a tartalomból - Krisna

1

A Magyarországi Krisna-tudatú Hívõk Közösségének magazinja 15. szám

Isten a világosság. A tudatlanság sötétség. Ahol Isten jelen van, ott nem lehet tudatlanság.

E számunk t émája :

a tartalomból

Ne ölj!

Trónfosztási kísérlet

Az állatok jogairól

Ha vitára kerülne sor…

Egészséges és erkölcsös

táplálkozás

2

Hare Krisna Magazin

Õ Isteni KegyelmeA. C. BhaktivedantaSwami Prabhup§da

A Krisna-tudat NemzetköziSzervezetének alapító

§c§ryája

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami

Prabhup§da (1896–1977) a gau¨¦ya vai¢£avizmus õsi

vallási hagyományát ismertette meg a nyugati világgal,

Krisna-tudat néven. 1966-ban alapította meg a Krisna-

tudat Nemzetközi Szervezetét. Vezetésével a szervezet

tíz év alatt §ªramákkal, iskolákkal és farmközösségek-

kel rendelkezõ, világméretû misszióvá vált. Írásai a

védikus filozófia, vallás, irodalom és kultúra igazi

könyvtárát alkotják.

Krisna-völgy templomának oltárán

A szanszkritban a man jelentése: „elme”, a tra

pedig megszabadulást jelent. A mantra teháttranszcendentális lelki hangok sora, melyekmegszabadítják az elmét az anyagi lét gyötrel-meitõl. Az õsi védikus irodalom egyetlenmantrát jelöl meg mah§ (legfelsõbb) mantra-

ként. A Kali-santarana Upani¢ad magyarázza,hogy „ez a tizenhat szó – Hare K¥¢£a, HareK¥¢£a, K¥¢£a K¥¢£a, Hare Hare, Hare R§ma,Hare R§ma, R§ma R§ma, Hare Hare – kifeje-zetten arra szolgál, hogy enyhítsen a jelen korveszekedéssel és aggodalommal teli káros hatá-sán.”

A N§rada-pañcar§tra kijelenti, hogy „aHare K¥¢£a mah§-mantra magában foglalja az

összes mantrát és folyamatot, mely az önmeg-valósítást célozza.”

Öt évszázaddal ezelõtt, amikor a mah§-

mantra egész Indiában elterjedt, az Úr Cai-tanya így imádkozott: „Ó, Istenség LegfelsõbbSzemélyisége, szent nevedben minden transz-cendentális energiád benne van.”

A K¥¢£a név azt jelenti, hogy mindenkitvonzó, a R§ma jelentése: aki mindenkinek bol-dogságot okoz, a Hare pedig az Úr odaadóenergiájának a neve. A mah§-mantra jelentésetehát a következõ: „Ó, mindenkit vonzó ésmindenkinek örömöt szerzõ Úr, ó, Úram gyö-nyörenergiája, kérlek, foglalj le odaadó szolgá-latodban!” Énekeld a Hare K¥¢£a mah§-

mantrát és az életed tökéletessé válik!

. . .Hare Krsna Hare Krsna

Krsna Krsna Hare Hare

Hare Rama Hare Rama

Rama Rama Hare Hare

. . .

. . . . . .

- -

- -

A maha-mantra-

3

© 2002 Vissza Istenhez magazinMinden jog fenntartva.ISSN 1587-4362

TartalomKedves Olvasó!

Étkérdések – létkérdések. Az õsi

indiai, védikus kultúrában nagy

jelentõséget tulajdonítottak annak

a kérdésnek, hogy mit eszik az

ember. Táplálkozási szokásaink

nem csak a súlyunkat és az

egészségünket befolyásolják, ha-

nem a gondolatainkat, a tuda-

tunkat is. Az élet legfõbb célja

pedig a tudatunk megtisztítása, a

tiszta Isten-tudat, a K¥¢£a-tudat

elérése. Ezért a K¥¢£a-tudat

Nemzetközi Szervezetének egyik

fõ célkitûzése az, hogy megvál-

toztassa az emberiség – vagy

legalábbis minél több ember –

azon kegyetlen szokását, hogy

érzéketlenül lemészárolt állatokat

tesz a tányérjára. Ez a kollektív

agresszió nemcsak igazságtalan

„néma testvéreinkkel” szemben,

hanem a karma törvénye miatt

erõszakos viselkedésünk betegsé-

gek, háborúk, szenvedés és pszi-

chés szorongások formájában

vissza is üt ránk. A húsevés egy

rossz szokás. De a rossz szoká-

sok levetkõzhetõk. Legyünk sze-

lídek, legyünk boldogok. Legyünk

vegetáriánusok!

Manor§ma d§sa

Bölcselet

Ne ölj! 4Akárhonnan nézzük 6Trónfosztási kísérlet 8„Levelet, virágot, gyümölcsöt, vizet…” 11Táplálkozási szabályok a világvallásokban 12Legyetek jók, ha tudtok! 14

Tudás-formák

Egészséges és erkölcsös táplálkozás 16

Társadalmak

Egy borjúlélek monológja 23A húson túl 30Attrakciók 18Ha vitára kerülne sor… 24Az állatok jogairól 26

Kultúra

Tej: béke és bõség 28Kié a felelõsség? 32

Élet-stílus

Állattenyésztés vagy tehénvédelem? 34Enni vagy nem enni? Ez itt a kérdés! 36Hogyan fõzzünk? 37

¼r¦mad-Bh§gavatam 19N§rada Muni és a vadász története 38

A LAP MUNKATÁRSAI:Felelõs szerkesztõ: Manor§ma d§sa. Fõmunkatárs:Hem§¯g¦ dev¦ d§s¦. Rovatvezetõk: Hem§¯g¦ dev¦ d§s¦,¾ªvara K¥¢£a d§sa, L¦l§vat§ra d§sa, P§rtha d§sa, R§dh§n§thad§sa. Olvasószerkesztõ: Prema-vinodin¦ dev¦ d§s¦.Mûvészeti tanácsadó: Magyar Zsuzsanna. Nyomdaielõkészítés: Sundara-r¡pa d§sa.KIADJA: a Magyarországi Krisna-tudatú Hívõk Közössége,8699 Somogyvámos, Fõ u. 38. Tel.: (85) 340-130, (30) 228-4400,

A SZANSZKRIT SZAVAK KIEJTÉSE:A szavakat a diakritikus jelekkel bõvített írásmód szerint írjuk át latinbetûs formába, amely lehetõvé teszi az olvasó számára a szavak helyeskiejtését. § - mint az á az akác szóban (kétszer olyan hosszú, mint arövid a); e - mint az é az élet szóban; ¦ - mint az í az így szóban; o –mint az ó az óra szóban; ¥ - mint a ri a karika szóban; c - mint a cs acserép szóban; ch, jh, dh - mint a cs és a h együtt, a dzs és a h együttvalamint a d és a h együtt; s – mint az sz a szép szóban; y – mint a j ajég szóban. Tehát a K¥¢£a szót Krisnának, a Caitanya szót pedigCsaitanyjának ejtjük.

4

Vissza Istenhez

N E Ö L J !BölcseletB Ö L C S E L E T

e ölj!

4

Vissza Istenhez

1973 júliusában ¼r¦la Prabhup§da egy Párizs melletti kolostorba látogatott,ahol Jean Daniélou kardinálissal a Biblia ötödik parancsolatáról – „Ne ölj!”– beszélgetett. Az alábbiakban ebbõl közlünk egy részletet.

Daniélou kardinális: Az embernekszüksége van az állatok megölésére,hogy legyen mit ennie.¼r¦la Prabhup§da: Ez nem így van.Az ember ehet gabonát, zöldséget, gyü-mölcsöt és tejet is.Daniélou kardinális: Húst nem ehet?¼r¦la Prabhup§da: Nem. Az embervegetáriánus ételre van teremtve. A tig-ris soha nem enné meg a gyümölcsöt.Az õ elõírt étele az állati hús. Az emberétele azonban a zöldség, a gyümölcs, agabona és a különféle tejtermékek. (...)A tehénnek megisszuk a tejét, ezért õ azanyánk. Egyetért ezzel?Daniélou kardinális: Igen, természe-tesen.¼r¦la Prabhup§da: Tehát ha a tehénaz anyánk, hogyan támogathatja amegölését? Elveszi tõle a tejet, aztánamikor megöregszik, és nem tud többtejet adni, elvágja a torkát. Emberhezméltó tett ez? A tehénölés az egyik leg-nagyobb bûn. A K¥¢£a-tudat prédikálá-sa során arra kérjük az embereket,hogy ne egyenek semmilyen húst, s atanítványaim is szigorúan betartják eztaz elvet. Amíg az ember bûnös, nemértheti meg Istent. Az emberi lény leg-

fontosabb feladata az, hogy megértseIstent és szeresse Õt. Ha azonban kitartbûnös szokásai mellett, soha nem leszképes megérteni Istent – az iránta valószeretet elérésérõl nem is beszélve. (…)A legbûnösebb dolog az, ha vágóhida-kat tartunk fönn, csupán azért, hogykielégítsük a nyelvünket. Emberi társa-dalomról addig nem is beszélhetünk,amíg a vágóhidak mûködtetésének ke-gyetlen gyakorlata abba nem marad.Ha az ember esetleg olyan szélsõségeskörülmények közé kerül, hogy saját túl-élése érdekében kénytelen húst enni,legalább az anya állatot, a tehenet neölje meg. Ez csupán emberi tisztességkérdése. A K¥¢£a-tudat mozgalmábanazonban a mi gyakorlatunk az, hogynem engedjük egyetlen állat megölésétsem. K¥¢£a azt mondja: patra°pu¢pa° phala° toya° yo mebhakty§ prayacchati. „Zöldséget, gyü-mölcsöt, tejet és gabonát kell Nekemszeretettel felajánlani.” (Bhagavad-g¦t§9.26) Mi csupán K¥¢£a ételének a ma-radékát – a pras§dát – esszük. A fákszámtalan különféle gyümölccsel látnakel bennünket, de a fát ezzel nem öljükmeg. Természetesen az egyik élõlény

tápláléka a másiknak, de ez nem jelentiazt, hogy az anyát meg kell ölni az éte-lért. Az ember elveszi a tejét, aztánmegöli a vágóhídon. Ez nagyon bûnöstett.Tanítvány: A kereszténység törvénye ahúsevésrõl azon az elképzelésen alapul,hogy az alacsonyabb rendû fajoknaknincsen lelkük, nem úgy, mint az em-bernek.

¼r¦la Prabhup§da: Elõször is megkell értenünk, hogy a testben ott a lélek.Akkor megnézhetjük, hogy vajon tény-leg csak az embernek van-e lelke, és atehénnek nincs. Miben tér el egymástóla tehén és az ember? Ha találunk akár-csak egyetlen különbséget is általánosjellemzõikben, akkor mondhatjuk, hogyaz állatban nincs lélek. De ha azt látjuk,hogy az állatot és az embert ugyanazoka tevékenységek jellemzik, hogyanmondhatjuk, hogy az állatnak nincs lel-ke? Az általános jellemzõk a követke-zõk: az állat eszik, az ember is eszik; azállat alszik, az ember is alszik; az állatpárosodik, az ember is párosodik; azállat védekezik, az ember is védekezik.Hol a különbség? (…) A mi Bhagavad-g¦t§nk kijelenti: sarva yoni¢u, azaz „alélek az élet minden fajtájában jelenvan.” A test olyan, mint egy ruha. Ön-nek fekete a ruhája, én sáfrányszínûbevagyok öltözve. De a ruhán belül ön egyemberi lény, és én is egy emberi lényvagyok. Ugyanígy, a különféle fajtáktestei is olyanok, mint a különféle öltö-zetek. Négymillió-nyolcszázezer faj,azaz öltözet van, de mindegyikben ottvan a lélek, Isten szerves része.

Az ötödik parancsolat

N

55

átszólag nincs semmi meglepõ ab-ban, hogy a hangyák hangyaként, a

madarak madarakként, az emlõsállatokpedig emlõsökként viselkednek. Táplál-kozási, védekezési, szaporodási tevé-kenységeik jelentõs részét ösztönösenhajtják végre. De honnan tudják az ál-latok, hogy mit, mikor és hogyan kellcsinálniuk? Honnan származik a ter-mészetben megnyilvánuló értelem?Igaz lenne az a manapság széles körbenhangoztatott nézet, mely szerint a tu-datlan anyagmassza hosszú idõ leforgá-sa alatt intelligenssé vált? Saját magá-tól intelligens a természet?

Napjainkban a legtöbb kutató Dar-win evolúciós elméletét fogadja el, és az

amely egyszerre gyönyörködtet,

szórakoztat és elgondolkodtat…

Amikor Darwin megjelentette A fajok eredetét, ez azzala reménnyel töltött el egyes tudósokat, hogy az élõlényekcsodálatos összetettségét egy intelligens tervezõ segítsé-gül hívása nélkül is meg lehet magyarázni. Az azóta elteltszázötven év alatt azonban nem sikerült igazolni ezt afeltételezést. A természet IQ-ja a természet sok olyancsodájával szembesít, melyet az evolucionistáknak eddigsemmilyen, szigorúan tudományos módszerrel nem sike-rült megmagyarázniuk.

A természet IQ-ja szerzõi remek érveket sorakoztat-nak fel amellett, hogy miért ne fogadjuk el tovább való-di magyarázatként a darwini tündérmesét. A szerzõk abiológia tudományán belül új életet leheltek az intelli-gens tervezés érvrendszerébe. Könyvük minden bi-zonnyal az irányzat klasszikusává válik majd…

L egyszerûbb viselkedési formák fokoza-tos, lépcsõzetes változásának elméletealapján kísérli meg elmagyarázni a ma-gatartásformák kialakulását. Óriásimeglepetések érnek azonban bennün-ket, amikor ezen a módon próbáljukmeg levezetni a konkrét állati cselekvé-sek „kialakulását” – s kiderül, hogy ezlehetetlen!

Elképzelhetõ, hogy mégis inkábbegy természetfeletti, külsõ intelligenciatükrözõdik sokszínûen a világunkban,amely a saját végtelenül ötletes megol-dásait alkalmazta az élõvilág kialakítá-sa során? Döntsön az olvasó!

Egy könyv,

160 oldal, több mint 200 színes képpel illusztrálva.Ára (postaköltség nélkül): 3200 Ft

Megrendelhetõ:postai úton: MKTHK-BHAKTI, Budapest Pf. 18. 1286;

faxon: 201-0000; e-mailen: [email protected].

Megjelent „A természet IQ-ja”!

Michael A. CremoAz emberi faj rejtélyes eredete címû

tudományos bestseller szerzõje

6

Vissza Istenhez

A K Á R H O N N A N N É Z Z Ü K …

6

BölcseletB Ö L C S E L E T

Akárhonnan

Vissza Istenhez

éhány tudósnak, aki nincs tisztá-ban a tudománnyal, az a vélemé-

nye, hogy a teljesen vegetáriánus élet-mód nem egészséges, és a húsevés elen-gedhetetlen. Bizonyított azonban, hogynagyon komoly betegségek hozhatókkapcsolatba a húsevéssel. A statisztikákalapján Indiában például nincsenekszívbetegségek vagy egyéb, koleszterin-nel kapcsolatos betegségek, mert mégebben a generációban is olyan minimá-lis a húsfogyasztás. Kétféle élõlény van:a húsevõk és a növényevõk. Ha tanul-mányozzuk a testfelépítésüket, kiderül,hogy van köztük különbség. Az emberitest felépítésének semmi köze a húsevõ-kéhez. A természet terve tehát az, hogyaz emberek növényevõk legyenek. Haehelyett azt eszik, ami számukra nemtermészetes, hogy lehetnének egészsé-gesek? Gyakran hangzik el az az érv,hogy azért kell állati húst enni, mertmásképp a szervezet nem kapja meg aszükséges vitaminokat, fehérjéket és ás-ványi anyagokat. De ezek a fehérjék ésvitaminok az állat testébe is úgy kerül-nek, hogy az állat növényt eszik. A nö-vényekbe pedig a napból, a földbõl és

az esõbõl kerülnek mindezek a táp-anyagok. Egyszerûen csak tudnunkkell, hogy melyek azok a zöldségek,gyümölcsök, hüvelyesek, gabonafélék,tejtermékek, amelyek tartalmazzákmindazokat az ásványokat, vitaminokatés proteineket, melyekre a testnek szük-sége van. Az egészséges élethez mindenmegtalálható a gabonafélékben, a zöld-ségekben, a gyümölcsökben – sõt, mégnagyobb mennyiségben és jobb minõ-ségben, mint a húsban.

A második szempont a gazdaságiszempont. Egyesek néha azzal érvel-nek, hogy vegetáriánusnak lenni na-gyon drága, olcsóbb a húsevés. A gya-korlatban azonban ez nem igaz. Lát-hatjuk, hogy a burgonya, a rizs, a liszt,a kukorica és a többi gabona mind sok-kal olcsóbb, mint a hús. Aztán az álla-tokat is gabonával kell etetni. Egy kilóhús elõállításához 14–18 kg gabonaszükséges. Ez azt jelenti, hogy ha egyhektáron mondjuk x mennyiségû állatottudunk tenyészteni, akkor ugyanazonaz egy hektár földön 14-szer vagy 18-szor annyi gabona tud nõni, amiösszességében táplálóbb. Mindenki fél,

hogy a Föld egyszer csak majd nemtudja eltartani azt a hatmilliárd em-bert, aki a bolygón él. Ha ez a hatmilli-árd ember húst akar enni, akkor lehet,hogy egy idõ múlva tényleg nem tudjukmajd eltartani az emberiséget. De habelátjuk, hogy ugyanazon a földterüle-ten, ahol azt az egy állatot tenyésztik,tizenötször annyi másféle ennivalót le-het termelni, ami sokkal finomabb, ésugyanakkor egészségesebb is, akkornincsen komoly probléma. Láthatjuktehát, hogy valójában nem olcsóbb ahús, és a mezõgazdaság szempontjábólis sokkal praktikusabb növényevõneklenni, illetve a növényevést támogatni.

Aki volt már valaha vágóhídon, biz-tosan nem fogja azt gondolni, hogy azegy jó hely, hiszen olyan hatalmas ott aszenvedés. Ott vannak azok az állatok,akik éreznek, szeretnek, akiknek vancsaládjuk, akik élni szeretnének – és ke-gyetlenül levágják õket. Miért szenved-jenek az állatok azért, mert mi enniakarunk? Természetesen felmerül akérdés, hogy a zöldségekben, a gaboná-ban is van élet, és nem szenved-e az anövény is? De igen, de van egy nagyon

Néhány szempontot szeretnék felsorolniazzal kapcsolatban, hogy mi a haszna avegetarianizmusnak, illetve mi indokolja,hogy valaki vegetáriánus legyen. Számta-lan ilyen szempont van. Ezek közül anégy legfontosabbat szeretném megvizsgál-ni, amelyek arra világítanak rá, hogynekünk, embereknek miért jobb, ha a ve-getáriánus életstílust választjuk. Az elsõaz egészségügyi, a második a gazdasági,a harmadik az erkölcsi, a negyedik pe-dig a lelki szempont.

N

nézzük…

7

„A Föld bõségesen ellát bennünket ár-tatlan ételekkel, s olyan lakomákat biz-tosít nekünk, amelyekhez nem tapadvérontás vagy mészárlás. Csak a fene-vadak csillapítják éhüket hússal, s mégaz állatok közül sem mind, mert a lo-vak, a marhák és a birkák fûvel táplál-koznak.”

Pithagorasz

„A húsevés egyszerûen immorális csele-kedet, mivel olyan aktust követel, melyellentétben áll az erkölcsi érzékekkel:gyilkosságot. A gyilkossággal az embernemcsak hogy legmagasabb rendû lelkiképességének, a hozzá hasonlatos élõlé-nyek iránti együttérzésének vet gátat,hanem a saját érzékei megerõszakolásá-val maga is kegyetlenné válik.”

Lev Tolsztoj7

lényeges különbség a tekintetben, hogymennyire érzi az a gabona, amikorlearatják, és az az állat, amikor levág-ják. Mert a növények az élõlények hie-rarchiájának alacsonyabb szintjén he-lyezkednek el, mint az állatok. Ezt az isbizonyítja, hogy amikor augusztusbankimegyünk a szántóföldre, és megnéz-zük, hogyan aratják le a búzát, az egyteljesen más helyzet, mint a vágóhíd.Ezt minden, kicsit is érzékeny embertapasztalhatja. Milyen erkölcs vanemögött? Életében minden húsevõ8000 állat haláláért felelõs, és ezeknemcsak kis állatok, csirkék, hanemnagy állatok, tehenek is. Azt mindenki-nek saját magának kell eldöntenie, hogyhajlandó-e vállalni a felelõsséget 8000élõlény haláláért. Mert ez történik a vi-lág civilizált részeiben. És miért? Ar-

gentína például egy nagyon gazdag or-szág volt, amíg fel nem állították a vá-góhidakat. Ott nagy puszták vannak, jólegelõk, s most egész Argentína egynagy vágóhíd. Mint Írország. ÍrországotEurópa vágóhídjának nevezik. Mert ottcsak egy fõ iparág van.

Az utolsó, a negyedik pont a lelkiszempont. Az általános elvek mindenvallásnál megegyeznek, amelyek közülaz egyik legfõbb az erõszakmentességelve. Minden vallás arra buzdítja a kö-vetõit, hogy lehetõleg kerüljék az erõ-szakot. A minimális erõszak azt jelenti,hogy nem állatokat eszünk, hanemzöldségeket, gabonaféléket, gyümölcsö-ket. Ahogy a Bibliában is benne van,hogy ne ölj. Nem azt mondja, hogy negyilkolj. Mert az ölés tilalma egy általá-nos utasítás, minden élõlényre vonatko-zik, a gyilkolás pedig csak az emberek-re. A Bhagavad-g¦t§ban K¥¢£a is ma-gyarázza: patra° puspa° phala°toyam – a zöldség, a gyümölcs, a tej, agabona a megfelelõ étel. Nyilvánvaló,hogy Isten azt akarja, hogy minden élõ-lényt becsüljünk, nemcsak az embere-ket, hanem az állatokat is. Ha pedigvalaki nagyon ragaszkodik a húsevés-hez, akkor azt is megengedi, de vágóhi-dakról nincs szó. Az állatok úgyis meg-

H Í R E S V E G E T Á R I Á N U S O K

„Eljön az idõ, amikor az emberek az ál-lat húsától éppúgy irtózni fognak, mintmost – az emberhústól.”

