21 · Web view2018/05/21  · Kiemelten: a történeti festészet parabolikus szerepe Franciaországban és Magyarországon, valamint a tájfestészet: a tájábrázolás mögött

21

21.TÉTEL B része

Kiemelten: a történeti festészet parabolikus szerepe Franciaországban és Magyarországon, valamint a tájfestészet: a tájábrázolás mögött meghúzódó különböző jelentéstartalmak, a művészi előadásmód változatai.

Magyar romantika, történeti festészet

Előzményei:

Alapja a polgárság továbbra is, amely azonban kiábrándult a felvilágosodás eszméiből, rádöbben arra, hogy ezek az eszmék nem hozzák meg a tőle várt változásokat, ezért az új fiatal művészek elfordulnak a valóságtól, a saját fantáziájuk világába menekülnek

Kialakulásának történelmi háttere az Európában kialakuló forradalmi hullám

Történelmi háttér:

Ez a korszak történelmi szempontból. A reformkor (1825-1848) a Habsburgoktól való elszakadás és a feudalizmus felszámolása a cél.

Mindez békés útón való elintézése, eszköze: reformok

Célok: polgárság létrehozása, nemzeti önállóság létre jötte

Legfőbb támogatói és vezetői főleg nemesek

A magyar nyelvet államosítani akarják, a német helyett

Erre a nyelv nem áll készen

1844. nemzeti nyelv a magyar

A romantika a szabadságharc (1848-49) után kezdődött. Ebben az időszakban 18 évig cenzúra működik, és ezért is lesz 1849-67 Bach korszak.

Jellemző erre a korszakra, hogy parabolákkal mondja el az érzéseit a cenzúra miatt. Parabola: máson keresztül beszél valamiről, általában a múlt eseményeit hozzák fel. A múltból vett példázatokkal élnek.(Erkel operái, Eötvös József, Arany, Jókai)(történeti festészet

Pl:. Mohácsi csatavesztés 1526(a szabadságharc után is ilyen a hangulat(Wörösmarty:szózat)

A nemzethalál gondolata a festészetben is kulcsszó nemcsak a költészetben.

1867-ben kicsit bizakodóbbak, aztán megint keserves, fájdalmas lesz a hangvétel.

Ez a korszak minden országban más és más formában mutatkozik meg:

Franciaországban(az aktuálpolitika a fontos

Németországban(dicső múltba révedés(egyesítés időszaka)

Angliában(ipari forradalomés az ezzel kapcsolatos aggályok

Itthon még nincs szervezett tanítás, ezért Bécsbe és Münchenbe mennek tanulni a művészek (mert önkényuralom van Mo.-on)

Madarász Viktor és Székely Bertalan indulásukkor mindkettőnek száraz, akadémikus a hangvétele, a festészete, majd később levetkezik ezt.

Madarász Viktor(1830-1917)

-1848-as szabadságharcban részt vett honvédként(18 éves volt ekkor) és ezért csak a kiegyezés után jöhetett haza.

-1853 bécsi akadémia előkészítő évfolyamába járt

-1856 Léon Cogniet párizsi műtermében tanult

- Paul Delaroche történeti festészete hatott rá

-1869-70-ben tért vissza Mo.-ra, de a hazai kritika ellenségesen viszonyult franciás stílusához

-1873-ban visszavonult és az apjától örökölt rézfeldolgozó üzletet vezette tovább

-1903-ban ismét megpróbálkozott a festészettel, de arcképei és történelmi munkái nem ütöttél meg a korábbi színvonalat.

Hunyadi László siratása

László a Nándorfehérvári hős Hunyadi János fia. V.László ölette meg(harmadikra sem halt meg, mert a haja megvédte, de nem hagyták abba a lefejezgetését, hanem mégegyszer lesújtottak rá és akkor már meghalt. Ez igazságtalan volt.

-Ekkor a Budai vár várkápolnájában és annak is az oltára előtt van felravatalozva a hulla a képen.

-1859-ben lett kész a kép. Fr.o.-ban a szalonban mutatta be és nekik is rendkívüli és sokatmondó volt és ő nyerte az az évi aranyérmet

- balladai(a lényegre szorítkozik, tömörség

- véres pallos(erőszakos halálra utal

- az egyik gyertya a nyakánál takarja (lefejezésre utal

- a pallos vörösére az oltárazstalon lévő lepel vörösével felelget

- Krisztusi áldozatvállalás párhuzam(hősi halál

- a lándzsaablakból jön csak kevés természetes fény

- kandelláberen égő gyertyák(narancssárgás fénye világítja meg a halottat és a 2 nőalakot

- anyja Szilágyi Erzsébet(erővel, belső tartással bíró volt, vigaszt tud nyújtani a nőnek

- Gara Mária(felesége lett volna, eljegyzett volt fehérkoszorúból lett volna az esküvői csokra, de itt most ez a koszorú lett a halotti koszorú

- nemzethalál gélelme(Wörösmarty:Szózat itt is ettől fél „A sírt hol nemzet süllyed el…”

