2.4.6. Taneszközök, segédletek - Sulinet · 2014-01-31 · 19 2.4.6. Taneszközök, segédletek Az iskolában az oktató munka során csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv,

19

2.4.6. Taneszközök, segédletek

Az iskolában az oktató munka során csak olyan nyomtatott taneszközöket

(tankönyv, munkafüzet, atlasz, stb.) használunk a tananyag feldolgozásához, melyeket az

oktatási miniszter rendelet alapján hivatalosan tankönyvvé nyilvánított.

A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség

van (pl. testnevelés, szakmai gyakorlat). Az egyes évfolyamokon a különféle

tantárgyakhoz szükséges kötelező tanulói taneszközöket a munkaközösségek határozzák

meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a tanulókat és a

szülőket minden tanév előtt június hónapban az iskola tájékoztatja. A taneszközök

beszerzése a tanév kezdetére a tanulók és a szülők kötelessége.

A taneszközök kiválasztásánál a munkaközösségek a következő szempontokat veszi

figyelembe:

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, az érettségi vizsga

követelményeinek.

Azonos évfolyamon, ugyanazon tantárgyak esetében egységes

tankönyvhasználatra kell törekedni.

Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnybe részesíteni, amelyek

több éven keresztül használhatók.

A taneszközök használatában stabilitásra kell törekedni.

A megrendelendő tankönyvek jegyzékét a munkaközösség-vezetők írásban adják le

a tankönyvfelelősnek minden tanév január 15-ig.

A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8.§ (4)–(5) bekezdése

lehetővé teszi, hogy a törvényben előírt feltételek fennállása esetén a tanulók ingyen

jussanak tankönyvhöz, amit az iskola könyvtárából tartósan – egy vagy több tanévre –

kölcsönözhetnek.

2.4.7. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

Az iskola magasabb évfolyamára az a tanuló léphet, aki az előző évfolyamot az iskolában

elvégezte, és tanulói jogviszonya folyamatos. (Tanulói jogviszonya annak szünetel, aki

tanulmányait valamilyen okból saját kérésére az igazgató engedélyével megszakította, illetve

akit jogerős fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltottak. 62. § 5. Megszűnik a tanuló

jogviszonya – ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél

igazolatlanul többet mulasztott. 75. § 3.)

A tanuló magasabb évfolyamba lépéséről a tanév végi osztályozó értekezleten a

nevelőtestület dönt, igazolva ezzel, hogy a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket

sikeresen teljesítette. Aki az előírt követelményeket 1-2 tárgyból elégtelenül teljesítette, a

következő tanév előtt javítóvizsgát tehet. Avval a lehetőséggel, hogy kettőnél több elégtelen

osztályzat esetén is dönthet a nevelőtestület a tanuló javítóvizsgára bocsátásáról, csak a

legkivételesebb, különleges méltánylást érdemlő esetekben kívánunk élni. Ilyenkor az

osztályfőnöknek, az ifjúságvédelmi felelős tanárnak kell az előzményeket feltárnia, a

méltányosság indokait előterjesztenie.

20

A közoktatási törvény a tanulói jogok egyikeként deklarálja, miszerint a tanuló kérheti

– a jogszabályban meghatározott módon –, hogy független vizsgabizottság előtt adjon számot

tudásáról. A tanuló ezt a szándékát a kérdéses szorgalmi idő vége előtt 30 nappal

kérvényezheti. Ilyenkor a megjelölt tantárgy(ak)ból osztályozó vizsgát kell tennie.

Javítóvizsga is tehető független vizsgabizottság előtt. Ilyen irányú kérését a tanulónak a

bizonyítvány kézhez vételétől számított 15 napon belül kell bejelentenie.

Fontos tudni, hogy amennyiben a tanév elején valamilyen nem kötelező tanórai foglalkozásra

a tanulót felvették (fakultáció), akkor a követelménytámasztás gyakorlata (óralátogatási

kötelezettség, a hiányzás igazolása, a tanultak számonkérése, osztályzása) ennek minden

lehetséges következményével – megegyezik a kötelező tanórai foglalkozásokra vonatkozó

előírásokkal.

Ha a tanuló valamely idegen nyelvből állami nyelvvizsgát szerez; kérvényezheti az

iskolában oktatott egyik idegen nyelv tanulása alóli felmentését. A nyelvvizsga fokozata

alapján az igazgató dönt a felmentés megadásáról.

Azok a tanulók, akik az OSZTV-n helyezést érnek el, a verseny kiírásának

megfelelően szerezhetnek soron kívül tanév végi, illetve záróvizsga osztályzatot.

Az iskola 11. osztályba lépést nem köti alapműveltségi vizsga letételéhez. (A más iskolából

hozzánk átjelentkező 10. évfolyamot végzett tanulónak sem kell alapműveltségi

vizsgabizonyítvánnyal rendelkeznie.) Amennyiben a 10. osztályt elvégző tanulónk más

iskolában szeretné tanulmányait folytatni, ahol a továbbtanuláshoz az alapműveltségi vizsga

követelmény, vagy tankötelezettségének eleget téve tanulmányát alapvizsgával szeretné

befejezni, úgy számára intézményünk – a törvényi előírásnak megfelelően – a vizsgát

megszervezi.

A 10. osztály második félévében márc. 15-ig a tanulóknak közölniük kell, hogy a

kötelező érettségi tantárgyakon kívül mely választható tantárgyakból kívánnak érettségire

felkészülni. Ezek a tantárgyak az órafelosztásban a válaszható órakeretben szerepelnek.

Sikeres érettségi vizsga után a tanulók a 13. szakképzési évfolyamon bármely szakon

folytathatják tanulmányaikat és szerezhetnek szakképesítést.

2.4.8. Beszámoltatás, értékelés

2.4.8.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formái, követelményei,

a tanuló tudása értékelése

A tanulók értékelésében irányadók a Közoktatási Törvény e tárgykörrel kapcsolatos

előírásai.(A tanuló jogai és kötelességei, a tanuló kötelességének teljesítése – 11, 12, 19, 70 §-

ok), az intézmény tradíciói, az oktatás, nevelés céljainak alárendelt pedagógiai racionalitás.

A tanulók tudásának, magatartásának és szorgalmának minősítésében és értékelésében

megtartjuk a „hagyományos”, a törvényben is rögzített kalkulusokat (70.§).

Azokban az esetekben, amikor rendszeresen szerzett érdemjegy nem alapozza meg, ill.

a törvény nem teszi kötelezővé az osztályozást, „megfelelt”-„nem felelt meg” minősítést kell

alkalmazni (pl. testnevelésből a felmentett vagy gyógytestnevelésre tanácsolt tanuló

esetében).

Az oktatás-nevelés elhatároló szakaszainak kezdetén (9.,11.,13. évfolyam) indokolt

diagnosztikus értékelések során (felmérések) osztályzattá át nem váltható %-ban célszerű a

teljesítményt kifejezni. Az ilyen helyzetfeltáró értékelések után az arra rászoruló tanulóknak

tanulmányi előmenetelük, az ismereteikben megmutatkozó hiányok leküzdése érdekében —

tanórán kívüli — szaktanári segítséget kell kapniuk. A felmérések tapasztalatairól és említett

következményeikről a tanulók szülőjét (nevelőjét) is tájékoztatni kell.

21

A tanuló tanulmányi tapasztalatszerzésének minden lényeges szóbeli, írásbeli vagy

gyakorlati megnyilatkozását értékelni kell.

Mivel a pedagógusnak a tanulók munkáját „irányítania” is szükséges – az értékelést

indokolni kell. Ez ad lehetőséget arra, hogy az értékítélet objektivitásának megtartása mellett

a tanár a teljesítményt személyre szabottan a tanuló körülményeihez mérje.

A számonkérés rendszeresen, az adott tantárgy tartalmi követelményeihez igazodva

történik. A rendszerességet a tantárgy tartalmi szakaszhatárai és a tantárgyanként eltérő

írásbeli gyakoriság teszik megalapozottá. (A kettő — természetesen — egybe is eshet.)

A tanulmányi szakaszok kezdetén (tanév elején) a számonkérés legfontosabb

tantárgyankénti követelményeit, a számonkérés módját, amennyiben ezek teljesítése

határidőhöz kötődik, akkor a terminusokat is, a tanulókkal ismertetni kell. (Ezeket ennek a

fejezetnek a melléklete tartalmazza.)

