Megtartó Fogászat És Endodoncia

@ a"n.t" t rveis ntaoo

l - -

MEGTARTO FOGASZAT E.S ENDODONCIA

M EGTARTOFOGA SZAT

ES EN DO DO NCIAszerkesztet te

Fazekas Arp6d

)

Semmelweis Kiad6ww'3ammehralakhdo.hugudapest,20O6

OMA k6nyv az OktatSgi Minisztdrium tiimogatiisiival,a Fels6oktatSsi Tankainyy- 6s Szakk6nyv-t5mogatisi PSlySzatkeretdben jelent meg

A k6nyv megjelen6s6t a SEMMELWEIS EGYETEM FOGORVOSTUDOMANYI KARA ttmogatta

A kcinyvet lektor6fta:

DR. OROSZ MIHALY PhD, clmzetes egytemi tan6r, f6orvosSmmelweis Egytem, Oktatdsi R6szleg, Szajsebszet

@ Dr. Fazekas Arpdd, 2006

tsBt{ 963 9656 12

A kdnyv szerzoijogi ohalom s ki#r6lagos kiad6i felhaszn6l6si jog alaft 5ll.B5rmery resznek vagy eg65z6nek mindennemd tiibbszitriizse kirr6laga szerkesaq szerz6k 6s a kiad6 el6zete5 lr6sbeli engeddlye alap.iiin jogszeru.

-^, Semmelweis Kiad6

f] -,* ",0"0".' ""*;,",

o\V *."....t*. rao.r"

Felel6s kiad6: T6ncos L6szl6 igazgat6Felel6s szerkeszt6: Vincze JuditAbr6k Angy6n Ger96Borit6: Tancos Ldszl6Terjedelem: 40,8 (A,/t IvSKD: 062Nyomda: St6dium Nyomda Kft.

A kOnW szerkesztoje:DR FAZEKA5 ARPAD

PhD az orvostudom6ny doktora, tansz6loezeto egyetemi tan6rSemmelweis Egyetem, KonzervSl6 Fog6szati Klinika

A ktinyv szez6i:DR BARII{A KAROLY DR. |VANN |vA{PhD egyetemi adjunkus PhD, egyetemi tan6rsg&Semmehffeis Egyetem, Semmelweis Egyetem,

Konzerv6l6Fog6szatiKlinika Konzerv6l6Fog5szatiKlinika

DR BERNAIH ilARTA DR. KISS GABORPhQ egyetemi adjunktus egyetemitanerseg&Semmehfleis Egyetem, Semmeh^reis Egyetem,

Konzervdl6Fog6szatiKlinika Konzerv6l6FogSszatiKlinika

DR. FAZEKAS ARPAD DR. I{ETIIES JOUAPhD az orvostudom6ny doktora, egyetemi adjunktustanszla/ezet6 egyetemitan6r Semmehrveis Egyetem,

Semmelweis Egyetem, Komerv6l6 Fog6szati KlinikaKonzerv6l6 Fog6eati Klinika

DR" GYORFI AI'RIEI{IIE DR. YARASDY IDAPhD rned. habil, egyetemi adjunktus PhD med. habil. egyetemidocens

Semmehffeis Egyetem, Semmeh^reis Egyetem,Konzerv6l6Fog5szatiKlinika Konzerv6l6Fog6szatiKlinika

DR. HERqEGH ANIIAegyetemi tan5rsg6dSemmehffeis Egyetem,

Konzerv6l6 Fog5szati Klinika

DR. T6fi ZSUZSAI{NAPhQ egyetemi docensSemmeh^reis Egyetem,

Komerv6l6 FogSszati Klinika

DR. VAG JANOSPhQ egyetemi adjunktusSemmelweis Eyetem

Konzerveb Fogdszati Klinika {

Tartalom

i>) ) ) ) ) ) ) ) ) ) )>) ) >)

El6sz6.. . . . . . .XIX

1. fejezetA fogak 6s a periodontium anat6rni6ia, sziivet- 6s lettana . . 1rvliNY't rvAN

1.1. A fogazat 6ltal6nos leir6sa 11.1.1. Ir6nyok 6s sikok . . .

.11.1.2. A fogak 6l ta l6nos anat6miai letuasa . . . . . . .2

1.1.2.1. Korona (corona dent is) , , , . . . .21.1.2.2. Fognyak [cervix dentis). . . . . . . 21.1.2.3. Gyttk6r (radix dent is) . , , , , . . .2

1.1.3. A fo8ak teldl6se . . . . . .21.2. Marad6 fogak le i r6sa

. . . . .31.2.1.Fogak6l ia l6nosmorfol6giai je le i . . . . .

. . .31.2.2. Fogak csopodosit6sa.

. 41.2.3. Egyes marad6fogal morfol6gi6la

. . . . . . .41.2.3.1. Fels6 kdz6psd metsz6. . . . . . .s1.2.3.2. Fels6 oldalsd metsz6 . . . . . . . .s1.2.3.3. Als6 koz6ps6 metsz6 . . . . . .51.2.3.4. Als6 oldals6 metsz6.

. . . . . . . . s1.2.3.5. Fels6 szemfog . . . . . . . . . . . . 51.2.3.6. Als6 szemfog . . . . . . . . . . . .61.2.3.7. Felsd elsd k is6r ld . .

. . . . . . . .61.2.3.8. Fels6 mdsodik k is6r l6.

. . . . , . .71.2.3.9. A1s6 elsd k is6r l6 . . . . . . .71.2.3.10. Als6 mesodik k isdr ld

. . . . . . .71.2.3.11. Fels6 elsd nagy6r l6 .

. . . . . . .81.2.3.12. Felsd m6sodik nagydr l6.

. . . . .91.2.3.13. Fels6 harmadik nagy6rl6

. 91.2.3.14. Als6 elsd nagy6r ld.

. . . . . . . .91.2.3.15. Als6 m6sodik nagy6rl6

.92.1.3.16. Als6 harmadik nagy6rl6 10

1.2.4. Egyes marad6fogak elkiiliinit6se . . . . . . . . 107.2.4.7. Metszdlo9ak . . . . . . . . . . . .107.2.4.2. Szemfogak

. . . . . . 101.2.4.3. Kisdr ldk

. . . . . 101.2.4.4. Nag5r6rl6k

.. 101.2.5. Az egl'es foga-k 6tlagos m6rete

. . 101.3. A fogak 6rin&ez4sei . . 10

1.3.1. Kontaktpontok 101.3.2. Occlusi6s p5rok. . .

. t21.4. Fogak szovettani szerkezete

. tz1.4.1. A zomi4nc fenamelum, substantia adamantina) fel6pit6se . . . . 721.4.2. Dent in fdent inum, substant ia eburnea) fe l6pi t6se. . . . . . .131.4.3. Fogb6l [pulpa) . . 741.4.4. Cement [cementum, substantia ossea dentis) . . . . . . . . .74

1.5. A per iodont ium szovet- 6s 6let tana . , , . .741.5.1. Gingivalis egysdg . . .

. \41.5.2. A periodontalis rdgzit6 apparetus

. . . . . . . 1bAjanlott ircdalom 16

VII I ) TARTALOM { {( 2, fe jezet { KAR|oLoGTA

nyel prepar6ci6t. Miutr{n a pontos diagn6zis szabja mega kezel6s mibenl6t6t, a demineraliz6lt zomenc elkiloni-t6se igen fontos a ktivetkez6 6llapotri zomr{ncfelszinek-tdl: 6p, hipokalcifrkflt, kezdeti szuvas, aktiv carieses 6sremineraliz6lt. A hipokalcifik6lt 6s a rernineraliz6l6dottfelszin, ha eszt6tikailag nem zavar6, semmif6le kezel6stnem ig6nyel, az aktiv caries tdmstedpiSra, a kezdetiszuvasod6s remineralizdl6sra szorul. A differenci6l6s-hoz segits6get nltit, ha a felszint lesz6rltjuk. A hipo-kalcifik6lt zom6ncfelszin, a kezdeti szuvas 6s az aktlvcarieses laesio nedves 6llapotban is op6los elszinez6-d6st mutat, viszont az 6p zom6nc 6s a sima felszlniincipiens carieses zom6nc nedvesen tanszparens. Le-szdritas ut6n azouban a kezdeti szuvasod6s ter0let6tmatt, feh6r fol&6nt l6tjuk. Felszine klinilailag sima, depor6zus, meggyengiilt, elttuden az 6p, a hipokalcifik6lt6s a remineraliz6lt zomdnct6l.

Az incipiens caries szdvettani szempontb6l a fogfel-szint6l a m6lybe haladva a ktivetkez6 n6gy z6n6ra oszt-hat6 (2-18. dbm):1. relative intakt felszini z6na,2. a laesio teste (body of the lesion),3. sot6t z6na,4. hanszlucens z6na.

A relative intakt felszini z6na 6svrfuyi anyag tartal-m6t 6s szerkezet6t tekintve kiilonbdzik az 6n zom6nc-t6l, kb. 10%-kal kevesebb 6sv6nyi anyagot tartalmaz. Akezdeti demineraliz6ci6t a nyr6Llb6l sziirmaz6 6svienyis6k kicsap6d6s6val remineraliz6ci6 kdveti, melynek ko-vetkezt6bin a carioSen nox6}nak hosszasan ellen6ll6felszini r6teg k6pzddik. A laesio teste a legnagyobb 6s-vdnyianyag-vesztes6get mutat6, nagy porozitasri r6teg.Transzmisszi6s 6s scanning elektronmilroszk6pos(TEM, SEM) felv6telek bakteri6lis ielenl6tet is igazolnaka laesio test6ben a zom6ncprizm6k kiizott. A sot6t z6naa rengeteg apr6 p6rus miatt nem engedi 6t a polariz6ltf6nl - imen a neve. A transzlucens z6na a kezdeti szu-vasod6s szerkezet n6lkiili, legrn6lyebb r6tege, a laesiohontja, alatta m5r 6p zom6nc tal6lhat6.

A savhat6snak kitett krist6lyok fog6konyat arra,hogy a ny6lb6l sz5rmaz6 kalcium- 6s foszf6tionok a zo-

^ ..nra.i3.rSi.nafelszini 6s bardzd6ban kialakul6 caries incioiens szervettanikepe (Gingler, '1987)

{a,a

m6nc kiilsd r6tege fel6l peDetr6l6dva kicsap6djanal afelsziniiktin. Fluorid ielenldt6ben a kalcium- 6s foszfat-ionok e precipit6ci6ja fokozott. A folyamat eredm6nye.hogr a rernineralizdl6dott zom6nc a kdsdbbi cariogenattakokkal szemben ellenr{ll6bb, mert a be6piilt fluoro-apatit savold6konysdga alacsonyabb (azaz savhatdsrakev6sb6 kdnnyen old6dik). A remineraliz6l6dott zo-m6nc (anested caries) klinikailag 6p felszinfi, de sot6t.bama vagy feketds elszinez6ddst is mutathat. Az inci-piens bonizdocaries Dem mutat a ilyen jellemzden afent emlitett n6Sr, p6rusnag's6g6ban kiiliinbdzd z6n6t.de a bar6zd6ban is megfelel6 preventlv eli6r6sok alkal-maz6s6val meg6llithat6, illetve visszafordithat6 a folya-mat. Ehhez term6szetesen i6l, id6ben 6s biztons6gosankell diagnosztiz5lnunk. Fontos tudnunk azt is, hogy aremineralizdl6dott zomAncfelszin alatti szuvas folva-mat felfed6se nehezebb. A dentin demineralizdl6ddsanem felt6tleniil csak a zom6nc cavitati6iat kdvetdeDkezd6dhet, hanem m5r a zom6nc klinikailae kiinnveu6szrevehet6 destrukci6j6t megel6zden is. A im6ni ri-tr4lis reakci6val nem rendelkezd sziivet, v6dekez6srek6ptelen, igy preventiv elj5r6s hlj6n a szuvas folyamatiddvel ineverzibilis st6diumba jut. A zomrincprizm5tfelold6dnak, sz6ttttredeznek, iireg kdpzddik. A zomiinc-felszin fel6l a dentin irriny6ba haladva hr{rom z6na ki-ldnithet6 el:

1. a telies sz6tes6s z6n6ja,2. a dezintegrdlt prizm6k z6ndja,3. a m6g 6p p zmr4k, de m6r 6rintett prizmakdzti ello-

m6ly z6n6ja.A klinikai k6p op6k m6don elszlnez6ddtt, torede-.

zett, iireSes megjelen6sri. A ter6pia felt6tele a kfuosodottszdvetek rnarad6ktalan elt6volit6sa.

2.4.3.2. A denti ncariesA fogak mesodermalis eredetf 6s a pulpdval morfo-

l6giai egys6get alkot6 dentin5llom6nya a fogak koronair6sz6n zom5nccal, a gydk6ri felszinen cementtel fedett.A szdvet a pulpa-dentin hatriron palisz6dszerfien elhe-.lyezked6 odontoblastok term6ke. Cstivecsk4s, azaz ttt-bularis szerkezetf. A pulp6t6l a zom6nc-dentin hat6rigfut6 tubulusok reitik az odontoblastok nyirlvriny6t, aTomes-rostokat. A tubulusok kiizott csotrtszerf, inter-tubularis 6llom6ny tal6lhat6, melyet koUagen rostok h6-l6i6ba 1gyazott hidroxiapatit krist6lyok alkotnal. Atubulusok fal6t egyenletes 6sv6nyi r6teg, a peritubuladsdentin szeg6lyezi. A tubulusokon keresztiil v6lik lehe.t6v6 a folyad6k- 6s ionmozg6s 6s a f6idalorn 6rz6kel6seis.

A dentin, a zom6nccal ellent6tben vit6lis reakci6rak6pes sztivet. Eld fogbelfi fogban, a szuvasod6s hatdsdmmorfol6giai v6ltoz6ssal reag6lhat, ha ennek kialakulesd-ra megfelel6 id6 6ll rendelkez6sre. A szuvas folyamatra.mint ingerre az adott dentin v6lasz tdbb szinten to 6n-het, s a dentin v6lasz min6s6ge a szuvasod6shoz vezet6turitdci6 intenzit6s6nak fu ggvdnye.

) A lassabban halad6 carieses laesio hat6s6ra adottremineraliz6ci6s v6laszrealci6 eredm6nyek6ppen anyitott deutintubulusok elz6r6dnak, scleroticuss6v6lik a szdvet. F6nyes, kemdny tapintat(I, stit6t szi-nezetf 6llom6nny6 alalul, melynek permeabilitiisakisebb lesz a csatorn6csk6k 6tmdr6l6nek csokken6semiatt. E ielens68 g]'al

) ) )

dentin mintegy elhat6rol6dik a kelldk6ppen lassanhalad6 szuvas folyarnat el6l. A jelens6gnek az is ve-lejr4r6ia, hogy az adheziv technika sor6n alkalmazotttdm6anyagok e scleroticus szdvethez kev6sb6 tapad-nak, mint a term6szetes dentinhez.

r Az odontoblastok a kifejezettebb init6ci6ra, melyrnagasabb savszintet 6s bakteri6lis enzimtermel6stfelt6telez, ingerdentin (tercier dentin, reparativ den-tin) k6pz6svel v6laszolnal

34 t 2. fe jezet < KARIOLOGIA

riummentes z6ndk eltevolitasa nem sziiksdSes az iiregcrepareci6ja sor6n. A fert6z6tt 6s m68 nem fe 6ziitt 16-szek meglulonbdztet6se a gyakorlatban nem egyszeni,lagi'omdnyosan tapintasi 6lzet alapjdn, szond6val tiir-reni]i. Elkiilonit6siiket segiti a kereskedelmi forgalom-ba! kaphat6 piros vagy z61d szime fest6 cariesdetektoroldat (pl. 0,5%-os bezikus fukszin, 1olo-os savanyitott-rcd 52" propil6nglikolban). A fest6kanyag 10 mesod-cerces alkalmazdsa mesfesti az eltevoftand6 bakt6ri-umfert6zdtt retegeket, a-rn6lyebb 6s megtarthat6 sziiveteDnd id6 alatt azonban m6g nern veszi fel a fest6ket. 86vizes lemosas ut6n a festenyzett6g alapj6n biztons6go-sabban elkiilijnithet6 egym6st6l a felt6tleDiil kitisztitan-d6 6s a megtarthat6 6llom6ny. Megval6sithat6 a sziivet-kim6l6 prepar6l6s, hiszen nern frirunk el feleslegesenbaltdriummentes, teh6t megtarthat6 dentjJtl (2-19. db'iu I.

