A MAGYAR NYELV KÖNYVE - gbv.de · 842 A magyar nyelv könyve A rövidülés 132 Akivetés 132 Az igazodás 133 A szótag 134 A szupraszegmentális tényezők 139 Az artikulációs

AMAGYAR

NYELVKÖNYVE

Hetedik, átdolgozott és bővített kiadásFőszerkesztő:

A. JÁSZÓ AKMA

TREZOR KIADÓBudapest, 2004

TARTALOM

Előszó (A. Jaszó Anna) 9

Általános ismeretek a nyelvről és a nyelvtudományról (A Jásza Anna) 11

A beszéd és a nyelv 11A nyelv keletkezése 13A nyelv mibenléte 15A nyelv a közlésfolyamatban 19A nyelvek sokfélesége 23

A nyelvek típus szerinti osztályozása 26A nyelvek eredet szerinti osztályozása : 30

A nyelv változékonysága és állandósága 49A nyelv belső sokrétűsége és egységessége 54A nyelvtudomány. A nyelvtudomány problematikája,

területei és módszerei 59

Hangtan (A. Jászó Anna)

A hangtan tárgya és felosztása... 73A beszéd létrehozása: a beszédprodukció 85A beszédhangok képzése: a beszélőszervek működése 86A beszédhang mint akusztikai jelenség ). 93A beszédhangok észlelése: beszédpercepció 97A beszédhangok csoportosítása , ....103

A magánhangzók 103A mássalhangzók 107

Fonológiai alapfogalmak 115A beszédhangok kapcsolódása 122

A magánhangzók egymásra hatása a beszédben ...123A magánhangzótörvények: a hangrend,az illeszkedés és a hiátustörvény 123

A mássalhangzók egymásra hatása a beszédben 125A hasonulás 125Az összeolvadás 130

842 A magyar nyelv könyve

A rövidülés 132Akivetés 132Az igazodás 133

A szótag 134A szupraszegmentális tényezők 139Az artikulációs bázis — a kiejtési norma 145

A beszédhibák 147Az ejtéshibák 152

A beszédhangok expresszivitása.. 156Irodalom 160

Szótan 163

Szókészlettan (Bokor József) 164A szókészlettan és a szótárírás 164A szókészlet és a szókincs 167A szó- és kifejezéskészlet egységei 172A szókészlet tagolódása, rétegződése, mozgása 178

A szókészlet eredet szerinti tagolódása, csoportosítása 178A szókészlet mai rétegződése, tagolódása 186A szókészlet változása, mozgása 191

Irodalom 195

Szófajtan (Bokor József) 197A szófaj fogalma és jellemzése 197A szófajtani rendszerezés és a szófajok rendszere 202A nem tiszta szófajúság, a szófajváltás,illetve a kettős vagy többes szófajúság 205

Aszófajváltás 207A kettős vagy többes szófajúság 211

A mai magyarnyelv szófajai: fajtáikjellemzésük, használatuk 212Az ige 212

Az igenemek és az igefajták 213A névszók 221

A főnév 221A melléknév 223A számnév 226A névmás ....228

Az igenevek 234A határozószó 240A viszonyszók 242

Tartalom 843

A segédige (és származékai) 243A névutó (és a névutó-melléknév) 244Az igekötő 245A névelő 247A kötőszó 249A módosítószó 250

A mondatszók 251Az indulatszó 251A felelő-, kérdő- és társalgási szó 252A hangutánzó mondatszó 252

Irodalom 252

Szóalaktan (Bokor József) 254A szóalaktan mivolta, tárgya, helye a nyelvtanban 254A szóelem fogalma jellemzése és a morfémák osztályozása 256A szóelemek alaki viselkedése 259A szóelemek egymáshoz kapcsolódása és határkérdései 262A nyelvtani tő (szótő) fogalma, fajtái, típusai 267

Az igetövek tőtípusrendszere 269A névszótövek tőtípusrendszere 271A tövek használatának néhány egyéb kérdése ; 272

A jelezés és ragozás 273Az igeragozás '..' 274

Az ige jelei 274Az ige ragjai 276

Az igeragozási rendszerek..! 276A rendhagyó, a hiányos és a régies ragozású igék 280

A névszóragozás 281A névszók jelei 281A névszók ragjai 286

A főnévi igenév személyragozása 290Az ige-igenévi személyragozás 291

Irodalom...... ............292

A szóalkotás módjai (Cs. Nagy Lajos) 293A szóösszetétel 293

Az összetett szó és elemei 294Az összetett szók osztályozása 297

844_ A magyar nyelv könyve

A szerves szóösszetétel 298A szervetlen szóösszetétel 303

Aszóképzés 303A képző főbb jellemzői 304

Az igeképzők 308Névszóképzők 311Igenévképzők 314

Ritkább szóalkotási módok 315Irodalom 319

Mondattan 321

A mondattan és a mondat általános kérdései (Cs. Nagy Lajos) 321Mondatmeghatározási kísérletek 321A mondatok osztályozása 324