Lev Tolsztoj

„Tizenhat éves lehettem, mikor egyTyron nevû író könyve került a kezem-be, aki növényevõ étrendet ajánlott ol-vasóinak. Úgy határoztam, megpróbál-kozom vele. (…) Hamar elköltöttemkönnyû étkemet, gyakran nem többet,mint egy darab sült tésztát vagy egyszelet kenyeret, egy marék mazsolátvagy egy pékmestertõl kapott gyümöl-csös lepényt meg egy pohár vizet – atöbbi idõmet pedig tanulásra fordíthat-tam, sõt jobban is haladtam, hiszen amértéktartó evés-ivás jutalma a szellemtisztasága és a fürgébb észjárás.”

Benjamin Franklin

„Meggyõzõdésem szerint mindenki, akimagasabbrendû képességeit a magukteljességében akarta megtartani, min-denkor nagyon is hajlott afelé, hogymegtartóztassa magát az állati táplá-léktól. (…) Valóban az emberi faj jóte-võjének fog számítani az, aki megta-nítja majd az emberiséget arra, hogybeérje ártatlanabb, egészségesebb táp-lálkozással. Tulajdon tapasztalataimtólfüggetlenül is kétségtelennek tartom: azemberiség fejlõdésének útja az, hogy le-mondjon a húsevésrõl, ugyanúgy, ahogya vad törzsek is abbahagyták egymásmegevését, amikor civilizáltabb tör-zsekkel kerültek kapcsolatba.

Henry David Thoreau

halnak, akkor egye azt a húst, aki eztszeretné. De arra semmi szükség, hogylétrehozzunk egy olyan iparágat,amelynek egyetlen célja az, hogy állato-kat tenyésszünk, hogy aztán megöljükõket. És nem szabad azt gondolni, hogyha valaki más csinálja helyettem, akkorén megszabadulok e tett visszahatásá-tól. Az az ember, aki tenyészti, aki le-vágja, aki csomagolja, aki szállítja, akieladja, aki megveszi, aki eszi, mindegyformán bûnös cselekedetet végez ésfelelõs a tettéért. Mindez pedig a tuda-tunkat, a gondolkodásunkat, az egészviláglátásunkat is befolyásolja. Egyhúsevõnek más a mentalitása, a visel-kedése, mint egy növényevõnek. Emel-lett azt is látnunk kell, hogy milyenirányba halad a világ. Kevesebb erõszakvan? Kevesebb háború van? Boldogab-bak az emberek? Kevesebben küzdenekpszichés problémákkal? Nem, épp el-lenkezõleg. Ez kapcsolatban van azzal,hogy mit eszünk. Természetesen nemcsak azért történnek rossz dolgok a vi-lágban, mert mindenki húsevõ, deigenis lényeges kapcsolat van e két té-nyezõ között.

¼r¦la ¼ivar§ma Sv§m¦ elõadásaa vegetariánizmusról

8

Vissza Istenhez

T R Ó N F O S Z T Á S I K Í S É R L E T

8



Vissza Istenhez

baságnak ítélve, Isten nélkül szeretnékmegérteni az élet és a halál misztériu-mát, most egy olyan ponthoz érezhetikmagukat közel, ahol tudomány-vallá-sukban a trónfosztott Isten helyére vég-re a gyõzedelmes és imigyen megdicsõ-ült lázadó értelem, azaz végsõ soronmaga az ember kerülhet.

Miközben ezek a botcsinálta istenekmegpróbálnak felkapaszkodni a Terem-tõ trónjára, nem szabadna megfeled-kezniük arról, hogy sem testük foganta-tása, sem annak növekedése, sorvadásaés pusztulása nincs az irányításuk alatt.A természet törvényeinek és az örök idõhatalmának azok is kénytelenek enge-delmeskedni, akik – elégedetlenek lévénazok jelenlegi mûködésével – megpró-bálják magukat kivonni alóluk. Haelõbb nem is, de a halál pillanatábanmég azok is kényszerû engedelmesség-gel hajtanak fejet Isten törvényei elõtt,akik egész életüket Isten tagadásának„szentelték”. A mulandó test elhagyásá-nak jelentõségteljes pillanatában talánõk is felteszik a kérdést, hogy – korábbireményeikkel ellentétben – vajon miértmegmásíthatatlanok és legyõzhetetle-nek a természet törvényei.

Avagy, le tudjuk-e gyõzni a természet törvényeit?

Mintegy fél éve új tudományos eredmény híre lepte el az újságokat, kiszorít-va még a terrorizmus elleni nemzetközi küzdelemrõl szóló aktuálpolitikaihíreket is. A világsajtó címlapjaira mindenütt az emberi sejt „sikeres”klónozásának szenzációja került. A bejelentés, még ha valótlan is – leg-alábbis, ami a sikerességet illeti – megosztotta a közvéleményt: a vallásosközösségeket megdöbbentette és elborzasztotta, a tudományos közvéleménytetikai vitákra sarkallta. Természetesen a politikusok sem késlekedtek, hogyaz emberiség érdekeire hivatkozva állást foglaljanak az ügyben.

A tudomány prófétáinak „csodái”

A fenti bejelentést sok hasonló elõztemeg a közelmúltban. Megtudhattukpéldául, hogy ha a biotechnológia segít-ségével módosítjuk a különféle növé-nyek genetikai állományát, ellenállóbbáés nagyobb terméshozamúvá tehetjükõket. Dolly, a klónozott bárány megjele-nése – amely sokak szerint már egy iga-zi ember alkotta teremtmény – azt su-gallja, hogy elhárultak az akadályok te-remteni vágyó fantáziánk útjából.Legutóbb pedig génmanipulált mala-cok tûntek fel a piacon, hogy emberek-be átültetett szerveikkel – amelyeket ígymár nem vet ki az emberi test – meg-hosszabbítsák az életünket.

Napjainkban az orvosbiológia az atudományterület, ahol az emberi érte-lem teremtõ ereje látszólag kézzelfog-ható eredményekben ölt testet, melyekrévén beteljesülhetnek régi vágyaink: abetegségtõl és szenvedéstõl mentes élet,az öregedés folyamatának megállítása,sõt, talán még az örök élet elérése is.


E hatalmas erõfeszítés sikere eseténazok, akik a materialista tudománybavetették hitüket, s a vallásosságot osto-

A hamis büszkeség lelkivakságot okoz

Ahhoz, hogy az említett kérdésre valódiválaszt találjunk, a dolgokat elõször is amaguk igazi valójában kell látnunk.Egy õsi indiai mondás szerint csak ak-kor láthatjuk a világot olyannak, ami-lyen az ténylegesen, ha alázatosak va-gyunk. A valóság megismeréséhez azelsõ szükséges tulajdonság tehát az,hogy az embert ne tévessze meg a büsz-

99

Az állítólagos tudósok és nagy kutatók nevetséges módon igyekeznekmegtalálni az élet okát. Nem veszik figyelembe azt a tényt, hogyaz élet már létrejött. Mi lesz az érdemük, ha rájönnek az élet ké-miai összetételére? Vegyületeik pusztán az öt elem: a föld, a víz, atûz, a levegõ és az éter különféle átalakulásai. Ahogy a Bhagavad-g¦t§ (2.20) elmondja, az élõlény sohasem keletkezik (na j§yatemriyate v§ kad§cin). Van az öt durva anyagi elem és a három fi-nom anyagi elem (az elme, az intelligencia és az ego), és vannakaz örök élõlények. Az élõlény egy bizonyos fajta testre vágyik, s azIstenség Legfelsõbb Személyiségének utasítására az anyagi természet-bõl létrejön ez a test, ami nem más, mint egyfajta gépezet, amit aLegfelsõbb Úr irányít. (A.C. Bhaktivedanta Swami Prabhup§da)

keség. Az képes a valóságot látni, akimentes minden, hamis büszkeségben éstesti azonosításban gyökerezõ anyagivágytól. Az anyagi vágyak egyrészt azélõlény gyerekes, hiábavaló tetteibennyilvánulnak meg, melyeknek célja azanyagi természet törvényeinek legyõzé-se, másrészt abban a törekvésben, hogyuralkodhasson minden és mindenki fö-lött. Ez a mentalitás oda vezet, hogy azember hinni kezd az anyagi tudományerejében. Az anyagi tudomány terén el-ért parányi fejlõdésen felbátorodva ahamis én-képzettel rendelkezõ embermég a Legfelsõbb Úr hatalmának is el-lenszegül, aki pedig akár a másodperctöredéke alatt véget vethetne mindenparányi emberi törekvésnek. Hamisbüszkeségünk feladásával fel kell ismer-nünk, hogy nem mi vagyunk az anyagitermészet urai; az Istenség LegfelsõbbSzemélyisége az Úr, és a valóság megis-meréséhez az általa adott igazi tudásalázatos tanulmányozásával juthatunk.

A lelki tudás elsajátítása

A következõ lépés e lelki tudás elsajátí-tása. Az Abszolút Igazságot csak azok azõszinte emberek érthetik meg, akik alá-zatosan közelítik meg mind a tudás for-rását, mind magát a tudást, mind pedigazokat, akik már birtokába jutottak etudásnak. Az írások ezért azt mondják:

tad viddhi pra£ip§tenaparipraªnena sevay§

upadek¢yanti te jñ§na°jñ§ninas tattva-darªina¤

„Fordulj egy lelki tanítómester-hez, úgy próbáld megismerni azigazságot! Tudakozódj tõle alázato-san, és szolgáld õt! Az önmegvaló-sult lelkek képesek tudásban ré-szesíteni téged, mert õk már láttákaz igazságot.” (Bg. 4. 34)

Ez a módja a tudás elsajátításának,melynek segítségével megérthetjük töb-bek között azt is, hogy valójában ho-gyan mûködik az anyagi világ, mi a cél-ja, és hogyan kell élnünk benne.

rozza fényét, noha egy helyben marad.”(Vi¢£u Pur§£a) Ha tehát valaki nemkutat a legfelsõbb ok után, hanem ha-szontalan, átmeneti tettekbe merül, miértelme, hogy fontos tudósként vagy fi-lozófusként elismerik? Mit ér annak azembernek a tudományos és filozófiaikutatása, aki nem ismeri a végsõ okot?A Bhagavad-g¦t§ban (10.8) az Úr aztmondja:

aha° sarvasya prabhavomatta¤ sarva° pravartateiti matv§ bhajante m§°budh§ bh§va-samanvit§¤

„Én vagyok mindennek az ere-dete. Minden, ami a teremtésbenlétezik, Belõlem árad. Aki tökélete-sen megérti, hogy mindenható lé-vén mindent Én teremtek, az meg-ingathatatlan lesz az odaadó szol-gálatban, és teljesen meghódollótuszlábam elõtt.”

Napjaink ateista tudósai, akik mo-lekulákból akarnak életet teremteni, a

Az eredeti tudós maga Isten,az eredeti teremtõ

Az átlagembert talán lenyûgözik a nagytudósok felfedezései, akik számtalancsodálatos dolgot tudnak „teremteni”,mert nem tudja, hogy K¥¢£a a teremtõ-je a millió és millió tudósnak, szerte azuniverzumban. K¥¢£a nemcsak a te-remtõk teremtõje: az anyagi elemeket isÕ hozza létre, amelyekkel az úgyneve-zett teremtõk mesterkednek. A tudósoka fizikai elemeket és a természet törvé-nyeit használják föl, hogy valami cso-dálatosat hozzanak létre, de ezeket azelemeket és törvényeket K¥¢£a terem-tette. Ez a valódi tudományos megér-tés. Az ateisták ezzel szemben állandóanazon igyekeznek, hogy elrejtsék Istenkezét, ami pedig minden teremtésbenott van. Azt azonban nem tudják meg-magyarázni, hogyan jöhetett volna lét-re a világmindenség a mögötte állómegfelelõ intelligencia és mindenhatóerõ nélkül. Az „õslevesrõl”, az „õsrob-banásról” és az „õsemberrõl” szóló ta-lálgatásokkal csak az idejüket vesztege-tik.

Isten minden ok oka és ateremtés forrása

Mindent, ami létezik, K¥¢£a teremt kü-lönféleképpen megnyilvánuló energiáinkeresztül. Ez az anyagi, kozmikus világaz Úr K¥¢£a energiájának kiterjedése:„Mindaz, amit ebben a világban látunk,az Istenség Legfelsõbb Személyiségekülönféle energiáinak kiterjedése, Akiolyan, mint a tûz, mely messzire sugá-

10

Vissza Istenhez

10

Vissza Istenhez

külsõdleges anyagi elemeket tekintik amegnyilvánult világ forrásának, és méga gondolattól is viszolyognak, hogy azélet a Legfelsõbb Úr szerves része. Azanyagi elemek az Úr elkülönült, alacso-nyabb rendû energiájához tartoznak, alélek pedig az Úr lelki energiája. Mind-az, amit tapasztalunk, beleértve azanyagot és a lelket, az életerõt is, nemmás, mint az Úr K¥¢£a két energiájá-nak, az alacsonyabb rendû és a felsõbb-rendû energiának a kombinációja.

Az eredeti irányító és tulajdonosmaga a Teremtõ

Az anyagi világ élõlényei szintén e kétenergiából állnak. Az örök lélek élvezet-re irányuló vágyai alapján kapja anyagienergiából álló testét. Minden létformamásfajta élvezetre nyújt lehetõséget. Akülönbözõ fajoknak egyaránt joguk vanaz élethez, az emberek mégis úgy vélik,hogy ez a Föld bolygó kifejezetten azemberi társadalom tulajdona. A világvagyona azonban valójában K¥¢£áé, ésígy az Úr minden teremtményének –embernek és állatnak egyaránt – szüle-tésénél fogva joga van használni Istentulajdonát, hogy létszükségleteit fedez-ve fenntartsa magát. Amikor az embe-rek megtanulják annak a mûvészetét,hogyan használják az Úr tulajdonát,nem fognak többé beavatkozni egymáséletébe és jogaiba. Így harmóniábantudnak majd élni a Teremtõvel, a ter-mészettel és egymással is. E harmóniaalapelvét a ¼r¦ ¾ªopani¢ad elsõ mantrá-ja fogalmazza meg:

¦ª§v§syam ida° sarva°yat kiñca jagaty§° jagattena tyaktena bhuñj¦th§

m§ g¥dha¤ kasya svid dhanam

„A világegyetemen belül az Úr irá-nyít minden élõt és élettelent, s mindenaz Övé. Az embernek ezért csak azt sza-bad elfogadnia, amire szüksége van, ésami megilleti. Minden mástól tartóz-kodnia kell, jól tudván, hogy az kiheztartozik.”

Ez a mindenre kiterjedõ elrendezésbiztosítja az élõlények számára a lét-fenntartásukhoz szükséges tulajdont,valódi igényeik szerint, hogy az egész

csapdájába kerül, s így a világ gyötrel-me – ahelyett, hogy enyhülne – egyrefokozódik.

A klónozási kísérletek és egyéb tu-dományos kutatások célja az, hogy va-lahogy meghosszabbítsák az emberiéletet, és kiszorítsák a haláltól való ret-tegést az életbõl. Az anyagi világ azon-ban természeténél fogva szenvedésselteli, s a születés, a betegség, az öregkorés a halál örök velejárója. Ha a tudósokkísérleteikhez más élõlényeket pusztíta-nak el, bûneik visszahatásaként szenve-désük csak fokozódni fog. Bármennyierõfeszítést tesznek is annak érdekében,hogy kényelmessé tegyék ezt a világot,sohasem lesznek sikeresek. A szenvedéscélja az, hogy megértsük: ez az anyagivilág nem jó hely. De ha a megmásítha-tatlan törvények elleni küzdelem he-lyett inkább megtanulunk az Úr útmu-tatásai szerint élni benne, és megértjüka célját, örökre megszabadulhatunk azanyag börtönével járó szenvedésektõl,és örök boldogságban élhetünk.

Napjaink embere számára, aki el-vesztette a képességet, hogy tökéletes lá-tásmóddal rendelkezzen az életrõl, azolyan szentírások jelentik a fáklyát, minta ¼r¦mad-Bh§gavatam és a Bhagavad-g¦t§, melyek fényénél láthatja a valódiutat. A ¼r¦mad-Bh§gavatam Isten nektá-ri üzenete. Ha megfelelõ tudatban hall-gatjuk, az élet tisztátalan célja, az anyagfölötti uralkodás vágya enyhül.

A K¥¢£a-tudat mozgalma olyan, afenti elveken alapuló lelki közösséget kí-nál, amelyben az emberek a világ min-den részén képesek lesznek békés, tudás-sal és boldogsággal teli életet élni, tejesharmóniában Istennel és a természettel.

Gaura ¼akti d§sa

világon mindenki békében és boldoganélhessen.

Az egyetemes egyenlõség elve

A Legfelsõbb Úr, minden élõlény atyja,mindenkihez egyformán kedves, és min-denkinek a javát akarja. Az igazi tudásbirtokában lévõ tudós tudja, hogy mindaz Úr, mind pedig az élõlények lelki ter-mészetûek, s így mindenkit egyenlõneklát. Az igazi bölcs ezért nem tesz semmi-lyen különbséget a fajok vagy kasztokközött, számára ezek a testi különbsé-gek nem jelentenek semmit:

„Az alázatos bölcsek igaz tudásukrévén egyenlõnek látják a tanult és sze-líd br§hma£át, a tehenet, az elefántot,a kutyát és a kutyaevõt [a kaszton kívü-lit] is.”

Sajnos a materialisták, akik sem Is-ten tervezésében nem hisznek, sem ma-gasabb rendû lelki fejlõdésre nem vágy-nak, rosszul használják Istentõl kapottintelligenciájukat. Nem érdeklik õket Is-ten törvényei és más, magasabb rendûcélok. Csak az érzékkielégítés utáni ha-tártalan vágyukat akarják kielégíteni, smiközben valódi céljukról elterelve a fi-gyelmet, a világ jólétérõl tartanakhangzatos elõadásokat, csupán élõlény-társaikat használják ki.

A léttisztítás

Az emberi társadalom szenvedésénekoka a tisztátalan életcél, vagyis az avágy, hogy uralkodjunk az anyagi ter-mészeten. Minél inkább megpróbálja azemberi társadalom kihasználni a mégkiaknázatlan anyagi tartalékokat azérzékkielégítés érdekében, annál inkábbaz Úr illuzórikus anyagi energiájának

1111

V

BölcseletB Ö L C S E L E T„ L E V E L E T, V I R Á G O T, G Y Ü M Ö L C S Ö T, V I Z E T … ”

izsgáljuk meg egy kicsit közelebbrõlis az erõszakmentesség filozófiáját!

Felmerülhet bennünk ugyanis a követ-kezõ kérdés: „A növények ellen nem kö-vetünk-e el erõszakot azzal, hogy meg-esszük õket? Hiszen õk is élnek!” Az õsivédikus filozófiát összefoglaló írásokegyikében, a Bhagavad-g¦t§ban leírásttalálunk az élõlényrõl, aki különféle tes-tekben: emberi, állati vagy akár növé-nyi testben lakozik. Végsõ soron mindenolyan anyagi elemekbõl felépült testbenlakozik lélek, amely keresztülmegy akövetkezõ hat változáson: születés, nö-vekedés, bizonyos ideig tartó stagnálás,utódok létrehozása, megöregedés, halál.Ez a hat külsõ változás tudatja velünk,hogy az illetõ ember, állat vagy növény„él”, azaz: élõlény lakik benne. Ha el-pusztítjuk a testet – levágjuk, feldara-

boljuk, kihúzzuk a földbõl, kiereszt-jük a vérét –, akkor erõszakot

követünk el egy élõlény ellen,s az erõszakos tett bünte-tendõ. A természet törvé-nyei megbüntetik az ellen-szegülõket, ugyanis az egyik

törvény így szól: m§ hi°s§tsarva bh¡t§ni – soha ne kö-

vess el erõszakot egyetlen lény ellensem! Akkor most mi a teendõ?

A természet törvényei rendkívülpraktikusak és célszerûek. A ¼r¦mad-Bh§gavatamban a következõ kifejezésttaláljuk: j¦vo j¦vasya j¦vanam – min-den élõlény egy másik élõlény tápláléka.Ebben a világban lehetetlen fenntarta-nia magát az embernek úgy, hogy e tö-rekvésének más ne lássa kárát. A nö-vényevõk növényeket esznek, õket pe-dig a ragadozók eszik meg. Ez atermészet rendje. Az állatok nem felelõ-sek azért, hogy megeszik egymást, hi-szen ebben az ösztöneik irányítják õket.Az ember azonban magasabb rendû tu-dattal rendelkezik, ezért meg tudja vá-logatni, hogy mit tesz a szájába. Azalapelv az, hogy az ember e magasabbrendû tudat birtokában legyen könyö-rületes a nála alacsonyabb szinten állóélõlények iránt. Ez azt jelenti, hogy hasaját testének fenntartása érdekébenmindenképpen el kell pusztítania egymásik élõlény testét, akkor a minimáliserõszak elvét alkalmazva, az alacso-nyabb tudatszinttel rendelkezõ növé-nyeket pusztítsa el.

¼ac¦s¡ta d§sa

Több oka lehet annak, amiért

valaki a vegetáriánus étkezés

mellett teszi le a voksot. A dön-

tés mögött meghúzódó legáltalá-

nosabb felfogás az, hogy egész-

ségesebben élnek azok az embe-

rek, akik mellõzik a húsfélék

fogyasztását. E nézet hangoztatói

hathatós érveket sorakoztatnak fel

amellett, hogy az ember biológi-

ai felépítését tekintve növényevõ.