Összmagyarság megidézésének szándéka

Zrínyi Ilona bírái előtt

- epikus jelleg

- tragikus bukás emléke(osztrákok ellen küzdelmek egyik epizódja volt Munkács várának harca. Ilona küzdött velük, és úgy is tűnt h nyernek, de egy áruló Apsolon Dániel(várkapitány volt és eladta az osztrákoknak pénzért és ezért a vár alatti folyosókat: kazamatákat megmutatta nekik

- osztrákok vezére felszólítja Zrínyit h írja alá h önként adta át a várat(nem írja alá

- kicsit széteső a kopozíció

- pöffeszkedő, gőgös, önteltség az osztrákok részéről, nincs bennük semmi lelkifurdalás

- Apsolon azért kicsit sajnálkozik

- Zrínyi később Tökölyhez ment hozzá

-II. Rákóczy Ferenc a kisgyerek itt mégZrínyi Péter és Frangepán Kristóf a Bécsújhelyi börtönben

- Vesselényi féle összeesküvés

- siralomházban vanak(az itolsó órákaz itt töltik

- a bal oldali férfi a fiatalabb, kicsit több mint 20 éves, ő Kristóf

- jobb oldali az idősebb, ő Péter és próbál lelket önteni a fiatalabba és ez egy kicsit sikerül is neki

- a két férfi szavak nélkül is megérti egymást

- háttér figurái(jellem beli ellenpontozás, mint az Ilonás képnél

Bírák képmutatás, gőg hóhér szétterpesztett lábbal áll

- ezeket a képeit hazaküldte,így Mo.-on is láthatták

- ablakon felül 2 fejű sas volt(a császári hatalom jelképe, és az mondták h csk akkor jöhet Mo.-ra, ha azt lefesti és le is festette fedőfestékkel

Dobozi és hitvese

-60-as évek 2.fele Fr.o.-ban élt még mindig

- gesztuselemek válnak domináltabbá

- pleanir jegyek: szabad levegő a természetes fény fontod lesz, a festészet beérése

- oldotság, a természetes fényeket visszaadó

- Kisfaludy Károly írt egy elbeszélő költeményt, h a Ma.-ok a törökökkel szembeszállva szekértábort építettek és ezt a törökök felgyújtották és mindenkinek menekülnie kellett. Dobozi a feleségét szívenszúrta és utána magát is. Inkább a halált választja, minthogy az ellenség kénye kedvére bármit csináljon vele, ezt mondta Dobozi.

- menekülés fejvesztettsége(a nyújtott képforma is erre utal

- vörös alkony(természet állapota is alátámasztja h valami rossz van, lesz

Dózsa népe (1524)

- festői jó hatások

- rajzos, részletes előadást vártak tőle, és a kritikusok úgy vélték, h a változása a kóklerségére utal

- bal oldalán a képnek egy férfi tartja a halotti leplet és nézi, h nem jön-e valaki, mert nem lehetett eltemetni a halottakat és ők most azt csinálták

Székely Bertalan (1835-1910)

-5 évvel volt fiatalabb Madarásznál

- Bécsben tanult

-1855 visszatér Erdélybe és ott éveken át cégtáblafestéssel, rajzóraadással tartotta fenn magát

-1858 Csehországba megy, Aichelburg gróf család birtokán dolgozott és meg is nősült

- belső fejlődés hatására levetkezi az akadémikus hatást(az expresszív hangvételig is eljut

- jellemző rá: akadámikus komponálás, pszichikai jellemzés és naturalisztikus anyagábrézolás

- csalódott ember

- tájélményeit a saját érzékeivel fogalmazza át

- hatalmas ívet bejárt a pályája

II. Lajos holttestének fellelése a Csele patakban

- mohácsi küzdelemben esett el

- vázlat is készült előtte

- a vízmosásban a ma. Nemesek rábukkantak a holttestre

- a testből árad a nyugtalanító, hideg fény

- Ma. Jelképpé emeli(nemzethalál gondolatának baljós megfogalmazása

- a kalaplevétel tiszteletadás(1 pasi leveszi a kalapját a képen)

- táj(baljós jelek(varjak, viharfelhők, fény rendkívüli(a felhők alatt egy kicsit kivillan a fény(hideg, borzongatást keltő fény

Mohács 1866

- Kisfaludy Károly írt verset is (nemzethalál gondolata

- Bertalan úgy gondolta, h a névtelen hősöknek is kell áldozatot állítani

- terepadotságok (II. Lajos képen is ilyen(vízmosás szerű domborodó táj

- kibogozhatatlan sok holttest(katarktikus csúcspont

- háttér(mintha a tűz világítaná meg és gomolygó füst is van, ami borússá teszi a hátteret, ezért a holttestekre megy a néző szeme

Egri nők

- ekkor még reményteli a magyar közvélemény (egy kis időre sikerült győzni)

- robosztus nőalak van a kép középpontjában, a jobb kezében kard van, a bal kezével egy sebesült férfit tart

