Varga Katalin

A DIGITÁLIS MEGOSZTOTTSÁG KOMPARATÍV ANALÍZISE

A DIGITÁLIS BENNSZÜLÖTTEK ÉS AZ INFORMÁCIÓS MŰVELTSÉG. NEMZETKÖZI FELMÉRÉSEK

TAPASZTALATAI.

DR. VARGA KATALINPTE-FEEK KÖNYVTÁR- ÉS INFORMÁCIÓTUDOMÁNYI

INTÉZET

TÁMOP 4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0005JÓL-LÉT AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN

A KUTATÁS CÉLJA

• A felsőoktatásban és a munkaerőpiacon résztvevők IKT használatának és e-készségeinek felmérése és fejlesztése

• A célközönség igényeihez alkalmazkodó fejlesztési modell kidolgozása

• Az információs műveltséghez kapcsolódó tudásbázis létrehozása

• Az információs műveltség szintjeihez indikátorok kidolgozása

• Hatásvizsgálatok

KIINDULÓ GONDOLATOK

• A 21. században nem az az analfabéta, aki nem tud írni és olvasni, hanem, aki nem tud tanulni, szelektálni és újratanulni. (Alvin Toffler)

• Információs műveltséggel az rendelkezik, aki megtanult tanulni.

• Az információs műveltség a túlélés képessége az információs társadalomban.

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS KÉT PILLÉRE

• Az információhoz való jog– Hozzáférést biztosítani a technika segítségével

• Az állampolgárok kompetenciái– Az információ előállítása, megértése, használata és

megosztása hatékonyan és felelősen.

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az embereknek információra van szükségük, pedig

lehet, hogy inkább oktatásra.

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM DIGITÁLIS PILLÉREI (MANUEL CASTELLS)

Információs társadalom

Technológia

Tartalom Tudás

AZ INFORMÁCIÓS MŰVELTSÉG ÉS A DEMOKRÁCIA

AZ INFORMÁCIÓS MŰVELTSÉG MODELLJE

Információs műveltség

Az információs igény

felismeréseAz információ

ismerete

Az információ-források ismerete

Információ-keresési

készségek

Értékelés, válogatás

Új információ létrehozása

Az információ hasznosítása

INFORMÁCIÓS MŰVELTSÉG VAGY DIGITÁLIS ÍRÁSTUDÁS?

AZ INFORMÁCIÓS MŰVELTSÉG FOGALMÁNAK ALAKULÁSA

Forráshasználat

Könyvtárhasználat

IKT eszközök használata

Információs műveltség

Média- és információs műveltség

MÉDIA- ÉS INFORMÁCIÓS MŰVELTSÉG

GYERMEKEINK MÉDIA- ÉS INFORMÁCIÓS MŰVELTSÉGE

• Az internetet használók egy 5 fokú skálán 3,6-ra értékelték az internet pontosságát és megbízhatóságát. A televízió és a rádió 3,5-ös osztályzatot kapott, az újságok pedig 2,9-et.

• A mai fiatalokra jellemző az otthoni internethasználat, akár 10-15 órában is hetente, egyre több gyereknek van saját okostelefonja is.

• A 12 évnél idősebbek általában egyedül interneteznek (56%), mindenféle felügyelet vagy kontroll nélkül.

• A közösségi oldalak használata jóval intenzívebbé vált, a televízió nézés mint kedvenc időtöltés viszont folyamatosan csökken.

• A fiatalok internetes keresési sebessége arra enged következtetni, hogy egyre kevesebb időt töltenek a megszerzett információ relevanciájának, pontosságának és megbízhatóságának értékelésével.

GYERMEKEINK MÉDIA- ÉS INFORMÁCIÓS MŰVELTSÉGE

• A 12-15 év közötti fiatalok milyen ellenőrzéseket végeznek el egy-egy weblap meglátogatásakor: • 25% semmilyen ellenőrzést nem végez. • 8% nézi meg, ki és miért hozta létre a weboldalt. • 17% hasonlítja össze a különböző oldalakon megjelenő

információkat. • 26% kérdez utána, hogy másoknak hogy tetszik az adott weboldal.• 44%-nak voltak kritikai észrevételei az internetes keresők

eredményeinek megbízhatóságával kapcsolatban. • 31% szinte vakon megbízik abban, amit a keresők találatként

kihoznak.• 15%-ot egyáltalán nem érdekel a megbízhatóság.

• A 12-15 éveseknek mintegy negyede nagyobb biztonságban érzi magát az internet világában, mint a való világban.

GYERMEKEINK MÉDIA- ÉS INFORMÁCIÓS MŰVELTSÉGE• A fiatalok nincsenek tisztában saját információs szükségleteikkel, ezért

nehézséget okoz számukra a megfelelően hatékony keresési stratégia megtalálása.

• Egyértelműen azt szeretik, ha természetes nyelven fejezhetik ki magukat, nem fordítanak energiát a kérdés elemzésére és a megfelelő kulcsszavak megtalálására.