Vannak, akik felesleges kilóiktól

szeretnének megszabadulni, s

ezért vállalják az „aszkézis” eme

erõszakmentes formáját, míg má-

sok egyszerûen csak nem szeretik

a húst. Megint mások a leölt ál-

latokat sajnálják, és ily módon

fejezik ki tiltakozásukat a szük-

ségtelen erõszak alkalmazása el-

len. Õk többnyire az erõszakmen-

tesség (ahi°s§) elvére hivatkoz-

nak.

„Levelet, virágot,gyümölcsöt, vizet…”

12

Vissza IstenhezVissza Istenhez

a világvallásokbanA vegetáriánus táplálkozás gyakorlását két fõ gondolatmenet tá-

masztja alá, melyek az egészséges életvitel és az erkölcsös élet-

mód mellett szóló érveken alapulnak. A világ vallásaiban

gyakran találhatunk olyan parancsolatokat, melyek etikai

érvelést alkalmazva elõírják, vagy javasolják a híveknek

az erõszakmentes, vegetáriánus életvitelt.

világvallások közül a keleti vallá-sokban jóval hangsúlyosabban je-

lennek meg a vegetáriánus életmódotelõíró, húsevést tiltó gondolatok. A hin-duizmus egyik alapvetõ írása, Manutörvénykönyve feketén-fehéren felhívjaa figyelmet a húsevés erkölcsi vonatko-zásaira: „A következõ emberek minõ-sülnek az állat gyilkosának: aki megen-gedi, aki megöli, aki feldarabolja, akieladja, aki megveszi, aki elkészíti, aki

felszolgálja, és aki megeszi.” (Manu-sm¥ti 5.51) A hinduizmus legfontosabbszent iratában, a Bhagavad-g¦t§ban isa húsmentes életmód követését ajánljaIsten (K¥¢£a): „Ha valaki szeretettel ésodaadással áldoz Nekem egy levelet,egy virágot, egy gyümölcsöt vagy egykevés vizet, Én elfogadom azt.” (9.25)

Az India függetlenségéért küzdõ hí-res államférfi, Mahatma Gandhi sze-rint: „Egy nemzet nagysága és erkölcsifejlettsége híven tükrözõdik abban,ahogy az állatokkal bánik… Az élve-boncolás az egyik legsötétebb bûn azokközül, melyeket a mai ember Isten ésszépséges teremtése ellen elkövethet.Helytelen mindennapi imáinkban a kö-nyörületes Isten áldását kérnünk, mígmi magunk nem gyakorlunk elemi kö-nyörületet teremtménytársaink iránt.”

A buddhizmus esetében már maga avallásalapító, Buddha is vegetáriánusvolt, és a vallás alapvetõ parancsolatai-ban (a nemes nyolcrétû ösvényben) isaz erõszaknélküliség követésére buzdít.Más buddhista iratok is nyíltan szem-beszállnak az állatok elpusztításával. „ABódhiszattva, aki tart attól, hogy azélõlényeknek félelmet okozzon, aki arraneveli magát, hogy együttérzést tanú-

sítson, visszatartja magát a hús evésé-tõl” (La¯k§vat§ra). Egy másik helyentalálható az alábbi intelem: „A húsevéselpusztítja a nagy együttérzés magját.”(Mah§parinirv§£a). Az ókori India ne-vezetes buddhista uralkodója, Aªokapedig külön rendeletben szabályozta azállatok védelmét.

A vallások közül a dzsainizmusbanaz erõszaknélküliség (ahi°s§) és a ve-getáriánus életmód egyik legradikáli-sabb megvalósításával találkozhatunk.A mezítelenül vagy fehér ruhában ván-dorló dzsain szerzetesek minden lépé-sük elõtt felsöprik a földet, szájuk elõttpedig kendõt viselnek, nehogy véletle-nül egy parányi élõlényt is elpusztítsa-nak. Az étkezés szigorúságát pedig jóltükrözi, hogy a húson és az egyéb állatieredetû élelmiszereken (a tojáson, a tej-

A

Táplálkozási szabályokT Á P L Á L K O Z Á S I S Z A B Á L Y O K A V I L Á G V A L L Á S O K B A N


13

termékeken) túl még olyan növényeketsem fogyaszthatnak, amelyek sok ma-got tartalmaznak (mint pl. a padlizsánvagy a guava).

A hinduizmus és az iszlám kultúrá-jából születõ, Indiában õshonos szikhvallás bizonyos irányzatai szintén elõír-ják a hívek számára a vegetáriánuséletvitelt.

Az európai kultúrán belül már azókorban felbukkant a vegetarianizmuseszméje a görögök (Pithagorasz, Dioge-nész, Platón, Plótinosz, Szókratész) és arómaiak (Seneca, Ovidius) körébenegyaránt.

A zsidó vallásban fõként az erõszak-mentességre utaló szövegeket találunk.Egy középkori héber szöveg szerint:„Légy jó és könyörületes az Õ min-den teremtményéhez, áldott legyen Õ,aki létrehozta e világot. Sose üssmeg vagy okozz fájdalmat semmilyenállatnak, vadállatnak, madárnakvagy rovarnak. Ne dobálj kõvel ku-tyát vagy macskát, ne öld meg a le-gyeket és darazsakat sem.” Néhánymodern zsidó irányzat azonban már avegetarianizmust is elõírja hívei számá-ra (Izrael jelenlegi fõrabbija, ScholomoGoren szigorú vegetáriánus, mint ahogyIzrael állam elsõ fõrabbija, AbrahamIsaac Kook is az volt.)

A kereszténység történetében isgyakran felbukkan a vegetarianizmuseszméje. A Biblia már a Teremtéskorfelhívja a figyelmet a tiszta táplálkozásiszokásokra: „Ímé néktek adok mindenmaghozó fûvet az egész föld színén,és minden fát, a melyen maghozógyümölcs van; az legyen néktekeledelül…És látá Isten, hogy mindena mit teremtett vala, ímé igen jó.”(1Móz 1,29,31)

Az esszénusok (akik közé egyesekszerint Jézus is tartozott) a Szent Ti-zenkettõ Evangéliuma c. szent iratuk-ban szintén a vegetáriánus életmódmellett érvelnek: „Egyedül a fák gyü-mölcseit és a növények magját ve-szem magamhoz.”

A katolicizmuson belül a ferences ren-det életre hívó Assisi Szent Ferenc életepéldaértékû, aki testvéreinek tekintetteaz állatokat, és rendszeresen prédikáltnekik. Néhány szerzetesrend (a trappis-ta, a kamalduli és a karmelita irányzat)szintén vegetáriánus étrendet követ.

Az iszlámban közvetlenül viszonylagritkán ítélik el a húsevést, azonban Mo-hamed személyesen emelte fel a szavátaz élõ állatok különféle csonkításai, va-dászata és ketrecbe zárása ellen, hang-súlyozván, hogy a Föld minden teremt-ménye érzõ lény: „Aki az alacsonyabb

„Valóban azt kérdezed, mi oka voltPithagorasznak arra, hogy nem fo-gyasztott húst? Én a magam részérõlazon csodálkozom, hogy milyen véletlenfolytán, milyen elmeállapotban érint-hette szájához az elsõ ember az alvadtvért és vehette ajkaihoz egy halott te-remtmény húsát, hogyan rakhatott azasztalra halott, áporodott testeket, hogymerészelte élelemnek és tápláléknaknevezni azt, ami kis idõvel azelõtt mégbõgött, kiáltozott, mozgott és élt. Ho-gyan képes valaki kibírni azt a látványt,amikor torkokat metszenek el, bõrtnyúznak le, és végtagokat tépnek ki egytestbõl?” Plutarkhosz

„Aki nem értékeli az életet, az nemérdemli meg azt. Ezen állatok ivadéka-it elválasztják a szüleiktõl, feldarabol-ják, barbár módon lemészárolják. Báraz ember az állatok királya, mégis bor-zalmas dolgokat mûvel. Mások életeárán élünk. Temetõhelyek vagyunk.Gyerekkoromtól visszautasítottam ahúsevést.” Leonardo da Vinci

„Huszonöt évig kannibál voltam.Azután lettem csak vegetáriánus. Shel-ley nyitotta fel a szememet, tõle tanul-tam meg, milyen barbár vagyok a táp-lálkozásban, de a gyakorlatban csak1880-ban, vagy akörül változtathattamaz életmódomon, amikor Londonbanmegnyíltak az elsõ vegetáriánus étter-

mek. Vegetarianizmusom furcsa hatástvált ki kritikusaimból. (…) A kritikusigyekszik végigcsinálni szokott, mutatóstollgyakorlatát, de torkára megy a vá-góhidak kiömlõ vére, s felrémlenekelõtte a vásárcsarnokok iszonyú hulla-hegyei. Ez az egész mauvaise honte[mûfelháborodás] a húsevõ mardosóönvádja egy olyan valaki láttán, aki élõbizonyság arra, hogy sem hús, sem hal,sem baromfi nem szükséges okvetlenülaz életben és az irodalomban elérendõsikerhez.” G. B. Shaw

„Ha esetleg ki is mutatnák a hús-evésrõl, hogy jótékony hatással van azegészségre, akkor sem fogyasztanékhúst.” I. B. Singer

H Í R E S V E G E T Á R I Á N U S O K

rendû teremtményekhez kedves, azmagához kedves.”

A protestáns keresztény egyházakközül a 19. században létrejött közössé-gek közül néhány szintén vegetáriánuselveket vall; ebbõl a szempontból a me-todista egyházat megalapító JohnWesley, a Hetednapos Adventista egy-házat létrehozó Ellen G. White (1827–1915), valamint a mormonok tevé-kenysége figyelemreméltó.

Ebben az idõszakban a vegetaria-nizmus eszméje iránt fokozott érdeklõ-dés volt tapasztalható a világi emberekrészérõ1 is. 1812-ben jelent meg az elsõvegetáriánus szakácskönyv angolul,majd 1847-ben Londonban megalakultaz elsõ vegetáriánus szövetség.

A táplálkozás mint erkölcsi kérdésma már nem csak a világvallásokban,hanem az új vallási irányzatokban és amodern világ vallásilag el nem kötele-zett emberének életében is élesen felve-tõdik.

Keªava d§sa

14


Legyetek jók, ha tudtok!

Minden relatív?

A posztmodern talaján kialakult kultu-rális és erkölcsi viszonylagosság érezhe-tõen egyre kevésbé oszlatja el a társa-dalom aggodalmait. Nos, az egyén ér-tékítélete kétségtelenül függ attól ametafizikai hit- és dogmarendszertõl,amelyet elfogadott. Ha valaki az élet lé-nyegét és célját ebben a világban látjamegvalósulni, bizonyos ítéleteit tekintvekülönbözik attól, aki egy transzcendenslétben hisz. Ebben az értelemben azegyén megközelítése valóban viszonyla-gos. A középkori keresztény értékrendetfelváltó modern eszme alapvetõ, a célo-kat és módszereket is érintõ átalakulá-sokat hozott az európai kultúrába.Ugyanakkor a könyörület, az igazmon-dás, a tisztaság és az igazságosság fon-tossága még mindig egyértelmûnekszámít, hisz olyan erényekrõl van szó,melyek a polgári társadalmi együttélésma is nélkülözhetetlen feltételei. A mo-dern „társadalmi szerzõdés” egyik el-méleti atyja, Thomas Hobbes az erköl-csök különbözõségérõl értekezve így fo-galmaz: „Erkölcsön nem a tisztesviselkedést értem, tehát nem azt, hogyvalaki hogyan üdvözli embertársait,

társaságában hogyan törli a száját, ho-gyan piszkálja a fogát, sem pedig az il-lendõség más kisebb szabályait, hanemazokat a tulajdonságokat, amelyek azemberiség békés együttélését és egyet-értését érintik.”

Napjaink etikai válsága

Hobbes szerint a jó nem következikmagától értetõdõen emberi mivoltunk-ból. A modern jogállam az anyagi öntu-dattal bíró egyén vélt létérdekén – azanyagi vágyak kielégítésén – alapszik.Ne felejtsük el, hogy az evolúciós para-digma az embert egy különleges állat-fajnak tekinti. Korunk legsúlyosabb,szinte megoldhatatlannak tûnõ társa-dalometikai problémái jórészt épp eb-bõl fakadnak.

Az anyagi vágyak kielégítésénekegyre sajátosabb formái újabb és újabbértelemmel ruházzák fel a közérdek fo-galmát. Sokakat zavar például, hogykülönféle társadalmi devianciák akáregy évtized alatt polgárjogot nyernek.Ma mindenki, aki hisz az erkölcs szub-jektív vélekedésünktõl független létezé-sében, attól fél, hogy a rendszer egyponton irányíthatatlanná válik, és el-

uralkodik a káosz. A probléma nyilván-valóan nem abban áll, ami már amúgyis „magától értetõdõ”. Kedvesnek, sze-rénynek, szelídnek, törvénytisztelõnekstb. kell lenni. Az emberiség ma inkábba „hogyan” kérdésre nem találja a vá-laszt. A mindenkori erkölcsi elvárások ésaz emberi szokásokról szóló tapasztala-tok közti szakadék mély sebként húzó-dik civilizációnk testén. A történelemkritikai vizsgálata Bocacciótól Molière„társadalmi szatíráin” át Marx baloldalitársadalomkritikájáig – napjaink viszo-nyairól nem is beszélve – a naivitás, sõta képmutatás álságos területére utalta ajóról és az erényrõl szóló vallásos vagymoralizáló prédikációkat.

Sajnos az efféle nézetek a jellemhi-bákat egyfajta biológiai szükségszerû-ségnek tekintik, ami könnyen elaltat-hatja az egyén vagy a közösség önjobbí-tó törekvéseit. A modern materializmusklasszikus elõfeltevései mentén gondol-kodók fejében fel sem merül, hogy amúlt ilyen elemzései nem az erény, ha-nem az eddig alkalmazott módszerekkudarcát jelentik.

„Nincs igazi kiválóság megfelelõéletforma nélkül” David Starr Jordan

A fenti cím az emberiség kételyeit fogalmazza meg tömören és velõsen az er-kölcsös élet tarthatóságával kapcsolatban. Ezek a kételyek annak a szakadék-nak tudhatók be, mely már régóta tátong az erény és a bûn mindenkori értel-mezésébõl fakadó erkölcs, illetve a mindennapok élete között. Ha valaki veszia bátorságot, és erkölcsi szózatot intéz a társadalomhoz, azt manapság álszent-nek, jobb esetben banálisnak vagy naivnak bélyegzik. Sõt, a 20. századra máraz is megkérdõjelezõdött, hogy léteznek-e egyáltalán filozófiai vagy etikai kér-dések. Az emberiség erkölcsi mélyrepülésének történeti ténye tehát vitathatatlan.

L E G Y E T E K J Ó K , H A T U D T O K !BölcseletB Ö L C S E L E T

15

A természetes erény

védikus alapelve

A személyes Isten létét valló vai¢£avagondolkodás az eddig tárgyaltakhoz ké-pest merõben más metafizikai hagyo-mányból vezeti le az erényrõl és a bûn-rõl szóló nézeteit. Ebben a vallásfilozó-fiai rendszerben a világ a benne lakóvalamennyi élõlénnyel együtt Istentõl –a szépségében, tudásában, hatalmában,lemondásában, hírnevében, gazdagsá-gában végtelen, tökéletes lénytõl –származik. Az élõlény nem anyag, ha-nem a tökéletes és abszolút lénnyel mi-nõségileg azonos, transzcendens lélek. A19. század nagy vai¢£ava teológusa,Bhaktivinoda çh§kura hét természeteserényt mutat ki, melyek a lélek létébõlkövetkeznek. Az igazságosság, a becsü-let, az igazmondás, a tisztaság, a kö-nyörület, a barátságos viselkedés és aszeretetre való képesség – transzcen-dens lélek voltából következõen – min-den emberben jelen van. E jellemzõkazonban az anyagi létben átmenetileg„befedõdnek”.

A Bhagavad-g¦t§ban az Úr K¥¢£arészletesen elemzi az emberi lét problé-máját. Világosan kifejti, hogy életünksorán a táplálkozásunkban, gondolko-dásunkban, beszédünkben, munkánk-

ban, társadalmi kapcsolatainkban kö-vetett szokásaink a felelõsek jellemünkmindenkori állapotáért. A vallások általelõírt különbözõ szabályozó elvek köve-tése abban segít, hogy a lélek tulajdon-ságai megmutatkozzanak. Az õsi vai¢-£ava filozófia a világot három alapvetõelv kombinációjaként írja le. Ezek közüla jóság az a közeg, mely a legkevésbéfedi be a lélek természetes erényeit. Atudatlanság és a szenvedély beszennye-zik a lélekbõl áradó jót, és olyan szoká-sok felvételére késztetik, melyek idõtlenidõk óta mérgezik a társadalmat. Adüh, a kéjsóvárság, az arrogancia, akapzsiság, a csalás, az irigység, a felfu-valkodottság romboló hatása nem ke-rülhetõ el, ha az ember nem gyakorolönmérsékletet.

A K¥¢£a-hívõk életét szabályozónégy elv (tartózkodás a tiltott nemiélettõl, az önmérgezéstõl, a húsevéstõlés a szerencsejátékoktól) követése, Istenneveinek éneklése, a transzcendentálistudomány tanulmányozása idõvel ele-gendõ intelligenciát ad az embernekahhoz, hogy szokásait átalakítsa. A jó-ság és erényesség megnyilvánulásanemcsak a társadalom „szennyesét”tenné rendbe – a vallás végsõ célja va-lójában nem is ez –, hanem arra is lehe-tõséget adna az embernek, hogy magát

az állandóan változó anyagi természet-tõl megkülönböztesse, s Istent megért-ve, végül felébressze magában az Irán-ta érzett szeretet érzését. Az ilyen lelki-ség már ebben az életben boldoggáteheti az egyént.

A vallás kiiktatása, – a nietzscheifüggetlenség – nem teljesítette ki azemberi létet, hanem éppen ellenkezõ-leg, magárahagyottságot eredménye-zett. Ma már egyre többen vallják, hogyaz ember súlyos hibát követett el az ön-tudat lelki dimenziójának kiiktatásával.„Amikor az ember materialistává lesz,más szóval, amikor azt kezdi hinni,hogy a világ anyagból lett és van, ésehhez az anyaghoz ragaszkodik, és be-lekapaszkodik, akkor homályosan meg-érzi, hogy õ is egy ilyen lehullott és le-porlott, összetört és kiokádott, szemét-dombra került valami” – írja HamvasBéla, a Syrius Béta nevû kihunyt és ki-hûlt csillaghoz hasonlítva a lélekrõl mitsem tudókat. Ha az „egyszer élünk”frázis igaz, akkor tényleg minden mind-egy. A társadalom vezetõinek elõbb-utóbb meg kell érteniük, hogy az önva-lóról és Istenrõl szóló, valódi lelki tudásnélkül az ERÉNY csak naiv elképzelésmarad.

L¦l§vat§ra d§sa

16

Vissza Istenhez

16

Vissza Istenhez

Egészséges

16

Tudás-formákT U D Á S - F O R M Á KEGÉSZSÉGES ÉS ERKÖLC SÖS TÁPLÁLKOZÁS

Vissza Istenhez

Táplálkozásunk mikéntje nem pusztán han-gulati kérdés. Eltöprenghetünk rajta, hogyaz alkat, az értelem, vagy morális megfon-tolások alapján döntsünk-e mindennapitáplálkozásunk kérdésében. Érdemes megnéz-ni, hogy az ember anatómiai és élettaniszempontból vajon növény-, hús-, vagymindenevõ-e. Ennek eldöntéséhez vizsgáljukmeg a következõ táblázatot:

táblázatból világosan látható,hogy az ember szervezete anató-

miailag és élettanilag nem a húsevésre,hanem szigorúan a növényi táplálékravan beállítva.