24.3.3. A cementca es

-\ szabadd6 v61t 6p gyiikdrfelszin egyenetlenebb a si-ma zom6ncn6l, ez kedvez a leped6k felhalmoz6d6s6-nali. A kialakul6 szuvasod6s a v6kony, iisszesen 20-50um r-astags6grl cementtel egyiitt a dentint is szinte azon-nal 6rinti, ez6rt klinikailag a cement szuvasod6sa nemkul6nithet6 el. A sz6lesen terjed6 folyamat a sima zo-mdncfelszin szuvasodds6hoz hasonl6an szintdn denta-Iis plallal fedett. A zom6nccarieshez hasonl6an itt isfelszin alatt demineraliz6lt #teg tal6lhat6. Azonban -ellent6tben a zomdnccadesszel -itt a felszin hamarosanr-eszit a kern6nys6g6bdl, 6s kor6bban tdrt6nik a bakteri-elis penebaci6. A fognyak barn6san elszinez6diitt, fel-puhult a kem6nyszovet, a tov6bbhalad6s ir6nya a Shar-per-rostoknal felel meg. A cementr6tegben a dentint el-6rd repedr6sek keletkeznek, melyeken keresztiil lehet6-r'6 r-rilik a milcrobi6lis inv6zi6. Az 6sv6nyi f6zis demine-raliz6ci6ja 6s a kollag6ndllorndny degrad6ci6ia szaka-szosan, olykor az 6sv6nyi kristdlyok reprecipit6ci6j6valfelviiltva alakul.

2.4.4. A caries lefolyfuSnak id6beni iellegeA fogszuvasod6s idiilt megbeteged6s. Kialakul6sa

ugi'anlgy, mint eldrehalad6s6nak gyorsas6ga szi4mta-larr t6nyez6 fiiggv6nye. Ezek kdziitt diint6 a kiinduldshell'e, sz6nhidr6tbevitel gyakoris6ga, sz6jhigi6n6, ny6l-elvdlaszt6s, az 6letkor stb. Az incipiens caries st6dium6-tdl a klinikailag m6r iiregk6pz6d6ssel diagnosztiz6lhat6dllapotig 6tlagosan 18 t 6 h6nap telik eI.

.{ marad6 fogak erupti6ia ut6n a harmadik 6vbenr-drhat6 az 6i szuvas laesi6k sz6n6nak legkiugr6bb 6rt6-ke. A godrcicsk6kben 6s barrizd6lcban gyorsabban halada folyamat, mint a simafelszini elv6ltoz6sokn6l. Ha azelhanyagolt sz6lhigi6n6,,nassol6" 6letrn6ddal p6rosul,azaz a sz6nhidrdtbevitel napi gyaloris6ga magas, m6rhrirom h6t alatt cades incipiens jelenhet rneg a fogzo-mdrcban. Besugiirz6s kovetd xerostomia hrirom h6napalatt vezet caries kialakul6s6hoz. Eg6szs6ges egy6nek-n6l a vesz6lyeztetettekhez k6pest ez a folyamat jelent6-seu lassibb. Annak ellendre, hogy a folyamat idiilt jelle-gri. szokr4s az id6beni lefoly6s szemponti6b6l akut 6skr6nil

) ) )

kcimyiti az olyan, eldre dsszedllitott ds kinyomtatottkerddiv, amelyen az Sltaldnos anamnesztikus adatoktqzi!9y6.t a piiciens maga v6gzi, 6s az adatok valOdiiilgat alauasaval hitelesiti is..

Elengedhetetten 6s ez6rt minden fogorvos szdm6rakrjtelezd szrjr6st v6gezni megtekintdsseli fei_nvak r6si6esetleges kdros elvdltozdsairol. Ekjszrir a kiils

35 , 2. fe jezet . KARtOLoGtA ,t{ , {

Ieniil, hogy elhalt a fogb6l. Visszahfz6dott pulpa ese-le\ azaz kilejezett ingerdentin k6pz6d6s6t kiivetden ta-pasztalhat6 ez a jelensdg, s id6sebb egy6nekn6l is gya-kori, hogy a vitaltes6t megtartott fogak ingerlsre nemmutatnak semmif6le reakci6t. A vitalitesvizsg6latt6lnem vdrhatd 6rtdkelhetd eredmdnv korondval ellritottfogak esetdn. Ugyanakkor lecsiszoit. korondhoz el6ke-szitett fogakn6l nem alkalmazhat6 ilyen intenziv inger-lds annak meg6llapit6sdra, hogy a fog megtartotta-e vita-Ut6set. Ebben az esetben foly6 hideg viz alii tartott szon-dany6l vagy nedvesitett vattagomb6c esetleg kim6letesl6gr4rarn (puszter) is elegendd lehet, vdlaszreakci6 hir4-ny6ban 6vatosan, fokozatosan emelhet6 az inger inten-zitdsa. A vitalitds meleg ingerrel is vizsgdlhat6. de azeredmdny sokszor f6lrevezet6. Melegitett guttapercha-vagy Kerr-rudat (60-80 "C) rintve a fog labialis nyalir6sz6hez a pulpa irreverzibilis kr4rosodiisa is eldfordul.T6ves diagn6zishoz vezet a fogb6l dllapot6t illet6en, haa gyok6rcsatorn6ban termelddott grizoknak a melegretiirt6nd kit6gul6s6val a periapicalis t6rre gyakorolt nvo-m6st a priciens fdjdalomk6nt 6rtelmezi, kiizli. Az elekt-romos ingerl6s kdnnyen mrhetd, reproduk6lhat6, er6s-s6ge tetsz6s szerint, fokozatosar 6llithat6, 6s a foebdl 6l-lapot6ra vesz6lytelen mddszer. Sok tdnyezd. pl.ldbbekkiizt a fog6gy v6ltoz6 ellen6ll6sa, a fogak restaur6ci6ja.az aktu6lis -fogfelszin 6s elektr6da kozti -kontaktellen-6ll6s,6s felszinmdret azonban befolv6soli6k az ered-mdnyt. Felm6rdsek szerinl a hideg ingerl6s standardi-z6lt kdriilm6nyek kiiziitt ugyanazt az eredm6nyt adja.tehet az elekhomossal egyen6 6kf, ugyanakkor egysze-rribb, ism6telhet6, kcinnyebben kivitelezhet6 m6dszer.jobban aj6nlott a mindennapi gyal

aa

le.ta-F-m6lDtt6.lr-la-:l-bs|a-n-tzE-hd.trilFeI>t-b-ll-*

h,n-il-h-b,E.r'6Il

) )>

Diagnodent (KaVo, N6metor#9) k6sz0lk ds hasznelata (Lussi dsmtsai, 2003)

A betegvizsg6lattal foglalkoz6 feiezetben riszlete-sebben ti4rgyalt mddszerek, mint a sz6loptika. rdntgen-vizsg{lat (2-23. 6bra), elektromos ellen6lI6sm6t6s (z-Z a.tlbroJ, l6zer fluores zcencia (2-25. dbm), elFrM-tecLnika(Quanrtitative Light-induced Fluoresc encel (2-26. 6bv) ,ClSM-technika [Confocal Laser Scannig Microscopy), akorai caries diagn6zist c6lz6 technik6l.

KARIOLOGTA ) 2. fe jezer ( 37

2.5.2 A cariesrizik6 pSciensek kisziir6seA_felm6rt sz6iiireg 6llapot6t6l firgg6en ki kell szrirni

a rizik6p6cienseket, hiszen az d gondoz6suk kiildnos fi_gyelmet ig6nyel. Cariesrizik6 p?ciensnek mindsiil azolyan-szemdly, akin6l az al6bbi n6gy szempont kdzillegal6bb kett6 6rv6nyesiil:) k6t vagy tdbb aktiv szuvas laesio;> 16r negt6v6 nagysz6mt restaureci6 a sz5iiiregben(magas DMF-6rt6k);t helltelent6pl6lkoz6siszok6sok;t csiikkentny6lszek;4ci6.

Az anama6zisbdl kitfinil, r6szesiilt-e fluoridnreven_cidban. Nem koztimb

! ' 2. le lezet . KARIOLOGIA

l.aa Kezel6si terv k6szit6snek elvei

---=i--ul\ ozzuk, hogy minden pdciens eset6ben air:- :eL a ielies szdiiiregi egeszs6g helyredllitrisa 6s en-ri =z allapotnak a tovdbbi gondozris sordn t'irtenok:-::;1i)a. Termdszetesen a sorrendis6get a beteg dlta-fu:: ji ldpota ds az esetleges egydb. nem loSorvosl De-r.= *..rtbt siirgrissdge is komolyan befolydsolja ..-

-..-

= rteott"ei""tetel elldtdsa. tfdidalom esetleg-6lta-Er

- = allipotot sulvosan befolydsol6 vagy mft6ti eldke-

rz:=.: id6korldton beliil igdnyld kezel6s elvtigz6se .ter-

-.r.t"r"n priorit6st 6liez.- Lz esetek tobbs6g6ben

-...-

o teiies szeiureg eg6szsdgdnek, funkcidk6pes-ri:- :: I es eszl ritiku m6nak hely're6l lit dstit eldre tewez-ti

-.,"i. .f t"""teti tervet egy6nre szabottan' a beteggelre=::tet|e 6s iitemezve 6rdLmes fel6llitani' Elsd l6p6s.= nt

"

nvdllah6rtya ds parodontium gy'ulladdsm-en-E'-:eneI ildrrise, amelyet eglrdszt sai6t magunk a log-lf

-.irolitrisrival, m6sr-6szt,izakosodott parodontol6-

g-.: . eltal elv6gzett beavatkozdsokkal-segftiink-eld A

El.:rs motivdlXsdval 6s instrudldsdval el6rhetd hogyL

-:rmrikod6sdvel eredm6nyes lehet 6s marad a ter6-E cJ gvulladdsmentes liortilm6nyek k'izott lehett:-.it koizerv6l6 fogdszati, endodonciai protetikairz;. aldr ortodonciai ell6t6st nyirjtani, 6s a sz6jseb6sze-ti :-.:r-atliozdsok ut6ni sebgy6Srul6s is kev6sb6 jrir sz6-rf,::ennvel parodontol6giai rehabilit6ci6t kovet6en'E:

-: a sia-kaizban ai6nlaios elvdgezni ugyanis a ment-b:::]en fogak extracti6idt vagy egyd! mritdteke.t Ar| r-ulisi id6szakban haitjuk v68re a konzervalo loga-L .'es endodonciai beavatkozdsokat ezek vegezteveln

-:"n ltOrcsrttetet megtettiink a protetikai rehabili-ri::r meskezd6s6hez. Feli6telezve teh6t, hogy- az tijon-"..-.ii"7"tt

pdciensnek akut panasza 6s. egydb megbe-t .=jet. ninit, e" tzdjeban g''i l ladt iny' fogk6 menthe-t l,r fogg] ok"t. foghidny, [bmplett es inkomplett gyo-k-::mei6l elli itoti fogak, szuvas fogak

"qig: :YPe"E:.Jistol a caries profunddig mind megtalalhatok ak=zelesi tervet az al6bbiak szerint tanAcsos iitemezni'--.Ji"tiiualas,

*otiv6l6s, depur6l6s, a sz6ihigi6n6 el-t.-

--it"t" az eqtisz szandl6s alitt folyamatos kell'hogyl,---. en.

-\ szdiiebdszeti beavatkozdsok ut6n kdvetkezika ,irnzen'616 iog,iszati 6s endodonciai ell6t6s Ha a paro-a,.l-- ot milnden megl6vd 6s beavatkoz6st. ig6nyl6i.-..^ltee"t, et

"

teljes iehabilitrici6t figyelembe vevd'ct

-:rin!os"kezel6se megtairtdn[. kezdddhet a lo8hianyok":i"-

.1, t"r"lOt befe'jeztdvel felhiviuk a beteg figyel-=.r arra. ho8y panaszmentessrig eseten is ld6vente el-j::6rzdsre kell i i innie. A sikeres ellateshoz et kell nyer-=

-ii l p;.l""t U"leegyezdsdt 6s aktiv kcizremrikdd6stjt-f ."r"tit telies menei6t korrekt ds r6szletes adminiszt-::,ronak kell kiegdszitenie.

2.5.4. A szuvasodSsok ell6t5s6naksorrendis6ge

-\ mestart6 fogdszat keretein belill is 6rdemes sor-.-.a"i

-Zeh"L,itoini. sflyozva a teenddket Annak tu-

:=:aban. h'ogy az eg6szs6ges fog erl6kesebb a md-r resta---:ltnil. es az 616 pulpdju fog a gyokerk9z-el-ln.el 99qv1r;r zdsainkkal a beteg 6s a fog szempontiabol.ls elernelo-: led\.ezrjbb dllapotot igyeksziink eldmi' illetve me8-.-t"rli. a tr""utoi6sok tilintet6ben ez azt jelenti' hogy.-=a.'"UU tr"u"tod6sok e]l6t6s6ra ttirekszink a vitali-:--'meJartasa drdekdben a m6g 616 fogbehi fogakon'i;buz"amosan igyeksziink a rem inerali25ci6t eldsegit-

(1t

ve mesakad6lvozni az incipiens caries eldrehaladesdt ds

""

iit""skeprOiett a meg dlo fogbehl legsrilyosabb ca-riestdll [ev6sb6 sulyosaton keresztill keriil sor vala-

-"nt vi

""uu"t tog eli6trisdra Elhalt fogak restaurdliqa-

,". t"iiktde eset6n a rossz gydkdrttlm6sek cserdie unk;;iii;;.. frdr a sz6iiiregi d apotok teljes korri rendez6-ie alatt is, ds utdna az eldrt eg6szsdges dllapot femtartS-sfua 6s tovdbbi szuvasoddsok keletkezds6nek elkefiile-i6re preventiv intdzked6seket foganatositunk'

2.6. A caries gy6gyitiisaA telies kariol6giai status ismerel6ben fentiek alap-

i5n hatarozzuk meg a teenddket'-- A.ati"t incipeis reverzibilis mivolta lehet6vd teszi. foiua*"t ."mlti"raliz6ci6val tort6n6. a sz6iiuegi kiiriil-m6n"vek kedvez

^ 2-27.6bta

-ealozone (KaVo, N6metor5ziig) k6sziil6k 6s hasznilata

.dra a hagyomenyos gombfiir6 alkalmaz;isrinak kivSltd-

.ira szi4mos fejlesztes tofi6nt 6s to 6nik. M6s mechani-\us m6dszerekkel (szono-abraziv, air-abraziv, air-rolish technika) vagy a kemomechanikai excavati6val,: c6l egyari4nt a p6ciens kim6letesebb ellitrisa (Carisolv:\a-hipoklorid g6l, Mediteam, Sweden). Ozongdz-keze--essel a szuvas kem6nyszovet cariogen pathogen fl6r6jri-rak csokkent6se 6rhet6 el m6sodperceken beliil [2-27.:brar HealOzone, KaVo, N6metorsz6g). Kis6rletek foly-rak elzimes em6szt6ssel tort6n6 szuvas dentin eltavoli-:dsra. Az eltiavolit6s helyett a fertdzott szovet dezinficie-.dsdra 16zer k6sziil6kes eljdr6s, vagy antibakteridlis terd-ria (ZnO, CaIOH]r, fluoridok, chlorhexidin, antibioti-iumok) bevizsg6l6sa folyik sz6les kdrben a betegek ke-,.'6sb6 f6lelmet kelt6 ell6trisa 6rdek6ben. Gondos 6s aetakorlatban megfogadott t6pl6lkozr4si 6s szr4jhigi6n6standcsad6s, rendszeres kontrollvizsg6lat 6s professzio-ndlis fogtisztit6s mellett el6rhet6 a l6hehozott eg6szs6-ges dllapot hosszri ideig val6 fenntartiisa.