• Hosszú találati listák esetén nem tudnak dönteni a relevanciáról, gyakran futó pillantások alapján nyomtatnak ki oldalakat.

• A fiatalok fejében létező mentális térkép az internetről nem mindig teszi számukra egyértelművé, hogy itt különböző szolgáltatóktól származó hálózati források gyűjteményéről van szó. A kereső motorokat (Yahoo, Google) azonosítják az internettel.

• Sok fiatal a könyvtárak által közvetített forrásokat nem találja eléggé érdekesnek, ezért jobban kedvelik azt, amit a Google vagy más keresők nyújtanak. Számukra ez meghittebb, egyszerűbb tanulási környezet.

A DIGITÁLIS BENNSZÜLÖTTEK INFORMÁCIÓKERESÉSI SZOKÁSAI

• Horizontális információkeresés: • Az elektronikus folyóiratok használóinak 60%-a nem néz meg 2-3

oldalnál többet a folyóiratból, és 65%-uk soha nem tér vissza.

• Navigáció: • A virtuális könyvtárakban az emberek sokkal több időt töltenek el

azzal, hogy eligazodjanak, mint a tényleges kereséssel és a találatok értékelésével.

• Olvasás: • Az elektronikus források olvasására fordított idő nagyon rövid,

átlagosan 4-8 perc. • Az olvasás új formái vannak terjedőben, a címek, tartalomjegyzékek

és referátumok pásztázó áttekintésével nyerik a legtöbb információt.

• Az online keresés egyben az olvasástól való menekülés egyik formája is.

A DIGITÁLIS BENNSZÜLÖTTEK INFORMÁCIÓKERESÉSI SZOKÁSAI

• Gyűjtögetés: • A tudományos célú felhasználók ragaszkodnak a szokásaikhoz, a

számukra érdekes forrásokat letöltik, kinyomtatják. • Arról nincsenek megbízható kutatási eredmények, hogy az

összegyűjtött és letöltött anyagok hány százalékát olvassák el ténylegesen.

• Eltérő keresési szokások: • A log fájlok elemzése azt mutatja, hogy a keresők nagyon

különbözőek, földrajzi elhelyezkedés, életkor, nem, munkahely, státus egyaránt befolyásolják a keresési szokásokat.

• Ellenőrzés: • A felhasználók másodpercek alatt értékelik a forrásokat a saját

szempontjaik szerint. • Elsősorban az általuk megbízhatónak tekintett márkákban bíznak

(pl. Google).

EGYETEMI ÉS FŐISKOLAI HALLGATÓK INFORMÁCIÓS MŰVELTSÉGE

NEMZETKÖZI KONTEXTUS

The Credo student survey (USA - 2013)• 1502 hallgató kutatási és információszerzési szokásai

• A kutatómunkában a legnagyobb nehézséget az időhiány, a túl sok információ, a megfelelő információ megtalálása okozza.

• A szabadon hozzáférhető web számukra a legmegbízhatóbb forrás, ezt követik szorosan a könyvtári adatbázisok.

• A megkérdezettek 70%-a szinte csak a webet használja információkeresésre.

• A hallgatók tudják, mi az a plágium, de kevésbé vannak tisztában azzal, mit jelent az információ integritása. Nem értik világosan az objektivitás fogalmát sem az információkkal kapcsolatban, és a többségnek nehézséget okoz, hogy megállapítsa egy folyóirat minőségét.

• A leghasználhatóbb segítségnek a kutatási útmutatókat tartják, és a leggyakrabban az oktatókhoz vagy társaikhoz fordulnak segítségért.

• A legkedveltebb informatikai eszközök a PC-k és a táblagépek.



Project Information Literacy survey (USA – 2008-2012)

• 11.000 főiskolai hallgató információs kompetenciái• A hallgatók 80%-ának okoz nehézséget hozzákezdeni egy

kutatási feladathoz, eldönteni, hogy a tanár mit is vár tőlük. • A hallgatók 90%-a fordult a feladatmegoldás során

könyvtárban elérhető szakirodalmi adatbázisokhoz (pl. EBSCO, JSTOR stb.).

• A hallgatók többsége rutinszerűen oldja meg a kutatási feladatokat, előre megtanult sémákat alkalmazva.

• Az oktatók által kiadott feladatok – a technikai fejlődés ellenére – többnyire hagyományos dolgozatok elkészítését várják el a hallgatóktól, ritkán vannak multimédiás vagy egyéb formát igénylő feladatok.

• A hallgatók 85%-a csak egy-két informatikai eszközt használ a munkájához, leggyakrabban mobiltelefont (okostelefont) és laptopot.



Project Information Literacy survey (USA – 2008-2012)

• 11.000 főiskolai hallgató információs kompetenciái• A hallgatók 80%-ának okoz nehézséget hozzákezdeni egy

kutatási feladathoz, eldönteni, hogy a tanár mit is vár tőlük. • A hallgatók 90%-a fordult a feladatmegoldás során

könyvtárban elérhető szakirodalmi adatbázisokhoz (pl. EBSCO, JSTOR stb.).