Ezek után talán már nem fogjukannyira kétkedve hallgatni a húsevésemberi szervezetre gyakorolt káros ha-tásának leírását. Ugyanis a húsevésselmég testünk egészsége szempontjából istöbbet ártunk magunknak, mintamennyit használunk. Sok százezer ve-getáriánus példája mutatja, hogy húsnélkül is teljesen kielégítõen, sõt egész-ségesebben lehet táplálkozni. A táplál-kozással foglalkozó orvosok szerint anyers hús 18% fehérjét tartalmaz, desütés és fõzés közben a hasznos fehérjemennyisége a felére csökken. A hús ás-ványi sókban és szénhidrátban szegény.Az emésztése során keletkezett, meg-emészthetetlen anyagok a bélfalhoz kö-tõdve megteremtik a rákos daganatokkialakulásának feltételét. A túlzott hús-evés fékezi a B12 vitamin (illetve a B-komplex) szintézisét, ez pedig vérsze-génységhez vezethet. A nagymértékûhúsfehérje-fogyasztás részben felelõs akoszorúérkeringés-elégtelenségért, az

A

és erkölcsöstáplálkozás vesúH õk kõveynévöN rebmE

kannaviamraK komrakkenescniN komrakkenescniN

kosulóprõbkenescniN kosulóprõbkannaV kosulóprõbkannaV

nevleynsádaelõHlützserek

lassádazzisádaelõHkinétröt

lassádazzisádaelõHkinétröt

keygirimláynsiK keygirimláynygaN keygirimláynygaN

láynsavaS láynsogúL láynsogúL

nabláynnilaitpnescniN nabláynanilaitpkoSa(nabláynanilaitpkoS)erésétzsémeõlekavgam

kagofõzstemseygeh,selÉseygeh,selénescniN

gofõzstemseygeh,selénescniN

gofõzstem

sopal,óstáhnescniNgofõlrõ

gofõlrõsopal,óstáhnaV gofõlrõsopal,óstáhnaV

avasóssõre,koSnabromoyg

rozssúhvasromoygAbbégneyg

rozssúhvasromoygAbbégneyg

divörtsepékzohzssohtseTsutkartléb

tsepékzohzssohtseTsutkartlébúzssoh

tsepékzohzssohtseTsutkartlébúzssoh

ótnobvasygúhsõrEgéssepék

ótnobvasygúhegneyGgéssepék

ótnobvasygúhegneyGgéssepék

közökgofygaN )rosgoftráz(közökgofsiK )rosgoftráz(közökgofsiK

ynávlúyngeréfscniN ynávlúyngeréfnaV ynávlúyngeréfnaV

tezivakileytefeL tezivakázssI tezivakázssI

el-löfkascscopakllÁgozom

siarladloscopakllÁgozom

siarladloscopakllÁgozom

laflébbbámiS laflébbbasohyloB laflébbbasohyloB

vleynsedrÉ vleynamiS vleynamiS

epesavaS epesogúL epesogúL

menzólullecAótahtísonzsah

ótahtísonzsahzólullecA-onzsahnebzsérzólullecA

sigém,ótahtísneltetehzölüklén

sagamjetaynAúmlatratejréhef

ynoscalajetaynAúmlatratejréhef

ynoscalajetaynAúmlatratejréhef

etezstemtzserekgofmezSamislénréköygasékerek

ûnízslef

etezstemtzserekgofmezSaséúkalagözsmoráhûnízslefsedrélénréköyg

etezstemtzserekgofmezSaséúkalagözsmoráhûnízslefsedrélénréköyg

1717

infarktusokért, ezen kívül megterheli amáj mûködését is, mivel lebomlása amájban történik (részben) karbamid éshúgysav formájában. A fölösleges húgy-sav kiürítése fokozott erõfeszítést igé-nyel a veséktõl, ez pedig megnöveli avesekõ és a köszvény kialakulásánakkockázatát. A hús ráadásul sok mérgezõanyagot tartalmaz, ezek feldolgozásá-hoz a szervezetnek hatalmas mennyisé-gû energiát kell elvesztegetnie. Ilyenmérgek a levágott állat vérébõl szárma-zó toxikus anyagok: baktériumok ésgyógyszermaradványok (hormonok,antibiotikumok). Az állat levágása alattegyéb mérgek is képzõdnek (úgyneve-zett félelmi vagy stresszhormonok),amelyek az egész vérrendszert ellepik.Az ember napi fehérjeszükséglete 70–90gramm között van, amihez könnyenhozzájuthatunk a tejbõl és a tejtermé-kekbõl, illetve a változatosan összeállí-tott növényi étrendbõl: zöldségek, gyü-mölcsök, magvak, diófélék, gabonafélékfelhasználásával. Egyedül a tejben ta-lálható meg például egytõl egyig az ahúszféle természetes aminosav, amelyeka fehérjék építõköveiként szolgálnak.Ma már több száz kötetnyi irodalom se-gít bennünket az erõszakmentes ésegészséges táplálkozási szokások kiala-kításában. Az emberi szervezet számáraszükséges zsiradék mennyiségét is

véN ipansegésküzSgésiynnem gemótahlálatnebiM

nimativ-A gm3 kötõtüs,apéragrás,kekémretjet

nimativ-1B gm2-5,1 escnel,eynetzseg,óroygom,óid

nimativ-2B ---- jet,õtzselé,kátjafanobag

nimativ-3B gm03-01 kavgamanobagsejlet,sájot,jet

nimativ-5B gm02-5 kavgamanobagsejlet,sájot,jet

nimativ-6B gm5-2 kám,atzsopák,aynogrub,jet

nimativ-01B gm3-1 jarap,ébálarak,tjas,jet

nimativ-21B etnevégm1 órút,gamanobagsejlet

nimativ-C gm003-05 )mortic,akirpap(kösclömüyg

nimativ-D gm20,0-10,0 jav,nízsjet,jet

nimativ-E ---- óid,ajózs,kavgamózárisc

nimativ-F ---- tjas,jet,kojaloiynévön

nimativ-H gm3,0-1,0 bab,óroygom,õtzselé

nimativ-K gm5-2 kéléfatzsopák,jarap,moscidarap

nimativ-P ---- eynzseresc,avlizs,óygobekpisc

könnyedén fedezhetjük a növényi ét-rendbõl származó olajok felvételével ésa tejben található zsiradékból. Ráadá-sul köztudott, hogy az olajok telítetlenszénhidrogéneket tartalmaznak, ame-

lyek sokkal egészségesebbek a zsírok-ban található, és az érrendszeri megbe-tegedések egyik fõ okozójaként számontartott telített szénhidrogéneknél. Agyümölcsök, a magvak és a különbözõgabonák pedig bõséges szénhidrátfor-rásként szolgálnak. Most nézzük meg,mi a helyzet a különbözõ vitaminokkal,ásványi anyagokkal és nyomelemekkel.Ezek az úgynevezett járulékos táp-anyagok, amelyek kis mennyiségbenugyan, de létfontosságúak az emberiszervezet egészséges mûködéséhez. Amellékelt két táblázatban ezen anyagokelõfordulási mennyiségét tüntettük fel,valamint azt, hogy ezekbõl mekkoramennyiség szükséges a szervezet egész-séges mûködéséhez. Ha az adatokatalaposan szemügyre vesszük, láthatjuk,hogy a laktovegetáriánus táplálkozás(tejjel és tejtermékekkel kiegészített nö-vényi étrend) során a szervezet semmi-bõl nem szenved hiányt.

Láthattuk tehát, hogy bármilyenszempont szerint is döntsünk abban,hogy miként táplálkozunk, mindenesetben a vegetáriánus étrend bizonyulkedvezõbbnek.

Bhagavat-priya d§sa

véN ipansegésküzSgésiynnem

gemótahlálatnebiMnavgmynáhnabgaynag001

muiclak g1-9,0kám,)031-021(jet,)006-005(kotjas

)089(

muizéngam g2,0 )002(szir,)094(aprokazúb

rofzsof g5,1 )008(kám,)0001(kotjas,)0022(õtzselé

nék g8,0 )g1(ajózs,)g55,0(babréhef

muilák g2,)g49,1(ajózs,)g2,1(bab

)g17,1(óid

muirtán g3-2 ósahynok

sav ----,)1,4(óid,)22(kám,)53(óroygom

alkéc

knic gm03-3 )22(ósrob,)02(bab,)52(escnelgk1

zér gm3-1 )6,7(escnel,)5,6(ósrob,)3,6(babgk1

nágnam ---- bab,escnel,jarap,alkéc

18

Vissza Istenhez

Állatvédelmi felvonulás

Fura menet indult el október 7-én 10órakor a Bazilika elõl a Hõsök tere felé.Az Állatok Világnapja alkalmából a Ma-gyar Állatvédõ és Természetbarát Szö-vetség invitálta meg mindazokat, akikcsendes felvonulással akarták kifejeznia kiszolgáltatott állatok iránti együttér-zésüket, az élõ természet iránti féltõ ag-godalmukat. A kétezer fõs különlegesmenet tagjai között ott voltak az állat-védõk és állatbarát családok, a környe-zet- és természetvédõk, a zöldek, a ve-getáriánusok és a különbözõ erõszakel-lenes szervezetek képviselõi – sõtszerzetesi ruhás K¥¢£a-hívõk is színesí-tették a felvonulást. Az emberek mellettazonban ott vonult még egy pónifogat,mintegy ötszáz kutya, egy kakas, sõt

együttérzésükrõl. Egy hölgy sajátboxerének arcmásával díszített pólót vi-selt, rajta a felirat: I love my dog! „Sze-retem a kutyámat”. Azonban elgondol-kodtunk, hogy vajon ugyanúgy szeret-jük-e mások kutyáit is, és ugyanúgyszeretjük-e azokat az állatokat, akik avágóhidakon sorakozva várják végzetükbeteljesülését. Amíg szeretetünk csak avelünk élõ, nekünk tetszõ állatokra ter-jed ki, addig e szeretet önzetlensége ésegyetemessége igencsak megkérdõjelez-hetõ. Minden élõlény egyetlen, legfel-sõbb forrásból ered, és igazán csak ak-kor tudjuk szeretni õket, ha megtanul-juk szeretni mindannyiunk atyját,Istent. I love my God…

Jól bevásároltunk…

A karácsonyi forgatag kellõs közepén,2001. december 15-én szintén érdekesakcióra került sor, ezúttal a Védegyletszervezésében. A Vörösmarty téren és aVáci utcában egy különös alakra figyel-hettek fel az arra járók. Egy fehérrefestett fejû férfi sétált fel és alá, kimértlassúsággal. Nyakába, vállára különbö-zõ méretû, ünnepi csomagolópapírralborított dobozok voltak aggatva, me-lyeket masnik díszítettek. Maga elõttbevásárlókocsit tolt, amelybõl egy ré-mült pulyka tekingetett a külvilágra. Aférfi lassan haladt a karácsonyi forga-tagban, a maga után húzott dobozokütemesen súrlódtak a járdán. A legke-vésbé sem az öröm sugárzott róla, ha-nem az anyagi felhalmozás értelmetlen-

TársadalmakT Á R S A D A L M A KA T T R A K C I Ó K

AttrakciókKét érdekes eseményre került sor 2001 utolsónegyedévében, amelyek társadalmunk egy-egyvisszás jelenségére mutattak rá…

sége, a csalódottság és a boldogtalan-ság. Tükröt tartott fogyasztói társadal-munk elé, amely már legszentebbnektartott ünnepén is csak még nagyobbmértékû fogyasztással, vásárlással, fel-halmozással tudja kifejezni egy nap kü-lönlegességét, mások iránti „szeretetét”.

Egyik szemünk sírt, a másik neve-tett a performance láttán. Sírtunk,mert az üzenet fájdalmasan valós. Ésörültünk, mert vannak, akik látják avalóság árnyoldalait. Ez pedig reménytad a változásra. A mértékletesség, azönmérséklet a védikus kultúra egyikalapvetõ elve. Tökéletesen megvalósíta-ni azonban csak akkor tudjuk, ha éle-tünknek valódi, lelki tartalmat adunk.Ha életünk céljának nem a pénzhajszo-lást, a pillanatnyi örömöket tekintjük,hanem egy hiteles utat követve megta-pasztaljuk azokat a transzcendens érzé-seket, melyek a boldogság végsõ forrá-sa – Isten – szolgálatából származnak.

¾ªvara K¥¢£a d§sa

Részlet a Védegylet szórólapjáról:

„Az euro-amerikai civilizáció egyikuralkodó mítosza az, hogy boldogsá-gunkat az anyagi javak minél nagyobbmértékû birtoklásával érhetjük el. Atúlfogyasztás rengeteg kárt okoz egyén-nek és társadalomnak egyaránt. (…) Afogyasztás önkéntes csökkentése nemlemondást, öncsonkítást, aszkézist je-lent. Épp ellenkezõleg! Önkiteljesítést,az anyagi értékektõl a lelkiek felé törté-nõ elmozdulást, s ezáltal nagyobb bol-dogságot, létünk teljesebb megélését.”

Vissza Istenhez

egy kígyó is (utóbbiak persze nem gyalo-gosan, hanem gazdájuk karján, vállán).

Optimistává tett bennünket annak alátványa, hogy ilyen sokan tettek tanú-bizonyságot a más élõlények iránti

19

¼R¾MAD-BHÝGAVATAM – ELSÕ ÉNEK MÁSODIK FEJEZET

Isteni természet

ELSÕ ÉNEK: MÁSODIK FEJEZET

13. VERS

ata¤ pumbhir dvija-ªre¢±h§ var£§ªrama-vibh§gaªa¤svanu¢±hitasya dharmasya sa°siddhir hari-to¢a£am

ata¤—így; pumbhi¤—az emberi lény által; dvija-ªre¢±h§¤—óh, legkiválóbb a kétszer születettek között; var£a-§ªrama—anégy kaszt és a négy életrend intézménye; vibh§gaªa¤—fel-osztásával; svanu¢±hitasya—az ember elõírt kötelességének;dharmasya—dharma szerinti; sa°siddhi¤—a legmagasabbszintû tökéletesség; hari—az Istenség Személyisége;to¢a£am—örömet okozó.

Óh, kétszer születettek legkiválóbbjai! A végkövetkezte-tés ezért az, hogy a tökéletesség legmagasabb szintje, ame-lyet az ember az életrendek és kasztok szerinti felosztásalapján saját dharmájának elõírt kötelességét végezve ér-het el, nem más, mint örömet okozni az Istenség Személyi-ségének.

MAGYARÁZAT: Az emberi társadalom mindenhol a vilá-gon négy kasztra és négy életrendre oszlik. A négy kaszt az ér-telmiség, a harcosok, a termelõk és a munkások. Ezeket a kasz-

és isteni szolgálattokat az ember munkája és képzettsége, nem pedig születésehatározza meg. Ezenkívül négy életrend is van: a tanuló élet, acsaládos élet, a visszavonult élet és az odaadó élet. Az emberitársadalom legfõbb érdekében az élet e felosztásainak jelenkell lenniük, mert másképp egyetlen társadalmi intézmény semtud egészségesen fejlõdni. Az élet összes fent említett szaka-szának célja az kell legyen, hogy örömet okozzon az IstenségSzemélyiségének, a legfelsõbb tekintélynek. Az emberi társada-lomnak ezt az intézményét var£§ªrama-dharma rendszerneknevezik, amely a civilizált élet teljesen természetes rendszere.A var£§ªrama intézménye úgy épül fel, hogy képessé tegye azembert az Abszolút Igazság megvalósítására. Nem az a célja,hogy az egyik réteg természetellenes módon a másik fölötturalkodjék. Amikor szem elõl tévesztjük az élet célját, az Ab-szolút Igazságot, mert túlságosan ragaszkodunk az indriya-pr¦tihez, az érzékkielégítéshez — amint azt már korábban el-mondtuk —, akkor az önzõ emberek a var£§ªrama intézményétarra használják, hogy a természetessel ellentétben õk uralkod-janak a gyengébb csoport fölött. A Kali-yugában, a nézetelté-rések korszakában ez a természetellenes uralom máris megfi-gyelhetõ, de a józan emberek jól tudják, hogy a rendek és kasz-tok szerinti felosztás a zavartalan társadalmi érintkezést és anemesebb gondolkodási rendszerû önmegvalósítást szolgálja, snem mást.

A Bh§gavatam kijelenti itt, hogy az élet legmagasztosabbcélja, vagyis a var£§ªrama-dharma intézmény tökéletessége aLegfelsõbb Úr elégedettsége érdekében tett együttmûködés.Ezt a Bh§gavad-g¦ta is megerõsíti (4.13).

ATa" PauiM>aiÜRJaé[eïa v<aaRé[Maiv>aaGaXa" )SvNauiïTaSYa DaMaRSYa Sa&iSaiÖhRirTaaez<aMa( )) 13 ))

20

Vissza Istenhez

¼ R ¾ M A D - B H Ý G A V A T A M – I S T E N I T E R M É S Z E T É S I S T E N I S Z O L G Á L A T

14. VERS

tasm§d ekena manas§ bhagav§n s§tvat§° pati¤ªrotavya¤ k¦rtitavyaª ca dhyeya¤ p¡jyaª ca nityad§

tasm§t—ezért; ekena—eggyel; manas§—az elme figyelme;bhagav§n—az Istenség Személyisége; s§tvat§m—abhaktáknak; pati¤—védelmezõje; ªrotavya¤—hallgatni kell;k¦rtitavya¤—dicsõíteni kell; ca—és; dhyeya¤—emlékezni kell;p¡jya¤—imádni kell; ca—és; nityad§—állandóan.

Ezért az embernek tántoríthatatlan figyelemmel állan-dóan hallania kell az Istenség Személyiségérõl, emlékezniekell Rá, valamint dicsõítenie és imádnia kell Õt, aki abhakták védelmezõje.

MAGYARÁZAT: Ha az élet végsõ célja az Abszolút Igazságmegvalósítása, akkor azt bármi áron el kell érni. Az elõbbiek-ben említett kasztok és életrendek mindegyikében általános te-vékenység a négy folyamat, azaz a dicsõítés, a hallás, az em-lékezés és az imádat. Senki sem létezhet ezek nélkül az el-vek nélkül. Az emberi lény tevékenységeihez hozzátartozik azélet e négy elvének követése. Minden tevékenység — különö-sen a modern társadalomban — többé-kevésbé a halláson és adicsõítésen alapszik. Bárki legyen az, bármilyen társadalmihelyzetben, rövid idõ alatt hírnévre tesz szert pusztán azáltal,hogy — akár megérdemelten, akár érdemtelenül — a napilap-okban dicsõítik. Néha a pártok politikai vezetõit újsághirdeté-sekben is propagálják, s az efféle dicsõítéssel rövid idõ alatt alegjelentéktelenebb ember is fontossá válhat. Ez a propagandaazonban, amely érdemtelenül dicsõít egy méltatlan személyt,semmi jót nem hozhat sem a dicsõítettnek, sem a társadalom-nak. Egy ideig lehet hatásos, de hosszabb távon nincsen ered-ménye. Az ilyen tevékenység tehát nem más, mint puszta idõ-vesztegetés. Aki valóban méltó a dicsõítésre, az az IstenségLegfelsõbb Személyisége, minden elõttünk megnyilvánuló do-log teremtõje. Ezt a tényt már részletesen megvitattuk aBh§gavatam „janm§dy asya” ªlokájától kezdve. Hajlamunkat,hogy másokat dicsõítsünk és hallgassunk, a dicsõítés igazi ala-nya felé, a Legfelsõbb Lény felé kell fordítanunk. Ez az, amiboldogsághoz vezet.

15. VERS

yad-anudhy§sin§ yukt§¤ karma-granthi-nibandhanamchindanti kovid§s tasya ko na kury§t kath§-ratim

yat—amely; anudhy§—emlékezés; asin§—kard; yukt§¤—fel-vértezve vele; karma—tett, amelynek visszahatása van;granthi—csomó; nibandhanam—egymásba kapcsolódó;chindanti—vág; kovid§¤—intelligens; tasya—Övé; ka¤—aki;

na—nem; kury§t—teszi meg; kath§—üzenetek; ratim—figye-lem.

Az intelligens emberek karddal a kezükben, az IstenségSzemélyiségére emlékezve vágják át a visszahatást eredmé-nyezõ tettek [a karma] csomóit. Ki ne figyelne hát az Õ üze-netére?

MAGYARÁZAT: A lélekszikra és az anyagi elemek kapcso-lata egy csomót hoz létre, amelyet az embernek át kell vágnia,ha meg akar szabadulni a gyümölcsözõ munka végzésétõl ésvisszahatásaitól. A felszabadulás nem más, mint kiszabadulni avisszahatást eredményezõ tettek körforgásából. Ez automatiku-san együttjár azzal, ha valaki örökké az Istenség Személyisé-gének kedvteléseire emlékezik, mert a Legfelsõbb Úr tettei(l¦l§i) transzcendentálisak az anyagi energia kötõerõihez ké-pest. Mindent és mindenkit vonzó lelki cselekedetek ezek, sezért a Legfelsõbb Úr lelki cselekedeteinek örökös társaságamegtisztítja a feltételekhez kötött lelket, s végül elmetszi azanyagi kötelékek csomóját.

Az anyagi rabságból történõ kiszabadulás tehát az odaadószolgálat mellékterméke. Pusztán a lelki tudás elsajátítása nemelegendõ, hogy biztosítsa a felszabadulást: e tudás fölött — mint egy fedõrétegnek — ott kell lennie az odaadó szolgálat-nak, hogy végsõ soron egyedül az legyen uralkodó. Csak ez-után válik lehetõvé a felszabadulás. Még a munkájuk gyümöl-csére törekvõk visszahatást eredményezõ tettei isfelszabaduláshoz vezethetnek, ha odaadó szolgálattal egészül-nek ki. Az odaadó szolgálattal társuló karmát karma-yogánaknevezik, az odaadó szolgálattal párosuló tapasztalati tudást pe-dig jñ§na-yogának. A tiszta bhakti-yoga azonban nem függ akarmától és a jñ§nától, mert amellett, hogy egyedül ez képesaz embert kiszabadítani a feltételekhez kötött életbõl, az Úrnakvégzett transzcendentális szeretõ szolgálattal is megjutalmaz-za.

Ezért minden értelmes embernek, aki a csekély tudású át-lagembernél magasabb szinten áll, örökké emlékeznie kell azIstenség Személyiségére azáltal, hogy hall Róla, dicsõíti Õt,emlékezik Rá és imádja Õt mindig, szünet nélkül. Ez az oda-adó szolgálat tökéletes útja. A v¥nd§vanai Gosv§m¦k, akiket¼r¦ Caitanya Mah§prabhu hatalmazott fel, hogy a bhakti kultú-ráját prédikálják, szigorúan követték ezt a szabályt, s hogy ja-vunkra váljon, hatalmas terjedelmû irodalmat hagytak hátra atranszcendentális tudományról. Kijelölték az utat a különfélekasztok és életrendek minden embere számára, a ¼r¦mad-Bh§gavatam és a többi hiteles szentírás alapján.

16. VERS

ªuªr¡¢o¤ ªraddadh§nasya v§sudeva-kath§-ruci¤sy§n mahat-sevay§ vipr§¤ pu£ya-t¦rtha-ni¢eva£§t

ªuªr¡¢o¤—aki hallgatja; ªraddadh§nasya—gonddal és figyel-mesen; v§sudeva—V§sudevára vonatkozóan; kath§—az üze-

TaSMaadeke-Na MaNaSaa >aGavaNa( SaaTvTaa& PaiTa" )é[aeTaVYa" k-IiTaRTaVYaê DYaeYa" PaUJYaê iNaTYada )) 14 ))

YadNauDYaaiSaNaa Yau¢-a" k-MaRGa]iNQaiNabNDaNaMa( )i^NdiNTa k-aeivdaSTaSYa k-ae Na ku-YaaRTk-QaariTaMa( )) 15 ))

éué[Uzae" é[ÕDaaNaSYa vaSaudevk-Qaaåic" )SYaaNMahTSaevYaa ivPa[a" Pau<YaTaqQaRiNazev<aaTa( )) 16 ))

21


net; ruci¤—vonzódás; sy§t—lehetõvé vált; mahat-sevay§—atiszta bhaktáknak végzett szolgálat által; vipr§¤—óh, kétszerszületett; pu£ya-t¦rtha—azok, akik minden bûntõl megtisztul-tak; ni¢eva£§t—a szolgálat által.