2.7. A f ogszuvasod6s megel6z6seA megel6z6s az a szeml6let, mely az eg6szs6ges 6lla-

pot, tehdt a fizikai, szellemilelki 6s szocirilis j6ll6t meg-6rz6s6t c6lozva a betegs6geket megeldzni, visszafordita-ni, gy6gykezelni, illetve a betegeket rehabilit6lni torek-

KARtoLOctA : 2, fe iezer { 39

szik. Ismerve a fogszuvasodds kialakulesenak felt6tele-it, a fogszuvasodi4s megel6z6se egyetlen m6dszenelnem 6rhetd el, hanem komplex int6zked6seket kovetel.A pdmer, teh6t mi4r a megbeteged6s kialakul6s6t meg-akad6lyoz6 prevenci6 eszkozei alkalmaz6sdhoz a kario-l6gia teriilet6n is elsdsorban sziiks6ges a p6ciens egyiitt-miikdd6se, ennek felt6tel6t a kdlcsdnos bizalmon alapu-lci orvos-beteg kapcsolat teremli meg. fgy vdlik leheise-gess6, hogy a megel6z6shez minden m6dsze perhuza-mosan alkalmazni lehessen, hiszen erre - a caneseliologiaii ibdl kovelkezden - sziiksdg van.

A megeldz6s m6dszerei a kovetkezdk:

' t6pl6lkozrisi tan6csaddsra a di6ta megvAltoztatasa,

' szrijhigi6n6s tanricsadiis a fog6pol6s m6dszer6re,gyakorisi4giira, eszkozeire,

I fluoridok alkalmaz6sa a logzom6nc 6s kcirnyezeteanticariogen befoly6sol6s6ra,

' barr4zdaz6r6s.'

immunizel6s.

2.7.1. f 6pl6lkoziis i tan6csadiisA cariogen savas attakok sz6mdnak, id6tartamr4nak

6s intenzit6s6nak cscikl

fO ) 2. felrct { KARIOLoGIA

' a zom6ncfelszinen (g6tolt a feh6rj6k 6slvary a bakt6-riunok felhalmoz6d6sa; csiiklen a felszlni energia).A sziszt6mes fluoriddal tort6nd cariesmeSel6z6s

(iv6viz, konyhas6, fluorozott iskolai iv6viz, tel, ryii-mdlcslevek, tabletta) szlntere els6sorben an6peg6szs6g'ngr. Napjainkban a szakimdalom a fluoridok lok6liscariespreventlv hatris6t tertia els6dlegesnek, de a szisz-t6m5san alkalrnazoft fluoridok a ny6lban, sulcusv6]a-dkban tort6n6 kiv6laszt6d6s6val is szdmolhatunk he-lyi hat6ssal. Iokrilis fluoridkezel6s mind a fogorvosisakorlatban, mind a civil 6letben haszn6latos. FluorosEnlremek, sz6ivizek, zsel6k, fluorozott fogselyem, fog-piiztJlO, ragOgumi 6llnak reudelkezdsre a fluoridokkali6rt6n6 megel6z6s ery6ni lehet6s6gei kdz6tt. hofesszio-n6lis felhaszn6l6sra fluoridot tartalrraz6 profilsldilospaszta, oldat, ecsetel6, lakk, zsel6

'lLelmazhat6, s6t azut6bbi iddben fluoridot leadni k6pes tdm6anyagokat ishaszndlhatunk a szekunder szuvasod6s kialakul6s6ns}m6g biztosabb elkeriil6s6re.

L7.4.BFlt6zdatr,5t,6

A kedvez6tlen anat6mi6i{r, plakkretenci6ra alkal-mas gddr6csk6k, barr6zdSk m6g 6p vag5l kezdeti szuva-sodrissal 6rintett, de att6l mentesftett, adhezlv technikd-yal tort6nd egy6ni pmfilaxisa a bar6zdazr{r6s. Pontos in'dikdci6 alapj6n tdrt6nt gondos kivitelez6ssel hat6konykieg6szitd preventlv m6dszer.

2-7.5. lmmuniz6lSsA caries elleni immunizdci6 loklilis 6s sziszt6m6s le-

het6s6geinek teriiLlet6n az 6vtizedekre visszanytl6 kl-s6rletes tapasztalatok ellen6re napiainkban m6g nemsz6mithatunk igazi 6tt6r6sle.

(((

lrodalom1. &AI{diCZY J ze*; Cotiolqia A erMontia. tidkiw Etr'

da8st 1990.2 BArbczf J,I{YId''SDY I szetu: PE edv fqdszat lvHli-

citrq Budapei, V99.3. |#F6EDBINDSTE/ P, iuoR lA ed: lrladem concepts in

Operqtive D tistry. ihnl,/(sgMrd Copenlpgea lW'4. KDD Ani FHEF5KOV A WM Constitllts tuntd Co es?

Histc4/artl1'',logtll of Ca o$ Ernrftl ard Dentin Ffy',atd tott] Action of Cariogdtic Eio/ilntf; J Dent fus 2OU;83(SDec lss C) C35.

5. LUSSI A, FP,{IICES/CW e sr,HAFFli|fR tvt tvp,t uttdkonventiotB e tMWn nt Aofio* dq Fissned

3. fejezetFogdszatban haszndlatos tdm6anyagok

, l f ) ) ) ) ) ) ) ) ) ) ) ) ) ) ) )Bartha K6roly 6s Nydrasdy lda

3.1. A tiim6anyagok csoportosit5sa6s az al5b6lel6 anyagokBartha Karoly

A tomster6pia c6lta a caries vagy bauma 6ltal kdro-sitott fog helyredllit6sa, a funkcionehs 6s az eszt6tikaikovetelm6nyeknek megfelel6en. Ebb6l a meg6llapit6s-b6l sz6mos, a fogak restaur6l6si4ra haszn6latos tcim6-anyagokkal szemben t6masztott elvfu6s kiivetkezik. Azoptim6lis tom6anyagnak igy sok felt6telt kell kiel6gite-nie, amelyekhez hozz5ad6dnak m6g a fogorvos - mintfelhasznril6 - kiv6nalmai is. Sajnos a gyakorlatban csaktcibb6-kev6sb6 el6nyds kompromisszumokr6l besz6lhe-tiinl ne fejtsen ki kdros hat6st sem a kdrnyez6 szovetekre,

sem t6volabb a szervezetben,'

ne legyen allergiz6l6, toxikus, mutagen 6s carcino-oon nntpnci4l ia

' szil6rd 6s kop6sdll6, de megfelelden rugalmas le-gyen,

r t6rfogatrill6legyen,'

lehetdleg k6miailag kdssiin a fog szdveteihez,' ,6 6s tafi6s sz6li z6r6d6st biztositson,'

ellen6lljon a szrijban eldfordul6 folyad6koknak,' k6miailag kozombdsnek kell lennie,'

c6lszerri. ha rossz hdvezetd.'

h6t6gul6sa legyen azonos a fog6val,'

eszt6tikus legyen megfelel6 transzlucenci6val 6straszparenci6val,

' j6legyen a szinstabilitesa,

' legyen cariesprotektiv hat6sf,

, tart6s tom6sek k6sziilhessenek beldle,'

krinnyen alkalmazhat6, felhaszn6lhat6 6s'

lehetdleg olcs6 vagy legal6bb kev6sb6 dr6ga legyen.

A fog6szati tcim6anyagokat sokf6le szempont szerintIehet csoportositani. A teNezett 6lettartam alapiiin be-sz6lhetiink ideiglenes, hosszri t6vri ideiglenes 6s v6gle-ges [definitiv) tiimdanyagr6l. Ha az a cavitasban kem6-nyedik meg, alckor plasztikus tiimdanya$61, ha pedigmr4r szil6rd 6llapotban keriil a prepar6lt iiregbe, akkorbet6tr6l van sz6. Aszerint, hogy fogszinri-e vagy sem,megkillonbiiztetiink eszt6tikus, illetve nem eszt6tikustom6anyagokat. A retenci6 szernpontj6b6l ldnyeges el-t6r6s, hogy makro- vagy rnikroretenci6vaL rogziil-e acavitasban - vagy m6sk6ppen megkozelitve a k6rd6st -

kell-e bondanyagot alkalmazni vagy nem. Anyagtaniszempontb6l megkuldnbdztethetiink f6mb6l, ker6rni6-b6l, illetve polimereket tartalmaz6 anyagb6l k6sziilt td-rndseket. Az al6b6lel6 anyagokat, melyeket sziiks6g ese-t6n a tomdanyag bevitele el6tt visziink fel az iireg bizo-nyos felszin6re/felszineire, szint6n a tom6anyagokkalegyUtt ismertetiUk.

3.1.1. ldeiglenes tiim6anyagokOlyankor, amikor nem tudjuk ugyanabban az iil6s-

ben a v6gleges tom6st elk6sziteni, mert nincs 16 elegen-dd id6, vagy mert a megkezdett endodonciai kezel6stm6g folytatni fogjuk, vagy a bet6t laborat6riumi elk6szi-t6s6re viirunk, ideiglenes tdm6ssel litjuk el a fogat.

Az ideiglenes tomdanyaggal szemben tAmasztott ko-vetelm6nyek koziil sok rnegegyezik azokkal, melyeket avegleges tdmdanyagokt6l is elvr4runl, de van n6h6ny at-t6l elt6r6 is:

' ne fejtsen ki k6ros hat6st a kdrnyezd 6s tr4volabbisziivetekre,

r megfelelden szilard 6s kop6s6ll6,r k6miailagkoziimbris,; j6 sz6li ztr6ddsd,, rossz hdvezet6.'

lehet6legeszt6tikus,) megfelelden tart6s,'

kdnnvenalkalmazhat6.'

konnyen elt6volithat6 6s'

olcs6 legyen.

A felhaszn6lds kdriilm6nyei l6nyeg6ben meghat6-rozzdk az alkalrnazhat6 anyag jellemz6it is. Ha csak rii-vid id6re kivdnjuk a prepar6lt iireget ideiglenes tiim6s-sel elletni, alkor leggyakrabban paszta form6jri, nedves-s6gre kem6nyed6 gyr6ri k6szitm6nyt alkalmazunk. En-dodonciai kezel6sek sor6n a i6 sz6li zrir6dds kiikinosenfontos amiatt, hogy a gyok6rcsatorn6ba a szdjiiregbdl nejuthassanak be bakt6riumok. Erre a c6lra leginkdbb aziivegionomer-, illetve a cinl-oxid-eugenol cement felelmeg. Bet6tek k6szit6se soren nagyon l6nyeges a krinnyfi6s marad6ktalan elt6volithat6seg. Ilyen esetekben af6nyrekot6 ideiglenes kornpozit tom6anyag vagy a rridform6j6ban kaphat6 guttapercha haszn6Lata javasolt.

3.1.2. Aliib6lel6sAz al6b6lel6s k6szit6s6nek sziiks6gess6g6t ma m6r

alapvet6en m6sk6ppen it6ljik meg, mint rdgebben. A

42 , 3. fEJEZEI { FOGASZATBAN HASZNALATOS T6M6ANYAGOK

pulpakrirosod6s fd okat mer nem els6sorban a tdm6-anvagokb6l felszabadul6 toxikus anyagokban, hanem atomds 6s az iireg fala kozdtti keskeny r6s megl6t6benmicroleakage) Ietiuk. Ezen keresztiil a pulpa 6s a szi4j-

ureg krlzott osszekottetds van, ily m6don a pulp6t el6r-hetik 6s megbetegithetik a szdiiireg bakt6riumai. Ezazonban csak akkor lehets6ges, ha a dentintubulusokatnem zdrjuk le hermetikusan [bondanyaggal, al4b6lel6s-sell. Fontos, hogy az dsszekdttetds kialakul6s;it a prepa-rdci6 sor6n kialakul6 tormel6h6teg (smear-layer) nemakadrilyozza meg.

Az al6b6lel6 anyag hasznAlatiinak tdbbf6le oka lehet.Els6sorban m6ly szuvasod6sok eset6n v6delmet nyrijt-hat a krilsd fizikai hatr4sok ellen. A dentin csak akkortudja a h6hat6sok ellen meg6vni a pulpdt, ha vastagsAgaIegal6bb egy-m6sf6l millim6ter. Csak olyan tom6anya-gok eset6n van h6szigetel6s c6ljdb6l al6b6lel6sre sziik-sdg. amelyek j6 h6vezet6k, tehAt els6sorban a f6mesanvagokn6l [amalgrim, f6mbet6tek). Az adheziv techni-kilval k6szitett fogszinii tdm6sek megfelel6 szigeteld ha-tdsa miatt csak akkor indokolt al6b6lel6s k6szit6se, haaz iireg nagyon m6ly, a dentinfal igen v6kony, a pulpamdr ritsejlik rajta. Az alib6lel6s v6delmet ielent elekuo-mos inserek 6s mechanikai hat6sok ellen is. K6miai ha-tdsokkal szemben is sziiks6ges lehet szigeteld r6teg k6-szit6se. Esetenk6nt az6 k6szitiink al6b6lel6st, mert azerre a c6lra alkalmazott anyag a pulpara kifejtett gy6gy-hates6ra szamitunk, mely hat6s megnyilv6nulhat apulpa gyrrllad6s6nak enyhit6s6ben vagy dentinhid ki-alakuliisiinak eldsegit6s6ben. Legjobb p6lda erre az al4-b6lel6s sz6ls6s6ges esete, a direkt pulpasapk6z6s, ami-kor m6r dentin egy6ltal5n nem fedi a pulp6t, az anyagotkozvetlenul a pulpasebre helyezziik. Szerepe lehet adentintubulusok lezar6s6ban is, olyan tom6anyagok-niil, ahol a sz6li z5r6d6s rossz vagy anelyeket bondozi4sn6lkiil hasznrilunk. Egyes alSb6leld anyagok k6pesek anem fert6zott. de demineraliz6lt dentin reminerali-zilci6jrit eldsegiteni. Mesok antibaktedelis hatast fette-nek ki. Al6b6leld anyagokat haszn6lhatunk tov6bb6 ak-kor is, amikor bet6t k6szit6se sor6n al6men6s teriilete-ket akarunk feltolteni, mert egy6bk6nt nagyon sok fog-szcivetet kellene elt6volitani, de k6szithetjiik takar6kos-sdgi rnegfontoldsb6l is, ily m6don cscikkentve a bet6thezsziiks6ges arany mennyis6g6t. Indirekt tiim6sekk6szit6-sekor l6nyeges, hogy az al6b6lel6 anyag megfelel6en ta-padjon az iireg falaihoz 6s a mechanikai jellemz6i iskiel6gitdek legyenek. Ezek garant6lj6k uS/anis azt, hogysem a lenyomatvdtel kdzben, sem az ideiglenes tcim6seltdvolitesa sor6n az al6b6lel6s nem s6riil meg.

Az ali4b6lel6s vastags69a alapj6n j6l csoportosithat6kaz erre a c6lra felhasznAlt anyagok.

Lakkok eset6n igen v6kony, 1-50 pm r6teg alakul ki.-\lkalmasak a dentintubulusok lez616.s6ra, hat6konyak ak6miai 6gensek ellen, de nem n1niitanak v6delmet a flzi-kai, p6ld6ul a hdhat6sok ellen. Manapsi4g amalgAmto-m6sek k6szit6sekor lakkok 6s dentin-bond rendszerekhelvett inkribb mr4r dentin-sealereket alkalmaznak.

