A HERMAN OTTÓ MÚZEUM ÉS A MISKOLCI GALÉRIA PROGRAMJAI · a herman ottÓ mÚzeum És a miskolci galÉria programjai meghÍvÓ -pannon-tenger múzeum május 5., kedd 17 óra az

A HERMAN OTTÓ MÚZEUM ÉS A MISKOLCI GALÉRIA PROGRAMJAI

MEGHÍVÓ -Pannon-tenger Múzeum

Május 5., kedd 17 óra AZ ÉN NAGY KÉKSÉGEMDOMBOVÁRI TIBOR FOTÓMŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSA VÍZ ALATTI TERMÉSZETFOTÓIBÓL Az 1985-től alkotó, számos rangos nemzetközi díjjal és Miskolc város Herman Ottó díjával kitüntetett miskolci természetfotós, operatőr és producer képei a trópusi tengerek korallszirtjeinek varázslatos világát idézik meg csaknem 100 kiállított nagyméretű kép segítségével a Pannon-tenger Múzeum konferenciatermében és annak galériáján.

MEGHÍVÓ - Rákóczi-ház

Május 6., szerda 17 óra „… ÁTFESTENI AZ EGÉSZ FÖLDET” CSABAI KÁLMÁN FESTŐMŰVÉSZ EMLÉKKIÁLLÍTÁSAA tárlat a száz éve született mester életműve, Miskolc város jelenére is kiható, sokirányú munkássága előtt tiszteleg. Csabai Kálmán (1915–1992) elhivatott alkotóművész, ugyanakkor kiváló pedagógus és agilis közéleti személyiség volt. Jelentős szerepet játszott Miskolc művészeti életének kibontakoztatásában, az ehhez szükséges feltételek előteremtésében, a ma is működő kiállítóhelyek, országos tárlatsorozatok létrehozásában, műteremlakások létesítésében.

Festészete a nagybányai örökség hatása alatt nyerte arculatát. A szabadban való tájképfestés egyik utolsó nagymestere volt. Lírai hangulatú, harmóniát kereső tájak mellett szívesen festett csendéleteket és figurális kompozíciókat is. Alkotásai gyorsan gazdára találtak, számos munkája külföldre került, életműve követhetetlenül szétszóródott. A

centenáriumi emlékkiállításra készülve a Herman Ottó Múzeum a lakosság együttműködését kérte. A bejelentéseknek köszönhetően a kiállítás a mester alkotásainak rendkívül gazdag válogatását teheti közkinccsé. A magánszemélyektől, közhivataloktól és közgyűjteményektől kölcsönvett művek a festői hagyaték műfaji és kronológiai keresztmetszetét nyújtják.

MEGHÍVÓ - Rákóczi-ház

Május 7., csütörtök 17 óra MÁGER ÁGNES FESTŐMŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSA A kiállított művek fele visszatekintés, főleg nagyméretű, részben már ismert munkákból, másik fele az elmúlt két évben és kizárólag erre a kiállítási alkalomra festett képekből áll.

A művész által képviselt festői sokoldalúságban a természetes belső rend ereje nyilvánul meg. Műveit a mitológia, a zene, a természet és a szakrális témák inspirálják. Ezt a kiállítást tekinthetjük Máger Ágnes ars poetikájának. A kiállításra kerülő alkotások új perspektívában mutatják a tájakat, emberi létünk mélységeit, magasságait a kiállítási terem mennyezetén ellhelyezett, 3x3 m-es UNIVERZUM című festménye tükrében vizsgálhatjuk.

"A művészet folyamatos, öröktől volt és mindig lesz. Koronként és minőségben, szubjektív megítélésünk szerint változó, mint minden. A művészetek általában koruknak megfeleltek, tükrözték azt. Mai, változó világunkban az értékek megítélésének sokféleségében a művész, művészi szabadságával élve, bármit tehet. Önmagát, kreatívan, művekben megsokszorozza, önfeledten "játszik". A megszerezhető, termékenyítő tudás nélküli kreativitás, felemészti önmagát.

