Dr. Varga István: Fogágybetegségek (8.9 megabyte)

A fogágybetegség klinikai és A fogágybetegség klinikai és epidemiológiai vonatkozásaiepidemiológiai vonatkozásai

A fogágy normális morfológiájaA fogágy normális morfológiája

Gingiva

Gyökérhártya

Cement

Processus alveolaris

A gingiva makroszkópos anatómiájaA gingiva makroszkópos anatómiája

Gingiva marginális

Gingiva propria

Mucogingivalis junctio

A gyökérhártyaA gyökérhártya

Kollagén rostrendszer

nyomóerő→ húzóerő

A gyökércementA gyökércement

Radicularis/koronalis

Acellularis/cellularis

Fibrillaris/afibrillaris

Az alveolaris csontAz alveolaris csont

Lamina compacta (belső corticalis, lamina dura)

Oralis/vestibularis corticalis (külső korticalis)

spongiosa

Az oralis mikroökológiai rendszerAz oralis mikroökológiai rendszer

Gazdag mikroflóraA szájüreg különböző helyein

kialakulhatnakDentalis plakk(1mm³-en 108

mikroorganizmus)Opportunista infekció

A dentalis plakkA dentalis plakk

Supra/subgingivális

A fogkőA fogkő Dentalis plakk

mineralizációja

Supra/ subgingivalis

A dentalis biofilm mikrobiológiájaA dentalis biofilm mikrobiológiája

Actinobacillus actinomycetemcomitans– Gram-negatív, capnophil, szacharoliticus,

nem motilis pálcika– Öt szerotípus (a,b,c,d,e)– Virulenciafaktorai: leukotoxin, endotoxin,

proteolítikus enzimek

A dentalis biofilm mikrobiológiája II.A dentalis biofilm mikrobiológiája II.

Porphyromonas gingivalis– Gram-negatív, obligát anaerob, nem

motilis aszacharolitikus, rövid pálcika (tok)

– Hat szerotípus (poliszacharid K-antigén alapján)

– Virulenciafaktorok: kollagenáz, proteáz, endotoxin

A dentalis biofilm mikrobiológiája III.A dentalis biofilm mikrobiológiája III.

Tannerella forsythia(Bacterioides forsythus)– 1979-ben tenyésztették ki– Destruktív parodontitisre hajlamosít

A subgingivalis biofilm bakteriális A subgingivalis biofilm bakteriális komplexeikomplexei

Specifikus bakteriális komplexumok

Topográfialilag is elkülönülnek

A bakteriális infekció kialakulásának A bakteriális infekció kialakulásának és progressziójának rizikótényezőiés progressziójának rizikótényezőiA baktériumok virulenciája

A helyi környezet

A fogékony szervezet

A fogágybetegség klinikai és A fogágybetegség klinikai és hisztológiai jellemzőihisztológiai jellemzői

Szupernormális gingiva

Hisztológiai tökéletesség

Klinikailag egészséges gingiva

Kezdeti lézióPage & Schroeder

Kezdődő gingivitis Korai lézió

Kialakult gingivitis Kialakult lézió csontvesztés és apikális epiteliális migráció nélkül

Parodontitis Kialakult lézió

A „szuper egészséges” ínyA „szuper egészséges” íny

Nincs cellularis iniltratum

Egyenes gingivalis capillarisok, néhány emigraló PMN-sejt

Nincs gingivalis sulcus

A klinikailag ép ínyA klinikailag ép íny

A gingivitisA gingivitis

A korai gingivális lézió– Kb. 7-8 napos

plakkakkumuláció után fejlődik ki

– Akut gyulladás klinikai jelei:• Az ínyszél ödémás,

vörös színű• Szondázásra vérzés

A gingivitis II.A gingivitis II.

