Az általános gazdaságföldrajz alapjai (TGBE0403) gyakorlat 2018 - 2019. tanév Kiadott órai anyagok
Mikroökonómiai
megközelítés
Makroökonómiai
megközelítés
- a gazdasági tevékenységek
telephelyeit és telephely-
rendszereit vizsgálja
(szerkezet és dinamika)
- gazdasági tevékenységek
összességét vizsgálja különböző
térrendszerekben, valamint azok
dinamikáját
- tagolhatunk szektoronként
(mezőgazdaság, ipar,
szolgáltatások), illetve maguk a
szektorok is tovább tagolhatóak
- rendszerezhetünk
szereplőcsoportonként is
- nemzetközi, nemzeti és
regionális léptékű vizsgálatokra
tagolható
1. A gazdaságföldrajz fogalma,
helye a tudományok rendszerében
Gazdaságföldrajz
Mi a gazdaság? – Gazdasági „jéghegy”
Bérmunka
Piacra termelés
Tőkés vállalat
Iskolákban Utcán
Szomszédságokban
Családokban Fizetetlen
TemplombanNyugdíjasok Barátok között
Ajándék Önfoglalkoztatás Önkéntes
Barter Mellékfoglalkozás Gyerekek
Informális kölcsönzés Illegális
Nem piacra
Nem pénzalapú Önellátás
Zsebbe kapott pénz Termelési szövetkezetek
Fogyasztási szervezetek
Nem tőkés vállalatok
Forrás: Czirfusz M. 2014
Átalakuló gazdasági környezet
Rugalmas termelés
- piaci környezet változása
- technikai innovációk
Globalizációs tendencia
-kommunikációs IS fejlődése
- világméretű dereguláció
új regionalizmus globális értékláncok teóriái
globális termelési rendszerek elmélete
TERVEZÉS MARKETING
TERMELÉS
FOGYASZTÁSHULLADÉK-
KEZELÉS
TERMELÉST ÉS FOGYASZTÁST TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSOK
1 2 3
1. Nyersanyagok (ki)termelése; 2. Félkész termékek gyártása; 3. Késztermékek gyártása;
Gazdaság térbeli egyenlőtlenségeinek
értelmezésére kevésbé alkalmas hagyományos
ágazati megközelítés!Forrás: Lux 2013 alapján
Ágazatok vs. új regionalizmus
3. Magyarország helyzete
A foglalkoztatottak ágazatok szerinti megoszlása Magyarországon (%)
4,5
28,3
67,2
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
1949 1960 1970 1980 1990 2001 2011
Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás Ipar és építőipar Szolgáltatások
Forrás: a KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján
3. Magyarország helyzete – 2011
A mezőgazdaság, az ipar, építőipar, valamint a szolgáltatások helyi
foglalkoztatásban játszott szerepe Magyarországon, a településméret
függvényében
0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
70,0
80,0
90,0
%Primer
Szekunder
Tercier
Forrás: a KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján
A mezőgazdaság aránya az egyes országok bruttó hazai
termékében (2017 - %)
Ország
A
mezőgazdasági
GDP aránya
(%)
Ország
A
mezőgazdasági
GDP aránya
(%)
1. Szomália 62,74 187. Kuvait 0,57
2. Sierra-Leone 60,30 188. Egyesült Királyság 0,52
3. Bissau-Guinea 49,15 189. Andorra 0,49
4. Csád 48,59 190. Trinidad és Tobago 0,48
5. Togo 41,29 191. Aruba 0,46
6. Niger 39,65 192. Kajmán-szk. 0,34
7. Közép-afr. Közt. 39,63 193.Bahrein 0,29
8. Mali 38,34 194. Luxemburg 0,28
9. Burundi 36,36 195. Katar 0,19
10. Libéria 34,20 196. Szingapúr 0,03
134. Magyarország 3,31 Világ 3,55
Forrás: World Bank
Forrás: World Bank
Ország
A mezőgazdasági
foglalkoztatottak
aránya (%)
Ország
A mezőgazdasági
