A MODERN NEVELÉSTUDOMÁNY GYÖKEREI

A MODERN NEVELÉSTUDOMÁNY

GYÖKEREI

A 20. század elejére kibontakozó modern neveléstudomány két

alapvető irányzata

1. NÉMET nyelvterületen kibontakozó, klasszikus filozófiai hagyományokhoz kötődő „szellemtudományos” irányzat

2. ANGOLSZÁSZ területeken megjelenő pragmatizmus, amely az empirikus kutatások megerősödését eredményezi

A 17-18. századi pedagógiai elmélkedések és gyakorlati

neveléstanok után

TEOLÓGIA

NEVELÉSTUDOMÁNY

FILOZÓFIA

18. század végének filozófusai

I. Kant 1724-1804

F.Schleiermacher 1768-1834

G.W.F.Hegel 1770-1831

J.F.Herbart 1776-1834

Immanuel Kant1724-1804

40 éves egyetemi pályafutás

Oktatott: matematikát, fizikát, metafizikát, földrajzot, pedagógiát, antropológiát

Forrásai: Rousseau és a német filantropisták

„Az ember csak nevelés által válhat emberré, nem is más, mint amivé a nevelés teszi.”

Az emberi élet célja: eljutni a moralitás fokára

A nevelés célja: az embert egy erkölcsileg indifferens természeti lényből lényből erkölcsi lénnyé formálni

Egyetemes érvényű erkölcsi törvényhez kell igazodnunk

Johann Friedrich Herbart1776-1841

A modern értelemben vett tudományos pedagógia atyja

Egyetemi tanulmányok Jénában: jog, filozófia, természettudományok

Magánnevelő 3 fiúgyermek mellett

Egyetemi oktató Göttingenben, Königsbergben és újra Göttingenben

ETIKA PSZICHOLÓGIA

19. századi nevelési ideál

• Erkölcsös, fegyelmezett állampolgár, aki egyéni érdekeit, vágyait és érvényesülését képes alárendelni a nemzeti állam érdekeinek.

• Az állam fő funkciója a nevelés, amely egyben megerősödést és egységet hoz.

• A felnőtté válás nem pusztán spontán érési folyamat.

• A felnőtté válás olyan művelődési folyamat, amelyben a felnőtt nevelőnek: AKTÍV, TERVSZERŰ, CÉLTUDATOS irányító szerepe van.

• A célt az ifjúság elé állított ESZMÉNYEK és KÖVETELMÉNYEK segítségével érhetjük el.

• Az oktatás a diákok FEGYELME nélkül elképzelhetetlen.

• Figyelem, illedelmes magatartás, ‘önként’ tanulás.

A modern ipari kapitalizmusban megjelenő elidegenedés jellemzői

• Az ember egy tömeg tagjának érzi magát, könnyen felcserélhető fogaskerék.

• Saját munkája eredményétől idegenedik el, elvész a természetes érdeklődése munkája iránt.

• A tudományos ismeretek felértékelődésével eltávolodik a vallástól, elveszti egzisztenciális kapaszkodóit.

• A tudományban, gazdaságban, iparban lezajló átalakulást nem követi politikai átalakulás, az ember a politikai életben sem talál magára. (Az általános és demokratikus választójog még várat magára.)

• A teljesség érzésének elvesztését első sorban a városlakók élik át.

• IDEGENSÉG és IDEIGLENESSÉG érzése. Vágyakozás egy jobb világ, egy VALÓDI KÖZÖSSÉG, TELJESSÉG, HARMÓNIA iránt.

Reformmozgalmak

• Életmód és testkultúra• Természet és környezetvédelem• Természetgyógyászat• Öltözködési reformok• Alkoholellenes reformkörök• Kertművelő telepek• Spiritiszta, okkultista csoportok• Reformpedagógiai irányzatok

Maria Montessori1870-1952

• 1896. orvosi diploma

• 1907. Casa dei Bambini

• 1913. Ferencesrendi Mária Misszionárius Nővérek

• 1929. Nemzetközi Montessori Szövetség

• Gyermeki aktivitás és szabadság

• A szabadság természetes határa a közérdek

• Megfelelően berendezett tevékenységi tér

• Speciális képességfejlesztő eszközök