A nevelőtestület távlati célként határozza meg, hogy a számonkérés követelményeit és

formáit, az értékelést és minősítést a tanulási folyamat optimalizálása, bármikori

értékelhetősége és ellenőrizhetősége érdekében — a részletekben is érvényesített holisztikus

szemlélet megvalósításával — egységes iskolai rendszerré szervezi.

A magatartás és a szorgalom tartalmi követelményeit a közoktatási törvény alapján

ugyancsak körvonalazzuk. Az így meghatározott „zsinórmérték” a „példás” minősítést

definiálja.

Ha a tanuló a tanulmányi előrehaladás előírt követelményeit a megadott időre nem

vagy „elégtelen” módon teljesítette, lehetőséget kaphat a mulasztás pótlására. Ha erre neki

felróható okból kerül sor, akkor a „soron kívüli” elbírálást a szaktanár szigoríthatja.

Ugyanilyen feltételek mellett a tanuló is kérheti, hogy egy tantárgy tartalmi

szakaszáról a tanórán kívüli időben beszámolhasson.

Ha egy tantárgyat azonos évfolyamon, azonos szintű tanulócsoportokban több tanár

tanít, akkor a számonkérés formáit — lehetőleg — egységesíteni kell. (Csak ez teszi

értelmessé, feladat- és tesztbankok létrehozását, bővítését, mint ahogy a teljesítmények

összemérhetősége is csak így valósulhat meg.)

Az értékelés közlésére az MKM által rendszeresített nyomtatványokat használjuk.

(Ellenőrző könyv, bizonyítvány.)

A tanulók tanulmányi tapasztalatát dokumentáló legfontosabb írásbeli munkákat

(témazárók, dolgozatok, rajzok, tanulmányok) egy évig meg kell őrizni! (Egy év után ezek

selejtezhetők. Az iskola nem köteles a munkákat a „szerzőknek” visszaadni.)

Az írásbeli beszámoltatás

Az írásbeli beszámoltatás formái:

- témazáró dolgozat;

- írásbeli felelet;

- teszt feladat;

- házi dolgozat.

A szaktanárok a tanév elején tájékoztatják a tanulókat az írásbeli beszámoltatás formáiról,

azok rendjéről és értékeléséről, illetve tantárgyanként közlik a tanévben írandó témazárók

számát.

Témazáró dolgozat:

Tantárgyanként minden témát/témakört előre jelzett, úgynevezett témazáró dolgozattal

zárunk, melynek időpontját a tanár legkésőbb az összefoglaló órán bejelenti, és azt a haladási

naplóban is rögzíti. A dolgozat írásának ideje 45 perc, 12-14. osztályban 90 perc is lehet.

A tanár kötelessége a témazáró dolgozatokat a megírást követő 2 hétben kijavítani,

értékelni (informatika tantárgy esetén 3 héten belül), s az értékelés szempontjait feltárni. A

22

dolgozat értékelése érdemjeggyel történik, melyet a naplóba megkülönböztetett módon kell

beírni (piros színnel). Megírása kötelező.

Ha a tanuló a dolgozat írásakor hiányzott, pótlása a tanárral való egyeztetés alapján

történik.

A tanár a körülmények mérlegelése alapján egy alkalommal lehetőséget biztosíthat a

tanulónak, hogy témazáró dolgozatán javíthasson javító dolgozat írásával. A témazáró dolgozat

érdemjegyéről a két dolgozat alapján a szaktanár dönt. A témazáró dolgozat jegyei/osztályzatai

nyomatékkal szerepelnek, hiszen azok a tanuló tudásának szintézisét mutatják. Ha egy adott

tantárgyból az összes témazáró dolgozat jegye elégtelen, akkor a tanuló év végi tanulmányi

eredménye is elégtelen, függetlenül a többi szerzett jegy átlagától.

A tanulószobai foglalkozás keretében pótló és javító dolgozat egyaránt íratható, és

annak érdemjegye az osztályzatba is beszámít.

A témazáró dolgozatokat az iratkezelés szabályai szerint kell megőrizni.

Írásbeli felelet:

Néhány óra tananyagának felmérésére szolgál. Lehet osztályszintű, illetve egyéni. A dolgozat

értékelése érdemjeggyel történik.

Az írásbeli és szóbeli feleletek rendszeresek, időpontjuk a tanítási óra (körülbelül 15-20 perc),

tehát a tanár nem köteles bejelenteni ezeket, ugyanis a törvény idevágó paragrafusa kimondja

(Kt. 12. §. (1) b), hogy a tanuló kötelessége a tanórán a legjobb képessége szerint tanulni,

teljesíteni.

Teszt feladat:

Több témakört, vagy hosszabb tanítási időszakot (akár egy évest is) felölelő ismeretanyag

elsajátításának feleletválasztós, tesztkérdések útján való felmérése. A feladat megírásának

időpontját legalább két héttel előbb közölni kell a tanulókkal. A feladatra érdemjegy adható.

Egy tanévben legfeljebb négy teszt feladat íratható.

A tanulmányi eredmény értékelésének elengedhetetlen feltétele, hogy a tanulónak tanulmányi

félévenként és tárgyanként legalább 3 érdemjegyet kell szereznie.

A házi feladat

Az írásbeli és szóbeli házi feladatoknak a tanuló rendszeres munkára nevelésében,

önfegyelmének és kötelességtudatának kialakításában, s így személyisége fejlesztésében is

rendkívül fontos szerepe van. Az otthoni tanulás az ismeretek elmélyítése céljából

elengedhetetlen.

A tanár egy adott témáról dolgozatot, esszét írathat, melyet a tanulók otthoni munkával

készíthetnek el segédanyagok felhasználásával (szakkönyvek, internet stb.). A dolgozat

elkészítéséhez legalább egy hét időt kell biztosítani. A dolgozatra érdemjegy adható.

Az írásbeli házi feladat az órán tanult ismeretekhez kapcsolódjon, ezt a fokozatosság

elvét betartva jelöli ki a tanár. Elmélyültebb munkát igénylő, gondolkodtató feladatok is

adhatók szorgalmi jelleggel.

Szóbeli házi feladat ezeken kívül az órán hallott ismeretek elsajátítása füzetből,

tankönyvből egyaránt. Adható házi feladatul önálló anyagfeldolgozás, „kutatómunka”

(szempontok alapján), amely az osztály/tanulócsoport képességének megfelel. Ez csak

mennyiségileg, nem minőségileg ellenőrizhető (természetesen a kiemelkedő jó teljesítményt

értékelni kell, mert fontos a visszacsatolás).

A kiemelkedően jól teljesítő tanulók mind félévkor, mind év végén szaktárgyi dicséretet

kaphatnak. Ha a tanuló több tantárgyból is kiemelkedő teljesítményt nyújt, akkor általános

23

dicséretben részesülhet. Ha a tanuló több tárgyból (legalább 3) rosszul teljesít, vagyis

érdemjegye elégtelen, akkor írásbeli nevelőtestületi elmarasztalásban részesül.

Évfolyami felmérő dolgozat:

A pedagógiai célok elérésének méréséhez évenként és tantárgyanként egy-egy évfolyami

felmérő dolgozat íratható tanulóinkkal, melynek előkészítését, témaköreit és értékelési

szempontjait a munkaközösségek az iskola munkatervének keretében dolgozzák ki. A

dolgozatok időpontja és témakörei a tanév első félévében kihirdetésre kerülnek, megírása és

értékelése a második félévben történik.

2.4.8.2. A tanulók szakmai előmenetelének értékelése

Az építész szakma műszaki-művészeti sokrétűsége által megkövetelt tudás- és készségszint

elérését segítő értékelés szempontjai:

a.) Gyakorlati munka:

(Oktatóterem, laboratórium, geodéziai mérések)

Az elméletben tanultak gyakorlati alkalmazása értékelendő (építési anyagok felhasználása,

technológiai sorrend helyessége, mérések pontossága, minőség biztosítása).

Alapműveletekben a kézügyesség fejlődését, összetett feladatoknál ezen felül a

szervezőkészséget, a teljesség igényét értékeljük. A szakműhely és az építéshely munkáit

folyamatosan, naponta kell értékelni a fenti módon, a végzett munka mennyiségétől

függetlenül.

Az elméleti tárgyakkal közösen előkészített és párhuzamosan végzett feladatok értékelése

integráltan történik.