Óh, kétszer született bölcsek! Ha valaki olyanbhaktákat szolgál, akik teljesen mentesek minden bûntõl,nagy szolgálatot végez. Az ilyen szolgálat által az emberbenvonzódás ébred V§sudeva üzenetének hallgatása iránt.

MAGYARÁZAT: Az élõlény feltételekhez kötött életénekoka az, hogy fellázadt az Úr ellen. Vannak devák, isteni élõlé-nyek, és vannak asurák, démonok, akik a Legfelsõbb Úr tekin-télye ellen lázadnak. A Bhagavad-g¦t§ban (a tizenhatodik feje-zetben) szemléletes leírás található az asurákról. Az asurák — olvashatjuk — életrõl életre mind mélyebbre süllyednek atudatlanságban, s így az alacsonyabb rendû állati fajokba ke-rülnek, ahol nincs tudomásuk az Abszolút Igazságról, az Isten-ség Személyiségérõl. Az Úr felszabadult szolgáinak kegyébõlaz asurák a legfelsõbb akaratból — a legkülönfélébb országok-ban — lassanként visszatérnek az Istentudathoz. Isten ilyenbhaktái nagyon bizalmas társai az Úrnak, s amikor eljönnek,hogy megmentsék az emberi társadalmat az istentelenség ve-szedelmétõl, akkor az Úr nagyhatalmú inkarnációiként, az Úrfiaiként, az Úr szolgáiként vagy az Úr társaiként jelennek meg.De egyikõjük sem állítja csalárdul, hogy õ maga Isten. Ez azasurák istenkáromló kijelentése, és az ilyen asurák démonikuskövetõi Istenként vagy inkarnációjaként fogadják el ezeket acsalókat. A kinyilatkoztatott írások pontos információt tartal-maznak Isten inkarnációiról. Senkit sem szabad elfogadni Is-tennek vagy Isten inkarnációjának, ha a kinyilatkoztatott írá-sok azt nem támasztják alá.

A bhaktáknak, akik vissza akarnak térni Istenhez, úgy kelltisztelniük Isten szolgáit, mint Istent. Isten ilyen szolgáitmah§tm§knak vagy t¦rtháknak nevezik, akik a helyet és a kortfigyelembe véve prédikálnak. Arra biztatják az embereket, vál-janak az Úr bhaktáivá, és sohasem tûrik el, hogy Istennek ne-vezzék õket. ¼r¦ Caitanya Mah§prabhu a kinyilatkoztatott írá-sok szerint Maga Isten volt, de egy bhakta szerepét játszotta.Akik tudták, hogy Isten, azok Istennek szólították, Õ azonbanilyenkor fülére tapasztott kézzel az Úr Vi¢£u nevét ismételget-te. Határozottan tiltakozott az ellen, hogy Istennek nevezzék,noha nem fért hozzá kétség, hogy Maga Isten volt. Azért visel-kedett így, hogy figyelmeztessen bennünket: legyünk óvatosakazokkal szemben, akik gátlástalanul élvezetet találnak abban,hogy Istennek nevezik õket.

Isten szolgái azért jönnek, hogy az Isten-tudatot hirdessék,s az intelligens embereknek minden tekintetben együtt kell ve-lük mûködniük. Isten szolgáját szolgálva az ember nagyobbörömet szerez Istennek, mint ha közvetlenül Õt szolgálja. AzÚr jobban örül, ha látja, hogy szolgáit kellõképpen megbecsü-lik. Ezek a szolgák mindent kockára tesznek az Úr szolgálataérdekében, s ezért nagyon kedvesek Neki. Az Úr kijelenti aBhagavad-g¦t§ban (18.69), hogy senki sem kedvesebb Számá-ra, mint az, aki minden veszélyt vállal, hogy prédikálhassa azÚr dicsõségét. Az Úr szolgáit szolgálva az ember lassankéntszert tesz tulajdonságaikra, s így alkalmassá válik arra, hogyaz Úr dicsõségérõl halljon. Annak a bhaktának, aki alkalmas

arra, hogy bejusson Isten birodalmába, legfõbb tulajdonságaaz, hogy vágyik arra, hogy halljon Istenrõl.

17. VERS

ª¥£vat§° sva-kath§¤ k¥¢£a¤ pu£ya-ªrava£a-k¦rtana¤h¥dy anta¤ stho hy abhadr§£i vidhunoti suh¥t sat§m

ª¥£vat§m—azok, akik kifejlesztették a vágyat üzenetének hal-lására; sva-kath§¤—az Õ saját szavai; k¥¢£a¤—az IstenségSzemélyisége; pu£ya—jámbor; ªrava£a—hallás; k¦rtana¤—éneklés; h¥di anta¤ stha¤—az ember szívében; hi—bizonyára;abhadr§£i—vágy az anyag élvezésére; vidhunoti—tisztít;suh¥t—jótevõ; sat§m—az õszintének.

¼r¦ K¥¢£a, az Istenség Személyisége, aki Param§tm§ [aFelsõlélek] mindenki szívében, s aki az õszinte bhakta jóte-võje, megtisztítja az anyagi élvezet utáni vágytól annak abhaktának a szívét, akiben felébredt a vágy arra, hogy hall-ja az Õ üzenetét, melynek megfelelõ hallgatása és elmondá-sa már önmagában jámbor tett.

MAGYARÁZAT: Az Istenség Személyisége, ¼r¦ K¥¢£a üze-netei nem különböznek Tõle Magától. Éppen ezért amikor va-laki sértések nélkül hallgatja Istent és dicsõíti Õt, az Úr K¥¢£ajelen van a transzcendentális hang formájában, amely éppolyan erõvel rendelkezik, mint az Úr Maga. ¼r¦ CaitanyaMah§prabhu a ¼ik¢§¢±akában világosan kijelenti, hogy az Úrszent neve rendelkezik az Úr minden energiájával, s hogyszámtalan nevét ugyanezzel az energiával ruházta fel. Bárkizengheti figyelmesen és tisztelettel a szent nevet, ahogyan nekijólesik, szigorú idõponthoz kötöttség nélkül. Az Úr olyan ke-gyes hozzánk, hogy személyesen jelenik meg elõttünk atranszcendentális hang formájában, mi azonban szerencsétlen-ségünkre nem vonzódunk az Úr nevének és tetteinek hallgatá-sához és dicsõítéséhez. Már beszéltünk a szent hang hallgatá-sa és éneklése iránti vonzalom kifejlõdésérõl. Ez az Úr tisztabhaktájának végzett szolgálat által történik.

Az Úr nem hagyja válasz nélkül bhaktáit. Ha látja, hogyegy bhakta õszintén bebocsátást akar az Úr transzcendentálisszolgálatába, s emiatt szeretne hallani Róla, akkor belülrõl úgyirányítja a bhaktát, hogy az könnyen visszatérhessen Hozzá.Az Úr jobban szeretne visszavinni minket birodalmába, mintamennyire mi vágyunk arra. A legtöbben közülünk egyáltalánnem akarnak visszatérni Istenhez; csak nagyon kevesen akar-nak visszamenni Hozzá. De bárki legyen is az, ha vágyik erre,¼r¦ K¥¢£a minden tekintetben segíteni fogja.

Az ember mindaddig nem juthat be Isten birodalmába,amíg tökéletesen meg nem tisztul minden bûntõl. Az anyagibûnök annak a vágynak az eredményei, hogy uralkodni szeret-nénk az anyagi természeten. Ezektõl a vágyaktól nagyon nehézmegszabadulni. A vagyon és a nõk komoly nehézséget jelent-hetnek az Istenhez vezetõ úton haladó bhakta számára. E csá-bításoknak rengetegen estek már áldozatul, akik bár rendíthe-

é*<vTaa& Svk-Qaa" k*-Z<a" Pau<Yaé[v<ak-ITaRNa" )ôÛNTa" SQaae ù>ad]ai<a ivDauNaaeiTa SauôTSaTaaMa( )) 17 ))

22

Vissza Istenhez


tetlenek voltak az odaadásban, így mégis letértek a felszabadu-láshoz vezetõ útról. Ha azonban valakit Maga az Úr támogat,számára az Úr isteni kegyelme által az egész folyamat rendkí-vül könnyûvé válik.

Nem meglepõ, hogy valakit nyughatatlanná tesz a nõk társa-sága vagy a gazdagság, hiszen idõtlen idõk óta ezek a dolgok ve-szik körül az élõlényt, s hosszú idõt vesz igénybe, amíg az em-ber megszabadul ettõl a számára idegen természettõl. Ha azon-ban valaki az Úr dicsõségének hallgatásában merül el,fokozatosan felismeri valódi helyzetét. Az ilyen bhakta Isten ke-gyébõl elegendõ erõt kap, hogy megvédje magát a veszélyektõl,s lassanként minden, ami zavart okozhat, eltûnik elméjébõl.

18. VERS

na¢±a-pr§ye¢v abhadre¢u nitya° bh§gavata-sevay§bhagavaty uttama-ªloke bhaktir bhavati nai¢±hik¦

na¢±a—elpusztul; pr§ye¢u—szinte teljesen; abhadre¢u—min-den, ami kedvezõtlen; nityam—rendszeresen; bh§gavata—a¼r¦mad-Bh§gavatam vagy a tiszta bhakta; sevay§—szolgálva;bhagavati—az Istenség Személyiségének; uttama—transzcen-dentális; ªloke—imák; bhakti¤—szeretõ szolgálat; bhavati—létrejön; nai¢±hik¦—visszavonhatatlan.

A Bh§gavatamról szóló elõadások rendszeres látogatá-sával és a tiszta bhakták szolgálatával minden, ami a szív-ben bajt okoz, szinte teljesen elpusztul, s a transzcendentá-lis dalokkal dicsõített Istenség Személyiségének végzett sze-retõ szolgálat visszavonhatatlan tényként szilárdul meg.

MAGYARÁZAT: Íme az orvosság, amely a szívben lakozókedvezõtlen dolgokat egytõl egyig megszünteti, melyek aka-dályként jelentkeznek az önmegvalósítás útján. A gyógyír nemmás, mint a Bh§gavaták társasága. Kétféle Bh§gavata van: aBh§gavata könyv és a Bh§gavata bhakta. Mindkettõ megfele-lõ orvosság, és mindkettõ képes megsemmisíteni az akadályo-kat. A Bh§gavata bhakta épp olyan jó, mint a Bh§gavatakönyv, mert a Bh§gavata bhakta a Bh§gavata könyv szerint él,a Bh§gavata könyv pedig teli van tudnivalókkal az IstenségSzemélyiségérõl és az Õ tiszta bhaktáiról, akik szinténBh§gavaták. A Bh§gavata könyv és a Bh§gavata személy nemkülönböznek egymástól.

A Bh§gavata bhakta az Istenség Személyiségének,Bhagav§nnak a közvetlen képviselõje. Ha tehát valaki örömetokoz a Bh§gavata bhaktának, megkaphatja a Bh§gavata könyváldását. Emberi ésszel lehetetlen felfogni, hogyan halad lépés-rõl lépésre az ember az odaadás útján a Bh§gavata bhaktavagy a Bh§gavata könyv szolgálatával. Ezek azonban tények,melyeket ¼r¦la N§radadeva magyarázott el, aki elõzõ életébenegy szolgálólány fia volt. A szolgálólány a bölcsek cselédjevolt, s így fia is kapcsolatba került velük. Csupán azáltal, hogykörükben lehetett és elfogadhatta a bölcsek ételmaradékait, aszolgálólány fia lehetõséget kapott, hogy nagy bhakta, ¼r¦laN§radadeva legyen. Ilyen csodálatos hatása van, ha valaki aBh§gavaták társaságát élvezi. S hogy valóban megértsük eze-ket a hatásokat, meg kell jegyeznünk, hogy ha valaki õszintén

csatlakozik a Bh§gavatákhoz, akkor biztosan és könnyedéntesz szert transzcendentális tudásra, melynek eredményekép-pen megszilárdul az Úr odaadó szolgálatában. Minél többetfejlõdik valaki az odaadó szolgálatban a Bh§gavaták irányítá-sa alatt, annál szilárdabbá válik az Úr transzcendentális szere-tõ szolgálatában. A Bh§gavata könyv üzenetét ezért aBh§gavata bhaktától kell hallani, s a kezdõ bhakta fejlõdését ekettõ együttesen segíti elõ.

19. VERS

tad§ rajas-tamo-bh§v§¤ k§ma-lobh§dayaª ca yeceta etair an§viddha° sthita° sattve pras¦dati

tad§—ekkor; raja¤—a szenvedély minõségében; tama¤—a tu-datlanság minõségében; bh§v§¤—a helyzet; k§ma—kéj ésvágy; lobha—vágyódás; §daya¤—mások; ca—és; ye—bármilegyen is; ceta¤—az elme; etai¤—ezek által; an§viddham—anélkül, hogy hatással lenne rá; sthitam—szilárd; sattve—a jó-ság minõségében; pras¦dati—így teljesen elégedetté válik.

Amint a szeretõ szolgálat visszavonhatatlanul megszi-lárdul a szívben, a természet kötõerõi, a szenvedély és a tu-datlanság okozta kéj, vágy és sóvárgás eltûnnek a szívbõl.Ekkor a bhakta a jóság minõségében állapodik meg, s töké-letes boldogságot ér el.

MAGYARÁZAT: Az élõlény természetes, eredeti helyzeté-ben a lelki boldogság tökéletes elégedettségét élvezi. A létnekezt az állapotát brahma-bh¡tának vagy §tm§nand¦nak nevezik,annak az állapotnak, amikor az önvaló elégedett. Ez az elége-dettség nem egyezik meg a tétlen ostoba elégedettségével. Atétlen ostobák a korlátolt tudatlanság állapotában vannak, mígaz önmagában elégedett §tm§nand¦ fölötte áll a lét anyagi ál-lapotának. A tökéletességnek ezt a szintjét akkor éri el az em-ber, amikor szilárdan, megmásíthatatlan törekvéssel végzi azodaadó szolgálatot. Az odaadó szolgálat nem tétlenség, hanema lélek tiszta tevékenysége.

Az anyaggal kapcsolatba kerülve a lélek tevékenysége be-szennyezõdik, s így a beteges cselekedetek a kéj, a vágy, asóvárgás, a tétlenség, az ostobaság és az alvás formájában fe-jezõdnek ki. Az odaadó szolgálat hatása a tudatlanság és aszenvedély következményeinek teljes megsemmisülésébennyilvánul meg. A bhakta egyszerre megszilárdul a jóság kötõ-erejében, és tovább fejlõdik, hogy elérje a vasudeva helyzetet,a tiszta sattva vagy ªuddha-sattva állapotot. Csakis ebben aªuddha-sattva állapotban, az Úr iránti tiszta vonzalom révénláthatja mindig szemtõl szemben K¥¢£át.

Egy bhakta mindig a vegyítetlen jóság kötõerejének hatá-sa alatt áll; ezért senkit sem bánt. Az abhakta azonban, legyenbármilyen mûvelt, mindig ártalmas. Egy bhakta nem ostoba ésnem is szenvedélyes. Aki másokat bánt, ostoba és szenvedé-lyes, az nem lehet az Úr bhaktája, bármennyire is igyekszikkülsejével annak mutatni magát. Egy bhaktában Isten mindenjó tulajdonsága megtalálható. Mennyiségileg lehet, hogy kü-lönböznek e tulajdonságok, a minõséget tekintve azonban azÚr és bhaktája egy és ugyanaz.

NaíPa[aYaeZv>ad]ezu iNaTYa& >aaGavTaSaevYaa )>aGavTYautaMaëaeke- >ai¢->aRviTa NaEiïk-I )) 18 ))

Tada rJaSTaMaae>aava" k-aMal/ae>aadYaê Yae )ceTa WTaErNaaivÖ& iSQaTa& Satve Pa[SaqdiTa )) 19 ))

23

TársadalmakT Á R S A D A L M A KE G Y B O R J Ú L É L E K M O N O L Ó G J A

Egy hideg, fémrácsos pallón ellett amamám. Miután kinyílt a szemem,

még három percig láttam, azután átvit-tek egy másik ketrecbe, ahol vagy má-sik ötven bocival laktam együtt. Hiány-zott a mamám meleg és puha szõre –ezek a kicsik mind ijedõsek voltak és ál-landóan rugdosódtak. Lefeküdni nemvolt elég hely, de nem is volt érdemes –az ember szõre mocskos és büdös lett atöbbiek ürülékétõl, ezért inkább állvaaludtam.

Mindennap jött hozzánk egy ked-ves, köpenyes ember, aki a tápot hozta.Ez ízetlen és rágós volt, de gyakran biz-tatott minket, hogy ettõl szép kövérekleszünk. Ez igaz is volt, csak jól nemlaktunk tõle. Néhányan úgy felfújódtak,hogy nem tudtak tovább a lábukon áll-ni – az õ hasuk alatt átvezettek egyvásznat, és így felfüggesztették õket.Ettõl még jobban elhíztak, míg olyanoknem lettek, mint egy gyufaszálakkal ki-támasztott hordó. A gondozó hetenteegyszer egy hatalmas fecskendõvel be-injekciózott minket száj- és körömfájás,tuberkulózis és egyéb, ismeretlenbocibacik ellen. Ezektõl a szerektõl ál-landóan hasmenésünk volt, kábák let-tünk, és folyton remegett a lábunk.

Néhány nyolcvan wattos izzó világí-tott a csarnokban. Volt köztünk egy tel-jesen fehér szõrû boci, aki azt állította,hogy létezik egy végtelenül erõs fényûizzó is, ami állandóan meleget ad, csakmi azt nem láthatjuk. Azt is mondtamég, hogy vannak olyan helyek, aholnincsenek rácsok, sem falak, és olyanmesszire lehet szaladni, amennyireakarsz. Valami legelõket is emlegetett,ahol a földbõl zöld színû ízletes szálaknõnek. Ezt az albínó bocit általábannem szerették a többiek – javíthatatlanálmodozónak, utópistának tartották.Én kedveltem, de ritkán tudtunk egy-

mással bõdülgetni, mert akkora hang-zavart keltettek a többiek, hogy ha ki-csit távolabb löktek, nem hallottuk egy-más hangját.

Három hónapos voltam, amikoremlítésre méltó események történtek.Kinyitották a ketrec egyik ajtaját, és egysötét, szûk folyosón betereltek egy mégszûkebb ketrecbe. Ekkor láttam megazt a nagy fényes izzót, mert ez a ketrecelindult, és kivitt minket a teleprõl. Éppa rács egyik oldalához kerültem. Az ar-com, illetve a pofám szorosan odanyo-módott, de örültem, mert így fél szem-mel szemügyre tudtam venni a világot.

Az emberek sokan voltak, és amin alegjobban csodálkoztam, némelyikükössze volt kötve egy kisborjú méretû ál-lattal, és együtt sétáltak. Nem értettema dolgot, mert ezek az állatok idegtépõhangokat hallattak, az utcasarkon pe-dig mindig megálltak vizelni meg ilyes-mi. Sajnáltam az embereket, de úgytûnt, nem tudják elengedni a madza-got, így ez a szörnyû állat ide-oda rán-gatta õket. Egy másik helyen, együvegablak mögött ugyanilyen állatokatmostak és fésülgettek, meg a patáikrólvágták le a körmöket. Nem értettem,miért szeretik õket ennyire, mikor mégtõgyük sincs.

Titokban arra gondoltam, hogy ta-lán most visznek arra a „legelõre”, és aszívem gyorsabban kezdett dobogni.Sok utcán mentünk keresztül, míg egyelhagyatott helyen egy másik telepfélé-re értünk. Itt sorban kivittek minketegy olyan szûk folyosóra, ahol egyszer-re csak egy tehén fért el. Úgy tudtam,hogy az emberek azért tartanak min-ket, mert ha megnövünk, habzó tejettudunk adni, amibõl finom tejfölt és tú-rót lehet csinálni a csuszára. Arra gon-doltam, talán elérkezett az elsõ fejésideje.

Éppen az albínó borjú mögé kerül-tem, és láttam hogy kicsit ideges. A sorlassan haladt elõre. A sor elején messzefeltûnt egy sötét kapu, amit a mondáshozhíven meg is bámultunk. Békésen ácso-rogtunk, és ballagtunk egyre elõrébb.

Beértünk a sötét kapuba. Itt min-denféle ijesztõ hangokat hallottunk, denem láttunk semmit. Néhány perc múl-va meghallottam fehérszõrû barátomrémült bõgését. A lábával dobolt, mint-ha el akarna szaladni, aztán elhallga-tott. Ekkor értettem meg, hogy mi tör-ténik. Próbáltam megfordulni, de a helytúl szûk volt, és a kíváncsi borjaknyomtak hátulról. Lehetséges, hogytényleg nem az a több ezer liter tej kellnekik, amit életemben adhatnék, ha-nem a pár liter véremet akarják? Tu-dom, hogy csak egy marha vagyok, ésnem érthetem ezt meg, de nem is voltidõm ezen gondolkodni. A két halánté-komra egy-egy korong került, aztán va-lami villám átcikázott az agyamon,majd az egész testemen. A halálfélelemadrenalinja lüktetett az ereimben. Há-rom ütést éreztem, aztán elhagytam atestemet.

A testen kívül lebegve láttam, hogya tetemeket egy másik teremben le-nyúzzák, feldarabolják és becsomagol-ják. Porcikáim most különféle étter-mekben és boltokban találhatók.

Mivel erõszakos halállal haltammeg, a természet törvényei szerint újrameg kell születnem tehénként. Ha ezígy folytatódik, ki tudja, mikor érem elaz emberi létformát? Az emberi testet,ami olyan áldott, hiszen az ember alegintelligensebb lény, minden terem-tett élõlény ura és védelmezõje.

