A NYELVEK VILÁGÁBÓL • ÁPOLÓ.HU ÁRA: …anyanyelvapolo.hu/edes-anyanyelvunk-pdf/ea-2008-XXX-5.pdfamellett, hogy a leíró nyelvtan, a helyesírás, a szókészlettan, a jelentéstan

ÁRA: 200 FT

Édes

ÉA

A NYELVEK VILÁGÁBÓL • WWW.ANYANYELVÁPOLÓ.HU

Anyanyelvünk2008. DECEMBER XXX. ÉVF. 5. SZÁM

A TARTALOMBÓL:

Grétsy László:Búcsú Fábián Páltól

Maróti István interjújaDel Medico Imrével

Bencédy József:Szótévesztés – szójelentés

Buvári Márta:Szálkák

Minya Károly:Stíluserény vagy stílusvétség

a pleonazmus és a tautológia?

Juhász Péter:

Balázs Géza:Éjszakai séta a Mesterrel

Szamosvölgyi Pétermegnyitóbeszéde

az Édes anyanyelvünk versenyen

És: nyelvi játékok,keresztrejtvény,

könyvek, rendezvények

www.manyszi.hu

Százötven éve születettFadrusz János

A MAGYAR NYELV MÚZEUMAMINT A VILÁGÖRÖKSÉG RÉSZE

Toldi Miklós a farkasokkal (1903)

Közeli nyelvrokona-ink, a hantik tanulmá-nyozásának szentelteszinte egész életét és

munkásságát Pápay József, iskolánk névadója.* Fa-lunk szülötte több mint 100 ével ezelõtt (1897) in-dult a gróf Zichy Jenõ által szervezett ázsiai expedí-cióval a hantik földjére, hogy ott fontos gyûjtõmun-kát végezzen. Útja sikeres volt, hiszen feljegyzéseketkészített e nép életmódjáról, szokásairól, hagyomá-nyairól. Több kötetet is megtöltöttek az itt össze-gyûjtött mesék, hõsi énekek, ünnepi szertartások. Akorábban Reguly Antal által gyûjtött szövegek is az õmunkájának köszönhetõen váltak érthetõvé.

A híres nyelvészprofesszor kutatóútja révén ke-rült iskolánk kapcsolatba egy nyugat-szibériai kis fa-lu, Pitljar iskolájával. E hantik által lakott Ob mentitelepülés „Õsi rokonság” címmel hagyományõrzõnéprajzi tábort szervezett gyermekek számára. Ideszólt a meghívás 10 magyar tanuló számára. A táborötnapos programjába hanti, komi és nyenyec nemze-tiségû diákok is bekapcsolódtak. Munkájuknak kö-szönhetõen bepillanthattunk nyelvrokonaink életé-be. Hanti-Muzsi falumúzeumában végigjárva a nyír-kéregbõl készült sátrakat (csúm) és a boronaháza-kat, megismerkedhettünk a hantik életmódjával,hitvilágukkal, étkezési szokásaikkal. Láttunk szá-mos vadászeszközt, megmutatták nekünk, hogyanállítanak csapdát az erdõben, hogyan készülnekgyöngyfûzéssel ékszereik, miként varrnak az asszo-nyok nyírkéregbõl.

Sok mindent a gyerekek saját maguk is kipróbál-hattak. Megkóstolhatjuk a hantik jellegzetes ételeit,a halból és rénszarvas húsából készült különbözõ fo-gásokat. Rácsodálkozhattunk színpompás népi vise-letükre, melyet mi is magunkra ölthettünk. Hallgat-tunk hanti énekeket és mesét is. E rokon népben na-gyon kedves és vendégszeretõ házigazdát ismerhet-tünk meg.

Kéthetes utunk során névadónkhoz hasonlóan miis igyekeztünk minél többet megtudni az Urálon túlélõ nyelvrokonainkról. Rengeteg fényképet, ajándé-kot és élményt hoztunk magunkkal a messzi földrõl,és bízunk a megkezdett jó kapcsolat folytatásában.

Mészáros Zsuzsanna

* A nagyigmándi Pápay József Általános Iskola 10 ta-nulója 4 kísérõvel és Vándor Anna tolmáccsal augusztusvégén két hetet töltött Oroszországban a Jamali Nye-nyec Autonóm Körzetben, az Urálon túl, az Ob folyótorkolatvidékénél. Cikkírónk, az egyik tanárnõ errõl azútról számol be olvasóinknak. A szerk.

Megjelenik évente ötször – februárban, április-ban, júniusban, októberben és decemberben –a Magyar Tudományos AkadémiaMagyar Nyelvi Bizottságánakés a Magyar Nyelvtudományi Társaságnaka támogatásával.

Kiadja: az Anyanyelvápolók Szövetsége

Felelõs szerkesztõ és kiadó:Grétsy László

A szerkesztõség tagjai:Balázs Géza, Kemény Gábor, Maróti István

A szerkesztõség címe:1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A II. em.Telefon: 411-6500/5353

Postacím: 1364 Budapest, Pf. 107.

Honlap: www.anyanyelvapolo.hu(vagy: www.anyanyelvápoló.hu)

Villámposta: [email protected]

Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt.Hírlap Üzletága (Bp. VIII., Orczy tér 1.).Elõfizethetõ valamennyi postán, kézbesítõnél.E-mail: [email protected],fax: 303-3440Információ, reklamáció: 06 80 444-444További terjesztõk: Magyar Lapterjesztõ Rt.és Könyvtárellátó Kht.

Ára: 200 Ft.

Az Anyanyelvápolók Szövetségének tagjaia lapot a tagdíj fejében illetménylapkéntkapják.

Belépési nyilatkozat kérhetõ:Anyanyelvápolók Szövetsége,1053 Budapest, Károlyi M. u. 16.Tel.: 317-3062, 317-3611/208

Az Édes Anyanyelvünk szerkesztõbizottsága:Balázs Géza, Bencédy József,Deme László (a szerkesztõbizottság elnöke),Fábián Pál , Grétsy László, Kemény Gábor,Maróti István

Lapunk kiadását

az Oktatási ésKulturális Minisztérium,

valamint

a Nemzeti Kulturális Alap

segíti.

ISSN 0139-0457 (nyomtatott)ISSN 1588-0311 (online)

Nyomdai elõkészítés: OPTICULT Bt.Telefon: 330-7186, 06 20 473-4084

Nyomás: ETO Print Nyomdaipari Kft.

ÉDES ANYANYELVÜNK • AZ ANYANYELVÁPOLÓK SZÖVETSÉGÉNEK FOLYÓIRATA

TARTALOM

Mészáros Zsuzsanna: Pápay József nyomában . . 2

Grétsy László: Búcsú Fábián Páltól . . . . . . . . . . . . 3

Maróti István beszélget Del Medico Imrével . . . . 4

Balázs Géza: Miért érdekes? Ajánlott kifejezéseksérült/fogyatékos emberek megnevezésére . . . . 5

Bencédy József: Szótévesztés – szójelentés . . . . . . 6

Bozsik Gabriella: Egyszer o, másszor ó? . . . . . . . . 7

Buvári Márta: Szálkák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

Minya Károly: Stíluserény vagy stílusvétséga pleonazmus és a tautológia? . . . . . . . . . . . . . . 8

Juhász Péter: www.manyszi.hu. . . . . . . . . . . . . . . . 9

Balázs Géza: Benyhe János újabb dohogásai . . . . 10

Büky László: Magyar–erza-mordvin szótár. . . . . . 10

B. G.: Ádámtól Zorkáig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11

Minya Károly: Két évtized a helyesírásért . . . . . . 12

Kerényi A. Ödön: Vízerõmû a helyes! . . . . . . . . . . 12

Berényi Zsuzsanna Ágnes: A Magyar NyelvMúzeumának elõzménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13

Balázs Géza: Éjszakai séta a Mesterrel . . . . . . . . . 14

A Magyar Nyelv Múzeuma mint a világörökségrésze . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15

Szamosvölgyi Péter: Az Édes anyanyelvünkországos nyelvhasználati verseny megnyitója . . 16

Hírek – események . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17

Pontozó. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18

Keresztrejtvény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

Új szavak, kifejezések (52.). . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20

Nyelvész-leletek, nyelv-észleletek . . . . . . . . . . . . . 20

Pápay Józsefnyomában

Búcsú Fábián PáltólMég két hete sincs annak, hogy Fábián Pál

professzor, illetve 1991 óta professor emerituséletének 86. évében – december 21-én töltöttevolna be a 86.-at – örökre itt hagyott bennünket.Kitûnõ kolléga, jó barát és jeles tudós volt, akiamellett, hogy a leíró nyelvtan, a helyesírás, aszókészlettan, a jelentéstan és a stilisztika legje-lesebb mûvelõi közé tartozott, a nyelvmûvelést,az anyanyelv ápolását is mindig szívügyének te-kintette. Mindezeket a tárgyakat oktatta is, egye-temi docensként, majd 1979-tõl egyetemi tanár-ként, 1984-tõl 1988-ig pedigaz ELTE Mai Magyar Nyelvtanszékének vezetõjeként.Emellett – mivel olasz szakosis volt – fél évtizedig a padovaiegyetem magyar vendégpro-fesszoraként is tevékenyke-dett, mégpedig igen eredmé-nyesen. Többek között nagy-részt ott szerzett oktatási ta-pasztalatai alapján és eredmé-nyeként írta meg magyarultanulni kívánó olaszok számá-ra Manuale della linguaungherese címû hasznosnyelvkönyvét 1971-ben.

Már az ötvenes évek elejé-tõl kezdve tagja, majd társel-nöke volt az MTA HelyesírásiBizottságának, késõbb pedigelnöke a Nyelvmûvelõ Bizott-ság és a Helyesírási Bizottságösszevonásából alakult Magyar Nyelvi Bizottság-nak. Munkásságának a nagyközönség által is jólismert része elsõsorban helyesírási vonatkozású,hiszen majd fél évszázadon át minden akadémiaihelyesírási szótárnak, a szakmai (földrajzi, kémi-ai, katonai, mûszaki, orvosi, állatrendszertanistb.) helyesírási szabályzatoknak, illetve szótá-raknak is õ volt a legfõbb mozgatója, a lelke, deegyéb vonatkozású munkái is igen jelentõsek. Pl.Az idegen szavak kérdése címû harmincoldalastanulmánya a Nyelvmûvelésünk fõbb kérdései cí-mû, 1953-ban megjelent, Lõrincze Lajos általszerkesztett tanulmánykötetben vagy A gazdasá-gi élet nyelve címû hatvanoldalas munkája aNyelvünk a reformkorban címû hatalmas tanul-mánygyûjteményben, amely 1955-ben jelent megPais Dezsõ szerkesztésében. Jellegzetes, pirosszínû kötetek voltak ezek. Társelnökünk, DemeLászló jól ismeri õket, hiszen õ is illusztris szerzõ-je mindkettõnek.

Nem célom itt Fábián Pál professzor tudomá-nyos munkásságát méltatni, hiszen munkáinakmég felsorolása sem könnyû, de azért legalábbkét könyvének címét mégis megemlítem. Az

egyik Az akadémiai helyesírás elõzményei címûkötet 1967-bõl, amelyben a magyar helyesírástörténetének 18. század végi és 19. század elejiszakaszát dolgozta fel igen alaposan, a másik pe-dig a Nyelvmûvelésünk évszázadai címû remekösszefoglaló áttekintés 1984-bõl. Ezenkívül nemhagyhatom említés nélkül, hogy szövetségünklapjának, az Édes Anyanyelvünknek is rendsze-res munkatársa volt. Már folyóiratunk legelsõszámában (1979) is volt egy tanulságos nyelv-mûvelõ írása „Ezt követõen” címmel, amelyben

az ezelõtt, azelõtt helyett terje-dõ, körülményeskedõ ezt köve-tõen-, azt megelõzõen-féle for-mákat bírálta, csendes, szelídhangon, de hangsúlyozva astílusérzék fontosságát.

Az Édes Anyanyelvünkmegalakulása óta tagja volt alap szerkesztõbizottságának.Hogy pontosabban fogalmaz-zak: lapunknak van egy négy-tagú szerkesztõsége – BalázsGéza, Grétsy László, KeményGábor, Maróti István –, s vanegy teljesebb szerkesztõbizott-sága, amelynek Deme Lászlóaz elnöke, s amelynek BencédyJózseffel együtt Fábián Pál istagja volt.

Az utóbbi testületet elég rit-kán hívjuk össze, nem is min-den évben, hiszen tagjai az

említett szûkebb szerkesztõség tagjai kivételévelmind nyolcvan év felettiek. Nem szívesen zaklat-juk õket, legföljebb telefonon, tanácsukat kérve,de ez év októberére mégis már a nyáron megter-veztük a szerkesztõbizottság összehívását a lapjelenlegi helyzetének, az ez évben végrehajtottváltoztatásoknak a megbeszélésére, értékelésére.

Nos, Fábián Pál professzor halálának megren-dítõ híre alig pár nappal a szerkesztõbizottságiülésre szóló meghívó tervezett kiküldése elõtt ér-kezett el hozzánk. A meghívót nem küldtük ki, atervezett ülést késõbbre halasztjuk, mert ez mosta gyász ideje. Most, elhomályosuló szemmel,megrendülten csak ennyit mondok: szeretettprofesszorunk, tisztelt kollégánk, kedves Palibátyám, nyugodj békében!

Arra kérem az ülés résztvevõit, hogy egypercesnéma felállással áldozzunk Fábián Pál professzoremlékének.

Grétsy László

Elhangzott az Anyanyelvápolók Szövetségé-nek 2008. szeptember 27-i elnökségi ülésén. Aszerk.

Édes Anyanyelvünk 2008/5. 3

„...bár egyre szûkül a világ,a magyar nyelv megmarad örökre”

Del Medico Imre olvasói levelezõ, jogtanácsos, a magyar nyelv értõjeés védelmezõje válaszol Maróti István kérdéseire

Elõször is jó egészséget kívánva köszöntelek ab-ból az alkalomból, hogy az idén ünnepelhetjük 85.születésnapodat.

A megemlékezést köszönöm. Ami pedig az olvasói leve-leket illeti, úgy gondolom, hogy az indíték abból ered, hogyvan egy bizonyos közéleti érdeklõdésem, de csak egy bizo-nyos határig. Én nem akarok mást meggyõzni a magamigazáról. Nem vitatkozom, csak kifejtem a véleményemet.Ez lehet közérdekû sérelem, és akinek tetszik, vagy nem,válaszol rá. Rajta hagyom a kezem nyomát mindazon,amivel foglalkozom.

Az olvasói visszajelzések, gondolom, elég külön-bözõek.

Én olvasói leveleket írok. Kapok persze névtelen vála-szokat is, de ezeket kénytelen vagyok nem tudomásul ven-ni. Jellemzõ inkább az, hogy különféleképpen minõsítenekvalaminek. Erre nem lehet válaszolni.

Írói vénád ismeretében az irodalmi gyökereidetkutatom. Mit lehet errõl tudni?

Nagyanyám és édesanyám szerették Ady költészetét.Számtalan verset tudtak könyv nélkül. Amikor gyermek-koromban beteg voltam, a családban nem a mesemondásvolt a gyógyítás titka, hanem az, hogy anyám Ady verseibõlés Ábrányi Emil fordításaiból idézett nekem. Késõbb na-gyon megszerettem Berzsenyit, Petõfit, Arany Jánost,József Attilát is. Mindaz, amit Ady reánk hagyott, figye-lemre méltó, ebbõl számomra újságírói tevékenysége a leg-fontosabb. Cikkeinek üzenetei ma is idõszerûek. Vélemé-nyem szerint õ a magyar publicisták legjelentõsebbje.

Témát váltva kérdezem, vajon volt-e valamilyentörténelmi elõzménye annak, hogy 1945 decembe-rében váratlanul külügyi pályára kerültél?

Nagybátyám hívta fel a figyelmemet arra, hogy a Kül-ügyminisztérium felvételt hirdet. Itt egy rostabeszélgetéstkövetõ eredményes felvételi vizsga után a külügyi szaktan-folyam hallgatója lehettem, ahol például a francia nyelvetis megtanulhattuk. A vizsga után lettem miniszteri segéd-fogalmazó. Ekkor ismertem meg a diplomácia nyelvét, anemzetközi büntetõjogot, a protokoll törvénytárat.

Több mint másfél évtizedig a Szerzõi JogvédõHivatal munkatársa voltál. Ezen a helyen számta-lan olyan pillanat lehetett, hogy a magyar nyelv- ésszerzõi jogvédelem érdekében kellett megfelelõdöntést hozni.

Ismeretes, hogy ha ki akarsz adni egy szerzõi jogvéde-lem alatt álló mûvet, ehhez a jogtulajdonos hozzájárulásaszükséges. Ha egy magyar szerzõ könyvét valaki ki akartaadni külföldön, ahhoz kellett a Kiadói Fõigazgatóság enge-délye. Az akkori politikai, társadalmi helyzetben ez sok-szor különleges erõhatások következtében születhetettmeg. Emlékezetes vita kísérte például Márai Sándor Egypolgár vallomásai címû mûvének kiadási engedélyezteté-sét.

Az ember általában egy bizonyos életkor utánmérleget készít. Arra gondol, hogy mit tett, és mit

miért nem tudott megvalósítani. Olvastam életutadtörténetét, amelynek legfontosabb fordulatait ésjellemzõit itt és most nem tudjuk felidézni. Mint ol-vasói levelezõ egy irodalmi mûfajt teremtettél. Va-jon mindez mennyiben találja meg helyét a magyarsajtótörténetben?

Mindig arra törekedtem, hogy tömören fogalmazzammeg gondolataimat. Az elmúlt korszakban az emberek aztgondolták, hogy amennyiben megírják véleményüket, aztmások, fõként a hatalom képviselõi állásfoglalásnak tekin-tik. Emiatt aztán baj érheti a megszólalót. Én úgy gondol-tam, hogy nem a rendszerrõl, nem egyes személyekrõl írokelsõsorban, hanem a tényekrõl.