- "Arisztokratikus művészet" - "analfabéta" befogadó. Az öncélúság kizárja a világról való egyetemes gondolkodást. Ha a művész nem érzékeli a folyamatokat, a folytonosságot - kiürül. A művészetnek, legkísérletezőbbnek is erkölcsi, morális felelősséggel kell bírnia. Csak így lehet beszédes, lélektől - lélekig." (Máger Ágnes)

MEGHÍVÓ - PAPSZERI ÖREG ÉPÜLET

A tárlat egy vietnami hegyi törzs, a brúk kultúráját és vallását kívánja a múzeumlátogató érdeklődő közönség számára bemutatni. A fényképeket Dr. Vargyas Gábor, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa készítette.

Dr. Vargyas Gábor 1985-1989 között összesen 18 hónap időtartamú, résztvevő-megfigyeléses néprajzi – kulturális antropológiai terepmunkát végzett e „nemzeti kisebbség” körében, majd 2007-ben újabb 6 hónapot töltött egy másik, áttelepített brú közösségnél. Kutatásai nemzetközi tekintetben is unikumnak számítanak: az ismert társadalmi-politikai körülmények miatt (vietnami polgárháború, két részre szakított ország, kommunista politikai rendszer és ideológia, stb.) a világnak ez a része szinte hermetikusan el volt, és jórészt ma is el van zárva a kutatás elől.

Vietnam soknemzetiségű ország, amelynek területén az államalkotó vietnamiak vagy vietek mellett 50-en felüli törzs vagy „nemzeti kisebbség” él, akik a 84 milliós lakosságnak összesen kb. 10%-át teszik ki. A brúk egyike ezen hegyi nemzetiségeknek: Közép-Vietnam területén, a laoszi-vietnami határvidéken, erdős hegyvidéken élnek, a lélekszámuk kb. 50.000 fő. Gazdálkodásuk önellátó égetéses-irtásos „szárazrizs” termesztésen alapul, politikai szervezetük a falu szintjét nem haladta meg, a vallásuk „animista”. Noha mára sok tekintetben betagozódtak a szocialista állam kereteibe, brú identitásukat, a vietnamiakétól gyökeresen különböző nyelvüknek és kultúrájuknak számos elemét máig őrzik.

A brú vallás alapvetően három fő témakörre tagolódik. A tárlat tematikája is ezt a hármas tagozódást követi. Az anyag bevezető részében néhány fotófelvétel bemutatja a brúk életkörülményeit, az őket környező természetet. A kiállítás lezárásaként pedig a kutató 20 évvel későbbi útja során a törzs életmódjában bekövetkezett változásokat ismerteti felvételeivel, melyek tanúskodnak megváltozott állapotokról.

Az önellátó rizstermesztéshez kapcsolódó képzetek: a Föld és a rizs istenségei, illetve a mezőgazdasági ciklushoz kapcsolódó agrárrítusok. E rítusok lényege, hogy a rizs több, mint egyszerű élelem vagy növény – az emberhez hasonlóan lélekkel rendelkező szakrális lény, amelynek növekedését és érését a rizs Istennője, yiang Abon felügyeli, aki minden egyes rizsszemben vagy kalászban benne él, benne lakik. Ennek megfelelően a mezőgazdasági ciklus elején az

Istennőt „felébresztik”, „megmossák”, majd ezt követően (a vetés során) yiang Abon „kimegy” a földekre. Itt a számára külön kis szimbolikus kunyhót építenek, ahol egészen az aratásig marad, és ahonnan „lelkét” csak az utolsó learatott kalászokkal együtt hozzák haza.

A brú vallás talán leglátványosabb rítusai az őskultuszhoz kapcsolódó halotti emlékünnepségek. Mint sok helyütt a világban, a brúknál is „kettős” temetkezések vannak: egy valódi, amikor a holttestet elföldelik, és egy második, amelynek során bizonyos idő elteltével a csontokat exhumálják, és egy másik, immár végleges nyugvóhelyre temetik. A brúknál azonban ez a szokás tisztán szimbolikus: a csontokhoz sohasem nyúlnak, hanem azokat szimbolikusan kis vasdarabokkal helyettesítik. A másodlagos temetkezések, vagy halotti emlékünnepségek során e vasdarabokba belehívják a halottak lelkeit, majd ezt követően úgy bánnak velük, mintha valódi holttestekről lenne szó.