A mondatok fajai a kifejezett tartalomés a beszélő szándéka szerint 324

A kijelentő mondat 327A felkiáltó mondat 328Az óhajtó mondat 328A felszólító mondat 329A kérdő mondat 330A grammatikai forma és a funkció ellentmondása 331

Állítást és tagadást kifejező mondatok 333A mondatok osztályozása szerkezetük szerint 335

Az egyszerű mondat 335Az összetett mondat 339A tagolatlan mondat 339Átmeneti típusok az egyszerű és az összetett mondatok között ...341

Irodalom 344

Az egyszerű mondat (Kálmánná Bors Irén-A. Jászó Anna) 345A szintagmák 345Az egyszerű mondat részei 361

A mondat fő részei 362Azállítmány 364Az alany 370Az állítmány egyeztetése az alannyal 376

Tartalom 845

A bővítmények 378A tárgy 378A határozó ;..;. 383

A helyféle határozók 392Az időféle határozók 395A módféle határozók 397Az állapotféle határozók 400Logikai viszonyokat kifejező határozók 405A vonzathatározók 408A komplex határozó 411

A jelző 411A minőségjelző 415A mennyiségjelző 418A birtokos jelző 419Az értelmező jelző .* 424

A többtagú (halmozott) mondatrészek 427A mondatrész és a szófaj 429Mondatelemzési modell 432Irodalom 436

Az összetett mondat (Király Lajos - A. Jászó Anna) 437Az összetett mondat fogalma és fajtái 437A mellérendelő összetett mondat 437

A kapcsolatos mondatok 439Az ellentétes mondatok 441A választó mondatok ). 442A következtető utótagú mondatok 442A magyarázó utótagú mondatok 443

Az alárendelő összetett mondat 443A mondatrend 446Az alanyi mellékmondat 447Az állítmányi mellékmondat 448A tárgyi mellékmondat 450A határozói mellékmondatok 452

A helyhatározóféle mellékmondatok 452Az időhatározóféle mellékmondatok 453A módféle határozói mellékmondatok 454

846 A magyar nyelv könyve

Az állapotféle határozói mellékmondatok.. 455Logikai viszonyokat kifejező határozói mellékmondatok 457A vonzathatározói mellékmondatok 460

A jelzői mellékmondatok 461A minőségjelzői mellékmondat 461A mennyiségjelzői mellékmondat 462A birtokos jelzői mellékmondat 462Az értelmező jelzői mellékmondat 463

A sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok áttekintése 463Az alárendelő összetett mondatok elemzése 465

A többszörösen összetett mondat 467A körmondat 473A mondatátszövődés 474Az összetett mondatokkal kapcsolatos nyelvhelyességi tudnivalók 474Irodalom 476

Jelentéstan (Hangay Zoltán) 477

A jelentéstan múltja és jelene 477A nyelvi jel és a jelentés 478

A nyelvi jel 478A jelentés .-.- 480A szójelentés elemei'.. 483Motiválatlan és motivált szavak 485

A jelentésfajták 485A toldalékok jelentésfajtái 490A jelentésfajták a szavak jelentésében 490

A többjelentésű (poliszém) szavak 492A többjelentésű szavak jelentésszerkezete (jelentésstruktúrája) 492Metafora, metonímia és a jelentésfejlődés 494Sokjelentésü szavaink 497

Azonos alakú szavak (homonimák) 498A magyar homonimaállomány 499A homonímia fajtái 499

A rokon értelmű szavak (szinonimák) 501Értelmezésük 501Elhatárolásuk és kialakításuk 502

Tartalom 847

Csoportosításuk 503Poliszémia és szinonímia 504

A jelentésmező 505A jelentésmezők felépítése... 506A világ nyelvi képe a jelentésmezők tükrében 508Roget Thesaurusa 509

Az ellentétes jelentésű szavak (antonímák) 510Szerepük a nyelvi rendszerben 510Fajtái ....511A Magyar szókincstár az ellentétek első magyar szótára 512

A jelentésváltozás 512Fogalma 512Főbb fajtái Hadrovics László alapján 513

Névátvitel a tárgyak hasonlósága alapján 513Névátvitel térbeli érintkezés alapján ./. 514Jelentésbővülés 514Jelentésszükülés 514További esetei 514

Összefoglalás és kitekintés 515Irodalom 518

Szövegtan (Hangay Zoltán) 521

A szöveg problémái 521A szöveg fogalma : ;. 523A szöveg pragmatikai vonatkozásaiban ..';• 525

Aktuális mondattagolás ; 526A kontextus 527A beszédtett-elmélet 528A társalgáselemzés 528Az implicit jelentések 529A nyelvi viselkedésről 530

A szöveg szerkezete, címe és kohéziója 531A szöveg mikroszerkezeti egységei 531A szöveg makroszerkezeti egységei ....532A lineáris és a globális kohézió 536