Mi volt ennek a több ezer megírt levélnek azeredménye, a valóságos következménye?

Ha sikerült egy-egy tévedést, hibát kijavítani vagy vala-milyen állásponttal gondolatokat ébreszteni, akkor márelértem azt, amit akartam. A lényeg mindig az volt, hogyüzeneteimnek, mondanivalómnak társadalmi hatása le-gyen.

Az Édes Anyanyelvünk legújabb számát itt talá-lom az asztalodon. Tudom, hogy nemcsak olvasójavagy a folyóiratnak, hanem rendszeres szerzõje is.Ezért is jogosan kérdezem, hogyan ítéled meg a ma-gyar anyanyelvi kultúra állapotát a nyelvhasználat,a kommunikációs kapcsolatok, az írásbeli kifejezés-mód tekintetében?

A magyar nyelvet illetõen nem vagyok pesszimista,mert végeredményben ez a nyelv létezik, állami keretekközött immár 1100 éve európai nyelv. Sajnos, vannak elke-rülhetetlen hatások, mint például a globalizáció. Azóta avilág egyre szûkül. A képlet tehát világos. Akármekkorahatás éri a magyar nyelvet a különféle „nyelvi imperializ-musok” részérõl, a magyar nyelv megmarad örökre. Azenyészettõl nem tartok. Azt azonban megjegyezném, akártanulságként, hogy aki védi a maga anyanyelvét, az legyenfigyelemmel mások iránt is, különösképpen akkor, ha sze-mély- vagy családnevekrõl, olykor mindkettõrõl van szó.Mivel a Francia Köztársaság elnökének édesapja magyar,elnézhetõ, hogy nevét a magyar kiejtésnek megfelelõenSárközynek mondjuk. De az nem nézhetõ el sem a társa-ságban beszélgetõnek, sem az elektronikus sajtóban meg-szólalónak, ha keresztnevét, a Nicolas-t „sz”-szel a végénejti, mert az elnök keresztneve – amire anyakönyvezték is– a kiejtésben: „nikola”, a végén rövid „á”-val.

Visszaemlékezésed végén a következõket olvas-tam naplódban: „Az örök fiatalság titka nem ada-tott meg nekem. Az igen, hogy olyan feleségem van,aki mellett érdemes élni és megöregedni.”

Nem vagyok pesszimista, realista vagyok. Ami most el-hangzott, így igaz. Ha õ nem volna, akkor már én sem él-nék.

Mindkettõtöknek további boldog éveket, Nekedpedig újabb és újabb olvasói leveleket kívánok.

4Édes Anyanyelvünk 2008/5.

Édes Anyanyelvünk 2008/5. 5

Bántó jelenségekAz értelmi fogyatékos gyermekek intézetének igazgatóját

így szólították meg a faluban: „Maga a bolondok igazgatója?”Betér a kocsmába, ahol a kocsmáros barátságosan kérdezi: „Ahülyegyerekeknek adhatok sört?” Az egyik alapítvány képvise-lõje kijelenti, hogy bármily érdekes találkozóra hívják, ha a„fogyatékkal élõ” kifejezést használják, arra nem megy el. Afogyaték – szerinte – katonai, közgazdasági szakszó, „fogyaték-kal élni” pedig nem lehet, mert milyen az, ha valaminek a hiá-nyával élünk együtt. Egy mozgássérült mesélte, hogy neveztékmár bénának, rokkantnak, nyomoréknak, de a legjobban azfájt neki, amikor azt látta, hogy jóérzésû emberek nem merikmegszólítani. Olyasfélét rebegtek, hogy az a „rokkant úr” ottaz asztalnál…

A téma minden nyelvhasználót érint. A nyilvános beszéd-ben ugyanis alapvetõ követelmény, hogy akarattal senkit sesértsünk meg: ha tehát valakinek valamilyen megnevezés nemesik jól, nem szabad használni.

Siket vagy süket?

A magyar nyelvbentöbb szó és szókapcsolathasználatos az egyes sérü-lési formákra, fogyatékos-ságokra, és vannak össze-foglaló, gyûjtõ megneve-zések is. Ezek mindegyi-kének megvan a sajátostörténete, s olykor a nyel-vi-nyelvészeti érveknek éstényeknek ellentmondó-an magyarázzák és hasz-nálják õket. A hallássérültemberek nem szeretik asüket és a süketnéma kife-jezést, elfogadják viszonta siket és a nagyothalló for-mát. A süketbe ugyanisbeleértik a gyengeelméjûtis, míg a siketbe nem.Nyelvészetileg nem indo-kolható a különbségtétel:a siket – süket ingadozásvégigvonul a szó történe-tén, az értelmezõ szótár-ban is összevonták a kétszót. Mégis, ha embertár-saink egy csoportját bánt-ja az egyik forma, akkorazt nem illik használni.Tehát: siket és nem süket.

Vak vagy világtalan?

A magyar beszélõktöbbsége számára a világ-talan megnevezés tûnikenyhébbnek, az érintet-tek, a látássérültek viszontezt érzik bántónak. Világ-talan – azaz nincs világa,nincs világnézete? Pedig aszó nyelvtörténetileg is jó:nincs világa, nincs világos-sága, nem lát világosságot.

A látássérültek a vak és a gyengénlátómegnevezést tartják elfogadhatónak. És ne mondjukhallónémának vagy beszédhibásnak a beszédfogyatékost.Ne használjuk a béna, rokkant, nyomorék megnevezést amozgáskorlátozottakra, mozgássérültekre.

MegoldáskeresésekNéhány éve a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai In-

tézetbe hívták mindazokat, akiknek fontos, hogy a fogya-tékosság leírására használt szavak, kifejezések az érintettemberek számára ne legyenek sértõek, és ugyanakkor avalódi tartalmat fejezzék ki. A cél az volt, hogy a lehetõlegpontosabb, egyúttal legsemlegesebb kifejezéseket ta-lálják meg, és ezeket a legszélesebb körben terjesszék.

A szóhasználat kritikája már korábban elkezdõdött.Bizonyos eredmények születtek. A fogyatékos szót so-kan bántónak, stigmatizáltnak ítélték. Szinte átmentmár a köztudatba a meglehetõsen körmönfont „fo-gyatékkal/fogyatékossággal élõ”. A jogszabályok újab-

ban a „speciális/sa-játos szükségletû”megjelölést alkal-mazzák. A megbe-szélésen kiderült, hogyszinte minden szóval,megnevezéssel kapcsolat-ban vannak ellenérzések.A leginkább az fáj az érin-tetteknek, ha a megneve-zésbõl elmarad az emberszó. A fogyatékos bántó,de a fogyatékos ember márelfogadható. Kikristályo-sodni látszott egy szó,amely korábban inkábbvalamilyen fizikai beha-tásra vonatkozott, de egy-re több fogyatékossággalkapcsolatban is használ-ható: a sérült. Természete-sen ez is inkább kiegészí-tett formában: sérült em-ber. Ma ugyanis, ha valakiazt mondja, hogy „a gyer-mekem sérült”, akkor föl-tehetõleg senki sem gon-dolja azt, hogy a játszóté-ren elesett, és megütötte atérdét, hanem a fogyaté-kosságnak valamelyik vál-tozatában van érintve: te-hát beszédfogyatékos, ér-telmi fogyatékos vagy hal-lássérült, látássérült, moz-gássérült…

Szavakkal, megnevezé-sekkel ne bántsunk, de havalaki keresi a szót, segít-sünk neki, mert ha meg-szakad, vagy szavak híjánmeg sem születik a beszél-getés, akkor annak embe-ri kapcsolataink látják akárát.

AZ ÉRINTETTEK MEGNEVEZÉSE

Állapot Ajánlott kifejezés Elfogadhatókifejezés

Diszkriminatív,sértõ kifejezés

beszéd beszédfogyatékos beszédhibás hallónéma

értelem értelmi fogyatékosértelmilegakadályozottértelmi sérült

bolondelmebeteggyengeelméjû

hallás siket nagyothalló hallássérült süket, süketnémalátás látássérült vak gyengénlátó világtalan

mozgás mozgáskorlátozottmozgássérült

béna, rokkantnyomorék

szervi szervátültetett transzplantált beteg

AZ ÉRINTETTEK ÁLTAL HASZNÁLT SEGÉDESZKÖZÖKMEGNEVEZÉSE

Ajánlott kifejezés Kerülendõ kifejezéshallókészülék nagyothalló készülékkerekesszék tolókocsi, rokkantkocsi

EGYÉB SZAKKIFEJEZÉSEKAjánlott kifejezés Kerülendõ kifejezés

jelnyelvi tolmács süketnéma tolmácsjelnyelv jelbeszéd, mutogatáshalló (siket ellentettje) beszélõlátó (látássérült ellentettje)ép (fogyatékos ellentettje) egészségestöbbségi iskola normál iskolakonduktorgyógypedagógusgyógytestnevelõ, gyógytornászszemélyi segítõBraille-írás (pontírás)síkírás (pontírás ellentettje)fogyatékosok szervezetei fogyatékos szervezetek„Esélyegyenlõségi Törvény” fogyatékos törvényfogyatékosok sportja,sportoló fogyatékosok fogyatékos sport

paralimpia paraolimpia

Készítette: Litavecz AnnaFelhasznált irodalom: De Jure Alapítvány a sérült emberek jogaiért – Felmérésa fogyatékossággal élõ emberek megnevezésérõl, 1998.

Ajánlott kifejezések listája fogyatékos emberekkelkapcsolatban

Gyûjtõfogalmaink: fogyatékos, akadályozott, sérült, fogyatékossággalélõ

Ajánlott kifejezések sérült/fogyatékos emberekmegnevezésére

BALÁZS GÉZA

Szótévesztés – szójelentés

Állandó határozók

A szókincs a nyelv összetevõi közt talán a legmozgéko-nyabb, hol fogy, hol gyarapszik, s az utóbbi jelenség sokszo-rosa a fogyásnak. Gondoljunk csak az új szakszavak árada-tára, mely az utóbbi évtizedekben tapasztalható, de gon-dolhatunk a szleng elevenségére is. Miközben értékeljükezt a gyarapodást, nem kis részben élvezzük a szleng ele-venségét, elgondolkodtatnak a sûrû botlások a szavak, szó-lások használatában, mind a beszélt köznyelvben, mind asajtóban. Ezekrõl sûrûn jelennek meg tiltakozó, helyreiga-zító cikkek, a nyelvhasználatban azonban nemhogy csök-kenést nem tapasztalunk, hanem a jelenség egyre bõvülõeseteivel találkozunk. Megkísérlem, hogy a gondolkodás-sal való kapcsolatára, a jelentéssel való összefüggésére rá-mutassak. Az ügyetlenségek, a pongyolaságok sokféle tí-pusába ütközünk bele, célszerû lesz hát bizonyos csoporto-kat alakítanunk. (Példáimat a sajtóból, a rádióból, a min-dennapi társalgásból merítettem.)

Igen gyakori, hogy a beszélt nyelvben (a köznyelvben,sajtóban, szaknyelvi területen) nem veszik figyelembevagy nem ismerik igék és névszók kötelezõ bõvítményeit,az állandó határozókat: nekikezd a romok eltakarításához(ehelyett: nekikezd a romok eltakarításának vagy hozzá-kezd a romok eltakarításához), megegyezik a bérekrõl (ehe-lyett: ...bérekben, vagy: egyezséget köt a bérek feltételeiben,vagy: feltételeit illetõen); annyira részegek, hogy beszélni selehet hozzájuk (ehelyett: beszélni se lehet velük, vagy: szól-ni se lehet hozzájuk). A példák azt mutatják, hogy az esetektöbbségében kontaminációról (szerkezetvegyülésrõl) vanszó, azaz két hasonló (közel álló) szerkezet elemei kevered-nek.

Pilinckázik a hó

E jelenség összefügg a jelentés (a szójelentés) megítélé-sével. A jelentés ugyanis távolról sem azonos a fogalmi tar-talommal, nem is viszonyfogalom, mint sokan Saussure-rehivatkozva tanítják, hanem erõsen összetett dolog, mely-ben szerepel ugyan a fogalmi tartalom (sõt lényeges elem),de rajta kívül ott van még a kapcsolódás a mondat többi ré-széhez (mint az állandó határozókhoz), a megfelelõ stílus-réteghez, s közrejátszik még a szóhangulat, a szófaj is. Le-het talán azt mondani, hogy aki ebben téved, nem egyéni-leg él a nyelv eszközeivel (erre a szabadságra sokan szeret-nek hivatkozni), hanem nem ismeri a szóban forgó eszkö-zöket, és ez nehezíti, gátolja a megértést. Ezt kell monda-nunk mindazokban az esetekben, melyekben kiderül,hogy a beszélõ nem ismeri a használt szó, szerkezet jelen-tésének egészét, vagy torz, nem létezõ jelentésben hasz-nálja: azt kommunikálja a közönség felé (azaz: arról tájé-koztatja a közönséget), pilinckázik a hó (ehelyett: pilin-kézik, azaz szállong; a pilinckézik vagy pilinckázik = bigé-zik), nehéz neki kötelet verni (azaz: gyökeret verni, hidatépíteni, ti. a letelepedésre váró külföldinek), az autópá-lya-építést a kormányzat máshova aposztrofálta (érthetet-len; talán: máshova helyezte), azt tematizálta ezzel (érthe-tetlen; talán: abba a sorba illesztette); ennek a progresszió-nak hátránnyal kell hogy járjon (ehelyett: ennek a prog-ressziónak – vagy elõrelépésnek – szükségszerû velejárója,hogy...)

KöszönhetõAz ügyetlen vagy hibás szóhasználatnak egy másik faj-

tája a sokoldalú jelentésnek egy másik csoportjával mutatösszefüggést. Bizonyos szavak – látni fogjuk – meghatáro-zott jelentéskörhöz vagy stílusréteghez kötõdnek, s ha eztnem vesszük figyelembe, bizony megütközést keltünk be-szélgetõpartnerünkben. Ilyen pl.: a viharnak köszönhetõ-en 30 családi házban súlyos károk keletkeztek (a vminek kö-szönhetõen divatos kifejezéssé vált; csakhogy nyilvánvaló-an valami jót köszönünk – károkat aligha); elnyerte méltójutalmát, megéri a pénzét vki (mindkét szóláshoz, szerke-zethez negatív stílusérték kapcsolódott: az elsõhöz a bûn-hõdés, a másodikhoz személy esetében a gúnyos ’nem so-kat ér, haszontalan, csélcsap’, tárgyról szólva: ’érdemesmegvenni’ jelentés, illetve hangulat). Az egyik rádióhall-gató egy betelefonálós mûsorban ezzel fejezi ki meglepeté-sét, csodálkozását: most mindjárt hanyattverem magam.(A megfelelõ hanyattvágom magam is a szleng körébe tar-tozó kifejezés, de legalább megszokott kapcsolat; a ha-nyattverem magam végképp egyéni, a szlengen belül is.) –Mostanában többször hallom, hogy várandós kismamákpocakjukat emlegetik, ahol születendõ gyermeküket hord-ják. Felfoghatjuk kedveskedõnek, a kisbabához illõ, gyer-meknyelvi szónak a pocakot, depl. a Kossuth rádió köznyelviszövegében mégis „alulmérete-zettnek” vélem. – Vannak-e gyá-rakkal telitûzdelt falvak? A tele-tûzdelt itt erõltetett metafora;alighanem rövidsége miatt élve-zett elõnyt ezzel szemben: a falvakban (vagy: némelyikfaluban) számos üzem létesült.

Megmosolyogtatók (vagy bosszantók) azok a szóössze-tételek, melyek a mozgószabályok ismeretének hiányábólkeletkeztek: eldobható pelenkagyárak (helyesen: eldob-hatópelenka-gyárak, vagy beszédben inkább: eldobható pe-lenkák gyárai). Ezekhez hasonlók azok a furcsa szókapcso-latok, melyek szórendi pongyolaságból jöttek létre: rende-zik meg az ingyenes épület látogató ünnepségét (azaz: meg-rendezik az épület ingyenes látogatásának ünnepélyét);Angyal, vigyél hírt a csodáról címû Wittner Máriáról készí-tett könyv (azaz: a Wittner Máriáról készített könyv, mely-nek címe...).

A szóképzés évekig háttérbe szorult a szóalkotásban.Újabban felélénkült, ha nem is mindig szerencsésen (pl.bevállal). A képzett szókból igésített formák már nemújak, s újabban már nem is keltenek feltûnést. Régebbi agépír, gyorsír (a gépírásból, gyorsírásból), újabbak anagymos, nagytakarít, fõigazgat, még újabb: ezek a törpe-falvak hogy fognak túlélni (a túlélést kiharcolni)? Nem-csak idegenkedésünk csökken ezzel a csoporttal szemben,hanem már a nyelvtudomány is rámutatott az effajta ana-lógiás képzésekre.

A szókincs használatában, a szólások, szókapcsolatokterületén tehát sok a pongyolaság, ügyetlenség. Újabbanszámos könyv segíthet e hibák, csapdák elkerülésében.Forgassuk õket bizalommal!

Bencédy József

Jellegzetes vonása minden nyelvnek, a miénknek is, a szakadatlan változás: változnak egyes szavakhangjai, sõt a hangrendszer, változik a grammatika, és változik a szókincs. Ezeket a változásokat holelfogadjuk, hol elutasítjuk; elutasítjuk, ha zavarják a nyelv rendszerét, vagy akadályozzák a megértést.Ez utóbbi esetekre vessünk most egy pillantást, mégpedig a szókincs területén.

„eldobhatópelenkagyár”,

„ingyenes épületlátogató ünnepsége”

6Édes Anyanyelvünk 2008/5.

Édes Anyanyelvünk 2008/5. 7

Egyszer o, másszor ó ?

