Fogászat és szájsebészet IV. évf. 1. félév

Fogászat és szájsebészetIV. évf. 1. félév

3. A fogágybetegségek

Dr. Vályi Péteregyetemi adjunktus

SZTE FOKParodontológiai Tanszék

23.04.22. Dr. Vályi Péter2

A fogágybetegségek

A fogágy anatómiája

23.04.22. Dr. Vályi Péter

Periodontium

Peri: körül; odous: fogak

Különböző szövetek rendszere, amely hordozza illetve borítja a fogakat, tartalmazza:

• cementet• periodontális ligamentumokat• alveoláris csontot• gingivát


A fogágy részei

ÍnyRögzítőapparátus

–alveoláris csont–gyökérhártya–cement


Az íny

A processus alveolarist fedő, fogak cervikális részét szorosan övező rágófunkcióhoz adaptálódott nyálkahártya

Feladata: – a mélyebb parodontális szövetek védelme– aktív védekező funkció


Az íny

Szájnyálkahártya:szájüreget, és annak képleteit borító speciális

kültakaró, amely a bőrrel szerves egységet alkottípusai:

– bélelő mucosa (szájfenék, bucca, vestibulum oris)– speciális mucosa (nyelvhát)– rágáshoz adaptálódott mucosa (gingiva,

keményszájpad, fogatlan állcsontgerinc)


Az ínyJunctionális epithelium

Egyedülálló képlet a szervezetben - a fog előtörése után alakul ki. A gingivát rögzíti a fogfelszínhezApicocoronális kiterjedés: 2 mmSzélessége:

apikálisan néhány sejtsorkoronálisabban 15-30 sejtsorsulcus aljánál: 0,15 mm


Kapcsolatot létesítfog - alveolusfog - gingivaszomszédos fogak között

Kötőszöveti tapadás


Gyökérhártyaperiodontális rostok

A gyökérhártyarés 60%-át teszi ki, 4 m széles, a cement és az alveolus között létesít összeköttetést


GyökérhártyaPeriodontális rostok


Processus alveolaris

Fiatal egyéneknél a széle élesMolaris tájon lehet vaskos vagy kiugróHa nem fedi a gyökérfelszínt:

Dehiszcencia Fenestratio



A dentális plakk és fogkőA fogágybetegségek mikrobiológiai vonatkozásai


Fogágybetegségek etiológiája

A fogakon képződő depozitumok:– akvirált pellikula– dentogingivális plakk– fogkő– debris– materia alba


Dentogingivális plakk

• Fogakat és egyéb kemény képletek felszínét borító, az akvirált pellikulán keresztül erősen tapadó, komplex szerkezetű, szervült bakteriális biofilm

– Supragingivális– Subgingivális


Fogkő

• Érett dentális plakk mineralizációja révén alakul ki– supragingivális

– subgingivális


Definíció

Biofilm: puha, nem mineralizált bakteriális depozitum, akvirált gélszerű tömeg, amely a pellicula közbeiktatásával tapad a fogfelszínhez, fogművekhez


Biofilm

• Costerton (1978)Baktériumközösség, amely természetes vagy mesterséges

felszínen tapad, nedves környezetben, amely elegendő tápanyagot tartalmaz


Baktériumok a fogágybetegségek etiológiájában

• Föld összes baktériumainak 2% tenyészthető• Kb. 500 féle baktérium a szájban• Valamivel több, mint 150 tenyészthető• 400-1000 baktérium, amely megtelepszik az orális biofilmben• egyetlen fogfelszínről 20-30 féle baktérium is kimutatható• 100 millió baktérium/ml a nyálban• Egézséges sulcusban 1000, mély tasakban100 milliónál több• Egy fogfelszínen a supragingivális plakkban 1 milliárd

baktérium


Parodontopathogén baktériumok

• Actinobacillus actinomycetemcomittans - LJP• Porphyromonas gingivalis – emelkedett immunválasz indukálása• Tannerella forsythia (Bacteroides forsythus) – magasabb számban destruktív betegségben

ill. aktív szakban, „refrakter” esetben• Spirocheták – ANUG, a betegség, terápia sikerének indikátora – T. denticola• Prevotella intermedia/Prevotella nigrescens – destruktív fogágybetegségek, „refrakter”

forma, periimplantitis• Fusobacterium nucleatum – ANUG, betegségek aktív fázisában magasabb számban• Campylobacter rectus• Eikenella corrodens – Aktív ill. refrakter esetek, LJP-ben Aa-val gyakran• Peptostreptococcus micros – destruktív fogágybetegség nagyobb mennyiségben, sisztémás

immunreakció• Selenomonas species - destruktív fogágybetegség nagyobb mennyiségben• Eubacterium speciesek• Streptococcus „milleri” – emelkedett progreszió során, „refrakter esetben