- többi ember szurkot, forró vizet önt

- apokaliptikus látomás, de ebből való felemelkedés is

- kiegyezés, csalódás

V. László és Cillei Ulrik

- elkomorult

- ármány dúlja mindenhol az országot

- V. Lászlót fel is menti kicsit, mert gyerekkirályként lett király

- a kép jobb oldalán táncoló nőalakokból álló csoport látható(keletise hangvétel(bajadérok táncoltak így

- aki ráfetreng a másik emberre az a király és gyermeki vonásai vannak

- akire ráfetreng a király az szilárd, negatív, eltökélt személyiség

- a kép elülső részén egy bohóc látható(ő a véleményét kinyilváníthatja, mert ő bolond és undorodva fordul el a királytól és a birodalomtól megkeseredett elfordulás(nemzet és a festő véleménye az egészről

- táncolók fölött a nemzeti múlt nagyjai ott vannak(és most milyen rossz az egész ezzel au ellenpontozással is érzékelteti

Zrínyi kirohanása

- vibráló, mozgalmas, teljesen festői

Fáradt balerina

- megtört művész kinyilatkoztatása, a saját csüggedtségét is közvetíti

- ízig- vérig festői lesz, az akadémikusságból kilép

- a sorsot is megmutatja

- öltözéke(színpadi szereplés után lesi meg a művész

- fáradtság csüggedtség látszik rajta

Szadai táj

- az élete vége felé kiköltözik Szadára

- lángoló tájlátomásai ott készülnek(ennek a hátterében van az I. világháb szele

- minden elpusztul, félelme benne van

Felhős ég

- fájdalmas búcsúzkodás viharfelhős, hideg, baljós elemek

Wágner Sándor (1838-1919)

1866-ban a müncheni akadémia tanára lett, s bár ezután is szívesen nyúlt hazai, főleg a népéletből vett témákhoz (Huszárbravúr, Debreceni csikósverseny), művészete egyre inkább külsődlegessé vált, megfelelt a müncheni akadémia szellemének. Nagy visszhangja volt a Münchenben festett óriási panorámafestményének, amely Nagy Konstantin császár bevonulását jelenítette. Gyakran járt itthon és Olaszországban is. Ugyancsak konzervatív a pesti Vigadó számára készített ’’Mátyás legyőzi Holubárt’’ című falképe, amely egykori tanára, Karl von Piloty (az akadémia vezetője volt) hatását tükrözi. Ha távol is állt tőle minden újítás, kiváló mesterségbeli tudását tanárként is kamatoztatta. Tanítványa volt – többek között – Szinyei Merse Pál is.

Dugovics Titusz önfeláldozása

- Nándorfehárvár, Hunyadi János és serege fel tudták tartani a törököket

- Dugovics a zászlót magával ragadja a mélybe

- Wágnernek nics sok történelmi képe

Izabella királyné búcsúja Erdélytől

- Szapolyai János felesége volt

- visszatér a lengyel királyi udvarba

- akik száműzetésbe kerültek a szabadságharcban azokra is gondolt amikor ezt festette a művész

- a fán van 3 betű: SFV( sik fátum volvin =így akarta a sors(bele van vésve

Ez a keserűségre, megtörtségre utal

- táj(elárvultság gyom(a gondos kezek eltűnnek

Benczúr Gyula (1844-1920)

- 1861-től a müncheni akadémián tanul

- 1869 Olaszországban, 1874 Franciaországban tett tanulmányutat

- 1876-1883 a müncheni akadémián tanított

- megalapította az első magyar művészképzőt a Benczúr- mesteriskolát, melyet haláláig igazgatott

- életében már elismert volt

- élete elején: történelmi témákban festett túlnyomó többségben vége felé:reprezentatív portrékat festett inkább

- látványos, színpadias megnyilvánulás igaz rá

- annyira nem magyaros mint Székely Bertalan, inkább látványratörőbb, színpadiasabb

- akadémikus stílusban fest, főleg történelmi képeket

- kiegyezés után készültek a munkái ezért veszteségről, szomorúságról szól, visszanyúl a korábbi témákhoz

Hunyadi László búcsúja

- 1866-ban festette, ma a Nemzeti Galériában van

- a szomorúságot, érzelmet akarja kifejezni

- Hunyadi Jánosnak a patetikussága látszik az arcán, búcsú és fájdalom

- előrevetíti Hunyadi halálát(az előlévő férfi úgy kapaszkodik bele

- középső tengelybe helyezi a figurát, Hunyadi van a középpontban, az ő feje van a legfelül, az ő arcán van a legtöbb fény

- szórt fény(mintha a falról verődne vissza a fény

- anyagszerűség(ezt is a fénykezeléssel oldja meg jól(a fal is penészes ez is jó

fém tárgyak, selyem, brokát( mindnek látszik az anyaga h mi miből van

- jellemábrázolásban is jó(itt érzelemábrázolásról beszélhetünk(mindenki máshogy éli meg a fájdalmat

II. Rákóczi Ferenc elfogatása

- 1869 a Galériában van

- vázlatot is csinált hozzá és annak telítettebbek a színei

A valódinak tompábbak a színei, kicsit kidolgozottabba részletek(ez a Bukaresti múzeumban van