A linerekn6l a r6tegvastags6g kevesebb, mint 1, detobb mint 0,2 millim6ter. Kalcium.hidroxid prepard-tumokat vagy iivegionomer cementet hasznillhatunltcibbek kozcitt erre a c6lra. A k6sdbbiekben r6szletesenismertet6sre keriil6 iivegionomer cementbdl on- 6sfdnlrekotd gyartmrinyok 6llnak rendelkez6siinkre.

Az alaptiim6s (base) eset6n 6ltal6ban egy-k6t milli-m6ter a bevitt anyag vastagsega. Elk6szit6s6re trjbbf6lecement alkalmas, melyek egy r6sz6t m6r r6g6ta ismerik6s hasznrilj6k a fog6szatban.

I t {

3.1.2.1. Aldbel el dsek anyogoit Cinkoxi-foszfit cement val6szinfilee a 79. szAzad

vdge feld terjedt el mint aldbellel6 ris iagaszto anyag.felv6ltva a kor6bban haszn6lt cementekel, az azok-n6l alacsonyabb pulpak6rosit6 hatrisa 6s nagyobbtart6ss6ga miatt. Sok6ig a legn6pszerribb cementfaj-ta volt,6s a tobbi hasonld anyag tulajdons6gainakmegit6l6se sor6n viszonyitdsi alapnak szamitott. Po-r6nak a cink-oxid, mig folyad6kj6nak az ortofosz-forsav a fd alkot6r6sze. A kdt6se sor6n sav-b6zis re-akci6 megy v6gbe. J6 mechanikai tulajdons6gai 6salacsony old6konys6ga miatt kdzkedvelt, de a teljesmegkcit6s6ig, kb.24 6reig foszforsavat ad le. Ezpulpakdrosit6 hatrisri lehet, ha a dentinfal v6kony,mert a foszforsav-molekula m6ret6n6l fogva adentintubulusokon keresztiil eljuthat eg6szen a fog-b6lie. Az in vitro citotoxicit6saban a leadott cinkio-noknak is szerepet tulajdonitanak. Mutagen hat6sais valdszinfsithetd. A dentintubulusokat nem zdrjaIe hermetikusan. azok a bakt6riumok szdm6ra hoz-z6f6rhet6ek maradnak. Tov6bbi hritrrinya, hogy aszdi bakteriumai k6pesek lebontani egy biizos rotha-d6ssal jdr6 folyamat sor6n. A kiilonbriz6 alkalmazd-sokhoz n6mileg elt6r6 gyrlrtm6nyokat hoznak forga-lomba, al6b6lel6s k6szitdsekor a gyors kdt6s el6nyds,ezzel szemben ragaszt6s c6ljiira lassan kotd, 6s apontos sz6li zrir6d6s miatt finomabb szemcs6jfi ce-mentet haszn6lunk. Mivel manapsi{g rendelkez6sre6llnak mar egy6b, a foszfritcementn6l tobb szem-pontb6l is el6nyosebb anyagok, inkribb azok alkal-maz6s6t iavasoliuk.

' Cink-oxid-eugenol cernent kornlbeliil a cinkoxi-foszfrit cementtel egy id6ben keriiLlt haszn6latba a lb-gi4szatban. N6pszerriv6 a j6 zr4r6k6pess68e miatt v6lt,Porrinak f6 osszetev6je a cink-oxid, folyad6krinakegy fenolszSrmaz6k, az eugenol, amely igen kis kon-centr6ci6ban el6nyos hatest fejt ki a pulpara. A ce-ment hosszii ideig baktericid hat6st mutat 6s f6jda-lomcsillapit6 hat6sa is van, mely tulajdonsdgai al-kalmass6 teszik akr4r hosszrl t6vti ideiglenes tcim6sk6szit6s6re is. Alapk6nt m6ly iiregekben nem alkal-mazhat6, mert az esetlegesen kialakul6, de szemmel6szre nem vehet6 mikroszkopikus pulpas6riil6sekenkeresztiil a pulp6ra inkdbb karos, mint el6nyos ha-t6st lejt ki. Kompozittom6sek al6 nem javasolt, rnertmint minden olajos kdszitmdny. ez is megzavaria amrigyanta polimeriz6cidjrit.

' Polikarboxilet cementrdl feltal6l6ja D. C. Smith aszabadalmaztat6s ut6n el6szor 1967-ben sz6molt be6s rri egy 6vre irjabb kozlem6nyt jelentetett meg felfe-dez6s6r6l. Kutat6sai sor6n olyan anyaSot keresett,amelynek alacsony a pulpakrirosit6 hat6sa 6s k6mia-ilag kdt a fog kem6nyszoveteihez. A megoldi4st ab-ban liitta, hogy a kicsi 6s toxikus foszforsav-moleku-Idt egy j6val nagyobb m6retf, de szint6n savanyik6rnhatrisri vegyiilettel, a poliakrilsawal kell helyet-tesiteni. A polikarboxil6t cement pora hasonl6 acinkoxi-foszf6t cernenthez, azonban a folyad6ka azemlitett poliakrilsav, amely m6ret6n6l fogva rnrirnem juthat dt a dentintubulusokon. Emiatt az in vivopulpakrirosit6 hat6sa l6nyegesen kisebb lett, hab6rin vitro toxicit6sa jelent6snek bizonyult a cink- 6sfluoridionok felszabaduliisa miatt. Tov6bbi el6ny,hogy a poliakrilsav-molekul6n l6vd karboxilcso-portok k6pesek a fog kalcium6val kot6seket kialakitani, igy ez a cement k6miailag kdt a fog anyag6hoz

FOGASZATBAN HASZNALATOS TOMoANYAGOK * 3. fEJCZCI 43

A folyad6kban l6v6 polimer nem csak egyediil akril-sav-egys6gekbdl rillhat, hanem mellette m6s, esvvagy lobbtdle egydb monomert is tartalmazhat, ezd-itezekel az anyagokat ink6bb helyesebb polialkenoritcementeknek nevezni. A polikarboxildt cement kd-t6se sordn szint6n sav-bdzis reakci6 megy v6gbe. En-nek az anyagnak is van mutag6n hatdsa. Old6-konysi4ga nagyobb, mechanikai jellemzdi pediggyeng6bbek, mint a cinkoxi-foszf6t cement6. Mechalnikai tulajdonsr4gai m6g igy is megfeleldek, de a fris-sen megkevert anyag nagyon ragad6s, neh6z veleooleoznl.Kaliium-hidroxid-tartalmrt cementek. Ezen anva-gok letreidlleben az a gondolat testesii l t meg. hogy akalcium-hidroxid fertdtlenitd 6s dentink6pz6d'6stserkentd hat6sa 6ru6nyesiilion. Ez csak akkoijdn l6t-re. ha az anyagbol felszabadul valamennyi kalci-um-hidroxid. ami vrlgeredm6nyben a cement lassriold6d6srit jelenti, szemben a k6sdbbiekben ismerte-tett iivegionomer cementtel, amelyn6l az ionok Ie-addsa nem idr egyii l l az anyag szerkezetrinel kdroso-ddsr4val. A kalcium-hidroxid-k6szitm6nvek krizillemiatt az dnkotd vdltozatok gyakran oidekonyak.arni el6segiti ugyan az el6nycis hat6s kialakuldsSt, desemmik6ppen sem hasznos, ha egy v6gleges tom6salatt az al6b6lel6s lassan elfogy. A kalcium-hidroxidcementek mechanikai jellemzdi sok esetben nemmegfeleldek. emiatt ezeket a gydrtmdnyokat egy to-vSbbi reteg. meglelekien ellen;l lo cem;nttel (plldd-ul iivegionomer cementtel) kell fedni, ami a felhasz-ndl6st lassribbr4 teszi. Amennyiben al4b6lel6st kellk6sziteni, akkor nagyon v6kony dentinfal eset6n isnyugodtan lehetett alkalmazni. Jelenleg a f6nyrekdtdkalcium-hidroxid cementek haszn6latosal

44 } T. fEJEZEI T FOGASZATBAN HASZNALATOS TOMOANYAGOK

i l lesztettek. Aminosavkdnt p6lddul glutaminsavat dsglicin alkalmaztak. Leginkribb megfelekjnek a metak-ril-csopo ot tartalmaz6 glutaminsav tfint [MGA). Legjobberedm6nyeket akkor kapt6k, ha a folyad6kban l6v6 polimer --amit ebben az esetben polielektrolitnek neveziink- 8:2:1 ar6nyban tartalmazoit akrilsav, itakonsav 6s azel6bb emlitett MGA 6sszetev6ket. Ezek a vizse6latok ismegmutatldk, hogy a folyaddk osszetevd l6nyegesen be-foly6solja az anyag v6gsd tulaidonsegait, az ezen a t6renv6gzett tovAbbi kis6rletek a klinikai felhasznr4l6s kivd-nalmainak m6g jobban megfeleld k6szitm6nyek kife;-leszt6s6hez vezethetnek. Tov6bbi kutat6sok folvnal< apor osszetevd modositdsdra is. amelyeknek szintdn azanyag lellemz6inek javit6sa a c6lja. Reaktiv Uvegsz6lakalkalmaz6sa biztat6 eredmdnyeket adott.

A polimer molekula m6dosit6s6val jiitt l6tre a f6nyrekem6nyedd iivegionomer cement is, 6s az iisszet6tel to-k6letesit6s6n jelenleg is dolgoznak. Ezekndl az anyagok-n6l a f6 l6nchoz polimeriz6ci6ra k6pes, kett6s kd[6s;kettartalmaz6 oldall6ncokat kapcsoltak, p6ld6ul 2-izo-cianoetil-metalril6tot f IEMI.

A folyad6k tartalmazhat kis mennyis6gben m6s sa-vakat is, pl. bork6savat, amelynek szerepe a kdt6si fo-lyamat befoly6sol6s6ban, az anyag felhaszn6l6s6nakmegkonnyit6sdben van.

Az iivegionomer cementek tipusaiAz iivegionomer cementek fejldd6siik sor6n sz6mos

v6ltoz6son estek 6t. Az els6 id6ben kifeilesztett por afolyadek risszetdtelfi itrkdtd anyagok utdn megielinteka f6ny'rekotd v6ltozatok is, maid az onkot6, de mfianyag-gal megerdsitett term6kek is. Az al6bbiakban ismertetetttipusokat a 3-1. tdbl1zat foglalja 6ssze.

teket. Ebben az esetben a term6k doboz6ban Dort tartal-mazd iiveget 6s - a rendeldben deszti lki lt vi izel feltOl-tendd iires iivegcs6t taldlhatunk. Az iivegionomer ce-ment mechanikai jellemzdi nem bizonl,'ultak el6g86 j6-nak ahhoz, hogy r6g6fogakban is alkalmazni lehessentrimdanyagkdnt. Tulaidonsdgai leljavitSsdra fdmporr.(legtdbbszdr eziistpofl) kevertek az anyaghoz. ez imaremlitett cermet cement. Ezzel a valtoztatAssal az eszt6ti-kailag addig sem tdkdletes megjelen6se az amalgdme-hoz vdlt hasonlovd, tehrit ebbdfa szempontb6l ieientri:visszal6p6s tdrtdnt. A cermet cementeia gyermekloga-szatban aj6nlj6k tomdanyagk6nt, illetve 6ltal6nosan ald-b6lel6sre 6s csonkfel6pit6sre hasznr4lt6k. Az rijabb viz-.-g6latok szerint f6mmel ,,meger6sitett" iivegionomer ce-ment eset6n nemcsak az eszt6tikai hates v6ltozott hdtrd-nyosan, de a rnechanikai jellemzdk is 6ppen hog,rosszabbak lettek, sdt a leadott fluoridionok mennvis6-ge is alacsonyabb lett. Azt a tapasztalatot felhasznilra.hogy ha kek fdnnyel megvilSgftunk egy voros pigmenre:tarlalmaz6 cementet. a}

) | ) FOGASZATEAN HASZNALAToS ToM6ANYAGoK } 3. fe jezet j 45azzal az elt6r6ssel, hogy a benne l6vd kataliz6tor hat5sr4-ra dnkotd az anyag. Ebbdl a tipusb6l p6lddul ragasztdce-menteK vannak torqalomban.

F6nyrekiit6 iivegionomer cementek tipusaiAz 1980-as 6vek v6ge fel6 megjelent fdnlrekOtd

iivegionomer cement fontos 6llom6s volt az anvie tdrt6-net6ben. A hagyomdnyos dsszetdtelf Onk

r6 3. fe iezet FoGASZATBAN HAszNALAToS rOlvloANYAGoK

., - ..l iardssal lecsokkentik (pl mint a nagykemeny-

- : -

i-, otsan kdt6 iivegionomer cement eset6benJ' ak-.

1 .

'.i i i iarit l6nvegZben elmarad, a kbt6si folyamat- .. .r, ,nr og n""dvessdgre r alo drzdlenl sege ld-

.

- . . . t i . "Ut, les '2. de l lszdiadd" tovabbrd is kdrosi t -

, . :z a \ dltoztal6s, mint emlitettiik, az anyag transz-,

: ,.,at csbkkenti, igy az eszt6tikai megjelen6se

- . .

- - r"r i " i a fe lhai indlhatosdga- lor la lozoLt Az

' -

: nrPr LPmPnl tomds le lszlndl a l la laban celszeru. , .

- " - t "a. i " t te l e l ldtni tpeldaul lenlre. kdtr i. . : .

"o-qal t . merl a kornlezet nedvessegtartalma" a

. : - . o idonsagokal az elsd iddben mPg kepes Delo-1.

- :_ l: 'i:,rt a sav-betis reakci6 felel6s az6rt, hogy ionok

.,., .. l : i ,*i la-"2 i ivegszemcs6k felszin6r6l' de ezek-,- ..:;iiji;;if;lvariatban vehetnek 16szt' hanem el

. ..:l,tnllat a trimdanyagot Az ionok lead6sa nem..,-. :eakcid alatt, hanem a k6s6bbiekben is v68b-e-

: : ; ; i ; ; ; "y isege kezdet i magas szinlrdl ,a lo-: .

-or t t " ' sr ikken t is bedl l egydl landonak mononaro-....

,1I '.'irt*alatoi sor6n kiiirutattdk'

hogy a leadott. . .";t G;; erdsen li i88 a k'rrnyezet kemhatdsd-: . :

. ' r "Uoa"ufo I luor id ionoknak k ' rszdnhetden az... ..,

"i l"t"i""talizdci6s hat6sa van' a tdm6s kornye-

-

, i ' t",0 tL*ancba betlpi-rlve pedig szelurdet-

- : : - -g" l r izo hatasl fe i I k i Azonbdn nem csaK leao-

' .,':..""'iiii"tlJio"otui, tt"""- felvenni is' p6ld6ul

-

- .

-.

,o*r"*."1 ve8zetl fo8mosasl kd-velden ,igl-

i^ l ,nomer I emenl ldmds minlegy l luor ldaKKu-

--

.::r l int funkcion6lhat. Semleges. - . . : d- l kel szazalelos natr ium-

-

:: l-oldat egy in vitro vizsg6latban' ' : l p3] ora alat l az uve8ionomer

:-- : . : lonlPs [elszrnenel ie lenl ds:. .,-

-ie-.ed6s6t okozta. Ez a folyamat inI I -

:resndlekedett koprissal 6s plakk-:r\

-:1i6ci6\'al j6r. Az eredrn6nYeik: . r

-zcrzok nem iavasol i6k, az

j nonlFr aemen l tomesek lorszlro_.. i rJ lo lLesdt l luor id ionoklal , a

, . - l toL, ' ,n haszni latos gt l lekkel Er-, - . .J" t . hogl a hagl omj.nvos onko-

- . .e ionom;r cementndl fordl to l t... .. i i l lenn az anyag kem6nys6Se es.

-, --ir lt l luorid

mennyis6ge kozott '1 :an\ rekot6 tivegionomer cement

,,.-::n a ioh ad6kot;lkot6 molekul6k.. ,.ak karboxilcsoportokat, hanem

..-: . - ioteseket is tartalmaznak A po-

.: .-:zacitls i6mpdval tdrt6n6 megvile-: ' .. :atisdra

-tkOdetb" l6P6 katali

- .

