BALÁSHÁZY JÁNOS GYAKORLÓ TECHNIKUMA, …

DEBRECENI EGYETEM BALÁSHÁZY JÁNOS GYAKORLÓ

TECHNIKUMA, GIMNÁZIUMA ÉS KOLLÉGIUMA

H-4002 Debrecen, Mezőgazdász u. 1.

Tel.: 52/518-690, e-mail: [email protected]

A DEBRECENI EGYETEM

BALÁSHÁZY JÁNOS GYAKORLÓ TECHNIKUMA,

GIMNÁZIUMA ÉS KOLLÉGIUMA

SZAKMAI PROGRAMJA

1

Tartalomjegyzék

1. BEVEZETŐ .............................................................................................................................................. 4

1.1. A SZAKMAI PROGRAM CÉLJA, ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI ........................................................... 4

1.2. A SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY JELLEMZŐI ................................................................................................ 4

2. NEVELÉSI PROGRAM .......................................................................................................................... 6

2.1. A SZAKMAI OKTATÁS PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI,

ELJÁRÁSAI ............................................................................................................................................... 6

2.1.1. A szakmai oktatás pedagógiai alapelvei, értékei ................................................................... 6 2.1.2. Célok, feladatok .................................................................................................................... 8 2.1.3. Eszközök, eljárások .............................................................................................................. 9

2.2. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ..................................... 10

2.3. A TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK .......................................... 17

2.4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, A SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY SZEREPLŐINEK

EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK ...................................................................... 17

2.4.1. A közösségfejlesztés feladatai ............................................................................................ 17 2.4.2. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartása ................................................................... 20

2.5. AZ OKTATÓK FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK

FELADATAI ............................................................................................................................................ 22

2.5.1. Az oktatók alaptevékenységeiből adódó kötelezettségei, feladatai .................................... 22 2.5.2. A vezetőpedagógusok feladatai .......................................................................................... 23 2.5.3. A kollégiumi nevelőtanár feladatai ..................................................................................... 24 2.5.4. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ............................................. 25

2.6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG

HELYI RENDJE ....................................................................................................................................... 26

2.6.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ........... 29 2.6.2. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ........................................... 29 2.6.3. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok .................................................. 30 2.6.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok ............................. 32 2.6.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek ...................................................... 32

2.7. A TANULÓKNAK A SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATAIBAN VALÓ RÉSZVÉTELI

JOGA GYAKORLÁSÁNAK RENDJE ........................................................................................................ 33

2.8. A TANULÓ, A KISKORÚ TANULÓ TÖRVÉNYES KÉPVISELŐJE, AZ OKTATÓ ÉS A SZAKKÉPZŐ

INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI .......................................................... 35

2.9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA SZABÁLYAI, VALAMINT A SZÓBELI FELVÉTELI VIZSGA

KÖVETELMÉNYEI .................................................................................................................................. 42

2.10. A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI ........................................................................... 48

2.11. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS TERV ......... 49

3. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM .............................................................................................. 51

3.1. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM ...................................................................................................... 51

4. OKTATÁSI PROGRAM ....................................................................................................................... 57

4.1. A KÖTELEZŐ ÉS A NEM KÖTELEZŐ FOGLALKOZÁSOK MEGTANÍTANDÓ ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ

TANANYAGA, AZ EHHEZ SZÜKSÉGES KÖTELEZŐ, KÖTELEZŐEN VÁLASZTANDÓ VAGY

SZABADON VÁLASZTHATÓ FOGLALKOZÁSOK MEGNEVEZÉSE, SZÁMA ........................................ 57

4.1.1. A kötelező, kötelezően választható vagy szabadon választható foglalkozások megnevezése

és azok óraszámai ................................................................................................................ 57 4.1.2. A kötelező és a nem kötelező foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga ..... 67

4.2. A KÖZISMERETI KERETTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI

MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI ................................................................................. 69

2

3.6.1 A közismereti kerettantervben meghatározott kulcskompetenciák és pedagógiai feladatok

integrációja a szakmai programban ..................................................................................... 70 4.3. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA ........................... 78

4.4. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, AZ OKTATÓVÁLASZTÁS SZABÁLYAI ....... 78

4.5. A VÁLASZTHATÓ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK MEGNEVEZÉSE, AMELYEKBŐL AZ INTÉZMÉNY

KÖTELEZŐEN VÁLLALJA TANULÓINAK KÖZÉP- VAGY EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRA

VALÓ FELKÉSZÍTÉSÉT, TOVÁBBÁ ANNAK MEGHATÁROZÁSA, HOGY A TANULÓK MILYEN

KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSE MELLETT MELYIK VÁLASZTHATÓ ÉRETTSÉGI

VIZSGATÁRGYBÓL TEHETNEK ÉRETTSÉGI VIZSGÁT ........................................................................ 79

4.5.1. A választható érettségi tantárgyak megnevezése /középszint/ ............................................ 79 Közismereti érettségi vizsgatárgyak ............................................................................................. 79 Ágazati szakmai érettségi vizsgatárgyak ...................................................................................... 79 Ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsgatárgyak.................................................... 79 4.5.2. A választható érettségi tantárgyak megnevezése /emelt szint/ ........................................... 80 4.5.3. A tanulók érettségi tantárgy választásának szabályai ......................................................... 80

4.6. AZ EGYES ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAKBÓL A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREIT

81

4.7. A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBAN, SZÓBAN VAGY GYAKORLATBAN TÖRTÉNŐ

ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJA, DIAGNOSZTIKUS, SZUMMATÍV, FEJLESZTŐ FORMÁI ...... 85

4.7.1. Egyéni fejlesztési terv ......................................................................................................... 87 4.7.2. Numerikus értékelés (az osztályzat) ................................................................................... 87 4.7.3.Szöveges értékelés ............................................................................................................... 87 4.7.4. A szóbeli beszámoltatás ...................................................................................................... 88 4.7.5. Az írásbeli beszámoltatás formái ........................................................................................ 88 4.7.6. A beszámoltatás egyéb formái, követelményei és lehetőségei ........................................... 90 4.7.7. Az értékelési módok alkalmazásának helye, ideje .............................................................. 90

4.8. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEIT ...................... 90

4.9. A NEMZETISÉGHEZ NEM TARTOZÓ TANULÓK RÉSZÉRE A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ NEMZETISÉGEK

KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERÉSÉT SZOLGÁLÓ TANANYAG .............................................................. 91

4.10. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK, PROGRAMOK, TEVÉKENYSÉGEK 92

4.11. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ................................................. 92

4.11.1.A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések az iskolában ..................................... 92 4.11.2. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések a kollégiumban ............................... 92

4.12. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK ....................................................... 93

4.13. AZ OKTATÓI TESTÜLET ÁLTAL SZÜKSÉGESNEK TARTOTT TOVÁBBI ELVEK ............................. 94

4.14. AZ EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRA TÖRTÉNŐ FELKÉSZÍTÉSHEZ, AZ EMELT SZINTŰ

OKTATÁSBAN ALKALMAZOTT FEJLESZTÉSI FELADATOK ÉS KÖVETELMÉNYEK A KÖZISMERETI

KERETTANTERV ÉS AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS ÉS RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEI

ALAPJÁN................................................................................................................................................. 94

5. KOLLÉGIUMI PROGRAM.................................................................................................................. 95

5.1. BEVEZETÉS ............................................................................................................................................ 95

5.2. JÖVŐKÉP ................................................................................................................................................ 95

5.3. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLKITŰZÉSEI ..................................................... 96

5.3.1. A kollégium társadalmi szerepe .......................................................................................... 96 5.3.2. A kollégiumi nevelés célja, alapelvei ................................................................................. 97 5.3.3. A kollégiumi nevelés feladatai ........................................................................................... 98

5.4. HELYZETELEMZÉS, FELTÉTELRENDSZER ........................................................................................ 101

5.4.1. Intézményi összetevők ...................................................................................................... 101 5.4.2. Személyi feltételek ............................................................................................................ 101 5.4.3 Tárgyi feltételek ................................................................................................................. 101 5.4.4. Anyagi feltételek ............................................................................................................... 102 5.4.5. A kollégium szervezeti felépítése ..................................................................................... 102

3

5.5. A KOLLÉGIUMI TANULÓK ÉLETRENDJE, A TANULÁS, A SZABADIDŐ SZERVEZÉSÉNEK

PEDAGÓGIAI ELVEI ............................................................................................................................. 102

5.5.1. A tanulók életrendjének szervezésének elvei: ................................................................... 102 5.5.2. A tanítás-tanulás szervezésének elvei: .............................................................................. 102 5.5.3. Szabadidő szervezés pedagógiai elvei: ............................................................................. 103 5.5.4. Csoportfoglalkozások ....................................................................................................... 103 5.5.5. Szabadon választott kötelező foglalkozások ..................................................................... 109

5.6. TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK ............................................ 109

5.7. A TANULÓK FEJLŐDÉSÉT, TEHETSÉGGONDOZÁSÁT, FELZÁRKÓZTATÁSÁT,

PÁLYAVÁLASZTÁSÁT, ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉST ELŐSEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ELVEI .................... 112

5.7.1. A tanulók fejlődésének (biológiai, szellemi) elvei ........................................................... 112 5.7.2. A tehetséggondozás elvei ................................................................................................. 112 5.7.3. A felzárkóztatás elvei ....................................................................................................... 112 5.7.4. A pályaválasztást, az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei .............................. 113 5.7.5. A művelődési és a sportolási tevékenység szervezésének elvei ....................................... 113

5.8. A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓKNAK SZERVEZETT FELZÁRKÓZTATÓ, TEHETSÉGGONDOZÓ,

TÁRSADALMI BEILLESZKEDÉST SEGÍTŐ FOGLALKOZÁSOK TERVE .............................................. 113

5.9. A KOLLÉGIUMI KÖZÖSSÉGI ÉLET FEJLESZTÉSÉNEK MÓDSZEREI, ESZKÖZEI, A MŰVELŐDÉSI ÉS

SPORTOLÁSI TEVÉKENYSÉG SZERVEZÉSÉNEK ALAPELVEI ........................................................... 114

5.9.1 Általános alapelvek ............................................................................................................ 114 5.9.2 A tanulócsoportok szervezésének alapelvei ...................................................................... 114 5.9.3. Kollégiumi közösségek szervezésével összefüggő foglalkozás: ...................................... 115 5.9.4. Diákönkormányzati tevékenység: ..................................................................................... 115 5.9.5. A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozás: ................................................. 115 5.9.6. A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozás: .................................................................... 116

5.10. A GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ TEVÉKENYSÉG ...................................... 116

5.11. A KOLLÉGIUM HAGYOMÁNYAI ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK TERVE ....................................... 118

5.12. A KOLLÉGIUM KAPCSOLATRENDSZERE ........................................................................................ 119

5.13. EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉS ALAPELVEI ...................................................... 121

6. KÉPZÉSI PROGRAM ......................................................................................................................... 122

6.1. AZ INTÉZMÉNY SZAKKÉPZÉSI PORTFÓLIÓJA .................................................................................. 122

6.1.1. Technikum (5 évfolyam) .................................................................................................. 122 6.1.2. Szakgimnázium (4+1 évfolyam) ....................................................................................... 122

6.2. A SZAKKÉPESÍTÉSEK JELLEMZŐI ...................................................................................................... 123

6.2.1. Technikum (5 évfolyam) .................................................................................................. 123 6.2.2. Szakgimnázium (4+1 évfolyam) ....................................................................................... 130

6.3. AZ ÁGAZATI ÉS A SZAKIRÁNYÚ OKTATÁS STRUKTÚRÁJA /TANULÁSI TERÜLETEK,

TANTÁRGYAK, ÖSSZES ÓRASZÁMOK/ .............................................................................................. 132

6.3.1. Technikum ........................................................................................................................ 132 6.3.2. Szakgimnázium................................................................................................................. 132

6.4. AZ INTÉZMÉNY SZAKMAI OKTATÁSÁNAK TANANYAG TARTALMA ............................................ 144

6.5. AZ INTÉZMÉNY SZAKMAI KÉPZÉSÉNEK KÖVETELMÉNY RENDSZERE ......................................... 146

6.5.1. Az ágazati alapoktatás szakmai követelményeinek meghatározása szakmánként ............ 146 6.5.2. A kimeneti követelmények és a vizsgák részletes leírása ................................................. 150

6.6. AZ SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY GYAKORLATI OKTATÁS SZERVEZÉSÉNEK ELVEI .......................... 151

4

1. BEVEZETŐ

1.1. A szakmai program célja, általános rendelkezései

A szakképző intézményben a nevelő és oktató munka a szakképzésben kötelezően

alkalmazandó programtanterv és a programtanterv alapján kidolgozott szakmai program szerint

folyik.

A szakmai programot a szakképző intézmény dolgozza ki, és az intézmény honlapján teszi

közzé.

A szakképző intézmény szakmai programjának elfogadásáról az oktatói testület dönt.

A fenntartó gyakorolja a szakképző intézmény felett meghatározott irányítási hatásköröket. A

fenntartó jóváhagyja a szakképző intézmény szakmai programját.

1.2. A szakképző intézmény jellemzői

A szakképző intézmény megnevezése, székhelye, telephelye

1. A szakképző intézmény

1.1. megnevezése: Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Technikuma, Gimnáziuma

és Kollégiuma

1.2. rövid neve: DE Balásházy János Gyakorló Technikuma, Gimnáziuma és Kollégiuma

1.3. A szakképző intézmény

1.3. 1. székhelye: 4002 Debrecen, Mezőgazdász utca 1.

1.3.2. telephelyei: Debrecen, Bánat utca 25.

Debrecen, Manninger G. utca 4/b.

Debrecen 66003/8 hrsz.

A szakképző intézmény szakképzési alapfeladat-ellátása

A szakképző intézmény

2.1. szakképzési alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése:

- szakképzési alapfeladat

- technikumi szakmai oktatás

- szakgimnáziumi nevelés-oktatás (kifutó jelleggel a 2022/2023. tanév végéig)

- gimnáziumi nevelés-oktatás

- felnőttoktatás

- a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai

nevelése-oktatása /egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy

magatartásszabályozási zavarral) küzd/

- kollégiumi ellátás

- pedagógiai-szakmai szolgáltatás

2. 2. alaptevékenységének államháztartási szakágazati besorolása és a további tevékenységi

körök kormányzati funkció szerinti megjelölése

5

Főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolása:

- 853100 Általános középfokú oktatás

- 853200 Szakmai középfokú oktatás

- 856000 Oktatást kiegészítő tevékenység

Tevékenységi körök kormányzati funkció szerinti megjelölése:

- 092211Gimnáziumi oktatás, nevelés szakmai feladatai

- 092221 Közismereti és szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti

oktatás szakmai feladatai a szakképző iskolákban

- 092231 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati oktatás szakmai

feladatai a szakképző iskolákban

- 092260 Gimnázium és szakképző iskola tanulóinak közismereti és szakmai elméleti

oktatásával összefüggő működtetési feladatok

- 092270 Szakképző iskolai tanulók szakmai gyakorlati oktatásával összefüggő

működtetési feladatok

- 093010 Felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzések

- 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

- 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben

- 096030 Köznevelési intézményben tanulók lakhatásának biztosítása

- 096040 Köznevelési intézményben tanulók kollégiumi, externátusi nevelése

- 098031 Pedagógiai szakmai szolgáltatások szakmai feladatai

- 098032 Pedagógiai szakmai szolgáltatások működtetési feladatai

3. A szakképző intézmény alapításával és megszűnésével összefüggő rendelkezések

3.1. A szakképző intézmény alapításának dátuma: 2020. július 1.

3.2. Az alapító szerv neve: Innovációs és Technológiai Minisztérium

Az alapító szerv székhelye: 1011 Budapest, Fő utca 44–50.

3.3. A fenntartó neve: Debreceni Egyetem

A fenntartó székhelye: 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.

3.4. A szakképző intézmény jogelődjének neve:

Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Középiskolája és Kollégiuma

A szakképző intézmény jogelődjének székhelye: 4014 Debrecen, Mezőgazdász utca 1.

3.5. A szakképző intézmény – mint köznevelési intézmény – megszűnésének időpontja:

2020. június 30.

4. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga

4.1. A feladatellátást szolgáló vagyon

A Magyar Állam nevében eljáró tulajdonosi joggyakorlóval (MNV Zrt.) kötött vagyonkezelési

szerződés, valamint a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatával kötött térítésmentes

használatba adási szerződések alapján a feladatellátást szolgáló ingatlanvagyon felett a

Debreceni Egyetem rendelkezik.

A vagyoni állapotot az intézmény mindenkori leltára tartalmazza.

4.2. Vagyon feletti rendelkezés

A szakképző intézmény rendelkezési jogosultsága kiterjed a 4.1. pontban említett szerződések

alapján a használatában lévő ingatlan és ingó vagyon rendeltetésszerű használatára,

üzemeltetésére, továbbá helyiségeinek és eszközeinek tartós és eseti bérbeadására a hatályos

állami és nemzeti vagyonról szóló jogszabályok rendelkezéseinek figyelembe vételével.

6

2. NEVELÉSI PROGRAM

2.1. A szakmai oktatás pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai,

eszközei, eljárásai

2.1.1. A szakmai oktatás pedagógiai alapelvei, értékei

A nevelési-oktatási folyamatnak és az oktatásnak mindenkor összhangban kell lennie hazánk

Alaptörvényével, a jogállam rendjével, az élet és az emberi méltóság tiszteletének elvével,

valamint az ezzel összefüggő lelkiismereti és vallásszabadsággal, továbbá a Föld, az ember, a

természet és a kultúra védelmét szolgáló nemzetközi egyezményekkel.

A hazánk Alaptörvényében megfogalmazott feladatokat szem előtt tartva és „A szakképzésről”

szóló törvényben foglalt célok elérése érdekében, a törvény elveinek és szabályozásának

megfelelően a Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: NAT) a köznevelés feladatát alapvetően a

nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadásában, megőrzésében, az

egyetemes kultúra közvetítésében, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság

elmélyítésében jelöli meg.

Ennek megfelelően feladata a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek,

ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a

közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság

megerősítése.

Célja továbbá, hogy a családdal együttműködve cselekvő elkötelezettségre neveljen az igazság

és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlessze a harmonikus személyiség kibontakoztatásához

szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket. Ezáltal járul hozzá ahhoz,

hogy a felnövekvő nemzedék

• a haza felelős polgárává váljék;

• kifejlődjék benne a hazafiság érzelemvilága;

• reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert;

• megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a munka

világában;

• törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására;

• legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsát illetően;

• váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre;

• ismerje meg és értse meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat;

• tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését.

Ennek megfelelően az intézmény vezetése, oktatói testülete a döntések, intézkedések

meghozatalakor a gyermek mindenekfelett álló érdekét veszik figyelembe, azaz

• a tanuló minden segítséget kapjon meg képessége, tehetsége kibontakoztatásához,

személyisége fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos korszerűsítéséhez,

• a tanuló ügyeiben méltányosan, humánusan, a többi tanuló érdekeinek mérlegelésével a

lehetőségek közül a tanuló számára legkedvezőbb döntés szülessen,

• teljesüljön az egyenlő bánásmód követelménye.

7

Az iskola a törvényi keretek között a fenntartó, a szülők, a diákok, az oktatói testület igényei

alapján maximálisan nyitott és rugalmas, azaz a képzési szerkezete kialakításánál legyen

figyelemmel

• a munkaerőpiacra,

• az oktatási piacra,

• képzési rendszerével készüljön fel az élethosszig tartó tanulási lehetőség biztosítására,

• segítse elő a társadalmi esélyegyenlőség megvalósulását, törekedjen az esélykülönbségek

csökkentésére.

Tanulóink személyiségének alakulását sok tényező befolyásolja. Az iskola az egyik fontos

tényező, de a legfontosabb a család, ezt az iskola nem kérdőjelezi meg. Az iskola segít az

autonóm személyiség kialakulásában, abban, hogy tanulóink megfogalmazzák és tudatosítsák

magukban a családjuk és önmaguk által fontosnak tartott értékeket. Hasonlóképpen nagy

szerepe van a személyiségfejlesztésben a nevelő sportegyesületnek, így a velük való folyamatos

egyeztetés, összhang a siker érdekében elkerülhetetlen.

Az iskola a diákok szocializációjának egyik legfontosabb színtere. Az osztályközösségnek, az

osztályfőnöknek ebben alapvető jelentősége van. Olyan iskolastruktúrát kívánunk kialakítani,

amely fejleszti ezt a nagyon fontos közösséget. Itt nyílik lehetőség az emberi kapcsolatok

kialakítására, az együttműködés, a másik ember megértésének megtanulására, az egyéni és a

csoportérdek összehangolására.

Az iskola felkínálja, képviseli és tudatosítani kívánja az értékrendszerben megfogalmazott

alapvető emberi etikai, esztétikai, környezeti értékeket, etikai normákat, európai értékrendet.

Toleranciára nevelünk abban az értelemben, hogy fogadják el a másságot, tiszteljék a más

népeket, etnikumokat, kultúrákat, ha az nem mond ellent az alapvető etikai normáknak.

A használható idegennyelvtudás minden leendő munkavállaló és sportoló számára

nélkülözhetetlen. Különösen fontos ez a gimnáziumi sportiskolai osztályunkba járó

diákjainknál, hiszen optimális esetben a sport révén Európa, sőt a világ számos országába

eljuthatnak, előfordulhat, hogy ott folytatják pályájukat. Ezért a diákoknak, két idegen nyelv

tanulása segítséget jelenthet. A nyelvek közül az angol lényegesebb lehet, hiszen a futball

szakmai nyelvének is tekinthető.

Tanulói képességfejlesztés

Fokozottan kell figyelni, és megfelelő taktikát, stratégiát kell követni a tehetséges, a szociális

és egyéb hátrányokkal küzdő tanulók esetében. A szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok

segítésénél, elsődleges a pedagógiai munkával történő időbeni felismerés, majd a megfelelő

kedvezmények folyósítása és az odafigyelés.

Munkánkban még nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon az egyéni foglalkozás, mind tanórai,

mind a tanórán kívüli tevékenységekben, főleg a sportiskolai osztályba járó tanulóink esetében.

A képességfejlesztő kompetencia alapú oktatás keretében az oktatási programban előírt

tananyagot a tanulók együttműködési készségére alapozva célul tűzzük ki, középpontba

helyezve a tanulók tudásának, képességének, személyiségének fejlesztését. E cél megvalósítása

érdekében az intézményben tanítási órákon gyakorlattá kell válnia a kooperatív tanítási

módszereknek, a csoportmunka alkalmazásának.

8

A személyiségfejlesztés során az egyénre kell koncentrálnunk, mindig az egyén fejlettsége,

neveltsége álljon előtérben. A gyermekközpontú oktatás nem valósítható meg rutinos

pedagógiai eljárásokkal. Gimnáziumi sportiskolai osztályokban célunk tanulóink sportemberré

nevelése, tudatos sportolói személyiség kialakítása, testi és lelki egészségük párhuzamosan

történő fejlesztése, az akarat edzése.

Módszertani kultúránkat állandóan fejleszteni kell, előtérbe kell helyezni a differenciált

oktatást. A tanulók differenciált oktatását, nevelését csak alapos felkészültséggel, tudatos

tervszerűséggel lehet megoldani.

Az intézmény oktatói testülete számára pályázatok útján és a pedagógus továbbképzés

keretében teret tudunk biztosítani az új módszerek, programok megismeréséhez, bevezetéséhez.

A nevelési és oktatási célok megvalósítását nagyban segítik a tanórán kívüli tevékenységek

lehetőségeinek kiaknázása.

2.1.2. Célok, feladatok

A fejlesztési területek – nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös

értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen

kell lennie az ismeretszerzés, a munkáltatás mellett a példák érzelmi hatásának is.

E területek – összhangban a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel, készségekkel, az

oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a tudásszerzést segítő attitűdökkel –

egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket.

A nevelési célok a következőképpen érvényesülnek:

• beépülnek az egyes műveltségi területek, illetve tantárgyak fejlesztési követelményeibe,

tartalmaiba;

• tantárgyak részterületeivé válhatnak, vagy önálló tantárgyként jelenhetnek meg az iskola

szakmai programja szerint;

• témákat, fejlesztési helyzeteket körvonalaznak a nem tanórai keretek között folyó, egyéb

iskolai foglalkozások, programok számára.

A középiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes

és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban

igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a

társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó

cselekvésre.

A technikumnak az általános műveltséget megalapozó, az érettségi vizsgára és a szakmai

vizsgára felkészítő, valamint a szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulást vagy munkába állást

elősegítő, illetve érettségi végzettséggel kizárólag szakmai vizsgára felkészítő, a

szakmajegyzékben meghatározott számú évfolyama van.

A gimnáziumban az általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú

iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás folyik. Fejlesztő célú képzési

tartalmakkal, problémakezelési módokkal, hatékony tanítási-tanulási módszerekkel készíti fel

tanulóit arra, hogy a tudás – az állandó értékek mellett – mindig tartalmaz átalakuló, változó,

bővülő elemeket is, így átfogó céljaival összhangban kialakítja a tanulókban az élethosszig tartó

tanulás igényét és az erre való készséget, képességet.

9

A középiskolai kerettanterv szerint, az életfeltételek kialakítása és a társadalomba való

beilleszkedés sokoldalú tájékozódási képességet és tájékozottságot kívánó feladatát a

középiskola azzal támogatja, hogy felkészíti tanulóit a társadalmi jelenségek,

kapcsolatrendszerek megértésére, alakítására, az alkalmazni képes tudás megszerzéséhez

nélkülözhetetlen munka felvállalására. Mindehhez nélkülözhetetlen a tanulók tudatos,

önkéntes, aktív, segítőkész együttműködése az iskolával.

A középiskola feladata, hogy előmozdítsa a tanulás belső motivációinak, önszabályozó

mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók

előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon módot tudásuk átrendezésére,

továbbépítésére, integrálására.

2.1.3. Eszközök, eljárások

A tudományok gyors fejlődése, a szükségletek új megjelenési formái és a világ új kihívásai

(köztük a gyermekek testi-lelki egészségét veszélyeztető számos tényező) a megszokottól eltérő

feladatok elé állítják az iskolát. Olyan tudástartalmak jelentek meg, amelyek nehezen

sorolhatók be a tudományok hagyományos rendszerébe, vagy amelyek egyszerre több

tudományág illetékességébe tartoznak.

Mindez olyan pedagógiai munkát feltételez, amelynek középpontjában a tanulók tudásának,

képességeinek fejlesztése, a készségek elsajátíttatása, kibontakoztatása, a személyiség

fejlődéséhez szükséges megfelelő feltételek biztosítása áll, figyelembe véve, hogy az oktatás és

a nevelés színtere nem csak az iskola, hanem az élet számos egyéb fóruma is.

A fejlesztési területek, nevelési célok megvalósulásának, a kulcskompetenciák kialakításának

egyik feltétele az említett célok szolgálatába állított pedagógiai folyamat.

A differenciált tanítás-tanulás megvalósulásához különösen fontosak a következő szempontok:

• olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek elmozdítják a tanulás

belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését;

• a tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne,

előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket,

problémamegoldásaikat, alkotóképességüket;

• a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának,

nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk

átrendezésére;

• az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a

csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésében-

oktatásában) alkalmazni kell az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit;

• váljék a tanítás egyik elvévé és teendőjévé a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a

feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az

értékelésben;

• a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazni kell a feladathoz

illeszkedő tanulásszervezési technikákat;

• sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a különleges bánásmódot igénylő,

sajátos nevelési igényű gyerekek esetében, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási

zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában;

• a tanítási-tanulási helyzetek, a tanulásszervezési módok és értékelési eljárások

alkalmazkodjanak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, általában

is támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását;

10

• különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek

egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítani mind az iskolák közötti

együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában.

2.2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Az iskolai nevelés-oktatás központi kérdése a gyermek személyiségének fejlesztése, amely

neveléssel, értékek közvetítésével valósul meg.

A NAT a köznevelés kiemelten fontos feladatának tartja, hogy cselekvő elkötelezettségre

neveljen az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlessze a harmonikus személyiség

kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket.

A legfontosabb alapértékekre – humanizmus, szeretet, biztonság, szabadság, tolerancia,

demokrácia, hazaszeretet, tudás, munka szeretete – támaszkodva kell más, fontos értékeket

beépíteni a személyiség struktúrájába. Pl.: az élet tisztelete, egészség, felelősségvállalás,

céltudatosság, kitartás, önállóság, nyitottság, tisztelet, barátság, szerelem, becsület,

megbocsátás, stb.

Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést.

Ebben az oktatók életvitelének is jelentős szerepe van. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos

emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást.

A nevelés és oktatás eredményeként kívánatos, hogy olyan személyiség alakuljon ki, akire

jellemző: művelt, egészséges, kiegyensúlyozott, kommunikálni tudó, alkotó jellemű,

konfliktusmegoldó, alternatívák között választani tudó, döntésképes.

A személyiségfejlesztés alapfeltétele a személyiség megismerése és erre építve alakítása a

kívánt cél érdekében. Meg kell ismerni a gyermek aktuális körülményrendszerét – családot,

baráti körét, más csoportba tartozását – és a személyisége fejlettségét.

A pszichés fejlettségén belül tudnunk kell milyen:

• az érdeklődése, szükségletei, temperamentuma (közlékeny, zárkózott)

• az emocionális tulajdonságai (érzékenység, érzelem mélysége)

• a mentális képességei, (figyelme, emlékezete, képzelőereje, gondolkodása)

• a jelleme (fegyelmezett, pontos, felületes, segítőkész)

• az akarati tulajdonságai (céltudatos, kitartó, ellenőrzést igénylő)

Alkalmazható módszerek:

• megfigyelés

• vizsgálatok elvégzése (személyes beszélgetés, kérdőívek, tesztek kitöltése, szociogram

készítése)

• pedagógiai helyzetteremtés

E módszerek alkalmazásakor személyes beszélgetéssel, kérdőívek, tesztek kitöltésével,

szociogram készítésével tájékozódunk.

E munkát elsősorban az osztályfőnök, és az osztályban tanító oktatók tudják elvégezni. Az

osztállyal kapcsolatban lévő tanárok (az osztály helyzetét elemző fórumon elmondják

véleményüket, segítve ezzel az osztályfőnök munkáját).

11

A tanulók megismert személyiségére, mint bemenetre építve történhet személyiségük

továbbfejlesztése. Ez több területet érint:

▪ A pedagógiai tevékenységet az iskola a környezetével (park), tantermeinek

felszereltségével, tisztaságával, oktatást segítő eszközeivel, szervezésével, illetve az

uralkodó légkörével befolyásolja. A hiányosságok megszüntetésével – a tanulóifjúságot

bevonva – erősíteni kell a tanulókban, hogy pozitív érzelemmel legyenek iskolánk iránt.

▪ A tanítás-tanulás folyamatában, tárgyi környezetben (elmélet, gyakorlat) a művelődési

anyagok elsajátításakor törekedni kell a témában rejlő értékek átadására. E folyamatban az

átadott értékeket a tanulók átélik, elfogadják, végül beépül a személyiségükbe.

▪ A tanítás-tanulás folyamatában a tanulók előmenetelének ellenőrzése – annak formájától

függetlenül – legyen igazságos, érdemszerinti, egyenlő mércével mérő. Az így történő

ellenőrzés értékközvetítő. Törekedjünk eljuttatni tanulóinkat oda, hogy saját teljesítményük

örömöt okozzon nekik.

▪ Az osztályfőnöki órák témaválasztása legyen évfolyamonként egymásra épülő, és olyan

értékek átadására irányuljon, amelyek a tanítási órákon nem, vagy csak részben valósíthatók

meg.

▪ Az osztályban tanító oktatók, de különösen az osztályfőnökök sokat tehetnek az alábbi

feladatok megvalósításában:

- meg kell ismerni a tanuló domináns motívumait, kielégíteni és kialakítani a gyermek

motivációs struktúráját. Az a tanuló, akinek jó a közérzete, jobban teljesít.

Érzelmileg dependens alkat esetén a lelkiismeretesség, felelősség vállalni tudást kell

kiépíteni önálló döntési helyzetbe hozással.

- Az osztály: a tanulás, a magatartásforma elsajátítás az önbemérés színtere, amely

szervezett és kiscsoport is egyben.

- Az osztály: szabályalkotó közeg, ahol érvényesül az alá-, és fölérendeltség, az egyén

tájékozódhat a hatalmi- és a függőségi viszonyokban. Segíteni kell az osztály

csoportszerveződések kialakulását, és biztosítani a problémamentes légkört.

- A szülők segítése nevelési problémáik megoldásában, feladataik ellátásában.

Törekedni kell a jó partneri viszony kialakítására és megtartására. Fórumai:

fogadóórák, szülői értekezletek, családlátogatások.

▪ A nevelőmunka kimenetelét nagymértékben befolyásolja a tanár egyénisége, nevelési

stílusa, személyisége, a tanár-diák viszony. Törekedni kell:

- az megfelelő, munkában eredményes tanár-diák viszony kialakítására és

fenntartására.

- Törekedjünk – önfejlesztéssel – a jó tanárra jellemző személyiségjegyek

kialakítására: demokratikus, együttműködő, nyílt, őszinte, a tanítványt partnernek

tekintő, feltétel nélkül elfogadó, empatikus, toleráns, türelmes, barátságos, sokoldalú

érdeklődésű, tájékozott, széles érdeklődési körrel rendelkező, kreatív, kellemes

külsejű, fair magatartású, humoros, kiegyensúlyozott, alapos a tanításban

szakmailag felkészült, következetes, példamutató.

▪ Ki kell használni azokat a tanórán kívüli egyéni és csoportos lehetőségeket, melyek hatnak

a tanulók személyiségének fejlődésére: kirándulás, zenés–táncos rendezvény,

színházlátogatás, iskolai szakkörök, sport- és tanulmányi versenyek, iskolai műsorok. A

csoportos foglalkozások, közösen átélt élménnyel gazdagítják személyiségüket, jó érzéssel

töltik el a diákokat.

12

▪ Akaraterőre nevelés, a kitartó munkára nevelés, az akaraterő fejlesztése a jellemformálás

fontos eszköze. Az iskolai élet, a tanulás, a sport, a konfliktusok feldolgozása során az

akarati tényező megléte elengedhetetlen. Az indulat fékezése, a helyzet elfogadása, a kérni

tudás, a lemondani tudás, a segítség kérésének és elfogadásának a képessége, a döntések

meghozásának készsége, a józan megfontoltság, mind-mind fejleszthető szituációs

gyakorlatokkal.

▪ Fontos tevékenységünknek tekintjük a konfliktus-kezelésre nevelést képességének a

kialakítását. A konfliktusok, a siker és a kudarc feldolgozása, megélése mindennapi életünk

elemei része, Feldolgozásuk, elfogadásuk a személyiség fejlődésének elengedhetetlen

eleme. Rá kell nevelnünk tanulóinkat arra, hogy miként lehet a kudarcból felállni, lelkileg

helyreállni. Rá kell mutatnunk, hogy életünk során e két tényezőt harmóniába kell hoznunk.

Irányt kell mutatni e két tényező feldolgozási lehetőségeire, a megfelelő kezelési

technikákra. A sportoló, versenyző ember számára különösen fontos a siker és kudarc

élményének egészséges megélése.

▪ Meg kell ismerni a legújabb személyiségfejlesztő módszereket és alkalmazásukat. Pl.: értő

figyelem, „én üzenet”, környezetmódosítás, Rogersi-féle humanisztikus személyiség-

központú nevelés, meggyőzés helyes érveléssel, a jutalmazás helyett a megerősítés, a

büntetés helyett a kioltás módszerének alkalmazása. A fejlesztő beszélgetések módszere

kiemelt fontosságú, ilyen lehet amikor állítások, kijelentések helyett pozitív megerősítést

alkalmazzunk, kérdezés helyett bátorítsunk, beszéd helyett meghallgatásra törekedjünk,

közlés helyett reagálásra, és tanácsadás helyett összefoglalásra törekedjünk. E módszer

sikeres alkalmazásának várható eredménye, hogy a tanuló megtanul felelősséget vállalni

saját tetteiért.

A személyiség fejlődése szempontjából az általunk legfontosabbnak tartott pedagógiai

feladatok, a feladathoz rendelt eszközök, módszerek a következők:

Feladat Eszköz, módszer

Önismeret

fejlesztése

Tanórán és tanórán kívül: drámajátékok, önálló és csoportmunkában

önismereti játékok, tréningek. A helyes önismeret kialakítása, és a reális

önértékek megalapozása. Az önállóság és felelősségtudat fejlesztése.

Az önmegvalósítás színtereinek bővítése a sporton túl a tanulmányi

versenyeken, a zenei, irodalmi és képzőművészeti tevékenységekben.

Együttműködési

képesség

fejlesztése

Az ún. kooperatív tanulás alkalmazása, csoportmunkák szervezése tanítási

órán. Tanórán kívül közösségi feladatok megvalósítása, a közösséggé

kovácsolódást segítő szokások, hagyományok, alapvető erkölcsi szabályok

megteremtése, művelése és továbbfejlesztése, tanulmányi és sportversenyek

szervezése. Együttes pozitív élmények biztosítása, kellemes csoportlégkör

megteremtése.

Szociális

képességek

fejlesztése

A oktató-diák kapcsolat erősítése a személyes beszélgetések

megteremtésével, az egy osztályban tanító oktatók összehangolt

tevékenysége révén. A konfliktuskezelés módszereinek elsajátítása. Tanuló

párok kialakítása. A segítés gyakorlása az élet különböző területein.

Az élő, az élsportolói, a történelmi, az irodalmi személyek segítő

cselekedeteinek megismerése. Történelmi, irodalmi alakok és jelenleg élő

híres személyiségek példaértékű tetteinek megismerése. Önirányító- és

önkormányzó- képesség kialakítása, tapasztalatszerzés az alá-, fölé-,

mellérendelt viszony elfogadásában.

13

Demokratikus

iskolai élet

szervezése

A diákönkormányzat működési feltételinek megteremtése, kompetencia

körbe a hatáskörébe tartozó közös döntések meghozatala, diákkörök

működtetése, a diákjogok érvényesítése. A közösség életét meghatározó

szabályok, törvények meghatározása, azokhoz történő igazodás.

Kognitív

képességek

fejlesztése

Az önálló illetve aktív tanulást előtérbe helyező tanítási módszerek

alkalmazásával: differenciált oktatás, projekt módszer, önálló feladatok

adása. Önszabályozó-képesség kialakítása, gyakorlatszerzés a megbízatások

vállalásában és teljesítésében.

Kommunikációs

képességek

fejlesztése

Alapképességek – beszéd, olvasás, írás – fejlesztése minden órán: az önálló,

értelmes beszéd gyakoroltatása; önálló, írásbeli munkák készítése; az

olvasási képesség magasabb szintjeinek (kritikai illetve alkotó olvasás)

elérése érdekében végzett tevékenységek. Kommunikációs játékok,

gyakorlatok végzése. Vitakultúra kialakítása, mások véleményének

meghallgatása.

Versengés

képességének

fejlesztése

Versenylehetőségek teremtése - csoportos, egyéni- tanulmányi, sport, játék,

előadói, művészeti területeken.

Az egészséges versenyszellem kialakítása.

Az egészséges

életmód

kialakítása

Ismeretterjesztő előadások szervezése, személyes példamutatás,

információforrások biztosítása: szakfolyóiratok, CD, videó. Egészségnevelő

programok, versenyek szervezése. Tanórán kívüli sportolási lehetőségek

biztosítása. Megfelelő életritmus kialakítása célirányosan. Változatos

tevékenységformákkal összeállított heti- és napirend kialakítása, amely

biztosítja a fejlődő szervezet és idegrendszer regenerálódásához, szellemi,

testi felüdüléséhez szükséges aktív és passzív pihenést.

Az egészséges táplálkozás preferálása előnyeinek hangsúlyozása.

Kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek alapját alkotó

képességeket és attitűdöket értjük, amelyek birtokában az ember egyrészt gyorsan

alkalmazkodhat a modern világ felgyorsult változásaihoz, másrészt a változások irányát és

tartalmát cselekvően befolyásolhatja. A tudásalapú társadalomban felértékelődik az egyén

tanulási képessége. Az élethosszig tartó tanulás egyféle elvárássá válik.

A különböző kompetenciaterületekben megjelenő ismeretek, készségek számos tanulási

helyzetben és összefüggésben alkalmazhatók különféle célok elérésére, különböző problémák

és feladatok megoldására, ezért több műveltségterülethez is köthetők. Több kompetencia

egymásba fonódik, így részben fedik egymást, továbbá támogatják a másik területhez

elengedhetetlen készségek fejlődését. Hasonló egymásra építettség jellemzi a képességek

kibontakoztatására és a tanulás fejlesztésére irányuló célok és az egyes műveltségterületek

viszonyát.

Számos olyan fejlesztési területet említhető, amely valamennyi műveltségterületen a

kialakítandó kompetencia részét képezi, ilyen például:

- a kritikus gondolkodás, a kreativitás,

- a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás,

- az együttműködés, a kockázatértékelés,

- a döntéshozatal,

- az érzelmek kezelése,

- a kapcsolati kultúra, a társas tolerancia.

14

Kulcskompetenciák:

1. A tanulás kompetenciái

2. A kommunikációs kompetenciák

3. A digitális kompetenciák

4. A matematikai, gondolkodási kompetencia

5. A személyes és társas kapcsolati kompetenciák

6. A kreativitás, a kreatív alkotás, önkifejezés és kulturális tudatosság kompetenciái

7. Munkavállalói, innovációs és vállalkozói kompetenciák

A kompetenciák elsajátításához szükséges képességek, készségek, ismeretek és a hozzájuk

kapcsolódó pozitív attitűdök a következők:

Kulcs-

kompetenciák

Képességek, készségek, ismeretek Pozitív attitűdök

Kommunikációs

kompetenciák

(anyanyelvi)

• Feltétele a megfelelő szókincs, valamint

a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók

ismerete.

• Felöleli

- a szóbeli és írásbeli kapcsolattartás fő

típusainak,

- az irodalmi és nem irodalmi szövegek

egész sorának,

- a különböző nyelvi stílusok

sajátosságainak,

- a különféle helyzetekben a nyelv és a

kommunikáció változásainak ismeretét.

- a társas viszonyokra érzékeny,

tudatos, érdeklődő és önkritikus

magatartás,

- törekvés az építő jellegű párbeszédre,

- az igényes megnyilvánulás értékének

fel-ismerése,

- az esztétikai minőség tisztelete,

- mások megismerésének igénye,

- az anyanyelv iránti felelősség

vállalása,

- a társadalmilag felelős

nyelvhasználat jelentősége

Kommunikációs

kompetenciák

(idegen nyelvi)

• Lexikális, funkcionális, grammatikai és

szövegalkotási ismereteket,

• Szocio- és interkulturális készségeket

feltételez.

- A kulturális sokféleség tiszteletben

tartása

- a nyelvek, kultúrák közötti

kommunikáció iránti érdeklődés

- kíváncsiság.

Matematikai,

gondolkodási

kompetenciák

• Az alapvető matematikai elvek és

törvényszerűségek felismerése a

hétköznapi helyzetekben, elősegítve a

problémák megoldását a

mindennapokban, otthon és a

munkahelyen.

• Lehetővé teszi a törvényszerűségek

felismerését a természetben.

• Alkalmassá tesz az érvek láncolatának

követésére, a matematika nyelvén

megfogalmazott törvények megértésére.

Annak az igazságnak a tiszteletén

alapul, hogy a világ rendje

megismerhető, megérthető és leírható.

Digitális

kompetenciák • Az információ megkeresése,

összegyűjtése és feldolgozása

• A kritikus alkalmazás

• A valós és a virtuális kapcsolatok

megkülönböztetése

• A komplex információ előállítása,

bemutatása és megértését elősegítő

eszközök használata,

- Az IKT használata kritikus és

megfontolt attitűdöket igényel az

elérhető információ és az interaktív

média felelősségteljes alkalmazása

érdekében.

- segítheti az aktív részvételt a

kulturális, társadalmi és/vagy

szakmai célokat szolgáló

közösségekben és hálózatokban.

15

• Az internet alapú szolgáltatások elérése,

az ezek segítségével történő keresés

• Az IKT alkalmazása a kritikai

gondolkodás, a kreativitás és az

innováció területén.

Személyes és

társas

kapcsolati

kompetenciák

• Az aktuális események, valamint a

nemzeti, az európai és a világtörténelem

főbb eseményeinek és tendenciáinak,

továbbá a társadalmi és politikai

mozgalmak valós céljainak, értékeinek és

törekvéseinek az ismerete

• Az európai integráció és az EU

struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és

értékeinek az ismerete

• Az európai sokféleség és a kulturális

azonosságtudat fontosságának

tudatosítása.

• A közügyekben kifejtett hatékony

együttműködés,

• A helyi és a tágabb közösségeket érintő

problémák iránti érdeklődés, valamint a

megoldásuk során tanúsított szolidaritás.

• A közösségi tevékenységek és a

különböző – helyi, nemzeti és európai –

szinteken hozott döntések kritikus és

kreatív elemzése,

• Részvétel a döntéshozatalban (elsősorban

szavazás útján).

- az emberi jogok teljes körű tiszteletén

alapul, ideértve az egyenlőség, a

demokrácia, a vallási és etnikai

sokszínűség tiszteletben tartását.

- a településhez, országhoz, a

nemzethez, az EU-hoz és általában az

Európához való tartozás tudata,

- a részvétel iránti nyitottság a

demokratikus döntéshozatal

valamennyi szintjén,

- a felelősségérzetnek és a közösségi

összetartozást megalapozó közös

értékek, demokratikus elvek

elfogadásának és tiszteletben

tartásának kinyilvánítása.

- Az alkotó részvétel az állampolgári

tevékenységeket, a társadalmi

sokféleség és kohézió, valamint a

fenntarthatóság támogatását és

mások értékeinek, magánéletének

tiszteletét is jelenti.

- az ember különféle területeken tud

hatékonyan kommunikálni,

- figyelembe veszi és megérti a

különböző nézőpontokat,

- tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és

empátiával fordul feléjük.

- a személyes előítéletek leküzdése és a

törekvés a kompromisszumra.

- a stressz és a frusztráció megfelelő

kezelése,

- a változások iránti fogékonyság.

Munkavállalói,

innovációs és

vállalkozói

kompetenciák

• Az ember személyes, szakmai és/vagy

üzleti tevékenységeihez illeszthető

lehetőségek, kihívások felismerése,

értelmezése,

• A gazdaság működésének átfogóbb

megértése és a pénz világát érintő

magabiztos tájékozódás

• Az egyénnek tudatában kell lennie a

vállalkozások működésének pénzügyi és

jogi feltételeivel

• A tervezés, a szervezés, az irányítás, a

vezetés, a feladatok megosztása, az

elemzés,

• A kommunikáció,

- a függetlenség,

- az alkotó- és újítókészség,

- a célok elérésére irányuló

motiváció és eltökéltség a

személyes és társadalmi életben,

valamint a munkában.

16

• A jó ítélőképesség,

• A tapasztalatok értékelése,

• A kockázatfelmérés és -vállalás,

• A munkavégzés egyénileg és csapatban,

• Az etikus magatartás.

A kreativitás, a

kreatív alkotás,

önkifejezés és

kulturális

tudatosság

kompetenciái

• A művészi önkifejezés,

• A művészi érzék,

• A műalkotások és előadások értelmezése

és elemzése,

• A saját nézőpont összevetése mások

véleményével,

• A kulturális tevékenységbe rejlő

gazdasági lehetőségek felismerése és

kiaknázása,

• Az általános életminőség javítása.

- a művészet szeretete,

- a művészi kifejezés sokfélesége iránti

nyitottság

- az esztétikai érzék fejlesztésére való

hajlandóság

- a nyitottság, az érdeklődés, a

fogékonyság fejleszti a kreativitást és

az azt támogató készséget, hogy a

művészi önkifejezés és a kulturális

életben való részvétel révén

gazdagodjon az állampolgárok

önismerete, emberi

kapcsolatrendszere és eligazodó

készsége a világban.

A tanulás

kompetenciái • Olyan alapvető készségek meglétét

igényli, mint az írás, olvasás, számolás,

valamint az IKT-eszközök használata.