foglalkoztatottak
aránya (%)
1. Burundi 92,2 167. Turks- és Caicos-szigetek 1,2
2. Laosz 85,4 168. Egyesült Királyság 1,2
3. Burkina Faso 84,8 169. Málta 1,1
4. Csád 83,0 170. Szingapúr 1,1
5. Mozambik 80,5 171. Bahrein 0,8
6. Madagaszkár 80,4 172. Aruba 0,7
7. Etiópia 79,3 173. San Marino 0,3
8. Ruanda 78,8 174. Hongkong (PRC) 0,2
9. Tanzánia 76,5 175. St. Kitts és Nevis 0,2
10. Egyenlítői-Guinea 76,3 176. Makaó (PRC) 0,0
122. Magyarország 4,8
Mezőgazdaság az egyes országok foglalkozási szerkezetében
(2011 - %)
A szántóföldek, illetve rétek, legelők területe alapján
vezető országok a Földön (2015)
Ország Szántóföld (1000 ha) Ország Rét, legelő (1000 ha)
1. India 156 463 1.Kína 392 834
2. USA 152 263 2. Ausztrália 319 457
3. Oroszország 123 122 3. USA 251 000
4. Kína 119 000 4. Brazília 196 000
5. Brazília 80 017 5. Kazahsztán 187 465
6. Ausztrália 46 126 6. Szaúd-Arábia 170 000
7. Kanada 43 606 7. Mongólia 112 331
8. Argentína 39 200 8. Argentína 108 500
9. Nigéria 34 000 9. Oroszország 93 000
10. Ukrajna 32 541 10. Dél-afrikai Közt. 83 928
47. Magyarország 4 412 115. Magyarország 762
Föld összesen 1 425 214 Föld összesen 3 365 930
Forrás: World Bank 2018
Az egy lakosra jutó művelhető terület alapján vezető és
sereghajtó országok a Földön (2015)
OrszágEgy főre jutó
művelhető terület, haOrszág
Egy főre jutó
művelhető terület, ha
1. Ausztrália 1,9339 201. Katar 0,0053
2. Kazahsztán 1,6756 202. Bermuda 0,0046
3. Kanada 1,2170 203. Egyesült Arab Em. 0,0041
4. Argentína 0,9029 204. Kajmán-szigetek 0,0033
5. Oroszország 0,8544 205. Dzsibuti 0,0022
6. Niger 0,8443 206. Kuvait 0,0020
7. Litvánia 0,7481 207. Seychelle-szk. 0,0016
8. Paraguay 0,7230 208. Bahrein 0,0012
9. Ukrajna 0,7207 209. Hongkong (PRC) 0,0004
10. Uruguay 0,7025 210. Szingapúr 0,0001
18. Magyarország 0,4483 Föld összesen 0,1942
Forrás: World Bank 2018
Az egy főre jutó energiafogyasztás országonkénti különbségei
(2013)
Ország Energia
(kcal/fő/nap)
Ország Energia
(kcal/fő/nap)
1. Ausztria 3768 163. Kelet-Timor 2131
2. Belgium 3733 164. Uganda 2130
3. Törökország 3706 165. Csád 2110
4. USA 3682 166. Zimbabwe 2110
5. Izrael 3610 167. Koreai NDK 2094
6. Írország 3600 168. Haiti 2091
7. Olaszország 3579 169. Afganisztán 2090
8. Luxemburg 3539 170. Madagaszkár 2052
9. Egyiptom 3522 171. Zambia 1930
10. Kuvait 3501 172. Közép-afrikai Közt. 1879
63. Magyarország 3037 Föld összesen 2884
Forrás: FAOSTAT
Az alultáplált népesség száma és aránya alapján vezető országok
(2014-2016)
OrszágAlultápláltak száma,
millió főOrszág Alultápláltak aránya, %
India 195 Burundi 73,4
Kína 134 Eritrea 65,4
Pakisztán 41 Haiti 53,4
Etiópia 32 Zambia 47,8
Banglades 26 Közép-afrikai Közt. 47,7
Indonézia 19 Namíbia 42,3
Szudán 18 Koreai NDK 41,6
Tanzánia 17 Csád 34,4
Fülöp-szigetek 14 Zimbabwe 33,4
Nigéria 13 Madagaszkár 33,0
Magyarország Magyarország < 2,5
Föld összesen 795 Föld összesen 10,9
Forrás: The State of Food Insecurity in the World 2015, FAO
Az alultápláltak számának és arányának alakulása
Forrás: The State of Food Insecurity in the World 2015, FAO
Az alultápláltak számának alakulása a Föld egyes térségeiben
