer jön létre, melynek
következményeként – remények szerint – felpörögnek a fejlesztések. A korábbi időszakhoz hasonló
intenzitással kívánja a kormány lehívni, de még nagyobb hatékonysággal felhasználni a 2014-2020-
as időszakban is az ország számára rendelkezésre álló keretösszeget.
A Gróf Széchenyi István neve által fémjelzett fejlesztéspolitikai program, Széchenyi 2020 néven to-
vábbra is Magyarország fejlődését és megújulást célozza meg. Az új fejlesztéspolitikai időszak kiala-
kításakor a közös európai célkitűzést, irányelveket alapul véve határozták meg azokat a pontokat,
amelyeket el kell érni ahhoz, hogy Európa globálisan, Magyarország pedig EU-s összehasonlításban
versenyképes maradjon.
A korábbi hét éves periódushoz képest – melynek a legfőbb célja a leszakadt régiók felzárkóztatása
volt – a most induló ciklusban az EU más célkitűzéseket vállalt, nevezetesen hogy Európa globálisan,
Magyarország pedig EU-s összehasonlításban versenyképes maradjon. Az összes tagállamnak a 11
tematikus célhoz kell igazítania saját fejlesztési terveit, biztosítva a dokumentum számszerűsített
céljainak elérését, amelyek:
1) A kutatás, technológia-fejlesztés és innováció erősítése.
2) Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának minőségének javítása.
3) A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági, a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének javítása.
4) Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban.
5) Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat-megelőzés és –kezelés előmozdítása.
6) A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása.
7) A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrák-ban.
8) A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése.
9) A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem.
10) Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás.
11) Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás.
76
A koncepció és az ITS a Széchenyi 2020 tematikus célkitűzéseihez igazodva határozza meg lokálisan
a hosszú- illetve középtávú célok eléréséhez szükséges beavatkozásokat.
EU 2020 / Széchenyi 2020
Tematikus célok
ITS középtávú célok
1. a
kut
atás
, a te
chno
lógi
ai fe
jlesz
tés
és a
z in
nová
ció
erős
ítése
2. a
z IK
T-ho
z va
ló h
ozzá
féré
snek
, azo
k ha
szná
latá
nak
és m
inő-
ségé
nek
a ja
vítá
sa
3. a
kkv
-k, m
g, il
l. ha
lász
ati é
s ak
vaku
ltúra
-ága
zat v
erse
nyké
-pe
sség
ének
a n
övel
ése
4. a
z al
acso
ny s
zén-
diox
id-k
iboc
sátá
sú g
azda
ság
felé
tört
énő
elm
ozdu
lás
tám
ogat
ása
min
den
ágaz
atba
n
5. a
z ég
hajla
tvál
tozá
shoz
val
ó al
kalm
azko
dás,
a
kock
ázat
meg
előz
és é
s -k
ezel
és e
lőm
ozdí
tása
6. a
kör
nyez
et m
egóv
ása
és v
édel
me
és a
z er
őfor
rás-
felh
asz-
nálá
s ha
téko
nysá
gána
k el
őmoz
dítá
sa
7. a
fenn
tart
ható
köz
leke
dés
előm
ozdí
tása
és
szűk
km
meg
-sz
ünte
tése
a k
ulcs
font
ossá
gú h
álóz
. inf
rast
rukt
úrák
ban
8. a
fenn
tart
ható
és
min
őség
i fog
lalk
ozta
tás,
val
amin
t a m
un-
kavá
llaló
i mob
ilitá
s tá
mog
atás
a
9. a
társ
adal
mi b
efog
adás
elő
moz
dítá
sa é
s a
szeg
énys
ég, v
ala-
min
t a h
átrá
nyos
meg
külö
nböz
teté
s el
leni
küz
dele
m
10. a
z ok
tatá
sba,
és
a ké
pzés
be (s
zakk
épzé
sbe)
tört
énő
beru
h.
a ké
szsé
gek
fejl.
és
az e
gész
éle
ten
át ta
rtó
tanu
lás
érde
kébe
n
11. a
hat
óság
ok é
s az
érd
ekel
t fel
ek in
tézm
ényi
kap
acitá
sána
k ja
vítá
sa é
s ha
téko
ny k
özig
azga
tásh
oz tö
rtén
ő ho
zzáj
árul
ás
S1: Népességmegtartó társadalom (fiatal családo-kat támogató programok)
+ + + ++ ++ + +
S2: Összetartó, erős identitású helyi társadalom (a társadalmi leszakadás megakadályozása)
+ + + ++ + +
S3: Tanyás térség alternatív energetikai fejleszté-sei
+ ++ ++ ++ +
S4: Partnerségben a fiatal gazdákkal: Tanyás tér-ségben fiatal gazdálkodók találnak otthonra, ön-kormányzati együttműködés keretében
+ + + ++ + + ++ +
S5: A lakosság általános munkaerő-piaci verseny-képességének növelése, képzettségi és szakkép-zettségi szintjének emelésével
+ + + ++ + ++ +
S6: A helyben működő rehabilitációs szakkórház, mint erősség jobb kihasználása
S8: A helyi prémium feldolgozó ipar, helyi termé-keken, agrárhagyományokon alapuló települési gazdaság (Nagykőrösi termékek)
++ + ++ + + + ++ + ++
S9: Turisztikailag vonzó, a vendégfogadásra felké-szült város, mely tudatosan fenntartja természeti és épített értékeit, helyi potenciálként tekintve azokra.