Az egyes tantárgyi óratervek tartalmazzák a kötelező mérési gyakorlatokat, melyeket minden

tanulónak teljesíteni kell.

Az összefüggő nyári gyakorlatot lényegében a munkáltató értékeli, az iskola ellenőrzést

végez. Itt érdemjegyet nem kell adni, az eredményes teljesítést jegyezzük be a

bizonyítványba. A tanévkezdéskor a nyári gyakorlat során készített munkanapló kiértékelését

gyakorlati és elméleti óra keretében el kell végezni.

b.) Szakmai elmélet:

A szóbeli feleleteknél a vázlatrajzzal illusztrált kifejezésmódot kell díjazni. Az írásbeli

megoldásoknál a tárgyszerűség, szakszerűség mellett a precízséget, esztétikus előadásmódot

külön értékeljük.

A helyes és sikeres szaknyelv kialakítása érdekében fontos a szóbeli számonkérés,

értékeléssel. A szóbeli feleleteknél értékelési szempont a szakmai kifejezések pontos

alkalmazása és a szép anyanyelvű - zsargonoktól mentes - előadás.

Az elméleti anyag összefüggő részei szöveges, magyarázó-rajzos formában kerülnek

ellenőrzésre.

Rajzfeladatok, komplex feladat:

A kötelezően előírt rajzok szerkesztését teljes egészében a tanórákon kell elvégezni, tanári

irányítással. A hiányzók tanulószobai felügyelettel pótolhatnak. Minden rajzi foglalkozás

értékelhető, osztályzattal. A kidolgozás befejező munkálatait házi feladatként is elvégezhetik

a tanulók, ezt a végső osztályzatnál vesszük figyelembe. A rajzok értékelése korrigálással,

ellenőrzéssel együtt aláírással, részjegyekkel és végső jeggyel történik. A rajzfeladat

nagyságától és nehézségi fokától függően meghatározott aláírások nélkül rajzfeladat nem

adható be, és nem értékelhető. Az elégtelen rajzot javítani kell, szükség esetén újra kell

rajzolni. Minden rajzfeladatot legalább elégséges szinten kell teljesíteni.

A rajzok határidőre történő elkészítése és beadása része a feladatnak, mely fontos eleme a

szakszerű, gyors és pontos munkára nevelésnek. A rajzok beadása minden tanuló számára

kötelező. A tanuló csak akkor kaphat félévkor vagy év végén eredményes osztályzatot, ha

24

eleget tett rajzbeadási kötelezettségének, valamint eleget tett a témazáró dolgozatokra

vonatkozó feltételeknek. A mennyiségi hiányok szankcionálása közvetlen és folyamatos,

elsősorban a kötelezettségek teljesíthetetlen halmozódásának elkerülése érdekében.

Komplex feladat készítésének célja a tanult ismeretek szintetizálása, szakszerű, korrekt, a

gyakorlatot modellező alkalmazása, ezért hiányosan nem fogadható el. Értékelése részenként

és egészében történik.

A számítógéppel kidolgozott rajzok, illetve más műszaki feladatok csoportbontásban egyéni

munkával készségszinten végezhetők. Az alkalmazási szintet értékeljük és beszámítjuk a

tantárgy érdemjegyénél.

c.) Orientáció, szakmai alapozó

Az orientáció és szakmai alapozó tantárgy értékelése a modulok érdemjegyeinek

átlagolásának történik. A továbbhaladás feltétele a bármelyik modulból megérdemelt legalább

elégséges osztályzat.

2.4.8.3. Az iskola minőségbiztosítási rendszere

Korszerű általános műveltség elsajátítása, a gondolkodás, az értelmi képességek

fejlesztése

Különös tekintettel az idegen nyelvek alkalmazási szintű elsajátítására, a szakmai

idegen nyelv minimumának megtanítása

Az anyanyelvi kommunikáció, az érzelmi kommunikáció (eszköz-cél) fejlesztése

Az informatikai tudás és az ilyen ismeretek felhasználási szintű készségének

kialakítása

Korszerű szakmai ismeretek elsajátítása, ezek gyakorlati alkalmazási

képességének ki/fejlesztése. Gazdálkodásra, vállalkozásra nevelés. (takarékosság)

Erkölcsi nevelés

Az egészséges életmódra, a felelősségteljes társas kapcsolatokra, a családi életre

nevelés

A munkára, az együttműködésre, a megbízhatóságra nevelés

A gyakorlatiasságra nevelés

Érzelmi nevelés

A tanulás megtanítása, az élethosszig tartó önképzés igényének és készségének

kiformálása, önmenedzselési készségek kialakítása

A tanulók hiteles éntudatának, világtudatának, értékrendjének megalapozása. A

személyiség hovatartozásából fakadó identitás tudat kiformálása (iskolai, szakmai,

nemi, lakóhelyi, nemzeti)

A továbbtanulási szándék igényének felkeltése és megalapozása

A tanulási esélyegyenlőség megteremetése – felzárkóztatás

Tehetséggondozás

A közéletiségre, demokráciára nevelés

A természeti és épített környezet védelmére, a hagyományok ápolására való

nevelés

Alkotásra, a művészetek befogadására nevelés

Ami a szaktárgyi célokat és feladatokat, valamint a megvalósításukhoz szükséges eljárásokat

illeti, ezek tekintetében mértékadónak és elégségesnek tekintjük a kerettantervi útmutatást,

illetve kinek-kinek pedagógus hivatástudatát, igényességét, kreativitását.

25

Nyertes pályázatunk révén 2000. szeptemberétől kezdtük bevezetni a Comenius-program I-es

modelljét, amely a „Partnerközpontú működés”. Ennek kiteljesítése után kívánunk tovább

lépni.

A II-es modell: „A teljeskörű minőségirányítás alkalmazása”, és

a III-as modell: „A minőségfejlesztés terjesztése”.

Ezek segítségével valósítjuk meg egy átfogó mérési – értékelési rendszer kialakítását, amely a

kor igényeinek megfelelően pótolni hivatott a 80-as évektől megszűnt hagyományos

tanfelügyeleti rendszert.

A modellek folyamatos tervezést, mérés-értékeléseket és visszacsatolásokat tartalmaznak, a

megújuló és egyre magasabb szinten teljesített folyamatok vezetnek egyik modellből a

másikba.

A Comenius minőségfejlesztési program eredményezi:

az intézményműködés fokozatos javulását

a nevelő-oktatómunka színvonalának emelkedését

a partneri igények folyamatos követését és az iskolai szolgáltatások rugalmas

alakítását az elvárásokhoz

(a felsőoktatás, a munkaerőpiac követelményeihez is)

a tanár – szülő, a tanár – diák viszony minőségének változását

általában a nevelő – oktatómunka színvonalának emelkedését

A Comenius program azonban nem jelenthet azonnali minőségi változásokat:

kis lépésekben érvényesíthető (hiszen nem pótol hiányzó forrásokat, emberi

tényezőkre, szemléletformálásra alapoz)

a partnerek elvárásaink, elégedettségének folyamatos követésére, s egyúttal

együttműködésére épít

fokozatosan el kell érnünk segítségével a tanulók, a szülők és természetesen az

iskola dolgozóinak a közreműködését, aktivitását egy-egy szolgáltatás

javításában.

Hogy ez mit jelent?

Elsődlegesen megvalósítjuk a partnerközpontú iskolát, azaz az iskola a partnerek (érintett

felek: a tanulók, a szülők, a munkáltatók, a fenntartó és a kamarák) azonosításával, igényeik

felmérésével szervezi meg munkáját, vagyis a minőségirányítás ezen alapciklusát beépítjük a

mindennapi munkába. A partnerek igényei alapján határozzuk meg céljainkat,

minőségirányítási rendszer keretében szabályozzuk folyamatainkat és rendszeres önértékelés,

külső értékelések és a partnerek elégedettség-vizsgálata alapján javítjuk tevékenységünket.

26

A mérés-értékelés eszközei

1. Az immáron évekre visszamenően rendelkezésre álló tanulmányi statisztikák (tantárgyi

bontásban) mellett

2. A teljes létszámra kiterjedő önkéntes klímatesztek alkalmazását és értékelését

a) tanulói

b) szülői

c) oktatói

d) dolgozói

szinten. Ismételt alkalmazása 2 évenként célszerű.