A magyar felsõoktatás szerkezeti átalakulása következ-tében a tudományegyetemek és a tanárképzéssel foglalko-zó fõiskolák az ún. mesterképzõn (MA) a tanárjelöltektõlezután már nem szakdolgozatot kérnek, amelyet meg kellvédeniük, hanem ún. portfólió készítése az elvárás, mely-hez az anyagot több féléven keresztül gyûjtik. Portfolio?Portfolió? Portfólió?

A tanárok, de a diákok is kellõképpen bizonytalanok en-nek az idegen szónak az ejtésében, de még inkább a leírá-sában. Az elõadásokon kivetített diaképeken, a nyomtat-ványokon, a tantervi tervezetekben és számos más helyenkörülbelül fele-fele arányban fordul elõ rövid vagy hosszúmagánhangzóval ez az olasz eredetû szó, mely idõvel átke-rült az angolba, és onnan tovább a többi, Európában be-szélt nyelvbe.

Vizsgált szavunk elõfordulását, használatát illetõen va-lamennyien jól tudjuk, hogy elsõsorban a közgazdászokkörében, valamint a banki szektorban igen gyakran hasz-nált terminus technicusszal állunk szemben.

A Magyar értelmezõ kéziszótár (2003) pénzügyi szakki-fejezésként a következõképpen határozza meg a fogalmat:„Egy adott idõpontban egy-egy befektetõ által birtokoltértékpapírok összessége” (II. kiadás, 1094).

A Tolcsvai Nagy Gábor szerkesztette Idegen szavak szó-tára (Osiris Kiadó, 2007) közgazdasági szakkifejezésnektartja: „1. egy befektetõ befektetéseinek összessége, az egybefektetõhöz tartozó összes befektetés 2. egy vállalkozásvalamennyi, összehangolt kínálata 3. stratégiai vállalko-zástervezés összefüggõ tényezõinek vázlata” (824).

A szó használati köre a következõ évtõl kezdve jelentõ-sen kibõvül amiatt, hogy ezután már nem kizárólag a fen-tebb említett tudományterületen, hanem a pedagóguskép-zõ intézményekben is nap mint nap kiejtik és le is írják.Ezzel természetesen együtt jár az is, hogy a jelentések szá-ma minden bizonnyal egy újabbal gyarapodik.

Ismeretes tény, hogy az idegen szavak, amikor bekerül-nek nyelvünkbe, sokáig õrzik az átadó nyelv szerinti ejtés-és írásmódjukat. Majd egy idõ után kiejtésükben módosul-nak, idomulnak nyelvünkhöz. Ezt követi – de jóval lassab-ban – az írott képük változása. A szabályzat megalkotói-nak az utóbbi évtizedekben az a közös véleményük, hogyaz egyre nagyobb mennyiségben beáramló idegen szava-kat lehetõség szerint írjuk és ejtsük a magyar kiejtésnek éshelyesírásnak megfelelõen. Ennek a javaslatnak több okais van. A 11. kiadású akadémiai helyesírási szabályzatmindezt 1984-tõl kezdve a különféle módosított, kibõví-tett, átdolgozott stb. lenyomataiban érvényesítette is.Gondoljunk csak a nejlon, dzsörzé, grépfrút, dzsúdó, kom-puter, klub, diszkó, koktél, dzsúsz, kemping, dzsem,dzsessz, szoftver, rali, menedzser, csip, dizájn, fitnesz stb.szavak leírására. Ma már ezek a helyes, javasolható, az ej-tést követõ formák, melyeket mind szélesebb körben kelle-ne elterjesztenünk.

Amikor a latinból vagy a neolatin nyelvekbõl hozzánkkerülnek különféle szavak, nemcsak mássalhangzóik vál-toznak meg (például: peso, de nálunk: pezó), hanem rövidmagánhangzóik is megnyúlnak írásban és ejtésben egy-aránt. Ebbe a sorba illik bele a panzió, penzió, unió, petíció,misszió, avokádó, Plútó, fólia, fólió és a portfólió is, hogy akapucsínót már ne is említsük.

Címbeli kérdésünkre tehát egyértelmû a válasz. Köves-sük a kiejtést, és jelöljük a hosszú magánhangzókat a tol-dalék nélküli és a toldalékos alakokban is: portfólió,portfólióban, portfóliós, portfóliók stb.

Bozsik Gabriella

Szálkák„Üvegablakok a történelmi Magyarországon” cím-

mel jelent meg egy könyv. Ugyan, mibõl lennének az ab-lakok, ha nem üvegbõl? Igaz, régen csináltak csillámpa-lából is ablakot, a szegények pedig marhahólyagból, denem valószínû, hogy a közönséges táblaüvegablakokról,amilyenek ma is minden házon vannak, valaki könyvetírt volna. Nyilván a színes ablakokra, az üvegfestészetre,a mozaikablakokra, az ólomüveg-ablakokra gondoltak.Sok esetben el lehet hagyni valamit egy összetett kifeje-zésbõl, de buta szokás éppen a lényeget elhagyni.

Rettentõ nagy olcsóság lehet Magyarországon. Az ár-engedményekre vonatkozó kifejezésekkel mindeneset-re Dunát lehet rekeszteni. Kezdetben volt a leértékelés.Ezt ma már nem használják, mert elvileg az áru értékenem csökkent (kivéve, amikor igen, de akkor sem ezt ír-ják). A leárazás semlegesebb. Amikor megjelenik egyáru, akkor van bevezetõ ár vagy reklámár. A szezon vé-gén van kiárusítás. A legdivatosabb szó az akció. Miértis ne lenne, mikor ez a legsemmitmondóbb, és ráadásulidegen szó? Mit is jelent eredetileg? Tett, cselekedet,esemény. És mit jelent újabban? A filmekben általábancsihipuhit, rablást, gyilkosságot, a boltokban árleszállí-tást. De vajon az elsõ ár és az utolsó ár mit jelent? A tõzs-dén az elsõ biztosan a kikiáltási ár, az utolsó pedig az,amennyiért elkel az áru, akár fölfelé, akár lefelé vittékaz ajánlattevõk. Hát a cipõboltban? Ott vajon melyik azalacsonyabb? Az elsõ vagy az utolsó? Nem fogják kita-lálni: mind a kettõvel az olcsóságot akarják kifejezni.

Hogy némely idegen szavak mennyire nem „ülnek”,és mennyire fölöslegesek, arra bizonyíték, hogy mellet-tük idõnként föltüntetik a megfelelõ magyar szót is.„Van másik alternatíva.” Az alternatíva éppen a másiklehetõség. Vagy: „Eddig több kárt, mint hasznot hozott aszelektív válogatás.” Azt akarták mondani, hogy a sze-lektív gyûjtés, de kiderült, hogy ismerik a válogatás szótis, tehát mondhatták volna egyenesen, hogy a hulladékválogatása vagy a válogatott hulladékgyûjtés. Nagyörömmel hallottam a tévében a múltkoriban, hogy egyszakember külön gyûjtésrõl és válogatott hulladékrólbeszélt. Ajánlottam ezt már többször zöldeknek, sõt aKözterület-fenntartó Vállalatnak is, de hogy valakimegfogadta, vagy esetleg magától eszébe jutott, az készcsoda.

A múltkor bedobtak egy cédulát egy új fogászati eljá-rásról: „A hiányzó fog 15 perc alatt pótolható, amelyazonnal terhelhetõ.” Ez nagyszerû lenne, csak azt nemtaláltam, mi terhelhetõ. A hiányzó fog? Az aligha, kü-lönben is messze van a vonatkozó névmástól, de más fõ-név nincs is a fõmondatban, legfeljebb még a perc. Talánezt akarták mondani: az új fog azonnal terhelhetõ.

Szórendi hibákról írtam már néhányszor, de megintelõbukkant két jellemzõ példa: „Pártállás nélkül tilta-koznak a dél-békési országgyûlési képviselõk a tervezettvasútvonalak megszüntetése ellen.” Tehát megterveztéka vasútvonalakat, és azonmód meg is szüntetik õket? „Atulajdonos által kötött cukorgyártásra vonatkozó felelõs-ségbiztosítás kiterjed a társaság által végzett tevékeny-ségre is.” Tudja valaki, hogyan kell cukorgyártást köt-ni?

Buvári Márta

8Édes Anyanyelvünk 2008/5.

V I S S Z H A N G

Stíluserény vagy stílusvétség a pleonazmus és a tautológia?

A pleonazmus (szófölösleg): ha több fölöslegesen használtszóval fejezünk ki valamit. Pl.: empirikus tapasztalat, menettértiretúr, vizuális látás, nõi melltartó, váratlan hidegzuhany.

Tautológiáról akkor beszélünk, ha fölöslegesen alkalma-zunk szinonimákat egyazon fogalomnak stilisztikai cél nélkülvaló megismétlésére. Pl.: valóban ténylegesen, eredetit-önállót,módját-mikéntjét, hogyan-miféleképpen.

A két alakzat közötti elhatárolás nem könnyû, egyes retori-kák és felfogások szinte szinonimaként kezelik õket. Mint lát-ható, a két meghatározás is bõven tartalmaz átfedéseket, úgy-hogy nézzük meg õket még egyszer, kiemeltem a kulcsszava-kat, azokat, amelyek a különbségtételre utalhatnának.

A pleonazmus (szófölösleg): ha több fölöslegesen használtszóval fejezünk ki valamit.

Tautológiáról akkor beszélünk, ha fölöslegesen alkalma-zunk szinonimákat egyazon fogalomnak stilisztikai cél nélkülvaló megismétlésére.

Így mindenekelõtt célszerûnek tûnik a két fogalmat egy-mástól elkülöníteni. Elsõ látásra a példákból kiindulva lehetneaz az elsõdleges különbségtétel, hogy míg a pleonazmus elsõ-sorban alárendelõ szószerkezetként jelentkezik (minõségjel-zõs, pl. gyors kapkodás), addig a tautológia ezenkívül melléren-delõ szószerkezetekben, illetve alkalmi szóösszetételekben is(most jelenleg, eredetit-önállót). Azonban az igazi megoldásttermészetesen a jelentésben kell keresni.

A pleonazmus görög eredetû szó (��������ó), eredetijelentése, a ’fölösleg’, ’bõség’ azt mutatja, hogy látszólag,jelentésbelileg fölösleges a bõvítmény. A jövõbeli terv szinténkitûnõ példa a pleonazmusra, mert a tervnek egy elengedhe-tetlen jellemzõjét, jelentés-összetevõjét emeli ki a bõvítmény.Hasonlóképpen az elõre prognosztizál szószerkezetben az ide-gen szó jelentéstartalma már magában foglalja az elõre jelen-téstartalmát (prognosztizál = ’megjósol, elõre jelez’). Ezekalapján a következõképpen pontosíthatjuk a meghatározást:

A pleonazmus mindenképpen alárendelõ szószerkezet (il-letve szóösszetétel), s ebben az esetben olyan minõségjelzõ (-sképzõs melléknév) vagy határozó bõvíti az alaptagot, amely-nek a jelentése szervesen beletartozik annak jelentésszerkeze-tébe, elidegeníthetetlen, jellemzõ sajátossága: szemével látja.

A tautológia (görögül: ������ �) jelentése ’ugyanaztmondás’. A tautológia lehet alárendelõ és mellérendelõ, hal-mozó szószerkezet, illetve mellérendelõ szóösszetétel. A tau-tológiában ugyanaz a jelentés ismétlõdik többször, más formá-ban, szinonimaként, pl. elsõdleges prioritás. Jelentésbeli ismét-lés történik úgy, hogy nincs jelentéstöbblet. Bár alárendelõ,jelzõs a szószerkezet, ugyanazt jelenti magyarul és latinul:’elsõbbség’, ’elsõség’. Ebben az esetben azonban a szinoni-mitás nem szûkíti az alaptag jelentését. Ugyanígy a hipotetikusfeltételezés, regionális térség, intervenciós beavatkozás esetében.

Ily módon a pleonazmus és a tautológia a redundanciának akét különbözõ megvalósulási formája. Nézzünk példákat elõ-ször a pleonazmusra a Magyar nyelvhasználati szótárból: elsõpremier, hétvégi víkend, korrupciós kenõpénz. Mondatban:

Az alapkutatási eredmények idõben késve épülnek beaz oktatásba, a tananyagba.

Nukleáris atomtámadás indult.Pleonazmus tulajdonképpen az ingyenesen hívható zöld-

szám szószerkezet is. Súlyos nyelvhelyességi vétségnek azon-ban nem minõsíteném. (A Magyar Nemzeti Szövegtárban33-szor fordul elõ a zöldszám, s mindössze hat esetben szerepel

elõtte a fölöslegesnek tekinthetõ bõvítmény, az ingyenesen hív-ható.) Például: Újabban nemcsak kérdezni, árut rendelni, defeljelenteni is lehet ingyen hívható zöldszám segítségével.

Nézzünk példákat a tautológiára a Magyar nyelvhasználatiszótárból: döntõ és domináns, érzelmi emóció, fundamentálisalap, növényi flóra, hogyan és milyen módon, körülbelül mintegy,most jelenleg, kooperatív együttmûködés, populáris népszerûségstb. Mondatban:

Amikor az égitestet katasztrófapusztulás fenyegette,Supermant a Földre juttatta az apja. (Sajtónyelvi)

Szöveg – párbeszéd vagy dialógus – formájában csakakkor került a történetbe, ha az esemény a képrõl mársemmiképp nem olvasható. (Sajtónyelvi)

A továbbiakban – a címbeli kérdésre válaszolva – nézzük,mikor stíluserény a tautológia és a pleonazmus.

Az alábbi szépirodalmi példák azt bizonyítják, hogy a pleo-nazmus és a tautológia esetében épp egy vétségnek minõsíthe-tõ nyelvi jelenség válik – képzett és jelentõs stílusmûvészek ál-tal – nyelvi erénnyé, stilisztikai többletté, a kifejezés erejét éshatását fokozó jelenséggé.

Nézzük elõször a pleonazmust mint stíluserényt, stílusesz-közt szószerkezetben!

Óhajtanám, bár ez az ember most is itt lehetne, s szemeivelnézné, füleivel hallgatná, mily kínos fájdalommal küzdünk mi akormánnyal, mely azon tulajdont a népnek megadatni nemhagyja.” (Kölcsey: Az örökös megváltás tárgyában)

Látjátok feleim szemetekkel, mik vagyunk... (Halotti beszédés könyörgés)

József Attila szószaporításai sem fecsegések vagy körülmé-nyeskedések, hanem felhívó funkciójuk van:

„Kövér homály, zsíros, csendes;Lapos lapály, kerek, rendes.” (Holt vidék)Pleonazmus elõfordulása szóösszetételben:Farkasfalvy: Hû, a szukacemendéje! Ez már nem tréfadolog!

(Parti Nagy Lajos: Tisztújítás) A szuka jelentése ’nõszemély’(erõsen pejoratív hatású), a cemende szóé pedig ’szajha’. Mivelazonban a szajha szót csak nõre vonatkoztatjuk (férfira vonat-kozó megfelelõje a lator), ezért az összetétel elõtagja az utótagjelentésének egy részét tartalmazza, így ez pleonazmus.

A tautológia mint stíluserény, stíluseszköz szószerkezet-ben:

Király: Levetkõztetek?A báty: Tiszta anyaszült pucér meztelenre. (Kárpáti Péter:

Elsõ éjszaka, avagy az utolsó)Szóösszetételben:Heves: De egy szeretõ férj oldalán, ki imádná önt, ki min-

den percbõl az örömélvezet nektárját facsarná elõ... (Parti NagyLajos: Tisztújítás)

A kérdéskör tovább vizsgálható a jelentések irányában, apleonazmusban és a tautológiában szereplõ két szó jelentés-szerkezetének bemutatásával, és a kategóriák további árnyalá-sával.

Minya Károly

H. Varga Márta két írása foglalkozott a pleonazmusokkal az Édes Anyanyelvünk hasábjain (Kötelezõ pleonazmusok a ma-gyar nyelvtanban. XXX. évf., 2. sz., 9., Nem kötelezõ redundancia a magyar nyelvtanban. XXX. évf., 3. sz., 7.). Az írások igen tanul-ságosak és tartalmasak, és messzemenõen egyetértek azzal a gondolatával, hogy „Az azonos jelentésû szavak és grammatikaieszközök halmozása stilisztikai szempontból Janus-arcú jelenség: nemcsak (stílus)erénynek, hanem (stílus)vétségnek is mi-nõsülhet.” Azonban a pleonazmus meghatározása némileg pontosításra szorul, erre teszek kísérletet többek között az aláb-biakban, valamint arra, hogy elkülönítsem a tautológiától.

Kerekasztal? Ha létrehoztak egy kistérségben

kerekasztalt, és elnevezték pl. dabasi kistérségi kerekasztalnak,azt hogyan kell írni?

! Amennyiben ennek a szervezetnek nincsen az intézmé-nyekre jellemzõ hivatali apparátusa, bélyegzõje stb., akkor amegnevezés mindhárom eleme kis kezdõbetûs: dabasi kistérsé-gi kerekasztal. Ha viszont rendelkezik a fentiekkel, abban azesetben intézménynévnek számít, és a következõképpen írjuk:Dabasi Kistérségi Kerekasztal.

Kerekasztal-társalgás

? A kerekasztal-társalgás szó írásával vannak gondjaim. Ho-gyan helyes? A szó egy olyan rendszeres rendezvényt takar,amikor egy étteremben havonta egyszer találkozóra kerül sor.Kötõjellel helyes-e, illetve írható-e nagybetûvel a társalgás és akerekasztal szó?

! A címben szereplõ példa három szó összetételébõl kelet-kezett: kerek + asztal + társalgás. Összetétel, hiszen a tagokközött ún. jelentéstömörítõ (más néven: jelentéssûrítõ) nyelv-tani viszony van. Ebben az esetben a 138-as, ún. „hat szótagosszabályt” alkalmazzuk, amely szerint a kötõjeles írásmód a he-lyes (a kötõjelet a két fõ összetételi tag határán tesszük ki):kerekasztal-társalgás. Példák a hasonló írásmódra: kerekasz-tal-konferencia, kerekasztal-tárgyalás, kerekasztal-beszélgetésstb.