• Ezekre épül az új ismeretek elsajátítása,

feldolgozása és beépítése.

• A saját tanulási stratégia kialakítása,

• A motiváció folyamatos fenntartása,

• A figyelem összpontosítása,

• A tanulás szándékának és céljának

kritikus mérlegelése,

• Képesnek kell lenni a közös munkára és

arra, hogy tudását másokkal megossza,

saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és

szükség esetén tanácsot, információt,

támogatást kérjen

- Belső motivációt feltételez,

amelynek folyamatos

fenntartásához elengedhetetlen,

hogy az ember korábbi tanulási és

élettapasztalatait felhasználja, új

tanulási lehetőségeket kutasson fel,

és a tanultakat az élet minden

területén széles körben

alkalmazza.

17

2.3. A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

lásd „Egészségfejlesztési program”

2.4. A közösségfejlesztéssel, a szakképző intézmény szereplőinek

együttműködésével kapcsolatos feladatok

2.4.1. A közösségfejlesztés feladatai

A közösségek feladata az értékek közvetítése, a közösségtudat kialakítása, az egyéni arculat

formálása és a valahova tartozás érzésének megteremtése.

Célunk a pedagógiai alapelvek között megfogalmazottakon túl a közösségi szabályok

kialakítása, elfogadtatása, a közösségért tenni akaró és felelősséget vállaló diákok nevelése.

Ennek érdekében feladataink:

➢ Szociometriai mérésekkel követni a közösségek fejlődését.

➢ A meglévő intézményi hagyományok szerinti mindennapi tevékenység és azok fejlesztése.

➢ Tanulmányi és osztálykirándulások szervezése a következő célok figyelembe vételével

* honismeret: (minden évben más-más táj megismerése mellett kerüljön sor Debrecen

történelmi, kultúrtörténeti és természeti értékeinek megismerésére is),

* általános műveltség növelése (múzeum, színház és koncert látogatása),

* az egészséges életre nevelés (gyalogtúrák, kerékpártúrák, táborok).

➢ Projektek szervezése.

➢ Házi versenyek szervezése.

➢ Más iskolák diákjaival sport vagy kulturális kapcsolat kialakítása.

➢ Külkapcsolatok és partner kapcsolatok ápolása, kiterjesztése több nyelvterületre is.

➢ A környezetvédelemhez és az egészséges életmódhoz kapcsolódó nevezetes napok

alkalmából kiállítások szervezése.

➢ Bekapcsolódás környezetvédelmi akciókba.

➢ Diákkörök működtetése.

➢ A nemzeti ünnepek méltó, színvonalas, változatos megünneplése.

➢ Zene, képzőművészeti és irodalmi programok szervezése az iskolában és az iskolán kívül.

➢ Csoportos, kiscsoportos beszélgetések.

➢ Közösségi tulajdonságok (segítőkészség, barátság, bajtársiasság) fejlesztése, a tanulók

egymáshoz való viszonyának, a megfelelő tanár-diák kapcsolat kialakulásának elősegítése.

➢ A társadalmi együttélés alapvető szabályainak megismertetése, közösségben való

megtapasztaltatása.

➢ Gyermek- és felnőtt példaképek bemutatása, követésre való ösztönzés.

➢ A felnőttek, idősek iránt érzett tisztelet kialakítása és ápolása.

➢ A beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadás és segítőkészség fejlesztése.

➢ Hazánkban és más országokban élő népcsoportok, népek értékeinek, hagyományinak,

eredményeinek megismertetése, megbecsülése, tisztelete.

➢ A népek békés egymás mellett élési igényének kialakítása.

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot

kialakítja, megteremti. Az egyén és a társadalom közötti kapcsolat kialakulása egy hosszú

szociális tanulás eredménye. Ennek legalapvetőbb színtere az iskola. Iskolánk pedagógusainak

leglényegesebb feladata, hogy a tanulói csoportokat közösséggé formálja, melynek három

egymásra épülő szintje van:

18

1. szint:

Ennek során értékrendet, követelményeket kell megfogalmazni mikro- és makroszinten

egyaránt.

A mikroszint alatt az erkölcsi értékek és normák megismertetését értjük (osztályfőnöki órák

keretében és a DÖK üléseken; a Házirend ismertetése, az aktuális problémák

megbeszélése).

Makroszint alatt a társadalmi-, kulturális- és a környezet értékeinek megismertetését értjük.

2. szint:

Az értékeknek a közösség tudatába és magatartásába be kell épülniük. Ebben a

folyamatban az oktató személyisége döntő jelentőséggel bír, hiszen szerepe, hogy

fórumokat teremtsen a közösség formálására. A közösséghez tartozás tudatát a közösségi

eszmék és értékek megbecsülését hagyományaink biztosítják. A hagyomány folytonosságot

teremtő és megőrző erő a közösség életében. Iskolánk rendszeresen ismétlődő eseményei a

tudatosan kialakított szokások erősítik a „Balásházy”-s közösséghez való tartozást. Az

iskola szellemiségéből adódik, hogy a hagyományaink szerint élünk és újakat is teremtünk.

Ebben a tevékenységben támaszkodhatunk az oktatói testület, a tanulók, a tanulóközösség,

a DÖK véleményére, javaslataira, valamint figyelembe vesszük a szülők elképzeléseit is.

Szervezeti hagyományok:

- DÖK: elsősavató, farsang, Diákközgyűlés, Önkormányzati Nap

Iskolatörténeti hagyományok:

- „Balásházy Évkönyv” szerkesztése

- Jubileumi Évforduló megünneplése

- Wass Albert vers- és prózamondó verseny

Iskolai ünnepélyek:

Nemzeti ünnepek:

- Október 23.

- Március 15.

Szalagtűző

Karácsonyi műsor

Ballagás

Megemlékezések:

Aradi vértanúk napja

Holocaust áldozatairól

A kommunizmus mártírjairól

Egyéb rendezvények:

Tanulmányi kirándulások

Szakmai rendezvényekre való közös kirándulás

Az iskola környezetalakításának hagyományai:

Parkgondozás

A tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály vagy csoportfoglalkozást

(tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, kulturális és sport rendezvény) a

mindenkori tanév rendjében rögzítjük.

Gimnáziumi sportiskolai osztályok esetében

Meccsek, felkészülési- és edzőmeccsek

Edzések

Bajnokságban, korosztályos kupákon, diákolimpián való részvétel

19

3. szint:

Cél az, hogy a közösség tagjainak cselekedeteiben realizálódjanak a közösségi értékek,

és hogy az egyén öntevékennyé váljon.

Az iskolai közösségfejlesztést nagymértékben befolyásolja, hogy a tanulók más

közösségből (család, más iskola, kortárs csoport) már bizonyos mértékig kialakult érték- és

normarendszert hoznak magukkal az iskolába. Ezért az iskolai közösségfejlesztés gyakori

együttműködést, beszélgetést, vitát, közös élményt feltételez.

Gimnáziumi sportiskolai osztályaink esetében fontos elérendő cél a sportszerűség, a fair

play szellemének és a kölcsönös egymásra figyelés igényének a kialakítása.

A nevelőmunka feladata, értékeinkre támaszkodva elfogadtatni a fiatalokkal az iskolai

követelményrendszert, illetve a felnőtt társadalom értékrendjét.

A közösségfejlesztésben az osztályfőnök alapvető feladatai:

▪ Mikro és osztály szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző

könyv útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanuló magatartásáról, tanulmányi

előmeneteléről.

▪ Félévkor és tanév végén minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát

az oktatói testület elé terjeszti.

▪ Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására

mozgósít közvetlenül a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

▪ Az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés

tényezőit figyelembe veszi.

▪ Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.

▪ Aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a

tanítványaival foglalkozó nevelő tanárokkal és a tanulók életét, tanulmányait segítő

személyekkel. (pl.: pszichológus, gyógypedagógus, gyógytestnevelő, ifjúságvédelmi

felelős, gyámügyi munkatárs)

▪ Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét,

különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére.

▪ Osztályfőnöki órán rendszeres tájékoztatást kér az osztály diákbizottság tagjaitól, a DÖK

munkájáról, és segíti tevékenységüket.

A DMSP feladatai:

▪ Az iskolai diákönkormányzat működtetése, az iskola kulturális életének színesítése, a

demokratikus iskolai közélet szervezeti feltételeinek, a gyermeki jogok iskolán belüli

érvényesítésének biztosítása, az oktatói testület és a gyermekközösségek igényeinek

összehangolása.

▪ Szervezi, irányítja a diákönkormányzati választásokat.

▪ A diáktanács igénye és saját szakmai tapasztalata alapján szakmai segítséget nyújt a

megfogalmazott célok teljesítéséhez, a közös programok megtervezéséhez,

szervezéséhez, részt vesz az értékelésben.

▪ Biztosítja a diákönkormányzat hatáskörébe utalt döntések alapos előkészítését, elősegíti

az iskolában a képviseleti és a közvetlen demokrácia érvényesülését.

▪ Részt vesz a diákfórumok, iskolagyűlések szervezésében.

▪ Gondoskodik a diákönkormányzat munkatervében szereplő programok eredményes

megszervezéséről.

20

A szabadidő-szervező feladatai:

▪ A diákok tanítási időn kívüli szabadidős tevékenységének a hasznos eltöltésében játszik

fontos szerepet.

▪ Olyan programokat szervez, ami a fiatalok szellemi és fizikai képességeit fejlesztik, a

személyiségüket formálják.

▪ Színházlátogatásokat, kirándulásokat, műsorokat szervez.

2.4.2. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartása

Az intézmény intézményegységei (technikum, gimnázium, kollégium) közötti kapcsolat a

vezető és tanácsadó testületek működésén keresztül valósul meg.

Az Igazgatótanács működése

Az Igazgatótanács az intézményvezető tanácsadó, konzultatív testülete.

Vezetője: az intézményvezető.

Tagjai: az intézményegységek (technikum, gimnázium, kollégium) választott küldöttei,

intézményegységenként 2 fő.

Az Igazgatótanács tagjait az adott közösségek oktatói választják maguk közük a tanévnyitó

értekezleten három évre. Az Igazgatótanács üléseinek összehívása az intézményvezető feladata

tanévenként legalább három alkalommal.

Az ülésekre, napirendi ponttól függően tanácskozási joggal meghívhatók az intézményvezetés

tagjai.

Az Igazgatótanács üléseiről emlékeztető készül.

Az Igazgatótanács tagjai kötelesek - az igazgatótanács ülését követően - tájékoztatni az

intézményegységek pedagógusait a megbeszélésekről, pedagógusok kérdéseit, véleményét,

javaslatait közvetíteni az intézményvezető felé.

Az Intézményvezetés működése

Az intézményvezetés az intézmény egész életére kiterjedő konzultatív véleményező és

javaslattevő joggal rendelkező testület.

A feladatok koordinálására, információáramlás biztosítására, heti rendszerességgel ülésezik. Az

ülésekről írásban emlékeztető készül.

Tagjai:

- Igazgató

- Igazgatóhelyettesek

- Kollégiumvezető

Az Igazgatótanács és az Intézményvezetés rendkívüli esetben is összehívható, ha az

intézményvezető, vagy a tagok több mint 50%-a kezdeményezi.

21

Az intézményvezetés és az oktatói testület

Az oktatói testület különböző közösségeinek kapcsolattartása, az intézményvezető segítségével

a megbízott oktatók útján valósul meg.

A kapcsolattartás fórumai:

➢ intézményvezetés ülései;

➢ az igazgatótanács ülései;

➢ a különböző értekezletek;

➢ megbeszélések.

Ezen fórumok időpontját az intézményi munkaterv határozza meg.

Az intézményvezető és az intézményvezetés tagjai az aktuális feladatokról a tanári szobában

elhelyezett tanári hirdetőben, valamint írásbeli vagy elektronikus levélben tájékoztatókon

keresztül értesíti az oktatókat.

Az oktatók és a tanulók

A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az intézményvezetés közötti kapcsolattartás

formája és rendje

Az intézményvezetés és a diákönkormányzat (DÖK) legfőbb kapcsolattartó fóruma a

diákközgyűlés.

Személyes kapcsolattartás valósul meg a jogszabályban, SZMSZ-ben, Házirendben

meghatározott ügyekben a véleménynyilvánítás kikérésével.

A tanulókat az intézmény egészének életéről, az intézményi munkatervről, az aktuális

feladatokról, eredményekről:

➢ az intézményvezető

o a diákközgyűlésen évente legalább egy alkalommal,

o iskolagyűléseken,

o az iskolai DÖK vezetőségi ülésén alkalomszerűen,

o intézményvezető-helyetteseken keresztül az aktuális feladatokról,

➢ a DMSP a DÖK ülésein havonta,

➢ az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon,

➢ a kollégiumvezető a DT üléseken, a kollégiumi közgyűléseken tájékoztatják.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról az oktatóknak

folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell.

A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az

érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik,

tisztségviselők, a DMSP útján – az intézményvezetéshez, a kollégiumvezetőhöz, az

osztályfőnökükhöz, intézmény oktatóihoz, a diákönkormányzathoz fordulhatnak.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy

választott képviselőik, tisztségviselők a DMSP útján közölhetik az intézményvezetéssel, az

oktatókkal, az oktatói testülettel.

22

2.5. Az oktatók feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök

feladatai

2.5.1. Az oktatók alaptevékenységeiből adódó kötelezettségei, feladatai

• Az intézmény Szakmai Programjában, SZMSZ-ben megfogalmazott programok, tantervek,

értékek, értékelések, mérések betartása, célok megvalósítása.

• A pedagógus életpálya kapcsán megfogalmazott pedagógus kompetenciák és elvárásoknak

való megfelelés az érvényes jogszabályok szerint.

• Részt vesz a pedagógiai-szakmai ellenőrzés és az önértékelés folyamatában (oktatói,

intézményvezetői, intézményi).

• A tantárgyfelosztás alapján tanítja a saját tantárgyát.

• Elkészíti a tanmenetet valamennyi tantárgyára vonatkozóan az intézmény szakmai

programja alapján, az iskolai munkatervben meghatározott időpontig.

• Oktatóként valamely munkaközösség munkájában részt vesz.

• Óráira a legjobb tudása szerint felkészül (kooperatív technika és IKT alkalmazása), és

azokat pontosan megtartja.

• Tanítványainak fejlődését figyelemmel kíséri, és differenciált módon fejleszti

képességeiket, amennyiben arra lehetősége van korrepetálást szervez, szakkört indít.

• Felkészíti a tanulókat a városi, megyei, országos versenyekre.

• A tanmenet szerint halad, az esetleges nagyobb lemaradást /2 heti óra/ az

igazgatóhelyettesnek jelenti, és a szükséges tananyag összevonásokról ütemtervet készít.

• Kirívóan gyenge eredmény esetén az osztály fejlesztésére egyéni haladási tervet készít a

munkaközösség-vezető vagy a tantárgyi felelős segítségével.

• A haladási, az osztályozási naplót és a tanórán kívüli foglalkozások naplóját pontosan,

naprakészen, szakszerűen vezeti és a házi feladatokat rögzíti az elektronikus naplóban.

• A tantárgyi órák digitális anyagait rendszeresen feltölti a Balásházy-eSuli felületre.

• A megíratott dolgozatokat egy héten belül kijavítja /rendkívüli akadályoztatás kivételével,

melyet kérésre indokolnia kell/.

• Javaslatokat tesz a szertári anyag, szemléltető eszközök /video, DVD, CD, nyomtató,

nyomtatópatron, projektor, stb./ beszerzésére, valamint a tankönyvek megválasztására.

• A nevelési értekezleteken, munka megbeszéléseken, eset megbeszéléseken közreműködik.

• Az iskolai rendezvényeken részt vesz, a rábízott feladatot ellátja /műsorkészítés, rendezés,

felügyelet, stb. /

• Az érettségi és a szakmai vizsgaszabályzat szerint felügyel az írásbeli vizsgákon, bizottsági

tagként ellátja vizsgáztatási kötelezettségeit.

• A Debreceni Egyetem tanárképzéssel kapcsolatos feladatainak (bemutató órák,

hospitálások, vezető tanári feladatok, szakmai konferenciák) ellátásában részt vesz.

• Intézményi szintű pályázatokban való aktív részvétel.

• Szükség esetén mentortanári feladatok ellátása.

• Tanári munkájával kapcsolatos adminisztrációs feladatok (SZNYR, kötött munkaidő

vezetése) pontos ellátása.

• A tanulókra vonatkozó a balesetvédelmi és óvó-védő rendszabályok betartásának

felügyelete.

• Az ágazati alapoktatásban és a szakirányú oktatásban a gyakorlatok pontos és szakszerű

megtartása, figyelmet fordítva a balesetvédelmi és óvó-védő rendszabályok és a

gyakorlóhelyek rendjének betartására.

• Testnevelő tanárok estében a NET-FIT mérések elvégzése, az eredmények rögzítése az

országos adatbázisba.

23

• Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a kötött munkaidőt tartalmazó 32 órát) az

intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni.

• Az órarendben "H"-val vagy „F”-fel megjelölt időpontokban az oktató

helyettesítésre/felügyeletre van kijelölve, ezért ezekben az órákban köteles az iskolában

tartózkodni (pl. tanári, dolgozó), ahol azonnal elérhető.

• Szolgálati titoktartási kötelezettség vonatkozik rá, amely kiterjed a tanulók iskolai és azon

kívüli helyzetére, családi jogállására vonatkozóan, illetve az iskolai, az oktatói testület

belső életére vonatkozó kérdésekre, információkra.

• Külön utasításra – beosztás szerint – a hiányzó kollégákat helyettesíti.

• Felelős az átvett eszközökért, a rábízott oktatási helyiségekért.

• A munkatervben meghatározott időpontokban, valamint hetente, az oktató az általa

megjelölt délelőtti időpontban fogadó órát tart.

• Rendszeresen ellenőrzi osztályaiban a tanulók teljesítményét, osztályzatokkal, vagy más

módon realizálja azt.

• Ellenőrzi, hogy az általa adott érdemjegyek bekerültek-e az ellenőrzőbe és aláírásával

hitelesíti azokat.

• A tanulók könyvét, füzetét, felszerelését ellenőrzi.

• Az osztályok rendjét és tisztaságát rendszeresen figyelemmel kíséri, probléma esetén

közreműködik a rongálások kiderítésében az illető osztályfőnökkel és az ügyeletes tanárral.

• A beosztásnak megfelelően ellátja a tanári ügyeletet.

• Részt vesz a munkaközösségi értekezleteken, és munkaközösség - vezetőjét vagy a

tantárgyi felelőst tájékoztatja tantárgyának oktatási helyzetéről.

• Az osztályfőnököket rendszeresen tájékoztatja az osztály tanulmányi helyzetéről.

• Rendkívüli esetben az osztályfőnök és a szülő együttműködésével jár el az eredményesebb

munka érdekében.

• Szülői fogadóórákon tájékoztatja a szülőket.

• Szakmai továbbképzéseken vesz részt.

• Részt vesz a hozzátartozó terület leltározásában.

2.5.2. A vezetőpedagógusok feladatai

• Irányítja a hozzá beosztott jelöltek iskolai tevékenységét az egyetemi elvárások, előírások

szerint.

• Jelöltjeivel megismerteti az aktuális nevelési - oktatási dokumentumokat, a tanmenetek,

tankönyvek, segédanyagok és eszközök használatát.

• Tájékoztatja a hallgatókat az iskola szakmai programjáról, tájékozódik a jelöltek

pedagógiai elképzeléseiről.

• A jelöltek bevonásával munkatervet készít azok gyakorló tevékenységéről.

• Segíti a hallgatókat a célirányos óramegfigyelések és feljegyzések, zárótanítási tervek,

jegyzőkönyvek készítésében, az iskolai dokumentumok kezelésében.

• Rendszeres megbeszéléseket tart a tanári munkával, a gyakorlással és a hospitálásokkal

kapcsolatos tapasztalatokról, feladatokról.

• Jelen van a jelöltek tanítási óráin.

• Segíti a jelölteket az önálló tanításra való felkészülésben, a tanórák módszertani

tervezésében, elemző-értékelő megbeszéléseken feltárják a tanóra szakmai-pedagógiai

tapasztalatait.

• Elnökként részt vesz a nem hozzá beosztott tanárjelöltek zárótanítási óráján, és levezeti az

azt követő megbeszélést, aláírásával hitelesíti az arról készült jegyzőkönyvet.

• Tanítási órái - egyeztetés alapján - minden tanárjelölt által szabadon látogathatók.

24

• Lehetőség szerint részt vesz a város, régió tanárainak posztgraduális továbbképzésében,

felkérésre bemutató órát, szakmai pedagógiai foglalkozást tart.

• Felkérésre részt vesz államvizsga bizottságok munkájában.

• Témavezetőként segíti a tanárjelölteket a tanítási gyakorlathoz kapcsolódó tanári

szakdolgozat elkészítésében, majd minősíti azokat.

• Tanácsot ad a portfólió összeállításához.

• Tevékeny részt vállal a portfólió-védés bizottságban és a záróvizsga bizottságban.

• Folyamatosan ellenőrzi és értékeli jelöltjei szakmai ismereteinek a gyakorlati alkalmazását,

pedagógiai felkészültségét, fejlődését, a diákokkal való együttműködését.

• Tájékozódik a jelöltek hospitálási tapasztalatairól.

• Átnézi és jóváhagyja a jelölt zárótanítási óratervét.

• A tanítási gyakorlat egésze alapján minősíti a jelöltek munkáját, teljesítményüket érdem-

jeggyel értékeli, és szöveges jellemzést készít.

• Kapcsolatot tart a szaktárgyát tanító egyetemi vagy főiskolai szakmódszertanosokkal.

• Kapcsolatot tart a tanárképzésért felelős igazgatóhelyettessel.

• Együttműködik vezetőtanár társaival.

2.5.3. A kollégiumi nevelőtanár feladatai

• Az intézmény Szakmai Programjában, SZMSZ-ben megfogalmazott programok, tantervek,

értékek, értékelések, mérések betartása, célok megvalósítása.

• A pedagógus életpálya kapcsán megfogalmazott pedagógus kompetenciák és elvárásoknak

való megfelelés az érvényes jogszabályok szerint.

• Részt vesz a pedagógiai-szakmai ellenőrzés és az önértékelés folyamatában (oktatói,

intézményvezetői, intézményi).

• Ellátja tanulócsoportjának vezetését.

• Pedagógiailag felkészülten felelősséggel és önállósággal, céltudatosan választja ki

módszereit.

• Biztosítja a csoportközösség fejlődését, közreműködik a kollégiumi közösségek

kialakításában, továbbfejlesztésében.

• Módszeres támogatást nyújt az önszerveződő tevékenység kibontakozásához, segíti a

csoporton belüli önkormányzati tevékenységet és az érdekvédelmi feladatok végrehajtását.

• Elvégzi a munkájával kapcsolatos adminisztrációt.

• Felkészíti a tanulókat a városi, megyei, országos versenyekre.

• Csoportvezető oktatóként az oktatói testület tagja, gyakorolja tanári jogait, teljesíti

kötelességeit.

• Hivatásából eredő kötelessége pedagógiai, pszichológiai, szaktárgyi és általános

műveltségét fejleszteni. Lehetőség szerint részt vesz szervezett továbbképzésen.

• Kötelessége az őszinte, nyílt oktató-diák kapcsolat kialakítása és megerősítése, diákjait

tanácsaival segíteni.

• Támogatja, kidolgozza a kollégiumban is működtethető szakkörök programját, összeállítja

a szükséges eszközök listáját.

• Elkészíti csoportjának éves munkatervét. Tervezi csoportja kötött és irányított szabadidős

programját.

• Csoportját felkészíti a kollégiumi szintű programokon való eredményes részvételre.

• A személyiségjogokat érintő információkat /tanulói, szülői/ megőrzi és az oktatási

jogszabályokban foglaltak szerint jár el.

• A nevelési értekezleteken, munka megbeszéléseken, eset megbeszéléseken közreműködik.

25

• Az intézmény rendezvényein részt vesz, a rábízott feladatot ellátja /műsorkészítés,

rendezés, felügyelet stb. /

• Az érettségi és a szakmai vizsgaszabályzat szerint felügyel az írásbeli vizsgákon, bizottsági

tagként ellátja vizsgáztatási kötelezettségeit.

• Az ezen felüli munkaidőben kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel, az oktatókkal,

szülőkkel, edzőkkel, szabadidős tevékenységet szervez, kiránduláson, kiállításon,

múzeumlátogatáson, színházlátogatáson vesz részt, versenyeket szervez, a kollégiumi

foglalkozásokra felkészül (szakkörök, tehetséggondozás, korrepetálás, tematikus

foglalkozás óraterve, stb.).

• Rendszeresen értékeli és ellenőrzi csoportja tanulóinak tanulmányi, közösségi

teljesítményét, magatartását, amelyekről rendszeresen beszámol.

• Rendszeresen ellenőrzi a tanulók által használt helyiségek rendjét, tisztaságát, a diákok

ápoltságát, a személyi tulajdonukat képező tárgyak rendben tartását, felügyeli az étkezések

rendjét az intézmény ebédlőjében.

• A tanulók személyiségének fejlődését folyamatosan figyelemmel kíséri. Észrevételeit az

általa választott formában rögzíti, s annak alapján jellemzést ad a tanulóról. Megfigyeléseit,

tapasztalatait egyezteti a tanulók osztályfőnökeivel.

• Részt vesz az intézmény oktatói testületének fórumain, értekezletein.

• Szülői fogadóórákon tájékoztatja a szülőket.

• Kapcsolattartását /diák, szülő, osztályfőnök, oktató, edző stb./ valamint tanulócsoportjának

programjait az intézmény szakmai programja, pedagógiai terve alapján szervezi.

• A Debreceni Egyetem tanárképzéssel kapcsolatos feladatainak ellátásában részt vesz.

• Az egyes sportegyesületek edzőivel való kapcsolattartás a sportiskolás tanítványaink

megfelelő tanulmányi/sport teljesítménye, továbbá magatartása érdekében.

• Intézményi szintű pályázatokban való részvétel.

• Részt vesz a hétközi, az éjszakai, a hétvégi és szükség esetén a tanítási szünetek során

igényelt diákfelügyelet ellátásában.

• Vezeti a munkaidő nyilvántartó lapot a helyben szokásos módon.

2.5.4. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

• Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat, szeptemberben megnyitja az

osztálynaplót, ellenőrző könyvet, vezeti a törzslapot.

• 9. évfolyamon a törzslap megírása.

• Az iskolatitkár azonnali tájékoztatása a tanulókat érintő adat változásokról.

• Tanév elején nevelő-oktatói munkájához tanmenet készítése.

• Tanév elején, félévkor és év végén statisztika készítése.

• Továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció végzése.

• Tehetséges és felzárkóztatásra szoruló diákok figyelemmel kísérése.

• Szülőkkel való kapcsolattartás: szülői értekezlet tartása, a szülők tájékoztatása a tanuló

magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, az iskola eseményeiről és a tanév rendjéről.

• Kapcsolattartás a kollégiumi nevelőkkel, az ifjúságvédővel és az osztályban tanító

tanárokkal, sportiskolai tanulók esetén az edzőkkel.

• Félévkor és év végén a tanulók magatartásának és szorgalmának minősítésének javaslata

és a nevelőtestület elé terjesztése.

• A hiányzások vezetése, a hiányzások igazolása, igazolatlan hiányzás esetén az érvényben

lévő eljárásrend követése.

26

• A tanulók tájékoztatása az iskolai eseményekről, feladatokról, tanórán kívüli

tevékenységek szervezése, lebonyolítsa. Felel a tanulók iskolai ünnepségeken való

kulturált megjelenéséért.

• A tanulók jutalmazására, büntetésére javaslat tétel.

• Tehetséges és felzárkóztatásra szoruló diákok figyelemmel kísérése.

• Osztály szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv útján

rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanuló magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről,

az iskola eseményeiről, a tanév rendjéről.

• Helyzetértékelő (9. és 12. évfolyam) értekezletekre felkészül a kiadott szempontoknak

megfelelően.

• Félévkor és tanév végén a Szakmai Program szerint előkészíti a tanulók magatartásának,

szorgalmának, minősítési javaslatát, melyet az oktatói testület elé terjeszt.

• Saját hatáskörében – indokolt esetben az évi 3x1 nap távollétet engedélyezheti osztálya

tanulójának, igazolja a tanulók hiányzását. A hiányzásokkal kapcsolatos írásbeli szülői

tájékoztatást naprakészen vezeti.

• Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az intézmény előtt álló feladatokról, azok megoldására

mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, segíti a DÖK

munkáját.

• Ellenőrzi, hogy a naplóba bekerült jegyek bekerültek-e az ellenőrzőbe is.

• Az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, az

SZMSZ szerinti büntetésekben eljár.

• Szükség esetén a tanulók könyvtári kölcsönzésének rendezésében közreműködik.

• A tankönyvellátáshoz kapcsolódó nyomtatványok és egyéb szülői nyilatkozatok

kitöltésének, beszerzésének koordinálása.

• Az osztállyal kapcsolatos adatszolgáltatási feladatok (OSA, adatlapok) ellátása.

• Felügyeli és koordinálja osztálya tanulóinak közösségi szolgálattal kapcsolatos

közszolgálati tevékenységeit

• Figyelemmel kíséri az osztályába járó tanulókkal kapcsolatos pályázati lehetőségeket,

kapcsolatot tart az ifjúságvédelmi felelőssel.

• Rendszeres kapcsolatot tart a tanulók kollégiumi nevelőtanáraival, az osztályban tanító

oktatókkal, sportiskolás gimnáziumi tanulók esetén az egyesületek edzőivel. A

kapcsolattartást az együttműködés jellemzi a tanuló élethelyzetének javítására, tanulmányi

továbbhaladása és a sportkarrierje érdekében.

2.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai

tevékenység helyi rendje

A nevelés a gyermek céltudatos fejlesztése, hogy minél jobban be tudjon illeszkedni a

társadalomba. Ehhez a szülővel feltétlen együtt kell működnie az iskolának. A nevelés csak

akkor eredményes, ha a gyermek nem csak tudomásul veszi a követelményeket, hanem beépíti

azokat személyiségébe, életvitelét is ezek szerint alakítja, ez jelenti a nevelőmunka igazi

tartalmát.

Nevelőmunkánkat úgy tesszük hatékonyabbá, hogy a gyermek viselkedésében nemcsak a

tünetet kezeljük, hanem az okokat is igyekszünk feltárni. Ez sokszor, túlmehet a pedagógus

hatáskörén, ezért segítő személyeket, szervezeteket, intézményeket választunk a probléma

megoldására (pl.: pszichológus, szakhatóság, nevelési tanácsadó, rendőrség, nevelőintézet,

drogambulancia).

27

Jogszabály alapján a sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges

bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív

pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A

különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében

foglaltak szerint biztosítjuk.

Az oktatónak alapvető ismeretekkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy a felmerülő nehézségeket

kezelni tudja, illetve a gyermekvédelem aktív segítőtársává váljon. Ez utóbbit akkor tudja

teljesíteni, ha időben felismeri a gyermek egészséges fejlődését fenyegető veszélyeket és tudja,

mit kell tennie a családra gyakorolt befolyásával és iskolai munkájával. Súlyos esetben a

gyermek problémájának orvoslására a gyermekvédelmi intézményeket is bevonjuk.

A gyermek egészséges fejlődését veszélyeztethetik:

▪ fiziológiai tényezők (öröklött és szerzett ártalmak)

▪ környezeti eredetű ártalmak

▪ helytelen nevelés következményeként kialakult tünetek (családi és iskolai eredetű

egyaránt). Külön figyelmet kell fordítanunk az ártalmakat szenvedett, lelkileg sérült

gyermekek kezelésére.

Az öröklött és szerzett fiziológiai ártalmak iskolánk tanulóinál nem lehetnek jelen csak enyhébb

esetben. A súlyos esetek ugyanis olyan sérülésekkel járnak, ahol komoly orvosi felügyeletre,

ellenőrzésre van szükség, s a tanuló teljesítménye betegsége miatt korlátozott. Az ilyen sérült

tanulók egyébként fokozott türelmet és megértést kívánnak mind a felnőttektől, mind

kortársaiktól.

A környezeti ártalmak származhatnak a családtól, ilyen lehet anya-gyermek kapcsolata, a család

felbomlásának különböző módjai, az esetleges új házasság, a házasságon kívül született

gyermek, a rossz házasság fennmaradása, az örökbefogadás és a társadalom szélére sodródott

csoportok atmoszférájában élő gyermekek egyre nagyobb arányú sérülései és azok

következményei.

A társadalmi beilleszkedési zavarok öt legfontosabb területe:

▪ az öngyilkosság

▪ a bűnözés,

▪ az alkoholizmus,

▪ a drogfogyasztás

▪ a mentális betegségek.

Ezek a szülők viszonylatában is fellelhetők egyre gyakrabban, így gyermekeik fejlődése

veszélyeztetetté válik, s belőlük társadalmi beilleszkedésre alkalmatlan felnőttek lehetnek.

A társadalmi beilleszkedési zavarok a gyermek személyiségfejlődését veszélyeztetik, mert a

szülők elhanyagolják gyermekeiket, gyakran brutalitás kíséri a gyermek életét.

A helytelen nevelésből következő ártalmak több forrásból táplálkozhatnak:

1. Nem vesszük figyelembe a gyermek életkori sajátosságait (szorongások, félelmek,

féltékenységek kialakulása).

2. Rosszul választjuk meg a nevelési módszert (az ellentétes és kettős nevelési hatások

különösen ártalmasak: türelmetlenség, agresszivitás, kényeztetés, a következetlenség,

büntetések formái).

3. Nem megfelelő a nevelői személyiség (testi, lelki egészség hiánya, gyermek iránti

ösztönös szeretet hiánya, önismeret hiánya).

28

Ezek együttes hatása fokozza a problémát.

A társadalmi beilleszkedési zavarok kialakulásáért döntően az adott társadalom fejlettsége

felelős. Itt központi helyet kap a családokról való gondoskodás mértéke és módja, ez viszont a

társadalmi értékrend függvénye. A társadalom mindenkori állapotának tükre az iskolarendszer.

Az iskola központi intézménye a társadalmi beilleszkedési zavarok megelőzésének.

A megelőzési stratégia több szakaszból áll:

- Ideális esetben a család és iskola együttműködése nem teszi szükségessé a beavatkozást -

sikeres a szocializáció.

- A beavatkozás első szakaszában az iskola együttműködik a segítő intézményekkel

(szülővel vagy szülő nélkül egyaránt megtörténhet az együttműködés). Cél a gyermek

személyiségének megóvása a káros hatásoktól, „a jó útra térítés” szakasza.

- Itt lehetőleg a családból és iskolából (esetleg munkahelyről) nem emeljük ki a tanulót

(egyént), hanem a mindennapi életvitelük közvetlen közegében támogatjuk és erősítjük a

tüneteket, mutatókat (szociálpolitikai segélyezés, családgondozás, életvezetési tanácsadás,

pszichológusi tanács, esetleg pszichiátriai járóbeteg-kezelés).

- Gimnáziumi sportiskolai osztályaink esetében e tevékenységekbe bevonjuk az edzőket, az

egyesület szakembereit is.

A legkevésbé költséges út és egyben legmegbízhatóbb a sikeres szocializáció. Természetesen a

magára hagyott iskola nem képes felszámolni a helyi társadalmakban kialakult és egyre

nyomasztóbbá váló légüres teret, de törekszünk a sikeres szocializációhoz esélyegyenlőséget

biztosítani.

A sikeres szocializáció érdekében intézményünk a következő elvi és gyakorlati feladatokat

vállalja:

1. Az iskola kidolgozza az igényekhez szabadabban alkalmazkodó egységes nevelési

eljárásait.

2. Tanterveink a helyi adottságokra fokozottabban építenek (humánus pedagógiai elvek,

világos cselekvési programok, munkáltató és szórakoztató programok tanítási időben és

azon túl).

3. Nevelési elveink központi igénye, hogy tanítványaink iskolánkban és azon kívül rendezett

közösségként jelenjenek meg.

4. Erősítjük a szülői ház, az edzők, a sportegyesület és az iskola kapcsolatát (információk

gyűjtése, szülői értekezletek, szülői beszélgetések az osztályfőnökkel, az oktatókkal, az

edzőkkel fogadó órák, iskolai rendezvényekre meghívások).

5. Lehetőleg minél többet tartózkodunk tanítási időben a tanulók között - megfigyeljük

viselkedésüket, jelzéseiket komolyan vesszük, információt gyűjtünk, (pl.: kábítószerezés

jelei, szülői panaszok, teljesítmény romlása, stb.).

6. Különösen következetesek vagyunk az igazolások megítélésében (családi és orvosi

igazolás).

7. Kitüntetett figyelmet fordítunk a csonka családokra, az árva tanulókra és az intézeti

gondozottakra.

8. Figyelemmel kísérjük a tanuló és szülő kapcsolatát (családlátogatás az ifjúságvédelmi

felelőssel, esetleg szakember segítségével).

9. Nagy figyelmet fordítunk sportoló tanulóink közösségfejlesztésére, az egymás felé

irányuló tolerancia és az önfegyelem igényének kialakítására.

10. Szükség esetén szakemberhez irányítjuk a szülőt és gyermekét.

29

11. A szakértői bizottság véleménye alapján a tanuló mentesíthető egyes tantárgyak,

tantárgyrészek értékelése és minősítése alól. Ez esetben az iskola egyéni foglalkozás

keretében segítséget nyújt.

12. Indokolt esetben a debreceni tanulót is kiemeljük azonnal környezetéből, s kollégiumi

ellátást biztosítunk számára.

13. Az ifjúságot érintő felvilágosító előadásokra sort kerítünk, az aktuális kiadványokat,

szórólapokat, rendezvények meghívóit eljuttatjuk a tanulókhoz, részvételüket

megszervezzük.

14. A 9. évfolyamra beiratkozott tanulók helyzetének elemzése szocializációs szempontból is

kiemelt jelentőségű, erre minden 9. évfolyam első félévében kerül sor oktatói testületi

körben. A sérült tanulók szocializációját folyamatosan segítjük a felsőbb éves tanulóknál.

15. A magántanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység a vonatkozó jogszabályok

értelmében történik.

16. A hátrányos helyzetű tanulókkal történő foglalkozás.

17. Az egészségtelen táplálkozás és a magatartási zavarok összefüggésére felhívni a

figyelmet.

2.6.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

Az osztályfőnök, az ifjúságvédelmi felelős oktató a rászorulókat pszichológiai szakrendelésre

irányítja.

A beiratkozó 9. évfolyamos tanulók szüleihez kérdőívet juttat el az osztályfőnök, melyben a

szülő önkéntes alapon információkat szolgáltat gyermekéről.

Rendkívüli osztályfőnöki órák keretében vendégelőadók meghívása a témában.

Tervezett rendkívüli osztályfőnöki órák:

- 9. évfolyamon a tanulás tanítása

- 9-12. évfolyamokon mentálhigiénés foglalkozások megtartása (önismeret, stressz-kezelés,

konfliktuskezelés, információ a drogokról) témakörökben, melyet lehetőség szerint képzett

szakemberek tartanak.

- A szakmai szolgáltató szervezetek osztályfőnöki órák megtartására felajánlott témaköreit

lehetőség szerint igénybe vesszük.

2.6.2. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

A tehetséggondozás a kreatív tanulókat, a tehetségeseket kívánja minél nagyobb sikerek

elérésére alkalmassá tenni.

Nevelési cél: beállítódást alakítani, készséget, képességet fejleszteni, új ismeretet nyújtani.

Céljaink megvalósítása során figyelünk a következőkre:

• A tehetség utat tör magának az iskola segítségével!

• Feltétlenül igaz, hogy kreatív, tehetséges gyerekkel, többnyire tehetséges, kreatív oktatók

tudnak foglalkozni!

30

• A tehetségnek kell a közeg, amiben kibontakozhat:

- kell az inger gazdag környezet,

- kellenek tehetséges társak;

- az intézmény és az oktatói testület részéről szükséges tehetségnek, viszonylagos

másságnak az elfogadása,

- a teljesítmény elismerése;

- kell kreatív, tehetséges tanár, aki segít utat törni;

- kell egy stabil, harmonikus kapcsolatrendszer szülővel, családdal, iskolával, tanárral,

edzővel, egyesülettel, kell neki is a belső harmónia!

Figyelnünk kell néhány teljesítményrontó tényezőre is:

- Irreális énkép, a nem reális önértékelés (ön-alulértékelés, vagy önmaga túlértékelése).

- Valamilyen érzelmi labilitást előidéző tényező (családi probléma, személyes kapcsolat,

iskolai kudarc, pedagógussal való konfliktus, stb.).

- Szociális éretlenség (nincsenek stabil kapaszkodói, értetlenséget tanúsít dolgokkal,

szabályokkal, ugyanakkor értetlenség veszi körül, stb.).

- Agresszív magatartás.

Konkrét tevékenységek

1. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei

2. Szakkörök működtetése

3. Emelt szintű érettségire történő felkészítés (biológia, kémia, földrajz, matematika,

történelem, idegen nyelv, szakmai tantárgyak). Az emelt szintű érettségit a sportiskolai

osztályban - ennek arculatának megfelelően - főleg testnevelésből javasoljuk a tanulóknak.

4. Diákkörök, önképzőkörök

5. Versenyek, vetélkedők

▪ OKTV, OSZTV, ÁSZÉV

▪ országos szakmai versenyek (pl.: juhászverseny)

▪ Wass Albert vers- és prózamondó verseny

▪ vöröskeresztes vetélkedő

▪ intézményi és társintézményi aktuális évfordulók és egyéb események kapcsán

meghirdetett versenyek

▪ diákolimpiák

6. A felsőoktatási intézmények által szervezett tehetséggondozó és egyetemi felvételi

előkészítő programokba irányítjuk az érdeklődő és a kiemelkedően jó tanuló diákokat.

2.6.3. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

A gyermek- és ifjúságvédelem terén az oktatóra egyre nehezebb feladat hárul a társadalom

általános értékválsága miatt is. Igen sok probléma van a családokban, s ez megjelenik a tanulók

viselkedésén és teljesítményén keresztül az iskolában is.

31

Két alapvető feladatot kell ellátnia intézményünknek: egyrészt, megelőzni tanulóink testi, vagy

lelki károsodását, másrészt, a már bekövetkezett károsodásokat orvosolnia, megszüntetnie kell.

Tehát munkánknak két lényeges eleme van: a prevenció és a korrekció.

E feladatok ellátásához gyermek és ifjúságvédelmi felelős működik az intézményben. A

munkájához szükséges feltételeket az intézményvezető biztosítja.

Az intézmény a tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatja a gyermek- és

ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető

fel.

A gyermek és ifjúságvédelmi felelős segíti az intézmény oktatóinak gyermek- és ifjúságvédelmi

munkáját:

1. Heti egy alkalommal fogadóórát tart, melynek célja

- esetlegesen külső segítség felé irányítás (gyermekjóléti szolgálat, orvos, pszichológus)

- ismeretek nyújtása

- problémamegoldó készség javítása

- bűntudat eloszlatása

- önbizalom növelése

- önmagukra való odafigyelés feltételének megteremtése (ez segíti a tanulmányi

eredmény javulását, fokozza a biztonságérzetet és a társakhoz való alkalmazkodást)

- a félelem általános csökkentése

- az új 9. osztályosok helyzetfelmérése szociális és szocializációs szempontból

- egész éves folyamatos kapcsolattartás a problémás tanulókkal, osztályfőnökökkel,

kollégiumi nevelőkkel és a tanuló családtagjaival

- A 9. évfolyamosok helyzetének elemzése tanulmányi és beilleszkedési szempontból (az

osztályban tanító oktatók, pszichológus, orvos, gyermekjóléti szolgálat

igénybevételével)

2. A hátrányos és veszélyeztetett gyermekek felmérése, nyilvántartása, fejlődésük

figyelemmel kisérése az iskolában.

3. A veszélyeztetett gyermek esetében jelző hálózat működtetésének kiépítése (osztályfőnök,

ifjúságvédelmi felelős, oktató, gyermekjóléti szolgálat, iskolaorvos)

4. Minden tanév elején felkeresi az osztályokat és tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen

problémával, hol és milyen időpontban kereshető fel.

5. Az osztályfőnökkel történő egyeztetés alapján a rászorulókat szakrendelésre irányítja.

6. A tanulók és a szülők által jól látható helyen közétenni a gyermekvédelmi feladatot ellátó

fontosabb intézmények (gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drog ambulancia)

címét, illetve telefonszámát.

7. Családlátogatáson részt venni jelzés szerint, osztályfőnökkel, illetve gyermekjóléti

szolgálattal közösen.

8. Szemléltető anyagok gyűjtése osztályfőnöki órák anyagához, lelki egészségtan

témaköreihez.

9. Hátrányos helyzetű gyermekek ösztönzése, bevonás a szaktárgyi versenyekbe, iskolai

vetélkedőkbe.

10. Javaslatot tenni a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek iskolai eszközökkel való

támogatására (tanulószobai felvétel, ingyenes étkeztetés), az oktatói testület figyelmét

felhívni a veszélyeztetett gyermekek beilleszkedését akadályozó iskolai ártalmak hatásaira.

11. Védő- óvó intézkedéseket javasolni, illetve azok megvalósításában közreműködni.

32

12. Az osztályfőnökök bevonásával figyelemmel kísérni a beiskolázást, az iskolába járás alól

felmentett gyermekek életét, a felmentett tanulók osztályozó vizsgára való felkészítését, a

testi fogyatékos gyermekek továbbhaladását.

13. Segítséget nyújtani az osztályfőnököknek, a hatósági intézkedésekhez szükséges

környezettanulmány és pedagógiai jellemzés elkészítéséhez.

14. Rendszeresen figyelemmel kísérni a veszélyeztetett tanulók iskolai hiányzásait, a

felszólítások és feljelentések SZMSZ-ben rögzített módon történő elküldését.

15. Tanácskozási joggal részt venni a fegyelmi tárgyalásokon.

2.6.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok

Az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős feladata – a 9. évfolyam elején – felmérni, kik

azok a tanulók, akik tanulási és kulturális területen hátrányos helyzetűek. Erről folyamatosan

információkat gyűjtenek és a 9. évfolyam tanév eleji eset megbeszélésen az osztályban tanító

kollégákkal fejlesztési programot határoznak meg.

Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel

küzdő vagy sajátos nevelési igényű, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői bizottság

dönt. A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási

nehézséggel küzdő tanulót – jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint – a

szakértői bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján – a gyakorlati képzés

kivételével – az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a

minősítés alól. Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítik az értékelés és

minősítés alól, az iskola egyéni foglalkozást szervez részére.

Megkülönböztetett figyelemmel követjük nyomon a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési,

tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő sportoló tanítványainkat.

A fejlesztés területei

Tanulási képességfejlesztés

▪ korrepetálások,

▪ érettségi előkészítők,

▪ tanulószoba működtetése, (igényfelmérése szerint)

▪ a tanulás tanítása

Személyiségfejlesztés elősegítése

▪ Személyiség és képességfejlesztő tréning

▪ Az iskolán kívüli képességfejlesztés lehetőségeiről a szülők tájékoztatása

2.6.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

A oktató alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel

összefüggésben kötelessége különösen, hogy

a. nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni

képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét,

fogyatékosságát, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását,

illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkóztatását

tanulótársaihoz,

33

b. közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló

fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében,

c. a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt

figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében

intézkedést tart szükségesnek.

Az osztályfőnök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közös feladata felmérni a hátrányos

helyzetű tanulókat és megismerni problémáikat. A segítségnyújtás a következő tevékenységi

formákban jelenik meg:

1. Felzárkóztató és tehetséggondozó programok egyéni tanrend szerint.

2. Drog és bűnmegelőzési programok.

3. Pályaorientációs tevékenységünk során fokozottan figyeljük a tanulók érdeklődését,

pályaválasztási lehetőségeit, tanulmányi előmenetelét, lehetőséget biztosítunk a felsőfokú

intézmények által szervezett nyílt napok látogatására. Az aktuális egyetemi előkészítőkről

tájékoztatjuk a tanulókat.

4. Információt szolgáltatunk a szülőknek és tanulóknak a támogatási lehetőségekről.

5. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az intézményvezető

indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál

rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a

támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében.