A kifejlett gingivális lézió:– Kb. 3-4 hét után– Változatlan állapot/

progresszió

Előrehaladott(advanced) Előrehaladott(advanced) gingivális/parodontalis léziógingivális/parodontalis lézió

A polimorfonuklearis leukocytákA polimorfonuklearis leukocyták

A macrophagokA macrophagok

A fagocitózisA fagocitózis

A parodontális gyulladás A parodontális gyulladás progressziójának teóriájaprogressziójának teóriája

Minden gingivitisre általánosan Minden gingivitisre általánosan jellemző klinikai tünetek jellemző klinikai tünetek Csupán az ínyszélre

korlátozódnak Plakk jelenléte Gyulladásos tünetek

(ínyduzzanat, színváltozás, ödéma, ínyfibrosis, ínyvérzés)

A tünetek ép parodontiumon vagy csökkent értékű, de jelenleg stabil parodontiumot borító ínyen fejlődnek ki

Az okok megszüntetésével reverzibilis!

Bármikor tapadásveszteséghez vezető folyamat indulhat el a talaján

I. Plakk okozta gingivitisI. Plakk okozta gingivitis

1. Csak plakk okozta ínybetegségek1. lokális irritáló tényezőkkel2. lokális irritáló tényezők nélkül

2. Ínybetegségek szisztémás háttérrel3. Gyógyszerszedéshez társuló

ínybetegségek4. Hiánybetegséghez társuló

ínybetegségek

A plakk okozta ínygyulladás A plakk okozta ínygyulladás jellemzőijellemzői

Fájdalmatlan Nincs ínymegnagyobbodás A betegség az ínyszélen

kezdődik Színváltozás Ínykontúrváltozás Fokozott sulcusváladék-

termelés Ínyvérzés Nincs tapadásveszteség Nincs alveoláris

csontvszteség reverzíbilis

Ínybetegségek szisztémás háttérrelÍnybetegségek szisztémás háttérrel

Endokrin kórképek

– Diabetes mellitus

– Terhességi gingivitis

A terhességi gingivitis jellemzőiA terhességi gingivitis jellemzői Plakk jelenléte Túlfokozott gyulladásos

válasz az ínyben 2-3. trimester Íny

szinváltozása/kontúrváltozása

Ínyvérzés Nincs tapadásveszteség Nincs alveoláris

csontveszteség reverzíbilis

Ínybetegségek szisztémás háttérrel Ínybetegségek szisztémás háttérrel II.II.

A vérképző szervrendszer megbetegedései– Leukaemia– Agranulocytosis– Anaemia– thrombocytopenia

A leukaemiával társuló gingivitis A leukaemiával társuló gingivitis jellemzőijellemzői

Plakk nem előfeltétele az ínyléziónak, de plakk jelenlétében erős reakció

Elsősorban akut leukaemia velejárója

Ínyduzzanat vagy fekély

Erős ínyvérzés Plakk csökkenése

némi javulást eredményez

Gyógyszerszedéshez társuló Gyógyszerszedéshez társuló ínybetegségekínybetegségek

Hydantoin

Ca-csatorna blokkolók

cyclosporin

A gyógyszer okozta ínyduzzanat A gyógyszer okozta ínyduzzanat jellemzőijellemzői

Nagyon változatos előfordulásFront fog predilekció3 hónappal a gyógyszerszedés

megkezdését követően fejlődik kiInterdentálisan kezdődő ínyduzzanatPlakk jelenlétében nagyon erős

gyulladásos válasz

A hiánybetegségekhez társuló A hiánybetegségekhez társuló ínybetegségekínybetegségek

C-vitamin hiány

II. Nem plakk okozta II. Nem plakk okozta ínyelváltozásokínyelváltozások

Bakteriális gingivális infekciók

Vírusinfekciók

Gombás ínygyulladás

Genetikai alapon kifejlődő Genetikai alapon kifejlődő ínyelváltozásokínyelváltozások

Hereditaer fibromatosis gingivae

Szisztémás állapotokkal társuló Szisztémás állapotokkal társuló ínyelváltozásokínyelváltozások