A nagy kezdõbetûs írásmód (Kerekasztal-társalgás) csak va-laminek a címeként, esetleg mondatkezdõ vagy kiemelt hely-zetben indokolt.

Belopódzott vagy belopózott?

? A kérdésem a következõ: belopódzott a házba vagy belopó-zott a házba? Melyik forma a helyes?

! Mindkét szó használata helyes a köznyelvben – így írásbanis –, ún. alakváltozatokkal van dolgunk. Hogy e két változat kö-zül melyiket választja a nyelvhasználó, az egyéni döntés ered-ménye; ebben az esetben nincs „helyes” vagy „helytelen” alak.Hasonló példák az effajta toldalékolásbeli kettõsségre: aka-rózik ~ akaródzik, borsózik ~ borsódzik, hallgatózik ~ hallga-tódzik, takarózik ~ takaródzik stb. (Lásd még A magyar helyes-írás szabályainak 45. szabálypontját, illetve az Osiris KiadóHelyesírás címû kézikönyvének 70. oldalát.)

2-féle, n-féle

? A helyesírási szótár alapján nem tudjuk eldönteni, hogykell-e kötõjel a 2-féle, 3-féle... n-féle szavakban. Ezek matemati-kai szövegekben, így matematika-tankönyvekben is gyakranelõfordulnak.

! Az Osiris-féle Helyesírás 411. oldalán ezt olvashatjuk: „Atoldalékokat a számjeggyel írt tõszámnevekhez kötõjellel kellfûzni: 3-as, 121-essel, 14-en, 56-ot, 3471-gyel. Hasonlóképpenkötõjelezendõk az ún. képzõszerû utótagokkal ellátott számokis: 23-féle…” Ennek alapján a 2-féle és a 3-féle szavak szinténkötõjellel írandók.

Az n-féle esetében is a kötõjeles írásmódot javasoljuk, azelemek egybetartozásának érzékeltetésére.

Idegen írásmódú szót tartalmazó összetételek

? Az Osiris Kiadó helyesírási kézikönyve azt írja, hogy haegy idegen írásmódú szóalak eleve tartalmaz kötõjelet, célsze-rû különírni az összetételi utótagot. Példákat is hoz (e-mail címstb.), de csak közszói kapcsolatokat sorol föl. Mi a helyzet, hatulajdonnév az elõtag? Akkor is érvényes az ajánlás? Pl.:T-Com-szolgáltatás vagy T-Com szolgáltatás, T-Mobile-hálózatvagy T-Mobile hálózat stb.?

! Sajnálatos mó-don a helyesírás

szabályozása hiányosnak látszik egy-két„újabb” nyelvi jelenséget illetõen. A magyar helyesírás szabá-lyainak 11. kiadása az idegen írásmódú szavaknak csupán a tol-dalékolásával foglalkozik (215–217. szabálypont), azzal nem,hogy összetételekben hogyan kell írni õket. Az Osiris-féle ki-advány már tárgyalja az idegen írásmódú elõtagot tartalmazóösszetételeket (137. o.), de kissé következetlennek mutatkozikebben a témában. A 137. oldalon a következõt olvashatjuk:„Ha egy idegen írásmódú szó összetételt alkot egy magyarosírásmódú utótaggal, kétféle rögzítési forma lehetséges: a teljesegybeírás és a kötõjeles kapcsolás.” Ezzel szemben pár bekez-déssel lejjebb mégiscsak egy harmadik írásformát javasolnak aszerzõk: „ha egy idegen írásmódú szóalak eleve tartalmaz kö-tõjelet, az összetételi utótagot célszerû különírni: e-mail cím,make-up készítés, feed-back rendszer…” Az e-mail cím ezek sze-rint – összetétel volta ellenére – különírandó. A kézikönyv szó-tárrészében azonban ott találjuk az e-business-akadémia szótkét kötõjellel írva (618. o.), ami a fentebb megfogalmazott sza-bályszerûségnek teljesen ellentmond. A szabályalkotók való-színûleg el akarnák kerülni a két kötõjeles írásmódot, de ezzelegy nagyon lényeges momentum, a tagok közötti nyelvtani vi-szony jelöltsége vész el. Véleményem szerint nem számít nagy– vagy egyáltalán – helyesírási hibának, ha valaki két kötõjellelírja a fenti alakulatokat: e-mail-cím, make-up-készítés stb.(A két – vagy több – kötõjeles írásmódnak már egyébként isvan hagyománya a magyar helyesírásban: A-vitamin-hiány,Ady-vers-elemzés, égetett-tégla-értékesítés, labdarúgó-Európa--bajnokság, szén-monoxid-mérgezés stb.)

A Nyelvmûvelõ kéziszótár szerint az e-mail „származékai-nak helyesírása részben megoldatlan: e-mail cím, de e-mail--küldés (köznévben a két kötõjel voltaképpen szabálytalan,de másképp nem lehet megoldani, l. Achilles-ín-gyulladás,Oscar-díj-átadás)”.

A fent idézett helyesírási javaslat hiányosságakéntemlíthetõ, hogy csupán közszói kapcsolatokat sorol fölpéldaként, és nem tér ki az idegen írásmódú, eleve kötõjelettartalmazó tulajdonnévi elõtagú összetételekre. Véleményemszerint a kötõjellel írt tulajdonnévi elõtagot a Rippl-Rónai--festmény, Saint-Exupéry-regény, Robbe-Grillet-elbeszélés stb.analógiájára kötõjellel kellene kapcsolni az utótaghoz. Ez azírásmód javasolható a T-Com-szolgáltatás, illetve a T-Mobil--hálózat esetében is.

Összefüggenek vagy összefüggnek?? Nem tudom eldönteni, melyik forma a helyes: E három

szint folyamatai összefüggenek vagy összefüggnek egymással?! A fenti formák közül mindkettõ helyes. Az összefügg szó-

tõhöz az egyik esetben közvetlenül (-nek), a másik esetben pe-dig egy e hanggal bõvülve (-enek) kapcsolódik a többes számharmadik személyû igerag. Kizárólag egyéni választás határoz-za meg, hogy egy nyelvhasználó melyik alakot részesíti elõny-ben, erre a szabályzat nem ad iránymutatást. Ejtéskönnyítõmagánhangzót – ha a jó hangzás úgy kívánja, s a kialakultnyelvszokással sem áll ellentétben – betoldhatunk az ige és aszemélyrag közé más esetekben is. Pl.: csüggne ~ csüggene,rajongnak ~ rajonganak, zajongnak ~ zajonganak, zsibongnék~ zsibonganék stb.

Kézpénz vagy készpénz?? Kézpénz vagy készpénz? Melyik a helyes forma?! Bár bizonyos szempontból logikusan gondolkodik az is,

aki szerint z-vel írjuk – hiszen a pénzt kézzel fizetjük –, a kérde-zett szó helyes írásmódja mégis ez: készpénz. Jelentése: ’bank-jegyekben vagy érmékben azonnal rendelkezésre álló közvet-len fizetõeszköz’.

Juhász Péter

Édes Anyanyelvünk 2008/5. 9

Kérdések és válaszok

10Édes Anyanyelvünk 2008/5.

Benyhe János újabb dohogásaiBenyhe János irodalomtörténész, hispanista, kiváló mûfor-

dító, aki egy idõben kül- és kultúrpolitikával is foglalkozott,hétrõl hétre adja közre a Heti Válaszban irodalmi tárcáit – leg-inkább a nyelvrõl, nyelvi kérdésekrõl. A tárcák közül százötven2005-ben már megjelent a Dohogó címû könyvben, most újabbszázötvenet gyûjtött össze az Új dohogóba.

Bevallom, ez a Dohogó cím nekem eleinte nem nagyon tet-szett. A „dohogó” ember összeférhetetlen, kellemetlen, „a ká-kán is csomót keres”, s tudjuk, hogy a nyelvmûvelés ügyének(nem a magyar nyelvnek!) sokat ártottak azok, akiknek semmise jó, akik mindig minden új nyelvhasználati jelenségbe bele-kötnek, folytonosan csak megakasztják a közlési folyamatot.Benyhe János azonban a kedves, tanáros „dohogók” közé tar-tozik, s hogy sokaknak tetszik a stílusa és a mondanivalója, ab-ból is látszik, hogy rovata él, s könyvei is fogynak.

Mitõl, miért kedvesek Benyhe János dohogásai? Számomraleginkább azért, mert nyelvmûvelése nem folytonos javítgatás,helyreigazítás, hanem elgondolkodtatás, töprengés és magya-rázat. A jelenségeket folyamatosan összeveti más nyelvekkel,kultúrákkal, nézi a szó vagy mondat teljes környezetét, törté-neti, lelki, társadalmi, politikai körülményeit. Okos ismeret-terjesztés.

A nyelvnek szinte valamennyi szférájában otthonos. A„szféra” itt nagyon tudatos szóválasztás. Benyhe János számá-ra a nyelv „a szférák zenéje” (csodálatosan szép zene, sõt szim-fónia), egyszerre pontosság, szabályosság és megfoghatatlan-ság, misztikum. Foglalkoztatja a nyelv hangzása, nyelvtana(ragozása, mondatszerkesztése), szókészlete, kommunikációsszokásaink (illem), a nyelvi változás, sõt a nyelvpolitika, de ta-lán nem tévedek, ha azt mondom, hogy leginkább a nyelv

„misztikuma”: személyiség- és kortükrözõ, gondolatteremtõjellege. Nála is a nyelv teremti a világot – de nem öncélú, poszt-modern módon, hanem éppen ellenkezõleg: a hagyományok, amûveltség, a logika útján. Ezt bizonyítja a Tartalom és formacímû írása.

Vannak, akik azt vallják, a tartalom elõrébb való, mint a for-ma. A nyelvvel tudatosan foglalkozók számára azonban gyak-ran fontosabb a forma, mint a tartalom („stilisztaként magamis hajlamos vagyok arra, hogy gyakran fontosabbnak tartsam anyelvi köntöst, mint a gondolati tartalmat”). Benyhe János fél-ve írja le stilisztikai elfogultságát, pedig tudományosan is alátá-maszthatjuk: az „egymásra hangolódás” alapfeltétele a megfe-lelõ forma, amely önmagában örömöt, sikert jelent; a nemmegfelelõ forma félreértéshez, esetleg teljes elutasításhoz ve-zet. A megfelelõ formát is tanulni kell. A tanulás eredményepedig többlet, többnyire: mûveltség, tudás és tudatosság. És ittvan valami baj: „lassan már nemzedékek nõnek föl, amelyek-nek alig jut eszükbe, legföljebb beugrik valami”. Beugrik vala-mi, és lesz belõle egy „laza mondat”, még késõbb egy „torok-hang”, esetleg egy morgás – amely persze „jelent” valamit, ésvagy célba ér, vagy nem, de mindenesetre egyre távolodik at-tól, amit százezer év alatt az emberiség „nyelv” címén alkotott,felhalmozott. Ennek a kifejlett, tagolt emberi – és persze meg-valósulási formájában mindig nemzeti – nyelvnek a szószólóiaz értelmiségiek, a nyelv mûvészei, és olykor a nyelvészek is.Benyhe János mint a nyelv mûvésze, a nyelv legapróbb titkai-nak a tudósa folyamatosan erre figyelmeztet dohogásaival.

Kedves Tanár Úr! Minden folyamatban benne van az ellen-téte is! Lesz még egyszer ünnep a világon! (Benyhe János: Újdohogó. Nyelv-õr járat. Kortárs Kiadó, Budapest, 2008.)

Balázs Géza

Magyar–erza-mordvin szótárA cseremiszek és a mordvinok mint volgai népek a finnugor

nyelvcsalád egyik csoportját alkotják, s távolabbi ágon rokona-ink, mint az Ob folyóról elnevezett obi-ugorok, a vogulok és azosztjákok, akik a legközelebbi nyelvrokonaink. A finnekkel, alappokkal, a szamojédokkal egy másik ágon rokon a nyelvünk,amint az már a XVIII. század óta ismeretes, amikor is a lapp ésmagyar közötti rokonságot Sajnovics János kimutatta könyvé-ben: Demonstratio. Idioma ungarorum et lapponum idem es-se, 1770.

A mordvinok a Közép-Volga vidékéhez számítható Mord-vin Köztársaság kétharmad dunántúlnyi területén élnek. Azegymillió körüli lélekszámú mordvinok közül csupán hétszáz-ezer beszéli kifogástalanul a mordvin nyelvet, mégpedig kétfé-lét: az erza- és a moksa-mordvint. Ez tulajdonképpen kétnyelvjárás, amelyet még a szovjethatalom elsõ két évtizedébenemeltek irodalmi nyelvi szintre (elsõsorban politikai okokból).Az erza-mordvint mintegy félmillió ember beszéli. A nagy te-rületen szétszóródva élõ mordvinság a régiségben bolgár-tö-rök, majd tatár és azután orosz, illetõleg szovjet uralom alattélt. Szaranszkban, a mordvin fõvárosban mordvin szót alig hal-lani, kétnyelvû felirat csupán néhány található, az egész városjellemzõen „szovjet”, vasbeton panelházakkal és régi faházak-kal. A mordvin nemzeti tudat meglehetõsen gyenge, az oroszo-sodás erõs. Az õsi mordvin népköltészet gazdagságát mutatja aSzijazsar címû nagy terjedelmû eposz, amely hasonló összeállí-tás, mint a finn Kalevala vagy az észt Kalevipoeg. Ez a harma-dik finnugor naiv eposz, magyarul is olvasható Bede Anna mû-fordításában. (Sajnos, magyar naiv eposz nincsen; híres, kese-rû hangvételû írásában panaszolta is annak idején Arany Já-nos!)

Mészáros Edit szerkesztésében a szegedi és a szaranszkiegyetem néhány magyar és mordvin oktatója a magyarnak azún. kis finnugor nyelvekkel párosított szótárai közül az elsõtkészítette el, méghozzá tizenhétezer magyar címszóval ésmintegy negyvenezer magyar adattal, magyar–erza-mordvinszótár korábban nem jelent meg. A szótár cirill betûkkel –amelyek Mordvinföldön is használatosak – és latin betûs, tudo-mányos átírásban is közli az erza-mordvin szavakat, ezzel aszótár a tudományos kutatásnak külön is hasznára válik.

A nyelv megismerését segíti az a cédén közzétett erza-mordvin hangosszótár, amelyet szintén Mészáros Edit adottközre.

A Magyar–erza-mordvin szótárban lapozgatva a finnugornyelvcsalád rokonsága lépten-nyomon megmutatkozik, aszámneveket nézve például a magyar kettõ az erzában kavto, ahárom = kolmo, más példákat véve a róka, azaz a ravasz =rivezj, a hal = kal, a kõ (vö. kövek) = kev, a szem = szeljme és ígytovább. Az efféle hasonlóságok (és különbségek) rendszerénalapul a nyelvhasonlítás, amelynek eredménye a finnugor, azindogermán és más nyelvcsaládok fájának megrajzolása.

A szótár anyaga a nyelvjárásból köznyelvvé emelt erza-mordvin legújabb elemeit is tartalmazza, például a mi lassanmagyarosodó ímélünk megfelelõje: elektronnoj szjorma(’elektronikus levél’).

Mészáros Editnek és munkatársainak ez és a néhány évvelkorábbi erza-mordvin–magyar szótára, továbbá az említetthangosszótára nyelvtudományunknak és mûveltségünk egé-szének értéke. (Magyar–erza-mordvin szótár. Szerk. MészárosEdit. Studia Uralo-Altaica Supplementum 11. Szeged, 2008. 985lap.)

Büky László

O L V A S Ó L Á M P A

Édes Anyanyelvünk 2008/5. 11

Ádámtól ZorkáigKoltói Ádám: Jó szóval. Írások nyelvünkrõl, nyelvhasználatunkról

Családi hasonlattal azt is írhatnám, hogy Koltói Ádámnyelvmûvelõ kötete Ádámtól Zorkáig vezeti el az olvasóját, anagyapától az unokáig. Mély igazsága van ennek a mondatnak,hiszen a megfigyelések szerint „anyanyelvünket” legalábbannyira tanuljuk nagyszüleinktõl, mint édesanyánktól… A kul-túra- és nyelvátadásban a nagyszülõk szerepe is döntõ.

A mint anya. A kötet az anyanyelvrõl szól. Csöppet sem vé-letlenül C. Oláh György kiváló illusztrációi közül is az elsõ egyJózsef Attila-grafika: Az anyaméhbõl kiszállni készülõ élet.Ugrás az É-re.

B mint bizalom. A kommunikáció egyik alaptörvényszerû-sége, kiindulópontja: a bizalom. Hit, bizalom kell a megnyilvá-nuláshoz, a megértéshez. Nem véletlen a rétorok tanácsa:captatio benevolentiae, azaz a jóindulat felkeltése a beszédkezdetén. Koltói Ádám helyi és országos retorikaversenyekkezdeményezõje is egyben.

C mint Cegléd. A nyelvi példák között felbukkannak ceglé-di szavak, szólások, médiumok hibái, valamint a diákok nyelv-használata. A genius loci.

Cs mint csönd. Kétféle csönd van. Az egyik a teremtõ gon-dolatok megszületésének csöndje. A másik az érdektelenség, abizalmatlanság csöndje. Az „akváriumi csönd”, a„nembeszélõsdi”. Pedig az ember beszédre született. A ceglédiszomszéd szavai: „De hisz’, amíg eleven az ember, addig be-szél. Majd hallgathatunk éppen eleget odaát.”

D mint diák. Ugrás az I-re.D mint divat. Az egyik leggyakoribb téma a nyelvi divat, az

elcsépelt nyelvi kifejezések stilisztikai bírálata. Ilyen például amédiamódi.

D mint durvulás. Nyelvi példák mutatják, hogy miként dur-vul a nyelvhasználat. Így lett az ártalmatlan, jó szándékból,gesztusból adott borravalóból csúszópénz, kenõpénz, hála-pénz… Amely már korántsem borra való!