6. A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekeknek felajánljuk a kollégiumi elhelyezést, a

menzai kedvezményes étkezést.

7. A problémás gyermekek esetén felvesszük a kapcsolatot a pedagógiai szakszolgálat

intézményeivel.

2.7. A tanulóknak a szakképző intézményi döntési folyamataiban való

részvételi joga gyakorlásának rendje

Az osztályközösség

Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak.

Az osztályközösség élén az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató

bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján

végzik.

Az osztályközösség saját tagjaiból 3 fős osztályvezetőséget választ, melyet az osztálytitkár

irányít. A 9. évfolyamon az osztályvezetőséget, az osztálytitkárt az osztályfőnök bízza meg,

akik az osztály érdekeit képviselik az intézményi diákönkormányzat vezetőségében.

Kollégiumi tanulócsoportok

A kollégium tanulóit életkor szerinti csoportokba soroljuk. A tanulócsoport élén a

csoportvezető nevelőtanár áll. A csoportvezetőt ezzel a feladattal a kollégium vezetője bízza

meg.

A tanulócsoport a Házirend, az éves kollégiumi munkaterv ismeretében, figyelembevételével

maga alakítja ki szabályait, választja meg tisztségviselőit, határozza meg a kötelező

foglalkozásokon túli programját.

34

A tanulókat a kollégium életével összefüggő információkról, az aktuális feladatokról elsősorban

a csoportvezető nevelőtanár tájékoztatja, illetve ő ad választ a diákok körében felmerülő

kérdésekre. Ezen túl a kollégium hirdetőtábláin elhelyezett értesítések segítik a tanulók

tájékoztatását.

Rendkívüli esetekben a tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban

egyénileg vagy választott képviselőik útján eljuttathatják az igazgatónak, a kollégium

vezetőjének, az oktatóknak, illetve az oktatói testületnek.

A diákkörök

Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működhetnek. A

diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport, stb.

A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola intézményvezetőjének az adott tanévet

megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, valamint a

szülői szervezet iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az

adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv

elfogadásakor a nevelőtestület dönt.

A diákkört oktató, szülő vagy az iskola intézményvezetője által felkért nagykorú személy

vezeti.

Diákönkormányzat

Az intézményi Diákönkormányzat (továbbiakban: DÖK) az intézmény diákjait képviseli a

jogszabályokban megfogalmazott jogosítványok gyakorlásában. Tagjai: osztályonként 2 fő

képviselő, diákkörönként 2 fő képviselő.

A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre.

A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és oktatói

szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz

meg ötéves időtartamra.

A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak – az oktatói testület véleményének

meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint

tisztségviselőik megválasztásában és jogosultak magukat képviselni osztályonként,

diákkörönként az intézményi diákönkormányzatban.

A tanuló joga, hogy választó és választható legyen a diákképviseletben. A diákönkormányzat

tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A tanuló joga továbbá, hogy a

diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve kérje az őt ért sérelem

orvoslását.

A diákönkormányzat – az oktatói testület véleményének kikérésével – dönt saját működéséről,

a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei

gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskola diákönkormányzati

35

tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer

(iskolarádió, faliújság) tanulói vezetőjének (munkatársainak) megbízásáról.

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát (DÖK SZMSZ) a választó

tanulóközösség fogadja el, és az oktatói testület hagyja jóvá. A DÖK SZMSZ jóváhagyása csak

akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az intézményi SZMSZ-el, illetve

Házirenddel.

A diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg, többek között a tanulók nagyobb

közösségét érintő kérdések meghozatalánál. (A Házirend szerint ez az egy évfolyamra járó

tanulók csoportját jelenti.)

A tanulók nagyobb közösségének fenti meghatározása azt jelenti, hogy milyen nagyságrendű

tanulói érintettség mellett kötelező – adott ügyben – kikérni a diákönkormányzat véleményét.

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény

működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A DÖK véleményét – tanuló

ellen indított – fegyelmi eljárás során be kell szerezni.

A tanulók félévi és év végi magatartásának és szorgalmának minősítéséhez az

osztályfőnököknek a DÖK osztályképviselők véleményét ki kell kérniük.

Az intézmény tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma a diákközgyűlés, amelyet évenként

legalább egy alkalommal össze kell hívni (évi rendes diákközgyűlés).

Az évi rendes diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi,

a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint.

A rendkívüli diákközgyűlés összehívását az intézményi diákönkormányzat vezetője vagy az

igazgató kezdeményezheti.

A diákközgyűlés küldöttközgyűlésként kerül megtartásra.

A diákközgyűlésen a tanulók az intézmény életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a

diákönkormányzat, illetve az intézmény vezetéséhez, alkalmazottaihoz, valamint az őket

közvetlenül érintő ügyekben a meghívott szakértőhöz.

A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra

kell hozni, az iskolai faliújságon ki kell függeszteni.

2.8. A tanuló, a kiskorú tanuló törvényes képviselője, az oktató és a

szakképző intézmény partnerei kapcsolattartásának formái

A tanuló kötelessége, hogy az „életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi

elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett – a

házirendben meghatározottak szerint – közreműködjön saját környezetének és az általa

alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások,

rendezvények előkészítésében, lezárásában….”.

Ezen elvekhez kapcsolódó gyakorlati teendőkről az alábbiak szerint tart tájékoztatót az

intézmény képviselője a szülőknek és a tanulóknak, továbbá ismerteti az intézmény elvárásait.

Az iskolában minden évben nyílt napot (napokat) tartunk elsősorban leendő tanulóink és szüleik

részére.

36

A nyílt nap során bemutatjuk iskolánk életét

• prezentációval,

• referenciafilmmel,

• szóbeli tájékoztatóval.

A résztvevőknek lehetőségük van óralátogatásokra, a gyakorló kert, taniroda, gépműhely,

géppark és a kollégium megtekintésére.

A tanévet megelőzően júniusban végezzük a 9. osztályos tanulók beíratását. A tanulóink és

szüleik részére lehetőséget biztosítunk, hogy megismerjék leendő osztályfőnöküket, az iskola

vezetőit.

Az intézményben a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése

érdekében szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A szülői közösség dönt saját

szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről (szülői választmány).

Minden osztályban – szülők által választott – osztály szülői szervezet (szülői közösség)

működik 2-3 fővel, akik közvetlenül is segítik az osztályfőnökök munkáját, az iskolában folyó

nevelőmunkát. Segítségük megnyilvánulhat osztálykirándulások szervezésében, iskolai

rendezvények lebonyolításában. Véleményt alkothatnak az intézmény alapdokumentumaival,

az éves munkatervvel az alkalmazott tankönyvekkel kapcsolatban.

Az osztályok szülői közösségeinek tevékenységét az osztályfőnökök segítik. A szülői

közösségek véleményeiket, állásfoglalásaikat, javaslataikat a választott SZK-elnök vagy az

osztályfőnök közvetítésével juttatják el az iskola vezetőségéhez.

Az iskolai szülői szervezet (közösség) figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok

érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja az oktatói

testületet és a fenntartót. A gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben

tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek

tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet az oktatói testület értekezletein.

Osztály szülői közösséget egyetértési jog illeti meg

• szalagtűző

• ballagás

• érettségi és szakmai vizsga

• szakmai és osztálykirándulás

• tanulói felszerelések megvásárlása

• iskolai egyenruha

szülői hozzájárulást igénylő kérdéseiben, illetve bármely anyagi természetű ügyben.

A felsorolt területek szervezési ügyeiben a szülői közösségeket javaslattevő és véleményezési

jog illeti meg.

Az osztályok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnök tartja. A szülők a

tanév rendjéről, feladatairól, a tanév eleji szülői értekezleten és az intézmény honlapján kapnak

tájékoztatást. Az új osztályközösségek szeptemberi szülői értekezletén az osztályfőnök

bemutatja az osztályban tanító pedagógust. Ismerteti a Házirendet. Teljes átfogó tájékoztatást

tart az ötéves v. négyéves (és az azt követő) képzésről, az érettségi tantárgyakról. Megbeszélik,

hogy az iskola milyen módon és formában nyújthat segítséget a szülőknek gyermeke helyes

neveléséhez (családlátogatás, ifjúságvédelmi felelősök segítsége, azok fogadóórákon való

megjelenés lehetősége).

37

Az iskola valamennyi oktatója tanévenként minimum három alkalommal tart együttesen szülői

fogadóórát (szülői értekezletek előtt). Itt lehetőség van arra, hogy a szülő és a gyermekét tanító

oktató – a gyermek nevelését érintő – minden kérdést megbeszéljen. A fogadóóra kiterjed a

kollégiumra is.

Amennyiben a gondviselő fogadóórán kívüli időpontban is találkozni szeretne gyermeke

oktatójával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett oktatóval.

Sportiskolai osztályunk esetében az iskolai munkáról, a tanulmányi és nevelési tevékenységről

folyamatosan és rendszeresen kapnak tájékoztatást az edzők, illetve az egyesületek utánpótlás

vezetői.

A tanulók, oktatók (technikum, gimnázium, kollégium) együttműködését továbbfejlesztésének

lehetőségeit biztosítják:

a) Az iskolai ünnepségek, megemlékezések, rendezvények,

- Március 15.,

- Október 23.,

- Elsősavató,

- Balásházy-hét,

- Karácsony,

- Szalagtűző,

- Ballagás,

- Tanévzáró,

- A tanév rendjében szereplő megemlékezések.

A műsorok szervezését, betanítását az oktatók végzik, de lehetőség van a közös szereplésre is.

b) Az éves rendes diákközgyűlés,

ahol az oktatók mind meghívottak, megjelenhetnek.

c) A diákönkormányzat munkájának segítése,

melyet az igazgató által megbízott oktató végez. Az osztály diákkörök létrehozásához az

osztályfőnökök nyújtanak segítséget.

d) Az iskola külföldi kapcsolatai,

Iskolánk kapcsolatot tart fenn a TEMPUS Közalapítvány pályázatai kapcsán a projektben

együttműködő országok iskoláival (jelenleg: Olaszország, Törökország, …)

Rendszeres szakmai cseregyakorlatok keretében iskolánk diákjai és dolgozói utaznak a fenti

országokba, majd a testvériskola diákjai és dolgozói látogatnak el Debrecenbe.

Ezen cseregyakorlatoknak óriási jelentősége van az iskola nevelő-oktató munkájában. Nem

csak motivációs hatása jelentős, hanem a konkrétan beépíthető szakmai kapcsolat segíti a

korszerű gondolkodás kialakítását.

A külföldön szerzett kulturális élmények, más népek szokásainak megismerése hozzájárul az

európaiságban való gondolkodás kialakulásához.

e) A tanulmányi és sportversenyekre való felkészülés,

A tanulókat a versenyekre tanáraik, tanórán kívül készítik fel, elősegítve a jobb szereplést.

Gimnáziumi sportiskolai osztályainkba járó diákjainkat a labdarúgókkal foglalkozó

szakemberek készítik fel a különböző versenyekre, megmérettetésekre.

38

f) Tanulmányi kirándulások,

ennek keretén belül a legjobb tanulmányi eredményt elért osztály útiköltség vagy kulturális

költségtérítést kaphat, a mindenkori költségvetés függvényében.

A szülők személyi jövedelemadójuk 1%-ának felajánlásával segíthetik az iskolában működő

Pallag Alapítványt. Az alapítvány egyébirányú támogatást is szívesen fogad.

A kollégiumi és iskolai oktatók rendszeresen tartják a kapcsolatot. Félévente – illetve szükség

esetén – áttekintik az érintett tanulók tanulmányi előmenetelét, szorgalmát, magatartását.

Meghatározzák a tanulók személyiségfejlesztésével kapcsolatos további tennivalókat.

A Diákönkormányzat

A társadalomban is egyre erőteljesebben fogalmazódnak meg a diákok önkormányzásához és

érdekképviseletéhez való jogai. A kollégium mikro társadalomként is értelmezhető, melynek

demokratikus működése elképzelhetetlen a diákönkormányzat nélkül. A cél az, hogy

növekedjék a tanulói öntevékenység, önállóság, ez az oktatói testületnek is érdeke, mert a

felszabaduló időt hatékonyabb szakmai munkára tudja felhasználni.

Kollégiumi közösségi életünk szervezésének alappillére a kollégiumi diáktanács. Kollégiumi

közéletünk fontos eseményei a közgyűlések, ahol a kollégiumi élettel kapcsolatos minden

kérdés napirendre kerülhet. A Diáktanács tevékenységét a felnőtté válás folyamatának fontos

részeként kezeljük, a tanulók önmaguk és társaik iránt érzett felelősségét erősíti, a közösséget

érintő döntések aktív részesévé teszi a kollégistát.

Feladatait a munkaterv alapján végzi.

Tanulói, Szülői Szervezetek, Mozgalmak

Diákmozgalom - diákönkormányzati rendszerben

A Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Technikuma, Gimnáziuma és Kollégiuma

diákönkormányzata alulról építkező közösségi szervezet, amelynek tevékenysége a tanulókat

érintő valamennyi kérdésre kiterjed a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata

értelmében.

Feladatának tartja:

A) az iskolai közösségi élet szervezését, a nevelőtestület véleményének meghallgatásával,

annak mind színvonalasabb segítését.

Az iskolai közösségi élet színesítésére irányuló hagyományos (évente ismétlődő)

rendezvényeink:

- elsős avató,

- tavaszköszöntő,

- diák önkormányzati nap.

B) a diákok érdekeinek képviseletét.

Célja: A demokrácia játékszabályainak megtanulása, mikrokörnyezetben való begyakorlása.

Szervezeti felépítése a következő:

1. Diákmozgalmat patronáló tanár (DMP)

39

2. Osztály diákbizottságok (ODB) 2-3 fő, akik az osztályfőnökökkel együttműködve a

kétirányú információáramlás legfőbb bázisai

3. DÖK (Diákönkormányzat)

4. A DÖK vezetősége

A diákönkormányzat működésére vonatkozó jogokat jogszabály rögzíti.

A diákönkormányzat jogkörei:

1. Miről dönt a diákönkormányzat?

- saját működéséről,

- a diákönkormányzat saját anyagi eszközeinek felhasználásáról,

- hatásköri gyakorlásáról,

- egy tanítás nélküli munkanap programjáról,

- tájékoztatási rendszereinek létrehozásáról és működtetéséről (DÖK ülések),

- a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról az oktatói testület

jóváhagyásával.

További jogkörök:

2. véleményezési és javaslattételi jog

3. épülethasználati jog

4. szövetséghez csatlakozás joga

5. döntések előkészítésében való részvétel joga

Egyéb rendezvényeink:

- Évi rendes Diákközgyűlés

Kapcsolataink más (helyi, városi illetve országos) diákszervezetekkel

▪ Kollégiumi Diáktanács (DT)

▪ Városi Diákönkormányzat

A vezetők és a Szülői Szervezet közötti kapcsolattartás formája, rendje.

Az intézményben a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében a

három intézményegységnek közös szülői szervezete működik.

Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják.

Az osztályok szülői szervezetei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják:

• vezető

• tag (2 fő)

Az intézményi Szülői Szervezet az osztályok egy-egy küldöttéből áll. A küldöttek maguk közül

választanak egy vezetőt, nyílt többségi szavazással. A Szülői Szervezet munkáját az

igazgatóhelyettes segíti.

Az intézményi Szülői Szervezet saját működési szabályzattal rendelkezik, mely a Szervezeti és

Működési Szabályzat függelékét képezi.

Intézményünkben nem működik iskolaszék.

A vezetők és a Szülői Szervezet közötti kapcsolattartás formája.

40

A Szülői Szervezet ülésein az vezetőket az igazgató vagy az igazgatóhelyettes képviseli. A

vezetők és a Szülői szervezet közötti kapcsolattartás koordinálása az igazgatóhelyettes feladata.

A szülői szervezet rendes üléseit évente két alkalommal, a szülői értekezletek időpontjában

tartja. Rendkívüli szülői szervezeti ülés hívható össze minden, a jogszabályok által

meghatározott esetekben.

A szülőket az intézmény egészének életéről, az éves munkatervről, az aktuális feladatokról

➢ az intézményvezető:

o a szülői szervezet vezetőségi ülésén;

o az alkalmanként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül,

➢ az osztályfőnökök:

o az osztályszülői értekezleten;

o ellenőrző könyv útján

tájékoztatják.

A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek

szolgálnak:

• családlátogatások,

• szülői értekezletek,

• fogadó óra,

• írásbeli szülői értesítések,

• írásbeli tájékoztatók ellenőrző könyvben,

• Kréta-rendszer.

A szülői értekezletek és a fogadóórák időpontját az intézményi munkaterv tartalmazza.

A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az intézmény belső szabályzataiban

biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban közvetlenül vagy

választott képviselőik, tisztségviselők útján az intézményvezetéshez, az adott ügyben érintett

gyermek osztályfőnökéhez, az intézmény oktatóihoz, a diákönkormányzathoz fordulhatnak.

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy

választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézményvezetéssel, az oktatói

testülettel.

A Szülői Szervezet véleményezési joga

Az iskolai és a kollégiumi munkaterv határozza meg az iskolai, kollégiumi tanév helyi rendjét.

Ennek elkészítéséhez az intézményvezető kikéri a Szülői Szervezet véleményét is.

Az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően

közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak,

középiskolában tájékoztatást ad továbbá az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjéről is. A

tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik oktató fogja oktatni.

A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni a Szülői Szervezet véleményét is.

Az első tanítási órát reggel nyolc óra előtt – az iskolai Szülői Szervezet véleményének

kikérésével - meg lehet kezdeni.

41

A Szülői Szervezetnek véleményezési joga van a Szakmai Program, a Házirend és az SZMSZ

elkészítésében.

A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi

segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő

tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatni kell őket továbbá az iskolától

kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy

az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez.

A fenti kérdések SZMSZ-ben történő szabályozásánál a Szülői Szervezetet, véleményezési jog

illeti meg.

A nevelési-oktatási intézmény fenntartója, vezetője nem köthet megállapodást, ha az iskola-

egészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint az árukínálat nem felel meg az ajánlásoknak,

kivéve, ha a Szülői Szervezet a megállapodás megkötését támogatja.

Az intézményben üzemelő élelmiszer-árusító üzlet nyitvatartási rendjének és az áruautomata

működtetési időszakának a megállapodásban történő meghatározásához a nevelési-oktatási

intézmény vezetője beszerzi a Szülői Szervezet egyetértését.

A nevelési-oktatási intézménynek lehetővé kell tenni a Szülői Szervezet képviselője részvételét

a tanuló- és gyermekbaleset kivizsgálásában.

Az intézmény alapdokumentumainak nyilvánossága

A szülők és más érdeklődők az intézmény szakmai programjáról, szervezeti és működési

szabályzatáról, illetve házirendjéről az intézmény igazgatójától, valamint

igazgatóhelyetteseitől, a kollégium vezetőjétől kérhetnek tájékoztatást.

Az intézmény szakmai programja nyilvános. A szakmai program egy-egy példánya a

megtalálható:

• az intézmény fenntartójánál;

• az intézmény könyvtárában;

• az intézmény vezetőjénél;

• az intézmény honlapján;

• az intézmény irattárában.

A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az

iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie.

A házirend egy-egy példánya megtekinthető

• az iskola és a kollégium könyvtárában;

• az igazgatónál és kollégiumvezetőjénél;

• az igazgató-helyetteseknél;

• az osztályfőnököknél és csoportvezető oktatóknál;

• a Diákönkormányzatot segítő oktatónál;

• a Szülői Szervezet vezetőjénél;

• az intézmény honlapján;

• az intézmény irattárában.

42

Az intézményi házirend elérhetőségéről az intézménybe történő beiratkozáskor a szülőket és a

tanulókat tájékoztatni kell.

2.9. A tanulmányok alatti vizsga szabályai, valamint a szóbeli felvételi vizsga

követelményei

A tanulmányok alatti vizsgák lehetnek:

– osztályozóvizsga,

– különbözeti vizsga,

– javítóvizsga,

– pótló vizsga,

– alkalmassági vizsga.

A vizsga a vizsgázó számára díjtalan.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

– aki osztályozóvizsgára jelentkezik,

– akit az oktatói testület határozatával osztályozóvizsgára utasít,

– aki különbözeti vizsgára jelentkezik,

– akit az oktatói testület határozatával javítóvizsgára utasít,

– akit felmentették a foglalkozáson való részvétele alól.

Kiterjed továbbá az intézmény oktatói testületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott

tagjaira.

Osztályozóvizsga

A felsőbb évfolyamba lépéshez szükséges osztályzatai megállapításához, vagy egy adott

tantárgyból félévi vagy év végi osztályzat megszerzéséhez a tanulónak osztályozóvizsgát kell

tennie, ha

– előrehozott érettségire kíván jelentkezni, de még nem teljesítette az adott tantárgy

tanulmányi vizsgakövetelményeit, nem szerezte meg a helyi tantervben előírt osztályzatot,

– a jogszabályban megengedett időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján

osztályozóvizsgát tehet; (összesen 250 órát meghaladó hiányzás; az adott tantárgyból, a

hiányzás meghaladja az éves óraszám 30%-át),

– külföldi tartózkodás, magántanulói státusz illetve egyéb ok miatt az igazgató engedélyezte

számára az osztályozóvizsga letételét;

– felmentették a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól, de osztályozóvizsga letételére

kötelezték,

– tanulmányi idejének megrövidítését engedélyezték (egy vagy több tantárgyból, illetve

valamennyi tantárgyból az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítheti több évfolyam

követelményeit),

– más iskolából kerül átvételre, és az előzőekben nem tanult tantárgyakból (pl. szakmai

tantárgyak) különbözeti vizsga letételére kötelezték,

– a tanórákon nem tanult tantárgyból, de az iskola szakmai programjában szereplő

tantárgyból osztályozóvizsga letételére jelentkezett.

Az osztályozóvizsgával kapcsolatban a következők szerint kell eljárni:

– Osztályozó vizsgára tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni, a vizsgát

megelőzően 3 hónapon belül azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során

43

bármikor szervezhet. A vizsga pontos időpontjáról a vizsgázó, illetőleg a szülő minimum

a vizsga előtt két héttel írásban értesítést kap.

– Egy vizsgaidőszakban általában legfeljebb két évfolyam tananyagából tehető

osztályozóvizsga.

– Az osztályozóvizsga letételét az igazgató engedélyezi. Az osztályozóvizsgára való

jelentkezés kérelmét az iskola által készített formanyomtatványon kell benyújtani.

– Az igazgató, a vizsgázó külön kérelmére engedélyezheti, hogy a vizsgázó az előre

meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát.

– Az igazgató, magántanuló és azok esetében, akit felmentették a foglalkozáson való

részvétele alól, a vizsgázó külön kérelmére, engedélyezheti a szóbeli és gyakorlati vizsgák

portfólió készítéssel, projektfeladattal történő teljesítését. Ebben az esetben az igazgató

felkérése alapján szakmai bizottság határozza meg a feladatokat a vizsgázó részére és az

igazgató értékeli a vizsgázó munkáját.

– Abból a tantárgyból, mely az iskola szakmai programjában nem szerepel, igazgatói

engedéllyel más iskolában, vendégtanulói jogviszonyban lehet osztályozóvizsgát tenni. Ez

esetben az osztályozóvizsgákra a fogadó intézmény vizsgaszabályzatának rendelkezései

vonatkoznak.

– Vendégtanulói jogviszonyban az iskolánkban vizsgázó tanuló vizsgáira e vizsgaszabályzat

vonatkozik.

– Az osztályozóvizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól.

A különbözeti vizsga

Csoportváltoztatás, osztályváltás, iskolaváltoztatás, külföldi tanulmányok magyarországi

folytatása feltételeként előírhatja az intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a

tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet

iskolánkban a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanítunk, s amely

tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra

lépésnek.

A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg, alapesetben ez az

osztályozóvizsgák számára kijelölt időpont.

A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az

igazgatónak határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. A vizsga letétele feltétele lehet az

adott évfolyamon, adott csoportban/osztályban a következő évfolyamba lépésnek.

A javítóvizsga

Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha

– a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott,

– az osztályozóvizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol

marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között szervezhető. A vizsganapokat az aktuális

tanév munkaterve határozza meg. Különleges esetben, ettől eltérő időpontot az igazgató, a

tanuló kérésére kijelölhet.

A tanulót a vizsga eredményéről tájékoztatni kell legkésőbb az adott vizsgaidőszak utolsó

szóbeli vizsgáját követő napon.

A javítóvizsgával kapcsolatosan az alábbiak szerint kell eljárni:

– A javítóvizsgára utasított tanuló az igazgató által megállapított napon javítóvizsgát tehet.

– A javítóvizsga követelményeiről, témaköreiről a tanuló a vizsgára utalást követő két héten

belül, de legkésőbb a bizonyítványosztás napján írásbeli tájékoztatást kap. A tájékoztatás

formája lehet honlap és/vagy papír alapú.

44

– A vizsga pontos időpontjáról a vizsgázó, illetőleg a szülő minimum a vizsga előtt két héttel

értesítést kap (honlap vagy/és faliújság vagy/és osztályfőnök értesítése).

– A javítóvizsga indokolatlan elmulasztása osztályismétlést jelent.

– A tanuló – előzetes jelentkezés nélkül – bizonyítványával jelenik meg a vizsgabizottság

előtt, a vizsga előtt legalább 15 perccel.

– A rendkívüli okból, igazgatói engedéllyel elhalasztott javítóvizsgára készülő tanulónak

részt kell vennie a következő felsőbb osztály tanulmányi munkájában, mulasztásait

szabályosan igazolnia kell, munkáját a többi tanulóhoz hasonlóan kell elbírálni. A

javítóvizsga sikeres letétele után a tanuló az osztálynak végleges tagja lesz, sikertelen

vizsga esetén az előző osztályt kell megismételnie.

– Ha a vizsgáról neki felróható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról

engedély nélkül eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné vizsgája eredménytelen, így az

osztályismétlést von maga után. Szabálytalanság esetén az érettségi vizsgaszabályzatban

foglaltakhoz hasonlóan kell eljárni.

Pótló vizsga

Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad,

vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A

vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény,

körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy

gondatlan magatartására.

Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény

számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek

feltételei megteremthetők.

A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.

A pótló vizsgára jelentkezéskor a tanuló írásban nyilatkozik arról, hogy az eddig teljesített

vizsgarész beszámítását kéri-e.

A pótló vizsga időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki.

Független vizsgabizottság előtt zajló vizsga

A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi.

A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülője - a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző

harmincadik napig jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független

vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy

milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül

továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében

szervezi meg a vizsgát.

A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülője - a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül

kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független

vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a

kormányhivatalnak.

A kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus,

akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó

tanulói jogviszonyban áll.

Akkor is, ha a tanuló független vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról, magasabb évfolyamra

jutásáról – a vizsgabizottság által adott osztályzat figyelembevételével – az intézmény dönt.

45

Az egyes vizsgatárgyak részei, követelményei és értékelési rendje

Tantárgy Szóbeli Írásbeli Gyakorlati

Magyar nyelv és irodalom x

Idegen nyelv x

Matematika x

Emberismeret és etika x

Biológia-egészségtan x

Kémia x

Fizika x

Történelem, társadalmi és állampolgári

ismeretek

x

Földrajz x

Művészetek (ének-zene) x

Informatika x

Testnevelés és sport x

Vizuális kultúra x

Dráma és tánc (Mozgóképkultúra és média

ismeret)

x

Életvitel és gyakorlat x

Tanulásmódszertan x

Sportelméleti tantárgyak x

Szakmai elmélet x

Szakmai gyakorlat x

Az osztályozóvizsga követelményeit az intézmény oktatói testülete szakmai programjában

határozza meg.

A vizsgatárgyak követelményrendszere minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az

adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény szakmai programjában található

követelményrendszerével.

Az írásbeli vizsgák általános szabályai

Egy vizsganapon három írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 15 perc pihenőidőt kell

biztosítani. A lebonyolítás szabályai a következők:

– Az írásbeli vizsga időtartama tantárgyanként és évfolyamonként max. 60 perc. (Általában 45

perc, de legfeljebb 60 perc áll a tanuló rendelkezésére.)

– A tanteremben minden padban csak egy diák ülhet.

– A tanuló csak az iskola bélyegzőjével ellátott papíron, feladatlapon dolgozhat. A feladatlapon

fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a vizsga dátumát, a tanuló nevét, osztályát, az

évfolyamot, melynek tananyagából vizsgázik a tanuló.

– a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza

magával

– Ha a vizsgáztató oktató az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó

feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét,

aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató oktató a

szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az iskola igazgatójának, aki az

írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság

elkövetésével kapcsolatos bejelentést.

46

Az írásbeli vizsga javítása

– Az igazgató által megbízott javítótanár az írásbeli dolgozatot piros tollal kijavítja, a tanuló

hibáit jelöli.

– Ha az oktató arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközöket

használt, - rávezeti a feladatlapja és értesíti az igazgatót.

Az írásbeli jellegű gyakorlati vizsgán (pl. informatika) az írásbeli szabályai szerint kell eljárni.

A szóbeli vizsgák általános szabályai

A szóbeli vizsgát az iskola oktatóiból alakított vizsgabizottság előtt kell megtartani. A

vizsgabizottság legalább háromtagú, s - amennyiben lehetőség van - a vizsgabizottságba

legalább két olyan oktatót kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A

vizsgabizottság kérdező oktatója lehetőleg az az oktató legyen, aki a tanulót előzőleg tanította.

Az elnöki teendőket az igazgató vagy megbízottja látja el.

A legfontosabb szabályok a következők:

– Egy napon legfeljebb három szóbeli vizsga tehető le.

– A vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie

– Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a kérdező oktató

gondoskodik (kivétel számológép, függvénytáblázat, történelmi és földrajzi atlasz, azt a

vizsgázónak kell hoznia).

– A szóbeli vizsgán minden vizsgázó tételt húz egy adott évfolyam tananyagából, majd a

tantárgyakhoz kapcsolódó segédeszközökkel készül az önálló feleletre. A tanulónak az

általa kihúzott tétel kidolgozására min. 30 percet kell biztosítani. A tételben szereplő

kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg.

– A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik.

– A feleletek maximális időtartama 15 perc. A felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt

készített jegyzeteit használhatja.

– A feleletek alatt legalább három vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie.

– Az a tanuló, aki a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének

értékelése nem éri el az elégséges szintet, egy alkalommal póttételt húzhat. Ez esetben a

szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért

pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek

alapján kell kiszámítani.

– A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja

folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság

tagjaitól segítséget kaphat. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak

kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte,

vagy a tétel kifejtése során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a

vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése

során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre

álló idő eltelt.

– Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból, vagy ugyanazon tantárgy

következő évfolyamának anyagából történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc

pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja.

– Ha a tanuló csak szóbeli vizsgát tesz, teljesítményéről a kérdező tanár rövid írásos

értékelését a bizottság a vizsga jegyzőkönyvéhez mellékeli, vagy abban rögzíti.

– Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja,

a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti

ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a

vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a

47

vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. A szabálytalanság elbírálásában a jogszabályban

rögzítettek szerint kell eljárni.

– Több évfolyam követelményeit egy vizsgán teljesítő tanuló esetében szóbeli vizsgát

évfolyamonként általában más-más napon kell lebonyolítani, hiszen a felsőbb évfolyam

vizsgájának szóbeli részére csak akkor bocsátható a vizsgázó, ha az alacsonyabb évfolyam

vizsgáján megfelelt. A vizsgázó kérésére az igazgató engedélyezheti, hogy ilyen esetben

vizsga egy napon legyen.

A szóbeli jellegű gyakorlati vizsgán (pl. testnevelés) a szóbeli szabályai szerint kell eljárni.

A szóbeli vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az igazgató az írásbeli vizsga erre

vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza.

A gyakorlati vizsgák általános szabályai

A gyakorlati vizsgarész szabályait akkor kell alkalmazni, ha a tantárgy oktatási programban

meghatározott követelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak meg.

- A gyakorlati vizsgafeladatokat – legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal – az iskola

igazgatója hagyja jóvá.

- A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött

a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről.

- A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati

vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati

vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi,

egészségvédelmi előírásokról.

- A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához a vizsgázónak az adott tantárgynál helyben

meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje

nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok

szerinti megosztására vonatkozóan a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket.

Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak

fel nem róható okból kieső idő.

- A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy érdemjeggyel kell

értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a

tanszak megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt

osztályzatot. Az értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá.

- A vizsgázó gyakorlati vizsgarészre kapott érdemjegyét a vizsgamunkára, a vizsga helyszínén

készített önálló gyakorlati alkotásra vagy a vizsga helyszínén bemutatott gyakorlatra kapott

osztályzatok alapján kell meghatározni.

A gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az igazgató az írásbeli vizsga erre

vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza.

A vizsga értékelése

A vizsgán nyújtott tanulói teljesítmény értékelése a szakmai programban elfogadott értékelési

rendszer szerint történik.

A vizsga nem ismételhető meg.

A vizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni.

A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a megfelelő záradékkal be kell vezetni.

Az eredményhirdetés a vizsgabizottság által kihirdetett időben és módon történik.

48

Egyéb rendelkezések

A tanulmányok alatti vizsgán sajátos nevelési igényű tanulónál a vizsga során lehetővé kell

tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő

vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott.

Az alkalmassági vizsgák szabályai

Intézményünkbe történő jelentkezéskor a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazat területére

jelentkező tanulók esetében az alkalmassági vizsgálatot az iskolaorvos látja el.

A gimnáziumi sportiskolai osztályba jelentkező tanulók esetében a felvételhez sportedzői

javaslat és sportorvosi vizsgálat szükséges, és a jelentkező tanulóknak meg kell felelniük a

sportegészségügyi és fizikai képesség felmérési vizsgálat követelményeinek.

A szóbeli felvételi vizsga szabályai

…..

2.10. A felvétel és az átvétel helyi szabályai

A tanulók iskolánkba való felvétele és átvétele során a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben

megfogalmazottak szerint járunk el.

Az általános iskolai tanuló a középfokú iskolába az általános vagy a rendkívüli felvételi eljárás

keretében vehető fel.

A felvételi kérelmeket a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időszakban

kell benyújtani és elbírálni.

A felvételi eljárás attól függően kerül meghatározásra, hogy a tanuló az intézmény milyen

ágazati, vagy gimnáziumi képzésére adja be jelentkezését. A felvételi eljárás költségei a

szülőre, tanulóra nem háríthatók át.

A technikumi képzés (5 év) különböző ágazataiban (mezőgazdaság és erdészet,

élelmiszeripar, gazdálkodás és menedzsment, közlekedés és szállítmányozás, egészségügy

ágazat) az általános iskolai tanulmányi eredmények alapján döntünk a felvételről. A tanulók

felső tagozatos valamennyi osztályzatát bekérjük és ezekből a hetedik év végi és nyolcadik félévi

osztályzatait vesszük figyelembe:

▪ Magyar nyelv és irodalom

▪ Idegen nyelv

▪ Történelem

▪ Matematika

▪ Biológia

▪ Földrajz

▪ Fizika tantárgyakból.

Az egyes ágazatokhoz kapcsolódó szakmák esetében a biológia, földrajz és fizika tantárgyak

közül a szakmai képzéshez leginkább szükséges természettudományi tantárgy eredményét

vesszük figyelembe.

Felmentés miatt hiányzó érdemjegyet a hozott jegyek átlagából számolunk.

Pontegyenlőség esetén a felsorolt tantárgyak felső tagozatos osztályzataiból képzett pontszám

dönt.

49

A gimnáziumi képzés (4 év) sportiskolai gimnáziumi osztály esetén iskolánk az általános

iskolai tanulmányi eredmények alapján dönt. A tanulók felső tagozatos valamennyi osztályzatát

bekérjük és ezekből a hetedik év végi és nyolcadik félévi osztályzatait vesszük figyelembe:

▪ Magyar nyelv és irodalom

▪ Idegen nyelv

▪ Történelem

▪ Matematika

▪ Testnevelés tantárgyakból.

Felmentés miatt hiányzó érdemjegyet a testnevelés kivételével a hozott jegyek átlagából

számolunk.

Pontegyenlőség esetén a felsorolt tantárgyak felső tagozatos osztályzataiból képzett pontszám

dönt.

A jelentkezés mellé edzői javaslatot/véleményt kérünk csatolni.

A sportiskolai osztályba jelentkező tanulók fizikai képességfelmérési vizsgálaton vesznek részt,

a Debreceni Labdarúgó Akadémián (DLA). A felméréshez érvényes sportorvosi igazolás

szükséges.

Sportiskolai osztályba az a tanuló vehető fel, aki megfelel a sportegészségügyi és fizikai

képességfelmérési vizsgálat követelményeinek és sportági szakajánlással rendelkezik.

Ennek eredménye a felvétel feltételeként figyelembe vehető, de a felvehető tanulók

rangsorolásában nem játszhat szerepet.

A gimnáziumi képzés (4 év) általános tantervű osztályába (természettudományi

orientáció, sportorientáció) hasonló eljárás alapján lehet bekerülni.

Gimnáziumi osztályba (természettudományi orientáció) jelentkezőktől bekérjük az általános

iskola felső tagozatának minden osztályzatát, és ebből a 7. év végi és 8. félévi eredményét

vesszük figyelembe magyar nyelv és irodalom, biológia, matematika, kémia, történelem és

idegen nyelv tantárgyakból, kétszeres súlyozással figyelembe véve a biológia tantárgyat).

Maximális pontszám: 70 pont. Az így képzett pontszám alapján rangsoroljuk a tanulókat.

Gimnáziumi osztályba (sportorientáció) jelentkezőktől bekérjük az általános iskola felső

tagozatának minden osztályzatát, és ebből a 7. év végi és 8. félévi eredményét vesszük

figyelembe magyar nyelv és irodalom, biológia, matematika, történelem, idegen nyelv,

testnevelés tantárgyakból, kétszeres súlyozással figyelembe véve a történelem tantárgyat).

Maximális pontszám: 70 pont. Az így képzett pontszám alapján rangsoroljuk a tanulókat.

Sport orientáció esetén a felmentés miatt hiányzó érdemjegyet a testnevelés kivételével a hozott

jegyek átlagából számolunk.

Pontegyenlőség esetén a felsorolt tantárgyak felső tagozatos osztályzataiból képzett pontszám

dönt.

2.11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos terv

Iskolánkban biológia tantárgyból a technikumi mezőgazdaság és erdészet, élelmiszeripar,

gazdálkodás és menedzsment ágazat osztályokban és a gimnáziumi osztályokban 10.

évfolyamon, tanulnak a tanulók elsősegély-nyújtási ismereteket.

50

Az Embertan keretében Az ember szervezete és egészsége című fejezetben, illetve az Általános

egészségtan című fejezetben az elsősegély-nyújtás témakörében részletesen tanulják a tanulók

a következő ismereteket:

- újraélesztés,

- vérzéscsillapítás,

- sebek ellátása,

- törések, ficamok,

- égési sérülés,

- áramütés,

- mérgezések,

- eszméletvesztés,

- napszúrás,

- vízbefulladás

Biológia tantárgy érettségi követelményei között szerepelnek a következő témák:

- Elsősegély-nyújtás,

- A vér és egészségtan témakörben a vérzés-csillapítás,

- Bőr és egészsége témakörben a napszúrás, égési sérülés.

Az osztályfőnöki óra keretében 10. évfolyamon a védőnő elsősegély-nyújtási ismeretek

témában ismertető és gyakorlati bemutató órát tart a tanulóknak. A tanulók részt vesznek, illetve

részt vehetnek a Magyar Vöröskereszt által szervezett területi elsősegélynyújtó

csapatversenyen.

Iskolánk minden évben megrendezi a Balásházy-hetet, melynek keretében a

Diákönkormányzati Napon, - mely egyben egészségnap is,- versenyre kerül sor, melyen szintén

számot adnak tudásukról tanulóink az elsősegély-nyújtás területéről. Ezzel egy tanórán kívüli

visszajelzést kapunk tanulóink elméleti és gyakorlati ismereteiről.

51

3. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM

3.1. Egészségfejlesztési program

A harmadik évezredben egy szabad, magabiztos és produktív társadalom kialakítása lenne

számunkra kívánatos. Ez a társadalom az emberi méltóságot, testi, lelki és szociális jólétet

valamint az alkotóképességet kiemelt fontosságúnak tartja. Mindannyian tudjuk és tapasztaljuk,

hogy az utóbbi évtizedekben milyen kedvezőtlenül alakult a népesség egészség állapota. A

helyzet kialakulásáért az egészségtelen életmód, a hiányos egészségkultúra, a környezeti

tényezők és a hiányos prevenciós tevékenység felelős. Az egészségtelen életmód egyes elemeit

illetően (dohányzás, alkoholfogyasztás, táplálkozási szokások, mozgáshiány) Magyarország a

nemzetközi statisztikák élén foglal helyet. A halálozások felét az önpusztító életmód

következményeként kialakult megbetegedések okozzák. Az egyének egészségi állapota

szorosan összefügg társadalmi-gazdasági státuszukkal, jövedelmi helyzetükkel.

A kedvezőtlen halálozási arányokért az alábbi kockázati tényezők felelősek: a mozgásszegény

életmód, az egészségtelen táplálkozás, a dohányzás, a mértéktelen alkoholfogyasztás, az

egészséget károsító környezet hatásai, felelőtlen magatartás a közlekedésben, a ház körüli

tevékenységekben, az élet megpróbáltatásaival való megbirkózás képességének hiánya és a

rendezetlen, felelőtlen párkapcsolatok.

Az egészségnevelési program tartalmazza az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai

feladatokat, beleépítve a mindennapos testedzés végrehajtásával kapcsolatos programot.

Tartalmazza az egészségvédelemmel, egészségfejlesztéssel és az egészséges életmódra történő

felkészítéssel kapcsolatos rövid-, közép és hosszú távú terveket. Ebbe beletartozik a

drogprevenció is, hiszen a drog elleni küzdelem igényli a megelőzés és védekezés koordinálását

is.

A rendszeres mozgás gyermekkortól idős korig egészség-megőrző hatású, ezért feladataink:

• Tanulóink felkészítése a balesetveszélyes helyzetek elkerülésére.

• A mindennapos testnevelés. Rendszeres testedzés a tanórákon kívül.

• Háziversenyek szervezése. Sportnapokon való aktív részvétel.

• ISK foglalkozásokon való részvétel.

• A gyógytestnevelés.

Tervezett programok

1. Drogprevenciós program egész évben

2. DÖK-nap

3. Egészség-nap

4. Szervezett véradás

Intézményen belüli segítők:

- Iskolaorvos

- Védőnő

- Iskolapszichológus

- Drogprevenciós koordinátor

- Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

- Az oktatói testület tagjai

52

Állapotfelmérés

A célkitűzések megállapításához elengedhetetlen az állapotfelmérés. A felmérésekkel

kapcsolatos megállapítások, szakmai vélemények fontosak az oktatók számára, hogy az

egészségnevelő munkájukat pontosabban tudják végezni. A drogprevenciós munkához

közvetlenül és közvetetten is lehet információt gyűjteni. Nagyon fontosak a szülői vélemények,

a fogadóórákon, szülői értekezleteken megfogalmazott problémák, melyek pontosabbá teszik,

kiegészítik a kérdőíves méréseket.

A testi neveléssel kapcsolatos állapotfelmérés:

Sajnos a tornaterem hiánya miatt korlátozottak a lehetőségeink, csak sportudvarunk van. Az

objektív feltételeknek megfelelően a szabadban végezhető felmérések dominálnak az atlétika

témakörében:

- 60 m-es, 300 m-es, 800 m-es (lányok), 1000 m-es (fiúk) síkfutás, Cooper-teszt az

állóképesség méréséhez.

- további lehetőségek: kétkezes labdadobás hátra, fej fölött

- helyből távolugrás, hanyattfekvésből felülés, fekve nyomás a kondicionáló teremben

végezhető lehetőségek

A tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálata:

A nevelési-oktatási intézmény feladatai a tanuló egészségfejlesztésével összefüggésben.

A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben

minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát

hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő

egészségfejlesztő tevékenységekben.

Az intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek

eredményeképpen az oktatók a nevelési-oktatási intézményben végzett tevékenységet, a

szakmai programot és szervezeti működést, a gyermek, a tanuló és a szülő részvételét a

nevelési-oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek, a tanuló egészségi

állapotának kedvező irányú változását idézze elő.

Az intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a tanuló

egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő

feladatokra, amelyek különösen

a) az egészséges táplálkozás,

b) a mindennapos testnevelés, testmozgás,

c) a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez

vezető szerek fogyasztásának megelőzése,

d) a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése,

e) a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás,

f) a személyi higiéné területére terjednek ki.

Az intézményben folyó teljes körű egészségfejlesztés figyelembe veszi a tanulók biológiai,

társadalmi, életkori sajátosságait, beilleszthető a nevelési-oktatási intézményben megvalósuló

átfogó prevenciós programokba.

A nevelési-oktatási intézmény teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait

koordinált, nyomon követhető és mérhető, értékelhető módon kell megtervezni a szakmai

program részét képező egészségfejlesztési program keretében.

53

A helyi egészségfejlesztési programot az oktatói testület az iskola-egészségügyi szolgálat

közreműködésével készíti el.

Az intézmény saját oktatói-munkakörben foglalkoztatott alkalmazottján kívül csak olyan, a

nevelési-oktatási intézménnyel jogviszonyban nem álló szakember vagy szervezet programjait,

alkalmazásában álló munkatársát vonhatja be tanórai vagy tanuló részére szervezett egyéb

foglalkozás vagy egyéb egészségfejlesztési és prevenciós tevékenység megszervezésébe, aki

vagy amely rendelkezik minőségbiztosított egészségfejlesztési, prevenciós programmal és az

egészségpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény szakmai ajánlásával.

Az intézmény vezetője az egészségfejlesztési és prevenciós programok kiválasztásánál beszerzi

a) az iskola-egészségügyi szolgálat, továbbá

b) amennyiben működik, a helyi vagy megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum véleményét.

A nevelési-oktatási intézményekben megvalósuló teljes körű egészségfejlesztés

minőségbiztosítási keretrendszerét az egészségfejlesztésért felelős országos intézet dolgozza ki.

Az egészséges életmódra vonatkozó támogató intézményi munkarendben és házirendben előírt

szabályok betartása az intézményben mindenki számára kötelező.

A nevelési-oktatási intézmény közreműködik a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében

és megszüntetésében, ennek során tevékenyen együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal,

valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel,

intézményekkel és hatóságokkal.

Ha a nevelési-oktatási intézmény a tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem

tudja megszüntetni, vagy a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, megkeresi a gyermek-

és ifjúságvédelmi szolgálatot vagy más, az ifjúságvédelem, területen működő szervezetet,

hatóságot, amely javaslatot tesz további intézkedésekre.

A nevelési-oktatási intézményben, valamint a nevelési-oktatási intézményen kívül a tanulók

részére szervezett rendezvényeken alkohol- és dohánytermék nem árusítható és nem

fogyasztható.

Az iskola, a kollégium SZMSZ-ében meghatározásra kerültek azok a védő, óvó előírások,

amelyeket a gyermekeknek, tanulóknak az iskolában, a kollégiumban való tartózkodás során

meg kell tartaniuk.

Az egészséges táplálkozás

Az intézményben biztosított közétkeztetés élelmiszer-alapanyagainak beszerzését az étkeztetés

megszervezője lehetőség szerint összehangolja a helyi élelmiszeralapanyag-termeléssel és -

előállítással. Ha az intézmény fenntartója vagy az intézmény vezetője – amennyiben erre az

intézmény alapító okirata feljogosítja – megállapodást kíván kötni az intézményben üzemelő

élelmiszerárusító üzlet vagy áruautomata működtetésére, döntéséhez beszerzi az iskola-

egészségügyi szolgálat szakvéleményét. Az iskola-egészségügyi szolgálat abban a kérdésben

foglal állást, hogy az árukínálat megfelel-e az egészséges táplálkozásra vonatkozó

ajánlásoknak, továbbá hogy tartalmaz-e olyan terméket, amely alkalmas lehet a tanuló

figyelmének, magatartásának olyan mértékű befolyásolására, hogy azzal megzavarja az

nevelési-oktatási intézmény rendjét, vagy rontsa a nevelő-oktató munka hatékonyságát.