: . re i ts6sdvel ezekakettdskot6sek1.. . - .uonui .6s a fo l -vad6kban kis

. r - 'sL,Pn nregtaldlhato HEMA-

: . * ler p l szdb,tdBlokbs pol imeri-. , , .

- t r eebe. Az ig,r ' k ia lahr lo ha-' 1 , , . . r ' , .u in '"r . t "6bc. mechanika-

... .--tn;i l l6bbd teszi az anyagot, ha-: . - l . n le l I t \ u j t a kordi nedvesseS-

. ."1 -zontben is Az t i \eBiono-

:.--..:r iellemz6 satb6zis reakci6 ter-: ::z-i ieien r'63bemegY az uvegrono-:

-.:\:.zeD tiPusdndl is, ezt a folYama-

I i .. r.. az e.setben is a komponensek

:::-rsererese inditia el (3-3 dbra) '..-::"i.. ni a heh'zet az eg1'kornpo--:.: -. : :.:]r:elotd itIegionomer cemen-

tek eseldbenl l l l csak arrol lehel szo hogy a kornyez"t--bt j l vesz fe l v izet l ldsd kompomerek) amelyneK naras' 'iJ u"*b"."ev a sav-bdzis reakcio Aldbdlelcj anldg rr: 'i ; ;; i l- io"'szeli zaroddsu ldmes melletl - csak a d :i i" jtt"f

"-tU"t szarmazo folyadelbol van lehetdsPe

A f6nvrekotd iivegionomer cementek csoportJann:.nr soeJial is kt ipviseldlenel {Vi l remer cement l \g"dpe r-" o- egv mikrokapszulizotl redox Latalizato-i"""a"r".i"

'" iLtrnaz. A iatalizdtor a megfelelden.er "

Lelies keverds halasjra lelrepedt5 mikrotokocsKal ool I. t Luautuu

"

v izes kdzegben az elozr ie lben ismerlPtP '

" - t " t " lhgirat hatdsir i vegbemeno reakcioval n i"- '

""""r8'o"firn"rirtcios lolyariatol segil eld a nem f'tt

k izel t resz. len is [3-4. obrol Erre az anyagrd tenal . ra: '

- " . .

t Or"" i " t t " rntO lTr i -Cure' meLhanizmusl emidl ltobt i t "nvt" t otO romdanyaggal e l lentetben ezl a cem": -i " i "" t i . i i . " r"genkeni bi"v inni es pol imerizdlni L" '

"" . "nu f"petU"t"d le l ies i r reg te l td lLhetr j A hdrmas l '

ilr loiitr.lrterr"n - de csal migfeleld keverds eselen 'bevi t t anvag tel ies vastagsdgdban vegbemegy.a pol tn 'r izacio, nemcsal a megvi l iEi tot l le lszini zonat lao---

Az iivegionomer cernent azon kev6s lb86szati.anlajb;i"; i";k amelyik ktlmiailag kol a log anyagdh.oz Laz erd elegendd a tdmes relencioidhoz s a v lzs8dlal :sor6n ink6lbb a cement maga s6rilt meg' mert az an\ a't )u l t to"r i i " ta"ag" k isebb minl a rdgziLd erd A nt" '6.12 MPa er le le l semmikeppen sem szabad sem reo;r i i . ; , ' ; ; ; ; k"-pozi t tomeseknel haszni latos bor ' '

"""t"'t"ttiai -aii'

e'nn6l l6nyegesen magasabb sz6mo'''

5a!-balLs leal(clo

fluoro szilikat u!eq-------)

H.0

teny hdiisata leaallo reakclo

fdnv >

I HEMAt* 3-3' 6bra

A fdnyrekotd tlvegionomer cement ldlese soran eloszbr a megvildgitas hatAsdra a

HEMA reszvetelevel azonnal elxezooolK a polimerizdcio de a sav-bazis reakcio is veq'

bemegy a sajet gyorsas6ga szerint

f-f--r-,\cooH aooH

cooH \

-'

) ) ) FOGASZATBAN HASZNALATOS ToMoANYAGOK ) :. telezet I 47

rai dsszehasonlitani. Ennek oka az, hogy az iivegiono-=s cementn6l a komDozitokkal szemben sem a polime-:-zicios zsugorodas. sem a h6tdgul5si egyritthatri magas=16ke nem tesz sziiks6gess6 olyan magas ragaszt6erdt,Ejlt ami a kompozitokn6l a megfelel6 retenci6hoz 6sseli z6r6drishoz elengedhetetlen.

-{ foyiivegionomer cement felszinek hat6r6n k6tf6le:ealci6 megy v6gbe, melyek a retenci6t 6s a i6 sz6li z6'

-dist biztositj6k:

' ioucsere - a cementb6l felszabadul6 fluorid 6s stron-cium a fogszdvetb 6I sz6rntaz6 kalciummal 6s fosz-iittal cser6l helyet;

' kdmiai kitt6sek kialakul6sa - a cement folyad6k6t al-kot6 Dolikarbonsav-moLekul6n tal6lhat6 karboxil-csoportok 6s a hidroxiapatit kalciuma kdzott.

-{ sav-brizis reakci6 nem exoterm reakci6, szembenoklal az anyagokkal (pi. kompozit), ahol a polimeri-rtj6 miatt jelentds h6mennyis6g k6pz6dik. Nem v6lto-ri az anyag tdrfogata sem a kaitdsi folyamat krivetkezt6-a- kiv6ve a f6npekotd v6ltozatokn6l mrhet6 egy sz6-Ek koriili zsugorod6st. A polimeriz6ci6 utr4n csak ezc5bbi tipusir iivegionomer cementekn6l maradhatr::ssza realci6ba nem l6pett, pulpak6rosit6 hat6sf sza-re

48 > 3. fe jezet { FOGASZATBAN HASZNALATOS TOMoANYAGOK

niumionok hat6s6nak tudhat6 be, amely azonban a porosszet6tel6nek m6dosit6s6val cs

-FOGASZATBAN HASZNALATOS TOMoANYAGOK I 3. fEJEZEI I 49)))

3.2. A fogiiszati amalgdmBartha K6roly

_

Amalg6mnak a higanynak mds fdmmel/f6mekkel al_(otott dtvdzet6t nevezziik. Onb6l 6s hisanvbol dll6 foe_nmesl mdr az 6kori Kinriban {i.u. 600 k6dii) kdszilettel.-t-manapsag haszndlatos fogdszati amalg6m f6 osszete_\ ol a nlganyon kiviil az eziist 6s az 6n, taflalmaz ezen*rrirl rezet 6s lehet benne cink is. Az eziist-hisanv dtvd_zet foglszati alkalmaz6sa Eurdpdban eldszrir Frui"luor_szagban, az 1830-as 6vekben kezd6dOtt. Az6ta az amal_:immal. mint fogdsza{ban

_hasznd latos anyaggal szlm-3eDi ettenkez6s (,.amalgrimhiiboni..) tObb aikil-ommal is:ellangolt. A.XlX. szdzad krizepe tdirin Amerikdban a ha-+9manyos kalapdlt arany t

50 ) 3. feJczet < FOGASZATBAN HASZNALAToS TOMOANYAGoK

k6nt v6ltozik, de a szabelyos r6szecsk6k r6szar6nya 6lta-l6ban 30% kdrUli.

Az amalgdm kiit6se sordn lezail6 folyamatokA konvencion6lis amalgrAm megkever6se sor6n az

eziistb6l 6s 6nb6l 6116 gamma-(1)f6zis 6rintkez6sbe ke-riil a higannyal 6s k6t r1j f6zis alalul ki, az eziistbdl6s hi-ganyb6l 6116 y1, illetve az 6nb6l 6s higanyb6l 6116 y1f6-zis. A reakci6 egyeDlete:

Ag3Sn + H9 + &2H$ + stuHg + reakci6ba nem ldpeft A93Sn^t-f6zis frt'zis 't2l{zis Tfezis

A real

FOGASZATBAN HASZNALATOS TOMoANYAGOK | 3. fe jezet . i 5 l

-{ fogiszati arnalg6rn bioldgiai hatr{saiAz amalgrim helyi hat6sai elsdsorban m6ly, aldb6le-

-es n6lkirl k6szitett tom6sek eset6n 6szlelhet6k. Sz6mosoka lehet annak, hogy beteg diszkomfort 6rz6srdl pa-raszkodik, amely azonbal harnar megszfnik, Az amal-edm j6l vezeti a hideget 6s a meleget, 6s ez panaszokatokozhat. tov6bb6 a nem tokdletes sz6li z6r6d6s is okoz-hat ritk6n panaszokat. Nemcsak az adott fogat 6rint6 he-lvi hat6st okozhat az egyes tcim6sek kdzdtti potenci6lkii-ldnbs6g miatt kialakuld galvanizmus.

A sziszt6m6s reakci6kat okozhat egyesek szerint atom6s higanJrtartalma - mely k6rd6skrir jelenleg is 6lesr-ita trirgy6t k6pezi - 6s a valamelyik alkot6r6sszel szem-beni tirl6rz6kenys69 is.

lvlint emlitettiik, a fogiiszati amalg6m sz6mos ossze-tevdje koziil a legnagyobb vita higanytartalom miatt ala-kult ki. Az arnalg6mtrim6s biol6giai hat6sainak megit6-l6se a kezdetek 6ta nem egys6ges. A higany, illetve ve-g\-dletei a bevitt mennyis6g fiiggv6ny6ben srilyos, akarhaliilos m6rgez6st okozhatnak. Fontos azt is tudnunk,hogy a higany elemi formrijriban kev6sb6 m6rgezd, minta szeryes vegyiiletei. A higany krirnyezetiinkben minde-niitt jelen van, a levegdben, vizben 6s persze - sajniila-tos m6don - a tepl6l6kunkban is megtal6lhat6. A legje-lentdsebb term6szetes forr6sok a vulk5nok, az dltalukkibocs6tott jelent6s mennyis6gri higany a tengerek viz6-be, illetve a talajba keriil. Az emberi tev6kenys6gnek ko-szonhet6en sz6mos m6don jut higany a kornyezetbe. Azipar egyes 6gazatai 1'elent6s higanyszennyez6st okoz-nak, tobbek kijzotl az arany6rc feldolgoz6sa 6s a vegy-ipar i6n sz6ba ebbdl a szempontb6l. Egyes tiizel6anyag-ok [p6ldr4ul a sz6n) is tartalmazhatnak higanyt, mely azel6get6siikkor a leveg6be keriil. A kremat6riumokb6l t6-voz6 fiist higanytartalma miatti kornyezetszennyez6staz elhunytak amalg6mtcim6sei okozz6k. A temetdk fdld-j6t vizsgr4lva viszont a higany mennyis6g6nek nriveke-d6se nem volt kimutathat6. A l6gkiirbe keriilt higanyegy r6sze felold6dva az 6cer4nok vizdben bekeriilhet atSpldlkozdsi ldncba. Az olyan halakban, melyeknek nin-csen term6szetes ellensdge, teh6t az 6ce6nban a t6pl6l-kozdsi l6nc v6g6n helyezkednek el [kardhal, tonhal) 6t-lagos 1000 mgAcg koncentr6ci6ban taldlhat6 higany,ezek elfogyasztiisa term6szetesen jelent6sen megncivelia higanybevitelt. Mi6ta a vet6mag kezel6se sor6n agyom- 6s gombaol6 szerekben sz6les kdrben alkalmaz-nak metil-higanf , az6ta az viiltozatlan formi{ban be-6piil a gabon6ba, ztilds6gekbe, gyiimolcsokbe. Bekeriil-ve a szdrazfoldi 6l6l6nyek tripl6l6klinc6ba, azok szewe-zet6ben a higany feldtsul6sa j6l kimutathat6 (p6ld6ulszarvasmarh6ban 160 pg&g, emberben 25 l\g!d. Ez avegyiilet igen vesz6lyes, mert kdnnyen felsziv6dik,ugyanakkor a tobbi higanyt tartalmaz6 vegyiilethez k6-pest kev6sb6 hat6konyan v6laszt6dik ki. Egyes szeruek-ben, mint m6t, vese, agy emiatt akkumul6l6dhat. Hi-ganyt tartalmaznak egyes gy6gyszerek 6s fest6kek is.

Szerencs6re srilyos tdmeges m6rgez6s csak ritkiinfordul el6. A legismertebb eset 1952-ben Jap6nban ttir-t6nt, a Minamata-dbolben. Az itt mrikddd vegyi iizemmetil-higannyal szennyezte a tengert, amely az ottanivizben 616 kagyl6k test6ben nagy mennyis6gben felhal-moz6dott. Az ezeket elfogyaszt6 lakossrig kor6ben to-meges m6rgez6s alakult ki, 52 hali4leset volt 6s tovdbbi202 megbeteged6st regisztr6ltak. Az eset 6ta a higany-m6rgez6snek ezt a tipus6t Minamata-betegs6gneknevezik, megfigyelt tiinetek az ataxi6s j5r6s, gorcsok,v6gtagzsibbad6s, let6terszfkulet voltak. A kozdssdg to-v6bbi vizsgrilata sor6n kideriilt, hogy sajn6latos m6don

a magzatok is kiirosodtak, ennek a betegs6gnek conge-nitalis Minamata-szindr6rna lett a neve. K6t m6sik esetsor6n higannyal kontamini{l6dott magvak elfogyaszt6saokozta a m6reez6seket.

A mdr megkotott amalg6mtrim6sekbdl felszabadul6higany mennyis6ge sok6ig nehezen volt meghatr4rozha-t6, egtreszt a26rt, melt az sok t6nyez6t6l fiigg, m6sr6sz akis mennyis6g miatt nem volt m6rhet6, de a technikafejl6d6se azonban ma miir lehet6v6 teszi a leadottmennyis6gek pontos meghat5roz6s6t. Az minden esetrebiztos, hogy az amalgemtom6sekb6l felszabadul6 hi-gany mennyis6ge a jelenleg hasznSlatos dtvdzetekn6lnagyon alacsony, s messze az 6rv6nyes eg6szs6giilgyi ha-tAr6rt6k alatt van. A higanylead6s oka a tom6sben feles-legben maradt, reakci6ba nem l6pett higany pdrolgr4sa,illetve a yr-f6zis fokozatos ritalakul6sa. Mint fentebb ir-tuk, a korr6zi6s folyamatok kcivetkezt6ben a ylf6zisb6lfelszabadul6 higany nem hagyja el a tom6st, mert azon-nal reakci6ba I6p a y-f6zis 16szecsk6ivel. A felszabadul6mennyis6get a r6ges, a szdjban uralkod6 h6m6rs6kletnciveked6se megemeli. Hasonl6k6ppen hatott a leadottmennyis6gre a karbamid-peroxiddal v6gzett hosszabbideig tart6 fogfeh6rit6 kezel6s. A kele&ez6 higanygdzegy r1sze bel6legezve a tiid6kbe keriil, ahol nagyr6sztfelsziv6dik. Valamennyi higanyg6z a ny6lkahtutyen ke-resztiil is k6pes felsziv6dni, 6s a m6r6sek szerint 6llatki-s6rletben amalg6mtom6s k6szit6se utdn a pulpasziivet-ben is kimutathat6 a higany. A ny6lban felold6doit hi-gany a t6pcsatorn6ba keriil, ahonnan csak igen kismennyis6ge jut be a szervezetbe.