+ + ++ + + +
S10: Kedvező gazdasági környezet kialakítása (A kkv-k munkahelyteremtő és megtartó képességé-nek támogatása)
+ + ++ + + ++ + +
S11: Energia-hatékony város + ++ ++ ++ ++ + S12: Térségi szerepkör erősítése, erős nemzetközi kapcsolatokkal bíró város
+ + + + ++ + ++ + ++ +
S13: Fenntartható közlekedési hálózatok (Mű-ködő kerékpáros és gyalogos hálózatok, közleke-dési kapcsolatok)
++ + ++ + +
S14: Értékőrző környezetmegújítás, önkormány-zati /magántulajdonban lévő lakásvagyon megújí-tása
+ + + +
S15: Természeti értékek megőrzése + ++ +
Jelmagyarázat: ++ Erős kapcsolat; + Közepes kapcsolat; Gyenge kapcsolat
22. táblázat: EU 2020 / Széchenyi 2020 Tematikus célok és az ITS középtávú célok kapcsolata
77
5.1.3.5 MAGYAR NÖVEKEDÉSI TERV
A hazánkkal szembeni befektetői bizalom erősítése és a gazdasági környezet kiszámíthatóságának
érdekében elkészült a Magyar Növekedési Terv a Nemzetgazdasági Minisztérium megbízásából
2011-ben. A Terv célja a hazai gazdaság nettó exportjának maximalizálása, emellett a külföldi köz-
vetlen tőkebefektetések ösztönzése.
A hazánkkal szembeni befektetői bizalom erősítése és a gazdasági környezet kiszámíthatóságának
érdekében elkészült a Magyar Növekedési Terv a Nemzetgazdasági Minisztérium megbízásából
2011-ben. A Terv célja a hazai gazdaság nettó exportjának maximalizálása, emellett a külföldi köz-
vetlen tőkebefektetések ösztönzése. A Magyar Növekedési Terv célkitűzései a hozzáadott érték nö-
vekedés, a foglalkoztatás bővítés, az import kiváltása, a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok ki-
építése, és mindezek fenntarthatósága.
Nagykőrös Integrált Településfejlesztési Stratégiája első sorban a „Versenyképes helyi gazdaság”
átfogó célon és annak tematikus céljain keresztül illeszkedik a Magyar Növekedési Terv célrend-
szeréhez.
5.1.3.6 NEMZETI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI KERETSTRATÉGIA
Az Országgyűlés 2013. március 25-i ülésnapján elfogadta a 2012-2024 közötti időszakra szóló Keret-
stratégiát. A Stratégia célja, hogy hozzájáruljon a nemzeti egyetértés kialakulásához a fenntartható-
ságról.
„A fenntartható fejlődés az ember boldog és értelmes életvitelének előmozdítását és a közjó kitel-
jesedését célozza úgy, hogy az emberi tevékenységek a Föld környezeti eltartó-képessége szabta
határokon belül maradnak, és a gyarapítható, fejleszthető emberi, társadalmi és gazdasági erőfor-
rások terén gondoskodunk ezek megfelelő mennyiségi és minőségi állapotának fenntartásáról, bő-
vítéséről, illetve javításáról.”
A Keretstratégia szerint biztosítani kell az emberi, társadalmi, természeti és gazdasági erőforrások
fejlesztéseit. Ennek eszköze az egyéni, családi, vállalkozói, civil és kormányzati felelősség egyensúly-
ban tartása.
NFFK stratégia céljainak rendszere ITS célrendszeréhez illeszkedése
Emberi erőforrások: demográfia, egészség, tudás, társadalmi ko-
hézió S1, S2, S4, S5, S8
Társadalmi erőforrások: bizalom infrastruktúrájának erősítése, a
munka társadalmi körülményei, családi értékek erősítése, múlt
örökségének ápolása, kulturális fejlesztések
S1, S2, S4, S5, S7, S8, S9, S14
Természeti erőforrások: biodiverzitás, megújuló természeti erő-
források, környezeti terhelések csökkentése, nem megújuló ter-
mészeti erőforrások
S3, S9, S11, S14
Gazdasági erőforrások: a vállalkozói tőke és az innováció erősí-
tése, a foglalkoztatás bővítése, költségvetési politika, életpálya-
finanszírozás
S1, S4, S5, S6, S8, S9, S10, S12, S13,
23. táblázat: Az NFFK stratégia céljainak rendszere és az ITS célrendszeréhez illeszkedése
Jelen ITS stratégiai céljai és az NFFK stratégiai céljainak rendszere közötti összhang biztosított.