54

Az intézmény fenntartója, vezetője nem köthet megállapodást, ha az iskola-egészségügyi

szolgálat szakvéleménye szerint az árukínálat nem felel meg az előző bekezdésben

meghatározott ajánlásoknak, kivéve, ha az iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség a

megállapodás megkötését támogatja.

Az intézményben üzemelő élelmiszer-árusító üzlet nyitvatartási rendjének és az áruautomata

működtetési időszakának a megállapodásban történő meghatározásához a nevelési-oktatási

intézmény vezetője beszerzi a fenntartó, az iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség és az

iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértését.

Megelőzés

A testi, lelki, mentális egészség fejlesztése, a magatartási függőség, a szenvedélybetegség

kialakulásához vezető szerek fogyasztásának és a gyermeket, tanulót veszélyeztető

bántalmazásnak a megelőzése

A nevelési-oktatási intézményben folyó lelki egészségfejlesztés célja, hogy elősegítse a

kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, támogassa a tanuló esetében a környezethez történő

alkalmazkodást, felkészítsen és megoldási stratégiákat kínáljon a környezetből érkező ártalmas

hatásokkal szemben, így csökkentve a káros következményeket, továbbá pozitív hatást

gyakoroljon a személyiséget érő változásokra.

Az iskolának és a kollégiumnak kiemelt figyelmet kell fordítania a magatartási függőség és a

szenvedélybetegség kialakulásához vezető szerek fogyasztásának, valamint a nevelési-oktatási

intézményben megjelenő bántalmazás és agresszió megelőzésére, továbbá a gyógyult

szenvedélybeteg és bántalmazott tanulók beilleszkedésének elősegítésére, ennek során indokolt

esetben együttműködik az iskola-egészségügyi szolgálattal.

Abban az esetben, ha az oktató a tanuló bántalmazását vagy deviáns viselkedésformákat észlel,

az adott osztály vagy tanulócsoport nevelésében, oktatásában közreműködők bevonásával

esetmegbeszélést kezdeményez, majd a pedagógusokkal közösen feltárja azokat a lehetséges

okokat, amelyek a viselkedés sajátos formájához vezethettek. A konfliktusban érintett tanulók

az iskolapszichológus kiemelt segítségében részesülnek.

Amennyiben az érintett tanuló vagy a tanulók csoportja vonatkozásában a viselkedési

problémák ismétlődő jellegűek, az intézmény vezetője értesíti a tanuló esetén az

iskolapszichológust, és egyúttal meghatározza azt az időpontot, amikor a tanuló köteles a

pszichológus tanácsadásán részt venni.

Az egyes tanórák célja, feladata az egészségnevelési program megvalósításában:

Osztályfőnöki óra

Tananyagtartalom és fejlesztési célok:

Fejlesztési területek, nevelési célok

• Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

• A családi életre nevelés

• A testi és lelki egészségre nevelés

• Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

55

Az osztályfőnöki munka a pedagógiai tevékenységben kiemelkedően fontos helyet foglal el, a

nevelési folyamat minden területére kiterjed. Az osztályfőnök munkáját, ha áttételesen is, de

befolyásolja az adott társadalmi és gazdasági környezet, amely úgy a család, mint az iskola

életét sok tekintetben meghatározza. A nevelési célkitűzésekben és annak tartalmában feltétlen

tükröződnie kell annak, hogy milyen módon lehet megfelelni a minőségileg új elvárásoknak, a

piacgazdaság igényeinek és a teljesítményorientált szemléletnek.

A tanterv leglényegesebb elemévé emeltük az egészséges életre nevelés és

egészségvédelemmel kapcsolatos témaköröket, az előírásnak megfelelően évfolyamonként

legalább 10 órában foglalkozunk ezzel a témával, de természetesen gyakran megtalálható más

témák tartalmában is.

Legalább ilyen hangsúlyos szerepet kell kapnia a pozitív emberi értékek fejlesztésének,

amelyek az egészséges, stabil, autonóm személyiség kialakulását eredményezik.

Biológia óra

Ismerteti az emberi szervezet felépítésének és működésének lényeges sajátosságait, és biztosítja

az életmóddal kapcsolatos alternatívák helyes kiválasztásához szükséges tájékozottságot. Segíti

az ember és ember, valamint ember és a környezete közötti együttélési szabályok megértését.

Ismerteti az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggést, az ember egészséges

életműködését veszélyeztető anyagok hatásait.

Kémia óra

Ismerteti az egészséget károsító szenvedélybetegségek kulcsvegyületeit (alkohol, nikotin,

koffein, drogok), és ezek biológiai, társadalmi hatását. Ismerteti a diákok számára a

szervezetükbe kerülő természetes és mesterséges eredetű tápanyagokat. Áttekintést ad ezen

anyagok szerepéről, értékéről, veszélyeiről. Tudatosítja a táplálkozás egészségmegőrző

szerepét, ismerteti az egészséges táplálkozási szokásokat.

Testnevelés óra

A testkultúra eszközeinek, valamint a természet tényezőinek együttes hatásával hozzájárul,

hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő

személyiséggé váljanak. Ismerjék motorikus képességeik szintjét, a motorikus képességek

fejlesztésének és/vagy fenntartásának módját, a mozgásos játék, a verseny örömét, és igényeljék

azt. Becsüljék meg társaik teljesítményét, sajátítsák el az elvárható mozgáskultúrát, ismerjék a

testnevelés és sport egészségügyi és prevenciós értékeit. Váljon a rendszeres fizikai aktivitás

magatartásuk részévé. Az ellenálló-képesség és az edzettség fejlesztése, az ortopédiai

elváltozások ellensúlyozása.

A testnevelés feladata a sportágak elsajátítása, törekvés teljesítményre, kollektív sikerélmény

nyújtása, a tevékenység örömének megismertetése. Értékes személyiségvonások fejlesztése,

kudarctűrés, a nehézségek leküzdése, kitartás, a monotónia tűrése.

Mezőgazdasági alapismeretek (elmélet és gyakorlat)

A körültekintő, pontos, igényes, biztonságos munkavégzésre, a felelősségteljes magatartásra

ösztönzés. A felhasznált anyagok környezet- és egészségvédő módon való felhasználására

nevel.

Kollégiumi csoportfoglalkozások

Témakörök:

- énkép, önismeret,

- a testi és lelki egészség

56

Tanórán kívüli tevékenységek az egészségnevelési program megvalósításában:

- sportrendezvények, táborok,

- kollégiumi sportkörök,

- osztálykirándulások, kollégiumi kirándulások

- közös klubdélutánok,

- park ápolása,

- tantermek szellőztetése szünetekben.

Egészségnevelési program megvalósítását az iskola könyvtárában rendelkezésre álló

információhordozók, médiaanyagok (könyvek, filmek, hanganyagok) segítik.

57

4. OKTATÁSI PROGRAM

4.1. A kötelező és a nem kötelező foglalkozások megtanítandó és

elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően

választandó vagy szabadon választható foglalkozások megnevezése,

száma

4.1.1. A kötelező, kötelezően választható vagy szabadon választható foglalkozások

megnevezése és azok óraszámai

A közismereti tantárgyak vonatkozásában a gimnáziumi kerettantervet adaptáljuk az érvényes

jogszabályok figyelembevételével.

Technikum – /2020-as NAT-hoz igazodó szabályozás/

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 13. évf.

9-13. évf.

óraszám

összesen

Kö

zism

eret

i o

kta

tás

Magyar nyelv és irodalom 4 5 3 3 - 525

Idegen nyelv 4 4 3 3 3 597

Matematika 4 4 3 3 - 489

Történelem 3 3 2 2 - 360

Állampolgári ismeretek - - - 1 - 31

Digitális kultúra 1 - - - - 36

Testnevelés 4 4 3 3 - 504

Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 175

Kötelező komplex

természettudományos tantárgy 3 - - - - 108

Ágazathoz kapcsolódó tantárgy* - 2 2 - - 144

Érettségire felkészítő tantárgy - - 2 2 - 144

Pénzügyi és vállalkozói ismeretek - 1 - - - 36

Összes közismereti óraszám 24 24 19 18 4 3139

Ágazati alapoktatás 7 9 - - - 576

Szakirányú oktatás - - 14 14 24 1752

Kötelező alapóraszám 31 33 33 32 28

Szabadon tervezhető órakeret (közismeret) 3 1 1 2 6 438

Tanítási hetek száma 36 36 36 31/36 31

Éves összes óraszám 1224 1224 1224 1179 1054 5905

Rendelkezésre álló órakeret / hét 34 34 34 34 34

Megjegyzés: * Mezőgazdaság és erdészet, élelmiszeripar, egészségügy, sport: Biológia;

Gazdálkodás és menedzsment: Földrajz;

Közlekedés és szállítmányozás: Fizika;

58

Szakgimnázium (ágazati képzések) –

/a módosított 2012-es NAT-hoz igazodó szabályozás/

1. Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

9–12. évf.

óraszám

összesen 13. évf.

13. évf.

óraszám

összesen

2. Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 556 – –

3. Idegen nyelv 4 4 4 556 – –

4. Matematika 3 3 3 417 – –

5. Történelem 2 3 3 345 – –

6. Etika – – 1 31 – –

7. Informatika 2 – – 144 – –

8. Művészetek – – – 36 – –

9. Testnevelés 4 4 4 695 – –

10. Osztályfőnöki 1 1 1 139 – –

11.

Kötelező komplex

természettudományos tantárgy – – – 108 – –

12.

Ágazathoz kapcsolódó

természettudományos

tantárgy*

2 2 – 216 – –

13.

Kötelezően választható

tantárgy** – 2 2 134 – –

14.

Pénzügyi és vállalkozói

ismeretek 1 – – 36 – –

15. Szakmai tárgyak órakerete 12 11 12 1488 31 961

16. Szabadon tervezhető órakeret – – – – 4 124

17. Összes óraszám: 35 34 34 35

18.

Rendelkezésre álló

órakeret/hét 36 35 35 – 35 –

19. Tanítási hetek száma 36 36 31 – 31 –

20. Éves összes óraszám 1296 1260 1085 4901 1085 1085

Megjegyzés:* Mezőgazdaság: Biológia; Közgazdaság: Földrajz

** Érettségi tantárgy, Idegen nyelv, Természettudományos tantárgy, Informatika,

Szakmai tantárgy

59

Szakgimnázium (ágazati képzések) - /2012-es NAT-hoz igazodó szabályozás/

Mezőgazdaság XXXIII., Kertészet és parképítés XXXIV. ágazatok

Tantárgyak 9.

évf.

10.

évf. 11. évf. 12. évf.

9-12.

óraszám

összesen

13.

évf.

13. évf.

óraszám

összesen

Magyar nyelv és irodalom 4 4 556 - -

Idegen nyelv 4 4 556 4 124

Matematika 3 3 417 - -

Történelem 3 3 345 - -

Etika - 1 31 - -

Informatika - - 144 - -

Művészetek 1 - 36 - -

Testnevelés 4 4 695 - -

Osztályfőnöki 1 1 139 - -

Kötelező komplex

természettudományos

tantárgy

- - 108 - -

Ágazathoz kapcsolódó

tantárgy: Biológia 2 2 206 - -

Kötelezően választható

tantárgy: Érettségi tantárgy,

vagy Idegen nyelv, vagy

Fizika*, vagy Informatika,

vagy Szakmai tantárgy**

2

matematika,

informatika

2 matematika,

történelem

134 - -

Pénzügyi és vállalkozói

ismeretek - - 36 - -

Érettségire épülő (fő)

szakképesítés 7 7

(1045+453)

1498

31 961

Érettségi vizsga keretében

megszerezhető

szakképesítés

3 3 - -

Összes óraszám: 34 34 35

Rendelkezésre álló

órakeret/hét 35 35 35

Tanítási hetek száma 36 31 31

Éves összes óraszám 1260 1085 4901 1085 1085

60

Élelmiszeripar XXXVI. ágazat

Tantárgyak 9. évf. 10.

évf. 11. évf. 12. évf.

9-12.

óraszám

összesen

13.

évf.

13. évf.

óraszá

m

összese

n

Magyar nyelv és irodalom 4 556 - -

Idegen nyelv 4 556 4 124

Matematika 3 417 - -

Történelem 3 345 - -

Etika 1 31 - -

Informatika - 144 - -

Művészetek - 36 - -

Testnevelés 4 695 - -

Osztályfőnöki 1 139 - -

Kötelező komplex

természettudományos

tantárgy

- 108 - -

Ágazathoz kapcsolódó

tantárgy: Biológia 2 206 - -

Kötelezően választható

tantárgy: Érettségi

tantárgy, vagy Idegen

nyelv, vagy Kémia*, vagy

Informatika, vagy Szakmai

tantárgy**

2 matematika,

történelem

134 - -

Pénzügyi és vállalkozói

ismeretek - 36 - -

Érettségire épülő (fő)

szakképesítés 7

(1045+453)

1498

31 961

Érettségi vizsga keretében

megszerezhető

szakképesítés

3 - -

Összes óraszám: 34

Rendelkezésre álló

órakeret/hét 35 35

Tanítási hetek száma 31 31

Éves összes óraszám 1085 4901 1085 1085

61

Közgazdaság XXIV. ágazat

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

9-12.

óraszám

összesen

13. évf.

13. évf.

óraszám

összesen

Magyar nyelv és irodalom 4 4 556 - -

Idegen nyelv 4 4 556 4 124

Matematika 3 3 417 - -

Történelem 3 3 345 - -

Etika - 1 31 - -

Informatika - - 144 - -

Művészetek 1 - 36 - -

Testnevelés 4 4 695 - -

Osztályfőnöki 1 1 139 - -

Kötelező komplex

természettudományos

tantárgy

- - 108 - -

Ágazathoz kapcsolódó

tantárgy: Földrajz 2 2 206 - -

Kötelezően választható

tantárgy: Érettségi

tantárgy, vagy Idegen

nyelv, vagy Fizika*, vagy

Informatika, vagy Szakmai

tantárgy**

2

matematika,

informatika

2 matematika,

történelem

134 - -

Pénzügyi és vállalkozói

ismeretek - - 36 - -

Érettségire épülő (fő)

szakképesítés 7 7

(1045+453)

1498

31 961

Érettségi vizsga keretében

megszerezhető

szakképesítés

3 3 - -

Összes óraszám: 34 34 35

Rendelkezésre álló

órakeret/hét 35 35 35

Tanítási hetek száma 36 31 31

Éves összes óraszám 1260 1085 4901 1085 1085

62

Gimnázium – /2020-as NAT-hoz igazodó szabályozás/

Tantárgyak műveltségi terület szerint Gimnázium

9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

1. Magyar nyelv és irodalom

magyar nyelv és irodalom 3 4 4 4

2. Matematika

matematika 3 3 3 3

3. Történelem és állampolgári ismeretek

történelem 2 2 3 3

állampolgári ismeretek 1

4. Természettudomány és földrajz

kémia 1 2

fizika 2 3

biológia 3 2 2

földrajz 2 1

5. Idegen nyelv

első élő idegen nyelv 3 3 4 4

második idegen nyelv 3 3 3 3

6. Művészetek

ének-zene 1 1 1

vizuális kultúra 1 1

mozgóképkultúra és médiaismeret 1

7. Technológia

digitális kultúra 2 1 2

8. Testnevelés és egészségfejlesztés

testnevelés 5 5 5 5

közösségi nevelés (osztályfőnöki) 1 1 1 1

kötött célú órakeret*** - - 4 4

Kötelező alapóraszám 32 32 30 29

Szabadon tervezhető órakeret**** 2 2 4 5

Maximális órakeret 34 34 34 34

Megjegyzés: ….

63

Gimnázium (általános gimnáziumi tanterv) – /2012-es NAT-hoz igazodó szabályozás/

- Természettudományi orientáció

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4

I. idegen nyelv 3+1 3+1 3+1

II. idegen nyelv 3 3 3

Matematika 3+1 3+1 3+1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 3 3

Etika 1

Biológia – egészségtan 2 2 + 2 2 + 2

Fizika 2 2

Kémia 2 +1 +1

Földrajz 2

Ének-zene 1

Vizuális kultúra 1

Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret*

Művészetek** Mozgóképkultúra és médiaismeret 2 2

Informatika 1 + 1

Technika, életvitel és gyakorlat 1

Testnevelés és sport 5 5 5

Munkapiac +1

Etikus vállalkozói ismeretek +1 +1

Érettségi előkészítő: egy tantárgy választása

kötelező a felsoroltak közül heti két órában (I.

idegen nyelv, informatika, földrajz, matematika,

magyar nyelv és irodalom, történelem, kémia)

+2

Osztályfőnöki 1 1 1

Szabadon tervezhető órakeret 4 6 8

Összes óraszám: 36 35 35

* A két tantárgy valamelyikének választása kötelező.

**11–12. évfolyamon a négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc,

Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek

órakerete.

64

Gimnázium (általános gimnáziumi tanterv) – /2012-es NAT-hoz igazodó szabályozás/

- Sport orientáció

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4

I. idegen nyelv 3+1 3+1 3+1

II. idegen nyelv 3 3 3

Matematika 3+1 3+1 3+1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 3+2 3+2

Etika 1

Biológia – egészségtan 2 2 2

Fizika 2 2

Kémia 2

Földrajz 2

Ének-zene 1

Vizuális kultúra 1

Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret*

Művészetek** Mozgóképkultúra és médiaismeret 2 2

Informatika 1 + 1

Technika, életvitel és gyakorlat 1

Testnevelés és sport 5 5 5

Testnevelés és sport-érettségi előkészítő-elmélet +1 +1

Munkapiac +1

Etikus vállalkozói ismeretek +1 +1

Érettségi előkészítő: egy tantárgy választása

kötelező a felsoroltak közül heti két órában (I.

idegen nyelv, informatika, földrajz. matematika,

magyar nyelv és irodalom, biológia-egészségtan)

+2

Osztályfőnöki 1 1 1

Szabadon tervezhető órakeret 4 6 8

Összes óraszám: 36 35 35

* A két tantárgy valamelyikének választása kötelező.

**11–12. évfolyamon a négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc,

Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek

órakerete.

65

Gimnázium – Sportiskolai kerettanterv– /2020-as NAT-hoz igazodó szabályozás/

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Magyar nyelv és irodalom 3 4 4 4

Első élő idegen nyelv 3 4 4 4

Második idegen nyelv 3 3 3 3

Matematika 3 3 3 3

Történelem 2 2 3 3

Állampolgári ismeretek - - - 1

Fizika 2 3 - -

Kémia 1 2 - -

Biológia 3 2 - -

Földrajz 2 1 - -

Természettudományok - - 2** -

Ének-zene 1 1 - -

Vizuális kultúra 1 1 - -

Mozgóképkultúra és médiaismeret - - - 1

Művészetek - - 1 -

Digitális kultúra 2 1 2 -

Testnevelés (Sportismeretek)*

2+2+1

4+1

2+2+1

4+1

2+2+1

4+1

2+2+1

4+1

Tanulásmódszertan 1 - -

Sporttörténet* 1 - - -

Testnevelés-elmélet* - 0,5 - -

Sportegészségtan* - - 0,5

Edzéselmélet* - 0,5 - -

Sport és szervezetei* 0,5

Sportpszichológia* 0,5

Sportetika* 0,5

Közösségi nevelés 1 1 1 1

Kötött célú órakeret - - 4 4

Kötelező alapóraszám 33 33 30 29

Szabadon tervezhető órakeret 1 1 4 5

Maximális órakeret 34 34 34 34

Megjegyzés: *A Testnevelés (Sportismeretek) tantárgy és az abba beépülő tárgyak. A beépülő tárgyak óraszámát

„*” jelöltük. A 2+2+1, vagy 4+1 óraszámi struktúra lényege, hogy a tárgynak a heti óraszáma 5, mely ténylegesen

egy elméleti és két gyakorlati órát jelent az iskolában, továbbá két olyan alkalmat, amelyet a tanuló a

sportszervezetében tölt és igazol, tekintettel arra, hogy a hatályos jogszabályok ezt lehetővé teszik. Annak, aki

utóbbi igazolással nem rendelkezik a négy gyakorlat, egy elmélet heti óraszám felosztás lesz az irányadó.

**A választott természettudományos tantárgy a biológia.

66

Gimnázium – Sportiskolai kerettanterv – /2012-es NAT-hoz igazodó szabályozás/

9. 10. 11. 12.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4

Első idegen nyelv 3 + 1 3 + 1 3 + 1

Második idegen nyelv 3 3 3

Matematika 3 + 1 3 + 1 3 + 1

Etika 1

Történelem, társadalmi és állampolgári

ismeretek 2 3 3

Fizika 2 2

Kémia 2

Biológia-egészségtan 2 2 2

Földrajz 2

Ének-zene 1

Vizuális kultúra 1

Dráma és tánc (mozgókép kultúra és

médiaismeret)

Művészetek 1 1

Informatika 1 +2 +2

Életvitel és gyakorlat 1

Testnevelés és sport 5 5 5

Tanulásmódszertan

Sporttörténet

Sportági ismeretek 1

Testnevelés-elmélet 0,5

Sportegészségtan 0,5

Edzéselmélet 0,5

Sport és szervezetei 0,5

Sportpszichológia 1

Sportetika 1

Osztályfőnöki óra 1 1 1

Érettségi előkészítő +2**

Szabadon tervezhető órakeret 2 5 7

Összesen: 35 35 35

Rendelkezésre álló órakeret 35 35 35

Megjegyzés:

** 2 óra érettségi előkészítő a felsorolt tárgyak közül

(testnevelés, matematika, történelem, magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv)

67

4.1.2. A kötelező és a nem kötelező foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga

I. A 2020-as Nat-hoz illeszkedő tartalmi szabályozók

Kerettanterv a gimnáziumok 9–12. évfolyama számára

Magyar nyelv és irodalom 9-12. évfolyam

https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/kerettanterv/Magyar_nyelv_es_irodalom_K

.docx

Matematika 9-12. évfolyam

https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/kerettanterv/Matematika_K.docx

Történelem 9-12. évfolyam

https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/kerettanterv/Tortenelem_K.docx

Állampolgári ismeretek 12. évfolyam

https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/kerettanterv/Allampolgari_isme

retek_K.docx

Kémia 9-10. évfolyam

https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/kerettanterv/Kemia_9-10.docx

Fizika 9-10. évfolyam

https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/kerettanterv/Fizika_K.docx

Biológia 9-10. évfolyam

https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/kerettanterv/Biologia_K.docx

Földrajz 9-10. évf.

https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/kerettanterv/Biologia_K.docx

Első idegen nyelv (angol, német)

https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/kerettanterv/elo_idegen_nyelv_K_egyben.d

ocx

Második idegen nyelv (német, …

https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/kerettanterv/masodik_elo_idegen_nyelv_K

_egyben.docx

Ének-zene 9-10. évfolyam

https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/kerettanterv/Enek-zene_9-10.docx

Vizuális kultúra 9-10. évfolyam

https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/kerettanterv/Vizualis_kultura_9-10.docx

Mozgóképkultúra és médiaismeret 11-12. évfolyam

https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/kerettanterv/Mozgokepkultura_es_mediais

meret_11-12.doc

Digitális kultúra 9-11. évfolyam

https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/kerettanterv/Digitalis_kultura_K.docx

Testnevelés 9-12. évfolyam

https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/kerettanterv/Testneveles_K.docx

68

Sportiskolai nevelés-oktatás kerettanterve

Tanulásmódszertan 9. évfolyam

Testnevelés (Sportismeretek)

https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/kerettanterv/9-

12._evfolyam_sportiskolai_kerettanterv.docx

I. A 2012-es Nat-hoz illeszkedő tartalmi szabályozók

Kerettanterv a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára

https://kerettanterv.oh.gov.hu/20160825_szakgimnazium.doc

Kerettanterv a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára

Magyar nyelv és irodalom

https://kerettanterv.oh.gov.hu/03_melleklet_9-12/3.2.01_magyar_9-12_u.docx

I. idegen nyelv

https://kerettanterv.oh.gov.hu/03_melleklet_9-12/3.2.02.1_idnyelv_9-12_g_u.docx

II. idegen nyelv

https://kerettanterv.oh.gov.hu/03_melleklet_9-12/3.2.03.1_masodik_idnyelv_9-12.doc

Matematika

https://kerettanterv.oh.gov.hu/03_melleklet_9-12/3.2.04_matemat_9-12.doc

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

https://kerettanterv.oh.gov.hu/03_melleklet_9-12/3.2.05_tort_tars_9-12_u.docx

Etika

https://kerettanterv.oh.gov.hu/03_melleklet_9-12/3.2.06_etika_11-12_u.docx

Biológia-egészségtan

https://kerettanterv.oh.gov.hu/03_melleklet_9-12/3.2.07.1_biologia_9-12_g_u.docx

Fizika

https://kerettanterv.oh.gov.hu/03_melleklet_9-12/3.2.08.1_fizika_9-12_g_u.docx

Kémia

https://kerettanterv.oh.gov.hu/03_melleklet_9-12/3.2.09.1_kemia_9-10_g_u.docx

Földrajz

https://kerettanterv.oh.gov.hu/03_melleklet_9-12/3.2.10_foldrajz_9-10_g_u.docx

Ének-zene

https://kerettanterv.oh.gov.hu/03_melleklet_9-12/3.2.11.1_enek_9-10.doc

Dráma és tánc

https://kerettanterv.oh.gov.hu/03_melleklet_9-12/3.2.12_drama_9-10.doc

Vizuális kultúra

https://kerettanterv.oh.gov.hu/03_melleklet_9-12/3.2.13_vizkult_9-10.doc

Mozgóképkultúra és médiaismeret

https://kerettanterv.oh.gov.hu/03_melleklet_9-12/3.2.14_media_9-10.doc

Informatika

https://kerettanterv.oh.gov.hu/03_melleklet_9-12/3.2.16_informat_9-12.doc

69

Technika, életvitel és gyakorlat

https://kerettanterv.oh.gov.hu/03_melleklet_9-12/3.2.17_eletvitel_11-12_g.doc

Testnevelés és sport

https://kerettanterv.oh.gov.hu/03_melleklet_9-12/3.2.18_testnev_9-12_u-kieg.docx

Kerettanterv a köznevelési típusú sportiskolai neveléséhez-oktatásához

Testnevelés és sport

https://kerettanterv.oh.gov.hu/07_melleklet_miniszter/7.4_Sportisk/7.4.3.2_testnev_9-

12_sportisk.doc

Tanulásmódszertan 9. évfolyam

https://kerettanterv.oh.gov.hu/07_melleklet_miniszter/7.4_Sportisk/7.4.3.3_tanmodszertan_9_

sportisk.doc

Sportelmélet

https://kerettanterv.oh.gov.hu/07_melleklet_miniszter/7.4_Sportisk/7.4.3.4_sportelm_9-

12_sportisk.doc

Sportetika 12. évfolyam

https://kerettanterv.oh.gov.hu/07_melleklet_miniszter/7.4_Sportisk/7.4.3.5_sportetika_12_spo

rtisk.doc

4.2. A közismereti kerettantervben meghatározott pedagógiai feladatok

helyi megvalósításának részletes szabályai

A pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai és részletei, továbbá a fejlesztési

területek, nevelési célok megtalálhatóak Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai

alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai fejezetben.

A NAT a gyerekek, a serdülők és a fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok

meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő tanítást. Olyan pedagógiai munkát feltételez,

amelynek középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek fejlesztése, a készségek

elsajátíttatása, kibontakoztatása, a személyiség fejlődéséhez szükséges megfelelő feltételek

biztosítása áll, figyelembe véve, hogy az oktatás és a nevelés színtere nem csak az iskola, hanem

az élet számos egyéb fóruma is.

A fejlesztési területek, nevelési célok megvalósulásának, a kulcskompetenciák kialakításának

egyik feltétele az említett célok szolgálatába állított pedagógiai folyamat.

A differenciált tanítás-tanulás megvalósulásához különösen a következő szempontokat

ajánlatos figyelembe venni:

— olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás

belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését;

— a tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne,

előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket,

problémamegoldásaikat, alkotóképességüket;

70

— a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának,

nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk

átrendezésére;

— az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a

csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésében-

oktatásában) alkalmazni kell az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit;

— váljék a tanítás egyik elvévé és teendőjévé a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a

feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az

értékelésben;

— a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazni kell a feladathoz illeszkedő

tanulásszervezési technikákat;

— sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a különleges bánásmódot igénylő,

sajátos nevelési igényű gyerekek esetében, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási

zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában;

— a tanítási-tanulási helyzetek, a tanulásszervezési módok és értékelési eljárások

alkalmazkodjanak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, általában

is támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását;

— különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek

egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítani mind az iskolák közötti

együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában.

3.6.1 A közismereti kerettantervben meghatározott kulcskompetenciák és pedagógiai

feladatok integrációja a szakmai programban

Fejlesztési területek – nevelési célok

Az erkölcsi nevelés

A tanulóban kialakul a kötelességtudat, érti egyéni és közösségi (társadalmi) felelősségének

jelentőségét. Felismeri, hogy az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában azért

érvényesek, mert saját magunk által választott etikai elvek követésén alapszanak. Megérti és

belátja a normakövetés társadalmi jelentőségét és a normaszegés következményeit. Ismer

közösségi egyezségeket és normákat, képes egy-egy közösség etikai elveinek felismerésére és

a különböző kultúrák etikai elveinek összevetésére. Érti az etikai elvek, a normák és a törvények

kapcsolódását. Képes értékkonfliktusok felismerésére, ismer eseteket, példákat

értékkonfliktusok kezelésére.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A tanuló képes elhelyezni a magyarság kultúráját európai kontextusban. Megnevez és felismer

magyar történelmi személyiségeket, feltalálókat, tudósokat, művészeket, sportolókat, tudatosul

benne munkásságuk (egyetemes) jelentősége. Ismeri a magyar, illetve magyar származású

Nobel-díjasokat, munkásságuk legkiemelkedőbb eredményeit. Tisztában van nemzeti

ünnepeink jelentőségével, kontextusával, hagyományaival. Részt vesz a nemzettel, a hazával

71

való érzelmi azonosulást erősítő tevékenységekben. Ismeri a népi hagyományokon és vallási

gyökereken alapuló éves ünnepkört, van tapasztalata ezekhez kötődő szokásokról, ismer ilyen

témájú folklór- és műalkotásokat. Képes felidézni népi kultúránk néhány jelentős elemét,

jellemzőjét. Értékeli a helytörténeti ismeretek fontosságát, ismeri lakóhelye és iskolája

helytörténetének, kulturális és természeti örökségének főbb értékeit. Ismeri a nemzeti és

nemzetiségi kultúrák jelentőségét, tiszteli a különböző népek és kultúrák hagyományait.

Tájegységekhez kötve is ismer hungarikumokat. A hagyományos (népi) életmód, szokások

megismerésén keresztül értékeli ezek fenntarthatósággal kapcsolatos szerepét. Felismeri az

egyetemes emberi örökség és az európai kultúra kiemelkedő eredményeit, az ennek megőrzésén

munkálkodó szervezeteket, a nemzetközi összefogás jelentőségét.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A tanuló érti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. Ismeri

alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Érti a demokrácia alapvető működését és az

állampolgári aktivitás lényegét és jelentőségét, ismeri a normaszegések társadalmi jelentőségét,

képes az antidemokratikus eljárások, a korrupció és a hatalmi visszaélések veszélyével

kapcsolatban érvelni. Ismer a demokratikus jogok fenntartásáért küzdő szervezeteket, és tud

példát hozni az ENSZ és az Európai Unió ezzel kapcsolatos tevékenységére. Gyakorolja jogait

és kötelességeit szűkebb környezetében, ismeri és tiszteli szűkebb közösségei tagjait, törekszik

a jó együttműködésre az együttélésben. Képes a helyi közösségekkel való együttműködésre,

ismeri a civil szervezetek működési formáit és lehetőségeit. Érzékennyé válik a helyi

közösségek és tágabb társadalom problémái iránt, és ismeri beavatkozási lehetőségeit ezek

megoldás keresési folyamataiba. Tisztában van azzal, hogy a sikeres társadalmi működéshez

elengedhetetlen, hogy az abban együtt élő egyének és csoportok egymás jogait és sajátosságait

tiszteletben tartva kompromisszumokat keresve, békére törekedve éljenek és működjenek

együtt. Ez a demokrácia alapvető célja is. Tisztában van a civil társadalmi aktivitás értékével,

jelentőségével.

Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése

A tanuló képes különbséget tenni az ideális és a reális énkép között és tisztában van azzal,

hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagáról alkotott képet. Tudatosítja, hogy az

önismeret természetes szükségleteink közé tartozik, és próbál ismeretet szerezni arról, milyen

eszközök állnak rendelkezésünkre, hogy megismerjük, megmagyarázzuk önmagunkat. A

tanuló tisztában van azzal, hogyan aknázhatja ki saját erőforrásait a mindennapi életben, és

hogyan létesíthet, tarthat fenn kiegyensúlyozott társas kapcsolatokat. Rendelkezik a

harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel,

empátiával; ez jellemzi a tőle különböző embertársaival való kapcsolatát is. Érti az egyén

felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben.

A családi életre nevelés

A tanuló tisztában van azzal, hogy az ember magatartását szocializációja, társas környezete

hogyan befolyásolja. Tudatosan készül az örömteli, felelősségteljes párkapcsolatra, a családi

életre. Jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, kialakítja egyéni,

eredményes munkamódszereit. Megismeri a háztartásban, közvetlen környezetében

72

alkalmazott, felhasznált anyagokat (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra). Képes

önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Képes szükségletei tudatos rendszerezésére,

rangsorolására, megismeri a takarékosság-takarékoskodás alapvető technikáit. Ismeri a

családtervezési módszerek alkalmazásának módját, ezek előnyeit és kockázatait, tud ezzel

kapcsolatban információkat keresni és azokat döntéseiben felhasználni. Tud információkat

szerezni a szexuális problémákkal kapcsolatban, ugyanakkor képes felismerni egyes

információforrások veszélyeit. Tudja, hová fordulhat krízishelyzetekben. Képes tájékozódni a

gyermekszülést és az örökbefogadást érintő kérdésekről. Érti a családnak a társadalomban

betöltött szerepét. Érti a családtagok felelősségét a család egységének megtartásában, belátja a

szerepek és feladatok megosztásának módjait, jelentőségét. A tanuló értelmezi a szülői és

gyermeki felelősség fogalmát, tiszteli a különböző generációk tagjait.

A testi és lelki egészségre nevelés

A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé

válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné. Képes egészséges étrend

összeállítására, ismeri a mennyiségi és minőségi éhezés, valamint az elhízás kockázatait.

Tájékozott az e témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról.

Ismeri a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében. Képes stresszoldó módszereket

alkalmazni, választani. Tudatában van annak, hogy életvitelét számos minta alapján, saját

döntéseinek sorozataként alakítja ki, és hogy ez a folyamat hatással van, testi és lelki

egészségére. Ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető élvezeti

szerek használatának kockázatait, tudatosan tartózkodik ezektől. Ismeri a rizikófaktor fogalmát,

képes értelmezni erre vonatkozó információkat. Tudja, milyen szakemberek segítenek testi és

lelki egészségünk megőrzésében és helyreállításában. Tud a gyász szakaszairól és az ilyenkor

alkalmazható segítő technikákról, ismeri a hospice-szolgáltatás fogalmát. Képes értelmezni a

gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót. Ismeri az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés

módját, képes tájékozódni a betegjogokról és az orvosválasztás lehetőségeiről. Tisztában van a

védőoltások szerepével, ismeri ezek alapvető hatásmechanizmusát, tud példákat sorolni

védőoltásokra.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A tanuló felismeri, ha szűkebb vagy tágabb környezetében egyes emberek vagy csoportok

segítségre szorulnak. Az adott helyzethez és lehetőségeihez mérten kötelességének érzi a

segítségnyújtást és próbálja ebbe társait is bevonni. Egyes helyzetekben képes felelősséget

vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll.

Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben kötelessége

segíteni. Tisztában van az önkéntesség értékével, jelentőségével, formáival.

Fenntarthatóság, környezettudatosság

A tanuló érti a fenntarthatóság, illetve a fenntartható fejlődés különbözőségeit, képes az ezzel

kapcsolatos különböző szakpolitikák, törekvések és folyamatok egyes hatásainak megértésére.

Konkrét példákon keresztül érti, hogyan függ össze a fenntarthatóság három vetülete (a

gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóság) a globális problémákkal. Érti, hogyan

vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák kialakulásához, érti ezek kockázatát,

73

és látja ezzel kapcsolatos felelősségét. Képes fokozatosan megérteni és értelmezni egyes

globális problémák és a lokális cselevések, valamint az egyéni életvitel közötti összefüggéseket.

A tanulóban felelősség ébred abban, hogy saját életvitelével legyen tekintettel a fenntarthatóság

kritériumaira. Érti a hagyományok szerepét a harmonikus és fenntartható életvitel

megalapozásában. Képes a fenntarthatósággal kapcsolatban információkat keresni és

értelmezni. Ismeri egyes hazai és nemzetközi szervezetek, intézmények fenntarthatósággal

kapcsolatos munkáját.

Pályaorientáció

Tudatosul a tanulóban, hogy élete során többször pályamódosításra kerülhet sor, ezért is van

jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Reális ismeretekkel rendelkezik saját

képességeiről, adottságairól tervezett szakmájával, hivatásával összefüggésben, továbbá

munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Tisztában van azzal, milyen

személyes tulajdonságokkal, ismeretekkel, gyakorlatokkal és képességekkel rendelkezik.

Képes önéletrajzot készíteni, vagyis képes írásban összegezni céljait, képességeit, végzettségét,

felkészültségét és mindazt, amit az alkalmazónak egy konkrét állással kapcsolatban nyújtani

tud.

Gazdasági és pénzügyi nevelés

A tanuló rendelkezik ismeretekkel az euroövezetről, a valutaforgalomról, a tőzsdeindexről, a

GDP-ről és ezek hatásairól az ő személyes életében. Törekszik arra, hogy a fejlődési,

megélhetési, biztonsági, önérvényesítési, társas szükségleteit minél magasabb szinten,

tartalmasabb életvitelben elégítse ki. Felismeri, hogy az egyén életútját a külső tényezők,

hatások is nagymértékben befolyásolják, alakítják, melyek végig jelen vannak az emberi élet

során. Érti a gazdasági folyamatok összefüggéseit különböző globális problémákkal is. Képes

információkat keresni és értelmezni különböző egyéni pénzügyi döntésekkel (pl. befektetések,

hitelek) kapcsolatban. Kellő ismerettel rendelkezik ahhoz, hogy számlát nyisson, és azt

használja.

Médiatudatosságra nevelés

A tanuló tudatosan választ a tanulását, művelődését és szórakozását segítő médiumok között.

Képes a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó

kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő kommunikációs

stratégiával rendelkezik a nem kívánatos tartalmak elhárítására.

A tanulás tanítása

A tanuló megtanul jegyzetelni, rendszeresen használja az önálló, áttekinthető, lényegkiemelő

jegyzetelési technikát hallott vagy olvasott szöveg alapján. Tisztában van azzal, hogy a

jegyzetelés alkotás, hogy a gondolkodás által a meglévő ismeretekből egy új gondolatot hozhat

létre. Ismer különböző modalitásokra építő tanulást segítő technikákat. Képes saját tanulási

stílusának, erősségeinek és gyengeségeinek megfelelő tanulási stratégiák kialakításával önálló

tanulásra. A tanuló ismeri az időmenedzsment jelentőségét, alkalmaz ezt segítő technikákat.

Képes a különböző információkat különböző formában feldolgozni és rendszerezni, használ

tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. A tanulás folyamatában gyakorolja a szóbeli, az

74

írásbeli és a képi kifejezés különböző formáit. A tanuló tud különböző természeti és társadalmi

jelenségeket megkülönböztetni, összehasonlítani; alkalmazza a különböző tantárgyakban

szerzett ismereteit ezek értelmezésében.

Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés

A tanulás kompetenciái

A tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, azaz

eszközhasználat szintjén tud írni, olvasni, számolni, továbbá a tanulási folyamatban

sokoldalúan tudja használni az IKT-eszközöket, illetve számára megfelelő tanulást segítő

technikákat. Képes kitartóan tanulni, a figyelmét összpontosítani, képes saját tanulását

megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való

hatékony gazdálkodást is. Képes a figyelem és a motiváció folyamatos fenntartására, elég

magabiztos az önálló tanuláshoz. A tanulás iránti attitűdje pozitív, ismeri és érti saját tanulási

stratégiáit, felismeri szükségleteit és lehetőségeit, készségeinek erős és gyenge pontjait,

valamint képes megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat,

támogatásokat. Képes arra, hogy saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén

tanácsot, információt, támogatást kérjen.

Anyanyelvi kompetenciák

A tanuló hétköznapi kommunikációs helyzetekben alkalmazza a különféle beszédműfajok

kommunikációs technikáit. Beszélgetés, vita során képes mások álláspontjának értelmezésére,

saját véleménye megvédésére vagy korrekciójára. Önállóan olvas és megért nyomtatott és

elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegeket. Képes különböző

műfajú és rendeltetésű szóbeli és írásbeli szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek

feltárására, értelmezésére és értékelésére. Kritikus és kreatív módon vesz részt az

infokommunikációs társadalom műfajainak megfelelő információszerzésben és

információátadásban. Felismeri és tudja értelmezni a szépirodalmi és nem szépirodalmi

szövegekben megjelenített üzenetrétegeket. Képes szövegalkotásra a társadalmi (közösségi)

élet minden fontos területén a papíralapú és az elektronikus műfajokban. Törekszik a nagyobb

anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő szövegek alkotására. Képes a normakövető helyesírásra,

képes az önálló kézikönyvhasználatra. Képes az anyanyelvhez és az idegen nyelvhez kötődő

sajátosságok összevetésére az általános nyelvészeti ismereteinek felhasználásával. Képes nem

verbális természetű információk adekvát verbális leírására, értelmezésére.

Idegen nyelvi kompetenciák

A tanuló képes tudatos nyelvtanulóként tanulni a nyelvet, és törekszik a célnyelvi kultúra

megismerésére. Képes nyelvtudását önállóan fenntartani és fejleszteni, képes az idegen nyelvet

saját céljaira is felhasználni utazásai, tanulmányai során. Törekszik arra, hogy egy második

idegen nyelven is képes legyen az alapszintű kommunikációra, így teljesíti a többnyelvűség

igényét. Valós élethelyzetekben is tudja használni a nyelvet a produktív készségek (írás és

beszéd) alkalmazásával is. Megérti a fontosabb információkat a világos, mindennapi

szövegekben. Önállóan elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő

utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni ismert vagy az érdeklődési

körébe tartozó témában. Le tudja írni az élményeit, a különböző eseményeket, az érzéseit,

75

reményeit és törekvéseit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és

terveket.

Digitális kompetenciák

A középiskolában a tanuló képes a számítógép nyújtotta lehetőségek (pl. szövegszerkesztés,

táblázatkezelés, prezentációkészítés) igényes, esztétikus, önálló alkalmazására a tanulásban és

a mindennapi életben. Nyitott és motivált az IKT nyújtotta lehetőségek kihasználásában.

Gyakorlottan kapcsolódik be az információ megosztásba, képes részt venni az érdeklődési

körének megfelelő együttműködő hálózatokban a tanulás, a művészetek és a kutatás terén.

Felismeri és ki is használja az IKT nyújtotta lehetőségeket a kreativitást és innovációt igénylő

feladatok, problémák megoldásában. Kialakul a tanulóban az IKT alkalmazásához kapcsolódó

helyes magatartás, elfogadja és betartja a kommunikáció és az információ felhasználás etikai

elveit. Felismeri az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket, tudatosan törekszik

ezek mérséklésére. Ismeri a szerzői jogból és a szoftvertulajdonjogból a felhasználókra

vonatkozó jogi elveket, figyelembe veszi ezeket a digitális tartalmak felhasználása során.

Matematikai, gondolkodási kompetenciák

A tanuló követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az

eredményeket. Kialakul az absztrakciós, analizáló és szintetizáló képessége. Megérti a

matematikai bizonyítást, képes a matematikai szakkifejezéseket szabatosan használni,

biztonsággal alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. Képes megérteni egyes természeti és

társadalmi-gazdasági folyamatokra alkalmazott matematikai modelleket, és ezt tudja

alkalmazni a jelenségek megértésében, a problémák megoldásában a mindennapi élet

különböző területein is. Felismeri a matematikai műveltség szerepét és fontosságát a valós

tények feltárásában, más tudományokban és a mindennapi gyakorlatban is.

A tanuló ismeretei birtokában megérti a természettudományos-technikai eredmények

alkalmazásának szerepét a társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok, jelenségek

formálódásában. A technikai fejlődés fontosságának felismerése mellett belátja az alkalmazott

technikák és technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait. Bővülő ismeretei segítségével,

illetve a megfelelő módszerek, algoritmusok kiválasztásával és alkalmazásával képes leírni és

magyarázni a természet jelenségeit és folyamatait, felismeri a folyamatok közötti

összefüggéseket. Természettudományos tanulmányai végére a tanuló képessé válik arra is,

hogy bizonyos feltételek mellett megfogalmazza a természeti-környezeti folyamatok várható

kimenetelét. Képes meghatározott szempontoknak megfelelően megtervezni és végrehajtani

megfigyeléseket, kísérleteket, és azok eredményeiből reális és helyes következtetéseket

levonni. Képes mozgósítani és alkalmazni természettudományos és műszaki műveltségét a

tanulásban és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Belátja a

fenntarthatóságot középpontba állító környezeti szemlélet fontosságát, képes és akar is

cselekedni ennek megvalósulása érdekében. Egyre jobban megérti a lokális folyamatok és

döntések egyes regionális és globális következményeit.

A személyes és társas kapcsolati kompetenciák

A tanuló nyitott a személyek és kultúrák közötti párbeszédre. Él a véleménynyilvánítás

lehetőségével a közösségét, a társadalmat érintő kérdésekben. Képes érveit megfogalmazni és

76

vitahelyzetben is kulturáltan kifejezni, meghallgatni és elfogadni mások véleményét.

Figyelembe veszi és megérti a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és

empátiával fordul feléjük. Képes helyes döntéseket hozni, illetve segítséget elfogadni

konfliktushelyzetekben. Képes a stressz és a frusztráció megfelelő kezelésére. Tudatosan készül

a munka világához kapcsolódó döntéshelyzetek megismerésére. Igyekszik a társadalmi

folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva aktívan részt

venni az őt érintő közügyekben. Nyitott és érdeklődő a helyi és a tágabb közösségeket érintő

problémák iránt, képes a különböző szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzésére.

Pozitív attitűdje alakul ki az emberi jogok teljes körű tisztelete, ideértve az egyenlőség, a

demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartása iránt, törekszik a személyes

előítéletek leküzdésére, képes a kompromisszumra. Kialakul a reális alapokon és ismereteken

nyugvó nemzeti identitástudata, a hazához, illetve az Európához való kötődése.

A kreativitás, a kreatív alkotás, önkifejezés és kulturális tudatosság kompetenciái

A tanuló felismeri, hogy a művészetek érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a

tapasztalatszerzés forrásai. Tudatosul benne a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes

kulturális örökség jelentősége. Megérti az európai országok, nemzetek és a kisebbségek,

nemzetiségek kulturális sokféleségét, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött

szerepét. Nyitott műalkotások befogadására, képes a koncertélmények, színházi előadások,

filmek és képzőművészeti események önálló feldolgozására, életkorának megfelelő szintű

értelmezésére, ennek során a művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok, formai

megoldások közötti kapcsolódási pontokat azonosítani, többféle értelmezési kontextusban

elhelyezni. A tanuló képes képi, plasztikai, zenei és dramatikus megjelenítésre. Képes

makettek, modellek konstruálására, belső terek különböző funkciókra történő önálló

átrendezésére. Hajlandó kísérletezni új technikákkal, módszerekkel és anyagokkal.