- a Ma. Nemzeti történelem szerves része, de a 18. század elején zajlott és ennek ürügyén azt mondja, h a magyarok fenyegettettek

- a főúr legintimebb terébe nyitnak be a katonák

- azt a konkrét jelenetet nem látjuk, h elfogják, mert az fontosabb h éppen megzavarják

- dráma előtti pillanatban rejlik a feszültség

- ágy gyönyörűen sugárzik

- a feleség is tiszta és sugárzik

- fénykezelés(övön alulian fogják el(a sötétben lopakodnak alattomosan, aljasan a katonák - jó((rossz

- áldozat((settenkedő támadó

- az előzőek a vázlaton kontrasztosabb, mint a valódin

- tartalmilag a vázlat és az eredeti ugyanolyan

- anyagszerűség különleges

- alattomos harc, sötét(intim térben van

Olvasó nő az erdőben

- 1875 feleségéről, Münchenben készült

- vázlatokat készített, fotókat használt és utána a műteremben lefestettte

- már az impresszionistához köthető azt mondják, de még nem az, mert méshogy készült mint az impresszionista képek

- hangulati különbség van(derűs, elönti a fény, nincs fény(árnyék kontraszt

- a kidolgozottsága is kiegyenlített

- nincs hangsúly, nem vezeti a tekintetet

Abachi parkrészlet

- csak azért festett tájakat, mert rajzvázlat, vagy olajkompozívió, h később a történelmi témákhoz feldolgozza

- nem a történés a lényeg, hanem a táj, hiába vannak rajta események

- mintha más ember csinálta volna olyan

Vajk megkeresztelése

- 1875 egy pályázatra készült

- az eredeti vázlatán a felén a képnek a magyarok is rajta vannak, amint ellenkeznek a keresztelésnek, de ezt meg kellett változtatni(67 után erős a cenzúra a kép fekvő volt és álló lett

- a kompozíció középpontjában Vajk és Szent Adalbert püspök van

- más lett a változtatás után az egésznek a mondanivalója is

- üröm az örömben(67 is erőszakos volt és ez párhuzamba állítható, de csak a vázlaton

- 1869pályázat kiírása(Eötvös József akkori kültuszminiszter hirdette

- amik az árnyékban vannak azok is ki vannak dolgozva, nem elnagyoltak a homályban lévő részek sem

- gúla szerű kompozíció középpontjában a kereszt van, Vajk nem a középpontba került hanem a csoport van a középpontban

- fény(a süvegen, Vajk hátán és a keresztelő medencén van a legtöbb fény

- egy templomban lehetett az egész, de a tér mégsem olyan annyira

- misztikus(mindig van egy erőteljes fényforrás

Budavár visszavétele

- 1686- ban történt és 1886 ennek a 200 éves fordulója

- elkezd olyan képeket készíteni ami a cenzúrának megfelel, azt festi meg, h jó a rendzser

- Lotharingiai Károly és Szavoyai Jenő segít visszahódítani Budát

- legalizálja az oszt. Ma. szövetséget, kellenek az osztrákok a magyarok létezéséhez(megalkuvásról szólnak a képei a Vajkos képtől kezdve

- 1896- ra a milleniumra készült el

- 3.5x2 méter és olajvászonra festett, a Nemzeti Galériában van

- Eu.- ban már impresszionizmus van

Mályvák között

- 1890 kétes ízlésű

Erzsébet királyné portréja(Sziszi)

- itthon letelepülve reprezentatív portrékat csinál, történelmi témájú képeket nem fest

- tragikus lelki állapot(Rudolf halála miatt

- aranybrokát hatású homogén felület(szecessziós elem

- Rubens volt a példaképe

Pán a nádasban

- Benczúr önarcképe

- 1910 körül készült

- testi örömök iránti jóság

- látszik h öreg

- csupa derű, virgonc

- kaján életöröm, szarva is van

Önarckép

- 1914, 70. születésnapjára

- Mikszáthi hangvételű

- magas társadalmi pozícióján van a hangsúly(kitüntetések a mellén( a szülinapjára kapta

- díszmagyarban van

- egy hetes ünnepségsorozattal köszöntötték, még Ferenc József is táviratozott neki

- ekkor a modernizmus(8-ak, aktivisták is vannak, de teret nem engednek nekik és azért fuckoltak, h csak Benczúr van a középpontban mindig.

Historizmus kori (asszem). Historizmus: történelmi korokra visszanézés. Neo: egy az egyben visszaidézése a régmúltnak. Eklektika: összevissza visszaidézése a múltnak. Szecesszió: kivonulás.

Idős Markó Károly ……..

Visegrád

1828-1832 készült a kép. Ekkor még reményteli Magyarország helyzete. Műszaki tanulmányokat folytatott Markó. Felesége festett ezért kezdett el ő is festeni 40 évesen. Most a 20-as években vagyunk és ekkor vannak a reformországgyűlések Mo.-on.