Forrás: The State of Food Insecurity in the World 2015, FAO
A mezőgazdasági vízfelhasználás a megújuló vízkészletek arányában (% - 2005);
(The State of Food and Agriculture 2007, FAO)
Az öntözött és öntözésre alkalmas területek kiterjedése 2001-ben, millió ha
Forrás: The State of Food and Agriculture 2007, FAO
A legnagyobb öntözött területekkel rendelkező országok a világban
Ország Az öntözött területek
kiterjedése (1000 ha)
Az öntözött területek a földi
összérték %-ában
1.India 66334 21,4
2. Kína 62938 20,3
3. USA 26644 8,6
4. Pakisztán 19990 6,4
5. Irán 8700 2,8
6. Indonézia 6722 2,2
7. Mexikó 6460 2,1
8. Thaiföld 6415 2,1
9. Brazília 5400 1,7
10. Törökország 5340 1,7
82. Magyarország 141 0,045
Föld összesen 310504 100
Forrás: FAO AQUASTAT 2015
Az egy mezőgazdasági dolgozóra jutó mezőgazdasági
hozzáadott érték (2010-2016 átlaga)
Ország
Mezőgazdasági
hozzáadott érték/
foglalkoztatott (USD)
Ország
Mezőgazdasági
hozzáadott érték/
foglalkoztatott (USD)
Szlovénia 178 509 Zimbabwe 400
Brunei 99 377 Burkina Faso 392
Norvégia 88 060 Malawi 390
Franciaország 84 507 Lesotho 365
Izland 82 788 Kongói. Dem. Közt. 364
Kanada 78 693 Mozambik 332
Új-Zéland 78 021 Guinea 274
Hollandia 73 351 Gambia 266
Finnország 73 169 Madagaszkár 258
Szingapúr 71 308 Burundi 202
Magyarország 15 423 Föld összesen 2 068
Forrás: World Bank
Forrás: The State of Food and Agriculture 2007, FAO
A világ agrárexportjának változása (milliárd dollár),
illetve a világ összes exportjához viszonyított alakulása (%)
OrszágAgrárexport
(millió USD)Ország
Agrárexport
(a teljes export %-ában)
1. USA 88 920 1. Zöld-foki szk. 86
2. Hollandia 50 799 2. Etiópia 72
3. Franciaország 46 136 3. Panama 70
4. Németország 42 046 4. Moldávia 63
5. Brazília 36 383 5. Argentína 62
6. Kína 35 229 6. Paraguay 62
7. Spanyolország 26 241 7. Új-Zéland 61
8. Olaszország 25 798 8. Zimbabwe 52
9. Ausztrália 24 111 9. Antigua és Barbuda 52
10. Kanada 23 870 10. Ecuador 48
33. Magyarország 3 854 Magyarország 7,7
Föld összesen 703 612 Föld összesen 7,1
Az agrárexport értéke, valamint az agrárexport kivitelen belüli
értékaránya alapján vezető országok (2017/2011)
Forrás: FAOSTAT
Forrás: FAOSTAT
A legnagyobb nettó agrárexportőr országok (2017)
0 5 10 15 20 25 30 35
India
Indonézia
Új-Zéland
Franciaország
Thaiföld
Hollandia
Ausztrália
Argentína
USA
Brazília
milliárd USD
Forrás: FAOSTAT
A legnagyobb nettó agrárimportőr országok (2017)
0 10 20 30 40 50
Algéria
Irak
Mexikó
Szaúd-Arábia
Németország
Dél-Korea
Kína
Oroszország
Egyesült Királyság
Japán
milliárd USD
Vetőmaggyártó Ország Növényvédőszer-gyártó Ország
1. Monsanto USA 1. Bayer Németország
2. DuPont USA 2. Syngenta Svájc
3. Syngenta Svájc 3. BASF Németország
4. Groupe Limagrain Franciaország 4. Dow AgroSciences USA
5. Land O’Lakes USA 5. Monsanto USA
6. KWS AG Németország 6. DuPont USA
7. Bayer Crop Science Németország 7. Makhteshim Agan Izrael
8. Sakata Japán 8. Nufarm Ausztrália
9. DLF-Trifolium Dánia 9. Sumitomo Chemical Japán
10. Taikii Japán 10. Arysta Lifescience Japán
Élelmiszer- és italgyártó Ország Élelmiszerkereskedő Ország
1. Nestlé Svájc 1. Wal-Mart USA
2. Pepsi Co. USA 2. Carrefour Franciaország
