Az energiapolitika és a közlekedési szektor Lukács András Levegő Munkacsoport www.levego.hu Energia[forradalom]: A fenntartható energiagazdálkodás lehetőségei Magyarországon a 21. században Budapest, 2007. október 26.
Jan 08, 2016
Az energiapolitika s a kzlekedsi szektor Lukcs AndrsLeveg Munkacsoportwww.levego.huEnergia[forradalom]: A fenntarthat energiagazdlkods lehetsgei Magyarorszgon a 21. szzadban
Budapest, 2007. oktber 26.
Forrs: KvVM
Forrs: KvVM
Diagram2
8
54
38
A kzlekedsi szn-dioxid-kibocsts megoszlsa gpjrm-tpusonknt Magyarorszgon
Szemly-gpkocsi s motorkerkpr54%
Autbusz8%
Tehergpkocsi38%
Munka1
Szndioxid-kibocsts megoszlsa gpjrm-tpusonknt
Autbusz8
Szemlygpkocsi s motorkerkpr54
Tehergpkocsi38
Munka1
0
0
0
Szndioxid-kibocsts megoszlsa gpjrm-tpusonknt
Munka2
Munka3
Forrs: Eurostat
Diagram3
12.2
39.1
6.8
15.5
26
CO2-kibocsts szektoronknt (2004, EU25)
Kzlekeds26%
Munka1
Szndioxid-kibocsts megoszlsa gpjrm-tpusonknt
Autbusz8
Szemlygpkocsi s motorkerkpr54
Tehergpkocsi38
Munka1
0
0
0
Szndioxid-kibocsts megoszlsa gpjrm-tpusonknt
Munka2
CO2 kibocsts szektoronknt (2004/EU25)
Hztartsok12.2
Energiaipar s fts39.1
Szolgltatsok6.8
Ipar15.5
Kzlekeds26
99.6
Munka2
0
0
0
0
0
CO2 kibocsts szektoronknt (2004/EU25)
Munka3
Ha a kzlekedshez szksges egyb tevkenysgek (tpts, autgyrts, kolaj-kitermels stb.) szn-dioxid-kibocstsval is szmolunk, akkor mintegy 70 szzalkkal magasabb arnyt kapunk.
Forrs: EurostatA szn-dioxid-kibocsts gazatonknt az EU25-ben
Az energiahatkonysg nemzetgazdasgi lehetsgei a kzlekedsben
Ksztette a Leveg Munkacsoport a Krnyezetvdelmi s Vzgyi Minisztrium megbzsbl 2006-ban
A szakpolitika els eleme a szn rkpzse. Az veghzgzok gazdasgi rtelemben externlik: az veghzgzok kibocsti okozzk az ghajlatvltozst, ezltal kltsgeket rnak a vilgra s az elkvetkezend nemzedkekre, de k maguk nem szembeslnek tevkenysgk sszes kvetkezmnyvel.Stern Jelents
Kszlt az Eurpai Bizottsg PHARE Access programja s a Krnyezetvdelmi s Vzgyi Minisztrium tmogatsval.
A kutats vezetje:Dr. Kiss Kroly(Budapesti Corvinus Egyetem)
A tehergpkocsikkal sszefgg llami kiadsok 2004-ben(millird Ft)
Autplya-ptsek famentessge 27
A tehergpkocsikkal sszefgg llami bevtelek 2004-ben (millird Ft)
TEHERGPKOCSIK
SSZES KIADS:2500 millird Ft
KIADSOK S BEVTELEKEGYENLEGE:2500+80 2400 millird Ft
TEHERGPKOCSIK
Tartozs a korbbi vek versenyelnyt ad tmogatsbl(amennyiben 15 ven keresztl trtnne a visszafizets):
2500 millird Ft (vente)
TEHERGPKOCSIK
SSZES TMOGATS2004-ben:
5000 millird Ft
A szemlygpkocsikkal sszefgg llami kiadsok 2004-ben (millird Ft)
A szemlygpkocsikkal sszefgg llami bevtelek 2004-ben (millird Ft)
SZEMLYGPKOCSIK
SSZES KIADS:2100 millird Ft
KIADSOK S BEVTELEKEGYENLEGE:2100+500 = 1600 millird Ft
SZEMLYGPKOCSIK
Tartozs a korbbi vek versenyelnye miatt(amennyiben 15 ven keresztl trtnne a visszafizets):
2200 millird Ft
SZEMLYGPKOCSIK
SSZES TMOGATS2004-ben:
3800 millird Ft
Forrs: Eurpai kzlekedspolitika, Fehr Knyv, 2001
3. bra: tlagos kls kltsgek, 1995 (EUR 17) kzlekedsi md s kltsgnem szerint: rufuvarozs (a torldsok kltsgei nlkl)
_1073824556.doc
Forrs: Eurpai kzlekedspolitika, Fehr Knyv, 2001
4. bra: Forgalmi torldsok tlagos kls kltsge, 1995, eur/1.000 utaskilomter s tonnakilomter
_1114414829.doc
A munkabrt kzvetlenl terhel befizetsek, a jvedki s fogyasztsi adbevtelek, valamint az inflci alakulsa (1988=100)A munkabrt kzvetlenl terhel adkbl s jrulkokbl szrmaz llamhztartsi bevtelAz egy foglalkoztatottra jut brteherA jvedki s fogyasztsi adbl szrmaz llamhztartsi bevtelinflci
Nem az sszes adteher nvelsre van szksg, hanem az adszerkezet megvltoztatsra.