Munkavállalói, innovációs és vállalkozói kompetenciák

A tanuló képes csoportos munkavégzésben részt venni, a közös feladatok, az iskolai élethez

kapcsolódó problémák megoldása során képes a munka megtervezésére és irányítására, társai

vezetésére. Együttműködik társaival, igényli és képes a feladatmegoldást segítő információk

megosztására. Vannak elképzelései az egyén társadalmi-gazdasági feladataival, boldogulásával

kapcsolatban. Nyitott a gazdaság működéséhez, az egyén gazdasági szerepéhez (pl. vállalkozás)

kapcsolódó témák iránt, egyre reálisabb elképzelései vannak saját jövőjét illetően. A pénz, a

gazdaság, a vállalkozások világához kapcsolódó témákról szóló vitákban képes ismereteit

felhasználva érvelni. Nyitott és érdeklődő a mindennapi életét érintő pénzügyi és jogi kérdések

iránt. Mind reálisabban méri fel tevékenysége kockázatait, adott esetben képes ezek vállalására.

Problémamegoldó tevékenységét egyre inkább a függetlenség, a kreativitás és az innováció

jellemzi.

77

Egységesség és differenciálás

A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni

sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az

egységes oktatást.

Az egyéni különbségek figyelembevételének fontos területe a tehetséggondozás,

amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket,

hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak.

A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási

módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek

kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során

az oktatók megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az

adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket.

A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken

alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló

csökkentését, megszüntetését.

A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását

elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk.

Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos,

mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét

megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés.

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a NAT-ban meghatározott és

a kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges,

de mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó

ajánlásait. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és

segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés

egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására,

elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására.

A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt

vevő oktató megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges

kompetenciák megléte. Az oktató a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak

– egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait. Szükség esetén

egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált

nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási,

nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző

szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai

folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz

tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati,

valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés.

78

4.3. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja

A szakképző intézmény azokon a tanítási napokon, amelyeken közismereti oktatás is folyik,

legalább napi egy testnevelésórát szervez.

A testnevelésóra sportkörben való sportolással vagy versenyszerűen sporttevékenységet

folytató, sportszervezetben sportoló tanuló, illetve képzésben részt vevő személy kérelme

alapján a sportszervezet által az adott félévben kiállított igazolás birtokában a sportszervezet

keretei között szervezett, legalább heti két órának megfelelő edzéssel váltható ki.

A szakképző intézmény a kötelező foglalkozások keretében gondoskodik a könnyített

testnevelés és a gyógytestnevelés megszervezéséről.

Az iskolai sportkör munkáját az iskola intézményvezetője által megbízott testnevelő tanár

segíti.

Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Az iskolai

sportkör szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. Az

iskolai sportkör foglalkozásait (sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok) az iskolai

sportkör szakmai programjában kell meghatározni.

Az egyéb foglalkozásként szervezett tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola

biztosítja, hogy:

➢ az őszi és a tavaszi időszakban: a sportudvar, az edzőterem, stb.

➢ a téli időszakban: edzőterem, stb. testnevelő oktató felügyelete mellett a tanév elején

meghirdetett időpontokban a tanulók számára nyitva legyen.

4.4. A választható tantárgyak, foglalkozások, az oktatóválasztás szabályai

• A köznevelési intézmény vezetője minden év április 15-éig elkészíti és a fenntartó

jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a

tanulók választhatnak, továbbá tájékoztatást ad az érettségi vizsgára történő felkészítés

szintjéről is.

• A tanulók május 20-ig az iskola által szerkesztett jelentkezési lapon jelzik választásukat,

melyet a szülő aláírása hitelesít.

• A tanuló a tanév során egy alkalommal az igazgató engedélyével módosíthatja választását.

• Az iskolai szakkörök, korrepetálások, tehetséggondozó foglalkozások, érettségi

előkészítők, heti óraszáma és a meghirdetési köre a célok által meghatározott.

• Egy tanuló tetszőleges szakkörnek, csoportnak tagja lehet, amennyiben az időben

összeegyeztethető.

• A szakkörök, foglalkozások indítását az azt vezető oktató kezdeményezheti.

• A tanulók kezdeményezésére is indítható szakkör, foglalkozás, ennek vezetőjéről az

intézményvezető dönt a pedagógusválasztás szabályainak figyelembevételével.

79

• A szakköri csoportok, foglalkozások megfelelő számú jelentkező esetén indíthatók.

• A szakkörök, foglalkozások indításáról az intézményvezető dönt.

Az oktató választás szabályai

A tanuló joga, hogy válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak,

foglalkozások (tehetséggondozás, korrepetálás, szakkör, érettségi előkészítő, nyelvvizsga

előkészítő, stb.) továbbá pedagógusok közül, az alábbi tantárgyválasztási szempontok alapján:

▪ végzettség,

▪ alapórán ki tanítja az adott tantárgyat,

▪ egyenletes tanári terhelés (tantárgyfelosztás),

▪ a tantárgygondozó oktató

javaslata alapján az iskolavezetőség lehetőség szerint két adott szakos oktatót ajánl a csoport

számára, akik közül a jelentkezett diákok (titkosan) választanak.

4.5. A választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, amelyekből az

intézmény kötelezően vállalja tanulóinak közép- vagy emelt szintű

érettségi vizsgára való felkészítését, továbbá annak meghatározása,

hogy a tanulók milyen követelmények teljesítése mellett melyik

választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát

4.5.1. A választható érettségi tantárgyak megnevezése /középszint/

Közismereti érettségi vizsgatárgyak

• Biológia

• Földrajz

• Fizika

• Kémia

• Informatika

• Emberismeret és etika

• Testnevelés

Ágazati szakmai érettségi vizsgatárgyak

• Egészségügyi ismeretek

• Élelmiszeripari ismeretek

• Földmérési ismeretek

• Kertészeti és parképítési ismeretek

• Közgazdasági alapismeretek

• Mezőgazdasági alapismeretek

• Sport ismeretek

Ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsgatárgyak

• Mezőgazdasági és erdészeti gépésztechnikai ismeretek

80

• Közúti és légi közlekedési, szállítmányozási és logisztikai ismeretek

4.5.2. A választható érettségi tantárgyak megnevezése /emelt szint/

• Magyar nyelv és irodalom

• Történelem

• Matematika

• Angol

• Német

• Biológia

• Fizika

• Földrajz

• Informatika

• Kémia

• Testnevelés

• Egészségügyi ismeretek

• Élelmiszeripari ismeretek

• Földmérési ismeretek

• Kertészeti és parképítési ismeretek

• Közgazdasági alapismeretek

• Mezőgazdasági alapismeretek

• Sport ismeretek

• Mezőgazdasági és erdészeti gépésztechnikai ismeretek

• Közúti és légi közlekedési, szállítmányozási és logisztikai ismeretek

4.5.3. A tanulók érettségi tantárgy választásának szabályai

…..

81

4.6. Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga

témaköreit

Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet mellékletei

tartalmazzák a középszintű érettségi vizsga témaköreit. A témaköröket az érettségi tantárgyakat

tanító oktatóknak minden tanév elején felül kell vizsgálniuk.

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv

1. Kommunikáció

2. A magyar nyelv története

3. Ember és nyelvhasználat

4. A nyelvi szintek

5. A szöveg

6. A retorika alapjai

7. Stílus és jelentés

Irodalom

1. Művek a magyar irodalomból I. Kötelező szerzők

2. Művek a magyar irodalomból II. Választható szerzők

3. Művek a magyar irodalomból III. Kortárs szerzők

4. Művek a világirodalomból

5. Színház és dráma

6. Az irodalom határterületei

7. Regionális kultúra, interkulturális jelenségek és a határon túli irodalom

Történelem

1. Az ókor és kultúrája

2. A középkor

3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora

4. Szellemi, társadalmi és politikai változások a kora újkorban (1492-1789)

5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790)

6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora (1789-1914)

7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790-1914)

8. A világháborúk kora (1914-1945)

9. Magyarország a világháborúk korában (1914-1945)

10. A jelenkor (1945-től napjainkig)

11. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig

12. Társadalmi, állampolgári, pénzügyi és munkavállalói ismeretek

Matematika

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok

2. Számelmélet, algebra

3. Függvények, az analízis elemei

4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria

5. Valószínűség-számítás, statisztika

82

Angol nyelv

1. Személyes vonatkozások, család

2. Ember és társadalom

3. Környezetünk

4. Az iskola

5. A munka világa

6. Életmód

7. Szabadidő, művelődés, szórakozás

8. Utazás, turizmus

9. Tudomány és technika

Német nyelv

1. Személyes vonatkozások, család

2. Ember és társadalom

3. Környezetünk

4. Az iskola

5. A munka világa

6. Életmód

7. Szabadidő, művelődés, szórakozás

8. Utazás, turizmus

9. Tudomány és technika

Biológia

1. Bevezetés a biológiába

2. Egyed alatti szerveződési szint

3. Az egyed szerveződési szintje

4. Az emberi szervezet

5. Egyed feletti szerveződési szintek

6. Öröklődés, változékonyság, evolúció

Fizika

1. Mechanika

2. Hőtan, termodinamika

3. Elektromágnesség

4. Optika

5. Atomfizika, magfizika

6. Gravitáció, csillagászat

7. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek

Földrajz

1. Térképi ismeretek

2. Kozmikus környezetünk

3. A geoszférák földrajza

4. A földrajzi övezetesség

5. Társadalmi folyamatok a 21. század elején

6. A világgazdaság jellemző folyamatai

83

7. Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában

8. Európa földrajza. A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában

9. Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői

10. Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei

Informatika

1. Információs társadalom

2. Informatikai alapismeretek – hardver

3. Informatikai alapismeretek – szoftver

4. Szövegszerkesztés

5. Táblázatkezelés

6. Adatbázis-kezelés

7. Információs hálózati szolgáltatások

8. Prezentáció és grafika

9. Könyvtárhasználat

Kémia

1. Általános kémia

2. Szervetlen kémia

3. Szerves kémia

4. Kémiai számítások

Emberismeret és etika

1. Az emberi természet

2. Az erkölcsi lény

3. Az erkölcsi cselekedet

4. Az etika megalapozása

5. Az erények és a jellem

6. Társas kapcsolatok

7. Erkölcs és társadalom

8. Vallás és erkölcs

9. Korunk erkölcsi kihívásai

Testnevelés

1. Az olimpiai mozgalom létrejötte, célja, feladatai; magyar sportsikerek

2. 2. A harmonikus testi fejlődés

3. A testmozgás, a sport szerepe az egészséges életmód kialakításában, és a személyiség

fejlesztésében

4. A motoros képességek szerepe a teljesítményben

5. Gimnasztikai ismeretek

6. Atlétika

7. Torna

8. Zenés-táncos mozgásformák

9. Küzdősportok, önvédelem

10. Úszás

11. Testnevelési és sportjátékok

12. Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek

84

EGÉSZSÉGÜGYI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

1. Egészségügyi alapismeretek

2. Alapápolás

3. Klinikumi ismeretek

KÖZGAZDASÁGI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

1. Gazdasági és jogi alapismeretek

2. Általános statisztika és statisztika gyakorlat

3. Pénzügyi alapismeretek

4. Pénzügy gyakorlat

5. Adózási alapismeretek

6. Adózás gyakorlat

7. Számviteli alapismeretek

8. Számvitel gyakorlat

MEZŐGAZDASÁGI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

1. Állattenyésztés

2. Anatómia és élettan

3. Takarmányozástan

4. Állatok egészségvédelme

5. Gazdálkodási alapismeretek

6. Gazdálkodási alapgyakorlatok

7. Műszaki ismeretek

8. Munkavédelem

KERTÉSZETI ÉS PARKÉPÍTÉSI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI

VIZSGA

1. A növények külső, belső felépítése, növényrendszertan

2. A kertészeti termesztés tárgyi feltételei, éghajlattan, talajművelés

3. Trágyázás és öntözés, növényvédelem

4. A termesztés, növényápolás gépei

5. A gazdálkodás alapismeretei

6. A zöldfelületek csoportosítása, a zöldfelületi növénycsoportok fenntartása, a városi

zöldfelületek jelentősége

7. Gépek, kézi eszközök üzemeltetése, karbantartása

8. Növényismeret

FÖLDMÉRÉSI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

1. Geodézia alapjai

2. Térképismeret

3. Topográfia

4. Geodéziai alapszámítások, geodézia gyakorlat

5. Digitális térképkezelés

6. Fotogrammetria

85

7. Jogi és ingatlan-nyilvántartási ismeretek

8. Térinformatika

ÉLELMISZERIPARI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

1. Laboratóriumi alapismeretek

2. Élelmiszeripari anyagismeret

3. Élelmiszeripari technológiák

4. Élelmiszerkémia

5. Mikrobiológia

6. Élelmiszeripari vállalkozások működtetése

SPORT ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

1. Egészségügy és elsősegélynyújtás

2. Edzéselmélet és gimnasztika

MEZŐGAZDASÁGI ÉS ERDÉSZETI GÉPÉSZTECHNIKAI ISMERETEK

ÁGAZATON BELÜLI SPECIALIZÁCIÓ SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

1. Géprajz, gépelemek, mechanika

2. Anyagismeret

3. Agrárműszaki erőgépek elmélete

KÖZÚTI ÉS LÉGI KÖZLEKEDÉSI, SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÉS LOGISZTIKAI

ISMERETEK ÁGAZATON BELÜLI SPECIALIZÁCIÓ SZAKMAI ÉRETTSÉGI

VIZSGA

1. Közlekedési ismeretek

2. Közlekedési földrajz

3. Közlekedés-üzemvitel

4. Jogi, gazdasági, vállalkozási és marketing ismeretek

4.7. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban

történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív,

fejlesztő formái

A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzése folyamatos, előre meghatározott normákhoz

viszonyít. Az ellenőrzés következetesen végzett tényfeltáró tevékenység, amely során az

empatikus készség fejleszthető. Egyensúlyban van a szóbeli és írásbeli ellenőrzés. Mindkettő

az értelmet és a gondolkodást motiválja. A szakképző évfolyamokon a tanulói

gyakorlatorientáltság ellenőrzése kerül előtérbe, így végzett tanulóink képesek lesznek a

társadalomba való beilleszkedésre és az önfejlesztésre. A tanulók tanulmányi munkájának

értékelése magában foglalja a minősítést, az értékek biztosítását, tájékoztatást, viszonyítást,

motiválást. Az értékeléssel dinamikusan lehet következtetni a tanítás és tanulás hatékonyságára.

86

Olyan ellenőrzési, értékelési és visszacsatolási módokat, eljárásokat kell alkalmazni, amelyek

egyénenként lehetővé teszik a tanulók felzárkóztatását és tehetségük kibontakoztatását. A

tanulók tanulmányi munkájának értékelésében az értékelés alapelvei, hogy:

- személyre szóló legyen,

- feleljen meg az életkori sajátosságoknak,

- komplex legyen, vagyis az emlékezeti teljesítmény mellett az ismeretek, készségek,

képességek alkalmazását, a tudást is mérje,

- fejlesztő legyen,

- ösztönző, bátorító jellegű legyen,

- rendszeres legyen,

- folyamatosságot biztosítson, rendszeres, kiszámítható, tervszerű és mindig aktuális

legyen,

- a tantárgyi követelményrendszerre épüljön,

- biztosítsa a szóbeli és írásbeli értékelés egészséges arányát,

- legyen tárgyszerű,

- félelemmentes légkörben történjen,

- SNI-s tanulók esetében alapvető szempont legyen a tanuló önmagához mért

fejlődésének értékelése,

- járuljon hozzá a tanulók önértékelési képességének kialakulásához.

A tanulói munka ellenőrzése a következő területekre terjed ki:

- A szakmai programban előírt követelmények teljesítésének szintje, a tanórán, illetve

gyakorlati foglalkozásokon nyújtott teljesítmény.

- Az iskola és az osztályközösségben végzett tevékenység.

- A tanuló magatartása, viselkedése, értékrendje.

Rendszeresen értékeljük és folyamatosan ellenőrizzük tanulóink szaktárgyi munkáját, a

készségek terén mutatott fejlődését, a tanulói teljesítményben az előző értékeléshez képest

bekövetkező változásokat, és az iskola szakmai programjában előírt követelményekhez

viszonyított tanulmányi előrehaladását.

A tanulók értékelése – speciális esetektől eltekintve - érdemjegyekkel történik, melyeket a

szaktanárok havi rendszerességgel az e-naplóban rögzítenek. Az iskola a tanulók féléves illetve

tanév végi osztályzatairól a tanulót és a kiskorú szülőjét félévkor értesítő, év végén

bizonyítvány útján értesíti. Az osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli értékelés kíséri. A

osztályzatokat az elektronikus naplóban rögzítjük. A megszabott és előírt követelmények

megvalósulását az oktatók a tanulók gyakorlati tevékenysége, csoport- és projektmunkák során

tanúsított egyéni és társas munkákhoz való hozzáállása és feladatmegoldása, a tanórákon

mutatott attitűdje, írásbeli munkái, szóbeli feleletei és beszámolói alapján ellenőrzik.

Az oktatók értékelésével párhuzamosan a tanulás folyamatában fontos szerepet tulajdonítunk

az önértékelésnek és a csoportos értékelésnek, amelyek a tanulók egészséges ön- és társas

reflexióinak kiépülését segítik. Iskolánk az új módszertani kultúra elterjesztését kiemelt

feladatának tekinti. Az infokommunikációs technológia mint eszköz, taneszköz és

feltételrendszer mind magasabb arányban van jelen a tanítás - tanulás folyamatában.

A tantermeinkben használható internet, a bővülő számú interaktív táblák valamint más

audiovizuális multimédiás technikai egységeink a diákok számára színesebbé, élvezetesebbé,

befogadhatóbbá, az oktatók számára pedig sokoldalúbbá teszik a tananyag feldolgozását. A

minél hatékonyabb képességfejlesztés érdekében nagy hangsúlyt fektetünk tanulóink egyéni

munkára és csoportmunkára való motiválására, alkalmazzuk a rendelkezésünkre álló, és

diákjaink képességi szintjének megfelelő digitális tananyagot, valamint igyekszünk a tanítási-

tanulási folyamatot segítő szoftverek alkalmazását kiterjeszteni.

87

4.7.1. Egyéni fejlesztési terv

A különleges bánásmódot igénylő (például sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, magatartási

és tanulási nehézséggel küzdő) diákjaink mellett egyre nagyobb számban lesz szükség egyéni

fejlesztési tervvel személyre szabott oktatási - nevelési program kidolgozására, melyben

diagnosztizáljuk a tanuló pillanatnyi állapotát, felmérjük egyéni képességeit és lehetőségeit, s

ennek megfelelően állítjuk össze az elérni, s majdan értékelni kívánt célt, feladatot. A

tanulmányokban való haladást egyéni követelményrendszer összeállításával, a tanulás fokozott

követésével és segítésével úgy is lehet biztosítani, hogy a tanuló sikerélményhez jusson, és a

felmenő rendszer szerint eredményes évet zárjon. Az egyéni fejlesztési tervet szükség és

lehetőség szerint az érintett tanulók, a diákot tanító oktatók, a szülők, és a tanulót körülvevő

segítő szakemberek közösen dolgozhatják ki.

4.7.2. Numerikus értékelés (az osztályzat)

A tanulók előrehaladását év közben érdemjegyekkel, félévkor és év végén valamennyi tárgyból

osztályzattal értékeljük. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles

(5); jó (4); közepes (3); elégséges (2); elégtelen (1).

Amennyiben az szükséges és indokolt az osztályzattal párhuzamosan szöveges értékelés is

adható. Egyedi alkalmakkor az évismétlés nélküli továbbhaladás érdekében lehetőség nyílik az

értékelés alóli felmentésre, amennyiben az egyéni haladást biztosító egyéni fejlődési terv

ütemezése ezt előírja és biztosítja. Ezekben az esetekben az érintett diákkal foglalkozó értékelő

konferencián az osztályfőnök javaslata alapján, valamint a szaktanárok véleményének

figyelembevételével a nevelőtestület dönthet arról, hogy bizonyos tantárgyak esetében

osztályzattal vagy részt vett bejegyzéssel történjen az értékelés.

A diákoknak félévenként és tantárgyanként minimum három érdemjegyet kell szerezniük, de

indokolt a havonkénti érdemjegy adása. A tanév végén az osztályzat megállapításához

szükséges átlagot az egész évi teljesítmény értékelésével, tehát a tanév során szerzett összes

érdemjegy figyelembevételével számítjuk ki, ezért a tanév végi osztályzat kialakításában

indifferens a félévi jegy.

4.7.3.Szöveges értékelés

A tanulók munkájának cizelláltabb és differenciáltabb értékelése érdekében azoknál a

tanulóknál, - akik részére egyéni fejlesztési tervet dolgoztunk ki - akiknél az oktatói testület

javaslata alapján ez indokolt és szükséges, akik estében a szakértői bizottság véleménye alapján

az igazgató előírja szöveges értékelést és minősítést alkalmazhatunk. A szöveges értékelést a

numerikus értékeléssel (osztályzattal) együtt mindig szummatívan alkalmazzuk. A szöveges

értékelés és az osztályzat összefüggésében lehet magyarázó-, kiegészítő és helyettesítő jellegű.

Az egyéni fejlesztési tervvel rendelkező diákok számára a szöveges értékelés az egyéni tervek

által előírtaknak megfelelően egyedi jellegű. A szöveges értékelésben lehetőleg ki kell térni a

diák szaktárgyi tudására, az abban történt fejlődésre és elmozdulásra, a szorgalmára, tanulási

technikájának módosulására, és a személyes beállítódás megváltozásának folyamatára,

valamint reflektálni szükséges az egyéni fejlődési tervben rögzített elvárások megvalósulására.

Amennyiben mód van rá, meg kell jelölni a további fejlődés irányát, a feladat megoldásának

eszközeit és fázisait, valamint a következő értékelés szempontjait.

88

4.7.4. A szóbeli beszámoltatás

Szóbeli felelet

Az oktatók az egyes tantárgyi követelményekben előírt elméleti tananyag ellenőrzése

érdekében a megszerzett ismereteket szóbeli felelet formájában is számon kérhetik a tanulóktól.

A tanulók munkájának folyamatos megfigyelése során a pedagógus megfigyeli, milyen a tanuló

aktivitása, figyelme, érdeklődése, rövid szóbeli válaszai, hozzászólásai, megértette-e az

anyagot. A tanulók szóbeli feleltetése során az oktató megtudhatja, hogy a tanuló mennyire

sajátította el a tananyagot, mennyire képes a mondandóját önállóan, szakmai kifejezéseket

használva elmondani. A szóbeli felelet során kiderülhet, képes-e az összefüggések

felismerésére, az ismeretek alkalmazására. A tanulói kiselőadás, önálló gyűjtőmunka

ismertetése a tanuló érdeklődési köréről ad tájékoztatást. A szóbeli kifejezőkészség fejlesztése

érdekében minden tanulónak minden heti egyórás tárgyból félévenként legalább egy, minden

heti két- vagy többórás tárgyból – kivéve a testnevelést – félévente legalább két alkalommal

szóban kell felelnie. Egy-egy szóbeli felelet öt-nyolc percnél több időt nem vehet igénybe. A

szóbeli számonkérés témája jellemzően az aznapra kijelölt ismeretanyag vagy feladat, de

releváns lehet az utolsó leckék tartalmának, vagy akár a tanév során már elsajátított

fogalmaknak a számonkérése is. A szóbeli felelet értékének megfelelő az otthoni szorgalmi

vagy projektmunkáról szóló kiselőadás, beszámoló. A szóbeli beszámoltatás során adott

érdemjegy szummatív értéke az átlagszámításnál egy jegynek számít.

A szóbeli felelet értékelésének általános szempontjai

Jeles (5) érdemjegyet kap az a tanuló, aki a kijelölt tananyagban a tantervi követelményeket

kifogástanul teljesíti, önállóan képes a témakörhöz tartozó fogalmakat definiálni, a témakör

legfontosabb összefüggéseit meghatározni és elemezni, az ismeretek alkalmazására példákat

sorolni, és cizellált, igényes nyelvi megformálással, szabatosan adja elő ismereteit.

Jó (4) érdemjegyet kap az a tanuló, aki kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget a

követelményeknek, segítség nélkül képes a témakörhöz tartozó fogalmakat definiálni, kisebb

összefüggésekre oktatói segítséggel világít rá, példákat említ és elemez, s azokat a gyakorlatban

is alkalmazza, valamint ismereteit szabatosan, igényesen adja elő.

Közepes (3) érdemjegyet kap az a tanuló, aki a tantervi követelményeknek pontatlanul és

néhány hibával tesz eleget, aki többször szorul oktatói segítségre, kiigazításra, javításra.

Elégséges (2) érdemjegyet kap az a tanuló, aki a tantervi követelményeknek súlyos

hiányossággal tesz eleget, noha a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel

rendelkezik.

Elégtelen (1) érdemjegyet kap az a tanuló, aki a tantervi követelményeknek oktatói segítséggel,

útmutatással sem tud eleget tenni.

4.7.5. Az írásbeli beszámoltatás formái

89

Az írásbeli ellenőrzések feladatait, kérdéseit a szaktanár állítja össze, de támaszkodhat helyi

kidolgozású (iskolai), értékelési és vizsgaközpontokban kidolgozott, területi és országos

mérések során alkalmazott vagy szakirodalomban található feladatokra is.

Házi feladat

Előnye, hogy a tanuló egyéni ütemben végezheti el a feladatokat, differenciáltan is adható,

javasolt az órán való ellenőrzése, főleg szóban értékeljük.

Házi dolgozat

A tanulók információt gyűjtenek könyvekből, vagy az internet segítségével a kiadott témában.

Tanulói portfólió

A tanuló munkáinak különböző szempontok alapján összeállított gyűjteménye.

Írásbeli felelet

az oktató szakóráin írásbeli felelet formájában is számon kérheti diákjait. Az írásbeli

beszámoltatás témája jellemzően az aznapra kijelölt tananyag, de a számonkérés egyes részletei

visszanyúlhatnak az aktuális témakör előző leckékben elsajátított ismeretanyagára is. Az

írásbeli beszámoltatás történhet egyénileg (írásbeli felelet), vagy az osztály egy részére, akár

egészére kiterjedően. Az írásbeli feleletet nem kell előre bejelenteni. Az írásbeli felelet formájú

számonkérésre naponként és tanóránként maximum egyszer, viszont félévenként legalább

egyszer sort kell keríteni. Az írásbeli felelet értéke a szóbeli feleletével azonos súlyú.

Témazáró dolgozat

A tantárgyak témakörei végén témazáró dolgozatot kell íratni. A témazáró dolgozat

megírásának várható időpontját legalább egy héttel előre be kell jelenteni a tanulóknak. A

dolgozat megíratásának szándékát az oktatóknak is egyeztetniük kell egymással; egy tanítási

napon legfeljebb két témazáró dolgozat íratható. A tematika fő követelményeit tartalmazó

dolgozat feladatsorait a munkaközösségek tagjainak egyeztetniük kell egymással. A témazáró

dolgozatok pontozásánál és értékelésénél az írásbeli érettségi vizsgák javítási előírásait kell

alkalmazni. Az elkészített írásbeli feladatokat öt munkanapon belül javítani és értékelni kell. A

témazáró dolgozatokat végső jegy kialakításakor kétszeres szorzóval vesszük figyelembe. A

kijavított dolgozatokat a tanulók nem vihetik haza, de azokról másolatot készíthetnek. Az

oktatóknak a kijavított dolgozatokat a tanév végéig meg kell őrizniük.

Javítódolgozat

Lehetőséget kell adni az elégtelen témazáró dolgozat kijavítására. Ez alól kivétel, ha a tanuló a

dolgozatot igazolatlan mulasztása miatt nem írta meg a kijelölt időpontban, vagy ha nem

megengedett segédeszköz használata miatt kapott elégtelent. A javítódolgozat megírására a

témazáró dolgozat kiosztását követően legkorábban egy, legkésőbb két héten belül kell sort

keríteni.

Év eleji felmérő dolgozat, év végi felmérő dolgozat

Az év eleji felmérő dolgozat célja kilencedik évfolyamon a felvett tanulók tudásszintjének

diagnosztizálása, szükség esetén a fejlesztési területek meghatározása. Más évfolyamokon az

induló tudásszint ellenőrzése, összevetése az előző év végi eredményekkel. Új, belépő

tantárgyak, műveltségi területek, ágazati modulok esetében általános kompetenciát mérünk az

országos mérőeszközök adaptálásával. Az év eleji felmérés jellege szerint diagnosztikus mérés,

melyet százalékosan értékelünk. Az év végi felmérések szummatív mérések, melyek

90

alkalmasak az éves munka felmérésére, az eredmények rögzítésére, a továbbhaladás

eldöntésére, a tudásszint megállapítására. Az év végi felmérések tantárgyanként,

évfolyamomként egységes mérőeszközökkel történnek, a tantárgyi felelősök, a

munkaközösségek vezetők bevonásával, az iskolavezetés koordinálásával.

Próbaérettségi vizsga

A kötelező érettségi vizsgatárgyakból írásbeli próbaérettségi vizsgákat szervezünk. Eredménye

háromszorosan számít az év végi osztályzatba. A próbaérettségin szerzett érdemjegy és a

százalékos eredmény egyaránt megjelenik a naplóban.

4.7.6. A beszámoltatás egyéb formái, követelményei és lehetőségei

Szorgalmi feladatok, projektmunkák, készségtárgyak

A tanulók érdemjegyeket kaphatnak szorgalmi munkáikra, rajzaikra, kiselőadásaikra,

beszámolóikba, házi dolgozataikra. projektmunkáikra, vagy csoportban végzett feladataikra.

Ezek értéke megegyezik a szóbeli és írásbeli feleletekre adott jegyekkel.

Az oktatók az értékelésnél figyelembe vehetik és beszámíthatják a diákok tanulmányi versenyre

történő felkészülését és elért eredményét is.

A megszerzett ismereteket készségtárgyak esetén elsősorban a diákok gyakorlati tevékenységén

keresztül értékeljük, s az osztályozás során a tanulók hozzáállásában és teljesítményében

érzékelhető változást is figyelembe vesszük. Indokolt esetben (például jobb eredmény elérése

érdekében) rajz, kreatív gyakorlatok, és – amennyiben mód nyílik rá – testnevelés tantárgyakból

elméleti feladatok megoldása is lehetséges. Ha testnevelés tantárgyból a felszerelés teljes vagy

részleges hiánya lehetetlenné teszi az órai részvételt, valamint a tanuló gyakorlati

teljesítményének értékelését, s a diák a fentiek alapján elméleti feladatot sem tud megoldani, az

adott órán a tanuló elégtelen érdemjegyet kaphat. Kiemelt figyelmet fordítunk a csoportban

végzett feladatok és projekt-jellegű munkák lehetőségeinek megteremtésére. Preferáljuk a házi

dolgozatok, szorgalmi feladatok, rajzos és más, kézügyességet igénylő munkák megvalósulását,

a beszámolók és kiselőadások megszületését.

4.7.7. Az értékelési módok alkalmazásának helye, ideje

Diagnosztikai mérést minden évben, minden tantárgyból végzünk a tanév elején.

A formatív értékelést minden oktató a tanítás-tanulási folyamat eredményességének mérésére

alkalmazza.

Szummatív értékelést minden témakör végén minden tárgyból végzünk, melynek formája lehet

témazáró dolgozat írása, portfólió összeállítása vagy projekt feladat teljesítése.

A diagnosztikus és szummatív mérések (feladatlapok) összeállítása és az osztályozás tantárgyi

szinten, a követelményeknek megfelelően szakmai egyeztetéseken útján történik.

4.8. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elveit

91

Az osztály és csoportlétszámok tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló törvény. 4. számú

melléklete az irányadó.

Ennek értelmében, a technikumban az osztálylétszám minimum 26 fő maximum 34 fő. A

gimnáziumban a szabályozás ezzel teljesen megegyezik.

Technikum, a gyakorlati képzés minimum 6 fő maximum 16 fővel szervezhető.

A technikumi osztályok esetében lehetőség van két vagy több, - lehetőleg azonos ágazatba

tartozó - szakmát egy osztályba szervezni, a közismereti tárgyakat egy csoportban oktatni.

Csoportbontásban kell oktatni az idegen nyelvet, ha az egy osztályba járó tanulók különböző

idegen nyelvet tanultak korábban. Lehetőség van egy tanulócsoport, azonos évfolyam több

osztályából való kialakítására is.

Csoportbontás alakítható ki akkor is, ha az osztálykeretben való oktatásnak technikai

akadályai vannak. Ilyen lehet az informatika tantárgy, vagy bármely laborgyakorlat, ahol a

szaktantermek befogadó képessége kisseb az osztály létszámánál.

Csoportbontás szervezhető, ha egy tantárgyat közép és emelt szinten is oktatnak a tanulók

választása szerint. Ekkor azonos évfolyam több osztályából is kialakíthatóak a csoportok.

Csoportbontás szervezhető a technikumi és gimnáziumi osztályokban maximális létszám

felett, közismereti tárgyakból, amennyiben ezt előzetes tantárgyi felmérés indokolja és a

lemorzsolódást, korai iskolahagyást csökkenti.

A gyakorlati csoportok kialakítását a törvényi előírások betartása mellett a technikai feltételek

megléte határozza meg.

Törekedni kell a maximális csoportlétszámok kialakítására.

Az elméletigényes gyakorlati foglalkozás esetében az intézmény igazgatója – a csoportok

pontos létszámának ismeretében – dönthet a csoportok összevonásáról, ill. eltekinthet a

csoportbontástól.

A tanulócsoportok bontását vagy összevonását minden évben a tantárgyfelosztás

összeállításakor kell megvizsgálni. Mivel ennek költségvetési feltétele van, a fenntartóval kell

engedélyeztetni.

Az tanulócsoportok indításának engedélyeztetését minden év augusztus 25-ig el kell

végeztetni.

4.9. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő

nemzetiségek kultúrájának megismerését szolgáló tananyag

Debrecen városában hat olyan nemzetiségi közösség él, akik önkormányzattal rendelkeznek,

ezek a bolgárok, a ruszinok, a románok, a németek, a cigányok és az örmények.

A nemzeti csoportok kultúrájának, nyelvének, történelmének, értékrendszerének

megismerésére az egyik legfontosabb lehetőség a tanítási óra. Ennek tudatában a magyar, a

történelem és a művészetek órák keretében több témakörbe integráltan teremtjük meg annak a

feltételét, hogy a tanulók megismerjék a debreceni nemzetiségi csoportok történetét, életmódját,

Debrecenben való jelenlétük okát.

Tudatni kell a diákokkal, hogy a város kulturális sokszínűsége e közösségek létrejöttének is

köszönhető.

92

Tanórán kívül is lehetőség van a településen élő nemzetiségek megismerésére oly módon, hogy

valamely nemzetiség képviselőjét egy iskolai rendezvényre meghívunk vendégként, vagy

osztálykirándulások keretében ismertetjük meg tanítványainkkal egy-egy nemzetiség életét.

4.10. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek, programok,

tevékenységek

A szakmai program nevelési program fejezetében a 2.3. A teljeskörű egészségfejlesztéssel

összefüggő feladatok című részben részletesen kifejtve.

4.11. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

4.11.1.A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések az iskolában

Az osztályfőnök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közös feladata felmérni a hátrányos

helyzetű tanulókat és megismerni problémáikat.

A segítségnyújtás a következő tevékenységi formákban jelenik meg:

1. Felzárkóztató és tehetséggondozó programok egyéni tanrend szerint.

2. Drog és bűnmegelőzési programok.

3. Pályaorientációs tevékenységünk során fokozottan figyeljük a tanulók érdeklődését,

pályaválasztási lehetőségeit, tanulmányi előmenetelét, lehetőséget biztosítunk a felsőfokú

intézmények által szervezett nyílt napok látogatására.

4. Információt szolgáltatunk a szülőknek és tanulóknak az étkezési, beiskolázási, szociális

segélyekről.

5. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója

indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál

rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a

támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében.

6. A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekeknek felajánljuk a kollégiumi elhelyezést, a

kedvezményes étkezést.

7. A problémás gyermekek esetén felvesszük a kapcsolatot a pedagógiai szakszolgálat

intézményeivel.

8. Pályázati lehetőségeket kihasználva a rászorult tanulók pályázati munkájának

elkészítésében segítséget nyújtunk.

A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési

feladatokat kell alapul venni.

4.11.2. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések a kollégiumban

Intézményünk folyamatosan követi a halmozottan hátrányos helyzetű, rendszeres

gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanulók számát. A kollégium felvételi elvei

93

biztosítják a vonatkozó törvényben megfogalmazott esélyegyenlőség érvényesülését a

kollégiumi felvétel során. Intézményünkbe a tanuló és a szülő együttes kérelme alapján nyerhet

felvételt a tanuló.

Kollégiumunk minden tanuló számára egyenlő mértékkel biztosítja a kollégiumi kötelező és

nem kötelező foglalkozások igénybevételének, a kollégium helyiségeinek és eszközeinek

használati lehetőségét. (szilenciumi foglalkozás, fakultációs foglalkozás, csoportfoglalkozás,

egyéni törődést biztosító foglalkozás, internet, informatika terem, konditerem, sporteszközök,

stb.) A hátrányos és esetlegesen halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink részvételi adatai a

különböző foglalkozásokon megegyeznek más tanulók adataival, a tanulók részére szociális

helyzetüktől függetlenül, egyenlő mértékben biztosítjuk a tehetséggondozás és a felzárkóztatás

egyéni foglalkozások igénybevételét, részükre önismereti és tanulásmódszertani

foglalkozásokat szervezünk kötelező jelleggel, a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére

kötelező egyéni felzárkóztató foglalkozást szervezünk.

Feladatunk a kollégiumi szálláshelynyújtás sajátos nevelési igényű gyerekek, tanulók számára

is. Az intézmény a rendelkezésére álló minden eszközzel igyekszik szolgálni ezen tanulók

sajátos nevelési igényéből fakadó fejlesztési szükségleteit. Ezen tanulókkal való foglalkozás

lehetőség szerint integrált nevelés- oktatás keretében és egyéni foglalkozások keretében

történik.

4.12. A tanulók jutalmazásával összefüggő szabályok

A tanulók jutalmazása:

Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó

szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó

hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza.

Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki

- eredményes kulturális tevékenységet folytat

- kimagasló sportteljesítményt ér el

- a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez.

A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást

tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni:

- önmagához, az előző év végi eredményéhez képest legtöbbet javító osztály

- a legjobb tanulmányi eredményt elérő osztály.

A jutalmazásra javaslatot tehet: - igazgató

- oktatói testület

- osztályfőnök

- az oktatói testület bármely tagja

- a diákönkormányzat vezetője

A jutalmazás formái

a., Egyéni jutalmazási formák

Az oktatói testület a következő díjak odaítéléséről dönt, minden tanév végén:

- Évfolyamelső (aki legalább 4,51 átlagot elért)

94

- Az Év Diákja (az évfolyamelsők közül a legjobb)

- Jó tanuló - jó sportoló (legalább 4,25 tanulmányi átlagot elért tanulónak, aki

valamelyik sportágban kimagasló teljesítményt nyújt)

- Szakmai Vándorserleg (szakmai tantárgyak átlagából legjobb tanulmányi

eredményt elérő tanuló kapja egy évre)

- Sportolók Vándorserlege (a gimnáziumi sportiskolai vagy sportorientációs

osztályokba járó tanulók közül a legjobb tanulmányi eredményt elérő tanuló kapja

egy évre)

- A Pallag Alapítvány ítéli oda AZ ÉV LEGEREDMÉNYESEBB TANULÓJA címet.

- Az iskolai szintű versenyek első három helyezettje oklevelet és könyvjutalmat kap,

melyet a verseny végén, a Balásházy – héten vagy a tanévzáró ünnepségen az iskola

közössége előtt vehet át.

b., Csoportos jutalmazási formák:

- a kategóriának megfelelő oklevél és a Pallag Alapítvány által felajánlott jutalom,

melyet a tanévzáró ünnepségen az iskola közössége előtt vehet át az osztály

képviselője

Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók:

- oktatói,

- osztályfőnöki,

- igazgatói,

- oktatói testületi.

Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen

szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.

4.13. Az oktatói testület által szükségesnek tartott további elvek

…..

4.14. Az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítéshez, az emelt szintű

oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatok és követelmények a

közismereti kerettanterv és az érettségi vizsga általános és részletes

követelményei alapján

…..

95

5. KOLLÉGIUMI PROGRAM

5.1. Bevezetés

Kollégiumunkban célunk a személyiségfejlődés biztosítása, az otthon, a család pótlása.

Diákjaink életében a pozitív gondolkodás és jövőkép legyen a meghatározó. A testi-lelki

harmónia érdekében a sport iránti nyitottságot kiemelt feladatnak tekintjük.

A kollégiumunk mindenkori feladata a tanulók célra orientált személyiségfejlesztése. Autonóm,

fejlett, közösségi kooperációra képes személyiségeket kell nevelnünk, akik képesek:

- önmaguk szabályozására és fejlesztésére,

- szocializációra,

- értékek elfogadására, követésére, közvetítésére,

- eljutni a társadalmi beilleszkedéshez szükséges egyéni fejlettségi szintre előbb az

oktatási intézmény, később a munkahely követelményrendszerének elfogadására

A nevelés korszerűsítését, minőségi fejlesztését, hatékonyabb és eredményesebb

nevelőmunkára törekvést kell szorgalmazni.

A korszerűsítés folyamatos tendencia közoktatásunkban is, de nem zárja ki a stabilitást és a

pedagógiai értékek megőrzését.

Fontos alapértékeink:

- szakszerűség,

- nyitottság,

- következetesség,

- empátia,

- tisztelet,

- korrektség,

- innovatív képesség,

- humanizmus.

- esélyegyenlőség, hátrányok csökkentése

A kollégiumi nevelés nem elszigetelten folyik, hiszen elsősorban az iskolai tevékenységet

mélyíti el, a családi nevelést egészíti ki a maga eszközeivel. Célszerű a kollégiumi programot

az iskoláéval összhangban összeállítani, de ez esetben is indokolt a diákotthon sajátos céljából,

feladatából kiindulni, a helyi körülményeket, a tanulóifjúság neveltségi szintjét figyelembe

venni.

5.2. Jövőkép

Kollégiumunk olyan intézménnyé kíván válni,

- amelyik figyelembe veszi az iskolahasználók (alkalmazottak, tanulók, szülők) és a fenntartó

elvárásait, igényeit és azt magas színvonalon teljesíti,

- amelyik tanulmányi eredményességével, pedagógiai kultúrájával kivívja az iskolahasználók

elégedettségét,

- amelyik a tanulólétszámát meg tudja tartani az eredményes technikumi és gimnáziumi

képzése révén,

96

- amelyik a képzési ciklus végére kialakítja a diákokban az egész életen át tartó tanulás igényét

és képességét,

- ahol minden diák megtanulhat egyénre szabott módon tanulni, s ahol felkészülhet egy alkotó

életvitelre,

- ahol a diákok képessé válnak arra, hogy az Európai Unióban idegen nyelvi tudásukat

felhasználva továbbtanuljanak, illetve tanult szakmájukban elhelyezkedjenek a

munkaerőpiacon,

- ahol a belső légkör, a tartalmas, következetes együttes munka következtében jól érzi magát

a tanuló és tanár egyaránt,

- ahol a kollégium a gyerekek számára a fejlődést biztosító szeretetteljes második otthon,

- ami változatlanul erősíteni kívánja a kollégiumi munkaközösség önképzésben, szakmai

továbbképzésben való részvételét,

- ami a szakmaiság eddigi eredményeinek megtartásával a pedagógiai innováció lehetőségeit

a mindennapi nevelő- oktató munkában eredményesen használja,

- ahol továbbra is működtetjük a demokratikus fórumokat (kollégiumi munkaközösségi

értekezleteket).

- ahol számítunk minden oktató és nem oktató dolgozó kollégiumunk iránti elkötelezett,

hírnevét öregbítő munkájára.

5.3. A kollégiumi nevelés alapelvei, értékei, célkitűzései

5.3.1. A kollégium társadalmi szerepe

A kollégiumi nevelés célja legfőképp a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és

egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése,

személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása.

A kollégium - céljai elérése érdekében - diákközpontú, az egyén és a közösség harmóniáján

alapuló környezetet és tevékenységrendszert alakít ki, melynek főbb alapelvei:

- A kollégium alapfunkciója megteremteni a megfelelő feltételeket azon gyermekek számára,

akiknek nincs lehetőségük lakóhelyükön a tanuláshoz.

- Humánus légkör biztosítása, ezzel megteremtve a személyiség fejlődésének feltételeit,

képességek, érdeklődés, tehetség kibontakozását.

- A versenysport, sport, művelődés, önképzés biztosítása.

- Segítségnyújtás a pályaválasztáshoz, önálló életkezdéshez, életcéljaik realizálásához.

- Biztosítani kell a szabad iskola, illetve kollégiumválasztáshoz való joguk érvényesítését.

- A kollégium kiegészíti a családi és az iskolai nevelést, egyben szociális ellátást, biztonságot

és érzelmi védettséget nyújt.

- Az alapvető emberi és szabadságjogokat, valamint a gyermekeket megillető jogokat

érvényre kell juttatni a demokratikus és humanista elvek alkalmazásával.

- Az alapvető erkölcsi normákat be kell tartani.

- A diákok iránti felelősség, bizalom és szeretet hassa át a nevelés folyamatát.

- A pedagógiai tevékenységet igényesség, kulturált stílus jellemezze.

- Az egyéni és életkori sajátosságokat figyelembe kell venni.

- A nevelőtevékenység építsen a diákok öntevékenységére, önszerveződő képességére

- Szorosan együtt kell működni a szülőkkel és az iskolával.

- A nevelési és oktatási célok az iskolával harmonikus együttműködés alapján valósulnak

meg, az ott megfogalmazott értékek realizálódnak a kollégiumi foglalkozások során.

- Biztosítja a hozzáférést a jó minőségű tudáshoz.

- Segíti a szociális, kulturális hátrányok leküzdését.

- Megalapozza az egész életen át tartó tanulás igényét.

97

5.3.2. A kollégiumi nevelés célja, alapelvei

A bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával törekszik a

tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres

életpályára való felkészítésének segítésére, személyiségének fejlesztésére, kibontakoztatására.

A kollégiumi nevelés főbb alapelvei:

- Felelősség.

- Erkölcsösség, lelkiismereti és vallási szabadság.

- Szakmai önállóság.

- Vallási-világnézeti semlegesség.

- Hátrányos megkülönböztetés tilalma.

- A gyermek mindenek felett álló érdeke.

- Az alapvető emberi és szabadságjogok, és gyermeki jogok érvényesítése.

- Demokratikus, humánus, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása.

- A tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet, tapintat.

- Szakmai és intellektuális igényesség, kulturált stílus a pedagógus tevékenységében.

- Az alapvető erkölcsi normák betartása.

- Az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevétele, differenciált foglalkozás.

- A nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása és fejlesztése.

- A tanulók öntevékenységére, önszerveződésére épülő tevékenység, a partnerekkel való

konstruktív együttműködés.

- Építkezés a tanulók aktivitására, öntevékenységére, önszerveződő képességére.

- Nemzeti hagyományok megőrzése, a nemzeti azonosságtudat fejlesztése.

- A szülőkkel, az iskolákkal, a társadalmi környezettel való konstruktív együttműködés.

Ezen alapelveket érvényre kell juttatni az intézményi tevékenységrendszer egészében,

különösen a kötelező, és a választható kollégiumi foglalkozások során. A megfogalmazott célok

és alapelvek az eddigi tevékenység során is jó hatékonysággal kerültek megvalósításra.

Elérendő cél a folyamatok kiteljesítése, aktualizálása, az új kihívásokra történő rugalmas

reagálás, nemzeti azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása, a szülőkkel, iskolával, társadalmi

környezettel való együttműködés, a nemzeti hagyományok megőrzése.

Az adott életkorú tanulókra vonatkozó részcélok a nevelői, illetve csoportmunkatervben

szerepelnek:

- a szociális viselkedés szabályinak elsajátíttatása,

- a művelődési, előképzettségi egyenlőtlenségek csökkentése,

- a hátrányos helyzetű tanulókkal való fokozott egyéni törődés,

- a tanulmányi munka színvonalának emelése,

- az egészséges életmódra nevelés, sport kiemelt szerepe,

- a szabadidő tartalmas eltöltése,

- környezetünk védelme, ápolása,

- nemzeti értékeink kulturális és történelmi hagyományainak megismertetése,

- a sok esetben hiányzó család részleges pótlása, a családi életre nevelés,

- a tanulók esztétikai kultúrájának emelése,

- a különböző tulajdonformák védelme, gyarapítása,

- a pályaválasztás és a társadalmi beilleszkedés elősegítése.