3. Kraft Foods USA 3. Tesco NBR
4. Coca-Cola USA 4. Schwarz Group Németország
5. Unilever NBR/Hollandia 5. Aldi Németország
6. Tyson Foods USA 6. Kroger USA
7. Cargill USA 7. Ahold NBR
8. Mars USA 8. Rewe Group Németország
9. ADM Co. USA 9. Metro Group Németország
10. Danone Franciaország 10. Edeka Németország
A világ legnagyobb, élelmiszergazdaságban érintett
transznacionális vállalatai
Forrás: Dicken, P. 2011
Rizs (2016, millió tonna) Búza (2016, millió tonna)
Kína 211,1 Kína 131,7
India 158,8 India 93,5
Indonézia 77,3 Oroszország 73,3
Banglades 52,6 USA 62,9
Vietnam 43,4 Kanada 30,5
Mianmar 25,7 Franciaország 29,5
Thaiföld 25,3 Ukrajna 26,1
Fülöp-szigetek 17,6 Pakisztán 26,0
Brazília 10,6 Németország 24,5
Pakisztán 10,4 Ausztrália 22,3
Kukorica (2016, millió tonna) Szőlő (2013, millió tonna)
USA 384,8 Kína 14,84
Kína 231,8 Olaszország 8,20
Brazília 64,1 USA 7,10
Argentína 39,8 Franciaország 6,25
Mexikó 28,3 Spanyolország 5,93
Ukrajna 28,1 Törökország 4,00
India 26,3 India 2,59
Indonézia 20,4 Chile 2,47
Oroszország 15,3 Irán 2,45
Kanada 12,3 Dél-afrikai Közt. 2,01
Banántermelés (2016, millió tonna) Narancs (2016, millió tonna)
India 29,1 Brazília 17,3
Kína 13,3 Kína 8,6
Indonézia 7,0 India 7,5
Brazília 6,8 USA 5,2
Ecuador 6,5 Mexikó 4,6
Fülöp-szigetek 5,8 Egyiptom 3,4
Angola 3,9 Spanyolország 3,1
Guatemala 3,8 Indonézia 2,1
Tanzánia 3,6 Irán 1,9
Ruanda 3,0 Törökország 1,9
Kávé (2016, millió tonna) Kakaó (2016, millió tonna)
Brazília 3,02 Elefántcsontpart 1,47
Vietnam 1,46 Ghána 0,86
Kolumbia 0,75 Indonézia 0,66
Indonézia 0,64 Kamerun 0,29
Etiópia 0,47 Nigéria 0,24
Honduras 0,36 Brazília 0,21
India 0,35 Ecuador 0,18
Peru 0,28 Peru 0,11
Guatemala 0,24 Dominikai Közt. 0,08
Uganda 0,20 Kolumbia 0,06
Tea (2016, millió tonna) Gyapotszál (2014 millió tonna)
Kína 2,41 India 6,19
India 1,25 Kína 6,18
Kenya 0,47 USA 3,59
Sri Lanka 0,35 Pakisztán 2,37
Törökország 0,24 Brazília 1,41
Vietnám 0,24 Üzbegisztán 1,11
Indonézia 0,14 Ausztrália 0,89
Mianmar 0,10 Törökország 0,85
Argentína 0,09 Argentína 0,33
Japán 0,08 Görögország 0,31
Gyapjú (2013, millió tonna) Kaucsuk (2016, millió tonna)
Kína 0,471 Thaiföld 4,48
Ausztrália 0,361 Indonézia 3,16
Új-Zéland 0,165 Vietnam 1,04
Egyesült Királyság 0,068 India 0,95
Irán 0,062 Kína 0,81
Marokkó 0,056 Malajzia 0,67
Szudán 0,056 Fülöp-szk. 0,36
Oroszország 0,055 Guatemala 0,33
Törökország 0,051 Elefántcsontpart 0,31
India 0,047 Mianmar 0,22
Szarvasmarha-állomány (2016, millió db) Sertésállomány (2016, millió db)
Brazília 218,2 Kína 456,8
India 186,0 USA 71,5
USA 91,9 Brazília 40,0
Kína 84,5 Spanyolország 29,2
Etiópia 59,5 Vietnám 29,1
Argentina 52,6 Németország 27,4
Pakisztán 42,8 Oroszország 21,5
Mexikó 33,9 Mexikó 16,8
Szudán 30,6 Mianmar 16,5
Tanzánia 27,0 Kanada 12,8
Juhállomány (2016, millió db) Szójabab (2016, millió tonna)
Kína 162,1 USA 117,2
Ausztrália 67,5 Brazília 96,3
India 63,0 Argentína 58,8
Irán 42,5 India 14,0
Nigéria 42,1 Kína 12,0
Szudán 40,6 Paraguay 9,2
Egyesült Királyság 33,9 Kanada 5,8
Törökország 31,5 Ukrajna 4,3
Etiópia 30,7 Bolívia 3,2
Pakisztán 29,8 Oroszország 3,1
Központi város
Hajózható folyó