Ezzel a képével a történeti tájképfestészetet megteremtette.

- emblematikus táj(Árpád ház(IV. Béla(Fellegvár felépül a tatárjárás után(Mátyás nyári rezidenciája ott van.

- minden romos(a régi korok előbb- utóbb sérülnek, de akkor is a dicső múltat idézik fel.

- frissesség, újrasarjadzás, a tavasz évszaka látható a képen(Mo. jövőjére utal, hogy ilyen lehet. Ekkor még reményteli a közvélemény ezért is ilyen a hangvétele.

- nem magaslati pontból van (asszem)

FRANCIÁK

Tagadhatatlan, hogy a korszak vezető művészete a festészet, nemcsak az alkotások mennyiségét, hanem hatását, újszerűségét, sokszor művészi minőségét tekintve is. Most kezd kialakulni szerkezet és téma terén a 19. század festészetének néhány ága (akár kedvező, akár kedvezőtlen következményekkel), de ekkor kezdődik a 20. század törekvéseinek is nem egy szála. A romantikus festők elfordultak az intellektuális fegyelemtől, és a képzeletre, illetve az önkifejezésre helyezték a hangsúlyt. Festményeiken gyakran ábrázoltak emelkedett érzelmeket: félelmet, vigasztalanságot, győzelmet és igaz szerelmet. Előszeretettel ábrázolnak drámai helyzetet, szenvedélyes, indulatos jelenetet. A táj az érzelem kifejezését segíti. A rom is a hangulatkeltés egyik fontos eleme. Erőteljes fény-árnyék hatás és az élénk színek használata jellemző. Az alkotók vonzódnak az egzotikushoz és a történelmi témákhoz. 

Vezető helyen a francia festészet áll. Hatását tekintve olyan magasra emelkedett, hogy száz évnél hosszabb időbe tellett, amíg Párizs vezető szerepe gyengülni kezdett, és a festészetben elfoglalt egyeduralmát elvesztette. Nem véletlen ez, hanem annak a következménye, hogy a kor igényeit épp a francia festészet tudta a legtöbb változatban kielégíteni, hogy itt állt a folyamatos oktatás a legmagasabb szinten, és nem utolsósorban: a felvevő közönség itt volt a legszámottevőbb. A festők közt mindinkább kialakul az a felfogás, hogy a saját kedvükre, a saját ízlésük szerint dolgozzanak, ennek pedig egyenes következménye, hogy hol megértésre, hol annak ellenkezőjére találnak. A művész és a társadalom mind erősebben szétválik. Közönségnek és alkotónak ez a teljes szétválása a század utolsó harmadában következett be. Közös vonás a művészi szabadság igénye, azaz a "mindent szabad" elvének érvényesítése. Az erős francia hagyomány, amely a moralizálást és a didaktikusságot fontosnak tekinti most már teljesen háttérbe szorul. Közvetlenebbül, szemléletesebben hat a mű, és ha olykor bizonyos tudálékosságot fel is fedezünk benne, úgy tűnik, hogy ez más tőről fakad.

Théodore Géricault 1791-1828 (32 évet élt)?

Művészetében, egyéniségében a végletek, a szinte önemésztő szenvedélyek, a gyors változások csapnak össze. Rövid élete nem engedte meg képességei teljes kibontakozását, mégis úgy tűnik, hogy az a kevés műve, amely az utókorra maradt, nemcsak a művész páratlan festői képességére jellemző, hanem arra az átmenetre is, amelyet képviselt. Élet és halál összeütközése, a veszély tragikuma, egyben szépsége, az állandóan változó, mozgó, rohanó világ érdekli elsősorban. Nemcsak romantikus, hanem egyúttal modern is, előfutára számos száz évvel későbbi törekvésnek.

- lóversenyen leesett a lóról és meghalt

- imádta a lóversenyeket

- vallotta, hogy nyitottnak kell lenni a világra és azt képekben kell rögzíteni

Engéne Delacroix 1798-1863

Legjellegzetesebb alakja a korszaknak. Festő és grafikus, szinte a francia romantika megtestesítője, olyan úttörő alakja, aki mellett a kíséret, a tanítványok hada elhalványodik. Új és régi, szigor és szabadság olyan természetességgel, egyúttal szenvedéllyel egyesül képein, hogy ellenállhatatlanul hatott kortársaira. Mindig harcolt, ecsetjével is vitatkozott, de szavakkal is, hisz terjedelmes Naplója nemcsak saját magáról, de koráról is nélkülözhetetlen vallomás. Harcolt a klasszicista festészet szürkesége ellen. Képeire az erős tónusok, színes árnyékok jellemzők.

- barátok voltak Gericaulttal

- 1810- es években Itáliai körútra indulnak és Rómában az Akadémia de France- ben lesznek barátok??