A felsziv6dott elemi higanynak az emberi szervezet-ben 6tlagosan 55 nap a f6l6lettartama. Ez azt jelenti,hogy a testben aktu6lisan tal4lhat6 mennyis'g - bi,zo-nyos id6eltol6d6st figyelembe v6ve - mindig a bevitellelar6nyos, vagyis az elemi higany nem akl

52 3. fe jezet FoGA5ZATBAN HAszNALAToS T0lv loANYAGoK

-.:. : r ,, betegs6g nagyon ritka, 6s ha az 6rz6kenys6gi.. :: iqis l iulakul, az sem sii lyos, dletvesz6lyes fo-. .: \ beiegs6get b6rpr6b6val lehet igazolni, 6s

' i: -: i i esettln a megl6v6 amalg6mtdm6seket csak

.:: ' .,-r korii lm6nl'ek kcizott, kizrir6lag kofferdam-

:-:: ! i :n szabad eltevolitani.

i edelmi rendszab6lyok a rendeldben.r- '--

' iszati kezel6sek sor6n nem a betegek, hanem a

.

-z.ntelr zel l loSorvos. fogiszal i asszisztens. szai-...::-.r\usl resz6lyeztetetts6Se a nagyobb,- mert a iri-

:. . \..ros hatdsainak azok vannak jobban kit6ve' akik'

- -.: :aii lkoznak vele, ennek megfelel6en a fogorvo-. : :: asszisztenseik v6r6ben kimutathat6 higany

. -'. ise-qe magasabb is mint az 6tlag6rt6k. Ez a szint

-:---:.zetesen osszefiigg a rendel6ben k6szitett amal-

.1 -:-::resck szdm6val, 6s ri i iabban az amalgdm felhasz-.-..::rak csokken6s6vel prlrhuzamosan a v6riikben ki-

:. --::::alo higany mennyis6g6nek a kor6bbi 6rt6kekhez::: :rl itott

'istliken6s6t tapasztaltdk. A logorvosok..::.: iandt tekint! 'e az USA-ban az dtlagosndl jobb.

-.:, iat tal6ltak, ami 6ppen hogy ellentmond a higany\ z:a esdszsdskarosod6sok kialakulisrinak, azonban

.- .::algTmtdridsek ellenz6i tobbek kozott ez ut6bbi.

.'. : is i'iglelmen kiviil hagytr4k. A gyermeket v6r6 fog-

-.

--. ' 6s asszisztensn6kndl, valamint szri jhigi6niku-

: , \--al nem loltak gyakoribbak sem a koraszti l6sek, sem. : . . d- . i rendel lenessegek.

\ I indezek ellen6re 6vatoss5gb6l N6metorszdgban 6s-...r:szdgban v6rand6ss6g alatt nem tandcsolj6k amal-

:::-:rn6sirek sem k6szit6s6t, sem elt6volit6s6t. Sv6dor-.:.:5an az eltevolitdst nem tartj6k megengedhet6nek

. - . . ; or a kdszi tesl egvdbkdnl . sem tamoSat ia a beteS-r : - to ds husz dves t i letkor alat l nem szabad a beteg-

-\ anlalgdmtdm6st k6sziteni. Finnorsz6gban haszn6la-

,: ,r"nr aj6trlldk fiatal gyerrnekekn6l.,1 togAszati felhasznrilds sor6n leginkdbb triganyg.dz

r.-.:tkez-ik, amelv a ti id6n kereszti i l j6l felsziv6dik: rr:.r-baDl. ezzel szemben az em6sztdrendszerben 6s a

: .cn keresztri l csak rosszul sziv6dik fel, ez ut6bbi uta--\::r dllaleban nem juthat be a szeNezetbe jelent6s:::rl is6s. Ebbdl az kovetkezik, hogy minden olyan

-..'iben. iirikor higanyg6z keletkezhet, akkor kiilontj-

.-: iontos, hogy valamilyen m6don v6dekezziink elle-:-,.

-\z amalgim kever6s6t nem szabad k6zzel, amal-:::rcsdszriben v68ezni, mert ilyenkor nagy a piirolgdsr..zel\e. Legjobb m6dszer gydrilag kapszullzott amal-.:::r hiszndlata, b6r ezek kozdtt sem mind teliesen meg-: :zra16. nert a kapszuldk nem mindig z6r6dnak tok6le-:-.e;r. 6s erniatt a kever6s sordn, amikor a g6p dsszet|z-:,, .i tolban l6v6 alkot6r6szeket, keriilhet higany a leve--

, . \ ler erogepekndl a mrikodt is alal t egy al l i lszo le-' .

. rodhet i i i l i le a mozgo kapszuldl . ami rdszleges vt l -:.-:let nlrijt. A kapszuldzoti arnalg6m hasznrllat6n6l.,,

":be LOIG6Ses megold6s, ha adagol6 szerkezettel el-

- , : LL dmdlsimkeverd gepet haszndlunk. A higany szci-: : . .dr)dl ieszdlve i l l ls fenndl l . ha a kapszula kopot l .'-.:: nem zer tdkAletesen. Megold6s az, hogy a kever6-."rszuldt a haszndlatt6l f i iggd rendszeress6ggel cser6l-... . ieli. Tor'6bbi vesz6lylorr6s p6ldrlul, hogy a 86p tarte-'.

":rak feltolt6sekor el6fordulhat, hogy a higany kiom-

.,.. . az a nagy feliileti fesziilts6ge miatt azonnal kis.e'JDekre esil, 6s emiatt rendkiviil neh6z osszetakari-

:.:-. i ' ih'enkor

szigoritan ti los porsziv6t hasznr4lni! A

-rdeld padl6ja legyen 16smentes kialakit6si, mert az

. : . rent t I re lyekre beguruJ6 higanycseppek elpdrologva.

.z* l reztptndk egeizsegi ln let A higanyeseppekre

k6npor sz6r6sa sem segit, mert b6r a keletkezd l:.gany-szul f id s labi l veSyi i le l . de a reakcic i csak nagr ' : .lassan m"gy vegbe. Mivel a higany el lavol i lasdra t r r 'csen meefeleld m6dszer, ebben az esetben is a Iegjob:-meeoldd" a meeeldz6s, a gondos cjvalos munkareez' 'Ha"az amaleam-kondenzal isa alal l is hasznal iuk dz , . 'sziv6t, akkor nem csak a felesleges tdrmel6kt6l szaba-dulhatunk meg, hanem hat6konyan eltevolithatjuk a hr'F,anv gdzeil is. azt sem a beleg. sem a szemelyzel n"::iudia beleleeezni . Az elszivo alkalmazdsa mel leLl a mo.feleid hfit6s"is sziiks6ges a v6delem szempontidb6l, ner:csak a r6gi amalgdmtom6s kifilr6sa alatt, hanem poliro-z6s sordn is indokolt bekapcsolni Ez ut6bbi sori4n a sur'16d6s miatt is ielentds h6 keletkezhet, ami megolvaszt-hatja az eziistb6l 6s higanyb6l 6116 11-f6zist. A vesz6lrabban rejlik, hogy ennek az olvad6knak nagy a higanr -Ieadiisa. A betee szdm6ra tov6bbi v6delmet nyrijthatmindegyik el6'bb emlitett munkaliizis sordn a koffer-dam-iz;l6l6s alkalmaz6sa. A szem6lyzet szdm6ra az el-sziv6 haszn6lat6n kiviil a megfele16 szelldz6s jelent ha-t6konv meeel6z6st. A szokesosan viselt seb6szeti maszka hieanv gdze el len v iszonl nem nyui t semmilyen vedPl-meLi Hi Gekondicionalci berendezds mrilt idik a rend' -l6'ben, akkor fontos azt riSy megteNezni 6s meg6piteni.hogy a rendetd higanyban gazdagabt levegriie mds hr'-lv i idebe ne iuthasson dt . HiSanygdz forrasa lehel a helr -te lent i l t i ro l t , le l nem haszndl t amalgdmmaradek is Eztmindig j6l zdrhat6 iivegben viz, de ink6bb rontgen fix6-Io tolv;dek alatt tdroljuk. rigy hogy az a maraddkokat bo-ven el lepie. Ez utobbi megoldas az eldnyosebb. mert azotdat kepes megkotni a fe lszabadulo higanyl . Ha keveslevegd marad ai iivegben a folyad6k felett, akkor a hi-9.ani qdze szdmara is kevtis lesz a hely. Nagyobbin"nnfis"g azonban meig i lven tdroldsi korirlmdnyek kb-zOtt se legyen a rendel6ben. Az elsziv6 csiiv6nek bels6felszin6n-'lerak6d6 higanytartalmri szennyez6d6s isokozhat gondot, mert egyes tisztit6szerek alkalmazdsahiganyg6? keletkezds6vel jdrhat A higany t6rol6sdra is

' 3-3. tibl6zatAz amalg6m alkalmaz6sdval kap(solatos szab6lyokProbl6ma Megoldiistarotas

' Higany - j6l leziirt iivegben

r' Amalgitmmarad6kok - j6l lezdrt iivegben, vizvagy rontgenf ixiil6 f olYadEkban

T6m6s keszi- i Elsziv6 haszMlatat6se : Kofferdam felhelyezdse

" Kever6g6p vagy kapszuliott amalgiim hasz-n6lata

: Szell6ztetesi l,4Gzerek alapos tisztitiisa steriliz;l6s el6tt

Tom6s poli- . Elsziv6 hasznSlatarczesa, i. Vizhftes alkalmazasafinirozdsa : Kofferdamfelhelyezese

.szell6ztet6s

Tdm6s eltii , Elsziv6 haszn6latavolitdsa ' VizhUts alkalmazisa

' Kofferdam felhelyez6se (Hg allergia eset6nkotelez6!)Szelldztetds

Kdrnyezet' Amalgiimszeparitorfelszereldsevddelme ' Higannyal kontaminiil6doft hullad6k elkiiloni-

tett kezelese (Pl vaftarollni)

FOGASZATBAN HASZNALATOS T0M6ANYAGOK : 3. fe jezet I 53

:regfelel6 figyelmet kell forditani, azt minden esetbeniol lez6rt iivegben tartsuk. A v6delemmel kapcsolatos-zabdlyokat loglalja rissze a 3-3. tob]oz(lt.Kiirnyezetv6delni szempontok a rendeldben

B5r nem a fog5szati rendel6k jelentik a legnagyobb:ligany'forrast, term6szetszerf en minden lehets6ges m6-jon vddeniink kell a komyezetet. A rendeldbti l higany:c1bb m6don juthat a killvil6gba. A szelldztet6s sor6n iiornyezd leveg6be keriil, a keletkezd s zennyvizzel ape-lig csatornah6l6zatba. Amalgiimszepar6tor felszerel6-:dvel jelentdsen csokl

54 ) 3. feJezet ( FOGASZATBAN HASZNALATOS TOMOANYAGOK

Km/I'ICKE et al. U&r die Queckilbefuoventrutionen in Blut undIhin von Personen mit und oll/l,e Amalgdmfiillungen. Dtschzahnadl Z. 1980: 35:803

*|ACKEKI JR, JR, BERrirUND A Mercury exposurc from dmtalomolgom fillings: obsorbed dose ond the potential folodve8e ll:olth effects. Critical Pviews in Orcl Biology dndtuledicitlF' 1997;8:410

Nl& ME. Dentistry. An illustated history. Afuadoleptess, NewYotk ltosby-Yeot Book Soint LaiS 1985.

rcSERTSON TM, HEYMANN HO, SWF| EJ, )R ed. Stwdevan(sort&science of operutive dentistry. Mosby, foufth ed. m02

SfTVMAN 5, GMNS L Symptoms ond differentiol diagnosis ofpotients feo ng mercury toxicity ftom amalgdm fillitgs.kondinwion Jownal of work Environment and Health1997; 23:59.

3.3. Kompozitok 5s az adhezivtiim6stechnika anyagai(kondicioniil6k 6s bondanyagok)

!ee5o fenl

FOGASZATBAN HASZNALATOS T0N4oANYAGOK 3' fe lezet 55

i lantzpalen( ia.. 3-5.6bra

: ':']y felszini visszaver6d6se, bels6 visszaver6ddse, bels6

r::'rddsa, elnyel6d6se a t6m6anyagban, a transzlucencia 6s":^szparencia jelensege

.\ lt6vezetds is a fizikai jellemzdk koz6 tatozik,, -eh a kompozitokndl alacsony Ez kifejezetten el6-

-,s. ha azt- az amalg6m hdvezet6s6vel hasonlit luk>>ze.

.\z optikai tulaidonsrigok, amelyek a l6that6 f6nnyel,:.::t elektrom6gneses sugdrz6ssal kapcsolatos interak-

-,tat foglaljdkhagukba, lehetnek: reflexi6k' refrakci-. abszorci6k, f luoreszcencia ris transzmisszi6 Ezek-

.:.r f. a tdmdanyagok eszt6tikum6ndl van jelent6s68e.-\ tom6anyagok szlne tobb mint az anyag egf ik tulaj-

: nsdsa, hiszen osszekapcsoltldik az involvdlt elektro--::gneies spektrummal, a spektrum valamennfi hul-.,: i irossrdnik relativ intenzit6s6val 6s a megfigyel6

' r -pcios 1[clfogd. drzdkelcil kepessegdvel.. \ lermeszelel lo8szdvelek f luoreszccncidia ol)an

l,.ghatdroz6 t6nyez6, amelyet a legirjabb tipusri kom-: .rzici6s tcim6anyagok Syiirt6i messzemen6en figyelem-

fel5zlnr vr5sDVerode5bel5d vB5ra!erades

be !d lzofoda5

tat5zlurenna'!fan5zTnl,5:r0 = 0pa( Ia:

_:r1ia5

-

3-6. iibraNyomiis, hiziis, nyires, hajlites s csavards smiis iibrazoliisa egyll. oszt5ly0 tdmdsen

be vesznek. Kiikinben ultraibolya f6nyben sziirk6nek,esetleg ,,fekete ll'uknak" Litszandnak a restaur6ci6k.

A lom6sek kii ls6, eszt6tikai megjelen6se a felszinreflexi6ir4t6l. az abszorpci6t6l 6s a bels6 sz6r6dr4st6lfngg. Ezut6bbi eg1'szertiin elterelheti a sugiirzi4s ir6nydttranszmisszi6 ftv6n (reftakci6) vagy visszaverheti a su-g6rz6st a szil5rd anyag kiilonbo26 m6lys6geib6l a megfi-gvel6hdz (trcnszlu cencio) (3-5 dbrol. A zorndnc magasiokri transzlucencii it mutat, igy az esztdtikus tom6-snvsqnak is transzlucensnek kell lennie, hogy tomdse-inkn6l megkis6relhesstik a zom6nchoz hasonlit6 hat6sel616s6t.

Az rl j t ipusri fog6szati kompozitok, amelyek l it iu-mot, b6riumot, stro;ciumot vagy egy6b l6 sugdrelnyel6anvasot tartalmaznak: rodiodenseft, rodiopoque-ok, v a-gyit tt"- eresztik 6t a sugarat filyen tulajdons6gokkaliendelkezik p6lddul a kontrasztanyag is), ha rontgenfel-v6telen vizsi6liuk a tdmdseket. Ez elengedhetetlen feL-t6tel a helyes radiol6Siai diagn6zis (szekunder cariesgyanrija, tri l- \,agy alultomotts6S stb.) feldll i tesehoz.

Mechanikai tulaidonsdgokAz anyagok mechanikai tulajdonsdgai a terhel6sre

adott vrlLaszt hat6rozzitk meg.Noha a klinikumban hdromdimenzi6iiak a terhe16-

sek, dltaleban csak eg1'dimenzi6jt i terhel6sk6nt kerii l-nek meghatdrozdsra: nyomds, szakitds, nyir6s, l l lelveezek kombin6ci6la: torzi6 (csavards) 6s flexi6 [hajlds,hail itdsl. S6rn6s 6br6zolisuk a 3'6 dbr(tn ldthat6 Akompozitok nyomiisi szilSrdsi4ga ma m6r hasonl6 lehetaz amalg6mok6hoz, a zomdnc6t azonban m6g nem 6riel, viszont a dentin6t meghaladja. Szakit6szil6rds6gukaz akril6tok6hoz k6pest tov6bb n6tt (ez az 6rt6k p6ld6ula r6gi szil ikdttomdsekn6l nagyon alacsony voltl. A kom-pozici6s trimdanyagok vizfelv6tele, amely a mikrotolt6-sil an1'agokn6l jelent6sebb, mint a makrotolt6sdekn6l, amechanikai tulajdonsrigok rosszabbod6s6hoz I 'ezet. Ak6miailag kot6dd 6s k6zzel kevert r6Sebbi tipusokniil aporozi lo i is [okozta d v iz le l \e le l t A leguiabb molar i 'o] .icrmesdre aidnlot t kompozi lok r iz lc lvelele az amalga-mok6val kcjzel azonoi [amalgdmok: 0,8%, Quixfil0,89% ossztomeg %-6banl. Kopr4sril l6s6guk a legiriabbLipusoknal ugvanisal kozel azonos az amalgamoketallEslhel-X: ot jz mm . Dispersal lor amdl8dm: 0 024mm'1.