78
5.1.3.7 NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM
A Program a stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) Kormányrendelet előírásai szerint szak-
politikai stratégia, az átfogó környezetügyi szakpolitikai területre vonatkozó jövőkép elérésének
stratégiai tervdokumentuma. A környezetvédelmi törvénnyel összhangban az emberi egészség vé-
delmét, a természeti erőforrások és értékek megőrzését, fenntartását tartja fontosnak és a környe-
zettel, annak védelmével, veszélyeztető tényezőkkel foglalkozik. A Program 2014-2019 közötti idő-
szakra szól, kitekintve 2020-ra.
Nemzeti Környezetvédelmi Program stratégiai céljai ITS célrendszeréhez illeszkedése
Az életminőség és az emberi egészség környezeti feltét-
eleinek javítása S3, S6, S7, S9, S13, S14, S15
Természeti értékek és erőforrások védelme, fenntart-
ható használata S3, S9, S11, S14, S15
Az erőforrás-takarékosság és a – hatékonyság javítása, a
Csatornák a település egyes részein régiek, veszélyeztetik a természeti környezetet
Az egészségügyi szolgáltatás színvo-nalasan megoldott
A településen a szennyvízelvezetés megoldott
Jó a közbiztonság az országos átlag-hoz képest
S8: A helyi prémium feldolgozó ipar, helyi termékeken, agrárhagyományo-kon alapuló települési gazdaság (Nagykőrösi termékek)
Öt-tíz éven belül a feldolgozó ipar, mezőgazdaság számára nem lesz megfelelő munkaerő
A nagykőrösi hobbikertek egyre in-kább kihalnak
A mezőgazdasági hagyományokat őrző generációk eltűnnek
A vállalkozói pályázati aktivitás ala-csony
Vásártartás, történelmi hagyomá-nyokkal, mint országosan egyedülálló program
Helyi termelő kkv-k mint erősség
87
Tematikus célok A Beazonosított problémák Beazonosított adottságok
S9: Turisztikailag vonzó, a vendégfo-gadásra felkészült város, mely tuda-tosan fenntartja természeti és épített értékeit, helyi potenciálként tekintve azokra.
A település turisztikai felkészültsége elmarad az igényekhez képest
Kevés a turisztikai szálláshely
A szervezett turizmus még nem ala-kult ki
Sok minden történik, de kevesen tud-nak róla, rossz kommunikáció
A település nem alkalmaz városmar-ketinget
Vannak szecessziós polgárházak (tu-rizmus)
Református hagyományok ápolása
A településen a közterületi zöldfelü-letek aránya is, ápolt közterületek jellemzik
S10: Kedvező gazdasági környezet ki-alakítása (A kkv-k munkahelyteremtő és megtartó képességének támoga-tása)
A helyi vállalkozások és az önkor-mányzat közötti együttműködés szintje alacsony
A rossz minőségű utak, a vállalkozási tevékenységek folytatását is veszé-lyeztetik
A helyben dolgozók száma alacsony
A vállalkozói pályázati aktivitás ala-csony
Pályázati tapasztalatok az önkor-mányzat esetében, jó abszorpciós ké-pesség
Helyi termelő kkv-k mint erősség
Az önkormányzat gazdálkodása ki-egyensúlyozott, rendelkezik tartalé-kokkal, önerőhöz
S11: Energia-hatékony város Jelentős biogáz felhasználási lehető-ség
S12: Térségi szerepkör erősítése, erős nemzetközi kapcsolatokkal bíró város
A helyi vállalkozások és az önkor-mányzat közötti együttműködés szintje alacsony
Úthálózat fejlesztendő, a város átlát-hatósága nem megfelelő
A helyben dolgozók száma alacsony
A település közlekedési kapcsolatai kedvezőek
15 hektáros ipari park
S13: Fenntartható közlekedési háló-zatok (Működő kerékpáros és gyalo-gos hálózatok, közlekedési kapcsola-tok)
A város kerékpáros hálózata csak a központban a Szabadság téren és a Kecskeméti út mentén épült ki
Közösségi közlekedés nincs, amelyen a kórházba jutás megoldható lenne
Nagykőrös kerékpáros település
S14: Értékőrző környezetmegújítás, önkormányzati /magántulajdonban lévő lakásvagyon megújítása
Csatornák a település egyes részein régiek, veszélyeztetik a természeti környezetet
Nyugodt, egyedi hangulatú település, ami kikapcsolódásra alkalmas
Kialakult egy élhető városközpont
Nagykőrösi ingatlan árak alacsonyak
Vannak szecessziós polgárházak (tu-rizmus)