3. Swot-analízis – alkalmazása feladat-függő.

4. Fenntartói interjú – elkészült 2000 őszén, 2 évenként célszerű az ismétlése

5. Interjúk az iskola Igazgatójával, tanulók és szülők minta-értékű csoportjával.

A partneri igények és elégedettség beépítése a mindennapi működésbe előmozdítja az

iskolánk összes közreműködő partnerének közös alapelvei kikristályosodását, a nevelés-

oktatás alapértékeinek megfogalmazását, végső soron középtávon tanulóinknak a még jobb és

eredményesebb, piacképes, korszerű, ugyanakkor tartós tudás megszerzését eredményezik.

A fentiekben vázolt folyamat az összes érintett fél együttműködésében állandó fejlődésben,

visszacsatolásaival felszínre hozza a problémákat, segít azokat korrigálni, a gyengeségeket

pozitívummá formálja, a meglévő pozitívumokat erősíti és tudatosítja.

2.4.8.4. A tanulók fizikai állapotának mérése

A 243./2003. Kormányrendelet megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy az iskolák

átdolgozzák pedagógiai programjukat, s hogy azt többek között kiegészítsék az iskola

egészségnevelési programjával is. Ennek a dokumentumnak elengedhetetlenül fontos része a

diákok fizikai állapotának felmérését célzó munkaterv. A törvénymódosítás 48.§ (1) b)

bekezdése szerint a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket valamennyi

iskolának be kell építenie a helyi tantervébe, ezért ez a szabályzat pedagógiai programunkban

a helyi tantervről írott fejezetben szerepel, nem pedig az egészségnevelési program részeként.

Az általunk kidolgozott s az alábbiakban ismertetett vizsgálati módszer a dr. F. Mérey

Ildikó főiskolai docens által kidolgozott és publikált (www.hungarofit.hu) Hungarofit és Mini

Hungarofit fizikai-fittség mérő módszeren alapszik. (Természetesen meg kell említenünk, hogy

az iskolában korábban is folyt a testnevelő tanárok által kialakított tesztfelmérés.)

A program ismertetése kapcsán le kell szögeznünk, hogy a motorikus próbarendszerek az

egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek mérésével, a

fittség összetevői közül, az elsődleges fontosságú teszteket mérik. A kondicionális állapot

műszerek nélküli mérése sokak szemében ma már ugyan elavultnak tűnik, de — hasznossága,

praktikussága, minimális idő- és költségigénye miatt — az utóbbi időben szerte a világon

ismét előtérbe került.

A terhelhetőség szempontjából leglényegesebb motorikus képességek területén elért

pillanatnyi teljesítmény szintjének ismerete kiindulópontot jelent a különféle időtartamú

(rövid-, közép-, és hosszú távú) egyénre szabott edzésterveinek elkészítésének. A időszakos

mérések során a folyamatos visszacsatolás lehetőséget ad az elvégzett edzésmunka hatásnak,

az edzettségi szint változásának nyomon-követéséhez.

A nemzetközi és a hazai szakirodalom szerint a fizikai fitness legegyszerűbb módon az

aerob kapacitással, az izomerővel és az egészséges testsúllyal fejezhető ki.

27

Az egészséggel/terhelhetőséggel összefüggő fittség műszerek nélküli mérésének legfőbb

faktorai:

Mennyiségi mutatók: aerob kapacitás, és

izomerő, erő-állóképesség.

Minőségi mutatók: testösszetétel,

egyéni, vagy társadalmi vonatkozású életmód-tükör felvétele.

Hiteles tervet csak hiteles adatok alapján lehet készíteni!

A hazai és nemzetközi szakirodalom szerint a fizikai fittség legegyszerűbb módon:

az aerob kapacitással,

az izomerővel, és az

egészséges testsúllyal fejezhető ki.

Az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén

elért teljesítmény értékelése és az arra adott élettani reakciók értelmezése lehetővé teszi a

pillanatnyi teljesítmény-élettani paraméterek meghatározását. A motorikus próbák elvégzés

után az elért teljesítményt, és az általános fizikai teherbíró-képesség minősítését, az adott

munkavégzéshez (pl. tanulás, amatőr szintű sportolás, élsport stb.) elengedhetetlenül

szükséges mértékhez viszonyítva kell értelmezni. Ma már tudjuk, hogy például az élsportolók

nagyobb formaingadozásait (egy-egy mérkőzésen, vagy bajnokságon belül), illetve fáradtság

okozta gyakori sérüléseiket egyéni és csapatsportágak esetében lényegesen csökkenthetnénk,

ha sportpályafutásuk kezdetétől (kisiskolás koruktól) folyamatosan odafigyelnénk arra, hogy a

terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességeik területén

elérjék és — a versenyidőszakban is — megtartsák az adott sportág magas szintű űzéséhez

„szükséges” vagy „kell” érték körüli szintet.

Aerob állóképesség és általános testi erő, erő-állóképesség mérése (1+6 motorikus próba)

A próbák elvégzéshez mérőszalag, stopperóra és tömött labda szükséges.

I. Aerob állóképesség mérése:

Cooper-teszt, vagy

Cooper-teszt, futással/kocogással, vagy úszással, vagy kerékpározással, vagy

1 mérföld síkfutás (1609 m), vagy 1.5 mérföld, vagy 2 mérföld, vagy 2000 m, vagy

3000 m síkfutás.

II. Általános testi erő, erő-állóképesség mérése:

28

1. Helyből távolugrás (a láb dinamikus erejének mérésére)

2. Hanyattfekvésből felülés (a hasizmok erő-állóképességének mérésére)

3. Hason-fekvésből törzsemelés (a hátizmok erő-állóképességének mérésére)

4. Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (a vállövi és a karizmok dinamikus erő-

állóképességének mérésére)

5. Tömött labda-dobás hátra, két kézzel, a fej fölött (a váll- és a törzsizmok dinamikus

erejének mérésére)

6. Lökés előre, az ügyesebb kézzel, tömött labdával (a kar-, a törzs-, a lábizmok együttes

dinamikus erejének a mérésére).

Értékelési rendszer az általános fizikai teherbíró-képesség minősítéséhez:

Az általános fizikai teherbíró-képesség minősítése során elérthető maximális pontszám: 140

pont

I. Aerob állóképesség: 77 pont

II. Izomerő, erő-állóképesség: 63 pont (6 x 10. 5 pont)

2.4.9. A magatartás és a szorgalom elbírálásának szempontjai

A tanulási folyamat minden résztvevőjére egyformán érvényes és egyedül hatásos

emberszeretet és jó szándék meggyőződésében: a nevelőtestület az iskola valamennyi

tanulójával szembeni bizalommal, követendő és elvárható erkölcsi „zsinórmérték” –ként a

„példás” magatartás és szorgalom kritériumait körvonalazza.

Ezek az elvárások egyszersmind a Közoktatási Törvényben meghatározott tanulói jogokra és

kötelességekre is támaszkodnak.

Így általában: „példás” a tanuló magatartása és szorgalma, ha munkájában és viselkedésében

megteszi azt, ami mindenkitől – aki Vedres-diák – mindenkor elvárható.

Méltánylást érdemlő többlet, ha tanítványunk – mások érdekeit nem sértve – önmagával

szembeni felelősségérzetből személyisége minél teljesebb kibontakozásáért olyan erőfeszítést

bizonyít, ami csak tőle telik.

Igazán tiszteletre méltó: „példás” annak a tanulónak az emberi teljesítménye, aki képes a

barátság, a szolidaritás, a közösségi összetartozás érdekében áldozatra, önfeláldozásra,

másokért is felelős viselkedésre, segítségnyújtásra.

A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az

osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi.

„Példás” a tanuló magatartása, ha

tiszteletben tartja tanárainak, az iskola valamennyi alkalmazottjának, a társadalom

őt körülvevő tagjainak személyiségi jogait és emberi méltóságát, megbecsüli

munkájukat,

önmagáéhoz hasonlóan kényesen vigyáz társai, az osztály, az iskola becsületére,

megtartja az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, a gyakorlati munka

rendjét, betartja a tanulói szabályzat előírásait,

29

óvja saját és társai testi épségét. Elsajátítja és alkalmazza az egészségét és

biztonságát védő ismereteket,

megőrzi, ill. az előírásoknak megfelelően kezeli az oktatás során felhasznált

eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit,

vigyáz önmaga és tanulótársai értékeire,

gondot visel „személyes tere” rendjére és tisztaságára,

képes elkövetett kisebb hibái vagy vétségei belátására és jóvátételére,

nem leplezi a bűnt,

a vizsgált időben nincs (osztályfőnöki) fegyelmező intézkedést kiváltó vétsége.