Az „első” és a „másodlagos” temetkezések menete, struktúrája tökéletesen megegyezik. A különbség „csak” annyi, hogy az egyik esetben valódi holttestről és valódi koporsóról van szó, míg a második esetben szimbolikus halottakkal és szimbolikus kis koporsócskákkal végzik ugyanazokat a szertartásokat. E rítusok

lélegzetelállítóak: több száz ember részvételével zajlanak, több bivalyt áldoznak fel alattuk, s a három napig tartó események során áldozat és ima, ének, tánc és képzőművészet szétválaszthatatlan egységet, egy egészt képez.

Az emberélet egyéni sorscsapásaihoz, a betegségekhez kapcsolódnak végezetül a sámánisztikus szertartások. A brúk elképzelései szerint a betegségeknek mindig természetfeletti okuk van: a helyi panteon számtalan istensége sújtja

valamilyen ok miatt az embereket velük. A gyógyulás útja következésképpen szintén természetfeletti: az istenek kiengesztelése áldozat, ima és sámánszertartás révén. E szertartások specialistái, a sámánok valójában közvetítők az emberek és a természetfeletti világ között. Először divinációk révén beazonosítják, hogy melyik istenség okozta a betegséget, majd tisztázzák velük, hogy milyen módon, azaz milyen áldozat bemutatása útján „tehető jóvá a vétek”, végezetül ezen áldozatokat látványos szertartások keretében bemutatják. Dr. Vargyas Gábor, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa brúk körében végzett kutatásairól bővebben az alábbi honlapon olvashat, számos képet és videofelvételt megtekinthet:

http://etno-joomla.etnologia.mta.hu/tudastar/vargyasproject/index.html, http://wwwold.etnologia.mta.hu/tudastar/vargyasproject/index2.html

A múzeumi kiállítás időszakában bemutatjuk Dr. Vargyas Gábor A sámánoltár ünnepe című 50 perces dokumentumfilmjét az alábbi időpontokban: 2015. május 25. 13 órától, június 18. 17 órától és július 9. 17 órától.

PAPSZERI PROGRAMOK

Május 8., péntek 17 óra SZEMERE-SZALONHunok Párizsban – Teleki és Szemere az emigrációban - Dr. Csorba László történész, főigazgató (Magyar Nemzeti Múzeum). A közel két éve működő Szemere-szalon történeti, irodalom-, művészet- és művelődéstörténeti előadásokkal mutatja be Szemere Bertalan korát az „Egy miskolci nemes az országos politikában – Szemere Bertalan pályaképe és pályatársai” című állandó kiállításra építve.

PAPSZERI PROGRAMOK

Május 13., szerda 16 óra

VISSZAPILLANTÓRégészeti kalandozások a honfoglaló magyarok világában IV.

Téma: Még egy kirabolt sír is hordozhat fontos információkat, avagy újabb honfoglalás kori temetők Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

Előadó: Jakab Attila régész (Jósa András Múzeum)

"Az előkelő férfit arccal kelet felé tették a sírba. Lábaihoz rakták megnyúzott lovának a bőrét az állat koponyájával és lábcsontjaival együtt. Mellette került elő a két kengyel, a zabla, valamint a nyereg felerősítésére szolgáló hevedercsat. A holttest bal oldalán nyíltegez maradványait bontottuk ki, amelyben több nyílhegy is volt.

A Felső-Tisza-vidék – benne Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével – közismerten gazdag honfoglalás kori leletekben. Az azonban kevéssé ismert, hogy ez a gazdagság elsősorban a szabolcsi részekre vonatkozik, míg a megye keleti felében elterülő - a jelenlegi országhatárokon belüli beregi és szatmári részek – jóval kevésbé bővelkednek 10. századi leletekben.