98

Az intézmény stratégiai céljai

- A tartalmi pedagógiai tevékenység fejlesztése, új elemek „beemelése” és meghatározóvá

tétele az intézményi tevékenységbe.

- Kiemelt feladatunk a tehetséggondozás intenzív formáinak kiteljesítése a kollégiumi

felzárkóztató rendszer működtetésével.

- A szakmai munka minőségi színvonalának biztosítása intenzív humánerőforrás

fejlesztéssel.

- A nevelést, oktatást szolgáló eszközrendszer fejlesztése, teljes megújítása.

- Az elhelyezés körülményeinek jelentős mértékű javítása.

- Az épület, az infrastruktúra fejlesztése.

- Az intézmény külső kapcsolatainak új elemekkel történő gazdagítása, a meglévő

kapcsolatok tartalmasabbá tétele.

- Kiemelkedő tantárgyi tehetséggondozással felsőfokú felvételi mutatók javítása.

- Kollégiumi keretekben a felzárkóztatás és tehetséggondozás működtetésével a tanulók

képességeinek megfelelő tanulmányi átlag elérése, intenzív felzárkóztatás, segíteni a

tanulót az idegen nyelv elsajátításában, ösztönözni őket a nyelvvizsga megszerzésére.

- A fenti kiemelkedő eredmények eléréséhez szükséges tárgyi feltételrendszer folyamatos

megújítása.

A megvalósítás alapelvei

Nevelési alapelvek:

- Komplexitás elve

- Egyenrangúság elve

- Tapasztalatszerzés elve

- Következetesség elve

- Motiváció elve

- Koncentráció elve

Didaktikai alapelvek:

- Rendszeresség és fokozatosság elve

- Tudatosság és szakszerűség elve

- Életkori sajátosságok figyelembevételének elve

- Személyes tapasztalatszerzés és tanulói öntevékenység elve

- Azonos életkorú gyermekek különbözőségének elve

- Konkrétumok és absztrakciók egységének elve

5.3.3. A kollégiumi nevelés feladatai

A feladat meghatározásakor az érték, cél, feladat, tevékenység, követelmény egész rendszerét

szem előtt kell tartani, egymáshoz képest megfeleltetni.

A rövid távú, egy tanévi, az azonnali feladatokat a különböző kollégiumi dokumentumok

tartalmazzák (munkaterv, ügyeleti szabályok, stb.).

Hosszútávon meghatározott feladatainkat a „Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjához”

igazodóan határozzuk meg.

99

A kollégiumi nevelés feladata különösen:

1. A tanulás tanítása

A kollégiumi nevelés feladata:

- a diákok egyéni fejlődésének segítése,

- a hátránnyal küzdők felzárkóztatása, a tehetségek kibontakoztatása,

- a kollégium lehetőséget biztosít az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási

képességek fejlesztésére,

- tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket, az információkeresés

különböző formáit,

- törekszenek a tanulási kudarcok okainak feltárására, kezelésére,

- a jó teljesítményhez szükséges helyes énkép, pozitív önértékelés kialakítása,

- segíti a mindennapi feladatokra való felkészülést,

- a tanulásra belső igény ébredjen a tanulónak, mindennapi életük részévé váljon a tanulás.

2. Az erkölcsi nevelés

- az alapvető erkölcsi normák megismertetése;

- ezen normák beépülésének elősegítése a tanulók mindennapi életébe, személyiségükbe;

- a kötelességtudat, a munka megbecsülése;

- a mértéktartás, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség;

- a türelem, a megértés, az elfogadás, az empátia, a szociális érzékenység;

3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

- segítse elő a nemzeti, népi kultúránk értékeinek, hagyományaink megismerését;

- tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek,

írók, költők, sportolók munkásságát;

- alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése;

- Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége;

- magyarságtudatuk megőrzése;

4. Állampolgárságra, demokráciára való nevelés

- demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértése, az abban

való állampolgári részvétel jelentősége;

- erősítse a nemzeti öntudatot és kohéziót;

- a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása;

- az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, erőszakmentesség;

- a tanulók ismerjék meg a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket

5. Az önismeret és társas kultúra fejlesztése

- a tanulók helyes, reális énképének, önértékelésének kialakítása;

- képessé váljanak érzelmeik hiteles kifejezésére;

- empátia fejlődése;

- egymás kölcsönös elfogadása;

- szeretetteljes emberi kapcsolat kialakítása;

100

6. A családi életre nevelés

- harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése;

- felelős párkapcsolatok kialakítása, NAT-ban meghatározott szexuális életre nevelés

alapelvei;

- a család életében felmerülő konfliktusok kezelése;

7. A testi és lelki egészségre nevelés

- legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek

megismerésére;

- legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a

konfliktusok kezelésére;

- káros függőséghez vezető szokások kialakulásának megelőzése;

- a kollégium sport élete járuljon hozzá az egészséges életvitel, a helyes életmód-minta

kiválasztásához;

8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

- szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban (önálló tapasztalati úton

ismerjék meg a hátránnyal élők sajátos igényeit, élethelyzetét);

- fejleszteni a diákokban az együttérzést, együttműködést, problémamegoldást és az

önkéntes feladatvállalást;

9. Fenntarthatóság, környezettudatosság

- erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen megújulási képességükre

tekintettel használja;

- ismerje a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeit és jogait;

- vegyen részt környezete értékeinek, sokszínűségének megőrzésében, gyarapításában;

10. Pályaorientáció

- kapjon átfogó képet a munka világáról;

- olyan feltételeket, tevékenységeket (szakkörök, érdeklődési körök) kell biztosítani, hogy a

diákok kipróbálják képességeiket, elmélyülhessenek az érdeklődésüknek megfelelő

területeken, megtalálják későbbi hivatásukat, kiválaszthassák a nekik megfelelő

foglalkozást és pályát;

- segíti a pályaválasztást, a tanuló által választott életpályára való felkészülést;

11. Gazdasági és pénzügyi nevelés

- a tanulók felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű

gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén;

- ismerjék fel az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásra utaltságát;

12. Médiatudatosságra való nevelés

- a tanulók értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét;

- ismerjék a média működésének, és hatásmechanizmusának főbb törvényszerűségeit, a

média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokat;

101

5.4. Helyzetelemzés, feltételrendszer

5.4.1. Intézményi összetevők

A tanulói összetétel nagyon változatos, heterogén.

A kollégista diákok motiváltsága is nagyon eltérő képet mutat. A kollégiumban jelen van a

célratörő, művelődni akaró tanulótól a mindent elutasító, olykor csak szociális okokból az

iskolarendszerben tartott tanulóig minden átmenet. Érdeklődési körüket illetően megtalálható a

legsokoldalúbbtól a csak a szórakozásra koncentrálóig. Ezek nevelésében történő integrációja

felkészült oktatót, megtervezett munkát és állandó oktatói segítséget, folyamatos ellenőrzést,

felügyeletet igényel.

Az oktatók szívesen vesznek részt továbbképzésen, tapasztalatcseréken, azok tanulságait,

munkájukban hasznosítják, az intézmény oktatási, pedagógiai és kulturális munkájába az iskola

igényei szerint bekapcsolódnak.

A kollégiumban folyó nevelő-oktató munkára intézményünk mindenkor nagy súlyt fektetett. A

diákönkormányzat működését, a korábban kialakult hagyományokat, kollégiumi rendezvények

sorozatát megőrizzük és az igényeknek megfelelően bővítjük. A kollégiumban meglévő, szülőt

is helyettesítő oktató-diák kapcsolat sok probléma megelőzésében illetve megoldásában segít.

A programban megcélzott feladatok csak stabil, a kollégiumot aprólékosan ismerő, a tanulókat

partnerként elfogadó oktatói testülettel valósíthatók meg.

5.4.2. Személyi feltételek

A kollégiumi oktatók mindegyike rendelkezik tanári végzettséggel (7 fő egyetemi végzettségű,

1 fő szakmérnöki diplomával, 4 fő szakvizsgával is rendelkezik).

A kollégiumban a vezetést, irányítást és ellenőrzést a kollégiumvezető látja el. A

lánykollégiumban 2 fő, míg a fiúkollégiumban 4 fő látja el a pedagógiai feladatokat. A testület

szakos összetétele jól szolgálja kiemelt feladatunkat, a tehetséggondozást és a mindennapi

felzárkóztatás színvonalát is garantálja.

A takarítási és karbantartási feladatokat a fenntartó által megbízott külső cégek látják el.

A kollégiumi oktatók 20-26 fős (a létszámváltozástól függő) tanulói csoportokban végzik

munkájukat, ami ideálisnak mondható.

5.4.3 Tárgyi feltételek

A kollégium két épületből áll. A fiúk és a lányok egy épületben, de külön folyosórészen

kerülnek elhelyezésre.

A második épület a konyha-étterem, amely a kollégisták és a menzások étkeztetését biztosítja,

és amely melegítő konyhaként üzemel.

A kollégium jelenleg 155 fő befogadására alkalmas.

A kollégiumban 48 szoba szolgál a tanulók elhelyezésére. A szobák zömében 3 ágyasak, de

néhány szoba 4-6 fő befogadására alkalmas.

A kollégiumi férőhelyek száma nemenként: 52 lány és 103 fiú

102

A kollégium területén található:

- 1 bitumenborítású kézilabdapálya, amelyen 4 db kosárpalánk is elhelyezésre került,

- 1 nagyméretű füves labdarugó pálya,

- 1 db 400 m-es salakos futópálya.

- 1 db strand-röplabdapálya

Eszközrendszer: az alapvető eszközök rendelkezésre állnak.

- számítógépes szaktanterem,

- videó-tár, könyvtár, olvasóterem,

- parabola antennás tv rendszer,

- Hifi berendezések

- Projektor

- WIFI elosztó

5.4.4. Anyagi feltételek

A kollégium az iskolával közös üzemeltetésű, nem független elszámolási egység. A

működéséhez szükséges alapvető feltételeket a fenntartó Debreceni Egyetem biztosítja. A

további fejlesztéseket pályázat útján próbáljuk biztosítani.

5.4.5. A kollégium szervezeti felépítése

A kollégiumi munka irányítását a kollégium-vezető végzi, igazgatóhelyettesi beosztásban.

Munkáját a kollégiumi oktatók segítik. A szervezeti felépítés szervesen illeszkedik az iskolai

irányítási struktúrához.

5.5. A kollégiumi tanulók életrendje, a tanulás, a szabadidő szervezésének

pedagógiai elvei

5.5.1. A tanulók életrendjének szervezésének elvei:

- Világos, egyértelmű norma-és értékrendszer kialakítása;

- Az életkori sajátosságok, személyes szükségletek figyelembevétele;

- A kollégium családpótló szerepének hangsúlyozása;

- A diákok kezdeményező szerepének támogatása, szabadsága saját kollégiumi életük

alakításában, szervezésében;

- Diák érdekképviselet támogatása, diák önkormányzati munka segítése;

- A nevelők és diákok közötti közvetlen, bizalmi kapcsolaton alapuló együttműködés

kialakítása;

- Jogok és kötelességek egyensúlya;

- Egyéni kötelesség-és felelősségvállalás jelentőségének hangsúlyozása;

- A nemzetiségi hovatartozás értékrendje, a társadalmi és etnikai különbözőségek tiszteletben

tartása kölcsönös megbecsülése;

5.5.2. A tanítás-tanulás szervezésének elvei:

- Tanuláshoz, művelődéshez való jog tudatosítása;

- Nyugodt tanulási körülmények biztosítása;

-A felkészülésben, az ismeretszerzésben az egyéni igények lehetőség szerinti teljesítése;

103

-A művelődés, az ismeretszerzés feltételeinek minél szélesebb körű biztosítása;

- Az igények figyelembevétele a méltányosság elve érvényesülése alapján.

5.5.3. Szabadidő szervezés pedagógiai elvei:

- A szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása;

- A szabadidős programok többféle igényt is kielégítő kínálata;

- A szabad programválasztás lehetőségének biztosítása;

- A szabadidő kulturált eltöltése feltételeinek megteremtése;

- Tárgyi feltételek hozzáférhetősége, igény szerinti alakítása.

5.5.4. Csoportfoglalkozások

A kollégium tanulóit tanulócsoportba szervezzük. A csoportok kialakításánál alapelvünk, hogy

lehetőség szerint azonos évfolyamba tartozó diákok alkossák. Minden csoport élén egy

csoportvezető oktató áll, aki heti rendszerességgel ugyanabban az időben egy órás

csoportfoglalkozást tart. Ennek keretében elsősorban a csoport életével kapcsolatos feladatok,

tevékenységek megbeszélése, értékelése történik, és a Kollégiumi Nevelés Országos

Alapprogram által meghatározott témák feldolgozása.

A csoportfoglalkozások rendje és tartalma tematikus egységekre oszlik.

A kollégiumi foglalkozások témaköreit a kollégiumi alapprogram alapján állítjuk össze.

A kollégiumokban évi 36 nevelési héttel (a 12-13-14. évfolyamon 31 nevelési héttel), ezen

belül minden héten egy kötelező csoportvezetői foglalkozással kell számolni. Az óraszámok

minden évfolyamon lehetővé teszik, hogy a kollégiumok a tematikus csoportfoglalkozásokat -

részben vagy egészben - a csoportvezetői foglalkozások keretében, vagy a felkészítő

foglalkozások terhére szervezzék meg.

A 13-14. évfolyamra vonatkozó óraszámok és követelmények a szakképzésben résztvevő

pedagógiai foglalkozások alapját jelentik, amelyek ezekben a feladatokban résztvevő és nem

tanköteles tanulók számára kollégiumi ellátást biztosító kollégiumok számára csak szakmai

ajánlást jelentenek.

Az alapprogram végrehajtásához szükséges kötelező tematikus foglalkozások éves óraszáma:

TÉMÁK 9. 10. 11. 12. 13-14.

A tanulás tanítása 3 2 2 2 1

Az erkölcsi nevelés 2 2 2 1 1

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 2 2 2 1 1

Állampolgárságra, demokráciára nevelés 2 2 2 1 2

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 1 1 1 1 1

A családi életre nevelés 1 2 2 3 3

Testi és lelki egészségre nevelés 2 2 2 2 2

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 2 2 2 1 1

Fenntarthatóság, környezettudatosság 2 2 2 2 2

Pályaorientáció 2 2 2 2 2

Gazdasági és pénzügyi nevelés 2 2 2 3 3

Médiatudatosságra nevelés 1 1 1 1 1

22 22 22 20 20

104

Tartalma:

1. A tanulás tanítása.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam

- Sajátítsa el és legyen képes alkalmazni a hatékony tanulási technikákat.

- A tanuló - pedagógus segítségével - legyen képes a számára legalkalmasabb

módszereket kiválasztani.

- Tudjon szelektálni a megszerzett ismeretek, információk között.

- Alkalmazza a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket, használja a

könyvtárat, és a feladatai megoldásához megfelelően tudja kiválasztani a szükséges

szakirodalmakat.

- Legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett ismereteket.

9/1. A tanulási szokások kialakítása.

9/2. A tanulásra fordítható idő a kollégiumban és otthon.

9/3. Tanulási technikák.

10/1. A megszerzett és elsajátított ismeretek rendszerezése.

10/2. A tanuláshoz való hozzáállás.

11/1. Az emlékezet fejlesztése.

11/2. A könyvtár nyújtotta ismeretszerzési lehetőség.

12/1. A gondolkodás fejlesztése.

12/2. Tanulást segítő tudatos internet használat.

13-14/1. Tanulási technikák a felsőoktatásban.

2. Erkölcsi nevelés.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam

- Lássa be az erkölcsi felelősség fontosságát.

- Gyakorlati és iskolai tapasztalatai, ismeretei révén ismerje fel a morális helytállás

jelentőségét.

- Képes legyen megfelelő erkölcsi választásokra.

9/1. Erkölcs fogalma, értékek, erények.

9/2. Az egyén szabadsága.

10/1. Általános erkölcsi normák.

10/2. Bibliai erkölcsi normák.

11/1. Mértéktartás, együttérzés.

11/2. Segítőkészség.

12/1. A munka értéke.

13-14/1. Felelősség és kötelességtudat.

3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam

- Ismerje fel a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeket.

- Tudatosuljon a közösséghez tartozás, a hazaszeretet fontossága.

- Váljon nyitottá más népek kultúrája iránt.

- Ismerje országunk és a magyarság nemzeti szimbólumait.

105

- Ismerje a magyar tudomány, kultúra és sport kiemelkedő személyiségeit.

- Legyen kellő ismerete a település kultúrtörténetéről, hagyományairól.

9/1. A nemzeti érzés káros formái.

9/2 A nemzeti érzés napjainkban.

10/1. Honfoglaló őseink harcművészete.

10/2. Magyar Értéktár. Hungarikumok.

11/1. Állampolgár, és hazafi. Hazafiság a mindennapokban.

11/2. Határon túli magyar kisebbségek.

12/1. Nacionalizmus.

3/1. Hazaszeretet és kivándorlás.

4. Állampolgárágra és demokráciára nevelés

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam

- Ismerje a demokratikus állam működésének főbb elemeit (választási rendszer, helyi

önkormányzatok, törvényhozás, kormány, igazságszolgáltatás, fegyveres testületek

stb.).

- Legyen tisztában a jog szerepével a társadalmi életben.

- Értse meg az állampolgár és a társadalom együttműködésének fontosságát az egyéni és

társadalmi célok elérése érdekében.

- Képes legyen belátni a kollégiumi diák-önkormányzat jelentőségét a kötelezettségek és

a jogok gyakorlása során.

9./1. A demokratikus állam működése.

9./2. Választási rendszerek.

10./1. Állampolgári jogok, törvények tisztelete.

10./2. Demokrácia az iskolában, kollégiumban.

11./1. Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás.

11./2. A hatalmi ágak.

12./1. Alapvető emberi jogok, szabadságjogok ismerete.

13.-14./1. Helyes állampolgári magatartás.

13.-14./2. A politika.

5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam

- Ismerje meg az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő, illetve gátló

személyiségvonásokat.

- Legyen tudatában, hogy a gondosan kiválasztott és mély emberi kapcsolatok mennyire

értékesek az emberi együttélésben.

- Életkorának megfelelő választékossággal legyen képes a társas kommunikációra.

- Alakuljon ki a tanulóban a választási lehetőségek felismerésének képessége, és döntési

helyzetekben legyen képes e lehetőségeket mérlegelni.

- Váljék természetessé benne a másik ember személyiségének tisztelete és megértése, a

helyes önismeret kialakítása, önmaga felvállalása.

9/1. Miért fontos az önismeret? Tulajdonságok számbavétele.

106

10/1. Ki vagyok én: jó és rossz tulajdonságaim.

11/1. Egyén és a társadalom: Önértékelés szerepe életünkben.

12/1. Egyén és a társadalom: Helyes viselkedési szokások kialakítása.

13/1. Helyem a közösségben: Önszabályozás kudarc, siker kezelése.

6. Családi életre nevelés

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam

- Ismerje a különféle szerepeket és szabályokat a családban.

- Tudatosuljon a családalapítás, családtervezés, a helyes párkapcsolat és

felelősségvállalás fontossága.

- Ismerje meg a helyes szexuális kultúra jellemzőit és kialakításának jelentőségét a

párkapcsolatokban.

9/1. A család szerepe napjainkban.

10/1. Én és a család. Szeretet, szerelem.

10/2. Én és a család. Felkészülés a családi életre. Felelősség vállalás.

11/1. Felkészülés a családi életre. Nemek szerepe.

11/2. Én és a család. Felkészülés a családi életre. Szerepek, személyes attitűdök.

12/1. Én és a család. Felkészülés a felnőtt szerepre. Választás - döntés képessége.

12/2. Én és a család. Családi életre felkészítés: munkamegosztás a családban.

12/3. Én és a család. Milyen a jó család?

13-14/1. Tudatos családtervezés: Házasság és a család.

13-14/2. A felnőttség társadalmi és jogi lényege.

13-14/3. Az egyén felelőssége önmagával és másokkal szemben.

7. Testi és lelki egészségre nevelés

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam

- Legyen tisztában a helyes életritmus és életvitel személyiségre, testi fejlődésre kifejtett

pozitív jelentőségével.

- Ismerje fel az egészséget fenyegető tényezőket, a szenvedélybetegségeket, és ismerje

ezek megelőzésének módjait.

- Tudatosuljon és váljon napi gyakorlattá az egészséges életmód és a testmozgás, az

egészségtudatos életmód.

- Legyen tisztában az egészség, a sport és a lelki élet egymásra gyakorolt hatásával.

9/1. A személyi higiénia fontossága a közösségi életben.

9/2. A sport élettani hatása az emberi szervezet fejlődésére, versenysport.

10/1. Káros szenvedélyek kialakulása, prevenció (dohányzás, alkoholfogyasztás,

drogfüggőség).

10/2. Párkapcsolatok kialakulása, szexuális érettség.

11/1. A tanulás és a pihenés helyes összhangja, relaxáció.

11/2. A vitaminok és egyéb táplálék kiegészítők táplálkozásban betöltött szerepe.

12/1. A család szerepe és jelentősége a személyiség fejlődésében.

12/2. A lelki egészség fontossága a harmonikus élet kialakulásában.

13-14/1. A sport személyiség formáló szerepe.

107

13-14/2. A betegségek felfedezése, kezelése, megelőzés, gyógyulási folyamat (AIDS,

egyéb fertőző betegségek, anorexia, bulémia).

8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség:

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam

- Alakuljon ki segítő magatartás a fogyatékkal élők iránt.

- Tudatosuljon az együttműködés és az egymásra figyelés fontossága.

- Legyen motivált önkéntes feladatvállalásra a hátrányos helyzetű és halmozottan

hátrányos helyzetű társak iránt.

9./1. Középiskolai integráció – a segítő magatartás.

9./2. Az egymásra figyelés képessége – személyes emberi kapcsolatok.

10./1. Az önként feladatvállalás saját környezetünkben.

10./2. Gyakorlati segítségnyújtás alkalmazásának feltételei.

11./1. A polgár lehetőségei az életben való boldoguláshoz – intézményismeret.

11./ 2. Döntéshozatal és következményei – párkapcsolati, munka-tanulási folyamat.

12./1. Érdekérvényesítés, célkitűzés, tervezés.

13./1. Önmegvalósítás, értékrend, társadalmi beilleszkedésnek útján.

9.Fenntarthatóság, környezettudatosság

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam

- Ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a

környezetre káros tevékenységeket, és kerülje is el ezeket.

- Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is

figyelembe véve alakítani a kollégium belső és külső környezetét. Ne hagyja

figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat.

- Részesítse előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat.

- Legyen felkészülve a környezettudatos döntések meghozatalára, melyekben

hasznosítsa a különböző tantárgyakban tanultakat.

- Legyen felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a környezetvédő megoldások mellett.

- Váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése.

9/1. Környezetszennyezés és a betegségek.

9/2. Újrahasznosítás, energiatakarékosság.

10/1. Környezetszennyezés a mezőgazdaságban, és az élelmiszeriparban.

10/2. Az energia felhasználás irányai. Megújuló energiák.

11/1. Energiatakarékos eszközök.

11/2. Az energiatakarékosság területei.

12/1. Környezeti katasztrófák.

12/2. Környezettudatosság az otthonteremtésben.

13/1. A közlekedés fejlődési irányai.

13/2. A Föld jövője.

10. Pályaorientáció

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam

108

- Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, ismerje

saját képességeit.

- Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit.

- Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban.

- Legyen képes megérteni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat.

- Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit, alakítsa ki a megfelelő

kommunikációs stílust.

- Tudatosuljon benne, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért

is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek.

- Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájával, hivatásával

kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről.

9/1. A mezőgazdaságban lévő pályaválasztási lehetőségek, a futballista tanulók

speciális pályaválasztási lehetőségei.

9/2. A továbbtanulási lehetőségek megismerése, labdarúgó (profi) karrier.

10/1. Milyen tényezők befolyásolják a pályaválasztásunkat, mi az életen át tartó

tanulás jelentősége.

10/2. Az iskola, a család szerepe a pályaválasztás során, divatos szakmák.

11/1. A sikeres pályaválasztás titka (beszélgetés, interjú), önismereti teszt.

11/2. Az érettségi vizsga jelentősége, továbbtanulási lehetőségek (technikum,

egyetem, főiskola).

12/1. Az érettségi vizsga és a felvételi kapcsolata, emelt szintű érettségi vizsga,

előrehozott érettségi vizsga.

12/2. A választott pályával kapcsolatos társadalmi elvárások (kereslet-kínálat),

pályázatírás.

13-14/1. Felvételi rendszer ismertetése egyetemekre és főiskolákra.

13-14/2. A munka világa, munkahely kiválasztás szempontjai, állásinterjú.

11. Gazdasági és pénzügyi nevelés.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam

- Ismerje a társadalmi, gazdasági problémák kialakulásának okait.

- Tanulja meg az ésszerű családi gazdálkodás kialakításának módszereit.

- Tudja alkalmazni a pénzkezelés különböző technikáit.

- Tudatosuljon benne a munka jelentősége, mint a javak létrehozásának, illetve

megszerzésének eszköze.

- Legyen tisztában a vállalkozások szerepével, a kockázatvállalás fontosságával és

veszélyeivel.

9./1. Gazdasági döntések kockázatai és következményei.

9./2. A munka világa.

10./1. Felelős gazdálkodás.

10./2. A fogyasztói társadalom.

11./1. Gazdasági modellek.

11./2. Vállalkozások lényege, formái, működési módjai.

12./1. A bankok működése.

12./2. A pénz világa.

109

12./3. A háztartás.

13.-14./1. A tőzsde működése.

13.-14./2. A tőzsde működése II.

13.-14./3. A tőzsde működése III.

12. Médiatudatosság:

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam

- Alakuljon ki kritikai érzéke a médiatartalmak megválasztásához.

- Képes legyen az online kommunikáció hatékony felhasználására.

- Ismerje a reklám hatását a fogyasztásra.

- Tanulja meg hatékony módon és megfelelő mértékben felhasználni a számítógép és

egyéb online média nyújtotta lehetőségeket.

- Ismerje meg a közösségi tartalmak etikus, jogszabályok szerinti használatának és

felhasználásának szabályait.

- Tudatosuljanak az adatbiztonsággal, jogtudatossággal, a függőséggel (internet,

számítógépes játékok) és egyéb veszélyekkel és azok elkerülésével kapcsolatos

ismeretek.

9./1. A kritikai érzék kialakítása a média tartalmához.

10./1. A média nyújtotta lehetőségek felhasználása, fogyasztásra való hatása

11./1. A közösségi tartalmak etikus, jogszabályok szerinti, használat és felhasználás.

12./1. Médiaértés, szelektív médiafogyasztás, ki állhat a média hátterében?

13./1. A média szerepe, súlya a társadalmi-gazdasági életben

5.5.5. Szabadon választott kötelező foglalkozások

A kollégium önálló arculatának megteremtésében a tanulói tehetséggondozás intenzív

formáinak kialakulásában meghatározóak a választható foglalkozások.

A tehetséggondozást szem előtt tartó, hatékony és megalapozott nevelőmunka két aspektusból

is feltételezi a tanulók differenciált foglalkoztatását. Egyrészt egyéni érdeklődés és életcélok

által meghatározottan, másrészt egyéni képességek figyelembevételével a felzárkóztatás és a

tehetséggondozás igényei szerint. Az iskolai oktatást kiegészítő különórák a tanulók számára

jelentős költséggel járnak, emiatt nem mindenki tudja igénybe venni, másrészt fizikailag,

pszichikailag megterhelő és egyes esetekben kétes értékűek.

A mindennapos iskolai felkészüléssel párhuzamosan a foglalkozások megteremtik a

felzárkóztatás és tehetséggondozás, az egészséges életmódra nevelés intenzív formáit, egyben

új dimenziókat nyitnak a kollégiumi nevelő-tanuló kapcsolatrendszerben. Informatikai, sakk,

társas kapcsolatok fejlesztése, médiaismeret, könyvtárhasználat, testépítés, fittness, filmklub,

hagyományőrző, kézügyesség fejlesztő foglalkozások működnek a kollégiumban, melyek a

szabadon választható kötelező foglalkozások, melynek kínálata az igények szerint bővíthető.

5.6. Teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

110

Mint minden közoktatási intézménynek, a kollégiumnak is feladata, hogy a diákok teljes testi,

lelki és szellemi fejlődését elősegítse. Ennek alapja kell, hogy legyen az egészség. Fontos, hogy

tanulóink felismerjék az egészség érték-jellegét.

Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny

részvételével alakíthatók ki. A kollégiumi környezet, mint élettér fontos szerepet játszik az

egészséges testi, lelki, szociális fejlődés biztosításában. Ebben az oktatók életvitelének,

személyes példamutatásának is jelentős szerepe van. Az egészségfejlesztés magában foglalja

az egészségmegőrzést (promóciót), a betegségek megelőzését (prevenciót), és a betegség

mihamarabbi gyógyításához szükséges nevelést, oktatást, így tehát az egészségnevelést is. A

kollégiumi egészségnevelés célja, hogy példával, ráutaló magatartással, közös ténykedéssel

megtanítsa a diákokat, hogyan kell az egészség értékét megszerezniük, megőrizniük, védeniük

és fejleszteniük.

Az egészségnevelésnek a tanulók életkorához és tanulmányaihoz igazodva a következő

témakörökkel kell foglalkoznia:

- Személyi higiéné.

- Egészséges táplálkozás.

- Rendszeres testmozgás, testedzés.

- Szexuális felvilágosítás, családtervezés, AIDS.

- Prevenció.

- Stressz-tűrés, stressz-kezelés.

- Baleset megelőzés, személyes biztonság.

- A betegség és a gyógyulást segítő magatartás.

- Egészségkárosító magatartásmódok megelőzése (internetfüggőség).

- Környezeti ártalmak, megelőzésük, megszüntetésük.

A fent említett feladatok elősegítik az egészségfejlesztési célok elérését:

- alakuljon ki a tanulókban az egészséges életmód igénye,

- sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat, módszereket,

- lássák meg az egészség és a környezet összefüggéseit,

- ismerjék meg a környezetüket,

- egészségügyi problémákat,

- legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére, mérséklésére.

Az egészségnevelés a kollégium egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység kell, hogy

legyen, a nevelői-oktatói tevékenységben a személyközpontú megközelítést alkalmazva a

tanulók személyiségfejlesztése érdekében. Az egészségnevelési tevékenység igen összetett,

személyiségformáló, személyiségfejlesztő munka, így nem lehet csak egyetlen területre

korlátozni a megelőzési folyamatot. Az egészségnevelés nem csak a kötelező kollégiumi

foglalkozásokon, hanem más szabadidős tevékenységek során illetve különböző programok

formájában valósulhat meg.

Szabadidős tevékenységek, háziversenyek

111

A szabadidő eltöltésében - tekintettel a tanulók életkorából fakadó mozgásigényére - a sportnak,

a napi testedzésnek meghatározó szerepe lehet. Egyaránt szolgálja a rekreációt és az egészséges

életmódra nevelést. Lehetőségeink szerint biztosítjuk a szükséges eszközök, felszerelések

beszerzését, díjmentes használatát a következő sportágakban:

- labdarúgás,

- kosárlabda,

- kézilabda,

- röplabda,

- tollaslabda,

- asztalitenisz,

- testépítés, fitnessz-kultúra,

- sakk.

Az intézmény a rendelkezésére álló minden eszköz mozgósításával kiemelt feladatának tekinti

a mindennapos testmozgás, a tömeg-és versenysport, valamint az egészséges életmód

népszerűsítését, az ebben élenjáró tanulók jutalmazását. Intézményünk hagyományai között

szerepel a „Jó tanuló, jó sportoló” cím odaítélése, a tanulók jutalmazása.

Más intézmények és iskolák által szervezett rendezvényeken való részvételt csak a tanuló

érdekeit szem előtt tartva engedélyezünk. Nem támogatjuk az egyes iskolák által szervezett,

kimondottan "olcsó szórakozást" biztosító rendezvényeken való részvételt, különösen, ha az a

kollégium számára indokolatlan plusz feladatot vagy költséget jelent.

112

5.7. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását,

pályaválasztását, önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei

Mivel a kollégiumban lakó gyermekek családi háttere, egyéni adottságai, érdeklődési területe,

képzési formája nagyon különböző egymástól, magától értetődő, hogy minden gyermek

számára mást kell nyújtania a kollégiumnak. Nagyon fontos, hogy minden gyermek azt kapja,

ami egyéni fejlődéséhez szükséges, hogy tanulmányai során mindig legyen valaki, akihez

segítségért fordulhat. Ehhez a nevelők és a nagyobb diákok szoros együttműködésére is építünk.

Lényegesnek tartjuk, hogy mindenki azon a területen tudjon kibontakozni, amit választ, legyen

az továbbtanulás, vagy munkába állás, vagy családalapítás.

5.7.1. A tanulók fejlődésének (biológiai, szellemi) elvei

- A gyermek alapvető fiziológiai szükségleteinek kielégítése, hogy intézményesen,

megfelelő színvonalon kapjon lakhatást, élelmezést, egészségügyi ellátást;

- Az egészséges (tárgyi) környezet megteremtése, az otthonosság megteremtése, a

napirend és életrend életkornak megfelelő alakítása, az egészségkárosító szokások

elleni fellépés és a tartalmas szabadidő-szervezés;

- A fiatalok szeretet iránti igényének, mint alapvető szükségleteknek a kielégítése,

melynek a nevelők részéről az előítélet mentesség, a pozitív érzelmi viszonyulás az

előlegezett bizalom az alapja;

- Gondoskodás a tanulók biztonságáról: ez egyfelől fizikai védelem, másfelől a

pszichés biztonság megteremtése (a tér biztonsága, az idő biztonsága, kapcsolati

biztonság);

- Kritikus esetek megoldása: pl. krízishelyzet felismerés, akut helyzetek kezelése,

segítségnyújtás, tennivalók válsághelyzetekben;

5.7.2. A tehetséggondozás elvei

- A tehetség felismerése megbízható eszközökkel;

- A tehetséggondozás (fejlesztés) személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása;

- A tehetség megmutatkozását, kibontakoztatását segítse a kollégiumi

tevékenységrendszer is;

- A fejlesztést szolgáló módszerek, eszközök kiválasztása (pl. ösztönzés, bátorítás,

önállóság biztosítása, teljesítmény rendszeres értékelése, szereplés stb.);

- A teljesítmény, illetve a produktumok bemutatásának lehetővé tétele;

- Együttműködés a tehetségek gondozásában az iskolával és a családdal;

- Külső segítség igénybevétele a fejlesztésben;

- A tehetséggondozás eredményességének nyomon követése

5.7.3. A felzárkóztatás elvei

- A tanulmányi munka tudatossága; - A tanulók tanulással kapcsolatos jellemzőinek felmérése (képességek, hiányosságok,

figyelem, gondolkodás, emlékezet, képzelet, motiváció);

- Tanulási módszerek, szokások felmérése;

113

- Segítségnyújtás az egyéni tanulási stratégiák kialakításához;

- A személyre szóló segítés;

- A csoportvezető nevelők és az iskolai tanárok folyamatos kapcsolattartása a

tanulmányi munka hatékonyságának növelése érdekében;

- A pedagógusok végzettsége és a diákok igényeinek megfelelése;

5.7.4. A pályaválasztást, az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei

- A pályaorientációs tevékenység tartalma és az igények megfelelése;

- Az iskolai tudás kiegészítése;-

- Személyre szóló fejlesztés;

- Továbbtanulásra való felkészítés;

- A munkavállalói szerepre való felkészítés;

- A szülő és a fiatal segítése az igények és érdekek felismerésében;

- Időbeni és gyakori tájékoztatás a továbbtanulási vagy az elhelyezkedési

lehetőségekről;

- A családi életre való felkészítés gyakorlata;

- Az egészséges életvitel kialakítása;

5.7.5. A művelődési és a sportolási tevékenység szervezésének elvei

- A művelődési értékek világossá tétele a diák és a nevelő számára;

- Kiindulási helyzet rögzítése: a diákok műveltségi motivációs igényszintjének

felmérése;

- Az átadni kívánt tudástartalom transzformálása;

- Az ismeretek befogadása képességének fejlesztése;

- A tanulók sportoláshoz, mozgáshoz való pozitív viszonyának kialakítása;

- A sportoláson keresztül a kollégisták eddzék akaraterejüket, fejlődjön

alkalmazkodóképességük, személyiségük;

5.8. A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató,

tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve

Az oktatók első feladata ezen a területen a gyermek hátrányos helyzetének mielőbbi

felismerése. Ez nagy tapintatot és éberséget igényel, mert a gyerekek ezt gyakran titkolják és

olykor csak hosszú idő után derülnek ki a gondok.

Főbb hátránytípusok:

- szociális hátrányok,

- általános műveltségbeli, kulturális hátrányok,

- az iskolai, sport pályafutást, illetve az egyéni boldogulást meghatározó tudásbeli

hátrányok,

- családi nevelési diszfunkciókból adódó hátrányok,

- családon kívüli környezetből eredő hátrányok,

- gyermeki képezhetőségi, tanulási zavarok.

114

Ezután a jelentkező hátrányok szerint kis csoportokba sorolva a gyerekeket elkezdődik a

felzárkóztatás, a tehetséggondozás illetve a beilleszkedés segítése. Elképzelhető, hogy ez akár

egyetlen gyermekkel való külön törődés, ami rengeteg beszélgetést, empátiát igényel. Sokat

segíthetnek a tapasztalt kollégista diákok is. Ha olyan hátrányról van szó, amely már

szakembert igényel, a kollégium keresi az együttműködést. Ehhez nélkülözhetetlen a család

együttműködése.

5.9. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a

művelődési és sportolási tevékenység szervezésének alapelvei

5.9.1 Általános alapelvek

A tanulók életrendje, mindennapi tevékenységeik rendszere az intézmény házirendjében,

napirendjében, Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzítettek alapján úgy van

megszervezve, hogy egyaránt szolgálja a tanulók életkori sajátosságainak, testi, szellemi

fejlődésük követelményeinek, az iskola és a szülő, a sportegyesületek elvárásainak

érvényesülését. Ugyanakkor kiemelten szolgálja azt az elsődleges célunkat, ami a diákok minél

jobb tanulmányi és sport előmenetelének biztosítása, egyetemi, főiskolai továbbtanulásuk

megalapozása, a tehetséggondozás, és felzárkóztatás korszerű pedagógiai eszközrendszerével.

A kollégiumi élet rendjének kialakításakor törekedtünk, és folyamatosan törekszünk a diák

önkormányzatiság gyakorlati érvényesítésére, a spontán egyéni kezdeményezések számára is

igyekszünk teret biztosítani. Fontos, hogy a tanulók otthonosan érezzék magukat az

intézményben. Ugyanakkor a reánk háruló felelősségből fakadóan a rend és fegyelem

betartatásával biztosítjuk a tanuló mindennapi iskolai felkészüléséhez, tehetségük

fejlesztéséhez, felzárkóztatásukhoz szükséges körülményeket.

Az intézmény szellemisége, a nevelők támogató, segítő munkája, a tanulók egymáshoz fűződő

barátságos viszonya biztosítja az eredményes tanuláshoz szükséges nyugodt, és

kiegyensúlyozott légkört. Biztosítjuk a tanulók rendszeres hazalátogatását, de lehetőség van a

hétvégi bennmaradásra is. A tanulók intézményből való távozása, visszaérkezése a napi

rendszeres kimenőn túlmenően nevelői engedélyhez kötött és dokumentált. A kötelező

foglalkozások alóli felmentés eseti engedélyhez kötött. Fontos, hogy este 22 óra és reggel 6:30

óra között minden tanulónk nyugalma biztosított legyen, az éjszakai tanulást a tanulószobákban

23 óráig engedélyezzük. Naponta kétszer ellenőrizzük a hálószobák rendjét. Következetes

pedagógiai munkával szoktatjuk növendékeinket a környezetükkel szembeni igényességre, az

értékek megőrzésére, társaik tiszteletére.

5.9.2 A tanulócsoportok szervezésének alapelvei

A tanulócsoportokat egy - egy csoportvezető oktató irányítja. Elsősorban azonos osztályba járó

tanulók kerülnek egy csoportba. A tanulócsoportokon belül meghatározó jelentőséggel bírnak,

mint informális elemek, a szobaközösségek. Ezek kialakításánál egyrészt a tanulócsoportok

szervezésénél érvényesített elvek, illetve a tanulók egyéni kérései, személyek kötődései, baráti

kapcsolatok is szerepet játszanak. Törekszünk mind a tanulócsoportok és a csoportvezetők,

mind a szobaközösségek állandóságára.

Az egyéni érdeklődés, értékválasztás határozza meg a fakultációs csoportok (szabadon

választható kötelező foglalkozások) kialakítását. Itt lehetőség kínálkozik arra, hogy a tanulók a

115

hozzájuk legközelebb álló értékeket képviselő nevelő köré csoportosuljanak. Ugyancsak az

egyéni érdeklődés vezérli a szabadidős foglalkozások csoport - szerveződését is. A kollégium

közössége tehát a fentiekből következően a formális és az egyéni közösségválasztás szerves

hálózata. A nevelőknek pontosan ismerniük kell az egyes tanulók helyét a társas mezőben.

5.9.3. Kollégiumi közösségek szervezésével összefüggő foglalkozás:

Ezek a csoportos foglalkozások a kollégiumi élet - és tevékenységrendszer azon elemeihez

kötődnek, amelyek az iskolai órákon, illetve a kötelező foglalkozásokon kívül esnek, a tanulók

pedagógiai felügyeletével, testi egészségük megőrzésével, erkölcsi védelmével, az intézményi

Házirend és Napirend betartatásával, az önkiszolgáló rendszer működtetésével kapcsolatosak.

Ezen tevékenységrendszerben is lehetőség van a tanulók személyiségének alakítására,

fejlesztésére, elsősorban a tanuló környezete rendjének, fegyelmezettségüknek, étkezési

kultúrájuknak, munkához, tanuláshoz való viszonyuknak ellenőrzésére, fejlesztésére. Ezen

foglalkozások során valósul meg egy-egy kollégiumi szervezeti egység folyamatos

működésének irányítása, az intézmény biztonságos működtetése, a folyamatos pedagógiai

felügyelet.

5.9.4. Diákönkormányzati tevékenység:

Kollégiumi közösségi életünk szervezésének egyik alappillére a kollégiumi diákönkormányzat,

illetve a diák önkormányzatiság elve. A Diákönkormányzat működését a vonatkozó

jogszabályok alapján elkészített dokumentum a „Diákönkormányzat Szervezeti és Működési

Szabályzata" szabályozza, a testület munkáját erre a célra felkért nevelő segíti. Ezen túlmenően

vezetői és nevelői szinten is támogatjuk a tanulói kezdeményezéseket a vélemények

képviseletére fórumot biztosítunk. Kollégiumi közéletünk fontos eseményei a közgyűlések,

ahol a kollégiumi élettel kapcsolatos minden kérdés napirendre kerülhet. A diák önkormányzati

tevékenységet a felnőtté válás folyamatának fontos részeként kezeljük, a tanulók önmaguk és

társaik iránt érzett felelősségét erősíti, a közösséget érintő döntések aktív részesévé teszi a

kollégistát.

5.9.5. A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozás:

Az egyéni vagy kiscsoportos foglalkozások keretében egyrészt lehetőség nyílik az egyén vagy

egy kisebb csoport, szobaközösség mindennapos problémáinak megbeszélésére, a nevelői-

tanulói viszony személyes, interperszonális aktualizálására, kötetlen beszélgetésekre. Ezen

foglalkozások lehetőséget teremtenek a tanulói személyiségjegyek feltárására, azok intenzív

továbbfejlesztésére. Tisztában kell lennünk minden tanuló családi, szociális hátterével,

problémáival, vágyaival. Így ismerkedhetünk meg a világról alkotott képével, szokásaival. A

tanulóval való közvetlen kapcsolat kialakításában a nevelőknek felelősségteljes, kezdeményező

szerepet kell vállalni.

Az egyéni foglalkozások lehetnek felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismerteket

adó, felkészítő egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozás célozhatja az egyes tantárgyakból

történő felzárkóztatást vagy tehetséggondozást is. Az egyéni foglalkozás a tanulás tanításának,

a pályaválasztás segítésének is fontos terepe. Célunk az, hogy megtaláljuk és tudatosítsuk az

egyénre szabott tanulási módszereket, ha kell, korrigáljuk azokat. Közösen dolgozzunk ki

technikákat az értő olvasás fejlesztésére, az emlékezet erősítésére, célszerű rögzítési módszerek

116

kialakítására. Segítséget nyújtsunk a tanulóknak a pályaválasztásban, megalapozzuk az

élethosszig tartó tanulást, a sikeres életpályára való felkészülést.

5.9.6. A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozás:

Szabadidős tevékenység nem célozhatja csak a rekreációt – bár ezt is szolgálnia kell – hanem a

személyiségfejlesztés részeként kapcsolódik a felzárkóztatáshoz, illetve a

tehetséggondozáshoz. A felzárkóztatás esélye nem csupán a tanulmányi munka fokozottabb

számonkérésében, hanem azoknak a személyiségjegyeknek, az egyéni érdeklődésen keresztül

történő megismerésében rejlik, amelyek sikerrel fejleszthetőek, sikerélményhez juttatják a

tanulót. Ennek kerete a gazdagon szervezett szabadidős tevékenység, módszere a

személyiséghez komplex módon viszonyuló nevelői magatartás. Amennyiben a szabadidős

tevékenység kellően szolgálja a tanulók személyiségének fejlesztését, a kollégiumi lét nem

marad a lakóhely távolságából fakadó szükséges rossz, hanem előnyt jelentő, intellektuális

többletet nyújtó lehetőséggé válik. Kollégiumunk az éves tanulói foglalkozási terv

elkészítéséhez felméri, hogy hány tanuló és milyen szabadon választható foglalkozáson kíván

részt venni.

A szabadidős tevékenységek főbb területei az intézményben:

- film klub,

- színházlátogatás,

- könyvtár,

- mentálhigiénés programok,

- számítógépes programok,

- ismeretterjesztő előadások,

- szakkörök,

- önképzés,

- sport és játék,

- városismeret,

- kiállítások.

Az érdeklődési körnek megfelelően választható foglalkozások:

- csillagászat,

- kirándulások,

- stressz oldó technikák,

- idegen nyelvi képzés,

- háztartási ismeretek, beteggondozás.

A tevékenységek szintjei:

- egyéni, kiscsoportos,

- tanulócsoport szintű,

- kollégiumi szintű,

- külső intézmény által szervezett.

5.10. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység

Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai feladatok, tevékenységek valamint a hátrányos helyzetű tanulók társadalmi beilleszkedését segítő foglalkozások terve:

117

Célok:

• A hátrányos helyzet és a veszélyeztető körülmények időben történő felismerése. • Adekvát beavatkozás, intézkedési gyorsaság, mely növeli az esélyt a hatékony

problémakezelésre. • A tanulók személyiségének fejlesztése, megfelelő életszemlélet kialakítása. • Az egyenlő bánásmód elvének teljeskörű érvényesítése, figyelembe véve a szülők

igényeit és a törvényi előírásokat.

Feladatok:

• Hátrányos és/vagy veszélyeztetett helyzetű tanulók felderítése, nyilvántartása, veszélyeztető tényezők feltárása, s számukra pályázati lehetőségek felkutatása.

- Hátrányos helyzetű tanuló az, akinek az alapvető szükségletei kielégítése korlátozott. Családja az átlaghoz képest jelentős elmaradást mutat, elsősorban szociális és kulturális téren. Okozati tényezők: - a család rossz gazdasági helyzete,

- rossz lakáskörülmények, - munkanélküliség a családban,

- alacsony iskolázottság, - sérült családszerkezet (válás vagy haláleset miatt), - tartós betegség a családban.