- Delacroix a fiatalabb és inspirálja Gericault

- a legjelentősebb romantikus művek valamilyen formában az irodalomhoz kötődnek(Shakespeare, Byron, Dante alakjainak nagy része az európai képzőművészet kulturális örökségébe Delacroix művei által lépett be( romantikus lendület

- visszafogottabb lendület(érzékenyebb, arisztokratikusabb

- vonzódott a lovakhoz, lóversenyre járt, istállói tanulmányokat folytatott

- klasszicista festészetet nem szerette, modellek után is dolgozott

- a festményei túlzásokkal teliek, a valóságot ábrázolják

- egyike volt az elsőknek, aki szakított a klasszicisták által művelt hagyománnyal, amely a színezést a rajzolásnak vetette alá. A fények, színek hatásai a klasszicistákhoz képest lényegesen nagyobb szerepet kaptak nála, hangsúlyoznak, kiemelnek

Theodore Gericault

Gárdatiszt

- Napóleoni gárda tagjairól képeket csinált

- David: dárdatiszt rokon

- robbanékony, lendületes festésmód

- magaslati pontra helyezi a figurát

- hogy kivel küzd, hogyan áll a küzdelem nem lehet tudni

- völgy arany, vörös felizzó pontjai alig lehet bármit is észrevenni

- nagy foltok, széles ecsetvonások

- csak a figura van kibontva részleteire, a többi jelzésszerűen, gesztusszerűen van hagyva

A villámtól megrettent ló

- minden izma reszket, füle hegyes(fülel

- háttér(hegyorom, szakadék völggyel, vagy homokos tengeri táj nem lehet eldönteni hogy melyik, vagyis bármelyik lehet

A medúza tutaja

- 1817 hazatérnek Itáliából

- egy Medúza nevű hajó zátonyra futott és az emberek meghaltak (a hajótörést 400 emberből 15 élte túl, két hetet töltve a hajón)(ezt egy újságban találta már otthon és ezt festette meg

- a kapitány és néhány ember egy csónakon elmenekült(etikátlan cselekedet, mert a kapitánynak kell utoljára elhagynia a süllyedő hajót

- távoli messzeségben egy hajó van

- reliefnek hat

- Michelangelo: Medichi síremlékei hat rá(a robosztus szobrokat szerette

- nem engedték kirakni neki ezt a képet, ezért Angliába átment és ott Londontól Edinboróig mindenhol megnézték

- árnyalt jellemábrázolás, életkori sajátosságok látszanak rajta

- az egymással összefonódó testek egy gúlává állnak össze, melynek csúcsánál a még reménykedők helyezkednek el

- a halál közelségét sokféle arckifejezés tükrözi: őrület, kétségbeesés, reménytelenség

Epszon

- torzítás

- három sávra tagolódik ???

- mintha úsznának a lovak

- a verseny finishének dinamikája

- baljósan borús táj

1822-ben visszatér Franciaországba és Dr. Zserbé kezelése alá kerül ????

Kleptomániás, Császármániás férfi

Öreg nimfomániás asszony(ezekről nem nagyon vettünk semmit sem

Engéne Delacroix

Dante bárkája

- a divina komédia inspirálta

- Vergilius kíséretében átgyalogol a Styx folyón a pokolba

- pokolbéli állapot

- a kép aljában a nőalak és szerintem a többi alak is Michelangelo hatása

- az irodalomból vett dolgokkal a napjainkra utal

- romantikus hatás(háborgó elemek, érzelmi reagálás

- Dante és Vergilius a két álló elretten és Beatrice kíséri a mennybe

- Michelangelo hatása(a Medichi sír éj alakja ilyen

- tudományosan is foglalkozik színelmélettel(ő találja ki, vázolja föl először a színháromszöget

- középső(vörös(nem a palettán keveri ki a színeket, hanem tiszta színeket rak egymás mellé, ezzel erős, telt színeket hoz létre

- proto: régi impresszionistákat szokták így hívni

A Khioszi vérfürdő

- Byron(Angol romantikus költő) Kioszi részt is írt ahol a görögök((törökök harcolnak egymás ellen

- emlék a Kiosz szigeti vérengzésre, ahol a görögök vesztettek

- nagy becsülettel kiállnak a szegényekért

- a kép jobb felében egy török lovas nagy lendülettel berobban

- a görögök rossz helyzetét jól érzékelteti

- emberélet egészét felvonultatja(a csecsemőtől az aggig

- Franciaország ekkor Napóleon bukása után van és ekkor van éppen a királyi hatalom restaurációja

- kolorisztikusság(felvillanó tiszta színek(kék, vörös(ruha, okkersárga(a háttér fövenye

Villámlástól megrettent ló

- akvarell technikával megfestett kép

- pszichikai tanulmány egy ló lelki állapotáról

- egy ló mintha valami miatt megkergült volna

- a romantikus lelkület benne van

- táj(többértelműség(szakadék vagy völgy vagy víz magaslati ponton is lehet

Sardanapal halála (nem biztos hogy ez a kép az, bocsi ()

- Byron ihlette(irodalmi ihletésű, 30 előtt készült a kép

- az asszír birodalmat a babiloniak támadták, felégettette a lovait és az ágyasait megölettette a szolgáival az asszír?? uralkodó