A kzlekedsi szndioxid-kibocsts vltozsa szzalkban (bzisv: 1996)Nagy-Britannia: Az svnyolaj-ad ves emelkedseNmetorszg: a.ad emelse1998199620001997200120021999Eu-15NmetorszgNagy-BritanniaForrs: EEA
Diagramm2
2.088
-0.408
Tabelle1
19982004
USA9.76411.8512.088
Deutschland2.8672.459-0.408
USA2.088
Deutschland-0.408
Diagramm5
100100100
101.1165204095100.2817325216100.8687317154
104.3233324684102.1314114431100.1610167077
106.8968192377105.3240019298100.7399054971
107.0007905462103.219374864100.5366101122
108.1244411494100.8846762347100.5351026928
109.16428650699.8451228184100.246197154
EU-15
Deutschland
GB
Diagramm6
100100100
101.1165204095100.2817325216100.8687317154
104.3233324684102.1314114431100.1610167077
106.8968192377105.3240019298100.7399054971
107.0007905462103.219374864100.5366101122
108.1244411494100.8846762347100.5351026928
109.16428650699.8451228184100.246197154
EU-15
Deutschland
GB
Diagramm3
111
1.01116520411.00281732521.0086873172
1.04323332471.02131411441.0016101671
1.06896819241.05324001931.007399055
1.07000790551.03219374861.0053661011
1.08124441151.00884676231.0053510269
1.09164286510.99845122821.0024619715
EU-15
Deutschland
GB
Tabelle2
Basisjahr:
Jahr1996199719981999200020012002
EU-15770,609779,213803,925823,756824,558833,216841,230
Deutschland176,661177,159180,427186,067182,349178,224176,388
GB122,491123,555122,688123,397123,148123,146122,792
Ungarn6,6127,7418,3819,5688,5178,8449,270
nderung %1996199719981999200020012002
EU-15100101.1165204095104.3233324684106.8968192377107.0007905462108.1244411494109.164286506
Deutschland100100.2817325216102.1314114431105.3240019298103.219374864100.884676234799.8451228184
GB100100.8687317154100.1610167077100.7399054971100.5366101122100.5351026928100.246197154
Ungarn100117.075015124126.7543859649144.7065940714128.8112522686133.7568058076140.1996370236
1% 1996
EU-157706.088337706.088337706.088337706.088337706.088337706.088337706.08833
Deutschland1766.611831766.611831766.611831766.611831766.611831766.611831766.61183
GB1224.905731224.905731224.905731224.905731224.905731224.905731224.90573
EU-151.00001.01121.04321.06901.07001.08121.0916
Deutschland1.00001.00281.02131.05321.03221.00880.9985
GB1.00001.00871.00161.00741.00541.00541.0025
Ungarn11.171.261.441.281.331.4
Tabelle3
A krnyezetvdelmi adreform Nmetorszgban Tapasztalatok[minden adat %-ban az elz vhez kpest]Kzlekedsi zemanyag- Tmegkzlekedsi Aut-megoszts rtkests utasok szma utasai2000:-2,8+0,8+26 2001:-1,0+0,8+22 2002:-2,3+0,5+ 8 2003:-3,5+1,5+15 2004:-2,3+0,9+10 2005:-4,9 t egymst kvet vben mindez elszr fordult el megtrve az 1950 ta tart emelkedsi (zemanyag), illetve hanyatl (tmegkzlekeds) tendencit!
