A külső információk kezelése

A külső információk kezelése

Információszerzés (jórészt) az Internet segítségével

Pető István

Gazdasági Informatika Tanszék

2002. október 3.

Az előadás tartalmaA külső információ mibenléte,

csoportjai, jellegzetességeiA külső információ menedzsmentjének

néhány szempontjaA fontosabb információforrások

bemutatása

Külső információk pozíciója a vállalatban

VÁLLALATInput Output

TőzsdeKözigazgatás

Bankok Stat. hivatal Média

Információ-áramlás

Anyag- és pénzáramlás

A vállalat környezete

A külső információk jellemzői Általában stratégiai-taktika célokat szolgál Jellemző funkciók:

A tevékenység korlátainak megszabása (pl. törvények, hitellehetőségek)

Benchmarking-jellegű összevetés támogatása (pl. statisztikai adatok)

A számszerűsítés sokszor nehezebb (szöveges adatformátum)

Adatszolgáltatótól való függés: Adatok helytállósága Adatok formátuma (csatornák általában nem szabványosak) Hozzáférés stabilitása

Melyek a külső információk főbb csoportjai?

Törvényi szabályozás

Erőforrás-adatok

Termékekkel kapcs. adatok

Természeti és gazdasági környezet

Központi szervezetek

Finanszírozási lehetőségek

Ágazati szereplők

Mi lehet a hasznosságuk?

A tevékenység korlátainak definiálása piaci pozíció jobb meghatározása

Összehasonlítás a konkurens illetve a potenciálisan konkurens cégekkel piaci pozíció és lehetőségek feltárása

Alternatívák szélesebb körű áttekintése eredményesebb döntés

Jobb elemzések, előrejelzések készítése

Hibák a (külső) információk menedzsmentjében A meglévő információkat nem tudják

helyesen elosztani a szervezetekben (és a szervezetek között)

A vezető nem tudja, melyik információhoz hogyan juthat hozzá

Túlzott „adat-áradat” Adatminőségi gondok (inkonzisztencia,

pontatlanság, elkésettség, rossz formátum) A technológia mindenhatósága

Szempontok a (külső) információs rendszerek fejlesztéséhez Szigorú minőségbiztosítás:

Konzisztens adatbázisok A szolgáltató kötelezettségei és jogai

(vö. közpénzen gyűjtött adatok) Törvényi szabályozások illetve eseti SZMSZ-ek

Technológiai megfontolások: Illeszkedés a belső IR-hez (szabványosítás) Strukturáltság (források indexálása) Magas szintű adatminőség (frissesség, pontosság,

forrásmegjelölése, stb.)

Hogyan jussunk hozzá?(Nem számítógéphez kötött formák)

A médián keresztül (újságok, rádió, televízió, teletext, SMS-szolgáltatás)

„Papír alapú” forrásokból

(telefonkönyv, statisztikai kiadványok, szaklapok, szóróanyagok, könyvtár, stb.)

Személyes megjelenéssel(kiállítások, bemutatók)

Telekommunikációs eszközök(telefon, fax, telex)

Személyes megjelenéssel(tárgyalások, konferenciák, tanfolyamok, képzések)

Információs brókerek igénybevételével

„Informális” forrásokból (pl. folyosói beszélgetésektől az illegális megoldásokig)

Nem interaktív formák Interaktív formák

Hogyan jussunk hozzá?(Számítógéphez kötött formák)

Keresés az Interneten (vagy más IT-eszközön)

Szervezeti honlapokon keresztülURL-katalógusok segítségévelOnline adatbázisokbólEDI-kapcsolatokon át Integrált külső információs rendszerekből

Keresés IT-eszközökön

Milyen módszerrel?

Hol? Mit?