S15: Természeti értékek megőrzése Nemzetközileg elismert erdőrész – Natura 2000
Pusztai tölgyes, mint természeti érték
Körös-ér menti természeti világ, több helyben megtalálható növény, mint egyediség
28. táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése a helyzetelemzésben feltárt problémák megoldására és a város
adottságaira
88
A középtávú átfogó célok és a tematikus városi célok koherenciáját az alábbi táblázat mutatja:
Jövőkép
Középtávú átfogó célok
Középtávú tematikus városi célok
A település hagyományaira épülő, mégis modern, élő város,
amelybe jó ellátogatni és élni
A1: Aktív, bővülő, helyben maradó, fia-
talodó társadalom
Á2: Versenyképes he-lyi gazdaság
Á3: Minőségi, kom-fortos, vonzó és él-
hető városi környezet
S1: Népességmegtartó társadalom (fiatal csalá-dokat támogató programok)
++ + +
S2: Összetartó, erős identitású helyi társadalom (a társadalmi leszakadás megakadályozása)
++
S3: Tanyás térség alternatív energetikai fejlesz-tései
++ + +
S4: Partnerségben a fiatal gazdákkal: Tanyás térségben fiatal gazdálkodók találnak otthonra, önkormányzati együttműködés keretében
++ ++ +
S5: A lakosság általános munkaerő-piaci ver-senyképességének növelése, képzettségi és szakképzettségi szintjének emelésével
++ ++
S6: A helyben működő rehabilitációs szakkór-ház, mint erősség jobb kihasználása
S8: A helyi prémium feldolgozó ipar, helyi ter-mékeken, agrárhagyományokon alapuló telepü-lési gazdaság (Nagykőrösi termékek)
++
S9: Turisztikailag vonzó, a vendégfogadásra fel-készült város, mely tudatosan fenntartja termé-szeti és épített értékeit, helyi potenciálként te-kintve azokra.
+ ++ ++
S10: Kedvező gazdasági környezet kialakítása (A kkv-k munkahelyteremtő és megtartó képessé-gének támogatása)
+ ++ ++
S11: Energia-hatékony város + + ++
S12: Térségi szerepkör erősítése, erős nemzet-közi kapcsolatokkal bíró város
+ ++
S13: Fenntartható közlekedési hálózatok (Mű-ködő kerékpáros és gyalogos hálózatok, közle-kedési kapcsolatok)
+ ++
S14: Értékőrző környezetmegújítás, önkormány-zati /magántulajdonban lévő lakásvagyon meg-újítása
+ + ++
S15: Természeti értékek megőrzése + ++
Jelmagyarázat:
++ Erős kapcsolat; + Közepes kapcsolat; Gyenge kapcsolat
29. táblázat: A középtávú átfogó célok és a tematikus városi célok koherenciája
89
6 A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI
A stratégia megvalósítását számos tényező befolyásolhatja, alapvetően azonban a kockázatok típu-saként két fő csoportot különböztethetünk meg:
- város által befolyásolható belső,
- a város hatáskörén kívül eső külső tényezők.
A fenti kockázatokat a megalapozó vizsgálat SWOT analízise elemzi, az ismétlés elkerülése miatt nem kerülnek bemutatásra. A kockázatkezelés a veszély megvalósulásának, azaz a káros hatás be-következésének a valószínűségét jelenti, amelyet káros esemény száma, gyakorisága és a káros ese-mény bekövetkezésének valószínűsége jellemez. A stratégia tényleges megvalósulása projekt szin-ten történik, ezért érdemes a lehetséges fejlesztési irányok mentén körvonalazódó projektek koc-kázatkezelésében gondolkodni, amikor a megvalósíthatóság kockázatait kívánjuk meghatározni. Minden megvalósítandó projekt esetében projekttervet kell készíteni, melynek része a részletes kockázatelemzés és kockázatkezelési terv. A fejezetnek nem célja a teljes projektigény egyedi koc-kázatkezelési stratégiájának bemutatása, ugyanis a projektek egyedi megvalósításhoz készülő üzleti tervek, megvalósíthatósági tanulmányok tartalmazzák majd azokat a pontos információkat melyek a megalapozott reális kockázatkezeléshez szükségesek és jelenleg még nem állnak rendelkezésre. Fontos célja azonban, hogy felhívja a figyelmet, hogy a stratégia megvalósítása során törekedni kell arra, hogy a településen az egyes projektek megvalósítása során jelentkező kockázatok lehetőség szerint kioltsák, vagy a lehető legkisebb mértékben erősítsék