- tömeges haláljelenet

- fülledt, erotikus hangulat

- jelzések, szimbólumok(erotika: ló és Rubensi női test

- a korra jellemző magatartás(Sardanapalnak változtathatatlan, sztoikus, visszahúzódóan szemléli az orgiáját a halálnak

- a kép bal sarkában a képtérbe berobban a ló(alig lehet látni

- elemi katasztrófa állapota van(a tájra kilátunk az ajtón, hogy minden ég

- szín- szimbolika(halálorgia(vibráló vörösben úszó színhatás

Szabadság vezeti a népet

- Delacroix is búskomor időszakba kerül mint Byron és nagy reményeket fűz a francia forradalomhoz

- 1830. évi forradalmat vette alapul

- barikádharc a kép témája(a lázadó tömeg az útburkolatból csinál barikádot

- reménytelen harc volt

- csak Párizsra korlátozódott a harc

- Rüd: Marseyeze(a szabadság géniusza ebben a műben kettősség van és itt is megfigyelhető a kettősség

- a kép középpontjában a nőalak antikvitást idéző félakt

- a francia trikolor= zászló és a nőalak fején a frigiai sapka van

- minden társadalmi réteg meg van jelenítve: polgárság(cilinderes férfi, parsztság(pasi és kezében kasza

- az elszántság az elsődleges és ez a reménye Delecroix- nek is, hogy e miatt győzelemre tudják vinni a harcot

- egy alak mintha ráérezne, hogy egy algériai köztük van (ez egy bekötött fejű proletár asszony és ő tekint fel Mariannra( a félakt nőre)

- kis figuraként megjelenik Napóleon is

- az egész kép mozgatórugója egy domináns ember, aki a szabadságot jelképezi, de az egész harcnak nemcsak a szabadság volt a mozgatórugója, hanem azért Napóleon is ezért van rajta ő is a képen

- az egymást keresztező átlók, az élénk mozdulatok, a halál és a rombolás jelenetei, de közben a hősi ellenállás ábrázolása(ezek a kép és a romantikus művészet jellemzői.

Algériai nők

- 2. szakasza Delacroix- nek(orientalizáló hangvétel a jellemző

- ténylegesen megélt élmény, mert a Fr. Forradalom bukása után Algériában, Marokkóban élt, naplójában írja, hogy úgy érzi mintha a régi görögségbe valójában visszament volna

- helyszín(hárembelső(négerszolga és háremhölgyek

- számára az ideális létállapot ez, hogy nem kell sietni sehova sem, meg minden ilyen

- kolorizmus további felélénkülése

- divizionista= felbontott a festésmód(kis festékfoltokkal dolgozik

Gaspar David Friedrich(német( szerintem Németországban született)

Az életképfestészetnél sokkal erőteljesebb a német romantika tájképfestészete, mely felfedezi és megjeleníti a hazai táj minden változatát és hangulatát. Friedrich munkássága ad igazi rangot ennek a festészetnek. A táj végtelensége, az olykor szertelen, olykor kegyetlen hatalmú természet megkapóan valósághű tolmácsolása a tájképfestészet olyan továbbfejlesztését jelenti, amely még a kisebb mesterek kezén sem veszít jellegzetességéből.

Rendelkezett azzal a csodálható képességgel, hogy egyszerűvé, szinte önmagától értetődővé formálja alkotásait, noha legtöbbször az ünnepélyesség és magasztosság hangulata tölti be őket. Főleg szűkebb hazájának, a Baltikumnak a tájait ábrázolja, a kopár mészsziklák és félelmetesen torlódó jégtáblák világát, amelyet valami szubjektív humanitás lágyít. Kerül minden hangos hatásvadászást, még akkor is, ha a "Fa hollókkal" című festménye alapjában a magányt, az elmúlást avatja fő tárggyá. Úgy tetszik, hogy képeinek szereplői a lét határmezsgyéjén állnak. Barátság vagy magány, félelmetesen torlódó jégtáblák vagy derűs fények, illetve felbukkanó napfény kísérik őket, de alakjai soha sem harcolnak a pusztulás ellen. Olyan belenyugvás hatja át e képeket, amely nem engedi a fájdalom maró érzését fellépni. Festészete valóban új fejezetet nyit a tájkép történetében. Érthető, ha  1834-ben ezt írják róla: "Ez az ember megtalálta a természet tragikumát." Festészete főleg a német irodalom és zene világával rokon, tájképeit szívesen állítják párhuzamba Schubert Téli utazás című dalsorozatával. Friedrichnél - akár a zeneszerzőnél - minden egyszerű motívum mélyebb jelentést nyer, semmi aprólékosan kicsinyes nincs képein, távol áll tőle a köznapiságnak az a kispolgári értelmezése, ami a későbbi tájkép- és életképfestőket jellemzi. Igazi követője nem is volt.