Ha étteremben jársz, és azt látodkiírva: BORJÚSZELET: 450 Ft – ak-kor gondolj rám, és mondj el értem egyimát. Köszönöm szépen.

Egy borjúlélek monológja

24

Vissza Istenhez

24

Vissza Istenhez

TársadalmakT Á R S A D A L M A KH A V I T Á R A K E R Ü L N E S O R …

Vissza Istenhez

Ön: Szer-vusz, de régen

láttalak!Ismerõs: Rég

találkoztunk, én isnagyon örülök. De ne

haragudj, rohanok ebé-delni, ha velem jössz, esetleg

közben beszélgethetünk.Ön: Persze, legalább tudunk váltaniegy pár szót. [Együtt elindulnak.]Egyébként hol szoktál enni?Ismerõs: Általában valamelyik gyors-étteremben, tudod, ez a felgyorsult élet-mód. Te is bekapsz valamit?Ön: Ott legfeljebb egy sült krumplit.Tudod, vegetáriánus vagyok.Ismerõs: Vegetáriánus?! Miért, eltiltottaz orvos a hústól? Vagy fogyni akarsz?Ön: Nem, ez nálam elvi kérdés. Nemszeretném, ha miattam állatokat kelleneleölni.Ismerõs: Egyébként is megölnékõket…Ön: De ha én fizetnék érte, az olyanlenne, mintha én pénzelném a mészáro-sokat. Mintha bérgyilkosokat fogadnék.Szerintem, ha valaki mindenképpenhúst akar enni, szembe kellenenéznie ennek az erkölcsi súlyá-

rinted ezt az állatok is így gondolják?Úgy emlékszem, neked is volt egy ku-tyád…Ismerõs: Persze, még mindig megvan.Tappancs, egy cocker spániel…Ön: Igen, emlékszem, zsemleszínû, ésolyan kedves pofija van. Hát, gondo-lom, te se örülnél, ha valaki úgy dönte-ne, hogy elfogyasztja vacsorára.Ismerõs: Hogy jut eszedbe ilyesmi?Megenni egy kutyát!Ön: Ha jobban belegondolunk, nincssok különbség egy kutya, egy malac,vagy egy bárány között. Attól, hogy azegyikkel együtt lakunk, még a többinekis vannak érzései, õk is szenvednek, ak-kor is, ha nem látjuk.Ismerõs: De az ember mindenevõ.Szüksége van a húsra.Ön: Nincs rá feltétlenül szüksége. Ezcsak egy rossz szokás. Az ember egész-ségesebben, erkölcsösebben és tisztáb-ban tud élni állatok fogyasztása nélkül.Biztosan tudod, hogy néhány vegetári-ánus kultúrában az emberek hosszabbideig élnek, mint nálunk.

Elképzelhetõ, hogy kedves Olvasónk már vegetáriánus, vagy vala-

mikor a jövõben az lesz. Tételezzük fel, hogy ekkor találko-

zik egy régi ismerõsével, aki még nem ismeri az Ön új táp-

lálkozási szokásait. Ehhez az elképzelt beszélgetéshez

szeretnénk néhány ötletet adni.

Ha vitárakerülne sor…

val, és magának kellene megölnie az ál-dozatát. Na de én egyébként sem tar-tom túl vonzónak, hogy ledarált, dög-lött állatokat rágicsáljak.Ismerõs: Hát akkor vészesen le fogszfogyni, vérszegény leszel, meg minden-féle hiánybetegségeid lesznek, ha csaklegelsz, mint a lovak!Ön: Csak a mérgek fognak hiányozniaz étrendembõl, semmi más. Mindentápanyaghoz hozzá lehet jutni gyümöl-csökbõl, zöldségekbõl, olajos magvakbólés tejtermékekbõl.Ismerõs: Én nem tudnék lemondani ahús ízérõl…Ön: Tudod, a húsnak önmagában egy-általán nincs jó íze. Órákig kell sütni-fõzni meg agyonfûszerezni, mire leszbelõle valami. Ennyi munkával szinte alábtörlõbõl is lehetne vacsorát készíteni.A vegetáriánus ételeknek természetesen,eleve finom ízük van. És egyáltalánnem kell hozzájuk állatokat lemészá-rolni.Ismerõs: De miért olyan nagy problé-ma ez neked? Az állatok azért vannak,

hogy az embernek legyenmit ennie.

Ön: És sze-

25

Ismerõs: De mit ér az élet húsételeknélkül? Egy jó kis zaftos…Ön: Sajnálatos lenne, ha csak a nyel-vünk, ez a kis húsdarab irányítaná azegész életünket és a döntéseinket. Hacsak az ételek íze lenne a fontos, akkorakár emberhúst is lehetne enni – állító-lag édeskés íze van… De természetesenebben megállít az erkölcsi érzékünk. Haegy kicsit utánagondolunk, az állatokelpusztítása sem sokkal felemelõbb en-nél.Ismerõs: De a növényeket is meg kellölni, nem? Az mennyivel jobb?Ön: Egyrészt nem mindegyik növénytkell megölni. Ha meg akarsz enni egyalmát, nem kell hozzá megölnöd az al-mafát. Másrészt a növényeknek sokkalegyszerûbbek az érzékeik és az ideg-rendszerük, így a fájdalomérzetük isenyhébb. Ez is erõszak persze, de sok-kal kisebb mértékû, mint az állatokmegölése. Ez az a minimális erõszak,amellyel fenn tudjuk tartani magunkata világban. Persze vannak olyan vallá-sok, amelyek azt mondják, hogy még az

ilyen ételeket is fel kellajánlani Istennek, hogyigazán bûntelennéváljunk.Ismerõs: Na és tebelegondoltál márabba, hogy ha minden-ki ilyen vegamicsodáslenne, akkor mi lenneazzal a sok-sokmunkással, akik avágóhidakon dolgoznak?Ön: Ne aggódj, erre könnyûmegoldást találni. A bölléreket és atöbbi dolgozót átképezhetnék állatgon-dozónak. A fölöslegessé vált vágóhidaképületeiben pedig állatmenhelyeket le-hetne létesíteni.Ismerõs: Hát, nekem nagyon unal-masnak tûnne, ha csak salátát ehet-nék…Ön: A vegetáriánus konyhamûvészetegyáltalán nem unalmas, hanem éppenhogy kimeríthetetlenül gazdag és válto-zatos. Tudok itt a közelben egy kis ve-getáriánus éttermet, ha kíváncsi vagy

rá, szívesen megmutatom.Ismerõs: Hát, tulajdonképpen érde-kelne, de nem ígérek semmit…Ön: Csak próbáld ki, aztán dönts a leg-jobb belátásod szerint.

[Beszélgetésbe merülve odaérnek, be-térnek. Barátjuk döntése még a jövõtitka…]

26

Vissza Istenhez

TársadalmakT Á R S A D A L M A KA Z Á L L A T O K J O G A I R Ó L

Vissza Istenhez

Az állatok jogairól

Mit engedhetünk megmagunknak?

Van-e jogunk arra, hogy halálra ítéljünkegy állatot? Az asztalra kerülõ állatokvégigszenvedik életüket, csak azért,hogy pár percnyi kellemes ízélménytszerezzenek elfogyasztóiknak – gondol-junk csak a nagyüzemi állattartás bor-zalmaira. Az állatok megérzik a halálközeledtét, rettegnek, és éppúgy szen-vednek, mint az ember. Egy húsevõ

ember miatt több ezer állatot kell meg-ölni.

Nagy távolságra történõ állatszállí-táskor az országokon átszáguldó kamio-nokban a vágóállatok gyakran megelle-nek, s az állatok egy része az úti cél el-érése elõtt elpusztul a túlzsúfoltság, arossz bánásmód és a levegõtlenség mi-att.

Amennyiben valaki mindenképpenhúst akar enni, a nagyüzemi állattar-tásnál már az is jobb megoldás lenne,ha ennek erkölcsi súlyával szembenéz-ve, a tömeges állatkínzás és mészárláshelyett helyben, magának vágná le ál-dozatát. Az ember csak magát csapja beazzal, ha azt hiszi, „tiszta marad akeze”, mert a piszkos munkát vágóhídibérgyilkosok végzik el helyette. A leg-jobb és legtermészetesebb megoldás pe-dig az állatok étkezési célú öldöklésénekteljes beszüntetése lenne.

Szõrmeipar

A Times lapjain ezt olvashattuk: „Haállatokat használunk fel olyan jelen-téktelen célokra, mint a kozmetikaikísérletek és a szõrmedivat, az nemaz emberi jólétet, csak az emberi hi-úságot, a magasabb profitot, azanyagi hasznot szolgálja. Az állatok

ilyesfajta célokra való feláldozása te-hát nem igazolható.”

Az elmúlt tizenöt évben a szõrme-ipar hanyatlásnak indult: a prémjükérttenyésztett állatok száma ötvenmilliórólharmincmillióra esett vissza. Sajnos avezetõ divattervezõk manapság ismétigyekeznek divatba hozni a prémet, amifokozódó szenvedést ígér az állatoknak.

A szõrmeipari telepek szûk ketrecei-ben az állatok viselkedése abnormális,sztereotip, a nõstények gyakran felfal-ják kicsinyeiket. A leölés módszereigyakran lassúak, fájdalmasak; kedveltmódszer a traktor kipufogógázát az ál-latokkal teli dobozba vezetni. A halálosinjekciók közül sok légzésbénulást okoz,miközben az állat tudatánál marad.

A szõrme luxuscikk, viselõje csodá-latot és tiszteletet remél környezetétõl.Védhetetlen azonban az a magatartás,hogy hiúságunk legyezgetése érdekébenszenvedésre és kínhalálra ítéljük az ál-latokat.

Állatkísérletek

„Egy nemzet nagysága és erkölcsifejlettsége híven tükrözõdik abban,ahogy az állatokkal bánik.” – írtaMahatma Gandhi, aki a viviszekciót (azélveboncolást) a védtelen lények ellen

Életünk színpadán az állatoknak nagyrészt a vesztes, a préda szerepe jut. A technikaicivilizáció bûvöletében sokan önkényesen felhasználható biológiai gépezeteknek tekintik õket.A közkeletû, ám téves elképzelés úgy tartja, hogy az ember nem élhet hús nélkül, az ál-latkísérletek pedig nélkülözhetetlenek. Miközben házi kedvenceinket dédelgetjük, az állatoktömegeit hajlamosak vagyunk pusztán élelmiszer- és bõripari alapanyagnak tekinteni, akik/amik csak azért léteznek, hogy – akár életük árán is – kiszolgálják az igényeinket.

m§ hi°sy§t sarva-bh¡t§ni

Egyetlen élõlénnyel szemben se alkalmazz erõszakot!

2727

elkövetethetõ legsötétebb bûnnek ne-vezte.

„A szabályozottság ellenére továbbfolyik az állatok holokausztikus méretûfeláldozása a tudomány szolgálatában,elképzelhetetlen kínokat és gyötrelme-ket okozva ezzel a kísérleti állatoknak.Ha el tudnánk képzelni, mi folyik a la-boratóriumokban, rémálmaink lenné-nek, és nappal sem lenne egyetlen vi-dám és gondtalan percünk sem.” (Dr.Ralph Bircher, Viviszekcióellenes Orvo-sok Nemzetközi Szövetsége).

Igaz, hogy az élettan néhány ma is-mert eredménye állatkísérletekbõl szár-mazik, és a transzplantációs sikereket isállatokon végzett vizsgálatok elõztékmeg (pl. szívátültetést elõször kutyákonhajtottak végre). Ma már azonban, né-hány alapkutatástól eltekintve, gyakor-latilag ugyanazok a kísérletek folynak

tehát jórészt feleslegesek vagy pótolha-tóak. Alternatív módszerek tömkelegeáll a kutatók rendelkezésre: sejt- és szö-vettenyészetek, egyéb in vitro eljárá-sok, matematikai modellek, oktatófil-mek, interaktív, szimulációs szoftverek.Ráadásul az állatkísérletek jelentõs ré-sze nem is gyógyászati célú. A fegyver-ipar titkosan kezeli az állatokon végzettsugárkísérleteket, a ballisztikus fegyve-rek próbáit, az ideggáz-teszteket ésmindazt, amit az ember rombolási haj-lama ártatlan lényeken gyakorolni ké-pes.

A szépségért szenvedni(ük) kell

Világszerte sok állat esik áldozatul koz-metikumok, piperecikkek és más fo-gyasztási cikkek Draize-tesztjeinek is.Ilyen a szemkárosodási teszt (példáulnyulak szemébe cseppentett maró kon-centrátum, sampon), vagy a bõrkároso-dási teszt, melyet többek közt fogkré-mek, dezodorok esetében vizsgálnak.Nyúl, majom, kutya nemi szervét (mint„jól reagáló” területet), vagy nyers hú-sát kezelik az adott szerekkel.

Mérgezési teszt az LD 50-es teszt. Arövidítés a „letális dózisra” utal: azonanyagmennyiségre, amelytõl a megha-tározott számú állatok fele elpusztul. Azállatok gyomrába csövön át nagymennyiségû púdert, arc, vagy hajfesté-ket juttatnak. Gyakran a halált nem a„méreg”, hanem a túladagolás okozza:fulladás vagy eltömõdés. Néhány mástermék a listáról: rovarirtók, gyomir-tók, élelmiszeradalékok, fagyálló folya-dékok, fékfolyadékok, kályhatisztítók,szemfestékek, sminkek, poroltók stb.

Bár az állatvédõk nyomására Ma-gyarországon a szépítõszerek állatokonvaló tesztelését 1998 óta már törvénytiltja, a gyógyszeriparban továbbra isfolyamatosan használják az LD 50-eseljárást. Szerte a világon pedig a fo-

gyasztói társadalom mohósága és új-donságok iránti vágya egy-egy új koz-metikai szer esetében – jóllehet a régitermékek sokszor ugyanolyan jók – ál-latok ezreinek gyötrelmes halálát okozza.

Tégy a szenvedés ellen

A földi lét az állatok pokla lenne? Szen-vedésük a mi szégyenünk. Ha érzel va-lami felelõsséget értük, tégy a szenvedésellen! Hogyan?

– Talán a száj- és körömfájás vagy akergemarhakór is egy figyelmeztetés.Ne kergülj meg! Legyél vegetáriánus!

– Vásárolj olyan kozmetikumokat,amelyeket nem teszteltek állatokon!Jelzésük:

– Ne hordj bõr- és szõrmeruhákat,kiegészítõket!

– Tanulmányi célból se boncolj álla-tokat!

– Ne vállalj olyan munkát, amelyközvetve vagy közvetlenül hozzájárul azállatok elleni erõszakhoz!

– Vegyél részt az állati jogok érvé-nyesítése melletti megmozdulásokon!

– Emeljünk szót a szótlanokért! Be-szélj másoknak is az állatok jogairól!

Tóth Tamás

évrõl évre, ugyanazokkal a módszerek-kel, ugyanazokat a szenvedéseket okoz-va az állatoknak. „Új ötletek” híján arégi kísérleteket ismételgetik, fõleg akutatói pénztámogatás megtartása ér-dekében.

Évente nyolcszázmillió élõlénypusztul el így a laboratóriumokban –percenként huszonöt állat. A kísérletekalig 1%-ának van bármiféle gyakorlatihaszna, és az esetek többségében mégez is elérhetõ lenne más úton.

Sok biológus és orvos szerint a labo-ratóriumi állatok nem csak az emberiszervezetet nem képesek modellezni, demég az ugyanolyan fajú, ám természe-tes körülmények között élõ egészségesvagy beteg állatokét sem. Ezek alapján1986-ban, a Zürichben tartott Állator-vosi Kongresszuson a résztvevõk nyilat-kozatot írtak alá, mely szerint azállatorvostudományban semmiféle ál-latkísérlet nem indokolt. E kísérletek

28


KultúraK U L T Ú R AT E J : B É K E É S B Õ S É G

Vissza Istenhez

béke és bõségA tej rendkívül fontos szerepet játszik a védikus szentírások

történeteiben. Túl a manapság fel-fellángoló vitákon, hogy az

ember számára iható-e a tehéntej vagy sem, elmondhatjuk,

hogy a védikus idõkben a tej önmagán túlmutató jelentõség-

gel bírt. Írásunk néhány tejhez kapcsolódó gondolatot villant

fel ¼r¦la Prabhup§da mûvei alapján.

A csodatehén

A védikus leírások szerint K¥¢£a – Isten– tehénpásztorfiú. A lelki világban,K¥¢£a lakhelyén olyan tehenek élnek,melyeket bármikor meg lehet fejni, sannyi tejet adnak, amennyit csak kívánaz ember. Az Úr tengernyi ilyen tehenettart, melyeket annyira boldoggá teszK¥¢£a gondoskodása, hogy örömükbentejjel áztatják a legelõk dús füvû rétjeit.

A tejóceánból született hold

Sokan azonban a K¥¢£áról szóló leíráso-kat pusztán mesének tekintik, s vagytagadják Isten létét, vagy egyenlõnektekintik Vele magukat.

A ¼r¦mad-Bh§gavatam leírása sze-rint a felsõbb bolygókon (vagyis amennyországban) van egy tejóceán,ahol az Úr Vi¢£u él. Ebbõl a tejóceánbólszületett a hold, ám a tejóceánban élõhal nem ismerte fel a holdat, és azt hit-te, az csak egy hozzá hasonló másik hal,vagy legfeljebb egy fényes tárgy, semmitöbb. ¼r¦la Prabhup§da magyarázatá-ban azokat az embereket hasonlítja eh-

hez a halhoz, akik nem ismerik fel,hogy K¥¢£a Isten, és magukhoz hasonló,közönséges embernek vélik.

Tej és istenszeretet

Miért olyan nehéz elfogadnunk, hogyK¥¢£a Isten, hogy Õ a Legfelsõbb Úr,mindenki irányítója, és a legfelsõbb bir-tokos? Azért, mert ostoba kíváncsisá-gunkban elhagytuk Õt, és az anyagi te-remtéssel és a szenvedély kötõerejévelérintkezésbe lépve K¥¢£a iránti szerete-tünk anyagi vággyá alakult át. Az isten-szeretet úgy alakul át anyagi vággyá,ahogyan a tej válik joghurttá asavanyítószer hatására – magyarázza¼r¦la Prabhup§da.

A tej érzékelése

Ezek szerint nincs sok reményünk arra,hogy visszatérhessünk Hozzá? De igen,nagyon is van – nyugtat meg bennün-ket ismét egy tejjel kapcsolatos, széppéldával Prabhup§da.

Ahhoz, hogy visszatérhessünk Isten-

Tej:Tej:

hez, meg kell ismernünk Õt. Milyen Is-ten? Vagyis a példánál maradva: mi-lyen is a tej? Amikor látjuk: fehér. Ami-kor megkóstoljuk: ízletes. Amikor meg-érintjük: hideg. Amikor megszagoljuk:jó illatú. Amikor beszélnek róla, meg-tudjuk, hogy mindezt tejnek nevezik.Ugyanígy, a Legfelsõbb Igazság, K¥¢£aelérésére is számtalan módszer létezik –mondja ¼r¦la Prabhup§da –, de e kü-lönféle utak segítségével az AbszolútIgazságnak csak egy-egy vonása tárulfel az igazság keresõje elõtt.

Ahogy a tejrõl is csak akkor kapunktökéletes képet, ha minden érzékszer-vünkkel egyszerre érzékeljük, és azt ismeghallgatjuk, amit mások mondanakróla, úgy az, aki teljes egészében akarjamegismerni az Urat, a bhakti-yoga, azodaadó szolgálat végzésével közelíthetimeg Õt közvetlenül.

A béke forrása: a tej

Odaadó szolgálat? Hát az meg mi acsoda? Az odaadó szolgálat azokat atetteket jelenti, melyeket nem saját elé-gedettségünk érdekében, hanem K¥¢£a

2929

Egyre kevesebb a tej

A ¼r¦mad-Bh§gavatam bölcsességetöbb más kérdésre is választ ad, melyminden gondolkodó embert foglalkoz-tat. Manapság valahogy – sokan megfi-gyelték – minden olyan silány. Miért?Harminc-negyven évesek beszélnek ar-ról, hogy gyerekkorukban más íze volt aparadicsomnak és az epernek, és hogy aBöbe babát nem kellett kidobni háromnap múlva, mint ma a Pokémont vagyhogyishívjákot.

A Bh§gavatam leírja, hogy szeren-csétlen korban élünk, amely a világkor-szakok nagy körforgásában a negyedik,a vaskor. Ebben a korszakban az embe-rek hitetlenek és rövid életûek, kapcso-lataik képmutatók. Az idõ hatásáraminden veszít energiájából: a föld nemad annyi gabonát, mint régen, keve-

sebb zöldség és gyümölcs terem, s a te-henek sem adnak annyi tejet, mint haj-danán.

A védikus tudás mint tej

A Kali-kor (vaskor) tünete a tehenekszánalomra méltó sorsa is. Pedig „hamegfejjük a tehenet, folyékony formá-ban a vallás elveit kapjuk meg” – írja¼r¦la Prabhup§da (¼B. 1.17.3, magya-rázat). Régen az indiai vándorszerzete-sek kizárólag tejen éltek, és az átlagem-berek csak akkor találkozhattak velük,mikor a szentek tejet koldulva bekopog-tak az ajtajukon. A családos, otthonukvédelmét élvezõ emberek egyik legfõbbkötelességüknek azt tekintették, hogytejet adjanak ezeknek a lemondásokbangazdag életû, kéregetõ vándoroknak,akik csak néhány percet idõztek náluk,reggel, fejés idején, s ilyenkor az embe-ri élet céljáról beszélgettek a jószívûgazdával és családtagjaival. A tej ígyvalóban a folyékony vallásos elveket je-lentette az otthoniaknak.