egymás negatív hatásait. A kockáza-tok projektszintű értelmezésén túl azok települési- együttes szintű értelmezésére is szükség van, mivel előfordulhat, hogy valamelyik projekt negatív hatása egy másik projekt hatásával felerősödik. A települési mértékű kockázatkezelés a konkrét projekt megvalósítás előtt, egy átfogóbb, azonban általánosabb erejű kockázatfelmérésre alkalmas csupán. Egy-egy projekt sikerességének definíciója sokrétű lehet, idővel azonban a társadalmi elfogadottság és a beágyazottság lesznek azok az elemek, amelyekkel utólag igazolható lesz a beruházás feltételezett szükségessége és megvalósításának módja. A siker negatív definíciója a bukás elkerülése. Ezek alapján kerülnek bemutatásra a lehetsé-ges kockázatok, azok bekövetkezésének valószínűsége, hatása, és elkerülésének, kezelésének módja. A kockázatkezelési stratégia általános alapelve szerint az egyes kockázatokkal szemben az alábbi három módon lehetséges fellépni: 1. Kockázat elkerülése: a kockázat lehetséges okainak feltárásával valósítható meg, amely oly mó-don kerül beépítésre, hogy azok az adott kockázat előfordulását gátolják. 2. Kockázat csökkentése: a tevékenység a kockázat bekövetkezési valószínűségének csökkentésére irányul, mégpedig annak következményeinek vizsgálatával, és hatásuk csökkentésével. 3. Tartalékterv (vészhelyzeti terv) készítése: az egyes kockázatok bekövetkezése esetén alkalma-zandó lépések összegyűjtése. A fenti 3 alapelvet tehát érdemes a stratégia tényleges megvalósítása során figyelembe venni. Az alábbi táblázat nagy általánosságban tartalmaz néhány, a megvalósítás során felmerülő kockázatot és azok javasolt kezelési módjait.
90
Kockázatok Hatás mértéke Bekövetkezés
valószínűsége
Kockázat
kezelési stratégia
A stratégia projektjeinek finanszíro-
zása a Széchenyi 2020 programok in-
tézkedéseiből nem lehetséges.
magas közepes
Nemzetközi partnerekkel közösen
nemzetközi pályázatokban való rész-
vétel.
Esetleges többletmunka felmerü-
lése. magas alacsony
Pontos tervezés, alapos előkészítés.
Megvalósítás során folyamatos költ-
ségkalkuláció és költségátcsoportosí-
tás.
Jogszabályok változása miatti beru-
házási költségnövekedés (pl. e-napló
vezetési hibák során kapott hatósági
bírság).
magas alacsony Jogi változások nyomon követése,
pénzügyi tervezés alapossága.
Hatósági engedélyek, önkormány-
zati rendelkezések hiánya, késése. közepes alacsony Tartalékidő tervezése.
Lakossági ellenállás, negatív közvéle-
mény. magas közepes Folyamatos kommunikáció, helyi la-
kossági fórumok.
Saját erő forráshiány. magas alacsony Alternatív önerő források felkutatása
(BM önerő alap, hitelek stb.)
Nyertes pályázat esetén a szerződés-
kötés elhúzódása. közepes alacsony A szerződéskötési feltételek mi-
előbbi teljesítése.
A kialakított tevékenységi ütemterv
csúszása. közepes közepes A kialakított ütemterv pufferel tör-
ténő feltöltése már előkészítéskor.
A közbeszerzési eljárás csúszása (a
felhívás megjelenésének csúszása,
nem érkeznek érvényes ajánlatok, az
eljárást megtámadják, a nyertes
visszalép a szerződéskötéstől).
magas magas A kialakított ütemterv pufferel tör-
ténő feltöltése már előkészítéskor. Közbeszerzési, közigazgatási eljárá-
sok változása. alacsony alacsony A kialakított ütemterv pufferel tör-
ténő feltöltése már előkészítéskor.
A tervezett fejlesztés a projektterü-
let kialakult ökológiai egyensúlyát
megbontja, felborítja.
magas alacsony
Megfelelő előkészítés, beavatkozá-
sok környezeti szempontú tervezése,
őshonos fajok és védendő élőhelyek
előnyben részesítése. Kiviteli tervek
szerinti megvalósulás gondos köve-
tése. Kockázat megosztása a kivitele-
zővel. A megvalósuló projektek hatá-
sainak település szinten történő vizs-
gálata.
30. táblázat: A stratégia megvalósíthatóságának főbb kockázatai
A fent bemutatott kockázatok projektenként eltérhetnek, valamint azok kezelési módjában is lehet
eltérés.