• A hallgatók többsége rutinszerűen oldja meg a kutatási feladatokat, előre megtanult sémákat alkalmazva.

• Az oktatók által kiadott feladatok – a technikai fejlődés ellenére – többnyire hagyományos dolgozatok elkészítését várják el a hallgatóktól, ritkán vannak multimédiás vagy egyéb formát igénylő feladatok.

• A hallgatók 85%-a csak egy-két informatikai eszközt használ a munkájához, leggyakrabban mobiltelefont (okostelefont) és laptopot.


• Az információs műveltség elengedhetetlen ahhoz, hogy valaki a felsőoktatásban felmerülő feladatokat teljesítse, majd később diplomás munkakörök betöltésére is alkalmas legyen.

• Az önálló kutatómunka végzésének a követelménye alapvető elvárás.

• A hallgatók sok olyan feladatot kapnak, amelyekhez információt, minőségi szakirodalmat kell keresni, majd ezt elemezve alakítani ki a saját véleményt. Ezek a feladatok kedveltek, és a hallgatók számára nem okoznak különösebb nehézséget.

• Nem jelent problémát a megszerzett információ prezentálása.

• Szinte minden kutatás a weben indul el, és nagyon gyakran ott is fejeződik be.

• A legnagyobb kihívást az információk értékelése és válogatása jelenti.

• Létfontosságú a felsőoktatásban a hallgató speciális, szakmaspecifikus információs műveltségének sokkal hatékonyabb fejlesztése.

INFORMÁCIÓS MŰVELTSÉG A MUNKA VILÁGÁBAN

• Hangsúlyok:– Az információk közös, informális, kontextushoz kötött feldolgozása.– Az információ tudássá alakítása.– Az információs létrehozása, rendszerezése, átcsomagolása.

• Különbségek:– Kevésbé fontosak az információkeresési készségek.– A legfontosabb információforrások az emberek (kapcsolatok,

kollégák).– Nem jellemző a könyvtárhasználat.– Az információk feldolgozása közös feladat.

• Kérdések:– Kinek kell felkészíteni a munkára, a felsőoktatásnak vagy a

munkáltatónak?– Hogy viszonyul egymáshoz a felsőoktatás, a szakma és a munkahely?

• Tennivalók:– Példákat, jó gyakorlatokat gyűjteni arról, milyen információs

kompetenciákat várnak el a munkáltatók.

AZ INFORMÁCIÓS MŰVELTSÉG A KÖNYVTÁROS MUNKÁJÁBAN

• Gyűjtemény– A gyűjtemény maga (legyen az nyomtatott, elektronikus vagy virtuális) az

elsődleges út az információs műveltség megszerzéséhez. – A könyvtár arra vállalkozik, hogy egy bizonyos szempont szerint válogatja és

fejleszti, szükség szerint apasztja gyűjteményét, amelyben meghatározott információs igényekre megfelelő válaszokat lehet találni. A gyűjtemény egyben segíti maguknak az igényeknek az alakulását is, és lehetőséget ad az értő válogatásra.

• Feldolgozás– Az igényes és hozzáértő információkeresés csak akkor tud megvalósulni, ha

megbízható, pontos, könnyen és gyorsan használható, a válogatást is támogató katalógusok és adatbázisok állnak rendelkezésre. A Google-lal szembeni versenyt úgy tudjuk megnyerni, ha valóban minőségi többletet tudunk nyújtani.

• Szolgáltatás– A könyvtáros segítő munkája az egész folyamatra kiterjed, az információs igény

felismerésétől a megszerzett információ újrahasznosításáig.

ÖSSZEGZÉS, TENNIVALÓK

• Helyzetfelmérés.• Indikátorok meghatározása.

– Az információs műveltség koncepciójának politikai és oktatáspolitikai beágyazottsága.

– A lakosság különböző csoportjainak információs műveltséggel kapcsolatos készségei.

• Nemzeti média- és információs műveltség stratégia kidolgozása.

– Az oktatás minden szintjére kiterjedően kijelöli a fejlesztési célokat, illetve a megvalósításhoz szükséges eszközöket.

• Az első lépéseket a pedagógusok irányában kell megtenni.

Szemléletváltás

TOVÁBBI KÉRDÉSEK

• Hogyan építhető be a magyar közoktatásba az információs műveltség követelményrendszere?

• Hogyan építhető be a magyar felsőoktatásba az információs műveltség követelményrendszere?

• Mely indikátorok lennének alkalmasak a magyar lakosság információs műveltségi szintjének mérésére?

• Mely indikátorok honosíthatók meg, melyekhez állnak rendelkezésre mérések?

• Mi a könyvtárak feladata?

TOVÁBBI KÉRDÉSEK

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

Varga Katalin

Education