Friss tej és zöldségfélék
Erdők, fakitermelés
Intenzív szántóföldi gazdálkodás
Kevésbé intenzív gazdálkodás
Extenzív háromnyomásos gazdálkodás
Külterjes állattenyésztés
Módosított körülményekIzolált állapot
Thünen mezőgazdasági telephelyelmélete
A GDP, a primer és másodlagos energia-felhasználás növekedési üteme az USA-ban
Forrás: Heinberg, R. 2011
Forrás: International Energy Agency
A világ primer energia-felhasználásának változása 1971 és 2015 között
energiaforrásonként (millió tonna)
Forrás: International Energy Agency
A világ primer energia-felhasználásának energiaforrások szerinti megoszlása
1973-ban és 2015-ben (százalék)
Forrás: International Energy Agency
A világ primer energia-felhasználásának változása 1971 és 2015 között régiónként
(millió tonna)
Forrás: International Energy Agency
A világ primer energia-felhasználásának régiók szerinti megoszlása
1973-ban és 2015-ben (százalék)
Forrás: International Energy Agency
A kőszéntermelés változása 1971 és 2016 között régiónként
(millió tonna)
Forrás: International Energy Agency
A kőszéntermelés régiók szerinti megoszlása
1973-ban és 2016-ban
(százalék)
Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2018
A legnagyobb bizonyított kőszénkészletekkel rendelkező térségek, millió tonna/%
(2017)
323.633 – 31,3%
258.709 – 25,0%
14.016 – 1,4%
14.420 – 1,4%424.234 – 41,0%
Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2018
A legnagyobb bizonyított kőszénkészletekkel rendelkező országok
(2017)
OrszágBizonyított készletek
(milliárd tonna)
Bizonyított készletek
(az összes %-ában)
1. USA 250,9 24,2
2. Oroszország 160,4 15,5
3. Ausztrália 144,8 14,0
4. Kína 138,8 13,4
5. India 97,7 9,4
6. Németország 36,1 3,5
7. Ukrajna 34,4 3,3
8. Lengyelország 25,8 2,5
9. Kazahsztán 25,6 2,5
10. Indonézia 22,6 2,2
11. Törökország 11,4 1,1
12. Dél-afrikai Közt. 9,9 1,0
13. Új-Zéland 7,6 0,7
14. Szerbia 7,5 0,7
15. Brazília 6,6 0,6
Világ összesen 1 035,0 100,0
Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2018
A kőszéntermelés és -fogyasztás régiók szerinti alakulása 1992 és 2017 között
(millió tonna olaj egyenértékben)
A legnagyobb kőszén termelők, exportálók és importálók a világon
Forrás: International Energy Agency
Forrás: International Energy Agency
A kőszén égetéséből eredő CO2 kibocsátás és forrásainak regionális megoszlása, 2009
Forrás: International Energy Agency
A szén-dioxid kibocsátás régiónként
1973-ban és 2014-ben
(százalék)
Forrás: International Energy Agency
Az energiatermeléssel összefüggő CO2 kibocsátás régiónként 2008-2010 között, Gt
Forrás: International Energy Agency
A kőolajtermelés változása 1971 és 2016 között régiónként
(millió tonna)
Forrás: International Energy Agency
A kőolajtermelés régiók szerinti megoszlása
1973-ban és 2016-ban
(százalék)
Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2018
A legnagyobb bizonyított kőolajkészletekkel rendelkező térségek, milliárd tonna/%
(2017)
21,4 – 9,3%
34,2 – 13,3%
51,2 – 19,5%
109,3 –
47,6%
16,7 – 7,5% 6,4 – 2,8%
OrszágBizonyított készletek
(milliárd tonna)
Bizonyított készletek
(az összes %-ában)
1. Venezuela 47,3 17,9
2. Szaúd-Arábia 36,6 15,7
3. Kanada 27,2 10,0