A nyelvtani kategóriák szövegbeli szerepei , 537

848 A magyar nyelv könyve

A szabadmondatok tartalmi-logikai kapcsolódása 537A kötőszók 539Az utalás 540Az egyeztetés .-. 541A hiány és a kihagyás 543A konnexió további eszközei 543

A szöveg jelentésének elemei 544A lineáris kohézió eszközei 544

A szöveg témahálózata 547Irodalom 552

Retorika (A. Jászó Anna) 555

A retorika fogalma és rendszere 555Az invenció: a feltalálás 561

A retorikán belüli bizonyítékok 563A logikai érvelés, az argumentáció — a logosz 563

Az alapvető gondolkodási müvelet: a következtetés 563Az érvelés általános érvforrásai 572

Az etikai érvelés — az ethosz 584Az érzelmi érvelés — a pathosz 585

A retorikán kívüli bizonyítékok 586A diszpozíció: az elrendezés 592Az élokúció: a kidolgozás 597A memória: az emlékezetbe vésés 599A pronunciáció: az előadás 601Irodalom 604

Névtani ismeretek (Király Lajos) 607

A tulajdonnevekről általában 607A nevek rendszere 609

A személynevek 610A magyar személynévadás története 610

Ősmagyar és ómagyar kor (896-1526) 610A középmagyar kor (1526-1772) 611Az újmagyar kor (1772-) 611

Tartalom 849

A mai névdivat 612Névesztétikai szempontok 614Becenevek ...........-.;: 615

A családnevek 618A családnevek története 618A házasság utáni névviselés 620

A ragadványnevek ...622Helynevek 623

Földrészek, országok, tájak nevei 624A község- és városnevek 625A belterületi és külterületi nevek 628

Csillagnevek 629Állatnevek 630Intézménynevek 632Tárgynevek 634Emberi alkotások elnevezései 635

Szellemi alkotások nevei 635Címek 635

Áru- és márkanevek 636Eseménynevek 637Az írói névadás 638Irodalom :-. 639

A mai magyar nyelvjárások (Király Lajos) 641

A nyelvjárások általános kérdései ; 641A köznyelv és a nyelvjárások viszonya 641A nyelvjárások szerepe a nyelv életében 643A nyelvjárási jelenségek keletkezése és terjedése 645A nyelvjárási jelenségek határai 647A nyelvjárási egységek '. 650

A magyar nyelvjárási jelenségek áttekintése 652Hangtani jelenségek 652

A fonémarendszer 652A fonémák hangszínváltozatai 652A fonémák előfordulásának gyakorisága 654

Alaktani jelenségek 656

850 A magyar nyelv könyve

Mondattani jelenségek 658A nyelvjárási szókészlet sajátosságai 660

A magyar nyelvjárások osztályozása 664A nyugat-dunántúli nyelvjárási régió 665A közép-dunántúli-kisalföldi nyelvjárási régió. 668A dél-dunántúli nyelvjárási régió 669A dél-alföldi nyelvjárási régió 671A palóc (északi) nyelvjárási régió 671A Tisza-Körös vidéki nyelvjárási régió 672Az északkeleti nyelvjárási régió 673A mezőségi nyelvjárási régió 674A székely nyelvjárási régió 675A moldvai nyelvjárási régió 677

A nyelvjárások tanulmányozása 679A magyar nyelvjáráskutatás vázlatos története és főbb műfajai 679A Magyar Nyelvjárások Atlasza és a regionális nyelvatlaszok 681Magyar nyelvjárási szótárak 685

Gyermeknyelv (Albertné Herbszt Mária) 687

A gyermeknyelv kutatásának elméleti kérdései 687Hangtani jelenségek a gyermeknyelvben -.-. 689A gyermeknyelv néhány szótani-alaktani sajátossága 692Egyéb szóhasználati és szóalkotási módok a gyermeknyelvben 697A gyermek mondat- és szövegalkotásának néhány jellemzője 698Irodalom 703

Pragmatika (Albertné Herbszt Mária) 705

A nyelvtudomány történetének vázlata (A. Jaszó Anna) 723

A nyelvtudomány az ókorban 723A nyelvtudomány a középkorban 729Az újkor hajnalán 734A 19. század 736A 20. század 741

Saussure munkássága 742

Tartalom 851

A nyelvészeti strukturalizmus 747A generatív nyelvészet 755Szemantikai indíttatású irányzatok ;.. 763

Irodalom 769

A nyelvtudományinterdiszciplináris kapcsolatai (Albertné Herbszt Mária) 771

Szemiotika 771Kommunikációelmélet 775Pszicholingvisztika 778Szociolingvisztika 785Etnolingvisztika 791Matematikai nyelvészet 794Számítógépes nyelvészet *. 796Irodalom ...800

Névmutató 803Tárgymutató 809Tartalom 841