Ha legnagyobb szerencsénkre talál-kozunk egy vándorló szenttel, a legke-vesebb, amit adhatunk neki, egy pohártej. Ha pedig jobban meg akarjuk érte-ni a szavait, kinyithatjuk a ¼r¦mad-Bh§gavatamot, hiszen a védikus iroda-lom olyan, akár a tudás tejóceánja, a¼r¦mad-Bh§gavatam pedig e tejóceánnektári lényege, mindenki kedvence, atejszín.

¼y§m§ dev¦ d§s¦

örömére hajtunk végre. Ilyen cselekedetpéldául, ha a Legfelsõbb Úr számárafõzünk, az ételt felajánljuk Neki, s az ilymódon megszentelt ételt elfogyasztjuk.

Ezeket a tetteket sohasem szabadabbahagyni, még akkor sem, ha valakiigen magas szintet ért el a lelki életben.A Bhagavad-g¦t§ (18.5) elmondja, hogyahhoz, hogy az emberi társadalombanjólét és béke uralkodjon, áldozatra,adományozásra és lemondásra vanszükség, s ezek mind az odaadás tettei-nek számítanak.

Ha a vajat olvasztással megtisztít-juk, ghí, azaz tisztított vaj jön létre,amely a védikus áldozatok nélkülözhe-tetlen kelléke. A tisztított vaj elõállításá-hoz tejre van szükség. Ily módon teháta tej fontos eleme az odaadó szolgálat-nak és a világ békés, Istennek szenteltéletének.

A tej a jóság kötõerejének itala

E jámbor élet alapvetõ erkölcsi törvé-nye a nálunk gyengébb és kiszolgálta-tottabb élõlények megvédelmezése. Avédikus írások megállapítása szerint Is-ten még egy hangya elpusztítását semhagyja büntetlenül, de valamennyi állatmegölése közül a tehéngyilkosság szá-mít a legnagyobb bûnnek, mert a tehénazzal, hogy tejet ad, nagy szolgálatottesz az embernek. A Védák kijelentik,hogy aki tejet iszik, utána pedig megölia tejet adó tehenet, a legmélyebb tudat-lanságban él, és sötét jövõ vár rá. A hús,különösen pedig a tehénhús a hozzá ta-padó vér, szenvedés és felesleges erõ-szak miatt emberi fogyasztásra alkal-matlan és tilos.

A Védák megállapítása szerint maitársadalmunk égetõ problémái emberifeladataink félreértésébõl fakadnak. Kö-telességünk a minket szolgáló állatok-nak, legfõképpen a tehénnek, védelmetadnunk, akinek csak a tejét fogyaszthat-juk. E szentírások jóslata szerint ahol te-hénhúst esznek, ott idõvel járványok ésháborúk fognak pusztítani.

30

Vissza Istenhez

A húson túlA húsfogyasztás

gazdasági és

ökológiai hátrányai

A húsevés árnyoldalai

A modern társadalom szereti elfedni alelkiismeret kiáltásait, csak hogy zavar-talan legyen az élvezet, amelyet a fo-gyasztásból merít. Az elegáns bevásár-lóközpontok polcairól leemelt csinoshúscsomagolás csak az áru élvezetérekoncentrál, s igyekszik elfeledtetnimindazt a kegyetlenséget, amelynek ami vágyunkból eddig a pontig meg kel-lett történnie. Ha ugyanis ez tudatosul-na a fogyasztóban, az csökkentené avásárlási kedvét. Ha egy fogyasztó tu-datos, az már nagyon rossz eredmény. Atudatosság ugyanis magával hozza adöntésképességet, s az ezzel rendelkezõszemély nehezen irányítható. A tudatosember nem jó fogyasztó.

Az az információ sem szerepel a cso-magoláson, hogy a „hústermelés” soránkeletkezett hatalmas mennyiségû híg-trágya szennyezi felszíni vizeinket éstermõföldeinket. A hígtrágya tízszere-sen, de akár százszorosan is telítettebblehet az átlagos házi csatornából szár-mazó szennyezõdésnél. (Hollandiábanaz erdõk 78%-a pusztult el a savasesõktõl, amelyek 45%-a a hígtrágya-tá-rolókból felszabaduló ammónia kipá-rolgásából ered.) Ha valaki bemegy egy

gyorsétkezdébe, arra sem hívják fel a fi-gyelmét, hogy az általa fogyasztandóhúspogácsa nemrég még Közép-Ameri-ka esõerdeinek helyén legelt, tehén for-májában. S amennyiben az illetõ min-dennap betér egy menüre, garantált,hogy részt vesz a közép- és dél-ameri-kai esõerdõk módszeres kiirtásában,amely olyan eredményesen halad, hogycivilizációnk jelen étvágyát alapul véveelõrejelezhetõ, hogy kb. 80 év alatt azegészet „megesszük”.

Néhány tény a húsfogyasztásról

– A világ esõerdõi 5,6 millió négyzetki-lométert foglalnak el, ami körülbelülegyenlõ az Egyesült Államok területé-vel, Alaszkát és Hawaiit is beleértve.Ebbõl évente mintegy 72 ezer négyzet-kilométert veszítünk el, ami Nicaraguaterületének felel meg.– Mindenki, aki a vegetáriánus étrend-re tér át, évente 0,405 hektárnyi erdõtment meg.– A világon elõállított termények csak-nem felét a késõbb a húsukért leölt ál-latok fogyasztják el. Ez igen pazarló el-járás. Egy kilogramm étkezési marha-hús elõállításához 16 kilogrammtakarmány, ill. szójabab szükséges.

Vissza Istenhez

30

Gyakran találkozom olyan emberek-

kel, akiket érdekel a K¥¢£a-hívõk

életmódja, és szívesen beszélgetnek e

témáról. Amikor azonban arra terelõ-

dik a szó, hogy mit tudnának felvál-

lalni az életükben mindabból, amit a

Védák javasolnak, zavarukban olykor

csak néhány kifogásra telik. A vege-

táriánus étrend javaslatára adott vá-

laszok általában így hangzanak:

„sajnos nem lehet”, „nagyon drága”;

„a férjem úgyis eszik húst, akkor

meg külön kellene fõzni”; „olyan

drágák a zöldségek, a gyümölcsök, a

tejtermékek”, és így tovább. Minden-

nek ára van. Ha enni szeretnénk va-

lamit, azért fizetnünk kell. Vagy így,

vagy úgy. Ha mindennel számolunk

– és nem csak a pillanatnyi kiadá-

sokkal –, igen meglepõ eredményre

jutunk.

TársadalmakT Á R S A D A L M A KA Z Á L L A T O K J O G A I R Ó L

31

– Mintegy húsz vegetáriánus emberttarthatna el az a földterület, ami mind-össze egy húsevõnek elég.– Az Egyesült Államokban a mezõgazda-sági területek 56%-át hústermelésrehasználják. Az évente felhasznált víz-mennyiség 50%-a a húsiparban fogy el.– A haszonállatok takarmányozásárafordított gabona és szójabab mennyisé-ge 1,3 milliárd embernek jelentene ele-gendõ táplálékot.– Egy kilogramm búza termeléséhez228 liter víz szükséges, míg egy kilo-gramm hús elõállításához ennek ezer-szerese, 228 000 liter. Egy húsevõ na-ponta áttételesen 19 000 liter vizethasznál fel, míg egy vegetáriánus csak5500 litert.– Ha az emberek a vegetáriánusétrend szerint étkeznének, a húsfeldol-gozás és -szállítás megspórolásával abenzinfelhasználás kb. 60%-kal csök-kenne.

lyókkal és patakokkal, valamint sokmillió tonna kibocsátott szén-dioxiddal,nitrogén-oxiddal és metánnal biztosít-ják.”

Mi hát a teendõ?

A földön zajló, egyik leginkább környe-zetromboló tevékenység az állatok el-pusztítása a táplálékszerzés, a szõrme-és bõripar céljaira, illetve kozmetikaifelhasználásra. A K¥¢£a-tudatú mozga-lom állatokat, különösen a szarvasmar-hát védõ beállítottsága és a lelki vegetá-riánus étrend alkalmazására tett javas-lata – amennyiben széles körbenelfogadásra kerül – számos környezet-védelmi és gazdasági problémát meg-oldhat. E javaslatok a következõ filozó-fiai elveken alapulnak:

1. Az embereknek nem szabadnatáplálkozási célokra leölniük az állato-kat. A valóban „emberi” társadalomnaka kívülre is kiterjesztett erõszakmentes-ség (ahi°s§) õsi védikus elvén kell ala-pulnia, amit a világ néhány részén mégma is gyakorolnak.

2. Az emberi társadalom szempont-jából a szarvasmarha a leghasznosabbállat. Tüzelõanyagot, trágyát, a föld-mûveléshez, szállításhoz, õrléshez ésöntözéshez szükséges erõt, valamint te-jet és tejtermékeket biztosít a számunk-ra.

3. Az állatok elpusztítása megsérti akarma törvényeit, ezért egyéni és kol-lektív visszahatásokat (pl. háborúkat)eredményez az emberi társadalomban.

4. Jól alátámasztott orvosi tanulmá-nyok igazolják, hogy a húsevés ártal-mas az egészségre.

5. A táplálékszerzés és a divat céljá-ból folyó tömeges állatölés csökkenti azegyüttérzést, az élet tiszteletét, beleért-ve az emberi életét is.

6. A húsalapú étrend – nemcsak ál-talános közgazdasági, hanem minden-napi szempontból is – drágább, mint ahúsmentes.

7. Ha a világ fel-hagyna a húsevéssel,nagymértékben nõneaz elõállított élelmi-szerek mennyisége,így emberek millióimenekülnének megaz éhségtõl, a kopla-lástól és az éhhalál-tól.

8. A vágóhidakon folyó tömeges ál-latmészárlás jelentõsen károsítja a kör-nyezetet. Mindez a Föld ellen is erõsza-kot jelent, ami szintén karmikus követ-kezményeket von maga után.

Bármerre tekintünk, egy bajbanlévõ bolygót látunk, amely gyógyításraszorul. A világ ökológiai problémáit vé-gignézve nem túl nehéz belátni, hogy aszennyezés fõ oka a mohóság. A környe-zetvédelmi válság eredete a tudat vál-sága. Megoldásképpen a mindenségspirituális látásmódját ajánljuk, melybolygónk egészségesebbétételének legfõbbkulcsa. A pozitívváltozások azönkéntes egy-szerûséget ésaz erõszak-mentességetis magukbanfoglalják. Avégeredményegy kevésbé ipa-rosodott társada-lom lehet, melybenminden emberi lény ter-mészetesebben és békésebben élhet.Mindazok, akik képesek értékelni amúlt civilizációit irányító bölcsességet,kívánatosnak találják ezt. A tehénvéde-lemre és vegetáriánus életmódra alapo-zott kisebb faluközösségek – amilyen asomogyvámosi Krisna-völgy is – valósalternatívát kínálnak a jövõképek kö-zött válogatóknak.

P§rtha d§sa

A Védák szerint mindaz, amit a hús-evés szegényes élvezete érdekében elkö-vet valaki, súlyos visszahatásokkal ter-heli õt a jövõben (vagy akár már ma is).Lehet, hogy az esõerdõket a messziAmerikában irtják – de ezt a mi vá-gyunk kielégítése kedvéért teszik. Így azebbõl származó visszahatás is interkon-tinentális lesz.

Jeremy Rifkin A marhahúson túlcímû, széles körben olvasott könyvébenfejezi ki aggodalmait: „Manapság ame-rikaiak, európaiak és japánok millióinyakló nélkül fogyasztják a különfélehúsételeket, elfeledkezve étrendjükneka bioszférára és a földi élet túlélõképes-ségére gyakorolt hatásáról. A takarmá-nyozott állathús minden egyes fontjátégõ erdõkkel, lepusztult földekkel, ter-méketlenné tett mezõkkel, kiszáradt fo-

31

32

Vissza IstenhezVissza IstenhezVissza Istenhez

Manapság a vallásos elvek háttérbeszorulásával egyre nagyobb szakadékképzõdik a gazdag és a szegény rétegekközött, és mivel a kereskedõk nem tart-ják feltétlen kötelességüknek a jóté-konykodást, a vezetõség feladatává vá-lik a szegénynép ellátása. Indiában amai napig él a rászorulókról való gon-doskodás hagyománya, ahol a falubeli-ek rendszeresen ellátják élelemmel –rizzsel, levessel és tejjel – a szent zarán-dokokat és a szegényeket. A hagyományszerint egy ideális családfenntartó, mi-elõtt õ maga nekilátna az evésnek, aház elé kiállva háromszor, hangos szó-val ebédre hívja az utca minden éhesemberét. Ha elhanyagolja ezt a számá-ra elõírt kötelességet – különösen azidõsekkel és a gyerekekkel szemben –,az megbocsáthatatlan bûnnek számít.

Az õsi kultúra eltûnésével a rászoru-lókról való gondoskodás terhét az államvolt kénytelen magára vállalni, fõképpIndiában, ahol a nyugati országokhozképest a magas népességszám eleve sú-lyos problémákat okoz. Az indiai temp-

lomok konyháinak kiépítése még ma islehetõvé teszi akár több tízezer adagétel elkészítését. ¼r¦la Prabhup§da, aK¥¢£a-tudat Nemzetközi Szervezeténekalapítója ezért azt az utasítást adta kö-vetõinek, hogy ételosztások szervezésé-vel járuljanak hozzá az általános békeés jólét megteremtéséhez, és gondos-kodjanak arról, hogy a K¥¢£a-templo-mok 10 km-es körzetében ne legyenéhezõ ember. A templomokban 1966-tól kezdve rendszeresítette a vasárnapilakomákat, melyeket kezdetben õ magakészített el, majd 1974-ben megalapí-totta a Food for Life (Ételt az életért)nemzetközi szegényélelmezési progra-mot. Az ételosztások kezdetben Indiaterületére korlátozódtak, ám azóta a hí-võk napi 30 ezer adag ételt készítenek aFöld 60 országában, mintegy 1000 ön-kéntes segítségével. 1974 óta a szétosz-tott ételek mennyisége meghaladja azévi 100 millió adagot, és a Hare K¥¢£aÉtelt az életért a világ legnagyobb, leg-jelentõsebb ingyenes vegetáriánus étel-szolgálatává vált.

Kié a felelõsség?Vajon tudunk-e manapság úgy járni-kelni Budapest utcáin,hogy ne találkoznánk legalább egy hajléktalannal? Vajon ki-nek a kötelessége lenne gondoskodni a társadalom elesettei-rõl?

ndia õsi kultúrájának vallásos elveikirajzolják az ideális társadalom ké-

pét, melyben a polgárok és birodalmakközött valóban tökéletes béke és bol-dogság uralkodott. Az idõ elõrehaladtá-val azonban a bûnök egyre növekvõmennyisége miatt a jólét már nem ter-jedt ki a teljes lakosságra, s a társada-lomban megjelentek a rétegek közöttikülönbségek. Felütötte fejét a szegény-ség és a betegség, s mindez maga utánvonta a nélkülözõkrõl való gondoskodásigényét.

A mondás szerint szükség törvénytbont. Ha az embernek pénzre vanszüksége ahhoz, hogy puszta létszük-ségleteit fedezni tudja, bármire képes:koldul, kölcsönöz, sõt akár lop is. Abecstelen élet elkerülése végett a társa-dalom, vagy annak bizonyos rétegei,tagjai magukra vállalták a rászorulókellátását. A falvakban egy-egy vezetõkereskedõ kötelességévé vált megterem-teni a lehetõséget, hogy minden falube-linek legyen fedél a feje fölött, illetveminden napra jusson elegendõ enniva-ló. A városokban élõ gyermekeket, bete-geket, nõket, papokat, idõseket, és te-heneket a gazdagok, a királyi rend vagyaz állam látta el az életfeltételek megte-remtéséhez szükséges nagylelkû ado-mányokkal. A koldusok csak a városszélén, egyhelyben ülve gyûjthettek ala-mizsnát.

I

Ezúton is köszönjük, hogy támogatta ételosztásainkat.Segítségére a jövõben is számítunk.

Bankszámlaszám: OTP 11702036-20664473-00000000; Adószám: 18095575-1-41;Tel: (1) 274-6-247; E-mail: [email protected]; Honlap: www.ffl.hu

SEGÍTSEN, HOGY SEGÍTHESSÜNK!

KultúraK U L T Ú R AK I É A F E L E L Õ S S É G ?

33

meg minket

– A torkodon akadunk…”

„Egyszer látogass

a vágóhídon!

Mi az?Mi az, mi tudattal tölti meg a testet, de fel nem foghatóMi tükrözõdik a szemben, de meg nem láthatóMi életet ad, s mozdít, bár a testbe zárva ülS csupán a vágyával irányít észrevétlenül.

Mi az, mi legõsibb, bár örök-fiatalMi boldogságra vágyik, s szeretni akarMi kering idõn s téren át mozdulatlanulS csak ûzi, hajtja vágyát halálon is túl.

Mi az, mi anyag-börtönében rabon most bánatba merül?

A lélek az: míg szeretett Urához vissza nem kerül.

Tar§l§k¢¦ dev¦ d§s¦

34

Vissza Istenhez

Állattenyésztés

Vissza Istenhez

– Egy vegetáriánus életmódú kö-zösség miért tart teheneket?– A tejükért. Szentírásaink elítélik azállatölést, de a tehenek tejét nagyra be-csülik. A tej fontos táplálék minden em-ber számára. Tartalmaz minden létfon-tosságú vitamint és fehérjét, forrón fo-gyasztva pedig segíti a finomagyszövetek kialakulását. Konyhánkonszámos édességet, illetve joghurtot ké-szítünk belõle.– A nyugati tudósítások alapjánIndiáról mindenkinek a szent tehe-nek jutnak eszébe, de mi is valójá-ban a szerepe a teheneknek avédikus kultúrában?– A Védák hét személyt említenek azember anyjaként: a szülõanyát, a daj-kát, a br§hma£a feleségét, a lelki taní-tómester feleségét, a király feleségét, aföldet és a tehenet. Az a közös bennük,hogy mindannyian gondoskodnak a rá-juk bízott emberekrõl. A tehén úgy gon-doskodik az emberekrõl, mint egyanya: tejet ad számunkra, amit sokfélecélra fel lehet használni (étkezés, temp-lomi imádat, áldozatok stb.). Tehenekettartani úgy, hogy valaki gondoskodikróluk és nem öli meg õket, nagyon jám-

bor cselekedetnek számít. Ha a társa-dalomban növekszik a jámborság, ak-kor képes lesz elfogadni a bráhminikus(var£§ªrama) kultúrát, amely a valódicivilizációt jelenti.

„A tehenek védelme nélkül nem le-het fenntartani a bráhminikus kultúrát,a bráhminikus kultúra nélkül pedig le-hetetlen elérni az élet célját. Az Uratezért go-br§hma£a-hit§yának nevezik,mert inkarnációja kizárólag a tehenekés a br§hma£ák védelmét szolgálja.Sajnos, mivel a Kali-yugában nincsentehénvédelem, s nem védelmezik abráhminikus kultúrát, minden veszély-ben forog. Ha az emberi társadalom felakar emelkedni, vezetõinek követniükkell a Bhagavad-g¦t§ tanításait, és vé-delmezniük kell a teheneket, abr§hma£ákat és a bráhminikus kultú-rát” (¼r¦la Prabhup§da, Bh§g. 8.24.5,magyarázat).– Mi a különbség az állattenyész-tés és a tehénvédelem között?– A különbség a két dolog céljábanvan. Az állattartás alapja az, hogy mi-ként használjuk ki az állatokat úgy,hogy közben nem veszünk tudomástérzõ élõlény voltukról. A cél a minél na-gyobb haszon elérése. A tehénvédelemesetében már maga a kifejezés is azt su-gallja, hogy itt másról van szó. Valójá-

ban a tehénvédelem az említettvarn§ªrama-rendszer alapja, amienélkül nem is létezhet. A tehenek K¥¢£akedvenc állatai. Amikor K¥¢£a megjelentebben az anyagi világban, azt is meg-mutatta, hogyan kell védelmezni a te-heneket. Emiatt mi is nagyon szemé-lyesen kezeljük õket. Mindegyiknek kü-lön neve van, hiszen mindannyianmás-más személyiséggel, tulajdonsá-gokkal rendelkeznek. Nem kihasználniszeretnénk õket, hanem megfelelõ mó-don gondoskodni róluk, s amit adnak,elfogadjuk. E közvetlen egymásrautalt-ságból és kapcsolatból fakad, hogy éle-tük végéig teljes felelõsséget vállalunkértük. A legerkölcstelenebb dolognaktartanánk, ha öregkorukra vágóhídraküldenénk õket, csak mert tovább már

vagy tehénvédelem?Krisna-völgyben komoly biogazdaság bontakozott ki az utóbbi években. Százötven hek-

táron termesztenek gabonát, zöldséget, gyümölcsöt a kívánatos mennyiségben és válto-

zatosságban. A földmûvelés mellett teheneket és ökröket is tartanak. R§dh§-k§nta

prabhut, Krisna-völgy mezõgazdaságának vezetõjét arról kérdeztük, mi a tehénvédelem

szerepe a védikus kultúrában.

Élet-stílusÉ L E T - S T Í L U SÁ L L AT T E N Y É S Z T É S VAGY T E H É N V É D E L E M ?