„Példás” a tanuló szorgalma, ha

rendszeres munkával folyamatosan eleget tesz tanulmányi kötelezettségeinek, és

ezáltal kiemelkedő eredményt ér el,

tanulmányai során elfogadja az előrehaladása érdekében szükséges támogatást,

tisztában van munkája céljával, s annak elérésében kitartó és állhatatos („az út

öröme”);

szabad idejét önmaga sokoldalú tökéletesítésére fordítja,

óvja egészségét, szellemi és fizikai teljesítőképessége fejlesztésére törekszik;

a tanulmányi munkában aktívan részt vesz, önálló feladatokkal gazdagítja

ismereteit, érdeklődő, példát mutat társainak;

tudatosan munkálkodik azon, hogy magát környezetével elfogadtassa, hogy

képessé váljon a munkamegosztásban való hasznos részvételre.

2.4.9.1. A házi feladat

Az írásbeli és szóbeli házi feladatoknak a tanuló rendszeres munkára nevelésében,

önfegyelmének és kötelességtudatának kialakításában, s így személyisége fejlesztésében is

rendkívül fontos szerepe van. Az otthoni tanulás az ismeretek elmélyítése céljából

elengedhetetlen.

A tanár egy adott témáról dolgozatot, esszét írathat, melyet a tanulók otthoni munkával

készíthetnek el segédanyagok felhasználásával (szakkönyvek, internet stb.). A dolgozat

elkészítéséhez legalább egy hét időt kell biztosítani. A dolgozatra érdemjegy adható.

Az írásbeli házi feladat az órán tanult ismeretekhez kapcsolódjon, ezt a fokozatosság

elvét betartva jelöli ki a tanár. Elmélyültebb munkát igénylő, gondolkodtató feladatok is

adhatók szorgalmi jelleggel.

Szóbeli házi feladat ezeken kívül az órán hallott ismeretek elsajátítása füzetből,

tankönyvből egyaránt. Adható házi feladatul önálló anyagfeldolgozás, „kutatómunka”

(szempontok alapján), amely az osztály/tanulócsoport képességének megfelel. Ez csak

mennyiségileg, nem minőségileg ellenőrizhető (természetesen a kiemelkedő jó teljesítményt

értékelni kell, mert fontos a visszacsatolás).

2.4.9.10. Az érettségi tárgyak témakörei

MAGYAR NYELV 1.1. Ember és nyelv

1.2. Kommunikáció

1.3. A magyar nyelv története.

1.4. Nyelv és társadalom

1.5. A nyelvi szintek

1.6. A szöveg

30

1.7. A retorika alapjai

1.8. Stílus és jelentés

2. IRODALOM

2.1.1. Életművek

Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila.

2.1.2. Portrék

Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty

Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres

Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János.

2.1.3. Látásmódok

Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula,

Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. .

2.1.4.A kortárs irodalomból

2.1.5. Világirodalom

Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia (pl. műfajok, témák,

motívumok, hőstípusok).

A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzőinek

és egy-két kiemelkedő képviselőjének bemutatása.

2.1.6. Színház- és drámatörténet

2.1.7. Az irodalom határterületei

2.1.8. Interkulturális megközelítések és regionális kultúra

MATEMATIKA

Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatórika, gráfok

1. Halmazok

2. Matematikai logika

3. Kombinatórika

4. Gráfok

Számelmélet, algebra

Alapműveletek

Természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek

Racionális és irracionális számok

Valós számok

Hatvány, gyök, logaritmus

Betűkifejezések

Arányosság

Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség- rendszerek

Középértékek, egyenlőtlenségek

Függvények, az analízis elemei

1. A függvény

2. Egyváltozós valós függvények

3. Sorozatok

Geometria, koordináta geometria, trigonometria

31

1. Elemi geometria

2. Geometrikai transzformáció

3. Síkbeli és térbeli alakzatok

4. Vektorok síkban és térben

5. Trigonometria

6. Koordináta geometria

7. Kerület, terület

8. Felszín, térfogat

Valószínűség- számítás, statisztika

1. Leíró statisztika

2. Valószínűség-számítás elemei

TÖRTÉNELEM

1. Az ókor és kultúrája

2. A középkor

3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora

4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az új korban

5. Magyarország a Habsburg birodalomban

6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora

7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon

8. Az első világháborútól a kétpólúsú világ felbomlásáig

9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús

összeomlásig

10. Magyarország 1945-től a rendszerváltásig

11. A jelenkor

12. A mai magyar társadalom és életmód

ANGOL NYELV

1. Személyes vonatkozások, család

2. Ember és társadalom

3. Környezetünk

4. Az iskola

5. A munka világa

6. Életmód

7. Szabadidő, művelődés, szórakozás

8. Utazás, turizmus

9. Tudomány és technika

NÉMET NYELV

1. Személyes vonatkozások, család

2. Ember és társadalom

3. Környezetünk

4. Az iskola

5. A munka világa

32

6. Életmód

7. Szabadidő, művelődés, szórakozás

8. Utazás, turizmus

9. Tudomány és technika

BIOLÓGIA

1. Bevezetés a biológiába

2. Egyed alatti szerveződési szint

3. Az egyed szerveződési szintje

4. Az emberi szervezet

5. Egyed feletti szerveződési szintek

6. Öröklődés, változékonyság, evolúció

FÖLDRAJZ 1. Térképi ismeretek

2. Kozmikus környezetünk

3. A geoszférák földrajza

4. A földrajzi övezetesség

5. Népesség és településföldrajz

6. A világ változó társadalmi- gazdasági képe

7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és

országok

8. Magyarország földrajza

9. Európa regionális földrajza

10. Európán kívüli földrészek földrajza

11. Globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai

FIZIKA

1. Newton törvényei

2. Termikus kölcsönhatások

3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás

4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás

5. Gravitáció, csillagászat

6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK

1. Információs társadalom

2. Informatikai alapismeretek – hardver

3. Informatikai alapismeretek – szoftver

4. Szövegszerkesztés

5. Táblázatkezelés

6. Adatbázis-kezelés

7. Információs hálózati szolgáltatások

8. Prezentáció és grafika

9. Könyvtárhasználat

33

ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA

1. Építőanyagok

2. A műszaki ábrázolás alapjai

3. Az építéstan alapjai

4. Statika

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

1. Vizuális eszközök

2. Tevékenységszintek

3. Vizuális eszközök

4. Vizuális kommunikáció

5. Tárgy és környezetkommunikáció

6. Kifejezés és képzőművészet

2.4.11. A tanulók fizikai állapotfelmérése (Cooper)

2.4.12. Az iskola szakmai programja

A 2/14. szakképző évfolyamot eredményesen elvégző tanulók szakmai vizsgát tehetnek. A

szakmai vizsgát a 10/1993.(XII. 30.) és az azt módosító 4/1996.(V.24.) MüM rendelet,

valamint a szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit tartalmazó, az adott

szakképesítésre vonatkozó illetékes miniszteri rendeletek alapján kell megszervezni.

2.4.12.1. A képzés célja

Iskolánk legfontosabb feladatai:

A tanulók sajátítsák el a 9-12. évfolyamon a Nemzeti Alaptantervben, illetve a

kerettantervben előírt ismereteket, készségeket.

A 11.-12. évfolyamokon a tanulókat felkészíteni az érettségi vizsgára, hogy képesek

legyenek az érettségi vizsga követelményeinek megfelelni az általuk választott szinten, és

ezzel lehetőségük legyen felsőoktatási intézményben továbbtanulni, illetve az iskola

szakképzési évfolyamain továbbhaladni.

A tanulók a 9.-12. évfolyamon kapjanak olyan szintű, tartalmú szakmai orientációs és

szakma csoportos alapozó ismereteket, hogy azok birtokában képesek legyenek a szakmai

képzésre felkészülni, építész és informatika tagozaton szakmai előkészítő tárgyból érettségi

vizsgát tenni.

A szakképzési évfolyamokon olyan szintű szakmai ismeret adása, mely felkészít a

szakmai vizsgára, a társadalmi és gazdasági életbe való beilleszkedésre.