2007-ben a Jósa András Múzeum régészei egy kiszántott honfoglalás kori temető feltárását

végezték Nyíregyháza határában. Ennek során megfigyelték, hogy a sírokat a temetés után

kirabolták. Bár a rablók sok mindent nem hagytak a sírokban, ennek ellenére is nagyon sok új

információhoz jutottak a honfoglaló magyarokról. A tarpai honfoglalás kori temető feltárása során

már kirabolatlan sírokra találtak, melyek segítségével rekonstruálni lehet az ide temetett

harcosok viseletét és fegyvereit is. A leletek elemzését 3D lézerszkennerrel végezték.

Hogy hogyan illeszthetők be e leletek a Felső-Tisza-vidék honfoglalás kori temetőinek rendszerébe, megtudhatjuk a negyedik

előadásban."(Jakab Attila)

PROGRAMOK A FELEDY-HÁZBAN

Május 8., péntek 17 óraFIATAL TEHETSÉGEK FÓRUMAA sorozatban ezúttal egy ifjú költő mutatkozik be: Korpa TamásHázigazda: Csorba Piroskahttp://www.korpatamas.eoldal.hu/

Május 13., szerda 17 óra MŰVÉSZETI SZABADEGYETEM 2013/2015 Miskolc művészeti élete 1867-2014Téma: Miskolc képzőművészeti élete a hatvanas évektől 1989-igElőadó: Goda Gertrud művészettörténész Házigazda: Kákóczki András művészettörténész

Május 14., csütörtök 17 óra KIÁLLÍTÁSMEGNYITÓ

KALLÓ LÁSZLÓ FESTŐMŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSAKalló László festőművész idén ünnepli 90. születésnapját. Nagy és gazdag életút állomásaiból válogat és villant fel

képeket a tárlat, lehetőséget nyújt több mint 70 év művészetébe bepillantani. Szinte egész életét a városban töltő művész bár bekapcsolódott a város képzőművészeti életébe, mégis sokkal inkább magányos, a művészetbe merülő, a

festészet mesterségbeli, technikai eljárásaival kísérletező életet élt. Olyan egyedi, csak az ő művészetére jellemző sajátos színösszetételek jellemzik munkáit, amelyek teljes mértékben megkülönböztetik festményeit. Ezekből az

izgalmas alkotásokból válogat a Feledy-ház három termében látható kiállítás, mely mindemellett számos rajzát is felvonultatja. A kiállítást megnyitja: Tóth Sándor

szobrászművész

Május 15., péntek 17 óra IRODALMI FONÓVendég: Turczi István költő, író, publicista

http://parnasszus.hu/wikipedia: Turczi István

Versmaraton

PROGRAMOK A SZÍNÉSZMÚZEUMBAN

Május 11., hétfő 17 óraFORGÓSZÍNPAD A miskolci színészmúzeum gyűjteményének ritkán, vagy még egyáltalán nem látott gyöngyszemeit mutatja be az új kamara-kiállítássorozat. A „forgószínpadon” havonta, egy-egy érdekes, izgalmas témához kötődően jelennek meg a gyűjteményi darabok, kuriózumok, melyek felidézik a hajdani teátrumok varázsos világát.

"EGY HOLDAS MÁJUS ÉJSZAKÁN"Szerelmes kottalapok a színészmúzeum kottatárábólA század első felének népszerű - máig dúdolt vagy éppen elfelejtett - szerelmes dalait idézi meg a kamaratárlat hajdani kották látványos, színes grafikái révén, miközben magyar színművészek archív felvételei révén újracsendülnek a régi dallamok.

