A teljeskörű minőségirányítás (Total Quality Management)

A teljeskörű minőségirányítás A teljeskörű minőségirányítás (Total Quality Management)(Total Quality Management)

A TQM elődje a teljeskörű minőségszabályo-

zás (TQC) Armand V. Feigenbaum (1961)

TQC:

A minőségszabályozás kiterjesztése a vállalati

élet minden területére;

A hibát ne csak észrevegyék, hanem előzzék is

meg;

A termék leggazdaságosabb előállítása & a vevő

teljes megelégedettsége.


A TQM: Olyan vezetési módszer, mely elősegítheti a

vállalkozás egészének hatékonyság- és versenyképesség-javulását;

A vállalat teljes szervezetét mozgósítja: minden részlegét, az összes tevékenységét és az összes dolgozóját;

Célja, hogy létrehozzon egy olyan folyamatot, amely a vállalat egészére kiterjedően, állandóan a minőség javítása érdekében hat.


A TQM: Átfogja a vállalati szervezet összes részlegét, s

filozófiájából fakadóan az egész vállalati tevékenységet a vevő igényeihez való alkalmazkodás hatja át;

Olyan tudományos eljárásrendszerben ötvözi az alapvető irányítási módszereket, az összes javítási törekvést, valamint a műszaki eszközöket, melynek célja a termelési tevékenység folyamatos javítása.


A TQM legfontosabb feladata, hogy beépítse a minőségre vonatkozó követelményeket és tevékenységeket a szervezeti egységek működésébe, s összehangolja azokat összvállalati szinten.

„A TQM nem végcél, hanem maga az utazás a jövőkép elérése irányában”


A teljeskörű minőségirányítás pozitív hatásai:

1. Megnövekedett értékesítési volumen,

2. Megnövekedett piaci jelenlét,

3. Alacsonyabb költség - magasabb bevétel,

4. Az alkalmazottak magasabb fokú részvétele és elkötelezettsége


A TQM olyan filozófia és módszertan,

amelynek középpontjában a minőségi elvek

és a marketing alapú gondolkodás áll,

kiegészülve az adott szervezet által

választott, a minőség elérését segítő

eszközök és módszerek gyakorlati

alkalmazásával.

A problémamegoldás általános A problémamegoldás általános modellje modellje

A szisztematikus problémamegoldás 7 lépése:

1. A probléma kiválasztása Többször előforduló, jelentős problémák; A probléma hatásainak azonosítása és

elemzése; A téma, az érintettek és a problémamegoldó

személyek kiválasztása; A gyenge pontok felderítése; Folyamatábrázolás

A problémamegoldás általános A problémamegoldás általános modelljemodellje

2. Az adatok gyűjtése Pontos és szakszerű adatgyűjtés objektív és

felülvizsgálható vélemény; A szükséges adatmennyiség meghatározása.

3. Az adatok elemzése Szemléletes megjelenítés ( pl. Pareto – diag-

ram)


4. Ok-okozati elemzés Megkeresni az okok forrását, gyökerét; Fő hangsúly a belső okokon A folyamatot jól ismerő személyek bevonása

5. A megoldás tervezése és bevezetése A megoldás megvalósítása; Megvalósítható megoldás kiválasztása; Visszakanyarodás az ok-okozati elemzés-

hez


6. A hatás visszamérése A problémamegoldás ellenőrzése; Az eredeti állapot és a javító intézkedések

utáni állapot paramétereinek vizsgálata Pozitív és az esetleges negatív

mellékhatások

7. Szabványosítás Megelőzni a probléma újabb felbukkanását


A már meglévő dokumentációs rendszerben végrehajtott változtatásoknak biztosítaniuk kell, hogy a szabvány egyértelmű válaszokat adjon a következő kérdésekre:

Mit kell csinálni? Hol kell végrehajtani? Mikor történjen? Kinek kell végrehajtani? Hogyan kell csinálni?

A folyamatos fejlesztés alapvető technikáiA folyamatos fejlesztés alapvető technikái

A piaci versenyben való helytállás egyik alapfeltétele a folyamatos javítás;

A piacot az állandóan változó termékek és az állandóan változó, fejlődést elváró vevői igények formálják;

Minden termék és szolgáltatás egy adott folyamat eredménye;

A minőségjavítás módja az adott folyamat javítása.


A folyamatjavítás lépései:

1. A cél kitűzése, a cél megvalósításának tervezése

2. A kitűzött cél elérésének vizsgálata (a kitűzött

célok, a tervezés és a megvalósítás elemzése)

3. Ha a kitűzött célt elértük, akkor szabványosítás,

ha nem, akkor közbeavatkozás

4. Új célok kitűzése (a folyamat újraindul).


A KAIZEN Állandó, folyamatos javítást jelent, kis lépések-

ben, minden vezető és dolgozó bevonásával; Munkához való tudatos kötődés; Más környezetben nehezen másolható.