91
7 A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE
7.1 A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ FEJLESZTÉSI ÉS NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNY-
ZATI TEVÉKENYSÉGEK
A fejezet azon önkormányzat által végzett tevékenységeket foglalja össze, amelyek segítik, támo-
gatják az integrált településfejlesztési stratégiában, valamint más, stratégiai jellegű dokumentumok-
ban megjelölt fejlesztési célok elérését. A város biztosíthatja ezt a megfelelő keretek előteremtésé-
vel, valami szabályozó, rendeletalkotó tevékenységével. Ideális esetben ez a két típusú tevékenység
együtt jelenik meg és az elérni kívánt célok irányába egyszerre hatnak. Az alábbiakban a lehetséges
tevékenységeket promóció, szabályozó, gazdasági partnerség, társadalmi partnerség és hatékony-
ságnövelés csoportosításban mutatjuk be.
7.1.1 VÁROSMARKETING
A város az integrált településfejlesztési stratégiában megfogalmazott célokkal, valamint azok esz-
közrendszerével összhangban, az ebben szereplő célok elérése érdekében hajtja végre marketing-
tevékenységét. Ehhez kapcsolódik a marketingkommunikáció, mint eszköz a magánbefektetők be-
vonására, a lehetséges, kölcsönösen eredményes partneri együttműködések kialakítására, valamint
a létesítmények kihasználtságának növelésére. Mindez a fejlesztési eredmények ismertebbé tételét,
a város által tervezett programok minél nagyobb vonzerejének kialakítását szolgálja. A településfej-
lesztési koncepcióban és az ITS-ben is célként került megfogalmazásra, hogy a városnak jelentős
marketing tevékenységet és PR akciókat kell indítania az új gazdasági irányok, a turisztikai vonzerők,
kínálat célzott megismertetésére
7.1.2 SZABÁLYOZÓ TEVÉKENYSÉGEK, ESZKÖZÖK
A megalapozó vizsgálatban bemutatásra kerül az önkormányzat gazdálkodása, ezen belül döntési
jogkörénél fogva kialakítja:
- Az önkormányzat településfejlesztési tevékenységét és intézményrendszerét
- Gazdaságfejlesztési tevékenységét
- Foglalkoztatáspolitikát
- Lakás- és helyiséggazdálkodást
- Intézményfenntartást
- Energiagazdálkodást
A helyzetelemzésben leírt tevékenységek, mechanizmusokat az önkormányzat gazdaságfejlesztési
kulcsprojektjéhez kapcsolódó koordinációs és marketing tevékenysége egészíti ki, amely a követ-
kező évek nem beruházási jellegű, de hangsúlyos területfejlesztési tevékenysége lesz.
Emellett, a településfejlesztési döntések megvalósítását az alábbi intézményrendszerek biztosítják,
segítik:
- Az önkormányzat elővásárlási jogának gyakorlása területek kivásárlásakor
92
- Az önkormányzat állami vagy állami vállalatok tulajdonában nem használt területek ingyenes
átvétele a városfejlesztési célok megvalósítására
- Helyi adó- illetékkedvezmények
- Helyi vállalkozások támogatása
7.1.3 GAZDASÁGI PARTNERSÉG ESZKÖZEI
Az aktív városfejlesztési stratégia elsődleges eszköze az önkormányzat számára a városfejlesztési
akcióterületeken tervezett beruházások végrehajtása a közszféra és a magánszféra együttműködé-
sében. A köz- és a magánszféra együttműködésének formájára nincs kötelező, meghatározott sza-
bály. A projekt nagyságától, komplexitásától és sajátosságaitól függően különböző szintjei valósul-
hatnak meg:
- informális, szerződéses szabályozás nélküli („kézfogásos”)
- hosszú távú „stratégiai szövetség”, szerződés helyett szándéknyilatkozat
- településrendezési szerződés – közfeladatok átvállalása a fejlesztésben érdekelt szereplők
által a folyamat gyorsítása érdekében
- projekttársaság – a harmonizált, gördülékeny folyamat érdekében
- közös fejlesztési társaság alapítása, az együttműködés intézményesítése, tulajdoni és gazda-
sági érdekek egyesítésével
Az első kettő jogi kötöttséget, kapcsolatot nem jelent, így azokra az ITS nem tér ki.
7.1.3.1 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI MEGÁLLAPODÁS/TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SZERZŐDÉS
A településrendezési szerződés lehetővé teszi, hogy egyes nagy beruházások esetén, amely a tele-
pülés területén zajlik le, a beruházó és a települési önkormányzat között olyan szerződés kötessen,
amely mindkét fél számára előnyös és rögzített fejlesztési feladatokkal bír.
A településrendezési szerződés fogalmát 1997. évi LXXVIII. törvényt (Építési törvény vagy Étv.) mó-
dosító 2006. évi I. törvény vezette be. A jogintézmény 2006. május 1-től alkalmazható. Közvetlen
előzménye az ún. hatósági szerződés volt. Ezt a hatósági eljárásokban a közigazgatási hatósági eljá-
rás és szolgáltatás általános szabályairól. szóló 2004. évi CXL. törvény vezetett be azzal a jogalkotói
szándékkal, hogy megteremtse a hatósági eljárásokban az ügyfél és a hatósági alá-, és fölérendelt-
ségi kapcsolat helyett egy mellérendeltségen alapuló, polgári jogi jogviszonyokhoz hasonló ügyvitel
lehetőségét.