Desquamativ gingivitis

Allergiás állapotok

Traumás ínyléziókTraumás ínyléziók Kémiai

traumák Mechanikai

traumák Termális

traumák

A rögzítő apparátus betegségeiA rögzítő apparátus betegségei

1. A krónikus parodontitis– Lokalizált– Generalizált– Enyhe/mérsékelt/

súlyos

A krónikus parodontitis általános A krónikus parodontitis általános jellemzőijellemzői A páciens egészséges Elsősorban felnőtt korban jelentkezik A parodontális szövetpusztulás mértéke

arányban van a lokális irritatív tényezőkkel Subgingivális fogkőképződés jellemző

tünet Lassú progresszió Változó összetételű tasakflóra Gyakran társul lokális prediszpozíciós

tényezőkkel

A parodontitis klinikai jellemzőiA parodontitis klinikai jellemzői

ínygyulladás Szondázásra

vérzés Parodontális tasak tapadásveszteség csontpusztulás Fogmobilitás

fokozódás

A parodontális tasakA parodontális tasak

Csonpusztulás parodontitisbenCsonpusztulás parodontitisben

2. Agresszív parodontitis2. Agresszív parodontitis

LAP

GAP

LAP jellemzőiLAP jellemzői

A páciens egészséges Rapid tapadásvesztés és csontresorbció A parodontális szövetpusztulás mértéke nincs

arányban a lokális irritatív tényezőkkel A. a szignifikánsan magasabb jelenléte a

tasakban Phagocyta-rendellenességek Általában pubertáskorban fejlődik ki

GAP jellemzőiGAP jellemzői A páciens egészséges Rapid tapadásvesztés és csontresorbció Halmozott családi előfordulás A parodontális szövetpusztulás mértéke nincs

arányban a lokális irritatív tényezőkkel A. a és a P. gingivalis szignifikánsan magasabb

jelenléte a tasakban Phagocyta-rendellenességek Általában 30 év alatt fejlődik ki Súlyos interproximális tapadásveszteség és

vertikális csonthiány, amely a metszők és az első molárisokon kívül még legalább három fogat érint

3. Parodontitis szisztémás háttérrel3. Parodontitis szisztémás háttérrel

Hematológiai betegségekkel társuló parodontális pusztulás

Genetikai rendellenességek

Genetikai rendellenességekGenetikai rendellenességek

Familiaris és ciklikus neutropenia

Down-szindróma LAD Papillon-Le Fevre-

szindróma Chediak-Higashi szindróma Glikogéntárolási

betegségek Infantilis genetikus

agranulocytosis Cohen-szindróma EDS Histiocytosis szindróma Hypophosphatasia

4. Necrotizáló fogágybetegség4. Necrotizáló fogágybetegség

NUG/NUP „trench mouth

disease”

5. A parodontium abscessusai5. A parodontium abscessusai Tompa bizonytalan

fájdalom Oldalirányú kopogtatási

érzékenység Arcdeformitás ritkán fordul

elő Ínyszélnél jelentkező

duzzanat Szondázható tasak van Általában szenzibilis a fog Általában ép fognál

jelentkezik Jellemző radiológiai tünete

nincs

6. Endoparodontális károsodáshoz 6. Endoparodontális károsodáshoz társuló parodontitistársuló parodontitis

7. Fejlődési és szerzett parodontális 7. Fejlődési és szerzett parodontális defektusok és állapotokdefektusok és állapotok1. Lokalizált foggal összefüggő

prediszpozíciós tényezők által módosított plakk okozta léziók

2. Mucogingivális deformitások a fog körül/fogatlan gerincen

3. Occlusalis trauma

A fogágybetegség A fogágybetegség epidemiológiájaepidemiológiája

-parodontális/gingivális indexek-a fogágybetegség prevalenciája-a fogágybetegség rizikófaktorai-a parodontitis és a gócbetegség kapcsolata

Az epidemiológia definíciójaAz epidemiológia definíciója ”epi” között/ellene (görög)

”demos” ember

Az epidemiológia vizsgálja a populációban előforduló betegségeket (egészséges és beteg egyének vizsgálatával), és a befolyásoló örökletes, biológiai, környezeti, szociológiai, viselkedési tényezők hatását.