Vírusok

• A szervezetnek a subgingivális baktériumokkal szemben kiváltott reakciójának megváltoztatásával játszhat szerepet a pathogenezisben– HSV– EBV– Human cytomegalovirus– Papilloma virusGyakrabban fordulnak rossz parodontális állapotú betegeknél,

mint egészségeseknél


Mikrobiális komplexek

Socransky (1998) – 13000 minta elemzésével• Baktériumok hat, jól meghatározott társulásban• Topográfiailag is meghatározott helyen


Mikrobiális komplexek a subgingivalis plakkban

AA b serotípus

FOG HÁM

S. noxia

E.CorrodensC.GingivalisC.SputigenaC.OchraceaC.ConcisusAa

S.MitisS.OralisS.Sanguis

Streptococcus sp.S gordoniS.intermedius

Actinomyces species

V. parvulaA. odontolyticus

P.IntermediaP.NigrescensP.MicrosF.nuc.vincentiiF.nuc.nucleatumF.nuc.polymorphumF.periodonticum

P.GingivalisB.ForsythusT.denticola

S. constellatus

C. gracilisC. rectus

E. nodatum

C. showae


Parodontális betegségek kialakulásának és progressziójának

feltételei

• Virulens parodontopathogén baktériumok• Helyi környezet• Szervezet fogékonysága

– HIV– Diabetes– Dohányzás


Pathogén mechanizmus

• Parodontopathogén baktérium betegséget tudjon előidézni– Kolonizálnia kell a subgingivális területet

• Meg kell tapadnia egy vagy több oldalon• Szaporodnia kell• Sikeres versenyt kell vivnia más speciesekkel a helyért• Védekeznie kell a szervezet védőmechanizmusai ellen

– Direkt módon károsítania kell a szervezetet, vagy általa okozott hatás révén a szervezet a saját szöveteket károsítja



A szervezet plakkellenes védekezése


A fogágy állapota

Egészséges íny:

SZERVEZET VÉDEKEZŐ

MECHANIZMUSAI

PLAKK BAKTÉRIUMAINAK

KÁROSÍTÓ HATÁSAI


Parodoncium védelmi vonalai

Nyál

Szulkusz - hám

Íny kötőszövete

Szisztémás immunrendszer

Baktériumok



A fogágybetegségek rizikótényezői


Ok – okozat ?

Elégséges ok: minden esetben kiváltja a betegséget

Szükséges ok: betegség kifejlődhet, de nem minden esetben

Rizikótényező: jelenléte, a szükséges oki tényezők okozta

folyamat manifesztálódását segíti elő, vagy móosítja

Rizikóindikátor: semmilyen etiológiai szerepe sincs, csak

gyakrabban társul az adott betegséggel


Destruktív fogágybetegségMultifaktoriális kórkép

1. Speciális baktérium flóra – szükséges, de nem elég2. Kialakul normális védekezés (specifikus, nem specifikus)3. Védekezés legtöbbször protektív, de lehet szövetkárosító is4. Védekező reakciók – reparatív/regeneratív folyamatok (próbálja fenntartani a

szöveti struktúrák egységét)5. Közepesen súlyos bakteriális támadás – regeneratív és védekező reakciók

túlsúlya ellensúlyozza a szövetdestrukciót → minimális szövetkárosodás6. Betegek kis hányadában olyan reakciók, ahol súlyos szövetdestrukció az

eredmény7. Eltérő reakciókért – különböző faktorok felelnek


Rizikófaktorok

1. Rossz OH2. Plakkretenciós tényezők3. Nem kellő motiváció4. Renszeres POH és fogászati

kezelések elhanyagolása5. Occlusalis túlterhelés6. Dohányzás7. Stressz

8. Életkor9. Védekezőrendszert érintő

szisztémás betegségek10. Táplálkozási hiánybetegségek11. Osteoporosis12. Korábi parodontitis13. Genetikai tényezők, családi

halmozódás14. Etnikai hovatartozás



A fogágybetegségek diagnosztikája


Diagnosztika

• Anamnézis• Klinikai vizsgálat• Radiológiai vizsgálat• Mikrobiológiai vizsgálat• Laboratóriumi vizsgálatok