E mint ember, emberi szó. Az emberi szó az evolúció cso-dája. Az ember mindig nagyon örült az emberi szónak, a be-szédnek. Az irodalom egészen napjainkig ezt bizonyította. Dea 20. század közepe táján elnémul a beszéd, nincs öröme a szó-nak, hitelét veszti az emberi szó. S ezt folyamatosan dokumen-tálja a nyelvész.

É mint édesanya. Egyáltalán nem véletlen, hogy édes anya-nyelvrõl beszélünk. Voltaképpen édesanya-nyelv. A magyarnyelvben további „édes” van még a rokonságnevek között:édesöcsém, édesbátyám…

F mint foghegyes kérdés. Olyan, mint egy késszúrás. „Mitkér?” „Oda mi lesz?”

G mint Grétsy. A tanár, a kolléga, az ember…Gy mint gyermek. Remek esszé, sétája kisfiával (Szép szó-

val). Nem tudja õt óvni az utcán hallható „piszkos szavaktól”.Ám a felelõsség, a szeretet, az elkötelezettség mégis megoldástad kezébe… „Pár lépés után elaludt a vállamon. Néha fölemel-te a fejét, és suttogott valamit. A szép szavak röpítették messzi-re álmát.”

H mint hazugság. A nyelvhasználat gyakori eseménye:„Olyan egyenes a beszéde, mint a sarló…” Többféle hazugságvan. Megítélése a helyzettõl függ. Fontos tudni, hogy nincshazugságmentes társadalom.

I mint ifjúság, ifjúsági nyelv. Az ifjúság nyelve mindig eltér afelnõttek nyelvhasználatától, de valamiképpen a jövõ nyelvétis jelzi. Az ifjúság nyelvébõl a szerzõ különösen az érzelmikommunikáció, a mindennapi beszélgetések, az iskolai termi-nusok (például osztályzatok) elemzésével foglalkozik. Az osz-tályzatok terminológiájának mátrixa antropológiai mentalitásttükröz: az elégtelenre vonatkozik a szavak legalább 80%-a.

K mint kutya. A kutyára, az ember valóban leghûségesebbtársára 451 megnevezés, szólás utal. Ennek 90%-a negatív: ku-tyaházi, kutyálkodik, Kutyából nem lesz szalonna… A kérdéshezlásd ismét: I.

L mint logika. A nyelvben van logika. De a nyelvi logikanem mindenben egyenlõ a gondolkodás logikai mûveleteivel.Akik túlzottan „logikázgatnak”, nem fogadják el a legalapve-tõbb nyelvi logikát: a jelentésváltozást. És ezért mondják tréfá-san-mérgesen, hogy nem vállfa, hanem vállmûanyag, nem le-száll a buszról, hanem lelép… A nyelvmûvelõ felhívja a figyel-met ezekre a téves logikázgatásokra.

M mint mûveletlenség, amelynek nyelvi hiba lehet a követ-kezménye. Ha valaki nem tudja, hogy mit jelent a „lányos ház”(az a ház, ahol eladó lány van), akkor komolyan is írhat ilyenmondatokat: „a rotterdami lányos házakban sok magyar nõ isvan”… Vagyis a szép népi kifejezés eredeti értelme helyett anyilvánosházat emlegeti. Bizony csökken a szavak jelentésé-nek tudata.

M mint a magyar nyelv misztikuma. Egy csodás aján-dék-gondolat a könyvbõl: a magyar nyelv képalkotásra valóhajlama ösztönözhette a magyar filmesek világsikerét. Talán amagyar nyelvhasználatban (folklórban, irodalomban) lévõ„vágástechnika” (tömörség, kihagyás), illetve áttûnés (kép-használat) tevõdött át a filmtechnikára.

M mint médiamódi. Lásd: D mint divat.

Ny mint nyelvújító. Minden anyanyelvi beszélõ nyelvújító,csak nem tud róla. A nyelvújítás azonban a nyelvésznek semmindig sikerül. Koltói Ádámnak igen. A talkshow elsõkénttóksó formáját õ magyarította teleferére. Vitray Tamás rögtönátvette.

Ö mint örömtelen üzenetek. A divatos szavak mind öröm-telen üzenetek. Lásd: E mint emberi szó.

R mint rokonsági terminológia. A rokonsági terminológiaváltozása is jelzi a kor- és értékváltozást. Megjelennek a sor-számnévvel jelölt rokonok (második, harmadik feleség), vala-mint a birtokos személyjelekkel bõven ellátott leszármazottak:„a gyermekem és a gyermeked veri a gyermekünket”.

S mint sms. Fölbukkan a kötetben az sms-írásbeliség is: for-málisan írás, nyelvileg inkább beszéd.

Sz mint szállóige vagy szárnyasszó. A szárnyasszók nyelviés stílusminták: azt mutatják, hogyan kell tömören, szelleme-sen fogalmazni. Ismeretük és használatuk a mûveltség része.Lásd: M mint mûveletlenség.

Sz mint szerelmi szótár. Koltói Ádám nagy ötlete, amelyetdr. Veres Pál is üdvözölt. Utalás van arra, hogy nagy anyagavan errõl a kérdésrõl. A recenzens javasolja: ez legyen a követ-kezõ kötet.

T mint terminusalkotó. Az írások stílusának egyik éke azesszészerû megfogalmazás mellett a találó terminusok alkotá-sa: nembeszélõsdi, piszkos szavak, igézõjel (idézõjel), farmersza-vak, hüm-hüm nyelv, banánszó…

T mint totális kommunikáció. Nem a nyelv beszél, hanemaz egész test – és persze a környezet is. Ezért a kommunikációsnyelvmûvelésnek az egész személyiséget kell vizsgálnia.

Z mint zavar. A nyelvi hiba voltaképpen zavar. A nyelvmû-velõ feladata a zavarok, kommunikációs értelemben a „zajok”csökkentése. Hogyan? Okosan, példamutatással, neveléssel, jószóval. Jó szóval…

Jó szóval ajánlom minden szépen, választékosan beszélniigyekvõ számára ezt a kötetet!

És ugrás ismét az A-ra. Avagy a könyvesboltba egy KoltóiÁdám-kötetért!

(Ceglédi Közgazdasági Alapítvány, Cegléd, 2008. 231 oldal)B. G.

Megjelent a Ceglédi Kék Újság 2008. október 8-i számábanis. A szerk.

Két évtized a helyesírásért1987 óta rendezi meg az Eszterházy Károly Fõiskola a Nagy

J. Béla országos helyesírási versenyt az egyetemeken és a fõis-kolákon tanuló hallgatók számára. Így nyilvánvaló, hogy a há-rom év anyagát tartalmazó (2005–2007), szakmai rendezvény-hez is kapcsolódó kötetük a Két évtized a helyesírásért címetkapta. A könyv bevezetõjében a szerkesztõ, Bozsik Gabriellavisszatekint az elmúlt húsz esztendõre, majd a Nagy J. Bé-la-emlékplakett díjazottjainak rövid bemutatása következik:dr. Hangay Zoltán fõiskolai tanáré (2005), Antalné dr. SzabóÁgnes egyetemi docensé (2006) és Fercsik Erzsébet fõiskolaitanáré (2007). Ezután a helyesírási verseny díjazottjainak anévsora található. Megemlítendõ, hogy a kilenc helyezettbõlöten azóta a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport tagjai let-tek.

A könyv három részre tagolódik: az elsõben, amely a Tanul-mányok helyesírásunk elméleti kérdéseibõl címet viseli, 12 írásolvasható. A második egységben hat tanulmány a helyesírás ta-nulásáról és tanításáról szól. Az utolsó rész a helyesírási fel-adatsorokat és tollbamondás-szövegeket tartalmazza. Minde-nekelõtt az országos versenyéit, amelyeket Kardos Tamás, azMTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársaállított össze, majd Bozsik Gabrielláéit, aki Készségfejlesztés éshelyesírás címmel az egri, Papp Istvánról elnevezett házi he-lyesírási verseny feladatsorait teszi közzé. Ezek kitûnõ segítõi aversenyre való felkészülésnek és a tehetséggondozásnak.

Balázs Géza Hatalom és helyesírás címmel azt bizonyítja,hogy az 1984-es kiadásban semmiféle politikai-hatalmi jellegnem vehetõ észre, míg más országokban sokkal erõteljesebbenszólt bele a politika a helyesírásba. 1954 és 1984 között termé-szetesen nálunk is voltak kivételek, pl.: Nagy Októberi Szocia-lista Forradalom, Nagy Honvédõ Háború. Bíró János fiatal ku-tatónak A betûszók írásmódja egy empirikus vizsgálat tükrébencímû tanulmánya a Magyar helyesírási szótár és az Osiris Ki-adó Helyesírás címû könyve közötti különbségeket mutatja be.(Lapunk 2008/3. számában közölte Szegi Ádámnak azt az írá-sát – Tessék választani! címmel –, amelyben a két szótár eltéré-seit mutatja be.) Bíró igen tanulságos és tartalmas írásábantöbbek között azt javasolja, hogy a betûszókhoz mindig kötõ-jellel fûzzük az utótagokat. Elgondolkodtató a szerzõ azon fel-tételezése is, hogy a mozaikszó rövidítéssé egyértelmûen anagybetûs kiemeléstõl válik. Cs. Nagy Lajos Kalandozások arövidítések birodalmában címû írása is kapcsolódik ehhez a té-mához, igaz, õ a rövidítésekre helyezi a hangsúlyt, többek kö-zött az sms-rövidítésekre. Csontos Nóra Az idézés jelölésénekmódjai a XVIII. század közepétõl a XIX. század elejéig címû ta-

nulmányával, míg Fercsik Erzsébet A tulajdonnevek helyesírá-sáról címûvel szerepel a kötetben. Keszler Borbála a Csak a he-lyesírás problémája az írásjelelhasználat? kérdés központba állí-tásával arra irányítja rá a figyelmet, hogy az írásjeltan milyenkapcsolatban van a grammatikával, a szupraszegmentális fo-netikával, a stilisztikával, a jelentéstannal és a pszichológiával.Természetesen az Osiris Helyesírás szerzõi is szerepelnekegy-egy írással a könyvben. Laczkó Krisztina Gondolatok amagyar helyesírásról egy új kézikönyv kapcsán címmel többekközött a fonematikus elvrõl és a hagyományelvrõl értekezik,míg Mártonfi Attila az idegen szavakról és nevekrõl. MisadKatalin A tulajdonnevek írásának sajátos esetei a szlovákiai ma-gyar nyelvû sajtóban címmel az onnan összegyûjtött példaanyagalapján azt igazolja, hogy az intézménynevek és az egyes föld-rajzi nevek írásában a legnagyobb a bizonytalanság. A szerzõösszegzésében megállapítja, hogy a szlovákiai magyar írásgya-korlókat a tulajdonnevek vagy tulajdonnévnek vélt szavak he-lyesírásakor nem befolyásolja a szlovák helyesírás. SzathmáriIstván Simonyi és helyesírásunk címmel a jeles nyelvész helyes-írási újításairól számol be, amelyek idõvel fogadtattak csak el,míg Vörös Ferenc A kézírástól a szövegszerkesztésig címmel tör-ténelmi áttekintést ad az írásbeliségrõl. Zimányi Árpád A ma-gyar orvosi szaknyelv helyesírásáról értekezik igen alaposan ésprecízen.

A második részben Bozsik Gabriella Módszertani javaslatoknéhány tulajdonnévfajta helyesírásának tanításához címmel atantárgyi koncentrációra alapozva azt bizonyítja, hogy a he-lyesíráshoz komplex tudásra van szükség (grammatikaira,földrajztudományira), különösen igaz ez a tulajdonnevek írá-sára, fõként abból a szempontból, hogy a tulajdonnevek köré-ben újabbnál újabb alakulatok kerülnek elõ. Elekfi László aHelyesírási hibák minõsítésérõl elmélkedik, míg Hangay Zoltánkét tanulmányában is az írásjelek igen fontos szerepérõl szól:Az írásjel mint az értelemtükrözés eszköze, Az írásjelek fontosságaa szövegértésben. Harmadik írása A magyar nyelvtanírás és NagyJ. Béla címet viseli. H. Tóth István „Adj esélyt!” Egy helyesírásiverseny tényei, adatai és feladatsorai címmel mintaszerû felmé-rését és elemzését közli egy középiskolai helyesírási verseny-nek.

Az ismertetett kiadvány már nyolcadik a sorban, és mond-hatjuk, hogy ez egy helyesírási segédkönyvsorozat felsõfokontanulók számára. (Bozsik Gabriella (szerk.): Két évtized a helyes-írásért. A Nagy J. Béla országos helyesírási verseny elõadásai ésfeladatai. EKF Líceum Kiadó, Eger, 2005–2007.)

Minya Károly

Vízerõmû a helyes!Javaslatomra az MTA már 35 éve állást foglalt a vízerõmû

kifejezés egybeírt, fõnév jellegû használatának helyességemellett, szemben a vízi erõmû jelzõs kifejezéssel, amely pl.egy vízen úszó atomerõmûvel hajtott hadihajót jelenthet. Amédiumok zöme, sajnos, ma is tévesen, elõszeretettel hasz-nálja a vízi erõmû kifejezést.

A vízerõ, vízerõmû, vízesés ugyanúgy, mint energetikai tár-sai, így pl. az atomerõmû, szélerõmû, szénerõmû, gõzerõmû,gázerõmû, olajerõmû, hõerõmû szavak – fõnévi kapcsolatként– egybeírandók.

Nincs „széli erõmû” sem, legfeljebb „útszéli” egy novellá-ban használható, jelzõs változatként. De a gõzi, atomi, szénistb. erõmû jelzõs változat ellen nyelvérzékünk rögtön tiltako-zik, és így logikusan bizonyítja egyszersmind a „vízi erõmû”hibás voltát is, ha csupán egy erõmûfajtáról van szó. A víznekaz ereje más, mint a „vízi erõ”, ami a hadiflottát jelenti, vagy,mint a „légi erõ”, azaz az ország katonai repülõgép-parkja. Avízlépcsõ, vízmû, vízépítmény, vízhozam is hasonló szerkezet.Ilyen pl. a vízszintingadozás is.

Van értelme azonban a „vízi erõmû” kifejezésnek is. Emelléknévi kapcsolat olyan erõmûvet jelent, amely pl. úszik a

vízen, mint valamikor a Dunán a „vízi malmok”, ami eredetelehet a mai, hibás használat elterjedésének is. Valóban vantehát „vízi erõmû” kifejezés is, pl. lehet egy óceánjáró hajó,amelynek csavarjait szénerõmû, gázturbinák vagy akár atom-erõmû hajtják, és a tengeren közlekedik.

A Magyar értelmezõ kéziszótár 2003. évi második kiadásamár figyelembe vette javaslatomat, de az újságírók ezt saj-nos, nem forgatják elég szorgalmasan. Kérem, hogy üssék fela szótár 1478. oldalát, ahol a víz címszó alatt a vízerõmû mû-szaki kifejezést „a víz mozgási energiáját villamos energiáváalakító létesítmény”-ként értelmezi. Az 1479. oldalon a vízicímszó 3.a pont alatt a vízi erõmû kifejezést <pongyola hasz-nálat> jelzéssel minõsíti, a 3.b pontban pedig „(tengerjáró)hajók (atom)erõmûve”-ként értelmezi.

Indokolt lenne tehát, hogy a szótár ajánlását megfogad-juk, és elsõsorban a szerkesztõségek mutassanak jó példátközönségüknek a helyes szóhasználatban.

Kerényi A. Ödönállami díjas, vasdiplomás gépészmérnök,

a Magyar Villamos Mûvek ZRt.ny. vezérigazgató-helyettese

12Édes Anyanyelvünk 2008/5.

Édes Anyanyelvünk 2008/5. 13

A Magyar Nyelv Múzeumának elõzményeMegnyílt A Magyar Nyelv Múze-

uma Borsod-Abaúj-Zemplén me-gyében, Sátoraljaújhely mellett,Széphalmon, Kazinczy Ferenc ma-uzóleumának szomszédságában,sírja közelében.

Sátoraljaújhelyen nagy hagyo-mánya van a nyelvvédelemnek. Ka-zinczy Ferenc, a 18. századi magyarszabadkõmûvesség legnagyobbegyénisége Miskolcon, 1784. január16-án Az erényes világpolgárokhoznevû páholy tagja, késõbb titkáralett. A páholy választott vezetõje,mint a szabadkõmûvesek mondták:„fõmestere” gróf Török Lajos volt.Az õ lányát, gróf Török Sophie-tvette feleségül Kazinczy Ferenc.Késõbb, miután a császár rendele-tével betiltotta az egész birodalomterületére a szabadkõmûvességet, a szabadkõmûvesi te-vékenység egyetlen megmaradt lehetõségeként folytattaa magyar nyelv védelmét. Megindította és vezette anyelvújítás mozgalmát. Ezzel szolgálta hazáját és a sza-badkõmûves eszméket. Olyan szegény maradt, hogy –mint mondták – hat gyermekének vagyon helyett csakszép neveket tudott ajándékozni.

Kazinczy Ferenc unokája, Iphigénia lányának fia,Becske Bálint is ott nyugszik a sírkertben, nem messzenagyapja sírjától. Becske Bálint királyi adófelügyelõ egyidõben választott vezetõje volt Sátoraljaújhely szabad-kõmûves páholyának. A páholyt a közeli Borsi szülöttjé-rõl, a nagyságos fejedelemrõl Rákóczinak nevezték el. ARákóczi páholy egybegyûjtötte Sátoraljaújhely és kör-nyéke legkiválóbb férfiait. Írók, újságírók, levéltárosok,tanárok, orvosok, önállóan gondolkodó emberek, lelkeshazafiak léptek a „testvéri láncba”. Így írták: „Elsõsor-ban magyarok vagyunk”. Ezért határozták el 1883-ban,hogy az alakulóban lévõ „Zemplén megyei magyarosítá-si egylet” alapító tagjaként lépnek be az egyesületbe.Egyben tervezték azt, hogy a népmûvelést is elõmozdít-ják az egylet keretein belül. Kidolgozták az egylet alap-szabályait, és nagylelkû adományokat tettek a „Zemplénmegyei magyarosítást és népmûvelést elõremozdító egy-let” javára.