A fogágybetegség epidemiológiájaA fogágybetegség epidemiológiája

Leíró epidemiológiaIntervenciós epidemiológiaAnalitikus epidemiológia– Keresztmetszeti– Követéses– Esetkontroll

Az epidemiológiai vizsgálatok célja Az epidemiológiai vizsgálatok célja a parodontológiábana parodontológiában

1. A fogágybetegség prevalenciájának meghatározása

2. Rizikófaktorok feltárása

3. Dokumentálja a preventív és terápiás intézkedések hatékonyságát

Vizsgálható elváltozások a parodontológiábanVizsgálható elváltozások a parodontológiában

Szondázási mélység

Klinikai tapadási szint

A processus alveoláris pusztulásának foka

Index fogak/minden fog

A parodontális szövetek A parodontális szövetek gyulladásának meghatározásagyulladásának meghatározása

Gingivális index (Löe 1967)– 0/1/2/3

Plakk index (Silness and Löe 1964)– 0/1/2/3

A fogágy pusztulásának A fogágy pusztulásának meghatározása meghatározása

Parodontális index (Russel 1956)– 0/1/2/6/8

Parodontális index (PDI Ramfjord 1959)– 0/1/2/3/4/5/6

A fogágy radiológiai vizsgálataA fogágy radiológiai vizsgálata

1. Lamina dura2. Parodontális rés szélessége3. A csontpusztulás morfológiája4. A csontpusztulás és a zománc-

cement határ távolsága

A kezelés szükségességének és A kezelés szükségességének és mértékének megállapításamértékének megállapítása WHO (Ainamo 1982)

17 16 11 26 2747 46 31 36 37

0 egészséges 1 szondázásra vérzés I. instruálás,

motiválás2 fogkő II. depurálás3 tasak (>5mm) I.+II.4 mély tasak komplex kezelés

Felnőttkori parodontitisFelnőttkori parodontitisepidemiológiai vizsgálataepidemiológiai vizsgálataBaelum és mtsai. (1986)– felnőtt Tanzániaiak (30-69 év)– A vizsgált fogak 75%-nál találtak

tapadásveszteséget– >7mm-nél mélyebb tasakot az esetek

31%-ban találtak– A parodontális betegség kialakulása

nem szignifikáns a plakk mennyiségével

Felnőttkori parodontitisFelnőttkori parodontitisepidemiológiai vizsgálata epidemiológiai vizsgálata

II.II.Yoneyama és mtsai. (1988)– 319 beteg (20-79 év)– A vizsgált helyek 1.2%-nál a szondázási

mélység >6mm (70-79)– Az előrehaladott parodontális betegség

időskorban fokozottabban jelentkezik

Felnőttkori parodontitisFelnőttkori parodontitisepidemiológiai vizsgálata epidemiológiai vizsgálata III.III.

Hugoson és mtsai. (1998)– véletlenszerűen kiválasztott betegcsoport

(20-70 év), melyet vizsgáltak 1973-ban (600), 1983-ban (597), 1983-ban (584)

– A prevalencia növekedés az életkor előrehaladtának tudható be

A felnőttkori parodontitis epidemiológiai A felnőttkori parodontitis epidemiológiai vizsgálatának eredményeivizsgálatának eredményei

A destruktív parodontitis az esetek viszonylag kis számában fordul elő (10%)

Az előfordulási gyakoriság időskorban magas

Nincs szignifikáns különbség a szájhigiene foka és a destruktív parodontitis között