Anamnézis

• Jelen panaszok• Szisztémás betegségek• Gyógyszerek• Fogászati anamnézis• Szájhigiénés anamnézis• Családi anamnézis


Klinikai vizsgálat

• Stomato-onkológiai szűrés• Fogászati vizsgálat• Parodontológiai paraméterek

– Szondázási mélység– Vérzés– Plakk-index– Recesszió– Mobilitás– Furkációérintettség



A fogágybetegségek, mint általános betegségek rizikótényezői


Gócok csoportosítása

• Nyitott– Carieses elváltozás– Parodontális tasak– Extractio helye

• Zárt góc– Periapicalis fertőzések– Át nem tört fertőzött fogak– Fertőzött pulpa– Radix relicta– Gyökértömött fogak


Infekció terjedési mechanizmusa

1. Metasztatikus fertőzés: a szájból időnként kiinduló bakterémia révén

2. Metasztatikus károsítás: toxinok okozzák3. Metasztatikus gyulladás: kórokozók szerepe

közvetlenül nem bizonyítható, immunológiai mechanizmusok okozzák

• Toxikus shock szindróma (kórokozó protein-szuperantigénként sz.)• Keresztreakció (kórokozó antigénjei az emberi szervezet

antigénjéhez hasonló autoantitest autoimmun betegség)


A terjedés módjai

• Direkt terjedés– Izmok, fasciák (spáciumok) mentén– Nyálmirigyeken keresztül– Csontok üregein át– Vér- és nyirokereket követve– Idegek mellett– Légutakon és emésztőrendszeren keresztül

• Indirekt terjedési mód– Vérerek– nyirokerek


Száj speciális anatómiai vonatkozásai

• Szájüregből a keringésbe jutva, közvetlenül a szívbe, majd a nagyvérkörbe juthatnak a károsító ágensek

• Kikerülik a májat ezáltal, a fixált macrophagok (Kupffer-sejtek) nem tudják ezáltal eliminálni has területéről érkezők


Célszervek - betegségek• Izmok (fej-nyak), mellüreg• Emésztőrendszer• Légzőrendszer• Kiválasztórendszer (máj, vese)• Idegrendszer• Ízületek• Szem• Bőr• Genitáliák (fertilitás, koraszülés)• Szív és érrendszer

• Direkt terjedés– Gyulladások nyakizmok,

mediastinum felé (pl. phlegmone)

– Sinusitis– Arc mélyebb vagy felületes

szöveteinek gyulladása– Rágóizmok– Agy felé



• Helicobacter pylori fertőzés: szájból származik ?

• Gyulladásos bélbetegségek hátterében parodontopathogén baktériumok lehetnek



• Aspirációs pneumonia– ITO-kon, legyengült

betegeknél• Tüdőtályog

– Fogatlan betegeknél nagyon ritka

– Gyakori fogeredetű fertőzéseknél



• Antitestek lerakódása a glomerulusok bazalis membránjában immunreakció (glomerulonephritis)

• Májtályog – fogeredetű gyulladás következményeként



• Agytályog – fogeredetű gyulladások kapcsán (antibiotikumrezisztens törzsek!)

• Meningitis• Paraspinális tályog• Paraplégia



• Lens és Beerthsen (1980): egerek ínyébe antigén térdizületi gyulladás

• Izületi protézisek fertőzései



• Orbita üregének fertőzése: ritka

• Uveitis, endophtalmitis



• Erythema nodosum• Pustulosis palmo-plantaris.

Góctalanítás után gyakran gyógyul



• Bacteriospermia• G- parodontopathogén

baktériumok: koraszülés, KSU

• Gingivitis: összefüggés (Radnai és Gorzó)



• Endocarditis• Septicaemia, DIC –

abscessus után (Carter et al, 1992)

• Atherosclerosis, AMI, Stroke

• Pacemaker infekciója

Fogászat és szájsebészet IV. évf. 1. félév

Documents