Ennek az egyletnek az alapítása már elõbb is felvetõ-dött, de a Rákóczi páholy valósította meg a nemes szer-vezõdést. Az egylet a magyar nyelv oktatását akarta ma-gas fokon biztosítani. Ezért Zemplén megye óvodáit tá-mogatta, ahol szükség volt rá, ott létesített óvodákat.Úgy gondolták, hogy a magyar nyelv helyes elsajátításá-ról a kisgyermekek között kell elsõsorban gondoskodni.Hangsúlyozták, hogy a nemzetiségek jogait tiszteletbentartják, de a magyar nyelv tanítását a nemzetiségi vidé-keken is lehetõvé akarták tenni. A magyar nyelvet jól ok-tató tanárokat, tanítókat, óvónõket kitüntették: erkölcsielismerésben részesítették az arra méltókat, és anyagijutalmat is osztottak számukra. A támogatásban nemtettek különbséget a városi, falusi, egyházi irányítás alattoktatást végzõ intézmények között.

A páholy három célt tûzött magaelé. II. Rákóczi Ferenc szülõházátemléktáblával kívánták megjelölni.Kazinczy Ferenc elhanyagolt sír-kertjében a kiváló nyelvújító, a nagyhazafi és kora vezetõ szabadkõmû-vese emlékére mauzóleumot akar-tak emelni, végül Szemere Miklósmûveinek kiadását tervezték. Minda három személyt szabadkõmûvesiszempontból értékelték nagyra, jól-lehet csakis Kazinczy Ferenc voltközöttük forma szerint szabadkõ-mûves.

Borsi várának nagy szülöttje ne-mes eszméivel, önzetlen nagyságá-val, önfeláldozásával vívta ki a sza-badkõmûvesek csodálatát. Példa-képüknek tekintették. SzemereMiklós is erõs jellemével vált mél-

tóvá a szabadkõmûvesek elismerésére.Terveiknek megfelelõen Szemere Miklós mûveit ki-

adták. A borsi várkastély falát ott díszíti a gyönyörûenfaragott, fényes feketére csiszolt gránitlapon a Rákócziszabadság-érem, és a Rákóczi-címer alatt aranyos be-tûkkel olvasható az emléktábla szövege:

ITT SZÜLETETTII. RÁKÓCZI FERENC

1676. ÉV MÁRCIUS 27-ÉNEGYES HÛ HAZAFIAK ÉS TÖR-VÉNYHATÓSÁGOK ÁLDOZAT-

KÉSZSÉGÉBÕLEMELTÉK A SÁTORALJA-UJHELYI

TOURISTÁK1881. ÉVBEN.

A szabadkõmûvesek voltak ezek a „sátoralja-ujhelyitouristák”, akik az emléktáblát állították.

Borúth Elemér és Pajzsoss Andor ötlete volt az em-léktábla elhelyezése a borsi vár falán, még mielõtt a Rá-kóczi páholy megalakult volna. Késõbb, a páholy meg-alakulása után õk is a páholy tagjai lettek. Országos ün-nepséget rendeztek az emléktábla avatására. A fejede-lem születésnapját évrõl évre ünnepélyes összejövetelleltették emlékezetessé egész mûködésük alatt. BorúthElemér ódát írt a vidék nagy szülöttjének emlékére. Ezt1883. március 27-én, II. Rákóczi Ferenc születésnapjána Rákóczi páholyban elõadták.

Kazinczy Ferenc mauzóleumát is megépítették. Ka-zinczy szabadkõmûves tárgyait: kötényét, jelvényeit azunoka, Becske Bálint õrizte meg. Becske Bálint adta átnagyapja ereklyéit a páholy, majd a mauzóleum birtoká-ba. Ott láthatók ma is a múzeum gondosan rendezett ki-állításán. A kertet gyönyörûen rendben tartják, Kazin-czy Ferenc sírján mindig van friss virág.

A most megnyílt Magyar Nyelv Múzeuma Zemplénmegye hagyományait, a Zemplén megyei magyarosítástés népmûvelést elõmozdító egylet és az azt alapító egy-kori sátoraljaújhelyi Rákóczi páholy emlékét is õrzi.

Berényi Zsuzsanna Ágnes

14Édes Anyanyelvünk 2008/5.

Éjszakai séta a Mesterrel

Széphalmon egy hiedelem szerint Kazin-czy Ferenc, a Mester éjjelente itt járkál aparkban. Sétál, körülnéz, megállapít, vizsgálgatja a park fáit,elzavarja a kóbor kutyákat. A szellemektõl félnek az emberek,ezért a parkot éjjel mindenki messze elkerüli. Ezért maradtakmeg a háború után a park csodálatos fái, senki nem merte az éjleple alatt kivágni õket, hátha Kazinczy éppen arra jár, és rá-pirít.

Én mint a néplélek kutatója, nem félek a szellemektõl. Aminap, amikor itt éjszakáztam, éjfélkor fölkeltem, és kimen-tem a parkba. Nemsokára valóban feltûnt egy árny-alak, régiidõk homályából, nem kétséges, Kazinczy Ferenc volt. Regé-nyes beszélgetésünket most nem idézhetem, csak a mai ünnepieseménnyel kapcsolatos részt.

– Valami óriás gabona- vagy kukoricatárolót emeltek ide agyümölcsöskertem mellé. Minek? Akkora az éhínség?

– Nem, ez múzeum. A Magyar Nyelv Múzeuma.– Hogyan? Nem beszélnek magyarul, a nyelvet múzeumba

teszik?– Nem, Mester, éppen ellenkezõleg! Ez egy kicsit szent

hely, a múzsák ligete, ahol többet lehet megtudni a magyarnyelvrõl, ahová azok jönnek, aki szeretik a magyar nyelvet.

– Ez szép! De hát a nyelvet nem „szent helyre” kell tenni, aszent hely a templom, a nyelvet használni kell.

– Azért használjuk is. A mindennapokban, a közéletben, amédiában…

– Mi a csodában?– A médiában… akarom mondani, vannak az újságok mel-

lett hangos és hangos-képes újságok is. És vannak költõk, írók,akik ugyancsak magyarul írnak.

– Milyen stílban írnak a szépmívesek manapság? Fentebbstílban?

– Posztmodern stílban írnak sokan…– Ezt hagyjuk, mert olyan értelmetlen dolgokat mondasz.

Mi található abban a múzsák ligetében?– Mester, megvalósult a Magyar Tudományos Akadémia,

amelyet te is szerveztél, lerajzoltál. Rajzod ihlette azt a bástya-szerû épületrészt, amelyet gabonatárolónak néztél. A MagyarTudományos Akadémia a magyar nyelv mûvelésére jött létre.

– És mûvelitek a magyar nyelvet?– Hogyne. Van, aki mûveli, van, aki mívelteti… De térjünk

vissza a múzeumra, a múzsák ligetére. Már több mint egy év-százada zarándokolnak ide Széphalomba a magyarok, diákok,felnõttek egyaránt, sírodhoz, illetve a parkban emelt emlék-mauzóleumhoz. Sokaknak meghatározó, életre szóló élményez a kirándulás. Ezért találta ki egy nyelvész, Pásztor Emil,hogy legyen itt egy magyar nyelvtörténeti múzeum. És a me-gye, most úgy nevezik, Borsod-Abaúj-Zemplén, vagyis egy ki-csit nagyobb lett, mint a te korodban, az ország viszont ezzelszemben kisebb, szóval a megye építtetett ide egy múzeumot,amelyben kiállítások, elõadások lesznek, ahol az emberek ta-lálkozhatnak, mûvelõdhetnek, tanulhatnak. Akár egy „fekete-leves” mellett…

– Ez rendes dolog. Ha mellette rendszeresen imádkoztok is,akkor majd közbenjárok a lelki üdvötökért…

– Éppen most nyílt meg az állandó kiállítás. A magyar szóvilága. Hiszen a kultúra leginkább szavakba van kódolva.

– Talán mûveltség, mûvelõdés, kimûvelõdés és talán foglal-va. A mûveltség szavakba van foglalva. Ezt akartad mondani?

– Ezt, Mester, csak ha mindig megállítasz, akkor nem jutoka végére. Szóval egy szekértõl, a paraszti élet egyik jelképétõlindulhatunk el, és eljuthatunk egy, a számodra most nem ért-hetõ „motorkerékpár” nevezetû tárgyig, amely a modern kor,a technika, a sebesség korszakának egyik jelképe is lehetne. Aszekér ugyebár az emberi mértékkel mérhetõ haladás, a mo-torkerékpár, fõleg fölturbózva a sebesség, a sebesség-kultusz.Volt, aki kicsivel utánad azt mondta, hogy a magyar parasztolyan buta, hogy legföljebb háromszáz szót ismer. Mi most azt

akarjuk bizonyítani, hogy csak egy olyan jel-lemzõ eszköz, mint az általad is jól ismert

szekér esetében több tucat szavunk van, a paraszti élet pedigtele van számos kifejezõ, színes, részletgazdag kifejezéssel. Amai világot az általad nem ismert „motorkerékpár” és melletteegy „üzemanyag-töltõállomás”, magyarul benzinkút jelzi, dekésõbb lesz majd itt számítógép, mobiltelefon, interaktivitás is,de ebbe most ne bonyolódjunk bele.

– Látom, gondotok van az idegen szavakkal…– Vannak gondok az idegen szavakkal. A te korodban a latin

és a német szavak árasztották el a magyar nyelvet, most az an-gol szavak, bár ezek olyan angol szavak, hogy egy angol sokszorrájuk sem ismerne. De inkább mondom tovább, hogy a kiállításlátogatója milyen utat járhat be a magyar szó világában. Meg-tudhatja, hogy hány magyar szó van…

– Ne csigázz, áruld el…– Két okból nem tehetem. Az egyik: lelõném a poént. A má-

sik: nem tudom. De kérlek, este, záróra után nézz körül, tégedúgysem érzékel a riasztó, nagyon sok elgondolkodtató számotfogsz látni. A magyar nyelv most készülõ nagyszótárában csak-nem egymillió szó lesz!

– Csak most készül a magyar nyelv szótára?– Nem, van már több tucat magyar nyelvi szótárunk. Sõt,

manapság évente jelennek meg újabb és újabb szótárak. De ezlesz a legnagyobb. Aki a szótárakkal akar megismerkedni,vagyis a magyar nyelv szókincsének különféle szempontok sze-rint való összegyûjtésével és közreadásával, az az egyik itt talál-ható szótárházban sok idõt eltölthet. Összegyûjtöttük a ma-gyar nyelv jellemzõit. Mert a magyar nyelv sokban különbözika többi, fõleg a környezõ nyelvtõl. Hangzásában, nyelvtaná-ban, szókészletében, megfogalmazásmódjában…

– Én ne tudnám, ne oktass itt engem…– S mivel a szavak nemcsak a léleknek a tükrei, hanem a kü-

lönbözõ történelmi korszakoknak is, ezért megtalálhatók a 20.század, a háború utáni idõszak, a rendszerváltás utáni korszakdivatos szavai, kifejezései is.

– Igen, sajnos én is értesültem a háborúkról, meg ezekrõl abelsõ változásokról… S azt is mondják, hogy valamiféle hatá-rok vernek éket a magyarul beszélõk közé. Itt a szomszédban islett valamilyen határ…

– Van bizony, és vigyázni is kell, mert egyrészt óvatosan kellróla beszélni, másrészt pedig ha kézitelefonálunk (távolba be-szélünk), akkor ügyelni kell, hogy azt ne egy másik állam tele-fontarifájával tegyük.

– Már megint kezdesz nagyon eltelni magatokkal. Nincsmár hangotok, hogy távolba kiáltsatok, ezért kell kézbe beszél-ni? Na mindegy, az utódok mindig korcsabbak az elõdöknél.De a költõk, írók, diákok, ugye szépen beszélnek magyarul?

– Persze, hogy szépen. Legjobb íróink-költõink szóanyagátszótárakban gyûjtöttük össze, ezek az írói szótárak. Azért isvan szükség ezekre, mert a mai diákok nem mindig értik jólazokat a szövegeket, amelyeket egy-két vagy több száz éve ír-tak. Ahogy Te nem érted a kultúrát, a kódolást, a mobiltelefo-nozást, úgy a mai diákok nem mindig tudják, nem értik ponto-san, hogy mit jelentenek ezek a sorok: „Ég a napmelegtõl akopár szík sarja, / Tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta; /Nincs egy árva fûszál a tors közt kelõben, / Nincs tenyérnyi zöldhely nagy határ mezõben…”

– Azért azt szeretném halkan megjegyezni, hogy én tudom,mit jelent a kultúra, de én azt magyarul is tudom. A mai deá-kok nem értik azt, hogy ég, határ, mezõ?

– De, ezeket a szavakat éppen értik. Persze ma már nem-csak a napmelegtõl ég valami, hanem a diákok azt mondják:„égek a szüleim elõtt”, és ekkor nem feltétlenül lángolnak,meg azt is mondják „leégtem”, s ekkor sem szenesedtek el, ha-nem csak azt akarják közölni, hogy nincs pénzük. A határ kap-csán is inkább az itt található (egy ideje most újra nem találha-tó) határállomásra gondolnak, a mezõ szóról sem elsõsorban akék búzavirág, a pacsirtaszó, a lepkék és szöcskék jutnak

A magyar szó világa címû kiállítás megnyitásáraSzéphalom, 2008. október 18.

BALÁZS GÉZA

�

eszükbe, hanem „A számítógépes tárnak meghatározott ada-tok bevitelére, kihozatalára, illetve elõkészítésére szolgáló,címmel megjelölt része”.

– Rossz lehet nekik, de nekünk sem volt mindig jó.Kufsteinban például meglehetõsen rossz volt, azután nem voltmindig tüzelõnk, Újhelyben sokat fáztam a levéltárban, és nemmindig jött szekér, amelyre fölkéredzkedhettem volna… Úgy-hogy én nagyon megértem a mai fiatalokat, ha nem ismerik ahatárt, a mezõt, a kopár sziket és a tikkadt szöcskenyájat, atorsot. De majd ti, tanárok megtanítjátok nekik…

– Részben megtanítjuk… de mielõtt ebbe belemennék,csak megjegyezném, hogy nekünk sincs mindig tüzelõnk, megfalusi iskola se mindenhol, a diákok gyakran mondják, „ezgáz”, meg azt is mondják, „gáz van, ha nincs villany…” És mostsem jár mindig szekér Újhely és Széphalom között… De mimost nem panaszkodni jöttünk ide, hanem ünnepelni. Igen,szeretnénk a diákokkal és persze minden múzeum- vagy liget-látogatóval megismertetni a régi szavakat, szólásokat. Vendé-geink a múzeumban barangolva a szókészleti csoportok, kisszóházak, szótárházak között, saját maguk is rádöbbenhetnekarra, hogy milyen érdekes a nyelv. Ráadásul közben kis felada-tokat is megoldhatnak: találgathatnak, hogy melyik szó hon-nan érkezett, emlékezetükbõl összegyûjthetnek szavakat, szó-lásokat bizonyos fogalmakra, sõt ki is találhatnak új szavakat,mintegy kiegészíthetik a kiállítást. Ezt a módszert múzeum-pedagógiának nevezik.

– Várj csak, hadd értelmezzem: a múzsák ligetének nevelés-tana? Nem egészen értem, de a gyerekek mindig szerették afölfedezést, a játékot – gondolom, hogy ezt a jó tulajdonságu-kat megõrizték.

– A gyerek örök, kedves Mester.– No, remek, látom, hogy alig férsz a bõrödbe, hogy eldicse-

kedhess vele, mi lesz még a múzsák ligetében!– Szó szerint így van, kedves Mester! A Magyar Nyelv Mú-

zeumának állandó kiállítása ugyanis tovább épül, és egy évmúlva újabb stációk, állomások nyílnak meg. Itt szó lesz majd amagyar nyelv nyelvrokonságáról, a magyar nyelvemlékekrõl, anyelvjárásokról, a szaknyelvekrõl, az anyanyelvi mozgalmak-ról, a magyar nyelvnek a világ nyelvei között elfoglalt helyé-rõl… és bizony ebben a házban kell helyet kapnia annak a soknyelvészi, írói, közéleti fáradozásnak, amely a magyar nyelvügyében folyt. A magyar nyelvrõl szóló vallomásokból ma márköteteket állítottak össze, az egyik éppen a te epigrammád, Ami nyelvünk címet viseli.

– Az bizony érdekes lesz, ha ennyi minden belefér abba agabonatárolóba, azaz akadémiai házba, vagy a múzsák ligeté-nek otthonába. De hát a nyelv élete nagyon hosszú, évszázado-kat, évezredeket fog át, õseinket utódainkkal, és engemet is ve-letek. Tényleg, miként vélekedtek manapság a nyelvújításról,amelynek, szörnyûség kimondani, mégiscsak én voltam valamimozgonya…

– Sokféleképpen vélekednek róla, kedves Mester. Sokancsak nevetgélnek a mesterkélt szavakon. Ez a mozgony is fur-csa egy kicsit, mi ma mozdonynak mondjuk. A nyelvújítás is ka-pott egy kis házat… majd nézd meg este, ha hazamentek a gye-rekek. A lényeg, hogy magyarul beszélünk. Mert ugye ez volt anyelvújítás fõ célja: a magyar nyelv fenntartása, korszerûsítése,gazdagítása. A nyelvújítás annyira jól sikerült, hogy egyrésztma Magyarországon mindenki beszél magyarul, másrészt nemnagyon akarnak beszélni a magyarok idegen nyelveken…

– Ez már baj. No mindegy, mindig voltak gondok, de a lé-nyeg, hogy él a magyar nyelv, s hogy most ilyen sokan jönnekKisbányácskára, hoppá Széphalomba, ez azért azt jelenti, hogyfontosak nektek õseitek eszméi, tehát nem éltünk hiába. Ezjólesik, és nem is titkolom, mi 19. századi emberek még szeret-jük és vállaljuk az érzelmeinket. Hogy én itt egy ilyen kiállító-helyet kaptam, amelyet szépen fel is újítottak, s úgy jönnekoda, mint egy szent helyre, nos, erre álmomban sem gondol-tam. S hogy most itt lesz Európa elsõ nyelvi múzeuma, ez ismegkapó élmény, ahogy a diákok szokták mondani, „ez semsemmi”. Én egyébként szeretem hallgatni ezeket a gyerekeket,gyorsbeszédûek, mindenféle tarka ruhában és hátizsákkal jár-nak, fülükbe valami füldugaszt tömnek, de láthatóan nagyon jónekik… Mondd, halkan kérdezem meg, nehogy hiúnak tartsa-nak: tudják, hogy ki voltam én? Kazinczy?