Kdmiai tulaidons6BokAzokat a vdltozdsokat foglalj6k magukban, amelve

ket az anyagok az elsddleges kot6sekben (k6miai, i l letleelektrok6miai reakci6k sor6n), i l letve a m6sodlaSos ko-t6sekben [pl. adszorpci6, i l letve abszorpci6 sor6n) szen-vednek eL. A ker6mldk 6s a polinerek reakci6i inkdbbk6miai old6d6sokkal, abszorpci6val, i l letve adszorpcio-val hozhat6ak osszefiigg6sbe. P6lddul a foSldszati kerA-mia old6dhat nagyon alacsony pH-j0 fluoridos oldatokIAPF acidu]ated phosphate fluoride) hat6sAra' ame-ivet cariesprofi laxisban alkalmazhatnak. Proteinek ad-szorpci6ia-sor5n mdsodlagos kot6sekkel molekuldkad6dnak a tdm6anyag felszinekhez, amell 'ck megv6l-toztatj6k azok viselked6s6t 6s reaktivitesdt. Az abszorp-ci6 [diffrizi6 r6v6n molekul6k penetrdlnak az anvagba),ol. a oolimerekbe tort6n6 vizfelv6tel jelent6sen befoly6-iolhit la azok mechanikai tulajdons6gait

Biol6giai tulaidons6gokIde tartoznak az anvaeok toxicit6sa 6s azok a szetzi-

t ivit6si reakci6k, amelyeI az anyagok hati isdra lok6lisarr

56 ) : . fEJEZEI ( FOGASZATBAN HASZNALATOS TOMdANYAGOK( i (fr *ril#'ffcix*lit*i*+']"'f,*tffi qffi*+:5Uiq+ffi**g;,t;g,#['+i;lr*rffirl*+*qf$*ffi i#F,i',il,;tt',1"{,!ffi *r,'f*,,,*,,;1;*.r"fi #tti6;1l;1fif Fi;;"$il$,"i',,+':,_"*#;,iu"t*:Y"{{".ff {",]',ilIu#*tu;i*ruig*3r***l*'*'u'i**,$*$E1g[*rffi {i[lfffiuair,,:+

ffffiffffffiffi*ffiffiHffiffiffii::"T'"J"::"..;,,-,-,a_.rsanikus#*+"tf6p:i"1tfr,*#ft ffi5g;g,.-1ptffa*s*l'.,";; trn****#**tr*ffiffi#ffiup**fffi'ffi nq[+'*ta**ru* rffiiJ:;:ijtf,ii, !"J?,:1i:g:11]-,.*llrlit"fl"d:i- 1"i6;"6:::1",'A,i;f*:m#;*,n'oiurur.iu*rap*sr*e**nn** #* ffitffi*fiffiffi*isCa.i # *t* : j ffif'ffitr"fffi'#fi$ii., fl8??t1$"u*"^, i ;i'"i".,rr#iiB"e'"rlili'fiil11#,:."'ran rietktit a;"'

":f$:g$:fi?ii*a+**u*r***ffi ,?r.:,,ll,t $ i_?-1""%9 6"*j j,?ll{$#,""* liT'"#""u';"$!",i,';",5;Loi:: .',e,o,roaldQ i L-,,.",,,.^-*,.,,1 t*rrr;;,gr,j.iil#fil$,hl:f"j#*=,1,:*',

A kompozrtok szerves alapdllomiinyiinak es tdtt6anyagiinak s6_-

3-7,6bramas ;brizoHsa

FOGASZATBAN HAsZN A LATOS TOM6ANYAGOK 3. fe jezet 57reat(t-v6g_

, (N.

-,/ \ /2"'0-aH

: ' . ' ' , '

tN,l -( 1L/r0-ct ! ,

_ CH_ (HION

/,\-0-{( rF

\Y/

o\\c

-J- G.- {ION

reaj($! veg.' : . / ( l :, / \ . r "

' \0- R _0

nr(\o o\-,/| . , ,

R.- -(-0-R -0 '

I

Hr(\o\\c/

- tH-0

- ( -N-IH

fl

R = llrJi5 (soport

r9g[t!]!.9H\ / (N,N,/ \ , /2"

' \0_ tH _cH._0 _cN._c| ._0 _ (N.

-::i'l,r '1

: : 5-GN4A, UDMA 6s TEGDMA kdptete

-.::k kduri--ai osszet6tele alapj6n h6rom kateg6ria kti-ioztethetd meg: konvencionril is makrotoft6anvae.

-\:otdlt6anyag 6s mikrotolt6anyag komplexek. A-tcii_.:.r agok alap;6n oszt6lyoztr4k 1g83_ban F. Lutz 6s

- . ' :(olrjrsoi a kompozici6s tom6anyagokat.) ko nvencion dlis makrotdlt1anyagokat lizikai iton,

'..:.scl, tor6ssel r4ll i tottrik elt i. Kezdetben k\,arcot, i ive_- ' . " . , ,n j l tak. i l le l reezeLnek Lr is ld lyosformdidl . melr. : . -n\ es_eror- es igy nehezen vol t l in i rozhato es pol i_- , , . . ,1o. Md inkabb szi i ikal- i ivcgeket. bdr ium. c ink ds' ' . rm hozzddddsdval mridosrto szi l ikatokat dl l i lanak

. ' .

-\2. clsd tipusokniil igen nagy tdltdanyagokat alkal_:::rztak {100 pm) ez6rt a tdmdanyag mdr szibad szem_-:1 is inhomog6nnek l6tszott. Ma mdr egyre kisebb

.::orqanikus tdltdanyagokat haszniilnak. Az" ritlagos 16_

.z-"cskenagysdg a makrofi l l lerekn6l is 1_5 /-rm koz;tt i, i l_: i

- egr reszul I ,1rm alatLi . Igy s iker i i l t e lern i a mintep\

' I b6 lcr lbgaloo-os. i l lp lve 77-86 sr i lyoo-os loncenl [ - -:ot .

\z anorgani lus td l lddnyag iavi t ia a f iz ikai tu la jdoo_.,14(al Inyomdsi. szaki tdsi szi ldrdsdg). redukdl jaa pol i_:rerizdci6s zsugoroddst, 6s a hdtaguldsi egyriithaiat azrmdnc6hoz krizelit i , Ez6rt alkalmazdsuktdi a mai na_:rie nem lchet eltekinteni.

. \ kompo-zi tok fo lyc[onysdgdl . cseppfolyo, d l lapoldl' cronomer lo lyelonysagd ds az inkorpordl t to l t r janvas_I mFnnvisdgc

.hatar.ozza meg. A kbmpozitol tol-vi_: '

n\ \agdndl a f i l ler le lszinek "s

a nronome, kozol t i sr i r_.odis a principdlis /okor. Amint a tdltdanyag felszinek.rarr la megnd. a lb lydkonysjg csdlken.

.\ mikrotdltdonvogola I kemiai riton, hidrolizissel1agv precip^it6ci6val allitjrik eld, 6s igy rcint8en6rny6kotrorrr , ado.

, f inom elo.z ldsu LiveggyOngyOL"et nyernel .rlr.Prtotnek aUagos reszpcslenagysdga 0.04 gm. Arlikrotolt6anyag, a pirog6n szil icium-dioxid (SiCir) kife_' ' 'zr- l lcn \ - r ' i r i ld hatasLl . ha fo l lekony elegvhez lever j i ik .fz az erds viszkozitast folozo ielleg mLgaladdlyozzaoh an mikrofillereket tartalmaz6 tomOanyagok etOillita_

. 3-g.6bra

sal . ahol ,nragas lenne az anorganik l ls td l ldanyag_Lartd_lom.,Ezek a paszt j l nagyon magas viszkozi tdsrrai ' . raga_dosaL. nchdz az appl ikacidiul . Ezer l d j modszert ler is_tek, amelll.el.lehets6ges emelni a triltdanyag_koncentrd_ci6t an6lkiil, hoy ez a feldolgozhat6s6g rovis6ra tort6n-ne, EzL a mi l ro lo l tdanyag lompleieLnek nevezel l' ' topot im{ ' r izdlumol la l s iker i t l t ldtrehozni ..

.\4i.botdtiant.og Lomplexek: az cldpolimerizd tumo.ka t laburator iumokba n r l l l i t jak elr i o ly modon, hoev a o !rogen szi l ic ium-dioxidot a matr ixhoz le ler i l . mi ld ezthr i r" ,e l - [emdnyr l ik mcg t igy erhetd el a legtokeletesebbmervd pol imerizdc ic i I . VegUI az igy eldal l r lot t lcrmeketle lor l i l . szeLlor i l . d l ta ldban spl iL lpr vdg] is szi l jnk for_mdjrira, amelyeknek r6szecskinagysrigi: t_zoO pm kO_zdtti. Xzeket gyakran,,szerves,' tolida;yagk6nt emlit ik.Ez helytelen, mert b6r szen'es mdtrixotls iartalmaznak.ti.szt6n anorganikus SiO, a tdltdanyaguk, Ez6rt nevez_ziikezeket el6polimerizdtumoknak. V"oltak m69 pr6bdl-loza.ok szfor i lus. golvdformalumu elopol i r ier izdtu_T9l j l lg lyg agglomerdl t I SiO meslerst tgejagglomerdci_6jdval el.i6llitott) mikrofiller-komplexel l6tie"hozdsrivalis. Az eldpolimeriz6tumokndl nincs szil i in-kopolime-rizdci6, mert a 16szben ,,szerves,, tci ltdanyagr6szek [va_gyis az eldpolimerizdtumok szerves alapailoimanya) es amdtrix kozdtt direkt polimeriz6ci6 alakul ki.

A kgrnp^o1i 19t tdl tda nyagdnal rcszecslen.rgysdgal-ern( sa. l d l lu jd i t6sra. de olyan saidtossjgolra i , j . lc"n_tr js haldssal \ao. minl a le lszin drdessige. a i inrroz_hat6sr4g, polirozhat6s6g. A toltdanyagok iem6nyebbeka miitrixnril. Finirozrlsniil n6mely r6szek kieshetnek,eredelj,helyii.kdn ureget h.dtrahrgyva. mjsok meg dppenRremptkednek a mdlr i>. fe lszinebr i l . I \ l inel l isebbek dtdlt itanyag-m6retek, ann6l simribb a tdn16s felszine ls6_mds ibrdzoldsuk az 3-9. obrr tn ldthatoj . Az erdes [elszr_nen viszontkdnnyen meglapadnal az elel , r lbol . i l . r lo l .bol szarmazd feslelek {vcirr jsbor, [ekelel j r c. tHd sl l j . ] . i l_le lve elegtelen szdihigienencl a lepc, leL. ann.r l nr inr l*r .kovel lezmdnyc\ pl eA\Ll lp l . .zpktrnd*r , r r i - ,

-1. . . : r_vrltsj.

58 3. fe jezet r FoGASZATEAN HASZNALATOS T0M6ANYAGOK

tom6 krdo gozasa el6t .

f rnirozir. Dolirozas utiin

3.3.1.3. A kompozici6s t6m6anyagok osztdlyozdsa-\ kompozitok csoportositris6ndl a legelfogadottabb

osztdlvoz6si szempontok a tdltdanyagok koncentri4ci6jasulr-, illetve t6rfogat-o/o), m6rete 6s az el66llit6si tech-

nikdja. F. l,utz munkatersaival a triltdanyagok hdromnagv csoportj6t alapul v6ve a kovetkezd n6gy oszt6lybasorolta a kompozitokat: konvencion6lis kompozitokKKJ. hibridkompozitok (HK), homog6n mikrotolt6sii

kompozitok (HMK) 6s inhomog6n mikrotolt6sfikompozitok (IMK) (3-10. 6bro).V an\ak egy6b csoporto-sitdsok is, p6ldriul a mdtrix alapjdn: BIS-GMA vagyUD\lA brizisir kompozitok. Szempont lehet a polimeri-zdci6 m6dja: k6miailag kctt6ddek, ultraviola f6n1.re ko-tdddek, ldthat6 f6nge kdt6d6ek vagy dualkot6sfiek stb,,azonban ezek kev6ss6 alkalmas csoportositi isok.

\Iint m6r utaltunk ri{, a magasabb toltdanyag-kon-centrdci6 javilja az anyag tulajdons6gait, ugyanakkorcsokken a fluidit6s. Makrofillerekn6l 6rdesebb. durv6bba tcim6s felszine, a mikrofillerekn6l sim6bb.

A kompozit tdlt6anyagokat r6szecskenagys6gukalapj6n a 3-4. tdbldzot szerint nevezzik.

\livel a szilikr4t toltdanyagok h6romszor annyiradensek, mint a monomerek, 7s silyvo toltdanyag ekviralens kb. 50 t6rfogat% fillerrel. Inkr4bb srily%-banszoktdk megadni az 6rt6kel. A 3-5. tdbl1zot mutatja n6-

t ,,,.

midifillerek 'l prl 6s 10 pm kdzdttminifi l lerek 0,1pm es 1,0 pm kozdftmikrofillerek 0,01 pm 6s 0,1 pm kdzott

-

3-9. dbra

* 3-4. t6bltzatA kompozit tiilt6anyagok r6szecskenagysiig alapjSn ttir-ten6 elnevez6se

Rsze(skenagysiigmakrofillerek l0 um es 100 um kozoft

---t-->

- r i r : i ^ -t d,r , r . f l . ' - :

Makro- s mikrotolt6anyagot tartalmazo kompozitok felszine a tdm6s kidolgoz65a el6tt 6s utiin

N6v

nanofillerek 0,005 0,01 pm kdzdttmegafillerek nagyon nagy m6ret(, speci5lisan alkalmazott

tdlt6anyagok

h6ny kompozittipus tolt6anyag-tartalm6t, koncentrdci-6jdt snly-, illetve t6rfogat%-ban megadva.

A hagtom1nyos Lutz-fdle Hasszit'ikdci6 els6 oszt6-Iy6t a konvencion6lis vagy hagyomr{nyos kompozici6stiimdanyatok [KK) k6pezik, amelyekn6l igen magasszdzal6kban taldlunk hagyom6nyos mahotdltdanyagot.Ezek a tomdanyagok j6 fizikai (elaszticit6si modulusuk6s rigidit6suk magas, kif6radrisuk alacsony, nyom6- 6sszakit6szil6rdsi4guk j6 stb) 6s elfogadhat6 optikai sajri-

ry@@jr,-909lrd

lonven(iondlis kompozit

-----+ Iry,!ryerlhomogen mikrot0lta5i kompozit

. : l

d l

l

A kompozitok,,klasszikus" osztillvoziisa

inhomogen mikroioltdsi kompozit

3-10, lbra

: : : : en resin, bondanyagok 0 0

-

3-5, t6blSzar::yes kompozittipusok tailt6anyag-koncentr.i(i6ja: +.f o gat-, illetve sf lyolo-ban. rmpozitt ipusok

FOGASZATBAN HASZNALATOS TOM6ANYAGOK i 3. fEJEZEI i 59

I6rlogatoh Sltlyo

pen, a tom6sek minds6g6nek roml6s6hoz vezetnek. Igen6rz6kenyek a feldolgozrisi hibrikra 6s polimeriz6ci6szsugoroddsuk m6g mindig magas.