- Veszélyeztetett tanuló az, akinek a testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődését a szülő vagy a gondozói környezet negatívan befolyásolja. Okozati tényezők: - elhanyagolás, gondozás hiánya,

- családi devianciák előfordulása. • Anyagi támogatás (étkezési támogatás, stb.). • Családdal való kapcsolattartás, együttműködés. • Gyermek-és ifjúságvédelmi hálózat igénybevétele (önkormányzatok, gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, családsegítő). • A tanulmányi előmenetel figyelemmel kísérése, a hátrányok kompenzálására

felzárkóztató foglalkozás szervezése. • A szabadidő hasznos eltöltésének segítése. • Beilleszkedési és magatartási zavarok leküzdését segítő tevékenységi formák

biztosítása. • Mentálhigiénés programok, felvilágosító előadások szervezése, mely felkészíti a

tanulókat az egészséges életmódra, a családi életre, a szenvedélybetegségek megelőzésére.

Pedagógiai eljárások:

• Külön foglalkozás a hátrányos helyzetű /veszélyeztetett tanulókkal. • Egyéni bánásmód. • Felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozások tartása. • Pozitív tanár-diák kapcsolat kialakítása. • Felvilágosító munka. • Pályaorientációs tevékenység. • A tanulók tájékoztatása jogaikról és kötelességeikről.

A csoportvezető gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladata:

• A hátrányos/veszélyeztetett helyzetű tanulók munkájának figyelemmel kísérése.

118

• Az életkörülményekben bekövetkezett változásokról tájékoztatja az ifjúságvédelmi

felelőst. • Folyamatos kapcsolattartás a tanulók életkörülményeit pozitívan megváltoztatni

jogosult szakemberekkel /pl. családsegítő, nevelési tanácsadó munkatársai, pszichológus stb./.

A családi hátrányok kompenzálását elősegítő lehetőségek a kollégiumban:

• Kulturális rendezvények. • Könyvtárhasználat. • Számítógép-használat.

Felvilágosító foglalkozások a kollégiumban: • Filmvetítések. • Előadások. • Felvilágosító témájú csoportfoglalkozások.

Tanulási hátrányok leküzdését segítő lehetőségek:

• Könyvtárhasználat. • Számítógép-használat. • Tantárgyi korrepetálások. • Szilencium. • Tehetséggondozó foglalkozások.

Szabadidő hasznos eltöltésének módjai:

• Sportolási lehetőségek. • Könyvtárhasználat.

• Internet-hozzáférés. • Televízió nézés, videózás. • Szakkörök, érdeklődési körök.

Követelmények:

• Időben felismerni a problémát. • A veszélyeztető és hátrányos körülmény megszüntetése. • Minden tanuló kapja meg a helyzetének megfelelő segítségnyújtást probléma es esetén. • A támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyerekek

hátrányainak kompenzálását és az esélyegyenlőség előmozdítását a kollégium minden tevékenysége során figyelembe veszi és alkalmazza.

5.11. A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve

Hagyományaink:

- az elsőéves kollégisták fogadása, beköltözés

- elsősavató- az új kollégisták bemutatkozása

- mikulásünnepség

119

- kollégiumi karácsony

- kollégiumi farsang

- Bambis vacsora – végzősök búcsúztatása

- Balásházy - hét – Fiú-lány foci, strandröplabda - sportnap

- kiváló kollégista cím odaítélése

- közös főzés

- félévi, év végi tanulmányi munka ünnepélyes értékelése

- ügyességi vetélkedők

- háziversenyek

- adventi készülődés

- őszi-tavaszi csapatépítő tanulmányi kirándulások

- Kollégiumi Nőnap

A kollégium múltja szép, ápolásra méltó hagyományrendszert örökített a jelenkori generációra.

A hagyományrendszer őrzése, egyrészt az intézmény szellemiségében, az íratlan szabályokban,

szokásokban, másrészt deklarált céljainkban kitapinthatók. A kimagasló tanulmányi eredmény,

a példamutató emberi magatartás, egyben a legméltóbb hagyományápolás és

hagyományteremtés is. Az ilyen tanulói magatartás mintaként történő középpontba állítása

értékteremtő tevékenységünk legfontosabb eleme, és elsőrendű kötelezettségünk is. A

lelkiismeretes munka mellett méltó módon meg kell jeleníteni eredményeinket.

Hagyományrendszerünk továbbfejlesztése nem annak kiszélesítésében, hanem értékeink

megbecsülésében, tudatosításában, és elmélyítésében kell, hogy megtörténjen. A jövőben

törekednünk kell a tanulók életpálya-követésének kidolgozására.

5.12. A kollégium kapcsolatrendszere

Az intézmény kapcsolatrendszere szerteágazó. A különböző partnerekkel, szervezetekkel való

hatékony együttműködés tervszerűséget és komoly szervezettséget igényel.

A kollégium, a nevelési feladatainak eredményes megoldása érdekében rendszeres kapcsolatot

tart a szülőkkel, egyéb törvényes képviselőkkel, szülői szervezetekkel, az egyesületekkel, a

kapcsolódó iskolával, társintézményekkel, szociálisan hátrányos helyzetű, veszélyeztettet

gyermek esetén a gyermekjóléti szolgálattal, civil szervezetekkel, szakmai közösségekkel.

A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában a kollégium nyitott és kezdeményező.

Kapcsolat a sportegyesületekkel

Az együttműködés területei és formái:

- vezetői szinten a sportolók felvételének és az egyesületek által biztosított térítési

díjkedvezmény rendszerének egyeztetése,

- nevelőtanári szinten:

• az edzések látogatása,

• az állandó kimenők ellenőrzése,

• a versenyek, mérkőzések megtekintése,

• az edzővel való együttműködés,

• a tanulók sporteredményeinek számbavétele, egyeztetése.

120

Kapcsolat a Debreceni Labdarugó Akadémiával, DVSC – vel, DSI – vel, DEAC – al.

Meghatározó a kollégium és a Debreceni Labdarugó Akadémia, DVSC, DSI, DEAC

folyamatos együttműködése. Rendszeres kapcsolattartásra, információ átadásra van szükség az

edzők és kollégiumi nevelőtanárok között, mely lehetővé teszi közös nevelési célok kitűzését,

elérését.

Kapcsolat a szülőkkel

Az oktatói testület fontos feladata, hogy a szülőkkel együtt fogalmazzák meg azokat az

egységes nevelési elveket, amelyeket mindkét fél azonos módon tud alkalmazni.

A kollégium minden eszközzel törekszik a szülőkkel való eredményes együttműködésre.

Feladata a szülők minél részletesebb tájékoztatása gyermekük kollégiumi életéről, munkájáról,

tanulmányáról.

A szülők személyes tájékoztatását szolgálják a szülői értekezletek, fogadó órák, amelyeket az

iskolával azonos időben szervezünk. A szülőkkel való kapcsolattartás nem korlátozódik a szülői

értekezletekre, hanem a személyes megbeszélések, írásos és telefonértesítések egészítik ki.

A szülői értekezleten a szülők megismerhetik a Szervezeti és Működési Szabályzat, a szülőket,

érintő részeit, a házi- és napirendet, a kollégiumi térítési díjjal kapcsolatos tudnivalókat.

A szülők személyes tájékoztatást kapnak a csoportvezető nevelőtanártól, valamint a

kollégiumvezetőtől.

A beszélgetések alkalmával elhangzott magántermészetű értesülések bizalmasak, szolgálati

titokként kezelendők!

A csoportvezető nevelőtanár a tanuló kollégiumi munkájáról, magatartásáról, a tanulmányi

eredmények alakulásáról a szülőket a tanév során indokolt esetben köteles írásban értesíteni.

Vonatkozik ez a tanuló jutalmazására, fegyelmi ügyeire is. Szükség esetén személyes találkozót

kér.

Az együttműködés formái és tartalma:

• a 9. osztályos tanulók szüleinek külön tájékoztatása a kollégiumi együttélés

szabályairól, ismerteti a Házirend kollégiumot érintő feladatait,

• tanévenként szülők-nevelők fórumának megtartása, szülői értekezletek,

fogadóórák,

• negyedévenként értesítés a tanulók tanulmányi problémáiról,

• félévenként értesítés a kollégiumi munkáról,

• információcsere telefonon vagy interneten keresztül.

Kapcsolatok intézményekkel, szervezetekkel

A kollégium vezetője, nevelőtestülete, diákönkormányzata más kollégiumokkal való tartós és

szoros kapcsolat kialakítására törekszik.

A kollégium különös gondot fordít a különböző művelődési intézményekkel (színházak,

múzeumok, művelődési házak) való kapcsolattartásra. E kapcsolatokat az intézmény vezetője

megbízottjai útján alakítja ki és végzi.

121

Kapcsolat az étkezést biztosító szolgáltatóval

A kollégium fontos partnere az étkeztetést biztosító szolgáltató. Folyamatos kapcsolattartás

szükséges, melyek alkalmával mindkét fél kifejezheti észrevételeit a zökkenőmentes

együttműködés érdekében.

5.13. Egészségnevelési és környezeti nevelés alapelvei

Környezeti nevelés:

A környezettudatosságra való nevelés a hosszú távú környezetvédelmi gondolkodás alapköve.

A kollégiumban folyó környezeti nevelés célja, hogy felkészítse a diákokat a fenntartható

fejlődés fontosságának a felismerésére, a környezettel harmonikus életvezetésre. A környezeti

nevelés a természet, s benne az emberi társadalom harmóniájának megőrzését, fenntartását

célozza. Célja a természetet, az épített és a társadalmi környezetet, az embert tisztelő

szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. A környezeti nevelés

pedagógiai célkitűzései:

• szemléletformálás és ezzel együtt a környezettudatos gondolkodás kialakítása,

• ismeretközvetítés és ezzel együtt az aktív állampolgárrá nevelés,

• helyi környezeti problémák megismertetése, megoldása, illetve a helyi

környezeti értékek megismertetése és az aktív megóvás,

• fenntartható fejlődés előmozdítása.

A környezeti nevelés alapelvei:

• Legyen az egész életen át (élethosszig) tartó!

• Intézményes és nem-intézményes formában egyaránt megvalósuljon!

• Legyen interdiszciplináris (tudomány-és tantárgyközi megközelítés)!

• Legyen egyszerre „lokális” és „globális”!

• Legyen egyszerre „aktuális” és „jövő orientált”!

• Legyen rendszerszemléletű!

• Neveljen együttműködésre!

• Neveljen problémamegoldásra!

• Neveljen új értékrendszerre!

A kollégiumi környezeti nevelés színterei, tevékenységei:

-A kollégiumi mindennapok (anyag-és energiatakarékosság, vízhasználat, hulladékgyűjtés

stb.).

- Jeles napok alkalmából vetélkedők szervezése, a faliújságon környezetvédelmi témák

megjelenítése.

Fontos hangsúlyoznunk, hogy környezetünk használata életvezetésünk meghatározó része, a

környezetünkkel való kapcsolatunk jelentősen befolyásolja közérzetünket, életünk kilátásait,

minőségét.

122

6. KÉPZÉSI PROGRAM

6.1. Az intézmény szakképzési portfóliója

6.1.1. Technikum (5 évfolyam)

Mezőgazdaság és erdészet ágazat

Mezőgazdasági technikus

Kertész technikus

Földmérő, földügyi és térinformatikai technikus

Mezőgazdasági gépésztechnikus

Élelmiszeripar ágazat

Élelmiszer- ellenőrzési technikus

Gazdálkodás és menedzsment ágazat

Pénzügyi-számviteli ügyintéző

Vállalkozási ügyviteli ügyintéző

Közlekedés és szállítmányozás

Logisztikai technikus

Egészségügy ágazat

Egészségügyi asszisztens

Egészségügyi laboráns

Általános ápoló

Sport ágazat

Sportedző (a sportág megjelölésével) – sportszervező

Fittness-wellness instruktor

6.1.2. Szakgimnázium (4+1 évfolyam)

Mezőgazdaság ágazat

Mezőgazdasági technikus

Kertészet és parképítés ágazat

Parképítő és fenntartó technikus

Élelmiszeripar ágazat

Élelmiszeripari technikus

Közgazdaság ágazat

Pénzügyi-számviteli ügyintéző

Vállalkozási és bérügyintéző

Sport ágazat

Sportedző (labdarúgás)

123

6.2. A szakképesítések jellemzői

6.2.1. Technikum (5 évfolyam)

A szakma megnevezése: Mezőgazdasági technikus

Szakmairány: Állattenyésztő

Szakmairány: Növénytermesztő

A szakma azonosító száma: 5 0811 17 09

Az állattenyésztő a gazdasági állatfajok tartási és takarmányozási feladatait végzi, végrehajtja

az állatjólléti és higiéniai feladatokat, közreműködik a tenyésztési (szaporítási) feladatokban.

Gondoskodik az állatjólléti és higiéniai előírások betartásáról, közreműködik a prevenciós

feladatokban, a járványvédelmi, az élelmiszerhigiéniai és az egyes hatósági feladatok

végrehajtásában, alkalmazza a precíziós állattenyésztés főbb irányelveit, drónt használ.

Beállítja, ellenőrzi, karbantartja és üzemelteti az állattenyésztésben használt gépeket,

eszközöket, berendezéseket. Gondoskodik a fontosabb gazdasági állatfajok szakszerű,

higiénikus elhelyezéséről. Segédkezik az állatorvosnak a szaporodásbiológiai, a

járványvédelmi, az élelmiszerhigiéniai feladatok végrehajtásában. Elvégzi a fontosabb

állattenyésztési munkák tervezését, szervezését. Állattartó telepek napi adminisztratív feladatait

látja el. Irányítja az állattenyésztési termelési feladatokat ellátó személyeket, csoportokat.

A növénytermesztő a talaj termőképességének fenntartásával kapcsolatos vizsgálatokat végez,

elemző és végrehajtó feladatokat lát el. A növények termesztésének környezeti feltételeit

vizsgálja és értékeli, precíziós növénytermesztést alkalmaz. Növénytermesztési munkák

tervezését, szervezését végzi. Szervezi a növénytermesztési munkák lebonyolítását a vetés-

előkészítéstől a betakarításig, illetve az értékesítésig. A szántóföldi növénykultúrák gazdaságos

termesztését végzi, középvezetőként irányítja a termelési folyamatokat. Környezetvédelmi és

szakmai szempontokon nyugvó növényvédelmet folytat, irányítja a növényvédelmi

tevékenységet. Irányítja a növénytermesztési feladatokat ellátó személyeket, szervezeti

egységeket. Beállítja, ellenőrzi, karbantartja és üzemelteti a növénytermesztésben használt

gépeket, eszközöket, berendezéseket.

A szakma megnevezése: Kertész technikus

Szakmairány: Dísznövénytermesztő, virágkötő

Szakmairány: Gyógynövénytermesztő

Szakmairány: Gyümölcstermesztő

Szakmairány: Parképítő és –fenntartó

Szakmairány: Zöldségtermesztő

A szakma azonosító száma: 5 0812 17 06

A dísznövénytermesztő, virágkötő szakember dísznövényeket szaporít, kitermelést, szedést,

betakarítást végez; palántát, csemetét állít elő, nevel, gondoz. Előkészíti a szaporítóanyagot,

ültet, talajmunkákat, gyomirtást, talajvédelmi munkát, tápanyag-utánpótlást, öntözést,

növényápolási munkákat végez. Szakszerűen használja, működteti és karbantartja a

tevékenység végzéséhez szükséges gépeket, eszközöket, berendezéseket. Betartja a

dísznövénytermesztéshez kapcsolódó munka-, tűz-, baleset- és környezetvédelmi előírásokat.

Önállóan tervezi és szervezi a dísznövénytermesztés munkafolyamatait. Vágott virágokat,

zöldeket, cserepes növényeket kezel, gondoz, készít elő, csomagol. Szaktanácsot ad a

vásárlónak, megrendelőnek a növényelhelyezésre, -ápolásra, a virágdíszek kiválasztására.

Különböző stílusú alkalmi csokrokat-, tűzött virágdíszeket, koszorúkat készít, csomagol.

Elvégzi a virágdíszítési feladatokat, növény-összeültetéseket helyez ki, azokról tervet készít,

kalkulációt végez. Előkészíti és lebonyolítja a virágeladást. Termesztési feladatokat ellátó

124

személyeket, csoportokat irányít. Betartja a virágkötészethez kapcsolódó munka-, tűz-,

balesetés környezetvédelmi előírásokat. Önálló vállalkozást alapít és működtet.

A gyógynövénytermesztő szakember elvégzi a gyógy-és fűszernövények termesztéséhez

szükséges talaj-előkészítési, tápanyag-utánpótlási munkákat. Gyógy-és fűszernövényeket

szaporít, telepít. Véghezviszi a gyógy-és fűszernövények ápolási munkáit. Betakarítja a gyógy-

és fűszernövényeket. Lebonyolítja a begyűjtött vagy termesztett gyógy-és fűszernövények

elsődleges feldolgozását. Növényi drogokat tárol, csomagol. Szakszerűen használja, működteti

és karbantartja a tevékenység végzéséhez szükséges gépeket. Önállóan képes a gyógy-és

fűszernövény-termesztés munkafolyamatait megtervezni, csoportokat irányítani és velük

közösen dolgozni. Munkája során betartja a munka-, tűz-, baleset- és környezetvédelmi

szabályokat. Önálló vállalkozást alapít és működtet.

A gyümölcstermesztő szakember gyümölcs- és szőlőtermő növényeket telepít. Ültetvényt

létesít, ápol, fenntart. Elkészíti és karbantartja a gyümölcs- és szőlőültetvény tám berendezését,

kerítését. Előállítja a szőlő- és gyümölcstermő növények szaporítóanyagát: bujtványt,

dugványt, oltványt készít, előállítja a gyümölcsfák alanyául szolgáló magoncokat. Alakító

metszés során kialakítja a gyümölcstermő növények koronaformáit és a szőlőtő tőkeformáit. A

kialakított termőfelületeket metszéssel fenntartja. Szakszerűen műveli az ültetvények talaját.

Tápanyag gazdálkodási tevékenységet végez. Öntözőberendezést üzemeltet. A gyümölcs és

szőlőültetvényben zöldmunkákat és növényvédelmi munkát végez. Gyümölcsöt, szőlőt

betakarít, manipulál, csomagol, feldolgozóba, tárolóba szállít. Működteti és karbantartja a

tevékenység végzéséhez szükséges gépeket, eszközöket, berendezéseket. Tervezi és szervezi az

ültetvény munkafolyamatait. Termesztési feladatokat ellátó személyeket, csoportokat irányít.

Ellátja a gyümölcs- és a szőlőtermesztés munka-, tűz- és környezetvédelmi feladatait. Önálló

vállalkozást alapít és működtet.

A Parképítő és – fenntartó szakember kerti lépcsőket, út- és térburkolatokat épít, kerti

vízarchitektúrákat, kisarchitektúrákat, öntözőrendszereket létesít, telepít, valamint kerti fa- és

fémszerkezeteket, kerítéseket, kapukat, pergolákat, lugasokat, fa teraszokat létesít. Növényeket

telepít és zöldfelületeket fenntart, továbbá tetőkertet, zöldfalat épít és tart fenn. A történelmi

korok és a mai kor kertjeinek irányzatait, építészeti és kertművészeti alapelveit alkalmazza. A

legismertebb kerttervezési szoftverek egyikével házi kertekhez készít tervlapokat és gépi

látványterveket. Építési és művezetői feladatokat lát el a települések zöldfelületeinek

engedélyköteles tervdokumentációi alapján. Működteti és karbantartja a tevékenység

végzéséhez szükséges gépeket, eszközöket, berendezéseket. A feladatokat ellátó személyeket,

csoportokat irányítja. Munkája során betartja a munka-, és balesetvédelmi, valamint a

környezetvédelmi és természetvédelmi szabályokat. Önálló vállalkozást alapít és működtet.

A zöldségtermesztő szakember zöldségnövényeket szaporít, ültet. Talajművelést, gyomirtást,

talajvédelmi munkát, tápanyag-utánpótlást végez. Öntözőberendezéseket üzemeltet.

Növényvédelmi feladatot lát el. Betakarítja, manipulálja, csomagolja, szállítja, tárolja a

zöldségnövényeket. Zöldség vetőmag termesztési feladatokat végez. Használja, működteti és

karbantartja a tevékenység végzéséhez szükséges gépeket, eszközöket, berendezéseket. Elvégzi

a zöldségtermesztés munkafolyamatainak tervezését, szervezését. Termesztési feladatokat

ellátó személyeket, csoportokat irányít. Tervet, kalkulációt, dokumentációt készít. Munkáját a

munkavédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai, higiéniai és minőségbiztosítási,

környezetvédelmi előírásokat betartva végzi. Önálló vállalkozást alapít és működtet.

A szakma megnevezése: Földmérő, földügyi és térinformatikai technikus

A szakma azonosító száma: 5 0810 17 03

125

A földmérő, földügyi és térinformatikai technikus a munkáját, egy szervezet, vagy vállalkozás

munkatársaként, szakmai irányítás mellett végzi. A geomatikus, a Land Manager szolgáltatás

típusú tevékenysége során digitális, geodéziai jellegű terepi és webes adatgyűjtést végez. A

gyűjtött földmérési, ingatlan-nyilvántartási, térinformatikai adatokat, informatikai eszközökkel

az irodában feldolgozza: digitális térképeket szerkeszt, a terepi, jogi, műszaki változásokat a

térképek tartalmában érvényesíti. Az ingatlan-nyilvántartási hatóságoknál a földügy

informatikai rendszert használja, adatfeldolgozást és adatszolgáltatást végez. A

nemzetgazdaság különböző területein beruházásokkal kapcsolatos felmérési, kitűzési és

mozgásvizsgálati méréseket végez. Részt vesz a térinformatikai adatbázisok létrehozásában,

kezelésében. Technikusként, alkalmazottként munkát vállal, vagy a geodézia műszaki

gyakorlat területén önállóan vállalkozik. A geodéziai, geoinformatikai tevékenységét a szakmai

jogszabályok, utasítások előírásainak, a földmérés etikai normáinak betartásával, a természeti

és épített környezet megóvásával végzi.

A szakma megnevezése: Mezőgazdasági gépésztechnikus

A szakma azonosító száma: 5 0810 17 08

A mezőgazdasági gépésztechnikus szakma ajánlott azon fiatalok számára, akiket vonz a

mezőgazdaság és a mezőgazdaságban mezőgazdasági gépekkel végzendő munkatevékenység.

A mezőgazdasági gépésztechnikus a képzés után alkalmas lesz önállóan a következő

tevékenységek elvégzésére. Elvégzi a mezőgazdasági gépek berendezések, eszközök

üzemeltetését, karbantartását, javítását. Üzembe helyezi és átadja az új és felújított

mezőgazdasági gépeket. Irányítja és ellenőrzi a mezőgazdasági tevékenységet végző

gépcsoportok munkáját. Elvégzi és szervezi az üzemzavarok feltárását kivizsgálását és

megszüntetését. Irányítja, végrehajtja a mezőgazdasági termelés gépi munkáit, biztosítja a

műszaki feltételeket. Elvégzi és elvégezteti a mezőgazdasági gépek diagnosztikai vizsgálatát.

Kezeli és kezelteti a precíziós gazdálkodást segítő elektronikai rendszereket. A mezőgazdasági

vontató vezetésére jogosító vezetői engedély megszerzéséhez szükséges vizsgákat leteszi.

Kapcsolatot tart az ügyféllel. A vállalkozást a jogszabályoknak megfelelően működteti,

felkutatja és igénybe veszi a megfelelő forrásokat. Betartja és betartatja a munkavédelmi és

környezetvédelmi előírásokat.

A szakma megnevezése: Élelmiszer-ellenőrzési technikus

A szakma azonosító száma: 5 0721 05 03

Az élelmiszer-ellenőrzési technikus az élelmiszeripari nyers- és adalékanyagok, félkész- és

késztermékek és csomagoló anyagaik, vagy az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő eszközök,

anyagok analitikai, mikrobiológiai, érzékszervi vizsgálatára és minősítésére vonatkozó mérési

eljárások segítségével elvégzi az előírt vizsgálatokat. A mért adatokat elsődlegesen feldolgozza,

értékeli, a kapott eredmények alapján a vizsgálati mintát minősíti. Munkája kiterjed a

technológiai folyamatok ellenőrzésére is. Az élelmiszer-ellenőrzési technikus feladata, hogy az

élelmiszerekben esetlegesen található kórokozókat, vegyi anyagokat, beleértve a

növényvédőszer és állatgyógyszer maradékokat, az adalékanyagokat, az elszennyeződött

környezetből bekerülő káros anyagokat kimutassa, szükség esetén emberi fogyasztásra

alkalmatlannak minősítse a terméket. Fontosnak tartja az új technológiák eredményeinek

megjelenését, figyelemmel kísérését, különös tekintettel a genetikailag módosított

élelmiszerekre. Jól végzett munkája biztosíthatja a biztonságos élelmiszerek előállítását!

Munkáját a gazdaságossági elvek, minőségbiztosítási, élelmiszerhigiéniai, technológiai, tűz-

munka-és környezetvédelmi és egyéb vonatkozó előírások betartásával (4-es szint)/betartásával

és betartatásával (5-ös szint) végzi.

126

A szakma megnevezése: Pénzügyi-számviteli ügyintéző

A szakma azonosító száma: 5 0411 09 01

A pénzügyi és számviteli tudása alkalmassá teszi, hogy aktív és meghatározó tagja legyen a

gazdálkodó szervezet pénzügyi menedzsmentjének. Kompetenciái birtokában kulcsszerepet

játszik a pénzügyi és számviteli (rész)feladatok elvégzésében, ellenőrzésében. Számítógépes

programcsomagok, informatikai alkalmazások, irodai szoftverek és adatbázisok segítségével az

előírásoknak megfelelően könyvelői, kontírozói, számlázási, ügyviteli és ügyintézői feladatokat

végez, adóbevallást készít. Elvégzi a gazdálkodó szervezet adó- és járulékfizetési

kötelezettségeihez kapcsolódó elektronikus ügyintézési feladatokat. Szóban és írásban a

kapcsolatot tart a vállalkozás pénzforgalmi szolgáltatójával. A szabályoknak megfelelően intézi

a számlákkal és házipénztárral kapcsolatos feladatokat, a ki- és befizetéseket, valamint az

utalásokat. Nyilvántartja, kezeli a pénzügyi és számviteli bizonylatokat, iratanyagokat,

megrendeléseket és szerződéseket. Egyezteti a bejövő és kimentő számlákat. A pénz és

hitelműveletekkel kapcsolatos ügyintézést végez. Összegyűjti, rendszerezi az értékelő

munkához szükséges adatokat és információkat, amelyre alapozva statisztikai összeállításokat,

előterjesztéseket készít. Szakmai irányítással befektetési döntések, vállalkozásfinanszírozási

feladatok adminisztratív teendőit végrehajtja. Kezdeményezője a felhőalapú pénzügyi

szolgáltatások alkalmazásának. Felelős és precíz munkája során mindvégig ügyel az

adatkezelés, az informatikai biztonság normáinak betartására és az üzleti titok megőrzésére.

A szakma megnevezése: Vállalkozási ügyviteli ügyintéző

A szakma azonosító száma: 5 0411 09 02

A vállalkozás ügyintézői feladatait jellemzően a kkv. szektorban látja el. Ellátja a vállalkozás

ügyviteli feladatait, szakmai útmutatás alapján közreműködik a pénzügyi feladatok

teljesítésében. Kapcsolatot tart a munkatársakkal, ügyfelekkel, az ehhez szükséges iratokat,

leveleket, dokumentumokat elkészíti, kezeli. Vezetői iránymutatásnak megfelelően

közreműködik a vállalkozás szabályzatainak elkészítésében, figyelemmel kíséri azok

változásait. Nyilvántartásokat vezet a megrendelésekről, szerződésekről, bejövő számlákról.

Ellátja az értékesítéssel kapcsolatos rábízott feladatokat. Egyezteti a bejövő és kimenő

számlákat. Szakmai útmutatással részt vesz a hitelezés és pénzügyi tervezés előkészítésében.

Az előírásoknak megfelelően elvégzi a költségszámítási feladatokat, a leltározást és az ehhez

kapcsolódó feladatokat megszervezi. A vállalkozás szabályzatainak megfelelően ellátja a

finanszírozási feladatok adminisztratív részfeladatait. Közreműködik a vállalkozás üzleti

tervének elkészítésében. Kezeli az egyes projektekhez kapcsolódó elektronikus

nyilvántartásokat, iratanyagokat. Előkészíti a munkaerő gazdálkodással kapcsolatos

nyilvántartásokat, azokat kezeli és rendszerezi. Ellátja a könyveléshez, ellenőrzéshez

kapcsolódó vállalkozáson belüli teendőket. Jogszabályi előírásnak megfelelően elkészíti a

vállalkozás bevallásait, azokat szakmai ellenőrzés után elektronikus úton beküldi és részt vesz

a hatósági ellenőrzések lebonyolításában. Feltérképezi és nyomon követi az aktuális támogatási

lehetőségeket. Használja a feladatellátáshoz szükséges irodai eszközöket és ügyviteli

szoftvereket. Ellátja a feladatkörébe tartozó irodai készletgazdálkodási, és reprezentációs

feladatokat. Üzleti célú rendezvényeket, megbeszéléseket szervez, ennek dokumentációját

elkészíti és kezeli. Betartja az adatok és üzleti titkok védelemére, valamint az információ

biztonságra vonatkozó előírásokat.

A szakma megnevezése: Logisztikai technikus

Szakmairány: Logisztika és Szállítmányozás

Szakmairány: Vasúti árufuvarozás

A szakma azonosító száma: 5 1041 15 06

127

A logisztikai technikus (Logisztika és szállítmányozás szakmairányban) összehangolja, tervezi,

lebonyolítja és ellenőrzi a szállítmányozás területén az árutovábbításhoz kapcsolódó

fuvarozási, szállítmányozási és logisztikai tevékenységeket. A logisztika területén a

termeléshez, értékesítéshez szükséges alapanyagok, alkatrészek és termékek beszerzését,

készletezését és az elosztási folyamatok tervezését, végrehajtását és ellenőrzését végzi.

Raktározás területén ellátja a be- és kitárolás munkafolyamatait, az anyag átvételét és kiadását,

elvégzi a komissiózás és az expediálás műveleteit. Szállítmányozás területén az

árutovábbításhoz kapcsolódó fuvarozási, szállítmányozási és logisztikai tevékenységeket

összehangolja, tervezi, lebonyolítja, ellenőrzi. Rendszeres kapcsolatot tart a belföldi és a

nemzetközi partnerekkel, ügyfelekkel. Fuvarokmányokat állít ki és megfelelő szervezéssel

gazdaságos, biztonságos és gyors minőségi szolgáltatást valósít meg. Munkakörével együtt járó

kihívások mellett pénzügyi, adminisztratív és marketing feladatokat is ellát.

A logisztikai technikus (Vasúti árufuvarozás szakmairányban) irodai környezetben átveszi az

ügyféltől a vasúti kocsi megrendeléseket és elvégzi a megrendelések visszaigazolását. Kiállítja

és jóváhagyja a küldemény továbbításához szükséges belföldi és nemzetközi forgalmú

fuvarleveleket. Az ügyfél által átadott fuvarlevél adatokat rögzíti az intraneten és a belső

informatikai rendszerben, szükség esetén kiegészíti azokat. Kapcsolatot tart az ügyfelekkel, a

társszervezetek munkatársaival és megfelelő szervezéssel gazdaságos, biztonságos és minőségi

szolgáltatást valósít meg. A fuvarozás lebonyolításához szükséges szerződéseket megköti,

rendelkezésre bocsátja a megfelelő fuvarozási eszközt, az áru továbbításához szükséges

vámtevékenységeket elvégzi, döntés-előkészítéshez elemzést végez, javaslatot tesz a

menedzsment részére. Rakodó helyeken ellenőrzi a rakodási szabályok betartását, szükség

esetén eljár a rakodási rendellenesség megszüntetésénél. Elvégzi a feladó által kért

szolgáltatásokat és a vonatfelvételt. Figyelemmel kíséri a menetrendszerinti vonatközlekedést,

koordinálja a vonatok, küldemények kezelését végző munkavállalók tevékenységét.

A szakma megnevezése: Egészségügyi asszisztens

A szakma szakmairányai: Kardiológiai és angiológiai asszisztens, Perioperatív

asszisztens, Radiográfiai asszisztens

A szakma azonosító száma: 5 0913 03 02

Szakmairány: Kardiológiai és angiológiai asszisztens

A kardiológiai és angiológiai asszisztens az egészségügyi ágazatba tartozó, járóbeteg

szakellátásban, fekvőbeteg intézményekben dolgozó egészségügyi szakdolgozó., aki a gyógyító

csapat tagjaként, az orvos utasítására önállóan, vagy az orvossal együttműködve végzi

tevékenységeit. Megfelelő kapcsolatteremtő, jó kommunikációs képességgel rendelkezik.

Munkáját hivatásként gyakorolja, betartja annak etikai és jogi normáit, biztosítja a minőségi

betegellátást. A betegeket vizsgálatok, beavatkozások előtt, alatt és után szakszerűen,

kompetenciája keretein belül tájékoztatja. Szakorvos irányítása mellett önállóan, vagy az

orvossal együttműködve elvégzi a szív és érrendszeri megbetegedésekben szenvedők

állapotfelmérését és vizsgálatát. Előkészíti a vizsgálatokhoz szükséges eszközöket és

berendezéseket. Gondoskodik azok megfelelő, biztonságos működéséről és működtetéséről.

Vizsgálatok és beavatkozások alatt és közvetlenül utána asszisztál, segédkezik, észleli a beteg

állapotát, állapotváltozásait. Szív- és érrendszeri rosszulléteket felismeri, az orvos

megérkezéséig az életveszély elhárítását megkezdi. Az eszközöket tisztán tartja, előkészíti az 3

aszepszis - antiszepszis szabályai szerint. Egészségnevelő, egészségfejlesztő tevékenységet

folytat. Vizsgálati, kezelési, ellátási időpontokat előjegyez, koordinál. A betegek adatait,

vizsgálati eredményeit és a kezeléseket szakszerűen és pontosan dokumentálja. Szakmai,

nyilvántartási és ügyviteli adminisztrációt végez. Szakmai tudását folyamatosan fejlesztve

közreműködik a gyakorlati oktatásban, a kutatómunkában, minőségfejlesztésben.

128

Szakmairány: Perioperatív asszisztens

Az érzéstelenítési eljárások után a beteg megfigyelését és ellátás ápolási szempontjainak

elsajátíttatását elvégzi. Segítséget nyújt a diagnosztikus vizsgálatok és terápiás eljárások

előkészítésében, elvégzésében és a vizsgálat utáni teendőkben is. A perioperatív asszisztens

részt vesz az operáló team tagjaként a munkában, a műtéti beavatkozások során a műtői

tevékenység megszervezésében, az anyagok és eszközök megrendelésében, dokumentálásában.

Szakmairány: Radiográfiai asszisztens

A radiográfiai asszisztens diagnosztikai és terápiás betegellátás területén tevékenykedik, csapat

tagjaként, szakorvos, vagy diplomás képalkotó diagnoszta irányításával. Munkáját hivatásként

gyakorolja, betartja etikai normáit. A hivatásához szükséges kommunikációs készséggel

rendelkezik, segíti az ellátásra kerülő egyén szükségleteinek kielégítését, prevenciós

feladatokat lát el. Kompetenciájának megfelelően egészségnevelést és betegedukációt végez. A

vizsgálati kérőlapoknak megfelelően képi diagnosztikai vizsgálatokat (alap-, speciális, és

kiegészítő felvételek) végez, részben önállóan, részben orvosi utasításra, valamint

diagnosztikus és terápiás eljárások során a beteget előkészíti, a vizsgálatoknál asszisztál.

Invazív beavatkozásokhoz ellenőrzi, előkészíti a kontrasztanyagokat, készenléti gyógyszereket,

eszközöket. A vizsgálat alatt folyamatosan monitorozza a beteget, az észlelt elváltozásokat

azonnal jelzi szakmai felettesének (szakasszisztens, diplomás képalkotó diagnoszta,

radiológus), és haladéktalanul megkezdi a kontrasztanyag szövődmények elhárítását. Munkája

során fertőtlenítő eljárásokat alkalmaz, a higiénés előírásokat betartja és betartatja. Kikérdezi a

beteget a vizsgálattal összefüggő anamnesztikus adatokról (korábbi, vagy jelenlegi

betegségeiről, szedett gyógyszereiről, esetleges korábbi allergiás reakciókról), valamint a beteg

állapotáról. Tájékoztatja a beteget a vizsgálat előkészületeiről, vizsgálat menetéről, és a

vizsgálat utáni teendőkről. Folyamatoson bővíti szakmai tudását, szakmai konferenciákon részt

vesz.

A szakma megnevezése: Egészségügyi laboráns

A szakma szakirányai: Klinikai laboratóriumi asszisztens, Szövettani asszisztens

A szakma azonosító száma: 5 0914 03 03

Szakmairány: Klinikai laboratóriumi asszisztens

Szakmairány: Szövettani asszisztens

A szövettani asszisztens az egészségügyi intézmények és különböző kutatóhelyek,

gyógyszergyárak szövettani laboratóriumaiban önállóan dolgozik. Kutatási, kísérletes munka,

vagy az orvosi beavatkozások során eltávolított szövetmintákat készít elő orvosi mikroszkópos

diagnosztikára. A minta laboratóriumba érkezését követően az orvos mellett asszisztensi

feladatokat lát el az indítási folyamatban. Előkészíti a szövetmintát metszésre és metszeteket

készít. A metszetekből rutin és speciális szövettani festéseket, kimutatási eljárásokat végez.

Működteti a munkafolyamatokhoz használt speciális eszközöket, automata berendezéseket.

Ismeri és használja a medikai rendszert, felhasználói szinten szövegszerkesztő és táblázatkezelő

programot kezel. Archiválási feladatokat lát el. Munkája során laboratóriumi

minőségbiztosítási módszereket követ. Fokozottan betartja a környezet- és munkavédelmi

előírásokat.

A szakma megnevezése: Általános ápoló

A szakma azonosító száma: 5 0913 03 01

Az általános ápoló munkáját hivatásként az etikai normák betartásával gyakorolja, átfogó

anatómiai-, élettani és klinikumi ismeretekkel rendelkezik. Előkészít és segédkezik

diagnosztikus és terápiás eljárásoknál. Sürgős és fenyegető esetet észlel, beavatkozik,

asszisztál, fájdalmat felismer, mér és beavatkozik az utasításnak megfelelően. Megfelelően

129

kommunikál a beteggel, a hozzátartozókkal, valamint az ellátó team tagjaival. Részt vesz a

betegoktatásban és a leendő munkatársak gyakorlati oktatásában. Az általános ápoló részt vesz

az egészségügyi ellátás során a megelőző, gyógyító-, gondozó-, és rehabilitációs

folyamatokban. Tevékenységét a biztonságos és minőségi betegellátás szempontjainak

figyelembevételével, a jogi szabályozások betartásával végzi. Papír alapú és elektronikus

egészségügyi dokumentációt vezet a jogszabályi előírásoknak megfelelően. Folyamatosan

bővíti tudását szakmai képzéseken, továbbképzéseken. Önállóan, vagy team-munkában

minőségi, holisztikus szemléletű ellátást biztosít. Munkája során részt vesz az ápolási folyamat

megvalósításában, a beteg szükségleteinek megfelelő, egyénre szabott ápolási terv alapján

alapápolást és szakápolási feladatokat végez. Megfigyeli a beteg állapotát, állapotváltozásait.

Pszichés támogatást nyújt a betegnek és családjának. Képes felnőtt, csecsemő és

gyermekápolási feladatokat ellátni, valamint háziorvosi praxisban és az alapellátás más

színterein, otthonápolásban, geriátriai és hospice ellátásban, onkológiai ellátásban ápolóként

tevékenykedni.

A szakma megnevezése: Sportedző (a sportág megjelölésével) - sportszervező

A szakma azonosító száma: 5 1014 20 02

A sportedző – sportszervező szakember sportág-specifikusan, célirányosan tervezi, szervezi és

irányítja a sportolók, csapatok rövid-, közép- és hosszú távú felkészítését és versenyeztetését.

Megtanítja a sportág technikai, taktikai és játékrendszer-ismereteit, játék- és versenyszabályait.

Értékeli a sportolók edzéseken és a versenyeken nyújtott teljesítményét, a korszerű pedagógiai

és edzéselvek, edzésmódszerek figyelembevételével fejleszti teljesítőképességüket és

teljesítőkészségüket. Edzőmérkőzéseket és -versenyeket, illetve edzőtáborokat, egyéb

sportrendezvényeket szervez. Rekreációs szakemberként részt vesz az amatőr sportolók

foglalkozásai, versenyei szervezésében, irányításában. Tanácsaival segíti az egészséges

életmódra törekvők táplálkozásának, sportolási programjának összeállítását. Vezetési,

szervezési és pénzügyi tanulmányaira alapozva részt vesz sportklubok, szakosztályok

munkájában, irányításában. Sporthoz és rekreációhoz kapcsolódó rendezvényeket szervez.

Amennyiben a szakszövetség a munkakör betöltését nem köti egyéb feltételekhez, úgy a

szakképesítés a megjelölt sportágban edzői, oktatói munkakör betöltésére jogosít a 157/2004.

(V. 18.) Korm. rendelet alapján. A szakképzettséggel betölthető munkakörök, tevékenységek:

egészségmegőrző programok szervezője, sportfoglalkozások (edzésprogramok) szervezője és

vezetője, egészségmegőrző programok vezetője, sport szakreferens, aerobic oktató, fitness-

wellness asszisztens, fitnesz edző, programszervező, termékbemutató-szervező,

rendezvényszervező és – bonyolító, sport-rendezvényszervező, szabadidőszervező, aerobic

terem üzletvezetője, fitness klub vezetője, fitnessterem vezető, fürdővezető, horgászegyesületi

vezető, kondicionálóterem vezető, mozgásstúdió-vezető, sport szakosztályvezető,

sportegyesület vezetője, sportklub vezetője, sportlétesítmény vezető, sportosztály vezetője,

strandvezető, szabadidő központ igazgatója, testápolószalon-vezető, uszodavezető.

A szakma megnevezése: Fitnesz-wellness instruktor

A szakma azonosító száma: 5 1014 20 01

Széles bázisú sport- és mozgástudományi alaptudás birtokában önállóan tervez, szervez és vezet

csoportos, illetve egyéni edzéseket, edzésprogramokat, rekreációs sportlétesítményekben (pl.:

fitnesz, wellness klubok, szállodák wellness részlegei, uszodák, szabadidőközpontok,

tornatermek stb.). Tevékenysége a lakosság fittségi állapotának javítására irányul, népszerűsíti

az egészséges életmódot, egészségmegőrzést és a mozgásprogramokat. Szóbeli konzultáció,

írásbeli kérdőív vagy különböző videotechnika révén segíti az ügyfelet abban, hogy megtalálja

az érdeklődésének, az edzettségi szintjének, a testalkatának, fizikai állapotának megfelelő

130

egyéni és/vagy kollektív rekreációs mozgásprogramot. A sportfoglalkozások vezetésén túl az

érintett létesítményekben ügyfélszolgálati, recepciós és marketingkommunikációs feladatokat

is ellát. Tájékoztatást ad az ügyfeleknek a fitnesz-wellness létesítmény balesetvédelmi és

biztonsági előírásairól, szolgáltatásairól, a géppark, eszközök, berendezések rendeltetésszerű

használatáról. A fitnesz-wellness létesítmény balesetvédelmi és biztonsági előírásait betartja és

betartatja. Szükség esetén elsősegélyt nyújt a szakma szabályai szerint. Komplex felkészültsége

alapján alkalmas arra, hogy szakmai segítségével az ügyfél egészségtudatos életvitelt alakítson

ki, ezáltal javul a vele együttműködők életminősége. A szakképzettséggel betölthető

legjellemzőbb munkakörök, tevékenységek: aerobik oktató, fitnesz-wellness asszisztens, aqua

tréner, fitnesz oktató, aquafitness oktató, vízi aerobik oktató, csoportos fitnesz instruktor,

fitnesz aerobik oktató, teremedző, fitnesz instruktor, kondicionáló edző, sportanimátor, fitnesz

asszisztens, wellness asszisztens.

6.2.2. Szakgimnázium (4+1 évfolyam)

Szakképesítés megnevezése: Mezőgazdasági technikus

A szakképesítés azonosító száma: 54 621 02

A mezőgazdasági technikus a növénytermesztési, állattenyésztési, kertészeti és az azokhoz

kapcsolódó műszaki, gazdálkodási, szakterületen önálló feladatokat végez és végeztet,

munkacsoportokat irányít. A végzett szakemberek képesek a növénytermesztés és

állattenyésztés terén a korszerű agronómiai és technikai eljárások alkalmazásával a piac

igényeinek megfelelő minőségi termékek gazdaságos előállítására, valamint a termelés

menedzselésére, továbbá enciklopédikus kertészeti ismeretekkel is rendelkeznek.

Szakképesítés megnevezése: Parképítő és fenntartó technikus

A szakképesítés azonosító száma: 54 581 02

A parképítő és fenntartó technikus feladata az épülő zöldfelületek terv szerinti kivitelezése, a

meglévők fenntartása és felújítása a hatályos törvényi háttér figyelembe vételével, önállóan,

illetve irányítói jelleggel. A parképítő és –fenntartó technikus tervezési jogosultsággal

rendelkező táj- és kert tervezőmérnök mellett segédtervezői feladatokat láthat el.

A szakképesítés megszervezése teszi lehetővé önálló vállalkozás indítását a vállalkozásról

szóló hatályos jogszabályok rendelkezései alapján.

Szakképesítés megnevezése: Élelmiszeripari technikus

A szakképesítés azonosító száma: 54 541 02

Önállóan vagy mérnöki irányítással élelmiszer-ipariüzemekben vagy laboratóriumokban az

élelmiszer alapanyagainak minőségi és mennyiségi átvételében, vizsgálatában,

feldolgozásában, tárolási és csomagolási munkáiban vesz részt.

Szakképesítés megnevezése: Pénzügyi-számviteli ügyintéző

A szakképesítés azonosító száma: 54 344 01

A pénzügyi-számviteli ügyintéző alkalmas a vállalkozások működésével összefüggő számviteli

és pénzügyi feladatok elvégzésében való közreműködésre, részfeladatok önálló elvégzésére. A

vállalkozás valamennyi pénzmozgással, illetve a pénzállomány-változással összefüggő

nyilvántartásait vezeti, közreműködik az egyes pénzügyi műveletek előkészítésében,

lebonyolításában, elszámolásában, kezeli az ehhez kapcsolódó iratanyagokat. Működő

gazdálkodó szervezeten belül előkészíti és rögzíti az adott munkahely gazdasági eseményeit a

helyi számviteli szabályok szerint, a gazdasági eseményeket kontírozza, a főkönyvi és az

131

analitikus nyilvántartásokat vezeti, könyvviteli feladásokat készít.

Szakképesítés megnevezése: Vállalkozási és bérügyintéző

A szakképesítés azonosító száma: 54 344 02

A vállalkozási és bérügyintéző közreműködik a vállalkozások alapításával, működtetésével

kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásában. Alkalmas a vállalkozások működésével

összefüggő számviteli és pénzügyi feladatok elvégzésében való közreműködésre, részfeladatok

önálló elvégzésére. Ellátja a bérszámfejtéssel- és társadalombiztosítással kapcsolatos

feladatokat. A munkavállalókkal kapcsolatos bér- és társadalombiztosítási ügyeket intézi, a

nyilvántartásokat vezeti.

Szakképesítés megnevezése: Sportedző (labdarúgás)

A szakképesítés azonosító száma: 54 813 02

A gyakorlat centrikus szakképesítés megszerzése után a sportedző tervezi, szervezi és irányítja

132

a sportolók felkészülését. Az életkori sajátosságok, és az egyéni adottságok

figyelembevételével sportág- specifikusan készíti fel és teljesítményorientáltan versenyezteti a

sportolókat. A sportedző alkalmazza a tehetséggondozás korszerű elveit és módszereit. Egyénre

szabott éves edzéstervet készít, és gondoskodik annak végrehajtásáról. Munkája során

együttműködik más test kulturális és egészségügyi szakemberekkel.