– Mester, szerintem tudják. Benne vagy a tananyagban.Széphalom ma a leglátogatottabb irodalmi emlékhely. Tudod,hogy neveznek? „A széphalmi remete”. De azt is mondják,hogy „a széphalmi szent”. Itt, a múzeum alapításánál egyferences atya azt mondta, Kazinczy Szent Ferenc…

– Ez már sok is nekem. Talán érdemes volt élnem. Tudom,hogy sok gondotok van, de annyi mindent túléltünk már. Énszurkolok nektek. És köszönöm Pásztor Emilnek, hogy kitalál-ta ezt a múzsák ligetét, a megyének, hogy is mondják most,Borsod-Abaúj-Zemplén megyének, hogy felkarolta, a tudó-soknak, a népmûvelõknek, a tanároknak, hogy továbbadják azeszmét, õrizni és gyarapítani a magyar nyelvet, mert mégiscsakez az egyetlen dolog, amely összetart bennünket, és azt már miis tudtuk, s azóta sem találtak ki jobbat: az ember a megtartóhagyományaiban, közösségében érezheti csak jól magát…Hogy is mondtam úgy kétszáz évvel ezelõtt? „Szép és dicsõ do-log a haza jövendõ boldogságán dolgozni, kilesni a rejtekbenlevõ talentumot és azt mívelésbe hozni…” Folytassátok!

Széphalmon egy hiedelem szerint Kazinczy Ferenc, a Mes-ter éjjelente itt járkál a parkban. Sétál, körülnéz, megállapít,vizsgálgatja a park fáit, elzavarja a kóbor kutyákat. A szelle-mektõl félnek az emberek, ezért a parkot éjjel mindenkimessze elkerüli. De azt is mesélik, hogy az éjszakában olykorfények gyúlnak, elmúlt magyarok dicsfényei, a Halotti beszéd,az Ómagyar Mária-siralom ismeretlen szerzõjének mécsesei,Janus Pannonius, Balassi Bálint fáklyái, a nagy magyar nyelvé-szek, szótárírók, grammatikusok, úgymint Sylvester János,Szenczi Molnár Albert, Apáczai Csere János, a híres Bolyaiak,Széchenyi István, Vörösmarty Mihály, Fogarasi János, Czu-czor Gergely „körmére égett” gyertyái – és néha már villany-lámpák is pislákolnak, olyan jeles magyar írók, költõk kis,húszwattos lámpácskái, ócska neonfényei, amelyek mellettkörmölték a szép, az örök magyarságnak szóló tanulmányai-kat, írásaikat, verseiket. Itt a széphalmi múzsák ligetébenolykor hallatszik a névtelen rovásírók karcolásának hangja,felhangzik egy ugor ének, egy szolgálóleány gyermekringatóéneke, egy török dal. Olykor keveréknyelveken énekelnek,olykor Vajda János, Ady Endre, József Attila, Radnóti Miklós,Szabó Lõrinc, Pilinszky János, Illyés Gyula, Tamási Áron, SütõAndrás szólal meg, alig hallhatóan. A magyar nyelv nagyjai, anévtelen, gyermekének magyar dalt dúdoló szolgálólánytól aneves költõkig, írókig beköltöztek ide a ligetbe, a magyar nyelvotthonába.

Széphalom nem csupán egy szép halom, hanem a magyarnyelv szimbóluma!

A Magyar Nyelv Múzeuma mint a világörökség részeA világörökség részét képezõ tokaji kultúrtájon, Sátoralja-

újhely tõszomszédságában, a magyar nyelvújítás központjá-ban, nem messze Kazinczy Ferenc sírjától és emlékhelyétõl2008-ban megnyílt A Magyar Nyelv Múzeuma. Ez a múzeumvalójában az eredeti görög „muszeion”, azaz a múzsák ligete,a magyar nyelv barátainak szellemi otthona kíván lenni, aho-vá minden magyarul beszélõt, illetve a magyar nyelv iránt ér-deklõdõt szeretettel várnak. A múzeum állandó kiállítása2009-tõl látható, 2008. október 18-án azonban megnyílt Amagyar szó világa címû, az állandó kiállítás részét képezõ kiál-lítás. Ennek tartalmi egységei: A magyar nyelv jellemzõi, Amagyar szavak eredete, Szókincs, Korfestõ szavak, Határontúli szavak, Rokon értelmû szavak, A legszebb szavak, Írói,

költõi szótárak, Szólások, közmondások, Magyar káromko-dások, Szleng, diákszavak, A nyelvújítás szavai, Napjainknyelvújítása. A múzeum ötletadója: Pásztor Emil. A kiállításielképzelés elõkészítésében részt vett: Balázs Géza, Csete Il-dikó, Eleõd Ákos, Fehér József, Ignácz Erzsébet, KárpátiLászló, Kiss Zoltán, Kováts Dániel, Maróti István, MonokIstván, Nyirkos István, Pomozi Péter, Radványi György, Sán-dor Edina, Szathmári István, Veres László, Wacha Imre. Tar-talmi és térkoncepció, rendezés: Eleõd Ákos építész, a kiállí-tás kurátora. A kiállítást dr. Ódor Ferenc, a Borsod-Aba-új-Zemplén Megyei Közgyûlés elnöke, Balázs Géza nyelvészés Eleõd Ákos építész nyitotta meg.

Édes Anyanyelvünk 2008/5. 15

�

16Édes Anyanyelvünk 2008/5.

Szamosvölgyi Péter megnyitójaaz Édes anyanyelvünk országos nyelvhasználati versenyen

Sátoraljaújhely, 2008. október 17.„Fegyverkovácsok munkája közben, harci mének legeltetése

alatt, a holdfénynél éneklõ pogány asszonyok dalolásából szüle-tett a magyar nyelv. A csodaszarvas rázta le agancsával az erdõ ék-szereit, a piros bogyókat, hogy szép magyar szavak legyenek belõ-lük. A Tiszán, sötét éjjelen, egy andalgó halászlegény meglepettszívébõl pattant fel egy új szerelmes szó, mint a hóvirág. És az Ár-pád-királyok sírboltjaira új magyar szavakat véstek. Az igriceknyelve sok viszontagságon ment keresztül, amíg mai ékességeihezjutott.”

Krúdy Gyula mesébe illõ varázslatos gondolataival köszön-töm Önöket, a 36. Édes anyanyelvünk országos nyelvhasznála-ti verseny döntõjének résztvevõit, a bírálóbizottság tagjait, afelkészítõ tanárokat, a versengõ diákokat és valamennyi ked-ves vendégünket.

1994. március 19-én a Kazinczy Ferenc Társaság közgyûlé-sén mondta el javaslatait néhai Pásztor Emil, az egri fõiskolatanára – mások ötletét is felhasználva – egy széphalmi magyarnyelvtörténeti múzeum létesítésérõl. Elmondta, hogy éventerengetegen látogatnak el egyénileg és csoportokban Magyar-ország minden részébõl Kazinczy széphalmi sírjához és a köze-lében lévõ emlékcsarnokba, de érkeznek látogatók az országhatárain kívülrõl is. Hozzátette: „Széphalom vonzását továbbnövelné, ha itt valósulna meg egy elõadóteremmel is rendelkezõországos múzeum, a magyar nyelv országosan egyedülálló múze-uma”. A gondolatból tervek, a tervekbõl pedig hosszú évekután 2008. április 23-án valóság lett. Kézzelfoghatóvá lett egyálom, amely mindazoknak fontos, akiknek szívügyük a magyarnyelv, a haza szeretete és a nemzet megmaradása.

Életem egyik legszebb pillanata volt az átadási ünnepség, ésnem kis büszkeséget éreztem akkor azért, hogy a megvalósu-láshoz magam is hozzájárulhattam. Köszönöm azoknak, akikaláírásukkal tettben és szóban segítették ennek a múzeumnaka megépítését. Számomra, számunkra az elõbb elmondottakaz akarat és a kitartás diadalát jelképezik. Akartuk, tehát meg-valósult. Ha valamit nagyon szeretnénk, és nem vagyunk res-tek tenni is érte, ott elõbb-utóbb célt érünk. Ezzel a kitartássalés ezzel a lelkesedéssel indulunk neki az elõttünk álló felada-toknak. Az elsõ mindjárt az lehetne, hogy 2009-et a magyarnyelv évének nevezzük. 250 évvel ezelõtt született KazinczyFerenc, tehát az ok egyértelmû, de miért is feladat? Azért,mert vannak olyan kultúrában dolgozó, magas polcra helyezettszemélyek, akiknek eddig a percig nem sikerült döntést hozni-uk. Vajon mi lehet az oka? Esetleg azt gondolják: „Ez már bi-zony unalmas, mindig csak a nyelv, állandóan csak errõl beszé-lünk! Ez már bizony ósdi!” Lehetne valami konkrétabbat2009-hez kötni! Igaz, ahogy elhallgatja az ember a nála böl-csebbeket, egy-két ötletem azért nekem is lenne. Hívhatnánk,mondjuk, a multikultúra évének, melyben feloldódva lubickol-hatnánk, és nem kellene félnünk, hogy a nemzeti gyökerek amélybe húznak. Kosztolányi akár ma is írhatta volna: „Mindad-dig, míg a mindenkori magyar kormány nem áll a mozgalom élé-re, s nem támogatja teljes súlyával, s nem létesít olyan könnyedénmûködõ hivatalt, mely minden hirdetményt, utcai fölírást, cégtáb-lát, minden nyilvánossághoz intézett közleményt gyorsan ellen-õriztet és kijavíttat magyarosság szempontjából, s így védelmeziegyelõre gyámságra szoruló nyelvünk tisztaságát és jellegét, ... nemvárhatunk nagyobb eredményeket”.

Mutassuk meg, nyelvészek, tanárok, diákok, politikusok,magyarok, 2009 akkor is a magyar nyelv esztendeje lesz, ha eztnem mindenki szeretné! Indítsuk el mától a magyar nyelv évét,a Kazinczy-évet, hiszen ezt is csak akarni kell, és megtörténik.Sõt, továbbmegyek, tisztelt jelenlévõk, legyünk részesei és al-kotói egy új világ születésének, ahol nem a népek beolvasztásamegy végbe a világtõke legjobb akarata szerint, hanem éppenellenkezõleg! A nemzetek megerõsödnek, reneszánszukat

élik, felelevenítve hagyományaikat meghatározzák önmagu-kat, ahol egyenjogú államok jól felfogott érdekei mentén jön-nek létre a szövetségek. Legyünk megélõi egy olyan Magyaror-szág létrejöttének, ahol a múlt kutatásának elismertsége van,és ahol íróink, költõink alkotásai fontosak, ahol tekintélye vannéphagyományainknak, ahol mindenki megtalálja helyét azegy családba tartozás érzésében.

Köszöntõimben sokszor beszéltem a nyelvre és a nyelvethasználókra leselkedõ veszélyekrõl. George Orwell 1984 címûmûvében egy nyelvész, aki az ún. „újbeszél”, új nyelvrendszerkidolgozásán fáradozik, így fogalmaz: „Gyönyörû dolog ez aszópusztítás. Persze az igék és a melléknevek közt végezzük a leg-nagyobb irtást, de a fõnevek százait is teljes joggal kiirthatjuk. Snemcsak a rokon értelmûeket, hanem az ellentétes értelmûeket is.Mert ugyan miféle létjogosultsága van egy olyan szónak, amelyikpusztán csak egy másik szónak az ellentéte? Hiszen minden szómagában hordja az ellentétét is.” Ne áltassuk magunkat, ez a ve-szély nem múlt el, csak egy új, felnövekvõ generáció fiatalosakarata képes megállítani a folyamatot. Kedves fiatalok, nek-tek ez a feladatotok! Õrizzétek értékeinket, köztük szemünkfényét, megmaradásunk jelképét, eszközét, összetartó erõn-ket: édes anyanyelvünket. Hiszen a történelem során a nemze-tünktõl annyi mindent elvettek: alkotóinkat, tudósainkat, el-vesztettük erdõinket, városainkat, falvainkat, kifosztottáktemplomainkat, megtörték büszkeségünket, számûzték, ide-gen földre vitték, illetve legutóbb küldték fiainkat, és tönkre-tették az értelmiséget. Csak két értékünket és féltve õrzött kin-csünket nem tudták soha elvenni:kultúránkat és nyelvünket.

Erkölcs, megbízhatóság, hit és ha-zaszeretet. Értjük mi ezeknek a sza-vaknak a jelentését? Hétköznapja-inkban ezek szerint élünk? Elvárjukezt másoktól is? Óhatatlanul fölmerül a kérdés: rendben van,cselekedjünk, de hogyan, milyen lehetõségeink vannak? Mittehet az egyes ember? „Szemben az árral – mondta Teleki Pál –,mint a pisztráng.” Elõször is merítsünk erõt múltunkból, törté-nelmünkbõl és elhivatott tanárainkból. Szervezzünk alkotóközösségeket, a meglévõk munkájában pedig vegyünk részt,legyen divat értékeink megtartása, és kívánjuk ezt meg mások-tól is! Legyünk büszkék magyarságunkra, anyanyelvünkre, ésez sugározzon rólunk! Õrizzük hagyományainkat, éljünk pél-damutatóan, és végül fogjunk össze, és segítsük egymást, mertmás úgysem teszi ezt meg helyettünk. Végezetül itt jelentembe, hogy a szórványmagyarságban élõk is szeretnének résztvenni ezen a versenyen, amit én örömmel támogatok, hiszenmagyarságuk megtartása nekik a legnehezebb. Jelentõs segít-ség lenne számukra a versenyen való megjelenés.

Befejezésül engedjék meg, hogy Ábrányi Emil soraivalköszöntsem Önöket, kedves jelenlévõk, és ezzel megnyitoma 36. anyanyelvi versenyt.

Hatalmas, szép nyelv,Magyarnak nyelve!Maradj örökkéNagy és virágzó!Kísérjen áldás,Amíg világ áll!S legyen megáldottAz is, ki tégedAjkára vesz majd:Elsõt rebegve,Végsõt sohajtva!

A szerzõ Sátoraljaújhely polgármestere. A szerk.

„2009 akkor isa magyar nyelv

esztendeje lesz...”

Édes Anyanyelvünk 2008/5. 17

Események2009. január A magyar nyelv éve/Ka-

zinczy-év ünnepélyes megnyitása2009. február Implom József Kár-

pát-medencei helyesírási verseny, ErkelFerenc Gimnázium, Gyula

2009. Mercurius Veridicus középis-kolai retorikai verseny, Ónod

2009. április A szép magyar beszédverseny országos döntõje, KazinczyGimnázium, Gyõr

2009. május Simonyi Zsigmond álta-lános iskolai helyesírási verseny, ELTE,Budapest

2009. október Szarvas Gábor nyelv-mûvelõ napok, Ada (Szerbia)

2009. október Hetedik SemioticaAgriensis, EKF, Magyar SzemiotikaiTársaság (Eger)

2009. október Az Édes anyanyelvünknyelvhasználati verseny országos döntõ-je, Kossuth Lajos Gimnázium, Sátoralja-újhely

2009. október A magyar nyelv múltja,jelene és jövõje állandó kiállítás megnyi-tása, A Magyar Nyelv Múzeuma, Szép-halom

2009. november Kossuth-szónokver-seny, ELTE, Budapest

Nyelvészeti kiadványokA Kazinczy Ferenc Gimnázium jubi-

leumi évkönyve 1908–2008. Szerk.: Né-meth Tibor, Szívósné Vásárhelyi Zsu-zsanna, Vadász Anna. Gyõr, 2008.

Az abdukció. Az abdukció logikája,szemiotikája. Szerk.: Balázs Géza és H.Varga Gyula. Magyar Szemiotikai Tár-saság, Budapest, Líceum Kiadó, Eger,2008.

Balaskó Mária és Balázs Géza(szerk.): Konvergenciák 2003–2006. Ta-nulmányok a Berzsenyi Dániel Fõiskolatudományos mûhelyébõl. Nyugat-ma-gyarországi Egyetem Savaria EgyetemiKözpont, Szombathely, 2008.

Bárdosi Vilmos–Karakai Imre: Afrancia nyelv lexikona. Corvina, Buda-pest, 2008.

Karsainé Horváth Klára: Anyanyelvifeladatok. Kazinczy Ferenc Gimnázium,Gyõr, 2008.

Keszler, Borbála–Klára Lengyel:Ungarische Grammatik. Helmut BuskeVerlag, Hamburg, 2008.

Koltói Ádám: Jó szóval. Írások nyel-vünkrõl, nyelvhasználatunkról. CeglédiKözgazdasági Alapítvány, Cegléd, 2008.

Máthé Dénes: Nyelvi létmódok.Komp-Press, Korunk, Kolozsvár, 2007.

Nádasdy Ádám: Prédikál és szóno-kol. Magvetõ, Budapest, 2008.

Parapatics Andrea: Szlengszótár. Azékesszólás kiskönyvtára. Tinta, Buda-pest, 2008.

Szöveg, szövegtípus, nyelvtan. Szerk.:Tátrai Szilárd, Tolcsvai Nagy Gábor.Tinta, Budapest, 2008.