A településrendezési szerződés lényege, hogy az önkormányzatok szabályozási tevékenységében a
magántőke olyan módon vállal részt, hogy a településrendezés közhatalmi, önkormányzati felada-
tait részben a beruházni, fejleszteni szándékozó befektetők végzik el az Építési törvényben foglalt
feltételek szerint. Ilyen módon az egyébként az önkormányzatokat – és egyébként az önkormányzati
költségvetést – terhelő településrendezési feladatok előkészítését nem az önkormányzat, hanem az
egyes érdekelt résztvevők végzik el.
A hatósági szerződésektől abban különbözik a településrendezési szerződés, hogy a településrende-
zési szerződés nem az ügyfelek jogait és kötelezettségeit közvetlenül szabályozó, hanem a hatósági
ügy megindulását megelőző helyi jogszabályi környezet megteremtésére irányul. Erre tekintettel a
településrendezési szerződés feltételei tágak, a jogszabály a szerződés feltételeit, tartalmát rendkí-
vül megengedően szabályozza.
93
A szerződés alapját a cél megvalósítója által készített tanulmányterv képezi. Az önkormányzat a szer-
ződésben arra vállal kötelezettséget, hogy a cél megvalósítójának kezdeményezésére az általa ké-
szített tanulmányterv alapján a szükséges településrendezési eljárást a szerződésben megállapított
határidőn belül megindítja. A szerződésben kikötött, illetőleg vállalt kötelezettségek, és a megvaló-
suló településrendezési cél között közvetlen összefüggésnek kell lennie.
A településrendezési szerződés megkötésének lehetősége számottevő előnnyel járt mind a köz-
szféra mind a magánszféra számára. Lehetővé válik, hogy az önkormányzatok tőke bevonásával rö-
videbb időn belül megalkothassák, átalakíthassák a vonatkozó szabályrendszert lehetővé teszi to-
vábbá, hogy a várostervezéshez elengedhetetlenül szükséges és költséges szakértői vizsgálatok köz-
pénzek igénybevétele nélkül elkészülhessenek. Másrészről viszont a településrendezési szerződés
intézménye lehetőséget nyújt a beruházni kívánó fejlesztőknek, hogy kezdeményezhessék az ingat-
lanukra vonatkozó szabályozás megteremtését, illetve szükség esetén annak módosítását fejlesztési
céljaik megvalósítása érdekében.
A településrendezési szerződés jogintézményét a szabályozási tervek előkészítési feladatainak finan-
szírozására találta ki a jogalkotó, azonban annak keretein belül komplex városfejlesztési elképzelé-
sek is megvalósíthatóak.
Megfelelően kidolgozható a jogok és kötelezettségek rendszere beleértve a finanszírozás szabály-
rendszerét is.
7.1.3.2 PROJEKTTÁRSASÁG
Egy cél megvalósítására, ahol szoros koordinációra és együttműködésre van szükség, javasolt pro-
jekttársaságot létrehozni a beruházást megvalósító – praktikusan a településrendezési szerződést
megkötő – Felek között.
A projekttársaság feladata a fejlesztési programban szerepelő infrastrukturális projektelemek meg-
valósításának koordinálása, lebonyolítása. Hatáskörébe tartozik az infrastrukturális fejlesztési prog-
ram kommunikálása, megismertetése az érintettekkel (befektetők, lakosság, közműszolgáltatók
stb.), a fejlesztési program monitoringja és rendszeres tájékoztatás a program állásáról, valamint a
szükséges településrendezési szerződések előkészítése.
7.1.3.3 PROJEKTFEJLESZTŐ TÁRSASÁG
A projekttársaság kibővített változata ennél többet jelent, komplexebb beruházások előrehaladásá-
nak és megoldásának lehetőségét kínálja, különösen olyan területen, ahol az önkormányzat tulaj-
donnal és hiányos forráslehetőségekkel, a magánfejlesztő pedig tőkével (tulajdonnal és tőkével)
venne részt egy fejlesztés megvalósításában.
A projekttársaság aktív résztvevője a fejlesztési folyamatnak, a program koordinátora, szervezői és
lebonyolítói feladatokat is ellát. Végzi az előkészítést, közreműködik a szerződések megkötésében,
a kivitelezők közbeszerzés útján történő kiválasztásában, valamint ellenőrzi és elszámoltatja a kivi-
telezőket, szállítókat. A társaság a terület tulajdonosainak tulajdonközössége, így a közösségi érdek-
körbe tartozó infrastrukturális projektelemek mellett a kapcsolódó üzleti funkciók, azok kutatásfej-
lesztési irányba való elmozdulása is.