- Drezdai akadémián tanult

- szabályosan remetei életet él(csuhában van egy róla készült önarcképén

- keserűséggel, kételyekkel tele van a világ iránt

- megteremti a saját istenvilágát(panteista lesz(természet hit

- Északi Harc hegységben él, állandó vándora a természetnek és vallja, hogy az embertől meg nem rontot természetben fellelhető az Isten

- útszéli kálváriák vagy gótikus katedrálisok ábrázolása jellemző lesz rá(múlt felé fordulás(romantikus jelleg

- az Istennel a legharmónikusabb kapcsolat fenntartása a gótikában volt szerinte

- a műtermében ahol fest nincsenek tárgyak, de semmi se szó szerint, hogy csak belülre tudjon figyelni

- Cant(német filozófus) is így vallott (a világ az ember számára megismerhetetlen

Tetchen- i oltárkép

- a Tetchen plébánia templom rendelte oltárképjüknek

- korpusz a hegyormon(emblematikus

- fenyő(télen is zöld(örök élet jelképe

- a nap lemenő és szétáradó sugarai(szentháromság, a lélek számára égbe menő útja

- alul van egy keret és azon van búza(Kr. Teste és szőlő(Kr.vére és ez az egész Krisztus áldozatvállalására utal

- felül az üdvözült megváltás látható(angyalok kara

- térszakadékok amik nem bejárhatóak, nem tudom, hogy mekkora szakaszt kéne elérnem, hogy odaérjek

Hajnal az óriáshegységben

- műterembe csinálta a festményeket

- bizonytalanság, hogy az orom a tenger felől emelkedik-e ki vagy felülről látjuk az egészet és az orom mögött, körül azok felhők

- Isteni támaszt kereső erőfeszítés(egy pár felfelé kapaszkodik a kereszt felé

- természet(isteni nagyság látszik rajta

Katedrálisa ködben

- délibáb szerű katedrális

- csillámlóan derengő fényefektusok

- térszakadékok egyre erősödnek

- fohász erejéig megpihen egy alak

Óriások sírja

- dolmen megalitépítmények, sok van ezekből ezen a tájon

- véglegesen letűnt kor feletti borongás

- a dolmen és a táj egésze idézi az elmúlást

- a tél évszaka kedvelt számára

- a sírépítmény körül a fák is letöredeztek, kidőltek

- kis bucka mögött hatalmas párás, ködös térsík

- misztikus belső sugárzása van(belőlük áradó fény

Templomrom a tölgyerdőben

- elmúlás jegyei

- az épületnek már csak az apszisrésze van meg

- különböző korszakokat idéző sírfák

- nincs a képen ember

- az imbolygó keresztek felidézik az emberek imbolygó mozgását(cél felé törés és a célt nem lehet elérni

Szerzetes a tengerparton

- Heinrich von Kleist író hatott rá

- az ember pici és szembenéz a természettel

- mintha a végítélet lenne(a négy őselem fogja körül az embert

- parányi jel a figura

- a figurák általában háttal állnak a képein(rejtőzködő figurák

- amerre néz a figura arra néz a néző is

- monumentális élménye(lezáratlanság, nincsenek határok

- monoton motívumrendszer

Vándor a ködtenger fölött

- a természetre rácsodálkozik visszahőköl, hogy mekkora a trmészet

- labilis ponton van az alak

- fel érhetetlenek a távolságok

- masszív kő, vagy pára, vagy hullám azt nem lehet tudni

Rügen, Kréta sziklái

- Rügen szigete Észak Németországban található

- az előtérben árnyékos figurák vannak

- a kép jobb sarkában maga a művész látható

- ez egy családi kép lehetett talán

- a kép bal sarkában egy nő van aki talán a felesége lehet

- a művész mellet egy idős férfi van, aki tanulmányoz valamit, a férfi talán az apósa lehetett

- Goethe sokat foglalkozott ezzel a képpel

Férfi és nő a felkelő holdat szemléli

- az öltözékük ó németes viselet

- magát a múltba rakja

- letűnt korba vissza elvágyódás, más keresése

- a német egységhez sok reményt fűzött a művész és csalódnia kellett benne

- megfáradt, nosztalgia benne van

Elba árterülete

- konvex és konkáv formába rakja az egész képet

- azt is érzékelteti, hogy a Föld gömbölyű

- a fagyos föld lassan felenged ezt láthatjuk a képen

- háttér(tüzes fényefektusok

- remény a jövőbe nézve

Filip Otto Runge

- érzékeny lelkületű

Reggel

- az összes napszakot megfesti?? (a napszakok az emberi létállapotoknak felelnek meg

- színek belső ragyogása(látomásos színfestészet

- a gyermeki létállapot a téma ennél a képénél(a születés és az életlét

- kép a képben, vagy olyan mintha ablakon néznénk ki

- látomás az emberről

Pihenő Egwip- ba menekülés közben

- az ember és a viráglét egybekapcsolódik

- ahol a fa a virágait bontja, ott gyerekek is vannak

- Runge csoportosulás: Nazarénusok tagja(kijelentik, hogy az akadémia elveivel nem értenek egyet, a tiszta forrásokat kell keresni

- Angliában is szerveződik egy ilyen csoportosulás Preraffaiták néven