35

nem „hasznosak” a számunkra. Ugyan-úgy nem tesszük ezt velük, ahogyan azanyánkkal se tennénk. Ezt jelenti a hálaérzése, ami a mai kultúrából kivesznilátszik, pedig nagyon fontos.– A tehenek tejet adnak, de mihezkezdtek a bikákkal?– A mai társadalomban a bikák eleveesélytelenül születnek. Csakis valame-lyik húsboltban végezhetik. A védikuskultúrában azonban olyan a kapcsolatvelük, mint az apával. Õk gondoskod-nak rólunk – akár az apa a családról –,s mi is gondoskodunk róluk. Segíteneka gabonatermesztésben, a földmûvelés-ben. Mi is dolgozunk ökrökkel, szán-tunk, vetünk velük, vagy éppen a sze-kér elé fogjuk õket, amivel árut szállí-tunk.– Mennyi állat él Krisna-völgy-ben?– Huszonhét, ebbõl tizennégy tehén éstizenhárom ökör.– Hogyan tervezitek a jövõt? Fog-eszaporodni a tehenek és az ökrökszáma?– Most építjük az új istállót, amely na-gyon komoly kiszolgálást jelent az álla-tok számára. A legkívánatosabb elosz-tásban és felszereléssel készül az épület,amelyben harminc tehén és harmincökör kaphat helyet. Nagyjából egy ek-kora állományról tudunk majd a jövõ-ben gondoskodni Krisna-völgy terüle-tén, ezért tudunk felelõsséget vállalni.Természetesen a legelõket is ennekmegfelelõen alakítjuk. Ugyancsak fon-tos cél, hogy az ökrök is hasznosan lelegyenek foglalva. Épül járgány, ma-lom, szecskázó, amelyet mind ökröshajtásra tervezünk.

– Mi lenne a világgal, ha mások iskövetnék a példátokat?– Ahhoz, hogy mások is kövessék ezt apéldát, mentalitásbeli változásra vanszükség. Az állatokra és földmûvelésrealapozott életmód nem új keletû. A kétháború között még Magyarországon isígy éltek az emberek, de az új technikaivívmányok felcsillantották a kényelme-sebb mindennapok lehetõségét, és ezszétzilálta a mezõgazdaságot. Megjelen-tek a traktorok, ehhez a nehézipar és aszerszámgyárak. Az emberek a városok-ba vándoroltak, és bár most is minden-ki a földbõl él, a társadalom struktúrá-ja átalakult. A korábbi 50–60%-ról 8–10%-ra csökkent a mezõgazdaságbandolgozók száma. Ha mindenki a védi-kus kultúra szerint élne, a tehenek tar-tása nem okozna gondot. Az ökröket atraktorok szorították ki, az õ munká-jukhoz pedig házilag is el lehet készíte-ni a szerszámokat, nem kell hozzánagyipar. Ez környezetvédelmi és mun-kaerõ-piaci szempontból is kedvezõvolna.– Van-e szerepe a tehenek leölésé-nek a mai kedvezõtlen világhelyzetkialakulásában?

– Amikor az emberek állatot ölnek,vagy a húsfogyasztás révén hozzájárul-nak azok leöléséhez, akkor kivész belõ-lük a kegyesség. Kegyetlenek lesznek, snemcsak az állatokkal, hanem mindenélõlénnyel, az emberekkel szemben is,ez pedig háborúkhoz vezet. Új betegsé-gek ütik fel a fejüket, mint például akergemarha-kór. Ezt az emberek ter-jesztették el akkor, amikor leölt betegbirkák hús- és vérlisztjét etették meg atehenekkel, utána pedig megették a hú-sukat. E tett visszahatása, hogy új be-tegséggel kell szembenézni.– Mire volna szükség, hogy a világ-ban kedvezõbb helyzet alakuljonki?– Az elsõ és legfontosabb intézkedés azkellene hogy legyen, hogy zárják be avágóhidakat, és vessenek véget az állat-mészárlásnak. Így jelentõsen csökkennea húsfogyasztás, az emberek jámborab-bak lennének, s kevesebb betegséggel,szenvedéssel járna az élet.

„Azok az állatok, akik látták a vágó-hidat, halottak.

Azok az emberek, akik látták avágóhidat, vegetáriánusok.”

Az egyének felelõssége a saját élet-módjukban rejlik. Legyen mindenki ve-getáriánus. A termelésben át kellene áll-ni a fölösleg termelésérõl a szükségletekkielégítésére, s az ipari fejlesztés helyetta kisközösségi vagy családi földmûve-lést kellene elõtérbe helyezni. Ha fenn-tartható civilizációt keresünk, akkor abráhminikus, védikus kultúra egy való-di alternatíva, amelynek megvalósítá-sához az elõbbi intézkedések elenged-hetetlenek lennének. Ez elsõsorbannem a hétköznapi ember, hanem a ve-zetõk felelõssége.

P§rtha d§sa

36

Vissza Istenhez

Élet-stílusÉ L E T - S T Í L U SENNI , VAGY NEM ENNI? EZ ITT A KÉRDÉS!

Vissza Istenhez

yakori felfogás ez a húsmentes ét-kezésrõl. De azt kell mondanom,

ezekbõl az állításokból egy sem igaz.Ebben a cikkben nem térek ki arra,hogy a vegetarianizmusnak más okai isvannak, mint az egészség megóvása –remélem, mire a kedves olvasó idáig el-jut a magazinban, már sok ismeretetszerzett errõl. Sokkal inkább szeretnékrámutatni arra, hogy a vegetáriánus fõ-zésnek létezik egy olyan hagyományais, amely harmonikus összeállításával,ízvilágával, csodálatos színeivel, fûsze-rezésének sokféleségével könnyen el-kápráztatja a kételkedõket.

Indiában a hús nélküli táplálkozás-nak több ezer éves gyökerei vannak,melynek alapja az ahi°s§, vagyis azerõszakmentesség elve. A védikus tudo-mány szerint az étel a testet, az elmét ésa lelket egyaránt táplálja. Ennek isme-retében természetes, hogy a fõzésnek ésaz étkezésnek ebben a kultúrkörben na-gyon komoly hagyományai vannak.

Az ottani háziasszonyok generáció-ról generációra adják tovább a recepte-ket és a különbözõ konyhai fortélyokat.Megkönnyíti a helyzetüket, hogy azöldségek óriási választékát találjákmeg a piacon. Minden étkezésre frissételt készítenek, ügyelve arra, hogy azösszeállítás színei és ízei harmonizálja-nak egymással, s ezáltal elégedettségetnyújtsanak a szemnek, a nyelvnek és azorrnak. Az étkezés nagyon változatos,az összetétele tájegységenként változik.

A magyar konyhához képest az ételekfûszeresebbek, ez azonban nem feltétle-nül jelenti azt, hogy csípõsek is. Szám-talanféle fûszert használnak, melyekközül a leggyakoribbak a gyömbér, arómai kömény, a koriander, a kurkuma,a hing (aszatgyanta), a chili-paprika, ababérlevél, a bors, a mustármag, alepkeszegmag, a curry-levél, a fekete só,az ánizsmag, a sáfrány, a fahéj, a kám-for, a kardamommag és a szegfûszeg.

A menüt úgy kell összeállítani, hogymindig szerepeljen benne savanyú, ke-serû, csípõs, édes, lédús és száraz fogás.Ez azért fontos, mert az ízek és állagoke kombinációja étvágygerjesztõ, ugyan-akkor az emésztést is elõsegíti. Termé-szetesen nem mindegy, hogy milyensorrendben történik a tálalás. Ez is egymûvészet, amelyre a gondos házi-asszonynak ügyelnie kell. Egy Indiábanélõ ismerõsöm – aki kitûnõ szakács hí-rében áll – mesélte, hogy náluk azasszonyok hagyományosan a háztartásvezetésével foglalkoztak, s a háztartásiteendõk közül különösen az töltötte elõket nagy örömmel, ha a családnakfõztek. Természetes volt, hogy az anyákfõzni tanítják a lányukat.

A vai¢£ava kultúrában, mielõtt acsalád hozzálátna az evéshez, a hagyo-mányok szerint az elkészült fogásokatfelajánlják Istennek. Ezt az ételt azutánpras§dának, azaz „Isten kegyének” ne-vezik. Az Indiába látogató nyugatiakmindig meglepõdnek azon, hogy a

templomokban egy-egy ünnep alkal-mával legalább 108-féle ételt ajánlanakfel Istennek, illetve a templomban lát-ható formájának. Ezt azután szétoszt-ják a jelenlévõk között, akik tudják,hogy az Istennek felajánlott étel olyan,mint a nektár: a legnagyobb elégedett-séggel tölt el, megszabadít a bûnös cse-lekedetek visszahatásaitól, fogyasztásapedig könnyû folyamat azok számára,akik az önmegvalósítás útját járják. HaÖn mindezt a gyakorlatban is ki szeret-né próbálni, kérem olvassa el a követ-kezõ cikket, amelybõl megtudhatja, ho-gyan kell az ételt elkészíteni és felaján-lani a Legfelsõbb Úrnak.

Hem§¯g¦ dev¦ d§s¦

„Vegetarianizmus? Ja, tudom: elveszed a húst atányérról, és marad a köret. Unalmas saláták,sárgarépa, karalábé nyersen. Nem, köszönöm.Meghagyom az egészségmániás fanatikusoknak.”

Enni, vagy

Ez itt a kérdés!

G

nem enni?

37

lanok. Könnyû belátni, hogy a hús, ahal és a tojás az anyagi természet leg-alacsonyabb rendû minõségébe tarto-zik. A fokhagyma, a hagyma és a gom-ba szintén ehhez az alsórendû minõség-hez sorolható. Ezeket az ételeket nemszabad K¥¢£ának felajánlanunk. A kof-fein tartamú kávé és tea mámorítóanyagokat tartalmaz, ezért ezeket szin-tén nem lehet felajánlani. Az anyagi ter-mészet finomabb szinten mûködõ törvé-nyei alapján a szakács tudata szinténhatással van az ételre, s az étel közvetítiezt a finomfizikai hatást a tudatunkra.Fontos tehát, hogy a szakács mindig em-lékezzen arra, hogy kinek és miért fõz.

Amennyire lehetségese, csak friss,természetes élelmiszereket használjunk.Fõzés közben a tisztaság a legfontosabbalapelv, hiszen a „tisztaság fél lelkiélet”. Semmi tisztátalan dolog nemajánlható fel K¥¢£ának, ezért a konyhátmindig tisztán kell tartanunk. Miköz-ben fõzünk, semmit sem szabad meg-kóstolnunk. Ez része a meditációnak:nem egyszerûen magunknak fõzünk,hanem K¥¢£a örömére, s Neki kell elõ-ször megkóstolnia és élveznie az ételt.Ha kipróbált, biztos recepteket alkal-mazunk, biztos, hogy nem követünk elhibát. Amikor az étel kész, felajánlhat-juk K¥¢£ának.

Jó, ha van egy tálcánk és néhány kistányérunk, amelyeket csak arra hasz-nálunk, hogy ételt ajánljunk fel benneK¥¢£ának. A legjobb az, ha a tányérokújak, és még senki nem evett belõlük.Amikor az étel kész, tegyünk K¥¢£a tá-nyérjára egy szokásos adagot. A felaján-lás legegyszerûbb módja az, ha ígyimádkozunk: „Kedves K¥¢£a, kérlek, fo-gadd el ezt az ételt!” Emlékezzünk

arra, hogy az igazi cél az, hogy kimu-tassuk a szeretetünket az Úr iránt,maga az étel csak másodlagos. E nélkülaz odaadó érzés nélkül a felajánlásun-kat K¥¢£a nem fogadja el. Isten önma-gában teljes, nincs semmire szüksége. Afelajánlás számunkra egyszerûen azt je-lenti, hogy kimutatjuk az Iránta érzettszeretetünket és hálánkat. A felajánlástkövetõen énekeljük néhány percig aHare K¥¢£a, Hare K¥¢£a, K¥¢£a K¥¢£a,Hare Hare, Hare R§ma, Hare R§ma,R§ma R§ma, Hare Hare mantrát. Ez-után felszolgálhatjuk a pras§dát, amiazt jelenti: Isten kegye. Minden étel,amit készítettünk, most már pras§da,de az, amelyik K¥¢£a tányérján volt, alegkülönlegesebb, ezért ezt mah§-pras§dának nevezik. Ebbõl mindenki-nek adnunk kell egy keveset a sajátadagja mellé, hogy megízlelhesse amah§-pras§dát is. Próbáljuk meg érté-kelni a pras§da lelki tulajdonságait, semlékezzünk arra, hogy az Istennekfelajánlott étel megszabadít bennünketa karma hatásaitól. Mindenekfölöttazonban, élvezzük a pras§da fenségesízeit!

Élet-stílusÉ L E T - S T Í L U SA Z É T E L F E L A J Á N L Á S A

Az étel felajánlásaudatosságunk a vegetarianizmuscélját illetõen ott kezdõdik, amikor

vásárolni indulunk, hogy kiválasszukazokat az élelmiszereket, amelyeket fel

fogunk ajánlani K¥¢£ának. Minden ételosztályozható aszerint, hogy az anyagitermészet három kötõereje (a jóság, aszenvedély és a tudatlanság) közül me-lyikhez tartozik – mondja K¥¢£a aBhagavad-g¦t§ban. A tejtermékeket, agabonaféléket, a cukrot, a zöldségfélé-ket, a gyümölcsöket és az olajos magva-kat mind a jóság minõsége jellemzi,ezért alkalmasak arra, hogy felajánljukõket. Általános szabály, hogy a szenve-dély és a tudatlanság minõségébe tarto-zó ételeket nem lehet felajánlaniK¥¢£ának, aki a Bhagavad-g¦t§ban(17.9) kifejti, hogy az ilyen ételek fáj-dalmat, aggodalmat és betegségetokoznak, bûzösek, rothadók és tisztáta-

T

38

Vissza Istenhez

Gyerekeknek

38

Vissza Istenhez

arada Muni

E

G Y E R E K E K N E KNARADA MUNI ÉS A VADÁSZ TÖRTÉNETE

gyszer, amikor N§rada, a nagyszent, elment Pray§gába, hogy

megfürödjön a három folyó – a Gan-gesz, a Yamun§ és a Sarasvat¦ – talál-kozásánál, egy erdei ösvényen fekvõõzet pillantott meg, melynek testébõlnyíl meredt ki. Az állat lába el volt tör-ve, s vonaglott kínjában. Kissé távolabbegy nyíllal átlõtt vadkan feküdt az úton.

N§rada Muni szívét nagy bánat töl-tötte el az élõlények szenvedése láttán.Ahogy folytatta útját, egy vadászra lettfigyelmes, aki nyílvesszõket tartott akezében, készen arra, hogy még többállatot megöljön. A bõre feketés volt, aszeme vörösen izzott, s egész megjele-nése félelmet keltett. Olyan volt, mint-ha maga a halál ura, Yamar§ja állnaott, kezében íjjal és nyilakkal. Amikor avadász meglátta N§rada Munit, ígyszólt hozzá:– Ó, nagy szent! Mi vitt rá, hogy letérja kitaposott erdei ösvényrõl, s idejöjjhozzám? Az állatok, melyekre vadá-szom, lépteid zajára most mind elme-nekültek!– Azon tûnõdtem, miért nem ölöd megteljesen az állatokat? Miért csak féligpusztítod el õket, amikor nyíllal átlövöda testüket?– Kedves szent! – válaszolta a vadász.– A nevem M¥g§ri, az állatok ellensége.Az apám tanított arra, hogy így öljemmeg õket.

– Arra kérlek, mától fogva ne hagyd azállatokat élet-halál között vergõdni, ha-nem öld meg õket teljesen! Ha félholtansorsukra hagyod õket, és szándékosanfájdalmat okozol nekik, cserébe neked isszenvedned kell majd. Az állatok, me-lyeket megöltél és amelyeknek fölösle-ges fájdalmat okoztál, következõ élete-idben egymás után fognak megölni.

N§rada Muni szavai hatására a va-dász kezdte belátni, hogy az állatokmegölésével bûnt cselekszik, és egy ki-csit megijedt.– Kérlek, áruld el, hogyan szabadul-hatnék meg szörnyû, bûnös életemvisszahatásaitól! Meghódolok elõtted, alótuszlábad elé vetem magam. Kérlek,szabadíts meg a bûnös visszahatások-tól!– Ha hallgatsz a tanításomra, megta-lálom a módját, hogy felszabadulhass –nyugtatta meg N§rada a vadászt. –Elõször is, törd el az íjadat! Térj haza,s mindenedet oszd szét a szentéletûbr§hma£ák között, akik ismerik az Ab-szolút Igazságról szóló tudományt!Ezek után menj a folyóhoz, építs apartján egy kis kunyhót, és énekeldszüntelenül Isten szent neveit!

A történtek után N§rada Muni foly-tatta útját, a vadász pedig, miután ha-zatért, követte lelki tanítómestere utasí-tásait. Az egész faluban híre ment, hogya vadászból Isten szolgája lett. A falusi-

ak alamizsnát hoztak neki, így mindigvolt mit ennie.

Egy napon N§rada Muni arra kértebarátját, P§rvata Munit, hogy látogas-sák meg együtt tanítványát, a vadászt.

Amikor odaértek M¥g§ri kunyhójá-hoz, látták, hogy az egykori vadász méga hangyákat is kikerüli, nehogy véletle-nül eltapossa õket. N§rada elégedettenígy szólt hozzá:– Kedves vadászom! Viselkedésed alegkevésbé sem lep meg. Aki a Legfel-sõbb Úr odaadó szolgálatához lát, azminden külön igyekezet nélkül megsza-badul erõszakos tulajdonságaitól.

A szentté lett vadász ezután házá-nak udvarán megvendégelte a két kivá-ló bölcset, akik távozásuk elõtt megál-dották.

Így szól hát a vadász története. Akimeghallgatja ezt az elbeszélést, az meg-értheti, milyen áldásos hatása van aszentek társaságának.

(A ¼r¦mad-Bh§gavatam alapján)

Most annak a történetét mondom el, hogyan lett egy vadászból Istenszolgája egy olyan kiváló személyiség hatására, mint N§rada Muni, anagy bölcs.

és a vadász történeteN

39

A Lál Kiadó ajánlataKrishna Dharma: Rámájana

Lenyûgözõen izgalmas történet a jó és a gonosz harcáról, India idõtlen eposzai-nak egyike. 524 oldal, 2500 Ft

Michael A. Cremo: Az emberi faj rejtélyes eredete

Egy megdöbbentõ könyv, amely megváltoztathatja az ember eredetérõl alkotottképünket. 350 oldal, 1340 Ft

Krishna Dharma: Mahábhárata

A világirodalom leghosszabb eposza, amelyrõl ezt tartják: „Ami nem található megebben a könyvben, azt hiába keresnénk bárhol a világon”. 380 oldal, 2300 Ft

Gauranga Das: Vasztu

A Vasztu a védikus építészet és térrendezés tudománya, amelyet bárki alkalmazhatsaját otthona kialakításában. 176 oldal, 1450 Ft

www.lal.hu

Áldozatra születtemEgy indiai királynõ naplója

A Vissza Istenhez magazint és ¼r¦la Prabhup§da könyveit megrendelhetia következõ címen: 8699 Somogyvámos, Fõ u. 38.Elõfizetõknek a magazint 10%-os kedvezménnyel küldjük ki.

A Bhagavad-g¦t§ úgy, ahogy van

A Bhagavad-g¦t§, amit India lelkibölcsességének tartanak, a rendkívülmély védikus tudomány alapmûve,amely az élet lényegét érintõ kérdések-kel – az ember alapvetõ természetével,az õt körülvevõ világgal, valamint Isten-hez fûzõdõ kapcsolatával – foglalkozik.976 oldal, kötve, színes illusztrációkkal

¼r¦mad-Bh§gavatam (1–10 Ének)

E tizennyolcezer versbõl álló monumentális alkotás, melyet„a védikus irodalom fája érett gyümölcsének” neveznek, a

védikus tudás legteljesebb és leghitelesebb magyarázata.kötetenként 800–1200 oldal, kötve, színes illusztrációkkal

Gauranga Das: A védikus asztrológia kézikönyve

Az asztrológia rég elveszett titkai az õsi indiai mesterek tanításai alapján.285 oldal, 1980 Ft

MEGJELENT!

„Már születésem elõtt arra szántak,hogy megbosszuljam az apám ellenelkövetett sértést. Erre születtem.De szabad-e erõnek erejével arrakényszeríteni a nõket, hogy korszakrólkorszakra õk legyenek az erkölcsmegõrzésének és a gonoszok elpusztí-tásának eszközei?” 450 oldal, 1980 Ft

Kiadványaink megrendelhetõek az alábbi címen:8699 Somogyvámos, Fõ u. 38. Tel.: (85) 340-130, (30) 228-4400, e-mail: [email protected] könyveket postai utánvéttel küldjük ki. Az árak a postaköltséget nem tartalmazzák!

40

Vissza Istenhez

VENDÉGHÁZ(85) 340-170, (30) 855-6318 (nyitva egész évben)

FONYÓD

B A L A T O N

KAPOSVÁR

Balatonboglár

7-es út

Lengyeltóti

Somogyvámos

Marcali

Somogyvár

MEGKÖZELÍTHETÕ

Buzsák

Krisna-völgyIndiai Kulturális Központ és Biofarm

Krisna-völgy, Indiai Kulturális Központ és Biofarm8699 Somogyvámos, Fõ u. 38. Telefon: (30) 377-1530Fax: (85) 340-422, e-mail: [email protected]

Fogy ár: 550 Ft …mert megrendelhetõ a következõ címen: VIM Szerkesztõség,8699 Somogyvámos, Fõ u. 38. Tel.: (85) 340-130, (30) 228-4400, e-mail: [email protected]

K e r e s s e a z ú j s á g á r u s o k n á l !Öt szám elõfizetési díja 10%kedvezménnyel: 2500 Ft

N Y I T V A T A R T Á S : m i n d e n n a p 1 0 . 0 0 – 1 8 . 0 0 ó r á i g

www.krisna-volgy.hu

A Vissza Istenhez magazin a lélekhez szól

mindig aktuális • tudással teli • öröm olvasniés ha Ön is úgy akarja • házhoz jön

Az õsi indiai kultúra életre kelépítészet • szobrászat • festészet

konyhamûvészet • zene • filozófia • színmûvészet

Idegenvezetéssel megtekinthetõindiai szentély • mûvészeti stúdió • fazekasmûhely

Egyéb programjainkindiai ebéd • pantomim • színdarab • tánc

tradicionális zenei bemutató • indiai ajándékbolt

Filozófiai elõadáskarma • lélekvándorlás • jóga

a tartalomból - Krisna

Documents