Fontosnak tartjuk, hogy minden tanuló megismerje névadónk, Vedres István

életművét, ami példát ad az akaraterőről, a tudás fontosságáról, a mérnöki szemléletről.

34

Iskolánk fennállása óta építőipari szakközépiskola, régiónk középfokú építőipari

szakképzésének intézménye. Eddigi tevékenységünk predesztinál bennünket az oktatási,

gazdasági, munkaerő piaci igények maximális kielégítésére. Szakmánk anyagainak,

szerkezeteinek, szabványainak, műszaki előírásainak jelentős része szorosan kapcsolódik a

német nyelvterületekhez. Mindazonáltal a globalizáció megállíthatatlan térnyerése miatt

elengedhetetlen az angol, mint világnyelv ismerete és alkalmazása. Mindkét nyelv tanítását

tartalmazza pedagógiai programunk, érettségi vizsgán legalább egy idegen nyelv választható.

Ugyancsak része képzésünknek szakképzési évfolyamunkon a szakmai idegen nyelv tanítása.

2.4.12.2. A képzés belső szakaszai

A képzés belső szakaszai

a.) Iskolarendszerű képzés

9.-10. Évfolyamon általános képzés + pályaorientáció műszaki szakterületre

11.-12. Évfolyamon általános képzés + szakmacsoportos alapozó oktatás építészet és

informatika szakmacsoportban

13.-14.-15. Évfolyamon OKJ szerinti szakmai képzés a központi programok alapján

b.) Iskolarendszeren kívüli képzés

A képzésben szerezhető képzettségek: o érettségi,

o technikusi.

OKJ szám Szakképesítés megnevezése

52 5801 01 magasépítő technikus

54 582 03 0000 00 00 magasépítő technikus

54 582 04 0000 00 00 mélyépítő-technikus

54 543 01 0000 00 00 építőanyag-ipari technikus

54 581 01 0000 00 00 földmérő, térképész és térinformatikai technikus

54 215 01 0000 00 00 műemléki fenntartó technikus

2.4.12.3. A képzés tagozatai

2.4.12.3.1. Építész tagozat

A tagozat az általános műveltség megszerzése mellett hivatott a tanulókkal az építészetet a

kapcsolódó társművészeteket, tudományágakat megismertetni, megszerettetni. Lehetőséget

nyújt közös szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítására, készségek, képességek

fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztás, illetve szakirányú felsőfokú

továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására.

Célja, hogy bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti és a szakmai orientációs

tantárgyak keretében tanult ismeretket, fejlessze és formálja a tanulók műszaki szemléletét,

alapozza meg a szakmai műveltséget, készítsen fel a szakterület alapozó gyakorlataira.

Az építészet sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is

eredményező bemutatásával hívja fel a figyelmet az építészettel kapcsolatban álló szakmák

35

sajátos helyzetére, keltse fel a tanulók érdeklődését a szakma csoport iránt, bizonyítsa be

számukra az építészet gazdasági- és környezet jelentőségét, fejlődőképességét.

Mutassa be az építészeti pályák szépségeit, a környezet alakításában játszott döntő szerepét,

fejlődés lehetőségeit. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában,

megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében.

Adjon alkalmakat, teremtsen feladathelyzeteket a tanulóknak képességeik, szakmai

tehetségük kibontakoztatásában, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztésére, megerősítésére,

keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek mélyebb elméleti alapjai iránt.

Neveljen a szakmacsoport munkaköreiben szükséges tudatos, felelősségteljes magatartásra,

alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni

felelősségérzetet, tudatosítsa az építészet környezetre gyakorolt hatásának jelentőségét.

Mutassa be a tanulóknak az építőiparban leggyakrabban használt anyagok tulajdonságait,

azok felhasználási területeit és módszereit.

Összevont tantárgyosztályzatok évfolyamonként

9. osztály Orientáció műszaki szakterületre

- anyagismeret

- alapgyakorlat anyagmegmunkálás

10. osztály Orientáció műszaki szakterületre

- informatika gyakorlat

- műszaki rajz

- műszaki ábrázolás gyakorlat

11. osztály Szakmacsoportos alapozó építészet szakmacsoportra

- anyagismeret

- magasépítéstan

- szakmai alapismeretek

- rajztermi alapgyakorlatok

- alapgyakorlat laboratórium

12. osztály Szakmacsoportos alapozó építészet szakmacsoportra

- magasépítéstan

- szabadkézi rajz

- szilárdságtan

- rajztermi alapgyakorlatok

- CAD

2.4.12.3.2. Rajz tagozat

A tagozat az iskola általánosan művelő időszakában is hivatott műszaki orientációt adni,

elsősorban műszaki szakterületre. A 11-12. Osztályokban szabadon választható órakeret

terhére a tehetséges rajzos életpályák iránt érdeklődő, az építészet iránt is fogékony

tanulóknak nyújt felkészülési lehetőséget. Megalapozza a tanulók rajzi ismereteit, fejleszti

rajzi készségeiket, arányérzéküket, térszemléletüket, térlátásukat alakítja.

Megszeretteti a tanulókkal a rajzolást, festést, felhívja figyelmüket az alkotás örömére,

megkedvelteti a képzőművészeti alkotások élvezetét.

Összevont tantárgyosztályzatok évfolyamonként

9. osztály Orientáció műszaki szakterületre

36

- anyagismeret

- műszaki rajz

- szabadkézi rajz

- informatika gyakorlat

10. osztály Orientáció műszaki szakterületre

- informatika gyakorlat

- szabadkézi rajz

- ábrázoló geometria

2.4.12.3.3. Informatika tagozat

A tagozat speciális célja - a társadalomnak a számítástechnika hardver- és

szoftvereszközeihez értő, azokat a mindennapok munkájában biztonsággal alkalmazni tudó

munkaerő iránti fokozódó igénynek is eleget téve – olyan tudásanyag megszerzésének a

biztosítása, amely segíti a tanulókat az iskola utáni érvényesülésben, mind a

munkavállalásban, mind a továbbtanulásban. A képzés felépítéséből adódóan a tanuló a 10.

évfolyam elvégzését követően szabadon dönthet arról, hogy a biztosított lehetőségek alapján

milyen szinten és milyen irányban kívánja fejleszteni géphasználó, vagy programozó

képességeit, elmélyíteni számítástechnikai ismereteit.

A képzés a 9-10. évfolyamokon az általános műveltség követelményeinek teljesítése mellett

a vizuális nevelésre, a képi kifejezés-kultúrára, a számítógéppel segített információátadásra

helyez hangsúlyt. A speciálisan ebben a képzésben átadott ismereteket, kialakított

jártasságokat a tanulók kitűnően hasznosíthatják a későbbiekben, de nem jelentenek

előfeltételt a további szakmai, informatikai képzéshez így a képzésben a 11. évfolyamon

jelentősebb nehézség nélkül léphetnek be a 10. osztályt az iskola más orientációjú osztályaiba,

vagy más iskolában eredményesen elvégzett tanulók.

A 11.-12. évfolyamokon a képzés biztosítja mindazon ismeretek megszerzését, amely biztos

alapot nyújthat későbbi felsőfokú tanulmányok folytatásához, emelt szintű informatika

érettségi vizsga, esetleg számítástechnikai OKJ szakképesítések megszerzéséhez.

Mindazok részére, akik a számítógép használat területén már meglévő ismereteiket az

átlagos szintet meghaladóan kívánják elmélyíteni és fejleszteni, további fakultációs órák

felvételével a számítástechnikai és felhasználói ismeretek rendezett, biztos és biztonságosan

alkalmazott tudása megszerzésének feltételeit biztosítjuk. Ezzel a tanuló alkalmassá válik

arra, hogy számítógépet üzemeltessen, a számítógép tetszőleges alkalmazási területén

magabiztosan, értően dolgozzon a megismert programokkal, rövid idő alatt önállóan

megismerje és használatba vegye a számára ismeretlen, új szoftvereket, biztonsággal

tájékozódjon az informatika és számítástechnika új eszközei között.

Az iskola a fakultációs órák segítségével biztosítja az informatika tagozaton résztvevő

tanulóinak (választásuk függvényében) az emelt szintű érettségi anyagán túl a

számítástechnikai szoftver üzemeltető OKJ szakképesítés vagy az Európa szerte elismert

Európai Számítógép-használó Jogosítvány (ECDL) megszerzéséhez szükséges ismeretanyag

elsajátítását is.