Tóth Erika Katalin (összeáll.):Szó-beszéd. Beszédjavító mondókák.Móra, Budapest, 2008.

Tudósítások

A hatodik egri szemiotikai konferen-ciát 2008. október 17-én pénteken dr.Hauser Zoltán, az Eszterházy KárolyFõiskola rektora és H. Varga Gyula, akommunikáció tanszék vezetõje nyitottameg. A házigazdák kiemelték aSemiotica Agriensis országos, sõt né-mely tekintetben nemzetközi jellegét, azelõadások nagy számát (45 elõadáshangzott el), az elõadók változatosösszetételét (a klasszika filológustól azesztétáig), s különösen azt, hogy az elõ-adók legalább fele fiatal, egyetemistavagy PhD-hallgató. A 2008. évi fõ témaAz ikonikus fordulat volt. Több elõadófoglalkozott ennek összetevõivel, törté-netével (pictural turn, vizuális fordulat,látványtársadalom, neovizuális kor,„képrobbanás”, kép-antropológia), álta-lában a technológiák és a szemiózis, apercepció problémáival, „az ikonikusfordulat” mai jellemzõivel: a modernmûvészetektõl az óriásplakátokon, aházfirkákon, a képi országimázson át azinternetes képes „szokásokig” (különö-sen az iwiw-re és az ehhez hasonló kö-zösségi oldalakra történt több utalás, sõtszületett pszichológiai elemzés). Az ikonterminológiáját, történetét és konkrétmegjelenéseit (szovjet-orosz ikonok, depéldául a Karamazov testvérek ilyen irá-nyú megközelítése) ugyancsak több elõ-adó taglalta. Számos elõadásban fölme-rültek a képi világ veszélyei, árnyoldalai(a vizuális literáció problémái, a szub-liminaritás). Az árnyoldalak egyikétBenczik Vilmos így világította meg:„Úgy vagyunk a képekkel, mint a koka-kólával, nem tudjuk a receptjét, de fo-gyasztjuk.” A 19. századi mimetikus (ké-pi) fordulat egyik ellenpontjaként kiala-kult absztrakt (tehát az egyre realistábbképektõl eltérõ) tudatos mûvészeti vál-tást is kiváló elõadás jellemezte.

Nem hiányzott a témák közül az új,technokulturális világ tudományra ésmédiára gyakorolt hatásának a megvizs-gálása sem. Pál Dániel Levente a filoló-gia szükségszerû megújulásáról beszélt,a filológia 1.0, 2.0, sõt 3.0 verziójánakfelmutatásával, amely – úgy látszik – aszemiotika elõtt is óriási új lehetõsége-ket, kapukat nyit. Számos közéleti kér-dés taglalása (közéleti szekció) közöttszó esett ismét a közszolgálatiság meg-határozásának lehetetlenségérõl (aPetõfi-rádió-affér kapcsán: Szayly Jó-zsef), illetve korunk „kommunikációssodródásáról”, amelynek következmé-nye számos kulturális és nyelvi átalaku-lás (Benyhe István).

A három nap elteltével Voigt Vilmoselnök elégedetten értékelte az ese-ményt. Mindhárom nap igen sok érdek-lõdõ jelent meg, az elõadások érzékel-tették a szemiotika sokrétûségét, jelen-valóságát és egy olyan diskurzust, amely

az idén 40 éves magyar szemiotikáramindig jellemzõ volt: az eltérõ nézõ-pontok, felfogások, vélemények elfoga-dását.

(B. G.)

HírekKoltói Ádám nyelvész, lapunk koráb-

bi munkatársa, az ELTE Tanárképzõ Fõ-iskolai Kar nyugalmazott docense Jó szó-val címmel jelentette meg nyelvmûvelõírásainak gyûjteményét. A kötetet 2008.szeptember 23-án a ceglédi Kossuth Mû-velõdési Központ kamaratermében mu-tatta be Balázs Géza.

*

Pusztay János finnugor nyelvész anyáron töltötte be 60. életévét. Az ELTEFinnugor Tanszékén október 1-jén, aNyugat-magyarországi Egyetem SavariaEgyetemi Központjában október 28-ánünnepi mûsorral köszöntötték, mindkéthelyen emlékkötetet jelentettek megmunkatársai, az Életünk címû szombat-helyi folyóirat szeptemberi és októberiszámában további köszöntõk jelentekmeg.

*

A 2008. évi Szarvas Gábor nyelvmûve-lõ napokat október 9–11. között rendez-ték meg Adán. Az iskolai vetélkedõketszombaton kiállításmegnyitó és tudomá-nyos ülésszak követte, amelyen a nyelvés a nyelvjárások jövõjérõl volt szó. Azérdeklõdõk Kiss Jenõ, Molnár CsikósLászló, Juhász Dezsõ, Balázs Géza,Silling István, Samu Erika elõadásaithallgathatták meg, amelyek a 2009. évirendezvényre könyv alakban is megje-lennek.

*

Az olasz nyelv a hétköznapokban cím-mel rendezték meg a VIII. olasz nyelvhete a világban címû rendezvénysoroza-tot 2008. október 10–19. között Buda-pesten, Debrecenben, Pécsett, Piliscsa-bán, Szegeden és Szombathelyen.

*

Nyíregyháza város önkormányzata ok-tóber 17-én tudományos emlékülést ren-dezett Krúdy világa és nyelve címmel. Azelõadók Kemény Gábor és Pethõ Józsefnyelvészek, valamint Fráter Zoltán ésGintli Tibor irodalomtörténészek vol-tak.

*

2008. október 21-én tartott tisztújítóülésén újjáalakult az MTA Magyar NyelviBizottsága. Elnök: Keszler Borbála, tb.elnök: Nyomárkay István, társelnök: Ba-lázs Géza és Grétsy László, titkár: Hel-tainé Nagy Erzsébet.

*

Az Újvidéki Egyetem magyar tan-székének rendezésében október 28–29-én konferenciát tartottak a nyelvi eszkö-zök stílusértékérõl. Meghívott elõadó-ként Kemény Gábor a múlt századfordu-ló stílusfejlõdési tendenciáiról beszélt.

HÍREK – ESEMÉNYEK

18Édes Anyanyelvünk 2008/5.

Grétsy László rovata

Mindenekelõtt a 2008. évi 3. számunkban közzétett rejtvé-nyek megfejtését adjuk közre.

I. Rejtõzködõ növények. 1. Tarsóka. 2. Iszalag. 3. Platán. 4.Éger. 5. Zsázsa. 6. Muhar. 7. Laboda. 8. Akác. 9. Estike. 10.Imola.

II. Nyolcszor nyolc. 1. Sinclair (Upton). 2. Ózonlyuk. 3.Énekhang. 4. Akármint. 5. Szétzúz. 6. Gavallér. 7. Pótkötet. 8.Nõszirom. A két verscím: Szerelem, Anna örök. A költõ: Ju-hász Gyula.

III. Hogyan lesz a csacsiból sas? 1. Akció. 2. Maradi. 3. Me-cset. 4. Lecke. 5. Lidérc. 6. Direktor. 7. Milliárd. 8. Világias. 9.Domboldal. 10. Miliõ.

IV. Szójátékos csattanó. A fejünk olykor hasogat, de a ha-sunk sohasem fejeget.

Azok közül a megfejtõink közül, akik beküldött megoldása-ikkal megszerezték a sorsolásban való részvételhez szükséges60 pontot, ezúttal a következõk részesülnek a Tinta Könyvki-adó által a mindenkori nyerteseknek felajánlott könyvjutalom-ban: Balogh Imréné, Békés, Farkas Gyula u. 2. I. Pavilon, fszt.9/A (5630); Baranyai Magdolna, Nagykanizsa, Jakabkúti u. 45.(8800); Berzlánovich Antalné, Horvátzsidány, József A. u. 9.(9733); Czelnai Zsolt, Budapest, Ördögorom u. 30. (1112);Gyõri Gyula, Jászapáti, Simon Ignác u. 3. (5130); Kúcs Zsu-zsanna, Budapest-Soroksár, Hõsök tere 35. (1238); Dr. NagyImre, Kosd, Almahát u. 7. (2612); Planicska Szilvia, Dunake-szi, Krajcár u. 12. I. 3. (2120); Széchenyi Tagintézmény Beszél-ni nehéz! köre, Szentgotthárd, Füzesi út 7. (9970); TamásDorina Eszter, Kemecse, Ságvári út 5. (4501). Gratulálunk anyerteseknek!

A Pontozó új feladatai

I. Betûpárokból színpadi mû! Rejtvényünkben hat magyarhelységnevet sorolunk fel. Olvasóinknak az a feladatuk, hogymindegyik helységnévbõl válasszanak ki két egymás mellettibetût, de úgy, hogy az így kiszemelt betûpárokat egymás mellétéve egy ismert magyar író népszerû mesejátékának címét ol-vashassák össze! Mivel a megfejtés tizenkét betûbõl áll, a he-lyes megoldás is 12 pontot ér.

1. Karancsalja2. Kisnémedi3. Pannonhalma4. Hevesaranyos5. Vasszentmihály6. Szentendre

II. Egy író, egy regény. Tessék beírni az ábrába a meghatáro-zásoknak megfelelõ szót! Ha olvasóink megfejtése helyes, ak-kor a függõleges 3. és 6. oszlopban egy 100 éve született, algéri-ai származású író ismert – és Goncourt-díjra is érdemesített –regényének címére találhatnak. A regény címéért 10, a szerzõnevéért további 5, összesen tehát 15 pont jár.

III. Kancsalító. Rejtvényünkben három meghatározástadunk. Megfejtõinknek mindegyikre egy olyan egytagú szóvalkell válaszolniuk, amelyhez pusztán a szó magánhangzójánakmegváltoztatásával még további öt szót, azaz öt kancsal rímesváltozatot tudnak kapcsolni. Szemléltetésül egy példa! Szere-csen. A keresett szó az egyik Schiller-drámából elterjedt szál-lóigében is meglevõ mór. Kancsal rímes megfelelõi: mar, már,mer, mér. Itt az elsõ szóhoz tehát négy további kapcsolódik, amost következõ meghatározásoknak megfelelõ szavakhozazonban öt. Mivel tehát megfejtõinknek a három definícióraösszesen 18 szót kell beküldeniük, a teljes megoldás 18 pontotér. Többletmegfejtést is be lehet küldeni, de azért többletpontnem jár.

1. Faféleség:

2. Európai nép:

3. Rõtvad:

IV. Mit csinál a micsoda? A cím megtévesztõ lehet, mertKosztolányi és Karinthy egykori játékára emlékeztet, amely-ben ilyenfajta kérdések alapján kellett egy vagy két ismert vers-sorra rátalálni, pl. így: Mit csináltam a micsodába, / Mit csinál-tam a micsodára? Ennek megoldása Petõfi közismert versénekkezdete: Befordultam a konyhába, / Rágyújtottam a pipára. Ami játékunk más. Itt nem versidézetet kell felidézni a kérdésekalapján, hanem saját legjobb tudásunk szerint egy két szóbólálló minimondattal válaszolni mindegyik megadott meghatá-rozásra, de úgy, hogy az egyik szó arra feleljen, hogy mit csinál,a másik arra, hogy micsoda. Továbbá – és ez a lényeg! – a kéthangsornak tökéletesen azonosnak kell lennie. Mint ebben aszemléltetõ példában: Mennybolt lángol. Megoldása: Ég ég.Minden helyes válasz 2 pontot ér, a telitalálatos megfejtés te-hát 20-at.

1. Fej huzamosan forr:

2. Talpakon csúszó jármû részvétet érez:

3. Arc jellegzetes része vesztegel:

4. Folyadék áramlását szabályozó szerkezet suhint:

5. Káposztaféle konyhakerti növény felserken:

6. Szorító himbálódzik:

7. Lakásrész megneszel:

8. Erõdítmény rostokol:

9. Síkvidék vésne:

10. Puzdra pertuban van veled:

V. Szójátékos csattanó. Megfejtésül a mellékelt rejtvénycsattanóját kell beküldeni. Megfejtése 25 pont.

Az e számunkban közzétett fejtörõk együttes értéke 90pont, de már 70 pont is elég ahhoz, hogy valaki részt vehessen asorsolásban, és egy értékes könyv nyertese lehessen. Könyvju-talomban tízen részesülnek. A rejtvények megoldását 2009.február 15-éig tessék elküldeni címünkre: Édes Anyanyel-vünk, Pontozó. 1364 Pf. 107.

Minden rejtvénykedvelõ olvasónak jó szórakozást és bol-dog új esztendõt kívánnak a feladványok készítõi:

Bencze Imre (III.), Grétsy László (IV.),Harmati Gizella (II.), Láng Miklós (I.),

Schmidt János (V.)

1. Az oktatásévenkénti idõszaka:

2. Szertedobál:

3. Finom édesség:

4. Sárga virágú erdeinövény:

5. Ritka férfinév:

6. Érintéssel valóérzékelés:

Édes Anyanyelvünk 2008/5. 19

Szójátékos csattanó

Jean, kérem!

– Jön a menyasszonyom ésa családja, hozzon gyorsan egyfürdõnadrágot, Jean!

– Erre az alkalomra öl-tönyt szoktak húzni, uram.

(A választ a rejtvény szá-mozott soraiban rejtettük el.)

Új szavak, kifejezések(52.)

Az új értelmezõ kéziszótárban nemtalálható szavakból és kifejezésekbõlnem okvetlenül az elsõ elõfordulásokatszemlézzük.

atipikus kereskedés – a feketekeres-kedelem megnevezése a spanyol szó-használatban (ÉS, 2008. augusztus 1.)

bio art – állatok bevonása a mûvé-szetbe, pl. malacok testére való festés

Déli áramlat kõolajvezeték, Déliáramlat – Oroszországból Nyugat-Euró-pába vezetõ tervezett kõolajvezeték el-nevezése. Helyesírását vitatják, de a Ba-rátság kõolajvezeték mintájára ezt az írás-módot javasoljuk.

e-postacím – elektronikus (interne-tes) levélcím (ÉS, 2008. szeptember 12.)

kispéntek – egyetemisták szóhaszná-latában a csütörtök megnevezése.

kolbászda – kolbászsütõ hely, valójá-ban lacikonyha. Temesi Ferenc szóalko-tása (Magyar Nemzet, 2008. augusztus30.)

lúzer – (örök) vesztes, sikertelen (em-ber). Eredete: loser (vesztes, legyõzött).Új angol jövevényszó.

nõfély – nõnemû võfély (RTL Klub,2008. június 25.)

õrfej – képzõmûvészeti alkotásokösszefoglaló neve, kismûfaj. Példáuloroszlánfõ, griff, szfinx, medúza, klasszi-kus asszonyfõ stb. (Népszabadság, 2008.szeptember 10.)

paragility – kutyás sport mozgás-sérülteknek (magyar találmány). (Nép-szabadság, 2008. augusztus 12.)

rendszerbérlet – a franchise (fren-csájz) angol szó magyarítására tett javas-lat. A franchise: szabadalom, szolgálta-tási rendszer vagy egyéb jog átengedésekülönleges szerzõdés alapján, illetve egymár eredményesen mûködõ vállalkozástapasztalatainak átengedése, ezzel újvállalkozás elindítása. A magyarítottszót Horváth Péter Ivánnak köszönjük.

Robin Hood adó – az energetikai cé-gek által fizetett különadó (a banki kü-lönadó mintájára), amelybõl a kormánykompenzációt ígér a rászorulóknak(Népszabadság, 2008. szeptember 22.)

szendvicsgeneráció – olyan nemze-dék, amely egyszerre gondoskodik a szü-leirõl és a gyermekeirõl (Spektrum Tv,2008. május 14.)

szpemmelõ – (kéretlen) szemétleve-let küldõ (ÉS, 2008. szeptember 12.)

Batár Levente gyûjtésébõl is válogat-tunk. A rovat 1998–2005. között megje-lent anyagát teljes egészében tartalmaz-za a következõ kötet: Jelentés a magyarnyelvrõl (2000–2005). Szerk.: Balázs Gé-za. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005.További gyûjtés: Minya Károly: Új sza-vak I. Tinta Könyvkiadó, Budapest,2007.

B. G.

[email protected]

20

Elég lenne ennyi: menetrend, de „mávi” nyelven ez „vona-li”. (B. G.)

MOST VÁSÁROLJON HÛT 5!Ötletes, csak..., én inkább hûtõt vásárolnék, hosszú õ-vel! Beküldte Málnási Ferenc (Kolozsvár).

A mellékelt kis részletet a Príma Konyha Magazin 2007. jú-liusi számából vágtam ki. Sárdy János a Déryné címû filmneknem lehetett a címszereplõje! A címszereplõ nem azonos a fõ-szereplõvel! (Beküldte Miklós Józsefné komáromi olvasónk.)

A mellékelt árcédulát (kódcédulát) egy tálcáról kapartamle. A reggelizõtálcát a lányom vásárolta Balatonfenyvesen. Azajándéknak örvendtem, de szomorúan olvastam rajta a zotalca

i halandzsaszöveget. A reggelizõtálcára kenyér, kávé, íz, üdítõillik! (Málnási Ferenc, Kolozsvár).

Ha 2002-ben kapott 13 évet, és le-töltött belõle kilencet, akkor most2011-ben kellene járnunk. (BeküldteWagner Alfréd budapesti olvasónk.)

Na, most ez egy párt vagy kettõ? – kérdeziWagner Alfréd olvasónk, aki a Népszava 2008.augusztus 9-i számában bukkant erre a szövegre.

Férjem találta a mellékelt hirdetést a Karcagi Szuperinfóban (2008. szeptember5.). Kérdései: Kinek a munkatársa lesz a keresett személy? A hirdetõé? Esetleg aszarvasmarháé? Az utóbbi esetben nyelvvizsga is szükséges? (Beküldte NagySándorné karcagi olvasónk.)

Nálunk a lányoknak kötik be a fejét – a focistákét legföljebb akkor, ha megsérül-nek. (Beküldte: Holczer József.)