4. Irán 21,6 9,3
5. Irak 20,1 8,8
6. Oroszország 14,5 6,3
7. Kuvait 14,0 6,0
8. Egyesült Arab Emírségek 13,0 5,8
9. Líbia 6,3 2,9
10. USA 6,0 2,9
11. Nigéria 5,1 2,2
12. Kazahsztán 3,9 1,8
13. Kína 3,5 1,5
14. Katar 2,6 1,5
15. Brazília 1,9 0,8
Világ összesen 239,3 100,0
Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2018
A legnagyobb bizonyított kőolajkészletekkel rendelkező országok
(2017)
A kőolajtermelés és -fogyasztás régiók szerinti alakulása 1992 és 2017 között
(millió hordóban)
Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2018
Forrás: U.S. Energy Information Administration
A kőolajtermelés különbségei 2016-ban
(ezer hordó/nap)
Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2018
Az egy főre jutó kőolajfogyasztás különbségei 2017-ben
(tonna)
A kőolaj világpiaci árának alakulása 1861-2016 között (USD/hordó)
Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2018
Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb kőolaj termelők, exportálók és importálók a világon
Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2018
A kőolaj kereskedelmének jelentősebb irányai 2017-ben
(millió tonna)
Forrás: International Energy Agency
A földgáztermelés változása 1971 és 2016 között régiónként
(milliárd köbméter)
Forrás: International Energy Agency
A földgáztermelés régiók szerinti megoszlása
1973-ban és 2016-ban
(százalék)
Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2018
A legnagyobb bizonyított földgázkészletekkel rendelkező térségek, 1000 milliárd m3/%
(2017)
62,2 – 32,1%
10,8 – 5,6%
8,2 – 4,2%
79,1 –
40,9%
13,8 – 7,1% 19,3 – 10,0%
OrszágBizonyított készletek
(1000 milliárd m3)
Bizonyított készletek
(az összes %-ában)
1. Oroszország 35,0 18,1
2. Irán 33,2 17,2
3. Katar 24,9 12,9
4. Türkmenisztán 19,5 10,1
5. USA 8,7 4,5
6. Szaúd-Arábia 8,0 4,2
7. Venezuela 6,4 3,3
8. Egyesült Arab Emirátusok 5,9 3,1
9. Kína 5,5 2,8
10. Nigéria 5,2 2,7
11. Algéria 4,3 2,2
12. Ausztrália 3,6 1,9
13. Irak 3,5 1,8
14.Indonézia 2,9 1,5
15. Malajzia 2,7 1,4
Világ összesen 193,5 100,0
Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2018
A legnagyobb bizonyított földgázkészletekkel rendelkező országok
(2017)
Forrás: U.S. Energy Information Administration
A földgáztermelés különbségei 2015-ben
(milliárd köbláb)
Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2018
Az egy főre jutó földgázfogyasztás különbségei 2017-ben
(tonna kőolaj egyenértékben)
Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb földgáz termelők, exportálók és importálók a világon
A földgáz kereskedelmének jelentősebb irányai és módjai 2017-ben
(millió tonna)
Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2018
Forrás: http://444.hu/2013/06/04/a-palagaz-az-uj-atom/
Forrás: http://444.hu/2013/06/04/a-palagaz-az-uj-atom/
Forrás: International Energy Agency
A nukleáris energiatermelés változása 1971 és 2015 között régiónként
(TWh)
A nukleáris energiatermelés régiók szerinti megoszlása
1973-ban és 2015-ben
(százalék)
Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb nukleáris energiatermelő, -kapacitással
rendelkező és -részesedéssel bíró országok
Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb részesedésű nukleáris
energiatermeléssel bíró országok 2016-ban
Forrás: International Atomic Energy Agency
(IAEA)
Forrás: International Energy Agency
A világ villamosenergia-termelésének változása 1971 és 2015 között típus szerint
(TWh)
A villamosenergia-termelés megoszlása típusok szerint
1973-ban és 2015-ben (százalék)
Forrás:
International
Energy Agency
Forrás: International Energy Agency
A világ villamosenergia-termelésének változása 1971 és 2015 között régiónként
(TWh)
Forrás: International Energy Agency
A villamosenergia-termelés régiók szerinti megoszlása
1973-ban és 2015-ben (százalék)
A legnagyobb villamos energiatermelő,
exportáló és importáló országok
Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb mennyiségben villamos energiát termelő országok
típus szerint
Forrás:
International
Energy Agency
Forrás: http://www.ren21.net
A globális megújuló energiatermelő kapacitások
alakulása 2007 és 2017 között
Forrás: International Energy Agency
A világ primer energia felhasználása,
2015
Megújuló energiaforrások a világ primer
energia felhasználásában, 2015
A világ villamos energia termelése,
2015
A megújulók évi átlagos növekedési rátája 1990 és 2015 között, %
Forrás: International Energy Agency
Forrás: http://www.ren21.net
A megújuló technológiák részesedése
a végső energiafelhasználásból,
szektoronként
A megújuló energiatermelés alakulásának jelenlegi és várható trendje,
valamint részesedése régiónként (TWh/%)
Forrás: International Energy Agency
Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2018
Az egyéb megújulók mennyisége (millió tonna egyenértékben) és részesedése
az energiatermelésen belül régiónként (kivéve nukleáris- és vízenergia)
Forrás: U.S. Energy Information Administration
A teljes nettó megújuló villamos energiatermelés (vízenergia nélkül) 2015-ben
(milliárd kWh)
Forrás: International Energy Agency
A világ vízenergia-termelésének változása 1971 és 2015 között régiónként
(TWh)
Forrás: International Energy Agency
A vízenergia-termelés megoszlása régiók szerint
1973-ban és 2015-ben
(százalék)
Az országok rangsora a vízenergia termelés, beépített
kapacitás, valamint a részesedés alapján
Forrás: International Energy Agency
A vízenergiával megvalósuló villamosenergia-termelés alakulása 1990-2009
Forrás: International Energy Agency
A bioenergiából megvalósuló villamosenergia-termelés alakulása
2005-2015, TWh/év
Forrás: www.ren21.net
Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2018
A világ bioüzemanyag-termelésének alakulása régiónként
(millió tonna egyenértékben)
World onshore and offshore resource map at 80m height and 15 km resolution,
with installed capacity, production and manufacturing data for leading countries
Szélenergia termelés lehetőségei, a telepített kapacitások, az energiatermelés és a
készülékgyártás adatai a vezető országokra
Forrás: World Wind Energy Association
A globális beépített szélenergia termelő kapacitás változása
2001-2017 között, GW
Forrás: International Energy Agency
A szélenergiatermelés változása 2005 és 2015 között régiónként
(TWh)
A szélenergia-termelés megoszlása típusok szerint