Összevont tantárgyosztályzatok évfolyamonként

9. osztály Orientáció műszaki szakterületre

- anyagismeret

- informatika alkalmazások

- informatika matematikai alapjai

37

10. osztály Orientáció műszaki szakterületre

- műszaki rajz

- informatika alkalmazások

11. osztály Szakmacsoportos alapozó informatika szakmacsoportra

- programozás

- digitális alkalmazás

- irodai alkalmazás

12. osztály Szakmacsoportos alapozó informatika szakmacsoportra

- programozás

- digitális alkalmazás

- irodai alkalmazás

2.4.12.4. A moduláris szakképzés

A tanulók korszerű építészeti kultúrájának kialakítása és építész-szemléletének

megalapozása.

A tanulók tájékoztatása a szakmai specializáció irányairól.

A széles alapozású ismeretek és a konvertálható tudás megszerzésének igényével

alkalmassá tenni a tanulókat a szakmai specializáció elsajátítására, megfelelő alapot adni

az OKJ szerinti szakképzésbe való bekapcsolódáshoz, és a szakképzési idő

lerövidítéséhez.

A tanulókat általános szakmai ismereteik megalapozásával szakirányú speciális felsőfokú

tanulmányok folytatására alkalmassá tenni, elsősorban az emelt szintű vizsga

követelményeinek megfelelő teljesítése esetén.

– Az OKJ szerinti szakképzésben olyan általános és széles alapokon nyugvó szakmai

elméleti és gyakorlati felkészültséggel rendelkező technikusi képesítéssel bíró

szakemberek képzése, akik a piacgazdaság követelményeinek megfelelően az építészet, az

informatika, az anyaggyártás, a magas-, a mély-, vagy a közlekedésépítés építés területén,

rugalmas, konvertálható ismeretekkel, kreatív módon képesek legyenek a középszintű

feladatok ellátására, vállalkozásra.

Tudatosítani a tanulókban, hogy az építészeti-építési problémák megoldása a társadalom

gazdasági és politikai tényezőinek hathatós segítése és összefogása nélkül nem lehetséges.

Ráébreszteni a tanulókat az építés-építészet jelentőségére.

Tudatosítani a tanulókban, hogy az épített környezet alapvetően az embert körülvevő tér

része, a természettel összhangban alakítandó, és az élet térbeli, fiziológiai és pszichológiai

feltételeit biztosító tudatos emberi tevékenység eredménye.

Felkészíteni a tanulókat arra, hogy az építés-építészet olyan téralakító társadalmi és

gazdasági tevékenység, melynek időbeli szervezett megtervezéséhez és megvalósításához

magas szintű tudományos és technológiai ismeretekre, valamint speciális szakmai

ismeretek gyakorlati alkalmazására van szükség.

A térbeli eligazodás képességének, a térszemlélet, az építész szemlélet kialakítása.

A tanulók esztétikai érzékének fejlesztése, a környezeti és építészeti értékek

megismertetése, megóvása.

A szakmaszeretet, a hivatástudat és a gazdaságos munkavégzés iránti igény kialakítása a

tanulókban.

A tanulók általános önművelési igényének, a műszaki műveltségének, a tudományok, a

szaktudományok iránti fogékonyság, a technikai, technológiai fejlődés megismerésének

fejlesztése.

38

A szakmacsoportos alapozó ismereteknek az általános műveltség részévé integrálása.

A különböző népek, nemzetiségek, népcsoportok, közösségek életformája, hagyományai

és építészeti öröksége, sajátosságai iránti érzékenység és tisztelet kialakítása a tanulókban.

A környezettudatos életmód kialakításával összhangban a környezettudatos építés iránti

igény felkeltése a tanulókban.

A magyar, az európai és a világ építészeti értékeinek bemutatása, a tanulók nemzeti

tudatának, az európaiság kulturális fogalomkörének elfogadtatása.

2.4.12.4.1. A kompetencia alapú moduláris szakképzés

Az egyes szakképesítéseket modulok (képzési modulok) meghatározott csoportjának

teljesítésével lehet megszerezni. A programmodulok, a szakmai követelménymodult és a

vizsgakövetelmény-modult foglalják magukban. A szakmastruktúra moduláris rendszerű

kialakítása mind az ifjúsági, mind a felnőttképzésben lehetőséget teremt a szakképzésből

történő többszöri ki- és belépésre, azaz az egyén tervezheti a pályáját és kiválaszthatja az

elvégezni szükséges modulokat. Az ismeretanyag beszámításának lehetőségével a beszámítási

eljárás által az egész életen át tartó tanulás tervezhetővé válik. A képzésben résztvevő rész-

szakképesítést is kaphat, az újbóli belépéskor ezek beszámításával és további modulok

elsajátításával újabb, illetve magasabb szintű szakképesítéshez jut. A rész-szakképesítés

rövidebb idő alatt megszerezhető, a munkaerőpiac által elismert olyan kompetenciákat igazol,

amely lehetővé teszi egy adott, többnyire kevéssé összetett munkakör ellátását. A már

teljesített modulok, megszerzett és bizonyíthatóan elsajátított kompetenciák elismerése segíti

az egész életen át tartó tanulás keretében a tanulmányok folytatását mind az iskolai rendszerű,

mind az iskolarendszeren kívüli képzésben.

Az iskolai rendszerű szakképzés keretei között a cél a fiatalok első szakképesítéshez juttatása,

az ő esetükben – a szakmai vizsgán nyújtott teljesítményükre figyelemmel – a rész-

szakképesítés megszerzése lehetőségként adódik. A hátrányos helyzetűek iskolai rendszerű

szakképzése célozhatja a rész-szakképesítések megszerzését is. A felnőttképzés keretében

szintén mód és lehetőség van rész-szakképesítések közvetlen megszerzésére is. A moduláris

rendszerben:

• kialakítható a szakképesítések új kapcsolatrendszere,

• elősegíthető a szakképesítések közötti átjárhatóság,

• lehetővé válik a gazdaságban bekövetkező változások gyors és rugalmas követése,

• megvalósítható a képzés és továbbképzés jobb egymásra épülése,

• az előzetes tudás mérése és a beszámíthatóság egységesebbé válik,

• kialakulhat egy egységesebb taneszközrendszer,

• a szakképesítések tartalma gyorsabban és gazdaságosabban korszerűsíthető,

• tervezhetőbbé válik az egyéni életpálya,

• a gazdaság igényével összhangban lehetőség van az egész életen át tartó tanulásra.

2.4.12.4.2.A szakképző évfolyam óraterve

54 582 03 0000 00 00 azonosító számú

Magasépítő technikus

39

Évfolyam 1/13. 2/14.

Műszaki rajz Saját modul

2-2

Ábrázoló geometria Saját modul

2-2

Anyagismeret 205/4.2/0682-06 méretellenőrzés

205/3.1/0459-06 anyagszükséglet meghatározása

2

Kitűzés 205/1.1/0682-06 kitűzési feladatok

1 1-1

Munkavédelem 205/2.2/0681-06 építéshelyi sajátosságok

2

Magasépítéstan 205/1.2/0459-06 felvonulás az építési munkaterületre

205/2.1/0682-06 zsaluzási feladatok

205/1.1/0681-06 munkatársi kapcsolatok

205/1.2/0681-06 kapcsolat külső szakemberekkel

205/3.4/0681-06 felvonulási létesítmények, segédüzemek áttelepítése, felszámolása

5

Építészeti rajz 205/2.1/0688-06 építési dokumentáció rendszerezése

3 1

Szervezés 205/2.1/0681-06 anyagrendelés

205/2.3/0681-06 szervezési feladatok

205/2.2/0688-06 a létesítmény kivitelezési folyamata

205/5.1/0682-06 segédüzemek működtetése

3 5

Szilárdságtan 205/1.2/0688-06 segédtervezői feladatok

3 4

Szakmai informatika 205/1.1/0688-06 kapcsolat a hatóságokkal

205/1.3/0688-06 költségvetéskészítés

1-1 2-2

Kommunikáció Saját modul

1

Dokumentálási ismeretek 205/1.3/0459-06 a folyamatos munkavégzés feltételei

2

Szakmai nyelv Saját modul

2-2 1-1

Osztályfőnöki Saját modul

1 1

Szakmai gyakorlat 205/1.4/0459-06 levonulás a munkaterületről

205/4.1/0682-06 mintavétel

3-3 3-3

Kivitelezési ismeretek 205/9.4/0682-06 könnyűszerkezetek építése

205/9.2/0682-06 nem teherhordó szerkezetek építése

205/9.5/0682-06 lépcsőszerkezetek építése

205/9.1/0682-06 előre gyártott szerkezetek építése

205/6.1/0682-06 segédszerkezetek építési és bontási munkái

205/9.3/0682-06 előre gyártott tetőszerkezetek építése

5

Gazdasági ismeretek 0001-06 a vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszűntetése

2

Építési ismeretek 205/3.1/0682-06 vasszerelés

205/3.2/0682-06 betonozás előkészítése

205/3.3/0682-06 betonozás

5

40

205/7.1/0682-06 vízszigetelési munkák

205/7.2/0682-06 hő- és hangszigetelési munkák

205/8.1/0682-06 kész munkák védelme

Környezetvédelem Saját modul

2

Építészettörténet Saját modul

1

Nyári gyakorlat 2 2

Összesen 35 35

Az 54 582 04 0000 00 00 azonosító számú,

Mélyépítő technikus megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz

rendelt tananyagegységek

20

Az 54 543 01 0000 00 00 azonosító számú,

Építőanyag-ipari technikus megnevezésű szakképesítés szakmai

követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek

19

A szakképző évfolyam óraterve – levelező tagozat

Évfolyam 13. 14.

Osztály megnevezése É 1 É 2

Műszaki rajz

-Ábrázoló geometria

-Szabadkézi rajz

36 ---

Építéstan

-Építészeti rajz

-Építési alapismeretek

-Magasépítéstan elmélet

-Az építőipar környezetvédelme

-Tervezési ismeretek

108 90

Szilárdságtan 54 96

Kitűzés 18 ---

Építésszervezés és vállalkozási

ismeretek

-Ép. Szerv. és gép. technológia

-Építéskivitelezés

-Vállalkozásra nevelés

--- 40

Építészettörténet --- 16

Anyagtan 18 ---

Szakmai informatika 18 ---

Szakmai gyakorlat

-Anyagvizsgálat

-Modellezési gyakorlat

-Épületlátogatás

-Építési gyakorlat

48 48

Összesen 300 290

20

2.4.13. Az intézmény kapcsolatrendszere

2.4.13.1. Belső információs rendszer

2.4.13.1.1. Kapcsolattartás a tanulókkal:

osztályfőnökön keresztül,

szaktanárokon keresztül,

szabadidő szervezőn keresztül,

diákönkormányzaton keresztül,

Hírlevél útján,

Alma Malter c. diákújságon keresztül.

Diákparlament:

Az iskolai demokrácia gyakorlásának színtere a diákönkormányzat, mely a tanulók

szabadidős tevékenységének szervezésében is közreműködik.

A diákönkormányzat legfelsőbb szerve a diákközgyűlés, melyet évente egy

alkalommal kell összehívni. A fórumon a tanulók élhetnek a jogszabályokban biztosított

demokratikus jogaikkal. A közgyűlések közötti időszakban a diákönkormányzat munkáját a

diákvezetőség irányítja, amelyet az osztályok diákvezetősége választ egy tanévre.

2.4.13.1.2. Kapcsolattartás színterei a tantestülettel:

Napi munkakapcsolatok

Információs értekezlet

Munkaközösségi értekezletek

Hirdetőtáblák

Munkaértekezletek

Tantestületi értekezletek

2.4.13.2. A külső információs rendszer

A szülők és a tanárok – mint a gyermekek nevelésében leginkább érintettek és ebben közös

felelősséget viselők, csak együtt, a nevelés egységét biztosítva lehetnek hatékonyak.

Az együttműködés hagyományos formái jól szolgálják céljukat, ezek intenzitását érdemes

fokozni. Arra kell törekednünk, hogy közös nevelőmunkánk ne az események után, hanem

előtte járjon.

21

- Autonóm szervezetként, önálló munkatervvel működik a tanulók érdekében az

iskolaszék. Érdekegyeztető, „érdekérvényesítő” tevékenységében közvetít az

iskolában folyó oktatás-nevelés szereplői és a külső „megbízók” között.

Megbeszéléseit szükség szerint, de legalább 2 havonta tartja.

- A SZMK az osztály- és iskolaügyek közül a szülői feladatokat szervezi.

Választmánya a szülői értekezletek alkalmával tanácskozik.

- Tanévenként általában két szülői értekezletet tartunk. Szülői értekezlet,

osztálygyűlés, iskolagyűlés indokolt esetben soron kívül is összehívható. (Pl. 9.

évf. tanulók szüleinek a tanév előtt vagy legelején.) Közfigyelmet érdemlő

nevelési témákról – alkalmasint külső szakértők bevonásával – összevont (iskolai)

szülői tanácskozást tartunk.

- Az erre is felhasználható kötelező órák terhére bevezetjük a tanári fogadóórák

rendszerét (kéthetenkénti gyakorisággal).

- A családlátogatás kívánatos voltát hangsúlyozzuk. Középiskolai tanulmányaik

idején az osztályfőnökök legalább egyszer keressék fel tanítványaik családját

otthon is.

- A szülők tájékoztatásának jó eszköze a Vedres Hírlevél. Osztályfőnöki feladat

annak ellenőrzése, hogy ezeket a szülők meg is kapják.

- Szervezett alkalmakon kívül is, tanítási időben bármikor szívesen fogadjuk a

szülőket, hogy gyermekük tanulmányairól, nevelésükről konzultáljunk.

Az iskola rendszeresen tartja a kapcsolatokat a szülőkkel és a tanulókkal, mint az oktatási

folyamat résztvevőivel, megrendelőivel, biztosítva a törvényben előírt jogaiknak és

kötelességeiknek gyakorlását.

- A Szülői Szervezet (Szülői Munkaközösség) munkáját segítjük és évente több

alkalommal tájékoztatást adunk az iskola életéről, aktuális feladatairól,

programjairól (tanévkezdéskor, szülői értekezleteken).

- Az Iskolaszék tagjai a szülők, a tanulók és a tantestület választott tagjai, fontos

jogokkal rendelkeznek.

- Az iskolai Fundamentum alapítvány figyelemmel kíséri a kiemelkedő

eredményeket elérő, ill. nehéz körülmények között élő tanulókat, támogatásaival

segíti tanulmányaikat.

- A szülőkkel való kapcsolattartás legfontosabb formái a szülői értekezletek, a

szülőkkel való személyes megbeszélések és a szülők tájékoztatása. Az iskola, a

tanár és a szülő kötelesek kölcsönösen tájékoztatni egymást a tanulóval

kapcsolatos fontos kérdésekről. Évente két szülői értekezletet tartunk, szükség

szerint a szülők, a tanárok ill. a tanulók kezdeményezésére összehívható szülői

értekezlet más időpontban is. A szülőkkel való személyes megbeszélésekre – a

tanár vagy a szülő kérésére – egyeztetett időpontban kerülhet sor. Az írásbeli

tájékoztatás fontos eszköze a tanuló ellenőrző könyve, a félévi értesítő és az év

végi bizonyítvány. A szülő (gondviselő) az azokban kapott tájékoztatást köteles

aláírásával igazolni.

- Az iskola kérheti a szülők segítségét iskolai rendezvények, kirándulások

szervezésében, társadalmi munkák végzésében, az iskolai alapítvány

támogatásában.

Az iskola számos építőipari tervező és kivitelező céggel áll kapcsolatban a szakmai

gyakorlatok végzése kapcsán. Közülük legtöbben a nyári gyakorlatokon foglalkoztatják

22

tanulóinkat. Az anyagvizsgálatok gyakorlatait évtizedek óta az Építésügyi Minőségvizsgáló

Intézet szegedi kirendeltségén, a talajmechanika gyakorlatokat az Állami Közúti Műszaki és

Információs KHT. Minőségvizsgálati osztályán végezzük.

Sokrétű kapcsolata van az iskolának a szegedi kulturális intézményekkel, elsősorban a

Somogyi könyvtárral, a színházzal, melyeket tanulóink rendszeresen látogatnak.

2.4.13.3. Az iskola külföldi kapcsolatai