A kzgondolkodssal ellenttben a kltsgek ilyetn sszevonsa nem befolysoln htrnyosan Eurpa versenykpessgt. Nem is annyira az adk ltalnos szintjt, mint annak szerkezett, kellene jelentsen megvltoztatni, gykeresen talaktva oly mdon, hogy a kls s az infrastrukturlis kltsgek bepljenek a kzlekeds rba. Ha egyes tagllamok szeretnk emelni a kzlekedst rint adk ltalnos szintjt, akkor ezt a politikt gy kell kialaktani, hogy a gazdasg egszben ne eredmnyezzen nett adnvekedst (a pnzgyi terheket is belertve), gy az infrastruktra-djak brminem nvekedst a meglv adk, pldul a foglalkoztatssal kapcsolatosak cskkentsvel lehetne ellenslyozni, vagy azzal, hogy a bevtelek egy rszt az infrastruktra finanszrozsra fordtjk. Fehr Knyv, 2001
30 eurpai orszg szlltsignyessgnek s versenykpessgnek kapcsolata
Szlltsignyessg(tonnakm/1000 eur)A hasonl versenykpessg orszgok szlltsignyessge
A szlltsi teljestmny (tonnakm), a brutt hazai termk s a szlltsignyessg alakulsa Magyarorszgon 2001 s 2006 kztt(2001=100)
Az agrozemanyagok, mint megolds?
jabb tmogats a gpjrm-kzlekedsnek (agrrtmogatsok, jvedki ad kedvezmnyek stb.) ez ellenttes a szennyez fizet elvvel. Felhasznli kevsb jrulnak hozz a kzlekedsi infrastruktra kltsgeihez. Magas az ellltsuk energiaignye. Az etanolos aut 15-25 szzalkkal tbbet fogyaszt, mint a benzinzem. Az agrozemanyagokat csak intenzv mezgazdasgi termelssel kifizetd ellltani, ami jelents krnyezetszennyezshez, termszetrombolshoz vezet. Az agrozemanyagok ellltsa sorn igen nagy mennyisg szennyvz, szennyezanyag keletkezik. Az agrozemanyagok ugyanazokrt a forrsokrt termfld, mtrgya stb. versenyeznek, mint az lelmiszer-termels. Emiatt az lelmiszerrak jelentsen emelkedhetnek. Az agrozemanyagok ellltsa fajlagosan alacsony lmunka-igny, gy a vidkiek foglalkoztatsnak tovbbi cskkentse irnyba hat. Az agrozemanyagok esetben az egy hektrra jut termelsi rtk ltalban alacsonyabb, mint az egyb mezgazdasgi termkek esetn. A gpjrmvek ltal okozott szennyezst sokkal gazdasgosabban, hatkonyabban lehet cskkenteni a krnyezetkmlbb kzlekedsi mdoknak nyjtott tmogatssal, a megfelel teleplspolitikval, valamint a kls kltsgek beptsvel az rakba.
Az egyes ruszlltsi mdok fajlagos energiafelhasznlsa az EU15-ben(toe/milli tkm)1 toe =1 tonna olaj egyenrtk=41,86 GJForrs: The Shared Analysis Project, European Union Energy Outlook to 2020, Special Issue-november 1999 (PRIMES)
Szlltsi md199520102020ruszllts sszesen53,249,445,0Vasti7,25,74,2Vzi14,414,814,2Kzti72,371,266,4A vasti ruszllts egyenrtkben kifejezveVasti1,01,01,0Vzi2,02,63,4Kzti10,012,515,8
Az egyes szemlyszlltsi mdok fajlagos energiafelhasznlsa az EU15-ben(toe/milli tkm)
Kzlekedsi md199520102020Szemlyszllts sszesen41,641,337,4Vast19,314,710,5Autbusz22,321,719,7Motorkerkpr25,525,021,9Kzti sszesen36,636,032,7Szemlygpkocsi38,437,734,1Replgp166,6125,2105,4A vasti szemlyszllts egyenrtkben kifejezveVast1,001,001,00Autbusz1,161,481,88Motorkerkpr1,321,702,09Szemlygpkocsi1,992,563,25Replgp8,638,5210,04
UtazsSzemlygpkocsi38%Tmegkzlekeds62%
Szemlygpkocsi82% (450 millird Ft)Tmegkzlekeds18% (100 millird Ft)ves kltsg
A jrmvek szmaTmegkzlekeds0,5% (4000)Szemlygpkocsi99,5% (800.000)
Kibocstott lgszennyez anyagokTmegkzlekeds10%Szemlygpkocsi90%
TerletfoglalsTmegkzlekeds 2% (150 ezer m2)Szemlygpkocsi98% (6 milli m2)
Forrs: ITDP
Szemlygpkocsi97% (2200)Tmegkzlekeds3% (70)Szemlyi srlses balesetek
Koppenhgban a munkba jrk 36%-a kerkprral megy a munkahelyre
Ksznm a figyelmket!www.levego.hu