A PDCA ciklus A folyamatos fejlesztés alapmodellje Bevezetője: W. A. Shewart „Deming-kör”


A PDCA-ciklus lépései

1. Plan: tervezd meg! Meghatározni a meglévő folyamat/tevékenység kulcsproblémáit, és azok kijavításának módját;

2. Do: csináld! Megvalósítani a tervet;3. Check: ellenőrizd! Ellenőrizni és elemezni, hogy

amit megterveztünk, az működik, és jobb tulajdonságokat ad;

4. Act: avatkozz be! Beavatkozni és módosítani a folyamatot, majd dokumentálni és alkalmazni a javított folyamatot.


DOA fejlesztési

terv végrehajtása

CHECKAz eredmények ellenőrzése és

értékelése

PLANEgy

fejlesztési terv

összeállítása

ACTSzükséges lépések az elégtelen

eredmények kezeléséhez


PDCA-ciklus:

Egy ciklus végére a javítás eredménye: magasabb

szintű minőség a következő lépés már magasabb

minőségi színvonalon történik;

Felfelé irányuló spirál megfelelés az egyre változó,

egyre magasabb (belső és külső) vevői igényeknek;


Bármely tevékenység javítható, ha:a.) szisztematikusan megtervezzük a javítást,

b.) megtervezzük a megoldásokat,

c.) végrehajtjuk azokat,

d.) majd bevezetjük és elemzzük az eredményt

Ezután újból előröl kell kezdeni mindent, azaz a következő probléma felé kell fordulni.


Az előírt minőség csak akkor valósítható meg, ha a javításokat következetesen végrehajtják és ellenőrzik, valamint azonnal korrigálják az esetleges eltéréseket.

A PDCA ciklus (Deming-kör) kiválóan alkalmas arra, hogy egy hibát érzékelve belenyúlhassanak a gyártási/szolgáltatási folyamatba, mégpedig a hiba kijavítása, korrigálása érdekében. Tehát a módszer alkalmas arra, hogy folyamatos minőségjavítást végezhessenek.


Az ismétlődő javítás

A vevők igényei (aminek meg akarunk felelni) folyamatosan, és előre nem látható módon változnak a folyamatos fejlesztést és az ismétlődő javítást alkalmazni kell a gyártási folyamatban.

A folyamatirányítás alapciklusa az ún. SDCA ciklus. Adott egy szabvány, standard (S), amelyet a folyamat elvégzéséhez (D) használnak. Ezután a folyamat eredményét ellenőrzik (C), majd megteszik a megfelelő lépéseket (A).


A PDCA ciklus eredménye szabvány; Ez egy újabb ciklus gerjesztője lehet; Az eredmények megegyeznek a szabvánnyal, előírással a szabvány további használata és a ciklus megismétlése; Az eredmények eltérést mutatnak (azaz nem teljesül a vevők igénye) korrigáló, helyesbítő tevékenység; Ha az előírások nem elég szigorúak, akkor javíthatjuk a folyamatot, PDCA ciklus.


A két ciklust tehát felváltva használjuk:

SDCA: a folyamat működik, PDCA megkeressük és kiküszöböljük a

folyamatban lévő, nem szabályzott változásokat, SDCA: szabványosítjuk és működtetjük az új,

vagy a javított folyamatot, PDCA: megkeressük és csökkentjük a

folyamatban lévő nem szabályzott változásokat, SDCA: szabványosítjuk és működtetjük az új,

vagy a javított folyamatot, stb.


A javítás egy 7 lépésből álló problémamegoldó folyamat:

1. A probléma meghatározása. A lényeg annak a problémának a meghatározása amivel szabad és kell foglalkozni.

2. Adatgyűjtés. Meg kell keresni a probléma megértéséhez szükséges okokat.

3. Az adatok elemzése. A probléma súlyponti kérdéseinek meghatározása, a lényeges okok azonosítása.


4. Az okok elemzése: A probléma meghatározó okának megtalálása.

5. A javító tevékenység megtervezése, és a leghaté-konyabb, valamint leggazdaságosabb megoldás bevezetése.

6. Az elért hatások értékelése. A megoldás eredmé-nyeinek vizsgálata.

7. Szabványosítás: A megoldás rögzítése – ha a megoldás nem járt a kívánt eredménnyel, akkor vissza kell térni a 3-as ponthoz, vagy egy új probléma meghatározásához


A PDCA ciklus ebben a folyamatban a következőképpen jelenik meg:

Az 1-4. lépés a tervezés: Tervezd meg! (P) Az 5. lépés a végrehajtás: Csináld! (D) A 6. lépés az eredmény értékelése:

Ellenőrizd! (C) A 7. lépés a megoldás szabványosítása vagy

új probléma kiválasztása: Avatkozz be! (A)

A teljeskörű minőségirányítás (Total Quality Management)

Documents