Dokumentum-keresés

Meghajtókon (floppy, winchester, CD, Intranet)

Állományokat

Tartalom-keresés

Állománylistában (valamely meghajtón) vagy egy állományban

Meghatározott karaktersort

Keresés az InternetenSzabad böngészésKatalógusokban

URL-katalógusok (pl. Yahoo, Startlap-család, MAINFOKA)

Könyvtári katalógusok online adatbázisKeresőgépek segítségével

(pl. Altavista, Google, Lycos)

Példa: Internetes keresőgép

Szervezeti honlapok Elsősorban speciális témákban – azokban

viszont mélyrehatóan kell informálniuk A tartalom és forma – a hasznosság és

használhatóság kérdése Elérhető-e az összes elvárható adat (pl. szervezeti

séma, intézményi név- és címtár, ügyrend)? Frissítik-e rendszeresen a tartalmat? Megtalálható-e a bejegyzések dátuma? Feltüntetik-e a bejegyzések forrását (illetve

illetékesét)? Tovább-feldolgozhatók-e az adatok? Kellően komfortos-e a honlap?

Példa: minisztériumi honlap

URL-katalógusok

Gyors tájékozódás az adott témában

A források jól strukturált formában érhetők el

Általában kézi létrehozás és karbantartás: Teljesség nem

biztosítható Frissesség kérdéses Hasznosság változó

Lehetséges előnyök Lehetséges hátrányok

Példa: URL-katalógus-családdss.lap.hu

tozsde.lap.hue-business.lap.hu e-learning.lap.hu

marketing.lap.huerp.lap.hu

ado.lap.hu

logisztika.lap.hu

eu.lap.hubank.lap.hu

informatika.lap.huprogramozas.lap.hu

mezogazdasag.lap.huipar.lap.hu

kormanyzat.lap.hu

MAINFOKA

http://miau.gau.hu/mf

Példa: Mezőgazdasági hivatkozás-katalógus

Online adatbázisokNagy mennyiségű – jellemzően

számszerű – adat prezentálásaLeválogatási, szűrési és elemzési

lehetőségek Adattárházak (DWH) – Adatbányászat (DM)

Tovább-feldolgozhatóság lehetősége

Példa: Online agrárgazdasági adatbázisok

Példa: Online könyvtári katalógus

EDI-kapcsolatok

Electronic Data Interchange – közvetlen elektronikus kapcsolat a partnerek között

Pozitívumok: Adatfeldolgozáshoz kapcsolódó költségek csökkenés Folyamatok jobb összhangja Új módszerek támogatása (pl. Just-in-Time) Hibalehetőségek kiküszöbölés

Negatívumok: Magas szintű szabványosítást igényel (szervezeti és

adatkezelési oldalról) Merev struktúrákat hozhat létre (magas követelmények az új

partnerekkel szemben)

„A” cég

EDI-rendszer

„C” cégEDI-

rendszer

„B” cég

EDI-rendszer

Elektronikus jegyző

„D” cég

EDI-szolg.

Bérlet vonal

Telefon

ISDN

Internet

Az XML és az EDI Különválasztani a tartalmat a formától Szabadon definiálható jelölőelemek

HTML-nyelv XML-nyelv

<html> <body bgcolor=„#ffffff”> <font size=„+1”> Cím </font><hr> <br><i>Tartalom </i> </body></html>

<szerzo> Könyv írója </szerzo> <cim> Könyvcím </cim> <fejcim> Fejezet címe </fejcim> <bek> Szöveg1 </bek> <bek> Szöveg2 </bek>

Fontos szerep az információszolgáltató megoldásokban (pl. EDI-kapcsolatok): Relációs adatbázisok adatainak mozgatása (Szöveges) dokumentumok önleíró adattartalommal

Integrált külső információs rendszerek Az előző források valamilyen szintű

összefogása egy rendszerbe Információs szövetkezés Illeszkedés a belső információs rendszerhez:

A „menedzser fejében”(pl. szöveges ágazati jelentések)

Tovább-feldolgozható adatok kinyerés(pl. letölthető statisztikák, katalógusok)

Tényleges integráció „Automatikus” adathozzáférés – EDI-szerű illeszkedés

(pl. automatikus benchmarking az ágazati adatokkal, erőforrásadatok közvetlen bevonása a tervezésbe)

Saját adatok elemzése – GIS-logika(pl. online szakértői és előrejelző rendszerek, meteorológiai előrejelzés saját mérésekből)

Példa: A Kormányzati Portálba integrált szolgáltatások

Példa: Mezőgazdasági integrált külső információs rendszerterv

Info-Periszkóp

http://miau.gau.hu/periszkop