Ujabban az inhomog6n, heterog6nnek is nevezettosztrllyba soroljrik azokat a kompozittipusokat is, ame-lyek nemcsak el6polimerizdtumokat, hanem egy6b, nj-szerfi. szokatlan lillereket tartalmaznak.

Az eredeti Lutz-f6le csopo ositds m6sodik osztelydt,a hibridkompozitokat (HK) az6rt emlitjiik utoljrira, mertezek k6pezik a legrijabb 6s mindm6ig leginkdbb fejlesz-tett tipusokat. El6dllitrisukkor a konvenciondlis kom-pozitok (KKl h6[enyos tulajdons6gait javitand6 - gon-doliunk csak az osszetev6k ielent6sen elt6rd abrdzi6stulajdons6gaira - a konvencion6lis kompozici6s tdm6-anyagok szerves alapdllom6nyrit m6g pirog6n szilicium-dioxid mikrofillerekkel erdsitett6k meg. Igy sikeriiltkcjzeliteni a m6trix 6s az anorganikus toltdanyag abra-zivit6sdt 6s a tomdanyag fizikai 6s az optikai tulajdons6-gainak javit6siira tov6bbi lehet6s6gek ad6dtak.

Napjainkban, hogy feliileti tulajdonsrigaik egyre in-kdbb a mikrotoltdanyagot tartalmaz6 tipusokhoz legye-nek hasonl6ak, a ,,nakrofillerek" nagys6gdt igyekeznekmin6l jobban cscikkenteni. Ezeket a tipusokat ,,szub-mibon" hibrideknek is nevezik. Ha aua a k6rd6sre ke-ressiik a v6laszt, hogy mi6rt 6ppen ezek a tipusok keriil-neklegsz6lesebb korben alkalmaz6sra, illetve tovdbbfej-leszt6sre, abb6l a t6nybdl kell ki indulnunk, hogy a fen-tiek fizikai tulajdonsi4gait, tovdbbii az eszt6tikumet szin-te optimrilisra lehetett fejleszteni. Polimerizaci6s zsugo-rod6suk azonban mdg mindig probl6m6t jelent, mintegy1,5-2,0 t6dogat%-os 6rt6kkel. Min6l magasabb az anor-ganikus tolt6anyag-tartalom, anniil kisebb a polirneriz6-ci6s zsugorod6s. teh6t sziiks6g van a ma m6r,,szub-mikron", illetve maximum :l pm nagysdgig terjed6, rin.makrotolt6anlragra. Egy mrisik elnevez6siik: minihib-ridek. A feliileti simasiigon tril a fillerek kisebb m6rete,illetve azok szf6rikus formdja a denzit6s fokoz6srit iseredm6nyezik. Szok6s a hibridkompozitok kiilonbcizdtipuset annak megfelel6en megnevezni, hogy a tolt6-anyagok melyik csoportja alkotja a legnagyobb r6szt: pl.minifill hibrid. midifill hibrid.

A legrijabb kompozittipusok nanofillereket is tartal-mazhatnak. Ezek r6szecskenagys6ga 10 20 nanom6ter,azaz kisebbek a lethat6 f6ny hulldmhosszrinril. Mivelnem l6pnek interakci6ba a l6that6 f6nnyel, igy nern sz6-r6dnak, nem abszorbedl6dnak. A nem szilik6t alapirnanofillerek gyakorlatilag l6thatatlanok (optikusok akarcmentes szemiivegek eld6llitAsdhoz is alkalmazzdk).Annyira kicsinyek, hogy a polimerl6ncok koz6 illesz-kednek, igy nagyon magas koncentr6ci6t lehet el6rni al-kalmaziisukkal an6lkil, hogy a tom6anyag (vagy ad-heziv) viszkozitdsa novekedne.

Vannak kompozitok, amelyekhez rostokat, kdstd-lyokat kevernek (fiber-modified-, crystal-modified-kompozitok). Fdleg a fizikai tulajdons6gokat javitj6k, azeszt6tikumot nem.

Osszefoglal6an a toltdanyag nagys6ga alapjrin a ko-vetkez6k6pp lehet csoportositani a nopTornkbon kapha-r : l ,^-

-^- :+^l-^ r .

ru avrrrPuzr LU^dL.

" a fillerek nagys6ga alapjiln lehetnek: megafill, mak'rofill, nidit'ill, minifill, mikrofill 6s ncnofll kompo-zitok,

' a hibrid kompozitokat a tolt6anyag-r6szecske nagy-sdga alapj6n lehetnek: hibrid-minifill, illetve fi r'brid-midifi11 tiDusok.

: : : : : :zatok- -:;en mikrofi l lerek: : ..:. e (alacsony tdlt6anyag )

:. -: ' ek, midifi l lerek- : : -r difill, heterogdn mikrofill 60: : .. :. . imagas tdlt6anyag kon-

- :- : - in

f i L, kondenzi i lhato 70 85. : - . .2 tok 80

-... -

60 3. fe lezet n FOGASZATBAN HASZNALATOS TOMoANYAGOK

' aszerint, hogy lomogdn kever6ke a tiiltdanyagnak 6sa szerves alap6llomdnynak v agy heterogdn, el6poli-meriz6turnokat is tartalmaz6 elegy,

' amennyiben ijszeni tdltdanyag-modifik6ci6kat tar-talrnaz: pl. rostokkal m1dositott heIercg6n vagy ho-mog6n tipus.

Lehet csoDortositani a kompozitokat a konzisztenci-diuk alapj6n^ is. igy megkiilit;bozt er}'etiJ.r'k folydkony',,lovable) 6s kondenzdlhat6 (packable) tipusokat. Atlorvable kompozitok olyan hibddkompozitoknak felel-nek meg, amelyekn6l a tcilt6anyag-koncentr6ci6t redu-kdh a csokkent a kompozit viszkozit6sa. Ezeket a tipu-sokat elsdsorban bar6zda- 6s gcidrocskez6r6shoz, na-elon kicsiny frontfog-szuvasod6s elletesAhoz, illetve\ondenzdlhat6 kompozici6s trimdsekn6l al6b6lel6sk6ntajilnljrik. Fizikaimechanikai tulajdons6gaik gyeng6b-bek a hibridkompozitok6n6l.

.\ kondenz1Lhat| vagy ,,packable" kompozitokat azamalgtim alternativajak6nt feilesztett6k ki, f6leg I. 6s II.osztdl]'i tom6sek k6szil6s6re. Nagyon magas, 80 srily%iolotti a tiilt6anyag-tartalmuk. Kev6ss6 ragad6sak 6smagasabb a viszkozit6suk, mint a tradicion6lis hibrid-kompozitok6, igy kiss6 hasonlitanak applik6ci6juk so-rdn az amalg6mokra, de kondenz6ci6juk mdgsem ha-sonlithat6 cissze. Eszt6tikai tulaidons6gaik nem optim6-lisak. de ez a h6ts6 fogakn6l nem is l6nyeges.

A posterior tom6sekhez lehets6ges 0,5-2,0 mm-esuveg inserteket helyezni az occlusalis kontaktusnel,ahoi nagy a terhel6s, koptat6s. Ezeket az iivegdarabk6-kat nevezik.inserte.kn ek v agy megot'illetek'nek. Meglehe-tdsen neh6z megleleld applik6ci6juk, kittdddsiik a mat-rixhoz is k6rd6ses.

3.3.1.4. A kompozitok polimetizdci6iaA kompozitokat lehet csoportositani a mdtrix poli-

merizdci6ia (k6miai reakci6jAnak kezdete) alapjdn, igylehetnek kdmjai kotdsriek fiinkdtd akril6tok, k6miailagkcit6 kompozitok), ahol egy amin-akceler6tor inditia bea folvamalot. A folyamat beinditesdhoz sziiks6ges sza-bad g1'okoket az amirVdibenzoil-peroxid kombinrici6biztositia. A Deroxid a kataliz6tor 6s a tercier amin azakceler6tor. Ezek szepardltan a pasztrikban tal6lhat6k apaszta-paszta rendszeri k6miailag kdt6dd kornpozi-iokndl,llletve a por-folyad6k rendszerekn6l a folyad6k-ban. Ut6bbiakn6l a por komponens tartalmazza a per-oxid kataliz6tort. A dibenzoil-peroxid h6 hat6s6ra bom-liisnak indulhat, ez6rt alacsony h6m6rs6kleten, hrit6-ben kell t6rolni. Az amin r6gebben L-dimetil-p-toluidin(DN{PTI volt, k6s6bb dihidroxietil-p-toluidin (DHEPT).-\ levegd oxig6nje rontia a polimeriziici6 tok6letess6g6t'mivel iz oxig6n polimeriz6ci6-inhibitor. Ezeket a rend-szereket (por-folyad6k, paszta-paszta) k6zzel kellett ke-r-erni, 6s i kever6s sor6n bekeriild levegdz6rv6nyok je-ient6sen rontott6k a fizikai tulajdons6gokat, poroziti4st6s a tcim6s elszinez6d6s6t okozt6k. Ez ut6bbiak miatt mamdr ezeket a k6miailag k6td tipusokat gyakorlatilag nernalkalmazzrik, illetve hasznr4latuk kontraindik5lt.

A m6trix polimerizdci6j6nak m6sik lehets6ges m6d-ja a f6n1.re tort6n6 polimeriz6ci6. igy a polimerizdni6alapjSn icirt6nd csoportosit6s m6sik tagj6t a f6npe poli

-"iiral6d6 kompozitok alkoti6k (az 1970-es 6vekben

vezett6k be haszn6latukatl. A polimeriz6ci6 kezdetbenultraibolya f6ny hat6sdra kdvetkezett be, de ennek al-kalmaz6sa tcibb probl6m6t is jelentett. Kerositotta a sze-met, tov6bb6 a ttimdanyagba tdrt6nd penetr6ci6s m6ly-

s6ge is bizonytalan volt, igy a polimeriz6ci6 tokdletessd'ge is k6rd6sess6 vr4lt. Napjainkban legink6bb a l6thatoi6nyre [k6k I6\y'. 47o nm az optim6lis hulldmhosszu's6g, de elfogadott tartom6ny a 420 480 nm kozdtti is6rz6keny fotoinici6torokat tartalmaz6 kompozittipuso-kat haszn6liuk. A fotoinicir4torok (kSmforkinonokolyan vegyiiletek, amelyek a rnegfeleld hulldmhosszi-s6gri f6ny [400 6s 500 nanom6ter kcizott, legink6bb '168nm) hat6s6ra sz6tesnek 6s beinditj6k a polimeriziici6:reakci6t, amelynek sordn a monornerek keresztkot{ise-ket tartalmaz6 polimerhril6zatot k6peznek. A folvamatmindaddig tart, ameddig szabad gyokok vannak a rend-szerben.

Nagyon l6nyeges azonban, hogy biztositsuk a f6nr,,hozz6f6rdsdt" a polimeriz6land6 anyaghoz. A tom6-anyag r6tegvastags6ga nem lehet 1,5-2, 00 mm-n6l tcjbb.6s m6e 6vatosabbnak kell lenniink, ha sot6tebb kom-pozit5rnyalatokat vagy mikrotdltdsri anyagot hasznd-lunk. Ugyancsak probl6m6t jelenthet az approximalisiiLregr6szek tok6letes polirneriz6ci6ja, amely specialistechnik6t is ig6nyel.

A Lithat6 f6nyenergi6t a polimeriz6ci6s l6mp6k n6gvtipuset6l nyerhetjiik. A leggyakrabban haszn6lt a halo-g6n l6mpa fkvarc-wolfram halog6n l6mpa), tov6bb6 is-rnert m6g a plazmal6mpa (PAC - plasma-arc-cudng), azargonl6zer 6s a LED (light-emitting diode) I6mpa. Alta-l4ban mind a plazma l6mpa, mind a 16zer inki4bb "speci-fikusak" a kr4mforkinon abszorpci6j6ra, igy ndtt az in-tenzites 6s rdvidebb lett a megvil6git6si id6, mint a halo-g6n l6mprin6l. Ez ut6bbiak a polimer ldncok koraiiernin6ci6j6t, befejezdd6s6t 6s igy az 6tlagos molekul6-ris tomeg reduk6l6d6sdt eredm6nyezhetik. Csak ott leszoptimdlis polimerizrici6, ahol korrekt az alkalmazotthull6mhosszrisrig 6s a f6ny intenzit6sa iithatolhatott azanyag adott m6lys6g6be.

Halog6nl6mp6k Ikvarc-wolfrarn halogdnl6mp6k)A polimeiizaci6s l6mpdban a halog6n86zt tartalma-

26 izt6 teliesilm'\ye a fesziilts6gtdl 6s azizz6 iellemz6-it6l fugg. Atlagos 6lettartamuk 80-100 6ra koziitti, amikb. 2,5 6ves 6tlagos klinikai haszn6latnak felel meg. At6nyt az izz6I6l a mogotte elhelyezett tiil

---7-

. 3-l2.5bra- . :' ',' : I romesek occlusalis ir6nyb6l tort6n6 megvil;gitisa k6t ld_

-:- --

: ampa felLjlete es a tom6s kozdtti tdvolsiig lehet6s6g sze,

-.

3-fl.5bra- -: ' :3cios l6mpa felepitesdnek sematikus itbrdzoli isa

FOGASZATBAN HASZNALATos TOM6ANyAGoK 3. fe jezet , 6 l

giet m6ri, nemcsak a fotoinici6torokhoz ju-t6t, igy a kapott 6rt6k kiss6 torzit. A halog6n-l impak 400-800 mW cm tel iesi tmeniyelm r lkod nek.. A minimum tel jesr lmenyneknem szabad 300 mW cm ald esnie.

A fjnyrc tdr lend pol imerizdcionak al lora legiobb a hatdsfoka. ha a t r imds felLlete es aLimpa mrikcidd v6ge kdzdtti tiivolsrig 1 mm,de mindenestre 2 mm-n6l nem lehet tobb.Eppen ez6rt nagy feli letri tdm6seket (p6ld6ulelsd molarisok MOD tom6seinek occlusalisIelszinei) olykor k6t l6p6sben kell polimeri-zdlni. El6bb a distalis, majd a mesi;l is r6szt(3.-.12. dbra). Yigy6zzunk arra is, hogy nehogyt[rlzottan felmelegitsiik a fogat, mert iipulpalis ki4rosod;ist okozhat - tehdt esetlegkis sziinetet kell tartanunk. Ugvancsak nalgvon lenyeges. hogy a l jmpdnk-mrjkodd vd-Fenek le lszine pdrhuzamos lecven a tdmdsfelszin6vel, mivel a rosszul orient6lt l6ny-i ranvni l sem az eldir t tdvolsdg nem ngyenlL-tes. scl l l pcdio nent v iJdgr lhalo meg egyenle_tesen a tom6s minden r6sze. Gondoljunkcsal

.a l l . oszLdlyu i i regek mesial is vagyt l is la l is kazel ld ina k gingival is rr jszeire. ami-lyek ,,drny6kban" maradhatnak, 6s igy tok6-letlenti l polimerizri16dhatnak G-13:' dbra).Az interproximalis 16szek tok6letescbb poli_mcrizdcic i iahoz dn. f inyr ezelc i e

62 ) :. fejezet < FoGASZATBAN HASZNALATOS TOMOANYAGOK t l Az onlos g 6ru Pozici6b(tn iil,q, ioUU ota"U felsd 6s also praemolaris molarisfogak

buccalis felszindnek 6s jobb;lso fogal occlusalis felszindnek elldtdsdra alkalmas pozicio'

= :.15d prcmolorisok es molQtisok kezelise\./ r\ os I -10 dra pozici6ban ti l . a beteg fei6t az or-

-.

:ele forditja az asszisztens. Az asszisztens 2 6r6n6l. : . r .z iedik el (6-12. dbro).

3,1 a1s6 praemola sok 6s molarisok kezel1se.f, ortoi 9 I l ordndl ir l. a beleg-fele.az