A destruktív parodontitis nem a fejlődő országok betegsége

A gyermekkori parodontitis A gyermekkori parodontitis epidemiológiai vizsgálataepidemiológiai vizsgálata

van der Velden és mtsai.(1989)– 4565 beteg (14-17 év)– 16 beteg (0.3%) >1 hely a tapadásveszteség 5-

8mm– Lány/fiú arány a csoportban 1.3:1– a parodontopatogén A.

actinomycetemcomitans az esetek 17%-ban került azonosításra

A gyermekkori parodontitis A gyermekkori parodontitis epidemiológiai vizsgálata II.epidemiológiai vizsgálata II.Löe és Brown (1991):– 40694 beteg, (14-17 év)– LAP: 0.53%, GAP: 0.13%– A feketéknek nagyobb a hajlamuk a EOP

minden formájára– A fekete fiúk hajlamosabbak a GAP-re mint a

lányok (4.3:1) – A fekete fiúk 2.9 x nagyobb az esélyük a

LAP-ra mint a fekete lányoknak– A fehér lányok fogékonyabbak a LAP-re

A gyermekkori parodontitis A gyermekkori parodontitis epidemiológiai vizsgálata III.epidemiológiai vizsgálata III.

Melvin és mtsai.(1991)– 5013 beteg, (17-26 év) – a JP prevalenciája 0.76%– Nő/férfi 1.1/1– A prevalencia feketéknél 2.1% Nő/férfi arány

0.52/1– A prevalencia fehéreknél 0.09% Nő/férfi

arány 4.3/1

A gyermekkori parodontitis A gyermekkori parodontitis epidemiológiai vizsgálatának epidemiológiai vizsgálatának eredményeieredményei

Europában az iskoláskorú gyerekeknél az EOP prevalenciája kb. 1%

Afrikában és Dél-Amerikában az EOP előfordulása jóval rosszabb: 1.6-20%

A fekete fiúk a legfogékonyabbak a GJP-re

A LJP a lányoknál a leggyakoribb

A parodontális betegség A parodontális betegség rizikófaktorairizikófaktorai

determinánsok: kor, nem, etnikai hovatartozás

rizikófaktorok: – örökletes és szerzett betegségek– dohányzás– IDDM

A dohányzással kapcsolatos A dohányzással kapcsolatos epidemiológiai megállapításokepidemiológiai megállapítások Érrendszerre, immunrendszerre, a gyulladásos

válaszreakció kialakulására kifejtett hatások A parodonto-patogén baktériumok magas

szintje (A.a,P.i) A dohányosoknak kevesebb foguk van, és a

fogaikat hamarabb veszítik el A kialakult hatások dózisfüggőek (>20) A destruktív parodontitis valószínűsége 2.3-

3.4x

IDDM mint a parodontitis IDDM mint a parodontitis rizikófaktorarizikófaktora

A destruktív parodontitis prevalenciája 3-4x

A nem kontrollált, vagy a fiatalkorban kezdődő diabetes magas kockázati tényező

A csontpusztulás gyakorisága 4.2x

A parodontitis és a szisztémás A parodontitis és a szisztémás betegségek kapcsolatabetegségek kapcsolata

Szívbetegség és a parodontitis:– anaerob, Gram-negatív baktériumok–Magas baktériumszint– LPS lokális és szisztémás immunválasz– fehérvérsejtszám és C-reactív protein-szint

emelkedés– Endothel sejt károsodás– Véralvadási probléma?

Koraszülés és a parodontitisKoraszülés és a parodontitis

Genito-urinaris fertőzésekLPS a keringésbenOrális baktériumok az

amnionfolyadékba is bejuthatnak Destruktív parodontitis esetén a

koraszülés prevalenciája 2X

ÖsszefoglalásÖsszefoglalás

Epidemiológiai vizsgálatok megmutatták:– A gingivitis és a parodontitis két különböző

kórkép – Az epidemiológiai alapjuk közös– A kor önmagában nem hajlamosít

parodontitisre– Az átmenet gingivitis és parodontitis között

nem automatikus és nem mindig következik be