6.3. Az ágazati és a szakirányú oktatás struktúrája /tanulási területek,

tantárgyak, összes óraszámok/

6.3.1. Technikum

6.3.2. Szakgimnázium

…..

133

MEZŐGAZDASÁG ÉS ERDÉSZET

ágazathoz tartozó 5 0811 17 09 MEZŐGAZDASÁGI TECHNIKUS szakma

Állattenyésztő szakirány

Évfolyam összes óraszáma 252 324 432 432 712 2152 1188 934 2122

Tanulási terület Tantárgy 9. 10. 11. 12. 13. A képzés összes

óraszáma 1/13. 2/14.

A képzés összes

óraszáma

Munkavállalói ismeretek Munkavállalói ismeretek 18 18 18 18

Munkavállalói idegen nyelv

(technikus szakmák esetén) Munkavállalói idegen nyelv 62 62 62 62

Mezőgazdaság és erdészet

ágazati alapoktatás

Általános alapozás 144 144 144 144

Szakmai alapozás 234 180 414 414 414

Tanulási terület összóraszáma 234 324 558 558 558

Agrárvállalkozási ismeretek Agrárvállalkozási ismeretek 36 36 31 103 36 62 98

Tanulási terület összóraszáma 36 36 31 103 36 62 98

Növénytermesztés

Növénytermesztés 72 72 108 252 144 108 252

Részletes növénytermesztés 36 93 129 36 93 129

Tanulási terület összóraszáma 72 108 201 381 180 201 381

Kertészet

Zöldségtermesztés 72 36 54 162 72 90 162

Szőlő- és gyümölcstermesztés 36 54 90 36 54 90

Tanulási terület összóraszáma 72 72 108 252 108 144 252

Állattenyésztés, állattartás

Állattartási alapismeretek 36 36 62 134 72 62 134

Állattenyésztés 72 72 31 175 72 93 165

Takarmányozástan 72 36 108 72 31 103

Részletes állattenyésztés 186 186 0 186 186

Tanulási terület összóraszáma 180 144 279 603 216 372 588

Géptan

Erőgépek 36 36 72 36 31 67

Mezőgazdasági munkagépek 36 36 31 103 36 62 98

Tanulási terület összóraszáma 72 72 31 175 72 93 165

Egybefüggő szakmai gyakorlat: 140 140 140

134

MEZŐGAZDASÁG ÉS ERDÉSZET

ágazathoz tartozó 5 0811 17 09 MEZŐGAZDASÁGI TECHNIKUS szakma Növénytermesztő szakmairány

Évfolyam összes óraszáma 252 324 432 432 712 2152 1188 934 2122

Tantárgy 9. 10. 11. 12. 13. A képzés összes

óraszáma 1/13. 2/14.

A képzés összes

óraszáma

Munkavállalói ismeretek Munkavállalói ismeretek 0 18 0 0 0 18 18 0 18

Munkavállalói idegen nyelv

(technikus szakmák esetén) Munkavállalói idegen nyelv 0 0 0 0 62 62 0 62 62

Mezőgazdaság és erdészet

ágazati alapoktatás

Általános alapozás 0 144 0 0 0 144 144 0 144

Szakmai alapozás 234 180 0 0 0 414 414 0 414

Tanulási terület összóraszáma 234 324 0 0 0 558 558 0 558

Agrárvállalkozási ismeretek Agrárvállalkozási ismeretek 0 0 36 36 31 103 36 62 98

Tanulási terület összóraszáma 0 0 36 36 31 103 36 62 98

Növénytermesztés

Növénytermesztés 0 0 72 72 108 252 144 108 252

Részletes növénytermesztés 0 0 0 36 124 160 36 124 160

Növényvédelmi ismeretek 0 0 0 0 93 93 0 93 93

Tanulási terület összóraszáma 0 0 72 108 325 505 180 325 505

Kertészet

Zöldségtermesztés 0 0 72 36 54 162 72 90 162

Szőlő- és gyümölcstermesztés 0 0 0 36 54 90 36 54 90

Tanulási terület összóraszáma 0 0 72 72 108 252 108 144 252

Állattenyésztés, állattartás

Állattartási alapismeretek 0 0 36 36 62 134 72 62 134

Állattenyésztés 0 0 72 72 31 175 72 93 165

Takarmányozástan 0 0 72 36 0 108 72 31 103

Részletes állattenyésztés 0 0 0 0 62 62 0 62 62

Tanulási terület összóraszáma 0 0 180 144 155 479 216 248 464

Géptan

Erőgépek 0 0 36 36 0 72 36 31 67

Mezőgazdasági munkagépek 0 0 36 36 31 103 36 62 98

Tanulási terület összóraszáma 0 0 72 72 31 175 72 93 165

Egybefüggő szakmai gyakorlat: 0 0 140 140 140

135

MEZŐGAZDASÁG ÉS ERDÉSZET

ágazathoz tartozó 5 0812 17 06 Kertésztechnikus szakma

Parképítő és -fenntartó szakmairány

Évfolyam összes óraszáma 252 324 432 432 682 2122 1188 934 2122

Tanulási terület Tantárgy 9. 10. 11. 12. 13. A képzés összes

óraszáma 1/13. 2/14.

A képzés összes

óraszáma

Munkavállalói ismeretek Munkavállalói ismeretek 0 18 0 0 0 18 18 0 18

Munkavállalói idegen nyelv

(technikus szakmák esetén) Munkavállalói idegen nyelv 0 0 0 0 62 62 0 62 62

Mezőgazdaság

Általános alapozás 0 144 0 0 0 144 144 0 144

Szakmai alapozás 234 180 0 0 0 414 414 0 414

Tanulási terület összóraszáma 234 324 0 0 0 558 558 0 558

Parkfenntartás

Munka- és környezetvédelem 0 0 36 36 0 72 72 0 72

Műszaki ismeretek 0 0 108 72 62 242 144 98 242

Parkfenntartás 0 0 72 144 93 309 180 129 309

Növényismeret 0 0 108 72 62 242 108 134 242

Tanulási terület összóraszáma 0 0 324 324 217 865 504 361 865

Parképítés

Kerttechnika 0 0 72 108 124 304 72 232 304

Kerttervezés 0 0 36 0 155 191 36 155 191

Tanulási terület összóraszáma 0 0 108 108 279 495 108 387 495

Vállalkozási ismeretek Vállalkozási ismeretek 0 0 0 0 124 124 0 124 124

Tanulási terület összóraszáma 0 0 0 0 124 124 0 124 124

Egybefüggő szakmai gyakorlat: 0 0 35 35 70

136

MEZŐGAZDASÁG ÉS ERDÉSZET

ágazathoz tartozó 5 0810 17 03 FÖLDMÉRŐ, FÖLDÜGYI ÉS TÉRINFORMATIKAI TECHNIKUS szakma

Évfolyam összes óraszáma 252 324 421 416 686 2099 1119 980 2099

Tanulási terület Tantárgy 9. 10. 11. 12. 13. A képzés összes

óraszáma 1/13. 2/14.

A képzés összes

óraszáma

Munkavállalói ismeretek Munkavállalói ismeretek 18 18 18 18

Munkavállalói idegen nyelv

(technikus szakmák esetén) Munkavállalói idegen nyelv 62 62 62 62

Mezőgazdaság és erdészet

ágazati alapoktatás

Általános alapozás 144 144 144 144

Szakmai alapozás 234 180 414 414 414

Tanulási terület összóraszáma 234 324 558 558 558

Földmérési ismeretek

Geodézia 212 178 390 215 175 390

Térképismeret 60 60 60 60

Topográfia 30 30 30 30

CAD-ismeretek 31 31 31 31

Tanulási terület összóraszáma 333 178 511 336 175 511

Digitális térkép kezelése

Digitális térkép ismeretek 30 30 60 60 60

Digitális térkép szerkesztése 29 30 52 111 111 111

Tanulási terület összóraszáma 59 60 52 171 60 111 171

Fotogrammetria

Fotogrammetria 30 52 82 82 82

Távérzékelés 54 54 54 54

Tanulási terület összóraszáma 30 106 136 136 136

Ingatlankataszter

Közigazgatási és jogi ismeretek 29 29 29 29

Ingatlan-nyilvántartási ismeretek 58 54 112 58 54 112

Tanulási terület összóraszáma 29 58 54 141 87 54 141

Térinformatika

Térinformatika 60 60 60 60

Térinformatikai műveletek 82 82 82 82

Tanulási terület összóraszáma 60 82 142 60 82 142

Geodéziai menedzsment

Mérnökgeodézia 30 52 82 82 82

Földmérési adatgyűjtés 278 278 278 278

Tanulási terület összóraszáma 30 330 360 360 360

Egybefüggő szakmai gyakorlat 70 70 105

137

MEZŐGAZDASÁG ÉS ERDÉSZET

ágazathoz tartozó 5 0810 17 08 MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZTECHNIKUS szakma

Évfolyam összes óraszáma 252 324 425 430 713 2144 1151 993 2144

Tanulási terület Tantárgy 9. 10. 11. 12. 13. A képzés összes

óraszáma 1/13. 2/14.

A képzés összes

óraszáma

Munkavállalói ismeretek Munkavállalói ismeretek 18 18 18 18

Munkavállalói idegen nyelv

(technikus szakmák esetén) Munkavállalói idegen nyelv 62 62 62 62

Mezőgazdaság és erdészet

ágazati alapoktatás Általános alapozás 144 144 144 144

Mezőgazdaság és erdészet

ágazati alapoktatás

Szakmai alapozás 234 180 414 414 414

Tanulási terület összóraszáma 234 324 558 558 558

Járművezető képzés

Járművezetési ismeretek 36 36 36 36

Járművezetési gyakorlatok 35 35 35 35

Tanulási terület összóraszáma 71 71 71 71

Mezőgazdasági gépek

Agrárműszaki erőgépek 120 142 117 379 379 379

Mezőgazdasági termelés gépei 122 142 117 381 180 201 381

Tanulási terület összóraszáma 242 284 234 760 180 580 760

Mezőgazdasági termelési

folyamatok

Mezőgazdasági gépek

üzemeltetése 85 208 293 154 139 293

Gazdálkodási ismeretek 30 30 30 30

Termesztés- és tartástechnológiák 30 30 60 30 30 60

Tanulási terület összóraszáma 115 268 383 184 199 383

Mezőgazdasági gépjavítás

Anyagismeret 51 51 51 51

Gépelemek, mechanika 31 31 30 92 59 33 92

Műszaki dokumentációk 30 30 30 30

Mezőgazdasági gépek javítása 119 119 119 119

Tanulási terület összóraszáma 112 31 149 292 140 152 292

Egybefüggő szakmai gyakorlat: 140 140 160

138

ÉLELMISZERIPAR

ágazathoz tartozó 5 0721 05 03 Élelmiszer-ellenőrzési technikus szakma

Évfolyam összes óraszáma 252 324 439 437 677 2129 1136 993 2129

Tanulási terület Tantárgy 9. 10. 11. 12. 13. A képzés összes

óraszáma 1/13. 2/14.

A képzés összes

óraszáma

Munkavállalói ismeretek Munkavállalói ismeretek 18 0 0 0 18 18 0 18

Munkavállalói idegen nyelv

(technikus szakmák esetén) Munkavállalói idegen nyelv 0 0 62 62 0 62 62

Élelmiszeripari alapismeretek

Élelmiszerismeret 36 36 0 0 0 72 72 0 72

Műszaki alapismeretek 36 0 0 0 36 36 0 36

Élelmiszervizsgálat 72 0 0 0 72 72 0 72

Alapozó gyakorlat 72 72 0 0 0 144 144 0 144

Munkavédelem és higiénia 36 0 0 0 36 36 0 36

Alágazati specializáció 108 90 0 0 0 198 198 0 198

Tanulási terület összóraszáma 252 306 0 0 0 558 558 0 558

Élelmiszer-ellenőrzés

Élelmiszer-analitika 126 160 138 424 110 314 424

Érzékszervi vizsgálatok 56 50 58 164 90 74 164

Élelmiszer-mikrobiológia 92 62 118 272 78 194 272

Élelmiszeripari technológiák 64 64 174 302 128 174 302

Portfólió 29 29 31 89 58 31 89

Tanulási terület összóraszáma 367 365 519 1251 464 787 1251

Élelmiszervizsgáló

laboratóriumok működtetése

Gazdasági és vállalkozási

ismeretek 0 36 72 108 36 72 108

Minőségbiztosítás 36 0 0 36 0 36 36

Minőség-ellenőrzés 36 36 24 96 60 36 96

Tanulási terület összóraszáma 72 72 96 240 96 144 240

Egybefüggő szakmai gyakorlat: 140 105 160

139

GAZDÁLKODÁS ÉS MENEDZSMENT

ágazathoz tartozó 5 0411 09 01 PÉNZÜGYI-SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ szakma

Évfolyam összes óraszáma 252 324 454 456 753 2239 1119 974 2093

Tanulási terület Tantárgy 9. 10. 11. 12. 13. A képzés összes

óraszáma 1/13. 2/14.

A képzés összes

óraszáma

Munkavállalói ismeretek Munkavállalói ismeretek 0 18 0 0 0 18 18 0 18

Munkavállalói idegen nyelv

(technikus szakmák esetén) Munkavállalói idegen nyelv 0 0 0 0 62 62 0 62 62

Gazdálkodási

alaptevékenység ellátása

Gazdasági és jogi alapismeretek 108 108 0 0 0 216 108 0 108

Vállalkozások működtetésének

alapismeretei 0 144 0 0 0 144 114 0 114

Tanulási terület összóraszáma 108 252 0 0 0 360 222 0 222

Üzleti kultúra és

információkezelés

Kommunikáció 36 0 0 0 0 36 36 0 36

Digitális alkalmazások 90 72 0 0 0 162 162 0 162

Tanulási terület összóraszáma 126 72 0 0 0 198 198 0 198

Vállalkozások gazdálkodási

fel-adatai

Gazdálkodási ismeretek 0 0 66 54 36 156 72 73 145

Gazdasági számítások 0 0 18 36 0 54 36 18 54

Tanulási terület összóraszáma 0 0 84 90 36 210 108 91 199

Pénzügyi ügyintézői

feladatok

Pénzügy 0 0 162 166 67 395 214 160 374

Irodai szoftverek alkalmazása 0 0 0 0 93 93 0 93 93

Adózás 0 0 0 36 92 128 69 59 128

Elektronikus bevallás 0 0 0 0 109 109 0 109 109

Tanulási terület összóraszáma 0 0 162 202 361 725 283 421 704

Könyvvezetés és

beszámolókészítés feladatai

Számvitel 0 0 136 128 114 378 218 184 402

Számviteli esettanulmányok 0 0 72 36 36 144 72 72 144

Számítógépes könyvelés 0 0 0 0 144 144 0 144 144

Tanulási terület összóraszáma 0 0 208 164 294 666 290 400 690

Egybefüggő szakmai gyakorlat: 0 0 0 0 0 0

140

GAZDÁLKODÁS ÉS MENEDZSMENT ágazathoz tartozó

5 0411 09 02 VÁLLALKOZÁSI ÜGYVITELI ÜGYINTÉZŐ szakma

Évfolyam összes óraszáma 252 324 468 468 744 2256 1116 930 2046

Tanulási terület Tantárgy 9. 10. 11. 12. 13. A képzés összes

óraszáma 1/13. 2/14.

A képzés összes

óraszáma

Munkavállalói ismeretek Munkavállalói ismeretek 0 18 0 0 0 18 18 0 18

Munkavállalói idegen nyelv

(technikus szakmák esetén) Munkavállalói idegen nyelv 0 0 0 0 62 62 0 62 62

Gazdálkodási

alaptevékenység ellátása

Gazdasági és jogi alapismeretek 108 108 0 0 0 216 108 0 108

Vállalkozások működtetésének

alapismeretei 0 144 0 0 0 144 144 0 144

Tanulási terület összóraszáma 108 252 0 0 0 360 252 0 252

Üzleti kultúra és

információkezelés

Kommunikáció 36 0 0 0 0 36 36 0 36

Digitális alkalmazások 90 72 0 0 0 162 162 0 162

Tanulási terület összóraszáma 126 72 0 0 0 198 198 0 198

Vállalkozások üzletvitele

Üzleti adminisztráció 0 0 108 54 0 162 90 47 137

Pénzforgalmi nyilvántartások 0 0 0 0 124 124 0 124 124

Kis és középvállalkozások

gazdálkodása 0 0 72 36 124 232 72 124 196

Munkaerő-gazdálkodás 0 0 0 72 62 134 72 62 134

Adózási ismeretek 0 0 36 54 140 230 36 186 222

Könyvvezetési alapismeretek 0 0 0 36 77 113 36 77 113

Tanulási terület összóraszáma 0 0 216 252 527 995 306 620 926

A titkári ügyintézés feladatai

Szövegbevitel számítógépen 0 0 72 36 31 139 72 62 134

Dokumentumszerkesztés 0 0 36 108 0 144 36 93 129

Titkári ügyintézés 0 0 54 36 62 152 54 93 147

Tanulási terület összóraszáma 0 0 162 180 93 435 162 248 410

Üzleti kommunikáció

Ügyfélszolgálati kommunikáció 0 0 72 0 0 72 72 0 72

Kommunikáció a titkári munkában 0 0 18 36 62 116 108 0 108

Tanulási terület összóraszáma 0 0 90 36 62 188 180 0 180

Egybefüggő szakmai gyakorlat: 0 0 0 0 0 0

141

KÖZLEKEDÉS ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁS

ágazathoz tartozó 5 1041 15 06 LOGISZTIKAI TECHNIKUS szakma

Logisztika és szállítmányozás szakmairány Évfolyam összes óraszáma 252 324 468 450 702 2196 1093 947 2040

Tanulási terület Tantárgy 9. 10. 11. 12. 13. A képzés összes

óraszáma 1/13. 2/14.

A képzés összes

óraszáma

Munkavállalói ismeretek Munkavállalói ismeretek 18 0 0 0 0 18 18 0 18

Munkavállalói idegen nyelv

(technikus szakmák esetén) Munkavállalói idegen nyelv 0 0 0 0 62 62 0 62 62

Gazdálkodási tevékenység

ellátása

Gazdasági ismeretek 108 108 0 0 0 216 108 0 108

Vállalkozások működtetése 0 72 0 0 0 72 72 0 72

Tanulási terület összóraszáma 108 180 0 0 0 288 180 0 180

Üzleti kultúra és

információkezelés

Kommunikáció 36 72 0 0 0 108 72 0 72

Digitális alkalmazások 90 72 0 0 0 162 162 0 162

Tanulási terület összóraszáma 126 144 0 0 0 270 234 0 234

Közlekedés

Közlekedési alapok 0 0 108 0 0 108 72 36 108

Közlekedés technikája és üzemvitele 0 0 144 0 0 144 132 0 132

Tanulási terület összóraszáma 0 0 252 0 0 252 204 36 240

Szállítmányozás

Külkereskedelmi és vámismeretek 0 0 72 0 0 72 39 33 72

Általános szállítmányozás 0 0 0 108 72 180 36 144 180

Ágazati szabályozások 0 0 0 144 0 144 108 36 144

Szállítmányozói feladatok 0 0 0 0 174 174 0 174 174

Tanulási terület összóraszáma 0 0 72 252 246 570 183 387 570

Raktározás

Raktározási alapok 0 0 72 0 0 72 72 0 72

Raktári tárolás és anyagmozgatás 0 0 72 0 0 72 72 0 72

Raktári mutatószámok 0 0 0 72 0 72 30 42 72

A raktárirányítás rendszere 0 0 0 0 42 42 0 42 42

Raktárvezetés 0 0 0 0 36 36 0 36 36

Tanulási terület összóraszáma 0 0 144 72 78 294 174 120 294

Logisztika

Logisztikai alapok 0 0 0 36 46 82 10 72 82

Beszerzési logisztika 0 0 0 36 46 82 36 46 82

Készletezési logisztika 0 0 0 18 54 72 18 54 72

Termelési logisztika 0 0 0 18 42 60 18 42 60

Elosztási logisztika 0 0 0 18 68 86 18 68 86

Minőség a logisztikában 0 0 0 0 60 60 0 60 60

Tanulási terület összóraszáma 0 0 0 126 316 442 100 342 442

Egybefüggő szakmai gyakorlat 0 0 0 140* 160 * Amennyiben az intézmény választása szerint a szakirány oktatása a tanítási évben teljesítendő oktatásból és a tanítási éven kívüli egybefüggő gyakorlatból áll.

142

SPORT

ágazathoz tartozó 5 1014 20 02 SPORTEDZŐ (A SPORTÁG MEGJELÖLÉSÉVEL) – SPORTSZERVEZŐ szakma

Évfolyam összes óraszáma 252 324 432 432 620 2060 1080 930 2010

Tanulási terület Tantárgy 9. 10. 11. 12. 13. A képzés összes

óraszáma 1/13. 2/14.

A képzés összes

óraszáma

Munkavállalói ismeretek Munkavállalói ismeretek 18 18 18 18

Munkavállalói idegen nyelv

(technikus szakmák esetén) Munkavállalói idegen nyelv 62 62 0 62 62

Sport ágazati alapozás

Anatómiai-élettani ismeretek 72 72 144 144 0 144

Egészségtan 72 72 72 0 72

Edzéselmélet I. 36 72 108 108 0 108

Edzésprogramok I. 72 36 108 108 0 108

Gimnasztika I. 54 72 126 126 0 126

Tanulási terület összóraszáma 234 324 558 558 0 558

Sport ágazati közös tartalmak

Elsősegélynyújtás 36 36 0 31 31

Funkcionális anatómia 72 72 0 62 62

Terhelésélettan 72 72 72 0 72

Edzéselmélet II. 72 72 72 0 72

Edzésprogramok II. 72 36 108 108 0 108

Gimnasztika II. 36 36 36 0 36

Kommunikáció 72 72 72 0 72

Sportszervezési ismeretek 36 36 36 0 36

Sporttörténet 36 36 36 0 36

Tanulási terület összóraszáma 396 144 540 432 93 525

Sportedzői és sportvezetési

ismeretek

Sportági alapok 36 36 279 351 0 341 341

Sportági szakismeretek 155 155 0 155 155

Pedagógia 72 72 0 62 62

Pszichológia 72 72 0 62 62

Sportjog 31 31 36 0 36

Pénzügyi ismeretek 31 31 36 0 36

Sportmenedzsment és marketing 108 108 0 93 93

Számviteli ismeretek 31 31 0 31 31

Vállalkozási ismeretek 31 31 0 31 31

Tanulási terület összóraszáma 36 288 558 882 72 775 847

Egybefüggő szakmai gyakorlat 35 35 70

143

SPORT

ágazathoz tartozó 5 1014 20 01 FITNESS-WELLNESS INSTRUKTOR szakma

Évfolyam összes óraszáma 252 324 432 432 746 2186 1188 973 2161

Tanulási terület Tantárgy 9. 10. 11. 12. 13. A képzés összes

óraszáma 1/13. 2/14.

A képzés összes

óraszáma

Munkavállalói ismeretek Munkavállalói ismeretek 18 0 0 0 0 18 18 0 18

Munkavállalói idegen nyelv

(technikus szakmák esetén) Munkavállalói idegen nyelv 0 0 0 0 62 62 0 62 62

Sport ágazati alapozás

Anatómiai-élettani ismeretek 72 72 0 0 0 144 144 0 144

Egészségtan 0 72 0 0 0 72 72 0 72

Edzéselmélet I. 36 72 0 0 0 108 108 0 108

Edzésprogramok I. 72 36 0 0 0 108 108 0 108

Gimnasztika I. 54 72 0 0 0 126 126 0 126

Tanulási terület összóraszáma 234 324 0 0 0 558 558 0 558

Sport ágazati közös tartalmak

Elsősegélynyújtás 0 0 36 0 0 36 0 31 31

Funkcionális anatómia 0 0 0 72 0 72 0 62 62

Terhelésélettan 0 0 72 0 0 72 72 0 72

Edzéselmélet II. 0 0 72 0 0 72 72 0 72

Edzésprogramok II. 0 0 72 36 0 108 108 0 108

Gimnasztika II. 0 0 36 0 0 36 36 0 36

Kommunikáció 0 0 72 0 0 72 72 0 72

Sportszervezési ismeretek 0 0 36 0 0 36 36 0 36

Sporttörténet 0 0 0 36 0 36 36 0 36

Tanulási terület összóraszáma 0 0 396 144 0 540 432 93 525

Sportszakmai ismeretek FWI

Pedagógia 36 0 36 36 0 36

Pszichológia 36 0 36 36 0 36

Sportmenedzsment és marketing 0 72 72 0 62 62

Sportági alapok 36 108 0 144 0 144 144

Aqua tréning 0 72 72 0 72 72

Csoportos és speciális óratípusok 108 180 288 108 180 288

Egyéni kondícionálás 0 216 216 0 216 216

Ügyfélszolgálat 0 144 144 0 144 144

Tanulási terület összóraszáma 36 288 684 1008 180 818 998

Egybefüggő szakmai gyakorlat 35 35 70

144

6.4. Az intézmény szakmai oktatásának tananyag tartalma

6.4.1. A képzések részletes szerkezete és tartalma

Technikum

Mezőgazdasági technikus

https://api.ikk.hu/storage/uploads/files/ptt_mezogazdasag_es_erdeszet_mezogazdasagi_

technikus_2020pdf-1592386477459.pdf

Kertész technikus

https://api.ikk.hu/storage/uploads/files/ptt_mezogazdasag_es_erdeszet_kertesz_techniku

s_2020pdf-1592386397388.pdf

Földmérő, földügyi és térinformatikai technikus

https://api.ikk.hu/storage/uploads/files/ptt_mezogazdasag_es_erdeszet_foldmero_foldug

yi_es_terinformatikai-1592386362438.pdf

Mezőgazdasági gépésztechnikus

https://api.ikk.hu/storage/uploads/files/ptt_mezogazdasag_es_erdeszet_mezogazdasagi_

gepesztechnikus_2020pd-1592386461802.pdf

Élelmiszer- ellenőrzési technikus

https://api.ikk.hu/storage/uploads/files/ptt_elelmiszer_elelmiszer-

ellenorzesi_technikus_2020pdf-1597239591316.pdf

Pénzügyi-számviteli ügyintéző

https://api.ikk.hu/storage/uploads/files/ptt_gazdalkodas_es_menedzsment_penzugyi-

szamviteliugyintezo_v201p-1591696336715.pdf

Vállalkozási ügyviteli ügyintéző

https://api.ikk.hu/storage/uploads/files/ptt_gazdalkodas_es_menedzsment_vallalkozasiu

gyviteliugyintezo_v20-1591696345587.pdf

Logisztikai technikus

https://api.ikk.hu/storage/uploads/files/ptt_kozlekedes_es_szallitmanyozas_logisztikai_t

echnikus_2020pdf-1592385818128.pdf

Egészségügyi asszisztens

https://api.ikk.hu/storage/uploads/files/ptt_egeszsegugy_egeszsegugyi_asszisztens_202

0pdf-1597242285250.pdf

Egészségügyi laboráns

https://api.ikk.hu/storage/uploads/files/ptt_egeszsegugy_egeszsegugyi_laborans_2020p

df-1597242302289.pdf

Általános ápoló

https://api.ikk.hu/storage/uploads/files/ptt_eu_altalanos_apolopdf-1601455868609.pdf

Sportedző (a sportág megjelölésével) – sportszervező

https://api.ikk.hu/storage/uploads/files/ptt_sport_sportedzo_a_sportag_megjelolesevel_s

portszervezo_2020pd-1597240954407.pdf

Fittness-wellness instruktor

https://api.ikk.hu/storage/uploads/files/ptt_sport_fitness-wellness_instruktor_2020pdf-

1597241120819.pdf

145

Szakgimnázium

Mezőgazdasági technikus

Parképítő és fenntartó technikus

Élelmiszeripari technikus

Pénzügyi-számviteli ügyintéző

Vállalkozási és bérügyintéző

Sportedző (labdarúgás)

146

6.5. Az intézmény szakmai képzésének követelmény rendszere

6.5.1. Az ágazati alapoktatás szakmai követelményeinek meghatározása szakmánként

Technikum

Mezőgazdasági technikus

Az alapoktatást követően a tanuló egyszerű meteorológiai megfigyeléseket végez,

adatokat gyűjt, jellemzi az időjárási elemeket, meghatározza adott hely klimatikus

viszonyait. Elvégzi a talajok egyszerű, helyszíni fizikai, kémiai, biológiai vizsgálatait,

megfigyeli a talajképződés jegyeit, jellemző folyamatait, a talajhibákat, meghatározza a

talajjavítás és talajvédelem lehetőségeit. A sejttan, szövettan, morfológia, rendszertan

alapján növények szaporítását végzi. Felveszi a gazdasági állatok testméreteit, vizsgálja

külső értékmérő tulajdonságait és viselkedésüket. Irányítás mellett kezeli a

mezőgazdasági erőgépeket és elvégzi napi karbantartásukat. Használja a földmérésben

alkalmazott hossz-, terület mértékegységeket, méretarányt, területet számít. Térképet

olvas, alapvető földügyi adatokat azonosít és gyűjt. A mérések során digitális

mérőeszközöket használ. Munkája során alkalmazza az ágazati munka-, tűz-és

környezetvédelmi előírásokat, valamint figyelembe veszi a biológiai sokféleség

megőrzési szempontokat.

Kertész technikus

Az alapoktatást követően a tanuló egyszerű meteorológiai megfigyeléseket végez,

adatokat gyűjt, jellemzi az időjárási elemeket, meghatározza adott hely klimatikus

viszonyait. Elvégzi a talajok egyszerű, helyszíni fizikai, kémiai, biológiai vizsgálatait,

megfigyeli a talajképződés jegyeit, jellemző folyamatait, a talajhibákat, meghatározza a

talajjavítás és talajvédelem lehetőségeit. A sejttan, szövettan, morfológia, rendszertan

alapján növények szaporítását végzi. Felveszi a gazdasági állatok testméreteit, vizsgálja

külső értékmérő tulajdonságait és viselkedésüket. Irányítás mellett kezeli a

mezőgazdasági erőgépeket és elvégzi napi karbantartásukat. Használja a földmérésben

alkalmazott hossz-, terület mértékegységeket, méretarányt, területet számít. Térképet

olvas, alapvető földügyi adatokat azonosít és gyűjt. A mérések során digitális

mérőeszközöket használ. Munkája során alkalmazza az ágazati munka-, tűz-és

környezetvédelmi előírásokat, valamint figyelembe veszi a biológiai sokféleség

megőrzési szempontokat.

Földmérő, földügyi és térinformatikai technikus

Az alapoktatást követően a tanuló egyszerű meteorológiai megfigyeléseket végez,

adatokat gyűjt, jellemzi az időjárási elemeket, meghatározza adott hely klimatikus

viszonyait. Elvégzi a talajok egyszerű, helyszíni fikai, kémiai, biológiai vizsgálatait,

megfigyeli a talajképződés jegyeit, jellemző folyamatait, a talajhibákat, meghatározza a

talajjavítás és talajvédelem lehetőségeit. A sejttan, szövettan, morfológia, rendszertan

alapján növények szaporítását végzi. Felveszi a gazdasági állatok testméreteit, vizsgálja

külső értékmérő tulajdonságait és viselkedésüket. Irányítás mellett kezeli a

mezőgazdasági erőgépeket és elvégzi napi karbantartásukat. Használja a földmérésben

alkalmazott hossz-, terület mértékegységeket, méretarányt, területet számít. Térképet

olvas, alapvető földügyi adatokat azonosít és gyűjt. A mérések során digitális

mérőeszközöket használ. Munkája során alkalmazza az ágazati munka-, tűz-és

környezetvédelmi előírásokat, valamint figyelembe veszi a biológiai sokféleség

megőrzési szempontokat.

147

Mezőgazdasági gépésztechnikus

Az alapoktatást követően a tanuló egyszerű meteorológiai megfigyeléseket végez,

adatokat gyűjt, jellemzi az időjárási elemeket, meghatározza adott hely klimatikus

viszonyait. Elvégzi a talajok egyszerű, helyszíni fikai, kémiai, biológiai vizsgálatait,

megfigyeli a talajképződés jegyeit, jellemző folyamatait, a talajhibákat, meghatározza a

talajjavítás és talajvédelem lehetőségeit. A sejttan, szövettan, morfológia, rendszertan

alapján növények szaporítását végzi. Felveszi a gazdasági állatok testméreteit, vizsgálja

külső értékmérő tulajdonságait és viselkedésüket. Irányítás mellett kezeli a

mezőgazdasági erőgépeket és elvégzi napi karbantartásukat. Használja a földmérésben

alkalmazott hossz-, terület mértékegységeket, méretarányt, területet számít. Térképet

olvas, alapvető földügyi adatokat azonosít és gyűjt. A mérések során digitális

mérőeszközöket használ. Munkája során alkalmazza az ágazati munka-, tűz-és

környezetvédelmi előírásokat, valamint figyelembe veszi a biológiai sokféleség

megőrzési szempontokat.

Élelmiszer- ellenőrzési technikus

Az alapoktatás olyan általános és széleskörű tudás és képesség megszerzését biztosítja,

ami szükséges és hasznos minden élelmiszeripari ágazati szakmában betöltött munkakör

esetén. Az alapoktatás végén a tanulók rálátnak az élelmiszeripari ágazat minden fontos

részterületére, ezért megalapozott döntést hozhatnak a szakma kiválasztásánál.

Irányítással élelmiszer feldolgozási alapműveleteket végez: tárol, osztályoz, tisztít, aprít,

kever, termikus műveletek végez (hűt, fagyaszt, főz, süt), csomagol. Felismeri és

csoportosítja az élelmiszeripar nyersanyagait, azonosítja, hogy mely iparágak használják

fel azokat. Rendelkezik az élelmiszer-előállításhoz szükséges műszaki alapismeretekkel:

felismeri az élelmiszeriparban használatos szerkezeti anyagokat (fémek és nem fémek),

3D makett alapján vetületi ábrát készít geometriai alapelemekről (téglatest, henger, kúp),

felismeri az alapvető gépelemeket (kötő gépelemek, hajtáselemek). Laboratóriumi

alapműveleteket végez (tömegmérés, térfogatmérés, oldatkészítés, sűrűségmérés).

Ágazathoz kapcsolódó alapszámításokat végez (százalék, aránypár). Ismeri és betartja a

munkahelyi tűz-, munka-, és környezetvédelmi szabályokat. Ismeri és betartja a személyi-

és az élelmiszer-előállítás higiéniai követelményeit.

Pénzügyi-számviteli ügyintéző

Tudatosan használja a gazdasági élettel kapcsolatos alapfogalmakat, felismeri a gazdasági

élet szereplőit, azok kapcsolatrendszerét. Megadott szempontok alapján meghatározza a

családi háztartás feladatait, bevételeit és kiadásait, megtervezik a háztartás

pénzgazdálkodását. Magabiztosan tesz különbséget a vállalkozás belső és külső érintettjei

és azok érdekeltségi rendszere között. Értelmezi a munkavállalók kapcsolatát a

vállalkozással, feltárja a munkaviszony létesítésének fontosabb elemeit, azonosítja a

munkaszerződés formai és tartalmi elemeit. Összehasonlítja a vállalkozási formákat,

vállalkozások alapítását, működését, megszűnését. Megadott szempontok alapján képes

kiválasztani a legmegfelelőbb vállalkozási formát. Megfogalmazza az egyéni vállalkozás

alapításának feltételeit, az alapítás módját. Meghatározza a vállalkozások gazdasági

feladatait, elkészít alapvető gazdasági számításokat és értelmezi a kapott eredményeket.

Ismeri a leltár készítésének folyamatát, szabályait, a leltározás során alkalmazandó

bizonylatokat és azok használatát. Értelmezi a különböző adózási alapfogalmakat, érti az

alapvető adónemek lényegét. Használja a vállalkozás működéséhez szükséges

ügyfélkapu szolgáltatásokat. Bekapcsolódik online ügyintézés folyamatába. Használja a

felhőszolgáltatások által biztosított lehetőségeket, létrehoz, módosít dokumentumokat.

Adott szituációnak megfelelően tudatosan alkalmazza a viselkedéskultúra elvárásainak

megfelelő kapcsolattartási szabályokat. Kezeli a vállalkozás adatait, rögzíti, tárolja azokat

148

az előírásoknak megfelelően. Megbízható adatforrásokat használ. Szakmai útmutatásnak

megfelelően elkészíti a hivatalos dokumentumokat.

Vállalkozási ügyviteli ügyintéző

Tudatosan használja a gazdasági élettel kapcsolatos alapfogalmakat, felismeri a gazdasági

élet szereplőit, azok kapcsolatrendszerét. Megadott szempontok alapján meghatározza a

családi háztartás feladatait, bevételeit és kiadásait, megtervezik a háztartás

pénzgazdálkodását. Magabiztosan tesz különbséget a vállalkozás belső és külső érintettjei

és azok érdekeltségi rendszere között. Értelmezi a munkavállalók kapcsolatát a

vállalkozással, feltárja a munkaviszony létesítésének fontosabb elemeit, azonosítja a

munkaszerződés formai és tartalmi elemeit. Összehasonlítja a vállalkozási formákat,

vállalkozások alapítását, működését, megszűnését. Megadott szempontok alapján képes

kiválasztani a legmegfelelőbb vállalkozási formát. Megfogalmazza az egyéni vállalkozás

alapításának feltételeit, az alapítás módját. Meghatározza a vállalkozások gazdasági

feladatait, elkészít alapvető gazdasági számításokat és értelmezi a kapott eredményeket.

Ismeri a leltár készítésének folyamatát, szabályait, a leltározás során alkalmazandó

bizonylatokat és azok használatát. Értelmezi a különböző adózási alap fogalmakat, érti az

alapvető adónemek lényegét. Használja a vállalkozás működéséhez szükséges

ügyfélkapu szolgáltatásokat. Bekapcsolódik online ügyintézés folyamatába. Használja a

felhő szolgáltatások által biztosított lehetőségeket, létrehoz, módosít dokumentumokat.

Adott szituációnak megfelelően tudatosan alkalmazza a viselkedéskultúra elvárásainak

megfelelő kapcsolattartási szabályokat. Kezeli a vállalkozás adatait, rögzíti, tárolja azokat

az előírásoknak megfelelően. Megbízható adatforrásokat használ. Szakmai útmutatásnak

megfelelően elkészíti a hivatalos dokumentumokat.

Logisztikai technikus

A kereskedelem ágazati alapoktatás általános és széleskörű gazdasági tudás és

gazdálkodási képesség megszerzését biztosítja, ami egyaránt szükséges és hasznos

minden ágazati szakmában betöltött munkakör esetében. A tanulók az alapoktatás után

felmérik a háztartás feladatait, bevételeit és kiadásait, megtervezik a háztartás

pénzgazdálkodását. Elemzik a vállalkozások és a többi gazdasági szereplő kapcsolatát és

megkülönböztetik az egyes vállalkozási formákat. Megszerzett ismereteik alapján

megértik az alapvető jogi fogalmakat és példákon keresztül bemutatják az alapvető

fogyasztói jogokat. A szituációnak megfelelően, hatékonyan kommunikálnak.

Elsajátítják és betartják a hétköznapi viselkedési formákat, az alapvető viselkedéskultúra

elvárásainak megfelelően viselkednek. Tájékozódnak az üzleti környezetben, ellátják a

gazdálkodó szervezeteknél előforduló egyszerű, digitális eszközökhöz köthető

feladatokat, bekapcsolódnak az információs társadalomba és ez önfejlesztésre ösztönzi

őket. Ismerik az értékesítési folyamat szereplőit és az értékesítési technikákat.

Megkülönböztetik az egyes közlekedési alágazatokat, felmérik a beszerzéshez, a

tároláshoz és az értékesítéshez kapcsolódó feladatokat, elkészítik az ezekhez szükséges

bizonylatokat.

Egészségügyi asszisztens

Alapápolási feladatokat lát el. Segíti a beteget az alapvető szükségletek (alvás, pihenés,

mozgás, higiénés, táplálkozás, normál légzés, testhőmérséklet, ürítés, biztonság)

kielégítésében. Szakszerűen alkalmazza az ápolási eszközöket és a gyógyászati

segédeszközöket. Betegmegfigyelési tevékenységet végez, a beteg állapotában

bekövetkezett változásokat azonnal jelzi az ápolónak, az orvosnak. Szükség esetén

elsősegélyt nyújt, megkezdi az alapszintű újraélesztést. Közreműködik a gondozási és

egészségfejlesztési tevékenységekben. Feladatait irányítás és felügyelet mellett végzi.

Munkája során betartja a munkavédelmi, egészségvédelmi, higiénés és ápolásszakmai

149

szabályokat. Etikus magatartást tanúsít a betegellátás során, valamint munkatársi

kapcsolataiban.

Egészségügyi laboráns

Alapápolási feladatokat lát el. Segíti a beteget az alapvető szükségletek (alvás, pihenés,

mozgás, higiénés, táplálkozás, normál légzés, testhőmérséklet, ürítés, biztonság)

kielégítésében. Szakszerűen alkalmazza az ápolási eszközöket és a gyógyászati

segédeszközöket. Betegmegfigyelési tevékenységet végez, a beteg állapotában

bekövetkezett változásokat azonnal jelzi az ápolónak, az orvosnak. Szükség esetén

elsősegélyt nyújt, megkezdi az alapszintű újraélesztést. Közreműködik a gondozási és

egészségfejlesztési tevékenységekben. Feladatait irányítás és felügyelet mellett végzi.

Munkája során betartja a munkavédelmi, egészségvédelmi, higiénés és ápolásszakmai

szabályokat. Etikus magatartást tanúsít a betegellátás során, valamint munkatársi

kapcsolataiban.

Általános ápoló

Alapápolási feladatokat lát el. Segíti a beteget az alapvető szükségletek (alvás, pihenés,

mozgás, higiénés, táplálkozás, normál légzés, testhőmérséklet, ürítés, biztonság)

kielégítésében. Szakszerűen alkalmazza az ápolási eszközöket és a gyógyászati

segédeszközöket. Betegmegfigyelési tevékenységet végez, a beteg állapotában

bekövetkezett változásokat azonnal jelzi az ápolónak, az orvosnak. Szükség esetén

elsősegélyt nyújt, megkezdi az alapszintű újraélesztést. Közreműködik a gondozási és

egészségfejlesztési tevékenységekben. Feladatait irányítás és felügyelet mellett végzi.

Munkája során betartja a munkavédelmi, egészségvédelmi, higiénés és ápolásszakmai

szabályokat. Etikus magatartást tanúsít a betegellátás során, valamint munkatársi

kapcsolataiban.

Sportedző (a sportág megjelölésével) – sportszervező

A tanuló az ágazati alapoktatás során elsajátítja a szakma gyakorlásához elengedhetetlen

elméleti ismereteket, és gyakorlati tevékenysége során a résztvevők előképzettséghez,

korosztályhoz igazítva alkalmazza azokat. Ezen ismeretek birtokában, a motoros

képességek fejlesztésére irányuló gyakorlati foglalkozások előkészítését, bemelegítését

megtervezi és levezeti. Betartja a balesetvédelmi szabályokat, a szaknyelvet pontosan

alkalmazza. A sportszakmai terminológiát használva a kommunikációs helyzetnek és az

életkori sajátosságoknak megfelelően hatékonyan kommunikál. Az általa összeállított

feladatot feladatvégzés helyességét ellenőrzi, hibát javít.

Fittness-wellness instruktor

A tanuló az ágazati alapoktatás során elsajátítja a szakma gyakorlásához elengedhetetlen

elméleti ismereteket, és gyakorlati tevékenysége során a résztvevők előképzettséghez,

korosztályhoz igazítva alkalmazza azokat. Ezen ismeretek birtokában, a motoros

képességek fejlesztésére irányuló gyakorlati foglalkozások előkészítését, bemelegítését

megtervezi és levezeti. Betartja a balesetvédelmi szabályokat, a szaknyelvet pontosan

alkalmazza. A sportszakmai terminológiát használva a kommunikációs helyzetnek és az

életkori sajátosságoknak megfelelően hatékonyan kommunikál. Az általa összeállított

feladatot feladatvégzés helyességét ellenőrzi, hibát javít.

Szakgimnázium

Mezőgazdasági technikus

Parképítő és fenntartó technikus

150

Élelmiszeripari technikus

Pénzügyi-számviteli ügyintéző

Vállalkozási és bérügyintéző

Sportedző (labdarúgás)

6.5.2. A kimeneti követelmények és a vizsgák részletes leírása

Technikum

Mezőgazdasági technikus

https://api.ikk.hu/storage/uploads/files/kkk_mezogazdasag_mezogazdasagi_tech_2020p

df-1589887068502.pdf

Kertész technikus

https://api.ikk.hu/storage/uploads/files/kkk_mezogazdasag_kertesztechnikus_2020pdf-

1589887034494.pdf

Földmérő, földügyi és térinformatikai technikus

https://api.ikk.hu/storage/uploads/files/kkk_mezogazdasag_foldmero_2020pdf-

1589886996075.pdf

Mezőgazdasági gépésztechnikus

https://api.ikk.hu/storage/uploads/files/kkk_mezogazdasag_mezogazdasagi_gepesztech_

2020pdf-1589887057589.pdf

Élelmiszer- ellenőrzési technikus

https://api.ikk.hu/storage/uploads/files/kkk_elelem_elelmiszer_ellenorzesi_technikus_2

020pdf-1589878513108.pdf

Pénzügyi-számviteli ügyintéző

https://api.ikk.hu/storage/uploads/files/kkk_gm_penzugyi_szamviteli_ugyintezo_2020_

alairtpdf-1589448588492.pdf

Vállalkozási ügyviteli ügyintéző

https://api.ikk.hu/storage/uploads/files/kkk_gm_vallalkozasi_ugyviteli_ugyintezo_2020

_alairtpdf-1589448606796.pdf

Logisztikai technikus

https://api.ikk.hu/storage/uploads/files/kkk_kozlekedes_logisztikai_tech_2020pdf-

1589879772999.pdf

Egészségügyi asszisztens

https://api.ikk.hu/storage/uploads/files/kkk_eu_egeszsegugyi_asszisztens_2020pdf-

1596455523186.pdf

Egészségügyi laboráns

https://api.ikk.hu/storage/uploads/files/kkk_eu_egeszsegugyi_laborans_2020pdf-

1596455567803.pdf

151

Általános ápoló

https://api.ikk.hu/storage/uploads/files/kkk_egeszsegugy_altalanos_apolo_2020pdf-

1599125896346.pdf

Sportedző (a sportág megjelölésével) – sportszervező

https://api.ikk.hu/storage/uploads/files/kkk_sport_fitnesswellnessinstruktor_2020pdf-

1589137800374.pdf

Fittness-wellness instruktor

https://api.ikk.hu/storage/uploads/files/kkk_sport_fitnesswellnessinstruktor_2020pdf-

1589137800374.pdf

Szakgimnázium

Mezőgazdasági technikus

Parképítő és fenntartó technikus

Élelmiszeripari technikus

Pénzügyi-számviteli ügyintéző

Vállalkozási és bérügyintéző

Sportedző (labdarúgás)

6.6. Az szakképző intézmény gyakorlati oktatás szervezésének elvei

A szakmai oktatás, ill. a szakmai gyakorlati oktatás szervezése, időben két markánsan

elkülöníthető időszakra tagolódik. Az ágazati alapoktatás és a szakirányú oktatás időszakára.

Az elméleti és gyakorlati képzés merev határai a programtantervekben foglaltaknak

megfelelően feloldódnak.

A gyakorlati oktatás szervezéséhez a saját tulajdonú lehetőségeink erősen korlátozottak.

A duális képzőhelyek létrejöttében érdekeltek vagyunk. E mellett a hagyományos

együttműködési formák fogják meghatározni a gyakorlati képzésünket az elkövetkező években.

Törekszünk arra, hogy a szakirányú oktatás kihelyezése külső képzőhelyekre egyre nagyobb

arányú legyen a képzési rendszerünkön belül. Ennek érdekében az együttműködési

megállapodásaink számát növelni kell. El kell érnünk, hogy két éven belül, ezek száma meghaladja

a százat.

Az oktatás szervezésénél a projektekben való gondolkodás előtérbe helyezzük, bár az

intézmény portfólióját alkotó ágazatok még ezen a területen is inkább a többféle projektsáv

alkalmazását fogják ösztönözni.

…..