ELŐZETES

Május 24., vasárnap 10-14 óraPÜNKÖSDI CSALÁDI NAP A PAPSZEREN Nemezelés, poncolás, egyedi könyvjelzők készítése

Május 28-június 6-ig – Teátrum Pincehely Galéria ISMAIL KHAYAT KÉPZŐMŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSA - Iraki kurd művészek a TPG-ben

Egy szerencsés véletlen és személyes ismeretség alapján betekintést kaphatunk a kortárs iraki kurd képzőművészetbe és fotóművészetbe: Ismail Mohammed Salih Khayat képzőművész és fia, Al-Daloiy Hayas Ismail Mohammed Salih

fotóművész mutatkozik be – első alkalommal Magyarországon - egy kamara tárlattal.

Május 29-30., péntek-szombatA RÉGÉSZET NAPJA Íjászati bemutató, kísérleti régészet, előadások

Május 29., péntek 17 óraEMLÉKESTEK A MÚZSÁK KERTJÉBEN

Plesz AntalMájus 31., vasárnapNEMZETKÖZI GYERMEKNAP - Pannon-tenger Múzeum Az Őserdei ösvények titkai: kutató játék a Pannon-tenger Múzeumban! A múzeum portáján átvehető Őserdei ösvények menetlevélen fényképek találhatók, melyekhez egy-egy kérdést kapcsoltunk. Az izgalmas válaszokat a múzeum vitrinjei, tablói és tárgyai rejtik! Fosszília-ásó játék: a lépcsőfordulóban, egy mini ásatási helyszínen próbálhatod ki, milyen részt venni egy igazi ásatáson, milyen eszközöket használnak a régészek és az őslénykutatók? Ha ügyes vagy, még ősmajom csontokat is találhatsz!Pannon-tavi horgászverseny: nálunk, a „kiszáradt” Pannon-tó partján is érdemes horgászbotot ragadni! Aranyos halacskák akadhatnak a horogra, nem mindennapi környezetben, egy óriás őscápa árnyékában, hullámmorajlás közepette!

LINKAJÁNLÓ

A Herman Ottó Múzeum kiállításairól itt olvashat: www.hermuz.huA Pannon-tenger Múzeum eseményeiről bővebben itt: www.pannontenger.huA Miskolci Galéria programjait, kiállításait itt keresse: www.miskolcigaleria.hu Ott vagyunk a közösségi oldalakon, megtalál minket az alábbi linkeken: Herman Ottó MúzeumMiskolci GalériaPannon-tenger MúzeumHerman Ottó Múzeum - Régészeti OsztályNagy Kunszt Kortárs Képzőművészeti Tanulmányi MúzeumSzínészmúzeumMiskolci Galéria - Petró-házHerman Ottó Múzeum papszeri öreg épületeMúzsák Kertje Alapítvány

NYITVA TARTÁSAz egyes kiállítóhelyek nyitva tartása eltérő, részletes információk a honlapokon olvashatók.

BELÉPŐJEGYEK, BÉRLETEK A belépőjegyekről, igénybe vehető kedvezményekről, bérletekről a múzeum honlapjai vagy a kiállítóhelyen kifüggesztett információs táblák nyújtanak tájékoztatást

KIÁLLÍTÓHELYEKHerman Ottó Múzeum Központi épület (Képtár és Pannon-tenger Múzeum)Miskolc, Görgey u. 28. Tel: 46/560-170E-mail:[email protected], [email protected],

Herman Ottó Múzeum papszeri öreg épületeMiskolc, Papszer 1. Tel: 46/346875E-mail: [email protected]

Herman Ottó EmlékházMiskolc-Lillafüred, Erzsébet sétány 33.Tel: 46/370-703E-mail: [email protected]

Herman Ottó Múzeum – Miskolci GalériaRákóczi-ház(Nagy Kunszt Tanulmányi Múzeum)3530 Miskolc, Rákóczi u. 2.

Tel: 46/500-680E-mail: [email protected]@gmail.com

Feledy-ház3530 Miskolc, Deák tér 3. Tel: 46/500-680E-mail: [email protected]

Petró-ház3525 Miskolc, Hunyadi u. 12.Tel: 46/504-130E-mail: [email protected]

Színészmúzeum3530 Miskolc, Déryné u. 3. Tel: 70/ 943 2916E-mail:[email protected]