2005-ben és 2015-ben (százalék)
Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb szélenergiatermelő, -kapacitással rendelkező
és -részesedéssel bíró országok
Forrás: International Energy Agency
Magyarország 38. – 329,4 MW kapacitássalForrás: GWEC – Global
Wind Energy Council
A legnagyobb telepített
szélenergia-termelő
kapacitások 2017 végén
Forrás: GWEC – Global
Wind Energy Council
Az újonnan beépített
szélenergia termelő
kapacitás 2017-ben, MW
Forrás: International Energy Agency
A fotovoltaikus napenergiatermelés változása 2005 és 2015 között régiónként
(TWh)
A fotovoltaikus napenergiatermelés megoszlása típusok szerint
2005-ben és 2015-ben (százalék)
Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb fotovoltaikus napenergiatermelő,
-kapacitással rendelkező és -részesedéssel bíró országok
Forrás: International Energy Agency
A fotovoltaikus villamosenergia-termelés összértéke és bővülése
2015-ben, a 10 legnagyobb termelő esetében
Forrás: www.ren21.net
A koncentrált napenergia hasznosítás (naperőmű kapacitás)
alakulása 2005 és 2015 között (GW)
Forrás: www.ren21.net
A napkollektorok összesített
kapacitásának változása 2005 és
2015 között (Gw) és globális
megoszlása
Forrás:
www.ren21.net
A mélységi víztároló kőzetek elhelyezkedése –
a maximális hőmérséklettel
Forrás: International Energy Agency
Forrás: International Energy Agency
A geotermikus energiából megvalósuló villamosenergia-
termelés alakulása 1990-2009
A geotermikus energiából megvalósuló villamosenergia-termelés
összértéke és bővülése 2054-ben, a 10 legnagyobb termelő esetében
Forrás: www.ren21.net
OrszágElektromos
áramtermelés (GW)Ország
Közvetlen
hőfelhasználás (GW)
USA 3 450 Kína 17 870
Fülöp-szigetek 1 870 USA 17 416
Indonézia 1 340 Svédország 5 600
Mexikó 1 017 Törökország 2 886
Új-Zéland 1 005 Németország 2 849
Olaszország 916 Franciaország 2 347
Izland 665 Japán 2 186
Kenya 594 Izland 2 040
Japán 519 Svájc 1 733
Törökország 397 Finnország 1 560
Costa Rica 207 Kanada 1 467
Salvador 204 Norvégia 1 300
Nicaragua 159 Olaszország 1 014
Oroszország 82 India 986
Guatemala 52 Magyarország 906
Világ összesen 12 636 Világ összesen 70 329
Forrás: IGA International Geothermal Association, 2017
A legnagyobb geotermikus energiatermelő és közvetlen felhasználó
országok (2015)
Felhasznált irodalom:
• BP – Statistical Review of World Energy, 2017
• CZIRFUSZ M. 2014: Gazdaságföldrajz. – Miskolci Egyetem MFK, Miskolc. 190 p.
• FAO: STAT; AQUASTAT; HUNGER MAP; The State of Food and Agriculture
• GWEC – Global Wind Energy Council
• IGA International Geothermal Association, 2017
• International Atomic Energy Agency (IAEA)
• INTERNATIONAL ENERGY AGENCY Key World Energy Statistics, 2010-2016
• LUX G. 2014: Iparági körzetek: A szervezett gazdaság egységei. – In:
Városfejlődési trendek és állami szerepek (szerk. Hardi T. - Somlyódyné Pfeil E.).
Universitas Győr Kht., Győr. pp. 183-204.
• TÓTH J. (szerk.) 2002: Általános társadalomföldrajz. – Dialóg Campus Kiadó,
Budapest/Pécs. 486 p.
• www.ren21.net
• U.S. Energy Information Administration, 2014-2016
• World Bank
• World Wind Energy Association