A projektfejlesztő társaság társasági szerződéssel hozható létre, a szerződésben ki kell térni különö-
sen:
94
- a tulajdonostársak tulajdoni részarányára a pénzben vagy apportként bevitt ingatlanok piaci
és jövőbeli piaci értékeinek arányában, számolva a fejlesztés és működés feltételét képező
infrastruktúrafejlesztési elemek megvalósításának ill. ezekhez való hozzájárulásának értéké-
vel,
- a településrendezési tervek, a telekviszonyok rendezésére vagy megváltoztatására irányuló
tervek megvalósításának feltételeire,
- a fejlesztést követő tulajdonjogi rendezés (közlekedésüzemi területek, közutak és közterüle-
bel- és külföldi kerékpáros turisták számának, tartózkodási idejének növelése;
Kerékpárosbarát Települések és Munkahelyek számának és elismertségének növelése;
települések közt létrejövő együttműködések számának növelése;
intermodalitás, a kerékpáros- és más közlekedési módok kapcsolódási lehetőségeinek növe-
lése;
kerékpározáshoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések kezdeményezése, elősegítése.
7.2 AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KE-
RETEINEK MEGHATÁROZÁSA
A stratégia helyzetfeltáró munkarészének I. kötetében foglalt 10.1 Az önkormányzat településfej-
lesztési tevékenysége, intézményrendszere c. fejezetében bemutatott intézményi összefüggések, a
stratégiaalkotási fázisban nem változnak.
Az ITS megvalósítása során a döntéshozói szintet Nagykőrös Város Képviselő-testülete jelenti. Fon-
tosabb feladatuk:
- Az ITS megvalósításának nyomon követése, elvárt eredmények, hatások értékelése.
- Az operatív menedzsment szint tevékenységének stratégiai szintű felügyelete, céljainak meghatározása, eredményeinek értékelése, szükség esetén korrekció kezdeményezése.
Nagykőrös Város Önkormányzata létrehozta a Pénzügyi és Városüzemeltetési Bizottságát. A Képvi-
selő-testületi ülésre előterjesztett, településfejlesztés és településrendezési témaköröket érintő na-
pirendi pontokat tárgyalja, szakmapolitikai szerepe van. A bizottsági tagok nagy szakértelemmel és
A döntés-előkészítési feladatokat a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei végzik, melyet a város
jegyzője vezet. A várospolitikai elvárásokkal való összhangot a Polgármesteri Kabinet irányítja.
Fontosabb feladatok:
- A városi társadalom és gazdaság igényeinek és lehetőségeinek feltárása, azok változásainak beépítése az ITS-be.
- A városfejlesztés külső és belső környezetében bekövetkezett változások figyelemmel kis-érése, a célokra gyakorolt hatások elemzése.
- ITS partnerségi egyeztetések szakmai irányítása, felügyelete.
- Szakmai stratégiai szinten a településközi koordináció előkészítése.
Az ITS-ben körvonalazott fejlesztések megvalósításának menedzsmentjét a már létező, saját hivatali
működésben vagy közszolgáltatási (és egyéb) szerződésben meghatározott, operatív menedzsment
szervezetek látják el.
Fontosabb feladatok:
- ITS partnerségi egyeztetések anyagainak előkészítése, előterjesztése döntés-előkészítésre.
97
- A döntéshozók részére éves jelentés készítése az ITS vonatkozó projektelemeinek megvaló-sításáról, a változó külső, belső tényezőkről, korrekciókról, társadalmi igények változásáról.
- ITS megvalósítási folyamatáról a lakosság tájékoztatására alkalmas információk összeállítása, évente legalább egyszer, jelentősebb változások esetén többször is.
Az ITS megvalósításához szükséges humánerőforrás
- 1 fő irodavezető (építész végzettség): pályázatok kezelése, beruházások előkészítése, lebo-nyolítása, közbeszerzések lebonyolítása, energetikai, hulladékgazdálkodási és projektme-nedzsmenti feladatok ellátása stb.
- 1 fő vagyongazdálkodási ügyintéző: önkormányzati ingatlanokkal kapcsolatos bérleti, el-adási, vételi, telekalakítási stb. ügyek
- 1 fő útügyi ügyintéző: utak, csapadékvíz elvezető létesítmények fenntartásával, fejlesztésé-vel kapcsolatos feladatok, beruházások előkészítése, lebonyolítása
- 1 fő környezetvédelmi ügyintéző: környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása (jog-szabályok követése, hulladékgazdálkodási, levegőtisztasági, vízgazdálkodási, stb. ügyek)
- 1 fő ügyintéző : önkormányzati intézményekkel kapcsolatos karbantartási, felújítási, fejlesz-tési feladatokat ellátó, lehetőleg mérnöki képesítésű ügyintéző